Magyar férfi és női keresztenevek jelentése

NŐI NEVEK --------- ABÉLIA - latin eredetű; jelentése: tölcséres virágú díszcserje. ABIGÉL - héber eredetű; jelentése: az apa öröme. ADA - héber eredetű; jelentése: felékesített, szép. ADALBERTA - germán eredetű; jelentése: nemes fény. ADÉL - német-francia eredetű; jelentése: nemes. ADELAIDA - német-francia-angol eredetű; jelentése: nemes. ADELINA - német-latin eredetű; jelentése: nemes ADELINDA - német-latin eredetű; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs. ADINA - az Ada német továbbképzése. ADRIÁNA - latin eredetű; jelentése: hadriai. ADRIENN - latin-francia eredetű; jelentése: hadriai. AGÁTA - görög eredetű; jelentése: a jó. AGNELLA - latin eredetű; jelentése: bárányka. ÁGNES - görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó. AGNÉTA - az Ágnes kicsinyített formájából. ÁGOSTA - az Auguszta régi magyar formája.

ÁGOTA - az Agáta régi magyar formája. AIDA - Verdi Aida című operája nyomán. AJÁNDÉK - magyar eredetű; jelentése: Isten örömet szerző ajándéka. AJNA - finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség. AJNÁCSKA - magyar eredetű; jelentése: Ajnácskő (régebben Hajnácskő) nevű Gömör megyei vár. ALBERTA - német eredetű; jelentése: nemes, fényes. ALBERTINA - német eredetű; jelentése: ragyogó, fényes. ALDA - germán-olasz eredetű; jelentése: nemes. ÁLDÁSKA - magyar eredetű; jelentése: áldás. ALÉNA - a Magdaléna önállósult rövidítése. ALETTA - német-olasz eredetű; jelentése: nemes. ALEXA - az Alexandra név rövidítése ALEXANDRA - görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó. ALEXIA - görög-latin eredetű; jelentése: férfias lelkű segítőtárs, védő.

ALFONZA - germán eredetű; jelentése: nemes, készséges. ALFONZINA - germán eredetű; jelentése: nemes, készséges. ALFRÉDA

- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALICIA - francia-spanyol eredetű; jelentése: (ismeretlen). ALIDA - német eredetű; jelentése: nemes. ALINA - az Adelina összevont alakváltozata. ALINDA - az Adelinda összevont alakváltozata. ALINKA - az Alina önállósult becézője. ALIZ - héber-germán-francia-angol eredetű; jelentése: nemes, harcos, bölcs. ALMA 1. - germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem; 2. - latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő;3. - angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán. ALOJZIA - német eredetű; jelentése: egész + bölcs. ALVINA - germán eredetű; jelentése: nemes barát. AMÁBEL - latin-angol eredetű; jelentése: szeretetreméltó. AMADEA - latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent! AMADIL - spanyol eredetű; jelentése: kedves, szeretett. AMÁLIA - germán eredetű; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem. AMANDA - latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó. AMARANTA - görög eredetű; jelentése: hervadhatatlan.

AMARILLA - görög-latin eredetű; jelentése: fényes. AMARILLISZ - görög eredetű; jelentése: fényes. AMÁTA - latin eredetű; jelentése: kedves, szeretett. AMÁZIA - latin eredetű; jelentése: kedves. AMBRÓZIA - görög eredetű; jelentése: halhatatlan AMÉLIA - az Amália névből. AMELITA - az Amélia kicsinyítőképzős származéka. AMETISZT - görög-latin eredetű; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer. AMINA - német-olasz eredetű; jelentése: védelem. ANASZTÁZIA - görög eredetű; jelentése: a feltámadott. ANDREA - görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias. ANETT - az Anna önállósult francia becézője. ANETTA - az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája. ANGÉLA - görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök. ANGELIKA - latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló. ANGELINA - az Angéla kicsinyítő továbbképzése. ANGYALKA - az Angéla, Angelika régi magyaros formája.

ANIKÓ - héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme. ANITA - az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből. ANNA - héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj. ANNABELLA 1. - az Anna és a Szibilla vegyülése; 2. - az Amábel skót módosulata. ANNAMÁRIA - az Anna és a Mária nevek összekapcsolása. ANTIGONÉ - görög eredetű; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő.

ANTONELLA - latin-olasz eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. ANTÓNIA - latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. ANTONIETTA - az Antónia olasz kicsinyítőképzős származéka. ANZELMA - latin eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló. APOLLÓNIA - görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt. ARABELLA 1. - spanyol eredetű; jelentése: kis arab nő;2. - skót eredetű; jelentése: szeretetreméltó. ARANKA - magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka. ARANY - magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves. ARIADNÉ - görög eredetű; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent. ARIANNA - az Ariadné olasz formája.

ARIELLA - héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye. ARIKA - a török eredetű Réka alakváltozata. ARMANDA - latin-germán-francia eredetű; jelentése: hadba menő.

ARMANDINA - az Armanda -ina képzős származéka. ARNOLDA - latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó. ARTEMISZ - görög eredetű; jelentése: friss, egészséges. ÁRVÁCSKA - magyar eredetű; jelentése: a virág neve. ASZPÁZIA - görög eredetű; jelentése: kedvelt. ASZTRID - ósvéd eredetű; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt. ATALA - az Atália név alakváltozata. ATALANTA - görög eredetű; jelentése: mondabeli vadásznő nevéből. ATÁLIA - héber eredetű; jelentése: Isten fenséges. ATANÁZIA - görög-latin eredetű; jelentése: halhatatlan. AUGUSZTA - latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. AUGUSZTINA - latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. AURA - latin-angol eredetű; jelentése: aranyos. AURÉLIA

- latin eredetű; jelentése: aranyos. AURÓRA - görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás. AVARKA - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. AZÁLEA - latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve. BABETT - héber-görög-német-francia eredetű; jelentése: idegen, külföldi. BARBARA - görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.

BÁRSONYKA - magyar eredetű; jelentése: bársony BEA - a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből. BEÁTA - latin eredetű; jelentése: boldog. BEATRIX - latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó BEGÓNIA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. BÉKE - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. BELINDA - germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe). BELLA - olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép. BENÁTA - a Benedikta név becézőjéből. BENEDETTA - a Benedikta olasz eredetű változata. BENEDIKTA - latin eredetű; jelentése: áldott.

BENIGNA - latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró. BENJAMINA - héber eredetű; jelentése: a szerencse fia. BERENIKÉ - görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó. BERILL - óind-angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő.

BERNADETT - germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve. BERNARDA - germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve. BERTA - német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből. BERTOLDA - germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó. BETTA - a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult. BETTINA - a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése. BIANKA - a Blanka név olasz formájából. BIBIÁNA - a Viviána név alakváltozata. BÍBORKA - magyar eredetű; jelentése: bíbor BLANDINA - latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas. BLANKA - középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta. BOGÁRKA - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. BOGÁTA - szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag

BOGLÁRKA - magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény. BOLDA - magyar eredetű; jelentése: boldog. BONAVENTÚRA - latin eredetű; jelentése: jó jövendő.

BORBÁLA - a Barbara magyaros módosulata. BORISKA - a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult. BORÓKA - a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult. BORSIKA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. BRIGITTA - óír eredetű; jelentése: erős, erényes. CECÍLIA - latin eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó. CELERINA - latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény. CELESZTA - a Celesztina név alakváltozata. CELESZTINA - latin eredetű; jelentése: az égnek, Istennek szentelt. CÉLIA - a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből. CELINA - a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése. CEZARINA - latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú. CICELLE - a Cecília régi magyaros alakváltozata. CIKLÁMEN

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. CINNIA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág). CINTIA - görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve. CIPRIÁNA - latin eredetű; jelentése: ciprusi. CSENDIKE - magyar eredetű; jelentése: csendes CSENGE - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSEPERKE - magyar eredetű; jelentése: csiperke. CSILLA - Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél. CSILLAG - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. CSINSZKA - Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka); DÁLIA - Andreas Dahl svéd botanikus nevéből; jelentése: a virág maga. DALIDA - Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből. DALMA - Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból. DANIELLA - héber eredetű; jelentése: Isten a bírám. DARINKA - szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska. DEA - latin eredetű; jelentése: Istentől adott, istennő.

DEBÓRA - héber eredetű; jelentése: méh.

DÉLIA - görög eredetű; jelentése: Artemis istennő mellékneve, aki Délosz szigetén született. DÉLIBÁB - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. DELILA - héber eredetű; jelentése: epedő, sóvárgó, finom, érzékeny. DELINKE - magyar eredetű; jelentése: szép termetű, deli, nimfa. DEMETRIA - görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott. DEZDEMÓNA - Verdi Otelló című operája nyomán (Otelló feleségének neve). DÉZI - angol eredetű; jelentése: százszorszép. DEZIDERÁTA - görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek). DIÁNA - római eredetű; jelentése: ragyogó. DINA - héber eredetű; jelentése: ítélet. DITTA - az Edit és Judit önállósult becézője. DOLLI - angol eredetű; a Dorottya, Dóra önállósult becézője. DOMINIKA - latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született. DOMITILLA - latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító. DONÁTA - latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott. DONATELLA - latin-olasz eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott. DÓRA - a Dorottya önállósult becézője.

DORINA - a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítőképzős formája. DORISZ 1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézője. 2. - görög eredetű; jelentése: lándzsa. DOROTTYA - görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka. DÖNÍZ - görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott. DULCINEA - Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes. ÉDA - germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság. EDDA - az Éda név alakváltozata. EDINA 1. - germán eredetű; jelentése: Hedin városából való; 2. - germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda; 3. - az Éda név továbbképzése; 4. - az Edna név módosulata. EDIT - germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc. EDNA - ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen). ÉDUA - kun eredetű; jelentése: a hold fölkel. EDVARDA - germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVINA - germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja. EGBERTA - germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes. ELEKTRA - görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő.

ELEONÓRA - arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom. ÉLETKE - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. ELIÁNA - francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem. ELINA - a Heléna spanyol-olasz formájából. ELIZ - az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése. ELIZA - az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése. ELLA 1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője; 2. - az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője. ELLINA - szláv eredetű; jelentése: hellén, görög. ELMA - az Alma név alakváltozata. ELMIRA - spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.

ELVIRA 1. - nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd; 2. - az Elmira alakváltozata. ELZA - az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése. EMANUÉLA - héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten. EMERENCIA - latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag. EMERITA - latin eredetű; jelentése: érdemes. EMESE - magyar eredetű; jelentése: anyácska.

EMÍLIA - latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁNA - latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való. EMMA - a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője. EMŐKE - magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi. ENCIÁNA - latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág. ENID - kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek. ENIKŐ- Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén. ENNA - fríz eredetű; jelentése: kard. EPERKE - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. ERIKA - germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült. ERINA - az Irén szláv alakváltozata. ERMELINDA - germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs. ERNA - ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban. ERNELLA - az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka. ERNESZTA - német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott. ERNESZTINA - német eredetű; jelentése: komoly, határozott. ERVINA - germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.

ERZSÉBET - héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem. ESTILLA - Vörösmarty Mihály névalkotása. ESZMERALDA - szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd. ESZTELLA - a Stella spanyol változata. ESZTER 1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz; 2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány ETA - az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka. ETEL 1. - az Etelka önállósult becézője; 2. - angol eredetű; jelentése: nemesi származású. ETELKA - Dugonics András alkotta az Etele férfinévből. EUDOXIA - görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült. EUFÉMIA - görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő.

EUFROZINA - görög-latin eredetű; jelentése: vidám. EUGÉNIA - görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való. EULÁLIA - görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő.

ÉVA - héber eredetű; jelentése: élet, életet adó. EVELIN 1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése; 2. - kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.

EVELINA

- az Éva továbbképzett származéka. EVETKE - magyar eredetű; jelentése: mókus. FABIÁNA - latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó. FANNI 1. - a Franciska (Frances) becézője; 2. - a Stefánia (Stephanie) becézője. FATIMA 1. - arab eredetű; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve; 2. - portugál eredetű; jelentése: egy portugál község neve. FATIME - a Fatima alakváltozata. FAUSZTINA - latin eredetű; jelentése: szerencsés. FEDÓRA - görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. FÉDRA - latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). FEHÉRKE - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. FELÍCIA - latin eredetű; jelentése: boldog FELICIÁNA - latin eredetű; jelentése: boldog. FERNANDA - germán-spanyol-latin eredetű; jelentése: béke + merész. FIAMETTA - olasz eredetű; jelentése: lángocska. FIDÉLIA - latin eredetű; jelentése: hűséges. FILIPPA - görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.

FILOMÉLA

- görög eredetű; jelentése: az éneklést kedvelő, dalos kedvű.

FILOMÉNA - a Filoméla olasz változata. FILOTEA - görög eredetű; jelentése: az Istent szerető nő.

FIORELLA - olasz eredetű; jelentése: virágocska. FLÁVIA - latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó. FLÓRA - latin eredetű; jelentése: virág. FLORENCIA - latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

FLORENTINA - latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

FLORINA - latin eredetű; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos. FORTUNA - olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője. FRANCISKA - latin eredetű; jelentése: francia. FRIDA - német eredetű; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület. FRIDERIKA - német eredetű; jelentése: béke + hatalom. FRUZSINA - görög-magyar eredetű; jelentése: vidám. FULVIA - latin eredetű; jelentése: sárga, sötétszőke. FÜRTIKE - magyar eredetű; jelentése: fürtvirág. FÜZIKE - magyar eredetű; jelentése: növénynév.

GABRIELLA - héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. GAJÁNA - orosz eredetű; jelentése: föld. GALAMB - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. GALATEA - görög eredetű; jelentése: tejfehér bőrű nő.

GALINA - görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke. GARDÉNIA - latin eredetű; jelentése: a növény maga. GEMELLA - latin eredetű; jelentése: leánygyermek az ikrek között. GEMMA - latin eredetű; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakő, gyöngy, pávaszem. GÉNIA - görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való. GENOVÉVA - germán eredetű; jelentése: (bizonytalan). GEORGINA - görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó; dália, györgyike. GERDA 1. - germán eredetű; jelentése: ág, vessző;2. - germán eredetű; jelentése: dárda + bekerített hely; vessző, varázsvessző.

GERLE - magyar eredetű; jelentése: galamb. GERTRÚD - germán eredetű; jelentése: a dárdák varázslónője. GILBERTA - német eredetű; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között. GILDA - görög-latin eredetű; jelentése: pajzshordozó; GINA

1. - a Georgina becéző rövidülése; 2. - a Regina becéző rövidülése. GITTA - óír-német eredetű; jelentése: erős, erélyes. GIZELLA 1. - germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes. 2. - a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése. GLÓRIA - latin eredetű; jelentése: dicsőség. GRÁCIA - latin eredetű; jelentése: szeretetreméltóság, kegy. GRÉTA - a Margaréta, Margit önállósult becézője. GRIZELDA - germán eredetű; jelentése: (bizonytalan). GRIZELDISZ - a Grizelda alakváltozata. GUNDA - a Kunigunda német rövidüléséből. GYOPÁRKA - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. GYÖNGYI - a Gyöngyvér becézett formája. GYÖNGYVÉR - Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér. GYÖNGYVIRÁG - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. GYÖRGYI - a Georgina női név magyarosítása. HÁGÁR - héber eredetű; jelentése: bujdosó, menekült, idegen. HAJNA - Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal. HAJNALKA

- a Hajna kicsinyítőképzős formája. HANGA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. HANNA 1. - a Johanna rövidült formája; 2. - az Anna eredeti formájának felújítása. HARMATKA - magyar eredetű; jelentése: harmat. HAVASKA - magyar eredetű; jelentése: tavaszi virág. HEDDA - a Hedvig germán rövidítése. HEDVIG - német eredetű; jelentése: harc. HÉLA - a Heléna név rövidüléséből. HELÉN - a Heléna angol és francia formájából. HELÉNA - görög eredetű; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.) HELGA - germán eredetű; jelentése: egészséges, boldog. HELKA - magyar eredetű; jelentése: egy balatoni rege tündérneve. HELLA - a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése. HENRIETT - francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. HENRIETTA - francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. HÉRA - görög eredetű; jelentése: megőrző, megóvó, védelmező.

HERMINA - német eredetű; jelentése: hadi nő.

HERTA 1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából. 2. - a Her- és -Hert- kezdetű német nevek becézőjéből önállósult. jelentése: merész, bátor. HILÁRIA - latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILDA - német eredetű; jelentése: harc, harcosnő.

HÓFEHÉRKE - magyar eredetű; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán. HOLDA - német eredetű; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges. HONÓRIA - latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó. HORÁCIA - latin eredetű; jelentése: ifjú, virágzó. HORTENZIA - latin eredetű; jelentése: kerti virág. HÓVIRÁG - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. HUBERTA - német-latin eredetű; jelentése: szelleme által kiváló. IBOLYA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. IDA - germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény. IDUNA - germán eredetű; jelentése: az örök ifjúság istennőjének nevéből. IFIGÉNIA - görög eredetű; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevéből. IGNÁCIA - latin eredetű; jelentése: tűz. ILA - az Ilona rövidített, -a kicsinyítőképzős formája.

ILDIKÓ - germán eredetű; jelentése: harcos. ILKA - az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája. ILMA - Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből. ILONA - a Heléna régi magyarosodott alakváltozata. IMELDA - vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan). IMOLA - ismeretlen eredetű; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület. INDIRA - indiai eredetű; jelentése: Indira Ghandi nevéből. INEZ - az Ágnes spanyol formája. INGE - germán eredetű; jelentése: Ingwio istenség + védelem. INGRID - germán eredetű; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnő.

IRÉN - görög eredetű; jelentése: béke. IRINA - az Irén szláv alakváltozata. IRINGÓ - magyar eredetű; jelentése: a növény maga. ÍRISZ - görög eredetű; jelentése: szivárvány, nőszirom. IRMA - az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője. ITALA - olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő.

IVÁNA - az Iván férfinév nőiesítése.

IVETT - francia eredetű; jelentése: júdeai. IVETTA - az Ivett latinos formája. IVONN - az Ivó férfinév francia női párja. IZA - az Izabella, Izolda önállósult német becézője. IZABELLA - az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata. IZIDÓRA - görög eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka. IZMÉNE - görög eredetű; jelentése: vágyakozást ébresztő, bájos, kecses, vonzó nő.

IZOLDA - kelta-német eredetű; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni. JÁCINTA - görög eredetű; jelentése: a virág maga. JAKOBINA - héber eredetű; jelentése: (bizonytalan). JANINA - a János férfinév német Jan formájának latinos nőiesítése. JANKA - a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos). JARMILA - cseh eredetű; jelentése: tavasz + kedves. JÁZMIN - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. JELLA - a Gabriella önállósult német becézője. JERNE - az Irén régebbi magyar változata. JETTA

- a Henriett önállósult német becézője. JOHANNA - héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes. JOLÁN - Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög). JOZEFA - héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson. JOZEFINA - héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson. JÓZSA - a János és a József becézője a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására. JUDIT - héber eredetű; jelentése: Judeából származó nő.

JÚLIA - latin eredetű; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó. JULIANNA - latin eredetű; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt. JULIETTA - a Júlia önállósult francia becézője. JUSZTINA - latin eredetű; jelentése: igazságos. JUTTA - a Judit német és dán alakváltozata. KALLIOPÉ - görög eredetű; jelentése: szép szavú. KALLISZTA - görög eredetű; jelentése: a legszebb. KÁMEA - olasz-magyar eredetű; jelentése: domborúan vésett kő.

KAMÉLIA - olasz-újlatin-magyar eredetű; jelentése: a virág maga. KAMILLA - latin eredetű; jelentése: nemesi születésű.

KANDIDA - latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó. KARINA 1. - olasz eredetű; jelentése: csinos nő.2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése. 3. - a Katalin dán formájából. KARMÉLA - a Kármen olasz változatából. KARMELINA - a Karméla továbbképzése. KÁRMEN - héber-spanyol eredetű; jelentése: kert. KAROLA - latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú. KAROLINA - a Karola továbbképzése. KATA - a Katalin magyar rövidüléséből önállósult. KATALIN - egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta. KATINKA - a Katalin magyar becézőjéből önállósult. KATÓ - a Katalin rövidült, kicsinyítőképzős formája. KERUBINA - héber-latin-magyar eredetű; jelentése: angyalok. KILIÁNA - kelta eredetű; jelentése: szerzetes. KINCSŐ- Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs. KINGA - a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult. KÍRA - görög-szláv eredetű; jelentése: úr, uralkodó.

KISANNA - az Anna erdélyi becézőjéből önállósult KITTI - a Katalin angol becézőjéből önállósult. KLÁRA - latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles. KLARISSZA - a Klára latinos továbbképzése. KLAUDETTA - a Klaudia olasz becézőjéből önállósult. KLAUDIA - latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja. KLEMENTINA - latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd. KLEOPÁTRA - görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége. KLIÓ - görög eredetű; jelentése: hírnök. KLOTILD - germán eredetű; jelentése: a dicsőségért harcoló nő.

KOLETTA - a Nikoletta rövidüléséből önállósult. KOLOMBINA - latin-olasz eredetű; jelentése: hímgalamb. KONKORDIA - latin eredetű; jelentése: egyetértés. KONSTANCIA - latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes. KONSTANTINA - latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes. KORDÉLIA - latin-angol eredetű; jelentése: szívecském. KORINNA - latin-angol-német eredetű; jelentése: szívecském.

KORNÉLIA - latin eredetű; jelentése: somfa; szarv. KOZIMA - görög-olasz-német eredetű; jelentése: szabályszerű, rendes. KRISZTA - a Krisztina önállósult becézőjéből. KRISZTINA - latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. KRIZANTA - görög-latin eredetű; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta. KUNIGUNDA - német-latin-magyar eredetű; jelentése: nemzetség + harc. LADISZLA - szláv-latin eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség. LAMBERTA - német eredetű; jelentése: országszerte híres. LARINA - szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen). LAURA - latin eredetű; jelentése: babérfa, babérkoszorú. LAVÍNIA - latin eredetű; jelentése: Lavinium városából való nő.

LEA - héber eredetű; jelentése: vadtehén, antilop. LÉDA - görög eredetű; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége. LEJLA - perzsa-angol eredetű; jelentése: sötét hajú. LELLE - finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó. LÉNA - a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása. LENKE

- a Lenchen (Helene és Magdalene német becézője) magyarító fordítása. LEONA - görög-latin eredetű; jelentése: oroszlán. LEONARDA - germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán. LEONÓRA - az Elenonóra önállósult becézője. LEONTINA - latin eredetű; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi. LEOPOLDINA - germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben. LETÍCIA - latin eredetű; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj. LEVENDULA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. LIA 1. - a Lea alakváltozata; 2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézője. LIÁNA - a Julianna önállósult becézője. LÍCIA - a Felícia önállósult becézője. LÍDIA - görög eredetű; jelentése: az ókori Lídiából való nő.

LILI - a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult. LILIÁNA - angol eredetű; jelentése: liliom. LILLA - a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult. LINA - a Karolina becézőjéből önállósult. LINDA - német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.

LÍVIA - latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZA - az Elisabeth becézőjéből önállósult. LIZANDRA - spártai eredetű; jelentése: híres spártai hadvezér nevéből. LOLA - spanyol eredetű; jelentése: erős asszony. LOLITA - a Lola spanyol becézőjéből. LORETTA - a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése. LUCA - a Lúcia régi magyar formája. LÚCIA - latin eredetű; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született. LUDMILLA - szláv eredetű; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű.

LUDOVIKA - germán-ófrancia-latin eredetű; jelentése: hírnév + háború. LUJZA - a francia Louise magyarosított formája. LUKRÉCIA - latin eredetű; jelentése: megnyerő, vonzó. MABELLA - latin-angol-germán eredetű; jelentése: szeretetreméltó. MADLÉNA - a Magdolna latinosított formája. MAGDA - a Magdaléna önállósult becézője. MAGDALÉNA - arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.

MAGDOLNA - a Magdaléna magyarosodott alakváltozata. MAHÁLIA - héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség. MAJA 1. - a római Maja istennő nevéből; 2. - a Mária és Marianna német becézőjéből. MALVIN - germán eredetű; jelentése: a jog barátja. MÁLYVA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. MANDA - a Magdolna szláv (Mandalena) becézőjéből önállósult. MANFRÉDA - német eredetű; jelentése: erélyes, férfias, védelmező.

MANNA 1. - a Mária magyar becézőjéből önállósult; 2. - a Hermanna fríz becézője. MANON - a Mária francia becézőjéből önállósult. MANUÉLA - az Emanuéla rövidülése. MARA - a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája. MARCELLA - latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője. MARCELLINA - latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője. MARGARÉTA - görög eredetű; jelentése: gyöngy. MARGIT - a Margaréta régi magyaros formája. MARGITA - a Margit régebbi magyar változata.

MARGÓ - a Margit rövidített, kicsinyítőképzős formája. MÁRIA - héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). MARIANN - latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó. MARIANNA - latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó. MARICA -a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája. MARIETTA - a Mária olasz továbbképzése. MARINA 1. - a Mária továbbképzése; 2. - latin eredetű; jelentése: tengeri, tengerből jövő, tengerhez tartozó, tengerész. MARINELLA - a Marina olasz továbbképzése. MARINETTA - a Marina olasz továbbképzése. MARION - a Mária francia alakváltozata. MARIÓRA - a Mária román kicsinyítőképzős formája. MARITA - a Mária olasz becéző alakja. MARLÉNE 1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből; 2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja. MÁRTA - héber eredetű; jelentése: úrnő.

MARTINA - latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor. MASA - a Mária orosz becézőjéből.

MATILD - német eredetű; jelentése: hatalom + harc. MÁTKA - magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes). MAURA - latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen. MAURÍCIA - latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen. MAXIMILLA - latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas. MEDÁRDA - latin-német eredetű; jelentése: hatalmas + erős. MÉDEA - görög eredetű; jelentése: bölcs asszony. MELÁNIA - görög eredetű; jelentése: fekete, sötét. MELINA - germán-latin eredetű; jelentése: erőfeszítés, védelem. MELINDA - D'Ussieux francia író névalkotása. MELIÓRA - latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb. MELITTA - görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas. MERCÉDESZ - spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó. METELLA -a Metta olasz továbbképzése. METTA - a Matild holland formája. MIA - a Mária több nyelvű rövidülése. MIETTA - a Mária olasz becézőjéből önállósult.

MIHAÉLA - héber-germán eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló. MIKOLT - Kézai Simon névalkotása. MILDA 1. - német eredetű; jelentése: szelíd, elnéző, jóakaratú; 2. - a Mild- kezdetű német női nevek önállósult becézője. MILÉNA - a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása. MILETTA - a Miléna önállósult becézője. MILICA - a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult. MILLA - a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása. MIMÓZA - magyar eredetű; jelentése: a növény maga. MINNA - a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője. MÍRA 1. - latin eredetű; jelentése: csodálatos; 2. - a Mirabella becézőjének önállósulása. MIRABELLA - latin eredetű; jelentése: csodálatos MIRANDA - latin eredetű; jelentése: csodálatos. MIRANDELLA - a Miranda olasz továbbképzése. MIRANDOLA - a Miranda olasz továbbképzése. MIRANDOLÍNA - a Mirandola olasz továbbképzése. MIRELLA - a Míra olasz becéző továbbképzése.

MIRJAM - a Mária eredeti héber formája. MIRTILL - görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya. MODESZTA - latin eredetű; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes. MÓNIKA 1. - görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő;2. - latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító; 3. - karthágói-pun eredetű; jelentése: istennő.

MORELLA - latin eredetű; jelentése: eper, szeder. MURIEL - kelta-angol-normandiai eredetű; jelentése: ragyogó, mint a tenger. NADIN - orosz eredetű; jelentése: remény, reménység. NADINKA - a Nadin magyar és szláv kicsinyítőképzős formája. NÁDJA - orosz eredetű; jelentése: remény, reménység. NANDA - a Fernanda önállósult rövidülése. NANETT - az Anna önállósult francia becézője. NAÓMI - héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem. NAPSUGÁR - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. NÁRCISZ - görög eredetű; jelentése: a virág maga. NATÁLIA - latin eredetű; jelentése: Jézus születésnapja. NATASA - a Natália orosz becézőjéből önállósult.

NAUZIKA - görög eredetű; jelentése: híres hajós. NEDDA - olasz eredetű; jelentése: tisztázatlan. NEFELEJCS - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. NELLI - az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézőjéből önállósult. NERINA - görög eredetű; jelentése: nedves, vizes. NESZTA - az Anasztázia magyar becézőjéből önállósult. NETTA - a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője. NIKÉ - görög eredetű; jelentése: győzelem. NIKODÉMIA - görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője. NIKOLA - görög-német eredetű; jelentése: győzelem + nép. NIKOLETTA - a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése. NIKOLETT - a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése. NILLA - a -nilla végű női nevek olasz becézője. NINA - több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája. NINETTA - a Nina olasz kicsinyítő továbbképzése. NOÉMI - héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem. NÓRA

- az Eleonóra és a Honóra rövidülése. NORBERTA - német eredetű; jelentése: északi fény. NORINA - a Nóra olasz becéző továbbképzése. NORMA - latin-angol eredetű; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal. NYESTE - magyar eredetű; jelentése: nyest. ODETT - a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítőképzős formája. ODÍLIA - német-latin eredetű; jelentése: gazdag. OFÉLIA - görög eredetű; jelentése: segítség, segély, nyereség. OKTÁVIA - latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek). OLGA - a Helga orosz formájából. OLIMPIA - görög eredetű; jelentése: égi, mennyei, isteni. OLINDA - német eredetű; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvessző.

OLÍVIA - latin eredetű; jelentése: olajfa. ORÁLIA - latin-olasz-spanyol eredetű; jelentése: partvidéki. ORCHIDEA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. ORGONA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. ORIÁNA - latin eredetű; jelentése: Uria városából való.

ORSIKA - az Orsolya rövidített és kicsinyítőképzős származéka. ORSOLYA 1. - latin eredetű; jelentése: kis medve; 2. ófelnémet-latin eredetű; jelentése: ló, paripa. OSZVALDA - német eredetű; jelentése: istenség + hatalom. OTÍLIA - német eredetű; jelentése: öröklött vagyon. OXÁNA - a Xénia orosz formájából. ÖRSI - magyar eredetű; jelentése: hős. ŐSZIKE - magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics. ŐZIKE - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. PÁLMA - magyar eredetű; jelentése: a növény maga. PALÓMA - spanyol eredetű; jelentése: galamb. PAMÉLA - görög eredetű; jelentése: mézzel tele. PAMÍNA - Varázsfuvola (Mozart) női főszereplőjének neve. PANNA - az Anna becézőjéből önállósult. PASZTORELLA - újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka. PATRÍCIA - latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes. PAULA - latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.

PAULINA

- a Paula továbbképzése. PELÁGIA - görög-latin eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó. PÉNELOPÉ - görög eredetű; jelentése: szövetet felfejtő.

PEÓNIA - latin-magyar eredetű; jelentése: bazsarózsa. PERPÉTUA - latin eredetű; jelentése: állhatatos. PETRA 1. - héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla. 2. - a Petronella önállósult becézője. PETRONELLA - latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla. PETRÓNIA - latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla. PETÚNIA - indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke. PINTYŐKE - magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár. PIROSKA - latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó. POLETT - a Paula francia becéző továbbképzése. PÓLIKA - a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézője. POLIXÉNIA - görög eredetű; jelentése: vendégszerető.

POLLI - az Apollónia és az Apollinária önállósult becézője. PRISZCILLA - latin eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó. RAFAELLA - héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁHEL - héber eredetű; jelentése: bárány. RAJMUNDA - germán eredetű; jelentése: okos védő.

RAMÓNA - germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

REBEKA - héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált. REGINA 1. - latin eredetű; jelentése: királynő;2. - a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője. RÉKA - török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). RELINDA - német eredetű; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs. RELLA - az Aurélia önállósul magyar becézője. REMÉNYKE - orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga. RENÁTA - latin eredetű; jelentése: újjászületett. RÉTA - a Margaréta utótagjának önállósulása. REZEDA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. RIA - a Mária önállósult becézője. RIKARDA - német-spanyol eredetű; jelentése: erős fejedelem. RITA - a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből. RIZA - a Terézia magyar becézőjéből.

ROBERTA - német eredetű; jelentése: fényes hírnév. ROBERTINA - német eredetű; jelentése: fényes hírnév. RODELINDA - német eredetű; jelentése: dicsőség + hársfából készült pajzs. ROMÁNA - latin eredetű; jelentése: római. ROXÁNA - perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen). RÓZA - latin eredetű; jelentése: rózsa. ROZÁLIA - a Róza olaszos továbbképzése. ROZALINDA - német eredetű; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs. ROZAMUNDA - német eredetű; jelentése: paripa + védelem, oltalom. ROZANNA - a Rosa és az Anna olasz összevonása. ROZINA - a Róza -ina képzős származéka. ROZITA - a Rosa spanyol becézőjéből önállósult. ROZMARIN - magyar eredetű; jelentése: rozmaring. ROZVITA - német eredetű; jelentése: erejéről híres. RÓZSA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. RUBINA - latin eredetű; jelentése: a drágakő maga. RUDOLFINA - német eredetű; jelentése: dicső farkas.

RUFINA - latin eredetű; jelentése: vörös. RUSZALKA - a Rozália szláv becézőjéből önállósult. RUSZLÁNA - török-tatár-orosz eredetű; jelentése: oroszlán. SÁBA - héber eredetű; jelentése: megtérített. SAMUELLA - héber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott. SÁRA - héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.

SAROLT - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét. SAROLTA 1. - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét; 2. - a Charlotte név magyarosítása. SEHEREZÁDÉ - az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből. SEJLA - a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője. SKOLASZTIKA - latin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló. STEFÁNIA - latin eredetű; jelentése: virágkoszorú. STELLA - latin eredetű; jelentése: csillag. SUDÁRKA - magyar eredetű; jelentése: sudár. SUGÁRKA - magyar eredetű; jelentése: sugár. SZABINA - latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.

SZALÓME - héber eredetű; jelentése: Sion békéje. SZALVIA - latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép. SZAMANTA - héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott. SZANDRA - az Alexandra olasz becézőjéből. SZAVÉTA - az Erzsébet román becézőjéből. SZEDERKE - magyar eredetű; jelentése: szeder. SZELLŐKE - magyar eredetű; jelentése: szellő.

SZEMIRÁMISZ - arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből. SZEMŐKE - magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.

SZENDIKE - magyar eredetű; jelentése: szende. SZENDILE - magyar eredetű; jelentése: szende. SZÉNIA - a Xénia alakváltozata. SZERAFINA - héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes. SZERÉNA - latin eredetű; jelentése: derűs, vidám. SZIBILLA - Apollón isten papnőinek nevéből. SZIDÓNIA - föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.

SZILÁRDA - latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

SZILVÁNA - latin eredetű; jelentése: erdő.

SZILVIA - latin eredetű; jelentése: erdő.

SZIMÓNA - héber eredetű; jelentése: meghallgattatás. SZIMONETTA - a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja. SZIRÉN - görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak. SZIRONKA - magyar eredetű; jelentése: szirom. SZÓFIA - görög eredetű; jelentése: ügyesség. SZOFRÓNIA - görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó. SZONJA - a Zsófia orosz becézőjének németes formája. SZONÓRA - latin eredetű; jelentése: csengő hangú. SZORINA - francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú. SZÖRÉNKE - a Szörény férfinév női párja. SZTELLA - latin eredetű; jelentése: csillag. SZULAMIT - héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből. SZULTÁNA - török eredetű; jelentése: fejedelem. SZVETLÁNA - orosz eredetű; jelentése: virág. TÁBITA

- arameus eredetű; jelentése: őz, gazella. TÁLIA - görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből. TAMARA - héber eredetű; jelentése: datolyapálma. TANÁZIA - az Atanázia önállósult becézője. TÁNYA - orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő.

TARZÍCIA - görög-latin eredetű; jelentése: bátor. TATJÁNA - latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó. TAVASZKA - magyar eredetű; jelentése: tavasz. TEA - a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője. TEKLA - görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége. TELMA - angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó. TÉMISZ - görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés. TÉNIA - az Antónia rövidült változata. TEODOLINDA - német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs. TEODÓRA - görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka. TEODÓZIA - görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. TEOFÁNIA - görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.

TEOFILA - görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő.

TEÓNIA - görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó. TERCIA - latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek. TERÉZ - görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni. TERÉZIA - a Teréz latinos továbbképzése. TESSZA - az angol Theresa önállósult becézője. TÉTISZ - görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből. TICIÁNA - latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó. TILDA - a Matild és a Klotild német becézője. TILLA - a Matild és az Otília német önállósult rövidülése. TÍMEA - görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet. TIMÓTEA - görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője. TINA - a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője. TÍRIA - görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő.

TITÁNIA - görög eredetű; jelentése: hitregebeli név. TITANILLA - a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka. TÓBIA - héber eredetű; jelentése: Jahve jó.

TOSZKA - olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő.

TULIPÁN - perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve. TÜNDE - Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból. ULJÁNA - a Julianna orosz formájából. ULLA - a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője. ULRIKA - német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó. URÁNIA - görög eredetű; jelentése: égi. URBÁNA - latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias. URZULINA - az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka. ÜDVÖSKE - magyar eredetű; jelentése: üdvös. VALENTINA - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. VALÉRIA - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. VANDA 1. - lengyel eredetű; jelentése: vend nő;2. - a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője VANESSZA - Jonathan Swift névalkotása. VASZÍLIA - görög-szláv eredetű; jelentése: királyi. VELMIRA - szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke.

VENDELINA - német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó. VERA 1. - a Veronika becézőjéből önállósult; 2. - a német Verena önállósult becézője; 3. - szláv eredetű; jelentése: hit; 4. - latin eredetű; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű.

VERBÉNA - latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág. VERÉNA 1. - német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk; 2. - a Veronika német becézőjéből. VERITA - a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája. VERON - a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése VERONIKA 1. - görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó; 2. - latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon. VÉTA - héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem. VETÚRIA - latin eredetű; jelentése: idős, koros. VIKTÓRIA - latin eredetű; jelentése: győzelem. VIKTORINA - a Viktor férfinév latin továbbképzése. VILHELMINA - latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VILJA - finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság. VILMA - latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VINCENCIA - latin eredetű; jelentése: győztes.

VIOLA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. VIOLETTA - a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka. VIRÁG - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. VIRGÍLIA - latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág. VIRGÍNIA - latin eredetű; jelentése: lány, hajadon. VÍTA - latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém. VITÁLIA - latin eredetű; jelentése: életerős, eleven. VITOLDA - német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó. VIVIÁNA - latin eredetű; jelentése: eleven, élő.

VIVIEN - a Viviána angol változata. VULFIA - német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő.

XAVÉRIA - latin eredetű; jelentése: Xavér községből való. XÉNIA - görög eredetű; jelentése: vendég. ZAKÁRIA - héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik. ZAMFIRA - román eredetű; jelentése: zafír. ZDENKA - a Szidónia szláv megfelelőjéből. ZELLA - német eredetű; jelentése: a terem védőnője.

ZELMA - héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő.

ZELMIRA - női név Rossini és Gluck operáiból. ZIA - a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása. ZÍLIA - a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája. ZINA - latin eredetű; jelentése: rózsa. ZINAJDA - görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó. ZITA 1. - a Felicitás német rövidüléséből; 2. - latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors. ZOÉ - görög eredetű; jelentése: élet. ZÓJA - szláv eredetű; jelentése: élet. ZOLNA - Vörösmarty Mihály névalkotása. ZOLTÁNA - török-latin eredetű; jelentése: fejedelem. ZOMILLA - tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen). ZÓRA - szláv eredetű; jelentése: hajnal. ZÖLDIKE - magyar eredetű; jelentése: a növény neve. ZULEJKA - arab eredetű; jelentése: hercegnő.

ZSAKLIN - francia eredetű; jelentése: csaló.

ZSANETT - a Johanna francia alakváltozata. ZSANNA - a Johanna orosz alakváltozata. ZSENI - francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való. ZSERALDINA - francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom. ZSÓFIA - görög eredetű; jelentése: bölcsesség. ZSÓKA - az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése. ZSUZSA - a Zsuzsanna magyar rövidülése. ZSUZSANNA - héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.

------------------------------------------------------------------------

FÉRFINEVEK ---------- ABA - török-magyar eredetű; jelentése: apa. ABÁD - az Aba -d kicsinyítőképzős származéka. ABBÁS - latin eredetű; jelentése: apa, apát. ABBOT - héber eredetű; jelentése: apa. ABDIÁS - héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája. ÁBEL - héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság. ABELÁRD - francia eredetű; jelentése: méhész.

ABOD - az Aba képzős származéka. ABONY - az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka. ABOS - az Aba -s kicsinyítőképzős származéka. ÁBRAHÁM - héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja. ÁBRIS - az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából. ABSA - héber eredetű; jelentése: apa. ABSOLON - héber eredetű; jelentése: a béke atyja. ACHILLES - görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia. ACSÁD - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ADALBERT - germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség. ÁDÁM - sumér-héber eredetű; jelentése: atyám. ADELMÁR - germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres. ADEODÁT - latin eredetű; jelentése: Istentől adott. ADOLÁR - germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi. ADOLF - germán eredetű; jelentése: nemes + farkas. ADONISZ - görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér. ADONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ADORJÁN - latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi. ADRIÁN - az Adorján eredetibb változata. AGÁD - török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). AGAPION - görög eredetű; jelentése: szeretett. AGATON - görög eredetű; jelentése: jó, nemes. AGENOR - görög eredetű; jelentése: bátor. AGGEUS - héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám. AGMÁND - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ÁGOST - latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. ÁGOSTON - latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. ÁHIM - héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt. AHMED - arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó. AJÁD - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). AJTONY - török-magyar eredetű; jelentése: arany. AKÁCS - görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan. ÁKOS - török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

ALADÁR 1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy; 2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas; 3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró. ALADIN - germán eredetű; jelentése: kis öreg. ALAJOS - germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs. ALÁN - breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan). ALÁRD - germán eredetű; jelentése: nemes, kemény. ALBERT - német eredetű; jelentése: nemes, fényes. ALBIN 1. - latin eredetű; jelentése: fehér; 2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát. ALDÁN - angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású. ALDÓ - az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult. ÁLDOR - germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó. ALEX - görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi. ALFONZ - germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész. ALFRÉD - germán eredetű; jelentése: tündér, tanács. ALGERNON - angol költői névadás. ALI - arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. ALMÁR - germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.

ÁLMOS 1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott; 2. - török eredetű; jelentése: vétel; 3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos. ALPÁR - török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi. ALVIÁN - orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen). ALVIN - germán eredetű; jelentése: nemes barát. AMADÉ - latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent! AMAND - latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó. AMBOS - az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája. AMBRUS - görög eredetű; jelentése: halhatatlan. ÁMON - héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész. ÁMOS - héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott. ANASZTÁZ - görög eredetű; jelentése: a feltámadott. ANATOL - görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való. ANDOR - görög eredetű; jelentése: férfi, férfias. ANDOS - az András régi becéző formájából önállósult. ANDRÁS - görög eredetű; jelentése: férfi, férfias. ANDRÉ - görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANGELUS - görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal. ANGUSZ - kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.

ANTAL - latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. ANTIGON - görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.

ANTOS - az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája. ANZELM - germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló. ÁNYOS - görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). APOLLINÁR - latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló. APOR - magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). APOSTOL - görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol. APRÓD - magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó. ARCHIBALD - germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi. ARÉTÁSZ - görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből. ARIÁN - latin eredetű; jelentése: hadriai. ARIEL - héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye. ARION - görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.

ARISZTID - görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású. ARKÁD - görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi. ÁRKOS - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ARLEN - ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret. ARMAND - Herman francia megfelelője. ÁRMIN - latin eredetű; jelentése: hadi férfi. ARNOLD - germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó. ARNÓT - germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó. ÁRON - héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó. ÁRPÁD - magyar eredetű; jelentése: árpa. ARSZLÁN - török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán. ARTEMON - görög eredetű; jelentése: ép, egészséges. ARTÚR - kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen). ARVID - svéd eredetű; jelentése: sas a viharban. ARZÉN - görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias. ASZTER - görög eredetű; jelentése: csillag. ATÁD - török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ATANÁZ - görög eredetű; jelentése: halhatatlan. ATILLA - gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk. ATLASZ - görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima ATOS - magyar eredetű; jelentése: apa. ATTILA - gót eredetű; jelentése: szeretett apánk. AURÉL - latin eredetű; jelentése: aranyos. AURÉLIÁN - latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi. AVENÁR - héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek. AXEL - héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja. AZÁR - héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít. BÁCS - török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. BAGAMÉR - szláv eredetű; jelentése: isten, béke. BAJÁN - török-magyar eredetű; jelentése: gazdag. BAJNOK - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. BALABÁN - török-magyar eredetű; jelentése: karvaly. BALAMBÉR - vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen). BALÁR

- magyar eredetű; jelentése: bolgár. BALÁZS - latin-magyar eredetű; jelentése: királyi. BALDÓ - német eredetű; jelentése: merész. BALDVIN - német-angol eredetű; jelentése: bátor barát. BÁLINT - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. BALTAZÁR - asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét. BÁN - magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. BANDÓ - az András önállósult becézője. BÁNK - a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka. BÁNOS - a Bán kicsinyítőképzős származéka. BARABÁS - görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia. BARDÓ - germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas. BARNA - a Barnabás önállósult magyar rövidülése. BARNABÁS - arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia. BARÓT - török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest. BARS - magyar eredetű; jelentése: bors. BARTAL - arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BARTOLÓMEÓ - héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves. BARTOS - a Bertalan régi magyar Bartalom formájából. BATÓ - magyar eredetű; jelentése: buzogány. BÁTONY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BÁTOR - török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga. BAZIL - görög-latin eredetű; jelentése: királyi. BAZSÓ - a Bazil régi magyar formájából. BECSE - török-magyar eredetű; jelentése: kánya. BEDŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BEKÉNY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BEKŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BÉLA 1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész; 2. - török eredetű; jelentése: előkelő;3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.

BELIÁN - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BELIZÁR - germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből. BENCE - latin eredetű; jelentése: győztes. BENDE - a Benedek becéző rövidüléséből.

BENDEGÚZ - hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből. BENE - a Benedek régi magyar becézőjéből. BENEDEK - latin eredetű; jelentése: áldott. BÉNI - a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből. BENIGNUSZ - latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró. BENJÁMIN - héber eredetű; jelentése: a szerencse fia. BENKE - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. BENKŐ- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. BENŐ- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. BERCEL - bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész. BERENGÁR - germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa. BERÉNY - magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből. BERGER - francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász. BERISZLÓ - szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége. BERNÁT - germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve. BERTALAN - arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia. BERTOLD - germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BERTRAM - germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló. BESE - török-magyar eredetű; jelentése: kánya. BOÁZ - héber eredetű; jelentése: erős. BOCSÁRD - német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.

BOD - török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág. BÓDOG - magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag. BODOMÉR - török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BODONY - magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág. BODOR - magyar eredetű; jelentése: göndör. BOGÁT - szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag. BOGDÁN - szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka. BOLDIZSÁR - asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét. BONIFÁC - latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.

BÓNIS - a Bonifác régi magyar becézőjéből. BORBÁS - a Barabás alakváltozata. BORISZ - orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos. BORS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. BOTÁR - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BOTOND - magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos. BOTTYÁN - Bothianus hitvalló nevéből. BOZSIDÁR - szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka. BÖKÉNY - török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát. BRÚNÓ - ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve. BRÚTUSZ - latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.

BUDA - magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). BULCSÚ - török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó. BUZÁD - magyar eredetű; jelentése: búza. CECIL - a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult. CECILIÁN - latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak. CELESZTIN - latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt. CÉZÁR - etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág. CICERÓ - latin eredetű; jelentése: borsó. CIPRIÁN - latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.

CIRILL - görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt. CIRJÉK - görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó. CÍRUS - perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap. CSABA - török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló. CSÁK - török-magyar eredetű; jelentése: ütő.

CSANÁD - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSÁT - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSATÁD - magyar eredetű; jelentése: csata. CSATÁR 1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája. 2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.

CSATÓ - magyar eredetű; jelentése: csat. CSEGŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSEKE - török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.

CSENGER - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSÉPÁN - az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata. CSEPEL - magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.

CSOBÁD - a Csaba kicsinyítőképzős származéka.

CSOBÁN - török-magyar eredetű; jelentése: pásztor. CSOMBOR - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. CSONGOR - török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár. CSÖRSZ - szláv eredetű; jelentése: ördög. DAGOBERT - germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap. DAGOMÉR - germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap. DALIBOR - cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen). DALTON - óangol eredetű; jelentése: völgyből való. DAMÁZ - görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.

DAMJÁN - görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.

DAMOS - a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata. DÁNIEL - héber eredetű; jelentése: Isten a bírám. DANILÓ - a Dániel szláv megfelelője. DÁNOS - a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka. DANTE - latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos. DÁRIUS - latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas. DÁVID - héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.

DELI - magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz. DEMÉNY - a Demjén régi magyar alakváltozata. DEMETER - görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott. DEMJÉN - a Damján önállósult alakváltozata. DÉNES - görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott. DEODÁT - az Adeodát rövidüléséből önállósult. DETRE - germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas. DÉVALD - germán eredetű; jelentése: nép + merész. DEZSÉR - a Dezső régi magyar alakja. DEZSŐ- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek. DIOMÉD - görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való. DITMÁR - germán eredetű; jelentése: nép + híres. DOMÁN - kun-magyar eredetű; jelentése: köd. DOMICIÁN - latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító. DOMINIK - latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt. DOMOKOS - a Domonkos önállósult alakváltozata. DOMONKOS

- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt. DOMOS - a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka. DONALD - skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias. DONÁT - latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott. DORIÁN - angol eredetű; jelentése: dór férfi. DORMÁN - besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen). DÖME - a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka. DÖMÖTÖR - a Demeter magyar alakváltozata. DUKÁSZ - görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.

DUSÁN - délszláv eredetű; jelentése: lélek. EDE - az Edvárd német rövidüléséből önállósult. EDGÁR - ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda. EDIZON - angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja. EDMOND - germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

EDÖMÉR - kun eredetű; jelentése: (ismeretlen). EDVÁRD - germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVIN - germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.

EFRAIM - héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség. EGBERT - germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes. EGMONT - germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.

EGON - az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult. EGYED - görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó. ELEK - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ELEMÉR - vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen). ÉLIÁS - héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem. ELIHU - héber eredetű; jelentése: Isten az Úr. ELÍGIUSZ - latin eredetű; jelentése: kiválasztott. ELIZEUS - héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás. ELLÁK - hun eredetű; jelentése: (ismeretlen). ELMÁR - germán eredetű; jelentése: mindenütt híres. ELMÓ - az Elmár becézőjéből önállósult. ELŐD- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős. ELTON - angol eredetű; jelentése: öreg faluból való. EMÁNUEL - héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.

EMIL - latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁN - latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi. EMŐD- magyar eredetű; jelentése: anyácska. ENDRE - német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias. ÉNEÁS - görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből. ENGELBERT - germán eredetű; jelentése: híres az angolok között. ENGELHARD - germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között. ÉNOK - héber eredetű; jelentése: a felszentelt. ERAZMUS - görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván. ERHARD - germán eredetű; jelentése: becsület + erős. ERIK - alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült. ERNÁK - hun eredetű; jelentése: (ismeretlen). ERNŐ- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott. ERNYE - török-magyar eredetű; jelentése: férfi. ERVIN - germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát. ETE - magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). ETELE

- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk. EUGÉN - görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való. EUSZTÁK - görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny. EUTIM - görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet. ÉVALD - germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó. EVARISZT - görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb. EZÉKIEL - héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas. ÉZSAIÁS - héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség. ÉZSAU - héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva. FÁBIÁN - latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi. FÁBIUSZ - latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való. FABÓ - a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka. FARKAS - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. FAUSZTUSZ - latin eredetű; jelentése: szerencsés. FEDOR - a Teodor orosz megfelelőjéből. FELICIÁN - latin eredetű; jelentése: boldog. FÉLIX - latin eredetű; jelentése: boldog.

FERDINÁND - germán eredetű; jelentése: béke + merész. FERENC - francia-latin eredetű; jelentése: francia. FIDÉL - latin eredetű; jelentése: hűséges. FILEMON - görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.

FILIBERT - germán eredetű; jelentése: messze földön híres. FILOMÉN - görög eredetű; jelentése: szeretett. FIRMIN - latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.

FLORENTIN - latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes. FLÓRIÁN - latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó. FLÓRIS - a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka. FODOR - magyar eredetű; jelentése: göndör hajú. FOLKUS 1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres; 2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa. FÓRIS - a Flóris régi magyar változata. FORTUNÁT - latin eredetű; jelentése: boldog. FREDERIK - német eredetű; jelentése: békés, nyugodt. FRIDOLIN - germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló. FRIGYES

- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom. FÜLÖP - görög eredetű; jelentése: lókedvelő.

GÁBOR - héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. GÁBRIEL - héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. GÁL - kelta-ír eredetű; jelentése: kakas. GÁLOS - a Gál régi teljesebb magyar alakja. GARA - török eredetű; jelentése: héja. GÁSPÁR - perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.

GASZTON - germán eredetű; jelentése: (bizonytalan). GAZSÓ - a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából. GEDEON - héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló. GEDŐ- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka. GELLÉN - a Kilián régi magyar változata. GELLÉRT - német eredetű; jelentése: gerely + kemény. GEMINIÁN - latin eredetű; jelentése: iker. GERASZIM - görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó. GERÉB - szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.

GERGELY - görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.

GERGŐ- a Gergely magyar alakváltozata. GERJÉN - görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró. GERMÁN - német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér GEROLD - germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom. GERŐ- a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka. GERZSON - héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött. GÉZA - török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. GIBÁRT - német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős. GIDA - a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka. GILBERT - német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között. GILGAMES - mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen). GOBERT - germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres. GODVIN - angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja. GORDON - skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen). GORGIÁS - latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). GOTFRID - német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

GOTHÁRD - német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős. GOTLÍB - germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke. GRACIÁN - latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos. GREGORI - görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles. GUJDÓ - német eredetű; jelentése: erdőből származó. GUSZTÁV - skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza. GÜNTER - német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére. GYÁRFÁS - görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi. GYENES - a Dénes régi magyar alakváltozata. GYÖRE - a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka. GYÖRGY - görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó. GYÖRK - a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka. GYŐZŐ- a Viktor magyarító lefordítása. GYULA - bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév. HAMILKÁR - föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata. HANNIBÁL - föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme. HANNÓ

- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem. HARALD - germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész. HARKÁNY - magyar eredetű; jelentése: harkály. HARLÁM - orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó. HARRI - a Henrik angol becézőjéből alakult. HARTVIG - germán eredetű; jelentése: merész a harcban. HASSZÁN - arab eredetű; jelentése: szép. HEKTOR - görög eredetű; jelentése: uralkodó. HELIODOR - görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka. HÉLIOSZ - görög eredetű; jelentése: nap, napisten. HENRIK - germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. HERBERT - germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény. HERMAN - germán eredetű; jelentése: hadi férfi. HERMÉSZ - görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni. HEROLD - a Harald német változata. HETÉNY - magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek. HIADOR - a Heliodor régi magyar változata.

HILÁRIUSZ - latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILMÁR - német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált. HIPPOLIT - görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó. HÓDOS - magyar eredetű; jelentése: hódvadász. HOLLÓ - magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj. HONORÁTUSZ - latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó. HONÓRIUSZ - latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó. HONT - német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát. HORÁC - görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó. HUBA - magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). HUBERT - német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló. HUGÓ - germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens. HUMBERT - német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó. HUNOR - török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév). HÜMÉR - latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges. IBRÁNY - az Ábrahám alakváltozata. IGNÁC - latin eredetű; jelentése: tűz.

IGOR - német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó. ILÁRION - a Hiláriusz görögös formája. ILDEFONZ - germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész. ILIÁN - görög-orosz eredetű; jelentése: nap. ILLÉS - az Éliás önállósult változata. ILMÁR 1. - a Hilmár alakváltozata. 2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből. IMBERT - fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó. IMMÁNUEL - héber eredetű; jelentése: Isten velünk van. IMRE - germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi. INCE - latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó. IPOLY - görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó. IRÉNEUSZ - görög-latin eredetű; jelentése: békés. ISTVÁN - görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú. IVÁN 1. - a régi magyar Ivános rövidülése; 2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes. IVÓ 1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa; 2. - az Iván szláv becézője. IVOR

1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó; 2. - az Igor ukrán és belorusz változata; 3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). IZAIÁS - az Ézsaiás alakváltozata. IZIDOR - görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka. IZMAEL - héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat. IZOR - az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata. IZRAEL - héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon. IZSÁK - héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés. IZSÓ 1. - az Ézsau alakváltozata; 2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése; 3. - az Izsák becézője. JÁCINT - görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve. JAGELLÓ - lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből. JAKAB - héber eredetű; jelentése: (bizonytalan). JÁKÓ - a Jákob önállósult becézőjéből. JÁKOB - a Jakab eredeti alakváltozata. JAKUS - a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka. JÁNOS - héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes. JANUÁR - latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

JÁRFÁS - a Gyárfás régi magyar alakváltozata. JÁZON - görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó. JENŐ- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve. JEREMIÁS - héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel. JEROMOS - görög eredetű; jelentése: szent nevű.

JOAKIM - héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt. JÓB - héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött. JOEL - héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten. JOHANN - héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka. JÓNÁS - héber eredetű; jelentése: galamb. JONATÁN - héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka. JORDÁN - héber eredetű; jelentése: lefelé folyó. JOZAFÁT - héber eredetű; jelentése: Jahve ítél. JÓZSEF - héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson. JÓZSIÁS - héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm. JÓZSUA - héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való. JUKUNDUSZ

- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember). JULIUSZ - a Juliánusz alakváltozata. JULIÁNUSZ - latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi. JUSZTIN - a Jusztusz továbbképzett alakja. JUSZTUSZ - latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember. JUTAS - török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

KABOS - a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése. KADA - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). KADOSA - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). KAJETÁN - latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi. KÁL - török-magyar eredetű; jelentése: marad. KÁLEB - héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos. KÁLMÁN - török-magyar eredetű; jelentése: maradék. KALVIN - latin eredetű; jelentése: kopasz. KAMILL - latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált. KAMILLÓ - a Kamill olasz megfelelője. KÁIN - héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

KÁN - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). KANDID - latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó. KANUT - skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi. KAPLONY - török-magyar eredetű; jelentése: tigris. KAPOLCS - török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). KARÁCSON - magyar eredetű; jelentése: karácsony. KARÁD - török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). KARDOS - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. KARION - görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi. KÁRMÁN - német-magyar eredetű; jelentése: derék ember. KÁROLY 1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul; 2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú. KARSA - török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse. KARTAL - török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas. KÁSZON - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). KASSZIÁN - latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi. KASZTOR - görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

KATAPÁN

- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló. KAZIMÍR - lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó. KÁZMÉR - a Kazimír magyarosabb alakja. KELED - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). KELEMEN - latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd. KELEN - a Kelemen rövidülésének alakváltozata. KEMENES - magyar eredetű; jelentése: kemencés. KENDE - kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből. KENESE - szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka. KENÉZ - gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg. KERECSEN - magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom. KERÉNY - latin eredetű; jelentése: lándzsás. KERESZTÉLY - latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. KESZŐ- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék. KEVE - magyar eredetű; jelentése: kövecske. KEVIN - kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom. KILÉNY - a Kilián régi magyar alakváltozata.

KILIÁN - kelta eredetű; jelentése: szerzetes. KIRILL - a Cirill görögös változata. KLEOFÁS - görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve. KLEON - görög eredetű; jelentése: dicsőség. KLÉTUS - görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

KOCSÁRD - a német Gotthárd régi magyarosodott alakja. KOLOS - német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló KOLUMBÁN - latin eredetű; jelentése: galamb. KOLUMBUSZ - latin eredetű; jelentése: hímgalamb. KONRÁD - német eredetű; jelentése: merész + tanács. KONSTANTIN - latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes. KONT - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). KOPPÁNY - török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. KORIDON - latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név. KORIOLÁN - latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi. KORNÉL - latin eredetű; jelentése: somfa; szarv. KORVIN - latin eredetű; jelentése: holló.

KÓSA - magyar eredetű; jelentése: kos. KOZMA - latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret. KÖTÖNY - török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része. KRISTÓF - görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó. KRISZTIÁN - latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. KUND - magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. KUNÓ - a Konrád német becézőjéből. KURSZÁN - török eredetű; jelentése: keselyű.

KÜRT - török-magyar eredetű; jelentése: vihar. LABORC - bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc. LADOMÉR - a Vladimir régi magyar formája. LAJOS - germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború. LAMBERT - német eredetű; jelentése: országszerte híres. LANTOS - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. LARION - az Ilárion önállósult szláv becézője. LÁSZLÓ - szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség. LÁZÁR

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm. LÁZÓ - a Lázár becézőjéből önállósult. LEANDER - görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia. LEHEL - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. LÉL - finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó. LÉNÁRD - germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán. LEÓ - görög eredetű; jelentése: oroszlán. LEON - a Leó görög változatából. LEONÁRD - német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán. LEONIDÁSZ - görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek. LEOPOLD - germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben. LEVENTE - magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

LÉVI - héber eredetű; jelentése: szövetség. LIBERÁTUSZ - latin eredetű; jelentése: felszabadított. LIBÉRIUSZ - latin eredetű; jelentése: szabad. LIONEL - francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán. LIPÓT - a Leopold bajor változatából.

LÍVIUSZ - latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes. LIZANDER - spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). LORÁND - a Lóránt régies változata. LÓRÁNT - germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész. LOTÁR - ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos. LŐRINC - latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített. LUCIÁN - latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó. LÚCIUSZ - latin eredetű; jelentése: virradatkor született. LUKÁCS - latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi. MAGNUSZ - latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.

MAJLÁT - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). MAKABEUS - héber eredetű; jelentése: kalapácsoló. MAKÁR - görög eredetű; jelentése: boldog. MALAKIÁS - héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje. MANASSÉ - héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember. MANDEL - germán eredetű; jelentése: mandula. MANFRÉD - német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.

MANÓ - a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult. MÁNUEL - az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése. MARCELL - latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt. MARCIÁN - latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi. MARIÁN - latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi. MÁRIÓ - a Máriusz olasz változatából. MÁRIUSZ - latin eredetű; jelentése: férfi. MÁRK - a Márkus rövidüléséből. MARKÓ - a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából. MÁRKUS - latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt. MARÓT - szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva. MÁRTON - latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor. MARTOS - a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából. MÁRTON - héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka. MÁTYÁS - héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka. MÁTÉ - héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka. MAXIM

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas. MAXIMILIÁN - latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas. MEDÁRD - német eredetű; jelentése: hatalmas + erős. MEGYER - magyar eredetű; jelentése: magyar. MELITON - görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.

MENDEL - az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából. MÉNRÓT - ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből. MENYHÉRT - héber eredetű; jelentése: királyi fény. METÓD - görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang. MIHÁLY - héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló. MIKE - a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből. MIKEÁS - héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten? MIKES - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből. MIKLÓS - görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép. MIKÓ - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből. MIKSA - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből. MILÁN - szláv eredetű; jelentése: kedves.

MILOS - a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből. MIRKÓ - szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen). MIRON - görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj. MODESZTUSZ - latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény. MÓR - a Móric rövidüléséből. MORGAN - velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született. MÓRIC - latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen. MÓZES - héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott. NÁNDOR - vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan). NAPÓLEON - olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi. NÁTÁN - héber eredetű; jelentése: Isten adta. NÁTÁNIEL - héber eredetű; jelentése: Isten adta. NEMERE - szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan. NESZTOR - görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő.

NIKANDER - görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi. NIKÉTÁS - görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó. NIKODÉMUSZ - görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

NOÉ - héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás. NOEL - latin eredetű; jelentése: karácsonykor született. NÓNUSZ - latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek. NORBERT - német eredetű; jelentése: északi fény. NORMAN - angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember. NYÉK - magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja. OBERON - francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó. ODILÓ - az Ottó önállósult felnémet becézőjéből. ODISSZEUSZ - görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve. ODÓ - az Ottó önállósult alnémet becézőjéből. OGUZ - török-magyar eredetű; jelentése: nyíl. OKTÁVIÁN - latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek). OLAF - skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka. OLIVÉR - latin eredetű; jelentése: olajfaültető.

OMÁR - héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.

OMPOLY - latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való. OND

- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek. ORBÁN - latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember. ORBÓ 1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka. 2. - szláv eredetű; jelentése: fűz. ORESZTÉSZ - görög eredetű; jelentése: hegyi lakó. ORFEUSZ - görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos. ORION - görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből. ORMOS - magyar eredetű; jelentése: orom. OSZKÁR 1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda; 2. - ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő.

OSZLÁR - kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak. OSSZIÁN - kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen). OSZVALD - német eredetű; jelentése: istenség + hatalom. OTMÁR - német eredetű; jelentése: vagyon + híres. OTTÓ - germán eredetű; jelentése: vagyon + híres. OTTOKÁR - német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.

OVÍDIUSZ - latin eredetű; jelentése: juh. OZOR - török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

OZSVÁT - az Oszvald régi magyar változatának fejleménye. ÖDÖN - germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

ÖRKÉNY - török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.

ÖRS - török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős. ÖZSÉB - görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor. PÁL - latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi. PALMER - latin eredetű; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok. PAMFIL - görög eredetű; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt. PANTALEON - görög eredetű; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint egy oroszlán. PÁRIS - görög eredetű; jelentése: Parisz trójai hős nevéből. PASZKÁL - görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét. PATONY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). PATRÍCIUS - latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes. PATRIK - a Patrícius ír rövidülése. PÁZMÁN - német-magyar eredetű; jelentése: jobb + férfi. PEDRÓ - görög-spanyol eredetű; jelentése: kő, kőszikla. PELÁGIUSZ

- görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó. PELBÁRT - a Filibert alakváltozata. PELLEGRIN - latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok. PENTELE - görög-magyar eredetű; jelentése: könyörületes; oroszlán. PERIKLÉSZ - görög eredetű; jelentése: nagyon híres. PÉTER - héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla. PETŐ- a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka. PETRÓNIUSZ - etruszk-latin eredetű; jelentése: edzett férfi; ürü. PETÚR - a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata. PIUSZ - latin eredetű; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő.

PLACID - latin eredetű; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos. POLIDOR - görög eredetű; jelentése: adakozó, bőkezű.

POLIKÁRP - görög-latin eredetű; jelentése: bő gyümölcsöt termő.

PONGOR - a Pongrác régi magyar becézőjéből. PONGRÁC - latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom. PORFIR - görög eredetű; jelentése: bíborba öltözött. PRÍMUSZ - latin eredetű; jelentése: elsőszülött fiú.

RABÁN - ófelnémet eredetű; jelentése: holló. RADAMESZ - egyiptomi eredetű; jelentése: (ismeretlen). RADISZLÓ - szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség. RADOMÉR - szláv eredetű; jelentése: vidám + béke. RAFAEL - héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít. RÁFIS - a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából. RAJMUND - német eredetű; jelentése: okos védő.

RAJNALD - német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik. RALF - angol eredetű; jelentése: oltalmazott, védett. RAMÓN - germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

RÁPOLT - német eredetű; jelentése: merész tanácsadó. RÁTOLD - német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik. RAUL - germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas. RAZMUS - az Erazmus rövidülése. REGINALD - német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik. REGŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). REMIG - latin eredetű; jelentése: hajós, evezős.

RÉMUSZ - latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás. RENÁTÓ - latin eredetű; jelentése: újjászületett. REZSŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). RICHÁRD - német eredetű; jelentése: erős fejedelem. RÓBERT - német eredetű; jelentése: fényes hírnév. ROBIN - a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből

RODION - görög eredetű; jelentése: rózsa. RODRIGÓ - germán-spanyol eredetű; jelentése: híres uralkodó. RÓKUS - germán-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). ROLAND - német eredetű; jelentése: vakmerő hős. ROLF - a Rudolf önállósult német becézője. ROMÁN - latin eredetű; jelentése: római, latin. RÓMEÓ - olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló. ROMULUSZ - latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás. RONALD - német eredetű; jelentése: erős uralkodó. RUBEN - héber eredetű; jelentése: nézzétek, egy fiú!

RUDOLF - német eredetű; jelentése: dicső farkas. RÚFUSZ - latin eredetű; jelentése: vörös. RUPERT - a Róbert német alakváltozata. RUSZLÁM - orosz eredetű; jelentése: oroszlán. RUSZTEM - perzsa eredetű; jelentése: vidéki. SALAMON - héber eredetű; jelentése: békés, szelíd. SÁMSON - héber eredetű; jelentése: nap, napocska, napsütés. SAMU - a Sámuel rövidüléséből. SÁMUEL - héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott. SÁNDOR 1. - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó 2. - török eredetű; jelentése: akarat. SAUL - héber eredetű; jelentése: kért. SEBES 1. - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 2. - a Sebestyén régi becéző rövidülése. SEBESTYÉN - görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges. SEBŐ- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan). SELTON - óangol eredetű; jelentése: városszéli. SEMJÉN - a Simeon régi magyar változata.

SIMEON - héber eredetű; jelentése: meghallgattatás. SIMON - a Simeon rövidüléséből. SION - héber eredetű; jelentése: erősség, vár, hegy. SOLT - a Zsolt régi magyar alakváltozata. SÓLYOM - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. SOMA - magyar eredetű; jelentése: som. STEFÁN - görög eredetű; jelentése: korona. SURÁNY - török-magyar eredetű; jelentése: török méltóságnév. SZABIN - latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó férfi. SZABOLCS - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). SZALÓK - török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). SZALVÁTOR - latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő.

SZALVIUSZ - latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép. SZANISZLÓ - szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség. SZEBASZTIAN - görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült. SZECSŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). SZELIM - héber-arab eredetű; jelentése: szelíd.

SZEMERE 1. - magyar eredetű; jelentése: kis termetű.2. - török eredetű; jelentése: rontó, pusztító. SZERÁF - héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes (ember). SZERÉNIUSZ - latin eredetű; jelentése: derűs, vidám. SZERGIUSZ - latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó. SZERVÁC - latin eredetű; jelentése: megszabadított. SZEVÉR 1. - latin eredetű; jelentése: komoly, szigorú. 2. - török eredetű; jelentése: mormota. SZEVERÉD - a Szigfrid régi magyar alakja. SZIGFRID - germán eredetű; jelentése: győzelem + béke. SZILÁRD - a Konstantin magyarító lefordítása. SZILVÁNUSZ - latin eredetű; jelentése: erdő.

SZILVESZTER - latin eredetű; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi. SZILVIUSZ - latin eredetű; jelentése: erdő.

SZÍRIUSZ - latin eredetű; jelentése: Szíria tartományából való férfi. SZIXTUSZ - görög-latin eredetű; jelentése: sima, finom. SZOFRON - görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó. SZÓKRATÉSZ - görög eredetű; jelentése: szerencse, erő.

SZÓLÁT - a Szórád régi magyar alakváltozata. SZOLÓN - görög eredetű; jelentése: ógörög államférfi nevéből. SZÓRÁD - szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen). SZOVÁT - szláv magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). SZÖRÉNY - a Szeverin származéka. TACITUSZ - latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag. TADDEUS - héber-latin eredetű; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész. TÁDÉ - a Taddeus német becézője. TAKSONY - török-magyar eredetű; jelentése: jóllakott, elégedett; vad, kegyetlen, féktelen, szilaj. TALBOT - angol eredetű; jelentése: véreb. TAMÁS - arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos. TANKRÉD - germán-normann eredetű; jelentése: gondolkodó, tanácsadó. TARÁZ - görög eredetű; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító. TARCAL - kun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). TARDOS - magyar eredetű; jelentése: tar, kopasz. TARJÁN - török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. TÁRKÁNY

- kabar eredetű; jelentése: kovács. TARZÍCIUSZ - görög-latin eredetű; jelentése: bátor. TAS - török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt. TASZILÓ - olasz eredetű; jelentése: (ismeretlen). TEÓ - a Teodor német rövidülése. TEOBALD - német eredetű; jelentése: nép + merész. TEODOR - görög-német-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. TEOFIL - görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.

TERESTYÉN - kelta-latin-magyar eredetű; jelentése: szomorú. TÉTÉNY - török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem. TÉZEUSZ - görög-német-magyar eredetű; jelentése: alapító, törvényhozó. TIBÁD - német eredetű; jelentése: nép + merész. TIBOR - a Tiborc rövidülése. TIBORC - latin eredetű; jelentése: Tibur városából való férfi. TIHAMÉR - szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő.

TIMON 1. - görög eredetű; jelentése: tisztelt, megbecsült; 2. - fríz eredetű; jelentése: nép + ember TIMÓT - görög eredetű; jelentése: Isten becsülője.

TIMUR - török eredetű; jelentése: vas. TIRZUSZ - görög-latin eredetű; jelentése: növényszár, kocsány, bot. TITÁN - görög eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás. TITUSZ - latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei galamb. TIVADAR - görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. TÓBIÁS - héber-latin eredetű; jelentése: Jahve jó. TÓDOR - a Teodor rövidüléséből. TOMAJ - magyar eredetű; jelentése: vitás. TOMOR - török-magyar eredetű; jelentése: vas. TONUZÓBA - besenyő-kun eredetű; jelentése: vadkan-apa TÖHÖTÖM - török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem. TÖMÖR - török-magyar eredetű; jelentése: vas. TÖRTEL - török-magyar eredetű; jelentése: a négy vidék ura. TRISZTÁN - francia-magyar eredetű; jelentése: szomorú. TUDOR - velszi eredetű; jelentése: Isten ajándéka. UBUL - görög-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). UGOD

- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar. UGOR - szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar UGRON - szláv-magyar eredetű; jelentése: magyar. ULÁSZLÓ - latin-szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen). ULRIK - német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó. UPOR - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). URBÁN - az Orbán régebbi alakváltozata. URIÁS - héber eredetű; jelentése: Jahve az én világosságom. URIEL - héber eredetű; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével tisztánlátó. UROS - magyar eredetű; jelentése: úr. UZOR - török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi. VAJK - török-magyar eredetű; jelentése: gazdag. VALDEMÁR - germán eredetű; jelentése: uralom + hírnév. VALENTIN - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. VALÉR - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. VALTER - német eredetű; jelentése: uralkodó sereg. VÁRKONY - török-avar-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VARSÁNY - alán-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). VÁSZOLY - görög-szláv eredetű; jelentése: királyi. VAZUL - görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi. VÁZSONY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). VENCEL - német-szláv eredetű; jelentése: koszorú + dicsőség. VENDEL - német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó. VERNER - német eredetű; jelentése: megőrzés + sereg. VERSÉNY - magyar eredetű; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja. VIÁTOR - latin eredetű; jelentése: utazó, utas. VID - a Gujdó délszláv megfelelője. VIDA - a Vid kicsinyítőképzős származéka. VIDOR - magyar eredetű; jelentése: vidám. VIDOS - a Vid kicsinyítőképzős származéka. VIKTOR - latin eredetű; jelentése: győző, győztes. VILIBALD - német eredetű; jelentése: akaraterős + merész. VILMOS - latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VINCE - latin eredetű; jelentése: győztes.

VIRGIL - latin eredetű; jelentése: szűz. VITÁLIS - latin eredetű; jelentése: életerős, eleven. VITÉZ - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. VITOLD - német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó. VITUS - latin-magyar eredetű; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú, szófogadó. VLADIMÍR - szláv eredetű; jelentése: hatalom + béke. VOLFRAM - német eredetű; jelentése: farkas + holló. XAVÉR - spanyol eredetű; jelentése: Xavér községből való. ZÁDOR - szláv-magyar eredetű; jelentése: erőszakos. ZÁGON - szláv-magyar eredetű; jelentése: dűlő mögötti terület. ZAJZON - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ZAKARIÁS - héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik. ZAKEUS - héber eredetű; jelentése: igazságos, ártatlan. ZALÁN - török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő.

ZÁMOR - magyar eredetű; jelentése: szántó. ZARÁND - magyar eredetű; jelentése: arany. ZDENKÓ

- latin-szláv eredetű; jelentése: Sidon városából való férfi. ZEBULON - héber eredetű; jelentése: zebulon törzsből származó férfi. ZEKŐ- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ZÉNÓ - görög-latin eredetű; jelentése: Zeusztól származó. ZERIND - magyar eredetű; jelentése: szerb. ZÉTÉNY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ZOÁRD - türk-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ZOBOR - szláv-magyar eredetű; jelentése: gyülekezés. ZOLTÁN - török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem. ZOMBOR - szláv-magyar eredetű; jelentése: bölény. ZORÁN - délszláv eredetű; jelentése: hajnal. ZOTMUND - német-magyar eredetű; jelentése: erős, gyors, merész; védő, védelmező, pártfogó. ZSADÁNY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ZSIGMOND - germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.

ZSOLT - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ZSOMBOR - bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény.

------------------------------------------------------------------------