Lemezmunkák a ház körül - Sajátkezűleg

48 Ft

· Sarkuti Jenő

, Lemezmunkák a ház körül ·

' ,; i~, ',, ,,. . ::' - \ -~~::: · ••• , '' , .• _,

Barkuti Jenli

Lemezmunkák a ház körül

Míiszaki Könyvkiadó, 1987

'' .~;2o'S; li~ \ 7c~ j

. 2:5;6; P~re fl 2.s:1. Férrliiyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . it

2.6. Lemezkötések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 2~6.1. Csavarkötések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 2.6.2. Szegecskötések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SS 2.6.3. Korckötések ........................................... . J • ••••••••• : 90 2.6.4. Forrasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 2.6.5. Hegesités ......................................................... 100 2.6.6. Ragasztás . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 03

·2.1~ Felületvédelem ............ : .............................................. 107 2.7.1. A felület előkészítése ............................................... "107 2.7.2. Alapozás, fényezés, festés .. . . .. . .. .. .. . . .. . . . . . .. . . . .. .. . . . . . . . .. . . . . 107 ~.7.3. Festékanyag~k ............ , .......................................... ·110

:· ' .• c,. ',. '- . "' ·1

3. Szak1par1 lemezmunkak .........•...•..•............................ ;,: ..... '113 :• . , , " ; ,. r ; • , ; '

·'· 3.1. Esocsatornak es parkanyok kesz1tese •......................... .,. .. , ...... , . . . . 1,13 3.1.1. A függő ereszcsatorna készítése és felszerelése ................. , ......... 113 3.1.2. Hajlatcsatorna (vápa) készítése és felszerelés.e , ... , ..................... 119 3.1.3. Múanyag csatorna készí~ése ...................................... , .... UO 3.1.4. Párkányok, szegélyek készítése ••.........•.... ''T.·.· ................. 121 3.1.5. Könyökidom készítése .............................................. 124

.. 3.1.6. Csatornadíszítés .•.............•................ · ... · ............ ." ... ; ... 127 3.2. Kerítések, kapuk, ablakrácsok készítése lemezból ............................. 128

3.2.1 •. K~rítések)Sészítése ............................. ~ ............. , ..... 129 3.2.2 .. KapuJ< .•. ·.·.· ............. · ........•............... , .. , ................... 130 3.2.3. Ablakrácsok .• .· ...... · ...... · .................•• ·.· ....................... 134

3.3. Motorcsónaktestek készítése ............................................... 135 .. ~.3.1. A csónakte~t any~ga, ala.kja, m~rete •.•......... ·• . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 ~.3.4. Csónaktestkészítése réteg~lt lemezból • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 3.3.3 .. Csónaktest készítése a.lumíniumlemezból •...............•............. H3 • _3.3.4. Csónaktest kés.zítése múanyagból • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

3.4. Stég !<észítése. , . , ...................................... , .... , . . . . . . . . . . . 148 3.5. Díszműmunkák .................. , ... : .................................... ·150

3.5.1. Rézveretek készíJ;~se ..........................................•. > .•• 150 3,.5,2. R,ézlámpa J<és;zítése ................................................. 152

~ rodalom ... · ...... .' .............................. .' ............................ 1ss

6

Bevezetés ·

A gyakorlati életben .- akár kénysze~ rűségből, akár kedvtelésből -, gyak­ran olyan szakmai feladatok elvég­zésére is vállalkozunk, amelyek kívül esnek ismereteinken. Szakismeret hi­ányában azonban csak üggyel-bajjal, jelentős többletmunkávahés a kelle~ ténél nagyobb kiadásokkal tudjuk el~ végezni a kitűzött fel~clatot,.\.és -az esetek többségében az elkészült mun­ka minősége Js elmarad a vár.ttók.

Ilyen szakmai feladatok sikeres és gazdaságos megoldásához nyújtanak segítséget a "Sajátkezűleg" sorozat könyvei. E sorozat legújabb tagjaként a lemezmunkákkal kapcsolatos isme­retek bemutatását tűztük ki célul. E könyv tehát elsősorban laikusok szá­mára készült, de- mivel bemutatja a legújabb anyagokat, és technológiákat is --..a szakembernek is hasznos olvas­mánya lehet.

Célkitűzésünk, hogy a szakismere­tek, szakmai fogások, átadásán kív.ül ismertessük az anyagkiválasztás és,,a tervezés főbb szempontjait is és bemu­tassuk a különféle lemezmunkák, le­meztárgyak elkészítésének módját.

,, ' '• . ' ;~")(;'~'·t':'). '··· ; '

Ott kívánunk állni az olva.só meUett akkor is, amikor egy-egy mo:z:zanatn~l megakad, tanácsra szoru l. Ezért. els.ő­sorban a gyakor,lati ismeretek tárgya­lás~r<l fektetjük a hangsúlyt, csak· oly mérték,ben foglalkozunk elmélet.L. is­meretekkel, amel)nyire feltétl~nüi szükséges,. · .;.

Mi.ntb.ggy. a l~mezfajták .válasz~~k~ és a lemezmunkák is sokfélék, ez~rtaz egyes témaköröket úgy tárgyaljuk, hogy- a tec::hnológiaiismeretek, e.lsa­játításának folyam,tossága ,mellett~ bizonyos célfeladatok önállóan is értel­mezhetők legyenek.

Az ismertetett feladatok általában egy jól felszereJt barkácsműbelxben elvégezhetők, de azokhoz is szólunk, akik csak néhán)' szerszámmal .rendel­keznek es .csak kisebb munkálatok, néhány dfsztárgy elkészítésére vállal­kozhatnak.

Bízunk benne, hogy a könyv a,hasz­nos időtöltésen kívül megismerteti az olvasóval az alkotás Óröm~t is, amely~ ben osztozik vele

1 a Szeri.ő

7

1. Anyagismeret

A lemezek alapvető jellemzője a vi- részben a jobb hengerelhetőség, ·éle szonylag kis keresztmetszetük és nagy főként az acél szövetszerkezetéríek felületük. Az ebből adódó előnyüknél módosulása végett, felhevítik (hőke­fogva a lemezanyagokat főként a kü- zel ik) az anyagot. Végül a kívánt méret lönféle gyártmányoR felületi elemeinek elérését követően az acéltekercsekből kialakítására használjuk oly módon, merőleges oldalú táblákatalakítanakkt ho~y a megmpnkált lemez egyben ·'·A lemervastagsága, az acél szövet­tehervisető, esftétikai és egyéb fe[-, "'Szerkezete (szén, vas arány~) és a adatokat is 'ellát, mint pt a· gépkocsi- hengerlés módja határozza meg;; a karosszériák. . /etne:z minőségét, amélyhei{ jelölését a

A gyár~mányol<kal szemben tamasz~ szaovány'rogzíti~ ·· · ··· ········ tott köv.etelm~nyek azonban igen Vastagságuk szerint: 3 mm vas­sokfélék, ezért különböző minőségű tagságig finom lemezről, 3 mm felett és tulajdonságú lemezekre van szük- durva lemezről beszélünk: ség. Atoyábbiakban röviden áttekint- A hengerelés módja szerinti jük a fém, a műanyag és a fa alapanyagú jelölés elsősorban a lemez felületi lemezeket, tulajdonságaikat és mére- tulajdonságaira, ill. a m"mőségére utal. teiket. Az. F betű azt jelenti, hqgy a lemez­

1.1. Acéllemezek

Az acélt összetett technológiai' eljá­rásokkal vasér<::ből, ill. nyersvasból kohászati eljárásokkal állítják elő úgy, hogy a szén és egyéb anyagok {kén, foszfor stb.) mennyiségét egy meg­határozott szintre redukálják. Az így nyert folyéko11y acélt formába öntik, majd a megdermedt. anyagból, az ún. bugából, lemeztekercseket hengerel­nek. A hengerlési műveletek közben,

szalag utolsó hengerlésétme/egen vé• ge:iték. Ezért a táblák felületén. vé­kony, tapadó reve réteg ·for<ll11hat elő. A lemez mindkét oldalán karcos­ság,. ill. érdesség tapintható. A leme­zek színe sötétbarna, ill. fekete árnya­latú, ezért fekete/emez néven is emlr­tik. A helytelen tárolás, Hl. 'szállí­tás következményeként előfordulhat, hogy a lemezek fel.ületén enyhén vörös rozsdafoltok keletkeznek. ·

A H jelű lemezeket hidegen henge­relték, felületük sima, és karcmentes.

9

Sm:fr __ e __ í_: .• _"s_ur_ke._'_ n}y.f_.u'~--:·.l ___ s_._-Kz~l·_-v·r_._._ •. _._.e~_-·_--t~- .és_ lületük. se.ly- . . Gyáa:~~s~~chn.o!ógil\Í . szem pon--• _ _ _ ___ en .. m{~~a- .. ~o~ .. s.z(!ri11t·'a Rövetkező~~ppen j~-

nil<usan érdesíté is"g.yárt- .• 1öljüR a lemezeket: .. ,. 1.

ják. Tapintásuk síma, a legtöbb eset- • haj Irtható, jele: H, ben olajfilmmel vannak bevonva. A hi- • sajtolható és mélyhúzható, jele: S, deghengerlés következtében rideggé, • mélyhúzható, jele: M, "keménnyé" válnak, ezért a melegen • kiválóan mélyhúzható, jele:K, hengerelt lemezekhez viszonyítva ne- • öregedésálló, jele: Ö. hezebben alakíthatók. Minthogy e jelöléseknek főként a

P-vel jelöljük a melegen hengerelt nagyüzemi gyártás szempontjából van pácolt lemezeket. Felületük érdes, de jelentőségük, ezért a további gyártás­sohasem revés, fénytelen acélszürke technológiai tulajdonságok ismerteté­színű. A legtöbb es-etben olajozottan sére nem térünk ki; bővebben l. kerülnek forgalomba. Kovács László: Gépipari anyagtáblóza-

1 •• táblázat Hidegen- hengerelt finomlemezek hosszúsága, mm i• (Kivo11at az MSZ 41.-83-ból)

Vastagság, Széles~ég, mJÍ'l c ...

. rrim ·

l l ·' ··•·,J::,-- . 800 1000 1250

0,5 ..

0,6

0,7 .

- 2000 2500 ----, -·- ~.: 0;8

0,9

1,0 l 2000

1;2 i

2500 1,5

2 500 -1,8

3opo . 2,0

3000 2,2'

2,5 2000 - -

2,8 2500

10

. l

Tömeg, kgfm~ • 1500

3,92

4,71

5,50 -6;28

7,07

7,85

9,42

.-:' 11,78

3000 14,13

., 15,70

17,27 -

19,63 -

21,98

~k1J. k._ (Műs~aki, Könyv,kia,dó, J 968~) c. könyvét. · · . _ ..... . .. · .

Az_ említett. tulajdgps.Jgoko,n kJYül az acéllemezek legfőbb jl',lllemzpj~;!, hogy könnyen ala(<.fthatók, .. a~felv;ett formát kiválóan tartják _és jól .e!Jen­állnal< a dinamikai erőhai:ásoknak. Szilárdsági szel)'lpontból • .a legjobb anyagok közé tartoznak .és a hőáll§-. ságuk is jelentős. Nagy hátrányuk viszont, hogy.szabad: h~v~gővel érint~ kezv_e a nedvesség . ha,tására .korro­dálódnak. E f()lyamat lassú, de az acéllemezből készült termékek szi-

2. táblázat

tárd~ága .. szempo'rl~jáb~l a Jolyam:clt még kism.ér,~~kben;iS;f~ndkívü_l k~ro~-.:

Az acéllemeze IZ• méreteit az•1. és· a 2: 1 táblazat fogktÍj~•össze. . .

1.2 •... Rézlemez.ek

A rezet is kohászat-i eljárásokkal nyers­rézből állítják elő. Aoz rgy·bpött réz 9?,,? %-o~_Jisztaságú,·/~~JtgJs.(yül ___ l~gy, szilárdsága kicsj.:A szilárdság növelé­sére ónnal, cinkkel,_ nikkellel ötvözik.

Melegen hengerelt finomlemezek·hosszúsága, mm (Kivonat az MSZ 41-83-ból)

' :; - .. fi

Szélesség, :mm ·-·· '

Vastag~ág, 'll

mm,J.• 750 .· l _ .. 800 l l i l ,25ó'_ J ~,: 1SQQ

Tömeg, kgfm2 900 '1000 "

0,5 " 3,9.2 .

0,6 4;71 1500 1600 - 200 0 - -

0,7 5,50

0,8 6,28

0,9 - 200 0 - . 2000 - - 7,07

1,0 7,85 - 2000 - 2000 2 500 -

1,2. ,_, ... 9,42

1,5 11,78 - 2000 - 2000 2 500 3000 .

1,8 14,13

2,0 15,70

2,5 19,63 - 2000 2000 2000 2 500 3000 '

2,8 21,98

2,9 22,77

11

lelnezgyártás szempontjából .a· chaz körüli munkákho:Z:a rézo;;cink·ötvözet, a sargaréz a legfóntcisabb.,

· A sárgaréz lemez .'61 %-nál több cinket tartalmaz, ezért a színe élénk­sárga. A felülete sima, karc nélküli,

3. táblázat Hidegen hengerelt rézlemezek méretei (Kivonat az MSZ 721..,..;.7~ből)

Szélésség, mm

.500 600 800

1000

,.

Vastagság, mm l Tömeg, kg/ma

0,40 3,56

0,45 4,00

0,50 4,45

0,60 5,34

0,65 5,79

0,70 6,23

0, 75 6,68

0,80 7,12

0,90 8,01

1,00 8,90

1,10 9,75

1,20 10,68

1,30 11,57

1,40 12,46

1,50 13,35

1,60 14,24 .

.1,80 16,02

12

fényes~:A szabad levégőn fényét idővel elveszíti (oxidálódik). • .. ;' i;;tJárom váltdzatb~n kápható: .siilágy, jele: l, • félkemény, 'jelei fk;> · • kemény, ·jele: . k~

t' Hos~zúság, mm

fOOO 1500 2000 200 0 .

,j,. .,

Vastagság, mni Tömeg; kg/m2

2,00

l 17;80

2,20 19,58

2,50 22,25

3,00 26,70

3,50 31,15

4,00 35,60

4,50 40,05

5,00 44,50

5,50 48,95

6,00 53,40

6,50 57,85

7,00 62,30

8,00 71,20

9,00 80,10

10,00 89,00

11,00 97;90

12,00 106,80

)

Az Sr anyagjeJ.,után írt szám a:dnk~ tartalmat· jelenti· százalékban; fgy··pl~ az Sr]O k azt jelenti, hogy}a':sárgaJi~Z lemez· 70% éinket tartalmaz~ a lemez minősége kemény. . ~z .S.r 90 jel g sárg~r~;, l~ ll'\ l;~. 90 % cjpke~'tartatmaz, ~~ért .a színevilág'!~­sárga. l:zt §~vep::ü.ls:.~;tombafs.{emeznek, rnűhEdynyelv~n .trom~íiaré:z.nek. Igen

'jól alakítható, .ezért f§ként dísztár­gyak·. ~észrté~~.re alkalmas.

• 4z' ónbronz lem~z. színe sötét­vörös, felületeazonos a sárgaréz lemez mirlőségével. {-ágy, félkemény, kemény rugókemény és különösen rugóke­mény változata ismeretes.

Mind.két lemezfajta az említett

4. táblázat Melegen llengereit réz.lemezek méretei (Kivoháüz•MSZ n1~79~ből}'

C 6' ··-·:.,,

Szélesség; mni \:··.q,,,,

600 1000 1000 1250. 1500 2000 2500:

'

Vastagság, mm l Tömeg, kgfm•

l 5,0 44,50 6,0 53,~0 7,0 62; 30 8,0 71,20 9,0 80,10

10,0 89,00 11,0 97,90 12,0 106,80 13,0 115,70 14,0 124,60

tuh1jdonsagok·· folytán'''Jól álakítha~ol szilárdságuk azohba,n ·b ·3:~ 'éiP!léiz~k eHen~re;is · ~lrn.<ltad .az acéU~m~z~· kétől: Az ;(16Jcíras . kár:e$'·: hatósaivpi szemben v}szqnt ellenal/6k, .mivel .,a felületükö.n képződő o~idr~teg (pa7 til:j~) meg.yédi .az anyagot a tqyábl:li oxidálódástót Ezért műeml.é~épületek bádogqsmunkáihoz ...•• haszn~.lják •. 1i.·•

A réz:J~mezek j 9 .. ~lektromos· V~Le­tőkJ ezért ~lektrot~choikab ~élrá .. is al ka!masak. Kedv:ező ·olv:adá.si.:.hőm~r,. s.éklete. és. Jó.alakíthatóság<l-(;ko.v:e.~~~­tépen az ötvösiparban maj~;,az•'egyik legfontgsabb alapanyag.

A rézlemezek méreteit a 3. és a 4; táblázat tartalmazzai · ·

· H6sszúság; mm ... .. . >' 1ooo. 1500 200 0 2000 2 500 3000 4000 ..

Vastags,~g, mm l Tömeg,.~g/m1

;.: ·,,·y

15;Qc<'' J: 133,50 1,ft:6:{. 142,40 1[,0 151,30 18,0 160,20 19,0 169,10 20,0 178,00 21c, O 186,90 22,0 195,80 24,0 213,60 2,5,0 .. 22.2,50

1.3. Alumíniumlemezek '·'·'' A:t a'lumíniuni . alapanyaga •a 'bauxit: Bau>citból azonbanhag~Ömányos R61iá~ szati eljárásokkal nem•leh'Eit alumíniU~ mot előállítani, ezért a bauxitot vegyi' kezelésnek vetik alá, tnajd a megtisz­tított ún. timföldet.különleges aluinf~ niumkolióB'an villarros energiafelha~z­nálásával :. rnegolvasz,tják. . :L •

A •megblvasztott,; kÖzel ·1000•9G-os kohóaluiníniumbá'l· tuskókat .öntenek; amelyekből rnár hengerelhető alumí• niurnlemei:, a szilárdság növelésére

s. táblázat Alumíniumlemezek méretei · (Kivonat az MSZ 93l2-b5t)

Szélesség, mm

500, '> ~~

1.000 /'i

·•· 1250 1500

Vastagság, mm l Tömeg, kgfm2

0,2 0,540 ,, .. ,

0,22 0,594 0,25

l 0, 675

0,28 0; 756 0,3

\'"'J;

0,810' 0,; 32 o,§e1f 0,35 o, 945: o ;4 1,08 0;5'' 1,35 0; 6 1,6;t

~.8 2,1~ 1,Ó 2,70 1,2 , 3,24

14

a:Zonban az ali.lminrumot más anya­gokkal ötvözik. Az uliJmíniumlemezek Jegfőbb ötv9ző elemeia réz és á ·ma:g" néziuín; Ezt az :ötvözetcsoJ)ortot ne-. vezzük duralumínium.nak; • A.· .~fffah:l mírrium . le'rri~z ·. szil.irdsága igen' jó, tulajdonságai· megköielftik ai acéllemezét. Ko'i·róiiónak ellenáll, sok­kal k9nnyebb:;a többi fémlemeznéL Hátránya; hogy f?frasztása,· hegesz­tése nehéz feladat 'és nagy szakértel~ met igényel, ,mivel az.:~ilú'mínium felü- ' l etén képződött' oxid r~teg 'Csak igen magas hőmérsékiE:!ten ol vád meg. · '

Hosszúság, mn'í·· ·

,509 ' ' c~j /

,,

1000,, 2000' 300 0 5000 8000

Vastagság, mm <l Tömeg, kgfm2 ''

d.'

1,5 4,05 1,8 4,86 2,0 5,40 2,5 6,75 3 8,10 3!5 9,45 4' 10,8 5 13,5 6 16;2 8 21,6

1Ó ... 27,0' 12 32,4 15 40,5

Felhasználása során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy felülete ne érintkezzen közvetlenülrézzel, mert ún. galyanjkús kapésol'atbah oldják egymást!

Tetőfedesi és épületburkolási cé­lokra hullámosított változatban is kapható~ A FiuHámlemez lényegesen merevebb a sík lemeznél és. - mivel könnyű - ideális tetőfedőanyag. A hullámoss~got sík lemezből hideg­hengerl~ssel, görgőkkel alakítják ki.

A sík·alumíniumlemez .. méréteit az 5. táblázat, a hullámlemez méreteit a 6. táblázat foglalja össze.

1.4. Horganylemezek

A cinkből készült lemezt horgany­lémeznek'nevezzük. ' ·· · · · ... ·A ho~g~nyt cink"SÚIIfldból és szfa­léritércből, .zárt rendszerű kohászati eljárásokkal állítják elő. Az így kapptt fém jól önthető, megdermedve kékes· fehér fényű, 100 ... 150 °C-on kivá­lóan alakítható. A hőmérséklet csök~ kenésevel azonban rideggé, törékeny­'ríyé válik. Ezért a horganylemezeket + 1 O °C alatti hőmérsék/e.ten ne alakít­suk, főleg az éles hajlítást kerüljük. · A horganylemez ·kedvező tulajdon•

,,sága, hogy~ a réz- és az alumínium-'lemezhei hasonlóan - a felületén oxidréteg képződik; amely védelmet

. nyújt a további oxidáció ellen. Savak• '''ban, lúgokban viszont ''hamar elbom­

lik, ezért savas, lúgos anyagoktól óvni kell.

A leniezek szilárdsága nagyon kicsi. Már so ... 100 °C-on elvesztheti a kiala, kftott formáját, ezért a horganyból készült szerkezetek rögzítéséről, me-

revítésérő!Je>.~oz,o~~abf:?~[l·.~e'JÍg~~d()~~· ko t n i. akorlaiba~ á ;h1br' a~'' lemeze •. ijé~ ... gy ··- . .. g y ... .. .. p letbádogos,, szerkez~tek, kía:lakí~'áSára használatos. · ·

A horganylemezek járatos méreteit a 7. táblázat tartalmáiia;

1.5. Horganyozott és ónozott lemezek

Az acéllemezek h'organy- vagy'étJíi'béL vonattal védhetők a korróilóval szem: ben.

A lemez felületét gondosan inegtisz,: títják (zsfrtalanítják), majd galvanikus úton, ill. hőkeze.léssel és mechanikus módon cinket (ll~rgltnyt) juttat~a:k a lemez felületére. A lemez felületén.a cink difjfúf.iós kap.c'S'olat •révén·•alialap~ fém felső rétegeibe épül és azt egyen-letesen ·bev9.ríja. . . • p

A jóL bevőRt lém~iek hidegen és melegen is alakíthatók, a borító férn­réteg sem hajlításra, sem csavarásra nem válik. le az alapfémrőL ;Gzértsi~ horganyzott lemezeket elsősorban épü­letbádogos munkákhoz használják. Az ónozott lemezekből főleg élelmlszer­ipari csomagoló eszközök (konzerv­dobózok) készülnek.

A horganyzott lemez élénk fényéről és sima tapintású felületéről könnyen felismerhető. Jól megfigyelhető rajta a horganyzá~ alkalmával képződ(jtt ~ink: kristályok ·rajzolata. ' : ''

Az ónozott /emez ezüstfehér fényű, és feltűnően sima felületű, ezért fehér­bádognak vagy tükörlemeznek is neve-zik: . .. .

A horgányzott · lemezek adatai't a 8. táblázat tartalmazza.

15

'" t~blál!:é1t Alumínium · ···uemezeK méretei

az MSZ l -~8'''""'"'

Típus je! l b l l h l e l b 2 l b 3 l b 4 l bs l v l l l

l --' mm

l "·'l

l 3 J

l 1 0,6 '

TR 13/63 750 62,5 26,5 36 26,5 0,8 l l 1 --~~-l

l l~ --~-~-TR 10/75 900 9 30 45 48 ~l 0,8 1--~ -~--~-

l l M

TR 20/100 ~OOO l 20 l 100 25 75 35 65 0,8

1,0

l -------~-~ --

0,6 l TR40f180 l 900 39

l 180 50 130 65 115 0,8

! l 1,0

l l -l- 1,2

l ,-------l 0,8 l

TR 63/180 900 63 l 180 60 120 90 l 90 1,0

l 1,2 -·--------

300 l 0,7

TR 39f300 900 39 l

35 265 60,4 239,6 0,8

l l 1,0

------_,

l l 0,7

l 900 39 l 300 35 265 60,41 239,6 0,8

-1----1- 1,0 -·---

0,7

TR 900 59 30() 35 265 70 225 0,8

1 ,O

!ll'ie!fvxés:

J:,y '4s -~~:3.!"~""'''"'"'" v:!.lto5:ik: X=1 ~~-2,,.5

Tömeg,

kgfm2

1,56

2,08

2,59

2,15

2,21

2,92

3,64

2,16

2,84

3,54

4,24

3,33

4,15

4,97

2,05

2, 35

2,94

2,13

2, 42

3,04

2,36

2, 70 __ . 3,38

A

~~l· -N~-_j

f--_::__--f.."__::--'----1

~ b1

TR 13/63 ... TR 39/300 tipus

A r~szlet ~) ~~ JA;. ,; 4 i , Y\ ~1 tr~ ~ -n::- .~ · rr ---f!- f-----~-~~·1

\ll b1 l / r------- ---r

~-~ TR 40/300 es TR 60/300 tipus

7. táblázat Cinklemezek méretei

(Kivonataz MSZ 719-81-bő!)

Szélesség, mm

600 630 800

1000

Vastagság, mm Tömeg, kg/m 2

0,15 1,08

0,20 1,44 0,25 1,80

0,30 2,15

0,35 2,51 0,45 2,23 0,50 3,59

0,55 3,95

0,60 4,31

0,65 4,67 0, 70 5,03 0,75 5,39

0,80 5, 74

(

Hosszúság, mm

Vastagság, mm

0,90 1,00 1,25 1,50 !,80 2,00 2,50

3,00

3,50 4,00 .5,00 6JJO

1000 1500 2000

Tömeg, kg/m'

6,46

7,18 8,97

10,80 12,90 14,40 '18,00 21,50

21,50

28,70 35,90

43,10

8. táblázat Horganyzott lemezek' méretei Méretek mm-ben

Táblaméret Vastagság

710X1420 0,5

0,55

0,5

0,55,

1000X2000 0,6

0,75

1,00

1.6. Müanyag lemezek

A műanyag lehet hőre lágyuló vagy höre keményedő.

A höre lágyuló müanyagok hő hatására alakíthatók és viszonylag nem magas hőmérsékleten is eltorzulnak. A termékeket név szerint nehéz meg­különböztetni a gyártmányok fantá­zianeve miatt, annál is inkább, mivel a nevük gyakran változik. ,,,,, ,

Az eseték túlnyomó többségében a höre lágyuló műanyag lemezek anyaga, poli(vinil-klorid), közismert nevén PVC.

A hajlékony PVC-lemez kiválóan ellen­áll a széles körben használt vegyi anya­goknak, jól és gyorsan tisztítható, jó hang- és hőszigetelő. A tartós igény­bevételt - kopásállóságánál fogva -jól viseli. Hátránya, hogy hővel szem­ben csak 150 ... 200 °C-ig ellenálló, és kicsi a,szilárdsága. Hajlékonyságamiatt formakialakításra nem alkalmas, mere­vítése nehéz.

18

,,Eisé)sorban padlóburkolatoknak hasz-' náljuk, dl'! fóliává hengerelve farost­lemezek bevonására és tetőszigetelő lemezzel egyesítvetetőszlgetelő anyag-nak is alka,lm;ts. ,

A kemény PVC-lemez felhasználásának lehetősége korlátozott, mivel szilárd­sága elmarad a fémlemezétől és az alakítása 'is lényegesen bonyolultabb: csak hő hatására alakítható. Ezzel szem­ben korrózió- és kopásálló, a dinami­kus erőhatásokat jól viseli el. Több vál­tozatban kapható: • kemény, jele: K, • ütésálló, jele: r, •fokozottan ütésálló, jele: R.

Optikai szempontbéli lehet: • fedett, jele: F, • áttetsző, jele: L , ,

Az MSZ 09 c 4p066-.:fi,4 s~eril)t, a kemény .,~Yf: sík lemez,ek fe~élfíéja~ zatnak, térelválasztónak, homlok- és falburkolatnak használhatók. Nem használhaták az 1. tűzállásági fokozatú és az A, ill. B tűzveszélyességi osztályba tartozó épületekben:

Járatos méreteiket a 9. táblázat foglalja össze. ,

A höre keményedő müányagok hő hatására nem alakíthatók át és nem oldhatók. A legrégebbről ismert ilyen műanyag a bakelit, amely főleg elektronikai célokra használatos.

A poliészter- és az epoxigyanták önmagukban még nem eléggé szilár­dak, ezért üvegszállal vagy azbeszttel erősítik; Az így kikeményített gyan­ták, ill. műanyagok szilárdsága már megközelíti az acéllemezek ', szilárd­ságát, ezért újabban gépjárművek karosszériaelemeinek gyártására is fel­használják.

f,,,t".,A~a~" PV~Ie.m~~lt . . ~· ·."~ •'>·):, Ic~e\·~ . . ,";Y:._..·(' ... : . ·. . >' \ a) H~}l#<pn~~f)oCIIó~!Jrk,ol~,~~m~xek (~~~n~t at,t!~~i03Bl';,?.~b61)

,, ,, h\·i Rétegfelépítés ·,

Vastagság tűrése; % ·

Feclőrel:eg~vastagság, mm •. ""' '"" ·h· • ~cc .,,,., ,

f>)· Kemény•síklemezek ··' (Kivonat az" MSZ·09~p66-ból)

; '"{''"

··Inhomogén , ... Homogén;,·,';

1,5 ' 2 "

'±7,0··

,.0,3. o.~ 0,5 .. ·

Méret Tűrés; •. ' ,'''t''f''"T'

Hosszúság . 1500; .. 3000, .; ) ±:10 .. · . '± 1'(). ;i i~);;:.~

:·ct.",,,,.J',

s~éte5ség"; • ···· · l"' ' 1500'' . ... ,..,

Vastagság . ("'.'· 'l" 1 ,5: .. 3,0 • .. 3,0 ... 6,0 .... l .. 4,0 ... 1Í5,0

A kikeményíthető - lernezzé ké­pezhető - műanyagok felhasználásá­nak . előnye; hogy kézi eszközökkel, kellő felkészültségg~l házilag is. elő"~ állíthatók . ... !:lk.és.zítése nem igényel szakértelmet és drága szerszámokat. A telítetlen poliésztergyanták kike­ményítésekor azonban szigorúan be kell tartani a műveleti utasítást, mivel az alkotók (katalizátor és gyorsító) helytelen adago.Jása - egyidejű keve­rése - súlyos balesetet okozhat (1. a 3.3.4. pontban a Lominát készítése c. szakaszt).

A műanyagok kikeményíthető tu­lajdonsága ragasztástechnikai szem­pontból is fontqs, ezért a műgyantákat a faiparban használatos rétegelt leme­zek, forgácslapok és bútorlapok gyár­tására is használják.

1.7. Fa alapanyagú rét~gelt leme;z:C!k\

A rétegelt lemezek a legrégibb.fa alapányagú lemezek, ~melyeket ~~ly­telenül nevezhek furnérlemeznek, rriert Valójában a Hfrnér esak a.la.pa,nyaguk: Mivel a furnért hasítással, fűrészelés­sei vagy excentrikus hámozással állít­ják elő, a vastagságuk .alig haladja meg az 1 ... 2 mm-t, így a furnér szilárdsága nagyon kicsi. A szilárdság. növelése végett a fu.rnért egyenes oldalú csí-. kokra vágják, majd több rétegben, a szálirányra merőlegesen, rag~sztással egyesítik. • •·

Az így előállított rétegelt Jemezek szilárdsága ·már meghaladja a··hasonló vastagságú és· anyagú fűrészáruk (des z• kák) szilárdságát. Mivel· pedig .szabha,..

tósáki és .. alakíthatósági szempontból gazdaságosak, ezért fontos szerkezeti anyagok a ház k~rüli munkákhoz is.

A rétegelt lemezeket hagyományos alapanyago kkal. ragasztják (pl; aJbu-. minnal, vérkazeinnel), de mindr)agyobb menriyiségben haszflálják'"'a melámin­gyantákat és a fenolgyantákai; ame­lyek ragasztó és impregnáló hatásuk­nál fogva növelik a lemezek élettar­tamát. Ennek megfelelően a lemezek minősége a következő:

• normál, jele: N, • vízálló, jele: V, ~ rrí~legvízálló, jele: M, • főzésáUó, jele: F.

A normál Jemezek hagyományos ra­gasztással készülnek, ezért óvni kell eSket az időjárás kár9s . hatásától és általában a nedvességtől.

10. tábláz:at Faforgacs lapok·. méretei

A vízál/6 lemezéket :a. vízfelvevő képesség csökkentés~re ''"'í'ztaS'zJtó anyagokkai •.... PJ, .,eti.l~~giJ:k9JJ~I; c.;Xa,gy parafinnal iiY)I>reg.r141ják,. ~zert.·· rl\eg~ felelően. karbantartva jiagk Jégned­vességű helyiségben • is ;ha,szhálhatók;

A melegvízÓ/16 és főzésd'iiój~~zők az;t jelentik, hogy melegvizes áitatással; főzéssei kell alakítani a lemezeket.:.

A ·forgácslapok, po:z;dorjalapok tulajdonságai és··minőségeamár emlí;. tett korszer ű kötőanyagok és. az· új technológiák all<almazásán'!k követ- . keztében nagymértékben javult. fgy bővült a.yálaszték.,is; jelenleg a követ­kez;ő hazai gyártású forgácslaeok kaP:-hatók: ·

• forgácslap általános használat,i cé( ra; elam1nált. forgácslap, ··

Méretek mm-beh

l . Szélesség Hosszúsag , ·-~-.26_0_0--~---'--1-8-30--~--1-75-0-~-+"'--"'--1-7-0-0-~

5 500 x x . 5100 - x

3 500 - •·.;· -345 0 - -2 750 x x

2 600 - x

·2550 - x

Az adott hosszúsag az x-szel jelzett szélességben kapható. Vastagság: 8, 10, 12, 14, 16, 1!i, •19, 22, 25

20

- -..

- -x x .• ,.

x x

- -- -- -

• háromré~égű .pq*dorjal~p! • .f~ní~ntl<.ötés~·forgacslap, • finomfedelű · forgáéslap.

A forgács- és pozdorjalapok előnye, hogy jó hő- és hangszigetelők, egy­szerűen tisztíthatók és típustól függő­en többé-kevésbé időjárásállók.

u .. táblázat Pozdorjalapok méretei

.. ··A batrányul<., h\:)~y'~:clinamikus'~t.f$7 b<!tá~o~kai.Jsze,mb.en;ákev.ésJ?é. 1:elíb~­állók, sÚlyosak és . csak sfl( lapként alakíthatók. A forgács- és pozdorja­lapok méreteit a 10. és a 11. táblázat foglalja össze.

(Kivonat az MSZ 6768/2-84 és MSZ 6768/3-84-ből)

Méretek mm-ben

Tripo-lapok Mopan.lapok

Hosszúság Szélesség · Hosszúsag Szélesség

3500 , 1700 2 400 1200

.. 2750 .

:.t2f'!O. . 1220 ; 122Q., .

2400· 1200 . i·~ 2 400 ··: 600

2 400 600 1700 ,. 600

1700 600

Vastagsag

14, 16, 18, 19, 22, 25, 28 14, 16, 19, 28, 31

21

Az anyagokkal szemben különféle követelményeket támasztunk: pl. el­lenálljanak a hőnek, kopásállók és idő­járásállók legyenek, könnyen tudjuk tisztítani, ne igényeljenek gyakori kar­bantartást, könnyen és gyorsan lehes­sen megmunkálni őket stb. Az előző fejezetből kitűnt, hogy olyan anyag, amely valamennyi követelménynek egyaránt megfelel, nem létezik. Min­den anyagnak megvannak a sajátos jó és rossz tulajdonságai. Ezért rend­szerint az anyagok kiválasztásakor kompromisszumra kényszerülünk. Mindenekelőtt azt tartsuk szem

előtt, hogy az elkészítendő szerkezet­nek vagy alkatrésznek mi lesz az alap­vető feladata, hová kerül, és az adott helyen milyen káros hatások érik.

Így pl. nemcsak célszerűtlen, de kifejezetten veszélyes, ha alumínium­lemezből készítünk füstcsövet, hiszen az alumíniumnak nagyon alacsony az o!vadáspontja. Vagy pl. költséges dolog acéllemezből készíteni az oromdes:zka­szegélyt, amelyet nem lehet kellően védeni az időjárás káros hatásával szemben. Nemcsak költséges, de esz~ tétikailag sem elfogadható, ha fém­lemezből készítünk a lakásban fal­

vagy bútort.

Ezeket a rossz példákat azért kell megemlíteni, mert a barkácsoló em­berben van egyfajta alkotási vágy, újítási törekvés. Ez a szándék dicsére­tes és fontos; de ha mindenáron na­gyobbat, díszesebbet akar a . kezdő barkácsoló, akkor .a nagyobból nem­egyszer ormótlan, a díszesből ízlés­telen furcsaság lesz.

Ezért soha semszabad a fizika, ké­mia, statika és az esztétika törvény­szerűségeit figyelmen kívül hagyni. Jó, ha a munkálatok megkezdése előtt egy kicsit eltöprengünk. Átgondoljuk a munka részleteit, fellapozunk néhány szakkönyvet és tervet készítünk.

2. 1. Tervezési szempontok

A sikeres munka záloga az alapos ter-ezért bármilyen egyszerű tár­

gyat is kívánunk elkészíteni, mindig tervezzük meg előre. A tervezés fo­lyamán tűnnek elő elképzeléseink fo­gyatékossága!, amelyek a kivitele­zés során komoly gondot okozhatnak. Kü!önösen nagyobb lélegzet(í munká.­hoz nélkülözhetetlen a kor több nap után ke!l

13

csgl-~t:lnil!' .á. rriun~~~a •. ~s:t~rm:: 'ö~bsé ·· ét.elfele'ttttilk.;·JDe.ho' :' ~é~i"r1:sTI~k · t:é~~;:jzót:f{"'" J • '~ ~.1.1. A tervrajz

A szerkezet célját, feladatát szem előtt tartva először csak vázlatot készítü-nk, szabad kézzel körvona­lazzuk a szerkezet meghatározó ré­szeit.

Miután nagy vonalakban sikerült vázolni a formát, hozzáfoghatúnk a tárgy léptékhelyes műszaki rajzának el készítéséhez.

A műszaki ábrázolás alapja világ­szerte Mónge · Gaspard _1746•ban ·meg­alkotott nézetrendszere. E renC:Iszer'" ben az ábrázolandó tárgyat 'képielet: béli képsíkrendszerbe - fogjúk fel kocka alakú üvegdoboznak --'- · helyéz• zük és fgy a tárgyat 90°-os elfordulá­sokkal körbejárjuk, megszemléljük és a látott képet rögzítjük. Az 1. ábrán á

~~ OJ N

-OJ c .D .D o -.

(ol l ~. Elölnezet

. der~J<s~qt~en me~?;ljlítptt'~J~me~~ny~~ ·

· ;-~~~f~t~i~~~iri~~l!c~i~it~ft~WJt Könnyebben érthető ez a módszer, ha a képsíkokon kapott képek keletke­zését úgy fogjuk fel, mintha árnyékké­pet néznénk a vetítés irányából. fgy a tárgy felénk eső fele a tárgy mögötti képsíkon látható (2. ábra).

A valóságban a még el sem készített alkatrészt nem helyezhetjük ilyen képsíkdobozba, hanem az ábrázolandó tárgy képeit a képzeletünkben jelenít­jük meg. A tervezés egyik-sarkalatos pontja, hogy felismerjük: melyek .a tárgy .legfontosabb, legjellemzőbb. ve­tületei. Legcélszerűbb, ha az ábrázo~ landó tárgyat úgy állítjuk a képsík­rendszerbe, ho.gy a fő ábra, vagyis az elölnézet tartohnazza a tárgy felismeré­séhez. szükséges legfontosabb. sajótos­sá ga it, méreteit.

Ha valamely alkatrésznek egy másik alkatrészhez való kapcsolásffi.t (kötését)

1. ábra

24

.: .. L_;_,_-.... ___ . ~ ',,

.· . '{":''';'<\

Vetitosug9r 2. ábra·

3. ábra

tervezzük, akkor ajánlatos az_ alkat­részek, ill. a kötés metszetét-is meg­rajzolni. A 3~ ábrán a két, éles szög­ben .meghajlított , lemez kötése .. , lát- · ható metszetben. A rajzból ki~űnik, hogy .a hagyományos szegecskö~és ez esetben rossz megol_pás, mivel a u;e­gecsfejek nehezen hozzáférhetők,: ~z ~látartás gondo~ okoz. - -··

A metszetek.qek és.a részletrajzqk­nak valqjában az i~ a. céljuk, hpgy s .. eg(t­senek az ~l.kalmazandó t_echnolqgia megválasztásában, kivitelezésében. Sok bosszúságtól kíméljük meg magu.nkat, ha a .kötések rajzail:a rász~njuka gük­séges időt és nem bízunk a helyszíni rögtönzés ben. ·Hasonló .. okból rajzoljuk az ún. kitört

metszetel<.et; ,,arniY:cel. ~'···tárgy·:-beJ~e~ jé;ben··levő;.ü~e,ges< r~szt .t~ss;zü~clátba.~ tóbbá, s~inte·"pepillll:(lt·unk'·'~···tárgy belsejébe (4 .• cábra) •. A . tecvrajz .. ilyen esetben már az össz~zereléstls segíti.

Az elmondottakon kívül niég szám os ábrázolási·. mód ismeretes, ezekről bővebbet Oldal György: Gépipari mű- '" szaki rajz (Műszaki Könyvkiadó, 1984.) c. könyv tar;taJrnaz.

A nézete~ helyes megválasztása ön­magában még nem el~gendő. Az ábrá­zolt tárgynak arányosnak is kelllenn ie. Az esetek többségében ugyanis jóval nagyobb tárgyat készítünk, mint amek­kora rajzla,p a rendelkezésünkre. ál!, s ezért a .tárgyak képeit kicsinyite­nünk kell. Ha ez a kicsinyítés· nem acányos, a,z,.elkészftés. során. kelle-metlen meglepetés érhet,ben.nünket,

Az ábrázolt tárgy ~incle.o.·rés:zleté­nek méretQrány~~nak kelllenn ie. A mé,. retarány olyan viszonyszám, ame,ly azt mutatja meg, hogy az ábrázolt. :~árgy

25

hán:yszor.ta nagyobb (vagy kisebb) a tervezett, ill, · a; való$ágös . .tárgymíll A mére.tarányjelé::~M. Az!élső szám"a .tervrajzmére.teire, a második a tárgy­ra vonatkozik; fgy tehát iz M=1 :15 azt jelenti, hogy a rajzon látható .tárgy -és annak mil1del1 részlete ""'""a való­ságb~~ .tizen,ö.tsz<:if': nagyobb, min.t a rajzon. · A mére.tarány képle~e:

a x=r·. ahol x az ábrázolt mére.t;

a , , b mere.tarany;

c a valós mére.t. tr.telemszerűen a képlet fordítva is

igaz, vagyis, b

c =-·-x.' a .

Példa: Valamely kerítés hossza a valóságban 10m. Milyen hossz\J a rajzon, ha a méretarány M = 1:100l

Mivel a valós méretet ismerjük, a képietet így állítjuk fel: .

a , 1 x = -c, behelyettesítve x=-· - 110 =

.. b • ' 100

== 0,1 m = 100 mm. A rajzon tehát 100 mm ·lesz a kerítés

hóssza.

·2.1.2 •. Szilá'rdsá~ és merevs'ég

A külső erők hatását az anyagra mecha­nikai · igénybevételnek nevezzük; Ez az ·igénybevétel az erő és az anyag köl­·csönös helyzetétől függően ·lehet •hú'zó, .·

\e nyomó;

26

• nyíró; e csavaró, • hajlító .

Minden igénybevétel kisebb-nagyobb alakVáltozást okoz,· amely az anyag nyúlásában, .tömörödésében, .torzúlásá­ban .stb. nyilvánlll meg. Az erők nagy­ságától függően az alakváltozás lehet • rugalmas vagy • maradó.

Az alákváltozással egyielejűleg a~ anyagszerkezetébenfeszültség ébred. A feszültség, ill. az igénybevétel növe­lésével . az alakváltozás mind jobban érzékelhető és mindaddig növelhető, amíg el nem éri a kohéziós (belső összetartó) erő nagyságát. Ekkor áz anyag ~!szakad, ill. eltöri.k.

Az. 'anyagnak ezt a tulajdonságát használják fe] a, rninőségi vizsgálatok során, amikorfokozatos és egyenletes húzó-igénybevétellel a próbatestet el­szakltják. A szakítápróba során fel­vett diagramot az 5. ábra szemlélteti.

A különböző tárgyak anyagában mechanikai feszültség és alakváltozás keletk'ezik egyrészt a gyártás, alakí­tás közben, másrészt a rendeltetés~ szerű használat során. Ezeket á feszült­ségeket és alakváltozásokat - m~gfe­felő · tervezéssel, gyártmánykialakítás• sal és gyártási technológiával- korla­tozni kell, hogy:á: gyártmány alkalmas legyen tervezett . feladatának ellátásá~ ra. Ez a szempont nagyon fontos, ha teherviselő szérkezetet tervezünk, ele 'elh,anyagolható dísztárgyak esetében.

2.1.3; .A forma megválasztása

A szerkezetek alakja nem elhanyagol­ható szernpont: a szép form·ájú tár-

'

=O ... Cll

-o N

-:l :J:

.o

l

o

. ..•

'

u

"·l'(-·-·-Az anyag nyulasa

S. ábra

t

l:·' U.

• 6. ábra

gyak kedvezően hatnak a környeze~ J.smeret.es nemcsak a műszaki életben, tünkre, közérzetünkre. , háne:m azenében, a szobrászatban is.

A formatervezés a,zonban nem egy~ · · Az" iranyme~s:zés a természetből szerű, mert elvontabb fogalmakkal van eredő harmonikus arány, a tárgyak dolgunk, és a tárgyak s;zépségének a bizonyos részeinek, oldalainak egy­megítélése meglehe~ősen szubj'ektív. máshoz, ill. az egészhez való kedv.ező Ennek ellenére néhány szempontkonk- viszonyulása. Ez az arány a 0,618:1; retizálható. · ' vagyis ha egységnyi anyago~ ebben az

Az aranymetszés már régóta arányban osztunkfel, akkor a felosz-

27

tássai kapott kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egész­hez. A 6. ábra jelöléseivel:

a:b = b:c. Az ararnymetszésnek számtalan vál­

tozatával találkozhatunk különösen a századforduló építészetében. Ilyen pL a 7. ábrán !átható templomépület is.

Az aranymetszés szabályának azon­ban nemcsak esztétikai jelentősége van, hanem statikai és szilárdsági szempontból is megfelelő ::u·ány. Így

o o

l i --

r ~ l

l

28

~

p!. némely régebbi vizesvödör mere­vítő bordázata nem véletlenül került oda, ahol van, abban a síkban díszít és merevít is a legtökéletesebben (8. ábra),

!'!.ábra

Aszimmetria egyidős az alkotóte­vékenységgeL bennünket körül­vevő tárgyak többsége is szimmetri­kus, vagyis szimmetriasfkkal osztható (9a ábra) vagy a szimmetriasíkra tük­rös (9b ábra).

A szimmetria jelensége is a termé­szetből ered, elegendő, ha az élőlé­nyekre vagy a kristályokra gondolunk. Ezzel is magyarázható a szimmetriá­hoz való vonzódás. A szimmetria biz-

l

: _<?l

l l l

l ~lll l

l ~~J,a b)

9. b ábra

tonságérzetet kölcsönöz, akárcsak a rendszeresség. Ezt figyelhetjük meg a 10. ábrán, amelyen a kerítéselemek pontos, rendszeres váltakozása lát­ható.

'{((

tétes vonalú részletek - ha nem is nevezhetők csúnyának, de - :zavarók. Jó példa erre a napjainkban divatossá vált ívelt ajtók, ablakok és a lefolyó­cső viszonya. Az ívelt vonalak mellett idegenszerű a szög!etes törésekből álló lefolyócső (11 a ábra), sokkal esztéti­kusabb, ha ilyen épületrészlethez ívelt vonalvezetésű lefolyócsővet készítünk. A 11 b ábrán látható lefolyócső sz inte hozzásimul a boltozathoz.

A forma és környezet összhangjában az ilyen részletek is nagyon fontosak lehetnek, megoldás, kivitelezés tekin­tetében pedig alig jelentenek többlet­munkát.

Ügyeljünk arra, hogy egy szerkeze­ten belül azonos kötési módot alkalmaz­zunk. Szilárdsági, de esztétikai szem-

10. ábra

A forma és a környezet össz­hangja. Az elkészítendő szerkezetnek nemcsak saját felépítéséttekintve kell tetszetősnek lennie, hanem a környe­zetéhez is illeszkednie kell. A sikeres alkotásoknak is rendszerint az a titkuk, hogy a tervező tudatosan, jó érzékkel választotta ki a tárgyhoz és a környe~ zethez is a legjobban illő formát. Ez a formarokonsóg.

Az egymáshoz közeli részletekalaid hasonlóságot az e!!en-

pontból sem célszerű, ha a szerkezet egyik kötése szegecseléssei kezdődik, majd hegesztéssei folytatódik, egy másik felületrészen korcolást aJkai~ mazunk, odébb pedig lemezcsavarral kötjük össze a fe!ületrészeket. Ezért a kötési módokat .is tervezni kell épp úgy, mint a formát.

A felületrészek kötése igen fontos feladat a lemezmunkák során, mivel :a lemezkötések kialakítása a szilárd­

követe!ményeken kívü! is az

29

szerkezet szempontjából meg­jellegű. Ezért tervezéskor a

l< övetkezőket vegyük figyelem be. Kialakíthatjuk a felületrészek köté­

sét hogy a kötés rejtve marad. ilyen esetben a szakszerű felületköté­sen kivül az is szükséges, hogy az anyag felülete -- sajátosságainál fogva -- iiyen célra alkalmas legyen. Így pL

felhasználható a rétegelt !emezek mintázata, a fa erezete,

a PVC-lemezek mintázata (12. • Az felüiet összekötése

a rejtett kötésekkel ellentétben -szándékosan hangsúlyozzuk a felület­részek összekapcsolásának helyét. A ábrán megfigyelhető, hogy a vaskos, rusztikus felületrészek, ilL azok sar­kai díszítés gyanánt hatnak: mintegy feledtetik létrehozásuk valódi célját; a felületrészek összekapcsolását.

Mindezeket a megoldásokat a ter­vezés szakaszában kell számba venni. A feH.iletrészek kapcsalódását lékosan, minden részletre dően tervezzük meg. tés !ehetőségét is de

n. ábra

k~csit ~. te~"'ve=

bár c1z eset­nléretekkel van

r;s=s=,,,."s,sS'-.t??-!22 zu

A szabás során azonban is távlatokban kel! gondol-

mivel sík képezünk

kibontakozását, az aikalma­technológiai megoldások fo­

lyamatát, A gazdaságosság végett arra kell

törekednünk, hogy lehetőleg minéf kevesebb anyagból, a lehető legkisebb hulladék keletkezésével készítsük el az alkatrészt. Az sem mindegy, hogy hány helyen kell a felületrészeket összekap­csolni, toldani. Ezért a legtöbb alkat­részhez úgy célszerű a felületet előraj­zolni, mintha az alkatrészt képzelet­ben kiterítenénk egy sík lapra. Az 1gy előrajzolt felületeket szaknyelven te­rítéknek nevezzük.

A terítékben való szabás azonban csak olyan esetben alkalmazható, ha az alkatrész anyaga erre alkalmas, vagyis hajlítható. Ellenkező esetben a gyártmány felületét lapokra kell bontani, ill. iapokra bontvakell szabni.

2.2.1. felületek kiteritése

Minden felület geometriailag megha­tározható részekre, egységekre bont­ható. A geometriai felületek viszont

mérésekkel, számításokkal, szerkesz­tésrekkel tovább bonthaták vonalakra, pontokra. Szabáskor ezeket a ponto­kat, vonalakat jelöljük ki. Ezenkívül ismernünk kell azonban a felületek síkhoz való viszonyát, kiteríthetősé­

gét is. A kiterítés ugyanis sajátos - az idom geometriai jellegének megfelelő -módon végezhető.

A hengeres és a hasáb alakú idomok egyenes arányú forgatással, hengerí­téssei teríthetők síkba (14. ábra). A kúp és a gúla alakú felületek eseté­ben ez a megoldás már nem alkalmaz­ható, mivel az említett idomok felü­lete szűki.il. Van azonban minden szűkülő idomnak egy nevezetes pont­ja, a csúcspontja, amely körül forgatva az idom felülete kiteríthető (15. abra).

Ismeretesek olyan idomok is, ame- · lyek nem sorolhatókegyik csoportba sem, ezek ugyanis kiteríthetetlen felü­letek. ilyen a gömb és más hasonló görbült felület. Ezek csak úgy szab­hatók ki, ilL készíthetök el, hogy a

felületüket részekre osztjuk. Az alkatrészek többsége nem szabá­

lyos mértani idom, hanem azoknak·

u ~~------------------~

valamely csonkftott vagy összetett változata. Az ilyen idomok, már ha­gyományos okoskodással nehezen te­ríthetők síkba. A későbbiekben rész­letesen foglalkozunk ezekkel az ido­makkal, és bemutatjuk a szabásukat. A lemezszabás módszertana megta­lálható: Barkuti jenő: Lemezszabósi példatár (Műszaki Könyvkiadó, 1984) c. könyvében.

2.2.2. Az előrajzolás és eszközei

A lemezszabás pontos mérőeszközöket és .. jó szerszámokat igényel, mert a lemezen a méreteket jól láthatóan és egyértelműen kell megjelölni, szak­kifejezéssel élve, efőrajzoini.

Az előrajzolás eszközei. Legcél­szerűbb, ha fémlemezhez pontozót (16a ábra) és rajztűt (16b ábra) hasz­nálunk. Műanyag lemezhez rostiron (filctoll), rétegelt lemezhez, forgács­laphoz grafitceruza alkalmas. Mérőc

eszköznek a hagyományosmérővesstő (colstok) használható, tolómércére le­mezmunkához nincs szükség, mert tized mHiiméter pontosságú méretek nem fordulnak elő.

Nem nélkülözhető viszont a hegyes­körző, amelynek hegyeit rendszeresen karban kell tarta11i. A 17. ábrán lát­ható, hogy mi módon kell a körző két hegyét kialakítani.

Ha a hegyeskőrző sugara, ilL körző­nyílása esetleg kicsi lenne az adott munkához, akkor rúdkörzőt (Hl. ábra)

Helyes Hibas

használunk, amellyel akár egy méter sugarú körív is rajzolható. A rúdkörző nagyon egyszerű szerszám, kezű­leg is el készíthetjük.

Ugyancsak egyszerű, saját keziíleg is elké­szíthető szerszám a szabcíszvonalzó, amelyből nem árt többet is tartani. Igen pontos derék­szögű vonalz:ót készíthetünk pL a következő módon:

Vegyünk kellő nagyságú acéllemezt és annak az egyik szélévei -- a íemez szélétől kb. 50 mm-re - húzzunk egyenes vonalat. A vona! A

rajtoljtmk tetszés szerinti sal ki:i!"!vet.l"'iérjilk a körivn;: kétszer a sugarat

ábrán 1, 2, 3 A kettes és a hármas pontból felezziik meg a 3 és a 2 kozött!

távolságot. Így megkapjuk 13 pontot, amelyet az A ponttal összekötv\'l pontos derékszöget kapunk. Az így kapott derékszögből már könnyen kialakitható a vonalzó.

Az egyenesvonalzó készítéséhez szükségq telen magyarázatot fűzni, csupán megemlít­jük, hogy igen jó, hajlékony vonalzó készít­hető elhasznált szalagfűrés:ziapból. Elhasznált szalagfűrészlap több helyen -faipari üzemek­ben, haszonvastelepen stb. - beszerezhető. Legyen gondunk azonban a fűrészfogak el­távolítására, levágására, mert a fogazottfűrész­lap balesetet okozhat!

r1(-f l \

l l \ i \

l \ 1 -~L­- .. ).------1

A méretek felvétele a lemezre látszólag nagyon egyszerű feladat, mégis a szabásból eredő hibák jelen­tős része a pontatlan, figyelmetlen munka következménye. Nem elegendő ugyanis megjelölni a méreteket, hanem jó! láthatóvá, egyértelművé is kell tenni őket. A lemez felületén általá­ban karcolások, sérülések vannak, amelyek nehezen különböztethetők meg a karcolt jeltől. Kizárhatjuk azon­ban a tévedés lehetőségét, ha valami sajátos jelet, pl. a 20. ábrán látható

20. ábra

jelölést alkalmazunk. Ha ez sem volna elegendő, akkor használjunk pontozót.

Ha körzővei visszük fel a méretet, előfordulhat, hogy a mérővesszőt védő fémlemezke miatt nem sikerül a körzőt megfelelően kitámasztani. Ezért szúrjuk a körző hegyét 10 mm­rel beljebb (21 a ábra).

A vonalak húzásakor, karcolásakor ügyeljünk a rajzeszköz helyes tartásá­ra. A rajztűdogjuk rövidre és a vonal­zótól kifelé döntsük, hogy a rajztű hegye közvetlenül a vonalzó éle men­tén fusson. A vonalak karcolása köz­bP.n a vonalz6t jól szorítsuk le. lehe­tőleg úgy álljunk, hogy a művelet alatt a tű hegyét mindvégig lássuk b

Ismétlődő alalu:atok előrajzem lásához célszerű sablont készíteni. Ha sablonnál yégezzük a munkát, sokkal gyorsabban elkészülünk az előrajzolással, de a sablon használatá~ nak más előnyei is vannak. Ha pl. körzővel, vonalzóval csak nehezen boldogulunk, jelentősen megkönnyíti a munkát a karc-sablon használata (22. ábra). A karc-sablon a 23. ábra alap­ján könnyen elkészíthető, kezelése gyorsan elsajátítható. Használata során azonban ügyeljünk abiztos, határozott kéztartásra. A karcolás (jelölés) le­gyen folyamatos és egyenletes.

Ha több bonyolult alakzatot kell előrajzolni és karc-sablonnal sem .lehet egyszerűsíteni a műveletet, akkor készíthetünk egészalakos sablont, ame. lyet a leme:zre fekte.tve körberajzol­hatunk. Az egészalakos sablon előnye, hogy segitségévei igen jol kihasznál­ható a rendelkezésre álló lemez felü~ lete, me rt a· sablon forgatásávai, áts helyezésével a minimálisra csökkent­hetjük a hulladékot. A sablon hasz­nálata során azonban tartsuk szem előtt azt is, hogy milyen módszerrel vágjuk majd ki az előrajzolt idömot.

2.3. Kivágás, darabolás

A kiszabott anyagrészt lemezvágó ollóva! vagy farésszel távolítjuk ei a lemeztáblából, lyukasztó vagy kivágó­szerszám aligha áll rendelkezésünkre odahaza. Ezért itt csak a darabolással és a fűrészeléssei foglalkozunk. · ,.,l

Az ollóval való nyírás é:s a fűrésze­lés eltérő módszer ugyan, abban azon~ ban mindkét szer~

el az

a)

36

.22. ábra

anyagot. Az ék jelentősége jól figyelhető hidegy~gáskor: az ék szerszám egyrészt az anyag oetl>eJE~.d

be hatol, másrészt repeszti, törését okozza (24. ábra).

A lemezvágp olló hason dolgozik, csak ott nem egy, ék alakú szerszám hatol az . ill. okozza annak törését, :és tiszta nyírás jön létre. ben megnézünk egy ollóval nyfrt

~ r----!

l\ ~t !-·-·-l

i

5

"' 15 25

40 80

·letet, láthatjuk, hogy ahol az olló élei a;z anyagba hatoltak, ott. a felület féhyes; középütt viszont szemcsés, amely a törésre jellemző (25; ábra)::'

24. ábra

"' (') "' ...,.

23. ábra

37

25. ábra

2.3.1. Kivágás ollóval

A kézi lemezvágó ollók közütlegismer­tebb az egyenesotló, amely - amint arra az elnevezése is utal - elsősor­ban egyenes vonalú vágásra alkalmas (26a ábra). Az egyetemes ollóval (26b ábra) viszont már egyenes és ívelt vonalú vágások is végezhetők. Mind­két ollófajta csak vékony lemezek darabolására alkalmas: fémlemezek Q;5 ... 1,0 mm,. PVC és papíranyagok 1 ,5 ... 2,5 ínm vastagságig vágható ve-lük. Ezzel szemben lyukollóval (26c ábra) - amely elsősorban körívek vágására alkalmas- már 2 mm vastag­ságig vághatunk fémlemezeket, PVC­és egyéb műanyag lemezek pedig 3 ..• 3,5 mm-es vastagságig darabolha­tók. Hátránya, hogy egyenes vonalú vágás kissé lassúbb vele ..

Különleges feladatok · elvégzésére egyéb kéziollók is haszrtálhatók, sok­féleségük miatt azonban ezekre itt nem térünk ki.

38

A kézi lemezvágó ollókkezünk tása révén, a kétkarú emelő elvén t.ik .. ki vágó· hatásuka;t. .. azonban csak az olló;csukódását érj el, ahhoz hogy az ollót kinyissuk, folyamatosan működtessük, a ujjunkat az olló szárán belül kell helyezni és azzal kell kinyitni az ol (27. ábra).

A kéziollóval végzett munka lehetősen fáradságos és lassú műve ezért nagyobb rnunkákhoz r:~l,:zer·n karos ollót használni (28. ábra), nek egy álló és egy mozgó kése van, erőkifejtést pedig karáttétel csoKKE~n ti. Ennek az ollónak 80 ... 90 cm állványzatot kell készíteni. fgy minthogy helyhez kötött -zott mértékben lehet vele ívelt vo !at vágni.

Sokoldalúbban használható a vi mos működtetésű rezgőolló (29. amely teljesítmény és szempontból felülmúlja a nyos mechanikus ollókat. ''"'"'u"'"u"''-'! a fáradságos munkát, mivel a

i6. ábra

27. ábra

39

a rezgő kés végzi, s így csak az oHó tar­vezetésére kell ügyelnünk.

A 29b ábrán látható lengyel Zaklady E!ektroma szynowe gyár által készí­tett PRMa 311 D típusú olló pl. igény­bevétel és kezelhetőség szempont­jából is: kiváló tulajdonságú. a teljesítőképessége, a karbantartása pe·· dig egyszerű. A rezgő kés és az állókés távolságát időnként ellenőrizni kell. A kések beál!itásakm· vegyük be a

40

teti, ahol megadtuk az s lemezvastag­sághoz tartozó h rést milliméterben.

Az 1 és az 5 késtartán meglazítjuk a l csavarokat, és a 3 ésavar forgatásá­val a 4 kések távolságát a szükséges mértékre állítjuk. Végül a 2 csavarok­kal - most már a megfelelő helyzet­ben- rögzítjük a késeket.

A gyár által eredetHeg beállított h távolság általában megfelel, ezért egy­két vágáshoz nem kell beállítani az ábrán megadott h távolságot.

A rezgőolló hátránya, hogy csak fémlemezek vágására alkalmas. Ezt a hátrányt küszöböli ki a körkéses o/16 (31. ábra), amely nemcsak alakját, hanem működését tekintve is újszerű. mivei a nyírást nem rezgő kés, hanem önélező körkések végzik. Ezért ezzel az ollóval fém, műanyag, textil, bőr, drótháló és egyéb anyagok is vághatók.

2.3.2. Kivágás fíírésszel

A rétegelt lemezek és a forgácslapok szerkezetüknél és méretüknél fogva nyfrással nem darabolhatók, ezért fűrészeljük őket.

A fűrészelés elve is az elemi ék működésén alapul, csak ezúttal az ék alakú fogazat úgy van kiképezve, hogy nyomás, ill. mozgás hatására az anyag­ba hatoljon, azt felhasítsa, felduzzasz­sza, majd forgács formájában levá!asz­sza a felületről (32. ábra). fgy a folya­matos mozgás és nyomás hatására az anyag elforgácsolódik. Ahhoz, hogy a fűréssze! hatékonyan, könnyen tud­junk dolgozni, alakítsuk ld a fűrész fogazatek Az sem hogy mi-

flírészt mert felület minős eisőserban a

! _ _____._ ~E .- M ('!, ~ "' .r. E ö o o o ö

- E l "'E o_\ "'- ~ "'·l ~ .- ..... N NIM

4'1

3t. ábr:a

fOrészfogak méretétől és kialakítáSá­tól függ. NagyméretO, szélesre ter­pesztett fogazat rendszerint durva, töredezett széiCí vágási felületet ad (33a ábra), sOrO, kis fogazatú farész­lappal a vágási felület viszont egyenle­tes (33b ábra). Ennek főleg akkor van jelentősége, ha forgácslapot vagy csiszolt felületO lemez~ vágunk ki. E~ért a farészlapok karbantartására, élezésére nagy gondot kell-fordítani.

· A fűrészlap éltartama ~,fCírész­lap minőségétől és a :·!~l'~sz{Ht· anyag keménységétől. f"' g . .bi'41 ]{opáS 'J~gelő­ször a fogak cs· . ·, Ot&figyelhető .meg (34. ábra), de a fOrésilá.p, eléletlenedé­sét legjobban a farészeleshe:Z szüksé­g:e~ erőkifejtés növekedése jelzi. ·

32. ábra

A fűrészlap élezése. Mielőtt farészlap élezéséhez hozzáfognánk, lenőrizzük a farészlapot. Fektessünk fareszfogakra egy egyenc ... u ......... v

vagy gyalult lécet (35. ábra), így tön kitOnik, hogy mely fogak tabbak, és melyek ugranak ki. A kiu fogakat jelöljük meg rostironnal és fűrészlapot fogjuk satuba a célra alkalmasabb ún, zor·itó:f;lat>Ucs~ ba. Befogás után először fogakat reszeljük az átlagos rno'm~,a~·~­sággal egyenlőre, majd fOrészréiSZE!Iö­vel rendre reszeljük végig valamen nyi fogat. Ügyeljünk arra, hogya lő a foghoronyba feküdjön (36. · A fogterpesztés hozzátartozi~ a

részlap élezés éhez. Erre·. azért

33. ábra

42

34. ábra

szükség, hogy a fOrészlap a lehető legkisebb ellenállás nélkül haladhas­son az anyagban~ Ha ugyanis a farészeit fogárok megegyezne a fogak (a fa rész­lap} vastagságával! akkor a farész meg­szoruJna. Ezért a fOrészfogakat úgy kelifjalakítan i;,. hogy szélesebb árkot ,vágjanak, mint a saját vastagságuk (37. ábra).

A fogterpesztés kétféle módon vé­gezhető el: .· .. · eterpesztőf~góval, ez 'a könnyebb és

biztosabb megoldás,

36. ábra

37. ábra

._.fdrészreszelővel satu ba fogva afú­részlápot. Otthon aligha tart mindenki ter­

pesztőfogót, ezért itt az utóbbi, min­denki számára elérhető megoldást ismertetjük.

Fogjuk be a farészlapot úgy, hagy a fogazott rész kb. 10 mm-re álljon ki a szorító szerkezetből (38. ábra).

Vegyük a kezünkbe a fOrészresze­lőt és afOrészlaprá'merőlegésen szorít­su k a fogakköié:~.~ i ut~ n a fO résiíU~sze­lő megfelelően illes:Zked.ett, ésávarjuk, ill. fordítsúk eLa reszelót kb. 30°-os szögben- (39. ábra). Ezáltal a reszelő előtti, ill. mögötti fog ellentétes irányba dől, ill: hajlik.

Hagyjunk ki egy fogat és végezzük el az előbbi mozdulatot, azaz hajta­gassuk végig az egész f(írészlapot. Hajlftás után .azonban mindig hagyjunk

38. ábra

43

39. ábra

/

40. ábra

ki egy fogat és mindig azonos irányba végezzük el a csavarast. . .

Ha nem új fűrészlapot hajtogatunk, vegyük figyelembe, · hogy előzőleg milyen irányba hajtogatták, mert a fogak visszahajtogatása könnyen törést okozhat.

44

A fűrészelés müvelete kézzel és kisgéppel. A fűrész helyes tartása, vezetése a 40a ábrán" látható. Ha a 40b ábra szerint vezetjük a fűrészt, akkor könnyen letérhet a kijelölt vonalról. Ügyeljünk arra; hogy a kezünk egy síkban mozogjon és közben egyenletes

erővel húzzuk a 'fíírészt. Ezért cél­szerű óvatosan· halad nJ. · Lényége~en köntry.ebha .munka vif.,.

farnos műkodtetésfJ kézi szerszámmal, mivel a figyelmünket kevésbé kell megosztani.

Ezek a kisgépek ma már általában épít6~ elemes megoldállsal készülnek, ami azt j.elen­ti, hogy a.gép ~~lojában csak cserélhetŐ 's:zer­szám, arnelyElt az aÍapgép,hez - rendszerint pintolyfúrógép he% ....:.. lehet, !=5atlakoztatni. Ez a:zért fontos, meJ?t a tar'tozékgépe~ lénye­gesen olcsóbban besierezhetők, millt a külön­leges g~pek1árn~!yek csák egy adott munka­folyamat" elvégz~~ére használhatók. Az ottho. ni munka során vÍszont arra kell töreked­nünk, hogy lehetőleg minél több múveletet tudjunk egyszerű és olqó eszközökkel El.lvé­gezni.

fgy pl. az SI<IL-gépek, ill. szerszámok néhány mozdulattal csatlakoztathaták az alapgéphrz.

· 41. ábra

.•A 41. :"ábra ilyen ún. dekopir fúrészt szemléltet. P\fűré~zgép}apja l<éskeny és. rövid. Nincs is szüks~g,hosszabb fűrészlapra, mert a dek6pir fűrész a lemezvágó ollóknál ismertetett reigő mozgással dolgozib:.Ezért ·a szerszám könnyen irányítható, ívelt vonalakhoz és bonyolult vágási feladatokra alkal~ mas.

A· dekopir fúrésszel végzett 'munka során ügyeljünk arra, hogy a kanyaro­dáskor ríe feszíts ük meg a fűrészlapot. A gépet rninden esetben ültessük az erre a .célra készftett lápr,a. · Csak olyan mérté.kben toljuk a. gépet; amennyire az haladni képes, a gép erőltet.ése a fűrészlapot és a gépet rongálja; ; ....

A korfűrészgép tengelyén kör aJakú fűrészlap forog, edorgácsol {42; ábra). Csak ;egyenes .vonalú vágáSra· hasz­nál ható. ·• .. fokozottan·' bdlesét'i'eszélyes gép/· ezért a:.·· kerfűrészlapók'(f.elerősf-

42. ábra

45

tésére gondot keli fordítani. Csak olyan fűrésztárcsat szabad a gép ten~ ge!yére rögzíteni, amely játék (ko-tyogás) nélkül ilieszked ik! . ·

Nagyon fontos az éles fűrésztár­csa, Kopott tárcsával nehéz dolgozni, a tárcsa felhevül és idő előtt tönkre­megy. A kopott fűrészlap köszörülés­sei újraélezhető (L a 2.4.2. pontot).

A kézi körfűrészgépek kezelése egy-a gép vezetése viszont hatá­

rozott, erőteljes mozdulatokat igé­nyel, ezért a gép kezelését ne bízzuk kiskorú ra. Soha ne nyúljunk a működő gép eié!

A villamos kisgépek kiiktatják a fáradságos fizikai munkát, ezért idő­vel megfeledkezünk az anyagok :sajá­tosságairól, keménységükről, s:z:ilárd­ságukrói stb. Hajlamossá válunk arra, hogy túlbecsüljük a gépek teljesítő­képességét, holott az is csak véges. Ezért kerüljük a gépek túlzott erőlte-

tését, "hajszolását". A gépek csak akkor segítenek, ha betartjuk a gyár­tók által előírt technológiai adatokiat.

2.4. A lemez megmunkálása forgácsolássai

kivágott lemezből különféle műve­!etekkel alakítjuk ki a kész alkatrészt~ Így pl. a. szegecsek, csavarok részére furatot készítünk, a lemez felületét köszörüléssei vagy hántolással tesz­szük egyenletesebbé, simábbá, a ki­vágott lemezdarabot reszeléssei ala­kítjuk tovább"

A legegyszerűbb kézi fúrógép a fur~ dancs (43a ábra) és az amerikáner (43b ábra). Az amerikáner forgási se~

bessége egyfokozatú átétellel növel­hető ugyan, de a fúrógép termelé" kenysége ennek ellenére nem nagy.

A villamos hajt:ású pisztolyfúrógé­pekből ma már igen bő választék áll 1·endelkezésre" Építőelemes megol­dásuk révén sokoldalúan felhasznál­hatók, akár állványra szerelve is (44. ábra).

44. ábra

A fúrót a kézi és a gépi hajtású fúrógépekben is tokmányba fogjuk be (45. ábra). A fúró tokmányba illesz­tésekor legyünk mindig körültekin­tők, mert a lazán illesztett fúrón meg­csúszik a tokmányban levő szorító­pofa és ezáltal a fúró is és a tokmány is károsodik. Kopott, sérü!t szerszám­mal pedig nem lehet munkát végezni.

Ügyeljünk a munkadarab a fúró A

45. ábra

dig merőleges, legyen a munkadarab­ra, ellenkező esetben ferde lesz a fu­rat (46~ abra). Ezért bonyolult alakú munkadarabfúrásához készítsünk meg­felelő alátétet, segédeszközt. Gondol­junk arra is, hogya férniemezek alá­támasztás hiányában e!hajlanak {47. ábra).

46. ábra

47

Kisméretű lemezek fúrásához mln­d~<~n esetben használjunk sikattyút, vagy fogót, A kézben tartott !emez~ darabka megszorui, mielőtt a fúró átérne az anyagon, együtt forog a fúró­val, és súlyos kézsérülést okozhat.

A fúl"ó hűtése. A fúrás folyamán hő fejlődik, és ez a fúrót károsítja, A gyárakban ezért fúróolajjal hűtik a szerszámot, otthon azonban víz is megfeleL A vizet ecsettel juttatjuk a fúró hegyéhez és gondoskodunk a vfz felfogásáról is.

Alumíniumlemezek fúrásakor cél­szerűbb petróleumot használni. Vigyáz­

nehogy a fúró "feltekerje" az ecsetet! Inkább kannát, edényt hasz­náljunk!

Farost lemezek és rétegelt lemezek fúrása esetén azonban nem tanácsos a hűtőfolyadékot a furatba juttatni, már pedig a fúró ilyenkor is felhevül. Ezért az a legcélszerűbb, ha kisebb edényben, pl. konzervdobozban tart­juk a vizet és a fúrót időnként bele­mártogatj uk.

A csigafúró két fő része a hengeres vagy kúpos szár, és az ún. dolgozórész (48. ábra). A forgácsolást a dolgozó­rész, pontosabban annak csúcsa vég­zi. itt kell kialakítani a fővágóéleket, a keresztélt, ilL a homlok- és a hát­feli.lleteket. A dolgozórészen vannak még az élszalagak és hornyok(49. ábra).

A keresztél képezi a fúró minden­kori csúcsát, hegyét (1. a 49. ábrát) ... A keresztél a fővágóél, ill. a hátfelüle­tek köszöri.ilése folytán keletkezik. A helyesen kialakított fúró kereszt­éle mindig egyenes és a fővágóélle! 55°.os szöget zár be (50. ábra).

A fávágóélek a hátlapok, ill. a hom­loklapok mentén keletkeznek, azok­nak mintegy határvonalát képezik. Gyakorlatilag a dolgozórész két csiga­vonalú elemének hátraköszörüléséből jönnek létre.

A hátraköszörülés célja kettős:

egyrészt a fővágóélek kialakítása, más­részt a hátfelület kúposítása. A kúpo­sításra azért van szükség, hogy a hát­felület ne súrolja az anyagot.

Az élszaiag a fővágóéltői független, a furat falát simítja, és vezeti a fúrót.

A hornyok a fúráskor keletkező for­gács eltávolítását teszik lehetövé.

A fúró csúcsszöge (51. ábra) a két fővágóél által bez<irt szög. Nagyságát mindig a fúrandó anyag minősége

(keménysége) szerint kell megválasz­tani (12. táblázat).

12. táblázat Csigafúrók ajánlott csúcsszögei

Anyag

Acél

Alumínium

Réz

M!íany:ag (lágy)

Míl'anyag (kemény)

Paia, kerámia

Cink

A csigafúró csúcs­

szöge, fok

118 ... 130

120 ... 130

130 . .,140

130 ... 140

80 ... 90

80 ... 90

130,..140

80 ... 85

i Hatfelület ' _Eiszolog

/ Homlokfelület Horony ~~-55"

\Dl 49. ábra

A fúró csúcsszöge, fővágóéle és ke­re~ztéle szoros kapcsolatban áll egy­massa!. Ha ugyanis a fúró fővágóélei nincsenek szimmetrikusra köszörülve, akkor a keresztél és a csúcsszög sem lehet pontos, következésképpen az ilyen fúróval fúrt furat sem (52. ábra). Az aszimmetrikusra köszörült fúró a névlegesnél nagyobb furatot készít!

Ezért a fúró köszörülését követően célszerű idomszerrel ellenőrizni a fúróélek szimmetrikusságát (53. ábra), de a fúróhegy torzulása szemrevéte­lezésse! is megállapítható.

A csigafúró é/ezése. Az elkopott vagy törött fúrót először köszörüljük

50. ábra

egyenesre, majd nagy vonalakban -egyelőre a hátfelület kúposítása nélkül - alakítsuk ki a csúcsszöget. A munka folyamán ellenőrizzük aszimmetrikus­ságot is. Ha a csúcsszög megfelel, akkor ~essünk egy pillantást az élszögre is, es amennyiben az is megfelelő, a köszörűkorong oldalán enyhe csavaró mozdulattal köszörüljük vissza a hát­felületet. Ha jól dolgoztunk, akkor a keresztél egyenes és a vonala keresz­tülhalad a fúró képzeletbeli tengelyé­nek vonalán (54. ábra).

A csapfúrónak (55. ábra) több vágóéle van. Nagyobb átmérőjű fura­tok, lyukak készítésére haszná!atos.

49

Műanyag lemezek megmunkálására alkalmas, fémlemezekben nem hasz­nálható.

A körkiszúrót (56. ábra) a vágandó kör átmérőjének megfelelően be lehet állítani. Nagy elővigyázatosságet igé~ nyel, mert rendkívül balesetveszé­lyesi

l Szar

ker.QI az anyaggal, annak részecs molekuláit leszakítja, mintE;gy letö a felületről (5'7. ábra). ··

A köszörűkorong. A köszörülen anyag szilárdságának, · megfelelően, más~más típus zetű .és ragasztású köszörííl<"•'>r("lnO"·ot használunk. A korongba ágyazott szem,-

a r l l Alllthato kes

Au;thatO rUd 56.ábra

2.4.2. Köszörülés

57. ábra

A köszörülés során a forgácsleválasz­tást szabálytalan alakú kőszemcsék, kristályok végzik, amelyek a köszörű­korongba vannak ágyazva. Miután a forgó köszörűkorong érintkezésbe

50

esék mérete sem mindegy. A szemcsékből készített korong a finomabb szemcsékből készült rong pedig simább felületet hoz Ennek megfelelően a köszörn'"'"'"'n­gokat szemcsenagyságuk és összetételük szerint osztályozzuk.

- ;' ... ~.l (""'.: ::' ~

;A; szemcsenagyság1 iszerinti os~tá'-lypz;ás a k(?ve~kező; : : 1 '\-~nagyon ~-\Irva: 259";~;2QP J.l!ll, h ·düriva ·.•.•.·· · : 200.~:80' J.trn; / · . közepes · ' 80 ... !O J.lli"l .•

finom 30 ... 10 J.lm, nagyon finom 10 .. .4 J.lm. . ... A kötés keménysége nemcsak a ragasz-

tás, hanem a forgácsolás szempont­jából is fontos.

A kemény kötésű korongok a szem­cséket erősebben fogják, s ennek következtében a szemesék nehezeb~ ben tudnak kiváJni a korongból. fgy a korong lassabban kopik ·ugyan, de mivel a szemesék előbb veszítik el ai élüket, mint kiválnának a korongból, ezért a korong forgácsolóképessége csökken, jobban melegszik.

A lágy kötésű korongok viszont a szemcséket előbb elenged ik, mint azok kitompulnának, így mindig éles szem­esék kerülnek érintkezésbe az anyag­gal. Ezért a lágy kötésű kövek előbb elkcwnak, de jobban forgácsolnak, mint a kemény kötésűek. ... .. ... A· kötés keménységét a következő­képpen jelöljük:

Jágy E, F, G, H, J, K, közepes L, M, N, 0,

58. ábra•

~~mény P, Q, R, S, T, V, Z. Qtthonra szerezzünk be

~tegy durvaszemcsés, lágy . kötésű korqngot kisebb anyagalakítási

· inunkákhoz, és • egy flno~;~emcsés, közepes kötésű

koronget szerszámélezéshez.

· A korongak alakja és mérete is sok­féle: A leggyakoribb alakokat az 58. ábra szemlélteti. Balról fdbpra;Játható a normál; a keskeny,: á fazék, a kúpos fazék és a tányér alakú köszörűkorong. Ezek közül a normál és a keskeny számunkra a legfontosabb, mert a fazék- ésa profilkoronget csak külön­leges feladatok elvégzésére használ­ják . .A köszörűkorong átmérőjét és a furat méretét a köszörűgép .. méretei alapjánwálasztjuk ki .

.A csapos{<orol}gok rövid acélcsapja (59: ábra) pisztolyfúróba is befogható, így köszörűgép nélkül .is lehet hasz~ nálni ő.ket szerszámélezésre vagy ki­sebb. köszörülés i munkákra.

A c~aposkoróngok ilyen használata azonb(ln csak szükség111egoldás, tnert a pisztolyfúró ,forgási sebessége és ~ korongok kic.si átmérője mjatt .a csaposkorongok. forgácsolóképessége messze elmarad az optimálistól. : '.

A csaposkorongok hajlékony (flexí­bilis) tengelyre szerelve nagy fordulat• számon . .dolgoznak hatékonfan 'és ne.;. h ezen" hozzáférhető· helyen vagy· sza .. bálytalan alakú múnkadarabok köszö.., r.ülésére használhaták erédményeseb"' ben (60. ábra). · ·

A < köszörükoron~ ·· 'feis:i~réles.el A köszörülés· fokozottan balesét~észel /yes rnűvelet; ezért mar a :ko'ront fef"­szerelésekbr meg kell teremténi á biztonságos munkáY-égzés lehetóségét;

51

l'

, ..

59. ábra

60. ábra

A köszörűgé~ által létrehozott for- A csavar meghúzásakor kerüljük gó mozg'ás a tengelyen és a szorftó- túlzott megszorftást, mert a s;z:o táresán át.jui: á korongra. fgy elsősor- tárcsák már kisebb nyomaték ban a horony illesztésér'e, ill. a szo'rító- is rögzítik a korcmgot. . ,. · tárcsák szabályos el~elyezésére ügyel- A szakszerűen' felszerelt jünk. ' ·· • ' ·· · · • · ·. korongat a 62. ábra szemlélteti. · Mar a felszerelés előtt alaposan vizs- Miután rögzítettük a

gáljukmeg a köszörűkorongot. Törött, felszereljük a védőburke repedt k~rongot nem szabad felsze• beállítjuk a tárgyasztalt relni~ A kor:ong furatá ne legyen na- Ezek nélkül a biztonsági gyobb a pontos illesztéshez szüksé~ sek nélkül nem szabad a ges méretnél, a 'k.ororíg ne "kotyog- működtetni! · jon" a tengelyen. Ha pontos illesz- A felszerelést követően kb. öt tés nem való:;íthatc) meg, akkor il/esz- cig forgass uk üresjáratban a tóperselyt · kell . készíteni {61. ábra). ezalatt ne álljunk a koron g ete, és A kor()n,got rögzítő anyát -.,.amennyi- '• kat se engedjünk oda! Előford ben .a menete nem ellentétes a forgás" ugyanis, hogy a koróng rejtett hi iránnyal ....... ellenanyával biztosftsuk. vagy szerelési hiányossága miatt

52

Uleszt~persely

~~. ~:

6t. ábra

63. ábra

törik és a nagy fordulatszám követ­keztében · robbanqsszerlien darabjaira sza,kad; Az ilyen korongrobbaná$ok­nak súlyos .követk,ezményei lehetnek.

A szabályosan forgó köszörűkorong k.ontúrj~ jól kiyehető, a futása zaj­~al.an. , A h~lytelenül szerelt koro.ng az excentrikus fo.rgás következtében

62 •. ábra

üt, amitől a géptest is rezgésbe jön. Ennek következtében a korengfutás zajos, a pontos munka !.ehetetlen.

A köszörülés múveleteit a llleg­m)J nk~.Jás .. jeiJege sze r int, · csoporto­sítjúk; így :~esz:élünk sík•>;ifur~t-. palást~ stJ:?; ·.kö~zöí:ül,ésrőL Jtt ,;,e~k kö;z:ül csak a házilagel;vége;z:hető {llíiV::e .. leteket ismertetjük. . ..

A munkadarab felfogása. J\,kösz6rU+ lendő tárgyat a .tárgyaszta/ra fogjuk fel,. amelynek az anyag. felfektétésére szolgáló felülete állítható. A tárgyasz~ tal dön.téséveL:pontosabban. és bizton~ ságosabban végezhető Jerde. felületek köszörülése. Különösen vágók, v.ésők élezhetők így .eredményesen, ·• de ·;a fúrók csúcsszöge is hatékonyabbari kialakítható tárgyas;z:talr~ fektetve (64~ ábra). .. .. • .. : . ·

.A tárgyasztalra fektetett monka,,. darabot fogjukszorosan; biztos kézzel~ és .úgy. hozzuk érintkezésb~ a k()rong-í gal. Köszörülés közben oldalirányba is mo;z:gassuk a muríkadarabot; fg~ elkerülhető, hogy a kor'r>ng egyoldalú­an kopjon (65. ábra).

53'

A munkadarabot hűteni kell, mert a keletkezett nőtől kilágyulhat.

Köszörüléskor forgács és por kép­ződik, ezért tartós munka esetén szellőztetésről, elszívásról is gondos­kodni kell.

Bonyolult felületek (pl. körfűrész­

tárcsák, fűrészlapok) köszörüléséhez különleges horonyra van szükség. Ilyet magunk is kialakíthatunk kes­keny korengból úgy, hogy pl. a fűrész fogprofiljának megfeleléSen leszabályoz­zuk. Ez korongszabályozóvai vagy el­használt köszörűkorong-darabbal vé­gezhető (66. ábra).

A köszörülendő felület legalacso­nyabb pontja se legyen soha a korong vh::szintes alatt, különben a

, kitépi a kezünkbői a Ez súlyos sérülést okozhat és az aikatrész is tönkremegy.

Köszörli!és közben használ·

2.4.3. Hántolás

l

Hántolással a lemez kisebb egyenetlenségei szüntethetők

ilyen pL forrasztás után az né vált felület lekaparása, vagy a darabolásból eredő sorja eltá­volítása. A hántolás időigényes kézi művelet.

A hánto!ószerszamok körül a legismertebbek a következők: háromélű hántoló (67a ábra), ponthántoló (67b ábra), húzóhántoló (67c ábra), kanalas hántoló (67d ábra), szívhántoló (67e ábra). A hánto!ószerszámok élszöge

mert a kis élszögf.i' szerszám letompulna, élét ve:szítené. fontos, hogy a hántol6:sierszám legyen, ezért csak · jó lnc~se(~tl

Egyszerűbb hántolószerszámot _!Jgyan­is magunk is .elkészíthetünk. Igy pl. háromélű hántoló lekopott fűrész­reszefőből, ponthántoló pedig lapos­reszelőből alakítható ki.

l

a) 66. ábra

A háromélű reszelőnél, ill. hántoló­nál az élszög kiadódik. A ponthántolón viszont a köszörülésnél említett mó­don alakftjuk ki az élszöget (68. ábra).

Köszörülés után, ilL karbantartáskor fenéssel. finomítsuk a szerszám élét (69. ábra).

A hántolás művelete. Hántolás­kor az a legfontosabb, hogy megfelelő

b) c) d) e) 61. ábra

szögben tartsuk a szerszámot. Sorjak, élletörések alkalmával az a iegcélsze~ rűbb, ha a szerszám éle merőleges az anyagra. Így egyetlen erőteljes mozdu­lattal eltávolítható a sorja, ill. lesimít­ható, ietörhető az éles felületrész (70. ábra).

Nagyoló és ponthántoláskor 60°~os szögben tartott szerszámmal dolgoz­hatunk a leghatékonyabban. Egyen­letes erővel előre-hátra mozgassuk a szerszámot, közben a szerszám leszo­rítására is fordítsunk figyelmet, mert előfordulhat, hogy a túlságosan leszorí­tott szerszámmai mé!y hornyot vágunk a simftandó felületen.

A húzóhántolóval a legbiztonságo-sabb a me~·t a szerszám moz-

55

gásaegyszerűJ?b;a:húzó mozgásram~m kel.l akkora figyetmet for~f:tanLés .a szerszám egyenletes lesz~ritása. (Js jobbart érz~k.gl;hető (71, ábJ:a). ···• Ez. az előny~. a szivhánto,lónak js, ar:pellyel a kanalas hántolóhoz hasonlóan ívelt felületeket hárrtolhatunk. ·' .

A díszítő1há~:~tolást (vésést) disz­tárgyak csinosítására alkalmazzuk. ,Lé­nyegében megegyezik a már ismer­tetett hántol.ási módokkal, csa.k na­gyobb gyakorlatot és esztétikái, gra­fikai ismereteket is igényel. Díszítő hántoláskor ugyanis a szerszám össze­tettebb mozgást végez, és a kivésett hornyok mélysége, szélessége is külön­böző. Ennek ,megvalósitásához pedig kifin9mult érz~kre és nagy gyakor­latra'van szükség.

Díszítő hántolást csak olyan .kisebb tárgy,on (pl. névtábla, Cllszdoboz, sze­lence stb.) alkalmazzunk, amelynek a felülete kifogástalanlll sima, ka.rcolás­mentes. Csak így érvényesül a vésett felirat, a díszítő motivurn.

A díszítő hántolás szerszámai keres­kedelemből ritkán szerezhetők be, rendszerint saját kezűleg kell eikészí­ten ünk; A ·szerszámok elkészítéséhez ezÚttal is jó min:őségű ac~lravahsi:ük~ ség. fgy .p!. sz~f~p~zárból, tűres.zelőből célszerű kiahikítahi a vésőket, arrié­lyeknek alakját, méretét a 72. ábra, a profiljukat. pedig a,. n. ábra s:z:emlél­tetL A véső profilja s:;zerint lehet:

hegyes véső (7~$' ábra), ívelt véső (736 ábra), lapos véső (73cábra), horogvéső (73d ábra). Gyakran neb~:;zséget okoz az egy

milliméternél kiseb,b élek kialakítása, márpedig a vésők. kellő élezettsége rendkívül fontos. Ezért a vésők .ék-

56

J

i

69. ábra

70. ábra

"'

\

\·

\ \

\ \' .\

\

\

160

70

12. ábra

b) c) d) 73. ábra

szögét először finomszemcsés köszö­rűkorongon nagyoljuk, majd vizes köszörűkorongon (kézzel) csiszoljuk, végül olajkövön fenjük, ill. élezzük.

A véső nyelének alakját és méretét l. a 72. ábrán. A véső nyele eltér a szokványos szerszámnyelektől, mert a vésőt nem marokra, hanem tenyér-

'37

be támasztva kell fogni, vezetni {74. ábra).

A díszítő szerszám vezetése a 75. ábrán látható. Négyféle motgá~t külön-böztetünk meg: \ • egyenes szúró mozgás a ~Sc1-á~rán

látható, , ... ·-· ..... • a szakaszos szúró fu(;)zgást a'. 'lSJ;i

ábra szemlélteti; ·, epercegtet~ mozgá_sesetén (7Sc,~bra) ! i

a szerszánia~jobbra-balra,.di:)rít'ög~t-:. , ve toljuk előr~. miközben erőtél:: jesen az anyagra $zoritjuk; a vésett horony diszesebbé válik és könnyeb­ben is kialakitható,

• a karmolást {75C/ ábra) a horogvéső húzásával érjük el, a szerszámot vo­nalzó mellett használjuk.

-a)

c)

·74. ábra

75. ábra

58

-b}

d)

{

2.4.4. Reszelés

Lemezmunkákso.rán ritkán kell reszel­ni, hiszen a lemez kis keresztmet­szete ezt nem ,indokolja, és a·lemezek felülete külön~en is elég sima. Néha .. azonban mégis reszelót kell fogni, ezért erről is sz'ólunk pár szót.

A legfontosabb reszelőfaj tá kat· a 76. ábraszemlélteti. ' •

t!.

Minthogy a munkadarab felülete rend­szerint. nagyobb a r~~ze.lő széless~gé­nél, ezért a resze.lé)t oldalirányban is mozgatni k~ll~ Tegcelszerűbb, ha a felületeF, keresitirányból is átreszel­jük (77~ ábra), é:t~ltal k~vésbé alakul ki domború felület. · . Domború (kör szeivényűJ felületré­

szek kialakftására is lapos reszelót ha.Sználunk, de ilyenkor a munkada­.rabot is mozgatni {forgatni) kell.

n. ábra

Sík felületek kialakításóhoz lapos reszelő a legalkalmasabll. Nagyobb felületek megmunkálásakor célszerű; ha előbb nagyoló reszelővel nagyoljuk a felületet, majd simftó reszelővel alakitjuk ki a; végső formát.

Törekedjünk arra, hogy a szerszám a kialakitandó felület sikján mozogjon.

Ekkor s~kszög alakul ki, amelyet simftó resz;el&vel ú~. lengő reszeléssei (78. ábra) rnunkálunk tovább mind­addig, amfg a felület el nem éri a ki­vánt alakot.

A (uratokat, ívelt üregeket és a· haj­latokat {79. ábra) gömbölyű reszelővel munkáljuk meg. Ilyen esetben is szük-

59

78. ábra

ség van a szerszám oldalirányú mozga­tására, de a reszelő hatékonysága csavarással is fokozható. Hasonló cé­lokra alkalmas a félgömbölyű . és a madárnyelvű reszelő is.

Sarkos belsejű felületekhez a négy­szög, a háromszög és a késélű reszelő a legmegfelelőbb.

Belső felületek, furatok esetében célszerű a munkadarabot többször megfordítani és úgyfolytatni amunkát, így könnyebb és gyorsabb a felület kialakítása.

Soha ne használjuk a reszelót nyél nélkül! Időnként a munka folyamán

79. ábra

60

is ajánlatos meggyőződn'! arról, a reszelő szilárdan áll a nyélben. A letlen reszelő súlyos balesetet o hat!

2.5. Hajlítás

A hajlítás elsődleges célja a kialakítása, de hajlrtást alkalmazun akkor is, ha a lemez szilárdságát juk növelni.

A hajlításnak számos változata va amelyek nagy része csak üzemi körü mények között végezhető. Itt azokkal a hajlítási műveletekkel lalkozunk, amelyek otthon is elv hetők.

AhajUtás képlékeny alakítás; Ez jelenti, hogy az .anyag .,.;.;,.v.,.t-.,,, .... ~, .. "' zetében a kristályok eltorzulnak, maradandó alakváltozás jön létre.

A 80. ábrán egy egyenes és egy haj. litott lemez .szerkezete látható. ·A mez külső rétegei· (kristályai} nyúlnak, a belsők pedig tömörnrllnAI,.~·

8Ó. ábra

Valahol az anyag közepén találhatók azok a kristályok, amelyek.·a hajlítás hatására sem módosulnak; ezt az elméleti réteget nevez:z;ük semleges szálnak. ·, .... •· ·

A semleges szcilllak:m'éretezés szem­pontjából van jelentősége, mivel a hajlított lemezen külső és belső méret alakul ki, amelyet egy milliméternél vastagabb lemez esetén nem szabad figyelmen kívül hagyni (81. ábra).

o

l

)!,..,

1'-.

2.5.1. Heogel"ít~$

A hfi kÖrü.li munka során nem dol­gozunk nagyon \.istag lemezzel, hen­gerítéskor viszonylag kicsi a szövet• szerkezet módosulása, ezért nincs szükség bonyplult gépekre, nagy erő'­hatásra. Legféljebb kézi működtetésű hengerítőgépet használunk.

A kézi mííködtetésű hengerítőgép hengerel kétfélék: · · ··• .. · • ·'. · • forgóhengerek~ amelyeket a ten­gely végén levő fogaskerék forgat,

• hajlftóhenger, amelyen a lemez meg­törve fvelc5dik (82. ábra).

A gép állványa, .a kézi forgat(! kar és a többi alkatrész; ~·83. ábrán látható.

. Gyakran előforc:I\JI, hogy a hengerí­tend61é.!rléi a hajlítóhengerhez érv~ elakad, mivel a'hájlft§hengernek nines. kényszerkapcsólat~ a, forgóhengerek­keL fgy a forgóh~ngerek forgatása ellenére sem jön létre a hajirtás (84. ábra). Ezért az anyag befogását követő­en 15 ... 20°-os szög~en törjük meg a

b

··l··

a+s

8i.ábra

61

!<'

83. ábra

lemezt, akkor könnyedén ráfordul a hajlrtóhengerre (85. ábra).

Ügyeljünk arra, hogy a lemezt egye­nesen helyezzük a gépbe. Ha a lemezt ferdén fogjuk a hengerek közé, a hen­gerített idom is ferde lesz, amit már csak nehezen lehet helyrehozni (86. ábra).

Kúpos felületek hengerítéséhez .a

62

84. ábra

85. ábra.

f

hajlttóhengert ferdére kell . állítani, yagyis a\_nagyobb át!Jlér§Jc:li.§JJeiJc:lbb, a·· szqkebb átm.érő felő~,:P~<!ii; lejjebb. Ezenkívül kézzei is i~~nyitani.(csúsztat­ni) kell a lemezt, ·inert a 'két átmérő kerületé&,őí\adóqó különbséget a hen­gerek n~n'\ Í1Jdfá~. követn.i.

Kisebb lclómok gép nélkiil. is henge­relhetők, csak több .fizikai munkával. Lemezek hajlrtása, íve.Jése pl. egyszera faék felhasználásával <i.s rnegvalósft­ható, ha az ék mentélí egyenletes ütésekkel szakaszosan átkahipálju k a lemezt (87. ábra).

86. ábra.

87. ábra

63

88. ábra

A kalapáccsal, hajlított lemezeket azonban hajlítás ut~n tovább kell egyengetni, simítani; rríindaddig, amíg el nem tűnnek a fel-ületről a kalapács;. ütések okozta horpadások, sérülések. Erre a célra vastagfalú acélcső vagy nagyobb méretű köracél a legalkal­masabb. Az egyengetés során is töre­kedjünk a rendszer,ességre: az egyen­getést meghatározott síktól kezdve folyamatosan végezzük.

Egyengetéssei csak kisebb felületi egyenlőtlenségeket érdemes megszün­tetni. Ha a felület nagyon horpadt, akkor célszerűbb előbb átkálapáiJ1.i, amelyhez szögletes szeivényű anyagot használunk üllő gyanánt (88. ábra)~ ~ ,

1 \

2.5.2. ~l hajlítás

Az élhajlítás elve azonos a hengerítés elvéve!, csak a hajlítási szöge nagyobb. fgy az anyag szerkezetében hasonló folyamatok játszódnak le mint a hen­gerítés alkalmával, viszont a hajlftás

64

helyén jól .látható él képződik, am egyben na:gyob,b szilárdságot is ad közeli felületrészeknek. ,

Az áthajlítdst kisméretű, lemezek hajlítására alkalmazzuk. Am velethez áthajtóvas, ill. a legalkalmasabb, de otthoni mu hoz egy sarkos idomacél (p l. U vény) is megfelel. . ..

A lemezt a kijelölt hajlítás i vo megfelelően az U szelvényre fek jük, és erősen rászorftjuk. E ütésekkel végigkalapáljuk a lemez letét, közvetlenül az U szelvény felett, ennek hatására él képződik felületén. Az így kialakított él továbbkalapálva az anyagot, a forma már könnyen kialakítható ábra).

A rnűvelethez jobb a mivel acélkalapács használata előfordulhat, hogy az anyag megn lik.

Vastag (2 ..• 3 mm) lemez .;.+h~; .. ".~"

hd~ lényegesen nagyobb erő ezért már a lemez leszorítására, zítésére is nagyobb go'ndot kell dítani. Jó hasznát vehetjük ilyen ben pl. az asztali satunak is, ha a lern szélessége nem haladja meg a pofa szélességét.

Két--Mrom milliméter vru;ta:~Zságú; lemezt legcélszerűbb a hajlftási nek megfelelően rögzíteni, majd len erőteljes mozdulattal a irányba hajlítani (90. ábra). Ezt tően kalapáljuk le·a lemezt a satu

. fákra, de óvakbdjunk a túlzott től, mert a lemez ezúttal is m~-....... " hat. Ezért használjunk (91. ábra).

Élhajlitás után egyengessük kalapálás folyamán keletkezett 90. ábra 92. ábra

65

padásokat, egyenlőtlenségeket. A mű­velet alatt soha ne nyúljunk az egyen­getőacél és a lemez közé! Az egyen­getést tervszerűen végezzük, szaka­szosan haladjunk a horpadásokat mint­egy kisímítva a felületről (92, ábra).

A kézi áthajtás -egyszerűsége elle­nére - fárasztó, a minőség pedig bizonytalan, a felületen a gondos mun­ka el,lenére is meglátszik a kalapács­ütések nyoma.

Kézi müködtetésü élhajlftó ké· szüh~ken már kifogástalan minőségű hajlítás végezhető. A készülék műkö­dése, felépítése annyira egyszerű, hogy az elkészí~ését javasoljuk jobban fel­készült olvasóinknak.

A lemezt a ·befogószerkezetre rög­zíti. A béfogós~erkezettel párhuza­mosan helyezkedik ·el a hajlítóhasáb, amellyel a rögzített lemez éiben hajlrt­ható (93. ábra).

BefogÓszerkezet

93. ábra

66

A befogószerkezetet a készülék lein !illhely!ilzett csavarorsók mű tetik, míg az erőt igénylő hajlítóh mozgatását az ugyancsak . a szélein levő, azonos síkban fe csapok végzik.

A gaz~a#gos anyagfelhasználás cél. jából az élhajlító készülékek 1 OOO, 1 és .. 2000 mm-es hosszúságban nek:Ajobb kezelhetőség végett a zítőszerk~zet emelését végző orsókat tengely köti össze, ill. hez kapcsolódó kúpkerék m Ház korüli munkához azonban a szoritószerkezet is és a hajlftóhasáb elkészíthető keményfából bükkből), a csapokat pe~Hg kal lehet helyettesíteni (94.

A kézi működtetésű élhajlító lék teljesítménye el,marad a pek teljesitményétől, egy mi nél vastagabb lemez hajlítására nem kalmas, de vékony lerriez egyszerű hajlitására tökéletesen megfelel.

2.5.3. Domborítás

A domborítás régről ismert fém mez-alakitási művelet, amelynek játitásához sok gyakorlásra és !emre van szükség. A gyakorlás mait azonban feledtetik a dom . sal kés'zült dísztárgyak, amelyek kellő megmunkálás esetén - a legszebb darabjai lehetnek.

A domborítás szerszámai. boritáskor is az anyag szer módosulása, vagyis az !ása révén jön létre az mivel ezúttal többirányú a nyúlása, ezért a feladat bonyolu mint az élhajlítás vagy a h"'"'"""'r·;r"

94. ábra

esetén. Ezért a domborításhoz külön-· A különféle mé.retű acélalátétek, leges szerszámokra van szükség. süllyesztékek a 96. ábrán láthatók.

A domborítókalapács mindkét üt5~ A süllyesztékekből .több méretet is felülete domború (95a ábra). Hasonló d érdemes beszerezni, mert nem közömo; alakú a nyújtókalapács, amelyet első- bös, hogy a domborftandó lemezhez sorban hengeres fel ülete~;kibajiJtására m ilyen mére.tű ·~süllyesztéJ<et .·· ~mn4-h'aszhálnak (95b ábra), d.e nem. nélkü- Junk. A süllyesztékac;é~ ·méne~~jc,IÍ8Yí löZihető domborítási' munkák során' a válasszuk megl:hogy,amegmuok~lanpó hagyorilányos kalapács sem. felüleLátmérőjének kb. egyhartmadá.;;

61.

a) b)

95. ábra

. '

b

~o.."'" .. ,~ •. .;,,,; müwel~t. A dom~ fölé

b

,:=J

fektetjük, úgy hogy a lemez megközelítőleg a süilyeszték a középpontja fölé keri.iljön. A

kiindulva ,-~,.,.,m;....,,,.,.~"; .. ~

kalapáccsal úgy kalapáljuk körkörösEm a lemez felületét, hogy az ütésekegy~ más mellé essenek (97. ábra),

Az ütésekhatására a lemez megnyú~

) r r

97. ábra

lik, domborodik. Ekkor kijjebb csúsz­tatjuk a lemezt a süllyesztékből és egyenletes forgatással, ill. kalapálássai a széleket is megmunkáljuk (98. ábra).

Ügyeljünk arra, hogy azonos erővel kalapáljuk a lemezt, mert ellenkező esetben a felület eltorzul. A kalapács­ütéseket közvetlenül egymás me/lé mérjük; különösen a körkörös haladás fontos. Ezért kezdetben nagyon hasz~ nos, ha egymást követő körök rajzo­lásával mintegy i.itéstervet készítünk magunknak (99o ábra).

A műve!et során a a nyúlás K<O\ret!!<eztétlen vékonyodik, és keménye-

911. ábra

• 99. ábra

dik, ennek következtében megre­pedhet, átszakadhat. Ezért méiydom­boritás ésetén a domborítás alatt álló anyagat ki keU lágyítani.

A ··lágyítás hőkezelési művelet,

amelynek során a lemez teljes felü­letét izzásig hevitjük. Az izzítist köve­

tően gondoskodni kell a lemez lassú hűtésér(í/, gyors hűtés hatására ugyanis az anyag kemény marad, sőt ·esetleg keményebb lesz.

Rézlemez esetében fordított a hely~ zet: hirtelen hűtés hatására lágyul ki a lassú hűtésre kemény marad.

69

Egyengetés. A forma kialakítása után d ke!! tüntetni a horpadásokat, mélyedéseket, mert a domborított felszin közei :sem egyenletes, A~ alak ellenőrzésére sablont is haszná!ha~ tunk. amelyet a domborított felütet ~vének megfelelő körívvel rajzoltunk ki ábra).

2.5;4. KihajUtásí zömité:>S

Ki hajlítás. A domborított munka­darabok felszíne csak ritkán egységes: az esetek többségében több darabból áll, amelyek alakja ellentétesen dombo­rodik (102. ábra).

100. ibll"a

Az egyengetés második lépcsője az ún. fényezés, amelynek során a még meglevő apró horpadásokat is eltün­tetjük. Ehhez a művelethez hagyomá­nyos kalapács is használh~tó, de van erre a célra ki.llönleges fényezőkala~ pács is, amelynek a foka egész enyhén domború. . Fényezéskm~ egész kicsiny iitÉlS<ellá~t

.mérjünk a .!emez felszinére- mintha kopogtatm'in k -:. s ezúttal is körkö­rösen haladjunk a kaiapálással, mert az anyag is nyúli~! Alátétnék

h21nem vala-

'70

Homorú felületet kihajlítással lehet elkészíteni oly módon, hogya henge­res vagy kúpos felületet domború acélüllőn nyújtókalapáccsal kihajlítjuk (103. ábra).

102. ábra

103. ábra

A kihajlítás művelete megegyezik a domborítás! műveletnél ismertetett eljárással: egyenletes, egymás mellé mért ütésekkel nyújtjuk a lemezt a kívánt alakra, nyújtás után pedig egyengetjük, ill. fényezzük a munka­darabot.

Haamunkadarabot .nem lehet meg­felelően felfektetni, vagy bizonyos felü­letrészek elérhetetlenek hagyományos szerszámokkal, akkor különleges szer­számokra van szükség. Ilyen külön­leges szerszám a rezgőüllő.

Rezgőüflőtakkor használunk, ha belső felliletet kell kihaj!ítani. Ilyenkor E!.

ütve átvisszük az ütés felületre

(104. ábra), az üiiő tehát közvetítő szerszám.

A rezgőüllős kihajlítás nehéz, nagy tapasztalatot igénylő művelet, ame­lyet inkább sérilit felületek javítására

célszerű alkalmazni, pl. ha behorpadt felliletet kell eredeti alakra visszaállí­tani.·

A feles hajlítás során a lemezt úgy hajlítjuk meg, hogy csak a lemez ten­gelyv?nalát61 kifelé eső felét kalapál­juk. Igy a lemez egy oldalon nyúlik, ill. hajlik (10.5. ábra).

a hajiftási módszer nemcsak le­mezcsíkok, hanem éiben haJlított leme­zek megmunkálására is alkalmazható (106. ábra). A művelet során keletkező felületi egyenlőtlenségek (kalapács­nyomok) azonban néha hátrányt jelen­tenek, más esetben viszont pL dísz­

a kalapácsütésektől baráz­rusztikus felszín··a cél

71

·. ', '

104. ábra

105. ábra

72

106. ábra

107.ábra

Ezért fontos, hogy megtaláljuk a mány feladata és .az elkészités•m közötti összhangot. -

A zömítésnek több változata meretes. Ezek közül számunkra legérdekesebb a ráncolás.

Ráncofást főleg lemezcsövek CSÖVek, eSŐCSatOrna-lefo l vAr~;.;,,.", v illesztésére alkalmazzuk 08. Ráncolással hajlitjuk fel. pl. disztálak stb. széfeit is.

108. ábra

A rártcolái egyszerű művelet; kG.Iö­nösebb magyarázátoC hém igényel. Egyszerű laposfogóval!1 cs~~aró r,nozdu­lattal~ hozhatju.k .·létre ''a ráncokát, amelyek a cs9 szűkülését eredménye-zik'(!. á10B; ábrát.) · c · · •

A rogyasztott zömíté~ abbó,l ~~~ .• h9gy a meghaj litott lemezt kalá~~cs slfgi't­ségével .'!'eghatározott ~l*:zat sze ri r~ t tömöritjuk (10~. ábra:): ·' · ·

___ n .... __

__ o __

109.ábra

[I[]'"' .. :::·:::· :\ . .

'

DJJ .

.

~ Ll_j

73

értékesek. Méltó helyre kerülnek a lakások falán, a szekrények polcain.

Ezt 21 nehéz müveletet csak fokoza­zosan lehet megtanulni: kezdetben csak kisebb motívumok, egyszerűbb formák kialakítására törekedjünk és csak későbbfogjunk komolyabb mun­kába. Ez az~ ésszerű anyagi szempon t~ ból is, mert a cizellált dísztárgyat ál­talában drágább anyagbó!, színesfém­bő! szoktuk készlteni.

A cizellálás összetett iemeza!ak.ftási rnűvelet, amelyben elsősorban figu­ratív alakokat, m. felületeket készí­tünk. Így a cizellálás során domborl­tási, kihaj!ftási és zömítési m,(Iveletek egyaránt· előfordulnak. Minde:zeket úgy kell elvégezni, hogy a ki~lakított fellilet díszftő hatása megfelelően ér­vényesüljön. Ezért a. s:z:ép kivitelű cizellált munkadarabok iparművészeti, m. népművészeti műalkotásoknak is tekinthetők.

A cizellálás művelete szakismeretet igényet A szakmai fogások, pl. kala­pácsütések nagyságának és az anyag nyúlásának, hajlásának Összefüggéseit csak saját tapasztalat alapján lehet meg. ismerni.

A dze!iálá!ii Síz:erszámai a keres~ kedelemben nem kapható!<, hagyoo mányos szerszámok~ól kell kialakitani

őket. Így pL jó minőségü (11 O. ábra) kés:z!thető

nyos acélkalapácsból, csak az tást megelőzően iágyitsuk ki a számot. A kalapács nyeiét teljesen kell cserélni, mivel a cizei csot nem marokra, hanem tenyér fogjuk. A kalapács hosszan tartó hasz­nálata ugyanis nagyon igénybe a csuklót.

Az ún. ponco!6acélok - amelyeket fogás, tartás szempontjából a hideg­vágóhoz hasonlóan használunk ..,.-- kü­lönféfe alakúak. Az elnevezésük is ki.ilönböző, szakmánként változik: ®a lapos élű hosszú nagy-

egyenesnek (111 "'a hasonló rövidebbet

111bábra), t~ az ívelt alakűt kanyarinténak (111 c

ábra), 0 a hegyesre köszörültacé!tszúrón

vagy döfőnek (111 d ábra) nevezzük.

Hasonlóképpen többféle néven is­meretes a díszítőacél is, más sz6vai mattfrozó, amelynek az a feladata, hogy a domborított felület körül levő sík felületet -amely rendszerint cíze!lá­hiskor megsérül - a művelet befe­jeztével egyengesse, simítsa, ill. érde­sítse. A mattíroz6 recés

111. ábra

~ /

"'~~~~~/? ~~

b) -~?<~~~://]

/ . /

/ ) //~/ '

/ ) r--'-( . /

L_V//

ezért a lemez Jelületén·. keletkező nyoma matt felületet ered1'!1ényez. A mattirozók érdessége .nem egyfor­ma; van

~~· csi.kcizó (112a ábra), e szemcséző (112b ábra), ~»borzoló (112cábra), • simító vagy stokkoló (112d ábra).

A bitumen alátét. A cizelláláshoz olyan alátétre van szükségünk, amely kellően ellenáll a dinamikai erőhatá­soknak, de egyben követi az anyag nyúlását ·.is. Ilyen tulajdonságokkal rendelkezik az ólom. ·Mivel azonban az ólomalátét esetén a megmunkálandó anyag rögzítéséről ki.ilön kell gondos­kodni, továbbá az ólom használata egészségvédelmi szemponból kifogá~ solható, ezért célszerűbb szurokból, ill. bitumenből készíteni az alátétet,

A bitumen közismerten jól tapad és már alacsony hőmérsékleti tarto­mányban is könnyen kezelhető. lgy a megmunkálandó lemezt viszonylag egyszerű eszközökkel az alátétre ra" gaszthatjuk. Ez azért fontos, mert. ci­zelláláskor a szerszámok kezeléséhez mindkét kezünkre szükség van.

Az esetek többségében azonban a bitumen önmagában nem felel·· meg a célnak, mert az alacsony olvadáspont­ja miatt hoi túl lágy, hol túl szilárd, attól függően, hogy miként változik >a, hőmérséklet. Ezért ·~· stabilizálás céljából-'- a megolvasztott>bitumen­hez fele rész kőlisztet vagy téglaport (esetleg gipszet) keverünk. A sűrűsödő masszá.t addig kavargatjuk, amfg cso­mómentessé válik, akkor formába lehet önten L

edény cser~ a bitumen mé~

75

lyebben ·van az. eél~ny peremén él, a:k" kor a mun·ka neh:ei'ebb. .

J:lőfordulhat; hogy·. a:Z elrhondo.t­t;lk ellenére t.úl tömörre sikeredik a keverék. lly.enkor ismét Jel .keJI ol­vasztani az anyagoté~ ~gykevé~fággyú hozzáadásával jay[tható: é.. . ··

A cizellálás m'üvelete. EUe.rl'őriz­zükgondosán a téivet :..:_ain e !Y a tizel­l~lanqó figura Jontosabb VOJlalaJt t;lr­talmaz~;.l. '-; maj!il. másoljuk: ~t. .ill. raj:(:p.ljuk Je a l~ezre,;J::Ievítsük föl a: lemg~t. majd ny.omJuk rá. a bitumen. al;í~~.tre. lia a .r;nűvelet a bitumen fel­~zín~nek egyen19.tlen~ége folytán ;vagy egyéb okb.ólnemsikerüi~;J.~.akkpf<Cél­szerű. a bitÜ.men.<fel$zín'ét,·i$' előme7 legíteni .• pl .. fprr~szt;ól~mp;ív~J ..• ,; · · Felrflg~$:z;tás 1;1tácn <t:•poncolc)ac;:~lt

egyenle.tesenr;'t'\ezet:~(e. Üs$ük V;égig a mintá.t: Erre a .célra>a~~íegyenes és a kanx;.l.rintóacélqk;.l.ti•· használjuk,;~ asze­rint, hogy mil.~efl,,a rajzolt YG>nai gör~ büJete, Ez:z;e.l am(ívelettel a,figura kör­vonfllait (kon#.rjait) m~lyítjü~ ki, ezért ezt a műveleteieme.t~kontú!o~ás­nak nevezzük .. · .. ·. ·. .

A kon.t4rozást köye.tően a.r;!e.meZt levesszük az alátétről és. ·átfprdJ.tva úgy ragasztjuk vissza, hogy í1 kic;lom­borodó · vpnalak esseJ;~.ek fel~ nk. . : ·.Ezt követően c;i:z;ellőrkalapáccsál, ilL.

a mintázatnak megfelelő ac:éll<tl. a le­mezt .. nyújtjuk és mélyí.tjük. A leg~ domború.bb felületeta kell a legmé~. lyebbre alakítani, his.:z:en, a belső {nega­tív) oldalról dolgozunk.•:

Ez a műveletelem a\cizeH~Iás' leg­nehezebb .része,. mive;~ha művelet ellenőrzésére. szinte alig'·van lehető­ség. Ellenőrzéshez ugyanis a lemezt le kell venniaz alátétről; majd újravissza kell ragasztallL Kezdetben erre tö!!lb-

76

szpr is sor kerülhet, de egy bizon idő eiteitével ~. külön()s.en motívÚmok eseté~ ;rki~Í~kul a tív látásmód",·· amely n'"'"'"'"',.f'"•" megkönnyíti a munka.t.

Ha vis:z;ont levettük a lemezt ~látétről, célszerű elvégezni az egye g~tést is, mivel. a széleken rendsze-. rint megnyúlik a~ anyag. Erre a cé.lra simí~(>, ill. stokkolóacélt használun {113. ábra).

A mélyítés, ill. dombo.rítás :után legtöbb esetben több-kevesebb getési, javítási munkaakad. :Az is fordulhat, hogy a lernezt jel$i)n,tős tékben "vissza kell mélyíteni". l esetben akkor járunk el helyesen, kimélyített felületet kiöntjük men·nel és dermedés, ill. kihűlés végezzUk el a munkát, mivel a m nyúlt lemez könnyen átsza·kadhat.

113.·ábra

Hasonló az elj~rás üreges "'tárgyak cizelld/ásakor is, mivel az üreges tár­gyak megmunkálásához megfelelő alá­tétet csak körülményesen lehet elké­szíteni. Ezért egyszerűbb, ha a munka­.darabot kiöntjük, bitumennel (114. ábra).

A cizellálás befejeztével a felületet olajos ruhával megtisztítjuk, majd szárazra töröljük.

A'felület megtisztításával a felület­kezelés még nem ért véget, mivel a a lemez fényének, s:z;ínének 3; kiala­kítása több részletből álló feladat. Ezekről a műveletekről azonban . a 2.7. alfejezetben szólunk.

Peremezés, gongyölés, gyöngyÖií-tés · ·

A lemezszélek megmunkálása azért fontos, mert a jól megválasztott sze:c. gél y a· legegyszerűbb alk~trészre,'. is kedvezően hat, míg a legszebbE:n cizellált munkadarab is a befejéze~len munka látszatát kelti, ha szélei nin­csenek megmunkálva.

forgatni kezdjük, ~s köz~en a l.emezt irányítjuk,vezetj~H-~,Ha a lerq.ezt mE:g­felelő szögben tartjuk, akkor a perem már ai első művéletrE: rnegfelelően alaku,l., ~.les hajlítású. péremet azon­ban 7 különösen köralakú lemezen~ több' lépésben kell kialakítani {118. ábra), . .

Göngyölítéskor a lemezt acélrúd köré hajlítjuk. Ehhez a műveleth~z azonban előbb e/ó ke/r hajlítani a le~ezt. Az előhajlított lemezt a 119. ábrán látható módon, fakalapác:csal göngyölítjük az acélrúdra. A művelet végeztével a rúd kihúzható (ki üthető) a lemezből.

A göngyölítésnek . ez a modja na­gyon munkaigényes és több~keve­se,bb gyakor.lat0t.,i~gi'gényel. Ezért csak ·akkor alkalmazzuk, ha göngyölítő

~~szülék ne'!l' áll rendelkezésünkre. . . Gépi göngyiJ.Útés esetén horonnyal

ellátott ~é~lrúdba helyezzük a lemezt, amel}' egy h.ázban van. A rúd 360°-os forgatásával végezzük el a göngyölí­tést(120. ábra).

A szegélynek azonban nemc;sak esz- . 2.5.7. tétikai szerepe van, hanem merevíti · Fémny9más is a lemezt.

Peremezéssei bizonyos felületek ösz­sze is kapcsolhatók.

Peremezés. A peremezőgép (115. ábra) olyan hajlítógép, amely egyetlen pontra összpontosítja az erőt ésmint­hogy a hajlítást·végző tárcsák forgása a lemezt továbbviszi, létre jön a pe.:. rem (116. ábra.·) .

A gep tárcsáit úgy kell beállítani;···· hogy illeszkedjenek egymáshoz (117. ábra):Ahoronynyomó tárcsákat páro­san használjuk, pl. 3A 3 B, vagy 4A 4B.

A lemez befogása után a tárcsákat

A fémnyomást ma már ritkán alkal­mazzák az iparban, a korszerű sajtoló­gépek megjelenésével elvesztette je­lentőséget. Házilagos és kisipari mun­kákhoz azonban nagyon alkalmas tech­nológia, mert nem · ig.ényel külön gépet, ·pl. meglevő faesztergán kis átaJakftással fémnyomás végezhető.

Fémnyomáskor méretre darabolt Iemeztárcsát befogószerkezet, lll. tá­masztósierkezet segítségéve!· a fém­nyomó gép főorsójához .kapcsoljuk oly módon; hogy a lemez és. a főorsó

77

115. ábra

közé nyomófarmát iktatunk(121. ábra). Ezután forgásba hozzuk a főorsót, ill. a tárcsát, majd kézzel vezetett nyomó-

78

acéllal egyenletesen;: erőteljesen. formára nyomj ú k a lemezt (122.

A lemez, miközbenfelveszian ·

t

l --"-- ~

,117. ábra

forma alakját a nyomás mélységétőL függően kisél>b-nagyobb mértékben, nyúlik és keményedik. Ezért mély tárgy egyetlen nyomóformára nem nyomható fel, a lemez elszakad; Ehhez többlépcsős nyomóformát h~sználunk~ és minden formacsere után 'kilágyítjuk az anyaget (1. a 2.5.3. pontot). ·

Célszerű a mély tárgyakat hagyomá-

11!. ábra '·

118. ábra

nyos móqon az eredeti formát meg­közelítő ata~úra készfteni, és ebből alakftani .ki a végső formát fémnyo-má~saL(123. ábra). . ·~ nyomóferina magán a nyomó­

padon is elkészfthető keményfából. TörekedjUnk arra, hogy a forma nega­tív szerkezetű legyen, vagyis a megmun­kála:ndó lemezt befelé nyomjuk rajta

79

no. ábra

r Nyomoformo Foorsó

121. ábra

ill. ábra

(124. ábra). fgy ugyanis elkerülhető a fémnyomáskor gondot okozó ránco­sodás.

Negatfv nyomássai azonban viszony­lag kis mélységek érhetők el, mivel fel­fekvés hiányában a lemez egyenlőtle­!lÜI nyúlik és ezért hamar elszakad. Igy a pozitív nyomóforma sem nélkü­lözhető.

A pozitív nyomóforma tehát na­gyobb mélységű, ill. domboru!atú tárgyak készítésére alkalmas, ezért többlépcsős (125. ábra), az alkatrész végső kiaiakításáig egy, kettő vagy három közbenső formát kell használni, hogy a lemez a nagyrné1·tékű nyúlás következtében ne szakadjon el,

A nyoméac:élokat a 12.6. ábra szemlélteti.

A féimnyomá:ol míhreleteo indítását követően miután ml'•o.;;vö~rön

Munkddarab (lemez}

124. ábra

tünk a nyomóforma, ill. a lemeztárcsa egyenletes futásáról, a lemez közepétéli kiindulva, kifelé haladva a kitámasztó­vasnak feszített nyomóacéllal egyen­letes erővel a lemezt a formára, ilL a formába nyomjuk (127. ábra). A s(ir. lódá.s csökkentésére a nyomóacélt olajozzuk rend:szei·esen, időnként

mártsuk szappanos • ..~n;;,a,~u"",

126. ábra

Miután a lemez felvette a forma alak­ját, megálirtjuk a gépet és a formáról eltávolrtjuk a munkadarabot.

Előfordul, hogy a nyomást követően

a munkadarab ráfe~zül a fo Ilyen esetben semiTITesetre se juk le, hanem vízbe mártva, segítsük elő a formáról való

Fémnyomás után a nyomóac:elc>ka tisztítsuk meg és óvjuk a korróziótó mert az érdes felületű nyomóacél vátehetetlen károkat okozhat a mu kadarab felszínen.

A fémnyomással ·készített mu darabok tetszetősek, egy-egy jól választott forma sokrétűen fel nálható. Ezért barkácsolásh~z jó nát vehetjük. A fémnyomáshoz azo ban gyakorlatra van szükség. "'"'"""'~­veszélyes munkafogásait célszerű koriott szakembertől megtanulni!

2.6. Lemezkötések

A munkadarabok elemei nek, részei szilárd összekapcsolására, szaknye szólva kötésére, számos eljáráscism

127. ábra

82

tes. E;zek két nagy. csof>ortba sorol­hatók. • oldható kötések, • nem oldhatók k.öt~sek:·

Az oldhátó kötések kö~ül itt csak a csavarkötésekkel foglal kozl,ln k.

2.6.1. ·. Csa~g~,r.!föt~s,ek

A ~sa~árköt~s. a leggyakoribb oldható kötés; "' · ,:;• KötőelerÍlek. Ázcnyáscsavaf(128.

ábra) alkalmazása a legismer'~ebb;mi.vel egyaránt alakalmas fém-, fa- és mű­anyag lemezek kötésére. Használatuk inká~b~fémlemezek kötés.ére terje~~

el,·afarost,a:pozdor!a-, és.a:r~tegel~ lemezek kötésére inkábbfacsavar hasz­nálatos (129 •.. ábra). · AJacsávar !'lfkal­mazása .·ugyanis . lényegese rí 'kis~bb munkát igényel.:és olcsóbban llesze­rezhető. Féf\1~ és fal~mez, va.laínint fém- és műanyag lemez kötésére kapu• pántcsavart célszerű használ n i (130. ábra).

A.::t.említetthagyomál')y,os kötési el-. járá~ok mellet~ m~?djobban elter­jednek a korszerű,s()~Pidalúan felhasz~ nálha.tó kötési technológiák. IdE:! t;l~­tozik a facsavarhoz hasonló lemezcsa­var (131. ábra), amelynek felhasználási köt~ igen. szétes,. fém~. és műanyag lemezek, műanyag lemezek, fémleme-

,-- ,,, 1', 'iJr' ;,

128. ábra

130. ábra

129. ábra 131. ábra

83

fa alkatrészek kötésére haszná-

hogy a rezgésnek kevésbé ezért L lemezanyát használunk

lényegében sajátosan ki'­aiátét (132. ábra)

~~~

A kötési módo!,t közi.il a legegy· szerűbb az átfedés; amikor a két lemez, i il. a két aikatrész egy felületszakaszon átfedi egymást (133. ábra). Minden

ill.ábra

lemezfajtához alkalmazható. Hajlítható lemezeken különieges sarokkötések is kialakíthatók (134. ábra).

j

A kötés szi!árdságának növelésére ''""""'n"'''t alkaJmaz:unk (135. ábra). Fő­ként rétegelt lemez és pozdor­jalemez összekötésére célszerű, ezek­hez a hevedert fából készítjü ko

A hevederkötés egyszerű, elkészíté­séhez nincs szükségbonyolu!t szerszá­mokra, ezért famunkákhoz igen cél­szer(i. Ne feledkezzünk meg azonban éleinek megmunkálásáról sem!

A furat kialakítása során a leg­gyakoribb hiba az. indokoltnál nagyobb átmérőjű és mélyebb furat készítésé­ből adódik. Az anyáscsavarnak a név­leges méretnél 0,5 mm-rel nagyobb átmérőjű fúróval fúrjuk ki a furatot. A facsavarnak a csavar átmérőjével

azonos, de a csavar hosszánál egy harmaddal rövidebb hosszúságú fura­tot készítünk. A lemezcsavarhoz a név­leges méretné.l 0,5 ... 1 mm-rel kisebb furat a legalkalmasabbo

az összekötendő elemé­ket nagy erővel összenyomjuk, a szoritóhatás következtében az ele­mek nem tudnak különválni; létrejön a szegecselt kötés. (136. ábra)o

A szegecskötések fémiemezek, m. fém· szerkezetek egyik legrégibb kötésm6dja,

amely a hegeo.!tőelj~rások tfh·hódításával sokat veszített jelentőségéből o A · mííanya­gok elterjedése !)'liatt és a hegesztéssei nem

helyettesíthető feladatok megoldására azon· ban a szegecselés terén is számos új megoldás

szüietett. Ezért, a hagyományos szegecse!é~i módszereken kivül a legójabb szegecseiési technológiákat is ísmertetjü ko

A hagyományos (zárófejes) sze­gecsldités lehet

e& szerkezeti kötés, amelynek csak az a célja, hogy a szegecseléssei egyesrQ

~~~.;~ 136.'ábra

tett elemek egységben maradjanak, ill. ellenálljanak a dinamikai erőha­tásoknak,

• törnítőkötés, amely. a rögzítésen kívü~l tömít is, a folyadék, gáz, g§z nyomásának i~ ellenáll (ezt ma már maj(Jnem mindenütt a hegesztés váltotta fel). Alakjuk szefint n;tegkülör:'bö;ztetünk

•fél,iömbfejű (137a ábra),

U~ i · a) #-- eJ.·

137. ábra

• süllyesztettfejű (137b ábra,) elencsefejű (137c ábra)

szegecset. A szegecs anyaga lágyacél, réz, sárga­

réz vagy alumínium.

• A szegecslyukat a szegecsszár rőjén él. 0,5 · m m-t:el nagyobbra Vékony l.emezbe lyukaszthatjuk de feltétlenül együtt fúrjuk, ill. kasszuk az összeköt~ndő lemeze A sorját gondos~n táyolítsuk győzqqjür'*megarról is .• hpgya zek között nem ' maradt.~e fo (1 ~8. ábra). · · ·

139. álira

A szegecset atfűzzükdá lyukohj gondosan megtámasztjuk (139. á Amikor a szegecs szilárdan áll, a gecshúzót a szegecsszárra h és a húzóra mért kalapácsütéssel húzzuk a szegecset. Ezáltal a környékén a lemez egyenl őt l enségei amelyek gyakran keletkeznek fú kor- kisimulnak (140c7ábra).

1:JB •. ábra

86

,.J;zt követően a szegecsszárra rn~rt tengelyirányú ütésekkel addig .zömít­jük a szegecset, ~ITlíg a szegecss:zár a szegecsfejhE)z haso,llló magasságú· nem lesz (140b .ábra). E9nél nagyobb;:lrá­nyú.zömítés felesleges, sőt káros!

Végill a szegecsfejezőve.l kialakítjuk a zömített rész végső formáját,. a sze­gecs fejét (140c ábra). Ez :nemcsak e~ztétikailag fontos, hanem tömítési szempontból is. Csőszegecset hasz!'lálunk eltéréS

anyagok .összekötéséhez; ha. pl. bőrt fémhez vagy rétegelt lemezt műanyag- · hoz akarunk szegecselni. · ~ A:csőslzegecs számára a·fu ratkészítés és a~ csőszegecshúzás; módjá'0a:Zonos, mint a tömör szegecsé. A ·stegecs~zár

zömítés~hez azonban kúpos célszers:zá­mot használunk, amely házilag is. el­készítliEitő. .A csőszegécsféjézőt . vi­szont..:... amelynek alakJa bonyolultabb - célszerűbb megvásárolni. A cső­szegecs zömítése. és fejezése a 141. ábrán látható. . ·

A popszegecselés a legkorszerűbb szegecselés i e.ljárás, ami· házilag· a,lkal­mazliaFó· El9nye, li()gy egyetlep sze­mély is sz~ge.fselhet bármilyen .nagy méretü, bonyoluJt.munkadarabot, mi­vel a szegecs befűzési oldalár61 egyetlen művel~tte/ elvégezhető. a szegecs,;Zömí­tése. {g.y nincs szükség alátámasztásra, ellen tartásra~ Vakszegecse1ésnek ·1s •ne­yezzük'. ·

A po(!)SZégecs. ·teste.;ij.r;eges, ··és az

..... -.. ----u

t40. ábra

141 •. ábra

142. ábra

üregben zölllftőtüske van .. • ~'fzöooftő­tüske húzóerő hatására zömfti· o :$ze­gecsszágJt,,rnai~. !· müyelet ~~fl:!if:1:z;té-vel a nyakánál elszakad. · '

A mtivelethez nagy húzóerőre van, szükség, de áttételes.;szegecseJőfog6va/ a müvelet könnyf;1n elvégezhető. A sze­gecselőfogák több~égében a betét cserélhető, fgy különböző méretü szegecsekhez is l. asználhatók.

. A popszegecselés müveletét a 142. ábra szemlélteti. A 142a ábrán a pop:­szegecs látható~ A142b ábra metszet­ben szemlélteti a furatba illesztett popszegecset, és (alul) a szegecsfogó csatlakozó részeit. A 142c ábrán a szegecsfogó megragadta a zömftőtüske végét, a zömftőtü,ske elfejelte a szege-

eset és .. e.ls~a~adt. A 142d ~br:a a, szegecselt kötést szemlél~et1.

~;(.urot:mérete. Csa.k n,~hány legfeljebb egytized milliméterrel nagyobb a popszegec;s száránál.

A Chobert-szegé<:selés. h01c:nnlln

popszegecseléshez, • amennyipen esetben is iörnftőtüske fejel: i el a gecs.et. A zömítőtüske azonban szakad el, hanem kicsúszik a (143. ábra). fgy a'szegecs ....... a

. geeshez hasonlóan ~ tömlfetlen ad. Ezért egyes szE~rkezE!tel<.hE!Z alkalmas, de ha nem tÖmftett kötés, akkor a r-h,r.h<•t'f" •. AI

rás célszerűbb, mert ter·mE!Ié~~enyel>t mivel egy húzótüskére több sze~ecsi f(jzhető. Tgy az előfúrt furauuK.LI<t.

143.ábra

88

lyezve a soron következŐ'szeg~tset; a , szegeéselés sz inte ;folyamatosim végei~ hető. · . . ... · ~'•

A· Chobert:.szegecseléshei ·· :k'tilön­leges szerszámra, ill. gépre van szük• ség (144; ábra) ..

:· ·•· ·. Egyéb szegeé:selési eljárasok~ Az eddigiéken kívül mégszámosszegecse:. 'lési eljáras ismeretes; amelyekkel kü­lönleges kötések .'hozhatók létre, pl.

·a. villás szárú szegeecset (145!1 ábrá)fa · hasitott szárú · szegecc5el (145b ;ái:>Nt), továbbá U y en··· a ··· kapocsszegec~kotés (145c áb'ra), · és a füzőká):>é:sdlas (145d ábra). .. .. .·

Ezek a szegecsel~si •el járások általá:­'ban csak· .. kü lőn ltíges feladatok(''elvég'­iésére alka:lrriazha:tók; A'kapiicsszege-

cseMs . .azoríban·.textfliák és··bőranyagok ősszekapcsolásan ldviüJ 'hajlékohy.PYG-. lemeze.k kotésére is alkalmas, sőt l<énysierhelyeiétben még (éirrleineiel< ideiglenes ;,;kötés ére is haszrrálha:tó~ Hasznukat ~esszü~i elszakadt iskola­táskák, szatyrokit sátorlapok stb. javí­tásakor is.> ·' ·

FCizőkapcsolással fa, farost, rétegelt lemez, pozdorjaanyag köthető össze. Régebben csak levegőmüködtetésű szerszámmal lehetett sZegecselni, ma már azon ban • az· Ezermester szaküz._ letékben kapható Moto~rhammerral (146. ábra) is végezhető ftizőkapcsolás. A szerszám. adapteres, ·így. a füiőkap._ csoláson kívül vésésre és közönséges szegek beütésére r.s~alkalmas,,·:·

144. ábra

n iT n clL': ,.

~~~.& a) b) c} d)

1<15.ábra

A Motorhammer. elektr:om~gne.s~s ütőszerkezettel dolgo4ik, ez~rLhl\ló· zati árammal működtethető. ·A,;,,gép teljesftménye az ,rütése.k",s~ámának gy:orsftásával, ill. az ütéiek<ereJének növelésével szabályozható.

A 147. ábra néhány 'rfűzőkapcsos kötési megoldást szem l éltet.

2.6.3. Korckötések. 1

Korcolással1 mm·nél vékonyabb leme· zek kötheták össze. A korcoláshoz nincs szükség semmiféle kötőelernre, a kötést a lemezalkatrész saját anyagá­ból képezzük.

A korckötés nem oldható, jól. ellen-

álh·a folyadé~ nyomásána~ is .. A. fqntosabb korckötés .• ..,.,- amely kötésr1ek is tekinthető - az [ekv,6"{148a ábra) .és ~z· kor;ckötés (148p; á6ra).

A fekvő liorcot úgy . hogy az összekötend ő .lemezek .élbajlftó géppel 110°·ra, 360~·ra 70~·ra előhajlftjuk:.(t49o ábra). Az kialakftott lemezt. a 149b ábra ös~~eakasztj!Jk, .. majd az összea.k; tett .lemezeket kellő .c7iil;irrlc;i

iét~e (acéllapra). fektetve 1aK.a1a1n•

csal ledönt;jük (leverjük) a (149c ábra).

Ezzel. a .művelettel. azonban a lás még nem ért.#get~ ,me rt :az ~lkészftett ;kötés> még nem elég

144.ábr,a

90

147. ábra

.148. ábra

lárd. Ezért a korc<:>t megh4z;:t le-süllyesztjük). . ·•·

A korchúzáshoz egyszerű szerszám ra van szükség, amely 1 mm~es lemezből élhajlitással, saját kezűleg elkészítnető.

360 0

_tfi!~ a)

l c)

b)

Görbe vonalú korcoláshoz me:zőgépet, használunk: A · zett ellendarabot ;i Jól "'u'u"n'-'~~ dába helyezve szilárd kötés hető (154. ábra). A korcolás

149. ábra

150. ábra

Alakját és fő méreteit a 150. ábra szem l élteti.

A szerszámot a korc mellé helyezzük és fakalapáccsal ráütünk (151. ábra). fgy a két lemez, ill. a korc részei össze­húzód nak, a korc tömörödik.

A korc szilárdsága pontozással to­vábbnövel hetó.

Az álló korc készítése abban kü-·lönbözik a fekvő korctól, hogy nem kell . .!edönteni, hanem álló helyzetben hajlítjuk vissza (152; ábra). Elsősorban tetőfedéshez alkalmazzuk;· llyenkor azonban a hajlítást borft6fog6val (bori­tóvassal) végezzük (153. ábra).

92

ugyanaz, mint az egyenes vonalú colásé, de a görbe vonalú kötés alakítása több figyelmet igényel.

Peremezőgéppel további lási módokra is van lehetőség, l ük néhány fontosabb megoldást a ábrán szemléltetünk. Ezek a módok azonban csak a., ........... ., ..... .

, telményeknek felelnek meg, kal, gázzal 'szemben .. nem .tönr~íteme~ Ezért a korcolást.fQrrasztással kell egészíteni.

Ha forrasztásta nincs akkor dupla karcolást készítünk, 152. ábra

.~· le~ezszéleket kétszeresen haJirtjuk meg (15(,/ábra). • . .. ··•··· .

.A ·!=SÍptetett korcólás hengeres lemezek''és. sík lemezek (üreges tár­csák) kötésére alkal~as .... A hengeres elem szélétől s:zámitva 5 .••• 6 mm-re mély bordát ~yomunk: .Erre húzzuk az ellendarabeFt \a .kör alakbar:- kiv~gott lemezt, .ill. tárcsát, amelynék a belsé? átmérője 0,5 •.. 1 mm-rel nagyobb a h!'lJ1§er.külsé) átmérőjénél. fgy a le111ez jól támaszkodik a bordán és, a henge- . res lemez .széle könnyedén visszahaj­litható a tárcsára, ill. az ellendarabra (157. ábra).

Összebordázással hasonló kötés létesftl}ető (158. ábr;~).

93

156. ábra

153. ábra

157. ábra

bssí}j?zzz,;zJ 158. ábra

~54. ábra

155. ábra

2.6.4. Forrasztás

A forrasztás hő hatásával létesített nem oldható kötés. Az összekötendo anyagokat, elvadási hőmér§ékletük­nél alacsonyabb olvadáspontó anyag­gal; a forraszanyaggal kötjük össze," olymódon, hogy a forraszt és a ferrasz­tan dó anyagokat egyidejűleg hevítjük, amíg a forraszanyag megömlik és annak atomjai a forrasztandó anyagok atom­jai közé épülnek, azokkal mintegy ötvözetet képeznek~

A forrasztás előfeltétele, hogy a for­rasztandó anyagok olvadáspontja kö­zött ne legyen számottevő eltérés. fgy pl. jól forrasztható a cink (horgany) és a horganyzott lemez, a réz és a:' cink, valamint az ónozott és a hpr­ga:nyiott '~lemez •. · Nehe:?en ,:fdrraszt~ ha:tó aí: acél..: és horgany:tdtt~\lemez;! valainint az acél- és ónozott lemez. Ezért kétféle forrasztási. eljárá; hasz­nálatos: a lágyforrasztás és a:kemény­forrasztás.

A;; lágyforrasztás olyan, alacsony olvadáspont~ fémek; ill .. fo'rraszok kötése, ainef.yek forrasztási hőmérsék­lete nem haladja meg a 300 °C-ot. Ez a forraszt~si eljárás lényegében az ónnal, ill. ő.hötvözetekkel való forrasztásra kdrlátozódik; .. Szerszáma a forrasztó­páka. Ezért .a lágyforrásztást páka-forrasztás néven :js említjiik. '

A forrasztópáka rézből készü l to több­nyire csúcsban végződő szerszám, amely a forrasztás során nemcsak a forraszt ömleszti meg; hanem a for­rasztandó"/a:nyagoka:t .'is előmelegíti. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a forrasztási hibák zöme erre a látszó­lag lényegtelennek tűnő szempontnak

a. Dgyel!lieh kívül hagyására vezethető ·Vissza! Ezért a. fprrasztás megkezdése előtt vegyük. számba • a forrasztás várható időtartamát, • az anyagpk minőségét és vastags~gát, e a fom:asztási hely környezetet.

Hosszabb. idejű forrasztáshoz folya­matosfűtésű pákát használjunk. Vegyük flgyel~mbe a forrasztandó anyagok hővezető képességet és a vastagságát, hiszen a vastagabb lemez felmelegíté­séhez,több. hő. kell, következés képpen nagyobb teljesítményű pákára van szükség.

A forr.asztá,s környezete azért fon­tos,. mert h~ a forrasztandó anyagok rí agy · töm'egű fémtárgyon fekszenek, akkor az elvonja a félmelegítéshez, i'm\ a forrasztáshoz szükséges hőt. Ugya11ez az eset. 411 fenn folyadékkal

•. teltl c::sövek vagy'edények;<Jorrastttása eseten is. ·' A"·közönséges AJorr:asztó~~ páka·a 159a B:brán,.a'·viHamos páka a 159b ábrán, a benzinpáka>a 159c:ábrán~, a· gázforrasztópáka ai 159d '"ábránd át,. · ható. ·

A forrasztás előkészítésének két im ű ve:. lete a mechanikus és a vegyi felület~· kezelés.

A mechanikus Jelületkezelés során a forrasztandó felülétrészt drótkefe..:· vel, hántolóval '~iagy csiszolóvászonnal megtisztítjuk a nagyobb szenrlye:tő­désektől; HL a'l: oxid rétegtől; A vissza;;, maradt. oxidhártyát vegyi úton távo­lítjuk el az ún. folyaszt6szerrel.·

A foly.aszt6szerek közül lágyforrasz­táshoz alllmónium-kloridot - szalmi..: áksót - (NH4CI), valamint sósavat,; (HCI) . és cink~kloridot (ZnCI2~ cél­szerű ·peszerezni. E három anyaggal a ház körüli munkák során előforduló forrasztásokhoz már el0készíthető a felület.

95

a) -<C:J -.-

Ezek az anyagok általában nagyobb ház­tartási boltokban beszerez.hetők. Cink-klorid azonban otthon is előállítható, ha sósavhoz cinklemezdarabkákat adagolunk. A cink· lemez a sósavban elbomlik, s a reakció hatá­sára hidrogén és cink-klorid keletkezik. A jó cink-klorid oldat előállításához annyi !:inket kell adagolni a sósavhoz, amennyit a sav oldani tud.

Cink-kloridet csak szabadban állítsunk elő, mert a hidrogén robbanásveszélyes, a sósav gőze pedig az egészségre káros!

A cink-klorid igen jó folyasztószer, főleg réz, rézötvözetek és acél forrasz­tásáho:z.

A sósav viszont dnk, ill. horganyzott lemezek forrasztásához alkalmas. Am­mónium-kloridot a felmelegített for­

tisztítására használjuk. az egészség&·e

A forrasz lágyforrasztáshoz csak il!. ónötvözet lehet (ún. vagy cin). A forrasztóónokat a 13. lázat foglalja össze.

A lágyforrasztás művefete. A tftott lemezeket olyan helyzetben: rögzítjük, hogy a forrasztás ideje alatt zavartalanul tudjunk dolgozni.

A szalmiáksóban megtisztított felhevített forrasztópákát a dó felületek szélére helyezzük hogy a páka hegye lehetőleg nagyobb felülettel érintkezzen. anyagok vastagságától függően másodperc elteltével a páka omJt>h•<>"T.,

nyomjuk a forrasztóónt, és megömlött, a pákát lassan, tesen hátrafelé húzzuk. Hajói tettük az anyagot és a páka kellő mérsékietű, akkor a forrasztóón ---··--·-··> etesen folyik és

t[tott (160. ForrTa,sztás után ne m·ozgassuk

il. tábhí.zat forraszanyagok lágyforrasztáshoz (Kivonat az MSZ 714/1-ből)

A forrasz jele l Felhasználási terület

F-Sn 90 Pb Élelmiszer-ipari berendezések, konzervdobozok forrasztásához

F-Sn 63 Pb Nyomtatott áramkörök tömegforrasztásához

F-Sn 60 Pb Villamos és elektronikus berendezések forrasztásához F-Sn 50 Pb F-PbSn 40

F-PbSn 30 Villamos és mechanikus kötésekhez, ahol magasabb hőmérséklet megengedett

F-Sn Pb 40 Nagyobb mechanikai igénybevételnek kitett lágyforrasztott kötések f..Sn 50 Pb Sb készítéséhez. (Villamos és elektronikus készülékek forrasztásához F-Sn 35 Sb nem használható fei!) F-Pb Sn 25 Sb F Pb Sn 10 Sb

~--·-

F-Sn 68 Zn Alumínium forrasztásához F-Sn 61 Zn

nal a munkadarabot, mert a forrasz dermedéséhez - az anyag vastagsá­gától függően - hosszabb-rövidebb időre van szükség. Ha a forrasztott felLiletet vizes ruhadarabba! áttöröl­jük, akkor a forrasz gyorsabban meg­dermed"

.·

Vastagabb munkadarabot pákával nem lehet eléggé felmelegíteni, ezért ilyen;. kor lángforrasztást alkalmazunk.

A lángforrasztáshoz forrasztólám pát, ill. forrasztópisztolyt használunk csak· úgy, mint a keményforrasztáshoz. Ennek a lángját közvetlenül a forrasz~ tandó anyagokra irányftjuk. Az rgy felhevített felülethez nyomva a forrasz­tóónt az megolvad és létrejön a for­rasztás (161. ábra).

A forrasztandó felületek kialakítása azért fontos, mert csak akkor várható sziiárd kötés, ha a felületrészek meg­fele.!ően fedik egymást. Az átfedéseket rendszerint hajlításokkal alakftjuk ki, mert szilárdabb kötés készíthető,

A kiaiakftására a 162. látható néhány

97

l-. _ _____, =~l 5 :s;: ::, \._

il [~ ,--~- ~ ? 3

162. ábra

A. keméi1yfon·asztás hőmérsék­lete 1100 ... 1300 °C. Szilárdabb kötést ad, rnint a !ágyforrasztás, de házilag nehezen kivitelezhető, mert,a maga-

hőmérséklet külön-leges fűtőanyagra van

Házi hasz.nálatra legalkaimasabb az

félébb forrasztási munkák elvég:zésériS·' alkalmas égőfejek lakoztathaták (1

A keményforrasztás sonió az előzőkben ismertetett forrasztás hoz, csu pán a más.

A keményforrasztás forrasza ·réz, r·ézötvözet, könnyűfémekhez nium- és horganyötvözetű is használatosak. p!atinaforraszok alkalmasak

163. ábra

orras:ztáshoz, ezek beszerzése azon­ban körülményes.

A keményforrasztás fo!yasztószerei: nátrium-karbonát (szóda), vízüveg, bórax, sziHcium~oxid stb. Ezek közül a bóraxra hívjuk fel a figyelmet, amely fehérszínű só formájában kerül for­galomba, de glicerinnel oldva, oldat formájában is beszerezhető.

A keményforrasztás energiaforrása­ként PB-gázas turistagázpalack hasz­nálható. A 800 ... 1200 °C-on olvadó forrasz megömlesztéséhez koncent­rált forrasztólángra van szükség, ami a gázfogyas:ztás, ill. a forrasztópisztoly lángjának ·szabályozásával érhető eL A jó forrasztólángnak magja van, amely. PB-gáz használata esetén vilá­goskék. Ezt övezi a világosabb szfnű szegélyláng (164. ábra).

gázlánggal végzett forrasztás foko­zott figyelmet igényel, mert tűzve· széfyes rnuvefet.

A kerné.nyforrasztás műve.let.e. A for­rasztás helyét megtis:z;titjuk az oxid~ rétegtől, ;és lefedjük fo!yasztószerrel, A forrasztás helyét a koncentrált Jor~ rasztóláng egyenletes mozgatásával fel­hevítjük. Miután a forrasztás helye kellőképpen felhevült (izzás láthátó), a forraszt is a lángba tartjuk, majd a olyasztószerbe mártjuk. Ezután tart:­suk ismét a lángba oly módon, hogy a láng magja a forraszra essen, de egyúttal a forrasztás helyét i~ hevítse. Az így megolvadt forrasz a felhevített felületre csöppen és széttertil rajta (165.ábra).

A forrasztott anyagatezúttal semoz­gassuk azonnal, várjunk, amíg kihűl,

A keményforrasztás jellegéből kö­vetkezik, hogy a magasabb hőmérsék­let hatására a nagyon vékony lemezek nagymértékben vetemednek, a munkadarabokat megbízhatóan kell rögzíteni.

A!Úmíniumlemezek forrasztása ese­t:én fémtiszta felületet kell előkészí­

teni, és lehetőleg miné! előbb lefedni a folyasitószerrel, mivel a felület gyorsan oxidálódik. Nátrium-flumoid­tartaimú fo!yasztószert célszerű hasz­háini.

1.6.5. Hege$ztés

Az összekötendiS anyagokat a csatlako­zás helyén mego!vasztva, az alapanyag-

az elektróda átmérője, mm 1,5 áramerősség, A 20 .. ,40

Az elektródák rendszerint a hegesz-tés minőségét javító bevonattal készül" nek és többnyire csak bizonyos meg" h~1tározott feladatok elkészítésére Zli­kalma:>a!c Betű- és számjeiekkel jelöl-

őket,

Az e!iektróda dobozán látható iE

hoz hasonló minőségű anyaget hozzá­adva nagy sziiárdságú kötés, hegesztett kapcsolat létesíthető, Aszámos hegesz­tőeljárás köz ül itt csak az ív hegesztés­se! foglalkozunk, mert nem ipari kö­rü!mények között ma még a többi hegesztőeljárás műszaki okokból, ill. balesetveszély miatt nem alkalmaz­ható,

A hegesztés témaköre külön köny­vet érdemel, itt a teljesség kedvéért csak rövid áttekintést adunk erről a technoiógiáró!. Bővebbet l. Csaba: Sarkácshegesztés (Műszaki

Könyvkiadó, 1987o) c. könyvben,

Az. ívhegesztés alapja, hogy elekt­romos pólusok között villamos hozunk létre, s ennek hőhatása vasztja meg az anyagot. A két közill általában az egyik a a másik a hegesztőelektróda

ábra).

2,0 40,.,60

2,5 6íL.90

nálatos elektródát jelöl. Az utána vetkező betűjel a bevonatra, ilL .elektróda tulajdonságára ,,.__,,",n:l<n7

pl. B bázikus, R rutilos, C cellulóz A harmadik helyen a bevonat nak a sorszáma álL Az elektróda zán a <:::"'l'ii~!"rl!l':~i~>

ható. Itt olvasható a hegesztési hely­zetre vonatkozó megjegyzés ls.

Az útmutatást vásárlás előtt tanul­mányozzuk át! Barkácsoláshoz, otthoni munk.ákhoz ER jelű elektróda alkal~ mas, amellyel a transzformátorról jól lehet dolgozn i.

Az elektródák átmérőjét elsősor­

ban a lemezek vastagsága határozza meg: o 1 mm-nél vékonyabb lemezek köté­

sére házi körülmények között ne vállalkozzunk,

* 1 ... 2 mm-es lemezekhez 2 mm át­mérőjű elektróda használható,

@J 3 .. A mm-es lemezekhez 3,25 mm-es elektróda alkalmas.

Hegesztőfelszerelés, Ház körüli munkákhoz váltakozóáramú hordoz­ható transzformátort célszerű használ­ni, ez viszonylag olcsó és a ház körüli munkákhoz tökéletesen megfelel. itt elsősorban a Hetra típus ú, hazai gyárt­mányú készülékekre hívjuk. fel a figyel­met, amelyek többsége ma már höki­oldóval felszerelve kerül forgalomba és teljesftmény szempontjából a klll­földi cégek terméke!vel is felveszi a

Az elektródafogóval tartjuk az elekt­ródát, s ezen keresztül jut az áram az elektródába a kábeleken keresztül.

A hegesztőpajzs a hő- és fénysugár­ás ellen véd, használata nélkülözhe­tetlen. A hegesztőív ibolyántúli :sugár­zása és a szétfröccsenő ömledék égési sebet okozhat, sőt meg is vakíthat!

Az ívhegesztés müvelete. Arntm­kadarabokat úgy rögzítjük, hogy a két felület között 0,5 .. ,1 mm rés marad­jon (167, ábra) és a lemezek hegesz­tendő részei magasabbra kerüljenek. Erre azért van szükség, mert a hegesz­tést követő zsugorodás hatására a lemez vetemedik (168. ábra), és így a zsugorodás okozta változásokat be~

számítva elérjük a kívánt állapotot, Ezzelazonban a vetemedés csak meg­

közeiltőleg küszöbölhető ki, mivel a vetemedés mértéke más tényezőktől is függ. Ezért hegesztés után a lernezt többé-kevésbé mindig kell egyenget­nL

A testkábelt az egyik hegesztendő lemezre szoritjuk, majd kiválasztjuk a !emez vastagságának, a hegesztés

!egjobb:w megfelelő elekt~ és azt a fogába he!y<ezzük. Fel-

101

167. ábra

vesszük a hegesztőpajzsot. Bek~pcsol­juk a készüléket, és az elektró.d~t a hegesztendő felület fölé irányítjuk néhány centiméterre, Az elektróda hegyét a hegesztési felülethez érint­jük, és magunk felé húzzuk {169.Jbra). Ekkor létrejön a villamos ív, amely az elektróda és a munkadarab közötti optimális távolság tartásával stabili-

-··-··-··-··-:.

zálható. Az ív!stabilizálása után eiE!ktród~ azonnal olvadni kezd,

. ófvadt cseppjei az ugyancsak vadt lemez felületére hullanak ábra). Ezért az elektródátvezetni

Az elektróda tartása, ill. vezetése elektróda bevonatának a tól, az anyag vastagságától és a tés helyzetétől függ. Néhány

-··-··-

168. ábra

169. ábra

102

170. ábra

zetes esetben a 14. táblázat ad példát. Az elektródát oldalirányban mozgatni kell, csak így jön létre jó minőségű varrat. A jó minőségű varrat - a salak eltávolítása után - egyenletes és folyamatos, az elektróda vezetésé­től függően .széle~~~b vagy keskenyebb lehet (171.: ~bra);

Hangsúly()zzuk,. hogy a hegesztés balesetveszélyes. munka. Az ív fénye súlyos szemsérülést, a hő.és a kipat­tanó szikrák égési sebet, tüzet okoz­hatnak. Ezért az arcunkat hegesztő-

Az elekroda mozgbsa

cccccccccccccccccc

l W Az elek~rodo . mozgoso

(((((((((((((((C

pajzzsal, a testünket megfel~lő, .. ~ szikrától véd.p ~uh~t:~ttalél'{jul<,, .min,

.den tűzveszélyes .. .anyagot ·• távoiJtsu nk el a hegesztés körny.ezetétől, és . ne engedjünk senkit a kö~elünkbe, .ami­kor hegesztünk.

2.6.6. Ragasztás

A ragasztást kezde.tben farost, rétegelt és műanyag lemezekhez használták, ma már azonban könnyen beszerez­hető k fém ragasztó kis.

A ragasztóanyagok közül a ház körüli munkákhoz a következőket javasol juk.

Fa alapanyagú Jemezek kötésél:e glü, tinenyveket, karbamid-formaldehid­ragasztókat, diszperz ragasztókat cél­szerű. használni. •A legismertebb glútil)(;lriyV aqőr-és ,csontenyv, aml:lly granulált.J9rmá-

ban kerül forgalomba. Vízben áztat­va, majd )0 .. .45 °C-on főzve fel()l~ dódik. Az így elkészített enyv réte­gelt lemezek és faanyagok kötésé­re alkalmas, nedvességgel szemben azonban kevésbé ellenálló, ezért csa~ olyan lemezek kötésére hasz­náljuk, amelyek nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. A kötés szilárdsága végett az ·összeragasz;. tandó felületeket egymáshoz kell sajtolni. .

• A karbamid-forrnaldehid ragasz­ták közü.l a kétalkotós Amikol nevű ragasztó;ra ·hívjuk fel a figyelmet. A karbamidgyanta-alapanyaghoz am­m(>niu!l'l"kJprjdot adva jön létre a keményedés.;A keményedés időtar­tamaaz arnm<Snium~klorJd mennyisé­gi növelésével, ill. ·hővel gyorsítha-

103

"14, tii!hiáz:~.t Az elektróda tartása hegesztéskor

Az anyag vastagsága, ill. helyzet

Vékony lemezek vízszintes hegesztése

Átlapolt kötés

Sarokkötés

függőleges hegesztés

104

természetesen sam össze kell kev<arni. Az

ragasztót sem célszerű ki.iiső mun­kákhoz használni, és a ragasztandó felületeket ezúttal is sajtoini kelL

w A diszperz ragasztök közüi ~a poli · (vinil-acetát) (PVAC) előnye, hogy sokáig eltartható, mikroorganizmu­soknak ellenáll és szii<ird kötést ad. A ragasztandó felületet sajtoini kell. Vízben nem oldódik, de tartós ned­vesség hatására megduzzad, majd elbomlik. Műanyag lemezek kötésére ajánlott ragasztók:

®A palmafix műanyag padlók (PVC­lemezek) betonhoz, fához való ra­gasztására, valamint bőr- és műbőr anyagok kötésére használható. ~A palmafluid több típusban kapható.

A típust sorszám jelzi, pi. palma­fluid 1102, vagy palmafluid 1103 stb. Elsősorban építőipari célokra, pl. mozaikparketta,. műanyag csempe, szőnyegpadló stb,. ragasztására al­kalmas. Vásárlás előtt feltétlenül olvassuk el a használati utasítást, mert a felhasználhatóság típuson­ként más és más!

., A palmatex gumiáruk, laticel és szivacsfélék egymáshoz, ill. fémhez és fához való ragasztására használa­tos. Különféle oldószerekkel kombi­nálva kerül forgalomba, pi. palma­tex 104/MEK,

6l A PVC-6 műgyantaalaplí ragasztó főleg PVC-csövek és kemény~PVC lemezek kötésére alkalmas. PVC­padlék ragasztására nem használ­ható! Bódító hatású, egészségre ár­talmas, ezért használatakor szeilőz­tetni ke!L

®Az epokitt oldószer né!kUH, gyantaalapú, kétalkotós l·agaisz:-'1:6" Keverési r;u·ánya: = 2:1.

Epamin 202 hígítóval szórótapasz~ ként is használható.· Nagyobb meny"' nyiségben is egyenletesen kemé­nyedik, ezért gépkocsi-karosszériák kisebb hibáinak javítására is alkal­mas. Szilárd kötés létesíthető fém-, fa-, ke rám la- és betonanyagok között.

(il Az eporapid szintén kétalkotós ragasztó, kiválóan használható fém, fa, üveg, papír stb. ragasztására, valamint gépkocsi-karosszériák ki­sebb javítására.

""Az F.BS egyalkotós ragasztó- és tömítőanyag. Egyaránt alkalmas fém, Uveg, papír, poliészter és bakelit ragasztására, valamint rések, repe­dések tömítésére. Szifikonkaucsuk néven közismert. Főbb alkalmazási területe: kisebb felületű ragasztá~ sok, törések, lyukadások javítására, pf. akváriumon. A ragasztás müvelete, A ragasz­

tott kötés alapfeltétele a tiszta felület. Ezért ragasztás előtt durva, majd finom csiszolóporral átcsiszoljuk a ragasztandó felületet, törléssei vagy fúvatással eltávolítjuk a csiszolásból visszamaradt port, majd benzinnel, acetonnal, vagy alkohollal zsírtalanít­juk a felületet. Száradás után ecsettel (172a ábra) vagy spatulyával (172b ábra) egyenletesen felhordjuk a ragasz­tót a feliHetekre és összeillesztjük, majd rögzítjük a lemezeket. Spatu!yá­val rendszerint vastagabb rétegek is fllllhordhatók, mive! az epokitt és az eporapid keményedését a mennyisége nem befolyásolja,

Nagy kiterjedésa felületekre a ra­gasztóanyag esetleg szórópisztollyai is felhordható.

ila milmkadaralbck ""'"'·~~ .. , .. ,..~ . .", után nagyon

csak igy érhető el s.zilárd. kötés .. Né­hány rögzitési móflota173~ábraszem­léltet.

a)

172.-ábra

1~1

Házi köri.jlmér:wek · k.özött ragasztáshoz jóL használható a, satu vagy. valamely súlyos tárgy; Ha a,, ga,szt{>anyagot a felüJeti egyenlőtl ségek kitöltésére has+náljuk (pl. karosszériák javitása esetén), akkor a ragasztott felületet pré~.elni, i!;l. sza­ritani kell. · A ragaszték ,~ötési .ideje egyforma,, ezért mindig vegyük lembe a gyártó cég útmu~a.~a:.a•

Különösen a többalkotás "'"'""".""' használása esetén legyünk kintők. Csak a kötési idő elte terhelhető, ill. - töltő után- c~iszolható a felület.

173. ábra

106

2.7. Felületvétlelem

lemezből készült alkatrészek, szer­kezetek a viszonylag nagy· felületük miatt különösen hajlamosak korrózió­ra.

Elsősorban ezért kell gondoskod­nunk a felületvédelem ről, de ezenkivül ~sztétikai szempontokat is figyelembe kell venni.

A lemezfelületek védelmének több­féle módját ismerjük, pl. az 1.5. alfe­jezetben emlitett horganyzást, ónozást. Ezek az eljárások azonban csak gyárilag alkalmazhatók. Otthoni körülmények között a lemezt festéssel, mázolással, lakkozással védhetjük a korróziótól.

2.7.1. A felület előkészítése

Az új- még festet/en~ fa alapanyagú felületet úgy készitjükcelő, hogy elő­ször kijavítjuk a kisebb-nagyobb felü­leti egyenlőtlenségeket. A mélyedése­ket betapasztjuk, a kiálló, érdes felü­letrészeket pedig lecsiszoljuk. Ezután impregnáló anyaggal egyenletesen át­kenjük, szaknyelven: beeresztjük. Az impregnáló anyag a fa pólusaiba hatolva kizárja onnan a,yizet, levegőt, és.más

.egyéb gázokat, amelyek a későbbiek során a festékhólyagosadását okozhat­nák.

A már festett fafeJületet kétfélekép­pen készithetjük elő: elecsiszoljuk, érdesítjük a meglevő

festékréteget, és tapasszal kijavítjuk a kisebb hibákat,

• festékmarató anyaggal vagy leége­téssei (pl. forrasztólámpával) eltá­volítjuk a régi festékréteget, majd csiszolással javítjuk a felületet.

Fémlemezek,;.ilf.. fémszer.k.ez~t~k ei,Qi' készitése~során:. is .a felület .tiszt.ftás.a, az ~gyenlőtlenségek eltüntijtés~ .i~z első~lege:s feladat. Mivel ·azonba,n .a fémek h.ajlamosak az oxidációra, fosz­forsav al~panyagú, .. kevés inhibitort tartalmaz.~ ·szerrel. meg kell gátol ni az oxidációt ... ··· ...

Régi,. sérült, .JU •. hiányos festékré­teg fémlemezről is .. · festé.km.arafóva,J vagy égetésseLtávolítható el.

A felület .ei{Skészitéséhez használt vegyszerek (festékmarató, .oxiqációt gátló anyagok) az egészségre ártal­masak, ezért a termékismertetőben (használati utasitásban) elqirt óvó­rendszabályokat szigorúan tartsuk be!

2.7.2. Alapozás,. fényezés, f~stés

Az alapo~ás az álap~al közi{,etlenül érintkező féstékréteg5 felhord~,~át je­lenti. Az alapozó festékrétegne~.tehát egyaránt jól kell tapadnia az alaphoz is, és az alapozást követő átvobó fes­tékréteghez is.

Az átvonófestéket már esztétikai céHal visszük fel. A festékanyagok egy része, pl. a zománcfestékek - a gin­hatáson kívül -,-.kopásálló fényesfelü­letet is adnak. ·••·•·

A lakkok,szí[ltelen, ill. áttet:~öző,,f~~ nyes, selymes fényű, matt stb. film­képz{S anyagok, amelyekkel a felület 'l.égső rétegétképezzü k.

Az alapozó-,és,?Z átvonó-,jll. a lakk­festé.~eknek tehát más a feladatuk, ezért helyú~len az a szemlétet, hogy a több ~~tegben felvitt. alapozc) célsze­rűbb, rnint. a zománccal vagy lak[<al bevont felület. A zománcfestéke[<, lakkok eleve kopásállók, az időjárás

10'7

viszontagságainak ellenállnak és a .felü­let fényességét fokozó.adalékot tar­ta:lrrtaz:riak.

A festék felhordása. Festéshez és mázoláshöz az ecset méretét általá~ ban a festendő felület nagysága szerint, fajtáját (jellegét)az elvégzerfdő feladat alapján választjuk meg. Alapözáshöz marokecset (174a ábra) :a legalkalma­sabb, átvonófestéshez, lakkozáshoz lakkozóecsetet (174b ábra), a Jestési munkák befejezése előtt pedig osz/ató­ecsetet (174c ábra) használunk.

a) b)

174. ábra·

Durva, nagy kiterjedésű felülétek alapozáskor marokra:fogva(175a ábra), lakkozáskor, ill. oszlatáskor ún. to/1-~iárfógássa/ használj uk ai ecsetet (175b abra). · • ; .

Sarkoknál, furatöknál, kiugró pere• meknél az ecset húzása helyett cél­szerűbb az ecsetet ·nyomkodni, mert így a festék a kisebb zugokba is bejut (176. ábra).

Festéksióráshoz a.sű rí tettlevegős szó­rópisztoly a leghatékonyabb, ehhez a:z:onban kompresszor kell! Otthoni munkákhozalkalmasazonban a villamos

1Ó8

177. ábra

176. ábra

szórópiszto/y,.amely 220 v~tál mű~§dlk (177; ábra). . .· • ...... . .. :,;,•é

Kisebb festéshez tökéÍ~tesen meg­felel. a Neótux·;sptáy;' amely gyáf<.öHá­tilag korlátlan ideig éltartható és keze­lése~ felhasználása ném igényel külö~ nösebb szakértelmet. Festés előtt•·a palackot alaposan felrázzuk és 20;;·. 25 cm távolságbé>.t szqfj!Jk a festéket, miközben egyenletes ütemben;·· pl. l<,örözve mozgatjuk a kezünket (178. ábra).

t78.ábra

109

~7.3; Festékanyagok

A k()ve~kezőkgen.a hazánkbari kapha­tó sokféle fe~~éls~r1yag közül mutatunk be néhánya~. amelyekkel a ház körüiJ munkák során előforduló .festés eivé,.. gezhető. ·

Beeresztőahyag9k: Lenolajkence. Kis viszkozitású n.ö~

vényi olaj. Olajos festékekhez hígító­ként, lakkbenzinnel vegyítve beeresz­tőanyagként használatos.

, Beeresztő alapozóola j. Fa-, farost, re;egelt lemezek beeresztésére egy­arant alkalmas, 50%-ban lenolajkencét, 50%-ban pedig lakkbenzint tartalmaz.

Lenalkid-hígító. Kül- és beltéri fa­szerkezetek impregnálására egyaránt alkalmas, 50-50%-ban tartalmaz len­alkid-míígyantát, ill. lakkbenzint.

UREX alapozólakk 005. Farost leme­zek, pozdorjalapok, betonfelületek impregnálására alkalmas poliuretán alapanyagú szer.

Tapasztóanyagok:

Mélyedéstapasz. Olaj-alkidgyanta kö­tőanyagú tapasz. Száradási ideje 20 ... 24 h.

Epokitt. Kétalkotós ragasztóanyag­ként is ismert, nagyobb felületi hibák javítására is alkalmas anyag. Kötési ideje 6 ... 8 h.

T/VE faátvonó gitt. Olajjal módosi­tott alkidgyantás faátvonó.. Kötési ideje 24 h.

Hagyományos asztalostapasz. Csont­enyv, gipsz és finomra szitált fűrész­por keveréke. Kötési ideje 5 ... 6 h.

110

Festékmarató és felületkezelő szerek: ·

Kromofág. Több változatban is ható hatásos festék- és lakkoldó. Nem gyúlékony és tűzveszélyes változata ~~ van. Acetont, toluolt, ill. szénhidroL géneket, tetralint stb. tartalmazó mér­gező anyag.

Lakk/e festékmaró. Főleg klórozott szénhidrogéneket tartalmazó oldószer. párolgáscsökkentő adalékokkaL Nem tűzveszélyes, de mérgező!

Hektor WA lakk- és festékeltávolító; Duzzadó, igen hatékony szer. Főleg régi festékrétegek eltávolítására java­soljuk.

Festékoldó 003 és a C/orex festékel­távolftók a Lakkle festékmaróhoz ha­sonló tulajdonságúak. ·

Ferropassit. Savas hatású, hatékony rozsdaoldó. Vízzel is hígítható. Acél­szerkezetek, ill. acéllemezek felület­kezelésére, zsírtalanítására kivá!óan al­kalmas tapadásjavító.

Evipass foszforsavalapú zsírtalanító. Kiváló vízkőoldó is, ezért felületkeze­lő passzíváláson kívül gépjárművek hűtőrendszerének vízkőoldására is használható.

R0-55 rozsdaoldó és -átalakító. Rozs­dafoltokat rövid időn belül hatásosan oldószer. Zsírtalanításra, ill. passzívá-. lásra is kiválóan alkalmas, a vízkövet is oldja;

Alapozó- és átvonófestékek:

. Mílliumos olajfestékek. Több fajtája rsmeretes: kohómíniumos, súlypát­míniumos, rapidmíniumos és a stabil­míniumos alapozók. Valamennyi haté-

kg ny ~·~r(óziógátló ... Legfőbb alapanya­guk ái ólomo)SJcl.~s as~lypát, l,.en91aj­kencével, ill. lakkbenzinnel hígíthatók. Elsősorban az időjárás viszontagságai­nak kitett acélfelületek alapozására használatos.

Tivemail. Ólomvegyületektől men­tes, míígyanta kötőanyagú, rozsdagát­ló alapozófesték. Acél, horganyzott lemez és alumíniumlemez festésére, ill.alapozására egyaránt alkalmas. Aszt­rali n hígítóval hígítható.

Orkán esőcsatorna-festék. Elsősorban horganyzott lemez, esőcsatornák és egyéb épületbádogos szerkezetek ala­pozására, de alumíniumfelületek és acélszerkezetek mázolására is alkal­mas. Kilencféle színben kapható, aro­más hígítóval elegyíthető.

Alapfast egyetemes alapozófesték. Hu­gyanta kötőanyagú, főleg fa-, faforgács, farost lemezek alapozó festésére al­kalmas. Lakkbenzinnel, ill. terpen-tinnel hígítható. ·

Cel/ko/or. Fémhez, fához egyaránt alkalmas. Alapozó- és alkid típusú festékkel bevont felülethez átvonó­festékként is használható. Hatféle színben kapható, lakkbenzinnel, ill. Tempenci hígítóval hígítható. Száradási ideje 24 h.

Standolit. Külső és belső munkákhoz egyaránt alkalmas olajfesték. Olajos­keneével hígítható, 16 féle színben

·. gy~~Fjá!<'tr;ra,~:zerkez~t~~ festések ot' pe­er~s~.t~si'Ig~py~l:."·~·.; . .;:. .,.:~:··•··

Durol zoméínc. 'Fához, fémhezi/kü1:.. és beltéri munkákra egyaránt alkal­mas egyetemes zománcfesték. Fa fe­lület festése előtt beeresztést és Tisza­matt alapozást, fémfelület festése előtt Evipass passzíválást és Tiszakor ala­pozófestést célszerű alkalmazni. Szin­tetikus hígítóval hígítható, 36 órán át szárad. 12 féle színben kapható.

Trinát magasfényű zománc. Kellően alapozott fém-, fa- és falfelületcek átvo­nó festésére, valamint gépjá~míívek karosszériájának fényezésére egyaránt alkalmas egyetemes festék. Lakkben­zinnel, terpentinnel és terpenol hígí­tóval is hígítható.

Katepox. Kétalkotós, kátrány-epoxi­műgyanta alapú alapozó. A két alkotó azonos fémdobozban A, ill. B jelölés­sei kapható, ezeket 1 :1 arányban kell' összekeverni,,de csak olyan mennyiség­ban amely2~::3 h alatt elhasználható. A bevónat tartós védelmet nyújt víz. gőzök és vegyi anyagok ellen. Saját. tehát katepox hígítóval hígítható!

Ce//oxin. Fa- és fémfelületek bevo­nására egyaránt alkalmas, gyorsan száradó zománcfesték. ezért nehezen ecsetelhető: Kültéri alkalmazás esetén. korróziógátló alapozó festést igényel. 12 féle színben kapható, hígításához Celloxin hígftót célszerű használni.

111

Az előző fejezetekben leírt ismeretek birtokában az ügyes kezű barkácsoló megfelelő minőségben elkészíthet né­hány szakmunkát igénylő lemezszer-· kezetet is. Ehhez nyújt segítséget ez a fejezet néhány példával, amelyek alap­ján az ötletes ember egy kis fantáziá­val további szakipari lemezmunkákat is elvégezhet.

3.1. Esőcsatornák és párkányok készítése

Az esőcsatornák fajtáit a 179. ábra szem­! élteti. Ezek a következők: fil függő ereszcsatorna (179a ábra),

~fekvő ereszcsatorna (179b ábra), G párkányon ülő csatorna (179c ábra), ® attikacsatorna (179d ábra), ® padláscsatorna (179e ábra), e hajiatcsatorna (vápa) (179f ábra). Részletesen csak a függő ereszcsator­nával és a hajlatc;~atornával foglalko­zunk, mert ez a két legelterjedtebb csatornafaj ta.

:u.1. A függő ereszcsatorna készítése és fel szerel és e

A félkör szeivényű csatornaelemeket a járatos lemezméreteknek megfelelően 250, 333, 400 és 500 mm szélességű és

l l ;l

1 POO,illk AOOOro!J} .. nPs.szúság~~~~rrl~iek.: ö()l;.k~szftj~ k"~~·~leJ:llez~~ arly!lga:r;~racJ:; . szerint horganyzott ·aéél, de étnk~.

és alumfniumlemezből is készfthető csatorna. A félkör szeivényű függő

ereszcsatorna hengeritéssel, mindkét végén csöves beszegéssei készül {180. ábra), de szögletes szeivényű függő ereszcsatorna is készfthető házilag él­hajlitó géppel (181. ábra).

180.ábra·

o

b

181. ábra

A félkör szeivényű függő ereszcsa­torna fő részeit a 182. ábra szemlél-' teti. Ezek: az 1 egyenes csatornaelem, 2 csatorn~zöglet, 3 lefolyócső, 4 be­torkollócsonk, 5 hattyúnyak, 6 kettős könyök, 7 kifolyókönyök, 8 csatorna­kampó, 9 csőbilincs.

Előkészit~si munkák. Az előké­szitest a műlielyben végezzük. Amit csak lehet, itt csináljunk meg, hogy

114

rQ}h~t.kevesebb ·. h~ly~zinen, m~rt ;,l. tet:ős;~erke:z:e~en;L Clolgozrii kényelmetlen · Ezért a műhelyben kötjük össze a csatornaelemek többséget, és itt vé­gezzük a többi járulékos munkát is.

A csatornakampók átvizsgálásával, ill. egyengetésével kezdjük az előkészf­

tést. A félkör szeivényű függő eresz­csatorna kampója a 183. ábrán látható helyes állásában. Az egymást követő kampók' arányosan mindig lejjebb kerüljenek. Egyengetéskor vegyük·· figyelembe a tető hajlásszögét, mert a: kampókat úgy kell beállitani, hogy szereJt állapotban a félkörszelvény ten~· gelye merőleges legyen a/ fal sikjára (184. ábra).

Ha a csatornakampók szerelese gyományos módon (szarufárá sze,re1v:e·1r

nem oldható meg, akkor. a szárának a megcsavarásával, ill. részelésével és vfzszintes visszahegesz!;. tésével módosithatjuk a: kampó alak~' ·· ját (185. ábra).

A csatornaelemeket az egyik elem csöves szegélyének a kiegyengetéséveL · illesztjük, majd; illesztest követően;

visszasodorjuk kombinált fogóvaL{186'. ábra). Az igy illesztett elemeket négy­öt helyen szegecseljQk, majd tással tesszük a kötést vizhatlanná, A csatornaelemeket egyszerre hat méter. hosszúságban cél.szerű · épfteni. Ennél hosszabb már nehéz közlekedni, és a csatorna beemelése is körülményes.

A lefolyócsöveket úgy illesztjük hogy a belülre kerülő csövet fn~rr.v.~l zömitjük, a kivülre kerülőt pedig kissé visszaperemezzük (187. ábra): fgy elkerülhető a csövek túl laza vagy túl szaros illesztése. ·

182. ábra

115

183.ábra

184. ábra

116 186. ábra

187 •. ábra

5 'bra 18 • a ' ű •

··· · "'t kez -, Italában SaJa A véglemezeket ~ e néha véglemez-

k ll.elkészftem, d •. is kapható. l~gl's.e~er~lt csatornkael~mleg készítjük a ze.·.. . . aJ"át ezu , kra Amennyiben s d lj"unk a ráhagyaso t

t gon o , glemez véglemlz '., forrasztáshoz a ve részét is, mive a )O mezni, ill. egy na­ki kell perf kell hajtani a csator (20 mm-t) ra

l mre (188. ábra). hén kúpos, de e ~ betorkoll,6cs2nk :~~ténél szű!<ebb ha: a lefolyo"o, ~zftü"k, az ism~ henger,es cson~~ í y készített csonk felel a•célnak. ... g

fS8.ábra

117

előbb kivágjuk a csatorna szeivénye sz:erint, majd forrasztáshoz e!őpere~

me:z:ziik. Ez a műve!et némi gyakoria~ tot igényel, ezért célszerű rajzlapbői elkészíteni a hengert, ilL a csatorna­eiemhez idomuló kivágást 'és csak aztán lemezre rajzolni a már kiterít­hető alakzatot (189. ábra). Az elkés:zí-

d f~---j l l ' rr-.,----r ' l ! l

L-i---J_] /'w· l .,

L_ __ l

tett csonkat középre állítjuk, belülről ldje!öljük a csatornaelem kiv:figását, A lyukasztás, m. annak kiszélesítése után két szegeccsel, majd forrasztással rögzítjUk a csonkot.

A fe~tllzere!ést a csatornakampók felszerelésével rögzitésévei kezd~

iLlk. Nem azonban, Íven sorrendben ' kell a

esnie és a kampóknak egy síkba kell kerü!niük. Ezt úgy érhetjük el a leg~ egyszerűbben, ha az első és az utolsó kampót zsinegekkel átfeszítjük és a feszes zsinegekhez illesztjük a további kampókat (190. ábra).

A kampók rögzítése után a helyükre illesztjük a csatornaeiemeket, majd

l a..---

szegecseléssei és forrasztássai össze• kötjük őket.

A lefolyócső helye a hattyúnyak ösz­szetolásával, ill. széthúzásával állít• ható be. Ilyenkor kell a kifolyókönyök helyzetét is beállítani, mert így sok fáradságot takaríthatunk meg. A le­folyócső alkatrészeinek a beál!ítá~á

után előbb összeforrasztjuk az alkatre­kijelöljük a csőbilim:sek

helyét és beütjük őket. Legvégül a betorkollócsonkba illesztjük a hattyú­nyakat, majd zárjuk a bilincseket.

A függő ereszcsatorna idíszitése során előfordPJió hibák:

41 Ha a csatornaelem mérete annyira különböz1k, hogy a csöves szegések teljes kiegyenesítése után sem illeszt­hetök össze, akkor fogjuk meg a bővebb csatornaelem alját és egy erőteljes mozdulattal horpasszuk (191 a ábra) be. Ezek után illesszük össze az elemeket, sodorjuk vissza a csöves szegést, majd egyengessük ki a horpadást (191 b ábra).

$Ha a lefolyócsövet nem tudjuk a ter­vezett helyre állítan i, mert a hattyú-

a)

' -..... _ _:_d/_-~.ll - ~ ~

~~_y. b)

nyak nem megy összébb, akkor húz~ zuk ~zéjjel a hattyú nyakat, vágjuk le addig, ameddig előzőleg Hleszteni tudtuk, majd fogóval zömftsük a csonkított véget.

®Ha a szerelési munkák befejezté~el végzett vízpróba bizonysága szerint a csatornában a kifolyócsonkkal elien­tétes irányba folyik a víz, akkor igen súlyos hibát követtünk el. Ez esetben oldjuk fel a csatorna rögzítő nyelveit és ékeljük alá a kampókat. Nézzük meg ismét a víz viselkedését. Ameny­nyiben jó irányban folyik, a hiba a kampók aláékelésével ki javítható. El­lenkező esetben a tetőszerkezet, ill. az épület hibája, amit nem tudunk kijav.ítani. A csatorna megfordításá­val vagy a kifolyócsonk áthelyezésé­vel alkalmazkodni kell a meglevő adottságokhoz.

3.1.2. Hajlatésatorna (vápa) készítése és felszerelése

Hajlatcsaton'tát két tetősik találkozá­sánál alakítunk ld, hogyha a hajlat fe­dése nehezen valósítható meg.

A hajlatbádogot a tetősik hosszának megfelelően, 500 ... 650 mm széles leme­zekből alakltjuk ki, és a tető hosszától függően korcolásokkal kötjük. Kor­colás után összetekerjük a lemezt és igy szállítjuk a helyszínre.

A tetőszerkezeten a hajlat irányával megegyezően rögzítjük a tekercs vég~t. kigurítjuk a lemezt (192. ábra), maJd erre alkalmas léccel és fakaiapáccsal a hajlatba formáijuk és kialakítjuk az vtzorrt ábra). A vízorr

a csapadékvíz a segitségével

119

192• ábra.

193. ábra

zitsük a hajlatcsatornát, mivel a lem~zt nem szabad szeggel átlyukasztani!

3.1.3. Múany.ag csator.na készítése

.•·

A fémből készült függő ereszcsator­nák mellett ma már használatos PVC­ből, poliészterből gyártott eresz~a­torna is. A műanyag csatornával szem-'

120

ben ...:.... számos előnye eilenére .. tartózkodás és. bizalmatlanság:;;tapas:z~ talható; A hátrányos r:negk\il tés mögött a ·bád<:>gos.ipar fe( ... .,,,LUIICL•

lensége és maradi .szej1llélete rejl .. mert a műanyag .ciatdrna esztétikust könnyen· és gyorsan•tszcm~lh.ető, kar~ bantartást alig igényel, "·IT!égis .tartós.

A műanyag csatama további előnye, hogy minden szerkezeti egysége be­szerezhető, pl ... a betorkollócső csátor­naelemmel egybeépítve kapható. A csa­tornaelem falvastagsága 1 ,2 ... 1 ,6 mm. A csatornaelem csöves szegése kifelé hajlik (194a ábra), amely csatlakozó­idommal (194b ábra) rögzí.thető.

a)

194. ábra

Több darabból áll a lefolyócső,~sőt karmantyús lefolyócső is kapható, amellyel a szerelés sokkal egyszerűbb (195. ábra). ·

A' műanyag csatornaelemeket, ill. szerkezeti részeit a 1.94. 'ábrán látható csatlakozó idommal r9gzítjük,ill. epo- . kitt ragasztóval kötjük. A ragasztott csatlakozást a 196. ábrán látható szo­ritószerkezettel rögzítjük.

A sz<:>rítószerkezet szoritó hatása alatt célszerű két alumíniumszegeccse(

195. ábra

196. ábra

megerősíteni a kötést. A szegecseket közvetlenül a csöves szegés, ill. a perem alá helyezzük.

3.1.4. Párkányok, sz~gélyek készít~s;e

Az épület tetőszerkezete alól kinyúló párkányokat, ill. a tető síkja fölé nyúl~ falrészeket párkányfedéssei vagy fal­fedéssei v'édjük. Olyan épül(ltrészeken, mint pl. az oromzat vagy a' kémény, szegést alkalmazunk, hogy a lehulló csapadék ne juthasson a tetőszerkezet alá.

A párkányt és aszeg~Jyt .is fémleriJ~zi ből, élhajlftó géppel ~lakítjllk ki oly módon, hogy á\~zegéiYiéme:?;, ill. p'á,r­ká.nylemez alkalmazkodjon a fal é~.' a tető hajlásszögéhez, ill .. a tető más szerkezeti egységeihez (197~ ábra).

Az ablakpárkány (könyök/~) faj tá. it és alakját a198. ábra szemléltf:'lti.

A hajirtással kiáÍakított;::: p'árkányt egyik olda!,r,?>J .. ~iF~bJ~ktokhoz erősít­jük, a másik oiélálról pedig'lekötőhu­zattal rögzítjük.(1.99. ábr~); ·

A fa/fedés ehhez. hasonló, csak mind­két oldalon kialakítjuk a vfzorrhajtá­sokat, ill. mindkét oldalról lekötő­huzallal rögzítjük a fedést.

Hosszú falfelületek fedése több da-·· rabból áll. A lemezeket álló korcolás-

197. ábra

121

sal össze (L a 2.6.3. pontot). Az ilyen falfelülethez rendsze ri nt ék-fákat (tiplifákat) is a kő-

amelyekhez erő-

sfthető (200. ábra). Ez esetben nincs szükség !ekötőhuzalra.

Falfedés oromszegéllyel társítva a

22

201. ábrán látható. A kéményszegély több, különböző mérettí és alakú da­rabból áll. Elemeit és méreteit a 202. ábra szem!élteti.

Az elemek kialakítása nem okoz nehézséget, élhajlító géppel valameny­nyi elem elkészíthető. Mindössze az oldalelemek álló bordálnak a haítása igénye! nagyobb körültekintést. ·

Először mindig az előelemet készít­sük el. Nyilvánvaló, hogy az előelem­nek pontosan olyan szélesnek kell len-

nie, mint a kémény szélessége. Figye­lembe kell venni azonban, hogy mind­két oldalon az oldalelemeket álló kor­colással egyesítjük az előelem hez, ezért 2CL.2.0 mm ráhagyással kell számolni

ábra). Méretre darabolás után

az előelem széfeit hosszban. Ezután a úgy

102. ábra

203. ábra

végezzük, hogy a 20 mm-es darabok egyenesek maradjanak (204. ábra).

Ezután az oldalelemek ál!ó bordái­ból, a lemez szélétől számítva 20 ...

25 mm-es darabokat vágunk ie, hogy az oldalelemeket kampóformában visz:. sza tudjuk hajlítani. Ezek a kampós hajlítások illeszkednek az előelemen kialakított egyenes, immár kiálló ré~ szekhez (205. ábra).

Így összeillesztve az elő- és az oldal~ elemeket, már könnyedén és pontosan bejelölhető a kémény hajlásszöge. A továbbiakban a jelölésnek megfele­iiSen a korcolásokhoz szi.ik~

va~o><.•c'u és az ol ..

A hátsó elem kialakításakor figyelembe, hogy az álló és fekvő colássai illeszkedik. Ehhez úgy kell készíteni a hátsó elemet, hogy mint­egy sínben csúszva a helyére lehessen ilieszteni ábra).

Illesztés után a korcok behajiításával kötjük, m. kampósszegek beütésével rögzítjük a szegélyt (207. ábra).

Ez a s:zegé:si mód nemcsak kémé­nyek, hanem más, a tető síkjából kl­emelkedő építmények szegésére is al­kalmas.

Az ereszszegéfyt lapostetők szige­telése előtt kel! elkészíteni, Fajtáit és fő méreteit a 208. ábra szemiéltetL

Az ereszszegéiyek sze1·eiéséhez elő~ !Ynmkálatokra is szükség van. Ellenke­ző esetben hogy a tető

alá

124

A szegélyelemeket minden esetbeh forrasztjuk. Ha a kavicslécet nem haj­lítjuk, hanem kü!ön szerelji.ik, akkor szakaszosan tíz centiméterenként for­rasszuk.

3.1.5. Könyökidom készítése

Gyakori és gyorsan elkészíthető a kettős könyök, amely hattyúnyak helyett használható. Kettős könyököt azon­ban csak ott célszerű alkalmazni, aho! az eresz és a fal síkja között kicsi a távolság (210. ábra). Kettős könyököt teszünk oda is, ahol a kiugró épület- . elemek, sarkok, kiszögellések kike­rülésére nincs más rnegoldás (211. ábra).

A könyökelem elkészítésének több módja van. Egyszerű, de nagyon pon­tatlan, ha a lefolyócső elfűrészeléséve! állítjuk elő a könyököt (212. ábra). Munkaigényesebb, de'tszakszerűbb a következő megold:ás. -#

A könyökelem méreteit szerkesz­téssel állapítjuk meg és a szerkesztés­sel kapott adatok alapján rajzoljuk elő az idom terítékét, ill. készitjük el vég­leges formáját.

A szerkes:ztés menete a következő. Rajzoljuk le a könyökidom nézetét, majd rajzoljuk meg a cső harántszel­vényének a feiét, amely természete­sen félkör (213a ábra).

Osszuk fel ezt a körívet hat egyenlő részre és az így kapott pontokat vetít­sük !e merő!egesen a könyököt felező ún. törésvonalra. Így megkapjuk azokat

amelyek segitségévei ldjeiölhető a könyökidom

görbéje 3b :ábra),

B-B A-A

201. ábra

125

126

Kavicslee szakas;wsan

208 •. ábra

.1~

211. ábra

'. ' .

Gyöngykavics

./ . l o • o Szigeteles

-=""'"'""oc--· Ereszszeg~ly . , ~Sz1geteles

. li l

Rögz!loszegety

209. ábra

számozzuk meg ők~t emeíkedő; ·· 1 · · majd csökkenő sorrendben. Végül a · számozásnak · megfelelően átniásc>ljuk . 2 a szerl<esztéssél kapott távolságokat

.} ésAöss~eköktjük őke1tk(213c áhb~a). . · .. z •gy apott a a zatot aromszor

lemásolva kapjuk a kettos könyökhöz

212. ábra

Rajzoljuk ,ffieg a cső sz~lességének megfelelő hosszúságú vona/at, amelyet a éső átmérőjének 3,14-dal való szor­zásával.kapuj;tk,Példánkban,eza kiterí­tett szélesség 314.mm, amelr,hez hozzá kell adni mintegy 19 mm~t. Igya teljes kiterített szélesség pontosan 333 mm lesz. · Qssiu k fel ezt a táv'olságot 12 egyen­lő részre, me.rt a méreteket a fél sze.l:­vényre . állapítottuk rrieg, hiszen az idom sziinm'etrikus. Elő~:ajzoláshoz vi­szont teljés alakzatra. v~.ri szüks~g. ezért a méreteket kétszer vesszük.

Ak· osztással kapott pontokra állít­sunk .merőleges segédvonalakat és

szqkséges további elemek terítékét is, amelyeket már, az ismertetett mód­szerekkel össze.-tudunk'kötni. A köté­

. sekhez· célszerű peremezőgépet .hasz­nát~.i. de a peremek kalapáccsal is ki­alakíthatók (21 3d ábra)~

3.1.6. Csato.~;,{ladíszítés

A csatornadíszítés is csak akkor éri el célját, ha mér~t~iben, Jorr:nájában összhangban van az épületM .. ·

Lapqstet(js . épületen p[ egyenes vonalú, díszítőlemez jól idomuf·a. csa­tornához és;,össÍhangban 'van a $zög-letes formákkal (214. ábra). ,

Hegyes szögben hajló tetőhöz vi-

3

213. ábra

127

d .'f( + 19 ::: 333

c)

d}

szont már más formákat kell alkalmaz-pi. olyat, mint amilyen a 215. ábrán

[tátható. Még számos megoldást sorol­hatnánk, de valamennyinek egy a lé­nyege: a díszítőelem valóban disze

28

legyen a csatornának és az épületnek, és nem megfordítva; ne a csatorna díszítse a díszítőelemet (216. ábra).

216. ábra

3.2. Kerítések, kapuk, ablakrácsok készítése lemezből

A kerítések, a kapuk, ablakrácsok készítésének évszázados hagyományai vannak. Kezdetben csupán személy- és vagyonvédelmi céljuk volt, ám csak­hamar az épület, ilL környezetének

díszére is vált. Napjainkban mar m­kább csak szimbolikus jellegük van, egyre jobban előtérbe kerülnek az esztétikai követelmények.

3.2.1. Kerítések készítése

A kerítés feladata: jeiölje a birtok­határt, és bizonyos mértékű védelmet nyújtson, ezenkívül legyen esztétikus és összhangban álljon a környezetével.

Ennek megfelelően a kerítést olyan rácsozattal, mintázattal és olyan magas­ra készítsük, hogy könnyen, feltűnés nélkül ne lehessen átjutni rajta. Szi­lárdsági követelményekrevonatkozóan számolni kell a kerítés sajáttömegével, az időjárás viszontagságával (szél, fagy stb.), sőt számba kell venni a szándé­kos rongálás lehetőségét is. Mind­ehhez megfelelő alapot, Ul. lábazatot is ki kell alakítani, amelybe bele kell ágyazzuk a kerítést tartó oszlopokat (217. ábra).

A legolcsóbb és egyben iá legegy­szerűbb az úsztatott· betonból öntött lábazat, amely zsaluzással készíthető. A kerítéselemek (ún. mezők) falazott oszlopokba való rögzítése nagyon költ­séges, rendszerint többe kerül, mint az egész kert.

A kerítés mintázatát egyesek annyira fontosnak tartják, hogy az ilyen rész­letkérdés mögött teljesen háttérbe szarul a kerítés valódi célja.

Egyszerű mintázatú, környezetbe illő, nem hivalkodó kerítésre látható példa a 218. ábrán. A kerítés hidegen­hajlított U szelvényből (ún. "redőny­vasból") készíthető családi házak, köz­épületek, üdülők stb. körülkerítésére.

A daraboláson kivül csak hegesztési munka van rajta, ehhez célszerű sab-

készíteni, amelybe a függőleges elemek beieilleszthetők. A függőleges elemek közé helyezett vízszintes ele­mek gyorsan ös:szehegeszthetők. A sa b­~on egyben biztosíték arra, hogy min­den kerítésmező iesz. Sab-

129

lqp,:alkalmazását a 219. ábra szemlél­teti.. · Igényesebb ..:...;. ·de· sokkal k.öltsége~

sebb is ---a 220. ábrán látható·kerités, amely L acél (szöÚas) keretbe foglalt lemezbetétből ált A lemezzeL belléte-

Kitarnoszto

219. ábra

zett •kereteket négyzetacéllal .kötjük cegymáshoz, j((; a mezőt átfogó) ke~eti­. hez (221. ábra); Betétlemeznek alumí-nium a legalkalmasább, am'elyet szege­cselve célszerű rögzíteni. A keretek elkészítéséhez most is nagy segítségét nyújthat egy egyszerű sablon; ne sajnáljuk az időt az elkészítésére.

Hétvégi házakba .• nyaralékba ;kikap­csolódni, pihenni megyünk, e+ért•,az ilyen körny$'lzetben szivesebben ·'lát­J.~;~k a. szabadabb, .vidámabb formákat. Otletekben gazclag és vidám hangula­tot áraszt a 222. ábrán látható halmln­tás1,~er:i~és. Ezt a mintázatot .legalább .~· mm-'es. lemez~sikokbóJ• vagy élére állitott laposacélb~l kell kés2;iteni .. Ez esetben a sablon nélkülözhetetlen.

3.2.2. Kap~k ·

A kapuk méréteit mindig a várható igénybevételnek l!legfelelően tervez- . zük. A kapun át rendszerin~ személy~ és járműforgalom is van, ezért' ólyan szélesre kell tervezni, hogy egy sze-

f~~~c~ó'd_~d~z \ l l \ \ .\ \. /l \. \ . \ \ \ \ ' \ l l l \ ' ' \ l ( ~ \ \. \1 l l \.l. l/ l \.~

220. ábra

130

Alúininitim.:: · elemez

221. ábra

222. ábra

mélygépkocsi biztonságosan közleJ<.ed­hessen rajta. Mivel azo.nban a gyalogos­forgalom gyakoribb, s ezért nem akar­juk az egést kaput minde.n esetben kitárn i, célszerűbb, ha a kapu két rész­ből áll (223. ábra).

Ennek a követelménynek úgyi tu­dunk eleget tenni, ha a nagyobb kaput alul riglivel, felül pedig kitámasztassal rögzítjük. (224. ábra). Ez a régi meg­oldás kissé kényelmetlen, mivel a kitámasztó rúd rnozgatásakülön.,~un­kát jelent, a kapu szJiárd rögzfte~ére és zárására azonban nincs egyszerűbb megoldás.

Gondosan keiF tervezn,i a kapu­. zsanérok, forgók ki;llakftását is, mert a nehéz kapu bizonyos idő elteltével a kaput tartó oszlopot elhúzza, a kapu­pántokat elhajlítja. Ennek elkerülésére

a nagyobb kapuszárnyat tüskére cél­s~erű állftani, ame Ir a'sarkánál támaszt­ja akaput (225. ábra){fgya tartóoszlop terhelése mintegy.negyedére csökken.

Lehetőség szerint arra kell töreked­ni, hogy a kapu könny(J legyen. Ezért célszerű négyzet és más hasonló zdrt szelvény(J anyagokat használni.

Zárt szelvényből készült kapu vi­szont fokozott korrózióvédelmet igé-

131

l r-l

1--= •

l l

223. ábra

214. ábra

~ Terhet~s

l

-

nyel. Ezért - a gépjárművek alvázvé­delméhez hasonlóan - készítsünk furatokat a kapu bizonyos elemein, és hegesztést követően ezeken a furato­kon át juttassunk alapozófestéket (pl. katepoxot) az üregekbe. Ezután a nyílásokat csavar behajtásával vagy gitteléssei zárjuk eL

Ez a korrózióvédelem talán bonyo­lultnak tűnik, festékszóróval azonban egyszerűen és gyorsan elvégezhető.

A kapu jellege alkalmazkodjon a céljához. Hívja fel a figyelmet a bejá­rás helyére, azért legyen kicsit maga­sabb a kerítésnél, és a mintázata is térjen el egy kicsit a kerítés mintá­zatától. Erre a célra alkalmas az a lemezbetét, amelyet a kapu alsó har­madában célszerű elhelyezni. A lemez­betétet L vagy T szeivényű keretbe szegecseléssei vagy hegesztéssei rög~ zítjük. Zárt szeivényű keretnél elő­nyösebb, ha a lemez széleit mintegy 10 mm szélességben merőlegesen meg­hajlítjuk és a hajlított résznél fogva kötjük (226. ábra). Ezzel a megoldással kisebb eltérések is könnyen helyes­bíthetők.

A lemezbetét díszítésére általában ún. levéltörést alkalmazunk (227. ábra), amelynek merevítő feladata is van. A levéltörés könnyen kialakítható a lemez átlóinak az élhajlftásával, de szóba jöhet egyéb díszítő megoldás (228. ábra).

Újszerű megoldást szemiéitet a 229. ábra. A kerítés itt nincs mezőkre osztva, mert minden ötödik elem hosszabb, és be van ágyazva a lába­zatba (230. ábra). Ezekhez a beágya~ zott elemekhez a párhuza·· mcs a további

elkülönül a

226. ábra

227. ábra

229. ábra

230. ábra

kerítéstől, sőt a kapuszárnyak is csak hasonlóságot mutatnak, együttesen azonban formai egységet alkotnak.

A kapu és a kerítés elkészítéséhez zárt szeivényű anyaget célszerű hasz­nálni hegesztéssei vagy csavarkötésseL rögzítve.

Ha a kapu, ill. a kerítés felállrtásának

belyén:,nem. lehet hegeszteni, akko~ más rögzítési megoldást kell keresm. Ilyen a 231. ábrán látható csav.arkötés.

3.2.3. Ablakrácsok

Napjainkban ritkán készíte11ek lemez~ ből a&lakrác:sot, pedig a .lemezből. haj:' lított rács-"- azonkívül, hogy megfelelő v·édelmet n~(1ji:.2. esztétikus .és olcsó is, í;nert /einezhulladékból is· előállít-ható. · ·

Pedig a század elején még 'közkedvelt volt a lemeirács{és igen változatos formákat alkal­mazta!( (232. ábra).

Készítéséhez sablont használtak, amellyel gyorsan és pontosan ki lehetett ahi.kít~pi. a formát. Az így előállított elemeket Ízege-

231. ábra

134

cs~léssel rögzítették egymáshoz, majd ugran­csak szegecésel kötötték a kerethez, amelyet belülről kifelé hajtott ·facs;1varokkal erősí· tettek a fához (233. ábiáj. igy a rács eltávolf­tása 'kívülről szinte lehetétlen volt.

A · divatirányzitok változ;ísaival ez a rács-fajta feledésbe · merült. ·

232. ábra

233. ábra

l\l~hány otletes' ~mintáv~.l feleleve­'n,íthetjük a rég;i/ ga~a:~ág<?'s m9~§t~~ t~ket és napjaink igéqyeinek is meg­feíelé>' lerflE;!zrács készíthető ajtók 11Yit­ható abl;:tkára és rras:, hason I() nyilas­záróra. A szegéc~elt kötések 'ma . már ·h egesztéssei is helyettesíthetők, · · de mérlegelni kell, hogy :mikor érdemes hegesztést alkalrrfaznil Némely eset­ben ugyanis a szege~sfejeknek esz­tétikai jelelltőségüR i~ v~n. ·. .

l.lyen aölakrái::sot szemiéitet. a. 234, ábra. Ez a rács•egyszetű eszközökkel, olcsón elkészíthető. ' · ·

Tetszetős megoldás a lemezbeh'!tes, perforált erkélykorlát (235. á~~a). Az elkészítés módja- az eddigiek ismere­tében - nem igényel külön'magyará­zatot. Mindössze arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a lyukaRat három különboző mér;etű fúróval, ill. lyu­Rasitóval érdemes Résziteni és kerülni kell a túl sűrű :lyukasztást. Ezért a lyukat célszerű előrajzolni, majd mesz­szebbről is megszemlélni, és csak akkor kilyukasztani a lemezt, ha a lyukak elhelyezése, sűrűsége meg­felel.

3;3. Motorcsónaktestek készítése

A vízi életnek számos olyan híve van, aRi nel< .nem telik csónakra, pedig szeretnének saj~t csónakjuRban vízre szállni. Vállalkozó Redvű barkácsoló viszont már néhány ezer forint ráfor"' dítássaktetszetős és biztonságos resó­naktestet Részíthet, amelyhez már csak a csónakmctort Rell megvásárol­ni.

Erre a munRára is bátran ösztönöz­zük az olvasókat, mivel a műanyagok

135

. 234. ábra

o o o

o o l

235. ábra

megjelenésével a hajótestek építése terén is forradalmi változások tapasz­talhatók.·

3.3.1. A csónaktest anyaga; alakja, mérete

A csónaktest anyaga. A ·csónak~ testnek könnyűnek, szilárdnak és biztonságosnak kell lennie, de nem közömbös az élettartama és az sem, hogy milyen karbantartást igényel. E célra az alumínium, a rétegelt.lemez és műgyanta a legalkalmasabb. Az alu-

136

mínium csónaktest előnye, hogy mini­mális karbantartással is szinte korlát­lan az élettartama. jól viseli a dinami­kus igénybevételt is.

Hátránya, hogy az alumíniumlemez nehezen hegeszthető, és nehezen for­rasztható, ezért az egyes részeket mu n­kaigényes szegecseléssei kell egyesí­teni.

A vízálló rétegelt lemez könnyű, jól alakftható és ragasztható. Egy köze­pes méretű csónaktest mindössze 50 ... 60 kg.

Hátránya, hogy rendszeres karban­tartást igényel, és hosszabb idő eltel-

tével átrredyesedik. Millthog,y.azo.nban Magyarországon a csónak használata szezon jellegű, ez utóbbi szempp:r;ft riem ·olyan lényeges.

A műgyantából laminált, ill. kikem~­nyített csónaktest rugalmas és annyira szilárd, hogy merevítő '.· bordázátra sincs szükség. Hátránya, hogy a. test laminálásához legalább egy ún. ősmiríta (mag) szükséges. Az így kapott forma azonban sok munkát, polfrozást igé~ nyel, mivel a felület érdes, egyenetlen~ Ez a munka elkerülhető egy közbeeső szerszám használatával, de a szerszám elkészítése is sok munkát. jelent. Ily módon viszont .olyan formák is kiala­kíthatók, amelyek .más anyagból, házi körülmények kö7'ött nem.kés:dthetők el.

o o M

,,,A: költségek isc'm.e~tér.ülneki. ill: csökkennek, ha több barkácsoló össze~ fog, és egy mintáról tobb csórú-tktestet készít .. ···· . A· csónaktest aJakja és·· mérete. Alapvető célunk,. hog,y<az·olvasókat. a t.ervezés szép és izgalmas feladatára is ösztönözzük, ne érjék bea.bemutatott szerkezetek Jemásolásával.' Csónak­testek esetében azooban célszerű konkrét méreteket is megadni, mivel egy-egy ideális csónaktest kialakítása; kikísérletezése nagyon hosszadalmas. A 236. ábrán látható, Kari típusú hajó is hosszas kísérletezés eredményeként nyerte .el ezt az alakot;;; Ezzel a kis~ hajóval három szernély utazhat biz, tonságosan. A hajótest alurnfnium-

. 236;ábra

1.3.7

lemezből és vízálló rétegelt lemezből is elkészíthető.

A csónaktest alakját és méretét meghatározza a kívánt motorteljesít• mény. A motorcs6nak siklásához ugyanis legalább 7 ... 8 kW-os csónak­mótor szükséges, amelynek kezelésé~ hez már vizsgát kell tenni.

A csónaktest részeinek megnevezése a 237. ábrán látható.

31.3.1. C$ónaktes.t ké:>zitése ~rétegeit lemez bő

Vízálló rétegeit lemez héjalású testek­nél nagyon fontos a vázszerkezet he­

kialakítása, mivel a váz határozza

Koszoruléc

meg a formát, és merevíti a szerke­zetet. Alapvető követelmény, hogy a ha­jótest szimmetrikús legyen (238. ábra). Ez a bordázat megfelelő kialakításával érhető el.

A csónak gerince típusonként más és más. A Kari gerince két egyenes rész­ből áll és csak egY- rövid szakaszon (239. ábra) ívelődik.Így csak az orrtőke ivét kell keményfából készíteni, a többi része a vezető, ill. a saroklécek­kel együtt csomómentes fenyőből

készíthető. A kötés módját a 240. ábra szemlélteti.

A hajó tükre a 241. ábrán látható. A tükör alakját most még nem dol­gozzuk ki végleg. Elegendő, ha a sarok-

1'-ierevitö borda

231. ábra

A-A

240. ábra

1450

1/ l l " o :;e

...

o C> <'1 -

1350 ...

241. ábra

lécek és a koszorúlécek, valamint a gerincléc helyét csapoljuk ki (242. áb­ra)o

A tükörlemezt a gerincre rögzítjük, majd ideiglenes je!le~gel a sarok-, ill. a koszorúléceket is a tükörhöz erősít­jük. Ezután a sarok-, ill. koszorúléce­ket az orrtőkéhez hajlítjuk, és oda­kötjük őket zsineggel (243. ábra).

A koszorúlécek feszítésével, ill. a sarokléceknek a tőke mentén való fel­le mozgatásáva! lehet módosítani a formát. Nem mindegy azonban, hogy hol és hány helyen feszítjük szét a lé­ceket, ill. hol rögzítjük őket. Tapasz­talt hajóépítők szerint a koszorúléce­ket egy, ill. két síkban, a tükörtől szá­mítva kb. a hajó egyharmadán cél­szerű feszíteni (244. ábra). Más véle­mények szerint célszerűbb, ha az orr­tőkétő! számított egyharmadnál végez­zük a feszítést. Ez esetben a 245. ábrán látható alakzatot kapjuk.

Ha a Kari tfpusú cs6nakot kis tel­jesítményű farmotorral akarjuk haj­tani, akkor az utóbbi megoldás s:ze­rint kell eljárni. A hajó alakját meg­határozó méreteket a 246, ábra szem­lélteti.

A beáilftás után mérjük ki agerincen a bordák sikjait (a 2:46, ábrán az a, b, c, d drót-R~ m~

'!40

retezzük a bordák alakját a test egyik felén; hiszen a csónaknak szimmetri­kusnak kell lennie. Ezért a méreteket mindig csak az egyik oldalról vegyük fel (247. ábra).

A bordák átmenete éles törésvonal, ezért célszerű a töréseknek megfelelő méretű darabokból hevederrel készf­teni őket (24R A bordákat érde­mes "szá1:azon" is összeállitan i, sőt

Feszltör~d h~lye. (FŐborda}

l l' L~=il==c==!==d ==l==~=· ··.·.·==JI

l l

l c.J•_20 __ ,,_ ,.....___7_3_0 ~f-----8_50 kl • BOD , j ,

246. ábra

\ ~pottminto

241. ábra

némely esetben a vezető!écek csape­lását is egyszerűbb ilyenkor kialakí­tani.

Az elkészített bordákat a helyükre illesztjük. Hajói dolgoztunk, akkor a

vonalai, ilL vezetőlécei törés~

mentesek és minder.ütt illeszkednek :ll. bordák csapjai ba. Ha !gy van, akkor

248. ábra

kössük össze a bordákat és~ a vezető­!éceket, miközben függővel-vagy v Iz­m értékkel ellenőrizzük a bordák és a gerinc helyzetét, ill. viszonyát (249. ábra).

A héja/áshoz már segit~égre.Js szük~ ség van, mert úgy szabjuk ki á héjle­mezeket, hogy az egész tábla. rétegélt lemezt ráfektetjük a:t egyik sikra és a vezetőléc mentén kijelöljük az alakot. Előzőleg persze megnézzük, miként lehet a lemezt gazdaságosan felhasz­nálni. A hajó méretei miatt a teljes hosszában nem fédhetők le a sikok, ezért a lemezt toldani is kell. A tol­dásnak több módja van; a legegysze­rab b, ha a toldás bordához esik (250. ábra).

IM:tl. 250 •. ábra

A kidarabolt héjleme:zeket facsa­varral és Amiko.! ragas~tóval kötjük a lécekhez, ügyelve arra, hogy ·a leme­zek jól illeszkedjenek egymáshoz és mindenütt a léchez. simuljanak (251. ábra).

A héjafás gyakori hibája, hogy a héj­lemezek pontatlanul illeszkednek (252. ábra). Az igy keletkezett rés Amiko!-

251. ábra

142

252. ábra

lal, ill. magyantával tömíthető. Ez a megoldás azonban nem a legjobb. Ezért ha nem vagyunk biztosak a dol­gunkban, akkor célszerabb a héjleme­zeket 10 ... 15 mm-rel hosszabbra hagy­ni és rögzítés után a vezetőléc sikjához gyaluini (253. ábra). A héjlemezek rög­zítése után a héjlemezt a bordák men­tén Amikollal ecseteljük át.

253. ábra

A felépitményt· célszera .több dara~" ból késziteni, hogy azok karbantarc táskor nagyobb munka n~lkül eltávo­lithatók legyenek a testtől (254. ábra); Külön figyelmet érd~mél. a motorakl)~ kialakftása (255. ábra); amely balesetek megelőzése szempontjából is fontos.

254. ábra

3.3.3~ • Csónaktest készítése alumíniumlemezből

Az alumíni~J111emezes héjafás hasonló az előző. pontbal).l:efrtakhoz.

A '.forma kialakít~áhöz ezúttal is ff!11YéSiece~~t célszer(í használni: ezek~ hez.'hoz~álakftjuk az,álli!Íi.ín'iumszel­vényt. Az alakitás utcin afenyőléc~ket eltávolítjuk és a már meghajirtott alu~ minium~:zelvényeket tesszük a helytik~ be, majd §~sz~kötjük a:z:okat a gerinc­cel, amelyet ez esetben V alakúra haj~ litott 4 mm vastag lemezből képezünk (256. ábra). .

Célszera a bordákat is alumínium T idomból készíteni. A bordaelemek kötés ére .. ez esetben is a hevederes megoldás a legalkai!Jlasabb (257. ábra).

A héjleniezek;szegecselésével is viz­hatlan kötést kapunk, ha TR kitt KM 03 vagyWebbseafGPfugatörriítő masz­szát használunk. E tömitőmasszák ru­galmasak maradnak és jól ellenállnak még ·a tengerviznek is, A lemezek közé kent massza még gyengébb minő­séga szegecselés esetén is megfelelően tömit. A kétsoros szegecselést alkal­mazzuk hevederes kötéssel (258. ábra).

255~·ábra .' · ·

256.ibra

257. ábra

143

3.31,4. Csónaktest készlítése müanyagból

Műanyag csónaktestek készítése az eddig ismertetett technológiáktól alapvetéSen különbözik, mivei a csó~ naktest lemezboritását és vázát folyé~ kony magyantából és az azt erősítő anyagokból ke!l kialakítani. Arnügyan­ta és az erősítő anyagok a gyanta meg­szilárdulása (gélesedése) után vasbe­tonhoz hasonló szi!árd szerkezetet al~ k:otnak" Ezt szaknyelven famfnátnak nevezzük.

Alaminát készítéséhez keliő szilárd­ságú és minőségCí formára van szük­ség, A jó minőségen sima felületű szimmetrikus csónakalakot értünk, amely készülhet fémlemezből vagy rétegelt lemezből, gipszből va."y más szi!árd anyagból. q

A jó csónaktest kiaiakításához homo­rú form<Ira, ilL szerszámra van szükség. A homorú szerszámban készített test külső felülete uL sima és egyenletes, míg belül érdes és szálkás.

Ha tehát domború szerszámot hasz­nálunk, akkó r fordított helyzet áll elő: kívülre kerül a rossz minőségű felület. Az felület kevésbé áll ellen a víz

hatásának, nern is szóiva a ellenállásróL

előbb egv t:Ssmintéit ;,,.~f'

k~szítünk, amelyről pt gipszminta ~etelével elkészíthető a negatív forma, dl. szerszám. Az így elkészített szer­szá~ so~ munkába és sok pénzbe kerul, ezert sokan a pozitív szerszám - vagyis a mag - használata mellett döntenek; s inkább vállalják az így kapott csónaktest felületének hossza­dalmas lecsiszoiását, poiírozását, .Bá~mely megoldást választjuk, ős­

mmtat mindenképpen kell készíteni. Az ősminta kialakításakor több

szempontra is figyelni kelL Merevítés nélküli csónaktest esetén kerüljük a ladik alakú lapos formát, mert az ilyen alakzat nem elég merev (259. ábra), Inkább ívélt formát készítsünk.

. Kerüljük az éles töréseket is; külö­nósen a tükörrész kialakítása során k.~~~ .. k~rült~kintőnek lenni. .A hajó tukorresze es a fenék, valamint oldal~ · elemei között legyen ívelt átmenet (260. ábra).

260. ábra

A formatervezés~e! párhuzamosan el kell készíteni az ún. rétegtervet A csóna.k szerkezetének ugyanis nem kell mindenütt egyforma vastagnak lennie, A csónaktestet csak ott erősít­sük meg, ahol a hajót érő lökések, ütések indokolják.fgy a csónak fenékré­szét 20 ... 30%-kal célszerű erősebbre készíteni az OldalaknáL A fartükörnél azonban ennél is erősebb szerkezetre van szükség, mert ide rögzítjük a motort. A motor rezgéseinek pedig csak kellő sz: i lárdságú sze r kezet áll ellen" Ezért ide szendvicsszerkezetet kell terveznL A szendvicsszerkezet két !emezr~teg köze helyezett össze­függő, szilárd felülétből áll (261. ábra).

A rétegterv készítésekor arra is gondolni kell, hogy a rétegek között miként alakul az átfedés. Tudnunk

F ·.:o. ·., ~ , ... , .· , .·. .. . " l ~ •• o • • ••• '. ,. ~,''',,J

'i:::=::;=====.._---=---=--=~ _=:j

2/íJ~o áb!";lJ

kell a~t is, hogy pozitív vagy negativ Sterszamot fogunk használni, mert a rétegek alakulása formánként változik: 1 erősítő réteg, 2 alapréteg, 3 szer­szá_T (262. ábra).

Osmirltát (magot) készíthetünk pl. fémlemezből, poliészterből, cea mentből, gipszből stb. Egyedi darabok ~yártásához gipsz ősrninta a legolcsóbb es a,l~galka~masabb, mivel a gipsz csi­szolasaval, llL felrakásával a formát szinte az utolsó. percekig lehet változ-

2

·~,"-~~l

,: ~ .. ~·~· : :·_,- :' ,'; :': '. _} 3'":.; ,_ .. _ ~ ........ ~ ::

~ <' ... ~~- .. -"" : .. :_-."r_":-··:' 262. áb.ra

tatni, javítani. A gipszfelület kialakí­tásához ezúttal is szimmetrikus vázat készítünk. A vázat a iemezhéja(ású csónaknál leírtak szerint alakítjuk (l; a 33.2, pontot), mert így szi!árd vazszerkezetet kapunk, amelyre már csak a drótszövetet kell ráfeszíteni a gipsz alapozása céljából.

':' gipszet szakaszosan gazdaságos fe!~ordani, és ügyeljünk arra, hogy a feiu_!et egyenletes legyen (263. ábra). A gipsz megkötése után a felület máris aJ~kítható. A forma egy ki-cs•t csis:zoini

Keret 263. ábra

A gipszforma nagy előnye még, hogy a tévesen eltávolított felületrész köny­nyen pótolható. · t 1 A kész és száraz formát gondosan átfestjük, hogy a gipsz telítődjön. A festék száradás!l Után az ősminta homorú szerszám készítésére és Iam i­nálásra is felhasználható.

Ha pozitív formáról, ill. magról dol­gozunk, akkor be kell dörzsölni az egész felületet formaleválasztóval (pl. Formula-pasztával). ··A pasztától via­szos felületet kapunk, fgy a gyanta nem köt. a;formához.

Laminat. készítése •. ,.A Iaminát alapanyaga telítetlen poliésztergyanta, amelyből több. fajta is kapható (pl. Eu pói P, Eu pol MK). A :poliésztergyan­ták két- vagy .háromalkotósak, ezek­hez még 4 ... 5% ,katalizátort és 1% gyorsít6t (iniciátor't;) is kell a~ni. Ezek az~nban különböző időpontokban ada­golhaták a gyantához, mettigen ·heve­sen reagálnak. Ezért a gyors í tót csak a katalizátor és .a gyanta homogenizá­lása után szabad bekevern i. A keverés­re, ill. a gyanta "beállítására" vonatko­zóan a gyártó vállalat útmutatásait kövessük.

146

A bekevert ("beindított") gyanta ecseteléssei és szórással is felvihető a formára. Az utóbbi. eset.bén azonban a.méz sű.rűs~gű gyantáe/Íígíta,j; ~el/, Hígítás ra . ~ztrrgl ,. vagy .Eu pói hígító alkalma~~ (!~i:i>oli~~t~er~yanták topb7 sége-:- fgy ~g: Euppl i~__,. ~fgí~ható.aCE:::, tonnal. . .·. .

Amint felvittük a,z első réteg .gyan-: tát, le kellfedni a felületet erősítőanyag­gal. Erősf~őanyag gyanánt üvegpaplan, üvegfá,tyol vagy rovingszövet használ~ ható. Az erősítőanyagokat a rétegterv alapján elő kell készíteni! ·

Az első rétegnek kis sűrűségű üveg­fátyolt vagy üvegpaplant célszerű. fel-: vinni. A felületre terített erősítő~ anyaget nyomkodjuk jó .erősen a for2

márá, majd egyetemes poliésztermeg" munkáló görgővel (264. ábra) alapos-an görgőzzük át az egész felületet. A gi>r-; gőzéssel egy időben meg kell kezdeni . az erősftőanyag impregnálását, azaz a gyanta felhordását az üvegszövetre. Ügyeljünk arra, hogy az üvegszövet mindenütt telítődjön gyantával; külö• nösen a hajlatokra figyeljünk.

Gyakorlott csónaképítők az első réteg impregnálása után a következő

réteget is felviszik a felületre.Keúiők­nek azonban azt javasőljuk,hhogy a k()v~l.kez~ ~~~ElgEl; a~ el~ő ,&~teg '~-~~~­sedese utan vegyek munkaba. A ke-ményedő gyantát nerr1 célszerű fel­kenni, mert a· Illu n ka •közben kEllet-

264. ábra

kező légzárványok (buborékok) gör­gőzéssel sem távolíthaták el a Iam inát-ból. .

Az első réteg kikeményedése után - kb. egy óra múlva -folytatható a munka .. A műveletet az ismertetett módon megismételjük, Az utolsó. ré­teg kikeményítése. ütán m.egkezdjük a felület csiszolását, persze negatív szer­számmal végzett gyál"tmányoknál erre a műveletre nincs s:Zük$ég; A lecsiszolt felületet sztirolba mártott ruhával töröljük át, majd poliésztergittel javít­juk ki a fel.ületi egyenetlenségeket.

Poliésztergitt gyanta:b61 és talkumból .állít· ható elő a legolcsóbba,n. A gyantához ezúttal is hozzá kell adni a katalizátortés agyorsítót.

Előtté az:óh&an ·ll taíRumot csomámentesre kell keverni á gyantibah. A talkun(n,~nhyi­sége 4S ... 48%. A. gyorsítót úgy "ádágoljuk, hogy a gitt kb.· ri~~ed Óra elteltével k~Úné­nyedjen.

A .megkeményedett gyantát? durva vizes csiszolópapírral csiszoljuk át, majd ismét javítsuk a felületet, és is­mét csiszoljuk; rnindaddig, amíg tük­rös felületet ném kapunk.

A csónakte~t · 'leemelése a formáról nem könnyű, .ehhe;z a,• felületet gumi­kalapáccsal végig kell ütögetni. Ilyen­kor a gipszmin~a többnyire megsérül, eltörik. Egyedi idarabok gyártása ese­tén azonban ennek nincs jelentősége.

Szempontok ci 'Iaminát készítéséhez:

• A poliésztergyanta kikeményítésé­hez.a gyártó•cég útmutatásai szerint kE:ll eljárni. ~~től. függetlenül cél­sze,r,ű a~ónban 'a• gyanta gélesedésé­ről és .. a:l; üvegszovet Jmp.tegnálásá­ról kís~rlettel meggyőződni ; úgy, hogy kisebb felü1eteh. próbaiaminá-tot kés:z;ítünk. .

• A Iaminát vastagsága az erősítőanyag rétegszámától függ. A rétegszám viszont a fenéknyomásból, a szakító­szilárdságból, a, csq!lak s~bességé­b~l, a r4galmassági m9dulusból. stb. számítható, mert ezek . határc)zzák l'l)eg a falvas~~gságot. A bo,nyoíult számítás helyett tapasztalati értéket adunk: ívelt fenékszerkezetű kis­hajó kikeményítéséhez a biztonsági tényezőket is figyelem be véve 7 kW motorteljesítmény esetén hát réteg üvegpaplant vagy üvegszövetet · kell tervezni. fgy kb.' 5 mm lesz a fal­vastagság• • Ehhez a falvastagsághoz még hozzá kell adni a: már említett fenék- és tükörerősítése ket.· A tü-

147

körnek . a beépített merevítőv:el ~gyütt legalá!>p 15 mm ,vastagnak

3.4.·

· kell lennie. .. . · . ·H??gá~z~h~z, csónak~k kikÖtésére eAesónak szegélye:fenyőléccel vagy st~getp.asználunk. ,, . . . ....

,.$t~~ ·.l,<észítése.

más szilárd magszerkezet beépité- . · 'c:)Icsc$' és egyuer(f a.légtart~I,Yo.~ra sével merevíthEitő '(265. >ábr-a:): erősített, könnyű szerkezetu steg,

• A csónakat lehetőleg műanyag alap ú festékkel vonjuk be, de a színezés úgy is megoldható, hogy az utolsó rétegbe színezőpasztát keverünk. Használatosak olyan műgyantaalapú festékek is, amelyek már· színezve vannak.

• Negatív formában végzett laminálás esetén az első réteg értelemszerűen egyben a külső réteg is;' ezért ilyen­kor záróréteget kell a szerszámba, ill: á formaleválasztóval kezelt felü-letre vinni.

A csónaktestek .elkészítésére és üzemben. tartására számos . tanácsot találhat az olvasó .Becske ()dön: Kis­hajók szerkesztése és építése (Műszaki Könyvkiadó, 1974) és Becske-Wagner: Műanyag .·hajótestek· és héjszerkezetek kész.ítése (Műszaki Könyvkiadó, 1981.) c. könyvben.

148

amely alkalmazkodik a vízszint ingad~-zásához és könny.e.n karbantarthato, ha kell, partra emelhető, ill. vízre bocsátható.

A légtartályok számánaK. és mérete­iknek meghatározásához ismerni kell a stég terhe/ését.. Az olyan stéget, amelyet csónak kikötésére is haszná­lunk, legalább 6 ;m2 felület~re k~ll méretezni, ehhez pedig legalabb ket 700 mm átmérőjű; 3000 · mm hosszú légtartály szükséges (266. ábra).

A légtartályqk~t célsze!'ű ac~ l-,v3:~Y horganyzott acel~emezbol . ~~~z1te~1. Az acéllemez tartal)ft hengentes utan hegesztéssei végte,lenítjük, l:l?rgan~­zott lemez viszont forrasztassal 1s köthető. A hegesztéstt ill, a forrasztást gondosan v~gezzük? me~t a le~~i~.e?b hiba isveszelyeztetl a steg stab1htasa~. Biztonsági okokból célszerű a tarta" lyokat méterenként elválasztó fallal tagolni (267. ábra): , . " , ..

Atartályokra hat konzblt eros1tunk, ezekhezkötjükaszögvas keretet. Ebbe a keretbe rögzítjük a járólapokat, ill. deszkákat. ~A szerkezetet úgy célszerű kialakítani, hogy a járólap és a szögvas keret azonos csavarral kapcsolódjon a konzolhoz (268: ábra). A. légtartályok szilárd rögzítése végett a két tartályt legalább egy síkban ajánlatos össze~ kötni (269. ábra). Feljárót is kell készí,. teni, amely csapokkal kapcsolódik a stéghez (270 .. ábra).

Biztonsági okokból célszerű korlá~ tot is készíten i.

300 0

.266.áb~

. 1000

267. ábra

o o o (')

268. ábra

149

Tort4ly

269. ábra

~~, ::s- .~ ~-

~\ . -~L

7 =:=::s-- "\. ·b!:.. ~ \~=:;:r· o l"

~ --L_:=

270. ábra

3.5. Díszmíimunkák

A díszműmunkák mindenkor fontos szerepet töltöttek be a lemeziparban. A fémlemezből készült használati tár­gyakat díszítés nélkül valaha el sem lehetett képzelni. A rézművesek, bádo­gosok gazdagon díszítették termékei­ket. A lemezipar feljődésével azonban nagy teljesítményű sajtológépeket he­lyeztek üzembe, amelyek olcsó termé­keket gyártanak. Így a kézművesipar elsorvadt, ill. átalakult.

Napjainkban már a kézművester­mékek általában díszítő céllal készül-

150

nek. Ezek közül is a rézből készített dísztányérok, díszdobozok és rézvere­tek a legkedveltebbek. Ilyen tárgya­kat saját kezűleg, otthon is készíthe­tünk.

3.5.1. Rézveretek készítése

Rézverettel bútorok, ajtók, ablakok sarkait és zárszerkezeteit övezzük.

A veret összes felülete ne haladja meg a díszített felület tizedrészét (271. ábra), mert ennél nagyobb méretű veret már nem érvényesül. Kisebb tárgyak esetében fontos a helyes

271. ábra

arányok kialakítása, törekedjünk tehát a díszítendő felület és a díszítőelem m éretein ek összehangolására.

A veret alakja' legyen összhangban a szerkezet alakjával. Régies formákat őrző bútorokhoz korhű veretek ille­nek (272. ábra). Napjainkban készült, sima vonalú bútorokhoz is készíthető rézveret. Egy-egy jól megválasztott formával szinte :~ujjá yarázsotható a jellegtelen bútor: isdgy·pl. a 273. áb­rán látható lemezbetétes szekrény­ajtó veretekkel felszerelve :sokkal szebb.

272~ ábra

A rézveret matt, sötét árnyalatú felü­leten érvényesül ·igazán. Ezért lakko­zott, világos felületű bútorhoz ném tanácsoljuk a veretkészítést. Termé­szetesen a lakkozott felület lecsiszolása és sötétebb színre pácolása után a réz­veret díszítheti a bútort. Mielőtt azon-

273: ábra

ban . ilyen munk~~ra vállalkoznánk, gy~?;Bdjün~ meg.arról .• hogy a l~k~o· zot,ff~lijlet el~ávolftható~e, Jll. pác()· íással szfnezhető~e a felület,~. . . .. ;;.i

A y~.re~ megr,;:tqQ~Iás!• ~ veret al.iiki~t,",é~ mér~~~i~ g9ndo~an n'iég:~k~ll tervezpi, • A terv, .~lapj~~ k.~m,hypapíf;• ból,",vagy 0,5 .mm~~s. fémleme?;bé)l sablont készít,ünk, é.s ezzel.a sablon· nal jelölJük ki (előrajzoljuk) a meg­munkálandó rézlemezre a veret alak· ját. Előrajzolás utá.n goQdosan kidara· boijuk a kijelölt részeket.

Az így kapott lemezdarabk~t elő·

ször pontosan méretre igazítj uk,· ki· egyengetjük és a• legkisebö sarkoka1 !s lesimítjuk . tűreszél.ővel. .·után: durva majd finomabb szemcsés csiszo. Jóvászónnal átdörzsqljük a lemezt Közben a sablonnal többször is ellen őrizzük a méretek alakulását.

Elkészítjük a veret furatait, amelyer át majd felszegezzük pl. a szekrényre A veretet tükörfényesre kell csisz()lni Ez a művelet kézzel nagyon fáradságos célszerűbb köszörű tengelyére erősí

15~

tett nemezkoronggal {filckoronggal) fényesíteni. Ehhez a· művelethez t fel­használjuk az előbb elkés2;ített fura­tokat. E furatokon kere~t:tül .ugyanis fenyöléere szegezzük a veretet, és így nyomjuk a nemezkoronghoi. Csak fg(szabad fényesítenj, mert a kézben tartott ve.retet. a forgó korong kifor­dítja· a kezünkből. és súlyos balesetet okozhat! A lécre erősített veretet viszont · tárgyasz;talra támasztv~ bát­ran akoronghoz nyomhatjuk.

Gyors;1bb a fényesítés, ·ha fényesítő masszát használunk. Erre a célra a rózsaszínű ún. rózsam.assza .a legalkal­masabb, amely rúd formájában szerez­Iletö be.

Fényezés után a veret tulajdonkép­·pen kész, de - fuivel idővel ~()xidá~ lódik ...:... célszerű még szír;Jtell:in lakkal is bevonni. ·· ·

Nagyobb méretu vereteket, pl. zárcímet vagy zártakaró lemezt, ki­sebb domborított, ill. cizellált díszf'­téssei is szebbé tehetjük. Ilyen esetben vegyük figyelembe az ajtó jellegét.

3.5.2. Rézlámpa kés~ítés~

Kedves· színfoltja a _lakásnak a rézből készült lámpatest .. Olcsó ~s te~szető~ lám J?~ t azon ban . nem kön nyű .hesze­rezn'i ~s az új tárgyakat .egy kicsit a lakáshoz is kell iga;z:í1;ani. Ezért ércle­mes ilyen lámpát sá)át kezűleg készí-teni. · · ·

.Egyszerű, de szép lámpa készíthető 0,5 v;1gy t mm-es sárg;1r.éz lemezből viharlámpa üvegének a felhasználásával. A lámpa fémszerkezetét az üveg mére­teihez kell igazítani (2,74~ ábra).

152

274. ábra •

A lámpa három részből áll (275. ábra): • két csonkakúpból kialakított,tető-

részb()l, . .. . ..· • a cscmkakúpok!Jól, . .ill. henger;es, elemből álló·~ls9 részből,

• az ezeket Összekptő -csövekből.

275. ábra

A lámpa több kúpos elemet is tar­talmaz, ezért a kúp felü letét, szabását kicsit részletesebben ismertetjük;

Kúpfelület szabása. A kúp csúcs- · pontja körül forga:tva .teríthető síkba, ezért a kúpfelület kiszabásához első·

sörban a . csllit:spontot .. ·.·kell >ismerhk Csonkakúp .,csúcspcintját" úgynhatá~ rotzuk meg;:hbgyaz alkotókat meg.;. hosszabbítjukf'és a:zok. metszéspontja jelöli ki a csonkakúp "'csúcspontját" (276a ábra)• " '

A csúcspont isrnereteoen kijelöl­hetők azoka körív ek, amelyek a kiterí-

c)

tétt ·. f~IÍiletl~'"görbe vonalahi 1 áll<otják (276bcábra)• :·A cson kák,úp nag~oJSJSl'át" mérőjénék•'1J7- 'és22~szeffáméF/tFá

'liósszabb körívrer megkapj\Jk1i'kiterí· tett felület: egyenes vonalaití 1mégha· tározó A; ·B·· pontokat. A mE!ghatáro· zott . pontc>k isníeretél)en· a ~felület' ki· jelölhető (276c ábra). ·

a)

276. ibra 15:

r E~u,tán kivágjuk a kúp,letítéJ<.~t; ő~z­szehengerítjük ,~)palástot, és a~,;két szélét ,összekötjük (277; ábra). , •

A l(lmpa alsó és fel~ő részét úgy kell össz~építeni, ,hogy.,···S~étszedhető !~­gyen( ·ezé~t feJpl cs,avarkötést alkal­mazunk: A csővek. lágy~. ill. kemény­forrasztással is öss:;eköthetqk. A lámpa elkészítése előtt azonban szerezzük be az üveget és arról vegyük le a mérete­ket, mert különböző méretű üvegek vannak forgalomban. A csövek hosszát is csak az üveg méretének ismeretében lehet meghatározni.

A lámpa függesztéséhez az összekötő

csöv.ekkel azonos' ··átmérőjű (kP• 1();mm.·es} cső .~l.kalmas; .. Ebbe húzz1,1k bele. a vi.llamO:s vezetéket, ill .. ehb.ez erősítjük ~ lámp~ ·fog!'alatk

Az üveg,. m.egmunkálósa. Fényezett felületű üveg erre a célra oem .eléggé szép; szebJ?. ~ matt. üveg; . Ezért vizes csiszolópapírral csiszoljuk át az üveget, addig, amíg az egységesen matt felü­letű nem lesz.

Végül fényezzük ki a lámpát és szereljük össze a villamos szerelvé-. nyekkel.

A lámpa falra is szerelhető és több darabból csillárrá is képezhető.

2.77. ábra

154

IRODALOM

Balázs Gyula: Ragasztástechnika~ Budapest, MűszakiKönyvkiadó, 1982. Borkuti jenő: Lemezszabás i példatár. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1984. Becske Ödön: Kishajók szerkesztése és építése. Blldapé'st, Műszaki Könyvkiad~

1984. Becske-Wagner: Műanyag hajótestek, .és .héjsietkez,etek készítése. Budapes

Műszaki Könyvkiadó, 1981. ..·.· .·. · > · Beregszászi-Muszbek-Szentirmai: Gépek .• bizto.l)~ágte~hn.ikája. Budapest, Tá1

csics Könyvkiadó, 1978. ·.. : );.~· , • · 1 ; ··

Diószegi György: Gépészeti ismeretek és á~atö;k::•·at~'9~P~~;;,Ii')g$zaki Könyvkiadc 1978. · · · · "·'· ;,: . . :.;,.:·. "'"n 1'· ·

Fekete Lajos: Helyszíni szerelés. Budapest; Műsz~k{K<:>nyvki~~9.o 1~84- , Hölczi-Szijártó-Pallós: Mérnöki acélsierkezetek fe.lületvédehne. (\udapes

Műszaki Könyvkiadó, 1976. · . . lssel, Hans: Der innere ausbau. B.F.V. Leipzig, 1899. .: Karsai István: A hegesztés biztonságtechnikája. Budapest, Táncsics Könyvkiadc

1978. Kovács Géza: Falfestő és mázolómunkák. Budapest, Műszaki Könyvkiado; 198: Kovács László: Gépipari anyagtáblázatok 3. kiadás. Budapest, Műszaki Könyvkiadc

1986. Kovács László: Műszakiak zsebkönyve. 5. kiadás. Budapest,. Műszaki Köny

kiadó, 1987. ·. Kovács Lajos szerk.: Lakk és festék zsebkönyv. Budapest, Műszaki Könyvkiadc

1982. Krist, Thomas: Werkstatt-Tabellen. Leipzig, Fachbuchverlag, .. 1952; Kristó(Csaba: fvhegesztés barkácsolóknak. Budapest, Műszaki Könyvkiad6,198: Oldal György: Gépipari műszaki rajz. Budapest, Műszaki Könyv.k:ia:dó, 1984. Pal/ai Sándor: Fémdíszmű. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 11976. ·

15