Köznyelv és katonai nyelv - mnytud.arts.unideb.humnytud.arts.unideb.hu/szleng/egyeb/menyhart_laszlo1981.pdf · A tömegpusztító fegyverek megje ... katonai szervezetek között

K A TO N A I NYELVÜNK

Köznyelv és katonai nyelv— Beszélgetés dr. Kocsis Bernát ezredessel —

M e g k é s v e , m é g s e m k é s ő n j u t o t t u n k e lh a tá r o zá s ra : c s a t la k o z u n k az o rszá ­g o s a n m in d n a g y o b b v i s s z h a n g o t k iv á l tó n y e l v j o b b í t ó t ö r e k v é s e k h e z . N e m kell v á j t f ü l ű n e k lenn i ah h o z , h o g y az e m b e r f ö l f i g y e l j e n : a m a g y a r n y e l v ü g ye k i n ő t t e h iva tá so s m ű v e l ő i n e k jó s z á n d é k a lk o t ta k e r e te i t . F e le lős v e z e t ő k h iv a ­t o t t t e s tü l e t e k a r ró l n y i l a t k o z t a k a m ú l t é v b e n , h o g y n y e l v ü n k á p o lá sa , a s zé p m a g y a r b e s zéd s z o r g a lm a z á s a a szo c ia l is ta d e m o k r á c ia e g y ik sa r k a la to s k é r d é ­s é v é v á l t a z o rszá g o s p o l i t i k a s z in t j é n .

B e k e l l va l la n i , n e m k ö n n y ű a d o lg u n k . A m i k o r a k e z d é s h e z n é lk ü lö z h e ­t e t l e n s z a k e m b e r e k e t e l k e z d t ü k k e re sn i , k id e rü l t , a m a g y a r n é p h a d s e r e g b e n n in c s e g y e t l e n fő á l lá sú m a g y a r t a n á r sem . N á lu n k c sa k az a lu l i s k o lá z o t ta k k ie g é ­s z í tő , m é g in k á b b h iá n y p ó t ló o k ta tá s a so rá n ta n í ta n a k m a g y a r n y e l v e t . A H o n ­v é d s é g i S z e m le is t ö b b e t t e h e t e t t v o ln a e d d ig is a s z e b b m a g y a r b es zéd ér t . N e m t a r t j u k m a g u n k a t m a k u lá t la n n a k e z ü g y b e n sem .

M é g is v á l la l ju k a k r i t ik á t , és a s z e r v e z é s k é n y e lm e t le n s é g e i t , m e r t o lv a ­s ó in k k a l , s z e r z ő in k k e l e g y ü t t l á t j u k a k a to n a i n y e l v f o k o z a to s e l s z a k a d á s á t a k ö z n y e l v t ő l , b e s zé l t n y e l v ü n k é t a z í r o t t - tó i , a z a lá-, f ö l é r e n d e l t s é g e t a k e l le té ­n é l j o b b a n h a n g sú lyo z ó e g y o ld a lú g o r o m b a s á g o k a t , d u r v a k is zó lá so k a t . In d u lá s­k é p p e n a k ö z n y e lv é s a k a to n a i n y e l v v i s z o n y á r ó l , m i n d k e t t ő h e l y z e t é r ő l és k e z d e t i t e e n d ő in k r ő l b e s z é lg e t e t t M e n y h á r t L ász ló dr . K o c s is B e r n á t e z red e s e l v tá r s s a l , a Z r ín y i K a t o n a i K i a d ó H a d tu d o m á n y i S z e r k e s z tő s é g é n e k v e z e tő j é ­v e l , a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a A n y a n y e l v i B i z o t t s á g a ta g já v a l .

Közéletünkben m ilyen szerepet játszik ma anyanyelvűnk ápolásának ügye?

Nyelvtudósok, nyelvészek, tanárok , írók, ú jság írók m á r évekkel ezelőtt szóvá te tté k anyanyelvűnk fejlődésének fogyatékosságait. Az u tóbb i ké t évben a z u tá n régen lá to tt e rővel lo b b an t fel a v ita az égetően sürgős, a szívós m un­k á t feltételező teendőkről. M últ év április 14-én. K ecskem éten n y ito ttá k meg a m a g y a r nyelv hetét. A m egnyitó beszédet — az esem ényen nyilvánvalóan tú l­m u ta tó igénnyel — Aczél G yörgy e lv társ, m in iszterelnök-helyettes m ondta.

A T ársadalm i Szem le 1980/8— 9. szám a közli a n y e lvünk állapo táró l, anya­n y e lv i m űveltségünk helyzetérő l készü lt tanu lm ány t, am ely tudom ányos alapo­kon , az egész közgondolkodást és közvélem ényt befolyásoló szándékkal, köz­é rth e tő e n összefoglalja az eddigi v iták lényegét. Az időszerű teendők m egfogal­m azása jelzi, hogy a hadseregben is késlekedés nélkü l cselekedni ke ll m ost m ár n y e lv ű n k érdekében, és ehhez jó a lap k én t m inden érdeke ltnek a ján la to s m eg­ism ern ie a tanulm ányt.

Az anyanyelv helyzetérő l készü lt tanu lm ányok fontosabb m egállapításaiból érdem es néhányat felidézni. A nyelv és a dem okrácia kölcsönhatása egyértel­m ű szám unkra. A nyelv i k u ltú ra sem eleve kész, ve lünk szü le te tt adottság, m ik én t a jellem ; a je llem et az é let, a környezet, a m u n k a fo rm álja , a nyelvi neve lés pedig a családi környezet, a nevelés, a nevelte tés és közélet dolga. Az írás-olvasás ism erete, a nyelv i m űveltség foka valam i m ódon m indig össze-

96

függö tt az em ber dem okratikus jogaival. A közösségi kü ldetés végképp elkép­zelhetetlen nyelv i m űveltség, k u ltu rá lt beszédkészség nélkül. T ársadalm unk m ai á llapo tának m egfelelő nyelvi k u ltú ra is szükséges ahhoz, hogy valak i közéleti szereplést vállaljon.

N yelv járásaink , tá jnyelveink halványodnak ugyan, de erősödik és te rjed az egységes köznyelv és irodalm i nyelv. Ez utóbbi jelentőségében o tt van szocia­lista ren d ü n k építésének legfontosabb vívm ányai között. K áros és an tidem okra­tik u s jelenség nap ja inkban , hogy m ég m indig tú lzo ttan távo l v an egym ástól a m agánélet és a hivatalos é rin tkezés nyelvhasználata. Igaz, m aga a fo lyam at ősrégi, egyidős a közhatalom m al, s valószínűleg összefügg n á lu n k a dem okra­tizm us évszázadokra visszanyúló erőtlenségével.

A negyvenes évek végén a h iva ta li és po litikai zsargon h a tásá ra e lte rjed t egy jellegtelen, á rny a la tio n „közéleti”, de nem közösségi nyelvhasználat. Bizony­ságul, hogy a nyelv a m indenkori társadalm i á llapo tokat is tükrözi, az ötvenes években e lb u rján zo tt a m ozgalm i zsargon és a bü rok ra tikus nyelv is. Sajnos, ennek m egnyilvánulásait m indm áig érzékeim lehet. Pedig a b ü ro k ra ta nem m eri használni a sa já t eszét, így nem m eri használni egyéni nyelvét sem, ezért él oly nagy előszeretettel a nyelv i klisékkel, form ulákkal. N em kevés gondot okoz köreinkben sem a m egszólítás, am elynek fo rm ája gyakran a pozíció függ­vénye.

Kevés nép fo rd íto tt annyi energiát, m in t a m iénk, a rra , hogy m it, hogyan, m enny ire szabatosan és á rn y a lta n fejezzen ki, beleértve az új fogalm akat, cse­lekvési m ódokat is. Á rn y a ltan ke ll m egítélnünk például a legnagyobb nyelv­ú jító réteg, az ifjúság nyelvét. K orunkban az idegen szavak á tv é te le és haszná­la ta oly m éreteket és fo rm ák a t ö ltö tt, am i m á r egészségtelennek tekinthető , s elképesztő m ennyiségben é lü n k közhelyekkel.

Riasztó jelenség, hogy am ik o r ná lunk m illiók fo rdu lnak a k u ltú ra felé. akkor szellem i é le tü n k egyes kö re iben az érthetetlensóg és érte lm etlenség ku l­tusza terjed , am i persze m eg in t csak nem. elsősorban — csupán következm é­nyeiben — nyelvi kérdés. A szóbeh m egnyilvánulás ok nagy részére még m indig jellem ző a nyákatekertség , a sem m itm ondó közhelyek halm ozása. Semmi sem á rt anny it nyelvünk tisztaságának , m in t a köntörfaiazó, a ködös, az üres beszéd vagy a nyelv érte lm ét ölő sem m itm ondás. Csak a szépen és jó l beszélő1 önm agát kifejezni tudó em ber lehet igazán egyenlő az egyenlők társadalm ában .

Nem túlzás-e felvenni az anyanyelv intézményes ápolását a néphadseregamúgy is témagazdag programjába?

Ez a tém a m ind szorosabban össezekapcsolódik a ku ltu rá lis , az eszmei, a politikai kérdésékkel is. K im arad h a tu n k -e vajon a felkarolásából? Egyébként is anny ira m indennapi, hogy sz in te e lkerü lhete tlenü l belebotlunk. Egyéb problé­m áink m ellett igenis m ost m á r gondot kell fo rd ítan u n k az anyanyelvre, köz- nyelv re és a szakm ai nyelvre.

Am i pedig a hadsereg h a tó su g ará t illeti, m egin t osak h ivatkoznunk kell az ifjúság nevelésében ránk te s tá lt felelősségre. Jó szándékú hozzáállás és követ­kezetes m unka esetén az iskola u tán ta lán legtöbbet tehe tünk — töm eghátásra gondolva — az ügy érdekében.

F elm erü lhet term észetesen a kérdés: m ilyen tanulságokat, következtetéseket tu d u n k levonni a m agunk szám ára az országos mozgalomból? K atonai nyel­vünknek — m in t más száknyelve,kneik — meg kell őriznie sajátosságait, hiszen csak úgy tu d ja betölteni funkcióit. Tömör, világos, rövid m egfogalm azásainkat inkább tovább kell tökéletesíteni, m in t valam i kép lékeny nyelvezettel felváltani.

R ánk is ha tással van azonban m ás szaknyelvék állapota. M ostanában pél­dául a közgazdasági nyelv behato lása okoz öröm et, szolgál felfedezni való pél­dákkal, Meg kell vallani ugyanakkor, hogy a közism erten fogékonyan politizáló hadseregben ta lán m inden m ás közegnél h am arab b elterjednek és e lburjánzanak a k ínkeservekben született, a közönséges em ber szám ára egyálta lán nem vagy alig é rth e tő szavak, fogalm ak. Term ékszerkezet-váltás . . . begyűrűzés . . . im-

7 H onvédségi Szem le 97

p o rtk iv á ltá s . . r öpködnek a szakm ában fontos, de a köznyelvet nem tisztelő d ivatos szavak akkor is, ha a ján la tos lenne — sőt tu d n á n k is •— nélkülözni ezeket.

S ajátosságainknál fogva nem kevésbé h a t ránk a koalíciós nyelv. Nyel­vünk alkalm as új szavak befogadására. A rra is, hogy m egkönnyítse szám unk­ra a fegyverbarátokkal való együttm űködést. A B M P-nek például, ha van is m ag y ar megfelelője, szovjet, csehszlovák, lengyel b a rá ta in k — és a többiek — e lő tt m iért ne az orosz röv id ítést használnánk, am ikor ők is ugyanarró l beszélnek. Szabályzatainkban sem ke ll m indenáron m egm agyarosítani a jól hangzó orosz kifejezéseket. Nem szabad azonban m egtű rn i a seb tében leford í­to tt, egyébkén t sok m ag y a r v á ltoza tta l kifejezhető idegen szavakat — m ég a szám ítástechnika te rü le tén sem . Be kellene lá tn u n k például, bárm enny ire szí­vósan ta r t ju k is a „nacsalnyik s tá b a ” pontos fo rd ításához m agunkat, a „törzs- főnök”-ö t kockázatos civil környezetben használni, m e r t k inevetnek bennün­k e t. M ég csak meg sem sé rtő d h e tü n k ezért, m ert va lóban ind ián közm éltóság­n a k hangzik a hírfőnök, had tápfőnök és m ás beosztású törzsbeli tisztek elöl­já ró já n a k a m egnevezése.

í . ‘ IM ilyennek látja a katonai nyelv jelenlegi állapotát?

A Honvédelm i M inisztérium képviseletében rendszeresen részt veszek az A nyanyelv i Bizottság ü lésein és m ás rendezvényein. Az elm últ hónapokban például a Rádió és a Televízió nyelvét, azt megelőzően pedig a tankönyvek n ye lveze té t tá rgyalta a bizottság. Más a lkalm akkor szaknyelvi, fo rd ítási prob­lém ák a t v ita ttu n k meg.

T apasztalataim a lap ján is m ondhatom : katonai nyelvünk a m agyar nyelv egészének ugyanolyan szerves része, m in t az orvosi, a m űszaki, a m atem atikai és m ás szaknyelv. K övetkezésképpen katonai kifejezéseink, szavaink m agyar nyelv i k incsünket gy arap ítják . A régebbi idegen szavak m agyarítása , a durva k ife jezések csökkentése, a ko ráb b in á l töm örebb, röv idebb és pontosabb kato ­n a i vezetési nyelv szépíti nyelvünket. K atonai szaknyelvünk á lta lában ugyan­azon jegyeke t Viseli m agán , m in t anyanyelvűnk egyéb szak terü le teinek nyel­vezete.

M ert sokáig nem ü g ye ltünk kellően, ná lunk ta lán jobban e lu ra lkodo tt a pongyolaság 1— isőt sokan h ivalkodnak is azzal — , nem csökken a du rva be­széd, indokolatlan m éretekben elszakad egym ástól a beszélt nyelv, a hivatalos m egnyilvánulások, a szabályzatok, a parancsok, a je len tések nyelvezete. Dívik a csendőrpertu — am i Csak látszólag nyelvi kérdés.

A legcsekélyebb fáradsággal is ta lá l az em ber a ka tonai sajtóban nagy­képű fejtegetéseket, o lyanokat, am elyeket szakm ánk se nagyon tud értékelni. L ássunk egy e lre tten tő p éldát „A jelen k ísérle ti m unkáva l paralell végzett m otivációs és teljesítm énym otivációs vizsgálatok eredm ényeit felhasználva to­vábbi fe ladatunk olyan álta lános és speciálisan (ható m otívum ok kidolgozása (!), am elyekkel kom penzálni tu d ju k az em líte tt lassú a rán y ú fejlődést.” Köz­é le ti tém ákban különösen sok a ködös fogalm azás: „A hosszabb idő óta foly­ta to t t in tenzív fejlesztési tényezőkre való átállás fo ly ta tásával további reális lehetőségei vannak a m inőség jav ításának , a hatékonyság növelésének.” Vagy: „M ondom ezt azért, m e rt e lőfordulnak gondok, de m éginkább azért, m ert m ég sok a k iaknázatlan lehetőség.”

N em folytatom a pé ldáka t, hiszen az életből közvetlenül is e lleshetünk épp eleget. K ülön em lítést érdem el m égis az ifjúság nyelve, am ely v ita th a ta tlan u l sok önálló jeggyel h ív ja fe l m agára a figyelm et a so rkatonák köreiben is. Szellem esen hajlékony a lkalm azkodásra vallanak m ostanában az olyan szavak m in t: su rranó , fóka, tu n d rag a ty a , lep a ttan n i, m ofém kalap, szim atszatyor stb. K evésbé szellem eseket, ső t egyenesen m inősíthetetlenül gorom bákat is bőven te rem a lak tanyák nyelv i televénye.

98

Eddig jobbára arról a nyelvről volt szó, amely „kívülről” hat ránk, amelynek szépségeit, fogyatékosságait magunkévá tesszük, tovább hang­súlyozzuk. Mit lehet mondani a katonai szaknyelvről? Mivel gyarapítjuk mi anyanyelvűnket?

A tudom ányos és technikai fejlődés, a nem zetközi helyzet, a hadügyben végbem ent forradalom add ig ism eretlen szavak töm egét dobta felszínre: hi­degháború , nuk leáris h áb o rú stb . Vagy olyan bővítm ényeket m in t pé ldául: állandó, fokozott, teljes harckészültség stb . A töm egpusztító fegyverek m egje­lenésével lé tre jö ttek a ihozzá kapcsolódó szavak és fogalm ak: a tom fegyver, atom sorom pó, atom csendegyezm ény, atom csapás, atom cél, atom biztos, a to m ­óvóhely, a tom ernyő ; biológiai háború, biológiai felderítés, sugárbetegség, su ­gárbiológia, sugárszint, sugárfelderítés, sugárm entesítés stb .

Ezen fegyverek összekapcsolása rak é táv a l ú jabb szavakat eredm ényeze tt: rakétacsapatok , raké tae lhárítás, rakétarendszer, rakéta techn ika . A repülés fejlődésével új fogalm akkal bővült a k a to n a i szaknyelv: honi vadászrepülő , harci helikoptercsapatok, felderítő-, szállító-, m entő repülőgépek és helikop­terek , de van m ár repülőgép-sűrűség, repülőgéppár, repülőnem ek, rep ü lő té r­központ stb .

Az új haderőnem ekkel új kifejezések szü lettek : rak é ta haderőnem , honi légvédelem . Az új fegyvernem ekkel páncélos és gépesíte tt csapatok, ra k é ta ­páncéltörők, deszantcsapatok stb.

U gyanakkor tisz tu ltak is fogalm aink. Nem élnek m a m ár a k áp lá r, az altiszt, az alzászlós, a tö rzskapitány , a baka, a generális, a hadbiztos, a főszál- lásm ester és egyéb hasonló régi szavak. A m ai ka tonai nyelvből szin te te ljesen k iszoru ltak a m indig is zavaró , idegen szavak : srapnel, kapszli, g réder, szkré- per, trén , la trin a , zsold, sarc, menázsi, lazare tt, sifirozás, m asirozás stb . A katonai szervezetek között nincs m ár félszakasz, fogato lt üteg, á rm ádia , a fegyvernem ek között huszár, árkász. K evesebb le tt az eltorzíto tt vezényszó — nyújtás, kihagyás, rossz hangsúlyozás. A hivatásos és sorkatonák m agasabb m űveltségének érzékelhető jelei vannak álta lában .

A felso ro ltak nagy részét term észetesen nem mi alko ttuk , de az idegen szavak á tü lte tése , illetve befogadása a ka tonai nyelvbe m eghatározta széle­sebb k ö rű elterjedésüket is. Sok szót a lko to tt a m agyar katonai nyelv az anyanyelv részeként.

A katonai szaknyelv szókincsének bővítése területén milyen jellemző hibákat lehet észlelni?

A bővétssel járó p roblém ák hason lítanak m ás szaknyelvekéhez. Azok a tudom ányok ugyanis, am elyek az elm últ években rendk ívü l gyorsan fejlőd tek — m int például az au tom atika, a k ibernetika, a biológia stb. — kifejezéseik­ben többny ire körülm ényesek. Ezen tudom ányok, va lam int a techn ikai esz­közök bekerü ltek a hadseregbe, a hadifegyverzetbe, m iközben hozták m aguk­kal kifejezésbeli p rob lém áikat is. A m int a régebbi m agyar nyelv nem tudo tt segíteni néhány te rü le ten a ka tonáknak , úgy a m ai sem képes erre. Például nem volt és m a sincs haditengerészetünk , am i pedig az u tóbb i évek­ben új haderőnem m é nő tte ki m agát. A m agyar had tudom ánynak m égis fog­lalkoznia kell a haditengerészet kérdéseivel.

A köznyelv és más s z a k n y e lv ie m segíthet például a rakéta-páncéle lhárí- íással vagy a légvédelm i kom plexum m al kapcsolatos szavak és fogalm ak al­kotásánál. Ilyen eszközökkel ugyanis csak a hadsereg rendelkezik. Be kell vallani, néha m egalkuszunk — jobb h íján — olyan kifejezésekkel m in t: blo­kád. blokírozás, deblokírozás, reaktivizálás, desszant, desszantolás, céljelleg, célm egkapás stb. E gyáltalán nem büszkélkedhetünk az olyan kifejezésekkel sem m in t: légim ozgású a lkalm i harci kötelék, üzem fegyelem , tűzütem , te rü le t­cél. rá tö ltésgátló szerkezet, nyalábolás, letapogatás, katonai konténeresítés stb.

I

99

Se szeri, se szám a a rosszul hangzó — m a m á r m égis m egszokott — röv id íté­seknek: péeszhá, ábévé fegyverek, háesen löveg, háká, géká, péká, polhá stb.

Valahol elhangzott, hogy aki közéleti szereplésre vállalkozik, viselje a nyelvápolással járó felelősséget is. M ilyenek vajon a szerkesztőségekhez érkező kéziratok nyelvhelyesség szempontjából?

A legtöbb szerkesztőség jobbára lelkes „m űkedvelő” szerzőkkel dolgozik. A ki m ár próbálkozott írással, tanúsíth a tja , hogy nem könnyű m esterség ko rdá­ban ta r ta n i a szabadon szárnyaló gondolatokat. Nem elég ugyanis p ap írra ve tn i a m ondanivalót, m ert néha bizony jobbná l jobban hangzó, de nehezen m egragadható kifejezésekkel kell viaskodni. E ttő l függetlenül sokan sikerre l próbálkoznak az írással.

K atonai szaknyelvünk hiányosságait jó l tü k rö z ik a kéziratok. Az élő be­széd ugyanis olykor m ás h a tá s t kelt leírva, m egfogalm azva, és sokan nincse­nek e rre tek in tette l.

A katonai szaknyelv művelésében, a katonai szavak helyesírásának alakí­tásában nyújt-e közvetlen segítséget nekünk katonáknak a Magyar Tudományos Akadémia Anyanyelvi Bizottsága?

Eddig még nem is k é rtü n k ilyen segítséget. A bizottság sem kezdem énye­ze tt ilyen lépést. A m agam részéről lehetőséget lá tok arra , hogy a rád iónál vagy a tankönyvk iadónál m egejte tt vizsgálathoz hasonlóan a helyzet é rtéke lé ­sében az A nyanyelvi B izottság részt vegyen. Ezt azonban m eg kellene előznie belső felm éréseknek, am elyek azután pontos célokat, fe ladatokat tu d n án ak m eghatározni a rra nézve, hogy m ihez k é rjü n k segítséget.

Az A nyanyelvi B izottság Szaknyelvi A lbizo ttságának egyik ülésén — a közelm últban — javaso ltam , hogy az 1976-ban k iado tt K atonai É rtelm ező Szó tárt közösen tek in tsü k át. M iután e lfogad ták a javaslato t, az A lbizottság valam ennyi tag ján ak elkü ld tük a szótárt. Az értékelő vita m inden bizonnyal nagy segítséget, fontos ú tm u ta táso k a t ad m ajd .

A katonai szavak helyesírásának a lak ítása te rén rendszeres segítséget ka­punk. A K atonai he lyesírási tanácsadó szó tár szerkesztői az MTA H elyesírási B izottságának tag jai, a nyelv tudom ányok kand idátusa i. Ezenkívül szinte fo rró ­d ró tu n k van G rétsy Lászlóval, a m agyar nyelv kiváló szakértőjével, ak i szám ­ta lan esetben n y ú jt segítséget egy-egy szóösszetétel, szó, kifejezés helyes le­írásához.

Van-e olyan szervezet, amelynek feladata lenne a katonai szaknyelv vizs­gálata, kutatása, problémáinak feltárása, illetve a megoldásokra javaslat­tevés?

Nincs ilyen szervezet. F elm erü lt m ár an n ak gondolata, hogy m ásokhoz hasonlóan lé trehozunk egy társadalm i szaknyelvi bizottságot. Ébben részt vehetnének például a ka tonai tan in tézetek tan á ra i, a katonai kiadó szerkesz­tői — term észetesen közülük azok, ak ik h ivata lbó l foglalkoznak a nyelvm ű­veléssel. B evonhatnánk továbbá a b izottságba katonai ford ítókat, jól és szépen beszélő, író k a tona i vezetőket, szerzőket, továbbá a m agyar nyelvet szerető, óvó hivatásos k a to n ák a t és polgári a lkalm azo ttakat. Egyszóval ideje lenne m egszervezni az anyanyelv érdekében egy igazi társadalm i, felelős közösséget.

T ag ja inak egyénileg is fontos szerepe leh e tn e — véleményező, tanácsadó, javasla ttevő erővel — a katonai szaknyelv alak ításában . Valószínű, hogy a M agyar Tudom ányos A kadém ia A nyanyelvi B izottsága is öröm m el tám ogatna ilyen kezdem ényezést. A bizottság idővel ha tással lehetne az élőbeszéd, a szónoklatok szépítésére, végső soron a hadseregen belüli társadalm i és szakm ai érintkezés nyelvezetére.

100

Tartalm as, nyelvezetében és stílusában is szép könyvet, folyóiratot, lapot adni az olvasók kezébe. A főszerep a szerzőé, ille tve idegennyelvű könyv ese­tében a fordítóé. A szerkesztő az ő m u nkájuka t — k éz ira ta ik a t — form álja, finom ítja , ápolja. A szerzőktől tudom ásul kell venni a nem egészen tökéletes, szép és tiszta ka tonai kifejezéseket is cikkeikben, tanu lm ányaikban , hiszen közülük csak kevesen gyakorolják , gyakoro lhatják a rendszeres írást, a gon­do latok igényes átfésülését.

A szerkesztő dolga, hogy a szerző egyetértésével szebbé tegye a kézirat nyelvezetét, stílusát, töm örítsen , rendszerezzen, ahol ez k ívánatos. A szerkesztő teh á t fo lyam atosan konzultál, olvas, összehasonlít, sőt gyak ran alkot is.

A ford ításoknál ném ileg könnyebb a helyzet, különösen akkor, ha a for­dító idegen nyelv tudása m ellett kellő szakm ai ism eretekkel is rendelkezik, és m agabiztosan, szépen beszél, fogalm az m agyarul. Ö k is sokat tesznek a katonai nyelv m űveléséért. U gyanezt m ondhatn i a fo rd ításokat ellenőrző szerkesztőkről, kéziratelőkészítőkről, segédszerkesztőkről és k o rrek to rok ró l is.

Sok em ber k itűnő összm unkája eredm ényeként például a hadtudom ány á lta lános elm életével foglalkozó egyes k iadványaink egyben kifejezésbeli ú t­m u ta tóu l is szolgálnak. Grecsko m unkáira , a had tudom ányi k u ta tásró l szóló Lantódi könyvre gondolok, de ide sorolhatnám m ég a K atonai értelm ező szó­tá rt, a H aditechnikai kislexikont vagy A m ásodik v ilágháború tö rténete — 1939—1945 című 12 kötetes sorozat eddig m egjelent 8 kötetét.

A szerzők, szerkesztők, fo rd ítók közös fe lada tának ta rtom továbbra is a felelősségteljes összm unkát, a pallérozott stílus érvényesítését, végső soron az olvasók nevelését.

Gyakran tapasztaljuk a sajtóban, könyvekben, még a Zrínyi kiadványok­ban is, hogy egyes katonai kifejezéseket, szavakat nem azonos módonírnak. Mi ennek az oka?

Üj szavak a lko tásánál vagy régebbiek fe lú jításánál a szerzők, a szerkesz­tők a nyelvalkotás szabályai szerin t „egyből” elfogadható, azonnal term észe­tesnek ható, nyelv tan ilag problém am entesnek ígérkező m ódozatokra töreksze­nek. íg y született an n ak idején a hadm űveleti m agasabbegység kifejezésére a sereg test vagy a gyalogos hadosztály korszerűsödését követően a gépkocsizó lövészhadosztály, m ajd később a gépesíte tt lövészhadosztály kifejezések.

H asonló esetekben a legnagyobb problém át á lta láb an az idegenből — leg­gyak rab b an oroszból — á tv e tt k a to n a i szavak, kifejezések jelentik . Példaként néhány tükö rfo rd ítássa l készült nehezebb kifejezés: tenger a la tt j á r ó-elhárító ten g era la ttjá ró , tengerészgyalogos-zászlóalj, gárdalövészhadtest-parancsnok stb.

I t t is szeretném m egem líteni, hogy nem régiben je len t meg a K atonai helyesírási tanácsadó szótár, am ely a vitás, nem egyértelm ű szavakra meg­felelő választ ad. A szó tár eligazít például olyan szavak összetételében, m in t: jobbszárny (politikai értelem ben), jobb szárny (katonai értelem ben), de m ár jobbszárny-csapat, illetve jobbszám ycsapat-csoportosítás. M ásik példa: gárda- aknavetőegység, gárdaaknavetőegység-parancsnok, gárdaalezredes, gárda-fő­törzsőrm ester. A szótár r é g v á rt segítője a katonai nyelvnek.

A Honvédségi Szemle szerkesztősége mivel tudna hozzájárulni a katonaiszaknyelv műveléséhez?

M indenekelőtt szépen m egírt, jól szerkesztett tanu lm ányokkal, cikkekkel. É rdem es lenne m eghívni az o lvasókat v itára , nyelvőrködésre, a nyelv i vadhaj­tások nyesegetésére. Jó lenne, ha állandó rovato t n y itn án ak a katonai szak­nyelv m űvelésére. Szakem bereket, nyelvészeket, fo rd ítókat, tan áro k a t, parancs­nokokat, történészeket fe lkérhetnének arra , hogy ír jan ak katonai szaknyel­

M e ly e k a s z e r z ő k , s z e r k e s z tő k , fo r d ító k k ö z ö s f e la d a ta i?

101

v ünkrő l, más terü le tek — szakm ák — szám unkra is tanulságos nyelvi problé­m áiról. Nagyító alá vehetné a fo lyó ira t egy-egy könyv, sa jtó te rm ék nyelve­zeté t stb. Nehezen lehetne tú lbecsü ln i azt a segítséget, am it a Honvédségi Szem le ily módon n y ú jth a tn a a m ostan inál szebb katonai nyelv m egform á­lásához.

A s z e r k e s z tő m e g je g y z é s e :

A b e v e z e tő b e n is j e l z e t t e lh a tá r o z á s u n k m e g v a ló s í tá s a k é n t f o l y ó i r a tu n k b a n r o v a t o t n y i tu n k K a t o n a i n y e l v ü n k c ím m e l . R e n d s z e r e s e n és f o ly a m a to s a n h e ­l y e t a d u n k a k a to n a i és a k ö r e in k b e n g y a k r a n h a szn á l t k ö z n y e l v i k i f e je z é s e k , f o g a l m a k m a g y a r á z a tá n a k , n y e l v i v a d h a j tá s a in k b ír á la tá n a k , a h a szn á l tn á l j o b b k i f e j e z é s e k e l t e r j e s z t é s é t cé lzó ja v a s la to k n a k . A b e v o n t s z a k e m b e r e k m e l ­l e t t f o n to s n a k t a r t j u k o lv a s ó in k h o z z á já r u lá s á t is a r o v a t k ö z h a s z n ú t e v é k e n y ­sé g é h e z . K é r j ü k l e v e l e i k e t é s z r e v é t e le ik k e l , ja v a s la ta ik k a l , k o n zu l tá c ió s k é r d é ­s e i k k e l a k á r e g y - e g y ro s s z n a k t a r t o t t k i f e je z é s v a g y b á r m i l y e n n y e l v i je len ség (k a to n a i v a g y k ö z n y e l v i z sa rg o n ) b írá la tá ró l , f o r d u l jo n e lő a z a sa j tó b a n , az í r o t t v a g y a b e s zé l t n y e l v b e n .

102