-
4 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Lupescu Radu
A Hunyadiak
A Hunyadiak történelmi szerepvállalása évszázadok
óta mindenkit lenyıgöz. Ebben a családban bárki
megtalálhatta történelmi ideálját, akár a gyŒztes
hadvezért, az ellenségben is tiszteletet kiváltó hŒst,
akár a kultúra és mıvészet pártolóját, az ország te-
rületének növelŒjét, a magyart, az igazságos feje-
delmet kereste. Nincs is a magyar történelemben
még egy család, amely ilyen tiszteletet vívott volna
-
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 5RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 5
ki magának mind az ifjúság, mind a felnŒttek vilá-
gában. Szereplése kereken egy évszázadot tesz ki
a magyar történelemben: a 15. század elején jelent
meg átlagos nemesi famíliaként, és a 16. század ele-
jén halt ki mint az ország legvagyonosabb családja.
Ez a látványos családtörténet nemcsak az utókort,
hanem a kortársakat is lenyıgözte. Jogosan merül
fel a kérdés: kik is voltak valójában a Hunyadiak?
A Hunyadi-ház diadalünnepeVizkelety Béla rajza nyomán metszette
Franz Kollarz.
Vízkelety Béla (1825–1864) a Nemzeti Színház jelmeztervezŒje
volt.1857-ben készült litográfiája a Napkelet címı lap
jutalomképeként
jelent meg. A szerzŒ különösen kedvelte a sokalakos,
tömegeketmegmozgató jeleneteket, amelyeken a szereplŒk
bemutatásánál
használhatta viselettörténeti kutatásainak eredményeit.
4∞&£∞∞§£™
4∞&£∞∞§£™
-
6 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
unyadi János kapcsán talánmég nem, de Mátyás királlyáválasztása
után sokan már a
kortársak közül is feltették a kérdést:honnan származik a
család? A kér-désre adott válaszok időben és érdek-csoportoknak meg
felelően változtak.A kortársakat elsősorban az
eredetbőlkikövetkeztethető társadalmi helyzetérdekelte. A Hunyadi
János- és Mátyás-ellenes tábor a választ a család lejára-tására
igyekezett felhasználni, míg aMátyás környe ze tében született
vála-szok az uralkodói tekintély emelésétszolgálták. A 19. szá
zadban nemzetitörténetírások születésével inkább akérdés etnikai
vetülete került előtérbe,a magyar, ro mán és szerb
történészekegyaránt saját nemzetük fiainak állí-tották be a
Hunyadiakat. A vita a csa-lád szárma zása kapcsán
mindmáigfolytatódik, és no ha történészkörök-ben kezd kialakul ni a
konszenzus, a tu-dományos állás pont és a néphit közöttmég mindig
döbbenetes a szakadék.
A ZSIGMOND-LEGENDA
A Hunyadi család eredetével kapcsola-tos elképzelések széles
választékábólkétségtelenül a Luxemburgi Zsigmondkirálytól való
származás legendája ör-vendett a legnagyobb
népszerűségnek.Évszázadokon keresztül fennmaradt amagyarság
tudatában, és noha az utób -bi évszázadban a történészek
sokattettek annak érdekében, hogy a tudo-mányos kutatás medrébe
tereljék ezta témát, még ma is szívósan él a köz-tudatban. Ez a
származástörténet igenkorai, már a Hunyadiak életében is-mert volt,
nem a nép költötte a családkihalása után. Nem kizárt, hogy
bizo-nyos elemei – mint például a holló le-nyilazása és a gyűrű
visszaszerzése –éppen a család berkeiben születtek, ské sőbb, más
szerzőknek köszönhe tő -en, újabb elemekkel és
részletekkelegészültek ki. Alapjául a család régi cí-mere szolgált,
benne egy olyan madár-ral, amely mindig is nagy népszerűség-nek
örvendett a folklórban. Eköréaztán olyan homályosan ismert tényekés
szereplők kapcsolódtak, mint aromán gyökerek, Zsigmond szerepe
acsalád Magyarországra kerülé sében éselőmenetelében vagy éppen az
elégkorán Hunyadi kezébe került Mar-zsina-birtok.
A történetet először Antonio Bon-fini, Mátyás király humanista
udvaritörténetírója rögzítette ekképpen: „Azt
H
I. EredetelméletekMátyás király volt az egyetlen olyan magyar
uralkodó, aki nem
származott uralkodói dinasztiából, sŒt a család társadalmi
hely-
zete két generációval korábban még igen szerénynek volt
mond-
ható. A Hunyadiaknak azonban, mint megannyi más 15. századi
családnak, sikerült az áttörés. A társadalmi mobilitás,
különösen
Luxemburgi Zsigmond uralkodása óta, olyan méreteket öltött,
hogy végsŒ soron a Hunyadi család szerepvállalásának szeren-
csés alakulása nehezen ugyan, de elfogadhatóvá vált a
kortár-
sak számára is. Nem rendkívüli pályafutásról van szó, amint
sok
történeti mıben olvasható, hanem három generáció, azaz Vajk,
János és Mátyás kitartó munkájáról, akik a társadalmi
felemel-
kedés minden lépcsŒfokát alaposan elkoptatták.
-
mondják, hogy az Erdélyben tartózko -dó Zsigmond összefeküdt egy
nemesoláh intelligens és bájos lányával, há -rom hónap múlva
megtudta, hogy azteherbe esett tőle, fényesen megaján -dékozta, és
emlékeztetőül egy gyűrűthagyott nála. Utasította, hogy szülött-jét
gondosan táplálja, nevelje, s ha föl-cseperedett, küldje el hozzá a
jellel; akisasszony aztán esetét fölfedve gazdaghozományával
hozzáment egy nemesoláhhoz, aki a móring bőségére meg abecstelenség
nagybecsű voltára te-kintve szívesen fogadta a leány ajánla-tát. Ez
a maga idején csinos és formásfiúcskát szült, akit Jánosnak ne
vezettel. Midőn a kisded anyja ölében feküdt,odaröppent egy holló,
és a jelül adottgyűrűt felragadta. Az asszony nagy ijed-ségében
gyorsan megkérte a férjét,hogy vegye üldözőbe a hollót, és
sze-rezze vissza a gyűrűt, nehogy a kis fiúnagy reménységét az
átkozott ma dárelrabolja. Erre a férfi nyilával meg -sebesítette a
hollót, és a gyűrűt márisvisszavette. Később a feltűnő szépségűifjú
János az anyja tanácsára elmentZsigmondhoz, és felmutatta a
gyűrűt.A király ráismert, és birtokokkal, falvak-kal bőségesen
megadományozta őt.”
A legenda szerint a keresztény köz-erkölcs alapján ugyan
megbotránkoz-tató, de elfogadott szokás áldozata volttehát Hunyadi
János anyja, akivel azuralkodó Hunyad megyei átutazása al-kalmával
ismerkedett meg. Bonfiniszerint ezt a történetet Hu nya di
Jánoslegnagyobb ellensége, Cillei Ulrich ud-varában találták ki,
hogy lejárassák acsaládot. Ma már le he tet len megálla-pítani
Bonfini megjegy zésének való-ságalapját, hiszen a Zsigmondtól
valóesetleges származás inkább növelte,mint csökkentette volna
Hunyadi kar-
rierlehetőségét, amelyet Ulrich min-den bizonnyal igyekezett
megakadá-lyozni.
Hogy a Zsigmondtól származás le-gendája milyen pozitív jelleggel
bírt,az Heltai Gáspár krónikájából derül ki,amelyben szép kerek
történetté nőtteki magát. Heltai előadása Bonfini elbe-szélésére
épül, de a részletekben vannéhány jelentős eltérés. Heltai
ugyanispontosabb adatokkal szolgál az ese-mény idejére és a részt
vevő szemé-lyekre vonatkozóan, ami jelentős mér-tékben emelte
története hitelét. Sze-rinte a csábításra 1392-ben került
sor,amikor Zsigmond valóban vezetetthadjáratot a törökök ellen,
igaz, Er-délyt nem érintette, csak a Szörényibánság területét.
Utalt Hunyadi Jánosanyjának kilétére, akiről sem Bonfini,sem az
oklevelek nem tesznek említést.Egy „Morzsinai nemzetből való”
asz-szonyról van szó, akinek – a közhiede-lemmel ellentétben – nem
mondja mega keresztnevét. Nem is tudta a kereszt-nevet, ugyanis
következetesen csakMorzsinainak nevezte. Feltételezett
ke-resztnevét – Erzsébet – egy má sik kró-nikás, Cortesius jegyezte
le. Heltai Gás-párnak köszönhetően a Zsigmondtólszármazás legendája
országszerte elter-jedt. A siker magyarázata
kétségtelenülkrónikájának magyar megfogalmazásá-ban és a történet
olvasmányosabb elő-adásmódjában rejlik, s összefüggött azéppen
ebben a korszakban kialakulóerőteljes Mátyás-tisztelettel.
Ezt az eredetelméletet a 18. századiglényegében senki sem
kérdőjelezte meg.Carolus Christianus Besser az elsők kö-zött
vetette el s állt ki a havasalföldiromán eredet mellett. A 19.
századbanmár egészen háttérbe szorult, teljesenelfeledtetni azonban
nem lehetett. Elő-
ször Aranka György és Kazin czy Ferenctámadta meg, inkább
erkölcsi, mint tu-dományos alapon: „Megczá fo lása azonbitang
hirnek, hogy Hunyadi János Ma-gyarország Kormányzója és Erdélyi Vaj
-da vad ölelésből eredett.” Fejér Györgyés Teleki József az újonnan
előkerült ok-levelek segítségével a legenda valótlan-ságát
tudományosan is alátámasztotta.A 19. század végére elavultnak
tekin-tett történetet tudományos igénnyelutoljára Möller István
támasztotta felhamvaiból, aki a vajdahunyadi vár ún.Mátyás-loggiája
falképének egyes jele-neteit a Zsigmondtól származás törté-netével
asszociálta. Möller elég indula-tos reakciót váltott ki a
történészekből,amit jól tükröz Fraknói Vilmos megálla-pítása:
„Ezekután őszinte sajnálattal kellkijelentenem, hogy az érdemdús
műtör-ténész, mikor combinatiók alapján tör-téneti igazságnak
tünteti föl azt, amit atörténetírás kezdettől fogva mesénektart,
illetékessége határain túllépett.”
Ezen eredettörténet átütő sikeré-nek több oka volt: egyfelől azt
a re-ményt táplálta, hogy a magyar történe-lemben oly nagyszerű
szerepet betöltőHunyadiak nem voltak sem szerény,sem román
származásúak, másfelől alegendának hitelt adott a család közis-mert
címere a hollóval, csőrében gyű-rűvel. Mindezt pedig – Heltai
Gáspár-nak köszönhetően – már a 16. századóta el lehetett olvasni
magyar nyelven.
A CORVINUS-LEGENDA
A család eredetével kapcsolatos, legrö-videbb ideig virágzó
legenda az ún.Corvinus-legenda volt, mely a magyar-országi
humanizmussal született ésvele is múlt ki. A humanista
fejedelmi
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 7
-
udvarok tipikus termékéről van szó,amelyet Petrus Ransanus
humanista ér-deklődésű domonkos szerzetes írt leelőször, aki a
nápolyi király követekéntkerült Magyarországra, bár a
legendajellegzetesen Bonfini-történetként épültbe a köztudatba.
Eszerint „Mátyás ki-rálynak az oláh But fia, Corvinus Jánosvolt az
apja, aki az atyai faluban szüle-tett, melyet a mi időnkben is
Corvinum-nak mondanak, Zsigmond uralkodásaidején, aki először
ismerte fel virtusátés lelkének kiválóságát; anyja az ama-zonnak
tartott Szilágyi Erzsébet volt.Ahogy felcseperedett, azt állította,
hogyrómai nemzetségből született, ahogyszüleitől gyakran hallotta,
törzsét a Cor-vinusokra vezette vissza, akik a római -ak ősi
családjai közé tartoztak.”
Nem világos, hogy Mátyás király ho-gyan viszonyult a
Corvinus-legendához.Az kétségtelen, hogy a királyi udvar kö-réhez
tartozó humanisták alapoztákmeg és hirdették, tehát a királytól
tel-jesen idegen nem lehetett. Sőt, a királyengedett a név mögött
rejlő eredet csá-bításának, amikor elfogadta, hogy há-zasságon
kívül született fiát CorvinJánosnak nevezzék. Mátyás azonbanso ha
nem használta a Corvin nevet.A Corvinus-legenda máig ható
egyedülikö vetkezménye azonban – sajnálatosmódon – éppen Mátyás,
sőt néha azegész család Corvin megnevezése minda hazai, mind a
külföldi irodalomban.
A Corvinus-legenda, úgy tűnik, egyérdekes családtörténeti adatot
mentettát az utókorra. Ransanus és Bonfini ismegemlékezik az
al-dunai Kevérőlmint a család korai tartózkodási helyé -ről. Az
adat hitelességét Kulcsár Péterpróbálta meg alátámasztani,
amirealább még visszatérek.
A HITELES ADATOKTÜKRÉBEN
A család eredetével kapcsolatos legen-dák évszázadokra
elhomályosították avalóságot. Bár a 18. században
mármegkérdőjelezték ezek hitelét, okleve-les adatokkal
alátámasztott, hitelesebberedetelméletet senki sem vázolt fel.Erre
már csak azért sem volt esély,mert a család levéltárát a 16.
századelején a Hunyadi-vagyont megöröklőBrandenburgi György a
németországiAnsbachba vitte. Az oklevelekbe vetetthit azonban
megvolt, amint Benkő Jó-zsef 1778-ban befejezett nagy művé-ben, a
Transsilvania specialisban olvas-ható: „Engem táplál az a remény,
hogy
napfényre fog kerülni a beiktató levél,amelynek erejénél fogva
Jánost, anyjagyámsága alatt lévén beiktatták az em-lített
uradalomba. Ha ez bekövetkezik,véget ér minden vita János
származá-sáról.” A családi levéltár egy része II. Jó-zsef
jóvoltából, a többi pedig a 19–20.században több részletben került
visz-sza. Benkő nem is sejtette, hogy ami-kor sorait papírra
vetette, már Magyar-országon volt a Vajdahunyadra vonat-kozó
oklevél, éppen a családi levéltárII. József segítségével
visszaszerzett ré-szében. Első alkalommal Fejér Györgypublikálta
1844-ben. Benkő óhaja tehátteljesült, de feltételezése nem
igazoló-dott. A legkorábbi oklevelek ugyanisnem biztosítottak
egyértelmű támpon-tot a család eredetére vonatkozóan.
A Hunyadi család levéltára szeren-csére viszonylag épen
átvészelte a ké-sőbbi évszázadok viszontagságait. E le-véltár
darabjait számba véve egyértel-művé válik, hogy egységes
gyűjte-ménnyel állunk szemben, amelylineárisan nőtt, törések
nélkül, össz-hangban az országos eseményekkel.Emiatt a család
birtokainak gyarapo-dását pontosan nyomon lehet követni,különösen a
korai szakaszban. Ennekfényében egészen biztosan lehet állí-tani,
hogy a család első okleveles em-lítése 1409-ből való. Zsigmond
király-nak a hunyadi birtokra vonatkozó pá-tense a Hunyadi család
levéltáránaklegkorábbi darabja. Más levéltárakbansem maradt fenn a
Hunyadiakkal kap-csolatban olyan oklevél, amely ennélkorábbi lenne.
Az a tény, hogy az 1409-es birtokadományozásra vonatkozóokmányok
minden egyes darabja meg-maradt, szintén a Hunyadi-levéltár
ál-lagának jó megőrzését bizonyítja.
Az 1409-ben kelt királyi pátens kétmegállapítást tesz lehetővé.
Először isa családnak 1409 előtt bizonyára nemvoltak magyarországi
birtokai, mivel acsaládfőt, Vajkot nem nevezi meg bir-toka szerint.
A másik az oklevélben ta-lálható keresztnevekkel
kapcsolatos,amelyeket már korábban is tárgyalt atörténetírás.
Először Réthy László ta-nulmányozta őket, aki Vajk nevének
fi-gyelembevételével a család délszláveredetét igyekezett
bebizonyítani. AVajk keresztnév azonban jóval elterjed-tebb volt
ahhoz, hogy forrásértékűneklehetne tekinteni. Figyelemre
méltóbbilyen tekintetben a Radul, amelyről Ka-rácsonyi János
egyértelműen kimu-tatta, hogy román – szerinte havasal-földi –
eredetű. A korai oklevelekbőltehát mindössze annyi derül ki,
hogy
a család idegenből került Magyaror-szágra, a keresztnevek
alapján talánHavasalföldről.
Thuróczi János szabatosan, ellent-mondásoktól mentesen
fogalmaztameg, amit az oklevelek sejtetnek: „Éltekkor az országban
egy bátor vitéz, Ha-vasalföld népének nemes, nevezetesszülöttje,
Hunyadi János, harcos férfiú[…] Mondják ugyanis, hogy
Zsigmondkirályt e vitéz apjának híre-neve vetterá, hogy őt
Havasalföld vidékéről asaját országába hozza és országánaklakosává
tegye, továbbá, hogy örök bir-tokként méltóképpen
megajándékozzaHunyad erődítményével, ahol mostnemes és nézni is
gyönyörűséges váremelkedik.” A havasalföldi származástmég a
Hunyadiakkal ellenséges szem-léletben fogant Cillei-krónika is
iga-zolja, amely szerint Hunyadi János„aus dem Landt Wlachey”
származik.
A kutatás jelenlegi állása szerint isa havasalföldi eredet a
legkézenfek-vőbb. Az 1400 körüli havasalföldi álla-potok ismerete
igen hézagos, mivelroppant kevés írott forrás őrződöttmeg abból a
korból. Ismerünk Serbé-ket, Vajkokat és Radulokat, de genea-lógiai
összefüggések nem mutathatókki. Ezek az adatok mindössze
annyittámasztanak alá, hogy a család általkezdetben használt
keresztnevek elter-jedtek voltak Havasalföldön.
Valószínűleg bojárcsaládról van szó,és az sincs kizárva, hogy
rokonságbanállt a havasalföldi uralkodói dinasztiá-val, a
Basarabbal. A család áttelepedé-sének okáról Thuróczi mindössze
any-nyit említ, hogy Vajkot vitézsége miatthozta Zsigmond király
Magyaror-szágra. Zsigmond különféle diplomá-ciai és hadi
vállalkozásai során több al-kalommal is kapcsolatba került
hava-salföldiekkel. 1395–96-ban mindenna-possá váltak e
kapcsolatok: 1395-benMircea elűzött havasalföldi vajda Bras-sóban
hűségesküt tett Zsigmondnak,később a magyar király vezetett
hadjá-ratot Havasalföldre, 1396-ban pedig ha-vasalföldi kontingens
vett részt a Niká-polynál vereséggel zárult kereszteshadjáratban.
De nem feltétlenül kell va-lamilyen konkrét politikai
eseményhezkötni a Hunyadi család Magyarország -ra jutását, erre
egyéb körülmények kö-zött is sor kerülhetett. 1374-ben példáulöt
havasalföldi bojár menekült NagyLajos királyhoz a vajdájukkal való
konf-liktus miatt. Oláh Miklós apja, Stoianszintén a havasalföldi
vajda elől mene-kült Mátyás királyhoz, majd lett szász-városi
királybíró.'
8 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
-
z áttelepedés kezdeményezőjeHunyadi János apja, Vajk volt,majd
rokonainak egy része is
követte őt. Ahogy Zsigmond koránakművészetét nemzetközi jellege
miattigen találóan internacionálisnak ne-vezi a művészettörténeti
kutatás, ha-sonlóképpen internacionális volt Zsig-mond udvara is.
Eb ben a kozmopolitaközösségben találkozunk először Hu-nyadi János
apjával, akinek jelenléte akirályi udvarban havasalföldi
szárma-zása ellenére sem meglepő.
Nem tudjuk, mikor mondtak le gö -rögkeleti vallásukról és lettek
katoliku-sok. Lehet, hogy a családtagok kü lön -böző időpontokban
tértek át, de az irá-nyadó szerepet bizonyára Vajk ját-szotta.
Zsigmond udvarában katolikuslehetett, gyerekei is azok voltak.
Elkép-zelhető, hogy a testvérek, unokatest-vérek csak később
követték példáját.Ezt támasztja alá Vajk testvérének, Ra-dulnak az
esete, aki 1409-ben Radul,1419-ben László, más néven Radul
for-mában szerepel az oklevelekben.
A királyi udvari szolgálat hamarosanmeghozta gyümölcsét.
Zsigmond király1409. október 18-án adományozza Hu-nyad birtokát
örök tulajdonul Vajknakés általa testvéreinek, Magasnak és
Ra-dulnak, továbbá atyai nagybátyjának,Radulnak és Vajk fiának,
Jánosnak. Min-den bizonnyal Vajk akkor már Magyar-országon élő
teljes rokonságáról vanszó. Figyelemre méltó a kis János emlí-tése
az oklevélben, aki akkor mindösz-sze néhány éves lehetett. Ez
HunyadiJános első említése.
Az adományozás tárgya egy nagypotenciállal rendelkező kis
birtok, ahola korábbi hiedelemmel ellentétbenakkor még nem volt
vár, sőt az oklevélmég mezővárosnak sem nevezi a tele-pülést. A
család helyzetével a legjobbpárhuzamot a szintén román
eredetűKendefi család esete szolgáltatja Hu-nyad megyében. 1404-ben
MalomviziKende fia, János Zsigmond királytólkapta adományba a
hátszegi Nuksora(Nucşoara) birtokot. A két birtok szer-kezetében
(falu és a hozzá tartozó föl-
dek) hasonló volt, Hunyadot valamivelnagyobb mérete és jobb
fekvése he-lyezte előtérbe. A két család tehátnagyjából egy időben
kezdett nemesijogon földet birtokolni a megyében.
Az 1409-ben kelt oklevél a Hunya-diak genealógiája szempontjából
isigen fontos, hiszen a család apraja-nagyja szerepel benne.
Bizonyára senkisem maradt ki belőle, aki számított.Az első ismert
generáció tagjai közülmegemlíti Serbét és testvérét, Radult.Mindkét
név igen elterjedt volt Havas -alföldön Şerb, Şerbu, Şerbea,
illetve Ra -dul alakban. Az adományozás pillana-tában Serbe már nem
élt, Radul vi-szont igen. Ő 1419 előtt halt meg utó-dok nélkül.
Serbének három fiáróltudunk, akiket megemlít az oklevél:Vajk, Magas
és II. Radul.
A következő generációt elsődlege-sen Vajk képviseli, a
főadományozott.Nevének román változatai: Voicu, rit-kábban Voico.
Magyar megfelelője Vajk.Bonfini Butinak, Heltai Voik
Buthinaknevezte. Nincs kizárva, hogy egy ideigOzorai Pipo
familiárisa volt. 1409-benZsigmond király udvari lovagja
volt,1414-ben továbbra is lovagnak számí-tott, azonban hunyadi
birtokán tartóz-kodott. 1419-ben testvére, Radul in-tézte a család
ügyeit, tehát valamikorkorábban halt meg. Fiai: János, ifj.János és
II. Vajk. Több lánya is volt,akik közül név szerint Klárát
ismerjük,illetve egy másik lányról is tudunk, akia Szentgyörgyi
Székely családba háza-sodott be.
Vajk feleségének, vagyis HunyadiJános anyjának kilétét nem
sikerültmegnyugtatóan tisztázni. Heltai sze-rint a Morzsinai
családból származónőről van szó. Keresztnevét, az Erzsé-betet
Cortesius jegyezte fel, és e kétadatból született Morzsinai
Erzsébetalakja, akit később a köztudat SzilágyiErzsébet asszonyi
erényeivel ruházottfel. A Szörényi bánság vidékéről isme-rünk ugyan
egy Morzsinai családot, őkazonban csak a 16. században jelentekmeg
az írott forrásokban, amikor a Hu-nyadiak már kihaltak. A feleség
katoli-kus lehetett, mivel az előző házasságá-ból hozott lányát
Klárának keresztelte.Vajk a második férje volt.
Vajk testvérei közül Magasról nemtudunk semmit, II. Radul
viszontbátyja halálát követően vezető szere-pet játszott a család
életében. 1419-ben úgy szerepel egy oklevélben, mintLászló, más
néven Radul, Vajk testvére.Úgy tűnik tehát, hogy katolikus
hitretérése alkalmával a László nevet vette
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 9
II. Hunyadi Jánosapja és testvérei
A
-
fel. Talán az ő felesége volt BranicskaiAnikó (Ankó), egy
hátszegi kenézi csa-ládból származó hölgy, aki kiterjedtHunyad
megyei rokonsággal rendelke-zett. Családja akkor már
nemesnekszámított. A feleség kiválasztása jóltükrözi a betelepedő
Hunyadiak elsőgenerációjának társadalmi állását. Lász -ló olyan
feleséget választott magának,aki valahol a kis- és középnemes-ség
határán helyezkedett el.
A Branicskai lánnyal kötött há-zasság sok zavart okozott a
Hu-nyadi család eredetének kutatá-sában, ugyanis a történészek
egyrésze ebből a család hátszegiromán származását olvasta ki.Az
Anikóval kötött házasságazonban nem emiatt, hanema Hunyadiak
társadalmi hely-zetének megítélése miatt lénye-ges. Ez a házasság,
illetve az ado-mányba kapott Hunyad birtokegyértelművé teszi, hogy
a Hu-nyadiak akkoriban a megyei szin-ten tevékenykedő nemesség,
azaza középnemesség sorába tartoztakHunyad megyében. A
többiekkelszemben volt azonban egy igen fontoselőnyük: Vajknak
köszönhetően sike-rült kialakítaniuk egyfajta szorosabbkötődést a
királyi udvarhoz.
HUNYADI JÁNOSTESTVÉREI
Vajk gyerekei képviselik a családismert tagjainak harmadik
gene-rációját. A legidősebb fiú Hu-nyadi János volt, de vegyüksorra
először a testvéreit. A lá-nyok közül Klára a legismer-tebb, ő
János féltestvére voltanyai részről. A Szatmár me-gyei
középbirtokos Dengelegicsaládba házasodott. Ez a házas-ság is jól
tükrözi azt a társa-dalmi kört, amelyben a Hunya-diak mozogtak a
15. század ele-jén. Férje Dengelegi Pongrác volt.Elképzelhető, hogy
e házasság Hu-nyadi János közvetítésével jött létre,ugyanis János
és Pongrác az 1430-asévekben Zsigmond király udvarábanszolgáltak
mint udvari lovagok. Pong-rác később Hunyadi fontos támaszalett,
1441–1444 között Erdély alvajdája.1444. november 10-én halt meg a
vár-nai csatában. A két család jó viszonyaMátyás korában is
megmaradt, amikorPongrác három fia már országos mél-tóságokhoz
jutott, bárók lettek.
Hunyadi Jánosnak volt még egylánytestére, akit sajnos név
szerintnem ismerünk, de feltételezhetően – afor rások nagyon
ellentmondásosak –Szentgyörgyi Székely Jánoshoz mentfeleségül.
Férje kezdetben székely is -
pán (1444), a kunok bírája (1444–1446),majd pedig horvát–szlavón
bán és avránai perjelség kormányzója volt(1446–1448). Közös
gyermekük, Szé-kely Tamás az 1450-es években a vrá-nai perjelséget
vitte tovább, illetve
abban a nehéz időszakban a Hunya-diak tántoríthatatlan híve,
egyik leg-fontosabb támasza volt.
Hunyadi János öccsei közül a legki-sebb, II. Vajk még
gyerekkorában meg-halt. A másik, akit szintén Jánosnak
ke-reszteltek, szinte Hunyadival párhuza-mos karriert futott be. A
forrásokbannéha Jovánként, kisebbik Jánosként
vagy ifjabb Jánosként szerepel.Bátyja mellett a család
másodhege-
dűse volt, a királyi udvarba semkerült. Mialatt bátyja külföldre
kí-sérte Zsigmondot, ő Csáki Lászlóerdélyi vajda (1427–1437)
alattszolgált, a vajda havasalföldihadjárata során meg is
sebesült.
1434 után a két testvér pálya-futása szorosan összefonó-
dott: 1437-ben együtt szol-gálták Zsigmondot ötven lán-dzsással,
1439-ben együtt kap-ták meg igazgatásra a Szörényibánság várait,
majd ugyanab-ban az évben együtt nevezte kiőket Albert király
szörényi bá-
nokká. 1440-ben említik utoljára.Erdélyben halt meg,
valószínűleg
az Utószülött László és I. Ulászló kö-zött kirobbant
polgárháború során.Miután Hunyadi János Magyarországkormányzója
lett, csodálatos, szarko-fágszerű síremléket rendelt öccse szá-mára
a gyulafehérvári székesegy-
házba. Ez az uralkodói reprezen-tációba illő síremléktípus
töké-letesen tükrözi Hunyadi Jánosszeretetét és tiszteletét
fiata-lon elhunyt öccse iránt.
Szórványos adatok arról ta-núskodnak, hogy rokonságban
állhatott II. Vladislav havasal-földi vajdával, akit rokoná-nak
(proximus noster)
nevez, illetve a szintén hava-salföldi származású Oláh Mik-lós
apai nagyanyjával. Az előbbiesetben talán csak
udvariasságiformulával állunk szemben, amásodik esetben pedig
Olahus
genealógiai spekulációjával. AKárpátokon kívüli régió ban
ma-
radva érdemes megemlíteni Jan Dłu-gosz azon tudósítását is,
amely szerintHunyadi János biztatására, az ő segít-ségével került
trónra II. Péter vajda, akifeleségül vette egyik ötven év körüli
nő-vérét. Ezt az adatot sem kétségbevonni, sem más adatokkal
alátámasz-tani nem lehet. Az kétségtelen, hogyII. Péter Hunyadi
bizalmi embere volt,moldvai vajdaként neki adományoztaChilia
várát.'
10 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Hunyadi János címerénekeredeti (fent) és bŒvített változata
(lent)
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
-
z a személy, aki Vajk után a kö-vetkező szintre emelte a
családtársadalmi megítélését és je-
lentőségét, Vajk legidősebb fia, Hunya -di János volt.
Bármennyire is fontosemberré nőtte ki magát, olyan alapve -tő
adatok, mint születésének dátumaés helye, a család kezdeti
szerényebbmivoltának homályába vesztek. Ami-kor 1409-ben a család
megkapta a hu-nyadi birtokot, már élt, hiszen neveszerepel az
adományozottak között.Korával kapcsolatban mindössze any-nyit
tudunk, hogy fiatalabb volt Ka-pisztrán Jánosnál, aki 1386-ban
szüle-
tett. 1409-ben minden bizonnyal kis-gyermek volt.
A fiatalkorára vonatkozó adatainkelég szerények és nem mindig
megbíz-hatóak. Feltételezhetően Ozorai Pipó-nál szolgált először,
akinek neve a csa-lád betelepedése és a hunyadi birtokmegszerzése
kapcsán is felmerült. Eztkövetően került Lazarevics István
szerbfejedelem udvarába, ahol 1426-ban jö-vendő feleségének apja,
Szilágyi Lászlóis familiáris volt. Itt ismerkedett megSzilágyi
Erzsébettel, aki méltó házas-társnak bizonyult a nem könnyű
ter-mészetű János számára. További szór-
ványos adatok arról tanúskodnak,hogy fiatalkorában a Csáki
család vala-melyik tagjánál, illetve Újlaki Istvánmacsói bánnál
szolgált. Itt lett jó ba-rátja Újlaki Mikós, akivel szinte
párhu-zamosan alakult a karrierje, együttaratták korai sikereiket
és lettek erdé-lyi vajdák.
A bán halála után, 1430 körül ke-rült Zsigmond király udvarába.
Ezzellényegében lezárult egy ciklus a csa-lád történetében, hiszen
onnan foly-tatta, ahol apja abbahagyta: Zsig-mond udvari vitéze
lett. Ez tette lehe-tővé annak idején Vajknak a hunyadibirtok
megszerzését, most pedig újtávlatokat nyitott János karrierje
szá-mára. 1430–1434 között elkísérte eu-rópai útjára az uralkodót,
akit ez al-kalommal Rómában császárrá koro-náztak. János azonban
nem volt jelena koronázáson, mivel Milánóban ma-radt, Filippo Maria
Visconti udvará-ban, ahol két évet töltött 1431–1433között.
Zsigmond kozmopolita kirá-lyi, majd császári udvara és az
itáliaikörnyezet képezte az alapját mindan-nak, amire befolyásos
baráti körét,hadművészeti ismereteit, reprezentá-ciós, politikai és
diplomáciai tevékeny-ségét építette. Mondhatni új ember-ként tért
vissza családja körébe, szol-gálataira pedig a császár továbbra
isigényt tartott.
Itt vált szét apa és fia karrierlehető-sége. Az apa udvari
vitézként visszake-rült Vajdahunyadra, János viszont to-vábbra is a
király szolgálatában ma-radt, és egyre fontosabb feladatokkalbízták
meg. A milánói évek alatt ki-sebb vagyonra tett szert, és ezt a
le-hető legjobb helyre fektette be: köl-csönt adott Zsigmondnak. A
családi in-gatlanvagyon eddig mindössze a hu-nyadi birtokból állt
és sehogyan semakart gyarapodni. Most azonban a köl-csön fejében
János és hasonló nevűöccse zálogba kapott egy mezővárost,Papit a
marosi rév felével. Több évtize-des szünet után tehát Hunyadi
Jánosismét gyarapítani kezdte a család bir-tokait, Zsigmond és
Albert korábancsak zálogbirtokokkal, I. Ulászló ural-kodásával
kezdődően örökös birtok-adományokkal.
Az 1430-as évek végére a két testvérkatonai szolgálata egyre
nélkülözhe-tetlenebbé vált. Nem szabad megfeled-kezni arról sem,
hogy a milánói epizódután a két Hunyadi részt vett Zsig-mondnak a
csehországi husziták elle-nei harcaiban. Az ott szerzett
tapasz-talatokat Hunyadi egész életében ka-
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 11
III. Hunyadi János
A
Hunyadi János a Thuróczi-krónika augsburgi kiadásában, 148874
∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
-
matoztatta. Ezt követően kerültek adéli végekre, amikor Habsburg
Albertkirály (1437–1439) a déli részek leg-fontosabb királyi
várainak egy részét(Szörény, Görény, Orsova, Miháld)bízta a
védelmükre, majd életénekutolsó évében szörényi bánokká ne-vezte ki
őket. Itt olyan hatalmasságokörökébe léptek, mint Ozorai Pipo
ésTallóci Frank, akik tiszteletre méltóanvédték az ország
határát.
A Hunyadi testvérek immár orszá-gos méltóságviselők, bárók
lettek.Igazi áttörésnek számított ez a családtörténetében, ám
óriási feladattal tár-sult: védelmezni kellett a határ táma-dásnak
legjobban kitett szakaszát,ahol Galambóc megszerzése révén aTörök
Birodalom határos lett a MagyarKirálysággal. Jól tükrözi a család
státu-szában bekövetkezett minőségi válto-zást, hogy míg korábban a
két testvérminden oklevélben Oláh Jánoskéntszerepelt, a Szörényi
bánság élére valókinevezés után következetesen Hu-nyadi Jánosnak
nevezték őket. Nohaformailag bárók lettek, a valóságban acsalád
vagyona és társadalmi megíté-lése még messze volt az országos
mél-tóságviselőkétől. Ez azt jelentette,hogy Hunyadi hírneve és
méltóságaimessze megelőzték vagyoni helyzetét.A család birtoka
ugyanis még mindig
szerény volt: Hunyadon kívül a többitcsak zálogban
birtokolták.
Albert hirtelen halála és állapotos öz-vegye nehéz helyzet elé
állította az or-szágot. A nemesség egy része kitartottfia,
Utószülött László mellett, míg a töb-biek a fiatal lengyel királyt,
JagellóUlászlót hívták az országba. A Hunyaditestvérek sokat
köszönhettek Albert-nek, így kiállásuk Jagelló Ulászló mel-lett
eleinte bizonytalan volt. Csak aztkövetően álltak Ulászló oldalára,
hogyMagyarország koronázott királya lett.A két tábor között
kirobbant polgárhá-ború során esett el az Erzsébet-párti Er-délyben
Hunyadi János öccse 1440-ben.
Végül a bátaszéki győzelem hoztameg az átütő sikert nemcsak I.
Ulászló-nak, aki katonai fölénybe került az Er-zsébet-párttal
szemben, hanem Hu-nyadi Jánosnak is, akit Újlaki Miklóssalegyütt az
uralkodó hamarosan kineve-zett erdélyi vajdának. Hunyadi ezzel
alegbefolyásosabb bárók sorába lépett,elsődlegesen hadvezéri
képességeinekköszönhetően. Szerény udvari vitézkénthagyta el
egykoron Erdélyt, és vajda-ként tért vissza ebbe az Ulászlóval
szem-ben ellenséges tartományba, ahol mégő sem rendelkezett
megfelelő kapcso-latrendszerrel. Ekkortól azonban a Szö-rényi
bánság területe mellett Erdélybenis megkezdhette hatalmának
kiépítését.
Az I. Ulászlóval való együttműködésHunyadi János törökellenes
harcainaklegdicsőségesebb szakasza. 1442-benmagát a ruméliai
beglerbéget győztele, a következő évben pedig támadóhadjáratra
vállalkozott a törökök ellen,amire Európában már évtizedek ótanem
volt példa. 1444-ben hatalma csú-csán volt, már országok sorsáról
dönt-hetett. Szerbia és Bulgária jövője for-gott kockán, és nem
véletlen, hogyéppen ekkor jutott a legnagyobb terü-letek birtokába:
a magyar történelemegyik legzűrösebb birtoktranzakciójasorán
megkapta Brankovics Györgyszerb despota magyarországi birtokai -nak
egy részét. Ezzel családi vagyonaösszhangba került bárói hatalmával
ésúj társadalmi pozíciójával.
Hunyadi pályafutása nem voltrendkívüli vagy szokatlan.
Onnanfolytatta családja felemelését, aholapja abbahagyta. Kitartó
munkával,lépésről lépésre haladt előre mind améltóságok
megszerzése, mind a csa-ládi birtok gyarapítása terén. Mire
or-szágos méltóságviselő lett, ennek meg-felelő családi vagyonnal,
már bőven túlvolt a 30. életévén. Többnyire a csata-tereken,
nehezen szerzett érdemvolt ez, nem könnyen az ölébe hul-lott
gazdagság vagy hirtelen felívelőpályafutás.'
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 13
CímerbŒvítŒ armális Hunyadi János részére
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™