CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM „ Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van.” Konfuciusz Csobaji Általános Iskola 3927 Csobaj Hunyadi út 29. Tel.: 47/386-014 [email protected]OM azonosító: 029207 2017
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
„ Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember.
Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van.”
- Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak
- A kulturális hátrányuk enyhítése: színház, kiállítás, múzeumlátogatást szervezünk
- Kreativitást fejlesztő programokat szervezünk
Céljaink a multikulturális tartalmak területén:
Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának
erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák irányába. Ennek érdekében
osztályfőnöki órák keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
22
Céljaink a szülővel történő kapcsolattartás terén: Erősítenünk kell a szülő-szülő közti kapcsolatokat. Ennek módjai lehetnek az osztályokon
belüli közös (gyerek, szülő, tanár) kirándulások, sportversenyek, vetélkedők.
A szülők nevelési kultúrájának segítése céljából egészségügyi-, pedagógiai-, pszichológiai
előadásokat szervezünk.
Céljaink a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer terén: A folyamatos értékelésre törekszünk. Biztosítjuk az új pedagógiai programok, tanítási
A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő
eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
Rendezvények
Hirdetőtábla, online közösségi oldal,weboldal
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola
igazgatóságával, nevelőtestületével.
b) A tanulók-pedagógusok együttműködése
Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek
megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában.
A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:
- tanórai munka,
- osztályfőnöki óra,
- közösségi programok,
- egyéni beszélgetések,
- diákönkormányzat, diákparlament,
- kérdőívek, vizsgálatok.
c) Az intézmény és partnereinek együttműködése
Cél, hogy az intézményt segítő szervezetekkel jó partnerei kapcsolatot építsünk ki és segítsük
egymás munkáját.
Az iskola partnerei:
Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervekkel:
- a fenntartó és működtető Szerencsi Tankerületi Központ
(az igazgató napi kapcsolatban áll a tankerületi igazgatóval, folyamatosan tájékoztatja
őt a fontosabb történésekről, a problémákat felveti közös megoldást várva attól,
beszámolási kötelezettsége van (félévkor,évvégén beszámol a tanév történéseiről a
jövő évi tervekről).
- Csobaj Község Önkormányzata
- Járási Kormányhivatal, a gyermek és ifjúságvédelmi hatóságok
- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (jelzőrendszer működtetése)
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
25
- a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó egészségügyi intézmény (orvos,
védőnő)
- Miskolci Pedagógiai Oktatási Központ
- B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Tokaji Tagintézménye
- egyéb szervezetek, civil szervezetek(,Csobajért Közalapítvány)
- művészeti iskolák (Cogito Műv.Alapiskola)
- Csobaj község óvodája
- rendvédelmi szervek (rendőrség, tűzoltóság)
- a történelmi egyházak (római katolikus, református)
- a tankerületi és szomszédos települések oktatási intézményei
A kapcsolattartás formái és módjai:
- beszámoló
- közös értekezletek tartása
- szakmai előadásokon és megbeszélésen való részvétel
- módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása
- közös ünnepélyek rendezése
- intézményi rendezvények látogatása
- hivatalos ügyintézés telefonon, levélben
- iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató megállapodásban
szabályozottak alapján
- esetmegbeszélések, családlátogatások
- prevenciós előadások
- problémamegoldó konzultációk
9.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
- osztályozó vizsgákra
- különbözeti vizsgákra
- javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
26
- aki osztályozóvizsgára jelentkezik
- akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít
- akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és
ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületi tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához ha:
- felmentették a tanulói foglalkozásokon való részvétel alól,
- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,
illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyenek eleget
- Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen (az Nkt.
5. § (1) bekezdés b)pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban) a kétszázötven
tanítási órát meghaladja é a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
- A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló
igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola
eleget tett a törvényben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló
teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel
folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a
meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető,
félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 20/2012 EMMI rendelet 51.§.(8.bek).
A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A mindennapos iskolába
járás alól felmentett/(magán) tanuló osztályozó vizsgáját május végén teheti le. A vizsga
időpontjáról a magántanulót 30 nappal a vizsga előtt kell értesíteni. A szükséges tananyag
kijelölése az adott szaktanár feladata.
Az osztályozó vizsga tantárgyai: Minden tantárgyból vizsgázni kell, lehet
elméleti vagy gyakorlati. Az elméleti vizsgák írásban és szóban a következőkből:
- 1. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika
- 2. évfolyam: magyar nyelv , magyar irodalom, matematika, környezetismeret
- 3-4. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret
- -5-6. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv,
természetismeret
- 7-8. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv,
fizika, biológia, földrajz, kémia, informatika
A tovább haladás feltétele a helyi tantervben megállapított minimum követelmények
teljesítése.
A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, ha átvétel útján történik a jogviszony létesítés
és a jelentkező nem azonos típusú képzésfajtából érkezik (pl. idegen nyelv különbözősége)
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
27
A különbözeti vizsgát abban az iskolában kell tenni amelyben a tanuló tanulmányait folytatni
kívánja.
A vizsga letétele az arra kijelölt időpontban.
A tanulónak javító vizsgát kell tennie, ha a tantervi követelményeket szorgalmi időben nem
teljesíti. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy
alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló
az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre
kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb
évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Csak akkor léphet magasabb
évfolyamba, ha a javító vizsgán megfelel. A tanuló minősítéséről magasabb évfolyamba
lépéséről a nevelőtestület dönt.
Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a) a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból
elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus
15-étől augusztus 31- ig terjedő időszakban tehet.
A vizsgabizottság összetétele:
Elnök: az adott intézmény igazgatóhelyettese
Tagjai: az adott tantárgyból buktató nevelő és az adott tantárggyal azonos vagy hasonló szakú
nevelő
A tanulót és szüleit a javítóvizsga időpontjáról 15 nappal előtte értesíteni kell.
Az osztályozó, javító különbözeti vizsga jegyzőkönyvét iktatottan irattárban kell tárolni.
A vizsgák során különös tekintettel kell lennünk a sajátos nevelési igényű valamint a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében az alábbiakra:
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb
harminc perccel meg kell növelni,
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott
segédeszközt használja,
c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
28
d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.
- Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket,
tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam
megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi
büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.
- Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi
követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást
kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon
folytathatja.
- Az évfolyam megismétlése –kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét
és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát –nem tagadható meg
abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére
az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett
tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Híd program keretében
folytathassa.
- Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot
megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési
évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt
iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi
osztályzatok alapján kell dönteni. 20/2012.EMMI rendelet 77.§.
10. A felvétel és az átvétel az Nkt keretei között
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel
útján keletkezik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, ettől kezdve gyakorolhatja a
tanuló az őt megillető jogait.
Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.
- Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található
- Ha az általános iskola a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél
előnyben kell részesíteni a HHH gyerekeket, tanulókat.
- Megszűnik a tanulói jogviszony, ha
- a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján
- az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján
- a kizárás az iskolából fegyelemi határozat jogerőre emelkedésének napján
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
29
- az iskola igazgatója felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszony létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz, melyről a szülőt értesíti
(megalapozó indoklással)
- az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes Kormányhivatalt, ha körzeten kívüli gyermeket vett fel.
A tanuló átvétele
- a tanév során bármikor, ha nem jár iskolatípus változtatással.
- ha nem azonos képzés volt, különbözeti vizsga szükséges.
- az iskolába felvett tanulót az iskola tartja nyilván. az iskola kivezeti a
nyilvántartásból azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya megszűnik.
Felvétel középiskolába:
Az általános iskolai tanulók esetében a felvételi lap kitöltésével az általános iskola szervezi
meg. A felvételi lapokat az általános iskola a KIFIR rendszerben állítja elő és megküldi a
felvételt hirdető középfokú iskolába valamint a Felvételi Központba.
- A kiskorú felvételi lapját mind a két szülő írja alá
- A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be
- A tanulói adatlapon fel kell tüntetni az összes jelentkezési lapok számát és a meghatározott rangsort.
11.Elsősegély nyújtási alapismeretek
Az elsősegélynyújtás célja:
- Az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnali ellátás biztosítása, míg a szakszerű orvosi ellátás megérkezik. Ez egy megelőzés mindaddig, amíg az
orvosi segítség megérkezik. Az elsősegélynyújtás eszközei, fogásai egyszerű
elméleti és gyakorlati ismeretekből áll, mely ismereteket- korosztályoknak
megfelelően- mindenkinek ismernie és tudnia kell. Ezeknek az ismereteknek az
oktatását már az általános iskolában el kell kezdeni.
- Az elsősegélyt bárki nyújthatja, - ha az alapvető ismeretek birtokában van, határozottan segíteni tud, kellő önfegyelemmel rendelkezik, ezt a két követelményt
pedig minden tanulónak el kell sajátítania.
- A segíteni akarás ellenére számos hiba fordul elő az izgatottság, a tájékozatlanság, a sérülés valódi fel nem ismerése miatt. Ezért már az első évfolyamtól kezdődően
az alapvető tudnivalókat meg kell ismertetni a tanulókkal illetve elvárható, hogy
ezeket az ismereteket a mindennapok során alkalmazni is tudja. Számos
műveltségi terület foglalkozik ezekkel a tudnivalókkal, de a gyakorlat mégis azt
bizonyítja, hogy „éles” helyzetekben a tehetetlenség dominál. Életet menteni,
egészséget megóvni azonban a helyszínen kell! Annak kell tudni elsősegélyt
nyújtani, aki éppen jelen vagy közel van.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
30
- A segíteni akarás, a jó szándék azonban ehhez kevés! A korszerű elsősegély nyújtási ismereteket meg kell tanulni és megfelelő gyakorlással el kell sajátítani.
Életet menteni, egészséget megóvni azonban a helyszínen kell. A megfulladás, a
szívmegállás, az elvérzés és más veszélyek azonnali, perceken belüli elhárítása,
azonnali beavatkozást igényel.
- A technika az elmúlt évtizedek alatt rohamosan fejlődött, és gyökeresen megváltoztatta az emberi élet körülményeit. A háztartásokban, intézményekben,
üzemekben, a szántóföldeken, az országutakon, a közlekedésben, egyszóval a
környezetünkben, óriási megújulás történt. Ehhez viszont alkalmazkodnunk kell
kicsiktől a nagyokig. Ezért ezeket az ismereteket már az általános iskolában el kell
kezdeni de gyakorlati szintre kell hozni az ismeretek alkalmazását. Itt az iskolának
ill. az ismeretek megtanítása és a gyakorlatban történő oktatása-gyakoroltatása
fontos feladat az elkövetkezendő időszakban.
- A tanév folyamán 5x2 óra keretében a biológiát, testnevelést tanító kollégák
közreműködésével történik. A megtartott foglalkozások (biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra) az osztálynaplóban a haladási napló részen kerülnek
regisztrálásra. A foglalkozások témái a következők:
1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata - A baleseti helyszín
- Tájékozódás a baleset helyszínén
- Mentőhívás
- Az eszméletlenség vizsgálata
- A légzés vizsgálata
- Keringés vizsgálata
2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása - Ellátás lépései
- A mozgás kizáró okai
- A sérült ellátása kizáró okok esetén
- Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése
3.) Légúti idegen test
- Tünetei, légúti idegen test eltávolítása
- Fekvő eszméletlen sérült esetén
- Kisgyermek esetén
4.) Újraélesztés - Halál formái
- BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS
- BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás
5.) Sérülések és ellátásuk - Sebellátás célja, szabályai
- Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk
- A felsorolt ismeretek, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, mindenki számára fontosak. Az elméleti anyagot ill. a gyakorlati feladatokat, fajsúlyuknak
megfelelően kell az évfolyamokra lebontva megvalósítani az általános iskolában.
Erre időt kell fordítani ill. a pedagógiai program része kell, hogy legyen.
- Az iskolának fontos feladata a pedagógusok ilyen irányú továbbképzéséről való gondoskodás, akár helyben, külsős szakember irányításával.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
32
II. HELYI TANTERV
1. Jogszabályi háttér:
- 2011.évi CXC. tv. a Nemzeti köznevelésről
-20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézetek névhasználatáról
-110/2012.(VI.4.) Korm.rendelet-a Nemzeti alaptanterv kiadásáról
-A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló51/2012. (XII. 21.) EMMI
rendelet
- a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.
-23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról
Helyi tantervünk alapjának a Nemzeti Alaptantervet és a 2011. évi CXC törvény a Nemzeti
Köznevelésről előírásait tekintettük. Szem előtt tartottuk az iskola pedagógiai alapelveit,
alapvető céljait, legfontosabb feladatait, funkcióit.
4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Osztály- és csoportlétszámok
A B C D
1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok
2
minimum maximum átlag
5 Általános iskola 1–4. évfolyama 14 27 23
6 Általános iskola 5–8. évfolyama 14 27 23
5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai
foglalkozásainak száma)
A B C D E
1 Intézménytíp
us
legalább 450 fő
gyermek-,
tanulólétszám
200–449 fő
közötti gyermek-,
tanulólétszám
50–199 fő közötti
gyermek-,
tanulólétszám
50 fő alatti
gyermek-,
tanulólétszám
3 Általános
iskola
2 4 6 8
Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető,
tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető
heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)
- az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban
lakók sokszínűségét.
E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása
és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák:
- az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre,
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
50
- a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és
- a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés
keretein belül.
Ilyen értékek például:
- az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség
belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a
kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti
érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság;
- a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a
megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös
felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a
feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség
összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés
képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában,
önellenőrzés;
- az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája
iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és
veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.
Ajánlás a tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret
felhasználására
Az 1-4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok
Az ajánlás az összevontság körülményeinek megfelelően többféle óratervi változatot kínál,
lehetőség szerint megőrizve az első és második évfolyamon, a szabadon tervezés lehetőségét
is.
Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt:
- a köznevelési törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott
kötelező óraszámok,
- a Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok,
- a testnevelés tanítására a törvényben meghatározott időkeret,
- az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer,
- választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez.
3.1.A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében
Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – alsó tagozatra
meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségi
területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
51
A Nat műveltségi területei Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom
Művészetek: (Dráma és tánc)
Informatika (Könyvtári informatika)
Magyar nyelv Magyar irodalom
Matematika Matematika
Informatika*
Élő idegen nyelv Idegen nyelv
Ember a természetben
Ember és társadalom
Környezetismeret
Művészetek
Ember és társadalom
Ének-zene
Művészetek Rajz és vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Ember és társadalom
Ember a természetben
Technika és életvitel
Testnevelés és sport Testnevelés és sport
3.2.Összevont óratervek típusai
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2. évfolyamai számára
1. évfolyam 2. évfolyam
Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló
Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148
4/148
Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74
Informatika
Környezetismeret 1/37 1/37 1/37 1/37
közös közvetlen
Hittan/erkölcstan
1/37
Technika és életvitel 1/37
Rajz és vizuálkis kultúra 2/74
Ének-Zene 2/74
Testnevelés 5/185
Heti kötelező óraszám
összesen 14+11=25 óra 14+11=25 óra
Évi óraszám összesen 925 óra 925 óra
Nem kötelező tanórai
foglalkozások száma 2 óra
Felzárkóztató egyéni
foglalkozás heti óraszáma 2 óra
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
52
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-3. évfolyamai számára
2. évfolyam 3. évfolyam
Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló
Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/148
Idegen nyelv
Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74
Informatika
Környezetismeret 1/37 1/37 1/37 1/37
közös közvetlen
Hittan/erkölcstan
1/37
Technika és életvitel 1/37
Rajz és vizuális kultúra 2/74
Ének-Zene 2/74
Testnevelés 5/185
Heti kötelező óraszám összesen 14+11=25 óra 14+11=25 óra
Évi óraszám összesen 925 óra 925 óra
Nem kötelező tanórai
foglalkozások száma 2 óra
Felzárkóztató egyéni foglalkozás
heti óraszáma 2 óra
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
53
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 3-4. évfolyamai számára
3. évfolyam 4. évfolyam
Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló
Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/148
Idegen nyelv 2/74
Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74
Informatika
Környezetismeret 1/37 1/37 1/37 1/37
közös közvetlen
Hittan/erkölcstan
1/37
Technika és életvitel 1/37
Rajz és vizuális kultúra 2/74
Ének-Zene 2/74
Testnevelés 5/185
Heti kötelező óraszám összesen 14+11=25 óra 25 16+11=27 óra
Évi óraszám összesen 925 óra 999 óra
Nem kötelező tanórai
foglalkozások száma
Felzárkóztató egyéni foglalkozás
heti óraszáma 2 óra
2 óra
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
54
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2-3. évfolyamai számára
Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam
Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló
Magyar nyelv és irodalom 2/74 3/111 2/74 3/111 2/74 3/111
Matematika 2/74 4/148 2/74 4148 2/74 4/148
Környezetismeret 1/37 2/74 1/37 2/74 1/37 2/74
Közös közvetlen
Hittan/erkölcstan 1/37
Magyar nyelv és irodalom 1/37
Matematika 1/37
Technika 1/37
Vizuális kultúra 1/37
Ének-zene 1/37
Testnevelés 5/185
Heti Kötelező óraszám összesen
14+11=25 óra 14+11=25 óra 14+11=25 óra
Évi óraszám összesen 925 óra 925 óra 925 óra
Nem kötelező tanórai foglalkozások
2 óra
Felzárkóztató egyéni foglalkozás
2 óra
1-4. összevonását nem tervezzük
A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladata
(Az egyes kerettanterveken belül a 90 %-ról 100 %-ra való feltöltés.)
Tantestületünk úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi
jelentőségű tartalmakat, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre
álló időkeretet, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.
3.3.A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai
A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet: kötelező, kötelezően választandó és
szabadon választható tanítási óra (EMMI rendelet 13.§. (2.))
Iskolánkban csak kötelező és kötelezően választandó tanítási órák vannak.
Kötelezően választandó tanítási óra: Etika illetve a hit-és erkölcstan (heti 1 óra).
Felmérni május 20-ig kell, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy az
állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
55
3.3.1.A tanulók terhelhetőségére vonatkozó jogszabályok
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet
másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több
a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon
b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon.
(3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem
rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D
oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet
a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három,
c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
órával haladhatja meg.
9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak
alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni
b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete
különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások,
c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a
mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a
mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett
foglalkozások,
e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján
szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozás óraszámait.
3.3.2.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei
Taneszközök
Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott
taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,
amelyeket a művelődési és közoktatási minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.
A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
56
- a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,
- az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,
amelyek több tanéven keresztül használhatóak,
- a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév
májusában szülői értekezleten) kell tájékoztatni. A szülők aláírásukkal igazolják, hogy
megtörtént a tájékoztatás. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
A tankönyv legyen:
- a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,
- illusztrációban gazdag,
- tartós, „örökölhető”.
- Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni:
- a nyelvi helyességet,
- a gyermekek korának megfelelő stílust,
- a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését.
Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg:
a) Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a
tananyag hosszas fejtegetését.
b) Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő
irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a
tudomány történetét bemutató kiadvány.
c) Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv.
d) Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl.szótárak,
enciklopédiák).
d) Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a
tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki.
f) A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai
tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint tanári
segédkönyvek.
g) Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel
olvasható ismerethordozók,IKT eszközök..
h) Feladatlap, munkafüzet.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
57
3.3.3.Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló
alapfelszerelések és eszközök.
Alapfelszerelések:
- írásvetítő,
- fali vetítővászon,
- videomagnó,
- CD lejátszó,
- a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver),
- tanítási tartalmakban elemi ismeretek közvetítése
- alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése
- feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése
- tanulási szokások kialakítása
- személyre szóló fejlesztés
4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény – elvárások
által meghatározott tanítási, tanulási folyamatok.
Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválása és tanulásszervezési
folyamat.
A gyermeki kíváncsiságra építve, motivált tanulási tevékenységekkel történő fejlesztés:
- Felelősségtudat
- Munkafegyelem
- Kitartás
- Az érzelemvilág gazdagítása
- Ismeretszerzési minták
- Feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése
- Tanulási szokások kialakítása
- Személyre szóló fejlesztés
4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat 5.6. évfolyamán a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai
tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek
és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanítás-tanulás folyamatában hangsúlyos az
érzékelésen, tapasztalatokon keresztül szerzett ismeretek elsajátítása.
- Képi gondolkodás fejlesztése
- A megszerzett készségek tovább fejlesztése
4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk
a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a
hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
59
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása,
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat.
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium
hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre
összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák
továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,
hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk
a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a
hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása,
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat.
4.5.A mindennapos testnevelés megvalósításának a módja
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §
(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:
Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből
legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással teljesíthető.
Az úszásoktatás bevezetése 5-6. évfolyamon tankerületi egyeztetéssel.
5.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás
szabályai
Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. Az
oktató-nevelő munkát a mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás
kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező órát tanító pedagógus látja el.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
60
6. Projektoktatás
A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű
probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex
módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az
egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés
(kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport
munkájához.
Az intézmény élni kíván a projektoktatás eszközével:
A tananyagot vagy annak egy részét a szaktanárok felbontják olyan témaegységekre, amelyek
középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető
feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődése a
tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma
megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projektoktatás során a tanulói foglalkozások
megszervezése eltér a szokásos formától. A projektoktatás időtartama általában 2-5 nap.
A projektoktatás témái között kiemelten szerepeltetjük a tanulói érdeklődés mellett a
következőket:
- Egészségfejlesztés
- Környezetvédelem
- Közlekedésre nevelés
- Társadalmi bűnmegelőzés
- A tanév rendjében kiemelt témahetek
A projektek értékelése a projekt produktumoktól függően történhet (egyéni) és (csoportos)
értékeléssel érdemjeggyel. A produktum lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell, makett,
előadás, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, rendezvény, ünnepély, stb.
A projektoktatás lépései
Tervezés, témaválasztás:
- Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése,
- Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása,
- Választás a megfogalmazott problémákból,
- Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása,
Kivitelezés:
- Feladatelosztás megszervezése, megállapodás az adatközlők személyében,
- Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során.
- Differenciált segítség adása szükség szerint
Felülvizsgálat:
- A produktum bemutatása a csoportok előtt
- A projekt értékelése
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
61
7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei
- Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön
- Elengedhetetlen feltétel a kulcskompetenciák megalapozása
- A tanulók nehézségeinek feltárása
- A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétel a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek
hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek
értéket képviselő adatok.
A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:
- a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,
- és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
65
A félévi értékeléseket a naplóban zöld, a tájékoztató füzetben kék színnel jelöljük. Az
érdemjegyeket a tájékoztató füzetben és az osztálynaplóban is csak számmal jelöljük. A
naplóba a magatartás és szorgalom számmal. Ha a tanuló teljesítménye egyes tantárgyból
dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül.
A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:
- A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,
- megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,
- megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi
követelményeit el tudja sajátítani.
Az év végi értékelést az osztálynaplóban számmal és piros színnel jelöljük. Ha a tanuló
teljesítménye egyes tantárgyból dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül. A
naplóba a magatartás és szorgalom számmal. A bizonyítványba a magatartás szorgalom és a tantárgyak érdemjegyeit betűvel írjuk.
Szaktárgyból kapott dicséretes ötös beírása: kitűnő.
9.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása
A házi feladatok iskolai szabályozása
írásbeli: Minden évfolyamon adható de a szaktanárok vegyék figyelembe a tanulók
heti és napi órarendjét. Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne
legyen több a hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél.
Szorgalmi feladat: adható, de erre a tanulók nem kötelezhetők.
szóbeli: Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne legyen több a
hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél. Magyar irodalom 1-8. évfolyam: vers
és próza számonkérése a kijelölés időpontjától legalább 1 hét.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
- A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi
feladatot javasolhatunk.
- Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)
maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
- A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
66
10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az erkölcstant és a hit-és erkölcstant, amely kötelezően
választandó.
Ezen választható tantárgyak esetében a szülő nyilatkozik, hogy az iskola által szervezett
erkölcstant, vagy vallási meggyőződése alapján a hit- és erkölcstan tantárgyat kívánja
gyermeke részére igénybe venni, de utána a jelenlét kötelező.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az
értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,
mint a kötelező tanórai foglalkozásokat.
11.Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei
Az egészségnevelés elvei:
- Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és
szociális fejlődését.
- Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,
magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi
állapotát javítják.
- Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít,
hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való
tiszteletére nevel.
- A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek
képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt
kialakítani, konfliktusokat megoldani.
- Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész
magatartást.
- Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés –
leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének
módjait.
- Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl.
dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.
- Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat.
- Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny
részvételével alakíthatók ki.
- Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.
Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
Iskolai védőnő ajánlásával kiemelt egészségnevelési témák :
-Személyi higiénia
-Egészséges táplálkozás
-Káros szenvedélyek
-Családi életre nevelés
-Serdülőkori változások
-Fiúk- lányok kapcsolat, nemi érés
-Fogamzásgátlás
-Nemi úton terjedő betegségek.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
67
-AIDS
-Mentálhigiéne fontossága
-Egészséges életmód szerepe az egészségmegőrzésben.
Az alapelvek tükrében megvalósuló konkrét tevékenységeinket iskolánk Egészségnevelési
Programja tartalmazza, amely Pedagógiai Programunk mellékletét képezi.
A környezeti nevelés elvei:
A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell kezelnünk:
- a fenntartható fejlődés
- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,
- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,
- alapvető emberi szükségletek,
- tolerancia és segítő életmód.
Minden pedagógus közös feladata, hogy a tanulókban kialakuljon:
- környezettudatos magatartás és életvitel,
- közvetlen környezetük állapota iránti érzékenység,
- személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel,
- tekintsék értéknek a természet és ember alkotta környezet esztétikumát
- érezzék a késztetést környezetük értékeinek megőrzésére,
- annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken
kiemelkedő teljesítményre is képes;
- rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni
foglalkoztatásának megvalósulásához;
- a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos
nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.
A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:
- a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,
- közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a
konzultációban.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia,
empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező
pedagógus, aki:
- a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos
nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;
- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet
biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat
alkalmaz;
- a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő
javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói
teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott
- terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon -
egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek
során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
75
13.3.Az SNI tanulók nevelésének és oktatásának elvei:
A sajátos nevelési igényű – a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a pszichés
fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott-
tanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni.
Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban
a következő elvek alkalmazkodnak:
- A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van
- szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése
- az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is támogassák ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.
Esetükben a szakvéleményben foglaltakat tekintjük irányadónak, fejlesztésük az abban
meghatározottak alapján történik. Gyakran felmerülő fogalom velük kapcsolatban a
mentesítés illetve a méltányos elbírálás, amelyet az alábbiakban részletesen kifejtünk.
Tantárgyi mentesítések:
A mentesítés célja, hogy – a terápia mellett vagy a terápia után- azokat a nehézségeket
kiküszöböljük, amelyeket önhibájukon kívül nem tudnak megoldani.
A nevelési tanácsadó javaslatára Igazgatói határozattal lép érvénybe.
Mentesítés: ritkán teljes körű, általában részleges.
- teljes körű: minden feladatot el kell végeznie, de nincs értékelés
- részleges: nem a teljes tananyagból kap osztályzatot. Az elsajátítandó tananyagrész
alapján az osztályzat 1-5-ig bármilyen lehet, a gyermek teljesítménye szerint.
Matematika: előfordulhat teljes mentesítés
- szöveges feladatot ne értékeljenek, mert a nyelvtani struktúrákat sem érti a tanuló.
- olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,
- idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
- segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,
- kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
- olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
A megvalósítás színterei :
- minden tanórán,
- fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson,
- napközi, tanulószoba.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
79
Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén:
- testséma kialakítása,
- téri relációk biztosítása,
- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,
- számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés,
- az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,
- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.),
- az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben,
- a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása,
- gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése.
A megvalósítási színterei:
- matematika óra,
- napközi, tanulószoba,
- rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás,
- felzárkóztató foglalkozások,
- szabadidő (képességfejlesztő játékok).
Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit
mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok):
A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és
egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás
elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges.
A percepció minden területét fejleszteni kell:
- a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,
- a motoros képességeket,
- a beszéd és nyelvi készség állandóságát.
A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi.