Leőwey Klára egyetlen verse: A két testvér börtön. A Pécsi Leőwey Klára Gimnázium ereklyéje

A Pécsi

Leőwey Klára Gimnázium évkönyve

2013/2014

183

A P é c s i L e ő w e y K l á r a G i m n á z i u m É v k ö n y v e 2 0 1 3 / 2 0 1 4

Tények és adatok a Leőweyről

Névadónk üzenete

Gimnáziumunk féltett ereklyéjét rejti évek óta az egyik szekrény mélye az igazgatói irodában. Ez a relikvia nem más, mint Leőwey Klára, iskolánk név-adója egyetlen irodalmi alkotásának eredeti példánya, a kufsteini börtön-ben lepedőcsíkra írt, „A két testvér börtön” című verse. 2014 tavaszán a Hadtörténeti Múzeumban kiállítás nyílt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, és az azt követő ese-mények ereklyéiből. A múzeum mun-katársai erre a célra kölcsön kérték az értékes lepedőcsíkot. Szerettünk volna többet megtudni a vers keletkezésé-nek körülményeiről, magáról a nehe-zen olvasható szövegről, ezért a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont igazgatónője, dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes segítségét kérve vettük fel a kapcsolatot dr. Schmelczer-Pohánka Évával, a korszak kutatójával. Pohánka Éva nagy örömmel tett eleget kéré-sünknek, tanulmányozta a verset, és munkája eredményeként megszületett az alábbi tanulmány. Ezúton mondunk köszönetet a szerzőnek hozzájárulásá-ért, hogy ez az értékes cikk megjelen-het a Leőwey Évkönyvben is.

184


Schmelczer-Pohánka Éva

Leőwey Klára egyetlen verse: A két testvér börtönA Pécsi Leőwey Klára Gimnázium ereklyéje

A nagy múltra visszatekintő pécsi középiskolák számos olyan történeti értéket őriznek falaik között, amelyek hosszabb-rövidebb időre a feledés homályába merültek, vagy csak az iskola belső életében maradnak ismertek. Ilyen ereklye Leőwey Klára kufsteini fogsága alatt, 1853. október 16-án egy lepedődarabra írott verse, A két testvér börtön is, amely több mint fél évszázada a Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban található. A köztu-datba való visszaemelésének története 2013 tavaszán kezdődött, amikor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai (Dr. Kreutzer Andrea és Dr. Szoleczky Emese) állandó kiállításuk 1848/49-es tárlatainak új koncepciójú átgondolása kapcsán újra „felfedez-ték” azt. Lássuk milyen körülmények között kerülhetett egy „vidéki” középiskolába az 1848/49-es forradalom és szabadságharc megtorlásának egyik szimbolikus dokumentuma! A Leőwey Klára Gimnázium közvetlen jogelődjének a Notre Dame Női Kanonokrend által, 1907-ban megszervezett felsőbb leányiskola tekinthető, amely 1921-ben felvette a pécsi római katolikus Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnázium nevet.1 1948. június 30-án az 1948. évi XXXIII. törvénycikk2 értelmében az addig egyházi intézmény, a nem állami fenntartású iskolákkal együtt állami tulajdonba került. Az államosítás a középis-kolák átnevezését is maga után vonta, így 1950-re az általános gimnáziumként funkci-onáló intézmény neve Pécsi Állami Általános Leánygimnázium lett. Még ugyanezen év augusztus 21-én – az iskolavezetés megkérdezése és a tantestülettel való egyeztetés nélkül – a névadóról is döntöttek: Leőwey Klára személyére3 esett a választás, amellyel a magyar nőnevelésben elért vitathatatlan eredményeinek kívántak emléket állítani.4 A névváltozást követően az iskola tanárai, diákjai és a szülők négyéves kutatásba kezdtek, melynek célja az volt, hogy mind teljesebben feltárják Leőwey Klára életét és munkás-ságát: könyvtárakat, levéltárakat jártak végig, még a romániai és az ausztriai vonalat sem hagyták ki. Az iskola ez időtől kezdve nagy energiát fordított a névadó emlékének méltó reprezentálására. A kiállítások megszervezése, a szoborállítások, az emlékplaket-tek készíttetése, továbbá Leőwey Klára életének vonatkozó momentumainak a március 15-i ünnepi műsorokba való beemelése mind-mind e cél érdekében történt.5

1 A felsőbb leányiskola 1907-ben gróf Zichy Gyula megyéspüspök (1905–1926) jóvoltából alapult. A hat-osztályos középiskola 1916-ra átalakult, és létrejött Pécs első nyolcosztályos, érettségit adó leánygimnázi-uma. 1924 és 1941 között az intézmény a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem gyakorlóiskolája lett. LEŐWEY 75. 1981. 10–16.; BORSY 2010.2 1948. évi XXXIII. törvény – a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyá-ban (Kihirdettetett az 1948. évi június hó 16. napján.) (http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8315) [2014.01.23.]3 1950. augusztus 21-én kelt 1280-I-5/1950 O. M. IV. 1. számú rendelettel. GÖRCS 1955a. 16.4 Budapesten két olyan intézmény is van, amely Leőwey Klára nevét viseli: egy gimnázium és egy szakkö-zépiskola. 1/ Leövey Klára Gimnázium (korábban Tanítóképző Intézet) (1096 Budapest, Vendel u. 1.), amely 1955-ben vette fel mostani nevét. Forrás: http://server.lkg-bp.sulinet.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=244&Itemid=160 [2014.01.25.]; 2/ Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (1154 Budapest, Bezerédj Pál u. 16/A) Forrás: http://www.leovey-szki.sulinet.hu/ [2014.01.25.]5 Országos Levéltárból levélmásolatokat, a Hadtörténeti Levéltárból a bírósági iratok fotómásolatait (kihall-gatás, vádirat, ítélet), a Széchényi Könyvtárból pedig a Máramaros című lapban megjelent cikkeinek másolatát kapta meg az iskola. GÖRCS 1955a. 16–17., LEŐWEY 75. 1981. 41–42.

185


Teleki Blanka rajza Leőwey Kláráról6

1954 elején Nagy Gergely keramikusművész elkészítette Leőwey Klára plakettjét, amelyet az akkori tanári szoba melletti folyosón helyeztek el.7 A feltárások eredmé-nyeképpen már 1954. március 15-én a gimnázium a névadó személye köré fűzte fel az ünnepi műsortervet. Előadtak két jelenetet Leőwey Klára életéből (a hadbíróság előtt és a börtönből való búcsúzása), amelyet egykorú iratok alapján a szülői munkaközösség kultúrfelelőse, Szabó Endréné állított össze és rendezett. (Ennek első bemutatója már 1953. december 19–20-án megtörtént.) Innentől datálható, hogy a március 15-éhez kapcsolódó, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről való megemlé-kezés egyben Leőwey Klára ünnepe is lett. A névadó életéről és munkásságáról összegyűjtött ereklyékből a gimnáziumban végül 1954. május 25-én adtak át egy kiállítást, amelyet az iskola igazgatója, Dr. Görcs László rendezett, és a munkálatokban Bizse Jánosné Zs. Kovács Diana tanárnő8 és osztályának tanulói is működtek közre. A bemutatott dokumentumok egy része az országos köz-gyűjteményekből érkezett.9

A Leőwey Klára emlékkiállítás az iskola első emeletén10

6 Forrás: KACZIÁNY 1906. 61.7 GÖRCS 1955a. 16., GÖRCS 1955b.8 Textiltervező iparművész, a Pécsi Állami Leánygimnázium, majd a Leőwey Klára Általános Leánygimná-zium rajz és művészettörténet tanára volt 1949 és 1956 között. LEŐWEY 75. 1981. 113.9 1948 és 1976 között a gimnázium igazgatója, valamint történelem-földrajz szakos tanár. LEŐWEY 75. 1981. 54., 114.10 Forrás: GÖRCS 1955a.

186


Ebből az alkalomból kapta meg az intézmény 1954. május 23-án az Országos Levél-tártól, „állandó használatra” a kufsteini várbörtönben, Leőwey Klára által lepedőda-rabra írt, kéziratos verset.

A lepedővers korábbi őrzőhelyének jelzete a lepedő hátsó oldalán

A kiállítás célja a méltó megemlékezésen túl a hazaszeretet példamutatásának felidé-zése volt. A kiállításban a névadó életrajza mellett, a kufsteini fogságának főbb momen-tumai is megelevenedtek. Szerepeltek másolatok Leőwey leveleiből, valamint Jules Michelet francia történetíró, esztéta A tenger című műve is, amely 1868-ban Leőwey Klára fordításában és köszöntő szavaival jelent meg.11 A kiállítást az eredeti dokumen-tumok másolatai mellett egyéni gyűjtések és a pécsi múzeum tárgyi anyagai színesítet-ték. Megszerezték Romániából Leőwey szülőházának és sírhelyének fényképét, továbbá a sírja felett 1948-ban elmondott emlékbeszédet is. 1955 januárjában a bemutatót kiegészítették a Szépművészeti Múzeumban korábban kiállított Madarász Viktor Gróf Teleki Blanka és Leövey Klára fogságban című olajfestmény-vázlatával, amelyet végül a gimnázium megvásárolt a tulajdonostól, Völgyessy Ferenc főorvos-műgyűjtőtől.12 1955. április 2-án, a felszabadulás 10. évfordulóján az iskola első emeletén leleplez-ték Palkovics Lajos szobrászművész pirogránit Leőwey Klára-szobrát. A szobor elké-szíttetését anyagilag az iskola mellett a szülői munkaközösség is támogatta.13 Ennek keretében megrendezett avatóműsoron hangzott el elsőként az iskola falain belül A két testvér börtön című vers.14

A kufsteini vár 1850-ben15

11 Lásd Jules Michelet: La mer. Ford. Lővei Klára. Pest, Emich Gusztáv Nyomdája, 1868. 368 p., 2 t. Jules Michelet 1789 és1874 között élt.12 LEŐWEY 75. 1981. 41–42.;. GÖRCS 1955a. 16–18. Az üveg mögötti olajfestmény aranyozott keretén levő réztábla felirata: „Madarász Viktor 1830–1917. Teleki Blanka és Leövey Klára fogságban”.13 A szoboravató beszédet Dr. Molnár Péter az Oktatási Osztály vezetője mondta. GÖRCS 1955a. 18., GÖRCS 1955b. Romváry Ferenc Pécs szobrai című jegyzéke nem jegyzi. ROMVÁRY 1982.14 LEŐWEY 75. 1981. 41–42.;. GÖRCS 1955a. 16–18.15 Forrás: GRACZA 1894. 429. 817. kép

187


A verssel 1915-ben Kacziány Géza író-műfordító, középiskolai tanár az 1848/49-es szabadságharc, a vértanúk történetének kutatása kapcsán ismerkedhetett meg az Országos Levéltárban, és egy rövid értekezés mellett átiratot is készített róla.16 Az ere-deti dokumentum és az átirat alapján a betűhű versszöveg a következő:

A két testvér börtön17

Kufstein várnak van egy hires tornya,Mely messze sugárzik a völgyben.De fénye nem áraszt boldogságotHanem mély bánatot a szivben.

Nevezik e borzasztó nagy fészketJellemzőleg: Császár toronynak,

Hisz ilyet csak császár gondolhat kiA jó hon iakat kinzólag.

A történészek komoly muzsájaBusan emlékezik felőle,

S a nép ajkán fennmaradt ősmondaNehéz könnyeket csal a szembe.

A szabadságért kuzdő18 bajnokok,Elfogatva századok előtt,

Büszkén hordták a zsarnok lánczait,Évekig e zord falak között.

Itt szenvédtek ezernyolczszáz hatban,És azelőtt sokkal, s azután,

Kik az önkény zsarnok hatalmának,Nem hódoltak meg soha gyáván.

S az eltiprott dicső lengyel nemzetSzabadságért küzdő iait,

Harmincz egyben ide hurczolták elMint hazájuk szent martyrait.

S kinek a vad muszkának ágyujaÖldöklő tüzes golyóival

Nem árthatott a véres harczmezőnSzámtalan megtámadásival.

16 Kacziány Géza 1856 és 1939 között élt. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kaczi%C3%A1ny_G%C3%A9za [2014.01.24.], SZINNYEI 1897. V. 772–775. h.; MEL 1967. I. 834.17 Kacziány Géza átirata és az eredeti forrás alapján. KACZIÁNY 1915. Az eredeti forráson a korábbi őrzési helyének jelzete: Pecsét: Országos Levéltár. Ms: „1853. okt. 16. Kufstein Muz. Lt. 1848-as iratok. Tuscher 45. fasc. 21/1853–58.”18 kuzdő – nem látszik az ’ü’ betű

188


Azoknak e rémes falak között,Ezer lassu kinokkal küzdve,

Kellett nemes éltöket veszteniAz osztrák vészes börtönökbe.

Itt töltött el hét nagy, hosszu évet,A hős lelkü iró Kazinczi,

És több szilárd hon i kik valánakAz elszánt Martinovics társi.

Magas torony ez és majd felnyúlikA felhő torlaszok közibe,

S’ mig tetejébe juthatsz alólrúl,Kell lépned vagy 700 lépcsőre.

S e lépcsők oly nedvesek, sötétekS ridegek, mint utja sirboltnak,

Nem hiában! mert zsarnok kénye,Tartja várait élő sirnak.

S ha vészes légü lépcsőzeten,Nagy sokan nehezen felérsz,A torony legfelsőbb emeletén

Egy rémes sötét csarnokba lépsz.

Közepén egy roppant vastag oszlop,Tartja a tömör boltozatot,

S körül a mély csarnok szürkés falán,Látsz mindenütt nehéz vasajtót.

Egyik szögletben halomra vetve,Áll több, mázsás sulyó kőgolyó,

Melyet hajdan a rabnak lábához,Lánczczal fűzve tett a vad kinzó! –

Siri csend van e rémes folyosón,Mintha lépnél haltak honába,

Csak az őrök bús komor lépéseEmlékeztet még a világra.

S a nehéz lakatos ajtók közülFoglár felnyit egyet számodra.S egy kis sötét előzugba lépel,Melybe nyilik két lyuk ajtaja.

Parányi e két szük bolt ablaka,S az is alant áll szint a földön,

Háromszoros vas rostély vonja be,Hogy a napsugár át ne törjön.

189


E két testvér börtön lett tanyájaA két lelkes magyar rabnőnek,Ilyen lakkal látta el a császár,

Mit mondhatnál inkább ketrecznek.

És miért zárták ide a nőket?Mert hőn szerették hazájukat,

S meg nem hajolának hódolattal,A vértszomjazó hadibirónak.

És mert lelköket meg nem törheté,Azért dühöngő bosszujába,

Elitélte, hogy hosszas kinzásalBezárhassa Kufstein várába.

-----------------------------------------19

De a két hon leánynak szellemétEz itélet nem sulytotta le,

És derülten, mint máglyára martyr,Ment rendeltetése helyére.

A sötétlő börtön ridegségeLe nem sulytá lelköknek röptét,

Mert képzetök e zord falak között,Nagy hon iknak látá szellemét.

Szomszédjában e testvér börtönnekVolt fogoly az elmult századba,

A szabadság mellett hőn szónoklóVesselényi Ferencznek atyja. –

És a mult nagyszerü emlékei,Feledtetik a rideg jelent.

S mondják: „A zsarnok megtisztelt minket,„Hogy hon mártyrok közé emelt’” –

Itt elzárva nemcsak a nagy világ,Hanem még a rabtársaktól is,

Fogláron küll mással nem szolhatnak,És ennek a lelke oly hamis. –

De azért ők perczig sem csüggedtek,S tőlük a foglár panaszt nem hall,

Nemes büszkeségök nem türhetné,Hogy rájok nézzen gyuny-szánással.

19 A szaggatott vonal a lepedődarabok összefércelésének helyét jelöli.

190


Csak magok közt szolnak szép honukról,S gyakran mereng rajta képzetök,

Melynek multján, s egykor szebb jövőjén,Függ mindig hon leányi lelkök. –

A jelennek nagyszerü mozgalmiElőttük egészen elzárva,

Mert a zsarnok fél ne hogy megtudják,Miként közeleg végórája! –

De a rabnők sejtik, hogy e félésAnnak már csalhatatlan jele,

Hogy a kényurra közelrül fúhatAz őt tipró szabadság szele! –

Olvassák magas lelkesedésselA dicső „Hunyadiak korát”

És sugárzik lelkök örömökben,Látván Magyarhon fény korszakát.

De a zsarnok mintha megsejtené,Hogy e szigoru elzárt fogság,

Még nem törte meg a rabnők lelkét,És fő a fejében uj gonoszság.

S im kardcsörgés, és lakat nyikorgás,Rázza fel a multak álmainál,

S a várparancsnok jő rendelettelÉs vele két hiuz foglár.

Felolvassa a bécsi parancsot,Melynek szép tartalma igy hangzik:Miként e két hölgyre nézve látják,

Még nem elég szigor létezik!!

Azért meghagyatik szigoruanAz itteni várparancsnoknak,

Miként ezen rabnőknek ezután,Más rendelet szerint bánjanak.

S mit eltörölt még 49 ben,S azóta senkinél nem használt,

A 806-diki vad rendszert,E nőkre először teszi át.

Miszerint eltiltva papír és könyv,S a fris levegőnek szivása,

Sőt még többet elküldni se szabad,Mint a rab fukar napi zsoldja.

191


S a négy száz évvel ez előtt történt,Hunyadiak ismert korszakát,Kiragadják a rabnők keziből,

Mint valami tiltott portékát. –

És feldulnak mindent vador módra,S rablókként elvisznek magokkal,

Minden könyvet, hogy ha iratott is,Még ez előtt egy pár századdal. –

Fösztva20 lön a két üldözött rabné,Kedves szellemi kincseitől,

Ugy álltak mint kert csipős dér után,Ráfuván a szél éjszak felől.

De nem bánat fogta el lelköket,,Hanem egy mélységes szent harag,Hogy a jogtalan gaz bánás módot,Vissza torolni most nem szabad.

De az igazság napjának fénye,Sugárzott ujra hő kebelökben,

S onnan vigasz szózat emelkedék:„Ez még egy szer bosszulva leszen!” –

A két testvér börtön üregében,Pusztán álltak a ki rablott nők,

De ám csak külső volt a vad rablás,Megmaradt hőn érző kebelök. –

S a testvér börtön rideg falait,Földerité rokon érzelem.

S hogy szép honunk egy kor még győzni fog,Ezt sugja az összehangzó szellem! –

Kufstein, okt. 16. 1853. L. Kl.

Teleki Blanka és Leőwey Klára a kufsteini börtönben (Teleki Blanka rajza)21

20 Fosztva21 Forrás: KACZIÁNY 1906. 73. 2. kép.

192


A vers keletkezésének körülményei, avagy a kufsteini fogságLeőwey Klára 1821. március 25-én született Máramarosszigeten, és 1897. április 8-án hunyt el egy balesetben Budapesten.22 1846-ban került Pestre, ott vette maga mellé segítőként – Karancs Teréz javaslatára – gróf Teleki Blanka saját alapítású leánynevelő intézetébe. Mindketten messzemenőkig rokonszenveztek a magyar nemzeti törekvé-sekkel, közös munkájuk és azonos gondolkodásmódjuk barátságukat is elmélyítette. Nevelőintézetük 1848-ig, a szabadságharc kezdetéig folytathatta működését: ekkor a lányokat hazaküldték, a tanárok pedig bevonultak (sebesültekről gondoskodtak).23 Mivel az osztrákok szemében Teleki Blanka és Leőwey Klára, valamint diákjaik az 1848-as forradalom aktív résztvevői voltak, így a szabadságharc elbukása után egyértelmű volt, hogy a büntetésüket nem kerülhetik el. Teleki Blankát 1851. május 13-án, Leőwey Klárát pedig 1851. július 12-én fogták el, majd Pestre, az Újépületbe (Neugebäude), egy ablaktalan börtönbe vitték őket. Gyanúsított volt még Teleki Blanka szobalánya, a 17 éves Bernwallner Erzsébet is.24

Az Újépület (Neugebäude) épülete25

Hosszan elhúzódó perükben végül két évvel később, 1853. június 30-án született meg a döntés, amelynek sommája a következő volt: az egész szabadságharc voltaképpen a Teleki-féle intézetből indult ki. A halálos ítélet ugyan elmaradt, így végül Telekire „csak” tíz, Leőweyre öt év várfogságot szabtak ki, amelynek helyszínéül a kufsteini várat jelöl-ték meg. Kegyelmet nem kértek. Teleki Blanka a rászabott börtönbüntetést az alábbi szavakkal fogadta: „Nevezetes hely! Kazinczy és Wesselényi szellemei fognak körüllenge-ni!”26 A bírói döntés szerint a fő bűnük az volt, hogy intézetükben a leányokat forradalmi elvek szerint nevelték, lázító tartalmú képeket és könyveket terjesztettek, a magyar forradalmi fér iak életrajzainak kéziratát kiadásra előkészítették, forradalmi nyomtat-ványok kiadását támogatták, szökevényeket rejtegettek, továbbá „egyletet alakítottak politikailag kártékony könyvek megszerzésére, az ország nyelveire lefordítására és olcsó kiadásokban terjesztésére”, végül még törvénytelen pénzjegyeket is találtak náluk.27

22 Életrajzai: KOVÁSY é.n.; Máramaros; 1897. április 9–10.; Nemzeti Nőnevelés; Budapesti Hírlap; Budapesti Napló; Vasárnapi Újság; Pesti Hírlap.23 SOMOS 2009. 31–32.24 GAZDA 1990. 175., ÉVKÖNYV 2009/10. 55–59. (Török Dániel írása)25 SZ. SOLYMOS é.n. 136. 2. kép26 TELEKI BLANKA 1963. 412.27 KACZIÁNY 1906. 120.

193


Teleki Blanka rajza önmagáról 1853 után, és Madarász Viktor krétarajza róla 1867-ből28

Az ítélet kihirdetése után még egy hónapot az Újépületben töltött együtt Teleki és Leőwey. Július 20-án vitték a rabnőket Bécsbe, majd onnan vonattal Linzbe a végál-lomásra, a kufsteini várbörtönbe pedig már postakocsi szállította őket. Július 25-ére érkeztek meg, börtönük helyszíne, a „Császártorony” lett, amely akkortájt a Monarchia legszigorúbb fogdájának számított.

Kufstein vára (Teleki Blanka rajza)29

A cellákhoz mintegy 700 lépcső vezetett fel, a két nő számára fenntartott szobács-kákat Leőwey szimbolikusan „két kőkoporsónak” és „élő sírnak” nevezte versében. A 3. számú cella Teleki Blankáé, a 4. számú Leőwey Kláráé volt, amelyeknek közös ajtaja volt, a hármast csak a négyesből lehetett szellőztetni.30

28 Forrás: 1/ Önarckép KACZIÁNY 1906. 61.; 2/ Madarász Viktor krétarajza http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/madarasz/muvek/teleki_b.html [2014.02.02.] Fekete és fehér kréta, papír, 695 x 510 mm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest29 Forrás: KACZIÁNY 1906. 6930 SZ. SOLYMOS é.n. 153.

194


A kufsteini „Császártorony” rajza Kazinczy Ferenc naplójából31

A sötét szobák ridegségét egyedül a közös pitvar enyhítette, így Blanka és Klára nap-közben itt találkozhatott, beszélgethetett egymással.32 A börtönkörülményeik azonban nagyban függtek az aktuálisan kinevezett várpa-rancsnok személyétől: így volt időszak, amikor viszonylag emberséges körülmények között telhettek napjaik, de kegyetlen embert próbáló hónapjaik is voltak. Az első két hónapban Josef Nehiba nyugalmazott, magyar származású ezredes, várparancsnok33 női mivoltukra való tekintettel enyhített a raboskodásuk körülményein: engedélyezte számukra az író- és rajzeszközök használatát, valamint azt, hogy saját költségükön kiegészíthessék az igencsak szegényes rabkosztot. A bezártság enyhítésére, és maguk „szórakoztatására” a rabságban oltárterítőt hímeztek, amelyhez az alapanyagot maga Nehiba hozta. Továbbá a parancsnok naponta két óra sétát engedélyezett a rabnőknek várudvar József terén.34 Nehiba a könyvolvasástól sem tiltotta el a két rabnőt. Kedvenc olvasmányuk a grófnő rokona, Teleki József által írott Hunyadiak kora Magyarországon35 volt. A könyv cse-lekménye hangos olvasással elevenedett meg a csupasz kőfalak között Teleki Blanka és Leőwey Klára tolmácsolásában.36

Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon (Pest, 1852–1858) címlapja

31 NÁDAY–SÁFRÁN 1984. 2. képmelléklet32 TELEKI BLANKA 1963. 412–414.; GÖRCS 1955a. 10.33 Josef Nehiba 1796-tól 1853-ig élt, 1851 és 1853 között volt a kufsteini börtön várparancsnoka. Érdekes, hogy pécsi kötődése van, ugyanis a város katonai nevelőintézetben végzett. TÖRTÉNETI KUTATÁSOK 1984. 89., 208.); BÓNA 2000. 540.; NÁDAY–SÁFRÁN 1984. 89., 208.34 SEBESS 1931. 153.; TELEKI BLANKA 1963. 414–415.35 A Teleki József által írt Hunyadiak kora Magyarországon című műnek 1853-ig három kötete jelent meg. (Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. 1–12. kötet. Pesten, Nyomatott Emich Gusztáv Könyvnyom-dájában, 1852–1858.36 SEBESS 1931. 153.; TELEKI BLANKA 1963. 414–415.

195


Ám Nehiba korai halála után, 1853. szeptember 28-án, az új parancsnok kinevezé-séig, ideiglenesen Gottlieb Kempf (Kämpf) „helyi alkalmazású” százados37 került a várbörtön élére. Ő kegyetlenkedései révén kívánt megfelelni az elvárásoknak, továbbá ettől remélte a ranglétrán való feljebbjutását, a kufsteini várparancsnoki kinevezését. Ettől kezdve a Nehiba által nyújtott engedmények megszűntek. A szabályzat szerint a rabok saját ágyneműjük helyett, csak állami szalmabálákon hajthatták álomra fejüket, és kizárólag rabkosztot kaphattak. A parancsnok csak 10 krajcárt hagyott náluk, női cseléd nem szolgálhatta őket, csak egy láncos rab. Egyúttal elkobozták könyveiket, író- és rajzeszközeiket, valamint megtiltották nekik a kézimunkázást is. Kempf legkegyet-lenebb döntésével, a külvilággal való utolsó kapcsolatot, a szabad levegőn való sétálás lehetőségét is megvonta tőlük. Végül külön cellába csukatta Telekit és Leőweyt, hogy ekképpen végleg megtörje őket. A két nő hihetetlen erős személyisége azonban életben maradásuk záloga lett. Végül az ideiglenes parancsnok az ágyneműket mégis csak meg-hagyta nekik, továbbá Leőwey Klára érvelésére – miszerint Teleki Blanka szobája csak az övéből szellőztethető, és ennek hiányában meghalhat, noha nem ítélték halálra – az ideiglenes parancsnok a külön cellába zárás parancsát is feloldotta. A kegyetlen bánásmódot a rabnők sokáig nem tudták volna elviselni, és életüket is annak köszönhették, hogy kinevezték a vár véglegesített parancsnokát. Kempfet gróf Joseph Mercandin alezredes38 váltotta a szolgálatban 1853 végén, aki ismét úrinőkét bánt a foglyokkal. Mercandin Kufsteinbe érkezése előtt Bécsben ígéretet tett a Teleki családnak (Brunszkvik Ferencnének), hogy mindent el fog követni a két nő emberséges körülmények közötti börtönkörülményeikért. Sőt tudjuk, hogy az ott raboskodó fér iak a saját körülményeik jobbá fordulása helyett folyamatosan kérték az új parancsnokot, hogy először a két rabnő életét könnyítsék meg. Mercandintól ismét több engedményt kaptak, de a Nehiba időszak lojalitása már nem tért vissza.39 Például Teleki Blanka rajza alapján (jobb alsó sarok) tudjuk, hogy az ismét engedélyezett séták alatt szuronyos katonák kísérték őket.

A kufsteini börtön sétáinak helyszíne (Teleki Blanka rajza)40

Több mint egy év után – orvosi tanácsra – Blanka és Klára az alsó kaszárnyában kapott új helyet, amely igencsak lelakott volt, így Teleki saját költségén lakhatóvá tetette.41 Két kanárimadár volt még, amely örömet lophattak a két rabnő mindennapjaiba. Eze-ket valószínűleg a Kempf-éra, valamint a vers keletkezése után kaphatták meg, mert a

37 Gottlieb Kempf 1795 és 1883 között élt. 1847-ben osztották be a kufsteini várhoz. NÁDAY–SÁFRÁN 1984. 88., 207.38 1800 és 1874 között élt. NÁDAY–SÁFRÁN 1984. 89., 207–208.39 KACZIÁNY 1915.; TELEKI BLANKA 1963.40 Forrás: KACZIÁNY 1906. 75.41 TELEKI BLANKA 1963. 438.

196


versében a börtönkörülmények részletes leírásában Leőwey Klára nem tett róluk emlí-tést. Az egyik maradat rabtársuk, Csiky Sándor egri képviselő42 adta ajándékba: ennek a Bibi nevet adták. A másikat Josipovich Antal turmezei gróf vitte nekik: ezt pedig Fiúcs-kának becézték. Teleki Blanka rajzfüzetében képet is készített róluk.43

A kanárimadarak, Bibi és Fiúcska rajza Teleki Blankától44

Ismét kaptak papírt és íróeszközöket. Rajzoltak, hímeztek, faragtak és új foglalatos-ságként főztek is.45 A börtönből végül Leőwey Klára 1856. július 11-én szabadult.46 Mikor megtudta, hogy Teleki Blankának még maradnia kell, kérvényt nyújtott be, hogy társalkodónőként a grófnő mellett maradhasson: noha ez további öt év raboskodást jelentett volna. Kér-vényét azonban elutasították. Teleki Blanka végül csak egy évvel utána, 1857. május 13-án, meglehetősen megrogyott egészségi állapotban hagyhatta el a börtönt.47

A versLeőwey Klára a kufsteini várbörtönben írta 1853. október 16-án egyetlen versét a Két testvér börtönt. A verset elsőként a Kecskemét című hetilap 1891. szeptember 27-i szá-mában közölték.48 A lepedődarab fényképét első ízben a Magyar Századok sorozatban megjelenő Teleki Blanka és köre: Karancs Teréz, Teleki Blanka, Lővei Klára című kötetben közölték, ahol a pécsi gimnáziumi őrző helyét is feltüntették.49 A megírás körülményei a következő események voltak: 1853. szeptember 21-én Nehiba várparancsnok elhunyt, majd egy héttel később (szeptember 28.) Kempf kapitány váltotta, aki mikor látta, hogy a két nőt nem az ítélet szerinti szabályok alapján tartották, szigorításokat rendelt el Mivel papírt és írószerszámot nem kaphattak, így Leőwey Klára a lepedőjére írta a 43 versszakaszból álló költeményét, hiszen az ágyneműjüket végül a szabályok ellenére Kempf meghagyta nekik. Kertész Erzsébet Teleki Blanka című regé-nyében is megjelenik a lepedőre írott vers, és a szerző szénnel való írást feltételezett.50

42 Csiky Sándor egri iatal ügyvéd, 1860-tól a város polgármestere. Élt 1805–1892 között. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után hat év várbörtönre ítélték.http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02809.htm [2014.02.17.]43 KACZIÁNY 1906. 120.44 Forrás: KACZIÁNY 1906. 79., 81.45 TELEKI BLANKA 1963. 438–439.46 Az évkönyvekben és a Teleki Blanka és köre című kötetben 11-e szerepel a szabadulás napjaként, Kacziány pedig 16-ára datálta. TELEKI BLANKA 1963. 440.; GERŐ 1955a. 10.; KÓCZIÁNY 1915. 16.47 Lövey Klára jegyzetei Teleki Blanka fogságáról. In: TELEKI 1963. 412–445., 592.48 TABA 1959. 26.49 TELEKI BLANKA 1963. 665., (16. képmelléklet)50 TELEKI BLANKA 1963. 415–416.; NAGY 1981. 7. Hogy ez a saját vagy az állami lepedő volt-e, nem tudjuk, a források erre nézve ellentétes adatokat közölnek.

197


A költemény „inkább érdekes, mint szép”: e szavakkal írt a műről Leőwey Kláráról szóló tanulmányában Taba István.51 Maga Leőwey sem tartotta nagy remekművének lírai szárnypróbálgatását, sokkal inkább prózaírónak tartotta magát.52 Kempf kapitány a levelezést is megszigorította: így a havonkénti levélírás attól kezdve csak háromha-vonta engedélyezte. Mikor ez ellen Leőwey Klára szót emelt, Kempf ezt is betiltotta. A lepedődarabot Csiky Sándor Heves megyei képviselő, ruhájába bevarrva juttatta ki a börtönből, amikor 1854 februárjában amnesztiával szabadult. Azt elvitte Karancs Teréznek, aki meghatottan olvasta a művet. Leőwey ezáltal kívánta tudatni családjával, milyen viszonyok között is élik mindennapjaikat a börtön falai között.53 A két testvér börtön című vers egy 127 cm hosszú és 10,5–11,5 cm széles lepedőcsíkra íródott, amelyet két darabból, közepén, a 20. versszak után fehér cérnával összefércel-tek. A vékony, vászonlepedő eredetileg tört fehér színű lehetett, amely a csaknem másfél évszázad alatt sárgásbarna színbe ment át, rajta sűrűn, sötétebb sárgásbarna foltokkal.

A lepedővers első két versszaka

A verset utólag „hasíthatták ki” a lepedőből (mindkét oldalon látható a tépés nyoma): erre utal az is, hogy a vers végén található, a keletkezés helyét megjelölő Kufstein szó, úgy 2–3 centiméterrel kilóg. Ugyanis, ha már eltépett lepedőre írta volna Leőwey Klára, akkor – úgy véljük – a hasábon belül maradt volna. A vékony, szépen kalligrafált betűve-zetésből egyértelmű lenne valamiféle hegyes írószerszám használata, a vers betűi pedig átütöttek a lepedő másik oldalán.54

A lepedővers utolsó két versszaka

51 TABA 1959. 26.52 GÖRCS 1955a. 10.53 TELEKI 1963. 493., KERTÉSZ 1978. 379–380.54 KACZIÁNY 1915.

198


A két testvér börtön cím mintegy szimbóluma a rideg körülményeket elővetítő bör-tönnek, ám a testvér jelzőben ott az enyhítés, nem egyedül, hanem egy rokonlélekkel kell osztozni a fogság kínszenvedésein. A történet ismeretében a kapitányváltás után kevesebb, mint három héttel szakadt ki Leőwey Klára lelkéből a panasz. A testvér maga Teleki Blanka, akit e szoros kapoccsal jellemez Leőwey Klára, mintegy de iniálva a kette-jük hasonló gondolkodásmódját, az egymás iránti szeretetét, megbecsülését, kitartását és küzdeni akarását. A versben Leőwey a előbbiekben már felvázolt börtönkörülménye-ket írta le, továbbá azoknak a Kempf megérkezése utáni hirtelen és drasztikus megvál-tozásával bekövetkezett első benyomásait rögzítette. A vers kiemelkedő forrásértékét alátámasztja, az a tény, hogy ezáltal kaphatunk mind plasztikusabb és részletesebb leírást a 19. század közepi, kufsteini börtönviszonyokról. A saját sorsuk ecsetelése mellett Leőwey visszaidézi a várbörtön korábbi neves magyar foglyait is: Kazinczy Ferencet, Martinovics Ignácot és Wesselényi Ferencet. Úgy érezte, életüket a hazaszeretet és a jövő pozitív alakulásába vetett hit mentheti meg, ám addig némán kell tűrniük. A vers egészén a letargia és a kiábrándultság uralkodik, amelyet egy-egy pillanatra a múlt nagy mártírjainak példája enyhít, feledtet el. Ám a vers végki-csengése mégis a bizakodás hangját üti meg. A haza feltámadásába vetett bizalom min-den kétségbeesésen átsegíti a két rabnőt:

„Földerité rokon érzelem,S hogy szent honunk egykor még győzni fog,Ezt sugja az összehangzó szellem!”

A versében Leőwey a metrikát, a rímeket nem használja következetesen: de a máso-dik és a negyedik sor végének összecsengése számos esetben felfedezhető. Kaczány Géza 1915-ben azt a javaslatot tette arra vonatkozóan, hogy a lepedőverset, a két rabnő emlékére arany keretben a Nemzeti Múzeum olvasótermében rakják ki, ám gyanítjuk, hogy ez a világháború viharaiban nem történt meg.55 Csak érdekességképpen megemlítendő, hogy Kertész Erzsébet Teleki Blanka című regényében – amely adatait tekintve pontos ismeretek, és a forrásfeltárás utáni hiteles adatok meglétét feltételezi Teleki és Leőwey bebörtönzésével kapcsolatban – két lepe-dőre, szénnel írott vers kicsempészését írta meg. A második, Próbakő a börtön című verséből Kertész még idézett is:

Próbakő a börtön(…)Nincs több oly sorscsapás,mellyel bátran küzdvene állhatnánk ellent!56

55 KACZIÁNY 1915.56 KERTÉSZ 1978. 380. Érdekes lenne utánajárni, hogy valóban létezik-e egy másik lepedővers.

199


A kufsteini vár a „Császártoronnyal” ma57

Leőwey Klára sírja máramarosszigeti református temetőben58

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium nagy becsben tartotta és tartja mind a mai napig a név-adó emlékét, és a tőle származó ereklyét is. A már fentiekben említett március 15-i ünnep-ségek számos esetben adtak alkalmat Leőwey életének és az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepének, valamint a megtorlása utáni börtönévek kín-szenvedéseinek felidézésére. Emlékét az egyes nagyobb évfordulók alkalmával kiemelt igyelem övezte. 1970. március 15-én Szabó Judit magyar-történelem szakos tanár rende-

zésében Leőwey Klára és a magyar szabadságharc címmel készítettek bemutatót.59 1971. március 24-én a névadó születésének 150. évfordulóján az emlékkiállítás mellett (ren-dező: Dr. Görcs László) a pécsi gimnázium levelezésbe kezdett a kufsteini vár fenntartó-jával, és kérvényezte, hogy emléktáblát helyezhessen el az iskola a hajdani várbörtönbe. Az utolsó pillanatban azonban a polgármester engedélyét nem kapták meg, így a táblát az iskola „kis” dísztermében helyezték el.60 1975. március 24-ére a meglevő Leőwey Klára kiállítást a tanári kar koordinálásával, új anyagokkal kiegészítve felújították.61 Az 1982-es évben, a 75 éves iskolaalapítási évfordulón színdarabot mutattak be az iskola diákjai Leőwey Klára életéről, Mindent a hazáért! címmel. A darabot Mátyás Gézáné matematika szakos tanár62, írta és rendezte. A színmű sikerét mi sem bizonyítja jobban,

57 http://ds-lands.com/data_images/famous_places/kufstein/kufstein-01.jpg [2014.01.25.]58 http://www.leovey-szki.sulinet.hu/index.php?p=leovey [2014.01.25.]59 Az iskola tanára volt 1964 és 1979 között. LEŐWEY 75. 1981. 115.60 Leőwey Klárával kapcsolatban csak egy 1971-ben felállított fehér márvány emléktábla képe és szövege került a kötetbe. Szövege: Leőwey Klára 1821–1897. A magyar szabadság és nőnevelés bátor harcosa emlé-kére állította születésének 150. évfordulójára a pécsi Leőwey Klára Gimnázium nevelőtestülete, i júsága és szülői munkaközössége. „Mindent a hazáért!” ROMVÁRY 1982. 425.61 LEŐWEY 75. 1981. 42., 54–56. Az 1975-ös kiállításban bemutatott. bekeretezett dokumentummásolatok ma is az iskola első emeletén láthatók.62 A Leőwey Gimnáziumban tanított 1962 és 1983 között.

200


minthogy az 1986/87-es63 és az 1995/96-os64 tanévekben, felújították és újból bemu-tatták.65 Az 1996/97-es tanévet a névadó elhunytára emlékezve töltötte el a gimnázium. A III.C. osztály diákjai tanári kísérettel Leőwey Klára szülővárosába, Máramarosszigetre utaztak egy emlékünnepélyre (koszorúzás, tudományos előadások), ahol a Mindent a hazáért! című darab is színpadra került.66 A 2001/02-es tanévet a 95 éves jogelőd intézményalapítás jubileumi éveként nyitották meg. A 2003/04-es tanévben a március 15-ére emlékezve ismét színművet készítettek elő a 9. és 10. évfolyamos diákok (előadá-sok időpontja: március 10. és 12. volt).67 A 2006/07-es tanév centenáriumi ünnepség-sorozatában a Leőwey-szobornál rendezett iskolatörténeti kiállítás mellett tudományos előadásokat is hallhattak az érdeklődők (Török Dániel 11/B – Leőwey Klára, az „igaz, hű apostol”… - Élet és életmű).68 2010. március 12-én ismét ünnepi műsorokkal emlékezett az iskola arra, hogy 60 éve vette fel az akkori leánygimnázium Leőwey Klára nevét.69 A leőweysták közt a mai napig él az a hagyomány, hogy a mindenkori végzős diákok szim-bolikus koszorúzással vesznek búcsút a gimnáziumtól az iskola névadójának szobránál. A lepedőverset 2013 tavaszától fél éven keresztül a Hadtörténeti Múzeum „Jelsza-vaink valának: haza és haladás” Magyarország hadtörténete 1815–1866. című, állandó kiállításban láthatják – ideiglenesen – a tárlat látogatói.

FORRÁSOK, RÖVIDÍTÉSEKÉVKÖNYV 1994-2013 A pécsi Leőwey Klára Gimnázium évkönyve. Leőwey Klára Gim-

názium, Pécs, 1994–2013.GÖRCS 1955a A Pécsi Állami Leőwey Klára Általános Leánygimnázium

évkönyve hazánk felszabadulásának 10., az iskola fennállásá-nak 48. évében 1854–55. Szerk. GÖRCS László. Pécs, 1955.

KACZIÁNY 1915 KACZIÁNY Géza: A két testvérbörtön (Leövey Klára költemé-nye. Kufstein 1853. október 16.)

OSZK Kt. Analekta 23 (Jus-Karm) 57/22. Kacziány Géza Cikkek és tanulmányok (1915)

OSZK Kt. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár

IRODALOMBORSY 2010 BORSY Judit: Leőwey Klára Gimnázium. In: Pécs Lexikon. I. kötet A–M. Főszerk. ROMVÁRY Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon

Nonporo it Kft., 2010. 461–462.BRUCKNER 1923 BRUCKNER Győző: Madarász Viktor művészete történelmi

megvilágításban. Dunántúl Könyvnyomda, Pécs, 1923. 18–19.GAZDA 1990 GAZDA István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből:

tudósnaptár. Kossuth Könyvkiadó, [Budapest], 1990.

63 Az iskola alapításának 80. évfordulós ünnepsége. A darabot Mátyás Gézáné rendezte.64 A Leőwey Klára születésének 175., az iskola névadásának 45. évfordulója tiszteletére rendezett ünnep-ség (1996. március 14.) részeként a színdarabot Mátyás Gézáné, Dönszné Buvári Nóra (matematika, ábrázoló geometria szak 1976–2011) és Dr. Szabó Szabolcs (magyar-ének szak 1981–2012) rendezte, és a II. C. osztály diákjai adták elő. ÉVKÖNYV 2007. 105–110.65 ÉVKÖNYV 1994. 56.; ÉVKÖNYV 1995/96. 47.66 EMLÉKKÖNYV 1996/97. 4., 9., 53–54. A darab a máramarosszigeti fellépés után meghívást kapott Martonvásárba és a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumba is.67 ÉVKÖNYV 2001/02. 25–29.; ÉVKÖNYV 2003/04. 17–18., 32. A 2004-ben előadott darabot az Arany János előkészítő osztály diákjai adták elő. A színművet rendezte Dönszné Búvári Nóra, Kőrösiné Vatai Éva (magyar-francia-drámapedagógis szak 1988 – ) és Szabó János (magyar-történelem 1984 – ).68 ÉVKÖNYV 2006/07. 8., 15., 32., 55–59.69 ÉVKÖNYV 2009/10. 30., 41–43., 47.

201


GÖRCS 1955b GÖRCS László: Leőwey Klára. = Dunántúl 1955. április 2. 2.GRACZA 1894 GRACZA György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc törté-

nete. II. kötet. A szabadságharcz lefolyása. Lampel Róbert Rt. Könyvkiadóvállalat, Budapest, [1894]

KACZIÁNY 1905 KACZIÁNY Géza: Magyar vértanúk könyve. Vass József Könyvkiadóhivatala, Budapest, 1905.

KERTÉSZ 1978 KERTÉSZ Erzsébet: Teleki Blanka [Regény] Móra Kiadó, Buda-pest, 1978.

KOVÁSY é.n. KOVÁSY Albert: Leövey Klára életrajza. = Máramarosi Lapok 29, 30. szám

LEŐWEY 75. 1981 A pécsi Leőwey Klára Gimnázium 75 éve. Szerk. NAGY Gyuláné. [Pécs, 1981.]

LYKA 1941 LYKA Károly: Magyar mesterek. Signer és Wolfner, Budapest, [1941.]

MÉL 1967–1994 Magyar életrajzi lexikon. 1–4. kötet. Főszerk. KENYERES Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1994.

NAGY 1981 NAGY Gyuláné: Iskolánk névadója: Leőwey Klára. In: LEŐWEY 75. 5–10.

NÁDAY–SÁFRÁN 1984 NÁDAY Károly – SÁFRÁN Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága. = Historische Forschungen in Kufstein. Die Gefangenschaft von Gergely Czuczor. (A Magyar Tudományos Akadémia közleményei = Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae 14 (89.) Budapest, 1984.

ROMVÁRY 1982 ROMVÁRY Ferenc: Pécs szobrai. Szobrok, épületszobrok, emlék-művek, emléktáblák. M. Város Művelődési Osztálya, Pécs, 1982.

TABA 1959 TABA István: Leövey Klára. In: Magyar Neveléstörténeti Tanul-mányok. (Neveléstörténeti könyvtár) Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1959. 5–44.

SEBESS 1931 SEBESS Dénes: Két Magyarország. Az elmult század politikai ese-ményei. A Könyvbarátok Szövetsége kiadása, Budapest, [1931.]

SOMOS 2009 SOMOS Zsuzsanna: Gróf Teleki Blanka (1806–1862) sírja a régi Montparnasse temetőben (Párizs). Ősi Gyökér. Kulturális folyóirat. 37. (2009):1. január–március. 31–32.

SZATHMÁRY 1886 P. SZATHMÁRY Károly: Gróf Teleki Blanka életrajza. Lővey Klára jegyzetei nyomán. Gróf Teleki Blanka sajátkezű rajzaival. Buda-pest, Révai, [1886.] 50–60.

SZ SOLYMOS é.n. SZ SOLYMOS Bea: Kufsteini rózsák. (Regény). Az Athenaeum kiadása, [Budapest, é.n.]

SZINNYEI 1897 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. V. kötet. Iczés–Kempner. Budapest, Kiadja Hornyánszky Viktor Könyvkiadóhivatala, 1897.

TELEKI 1963 Teleki Blanka és köre: Karancs Teréz, Teleki Blanka, Lővei Klára. Bevez, jegyzet Sáfrán Györgyi. (Magyar Századok) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1963.

TÖRTÉNETI KUTATÁSOK Történeti kutatások Kufsteinban = Historische Forschungen in Kufstein. Czuczor Gergely rabsága = Die gefangenschaft von Gergely Czuczor. Szerk. NÁDAY Károly – SÁFRÁN Györgyi. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 89.) A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1984.

1984

Leőwey Klára egyetlen verse: A két testvér börtön. A Pécsi Leőwey Klára Gimnázium ereklyéje

Documents