-
, hatra: valami~y a "hitbe ugse. Kierkegaard It, amely kepes
tbert, ott, ahol lligha veletlen, !kszav1i Kierkeomlokegyenest a
vegs6 "geszus - mikozben "e16mozditani" tban, nagyjab61 Ivaltas"
gyanugyesek, mikent )szekevereser61 .kus esszejeben theoszat emles"
kepvise16jellehet Jiloz6Jiaparadigmanak" 1int "hatar-6r" k
megfele16en) thet6 krisztustt a "megvaltas ltajat, hogy az
~rdesben, a hit I.
orokkeva16sag s6 dagasztotta hogy az ember 1 ragaszkodnia
omokat, a por1 utan. Ezen a las titja , es leltar, mikozben De a
tortenet reszteny hit is::!sag kozepette 19 - hiszen az at, aki az
titon 'ond magadhoz :, vezesd vissza
~ben termesze. Am r61a nem lvegig 6 beszel.
~fI1flllllrd@
es etika*
1. A gyozeLmes igazsag
Az egzisztencia nagy hatasu eszmeje, melyet az eur6pai
gondolkodas Kierkegaard-nak koszonhet, nem csak azt jelenti, hogy
az emberi szubjektivitast - es az altala megnyitott bels6 dimenzi6t
- abszolutnak, elkulonliltnek, az objektiv Leten innen es6nek
tartjuk, hanem azt is, hogy paradox m6don vedelembe vesszuk a
szubjektum redukalatlan helyzetet az idealizmussal szemben, mely
egy filoz6fiai tapasztalatb6l kiindulva mindazonaltal filoz6fiai
rangra emelte azt. Leven hogy az idealizmus az embert vagy egy test
nelkiili es erzeketlen pontra, bels6jet pedig egy logikai aktus
id6tlensegere redukalta; vagy mint Hegelnel, az emberi szubjektumot
az altala felfedett Letbe olvasztotta. Az idealizmus szerint a Let
gondolati kifejtese altal a szubjektum kepes onmaga fole kerekedni
es vegs6 titkait az Eszre bizni. Mint amikor egy fest6 muvet
befejezven, az ecsetje a16l kikerlilt kepben es egy altala
teremtett vilagban talalja magat.
Kierkegaard szembeszallt e kovetelessel, ugyanis vitatta, hogy a
folyamat, melyben az idealizmus a szubjektivitast megragadta,
eredetileg gondolat lett volna, vagyis olyan "tematiza16" era ,
mely a tapasztalatokat totalizalja, osszemerhet6knek,
kovetkezeskeppen altalanosithat6knak mutatja azokat, megalkotvan
klilonbsegeik es ellenteteik Rendszeret es Ideajat. Kierkegaard
vitatta, hogy a szubjektivitas felold6dna ebben az er6ben, mely
minden letet a gondo16hoz mer es ugyanakkor a gondo16t a gondolata
altal alkotott letekben fejezi ki. Vitatta tehat, hogy a Let a
gondolat korrelativuma.
Miben rejlik hat a szubjektum szubjektivitasa? Kierkegaard a
fogalorn altalanossagaval szemben nem folyamodhatott az erzekeles
es az elvezet klilonossegehez. Az altala esztetikainak nevezett
stadium, mely egyben az erzeki szetsz6r6dasanak stad~uma is,
va16jaban a remenytelenseg zsakutcajaba torkollik, ahol elvesz a
szubjektivitas. Az alternativa masik
* Emmanuel Levinas: Kierkegaard. Existence et etique. In: U6:
Noms prop res. Fata Morgana, Montpellier, 1976. 77-87.
-
,
p61usat jelent6 etikai stadiumban azonban - ahol an61 lenne sz6,
hogy a szubjektum bels6 eletet a torvenyes rend fogalmaiba forditja
le, es a tarsadalomban, az intezmenyek, az elvek iranti husegben,
valamint a tobbiekkel va16 kommunikaci6ban va16sitja meg - a
totaliza16 es altalanosit6 gondolat keptelen tartalmazni a
gondo16t. A kiils6 nem valhat egyen16ve az emberi bels6vel - a
szubjektum egy orokre kifejezhetetlen titkot 6riz, mely
meghatarozza tulajdon szubjektivitasat. Ez a titok nem egyszeruen
haUgatas ovezte tudas, hanem - mindeneke16tt a bun eget6 erzesevel
azonosithat6 - onmaganal fogva kifejezhetetlen. Semmifele
gy6zelmes, azaz racionalis vagy egyetemes igazsag , semmifele
kifejezes nem tudja elfedni vagy kioltani.
Ez a kozolhetetlen eget6 erzes azonban, ez a "szalka a testben"
a szubjektivitasr61 mint onmagdra !esziiltsegr61 tanuskodik,
melyben a szubjektivitas filoz6fiai fogalman tul a kereszteny
tapasztalat es pogany forrasai ismerhet6k fel: egy onmagara
feszi.il6, a kiils6re a tiirelmetlenseg es a varakozas aUapotaban
nyitott egzisztencia, amelynek tiirelmetlenseget az ernyedt es
erzeketlen gondolatban fog lalt embereknek es dolgoknak - a
kiils6dlegessege nem tudja kielegiteni. Es az iidvosseg
szomjuhozasan tul, az emberi Weknel 6sibb - es talan eppen ezert
"termeszetesen kereszteny" - fesziiltseg az, mely felemeszt6dik a
vagyakban.
Az antik tapasztalatb61 rank maradt, az egzisztencia
filoz6fiajaban es a spekulativ filoz6fiaban kozos szubjektivitas
egy let e16allasat jelenti, oly m6don, hogy azonositasa nem
egyszeru logikai tauto16gia - nem annak megismetlese, hogy A
egyen16 A-val -, mely a letr61 elmondhat6 volna es nem befolyasolna
a semmin va16 feliilemelkedeset, vagyis !eljr1v6dasat. A tauto16gia
valamikeppen kivaltja, hogy kiemelkedjen a semmibOl es szarnyaljon.
A szubjektivitas azonositasa minden nyelvet mege16z6en azzal a
tennyel egyen16, hogy a let a letet61 fiigg. A-nak mint A-nak az
azonositasa, A szorongasa A miatt. A szubjektum szubjektivitasa az
Ugyanaz azonositasa az Ugyanazert va16 gondjaban. A szubjektivitas
- egoizmus. A szubjektivitas egy En.
A hegeli idealizmus altal a szubjektivitasba helyezett gondolat
ugyanigy a szubjektum egocentrikus iranyultsagab61 indul ki. A
dialektika figyelemre melt6 erOfeszitese abban aU, hogy megmutassa:
az egoizmus sziiksegkeppen a Letbe es az Igazsagba csap at, es
ezaltal feltarja a szubjektum szubjektivitasaban szunnyad6
gondolatot. Hirtelen enyhiilni kezd az onmagara fesziiltseg es
ontudatta alakul, az En egy teljessegben, egy altalanos torveny ala
rende16dven, egy gy6zelmes, vagyis a beszedhez vezet6 igazsagban
onmagat ragadja meg. Pontosan ebben aU a szubjektivitast61 a
filoz6fiahoz va16 atmenet .
Eszrevenni ebb en a beszedben, a beszednek a - totaliza16
gondolaton nyugv6 - lehetosegeben a beszed tavoli lehetetlenseget -
a deli nap ban az est arnyekat; a szubjektiv egoizmust enyhit6
totalitas filoz6fiajan keresztiil (legyen az megoly fenseges, mint
az iidvosseg szomjuhozasa) megerezni a politikai
totalitarianizmusba torkoU6 filoz6fia veget, amikor az emberek
tobbe nem fonasai a nyelviiknek, hanem egy szemelytelen logosz
visszatiikroz6desei vagy szerepjatszasok - ebben rejlik az
egzisztencia kierkegaard-i fogalmanak es a rendszerekkel szembeni
alapvet6en protestans tiltakozasanak erteke. Ezzel szemben
felvethet6 azonban, hogy a bizonytalansagok feloldasa erdekeben a
hazugsag es az elkalandozas gyanujaba keveredett gondolatnak,
vagyis a mindig gyozelmes igazsagnak szembeszegi.ilo szubjektivitas
visszaterese nem vezet-e egy masWe eroszakhoz? Fel keU vetniink
vegso soron a kerdest: vajon az objektiv letre redukalhatatlan
szubjektivitas nem foghat6-e fel az egoizmust61 eltero ely alapjan,
es vajon helyesen irja-e le Kierkegaard a va16di etikai stadiumot
akkent, mint alta
lanossagot , mint az egzisztencia IT kegaard-i nemfilc
Ama tudas szama tencia "kibomlas Kierkegaard a hit
osszemerhetetlen zelmes igazsag tc hatalmaba keriti hogy ekkor a
hi1 szubjektivitas as vegighompolyog
A hit egy nem tartalmazha a radikalis, j6vat ben szegeny, me
igazsdggal all kaj ben kiilonbozik gaard szamara a lasat irj a le:
az EI levo SzemeUyel, hal es remenyte egyiitt letezik az a kerdes:
vajon II igazsag lenyegev nem az inkognitc
A jelenle len marad, mint , tezis visszautasit igazsag uj m6dja
nem valamilyen I rinti lenyegiikbe fogva a szubjekti vagyis a hit a
ne pan a negyszeml melyet az egzisz letig, ujra es ujr letrejonne a
szir na. A szubjekti_ dasat61, alapvett Filoz6fiava vagy Hegelnel a
tuda1 hogy a megbocs, egy kigunyolt . neki, ennelfogvi
A szenv dasat - a kiils6v igazsag a kiils6 A kiilsonek szar az
embernek ne
I
-
nne sz6, hogy a :ja le, es a tarsalint a tobbiekkel ilanosit6
gondogyenl6ve az em:itkot 6riz, mely ;zen'ien hallgatas vel
azonosithat6 iZ raeionalis vagy vagy kioltani. lka a testben" a
melyben a szubes pogany forra~lmetlenseg es a ~e lmetlenseget ~s
dolgoknak - a Imjuhozasan tul,
~sen kereszteny"
:ia filoz6fiajaban 16allasat jelenti, gia - nem annak mdhat6
volna es ; felfUv6das6t. A
~mmibal es szarJel6z6en azzal a -nak az azonosiaz Ugyanaz azo; -
egoizmus. A
yezett gondolat . ki. A dialektika sa: az egoizmus ~ltarja a
szubjeknyhiilni kezd az ;egben, egy altaleszedhez vezet6
ubjektivitast6l a
talizal6 gondola: - a deli napban , filoz6fiajan kenjuhozasa)
megeget, amikor az melytelen logosz gziszteneia kier~taen
protestans hogy a bizonytais gyanujaba kelnak szembeszeeraszakhoz?
Fel redukalhatatlan 3.lapjan , es vajon :kent, mint alta
lanossagot, mint a kiils6 es a belsa egyenlaseget? Vajon nem
tetelezhet6-e az egziszteneia mind a spekulativ
totalitarianizmuson, mind pedig a kierkegaard-i nemfiloz6fian
kiviil?
2. Az uLdozott igazsag
Ama tudas szamara hozzaferhet6 gy6zelmes igazsaggal, melyben az
egziszteneia "kibomlasanak" illuzi6javal - es esakis az
illuzi6javal rendelkezik, Kierkegaard a hitet allitja szembe, mely
autentikus, hiszen a szubjektivitas osszemerhetetlenseget tiikrozi.
A hit nem egy onmagaban tokeletes es gy6zelmes igazsag tokeletlen
ismerete, mely barminek a gondolatat azonnal a hatalmaba keriti,
nem egy igazsag pusztan bizonytalan ismerete. Mivelhogy ekkor a hit
egyszenlen a tudas esokevenye volna. A hitet hordoz6 szubjektivitas
osszemos6dna a homallyal, mely a feloszlasat megel6zaen
vegighompolyog a kiilsanek napsiitotte videken.
A hit egy olyan letezes feltetelet fejezi ki, melyet semmifele
"kiils6" nem tartalmazhat, de ugyanakkor sziiksegben szenved6 es
inseges, annak a radikalis, j6vatehetetlen szegenysegnek, az
abszollit ehsegnek ertelmeben szegeny, mely vegsa ertelmezesben
maga a bun. A hit egy szenved6 igazsaggal all kapcsolatban. A
szenved6 es iildozott igazsag teljes mertekben kiilonbozik a
rosszul felfogott igazsagt6l. Olyannyira, hogy Kierkegaard szamara
a szenveda igazsag maganak az isteninek a megnyilvanulasat irja le:
az Egesz es a Semmi egyidejuseget egy egyszerre jelen es tavol leva
Szemellyel, egy megalazott Istennel val6 Viszonyt, aki szenved,
meghal es remenytelensegben hagyja azokat, akiket megvalt. E
bizonyossag egyiitt letezik az abszollit bizonytalansaggal -
olyannyira, hogy felvethet6 a kerdes: vajon maga a Feltarulkozas
nem ellentetes-e a keresztre feszitett igazsag lenyegevel, hogy
Isten szenvedese, az igazsag felreismerese vajon nem az
inkognit6ban eri el sziiksegkeppen a fenseges szintjet?
A jelenlet es tavollet ellentete, amelyben a hit leledzik,
kibekitetlen marad, mint a nyitott seb a esillapithatatlan verzes
allapotaban. A szintezis visszautasitasa itt nem intellektualis
gyengesegre vall. Eppen hogy az igazsag uj m6djanak merteke szerint
val6: a szenvedes es a megalazottsag nem valamilyen kiilsa
igazsaghoz vezet6 kaland eredmenye, az igazsag szerinti lenyegiikbe
es valamikeppen isteni jellegiikbe vannak beleirva. Ennelfogva a
szubjektivitas szamara ez az egyediillehetseges kilepes onmagab6l,
vagyis a hit a negyszemkozt maganya azzal, akivel Kierkegaard
szerint esupan a negyszemkozti viszony lehetseges, vagyis Istennel.
A salta mortale, melyet az egziszteneia azert hajt vegre, hogy
eljusson a tavollettal a jelenletig, ujra es ujra megismetelend6. A
birtoklasra soha nines biztositek. Ha letrejonne a szintezis, akkor
megtorne a negyszemkozt es elmondhat6 volna. A szubjektivitas
megszabadulna onmagara fesziiltseget6l, osszeroskadasat6l, alapveta
egoizmusat61, a kiils6be es az altalanossagba elegyedne.
Filoz6fiava vagy Jova Elette valna. A hitben az egziszteneia,
amikeppen Hegelnel a tudat, az elismerest keresi. Ezert az
elismeresert kiizd, azaltal, hogy a megboesatasat es az iidvosseget
kutatja; ezt az elismerest azonban egy kigunyolt, el nem ismert es
min dig elismeresre var6 igazsag nyujtja neki, ennelfogva a
szubjektivitas szubjektivitasa sohasem er veget.
A szenveda igazsag eszmeje azonban az igazsag egesz
vizsgal6dasat - a kiilsavel val6 egesz viszonyt - belsa dramava
alakitja. A szenveda igazsag a kiils6 felal tekintve az
indiszkreei6ban es a botranyban leledzik. A kiils6nek szant beszede
diih es szitok. Konyortelen. A szenveda igazsag az embernek nem a
tobbi embert, hanem Istent nyitja meg a maganyban.
-
* Spinoza: Etika (Szemere Samu forditasa). III. 6. tetel.
Gondolat, Bp., 1979. 161.
Eme letezes bels6je tul hatalmas a kiilso szamara ahhoz, hogy
befogadhassa, es igy nagyreszt a modern kort jellemzo eroszakban,
annak Heviileteben es Szenvectelyeben lelheto fel. Felelotlenseget,
a szettagol6das enzimjet hordozza. Amikeppen a kiatkozott kbltok,
akkent tunnek fel kiatkozott es kiatkoz6 filoz6fusok. De ugyanigy
kerdezhetjiik: vajon maga a tiszta hit, a keresztre feszitett
igazsag ujjongasa (amelynek "fenomenol6giajat" Kierkegaard-nal
nagyobb szigorral senki sem fejtette ki) nem a let meg mindig
termeszetes bnmagara fesziiltsegenek vegso kbvetkezmenye, amit
fentebb egoizmusnak hivtunk? Ez az egoizmus nem a szubjektum alnok
hianyossaga, hanem az ontol6giaja, melyre Spinoza Etikdja III.
reszenek hatodik teteleben: "Minden dolog, amennyire rajta all ,
ana tbrekszik, hogy megmaradjon leteben", * valamint abban az
egzisztenciara vonatkoz6 heideggeri formulaban bukkanunk, mely
szerint az egzisztencia oly m6don letezik, hogy letezeseben
tulajdon letezesere megy ki a jatek.
Kierkegaard filoz6fiaja olyan mely nyomot hagyott a kortars
filoz6fian, hogy a vele szembeni tart6zkodas, sot az elutasitasa is
a hatasar61 tanuskodik. A kesoi Heidegger vonzereje reszben a
Letral va16 gondolkodasanak szigoruan onto16giai stilusab61 ered.
Heidegger csak azert szall szembe oly hevesen a kierkegaard-i
szubjektivizmussal, mert ez ut6bbi vegigvitte az egzisztencia
kalandjat es va16szinUleg a leginkabb hozzajarult ahhoz, hogy a
Kierkegaard-nal mindvegig szubjektiv jellegu fogalmak a Let es
id6ben a filoz6fiai kateg6riak szintjere emelkedjenek.
Hason16keppen a hegeli gondolat visszaterese es annak buvblete nem
kizar61ag abb61 a megalapozasb61 fakad, amelyet a kor nagy
politikai, a marxizmus hiveit es ellenzait, vagyis a XX. szazad
kbzegenek gondolkod6 emberiseget foglalkoztat6 kerdesekhez
segitsegiil kinalt. Szaz evvel a kierkegaard-i tiltakozasok utan
tUllepiink az effele patetikussagon. Az ujhegelianusok mintegy
erenykent hivatkoznak Hegel reakci6jara az egzisztencia felfokozott
szubjektivitasaval szemben. Az elkalandozas helyebe, amelyet
Kierkegaard - a sz6rakozas pascali fogalmat felujitva - a
rendszereken beWl leleplezett, lassankent a szemermetlenseg
bizonysaga lep.
Feltehetjiik a kerctest: vajon a Kierkegaard altal uj szinbe
bltbzott autentikussaghoz nem tartozik-e hozza az onmagara
fesziiltseg felejtese es visszahajlasa, illetve az onmagar61 va16
lemondas nem jar-e egyiitt sziiksegkeppen a szisztematikus
filoz6fia altal kiarusitott iidvosseg gondjaval?
Anima es Animus, az individualis es erzeki telek es az egyetemes
Szellem parbeszecieben a Szellem hangja, ugy tlinik - meg hegeli
formaiban is - korlatozza, hogy a Lelek es annak belsoje mindenkor
kedvet lelje onmagaban.
Mind a leva Letehez fordulas, mely csupan igazsaga es rejtelye
reven fedi fel es kelti eletre az emberi szubjektivitast, mind
pedig a Szellemnek az akaraton es a kepzeleten tuli szemelytelen
szerkezeteihez folyamodasa nyomatekos es elsbpro hangsulyt kap,
serre az egzisztencialista tapasztalatot maguk mbgott hagy6 emberek
erzekenyek lehetnek, nem csak abban az ertelemben, ahogyan az
eghajlatvaltozasra erzekenyek vagyunk, hanem ahogyan a szamunkra
bensosegest szeretjiik. Mindenesetre az6ta ujfajta hangnem
uralkodik a filoz6fiaban, melyet Nietzsche kbvetelt vissza, amikor
"kalapaccsal" kezdett filozofalni.
A gondolatban megjeleno kemenyseg es agresszivitas, ami eleddig
a leglelkiismeretlenebb es legrealistabb cselekvest jellemezte, az
effele eroszak es terrorizmus igazolasava valik. Ez nem csupan
irodalmi stilus kerctese. Az eroszak Kierkegaard-nal pontosan akkor
sziiletik, amikor az egzisztencia az esztetikai stadiumot
meghaladvan nem tud ragaszkodni ahhoz, amit szamara az etikai
stadium jelent, es a vallasi stadiumba, a hit te
riiletere lep. E egyszerre kom Innen a megve lamikeppen ma
z6fusok amoral
A Kierkegaard e magara fesziilo let tulajdon egz ra vesz. Az
etik sege elvesz a mi mazhatja es ner En titkat.
Vajon a az aLtalanossagt mint Hegellel SZE teljesseget, arnel
mert az En megc berek megmutatj szernek a Masikb a Masik redukall
gondolat szembe1 su, hanem egYSZE ti az En feleloss taldlhat6 es
csak Ebben all az etik
Ennek le bujni a fele16sse~ melynek neve: er; a letben. Az en r
s nem bnmagara hanem bsszehaso kal. Nem ugy, ahl kotja, vagy ahog}
kifejti. Az ilyeter Ent egy teljesseg
Az En ug zeben volna. Az lelhet helyette. A melyben az En fl nem
is egy koher lezese a Mas alta lese, amitol mine
Az En a 1 lenitett, es ezt az akkor eri el egzi: ban minden ra v
nitasa fennall, n hogy tamaszul s: mint megerositer annak
tartozik
-
10gy befogadhas
annak Heviilete
tago16das enzim
lek fel kiiitkozott
maga a tiszta hit,
~no16 gia j at" Kier
a let meg mindig
lye, amit fentebb
alnok hianyossa
:enek hatodik te
ik, hogy megma
Itkoz6 heideggeri
'! m6don letezik,
t a kortars filoz6lsa is a hatasar61
va16 gondolkodaazert szall szem
ez ut6bbi vegig
kabb hozzajarult
JU fogalmak a Let
Hason16keppen a
Slag abb61 a meg
us hiveit es ellen
~get foglalkoztat6
tiltakozasok utan
integy erenykent
t szubjektivitasa
. rd - a sz6rakozas
:ett, lassankent a
lj szinbe oltozott
Liltseg felejtese es
ar-e egyiitt sziik
losseg gondjaval?
es az egyetemes
, hegeli formaiban
r kedvet lelje on-
a es rejtelye reven ~dig a Szellemnek !ihez folyamodasa
lcialista tapaszta, nem csak abban : vagyunk, hanem
~tre az6ta ujfajta :elt vissza, amikor
vitas, ami eleddig 'zte, az effele er6lalmi stilus kerdeamikor
az egziszgaszkodni ahhoz, diumba, a hit te
riiletere lep. Ez ut6bbi kiviilr61 nem igazolhat6 tobbe. Azonban
beliil is egyszerre kommunikaci6 es mag any, ennelfogva er6szak es
szenvedely. Innen a megvetes a let etikai alapja irant, minden
etikai jelensegnek valamikeppen masodlagos jellege, mely Nietzschen
keresztiil a legujabb filoz6fusok amoralizmusahoz vezet.
3. A diak6nia
A Kierkegaard es a spekulativ filoz6fia kozotti egesz vita
feltetelezi az onmagara feszii16 szubjektivitast, az egzisztenciat
mint gondot, amelyet egy let tulajdon egzisztenciajanal fogva vagy
mint onmagaert gyotr6dest magara vesz. Az etika Kierkegaard szamara
az altalanost jelenti. Az En egyedisege elvesz a mindenkire
ervenyes szabalyban. Az altalanossag nem tartalmazhatja es nem
fejezheti ki a vegteleniil inseges es onmagaert szorong6 En
titkat.
Vajon a Masikkal va16 kapcsolat annyi, mint belepni es
beleveszni az altalanossagba? ime a kerdes, mely eppugy felvetend6
Kierkegaard-ral, mint Hegel/el szemben. A kiils6vel va16 kapcsolat
nem azert nem alkothat teljesseget, amelynek elemei osszemerhet6k
es altalanosithat6k volnanak, mert az En meg6rzi titkat a
rendszerben, hanem mert a kiils6, ahol az emberek megmutatjak
nekiink az arcukat, szetrobbantja a teljesseget. A rendszernek a
Masikb6l kiindu16 szetrobbanasa nem apokaliptikus vizi6, hanem a
Masik redukalhatatlansaga, amivel az egeszen mast a magara reduka16
gondolat szembetala~a magat. E lehetetlenseg nem pusztan negativ
jelentesu, hanem egyszersmind megkerd6jelezi az Ent. Ez a
megkerd6jelezes jelenti az En fele16sseget a Masik irant. A
szubjektivitas ebb en a fele16ssegben taldlhat6 es csak a
redukalatlan szubjektivitas vallalhatja a fele16sseget. Ebben all
az etika .
Ennek lenni ennelfogva annyit jelent, mint keptelennek lenni
kibujni a fele16sseg a16l. A let erne tulnovekedese, ez az
esszencialis tulzas, melynek neve: ennek lenni - az ipszeitds a
fele16sseg duzzanatakent tor fel a letben. Az en megkerd6jelezese a
Masik arcaban uj fesziiltseg az Enben, s nem onmagara fesziiltseg.
A megkerd6jelezes nem megsemmisiti az Ent, hanem
osszehasonlithatatlan es egyszeri m6don szolidarissa teszi a
Masikkal. Nem ugy, ahogyan az anyag szolidaris a k6tombbel, melynek
reszet alkotja, vagy ahogyan egy szerv szolidaris az e16lennyel,
melyben mukodeset kifejti. Az ilyeten mechanikus vagy organikus
szolidaritasok feloldanak az Ent egy teljessegben.
Az En ugy szolidaris a nem-ennel, mintha a Mas egesz sorsa a
kezeben volna. Az En egyszerisege abban a tenyben van, hogy senki
sem felelhet helyette. Az En megkerd6jelezese a Mas altal
eredetileg nem reflexi6, melyben az En felemelkedik, es biiszken es
derusen tekint onmagara, de nem is egy koherens es egyetemes
beszedbe elegyedes. Az En megkerd6jelezese a Mas altal ipso facto
kivalasztottsag, az En kitiintetett he lyre emelese, amit61 mindaz,
ami nem en, fugg.
Az En a Masik e16tt vegteleniil fele16s. A Mas a szegeny, a
lemeztelenitett, es ezt az Idegent illet6en semmi sem hagyja
kozombosen. Pontosan akkor eri el egzisztenciajanak mint ennek a
tet6pontjat, amikor a Masikban minden ra vonatkozik. A hatalom
teljessege, melyben az En szuverenitasa fennall, nem azert terjed
ki a Masikra, hogy bekebelezze, hanem hogy tamaszul szolgaljon
neki. Ugyanakkor a Mas terhet hordozni annyi, mint meger6siteni a
lenyegeben, mint az En folebe helyezni. Az En eppen annak tartozik
fele16seggel e terhet illet6en, akinek tamaszul szolgal.
f...l ,-~-.,. -M"
-
'
,
Akiert felelnem kell, egyszersmind az, akinek felelnem kell. Az
"akiert ... " es az "akinek ... " egybeesik. A fele16sseg erne
kettos mozgasa jeloli a fenseges dimenzi6jat. Kizarja, hogy e
felelosseget mint szanalmat gyakoroUam, mivel ugyanannak tartozom
szamadassal, akirol szamot keH adnom. Kizarja, hogy e felelosseget
egy hierarchikus rendben mint feltetlen engedelmesseget
gyakoroljam, mivel ugyanazert a valakiert vagyok felel6s, aki nekem
parancsol.
Kierkegaard kiilonosen kedveli Izsak felaldozasanak bibliai
tortenetet. Ezzel a vallasi szintre - az etikai rend folOtt aH6
Istenhez emelked6 szubjektivitas Istennel val6 talalkozasat irja
leo A tortenet ketsegkiviil maskeppen is ertelmezhet6. Lehet, hogy
Abraham haHasa, ameHyel az etikai rendhez vezerlo hangot meghaHja,
e drama legmagasztosabb mozzanata. Amde Kierkegaard sohasem emliti
azt a helyzetet, amelyben Abraham parbeszedet folytat Istennel,
hogy kozbelepjen Szodoma es Gomorra erdekeben az esetleg ott
talalhat6 igazak neveben. Abraham ekkor teUes mertekben tudataban
van semmisegenek es haland6saganak: "Hamu es por vagyok", ezzel
kezd6dik rogton a parbeszed, mikozben az isteni diih megsemmisit6
langja Abraham minden egyes kozbevetesenel feUobban. Azonban a
halalnak nines hatalma, mivel az elet egy vegtelen felelossegbol,
egy alapveto diak6nidb6l kiindulva nyer ertelmet, s ez az ertelem
alkotja a szubjektum szubjektivitasat, anelkiil, hogy a Masik fele
vetiilo felel6sseg id6t engedne az onmagaba visszatereshez.
Tarnay Laszlo /orditasa
A retarika kar fardulata S~m mi nden a j avUl
k
Kar volna tagadr munikal6 6keres r6mai, azaz "pog nikaci6s
keszseg 9atnunk, hogy nem voltak mind elmelet keresztel j6kora
retorikus get: "Mit kezdhe es mit Cicero az kelyheb6l es a d, - nem
csupan ret abban latja sajat Mst nylijt - nem ne ennek nyoma a
hazugsag ellen dasos (a retoriki megiscsak felhas Agoston-fele kri
juk, hogy amenn We sz6noki erd{ allitott beszed: c kaci6. Az 6kori
egyik modern kc filoz6fiatortenet Ha Istent szeretj
A minde dig a legmagasat koz6 szemely sa~ onfeladasat es s;