JELMAGYARÁZAT Bontsd hangokra! Színezd is ki a tanult hang helyén álló karikát! Bontsd szótagokra! Törd el! Kösd össze! Karikázd be! Húzd alá! Rajzold le! Írd be! Színezd ki! Rakd ki betûsínbe! Mesélj! Válaszolj! Olvasd el némán! Készülj a hangos olvasásra!
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
JELMAGYARÁZAT
Bontsd hangokra!Színezd is ki a tanult hang helyén álló karikát!
Mit i-vott tíz-ó-ra-i-ra Ró-za?e-sõt, ví-zi-lo-vat, al-ma-le-vet
Mit e-vett es-te Zol-tán?sa-lá-tát, sül-tet, sát-rat
Za-lánTe-rézZi-taSá-ra
Ta-másA-lizOr-siZol-tán
3.
37
ci mi ma romcu ca La cicér cet cit cae na tál ci
5.
6. Sö-tét es-te van már. Zi-ta és Ci-li a te-le-ví-zi-ót né-zi. Öt ci-ca ze-nélt. A me-sén ne-ve-tett a ma-ma is.
Mit né-zett Zi-ta és Ci-li?Min ne-ve-tett a ma-ma is?
Cipõ
Cipõt kapott Cecília,abban megy el a lagziba.Kényes, fényes és nem cifra,táncol míg a lába bírja.
cipõ
c C1.
2. á l é c v ö z n c s r í
É C L Á Z N V Ö Í R S C
3.c
c
a cl
u m
cn
im
áa
ac
li
4. ci cü ca ce cu cé cáic üc ac ec uc éc ác
38
Bohóc
Barátom a Bandi bohóc,orra piros, a haja kóc,s bizony bõ a bugyogója,mintha török basa volna.
bohóc
b B 1.
2. m b v z b r s l c b t
V Z M B R S B C B L T
3.l
b
ú
z
a
ib
ab
bl
a
b
á
bi bü ba be bu bé bá boib üb ab eb ub éb áb ob
b5.
Bé na bá bicbál la bí rátlá ci ba bubo bos bû vös
6.
4.
Ci-li né-ni e-ce-tes -t és -t tett elté-li-re. Cé-zár ci-ca le-ver-te a tá-lat. Ezt atör-té-ne-tet vic-ce-sen me-sél-te el Bé-la. Be-á-ta és Bá-lint is ne-ve-tett.
Mi ver-te le a tá-lat?Ki ne-ve-tett a tör-té-ne-ten?
Háromszínû jelzõlámpa:közlekedõk jó barátja.Piros fénynél állj, vigyázz!Zöldet kacsint, indulás!Kettõ között villan sárga,készülõdj az indulásra! jelzõlámpa
j J1.
3.
6.
uj
jv
a
js
aj
taj
ó
t
4. jú jó ja já je jé jö jí jüúj ój aj áj ej éj öj íj üj
5. tej ja-va ma-jomvaj jö-võ ha-jósajt já-ték aj-tómáj to-jás Jut-ka
44
Papucs
Ágy alatt a papucsom,amikor kell, felhúzom.Reggel hogyha felkelek,benne büszkén lépdelek.
papucs
p P 1.
2. k s p m t p r j k p
P K S T P M J P R K
3. pu pü pi po pö pé pá pa peup üp ip op öp ép áp ap ep
4.p
é
kk
é
pp
e
j e
p
r
e
5. pont por-tás ta-ka-rospolc pos-tás é-pü-letporc pár-nás a-la-posperc pá-rás an-ti-lop
b p b p b p b p b p
6.
45
9.
bj p
Pál – bál pom-pa – bom-ba pa-pa – ba-bapár – bár pú-pos – bú-bos pont – bontpap – bab puk-kan – buk-kan lop – lobpej – bej pom-pon – bon-bon pánt – bánt
A sé-taAz el-sõ-sök sé-tál-ni men-nek.
So-ra-ko-zó-nál ba-rát-juk mel-lé áll-hat-nak.El-sõ-nek Ja-kab és Jo-lán áll be a sor-ba.Õ-ket kö-ve-ti Je-nõ, Ju-li, Já-nos, Jut-ka,Luj-za, Jan-ka, Jós-ka. Jú-li-á-nak nem juttárs. Õ sem bú-sul. A ta-ní-tó né-ni-je mel-léáll.
Mit lát-tak a ki-ra-ka-tok-ban? Raj-zolj! mac-kó, tej, ba-ba, ma-jom, vaj, sajt, a-u-tó,ká-vé
8.
7.
46
Gomba
Ha az avar mocorog,tudhatod, hogy én vagyok.Kinek neve Gomba Gábor,gombák legjobb fajtájából.
gomba
g G1.
2. g b k h p v g n l c
H P B G N L C K V G
3. g k
4. gá ga ge gé gi go gö gu güág ag eg ég ig og ög ug üg
5.
ka-bát gomb ab-lak polc
vág gól ge-be reg-gel gu-ru-lóvég gomb Ga-bi mag-gal gá-go-gósúg gong há-gó gug-gol lo-bo-gózúg gang vá-gó lég-gömb te-ker-gõ
Egészítsd ki a rajzot a versalapján!Meg is tanulhatod a verset!
A széncinke faágon áll.
Tollát cibálja szél.
Szállingó hó táncolva száll:
– Széncinkék! Itt a tél!
Donászi Magda
Szü-le-tés-nap
Szom-ba-ton ün-ne-pel-te Szi-lárd a szü-le-tés-nap-ját. A szom-szé-dok is fel-kö-szön-töt-ték. A ba-rát-jadísz-tá-vi-ra-tot kül-dött Sze-ged-rõl. Szil-vi né-ni o-rosz-krém-tor-tát sü-tött. Krisz-ti-na öt szál szeg-fû-vel kí-vánt jó e-gész-sé-get.
1. Mit ün-ne-pelt Szi-lárd?2. Kik kö-szön-töt-ték fel?3. Mit ka-pott a-ján-dék-ba?
11
55
Gyûrû
Gyûrûsujjra való vagyok,viselhetnek kicsik – nagyok.Dísze minden mátkapárnak,amióta jegyben járnak.
8. Gyön-gyi kis pa-pír -t vá-gott.Mon-da-to-kat írt rá-juk. A kis Gyu-ri el-tép-te. Gyön-gyi sírt.A-pu azt mond-ta: – Nem baj! Ösz-sze le-het ra-gasz-ta-ni.
Pró-báld meg te is!
Szi-lárd gyûjt.
Ka-ti tész-tát gya-lo-gol.
É-va szal-vé-tát gya-lul.
Gyu-ri desz-kát gyúr.
Gyön-gyi zöld-ba-bot fa-gyaszt.
Ez gyors jár-mû.
Gyors ál-lat.
É-des en-ni-va-ló.
He-gyes vi-dék.
9.I H
57
Szor-gal-mas tün-dé-rek
Nagy-ma-ma ko-rán reg-gel vá-sá-rol-ni megy.Szün-i-dõ van. A gye-re-kek ott-hon van-nak,még az ágy-ban fek-sze-nek. A-hogy a nagy-ma-ma ki-te-szi a lá-bát, ki-ug-ra-nak az ágy-ból. Ga-bi gyor-san be-á-gyaz. Gyön-gyi ki-por-szí-vóz-za a szo-bát. Gyusz-kó hoz-za a ron-gyot és tö-rül-get.Már ra-gyog az e-gész ház. Kintzö-rög a zár. Meg-jött a nagy-ma-ma.
Már az aj-tó-banmeg-szó-lal:
– Ki az ágy-bólgye-re-kek! Ne le-gye-tek lus-ták!
A gye-re-kek a sa-rok-ban kun-cog-nak.– Na-hát! – mond-ja a nagy-ma-ma. – Nem is
lus-ták e-zek a gye-re-kek, ha-nem szor-gal-mas tün-dé-rek.
1. Ho-va megy a nagy-ma-ma?2. Ki á-gyaz be?3. Ki por-szí-vó-zik ki?4. Ki tö-rül-get le?5. Mit mond a nagy-ma-ma a gye-re-kek-rõl?
Zsiráf
Nehéz most az orvos dolga:Megfájdult a zsiráf torka.–Ide egy nagy létrát gyorsan,megvizsgálom azon nyomban!Hordós gyógyszert, nem kanalast,mert a zsiráf igen magas.
Zsi-ga bá-csi le-vág-ta a disz-nót. Le-per-zsel-te a szõ-rét. Zsol-ti ek-kor éb-redtfel. Zseb-lám-pá-val o-sont ki az ud-var-ra. A kis Zsi-ga se-gí-tett húst da-rál-ni, kol-bászt töl-te-ni. Zsu-zsi né-ni zsírt sü-tött. Es-te vi-dám la-ko-ma volt.
1. Ki vág-ta le a disz-nót?2. Mi-vel o-sont ki az ud-var-ra Zsol-ti?3. Mit se-gí-tett Zsi-ga?
8.
7.
Szü-le-tés-nap Ró-zsi-nál
Ró-zsi-nak teg-nap volt a szü-le-tés-nap-ja. Meg-hív-tazsúr-ra a ba-rát-nõ-it. U-zson-ná-ra pá-ri-zsit kap-takzsöm-lé-vel meg fi-nom tor-tát. U-zson-na u-tán a té-vé e-lé ül-tek. Egy va-rázs-lót lát-tak. A va-rázs-lót Zsi-vi-ri-nekhív-ták. Volt egy va-rázs-bot-ja. Az-zalva-rá-zsolt.Jobb zse-bé-bõl e-lõ-vett egy tar-ka zseb-ken-dõt. Meg-é-rin-tet-te, rög-tön zsi-ráflett be-lõ-le. U-tá-nabal zse-bé-bõl egybar-na zseb-ken-dõtvett e-lõ. Eb-bõl te-vét va-rá-zsolt, há-tán egy zsák-kal. A zsák te-le volt ma-zso-lá-val.– Kár, hogy nem va-gyunk ott! – mond-ta Ró-zsi. – Ak-kore-het-nénk a ma-zso-lá-ból. Nagy-ma-ma meg-hal-lot-ta. Ki-ment és egy tál ma-zso-lá-val jött be. A gye-re-kek jó-ked-vû-en kö-rül-zsong-ták ama-zso-lás tá-lat.– Még el-ront-já-tok a gyom-ro-to-kat! – zsör-tö-lõ-dött anagy-ma-ma, de ne-ve-tett õ is.
1. Mi-kor volt Ró-zsi szü-le-tés-nap-ja?2. Ki-ket hí-vott a zsúr-ra?3. Hogy hív-ták a va-rázs-lót?4. Mi volt a te-ve há-tán?5. Mi volt a zsák-ban?
60
61
Csiga
Csigabiga csúszik csendben,harmat csillog, le is cseppen.–Csípõs csalán merre nincsen?Nem szeretném, hogy megcsípjen!
Mi-vel vi-szi Csa-ba a tég-lát? ma-da-rakMit sü-tött a ma-ma? tü-csök ko-maMik csi-ri-pel-nek? ka-lá-csotMi ci-ri-pel a fa a-latt? ta-lics-ká-valMi csö-rög? böl-csõ-benMi csi-ko-rog? csör-gõ-ó-raMi-ben ring a cse-cse-mõ? ko-csi-ke-rék
A va-cso-ra
Csü-tör-tök es-te a Ko-vács csa-lád va-cso-rá-hozké-szü-lõ-dik. Te-rí-tés u-tán asz-tal-hoz ül-nek. Csir-ke-pap-ri-kást esz-nek. Csil-la csám-csog,Sza-bolcs szür-csö-li a na-rancs-lét.
Csa-bá-nak van egy hú-gocs-ká-ja. Csil-lá-nak hív-ják. Csil-la még ki-csi. Éj-jel az á-gyacs-ká-já-ban van, nap-pal a ko-csi-já-ban vagy a já-ró-ká-ban. A já-ró-ka rá-csa-in át dug-ja ki a ke-zét, in-te-get meg gõ-gi-csél Csa-bá-nak.
Ha a ma-ma el-megy, Csa-ba vi-gyáz Csil-lá-ra. O-da-ad-ja ne-ki a csör-gõt. Csil-la egy da-ra-big rá-zo-gat-ja, ü-tö-ge-ti. A-mi-kor meg-un-ja, Csa-ba meg-pör-ge-ti a bú-gó-csi-gát. A ki-csi cso-dál-koz-va fi-gye-li.
– Cse-cse, cse-cse! – ki-a-bál-ja. Az-tán a kék macs-kát kap-jameg, és a Jan-csi ba-bát. A Jan-csi ba-bá-ban van egy csen-gõ.Ha a ki-csi for-gat-ja, csi-lin-gel.
Kulcs zö-rög a zár-ban. Meg-jött a ma-ma. Meg-di-csé-ri Csa-bát, hogy jól vi-gyá-zott a hú-gocs-ká-já-ra.
1. Hogy hív-ják Csa-ba hú-gocs-ká-ját?2. Ki vi-gyáz Csil-lá-ra?3. Mit ad o-da Csa-ba Csil-lá-nak ját-sza-ni?4. Mi-ért di-csé-ri meg Csa-bát a ma-má-ja?
64
Nyúl
Tapsifüles nyúl komagyors, mint a nyíl, nem csoda.Farka kurta, így a jó,nyúl úrfihoz ez való!
nyúl
ny Ny 1.
2.
5.
ny r z ny b f cs sz zs l ny d
Z Ny R B F Ny Zs L Cs Sz D Ny
3.
4. nyi nyé nye nyö nyü nyá nya nyo nyuiny ény eny öny üny ány any ony uny
A nyúl fé-lénk ál-lat. A me-ze-i nyúl va-donél. A há-zi nyu-lat te-nyész-tik. Em-lõs-ál-lat. Fü-le hosz-szú, far-ka rö-vid. Nö-vé-nye-ket e-szik: fü-vet, ló-he-rét, ká-posz-tát. A hú-sát mi is szí-ve-sen meg-esz-szük. Szõ-ré-bõl ka-la-pot ké-szí-te-nek.Sok-sok ked-ves me-se sze-rep-lõ-je. Ne-ked is van ked-vencme-séd?Mondd el!
1. Hol él a me-ze-i nyúl?2. Mit esz-nek a nyu-lak?3. Mit csi-nál-nak a szõ-ré-bõl?
sze-re-ti az e-ge-ret.gyor-san fut.las-san ug-rál.
A nyúl fán él.me-zõ-kön is él.rö-vid fü-lû, hosz-szú far-kú ál-lat.hosz-szú fü-lû, rö-vid far-kú ál-lat.
66
9.
I-gaz? Ha-mis? Je-löld!
A nyúl bá-torál-lat.To-já-sok-kalsza-po-ro-dik.Nö-vé-nyek-keltáp-lál-ko-zik.Ál-la-tok-kaltáp-lál-ko-zik.A vad-nyúl-bólé-tel ké-szül.Szõ-ré-bõl nem ké-szí-te-nek fej-fe-dõt.
Ma-tyi már ko-rán reg-gel kint volt az ál-lo-má-son.Pi-tyu-val, a báty-já-val ma-má-ék-hoz u-ta-zott. Sokvolt a hol-mi-juk, nem fért be-le a bõ-rönd-be. Mégszaty-rot is vit-tek ma-guk-kal. Ab-ba tet-tékaz en-ni-va-lót, a ter-moszt és a Fe-ke-te Pé-ter kár-tyát. A-lig száll-tak fel, a vo-nat el-in-dult.
A sze-rel-vény zö-työ-gött, õk néz-ték a sza-la-dó tá-jat.– Hû, de meg-é-hez-tem! – szólt Pi-tyu. E-lõ-vet-ték azsöm-lét, a sza-lá-mit és a zöld-pap-ri-kát. Jó-í-zû-enfa-la-toz-ni kezd-tek. A ter-mosz-ból cit-ro-mos te-átkor-tyol-gat-tak hoz-zá.Ké-sõbb e-lõ-vet-ték a Fe-ke-te Pé-tert és kár-tyáz-nikezd-tek.
Ész-re sem vet-ték az i-dõ mú-lá-sát. Ha-ma-ro-sanBa-la-ton-a-ka-raty-tyán vol-tak. Pa-pa vár-ta õ-ket azál-lo-má-son. El-in-dul-tak. Vi-dá-man lép-tek az ud-var-ba. A ku-tya vak-kant-va fo-gad-ta õ-ket.– É-des kis u-no-ká-im! Már vár-ta-lak ben-ne-te-ket! –mond-ta fá-tyo-los han-gon a na-gyi.
1. Ho-va u-taz-tak a gye-re-kek?2. Mit csi-nál-tak a vo-na-ton?3. Ki vár-ta õ-ket az ál-lo-má-son?
70
Lyuk
Lyuk van itt a kilincs alatt,leskelõdni itt sem szabad!Helyes dolog, hogyha kopogsz,helytelen, ha ezért morogsz.
A ké-mény-sep-rõ o-lyan fe-ke-te, mint a csil-lag.
Ez a kis-lány o-lyan sze-rény,
mint a temp-lom e-ge-re.
A me-se-be-li le-gény o-lyan sze-gény volt,
mint az i-bo-lya.
Hány köly-ke van Fi-fi-nek? 1, 2, 3Mi-lyen szí-nû Ti-mi sza-lag-ja?
sár-ga, pi-ros, kékHány lyuk van a ha-ris-nyán? 2, 3, 4Mi-lyen tá-nyér van az asz-ta-lon? se-kély, mélyHány bé-lyeg van a bo-rí-té-kon? 1, 2, 3
6.
7.
72
1.
3.
4.
x y dz dzs w q dzs y x dz
x y dz dzs q w
Dz X Dzs Y Q W Dzs Y X Dz
A le-xi-kon o-lyan könyv, a-mely-ben min-dent rö-vi-den el-ma-gya-ráz-nak. A le-xi-kon-ban a fo-gal-ma-kat á-bé-cé-rend-ben so-rol-jákfel. Ha va-la-me-lyik szó-nak nem
ér-ted a je-len-té-sét, nézz u-tá-na a le-xi-kon-ban! Van gyer-mek-le-xi-kon is: Ab-lakzsi-ráf a cí-me.Mi-lyen könyv a le-xi-kon?Ho-gyan ta-lál-ha-tod meg ben-ne a fo-gal-ma-kat?Mi a gyer-mek-le-xi-kon cí-me?
3. A té-vé-ben ma dél-u-tán aHu-pi-kék tör-pi-kék cí-mû fil-met ve-tí-tik.Mi a film cí-me?
81
1. Kik a vers sze-rep-lõ-i? Írd le a vo-nal-ra!
2. Vá-lassz ma-gad-nak sze-re-pet, ol-vasd fel tár-sa-id-nak a ver-set!
3. Raj-zold le, mi-tõl fél-nek a li-bák!
Fe-lel-ge-tõ
– Gyer-tek ha-za, lu-da-im!
– Nem me-gyünk!– Mi-ért?– Fé-lünk.– Mi-tõl?– Far-kas van a
híd a-latt.– Mit csi-nál?– Mo-sak-szik.– Mi-ben?– A-rany-tál-ban.– Mi-be tö-rül-kö-zik?– Kis-ci-ca far-ká-ba.
(nép-köl-tés)
Weöres Sándor: Csimpilimpi, hová mész?
Écpéckapuléc,
Csimpilimpi, hová mész?Pockot viszek a vásárra,egy peták az ára.
Besuttyantam a sátorba,állt feltûrve Bábos Dorka,benn a pocok táncot ropott,Bábos Dorka sivalkodott,árus polc mögé bújt,mézes huszár legurult,uccu neki, fuss!
82
1. Húzd a-lá a vers cí-mét!2. Ka-ri-kázd be a köl-tõ-jé-nek a ne-vét!3. Húzd al-á a vers-ben a sze-rep-lõk ne-vét!4. Raj-zolj ar-ról a vers-rész-let-rõl, a-me-lyik aleg-job-ban tet-szett!
Ha-zug me-se
Egy-szer egy sü-ket, egy vak meg egy ko-pasz el-men-tek ré-pát lop-ni. Mi-kor hu-zi-gál-ták a ré-pát, el-kez-di a sü-ket: –Ott va-la-mit hal-lok!
A vak meg: – Néz-zé-tek, va-la-mit lá-tok!
Er-re fel-ug-rott a ko-pasz:– Uc-cu, bi-zony sza-lad-junk! Hadd lo-bog-jona ha-junk!
(ma-gyar nép-me-se)
1. Kik a me-se sze-rep-lõ-i? Írd le!
2. Mi-lyen a me-se han-gu-la-ta? Húzd al-á!szo-mo-rú, vi-dám, ka-cag-ta-tó, le-han-go-ló
83
84
A ci-gány meg a szél
Egy-szer ta-lál-ko-zott a ci-gány a nyár-ral, atél-lel meg a szél-lel, de e-zek kö-zül csak aszél-nek kö-szönt. Azt mond-ja ne-ki a nyár:– Mi-ért nem kö-szönsz né-kem is, te ci-gány?Meg-állj csak, ha el-jön az én i-dõm, o-lyan me-le-get csi-ná-lok, hogy meg-puk-kadsz be-le.
A tél meg ezt mond-ja ne-ki:– Hát én meg, ha el-jön az i-dõm, o-lyan hi-de-get csi-ná-lok, hogy meg-ge-bedsz be-le.
Azt mond-ja er-re a ci-gány a nap-nak:– Nem bá-nom, ha a-kár-hogy sütsz is, csak aszél u-ram ott le-gyen.
1. Kik-kel ta-lál-ko-zott a ci-gány? Írd le!
2. Ol-vas-sá-tok el a me-sét sze-re-pek sze-rint!3. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a ci-gány-ra?
Las-san járj, to-vább érsz!Köl-csön ke-nyér visz-sza-jár!Töb-bet ész-szel, mint e-rõ-vel!
A tél-nek meg azt mond-ja:– Nem bá-nom, ha a-kár-mi-lyen hi-deg lesz is,csak a szél u-ram ott ne le-gyen.
(ma-gyar nép-me-se)
85
86
Az ál-mos ma-dár
Kér-te az ál-mos ma-dár a kó-rót, hogy rin-gas-sa el! De a kó-ró nem rin-gat-ta, el-ker-get-te. Re-pült a ma-dár a kecs-ké-hez, hogy rág-jael a kó-rót, de a kecs-ke nem ment le-rág-ni akó-rót.
Re-pült a far-kas-hoz,és kér-te, hogy e-gyemeg a kecs-két. De afar-kas nem et-te meg akecs-két, a kecs-kenem rág-ta meg a kó-rót, a kó-ró nem rin-gat-ta el a ma-da-rat.
Re-pült a ma-dár a fur-kós-bot-hoz, s kér-te,hogy a far-kast üs-se-ver-je. De a fur-kós-botnem ment far-kast üt-ni-ver-ni, a far-kas nemment meg-en-ni a kecs-két, a kecs-ke nem mentel-rág-ni a kó-rót, a kó-ró nem rin-gat-ta a ma-da-rat.
Re-pült a ma-dár a bo-gár-hoz, s kér-te, hogyfúr-ja meg a fur-kós-bo-tot. De a bo-gár nemment fur-kós-bo-tot fúr-ni, a bot nem ment far-kast üt-ni, a far-kas nem ment kecs-két en-ni, akecs-ke nem ment kó-rót rág-ni, a kó-ró nemrin-gat-ta a ma-da-rat.
1. Húzd a-lá a me-sé-ben, kik-hez re-pült a kis ma-dár!
2. Kösd ösz-sze!A ka-kas el-rin-gat-ta a ma-da-rat.A bo-gár fúr-ta a fur-kós-bo-tot.A fur-kó rág-ta a kó-rót.A far-kas a-gya-bu-gyál-ta a far-kast.A kecs-ke meg-csíp-te a bo-ga-rat.A kó-ró et-te a kecs-két.
3. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a me-sé-hez?A-ki más-nak ver-met ás, ma-ga e-sik be-le.A-mi-lyen a mos-dó, o-lyan a tö-rül-kö-zõ.
87
Re-pült a ma-dár a ka-kas-hoz, és kér-te,hogy csíp-je meg a bo-ga-rat. Er-re az-tán lettnagy ze-ne-bo-na!
Sza-ladt a ka-kas, meg-csíp-te a bo-ga-rat!Sza-ladt a bo-gár meg-fúr-ta a fur-kós-bo-
tot!Sza-ladt a fur-kó, a-gya-bu-gyál-ta a far-kast!Sza-ladt a far-kas, et-te a kecs-két!Sza-ladt a kecs-ke, rág-ta a kó-rót!S a kó-ró el-rin-gat-ta az ál-mos kis-ma-da-rat.
(ma-gyar nép-me-se) Mé-szöly Mik-lós nyo-mán
88
A bol-ha meg a légy
Egy vál-las, e-rõs le-gény mé-lyen a-ludt azágy-ban. Ta-ka-ró-ján egy bol-ha meg egy légybe-szél-get-tek, i-lyen-for-mán:
– Csi-nos vol-nál, te le-gyecs-ke – kezd-te abol-ha –, a szár-nyad szép fé-nyes, meg azt issze-re-tem, hogy o-lyan ü-gye-sen va-kar-ga-tod e-gyik lá-bad-dal a má-si-kat. De mi-ért dül-led ki úgy a sze-med?
– A sok ne-ve-tés-tõl – fe-lel-te a légy.A bol-ha cso-dál-ko-zott.– Ne mondd! Az-tán hol ta-lálsz o-lyan sok
ne-vet-ni-va-lót e-zen a szo-mo-rú vi-lá-gon?– Te-szem azt, ha egy ko-pasz em-ber-nek a
fe-jé-re szál-lok, en-gem a-kar a-gyon-csap-ni,és a sa-ját fe-jén csat-tan a te-nye-re. De mégmek-ko-rát csat-tan! E-zen ne ne-vet-nék? Ha-nem most már te is mondd meg, bol-ha ba-rá-tom, hogy mi-ért i-lyen gör-be a há-tad. Mert a-mi azt il-le-ti, te is szebb vol-nál, ha nincs ez apúp raj-tad.
– Meg-mon-dom – fe-lel-te a bol-ha. – A-zértgör-be a há-tam, mert sok ne-he-zet e-me-lek.Úgy nézz rám, hogy én meg tu-dom e-mel-ni aleg-ne-he-zebb em-bert is!
– No ezt már nem hi-szem – in-gat-taa fe-jét hi-tet-le-nül a légy.
– Be-bi-zo-nyít-sam? A-ka-rod, hogy meg-e-mel-jem ezt a nagy-da-rab le-gényt itt az ágy-ban?
– A-ka-rom! Per-sze, hogy a-ka-rom! Ha i-ga-zán meg tu-dod e-mel-ni, hát te vagy a leg-na-gyobb le-gény! – biz-tat-ta a légy.
A bol-ha er-re le-ug-rott a ta-ka-ró-ról, és el-tûnt a le-gény in-ge a-latt.
Mi-kor a légy lát-ta, hogy a nagy, e-rõs fic-kóhány-ko-lód-ni kezd, i-de - o-da ve-ti ma-gát azágy-ban, o-lyan jót ne-ve-tett, hogy még job-ban ki-dül-ledt a sze-me.
(svéd nép-me-se)
Be-ke Mar-git át-dol-go-zá-sa
1. A me-se a-lap-ján a-lá-hú-zás-sal vá-la-szolja kér-dé-sek-re!1. Hol a-ludt a le-gény?2. Kik be-szél-get-tek a ta-ka-ró-ján?3. Mi-tõl dül-ledt ki a légy sze-me?4. Mit csi-nált a le-gény, mi-kor a bol-ha az
in-ge a-lá bújt?
89
Má-tyás ki-rály vö-rös-hagy-mán ka-pál-tat
Mi-kor Má-tyás ki-rály u-ral-ko-dott, egy íz-bennagy mu-lat-sá-got csa-pott. Meg-hív-ta az u-ra-kat: jó bort tett e-lé-jük. Az u-rak di-csér-ték abor-nak min-den e-lõ-te-rem-tõ-jét, csak a mun-ká-so-kat nem. Azt mond-ja Má-tyás ki-rály ne-
kik:– Ez nem jól van!
Azt a sze-gény mun-kást nem is em-lít-jük, a-ki dol-go-zik?
Azt fe-lel-ték az u-rak:
– Az sem-mi!– No, hát ha sem-
mi – mond-ja ne-kikMá-tyás – gyer-tek ki hol-nap ka-pál-ni, és majdúgy ka-pá-lunk, a-hogy a sze-gény mun-kásszo-kott!
Más-nap haj-nal-ban ki-men-tek a szõ-lõ-beka-pál-ni. Vö-rös-hagy-mán és ke-nyé-ren ka-pál-tak reg-ge-lig. Mi-kor meg-vol-tak, me-gintka-pál-tak dé-lig. Dél-ben is-mét vö-rös-hagy-ma és ke-nyér volt az e-béd. A-lig vár-ták máraz es-tét az u-rak.
90
Es-te az-tán azt mond-ta ne-kik Má-tyás ki-rály:
– Na, lát-já-tok: az ér-dem-li meg a bort meg ajó é-telt, a-ki a szõ-lõtmun-kál-ja –, a sze-gényem-ber!
� Más-nap az u-rak ki-men-tek ka-pál-ni.� Az u-rak csak a bort di-csér-ték, a mun-
ká-so-kat nem.� Má-tyás i-gaz-sá-got osz-tott.� Dél-ben vö-rös-hagy-ma és ke-nyér volt
az e-béd.
2. Me-lyik köz-mon-dás il-lik a me-sé-hez?
A-ki nem dol-go-zik, ne is e-gyék!Ki-csi a bors, de e-rõs!
91
92
Az e-le-fán-tok ba-rát-ja
Ré-ges-ré-gen úgy volt, hogy az e-le-fán-tok le-jár-tak azer-dõs he-gyek-bõl az em-be-rek ül-tet-vé-nye-i-re. Mindfel-fal-ták a ba-nánt. Ha köz-ben ház áll-ta út-ju-kat, ne-ki-ro-han-tak és szét-ti-por-ták.
Egy em-ber vé-gül-is nagy do-log-ra ha-tá-roz-ta el ma-gát. El-ment a ko-vács-hoz,nyíl-he-gye-ket csi-nál-ta-tott, és be-ken-te õ-ket mé-reg-gel.Az-tán szar-vas-i-nak-ból e-rõs és ru-gal-mas húrt font, rá-fe-szí-tet-te az íj-ra.
– Ha az e-le-fánt éj-sza-ka jön-ne, le-lö-vöm – mond-tacsak úgy ma-gá-nak, a-hogy az em-ber ki szok-ta mon-da-ni a gon-do-la-ta-it.
Meg-hal-lot-ta ezt az e-gér. Ó-va-to-san o-da-lo-póz-ko-dott, és csend-ben szét-rág-ta az íj-húrt.
A-mi-kor az-tán az e-le-fánt a ba-nán-ül-tet-vény-re jött, o-da-ment hoz-zá az e-gér, és így szólt:
– Na, meg-men-tet-te-lek. De ha to-vább pusz-tít-já-tokaz ül-tet-vé-nye-ket, és fel-fal-já-tok a ba-nánt, ne-hogyszét-ti-por-já-tok az em-ber há-zát!
Az e-le-fánt meg-hall-gat-ta az e-ge-ret, és meg-í-gér-te,hogy meg-fo-gad-ja a jó ta-ná-csot.
Mi-köz-ben ez tör-tént, az em-ber ép-pen fog-ta az í-jat,
93
és lõ-ni a-kart ve-le, deész-re-vet-te, hogy aze-gér el-rág-ta a húrt.
Az-ó-ta az e-le-fán-tok nem ti-por-ják széta há-za-kat. Ha le-jön-nek az er-dõs he-gyek-bõl, csak a ba-nánt fal-ják fel. Az e-ge-re-ket pe-dig na-gyon sze-re-tik. Még so-ha nem for-dult e-lõ, hogy e-le-fánt ölt vol-na e-ge-ret.
– Az e-gér va-la-ha ré-gen meg-men-tet-te õ-se-ink é-le-tét! – mond-ják az e-le-fán-tok.
(af-ri-ka-i nép-me-se)
Fa-ze-kas Lász-ló nyo-mán
1. Húzd a-lá az i-gaz ál-lí-tá-so-kat!Az e-le-fán-tok sok kárt o-koz-tak az em-be-rek-nek.Az em-ber meg-bo-csá-tott az e-le-fánt-nak.Az e-gér se-gí-tett az or-má-nyos-nak.Az e-le-fánt nem fo-gad-ta meg az e-gér ta-ná-csát.
2. Raj-zold le a me-se a-lap-ján,mi tör-tént, mi-u-tán az e-gérel-rág-ta a húrt!
94
Tartalom
Elõkészítõ idõszakJátékos hangfelismerési gyakorlatokTájékozódási ismeretek felmérése: Rajzolj! .......... 3Hangokat ábrázoló képekMássalhangzók hangoztatása .................................. 4Magánhangzók hangoztatása .................................. 5Melyik kép nevében hallod a kijelölt hangot? Mássalhangzók m, c, r ............................................. 6p, f, d ......................................................................... 7z, s ............................................................................. 8sz, cs ......................................................................... 9
Hány tagú a szó?..................................................... 10Hány tagú a szó? ..................................................... 11Melyik kép nevében hallod a kiemelt hangot?Magánhangzók ........................................................ 12Melyik kép nevében hallod a kiemelt hangot?Magánhangzók ........................................................ 13Hangösszevonási gyakorlatok .............................. 14
Betûtanítást segítõ feladatoki – I, í – Í ................................................................... 16ü – Ü, û – Û ............................................................. 17a – A ........................................................................ 18m – M ...................................................................... 19o – O, ó – Ó ............................................................ 20t – T ......................................................................... 21e – E ........................................................................ 22l – L ......................................................................... 23u – U, ú – Ú ............................................................. 24r – R ........................................................................ 25
95
á – Á ........................................................................ 26Gyakorlás: r – R, á – Á .......................................... 27é – É ........................................................................ 28v – V ........................................................................ 29Gyakorlás: é – É, v – V .......................................... 30ö – Ö, õ – Õ ............................................................ 31n – N ........................................................................ 32
Gyakorlás: ö – Ö, n – N .......................................... 33s – S ........................................................................ 34z – Z ........................................................................ 35
Gyakorlás: s – S, z – Z ........................................... 36c – C ........................................................................ 37b – B ........................................................................ 38
Gyakorlás: s – S, z – Z ........................................... 39k – K ........................................................................ 40h – H ........................................................................ 41
Gyakorlás: k – K, h – H .......................................... 42j – J ......................................................................... 43p – P ........................................................................ 44
Gyakorlás: j – J, b – B, p – P ................................. 45g – G ....................................................................... 46g – G ....................................................................... 47d – D ........................................................................ 48d – D ........................................................................ 49
Az új barát ............................................................... 50f – F ......................................................................... 51sz – Sz .................................................................... 52sz – Sz .................................................................... 53
A vacsora ................................................................ 62Csabi és Csilla ........................................................ 63ny – Ny .................................................................... 64
A nyúl ....................................................................... 65A vadnyúl ................................................................ 66ty – Ty ..................................................................... 67ty – Ty ..................................................................... 68
x, y, dz, dzs, q, w .................................................... 72
Szövegértést segítõ gyakorlatokRajzolj! ..................................................................... 73Rajzolj! ..................................................................... 74Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 75 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 76 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 77 Egészítsd ki a rajzokat! .......................................... 78Lényegkiemelési gyakorlatok ................................ 79Húzd alá a szövegben a megfelelõ választ! ......... 80Felelgetõ .................................................................. 81Weöres Sándor: Csimpilimpi, hová mész? .......... 82Hazug mese (magyar népmese) .................................. 83A cigány meg a szél (magyar népmese) .................... 84Az álmos madár (magyar népmese) ........................... 86A bolha meg a légy (svéd népmese) .......................... 88Mátyás király vöröshagymán kapáltat
(magyar népmese) ..................... 90Az elefántok barátja (afrikai népmese) ........................ 92