Lépések a fenntarthatóság felé 40.

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja14. évf. 2. szám (40)2009. nyár

Lépések...... a fenntarthatóság felé

Tartalom:

Emberi tényező: Zöld pezsgés

a reklámiparban 2. oldal

CSR megoldások tárháza4. oldal

Csúcson a GRI szezon5. oldal

CSR-mesék: A konkurens csizmadia fia és a pap

6. oldal

Új KÖVET-tagvállalatok7. oldal

Logisztikai fejlesztések a fenntartható termelésért

8. oldal

Nem csak tavasszal zöldülnek az irodák

10. oldal

Megalakult a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete

11. oldal

A társadalmi felelősségvállalás

szerepe és szintje a hazai vállalkozások körében

13. oldal

Fenntartható regionalitás14. oldal

Kutatás:Munka és magánélet

egyensúlya16. oldal

Jogszabályok18. oldal

Ökolábnyom gyerekcipőben?Számos társadalmi probléma megoldásának kulcsa a fogyasztói tudatosság fejlesztésben rejlik. Mi köze a vásárlási szokásainknak a társadalmi problémák-hoz? A legtöbb helyi és globális környezeti, társadal-mi és egészségügyi probléma visszavezethető az egyéni életformákra és fogyasztási szokásokra. A sok esetben egyre súlyosbodó problémák megoldá-sa és megelőzése nem csak az állam és a vállalatok feladata, ezt egyre inkább az egyé-neknek is fel kell ismerniük és fele-lősséget kell vállalniuk. Mi, fo-gyasztók, hogyan vásárolhatunk felelősen? Olyan terméket válasz-tunk, amely felelős. Hiszen vásár-lásunkkal végső soron arról szava-zunk, hogy milyen környezetben szeretnénk élni. Az egyes tevé-kenységek gazdasági haszna jól mérhető, környezetre gyakorolt hatása azonban nehezen szám-szerűsíthető. Ennek a problémának a megoldására hozta létre két kanadai tudós, William E. Rees és Mathis Wackernagel a hetvenes években a ma egyre elterjedtebbé váló ökológiai lábnyom mutatót. Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy például egy ember életvitele mennyire terheli meg a természeti környezetet globális hektárban kifejezve.

A KÖVET 2008-ban csatlakozott az amerikai Global Footprint Network hálózathoz, amely az ökológiai lábnyom számításával foglalkozó tekintélyes tudó-sokból és tudománypolitikai tanácsadókból álló tes-tület. Egy, az UNDP által vezetett tanulmány elkészí-tésében közreműködő szakértőkkel együtt a KÖVET azt javasolta a kormánynak, hogy csatlakozzon a Global Footprint Network Ten-in-Ten kampányához,

mellyel vállalja, hogy a GDP-vel egyenértékű mutatóként használja az ökológiai láb-nyom számítást és így valóban jelentős lépést tegyen Ma-gyarország fenntartható fejlő-dése érdekében. A GDP-re fó-kuszáló, növekedésorientált gazdasági modellről ma már világosan látható, hogy nem lesz fenntartható. Ezért is foko-zottan sürgető, hogy egy új

gazdasági modellre álljunk át, ehhez pedig megfele-lő segédeszköz lenne az ökolábnyom indikátor al-kalmazása. Ezért is választotta a KÖVET az október 14-i konferenciájának fő témájául az ökolábnyomot, melynek tudatos csökkentése érdekében hazai és külföldi szakértők bemutatják a kiszámítás metodi-káját és annak hátterét.

CSR megoldások tárházaA KÖVET első ízben rendezte meg a CSR Piacot a Mille-nárison. A rendezvény fő célja az volt, hogy olyan szakmai fórumot hozzunk létre, ahol a kiállító cégek és a látogatók egymást, illetve a vállalatok által beveze-tett jó gyakorlatokat akár részletekbe menően is meg-ismerhetik.

(Részletek a 4. oldalon)

Csúcson a GRI szezonTavasszal indul a legtöbb vállalatnál a jelentésírások időszaka. Az éves zárás ilyenkor már befejeződött, a hatósági bevallások elkészültek, minden adott az ösz-szegzéshez, keretbe foglaláshoz. Hogyan fogjunk hoz-zá a fenntarthatósági jelentéshez? Tippek kezdőknek és haladóknak.


Munka és magánélet egyensúlya

Az Európai Unió 27 országában a munkavállalók 51%-a szerint nehéz a munka és a magánélet össze-hangolása. Rengeteg kutatás bizonyította már, hogy a munkavállalóbarát, rugalmas eszközök alkalmazása megtérül a munkáltató számára. Melyek ezek az esz-közök?


Fenntartható regionalitás

A bioregionális modell olyan gazdaságfilozófia, amelyben a gazdasági szereplők helyi erőforrásokra és helyi szükségletek kielégítésére koncentrálnak. A környezet és a gazdaság összhangját csak a kisebb gazdaságok képesek megvalósítani, amelyek foglal-koztatási és társadalmi szempontból is kedvezőbbek.


... a fenntarthatóság feléLépések...

14. évfolyam 2. szám (40)

2 3


Hogyan írnák le a Tonic tevékenységét?

Azt szoktam mondani, hogy ugyanaz a helyzet, mint az építőiparban. Annyira bo-nyolulttá vált és szerteágazó a kommuniká-ciós iparág, hogy úgynevezett „generálkivi-telezők” jöttek létre. Ezeket hívjuk kommu-nikációs ügynökségeknek. Mi is ilyen szere-pet vállalunk fel.

Hogyan kerültek kapcsolatba a KÖVET-tel?

Néhány évvel ezelőtt merült fel bennünk a gondolat, hogy az új irodaházunkat meg-újuló energiával fűtenénk. Sokat keresgél-tünk információk után és az interneten ta-láltunk rá az egyesületre. Azt láttuk, hogy cégünk alapfilozófiájával egyezik a KÖVET küldetése. A Tonic irodaépületének építése-kor a hőszivattyús fűtésen túl számos egyéb megoldást is igyekeztünk beépíteni, ame-lyek segítenek abban, hogy energiatakaré-kosan, és környezettudatosan működjünk. Azt az üzenetet is fontosnak érezzük, amit döntéseinkkel a kollegáknak továbbítunk. Ha ők otthon valami környezettudatosat tesznek, örülünk, ha behozzák a cégbe, illet-ve ha az itt látottakat, tanultakat próbálják meg a magánéletükben is alkalmazni. Ez egy kölcsönhatás, amit a munkahelynek kell kezdeményeznie. Az is nagyon tanulságos, hogy amíg nem volt gyerekem, nem érde-kelt annyira ez a dolog. De amióta apa let-tem, úgy érzem, hogy közvetlenül érintetté váltam a fenntarthatóság kérdésében. Sramkó úrnak is négy gyermeke van, így mondhatjuk azt is, hogy az ő érintettsége még nagyobb. A KÖVET-hez csatlakozásun-kat követően a környezettudatos szemlélet felerősödött a cégben. Nálunk sok a fiatal, és miután nyertük egy kerékpárt a Zöld Iro-da versenyen (2009 Legzöldebb Irodája díj – kisvállalati kategória - a szerk.) kiderült, hogy többen is szeretnének azzal járni, így vettünk még kettőt.

Kérem, mondjanak pár szót a „Zöld Tonic” kezdeményezésről!

A Tonic volt az első ISO 9001 tanúsított rek-

lámügynökség 1998-ban. Mivel kis, hazai ügynökség vagyunk, így nem büszkélked-hetünk azzal, hogy a világ legtöbb országá-ban van irodánk. Meg kellett találnunk azt, amiben mi lehetünk a legjobbak. Így jött az ISO is.

Amikor a KÖVET közelébe kerültünk, vilá-gossá vált, hogy a belső meggyőződésün-ket jó lenne kommunikálni. Ne csak jó érzé-sünk legyen attól, hogy környezettudato-san működtetjük az irodánkat, hanem jó lenne ebből versenyelőnyt is kovácsolni. Bár most már zöldnek lenni egy kicsit trendi, de talán bizonyítani tudjuk az épületünkkel, a Zöld Iroda Versenyben való szereplésünk-kel, azzal, hogy a kollégák fele biciklivel jár, hogy nem csak kommunikációról van szó.

Érkeztek már visszajelzések a Zöld Tonic-kal kapcsolatban?

A konkurenciától nem nagyon volt vissza-jelzés, hiszen aki jó lépésnek gondolja, azt kifejezetten zavarja, hogy nem ők tették meg előbb. A megrendelők részéről érke-zett visszajelzés, főleg amikor a partnerünk értékrendjével összhangban van a Tonic zöldülése.

Nincs abban ellentmondás, ha egy rek-lámügynökség „zöldnek” pozícionálja ma-gát, hiszen mégiscsak a fogyasztás foko-zására készülő felhívások elkészítésében vállal szerepet?

Természetesen ez a kérdés már bennünk is megfogalmazódott. Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy a reklám rossz! Habár célja a mind intenzívebb fogyasztás elérése, de azt is tudni kell, hogy reklám nélkül nincs keres-kedelem, és ma már nincs nélküle gazdaság sem. Ha fenntarthatóan akarunk fejlődni, ak-kor a reklámot is úgy kell megreformálnunk, hogy az támogassa a fenntarthatóságot, és a gazdasági fejlődést is. Ennek jegyében sze-rintem a reklámügynökségeknek törekedni-ük kell például arra, hogy digitalizálják a kom-munikációt. Nagyon úgy tűnik, és ez nem egy népszerű dolog, hogy a Gutemberg-galaxisnak ilyen szempontból vége lesz.

Sok az ember és sok az információ, amelyet a hagyományos módszerekkel már nem le-het eljuttatni az érdeklődőkhöz. A reklám-ügynökségek feladata megvizsgálni, ho-gyan lehet leggazdaságosabban és legin-kább környezettudatosan eljuttatni az in-formációt az emberekhez. Ezt a szempon-tot is figyelembe kell venni a kampányok során. Ma még az üzleti realitás mást mu-tat, de mi már igyekszünk olyan javaslato-kat tenni az ügyfélnek, amelyek révén ke-vésbé szennyezi a környezetet. Ennek a je-gyében propagálja a Tonic a digitális plaká-tot is.

Önök szerint milyen egy fenntartható reklám?

Az információáramlást a legkisebb környe-

Emberi tényező Emberi tényező

Zöld pezsgés a reklámiparbanVajon mit tehet egy reklámügynökség a fenntartható fejlődés érdekében?

Bódis Gergelyt, a Tonic Budapest Marketingkommunikációs Kft. kreatív igazgatóját és Sramkó László ügyvezető igazgatót kérdeztük a „zöld ügynökséggé” válás okairól és

céljairól.

zetkárosítással kell megoldani. Egyre keve-sebb „matéria” és energia felhasználásával kell elérni minél több embert. Ma a marke-ting a ’90 után születetteket úgy aposztro-fálja, hogy „digitális bennszülöttek”. Ők azok, akik gyakorlatilag már nem fogyasztanak nyomtatott információt. Bár ma még a leg-nagyobb vásárlóerővel bíró 18-49 éves kor-osztály számára ez nem egyértelmű, de a fejlődés útja erre vezet. Nem csak azért akarjuk e-mailben meg SMS-ben vagy LCD panelen keresztül eljuttatni az információt, mert az nagyon modern, hanem mert sok-kal gyorsabb és sokkal kevesebb anyag, energia kell hozzá.

A reklámok tárgyát sajnos nem az ügynök-ségek határozzák meg, de még csak nem is a megrendelők feladata a fogyasztás vissza-fogása. Az emberekben kell azt tudatosíta-ni, hogy csak azt vegyék meg, amire való-ban szükségük van. Ez pedig megint csak szemlélet kérdése. A csapda az, hogy jelen-leg azt próbálják az emberekkel elhitetni, hogy mindenre szükségük van. De ennek a trendnek a megfordítása nem a reklámügy-nökségek feladata, sőt azoktól a vállalatok-tól sem várható el, amelyek termékek eladá-sából élnek. Ellentmondásos helyzet, de a pozitív változás elindításában nagy szerepe lehet a jelenlegi válságnak, hiszen rászorítja az embereket arra, hogy tudatosabban vá-sároljanak. Jelen fogyasztási szokásaink nem fenntarthatóak, és új megoldásokat kell keresni.

Mi a véleményük a magyarok környezet-tudatosságáról?

Néha elég ambivalens érzéseim vannak ez-zel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy né-ha többet ártunk, mint amennyit haszná-lunk például a szelektív hulladékgyűjtéssel. Azt látom, hogy a közelben kihelyezett kon-ténereknél óránként megáll 5-10 autó, fe-jenként 10-15 PET palackkal érkeznek ide, és dobálják be… Ennek vajon az egyenlege pozitív vagy negatív a környezet szempont-jából?

Azt gondolom, hogy ma nem várható el egy hétköznapi embertől, hogy a körülötte lévő világot tökéletesen ismerje, és megfe-lelő mennyiségű információval rendelkez-zen róla. Olyan nagy mennyiségű azonos rendeltetésű termék között kell tudni vá-lasztanunk, hogy nem lehet elvárni, hogy ne hibázzunk. Fogódzkodókra van szükség a helyes döntések meghozatalához. Szük-ség van az olyan nonprofit szervezetekre, amelyek hiteles információforrások tudnak lenni, és amelyeket nem vezetnek gazdasá-gi vagy politikai érdekek. Amennyire tőlünk tellett, már körüljártuk ezt a kérdést és úgy gondoljuk, hogy a KÖVET olyan fogódzko-dó, amely segít eligazodni a jelen körülmé-nyek között.

Besenyei Mónika / KÖVETNévjegyNév Bódis Gergely

Beosztás kreatív igazgató

Végzettség üzemmérnök, szaküzemgazdász

Család két fiúgyermek

Hobbi antikvitás, építészet, foci

Kedvenc könyv Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

NévjegyNév Sramkó László

Beosztás ügyvezető igazgató

Végzettség marketing menedzser

Család négy gyermek

Hobbi horgászat

Kedvenc könyv Boris Vian: Venyigeszú és a plankton

Az elmúlt két évben megrendezett „Fenn-tartható fogyasztás” konferencia sikerére és a nagy érdeklődésre való tekintettel, a kon-ferenciasorozat folytatásaként, 2009. szep-tember 24-én a Budapest Corvinus Egyete-men megrendezzük a „Fenntartható fo-gyasztás, termelés és kommunikáció” című konferenciát, amely egyben helyet ad az azonos című, az EGT és a Norvég Finanszí-rozási Projekt nyitó szekciójának. A projekt keretében, a kutatásban, fejlesztésben, mo-dellkísérletben, képzésben résztvevők az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a

Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), az MTA Szociológiai Kutatóintézet, az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, a Védegylet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, és a Norwegian University of Science and Technology intézményeiből kerülnek ki.

A projekt célja olyan, több tudományterü-let együttműködésében megvalósuló (in-terdiszciplináris) program megvalósítása, amely erős elméleti alapokra építve empiri-kusan vizsgálja a fogyasztás és a termelés a hatótényezőit és beavatkozási lehetősége-it, majd a végfogyasztás környezeti hatás-mechanizmusait feltárva, az adott szakma-politikai keretekben – a hazai és a nemzet-közi gyakorlatra építve – konkrét javaslato-kat fogalmaz meg. Az esemény az EGT és a

Norvég Finanszírozási Projekt támogatásá-val valósul meg.

Egy kis ízelítő a tartalomból: a fogyasztói szokásokat meghatározó tényezők, a ter-melési és elosztási rendszereket működési mechanizmusai, a termelés fenntarthatóvá tétele, a fogyasztói tudat kialakítása, szak-politikai javaslatok. A konferencia nyilvános és ingyenes, így minden szakmabeli és nem szakmabeli érdeklődőt szeretettel várunk!

A részletek a honlapon: www.fenntarthato.fogyasztas.uni-corvinus.hu

Luda Szilvia/BCE

Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció



4 5

... a fenntarthatóság feléLépések...KommunikációCSR

A rutinosak

Azok a vállalatok, amelyek nem először fognak bele CSR jelentés írásába, már szin-te rutinosan írják a kör-emaileket a csapat-tagoknak, hogy mikor és hol lesz az indító megbeszélés, mi a jelentés összeállításá-nak ütemterve, kitől milyen fejezetekhez várják az adatokat. Érdemes még egyszer átfutni a GRI indikátorokat és megnézni, van-e olyan indikátor, amiről idáig nem je-lentettünk, de idén előreléphetünk és új információkkal bővíthetjük a beszámolót.

Ha úgy érezzük, már így is túl sok informá-ciót zsúfolunk jelentésünkbe, lassan kezel-hetetlen hosszúságúvá nő, fontoljuk meg on-line jelentés kiadását. A könnyen ke-zelhető, navigálható oldalakon – amelyet külön domain alatt, vagy meglévő honla-punk mikrosite-jaként is kialakíthatunk –, minden érintett könnyen megtalálja a szá-mára fontos információkat, mégsem kell az átláthatóság és a teljesség terén en-gedményeket tennünk. Emellett összeál-líthatunk célcsoportokra alakított rövid, 8-12 vagy akár négy oldalas nyomtatott ki-adványokat, amelyeket könnyen és haté-konyan tudunk terjeszteni.

Jelentésünk fejlesztésének egyik módja az is, ha adataink és információink igazolására külső hitelesítőt kérünk fel, vagy akár csak az, ha GRI útmutatónak való megfelelésün-ket igazoltatjuk külső, független félel. Ez utóbbi költsége nem jelentős, de megerő-sítést ad az olvasók mellett a készítőknek is arról, hogy ezt az összetett folyamatot az elvárásoknak megfelelően kezelik.

Akármilyen módszerhez nyúlunk, érde-mes jelentésünket évről évre megújítani, fejleszteni, fenntartani érintettjeink ér-deklődését, és nem utolsó sorban rutinos-ként példát mutatni iparágunk és Magyar-ország többi vállalatának. Akik most vágnak bele

A CSR hazai terjedésének és az ösztönző jó példáknak köszönhetően egyre több vállalat vág bele fenntarthatósági jelenté-

sek készítésébe. Első alkalommal ez nem könnyű vállalkozás, de ha a folyamatot kö-rültekintően megtervezzük, és felhasznál-juk más vállalatok tapasztalatait, sikeresen vehetjük az akadályokat. Akár a GRI útmutató alapján kezdünk neki, akár nem, a legtöbb nehézséget az adatok összeállítása, a különböző mutatószámok szervezeten belüli lokalizálása jelenti. Eh-hez sok segítséget kaphatunk a GRI keret-rendszer indikátor protokolljaiból, ame-lyek egy-egy indikátorhoz kapcsolódóan részletesen bemutatják az adott informá-ció fontosságát, bemutatásának módjait és tippeket adnak arra vonatkozóan, hol találhatunk rá szervezetünkön belül az adatokra. Lehet, hogy az első évben ez egy kis többletmunkával jár, de érdemes már a kezdetektől adatbázist kialakítanunk. Az összeállított táblázatokban könnyebben észrevesszük, ha egy adat valamiért nem stimmel, a táblázatokban feltüntethetjük az adatok forrását (így jövőre már tudjuk, kihez forduljunk), magyarázatokat fűzhe-tünk a változásokhoz és automatikus grafi-konokat is beállíthatunk. Ne spóroljuk meg az időt az előkészüle-tektől. Gondoljuk végig, és ha van rá lehe-tőségünk végezzünk érintetti kutatást ar-ra vonatkozóan, milyen információkat tar-tanak fontosnak érintettjeink. Emellett gondoljuk végig azt is, hogy mi mit tar-tunk fontosnak vállalatunk, szervezetünk teljesítményét illetően. A két lista sok se-gítséget ad ahhoz, hogy jelentésünk té-maköreit priorizáljuk, súlypontjait megha-tározzuk.

Ha úgy érezzük, egyedül nem boldogu-lunk, vagy nem leszünk első alkalommal eléggé hatékonyak, igénybe vehetjük ta-nácsadó segítségét. Mielőtt azonban aján-latot kérünk, gondoljuk át, mire van pon-tosan szükségünk, mit várunk el a tanács-adótól. Szeretnénk, ha úgymond „kulcsra-készre” írná a jelentést, vagy arra van szükségünk, hogy segítsen végigmenni a folyamaton és tapasztalatával, tanácsaival segítse a tanulási folyamatunkat (folyamattanácsadás, coaching). Az is le-

het, hogy az adatbázis építéséhez vagy a GRI-vel kapcsolatos mélyebb ismeretek és gyakorlat miatt lenne rá szükségünk. Ha igényeinket jól végiggondoljuk, úgy meg-felelő ajánlatokat és megfelelő tanácsadói munkát várhatunk el. Akár kezdők vagyunk, akár haladók, akár hosszú jelentést készítünk, akár rövidet, fordítsunk elegendő figyelmet a GRI út-mutató megfelelési kritériumaira:

feleljünk meg a GRI •12 alapelvének;jelentsünk a kitűzött megfelelési •szintnek megfelelő számú előírt indikátorról;a bemutatott indikátorokhoz •kapcsolódóan mutassuk be a vállalat vezetési szemléletét;adatsorokat (legalább 3 év) •mutassunk be;megfelelően válasszuk meg •adataink bontását és mértékegységét;ne feledkezzünk meg a GRI •tartalmi indexről és a megfelelési szint deklarálásáról.

Urbán KatalinÜgyvezető

Alternate Tanácsadó [email protected]

Csúcson a GRI szezonMárcius-április idején indul a legtöbb vállalatnál a jelentésírások időszaka. A legtöbb

éves zárás ilyenkor már befejeződött, a hatósági bevallások elkészültek, minden adott az összegzéshez, keretbe foglaláshoz.

A 2005-ben Brüsszelben útjára indult kez-deményezés célja az, hogy a vállalatok a társadalmi felelősségvállalás területén megoldandó kihívásaikat, problémáikat és az azokra bevezetett megoldásokat be-mutassák egymásnak és a nagyközönség-nek. Kiállítási lehetőséghez pályázati úton juthattak a vállalatok; a jelentkezéseket szakértői zsűri bírálta el. „Az érdeklődés minden várakozásunkat felülmúlta, és iga-zolta, hogy van igény újfajta szemléletre és a vállalatok is üdvözlik a valódi tapasztalat-csere lehetőségét. Közel 50 vállalat 90 eset-tanulmánnyal pályázott a CSR Piacon, me-lyek közül most 41 vállalat 67 CSR intézkedé-sét és valóban felelős vállalatvezetési elveit ismerhetik meg a kiállítás látogatói” – mondta köszöntő beszédében Petrik Ida, a KÖVET ügyvezetőigazgató-helyettese.

A rendezvényen délelőtt is, és délután is műhelymunkákon vehettek részt a látoga-tók; ahol a CSR európai helyzetéről, a való-ban felelős vállalatokról, a felelős vezetés-ről, valamint a marketingről folyt eszme-csere. A CSR európai helyzetéről szóló be-szélgetést Ann Vandenhande-nek, a CSR Europe senior vezetőjének prezentációja nyitotta meg, majd Fertetics Mandy, az Alternate Kft. ügyvezetője moderálásával a résztvevők megvitatták, vajon milyen

trendek várhatóak, milyen szerepük van az érintetteknek, elsősorban csoportos vagy egyéni fejlesztést igényelnek-e a vál-lalatok. A Bionómia – Közgazdaságtan Va-lóban Felelős Vállalatoknak? cí-met viselő műhelybeszélgetés moderátora és egyben egyik előadója dr. Tóth Gergely, a Kö-vet Egyesület főtitkára, a Pan-non Egyetem Georgikon Kará-nak docense volt. „A bionómia olyan közgazdaságtant jelent, ami jobban ismeri és elismeri az élő rendszerek törvényeit, első-sorban az élet szolgálatát tekinti feladatának, kiemelten az em-bert, de a többi élőlény megtar-tásával, azaz az egész rendszert együtt” - nyilatkozta teóriájáról, amelyet az októberben meg-rendezésre kerülő Georgikon Napokon tárnak a szélesebb tu-dományos közvélemény elé.

A kiállításon a Coloplast Hun-gary vehette át a 2009 Valóban Felelős Vállalata díjat, a KKV kü-löndíjat a Bakos Faipari Egyéni Cég nyerte el. Közönségdíjjal a Zwack Unicum Nyrt. intézkedé-sét jutalmazták a látogatók, mi-

szerint szerves hulladékok környezettáp-láló hasznosítására kerül sor stratégiai partnerség jegyében. A díjátadó végén bodzaszörppel koccintottunk a díjazottak egészségére. A rendezvény fő célja az volt, hogy olyan szakmai fórumot hoz-zunk létre, ahol a piactérre belépést nyert cégek és a látogatók egymást, illetve a vállalatok által kidolgozott és bevezetett gyakorlatot akár részletekbe menően is megismerhetik. Törekedtünk arra, hogy a CSR Piac 2009 nyilvános lehetőséget ad-jon a cégek közötti szakmai kommunikáci-óra, tapasztalatcserére, elősegítse a CSR kultúra hatékony fejlesztését, fejlődését. Terveink között szerepel, hogy a követke-ző, 2011-ben megrendezendő CSR Piac fejlesztése érdekében a kiállítókkal meg-vitatjuk a pályázati rendszert, amit szeret-nénk még tökéletesebbé tenni.

Csizmadia Edit/KÖVET

CSR megoldások tárházaA KÖVET Egyesület a CSR Europe partnerszervezeteként első ízben rendezte meg

hazánkban a CSR Piac kiállítást 2009. május 14-én, ami lehetőséget adott a vállalatoknak arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás terén elért eredményeiket

szakmai kiállítás keretében mutassák be.



6 7

... a fenntarthatóság feléLépések...CSR mese Új tagvállalatok

A konkurens csizmadia fia és a pap(CSR mesék – 7. rész*)

Jancsi elégedetten ücsörgött a szilfa alatt: hazaért végre régi hazájába, amely ugyan igencsak megváltozott távollétében. Némi nehézség árán eljutott az

országos gazdasági potentát hírében álló Őbefektet urasághoz, akitől megvette az ország szélén fekvő egykori búzamezőt, ma parlagverte telket, 750 aranyért.

Megvolt hát az ipari célra alkalmas ingatlan, egy kis alaptőke – igaz a Gizi-mételyezte Őbefektet kapzsisága miatt negyedére fogy-va – s ami a legfőbb, Jancsinkban és ifjú ará-jában a történtek ellenére is felbuzdult a jö-vőbe vetett bizalom és ennek egyenesági fo-lyománya, a vállalkozó kedv. Mindjárt hozzá is láttak a munkához. Először is munkások és egy művezető után néztek. Jancsi jól emléke-zett édesapjára, aki a nagyobb megrendelé-sek vagy vásárok idején kiment a piacra haj-nal hasadtakor, s ott megállapodott a mun-kát kereső legényekkel. Igenám, de a régi ta-karos piac helyén szupermarket virított, előt-te óriásplakát, alatta mélygarázs, felette fitness centrum. „Na, itt aztán nem találok becsületes legényt, az egyszer biztos!” – gon-dolta János. Sebaj, biztosan él még néhány ismerős.

Először a másik utcabeli csizmadiához ko-pogtattak be. Egy kövér kisfiú nyitott ajtót, de alig hebegett valami adjonisten félét, már rohant is vissza a szobájába. Nem akarta fél-behagyni a megkezdett videojátékot. „Nem megmondtam, hogy nem nyithatod ki az aj-tót idegeneknek!” – hallatszott a nappaliból. Jancsi és a királylány sokatmondóan egy-másra nézett: „No, itt aztán dívik a vendég-szeretet.” Eközben nagynehezen kicsoszo-gott az előszobába egy koránőszült, hórihor-gas ember.- Nem veszünk semmit, mit akarnak?- János vagyok. Az öreg csizmadia fia. Székely bácsit keresem.Az ember szemei kissé megelevenedtek. Em-lékek suhantak át a fején, régi, elveszettnek hitt, szép emlékek. Aztán visszazárult, mint egy megzavart csiga, de azért egy fokkal kedvesebb hangon válaszolt:- Emlékszem rád, Jancsi, Pisti vagyok! Csakhát, megöregedtem egy kicsit… Gyertek be, igyatok egy üdítőt. Ne haragudj, hogy nem ismertelek meg. Édesapám tavalyelőtt meg-halt, nem bírt meglenni a boltja nélkül.- Hát nem vetted át? Hiszen te voltál a leg-jobb csizmadia inas a városban, úgy épült-szépült a kezed alatt a cipő, hogy öröm volt még nézni is!

Az ember először idegesen válaszolni akart valamit, aztán lesütötte a szemét.- Tudod, Jancsi, régen volt már az… Miután elmentél, egészen megváltozott minden. Egy darabig még jöttek az emberek a műhe-lyünkbe, aztán egyre kevesebben. Először csak a szomszéd vármegyéből kezdték el on-tani a cipőket-csizmákat, aztán külországok-ból, most már az Óperenciás tengeren túlról hozzák a sok műanyag kacatot. Nem cipők azok, Jancsi, örülök is, hogy szegény édes-apám már nem látja… Apu azért így is szíve-sen elbarkácsolgatott, amíg el nem kezdték zaklatni az ellenőrök. Ilyen engedély, olyan engedély, menekülési terv meg vészkijárat-jelző tábla az egyablakos műhelybe, aztán vi-zesblokk, pénztárgép, tűzivíz tartály, veszé-lyesanyag-tároló. Minden pénzünk ráment, s én, aki úgy szerettem cipőt varrni és mindig is a magam ura lenni, már minden lettem vol-na inkább, mint csizmadia. Amikor meg-mondtam apának, nagyon elszomorodott, de nem szólt semmit. Attól kezdve azonban hallgatagabb lett. Tovább talpalgatott a mű-helyben, javítgatta a külhoni eldobható cipő-ket, bár ebben aztán nem sok örömét lelte. Egyszer aztán éppen az öreg órás barátjával

ebédeltek a műhelyben egy tál levest, ami-kor berontott egy ellenőr. Valami olyasmit hadovált, hogy ha nem sajátcélú ételfogyasz-tás történik egy kereskedelmi egységben, ak-kor be kellett volna vezetni a HAPCI rend-szert. Aput feljelentette ezért, és adócsalás-ért. Akkor aztán édesapám végleg visszaadta az ipart. Szavát nem hallottuk többet. Fél év múlva meghalt.Hát ez úgy volt elmondva, hogy egyből el-vette Jancsi munkaerő-toborzó kedvét. Meg-itták az üdítőjüket, megveregették Ferkó vál-lát, majd elbúcsúztak. Következő útjuk a pap-hoz vezetett. A pap egészen fiatal volt, ami-kor Jancsi ministrált neki, mostanra meglett emberré vált. Nagy örömmel fogadta Jancsit a plébánia ajtajában, köszöntötte a király-lányt, de be már nem tessékelte őket.- Jánosom, ne haragudjatok, de nagyon ro-hanok. Képviselőtestületi ülés lesz, utána te-metésre megyek. Elromlott a kocsi is, el kell hoznom a szervizből. Egy régi tragacs, tu-dod, nincs már pénz újra. A hívek is alig jár-nak, nem adakoznak. Ebben az évben egy

___________* A CSR-mesék korábbi részei a Lépések elöző számaiban jelentek meg.

házasságot kötöttek Isten színe előtt, a te idődben hetente több volt. Ne haragudj, de tényleg mennem kell, most jut eszembe, hogy még a jótékonysági bálnak is most lesz a megbeszélése, segítségem meg nincs. Máskor csörögj ide, mielőtt jössz, úgy érde-kelne, merre jártál.- Atyám, csak egy szóra! – fogta meg Jancsi a pap karját, aki már indult volna. - Hol találok néhány rendes embert, aki megbecsüli a munkát, s nem csak a fizetséget nézi?A pap végre megállt egy pillanatra és elgon-dolkozott.- Hát, Jancsikám, ez nem könnyű dió. Ma már

mindenki rohan, a pénzt hajtja, pláne mióta válság van. Estére olyan fáradtak az embe-rek, hogy esznek, bénultan bámulják egy da-rabig a tévét, majd álomba zuhannak. Én már második éve nem találok 3 önként vál-lalkozót, hogy kipucoljuk a templomkertet.- Annyi baj legyen! Ketten már vagyunk, igaz-e Csillagom?A királylány mosolyogva bólintott.- El is kezdhetnénk, nekünk most pont van egy kis időnk.Ahogy elballagtak a szerszámos fészer felé, a pap még utánuk szólt:- A Munkaközvetítőnél keress embert, na-

gyon sok mostanában a munkanélküli. Ha meg menedzsert keresel, a Fejvadászhoz menj!

Jancsi jót mosolygott magában azon, hogy az atya bérgyilkoshoz küldi, de aztán nekilátott a kertrendezésnek. Estélig tartott, mire befe-jezték a munkát, de olyan mutatós is lett a kert, mint azelőtt, amikor az öreg nénik még minden nap lejártak egy-egy óra kapálásra.

Tóth Gergely / KÖVET

Emberi Oldal Kft.

Az Emberi Oldal Kft. okta-tásszervező tevékenységét 2004-ben kezdte meg. Fő célunk, hogy partnereink számára versenyképessé-

gük javítása érdekében korszerű vezetési és menedzsment ismereteket adjunk, amelyek lendületbe hozzák a szervezetet, mozgósítják az emberi erőforrásokat. Új tevékenységünket, a zöld beszerzés prog-ramot 2008-ban kezdtünk kialakítani. A cég tulajdonosának sok éves papír-írószer területen szerzett tapasztalata alapján ké-szítettük el katalógusunkat és web-áruházunkat. 2009 márciusában nyitottuk meg első szaküzletünket, mely az irodai felhasználáson túl az iskolai és a háztartási termékeket is bemutatja. A termékválasz-ték és a vásárlási feltételek megtekinthe-tőek a www.zoldbeszerzes.hu webolda-lon, míg képzéseinkről és a programjaink-ról részletesebben tájékozódhat a www.emberioldal.hu honlapon.

További információ

Belasics Edit, ügyvezető igazgató

Telefon: 74/319-425

E-mail: [email protected]

www.zoldbeszerzes.hu

Ökoport-online Kft.Az Ökoport-online Kft. kül-detése, hogy a környezettuda-tos technológi-

ai újítások, hazai és nemzetközi innováci-

ók a közeljövőben mindenki számára elér-hetővé váljanak. Célunk, hogy összegyűjt-sük a termékeket, a szolgáltatásokat és az információkat az egészségtudatos és kör-nyezetbarát életformát választók számára. Webáruházunkban ellenőrzött forrásból származó, ökológiai értékválasztású ter-mékcsoportokat kínálunk. Tartalomszol-gáltatással, tanácsokkal segítjük az egész-ségtudatos életmód kialakítását. Támo-gatjuk az olyan innovatív ötletek, találmá-nyok hasznosítását, amelyek védik termé-szeti és emberi értékeinket.


Hegedűs Éva, ügyvezető

Telefon: 20/499-7348


www.okoport.hu

IBM Data Storage Systems Információtechnológiai Kft.

Az IBM környezeti elkötelezettsége közel 40 éves múltra tekint vissza. Az IBM a mul-tinacionális cégek között a világon első-ként szerezte meg a világszintű ISO 14001 tanúsítást, és smarter planet üzletpolitiká-jával számos területen vállal szerepet egy okosabban élhető világ építésében. Az IBM váci gyárának környezetvédelemi erő-feszítéseit a 90%-os hulladék-újrahaszno-sítási arány és a 6% feletti energiamegőrzés

is jól mutatja. A kiemelt fontosságú kör-nyezeti tudatformálást elősegíti a minden évben megtartott Föld Napja rendezvény, és a 2008-as energiabajnokságban való részvétel is: itt országos harmadik helye-zést értünk el, míg a legjobb hazai kam-pányt a KÖVET próbatagsággal díjazta.


Kelemen Béla, üzemeltetési mérnök

Telefon: 06/27/517-249


www.ibm.hu

TC Informatika Kft.

A TC Informatika Kft. – korábbi nevén Táv-közlési Centrum Kft. - 2001-ben alakult. Te-vékenységeink: IT rendszergazdai szolgálta-tások, távközlési és informatikai rendszerin-tegráció, IT helpdesk, szerviz, hibaügyelet, telekommunikációs rendszerek és hálóza-tok tervezése, kivitelezése, üzemeltetése, IT kereskedelem. Referenciáink között találha-tó számos közintézmény, önkormányzat, kis- és középvállalkozás, ipari termelő és szolgáltató cégek. Cégünk négy saját alkal-mazottal és több alvállalkozó és beszállító partnerrel dolgozik együtt. Társaságunk ala-pító tagja az E-qualitas Érdekvédelmi és Vál-lalkozásfejlesztő Egyesületnek, valamint 2009 májusában csatlakoztunk teljes jogú tagként a KÖVET Egyesülethez. További információ

Németh Ferenc, ügyvezető

Telefon: 83/321-000


www.tci.hu

Új KÖVET-tagok

A k

özép

váro

s ma,

rajz

olta

Tóth

Ágo

ston

, 11

éves



8 9

... a fenntarthatóság feléLépések...Fenntartható fejlődésFenntartható fejlődés

Lean elvek az üzleti folyamatokban Bár a lean szó jelentése karcsú, sovány; az semmiképpen sem egyenlő a „hagyomá-nyos” értelemben vett karcsúsítással! A lean által meghatározott nyolc veszteségforrás (készletek, túltermelés, mozgás, szállítás, selejt, sérülések, várakozás és gyártási mű-veletekből eredő veszteségek) egyike sem a létszám csökkentéséről szól. Valódi Lean környezetben az emberi munkaerő a leg-főbb érték, az ember aki fontos szereplője a problémák megoldásának. A munkatársak bevonása a fejlesztő folyamatok megvalósí-tásába, az ehhez kapcsolódó képzések, tré-ningek és közös probléma feltáró és megol-dó workshopok mind-mind fontos alapjai a sikeres lean alkalmazásnak. A hatékonyságnövelést és az előállítási költ-ségek drasztikus csökkentését a lean – és eszközrendszere – a fenti veszteségek meg-keresésével, és megszüntetésével éri el. Az így elért eredmények és megtakarítások azért jelentősek, mert nem az eleve érték-teremtő – arányában minimális részt képvi-selő – folyamatokat próbálja javítani, ha-nem olyan tényezőket szüntet meg, ame-lyek a hosszú átfutási idők valódi okait je-lentik, és eddig kidobott pénzt jelentettek a vállalat számára.

Lean szemlélet a logisztikában A lean eszközeit és módszereit a legtöbb vállalat elsősorban a termelési folyamatok hatékonyságának növelése érdekében al-kalmazza. Érdemes megvizsgálni, hogy ezek az elvek hogyan alkalmazhatóak az el-látási lánc mentén: logisztikai, raktári folya-matokban. A lean alkalmazása logisztikai környezet-ben sem azt jelenti, hogy próbáljunk meg

új, modern raktártechnikai eszközökkel – vagy akár a targoncák felgyorsításával – jobban, gyorsabban, hatékonyabban ki-szolgálni. Ezen fejlesztések beruházási költ-sége rendszerint magas és a megtérülésük sokszor kérdéses. A hosszú távon eredmé-nyes raktári működést a folyamatok stan-dardizálása, hatékony teljesítménymérő rendszer bevezetése, valamint a fenntartás-hoz szükséges vezetői (lean) szemlélet ki-alakítása biztosítja.

1. Egységes munkafolyamatok kialakítása Standard work A hatékony munkavégzés alapja – akár csak termelési környezetben – az egységes és bevált munkamódszerek megvalósítása az adott munkakörökben, minden munkatárs számára. Cél a fizikai folyamatok átlátható-

ságának megteremtése, egyszerű és egyér-telmű számonkérési rendszer kialakítása, az információáramlás fejlesztése (egységes műszakátadás, információs csatornák defi-niálása, belső kommunikációs platformok bevezetése, vizuális információmegosztás) és a belső fejlesztések egységesítése (okta-tási anyagok és munkautasítások kidolgo-zása).

A kulcsfontosságú területek a következők lehetnek:

árubeérkezés rendje, •ki- és betárolás folyamata,•komissiózás,•kanban,•lokációk kiosztása és kezelése,•könyvelés folyamata és pontossága,•göngyöleg- és hulladékkezelés,•eszközök tárolása és karbantartása.•

Célszerű a folyamatok elkülönítése állandó (erőforrásokat folyamatosan igénylő, ezért tervezhető) folyamatokra, valamint eseti („ad-hoc” jellegű, ezért nem tervezhető) feladatokra. Jól felkészült műszakvezetővel, rugalmas csapattal így lehetőség nyílik az erőforrások hatékony elosztására. 6S - Vizuális eszközök Minél átláthatóbb egy folyamat, annál egy-szerűbb az erőforrások elosztása, kevesebb információ akad el a rendszerben, és köny-nyebb az új dolgozók betanítása. A már em-lített standard műszakváltási rutin kialakítá-sához is nélkülözhetetlen a vizualitás, amelynek alapja egy jól szerkesztett köz-ponti információs tábla. Fontos, hogy min-dig, mindenki számára látható és egyértel-mű legyen:

Az aktuális erőforrás-elosztás: az egyes •területek, feladatok és az ezekhez ren-delkezésre álló humán erőforrások szervezése.A műszakátadás menete: struktúra, •iránymutatás a hatékony műszakát-adáshoz.A műszakok mérőszámai: a napi telje-•sítményt jelző mutatók (pl. teljesített megrendelők száma, anyagkiadások száma, ki nem ürített hulladék kalodák száma, bejövő paletták mennyisé-ge… stb.).Általános információk: érkező kamio-•nok, hiányzó anyagok, gépleállások, eszközproblémák… stb.

A jól működő raktár további fontos ismérve a rend és tisztaság. A 6S módszer nem csak termelési és irodai környezetben, hanem a raktárban is jól alkalmazható: A szekciók, te-rületek, termékcsaládok elkülönítésére jól használhatóak a padlójelölések, színkódok, területjelzők, valamint az elvárt rend fenn-tartásához, speciális anyagok kezeléséhez a „jó – nem jó” fényképek. Szintén a 6S fenn-maradását támogatja a takarítási gyakorisá-gok és feladatok tisztázása, valamint az esz-közök, területek konkrét személyekhez tör-ténő rendelése (felelősségvállalás).

2. Teljesítményértékelési rendszer A teljesítmény mérőszámainak meghatározása Raktári környezetben a leggyakoribb (sok-szor az egyetlen) mérőszám a (negyed)éves leltáreltérés összege. A magas szintű raktári teljesítmény eléréséhez – csakúgy, mint a

termelésben – azonban fontos a naprakész mérhetőség megteremtése. A könnyen, gyorsan mérhető, releváns mé-rési pontok kidolgozása (fent) legalább any-nyira fontos, mint a károkozás havonta el-lenőrizendő költsége, a karbantartási és ja-vítási költségek és természetesen a leltárhi-ány. A mérőszámok nyilvánossá tétele (in-formációs tábla) a legtöbb esetben motivá-ló eszközként működik a csapat teljesítmé-nyének növelésében. Bónusz rendszer kialakítása A magas szintű (egyéni és csapatszintű) tel-jesítmény fenntartását szolgálja a megfele-lő érdekeltségi rendszer. A munkatársak tel-jesítményének láthatóvá tétele és értékelé-se, a meghatározott kompetenciák és mé-rőszámok alapján kialakított teljesítmény-értékelési rendszer (értékelési szempontok meghatározása, értékelési űrlapok kialakí-tása, teljesítményértékelési beszélgetések menetének meghatározása) ösztönzőleg hat a munkatársakra, és biztosítja a mutató-számok elérését.

3. Vezetői felkészültség A lean folyamatok kialakítása során kulcs-fontosságú kérdés, hogy a cég képes lesz-e fenntartani az elért eredményeket. Vajon a dolgozók képesek és hajlandóak lesznek al-kalmazni a bevezetett módszereket, mű-ködtetni az átalakított folyamatokat: meg-változtatni korábbi szokásaikat? Vezetésfejlesztés A bevezetett, átalakított folyamatok fenn-tartásában és további fejlesztésében kulcs-fontosságú szerepet kap a műszakvezető: az ő felelőssége lesz az új, átalakított rend-szerek működésének biztosítása (kompe-tencia rendszerek kialakítása, vezetői elvá-rások kommunikálása, ösztönzés, motivá-lás, ellenőrzés, értékelő beszélgetések le-folytatása). Az ő vezetői készségein, szerve-zőkészségén fog múlni, hogy milyen haté-konyan képes csapatát irányítani, a folya-matokat átlátni, erőforrásait tervezni, vagy azokat megfelelő rugalmassággal – akár műszak közben is – átszervezni. Vezetői munkakörelemzés A vezetői szemlélet fejlesztése mellett ér-demes felülvizsgálni az érintett munkakö-röket is. Itt fontos az adott munkakör céljá-

nak, felelősségi körének, feladatainak, külső és belső kapcsolatainak, szervezetben el-foglalt helyének, és a munkakör betöltésé-hez szükséges kompetenciáknak meghatá-rozása. A nem tisztázott feladatkörök miatt legalább annyiszor találkozhatunk egymást átfedő napi tevékenységekkel, mint gazdát-lan területekkel. Fenntartható logisztika A fenti elveket akkor valósítottuk meg iga-zán, ha a műszakvezetőnek a napi rutin mellett marad ideje a működő rendszer fo-lyamatos fejlesztésére, a veszteségek / tar-talékok keresésére, a megoldások beveze-tésére. Ez csak úgy fog teljesülni, ha a meg-felelően szabályozott folyamatainkat, a meghatározott mutatók alapján rendszere-sen értékeljük, mindenki számára egyértel-mű célok mentén, az új dolgozók betanítá-sát is megkönnyítő vizuális környezetet te-remtünk és mindezt a lean elvek alapján fo-lyamatosan fejlesztjük, fenntartjuk.

Molnár Szabolcs / Keresztesi ZsoltVezető Tanácsadók / E-Con Group

Logisztikai fejlesztések a fenntartható termelésért

A gazdasági válság, amely az elmúlt év végére jelentős keresletcsökkenést okozott a legtöbb piacon, jó ideje hazánkban is érezteti hatását. Az elmaradó megrendelések

miatt sok gyártó cég került bajba: az első hullám az autóipart és az elektronikai ipart érte el. A tendencia valószínűsíthetően hatással lesz a termelő vállalatokat kiszolgáló folyamatokban, így a logisztikában is. Mik lehetnek a versenyképesség kulcstényezői?



10 11


A Zöld Iroda Verseny során folyamatosan érezhető volt az indulók lelkesedése és el-szántsága. A résztvevőknek sok információt sikerült begyűjteniük a Zöld iroda kézi-könyvből és a műhelymunka során egy-mástól. Voltak, akik a levelezőlistát is elő-szeretettel használták, és ha elakadtak, vagy tanácsra volt szükségük, nem csak a KÖVET segítségére számíthattak, de egy-más tapasztalataira is. Ennek kapcsán fo-galmazódott meg az igény a Zöld Irodák klubjának megalakítására.

A Zöld Iroda Verseny nyertesei az április 23-i Zöld Iroda Kiállításon Szabó Imre környe-zetvédelmi és vízügyi minisztertől és a főtá-mogató Schneider Electric Zrt. ügyvezető igazgatójától, Stefan Nordenforstól vehet-ték át a díjakat. Az értékes tárgynyeremé-nyeket a 3M, a Cseke, a Zöld Iroda Ellátó, a Kántor Tisztítástechnika, az Amaryllis, a Reklámszatyor.com és az Öko-Pack ajánlot-ta föl. A versenybe benevezett cégek moti-vációja az induláskor eltérő volt. Javarészt arról számoltak be a cégek koordinátorai, hogy a munkatársak pozitív hozzáállása és a vártnál kisebb ellenállás volt szembetűnő a két hónap során. Szinte kivétel nélkül azt a visszajelzést kaptuk, hogy a résztvevők nem szeretnének megállni a zöldülésben, és erőt kapva a verseny fogadtatásából to-vábbi lépéseket terveznek. „Cégünknél egy-re erősebben van jelen egyfajta zöld szemlé-let, amely mára áthatja az egész vállalat mű-ködését. A Zöld Iroda Versenyen elért ered-mény visszajelzés a munkatársak számára is, hogy jó úton haladunk, s büszkék lehetnek erőfeszítéseikre” – mondta Nagy Adrienn, a

BAT Hungary létesítménygazdálkodási ve-zetője, amely vállalat a legjobb munkahelyi környezet különdíjat kapta. Kommunikáci-ós különdíjas lett a Cemex Üzleti Központ Szolgáltató Kft. és a Neoris Tanácsadó és In-formatikai Szolgáltató Kft., kreativitás kü-löndíjat kapott a Jövő Nemzedékek Ország-gyűlési Biztosi Iroda.

A Kinnarps Irodaházban megrendezett kiál-lítás látogatói termékbemutatók és kósto-lók révén saját maguk is megtapasztalhat-ták, hogy az irodai tevékenység során kínál-kozó környezetbarát alternatívák milyen előnyökkel járnak. A 31 kiállító az irodai be-szerzés szinte minden területét lefedte: kör-nyezetbarát papírt, tisztítószert, bútort for-galmazó cégtől az energiatakarékos irodai készülékek gyártóin, forgalmazóin keresz-tül a bioétel futárig széles körben kínáltak zöld megoldásokat. A Zöld Iroda Kiállítás és a kiállítói katalógus széndioxid-semlegesítése a Zero Impact® program keretében valósult meg. A kiállítás lebonyolítása és a Zöld Iroda katalógus el-készítése során kibocsátott szén-dioxidot új erdőterületek létrehozásával és azok hosszú távú védelmével kompenzáljuk.

Bár a 2009-es verseny véget ért, a Zöld Iro-da Program természetesen tovább folyta-tódik. A KÖVET szívesen áll az érdeklődő cé-gek rendelkezésére. A felmerülő igényekre válaszolva október 27-én tartjuk Zöld Iroda Képzésünket, melyre minden kedves ér-deklődőt szeretettel várunk.

Besenyei Mónika/KÖVET

Zöld Iroda Zöld Iroda

Megalakult a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete

A Hungary Green Building Council (HuGBC, www.hugbc.org), más néven a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, egy non-profit, közhasznú, tagságon alapuló

szakmai, társadalmi, politikailag független szervezet, melyet 2009. január 26-án 22 magánszemély - a környezet iránt elkötelezett építész, formatervező, belsőépítész,

mérnök, kutató, gazdasági szakember - alapított azzal a küldetéssel, hogy a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek elősegítése révén hozzájáruljon a környezetileg felelős és egyben profitábilis építkezési gyakorlatok elterjedéséhez Magyarországon.

Nem csak tavasszal zöldülnek az irodákIdén nyolc kategóriában hirdetett győztest a KÖVET Egyesület

a Zöld Iroda Versenyen, emellett kreativitás, kommunikációs és legjobb munkahelyi környezet különdíjakat is átadtak.

Az alapítók között olyan cégek is vannak, mint a Futureal vagy a Holcim, melyek a pia-con betöltött helyükkel is megfelelő hátteret biztosítanak az egyesület számára. A piacon egyre terjedő, és a piacot lassan átalakító rendszer reményt ad arra, hogy a környezet-tudatos építés, környezetfejlesztés egyre jobban elfogadottá válik.

2009. április 22-én, az Építészek Házában zaj-lott a Hungary Green Building Council sajtó-tájékoztatója, bemutatkozója.

„A gazdasági válság olyan lehetőség a szak-mának, ami alatt a befektetők és építők egy-aránt elgondolkodhatnak azon, hogy a válság utáni időszakban mit csinálhatnak másként” – mondta Fegyverneky Sándor országos fő-építész, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (Hungary Green Building Council, röviden HuGBC) elnöke, a szervezet bemu-tatkozó sajtótájékoztatóján. „A zöld építészet lényege a tipikus, eddig bevett technológiáktól eltérő tervezésben, tájolásban, az építőanyag-okban és az energiagazdálkodásban ragadha-tó meg, de semmiképpen sem a magasabb költségekben” – hangsúlyozta.

Az 1983 óta Los Angeles egyik elővárosában élő Márfi József, az amerikai LEED AP képvi-selője, Sustainability Director, Turner Constrtuction, a HuGBC alapító tagjának szakterülete elsősorban a kutatás-fejlesztés. Későbbiekben csatlakozott a U.S. Green Buil-ding Council (USGBC) -hoz, amely helyi szer-vezetének 2005 óta a titkára. Elmondta, hogy a U.S.GBC az egyik leggyorsabban fejlődő NGO (nem-kormányzati szervezet) a világon.Előadásában a „hármas haszon elvére” hívta fel a figyelmet, vagyis olyan építőipari tech-nológiákat kell támogatni, amelyek a termé-szet, a társadalom és a befektetők számára is hasznosak. Márfi József szerint minél egysze-rűbbé, olcsóbbá és könnyebben megismé-

telhetővé kell tenni az építési eljárásokat. Előadásában elmondta, hogy világszer-te az épületek használják föl az ener-gia 30–40, az ivóvíz 17, a nyers-anyag 40–50 százalékát és a szén-dioxid kibocsátás 33 szá-zalékáért is az épületek a fe-lelősek.

„A környezettudatos technológiák világ-szerte hozzáférhe-tőek, és bizonyí-tott haté-

konyságuk” – fogalmazott Márfi József.

Az Egyesület küldetése a környezettudatos építési megoldások és technológiai ismere-tek terjesztése, ezáltal a fenntartható fejlő-dés irányába történő átmenet előmozdítása. Szeretnénk, ha az innovatív, környezetbarát megoldások mind a lakosság, mind a szak-mai és tudományos csoportok körében teret nyernének, továbbá az üzleti világból is ösz-tönzést kívánunk adni a környezettudatos-ság iránti társadalmi felelősségnek. Az Egye-sület tagságon alapul, valamint céljai elérése érdekében együttműködik állami-, felsőok-tatási intézményekkel, környezetvédelmi, szakmai és más szervezetekkel, az ipari és ke-reskedelmi kamarákkal is.

Tevékenységei a következőkre terjednek ki:

környezettudatos építészettel, építéssel •és üzemeltetéssel kapcsolatos általános ismeretek társadalmi szintű kommuni-kációja;az építészeti szabályozásban a környe-•zettudatosság kellő súlyú megjeleníté-se;környezettudatos ingatlanminősítési •rendszer kidolgozása;új technológiák köz- és felsőoktatásban •történő széleskörű megismertetése;az energiatakarékos és fenntartható épí-•tést és felújítást előmozdító gazdasági szabályozás, támogatási rendszer szak-mai kidolgozása és véleményezése.

A nyertesek2009 Legzöldebb Irodája díjat nyerte a •több mint 25 főt foglalkoztató vállalati irodák között Ernst & Young Kft.2009 Legtöbbet zöldült irodája díjat •nyerte a több mint 25 főt foglalkoztató vállalati irodák között: Zwack Unicum Nyrt.2009 Legzöldebb Irodája díjat nyerte a •kevesebb, mint 25 főt foglalkoztató vál-lalati iroda kategóriában: Tonic Buda-pest Marketingkommunikációs Kft.2009 Legtöbbet zöldült irodája díjat •nyerte a kevesebb, mint 25 főt foglal-koztató vállalati kategóriában: „Csaba-Ire” Klotildliget Kft.2009 Legzöldebb Irodája díjat nyerte a •több mint 50 főt foglalkoztató nonprofit iroda kategóriában: Bay Zoltán Alkal-mazott Kutatási Közalapítvány.2009 Legtöbbet zöldült irodája díjat •nyerte a több mint 50 főt foglalkoztató nonprofit iroda kategóriában: Orszá-gos Foglalkoztatási Közalapítvány.2009 Legzöldebb Irodája díjat nyerte a •kevesebb, mint 50 főt foglalkoztató nonprofit iroda kategóriában: Moson-magyaróvári Városi Kollégium.2009 Legtöbbet zöldült irodája díjat •nyerte a kevesebb, mint 50 főt foglal-koztató nonprofit iroda kategóriában: Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ Igazgatóság.



12 13

... a fenntarthatóság feléLépések...Zöld Iroda CSR

A társadalmi felelősségvállalás szerepe és szintje a hazai vállalkozások körében

A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon szorosan összefonódik a vállalatok alaptevékenységével - derült ki a GKI Gazdaságkutatót Zrt. által 2008 végén készített

felmérésből.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásával kü-lönböző CSR gyakorlatokat széleskörűen bemutató, benchmark jellegű felmérés el-készítését tűzte ki céljául. A hazai vállalati sokszínűséget figyelembe véve a kutatás során 1500, a magyar vállalati szektort mé-ret és ágazat szerint reprezentáló, legalább 20 főt foglalkoztató vállalat körében készí-tettünk kérdőíves felmérést, 45 nagyválla-lat esetében pedig mélyinterjúkat végez-tünk. Az eredmények azt mutatják, hogy a CSR fogalmának szakmai tartalmát vagy annak egyes elemeit a vállalkozások egy ré-sze, még ha nem is tudatosan, de célul tűzi ki, alkalmazza, érvényesíti a stratégiában, az üzletmenetben. Ez teljesen összhang-ban van azzal, miszerint a vállalatok elemi érdeke, hogy tekintettel legyenek tevé-kenységük során az üzletfeleikre, a beszállí-tóikra, az alkalmazottaikra, a részvényeseik-re, – de ugyanígy – a környezetre is kifejtett hatásukra.

Maga a CSR fogalma még meglehetősen új keletű a hazai vállalkozások körében, így a válaszokból arra lehet következtetni, hogy ha magát a fogalmat nem is, de annak tar-talmát ismerik, a hozzá kapcsolható célokat gyakorta követik. Megfigyelhető volt to-vábbá, hogy társadalmi felelősségvállalás alatt leginkább az alaptevékenységükkel összefüggő, erkölcsi szempontból is helye-selhető cselekedeteket értik. A motivációs struktúra vizsgálata rámutatott, hogy a so-kat emlegetett marketingstratégiai meg-fontolások háttérbe szorulnak olyan straté-giai és gazdálkodási célok mellett, mint a munkaerő-megtartás és az adóalap csök-kentése.

A működésbe való integráltság mértékéről közvetlen, illetve közvetett módon is ér-deklődtünk. A direkt rákérdezés esetében a cégek képviselői összességében úgy véle-kedtek, hogy saját gyakorlatuk jobb az átla-gosnál, bár kétségtelenül van még hova fej-lődni. A közvetett elemzés során – az objek-tivitása kapcsán tagadhatatlan fontosságú – CSR célokra történő ráfordítások (költé-

sek) nagysága és irányultsága, illetve a mo-tivációk alapján képeztünk klasztereket, ami rávilágított arra, hogy egyelőre még igen kevés valóban felelős vállalat akad Ma-gyarországon.

Ismertség és célok

A kutatás eredményei azt igazolták, hogy minél több alkalmazottal rendelkezik egy vállalat, körükben annál nagyobb a CSR is-mertsége. Ezt a célt a nagyvállalatok 85%-a tekinti fontosnak, de a kisebb méretű vál-lalkozások vezetői is közel 50%-os arány-ban. Ágazati szempontból a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a pénz-ügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gaz-dasági szolgáltatás emelhető ki, mint ahol az átlagnál jobban ismerik a CSR fogalmát. A hazai vállalatok elsősorban a belső CSR célokat preferálják, mivel ezek közvetlen és nagyobb hatással vannak a cég teljesítmé-nyére, hosszabb távú eredményességére, mint a vállalaton kívülre irányuló kezdemé-nyezések. Az első három legfontosabb CSR cél a vállalat imázsának javítása, az alkalma-zottak egészségmegőrzése és javítása, va-lamint a környezetbarát megoldások alkal-mazása (ez utóbbi az esetek többségében egyben előírás, vagy költségmegtakarítás-sal járó hatékonyságjavítás is). A külső (tár-sadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása áll az első helyen. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez mennyiben csak morális elkötelezettség (tényleges cse-lekvés nélkül), illetve mennyiben a társadal-mi elvárásoknak való megfelelési kényszer a vezetők részéről. A kapott válaszok súlyo-zott átlagai alapján az ábrán látható fontos-sági sorrend állítható fel a lehetséges CSR célok között.

Ezek a célok a társadalmi felelősségvállalás kapcsán csak akkor válhatnak vállalati és szűkebb/tágabb társadalmi értékké, ameny-nyiben azok eléréséhez feladatokat rendel-nek, és azokat végre is hajtják. A vállalkozá-sok 8%-a, kb. minden 12. vállalkozás szá-mára a CSR nem tartozik a cég által vállalt

elvek, képviselt célok közé, vagyis ha a vál-lalati stratégiában meg is jelenik néhány elem, (pl. a vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása, környezetbarát megoldások alkalmazása) a CSR fogalmi körébe rendel-hető célok közül, ez nem szándékolt, in-kább a CSR tág értelmezéséből adódik.

Biró Péter – Mattusich Márton GKI Gazdaságkutató

A legfontosabb hazai CSR célok (N=1523)

1 vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása2 alkalmazottak egészségi állapotának javítása3 környezetbarát megoldások alkalmazása4 vállalaton belüli esélyegyenlőség megteremtése5 alkalmazottak számára jóléti juttatások biztosítása6 vállalati átláthatóság biztosítása7 alkalmazottak képzése8 környezetvédelem aktív támogatása9 oktatási intézmények támogatása 10 tehetséggondozás (például gyakornoki programok) 11 esélyegyenlőség megteremtéséhez hozzájárulás 12 a magyar egészségügyi helyzet javítása 13 adakozás rászorulóknak/hátrányos helyzetűeknek 14 tehetséggondozás (például ösztöndíjak, alapítványok támogatása) 15 kultúra támogatása 16 kormányzati kapcsolatok javítása 17 magyar tömegsport támogatása Forrás: GKI

A szervezet interszektoriális összefogással azon dolgozik, hogy segítse Magyarorszá-gon az átállást a környezettudatos gon-dolkodásra és építésre. Az Egyesület a World Green Building Council (www.worldgbc.org) elismert magyar fejlődő tagszervezete, így a világ számos országá-ban működő szervezet nemzetközi ta-pasztalataira is támaszkodik, élvonalbeli stratégiai elveket, módszertant és gyakor-latokat hoz Magyarországra. A környezet-tudatos építészet kommunikációján kívül a környezettudatosság építészeti szabá-lyozásának megjelenését, a minősítési rendszer kidolgozását, az új technológiák megismertetését az oktatásban, illetve az energiatakarékos, fenntartható építést

előmozdító szabályozók szakmai kidolgo-zását tűzte ki céljául.

Miért fontos Magyarországon a fenntart-ható építés?

mert a teljes építésgazdasági verti-•kumban 100 ezer (!) vállalkozás műkö-dik; az építőipar a GDP 6%-át adja, mi-közben közel 400 ezer munkahelyet biztosít;mert a 2013-ig 1800 milliárd Ft EU •pénzből „valami” (pl. út, híd, épület, hulladéklerakó stb.) épül, vagy meg-újul;mert az épületek energiatakarékos fel-•újítása élénkíti az építési piacot, segíti

az építésgazdaság hazai szereplőinek talpon maradását, és ezáltal munka-helyeket teremt;mert a családok boldogulása, a mun-•kahelyek versenyképessége nem utol-só sorban a tartós, biztonságos és egészséges, azaz minőségi épített kör-nyezeten múlik.

Frei Imola az egyesület egyik alapító tagja és elnökhelyettese, aki már megszerezte a GBC minősítési képesítést, a jövőben szán-dékozik a C2C (Cradle to Cradle - Bölcsőtől a bölcsőig) minősítési rendszer megis-mertetésével és honosításának elősegíté-sét az egyesület keretén belül Magyaror-szágon.

Ezzel az építészet, a design és a vállalati környezetpolitika területén eddig kíalakított, egymás mellett létező termék-fejlesztési mínősitő rendszerek eggüttes kezelése, egymásra épülő, egymást kiegészító és erősítő hálózatának integrá-lása is lehetővé válhat.

A civil mozgalmak, a nonprofit egyesüle-tek, a szakmai szervezetek, a kutatásban, az oktatásban és a professzionális politi-kában e téren érdekeltek ily módon egy-másra találva a valódi értelmében vett politika, a köz dolgairól való párbeszéd révév dolgozhatnak a környezetünk jóbbitásáért.

A HuGBC bekapcsolódik a World Green Building Council (http://www.worldgbc.org) nemzetközi hálózatába. A világ 36 országában működik a World Green Buil-ding Council nevű szervezet egy-egy he-lyi bázisa - olyan, mint a most alakult ma-gyar szervezet. A HuGBC tevékenységét a nemzetközi szervezettel összhangban végzi.

Alapitó tagok

Eltér István, Ertsey Attila, Fegyverneky Sándor, Frei Imola (LEED AP), Z. Halmágyi Judit, Jani Ildikó Elvira, Kazinczy Gyöngy-vér, Kovács István, Kovács Péter, Marfi Jó-zsef (LEED AP), Márta Irén, Molnár Imre, dr. Pálvölgyi Tamás, Radványi Gábor, dr. Reith András, Sarusi-Kiss József, Schön József, dr. Szécsi Gábor, Szekér László, dr. Ürge-Vorsatz Diana, Vargha Mihály, Zalavári József.

Zalavári József formatervező, a HuGBC alapító tagja



14 15

... a fenntarthatóság feléLépések...Fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés

Egy elképzelt jövőkép modellezése, fenntartható regionalitás1

Engedje meg a Tisztelt Olvasó, hogy egy képzeletbeli űrutazásra invitáljam. E képzeletbeli kísérletben szeretném, ha pár másodpercet az űrben időznénk,

elképzelnénk, amint a Földgolyótól fokozatosan távolodva, Földünk apró méretűnek látszik, majd egy aprócska ponttá zsugorodik. Egy bizonyos

távolság után lassan, fokozatosan hazaindulunk. Aki részt vesz a játékban és kellő teret ad képzeletének, az a horizonton átlépve érzi, amint önmaga válik

apró porszemmé a világmindenségben.

AZ ÖKO-HOLISZTIKA FOGALMA

Negyvenhat esztendővel ezelőtt, 1963-ban Edward N. Lorenz tanulmányában (Deterministic Nonperiodic Flow), kimutatta, hogy determinisztikus rendszerek is tanúsít-hatnak előre nem látható, véletlenszerű visel-kedést. Fölfedezése, a pillangó-hatás, misze-rint „egy pillangó brazíliai szárnycsapása ké-pes Texasban tornádót kiváltani”, alapjaiban rendítette meg a tudósok newtoni világkép-be vetett bizalmát. Ez a felfedezés, annak elle-nére nagy jelentőségűnek bizonyult, hogy Pietro Pomponazzi már a XV. században szo-katlanul konkrétan megfogalmazta, hogy a makrokozmoszban lejátszódó változások összhangban állnak a mikrokozmosz törvé-nyeivel, s a két kozmosz azonos struktúrája következtében ugyanazok a törvényszerűsé-gek jellemzik mindkettőt. Eszerint egyetlen hatás mind a két kozmoszban változásokat indíthat be.

Képzeletbeli utazásunk, és Lorenz tudomá-nyos hagyatéka példázza, hogy mit jelent, ha holisztikus módon, a maga teljességében kö-zelítjük a világot. A holisztika abban a meg-győződésben gyökerezik, hogy a világ egy, integrált egész, amelyben minden minden-nel összefügg (NEISSER, 1984). Ez éppen az ellentéte a redukcionizmusnak, a szétválaszt-hatóság és darabolhatóság korunkban ural-kodó paradigmájának. Bármilyen összefüg-gésre, problémára szeretnénk rávilágítani, holisztikus nézőpontunk segíthet abban, hogy kritikánk eredményes legyen. A zöld mozgalom kortárs gondolkodói közösen fej-lesztenek egy új világnézetet, amelynek öt alapeleme, öt kulcsszava: Gaia (James Lovelock), mélyökológia (Arne Naess), permakultúra (Bill Mollison), bioregionalizmus (Gary Snyder) és a teremtés szellemisége (Matthew Fox). Ezek az alkotórészei a termé-szet integrált szemléletének. (KUMAR, 1993)

Gabriella Kütting megállapítása szerint, nem-zetközi, politikai és gazdaságtani nézőpont-ból vizsgálva a globalizációt, a környezeti és társadalmi dimenziók mellékessé válnak és csak a nemzetközi szereplők által megjelení-tett társadalmi, és környezeti összefüggések kerülnek be az elemzésekbe. (KÜTTING, 2004) Az öko-holisztika új szemléletmód, amely egyesíti a hagyományos holisztikát az ökocentrikus nézőponttal. A globális gazda-ságpolitikát, környezeti és szociális vonatko-zásaiban egyaránt vizsgálja. Míg a holisztika hagyományosan társadalomtudományi, értsd szociális, politikai és gazdasági dimenzi-ókat vizsgált, addig az ökocentrikus álláspont az ökológiai-környezeti kérdésekkel foglalko-zott és a társadalmi összefüggéseket csak érintőlegesen elemezte. Kütting könyvében az öko-holisztika jegyében egyesíti a globális gazdaság és a természeti környezet kölcsön-hatásait.

Az öko-holisztika szemléletmódjának hasz-nálata alkalmas lehet kisebb rendszerek vizs-gálatára is. A következőkben egy, az önszabá-lyozásra alapozott társadalmi-gazdasági-ökológiai rendszertípust mutatok be, egy üz-leti vállalkozást, ami repcéből állít elő biodízel alapanyagot, de másként, mint ahogyan azt egy üzleti vállalkozástól megszoktuk.

FENNTARTHATÓ REGIONALITÁS

Nemzetközi és hazai tudóscsoportok egyet-értenek abban, hogy a fenntarthatóság meg-teremtésének előfeltételei a következők: erő-síteni kell a helyi termelést és fogyasztást; ter-mészetkímélő (ökológiai) gazdálkodást kell folytatni; megújuló energiaforrásokat kell használni; minden tekintetben takarékoskod-ni kell; minél több embernek kell áttérnie a vegetarianizmusra. Ezek jelentik a továbbfej-lődést a fenntarthatóság irányába. (KUN, 2009) Kerekes Sándor megfogalmazásában:

„Minden ember korlátozhatja fogyasztását anél-kül, hogy életminősége romlana, ha úgy élnénk, mint nagyszüleink, kevesebb húst ennénk és tes-tünk izmait munkavégzésre is használnánk. Így jelentős mennyiségű energiát takaríthatnánk meg, és egészségesebbek lennénk. Aki tavasszal felássa a kertjét és zöldségeket termeszt, vagy háziállatokat tart, az a szabadidejét értelmeseb-ben tölti, mint az, aki a TV hirdetéseket nézi, mi-szerint a Tescoban minden olcsóbb. Aki nem tud-ja eladni a szabadidejét, annak felesleges azt vizsgálni, hogy megéri-e a kertben termesztenie a zöldséget, vagy érdemesebb inkább a Tesco-ban megvennie.” (KEREKES, 2009)

A szakirodalomból már jól ismert az úgyneve-zett bioregionális modell, amit Richard Welford a következőképpen jellemez: a bioregionális modell olyan gazdaságfilozófia, amelyben a gazdasági szereplők helyi erőforrásokra és he-lyi szükségletek kielégítésére koncentrálnak, egy nem hierarchizált társadalomban. A régi-ókra épülő társadalomban sokféle értéket elfo-gadó, multikulturális közösségek alakulhatnak ki, amelyekben a társadalom tagjai kölcsönö-sen egymásra vannak utalva. Amartya Sen No-bel-díjas tudós szerint – a szakadatlan növeke-dés helyett – létrejöhetnének új, alternatív mo-dellek, melyek bölcs önkorlátozásra épülné-nek, próbálnák összehangolni a vállalati és az egyéni érdekeket, mert a társadalom túlságo-san érdekvezérelt. „Csak az anyák önfeláldozó-ak, a versenyszféra szereplői nem” – mondja ez-zel kapcsolatban érzékletesen Enyedi György akadémikus. (BOD, 2007) Guilhem Calvo, az UNESCO szakembere egy párizsi sajtóértekez-leten kijelentette, hogy „olyan mezőgazdasá-got kell létrehoznunk, amely kevésbé függ az üzemanyagoktól, és amely támogatja a helyi szinten is hozzáférhető források felhasználását.” ___________1 A szerző Környezettudatos energiatermelés és felhasználás

c. konferenciakötetben (ISBN 978-963-7064-20-3) megje-

lent tanulmánya nyomán.

AZ ÖKOFLEX-MODELL

Egy üzleti vállalkozás tulajdonosai 2007-ben arra az elhatározásra jutottak, hogy részt vál-lalnak az EU megújuló energiákra vonatkozó stratégiájának teljesítésében: biodízel alap-anyag előállítás céljára egy modellértékű repceolaj- sajtoló üzemet hoztak létre Szed-resen. A rendszer megvalósítói egyesítették a szociális, a politikai és a gazdasági dimenzi-ók vizsgálatát az ökológiai-környezeti kérdé-sekkel, és ennek alapján alakították ki az adott környezetbe illeszkedő stratégiájukat.

A bioüzemanyag előállítása nagyon érzé-keny terület, hiszen a legtöbben csak az ipar-szerű termesztési rendszerekben látnak gaz-dasági lehetőségeket. Ezzel szemben azon-ban a biomasszát hasznosító energia-verti-kum többek véleménye szerint a fenntartha-tó energiagazdálkodás egyik lehetséges megoldása lehet, amennyiben a biomassza alapú energiatermelés kiterjed az élelmiszer-termelésre, a takarmányozásra, az energeti-kai hasznosításra és az agráripari termékek-nek ipari nyersanyagként történő felhaszná-lására.

Az ökoflex elképzelésben egy öko- mezőgaz-dasági modell megvalósítása szerepel, mely-nek újdonsága, hogy a repceolajat előállító üzemet integrálja a környező mezőgazdasá-gi struktúrába. A tevékenység megkezdése előtt a terület kiválasztásánál fenntartható-sági szempontokat vettek figyelembe. Az el-sődleges cél az volt, hogy az üzemet olyan

mezőgazdasági termelésre alkalmas kör-nyékre telepítsék, ahol az alapanyag 50-60 kilométeres körzetben termeszthető, hiszen a szállítási távolság minimalizálása csökkenti a környezeti terheket és egyben a szállítási költségeket is. Az elképzelés lehetőséget ad a mezőgazdaság struktúrájának átalakításá-ra, kedvező vetésforgó kialakítására, és egy-ben illeszkedik az élelmiszeripari növényter-mesztés optimális tervezhetőségébe.

Az üzem egy volt, leállított TSZ-telepen kezd-te meg tevékenységét. A romos épületek helyrehozatala után életre kelt egy új világ, ahol újra nyüzsög az élet. A kapcsolódó munkahelyek száma jelentős, ha figyelembe vesszük az évi 5000 tonna repce megter-mesztését és az ezzel kapcsolatos logisztikai tevékenységet. A repcét a környékbeli gaz-daságoktól, gazdáktól vásárolják. Az üzem kapacitása jelenleg 430 Mt repce feldolgozás havonta, ami 150 Mt (170000 liter) repceolaj és 280 Mt repcepellet előállítását jelenti.

A repceolajat jelenleg biodízel gyártására ér-tékesítik, kizárólag a magyar piacon. A minő-ség alapján, ha a magyar jogszabályok lehe-tővé tennék, helyben üzemanyagként is fel lehetne használni a mezőgazdasági gépek-ben. Továbbá repceolajjal tervezik a jövőben a telep áramellátását, repceolajjal üzemelő dízelmotorral hajtott generátorral. A telep hőenergia ellátását, fűtését saját pellettüzelésű kazánnal, az általuk előállított repcepellettel biztosítják. A repcepréselvényt, pelletet főként takarmányozási célra értéke-

sítik a környékbeli állattartóknak, takarmány-keverőknek, így a melléktermék (préselt repcepellet) visszakerül az állattenyésztésbe takarmányként. Szeptembertől a szedresi óvoda hőenergia ellátását és fűtését is az ál-taluk előállított pellettel üzemeltetik. A rep-ceolaj és repcepellet gyártása túlkínálat ese-tén exportlehetőséget is kínál.

Az ökoflex-modell célja a mezőgazdaság ad-ta lehetőségek kiaknázásával munkahelye-ket teremteni vidéken, s egyben részt venni a magyarországi bioüzemanyag igény kielégí-tésében. Az üzem hosszú távon, a kistérsé-gen belül a helyi energiaellátást részben vagy egészben megoldaná, energiafüggősé-gét megszüntetné. A projektet átfogó mo-dellként érdemes megvalósítani: növelni ál-tala az élelmiszerbiztonságot, az energiabiz-tonságot és a vidék lakosság-megtartó ké-pességét. A kölcsönös együttműködés meg-élhetési lehetőséget biztosít a falusi emberek számára. Ha mindenki rájön, hogy érdemes állattartással foglalkozni, megteremtjük a fa-lusi gazdaság újjáélesztésének alapkövét. Az elmúlt évek elegendő példával szolgáltak ahhoz, hogy akár saját hibáinkból is megta-nulhassuk, hogy a környezet és a gazdaság összhangját csak a kisebb gazdaságok képe-sek megvalósítani, amelyek foglalkoztatási és társadalmi szempontból is kedvezőbbek. Ez esetben a bioüzemanyag termelése tá-mogatásra érdemes projektnek minősülhet, hiszen segíti a vidéki népesség minél széle-sebb körű foglalkoztatását, a vidéki lakosság megtartását és életképes vidéki közösségek fennmaradását. Mindezek elvezethetnek bennünket hosszú távú célunk megvalósulá-sa felé, amely a környezetével harmóniában működő mezőgazdasági üzemeknek a létre-hozását jelenti, azaz megvalósítja a „tanya-gazdaság ideáját”; nem termel hulladékot, abszolút anyagáron gazdálkodik és nem, vagy csak nagyon ritkán von be pótlólagos energiaforrásokat.

***„Az ember egymaga csak egy porszem a nagyvi-lágban, ahol tisztelet legkevésbé a természetnek jár. A sok kis porszem ma szeret elkülönülni, külön utakat járni. Még akkor is, ha a cél ugyanaz.” Pilla-natnyi függetlenségünkben, de nehéz anyagi és környezeti helyzetünkben a megoldás egy tudato-sodási folyamat szerves részét képezi, amelyben a jelenlegi civilizáció eljut arra a szintre, ahol meg-kérdőjelezi életmódját, gazdaságát és letisztult gondolatai által egységet teremt.

Luda Szilvia / BCEKörnyezetgazdaságtani és

Technológiai Tanszék



16 17

xxx ... a fenntarthatóság feléLépések...KutatásKutatás

Munka és magánélet egyensúlyaKislexikon – Munka és magánélet egyensúlya (angolul: work-life balance, rövidítve:

WLB): „azon politikák, programok és attitűdök rendszere egy vállalati kultúrán belül, amelyek lehetővé teszik a munkavállalóknak, hogy azok maximálisan hozzájáruljanak

a cég eredményeihez, de közben teljességgel éljék munkán kívüli életüket is.”

Magyarország listavezető – a WLB nálunk a legproblémásabb?

Az Európai Unió 27 országa munkavállalóinak 51%-a szerint nehéz a munka és a magánélet összehangolása számukra – derül ki egy 2008-as, Gallup által készített nemzetközi felmérés eredményeiből. A kutatást az Európai Bizott-ság megbízásából készítette a Gallup, 27000 felnőtt megkérdezésével. A korábbi kutatá-sok és szakértői nyilatkozatok megerősítést találtak most is. Míg az északi és skandináv or-szágokban 20-35% közötti azok aránya, akik problémásnak tartják a munkahelyi és ma-gánéleti kötelességek összeegyeztetését, ad-dig a keleti és déli országok körében 67-77% nyilatkozott hasonlóképpen.

A különbségek mögött meghúzódó indo-kok a kutatás elemzői szerint:

A nők 55%-a, a férfiak 46%-a tartja ne-•hézkesnek az összehangolást.A gyermek nélküli, párkapcsolatban •élők számára jelenti a legkevesebb problémát az életterületek összeegyez-tetése, míg a gyermekes párok és gyer-meküket egyedül nevelők problémák-ról számolnak be. A részmunkaidő elterjedtségében meg-•jelenő különbségek, hiszen azok a „csa-ládon belüli munkamegosztások” tűn-nek a leginkább WLB-támogatónak, ahol az egyik fél teljes, a másik fél rész-munkaidőben dolgozik. (Az Eurostat 2007-es felmérése szerint hazánk a har-madik legalacsonyabb arányú ország a

részmunkaidős foglalkoztatás tekinte-tében: míg az EU 27 országának átlaga e téren 38,9%, addig Magyarországon ugyanez az arány 6-8% körüli.)Elsősorban a férfiak gondolják úgy, •hogy a pár egyik tagjának részmunka-időben kellene dolgoznia, s ezt általá-ban a nők veszik igénybe.A legnagyobb nehézségeket az össze-•hangolásban a lakhatási és megélhetési költségek, illetve a gyermekek nevelé-sével járó extra költségek jelentik a megkérdezettek szerint. 12% említette a gyermekmegőrzés problémáját és 6% a házimunkákhoz kapcsolódó felada-tok egyenlő elosztását.

A kutatási jelentés nem említi az infrastruk-turális befolyásolókat, mint a gyermekmeg-őrzők kiépítettségét és elérhetőségét, az ati-pikus foglalkoztatási formák elterjedtségi szintjét, amelyek véleményem szerint még további kulcsfontosságú befolyásolói az egyensúlyozgatás nehézségeinek.

„Ha 20-as vagyok, az a baj, ha 30-as, va-gyok, az a baj” [Belga]

Nem kérdés, hogy a munkáltatót sok eset-ben lehet hibáztatni a WLB-problémák mi-att, sőt az állami szektort is (támogatások, óvodák kapcsán például), mégsem szabad elfelejteni, hogy a munkavállaló felelőssége is jelentős – különösen, ha a szellemi dolgo-zók és vezetők köréről beszélünk.A WLB problémák mögött legtöbbször sze-

mélyes problémák, lelki problémák, családi problémák, gender jellegű problémák, ön-bizalomhiány, érdekérvényesítő készség vagy önmegvalósítási ambíciók húzódnak meg. Utóbbi a legnehezebb, amikor is az ön-korlátozás révén tudjuk segíteni önmagunk egyensúlyát.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy bár az egyéni igények megértése és vállalása, az önkritika és reális tervezés feltétele annak, hogy a munkáltató segíteni tudja egy mun-kavállaló egyensúlyozási problémáit, nem ki-zárólag a kisgyermekes vagy családos nőkről beszélünk itt. Ide tartozik a szinglik problé-mája, akik valójában családra vágynak már, ide tartozik az édesapák problémája, akik családfenntartó kötelességeik miatt sokat dolgoznak és keveset látják gyermekeiket, ide tartozik azok esete, akik gondozásra szo-rult családtagjaik, például idős szüleik szá-mára az egyetlen támaszt jelentik, ide tarto-zik a „szabadidejében” kertészettel foglalko-zó munkás vagy a kiégést megelőzően világ-körüli útra induló középkorú vezető is.

Én személyesen nem hiszek az egyensúly-ban, hanem az egyensúlyozgatás művésze-tét látom fontosnak. Hiszen az egyén igényei is folyamatosan változnak, életszakasztól és élethelyzettől függően is, nem beszélve a belső motivációk, az egzisztenciális kihívá-sok kezelésének és az önmegvalósítási célok változásának folyamatáról.

Éppen ezért a változó belső igények és kör-nyezeti tényezők hatására a rugalmas alkal-mazkodásban, szabad választási lehetősé-gek biztosításában látom a megoldás kul-csát. Nem gondolom, hogy minden munka-hely dolgozóinak X%-a számára biztosítani kellene a rész- vagy távmunkát. Ugyanakkor azt gondolom, hogy amennyiben a munka-vállalóban igény merül fel valamilyen atipi-kus forma vagy vállalati szolgáltatás igénylé-se iránt, ami nem korlátozza munkahelyi kö-telességeinek ellátásban és nem rombolja a vállalati kultúrát, akkor a cégnek érdemes és javasolt pozitívan reagálnia az igényre, ag-

gályra – az érintetti párbeszéd és a felelős működés jegyében.

Tippek és javaslatok munkáltatóknak

Rengeteg kutatás, felmérés kvantitatív és kvalitatív módon bizonyította már, hogy a munkavállaló-barát, rugalmas eszközök al-kalmazása megtérül a munkáltató számára. Ezek területei legfőképp az alábbiak:

Megtartás.•Megnő a kulcsszereplők, az értékes •munkaerő megtartási aránya.Versenyelőny azáltal, hogy a vállalat a •„rejtett tudást” is meg tudja tartani.Toborzás, kiválasztás, felvétel.•Vonzóbbá válik a munkahely a jobb ké-•pességű munkaerő számára.Elérhetővé válik az olyan potenciális •munkaerő, amely nem képes vagy haj-landó teljes munkaidőben dolgozni, de a vállalat számára értékes tudást, ta-pasztalatot jelenthet (fiatal szülők, nők, diákok, korlátozott képességűek).Csökkennek a toborzási és felvételi költ-•ségek.Költségcsökkenések, negatív hatások •kompenzálása.Csökkennek az (indokolatlan) hiányzá-•sok, az igénybe vett betegszabadsá-gok.Csökken a fluktuáció.•Csökken az ingázásból, vidéki hazauta-•zásokból eredő költség.Alacsonyabb munkahelyi stressz.•Csökken az összes létszámra eső fix •költség.Növekvő eredmény, közvetett előnyök.•Növekvő termelékenység, hatékony-•ság, gazdasági teljesítmény.Nő a lojalitás, a vállalat iránti elkötele-•zettség.Jobb csoportmunka és kommunikáció.•Nő a képzések megtérülése.•Javul a vállalat imázsa, a hatóságok és •

társadalom felőli elismertsége.Nő a munkavállalói elégedettség, erő-•södik a vállalati kultúra.Időben felkészül a vállalat az érintettek •változó elvárásainak való megfelelésre, a változó szabályozó környezet újításai-ra, szigorodására.

Természetesen figyelembe kell venni az adott WLB-stratégia és eszközrendszer kiala-kításánál a vállalat tevékenységi körét, mun-kaköreit, vállalati kultúráját és ennek megfe-lelően vagy azt is párhuzamosan fejlesztve elindítani a programokat, bevezetni az esz-közöket.

Az atipikus munkamódszerek és munkaidő-modellek már megfelelő támogatást nyújta-nak az egyensúlyozgatásban a legtöbb eset-ben, sőt, sok esetben a problémákról való beszélgetés, tapasztalatmegosztás és egy-más meghallgatása is segíthet, amit akár vállalati rendezvények, tanácsadás, belső

képzés vagy filmklub keretében meg lehet valósítani. Ahogy a környezetvédelemben beszélünk az „Ablakon bedobott pénz” és az „alacsonyan csüngő gyümölcsök” esetéről, úgy a munkavállaló-barát munkahely kiala-kításánál is feltárhatóak az ilyen intézkedé-sek, amelyek sokszor csak más szemléletet, szokások felülvizsgálatát és módosítását, több odafigyelést igényelnek. A mellékelt táblázat áttekintést ad az ide tartozó intéz-kedésekről saját csoportosításban.

Azoknak a vállalatoknak, amelyek külső se-gítséget szeretnének igénybe venni a válla-latuk munkavállaló-baráttá tételéhez, sok segítség áll rendelkezésére. Több civil szer-vezet is készített ilyen tárgyú kiadványokat, kézikönyveket, s rajtuk kívül tanácsadó és szervezetfejlesztő vállalatok is nyújtanak ilyen jellegű képzési, tanácsadási és fejlesz-tési szolgáltatást.

Fertetics Mandy / Alternate Kft.

Problémás-e a WLB?Kevésbé tartják problémásnak a WLB-t (válaszadók aránya, akik szerint könnyű vagy nem annyira nehéz a munka és magánélet összeegyeztetése)

Problémásnak tartják a WLB-t (válaszadók aránya, akik szerint nagyon nehéz vagy nehéz a munka és magánélet összeegyeztetése)

Finnország 20% Magyarország 77%

Hollandia 20% Portugália 72%

Írország 32% Lengyelország 69%

Egyesült Királyság 32% Szlovénia 67%

Dánia 34% Görögország 67%

Forrás: Flash Eurobarometer, 2008. szeptember 10-14. (www.gallup.com)Vállalatonkál alkalmazható WLB eszközökMunkaidővel kapcsolatos

Munkavégzéssel kapcsolatos

Szabadságolási eljárások

Juttatások, szolgáltatások

Rugalmas kezdési-befejezésiidőpontok Otthonról végezhető munka Szülési szabadság

meghosszabbításaTerhes nők számára szolgáltatások

Rugalmas munkaidő Munkakör/állásmegosztás (job sharing)

Szülés utáni szabadság (apáknak is) Gyermekfelügyelet

Munkaidőbank Alkalmi, időszakos munka Gyermekgondozási szabadság (apának is) Egyéb eltartottak juttatásai

Rövidített munkahét Távmunka Fizetés nélküli szabadság bővítése Oktatás

Rövidített munkaidő Több műszakos munka, műszakcserék Családi szabadság Fórum, tanácsadás

Túlmunka csökkentése Karrier-szünet Házon belüli vásárlás, ruhatisztítás

Részmunkaidő Kutatói szabadság (sabbatical) Sportlehetőségek

Iskolaévvel megegyező munkaév „Magánéleti személyi asszisztens”

A munkaidő önkéntes beosztása Önkéntességi programok

(self rostering) Támogatási programok

Orvosi ellátás

„Bizalmi szoba”

Kápolna, vallásgyakorlás lehetősége

Forrás: Fertetics, 2005



18 19

... a fenntarthatóság feléLépések...JogszabályokJogszabályok

Új és módosított jogszabályok 2009. január – március

ÁLLATVÉDELEM 8/2009. (I. 23.) korm. rendelet a vágóálla-tok védelméről szóló, Strasbourgban, 1979. május 10-én aláírt Európai Egyez-mény kihirdetéséről A kormány e rendelettel felhatalmazást ad a vágóállatok védelméről szóló, Strasbourgban, 1979. május 10-én aláírt Európai Egyezmény kötelező hatályának elismerésére. A kormány az Egyezményt e rendelettel kihirdeti. Az Egyezmény a há-ziasított páratlanujjú patások, a kérődzők, a sertések, a nyulak és a baromfi mozgatá-sára, elhelyezésére, féken tartására, kábí-tására és levágására vonatkozik.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 34/2009. (II. 20.) korm. rendelet a radioak-tív hulladékok és a kiégett fűtőelemek or-szághatáron át történő szállításának en-gedélyezéséről A Magyarországról származó radioaktív hulladékok esetében azok birtokosa, a Magyarországra szállítandó hulladékokról azok címzettje, az átmenő szállítások ese-tén pedig az irányításért felelős magyar fél köteles a szállítást megelőzően enge-délyért folyamodni az Országos Atom-

energia Hivatalhoz. A Hivatal által előírt esetleges feltételek nem lehetnek szigo-rúbbak, mint a belföldi hasonló szállítá-sokra megszabott feltételek.

KLÍMAVÁLTOZÁS 1/2009. (II. 10.) KvVM rendelet a Magyar Köztársaság területén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye kere-tében megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire vonatkozó szakmai és szemé-lyi követelményekről, valamint a hitelesí-tés szabályairól Együttes végrehajtással kapcsolatos hite-lesítési tevékenységet az együttes végre-hajtás hitelesítői névjegyzékbe bejegy-zett gazdasági társaság végezhet, leg-alább három hitelesítő szakértő útján. A hitelesítő szakértőknek rendelkezniük kell az adott ágazatban megvalósuló projek-tek hitelesítéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettséggel (legalább egyi-küknek műszaki, egyiküknek ágazat-specifikus és egyiküknek pénzügyi vagy audit területen) és legalább 3 év szakmai gyakorlattal. Továbbá ismerniük kell a Kio-tói Jegyzőkönyvben meghatározott ru-galmassági mechanizmusok működését, a részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája ülésszakain ezzel kapcsola-

tosan elfogadott határozatokat, az Együt-tes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság út-mutatásait és a rugalmassági mechaniz-musokra vonatkozó magyar szabályozást. A hitelesítési tevékenység fő lépései: a) hi-telesítési terv készítése, b) a hitelesítési terv végrehajtása és hitelesítői jelentés el-készítése, c) az éves jelentés hitelesítése esetén hitelesítői záradék készítése. A hi-telesítő a tervdokumentumban és az éves jelentésben szereplő adatok megbízható-ságát az együttes végrehajtási projekt te-lephelyén lefolytatott helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrzi.

LEVEGŐMINŐSÉG-VÉDELEM 3/2009. (III. 20.) KvVM utasítás a környe-zetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó közigazgatási szervek környe-zetveszélyeztetést okozó légszennyezett-ség kialakulása esetén a rendkívüli intéz-kedésekhez kapcsolódó tájékoztatási kö-telezettségéről A felügyelőség az egységes környezet-használati engedélyhez kötött üzemelte-tők közül a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőiről minden év április 30-ig tájékoztatja a telephely sze-rint illetékes polgármestert. A tájékozta-tás tartalmazza az üzemeltető nevét, a te-

lephely címét, valamint a kibocsátott lég-szennyező anyagok körét. A felügyelőség tájékoztatást ad a tájékoztatási küszöbér-tékre vonatkozó egyórás – szálló por (PM10) esetében a 24 órás – átlag elérése esetén az OMSZ és az érintett települési önkormányzat polgármestere részére. Az OMSZ a felügyelőség tájékoztatását köve-tően előrejelzést ad a szálló porra (PM10) vonatkozó szmogriadó elrendeléséhez és megszüntetéséhez.

VIZEK VÉDELME 2009. évi III. törvény a Genfben 2000. má-jus 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nem-zetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) kihirdetésérőlAz Országgyűlés a Genfben 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzet-közi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratá-

nak letétbe helyezése az Egyesült Nemze-tek Főtitkáránál 2004. május 4-én megtör-tént, és az Európai Megállapodás a Ma-gyar Köztársaság vonatkozásában 2008. február 29-én lépett hatályba. Az Európai Megállapodáshoz csatolt Szabályzatot – a hajóosztályozó társaságok elismerésére vonatkozó rendelkezések kivételével – 2009. március 1-jétől kell alkalmazni.)

Módosított rendeletekMódosító rendelkezés Módosított rendelkezés

65/2009. (III. 31.) korm. rendelet 201/2001. (X. 25.) korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

64/2009. (III. 31.) korm. rendelet az energia-végfelhasználás hatékonyságával és az energetikai szolgáltatásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módo-sításáról

16/2009. (I. 30.) korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a szmogriadóval összefüggő módosítása

17/2009. (III. 6.) FVM rendelet 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

15/2009. (III. 6.) FVM rendelet 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról

7/2009. (III. 25.) EüM-FVM-KvVM együttes rendelet

38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételei-ről

15/2009. (III. 6.) FVM rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villa-mos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) korm. rendelet

33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet

31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végre-hajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet

25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet

a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

„A design teremti meg a kapcsolatot a tárgy és használója között, meghatározza a hasz-nálat módját, ezért több mint formaadás – szervesen hozzátartozik életünkhöz, minő-ségétől függ környezetünk gyakorlati értéke. A designer feladata, hogy harmonikus kap-csolatot teremtsen a gyakorlati célok eléré-séhez szükséges objektív adottságok, illetve az ember szubjektív lehetőségei, társadalmi és egyéni céljai között.

Zalavári József műve ennek a komplex prob-lémának megértését szolgálva bemutatja a design alapelveit, valamint a funkcióit meg-határozó elemeket, azok összefüggéseit. Iga-zolja, hogy a design nem művészeti, nem műszaki, hanem társadalmi jelenség.”

(Stefan Lengyel)

A 21. század során a tárgykultúrában is szük-séges megvalósulnia egy olyan környezetkí-mélő, -védő szemléletnek, amely már a ter-mék megszületésének pillanatában számol a tárgy élő és élettelen környezetre gyakorolt hatásával. Napjaink formatervezésében megkerülhetetlen az ökológiai szempontok figyelembe vétele, e szemléletmód egyre markánsabban jelenik meg a különböző for-matervekben is. Ökodesign a formatervezés új megközelítése, új gondolkodásmód a mely tárgyaink születésének, változásainak, a környezetre, az emberre gyakorolt hatása-ink a törvényszerűségeit próbálja megfogal-mazni és ezzel szándéka szerint egy jobb irányba befolyásolni a jövőt. Zalavári József könyve a designökológia el-méleti témakörét bontja elemeire. A könyv fejezetről fejezetre veszi számba a forma és a funkció kapcsolatának sokrétűsé-gét, a vizuális formák öntörvényű világának alakulását, a design evolúciós szemléletének elterjedését, az ökológia tudományának, módszertanánk hatását a design módszer-tanára, hogy milyen módon határozzák meg a „gyorsítók és a lassítók” tárgyaink és a saját életünket, a fraktál elmélete milyen új össze-függésekre világít rá a tárgyi környezetünk különböző dimenzióinak számbavételekor.

A könyv második része egy design/ ökodesign fogalomtár, amely fogalomkész-letével segít a szakmai kérdések megfogal-mazásában, továbbgondolásában.Az ökodesign a tervezés alapjainak újraérté-kelését, a tervezés fogalomrendszerének fo-lyamatos bővítését kényszeríti ki. Fontos, hogy a jövőben az ökológiai szempontok be-épüljenek formaterveinkbe és ezáltal tárgyi világunk meghatározó részévé váljanak. Ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani e könyv tervezőknek, gazdasági szakembe-reknek és a téma iránt érdekelteknek és ér-deklődőknek egyaránt.

A szerzőről

Zalavári József formatervező mű-vész, egyetemi adjunktus. Ipari formatervezői tevékenysége mel-lett tanít, könyveket ír, 2005-től pedig rendszeresen szerepel a

Magyar Szobrász Társaság kiállításain.

Munkásságát számos hazai és nemzetközi elismeréssel jutalmazták (Formatervezői Ní-vódíj, 1986, 1996; Honorable Mention Award, Nemzetközi Autótervezési Pályázat, Tokió, 1998; Dózsa-Farkas András-díj, 2003; Ferenczy Noémi-díj, 2008).

Zalavári József: A forma tervezése – Designökológia

www.zoldellato.hu



20

Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron:

5 000 Ft + ÁFA – önköltségi ár 2 000 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben)

Postacím

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik)

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291

c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVETés a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesz-tőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket,közleményeiket a KÖVET címére.

a kör nye zet tu da tos és társadalmilag felelős szer-ve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get len szer ve zet, amely az INEM és a CSR Europe nem-zet kö zi há ló za tá nak tag ja. (www.kovet.hu)

a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvé-delem magyarországi elter jesz tése. (http://hcpc.uni-corvinus.hu)

Csizmadia Edit / KÖVET1068 Budapest, Dózsa György út 86/B.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) [email protected]

Luda Szilvia / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) [email protected]

Réti László / KÖVETCrew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználá-sa nélkül készült.

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

ISSN 1786-9536Megjelenik 800 példányban.

KÖVET-hírek

Lépések...megrendelőlapA Lépések

A KÖVET

A TTMK

Felelős szerkesztő:

Szerkesztő:

Tördelő: Nyomda:


KÖRNYEZETI MEGTAKARÍTÁS DÍJ 2009A KÖVET Egyesület Ablakon bedobott pénz programja keretében nyolcadik éve gyűjti az olyan – 5 éven belül megvaló-sult – intézkedéseket, melyek környezetvédelmi és gazdasági hasznot egyaránt hoznak.

Az intézkedéseket kétoldalas pályázat formájában nyújthatja be bármely szervezet. A legjobb megoldásokat Környezeti Megtakarítás Díjakkal tüntetjük ki négy kategóriában.

A beküldött esetek helyet kapnak az Ablakon bedobott pénz VIII. című kiadványban és a www.ablakonbedobottpenz.hu adatbázisában. A díjazottak továbbjuthatnak az Európai Unió „Európai Üzleti Díj a Környezetért” elnevezésű versenyére. A nyertes intézkedéseket bemutatjuk éves konferenciánkon Balatonfüreden, október 14-én. A verseny marketing értéke a nagyszámú sajtómegjelenés miatt igen jelentős.

A versenyre június 30-ig lehet nevezni a szándéknyilatkozat beküldésével,a teljes esettanulmány benyújtási határideje 2009. július 31.

További információ és jelentkezés:Havasi Péter, programvezető1/[email protected]

Lépések a fenntarthatóság felé 40.

Documents