LELKI ERŐFORRÁSOK ÉS GYÓGYULÁS

LELKI ERŐFORRÁSOK

ÉS

GYÓGYULÁS

BÁNYAI ÉVA

ELTE PPK Affektív Pszichológiai Intézeti Központ

Meghívott előadás a Marcia Presky Női Egészségmegőrző

Program konferenciáján, 2011. szeptember 21.

Kettős perspektíva

Saját élmény: rossz

prognózisú áttétes invazív duktális

tumor (2001) Kemoterápia és sugárterápia

Kiegészítő terápia (30 éves

hipnózis gyakorlat után!)

önhipnózis és

szuggesztív technikák

Rejtett erőforrások mozgósítása:

• gyógyulási napló, álomnapló

Rákbetegek hipnoterápiás segítésének

tapasztalatai saját gyógyulásom után: – szuggesztív technikák a

gyógyulási motiváció

segítésére és a tünetek

enyhítésére

– gyógyító célú hipnoterápia

– kevéssé hipnábilis

betegeknél: gyógyulási

napló („kifejező írás”),

álomnapló

Mammográfiával és biopsziával megerősített

diagnózisom 2001. szeptember 11-én: mellrák

• Regresszív gyermeki

gondolkodásmód: „halálos beteg

vagyok, és (ezért) összedől a világ”.

(2001. szeptember 11. – a

Világkereskedelmi Központ elleni

támadás napja!)

Módosult tudati állapot:

-a figyelem beszűkülése

-„tompaság”

-a szuggesztiók iránti

érzékenység fokozódása

A kritikus élethelyzet – rák

diagnózis – általános hatásai

• Stressz, félelem, szorongás (sokszor fájdalom is)

• A szokásos vonatkoztatási rendszer hirtelen megváltozása

• A tudati állapot módosulása („spontán negatív transz”)

• Információhiány

• Dependencia

• A kontroll feladása

Szuggesztiókra való fokozott érzékenység

Szuggesztiók

(latinul „suggestio” = sugalmazás, elhitetés)

• Személyközi „előfeszítő” folyamatokon alapuló hatások, amelyek anélkül befolyásolják reakcióinkat, hogy tudatában lennénk hatásuknak.

• Befolyásolják attitűdjeinket, motivációnkat, érzelmeinket, kognitív folyamatainkat és viselkedésünket.

• Nyílt, megfigyelhető megnyilvánulásokat és rejtett, nem megfigyelhető válaszokat egyaránt kiválthatnak.

A szuggesztiók fajtái

• Heteroszuggesztió: a szuggesztió eredete külső személy vagy tárgy

• Verbális szuggesztió: szavakkal közvetített szuggesztió

• Materiális (anyagi) szuggesztió: tettek, cselekedetek képezik a szuggesztió alapját

• Direkt szuggesztió: a szuggesztió tartalma közvetlenül megjelenik

• Tudatos szuggesztió: a befogadó tudatos szintjére hat

• Autoszuggesztió: a személy saját asszociatív tevékenységén alapul, közvetlen külső ok nélkül

• Nem-verbális szuggesztió: nem-verbális jelzésekkel közvetített szuggesztió

• Tárgyi/környezeti szuggesztió: a tárgyak vagy a környezet szuggesztív hatásának érvényesülése

• Indirekt szuggesztió: a szuggesztió tartalma csak implikáltan van jelen, asszociációkba ágyazva vagy a kommunikációban elrejtve

• Tudattalan/tudatalatti szuggesztió: NEM a befogadó tudatos szintjére fejti ki hatását

Önkéntelen szuggesztiók

• Látszólag ártatlanul „elejtett” megjegyzések, pozitív vagy negatív konnotációjú szavak, gondterhelt sóhajok és más nem-verbális jelzések

• különösen ha tekintélyszemélyek (orvos, ápoló személyzet) vagy érzelmileg kiemelten fontos személyek (házastárs, szülő, gyerek, barát) adják

• kritikus élethelyzetekben – spontánul kialakult módosult tudatállapotokban – nagyon erős pozitív vagy negatív hatást fejthetnek ki.

„Nocebo”

• A „placebo” ellentéteként egyre gyakrabban

használt kifejezés

• Egy tekintélyszemély véleményének egy arra

fogékony személyre gyakorolt negatív hatására

utal, pl.:

– „Tudassa, amikor fáj!”

A negatív transzállapotokra jellemző

feldolgozási mód (kognitív stílus)

• Elsődlegesfolyamat-gondolkodás

• Csökkent valóságvizsgálat

• „Transzlogika”

• A közlések szó szerinti (merev) értelmezése

• A „kedvezőtlen értelmezés” törvénye

• Én-központú („paranoid”) attitűd

Orvosok és asszisztensek spontán

reakciói a rákra (saját élmény)

• Asszisztensnő a mammográfiás vizsgálatomkor: „Ajaj, itt nagyon nagy baj van! Hívom a főorvosasszonyt.”

• Emlőterápiás bizottság elnöke diagnózisom közlésekor: „Ez közepesen rossz prognózisú invazív ductalis tumor.”

• Betegtársam nőgyógyásza a tapintásos vizsgálat után: „Ugyan, ez semmi. Egy kis göb. Bármi lehet. Miért kell mindjárt a legrosszabbra gondolni?”

DE:

megfelelően kialakított kontrollált

szuggesztiók segítségével

• A „negatív transz” átfordítható adaptív módosult

tudati állapottá, amely módot nyújt

– a szorongás csökkentésére

– fájdalomcsökkentésre

– a testi és lelki jól-lét fokozására

– a szokásosnál mélyebb önvizsgálatra

– a rejtett erőforrások feltárására

– új nézőpontok, új lehetőségek, új viselkedésformák

kipróbálására

– a támogatást nyújtó személyekkel való jobb

összehangolódásra és kooperációra

A hipnoterápia rákbetegek gyógyításában

való hatékonyságát megalapozó tényezők

1. A rákbetegség természete

– az immunrendszer kóros működése jellemzi

– kialakulásában a stressznek komoly szerepe van

2. A hipnózis bizonyított hatékonysága

– a stressz csökkentésében

– a jó közérzet fokozásában

– az immunfunkciók javításában

A rákosok hipnoterápiájának elemei

1. Stressz-csökkentés

– segítség a diagnózis okozta szorongás és depresszió

csökkentésében

– deszenzitizáció a stressz-helyzetekre

– adekvátabb kommunikáció megtanítása

– hatékonyabb megküzdési stratégiák felfedezése

– segítség a mély relaxáció elérésében a plazma

corticosteroid szint csökkenése

(Hall 1983: a cortisol szint csökkenés nem függ a

hipnábilitástól, csak a hipnotikus kapcsolattól)

A rákosok hipnoterápiájának elemei

2. A jó közérzet fokozása

– fájdalomcsökkentés, hányinger és hányás csökkentése a kezelés alatt

– pozitív várakozás kialakítása: remény

– pozitív emocionális állapotok átélése hipnózisban/autohipnózisban (ez stimulálhatja az immunfunkciókat is)

– én-erősítés

– pozitív életmódváltozás elősegítése (dohányzásról való leszokás, egészségesebb étkezési szokások kialakítása)

– a beteg aktuális kapcsolatainak javítása

– „ideális szelf technika”: segítség annak kiderítésében, hogy mit akar kezdeni az életével

– terminális fázisban: fájdalomcsökkentés és méltóságteljes szembenézés a halállal

A rákosok hipnoterápiájának elemei

3. Direkt immunoterápia:

– Simonton technika: szomatikus képzelet és relaxáció

kombinációja

– spontán képzeleti képek felhasználása (nem mindig az

immunfunkciókkal direkt kapcsolatban) – ha a beteg

saját gyógyító erőinek mozgósításaként éli meg, segít

– hipnózis és az effektív immunfunkciók

vizualizálásának kombinációja – főként erősen

hipnábilisoknál

Hipnózis hatása az immunfunkciókra

Ruzyla-Smith, Barabasz, Barabasz & Warner (1995) egészséges önkéntesek 3 csoportjánál:

• Hipnózis csoport 1 hétig naponta: „képzeljen el egy erős immunreakciót”

• Relaxáció: csökkent környezeti ingerléssel (vízben lebegve)

• Kontroll csoport: „képzeljen el egy erős immunreakciót” – szuggesztió hipnózis nélkül

Eredmény:

• A hipnózis csoportnál:

– magasabb B sejt szám

– magasabb CD4+T lymphocyta szám

– magasabb NK sejt %

mint a relaxációs és kontroll csoportnál (Hasonló eredmény Gruzelier, Smith, Nagy, Henderson, 2001)

A szuggesztiók célzott

alkalmazásának lehetőségei

rákbetegeknél

• Hipnózisban:

– legalább közepes hipnábilitású betegeknél

• Önhipnózisban:

– tünetek enyhítésére

– fájdalomcsökkentésre

• Szuggerált témájú álom kiváltásában:

– a hipnózistól idegenkedő,

– vagy nagyon gyengén hipnábilis betegeknél

Kritikus mozzanat a stresszel való

megküzdésben: társas támogatás

1. Megnyugtatás, megbecsülés, érzelmi támogatás:

hatására nő az önbecsülés

2. Információs támogatás: segítségnyújtás a problematikus

helyzetek meghatározásában, megértésében és a velük való

megküzdésben

3. Az összetartozás érzékeltetése: pozitív érzelmi állapotot

indukál

4. Kézzelfogható (instrumentális) támogatás: fizikai

jellegű problémák közvetlen megoldása

• A társas támogatás és a testi- lelki egészség összefüggését számos kutatás bizonyítja:

- preventív hatás

- gyógyító hatás

(összefoglalása: Berkman és mtsai, 2000, Kulcsár, 2005)

• A szoros, intim társas kapcsolatokban alapvető a folyamatos társas támogatás

DE:

• Daganatos betegektől gyakran elfordul a környezetük: nem kapnak társas támogatást

• A hipnózis – és főként a tartós terápiás kapcsolaton alapuló hipnoterápia –, mivel rövid idő alatt szoros, intim kapcsolatot alakít ki, hatékony lehetőség a társas támogatás kommunikálására

Saját tapasztalataim alapján:

új szemlélet

• A rák mint esély

– sajátos közéleti csalódás 58 éves koromban

– nagyapám (akire természetemben hasonlítok)

hasonló csalódás után 59 évesen szívinfarktusban

halt meg

– én 59 évesen nem szívinfarktust, hanem rákot

kaptam, és ezzel – mint erre ráébredtem – egy

esélyt

HISZEN

a szakirodalom szerint

• A mai fejlett diagnosztikus és kezelési eljárások

eredményeként

Mire adhat esélyt a rák? Saját élmény és hipnoterápiás tapasztalatok

• A traumatizáló negatív affektív hatások – köztük

transzgenerációs hatások – korrigálására

• A befejezetlen ügyek rendezésére

• Az elrontott dolgok helyrehozatalára

• Kapcsolatok rendezésére

• Új életcél kitűzésére

• Az élet spirituális dimenziójának átélésére

• A lét végső kérdéseivel, a halállal való szembenézésre

A hipnózisban végzett pszichoterápia

fázisai tapasztalataim szerint

1. „Mit üzen a rákom?”

2. „Mit tehetek/mit tegyek magamért?”

Társas megerősítés: álomban és életben

3. Útkeresés: „hogyan tovább?”

4. Újjászületés (vagy halál)

Az újjászületés 3 „trimesztere”

1. Szembesülés a rákkal: a betegség

„üzenetének” keresése – társas támogatással

2. Aktív megküzdés: kontroll és énhatékonyság

élmény

3. Új életcélok megtalálása

Továbblépés

• Tapasztalatom szerint

a hipnoterápia

okvetlenül jótékony

hatású

– érzelmileg

– a betegek jólléte

– a mellékhatások

csökkentése

szempontjából

• DE EZ EGYELŐRE

CSAK BENYOMÁS!!!

• Vajon bizonyítható-e ez

tudományosan?

• Feltárható-e a hatás

mechanizmusa?

• Milyen hatása van a

túlélésre?

A bizonyításhoz prospektív

randomizált kontrollált klinikai

hatásvizsgálat szükséges

• Daganatos betegeknél a hipnoterápia jótékony

hatásainak ellenőrzött vizsgálatára és e hatások

felhasználására hazánkban eddig még nem történt

kísérlet.

• Nemzetközi szinten is hiányzik az olyan jól

kontrollált, randomizált prospektív hatásvizsgálat,

amelyben a hipnoterápia túlélésre gyakorolt

hatékonyságát önmagában, megfelelő kontrollcsoport

alkalmazásával vizsgálták volna.

Induló randomizált kontrollált

prospektív klinikai vizsgálatunk

• A kutatás témája: adjuváns hipnoterápia hatásvizsgálata közepes-magas rizikójú emlődaganatos betegek túlélésére, immunfunkcióira és életminőségére.

• A kutatás célja annak a hipotézisnek a vizsgálata, hogy a kemoterápiához társított hipnoterápia pozitív hatást fejt ki a közepes-magas kockázatú emlődaganatos betegek relapszusmentes túlélésére, immunfunkcióira, hangulatára, megküzdési kapacitására, és életminőségére.

A vizsgálat elővizsgálati fázisa befejeződött, az ETT TUKEB engedély birtokában kezdődik a tényleges kutatás

A kutatásban együttműködő intézmények

1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pszichológiai Intézet,

Affektív Pszichológiai Intézeti Központ és ELTE

Magatartáspszichológiai Doktori Program, Budapest VI., Izabella u. 46.

A kutatás vezetője: Dr. Bányai Éva, egyetemi tanár, koordináló vizsgálatvezető

2. Országos Onkológiai Intézet (OOI)"B" Belgyógyászati-Onkológiai Osz-

tály és Klinikai Farmakológiai Osztály, Budapest XII., Ráth Gy. u. 7-9.

A kutatás vezetője: Dr. med. habil. Láng István, Ph.D., D.Sc. onkológus

főorvos, osztályvezető.

3. Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt., Szombathely

Onkoradiológiai Osztály, Szombathely, Markusovszky L. u. 3.

A kutatás vezetője: Dr. Csejtei András, PhD., osztályvezető főorvos

4. Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Budapest VIII., Nagyvárad tér 4.

A kutatás vezetője Dr. Falus András, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja,

igazgató

Várható eredmények

A hipotézis bizonyítása

A pozitív szuggesztiók használatának

széleskörű elterjedése a daganatos betegek

hazai gyógyításában

Klasszikus bizonyíték a támogató-kifejező csoportterápia

hatékonyságára rákbetegeknél:

kotrollált random prospektív hatásvizsgálat

• Spiegel, Bloom & Yalom (1981), Spiegel & Bloom (1983):

– áttétes mellrákos nőknél 1 éves kontrollált vizsgálat • kiegészítő csoportterápia hetente

• kiegészítő csoportterápia önhipnózissal kombinálva hetente

• nincs kiegészítő terápia

– a kiegészítő terápiás csoportoknál alacsonyabb emocionális distressz, kevesebb maladaptív reakció

– a hipnoterápiás csoportnál emellett analgéziás hatás is

• Spiegel, Bloom, Kraemer, Gottheil (1989) 10 éves utánkövetés: szignifikáns különbség a túlélésben

– kontroll csoport átlagos túlélése 18,9 hónap

– kiegészítő csoportterápiás csoportok átlagos túlélése:36,6 hónap

KOMOLY ETIKAI

PROBLÉMA:

NEM ÁRTUNK-E

ÍGY, AHELYETT,

HOGY

HASZNÁLNÁNK

?

Fox kritikája (1998)

• A kontrollcsoport túlélési értékei Spiegelék

kutatásában nem feleltek meg a SEER

[Surveillance, Epidemiology, and End Results]

nyilvántartás szerinti értékeknek

Fox, B. A. (1998) A hypothesis about Spiegel et al’s 1989 paper on

psychosocial intervention and breast cancer survival.

Psychooncology, 7:361-370.

Pszichoszociális segítő hatást vizsgáló kutatásra

toborzott betegek

A kontroll csoportba kerülve kirekesztettnek

érezhetik magukat

A csoportterápiában részesülő kezelt és a nem

részesülő kontroll csoport közötti különbség

abból fakadhat, hogy a kontroll csoport értékei

rosszabbak azoknál, akik semmilyen

kutatásban sem vettek részt

Lehetséges magyarázat

A társas kirekesztés élettani hatása

Eisenberger és mtsai (2003) fMRI vizsgálata

• A k.sz.-ek számítógépes virtuális labdajátékot játszhattak

• Azt hitették el velük, hogy két másik játékossal játszanak (pedig valójában a számítógép volt a partnerük)

• 3 szakasz:

1. Csak figyelhették a játékot („technikai okból” nem játszhattak)

2. Ténylegesen „játszottak”

3. Már nem kaptak labdát („partnerei kirekesztették”)

• A kirekesztéses helyzetben aktivitásfokozódás az ACC-ben, az inzulában és a jobboldali ventrális prefrontális kéregben

A társas kirekesztés neurális hatásának két eleme, az ACC és az inzula megegyezik a fizikai fájdalom alatt aktiválódó neurális

mintázat két meghatározó elemével

A kísérletileg manipulált társas kirekesztés negatív

hatásainak bizonyítéka (Twenge és mtsai, 2002, 2003)

Random besorolás alapján „bejóslásos” módszerrel,

vagy azzal az információval, hogy társaik nem kívánnak velük egy csoportban dolgozni:

– a kirekesztést érzők gyakrabban választják a kockázatosabb és kevés esélyt adó nyereséget

– fele annyi „egészségviselkedést” választanak, mint a nem kirekesztettek („bio” desszertet, egészség-kérdőív kitöltését, ami után visszajelzést és tanácsadást kapnak, stb.)

– több „halogató” viselkedést mutatnak

– kevesebb jövő-orientációt mutatnak

– kevésbé érzik jelentéstelinek a dolgokat

– az emóciók (pozitív és negatív is!) átélésének mértéke alacsonyabb

– letargikus passzivitás

– RI-növekedés

NIL NOCERE? A PSZICHO-

SZOCIÁLIS HATÁS

BIZONYÍTÁSA?

ÚJTÍPUSÚ VIZSGÁLATI CSOPORT:

A „KONTROLL KONTROLLJA”

KÉRDŐÍV

A DAGANATOS BETEGEK TERÁPIÁJÁT

KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSOKRÓL

A világ számos országában alkalmaznak az orvosok által előírt kezelések kiegészítéseként különféle eljárásokat a daganatos betegségek gyógyulásának elősegítésére. Ha kutatás indulna hazánkban az ilyen módszerek hatásáról, és alkalma lenne ebben részt venni, milyen eljárásokhoz adná a beleegyezését, függetlenül attól, hogy az adott eljárást mennyire ismeri? Többet is megjelölhet.

Válasza nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy bizonyítékokat gyűjtsünk a kiegészítő gyógymódok hatékonyságáról.

Kérjük, minden eljárásnál jelölje X-szel, hogy beleegyezne-e, hogy résztvegyen egy ilyen eljárást alkalmazó kutatásban!

Köszönjük, hogy válaszaival segítette a munkánkat!

ELJÁRÁS A vizsgálati eljárásba

BELEEGYEZNÉK NEM egyeznék bele

Hőterápia

Hipnózis-Hipnoterápia

Ima

Táplálék kiegészítők (pl. Avemar, Culevit, Aloe

Vera, Béres csepp, antioxidánsok)

Rendszeres naplóírás („gyógyító írás” módszere)

Álomnapló-Álomelemzés

Zene-Zeneterápia

Jóga (meditációval, ill. nélküle)

Önsegítő csoport

Vizsgálati csoportok

1. Hipnoterápiával támogatott csoport az OOI-ben (50 fő)

2. Zenei összeállítással támogatott kontroll csoport az OOI-ben

(50 fő)

3. Külön pszichológiai támogatást nem kapó kontroll csoport az

OOI-ben, akik nem vállalják a hipnózisos és/vagy zenés

támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő)

4. A „kontroll kontrollja/1”: külön pszichológiai támogatásban

nem részesülő kontroll csoport a szombathelyi ML

Kórházban, akik vállalnák a hipnózisos és/vagy zenés

támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő).

5. A „kontroll kontrollja/2.”: külön pszichológiai támogatásban

nem részesülő kontroll csoport a szombathelyi ML

Kórházban, akik nem vállalnák a hipnózisos és/vagy zenés

támogatást vizsgáló kutatásban való részvételt (50 fő).

A kutatás áttekintése

Országos Onkológiai Intézet Szombathelyi Kórház

Onkológiai Osztálya

Toborzás

lelki hatások vizsgálatára:

zene/hipnózis;

Beleegyezők Elutasítók:

kontroll

Hipnózist +

figyelmet kap

NK, AS,

QOL, PIK

fizikai

állapot

Zenét +

figyelmet kap

NK, AS,

QOL, PIK

fizikai

állapot

Toborzás

lelki jellemzők

vizsgálatára

Beleegyező Elutasító

Figyelmet

kap

NK , AS,

QOL, PIK

fizikai

állapot

Nincs adat Nincs adat

Kérdőív: Elfogadná-e

a hipnózist/zenét

Toborzás lelki jellemzők vizsgálatára

Elutasítók

Elutasító Beleegyező

Beleegyezők

Random

besorolás

Figyelmet

kap

NK , AS,

QOL, PIK

fizikai

állapot

Figyelmet

kap

NK , AS,

QOL, PIK

fizikai

állapot

„kontroll kontrollja”

A vizsgálat menete/1

1. A betegek felkérése a vizsgálatban való részvételre (mindegyik csoportnál):

• az őket kezelő egészségügyi intézményben,

• onkológusukkal való első találkozásuk alkalmával

• onkológiai szempontú kivizsgálásuk, műtétük és az onkoteam kezelésre vonatkozó döntése után

2. Szóbeli és írásbeli tájékoztatás, majd tájékoztatott beleegyezési nyilatkozat (mindegyik csoportnál)

3. Pszichológiai első interjú (mindegyik csoportnál):

– arcskála, fittségi skála, PIK, WHOQOL 1. felvétele (mindegyik csoportnál)

– kérdőív kitöltése a szombathelyi „kontroll kontrollja” csoport(ok)nál

4. Hipnózis iránti fogékonyság mérése (SKHS):

• csak az OOI-beli 1. és 2. csoportnál

5. Randomizáció:

• az OOI-beli 1. és 2. csoportnál

Stratifikációs szempontok a

randomizációnál

• Hormon receptor státusz:

– ER és/vagy PR pozitivitás, versus ER és PR negativitás, mely a centrális laboratóriumi eredményen alapul.

• Menopauzális státusz:

– premenopauzális vagy posztmenopauzális

– perimenopauzális esetben a beteget premenopauzálisnak tekintjük.

• Hipnábilitás:

– gyengén hipnábilis (0-2 pontos a Stanford Klinikai Hipnózis Skálán )

– erősen hipnábilis (3-5 pontos a Stanford Klinikai Hipnózis Skálán)

A vizsgálat menete/2

6. Kemoterápiás kezelés alatt:

– 1. és 2. csoportnál az OOI-ben:

• A kezelés végéig összesen 21-szer, csoportosan alkalmazott terápiás szuggesztiókat tartalmazó hipnózis/zenei összeállítás (kezelés alatt a kezelőben, ill. vérvételi héten külön helyiségben) – a standarditás biztosítása érdekében fülhallgatón keresztül, MP3 lejátszóról

• NK mérés az 1., 13. és 25. héten

• Arcskála és fittségi skála minden találkozásnál

• PIK a 13. és 25. héten

• WHOQOL a 13. és 25. héten

6. Kemoterápiás kezelés alatt:

– 3. csoportnál az OOI-ben, 4. és 5. csoportnál

Szombathelyen,

• NK mérés az 1., 13. és 25. héten

• Arcskála és fittségi skála minden találkozásnál

• PIK a 13. és 25. héten

• WHOQOL a 13. és 25. héten

7. Utánkövetés során az első 3 évben

(mindegyik csoportnál):

• NK mérés a 12., 24. és 36. hónapban

• Arcskála a 12., 24. és 36. hónapban

• PIK a 12., 24. és 36. hónapban

• WHOQOL a 12., 24. és 36. hónapban

8. Záróinterjú (mindegyik csoportnál):

– A pszichológussal való utolsó találkozáskor, a 36.

hónapban

A hipnoterápiás szuggesztiósor

A terápia három szakaszában a terápiás ívnek megfelelően a szöveg egy adott szakasza eltérő.

1. Az 1. szakasz szuggesztiósorában (8 alkalommal) a gyógyító teammel való együttműködés, a kemoterápiás segítség elfogadása, erőfeltöltés, az érzelmek, az agresszió átélésének megengedése, felszabadítása dominál.

2. A 2. szakasz szuggesztiósorában (6 alkalom) a mell gyógyulását egy természeti kép metaforájával segítjük, majd a test és a betegség „üzeneteinek” megértését, a testtel való kommunikáció javítását célzó szuggesztiók következnek.

3. A 3. szakasz szuggesztiósorának (7 alkalom) témája a reszocializálás, jövőorientáltság: ekkor a betegség leküzdése utáni pozitív, harmonikus jövőkép felvázolása áll a szuggesztiók középpontjában.

A zenével támogatott csoport zenei

összeállításai

A zene egy általunk készített zenei összeállítás, amely

3 különféle tematikával rendelkezik, és követi a

hipnózis terápiás ívét. A három szakaszban

alkalmazott három zenei összeállítás hangulata és

dinamikája hasonló a hipnoterápiás szuggesztiósor

hangulatához és dinamikájához.

Vizsgált változók

mindegyik vizsgálati csoportban:

„objektív” mutatók

1. Betegségmentes és teljes túlélési idő

2. Élettani változók: cortisol-szint, vérkép,

immunfunkciók: NK sejtszám és NK aktivitás, T

sejtszám, NKT sejtszám

3. Mellékhatások: hányinger, szédülés, stb.

4. Súlyos mellékhatások

5. Relapszus

52

4. Életminőség:

– WHOQOL (100 tételes WHO kérdőív),

– arc-skála, fittségi skála

5. A betegséggel való megküzdési stílus:

– Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív

6. Hipnózis iránti fogékonyság:

– Stanford Klinikai Skála (csak az 1. és 2.

csoportnál) 53

Vizsgált változók:

„szubjektív” mutatók