KÉZIKÖNYV a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsalád használatához · 2020-02-03 · Lőkkösné Varga Alíz KÉZIKÖNYV a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsalád használatához...

Lőkkösné Varga Alíz

KÉZIKÖNYV

a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsaládhasználatához

Hetszinvilag_kk_2014:7sz-kk04-1.qxd 2014.06.03. 11:10 Page 1

Szerző:Lőkkösné Varga Alíz

AP–040132ISBN 978-963-465-328-8

4. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

☻Tördelés: Alinea Kft.

Terjedelem: 17,51 A/5 ívTömeg: 337 g

Hetszinvilag_kk_2014:7sz-kk04-1.qxd 2014.06.03. 11:10 Page 2

Kedves Kolléganõ, Kolléga!

Elkészült a 4. évfolyamos Hétszínvilág olvasókönyvés munkafüzet átdolgozása a NAT és az Apáczai Ki-adó kerettantervi elõírásainak megfelelõen.

Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszkö-zeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekbõl taníta-ni és tanulni könnyen, kedvvel lehet.

Ez a tankönyv és munkafüzet olyan tankönyvcsa-lád része, amely egységes koncepció alapján építi felaz alsó és felsõ tagozatos irodalmi nevelést, melynekalapja és célja a kommunikációs képesség fejlesztése.

A tanító és a felsõ tagozatos magyar irodalom ta-nár munkájának összehangolását megkönnyíti, ha azalsó tagozatban ugyanabból a tankönyvcsaládból ta-nítjuk az „olvasást”, illetve az irodalmat. A tankönyvalapjául szolgáló program felépítése biztosítja, hogy a4. évfolyam végére a tanulók magas szinten teljesít-sék a központi tanterv követelményrendszerét.

Az olvasókönyv szövegeket és ezekhez kapcsolódókérdéseket és feladatokat tartalmaz a 9-10 éves kor-osztály anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Külö-nös tekintettel:

– az olvasás iránti szeretet erõsítésére,– az értelmi erõk fejlesztésére, az erkölcsi és eszté-

tikai értékrend formálására,– a szövegértõ olvasás és az olvasástechnika fej-

lesztésére,– az irodalmi ízlés, a stílusérzék alakítására,– az önálló tanulás képességének fejlesztésére.

Az olvasókönyv gyermekközpontú és olyan értéke-ket alapoz meg, mint az emberi tartás, becsület, em-berség, amelyet a követelmények folyamatossága ésegymásra épülése biztosít. Természetesen a kompe-

tencia fejlesztésének kiváló eszköze. A Nemzeti alap-tantervben kulcskompetenciaként jelenik meg azanyanyelvi kommunikáció. Számunkra a következõtjelenti:

– értem, amit olvasok;– szeretek és tudok olvasni;– szívesen kommunikálok.Olvasókönyvünk témakörei figyelembe veszik a

tanulók életkori sajátosságait, komplex módon öle-lik fel a 9-10 éves gyerek mikrovilágát.

A „régi” hasznos pedagógiai gyakorlatot tovább-vittük és gyarapítottuk az új, korszerû, kompeten-ciaalapú oktatást segítõ ismeretekkel. Ezért az újon-nan megjelenõ Hétszínvilág tankönyv és munkafü-zet mellé ún. „használati utasítást”, kézikönyvetkészítettünk.

Jelen kiadványunk segíti a Hétszínvilág olvasó-könyv és munkafüzet anyagának feldolgozását.E kézikönyvben leírtak javaslatok, mindenkinek azadott körülményekhez: az osztály képességéhez, fo-gékonyságához, érdeklõdéséhez kell igazítani.

Ennek megfelelõen az új ismereteket feldolgozó ésa gyakorlóórák arányát is meg lehet változtatni.

A tervezéskor figyelmükbe ajánljuk a Gyöngy-füzér és a Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok c. ki-adványokat, interaktív tananyagainkat, amelyek aképességfejlesztésben és a differenciálásban nagysegítséget nyújtanak.

Tudjuk, hogy az oktatásban a tanító a meghatáro-zó tényezõ, de egy jó könyv megkönnyítheti mun-kánkat, felébresztheti és megerõsítheti az olvasásikedvet.

Mindehhez kívánunk eredményes munkát és soksikert:

A Szerzõk és a Kiadó

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához

3

„Óh ne mondjátok azt,hogy a könyv ma nem kell,Hogy a könyvnél több az élet és az ember:Mert a könyv is élet, és él,mint az ember –Így él: emberben könyv,S a könyvben az ember!”

(Babits Mihály)

ELÕSZÓ

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 3

4. évfolyamos Hétszínvilágolvasókönyv

Az eredményes tanulás alapfeltétele a könyv, melyalkalmazható a tanítás-tanulás folyamatában.A tankönyv a tanulók ismeretszerzésének régi forrá-sa. A jó tankönyvnek a szemléletesség és a szemlélte-tés didaktikai, metodikai funkciói szempontjábólnagy a feladata. A szöveganyag tudományos szemlé-letességébõl kiindulva az ilyen jellegû szövegek és il-lusztrációk (képek, rajzok, tények, adatok) össz-hangja mozgósítja az ismeretszerzés vizuális szervirendszerét. A tanulók számára szükséges elemzõ,összehasonlító, összegzõ, megfigyelésre is serkentõ,elgondolkodtató feladatokkal a tankönyv az önállómunkavégzés és a tanulás készségét alakítja ki. Azolvasmányok szemléletes bemutatásával, a bemuta-tást követõ megbeszéléssel a cselekmény megértésétmélyítjük, de kibontakoztathatjuk, megalapozhat-juk a tanulók elemzõ készségét, a tankönyvvel vég-zett önálló tanulói munka alapkészségét.

Az olvasmányok két hasábban íródtak, képpel il-lusztráltak.

A Hétszínvilág olvasókönyvet és munkafüzetetazért lehet hatékonyan alkalmazni, mert:

– a kompetenciák fejlesztéséhez kiválóan hasz-nálhatók,

– a gyermekek számára vonzók mind esztétikai-lag, mind tartalmilag,

– differenciálásra adnak módokat, lehetõségeket,– a kerettanterv követelményeit maradéktalanul

teljesíteni lehet velük,– tantárgyi koncentrációkra alkalmasak,– lehetõséget biztosítanak a nevelési feladatok be-

építésére,– könnyû bennük eligazodni, a gyermekek szá-

mára is érthetõ jelrendszert tartalmaznak,– tanító- és gyermekközpontúak.

1. A tankönyv szövegválogatásaAz olvasókönyv szövegei többségében szépirodalmi(vers, mese, novella, ifjúsági regényrészlet, népköl-tészeti alkotás, bibliai történet) és ismeretterjesztõjellegû szövegek, de megjelennek a kötetben az olva-sási képesség fejlesztéséhez nélkülözhetetlen hétköz-

napi dokumentumszövegek (könyvismertetõ, hír,riport, tudósítás, játékleírás, recept, lexikon szócikk,illemtani jó tanácsok, stb.) is.

A versek szorosan illeszkednek a prózai olvasmá-nyok szövetébe. A sokféle hazai népköltészeti alkotásés klasszikus mûmese mellett felfedezhetjük a kiad-ványban a kárpátaljai gyûjtésû, a cigány, a felvidéki,az orosz, a koreai, a székely, a japán népmeséket is.A gyerekek ösztönösen megérzik a mesékbõl is akultúrák sokféleségét. A magyar identitástudatonkívül megismerkedhetnek (az Európai Unió tagálla-maként) a meséken keresztül e népek életével, törté-nelmével. A szöveggel együtt a népdalok és a népi já-tékok kottája is megtalálható. Az ismeretterjesztõszövegek a gyerekek érdeklõdési köréhez igazítottszakszerû és pontos ismereteket közvetítenek, a hét-köznapi szövegek életbarát témájúak. Sok szállalkapcsolódnak a gyerekek mai életéhez, hétköznapja-ihoz, praktikus tartalmukkal lehetõséget kínálnak(pl. mobiltelefon-, e-mail és internethasználat, me-netrend, plakát, újságcikk) helyes magatartási és fel-használói szokások kialakításához.

2. Pedagógiai szempontokAz olvasmányok témája, tartalma és terjedelmemegfelel a korosztály érdeklõdésének, és gazdag ne-velõerõvel bír. A köznyelvben ma ritkábban elõfor-duló vagy a korosztály nyelvhasználatában szokatlanszavak, kifejezések, szólások megértését, ill. a szöve-gek értelmezését egyszerû, világos szómagyarázatokés rövid háttér-információk segítik.

A függelékben fogalomtár található.A szövegek használatával eredményesen fejleszt-

hetõ a tanulók szövegértése.A könyv színes rajzokkal, fotókkal, reprodukciók-

kal gazdagon illusztrált. A 7 fejezetet bevezetõ oldalindítja, mely képpel, ráhangoló rövid szöveggel ésproblémafelvetõ kérdésekkel vezeti át az olvasót azújabb témakörbe. További kutatásra ösztönöznek,támogatják a képzeletet. Jól használhatók szókincs-fejlesztéshez és szövegalkotó feladatokhoz is.

A tankönyv optimális feltételt teremt az olvasás-szövegértés valamennyi részképességének fejleszté-séhez, felhasználása hozzájárul az anyanyelvi kom-petenciák alapozásához.


4

I. ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 4

1. A kompetenciaAz élet fennmaradása szempontjából a legfontosabbemberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része aszemélyiségünknek. A kompetencia valamely tevé-kenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. Aza képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünklévõ tudást – ismereteket, képességeket és attitûdbelijellemzõket – sikeres problémamegoldó cselekvésséalakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítá-sa ma olyan cél, amely alapvetõen átalakítja az isko-láról, a tanításról és a tanulásról vallott nézeteinket.

A szakirodalomban a kompetencia többféle meg-határozásával találkozunk, de valamennyinek közösvonása a cselekvõképesség hangsúlyozása, vagyis akompetencia az a képességünk, hogy a megszerzetttudásunkat – ismereteinket, készségeinket és atti-tûdbeli jellemzõinket – eredményes problémameg-oldó tevékenységgé formáljuk.

Nem elég megtanulni a „tananyagot”, felmondania leckét, alkalmazni is tudni kell azt. A kompetensember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem-csak a cselekvések egy betanult algoritmusát képeselvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végte-len sorának megvalósításához szükséges képességek-kel rendelkezik, sõt felelõsséget érez a saját cselekvé-seiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát.A passzív embernek kevés esélye van az önmegvaló-sításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kom-petens ember egyben cselekvõ embert is jelent.A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogytanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukbólváljanak cselekvõ emberekké.

A kompetenciáknak két alapvetõ csoportját kü-lönböztetjük meg: az ösztönzõ (reguláló) kompe-tenciákat, amelyek elsõsorban motivációs természe-tûek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósulmeg, valamint a szervezõ (kognitív) kompetenciá-kat, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket,képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fej-lesztése az oktatás és képzés keretein belül valósulmeg.

Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne anevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk isróla, a tanítás-tanulás folyamatában még mindig azoktatásé és a képzésé a vezetõ szerep. Pedig nagyon

fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cse-lekvés végrehajtásában. Legkönnyebben ezt úgy ér-hetjük el, ha a gyerekek meglévõ szükségleteit – já-ték, mozgás, változatosság, eredményesség – bekap-csoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozniaz eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzést,egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember– gyermek és felnõtt egyaránt – igényli, hogy kör-nyezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni vala-mennyiünk szellemi aktivitását is.

2. A kulcskompetenciákA kulcskompetenciák minden részterületet áthat-nak, elõsegítik a tantárgyközi kapcsolatok erõsítését,a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók sze-mélyiségének fejlõdését.

A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek ésattitûdök (szellemi beállítottság, magatartásformák)többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogyaz ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyenbeilleszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható le-gyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak akötelezõ oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátíta-nia. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte el-engedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanu-lásnak.

A tudásalapú társadalomban a következõkulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:

1. Anyanyelvi kommunikáció2. Idegen nyelvi kommunikáció3. Matematikai kompetencia4. Alapvetõ kompetenciák a természettudományok

és azok alkalmazása terén5. Digitális kompetencia6. Hatékony önálló tanulás7. Szociális és állampolgári kompetencia8. Kezdeményezõ és vállalkozói kompetencia9. Esztétikai-mûvészeti tudatosság

és kifejezõképesség

Az anyanyelvi kompetencia az elsõ helyen szereplõkulcskompetencia. Ennek oka az, hogy mindenkompetencia elsajátításának, fejlesztésének alapjátaz anyanyelvi kommunikáció teremti meg.


5

II. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 5

3. A tanulók kompetenciái– Fejlesztésében legnagyobb szerepe az iskolának

van.– A kompetenciák a tudás megszerzésével és an-

nak alkalmazásával foglalkoznak.– Bármilyen iskolai szituációban változhatnak,

erõsödhetnek.– Igazi fejlesztése az egyénre szabott, differenciált

munka során valósulhat meg.

4. Fejlesztendõ kompetenciák az alsó tagozaton• tanulási technikák• intelligens tanulás• alkalmazó tudás• eszközjellegû kompetenciák• szociális kompetenciák• értékorientáció

• Tanulási technikák:– változó helyzetek megkövetelte szükségletekfelismerése

• Intelligens tanulás:– belsõ összefüggések megértése– problémamegoldó képesség– tudás területek közti kapcsolat

• Alkalmazó tudás:– a tudás összekapcsolása a valódi élethelyze-tekkel– a változások megértése– döntési képesség– a megszerzett tudás alkalmazása változó helyze-tekben

• Eszközjellegû kompetenciák:– nyelvi kompetenciák alkalmazása– kommunikációs kompetenciák alkalmazása

• Szociális kompetenciák:– konfliktuskezelõ képesség– kooperativitás

• Értékorientáció:– egyéni értékek– megbízhatóság– tolerancia

5. Az anyanyelvi kommunikációmint kulcskompetenciaAz anyanyelvi kommunikáció magában foglalja afogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemé-nyek kifejezését és értelmezését szóban és írásbanegyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegal-kotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot

a társadalmi és kulturális tevékenységek során, azoktatásban és képzésben, a munkában, a családi élet-ben és a szabadidõs tevékenységekben.

A fejlesztendõ kompetenciák területén az anya-nyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztéseminden tanóra feladata. Minden tanóra a tanulókolvasási-szövegértõ és írásképességére alapoz, min-dezt továbbfejleszti. Az egyes anyagrészekhez kap-csolódó irodalmi szövegek, szövegrészletek akönyvtárhasználathoz kínálnak lehetõséget: olvasó-vá nevelnek.

Az órákon más kulcskompetenciák fejlesztésévelegyütt valósulhat meg az anyanyelvi kommunikáci-ós kulcskompetencia fejlesztése.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése valósulmeg az irodalmi szövegek elemzésekor; az olvasottszövegek kapcsán alkotott párbeszédben, vélemény-nyilvánításban; az ismeretterjesztõ és nem irodalmiszövegek információinak felismerésében, gyûjtésé-ben, rendezésében, felhasználásában. A kommuni-kációt segíti a szókincsbõvítés, a rokon értelmû ésellentétes jelentésû szavak szótárának használata; abeszéd- és olvasástechnikai gyakorlatok; a magyarnyelv szabályainak megismertetése a gyakorlatban(mondatbõvítések, mondatvariálások, egy gondolattöbbféle megfogalmazása). A kommunikációs hely-zetekhez való alkalmazkodást fejleszti az olvasottszövegek dramatizálása és az udvarias viselkedés,beszéd tanulása szerepjátékokkal.

Az anyanyelvi kommunikáció azért került a kulcs-kompetenciák közül az elsõ helyre, mert a többikompetenciának ez az alapja. Hiszen az információklegnagyobb részét az anyanyelvi kommunikáció se-gítségével szerezzük. Az anyanyelvi kommunikációegyik alappillére a szövegértés. A szövegértés, az ér-tõ olvasás tanítása és mérése kiemelt feladattá vált amagyar oktatásban az utóbbi idõben. A szövegértésmérése bekerült a témazáró dolgozatok feladatai kö-zé, és ez lett az egyik alapja a minden májusban kö-telezõen elrendelt országos kompetenciamérésnekis. Ha megfelelõ jártasságot szereznek tanulóink aszövegértési feladatok megoldásában, javul a szö-vegértési készségük és a többi tantárgy anyagát iskönnyebben tudják megtanulni.

Ma már köztudott, hogy életünk során akkor le-szünk sikeresek, ha mindenféle szöveget eredménye-sen fel tudunk dolgozni, vagyis jól megértjük õket.„Ne menj el egyetlen szó mellett sem úgy, hogy nemtudod a jelentését!” (A mondatot lehetne íratni a ta-nulók füzetének elsõ oldalára is.)


6

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 6

a) A tanuláselméleti háttérmegváltozása1. A konstruktivista tudás- és tanulásfelfogásMinden emberi tudás konstruált (építõ, alkotó)

A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresésfolyamata az élet minden területén

A mindennapi életben zajló tanulás– a problémák, helyzetek konstruálása és megol-

dása– szociális folyamat– hangos együttgondolkodás

Miért más az iskolai tanulás?– az iskolai feladatok leegyszerûsítettek– a tanulás magányos folyamattá válik

Miért nem sikerült eddig a radikális változtatás?

2. A konstruktivista tanuláselméletA tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha amár meglévõ tudásukhoz és tapasztalataikhoz tud-ják kapcsolni az új információkat. Erre akkor képe-sek, ha a tanárok a tanulók szempontjából is fontosproblémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivi-tást, megismerést. A tanulási tevékenységet a fõ fo-galmak köré csoportosítják, megbecsülik a tanulóknézeteit, szempontjait, gondolatait és a tanulók ér-tékelését nem választják el a tanulás-tanítás folya-matától.

Komplex, életszerû feladatokCsoportban és párban végzett munkaA tanári és tanulói szerepek megváltozása

3. Tanári és tanulói szerepeka) A hagyományos modell

Tanár Tanulóa tudás átadása a tudás befogadásaa munka megszervezése a tananyag megtanulásaa diák motiválásaellenõrzésteljesítménymérés, értékelés

AKTÍV PASSZÍVFelelõsség

b) Az új, szociális-konstruktivista modell– a tudás általunk konstruált

Tanár Tanulóa tanuló konstrukciós a tanulási folyamat aktívfolyamatainak szereplõjeelõidézése, állandófigyelése metakognitív készségek visszajelzések adása felértékelõdésefolyamatos értékelés értékeli a saját és társa

teljesítményétAKTÍV AKTÍV

Felelõsség FelelõsségA TANULÁSI A TUDÁSFOLYAMAT MEGSZERZÕJE,

SZERVEZÕJE ALKOTÓJA

b) Az oktatási dokumentumokmegújulása1. A NAT 2003 és a NAT 2007 összehasonlítása2. Az Apáczai kerettanterv rövid ismertetése3. A helyi tantervek átdolgozása

Kiemelt figyelemmel kell lenni a következõkre• Az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása• Információszerzés- és feldolgozás• A kommunikációs képességek fejlesztése• A szociális kompetenciák• A térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban valótájékozódás


7

III. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁSÉS A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 7

c) Kompetenciaalapú oktatásés a differenciált tanulásszervezés

1. Minden tanítási órán kommunikáció folyik

kommunikációs képességek fejlesztése:olvasás, szövegértésírás, helyesírásszóbeli és írásbeli szövegalkotás

2. Tanulásszervezésa) Egyéni munka:• frontálisan irányított (mindenki önállóan ugyan-azt a feladatot végzi)

• rétegmunka (csoportokba való besorolás: gyengék,közepesek, jók)• részben egyénre szabott munka (hasonló szintûdiákok azonos feladatot kapnak)• teljesen egyénre szabott munka (elõzetes tudásfigyelembevételével)

b) Párban végzett munka:• páros munka (azonos képességû tanulók)• tanulópár (különbözõ képességû tanulók)

c)Csoportmunka:• homogén vagy heterogén csoportok• a vezetõk és „szakértõk” kiválasztásának mikéntje• azonos vagy különbözõ feladatok megoldása


8

IV. AZ OLVASÁSTECHNIKÁT ÉS A SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTÕ GYAKORLATOK

FürtábraOlyan grafikai szervezõ, amely információk, fogal-mak közti kapcsolatokat mutat be. A tanulókat nyíltés szabad gondolkodásra biztatja.

Menete:– Írjunk egy központi szót az ábra közepébe!– A többi buborékba írjuk azokat a szavakat, ame-lyek a gyerekek eszébe jutnak!– Ahogy a gondolatok szaporodnak, úgy kezdjünkkapcsolatot teremteni köztük!

Vak kézAdott elbeszélés, mese eseménysorát megrajzoljuknéhány képben (4-6). Fénymásoljuk, feldaraboljuk,borítékba helyezzük. A diákok képes felükkel lefeléfordítva az asztal közepére teszik, majd mindenki

húz egyet. A csoporttagok olyan részletesen „leír-ják” a náluk lévõ képet, ahogy csak tudják. A többi-ek képeit megnézni tilos! Közösen megegyeznekabban, hogy milyen sorrendben kerüljenek a képekaz asztalra, lefelé fordítva. Csak akkor szabadvisszafordítani õket, amikor összeállt a teljes sor-rend.

Szeptemberi emlék– Egy szegény kisfiú megy az édesanyjával egymáskezét szorongatva az iskolába beiratkozni– A kisfiú a tanító bácsi ölében ül, õ viszi be az osz-tályba

Beszámoló forgóbanAlkalmazása célszerû egy fejezet lezárásakor. Min-den csoport kap egy üres papírlapot, amit feltesz atáblára a saját témája megjelölésével. Saját lapjuk eléállva más-más színû filccel egy-egy fontos gondola-tot felírnak, majd továbblépnek a következõ csoportlapjához. Mindig elolvassák, amit az elõzõ diák írt,ugyanazt nem ismételhetik. Ha valamivel nemértenek egyet, saját színükkel megjelölik a kritikusrészt, amit ellenõrzéskor megbeszélnek.

A népmesék összefoglalásakor minden csoportkap egy-egy mesefajtát, és ehhez gyûjtik a már ko-rábban tanult információkat: állatmese, tündér-mese, tréfás mese, csalimese, valós mese (szereplõi,cselekménye, tanulsága, mesei kifejezések, mese-számok…).

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 8

ÖtsorosVersforma a téma tömörítésére, szintetizálására.A ráhangolódás szakaszában az elõzetes tudás feltá-rását, a reflektálás szakaszában az információk ösz-szegzését, a komplex gondolatok néhány szóval tör-ténõ kifejtését gyakoroltatja.

Móra Ferenc: Történet a másik csalóról

Palkó

(2 tulajdonság)

(3 cselekvés)

(egy 4 szavas mondat)

(1 szinonima a címhez)

A mesérõl tanultak összefoglalásaMi? (1 fõnév)

meseMilyen? (2 melléknév)

érdekes, tanulságosMire szolgál? (3 ige)

elaltat, tanít, szórakoztatMi jut eszedbe róla? (4 szavas mondat)

Minden gyerek szívesen hallgatja.Mire emlékeztet? (1 szinonima az 1. sorhoz)

kitaláció

Kíváncsi kockaOlyan eljárás, amely az adott szöveg más-más szem-szögbõl való vizsgálatára késztet. Eszköze egy nagyobbméretû kocka, amelynek minden oldalán egy-egy kér-dés vagy megállapítás áll. Ezzel dobnak a tanulók, és akérdésre, feladatra felelnek.

A süncsalád Almát szemétér’(kárpátaljai magyar

népmese)1-es Hol él? 1-es Szereplõk2-es Hogy néz ki? 2-es Helyszín, idõ3-as Mire emlékeztet a hangja? 3-as Események4-es Mivel táplálkozik? 4-es Tanulság5-ös Hogy vészeli át a telet? 5-ös Szereplõk

tulajdonságai6-os Milyenek a kicsinyei? 6-os Továbbgondolás

vagy:1-es Lakhelye2-es Testfelépítése3-as Hangja4-es Táplálkozása5-ös Élete télen6-os Utódai

KilépõkártyaA reflektálási szakaszban alkalmazható technika,amikor a tanulók az óra vége elõtt pár perccel egyelõre kiosztott papírlapon írásban reflektálnak az ol-vasottakra:

– kiemelik a számukra legfontosabb gondolatot;– kérdést fogalmaznak meg az olvasottakkal kap-

csolatban– személyes megjegyzést, észrevételt tesznekA tanító a következõ óra elején reagál a kilépõkár-

tyákon olvasottakra.

A galamb, a gombfoci meg a trükkök– Szeretem a vicces történeteket.– Nekem is vannak hasonló trükkjeim.– Nem szeretnék olyan hiszékeny lenni, mint

Laci!– Inkább tanulok, mint csodára várok.

Kerekasztal körforgóA gondolatok kifejezéséhez sorban, körben minden-kinek hozzá kell járulnia. Szóban és írásban is végez-hetõ feladat.

Szeptemberi emlékMiért volt emlékezetes Móra Ferenc számára az a bi-zonyos szeptember?

– Mert olyan szomorú esemény történt vele, amitsoha nem felejtett el.

– Mert családja szegénysége nagyon elkeserítette.– Mert iskolatársai elõtt szégyellte nyomorúsá-

gukat.– Mert kizárták a számára mindent jelentõ tanu-

lásból.– Mert majd megszakadt a szíve bánatában. Stb.

JóslásEzzel a technikával arra ösztönözzük a tanulókat,hogy korlátozott számú információ birtokábanelõfeltevéseket, elvárásokat fogalmazzanak meg azolvasandó szöveggel kapcsolatban. A szöveg megis-merése után vessük össze elvárásainkat az olvasot-takkal!


9

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 9

Jóslásokat végezhetünk:– címbõl (Ha Simonnak hatalma volna);– illusztrációból (A rátóti csikótojás);– ráhangolási rész feladataiból (Mátyás király megaz igazmondó juhász címû mese; szóanyag, szerep-lõkre, helyszínre, címre vonatkozó feladatok).

Részek elõtt:Mit gondolsz, mi fog történni?Mi erre a bizonyíték?Mi történt valójában?

JellemtérképIrodalmi hõsök, meseszereplõk, kitalált személyekjellemzésére használhatjuk. A tulajdonságokat min-den esetben a szövegben kifejtett vagy rejtett érvek-kel kell alátámasztani.

Kevély Kereki

Belsõ hangokOlyan eljárás, amellyel feltárjuk a szereplõk indíté-kait, viszonyát más szereplõkkel. Arra biztatjuk atanulókat, hogy fogalmazzák meg más gondolatait,érzéseit adott pillanatban. Lehet monológ vagy pár-beszéd.

Az aranyparázs c. mesében mirõl beszélhetett aszegény ember az öregemberrel, amikor a parazsatelvitte?

SzerencsekerékOlyan feladvány, amelyben az olvasmány címét, sze-replõjét, helyszínét vagy egy fontos, megjegyzendõgondolatot, tanulságot, közmondást rejtünk el.

Menete:– A betûkártyákat fordítva, mágnessel vagy tábla-gyurmával felhelyezzük a táblára.– A tanulók elõször mássalhangzókat kérnek. Havan a címben a kért betûbõl, akkor megfordítjuk.– Ha a mássalhangzókat mind megfejtették, kérhe-tik a magánhangzókat (a sorrend lehet fordított is:mgh – msh).

OlvasónaplóAz éppen aktuális olvasmány megismerése. A ta-nulók véleményt alkotnak az olvasottakról. Ez lehetházi feladat, amirõl a következõ óra elején számol-nak be. Az olvasottakról történõ véleményalkotásrakésztet.

Kérdés Válasz Indoklás

Mi tetszetta történetben?

Mi nem tetszett?

Melyik szereplõgondolkodása állhozzáda legközelebb?

Kivel nem tudszazonosulni?

Mennyireelfogadhatószámodra a történetbefejezése?

KerettörténetAz olvasott történet lejegyzése tömören, ami egybena mû szerkezetét is felvázolja.• A történet játszódik.• Idejár a történet fõszereplõje , aki .• A történet másik szereplõje , aki .• A bonyodalom akkor kezdõdik, amikor .• Ezt követõen .• A probléma akkor oldódik meg, amikor .• A történet azzal fejezõdik be, hogy .

ZSÁRAPNYARA

ZA


10

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 10

Együtt – mûködik„Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyere-kek az iskolában, inkább az, hogyan tanulják, mertez meghatározza a tudásuk felhasználását egészéletük során.”

(Max Plancot)

Miért van szükség kooperatív tanulásra? Az iskolaiévek elõrehaladtával a diákok zömének jelentõsencsökken a tanulási kedve. Az elsõ évfolyamon méglelkesen író, olvasó, számoló tanulók az iskolapad-ban eltöltött néhány év után elvesztik a lelkesedésü-ket, az iskolát nyûgnek érzik. A motiváció csökkené-sének pedig nyilvánvaló következménye a tanuláshatékonyságának és eredményességének a csökke-nése.

A jelenlegi oktatásunk domináns szervezési módjamég mindig a frontális osztálymunka, ahol a peda-gógus közöl, kérdez, feladatot ad, ellenõriz, értékel,engedélyt ad a gyerekeknek a válaszadásra; a diákokpedig párhuzamos padsorokban ülnek, mindannyi-an a tanárra néznek, egymásnak csak a hátát látják.Pedig ezeknek a gyerekeknek a mozgásigénye, kíván-csisága, társas aktivitása más módszereket tenneszükségessé.

Számtalan nemzetközi és hazai kísérlet igazolta,hogy a társas tevékenységre, a tanulók aktivitására,cselekvésére épülõ tanulási helyzetek jelentõsen se-gítik a tananyag megértését, elsajátítását, növelik atanulási motivációt, javítják a tanulásban lemaradtgyerekek tanuláshoz való viszonyát.

Mi a kooperatív tanulás elõnye?A diákok a kooperatív tanulási módszerrel megta-nulják, hogyan figyeljenek oda másokra, hogyankommunikáljanak egymással, hogyan viszonyulja-nak társaikhoz, vagyis e módszer segítségével haté-konyan fejleszthetõ a tanulók társas képessége, javula különbözõ kultúrákhoz tartozó gyerekek közöttikapcsolat, könnyebb a másság elfogadása.

A kooperatív tanulás növeli az osztályok általánosteljesítményét, mivel a gyerekek aktív tanulása pozi-tívan hat a tananyag mélyebb megértésére. Segíti adiákok kreativitásának a fejlõdését, növeli az aktivi-tásukat és érdeklõdésüket a különbözõ tantárgyakiránt.

Mennyi idõt szánjunk a kooperatív tanulásra?A kooperatív tanulási módszereket és az azokrafordított idõt mindig a konkrét tanítási célok hatá-rozzák meg. Csak akkor szabad ezt a szervezési mó-dot alkalmazni, ha a tananyag jellege, a rendelke-zésre álló idõ, a tanulók sajátosságai stb. lehetõvéteszik.

Azok a tanárok, akik most kezdik a kooperatív ta-nulás módszerének alkalmazását az oktatásukban,általában hetente egyszer használják, míg a gyakor-lattal rendelkezõ tanárok az idõ túlnyomó többségé-ben kooperatív csoportokat mûködtetnek.

A kooperatív tanulási módszerek alkalmazásátfokozatosan kell bevezetni. Egy-egy új módszermegismertetésére csak akkor kerülhet sor, ha az elõ-zõ alkalmazásban már kellõ tapasztalatot szerezteka tanítványaink. Ne legyünk türelmetlenek! Kutatá-si tapasztalatok bizonyítják, hogy kooperatív tanu-lással rövid idõ alatt is jelentõs eredmények érhe-tõk el.

A kooperatív tanulás módszerei nemcsak a társaskapcsolatok fejlesztésére alkalmasak, hanem sok-féleképp alkalmazhatók a tanítás-tanulás folya-matában. Vannak módszerek, amelyek a gondolko-dásfejlesztést, az információmegosztást, illetve akommunikációmegosztást segítik.

A kooperatív tanulási módszerek jelentõs része azalapvetõ képességeket, kompetenciákat fejleszti, il-letve ismereteket sajátíttat el. Egyaránt alkalmazhatóaz új anyag feldolgozása, az alkalmazás, a rögzítés ésa rendszerezés során.

Hogyan kezdjük?Sok pedagógus úgy gondolja, ha 3-4 fõs csoportok-ba ültetve dolgoztatja a gyerekeket, akkor a koopera-tív tanulás módszerét alkalmazza. Pedig nem elégegyszerûen tanulócsoportokba osztani a diákokat, kikell építeni közöttük az együttmûködés képességét.Így tehát az elsõ feladatok egyike, hogy a tanulókatfelkészítsük a csoportmunkára.

Ebben az idõszakban különösen nagy figyelmetkell fordítani az osztály társas kapcsolatainak fejlesz-tésére, illetve a csoportfejlesztésre. Mindez elõszörelfecsérelt idõnek tûnhet, de valójában többszörösenmegtérülõ befektetés. Azokban az osztályokban,amelyekben feszültségek vannak, komoly nehézsé-


11

V. KOOPERATÍV TANULÁS

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 11

get okozhat a kooperatív tanulási technikák alkal-mazása. Azonban ha sikerül kialakítani az osztályegészében a pozitív közösségtudatot, a kölcsönös bi-zalmat, szeretetet, akkor olyan környezetet teremtet-tünk, amely lehetõvé teszi a hatékony tanulást.

Természetesen vannak olyan egyszerû módszerekis, amelyek alkalmazásához nincs szükség elõzete-sen kialakított együttmûködési és kommunikációskészségekre. Ezek a legegyszerûbb módszerek min-den tantárgyhoz használhatók, elõször ezeket cél-szerû kipróbálni, s hagyjuk késõbbre az összetett,fejlett együttmûködési készséget kívánó módsze-reket.

A következõkben két olyan módszert ismertetek,amely az osztály társas kapcsolatainak fejlesztésérealkalmazható.

Keveredj – állj meg – csoportosulj!A diákok a teremben sétálnak. A tanár „állj meg” fel-szólítására megállnak ott, ahol éppen vannak, és apedagógus felé fordulnak. Ekkor olyan kérdést teszfel, amelyre a válasz a játékosok létszámánál nemnagyobb szám. (Hány lába van egy rovarnak?)A „csoportosulj” felszólításra a tanulóknak akkoralétszámú csoportokat kell alkotniuk, mint amennyia kérdésre válaszoló szám. (Mivel egy rovarnak 6 lá-ba van, ezért a diákok gyorsan hatos csoportokba tö-mörülnek.) Akik nem tudnak csatlakozni egyikcsoporthoz sem, a tábla elõtt gyülekeznek. Õk lesz-nek a tartalékok. (Ha például 25 gyerek jár az osz-

tályba, egy gyerek lesz a tartalék, ha 26-an, akkorkettõ stb.) A „keveredj” felszólításra ismét sétálnikezdenek a diákok, s következhet a második kérdés.A szabály az, hogy kétszer egymás után nem lehettartalék ugyanaz a gyerek.

Természetesen más kérdést is feltehetünk, pél-dául:

Hány pár lába van a póknak? Hány éle van egykockának? Mennyi a maradék, ha a 29-et 5-tel osz-tom? Hány mm fél cm?

Melyik században volt a honfoglalás? Hány ige-idõt használunk a magyar nyelvben?

Hasonlók csoportjaAz osztályban elhangzik egy kérdés. (Melyik a ked-venc állatod?) A diákok közül az azonos választ adókegy-egy csoportot alkotnak, és megbeszélik, hogymiért ugyanazt válaszolták. Összegyûjtik a válaszukmellett szóló érveket, s kialakítanak egy csoportvéle-ményt. Késõbb ezt megoszthatják a többiekkel is.

Természetesen más kérdést is feltehetünk, pél-dául: Mi a kedvenc hobbid? Melyik tantárgy a ked-venced? Kinek a bõrébe bújnál a legszívesebben amesék szereplõi közül?

Felhasznált irodalomKagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Ökonet Kft.,Budapest, 2001Horváth Attila: Kooperatív technikák. OKI, Buda-pest, 1994


12

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 12

VI. ÚJ TÖREKVÉSEK, KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁKA SZÖVEGFELDOLGOZÁSBAN


Az RJR-modell(Ráhangolódás-Jelentésteremtés-Reflektálás)A tanulók kritikai, elemzõ munkát végeznek, meg-dolgoznak a jelentésért.– A ráhangolódás szakaszában mozgósítják a témá-ról korábban szerzett ismereteiket, illetve felelevenít-hetik azokat, amelyekhez az új téma kapcsolható.– A jelentésteremtés fázisában megismerkednek azúj információkkal és gondolatokkal. Ezek – a megér-tési folyamat során – beépülnek a már meglévõrendszerbe.– Reflektáláskor megszilárdítják az újonnan tanultismereteket, saját nyelvükön fogalmazzák meg az újgondolatokat.

AKTÍV RÉSZVÉTELRUGALMAS GONDOLKODÁSMÓD

Egy témáról különféle szerepekbenOlyan eljárás, amelyben a tanulók különbözõ szere-pekben, különféle hallgatóságnak fogalmazzák megmondanivalójukat, akár többféle mûfajban is. Na-gyon jó elõkészítõje az önálló írásbeli szövegalko-tásnak.

Mátyás király meg az igazmondó juhász címûnépmonda alapján.– Meséld el az esetet a juhász nevében a királyának,cimborájának!– Mesélj Mátyás király nevében Burkus királynak!– (A királylány beszámol apjának a bárány eltûné-sérõl. A juhász elmeséli Mátyásnak a báránnyal tör-ténteket.)

FogalomtáblázatInformációk megjelenítésére, összehasonlításáraalkalmazható eljárás. Segíti a tanulókat a lényeg-kiemelésben, ok-okozati összefüggések feltárásában,különféle szempontok szerinti összehasonlításban.

13

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 13

Szereplõk Események Helyszínek

Mese boszorkány, Szerencsét Üveghegyen királylány, próbál, innen,tündér, legyõzi Óperencián manó… a sárkányt, túl,

elvarázsolja… rengetegerdõ…

Monda Rákóczi, Szabadság- Munkács,Esze, harc, Bécs,Mikes, szabadulás, Lengyel-fejedelem, várvédelem, ország,vezér, eskü… Bécsújhely,íródeák… magyar

határ…

InsertOlyan jegyzetelési eljárás, amikor olvasás közben aszöveget megértésünknek és tudásunknak megfele-lõen oldalszéli jelekkel látjuk el. Ezáltal az elmélyültfigyelem végig fenntartható. Fõként ismeretközlõszövegeknél alkalmazzuk.

Menete:– A tanulókkal megismertetjük a jelöléseket.✓errõl már olvastam

+ számomra új információk ? nem értettem– Olvasás közben mondatok vagy kisebb gondolat-egységek után használják ezeket.– Az óra mindhárom szakaszában használható.

Találó kérdésekAz adott szöveg mélyebb megértésére készteti a ta-nulókat. Mivel jól kérdezni nagyon nehéz, így elein-te a tanár is bekapcsolódik a munkába, hogy mintátadjon. Az egyik szakasz végén õ kérdezi a tanulókat,azok felelnek. A következõ szakaszban a diákoké akérdezõ szerepe, a tanár válaszol. Páros munkában isjól alkalmazható eljárás.

Dobj egy kérdést!Az olvasottak megértését ellenõrizhetjük ezzel a mód-szerrel. A tanulók egy összegyûrt papírgalacsint dob-nak annak, akitõl kérdésükre a választ várják. Õ to-vábbdobja, de egyben fel is teszi a következõ kérdést.Reflektáláskor, de óra elején is alkalmazható az elõzõ-ek átismétlésére. A kérdés minõségét is kiköthetjük:ténykérdéseket vagy gondolkodtatóakat várunk.

Csoportinterjú v. forró székA csoport egy tagja középre ül az olvasott szöveg egyszereplõjeként. A többiek sorban kérdéseket tesznekfel neki a mesére, illetve a megformált karakterre vo-natkozóan. Minden csoporttag kerüljön sorra!

Mátyás király meg az igazmondó juhászKérdések Mátyás királynak:

– Mit gondolt felséged a juhászról, amikor megtud-ta, hogy az aranyszõrû bárányt nem hozta magával?– Megbízott-e a juhászban?– Milyen viselkedésre számított a juhásztól, amikora királyi palotába visszatért?– Ha másként viselkedik, milyen büntetést kapottvolna a juhász?


14

1. Feladatmeghatározások és kérdésfeltevések a kompetenciaalapú tanításhoz

Példa A GONDOLKODÁS SZINTJEI Példa a kérdésfeltevésekrea feladatmeghatározásokra (kognitív taxonómia)

Követelmények

Alapmûveletek

Nevezze meg…! ISMERET Ki, mi, mikor, hol, hogyan,Sorolja fel…! A tanuló képes tényeket, mennyi, milyen, melyik…?Határozza meg…! fogalmakat, módszereket,Válassza ki…! szabályokat felismerni vagy Jelölje meg…! felidézni.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 14


15

Példa A GONDOLKODÁS SZINTJEI Példa a kérdésfeltevésekrea feladatmeghatározásokra (kognitív taxonómia)

Követelmények

Képzelje el…! MEGÉRTÉS Mi az alapötlete…?Mondja el saját szavaival…! A tanuló megérti, amit közöltek Milyennek képzeli…?Mondjon példát…! vele, fel tudja használni a közlés Mit gondol…?Különböztesse meg…! tartalmát anélkül, hogy másfajta Hogyan foglalná össze…?Magyarázza el…! tartalommal hozná kapcsolatba. Miért…?Egészítse ki…!Rajzolja le…!

Használja fel…! ALKALMAZÁS Hogyan példázza…?Változtassa meg…! A tanuló képes az elméleti Hogyan áll kapcsolatban…?Számítsa ki…! ismereteket, szabályokat, elveket,Módosítsa…! módszereket konkrét és sajátos Találja meg…! esetekben használni. Demonstrálja…!

Magasabb rendû mûveletek

Ossza fel…! ELEMZÉS Mik a részei vagy Vázolja fel…! (analízis) tulajdonságai…?Számítsa ki…! A tanuló képes az adott tartalmat Hogyan csoportosítaná…?Módosítsa…! összetevõ elemeire, részeire Miben hasonlít, miben Találja meg…! bontani. különbözik…?Demonstrálja…! Mik az okai, indítékai…?

Mivel tudná bizonyítani…?

Csoportosítsa…! EGYBEFOGLALÁS Mire következtet…?Kapcsolja össze…! (szintézis) Milyen gondolatokat fûzne…?Tervezze meg…! A tanuló képes az elemekkel, Hogyan tervezne, készítene Alkossa meg…! részekkel dolgozni, egy új…?Javasoljon megoldást…! és összerakni ezeket egy Mi történne, ha …-t …-vel

egésszé, képes egy új modellt kombinálnánk…?vagy struktúrát létrehozni. Mi lenne, ha…?

Milyen megoldást javasolna?

Döntse el…! ÉRTÉKELÉS Egyetért-e…?Ítélje meg…! A tanuló képes mennyiségi Mit gondol…?Értékelje…! és minõségi ítéleteket alkotni Mi a legfontosabb…?Becsülje fel…! arról, hogy anyagok Hogyan rangsorolná…?Bizonyítsa be…! és módszerek mennyiben Hogyan döntene…?Rangsorolja…! tesznek eleget a kritériumoknak. Milyen feltételeket szabna…?

(kritikai gondolkodás)

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 15

1. Az olvasásAz olvasás, a szövegértés fogalmát a PISA-vizsgálat akövetkezõ módon fogalmazta meg: „az írott szöve-gek megértése, felhasználása és az ezekre való reflek-tálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait,fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a min-dennapi életben.”

Mindenekelõtt azt kell leszögeznünk, hogy a szö-vegértõ képesség fejlesztéséhez elengedhetetlen fel-tétel az olvasástechnika eszközszintû használata. Azolvasás produktív folyamat. Olyan komplex, bonyo-lult képesség, amely sajátos rutinokból, készségekbõlés ismeretekbõl szervezõdik, és amely kognitív (meg-ismerõ) tényezõket is magában foglal, pl.: figyelem,emlékezet, képzelet, gondolkodás stb.

Gyakran felmerülõ probléma, hogy a gyerekekegy része nem szeret olvasni. Sajnos ennek oka többesetben az iskoláskor elõtti idõszakra vezethetõ visz-sza. A szülõk egyre kevesebbet mesélnek, illetve ol-vasnak mesét csemetéiknek. Ezzel nem fejlõdikolyan ütemben gyermekeik fantáziája, hogy képeseklegyenek a majdan olvasott szövegek befogadására.Vagyis nem tudják elképzelni a szövegben leírtakat,lelki szemeik elõtt nem jelenik meg sem a kacsalá-bon forgó kastély, sem a királykisasszony alakja.Bezzeg a televízióban, a DVD-n mindent képekben,készen kapnak. A szülõk maguk is egyre kevesebbetolvasnak, így nem mutatnak követendõ példát gyer-mekeik számára. A minimális szókincs, a beszédér-tés alacsony foka is nehezíti a szövegértést.

Az iskola felelõssége sem elhanyagolható. Megfe-lelõ idõt kell biztosítani a betûtanításra. Sokkal többidõt kell fordítani a betûtanításra, a betûk összeolva-sására és a szó, majd a mondat, s végül a szövegek ol-vasására. A kulcsszó a kellõ mértékû és mélységûrögzítés, valamint begyakorlás.

Összefoglalva az értõ olvasás feltételei:– Szilárd olvasástechnika, gyors és pontos dekó-

dolás– Nyelvi tudás (beszédértés, szókincs)– Megfelelõ háttértudás, ismeret– Gondolkodási képességek– Rendszeres olvasási tevékenység

2. Az olvasási képesség szintjei

1. szintOlvasástechnikaA betûk felismerése, összeolvasása, dekódolás.

2. szintÉrtõ olvasásA szövegben kifejtett gondolatok, információk szószerinti megértése. A feltett kérdésekre a szövegbennyíltan adott a válasz, az a szövegben való visszake-reséssel megoldható.

3. szintÉrtelmezõ olvasásA szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nemadható meg a válasz. A szó szerinti megértésen túla sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetnia választ. Ok-okozati viszonyokat kell megérteni.Továbbá szükség van a rejtett gondolatok, a mögöt-tes, illetve alkalmi jelentések feltárására. Az olvasó-nak az olvasottak alapján különbözõ „fordításokat”kell végeznie, pl.: átfogalmazás, rajz készítése, cse-lekvés végzése stb. Ki kell derítenie nem csak ahiányzó szavakat, kifejezéseket, hanem az írói szán-dékot is.

4. szintBíráló (kritikai) olvasásEzen a szinten az olvasó már képes az olvasottakatösszevetni saját tapasztalataival, más forrásokkal. Eltudja különíteni a tényt a véleménytõl. Képes felfe-dezni az ellentmondásokat és hibákat. Értékeli aszöveget, más szöveghez, erkölcsi normához viszo-nyítja. Feltárja a szerzõ viszonyát a témához.

5. szintAlkotó (kreatív) olvasásA legfelsõ szinten az olvasó képes belsõ képet alkot-ni, az olvasottakat megjeleníteni, az ellentmondáso-kat megszüntetni. Bele tudja magát élni egy-egyszereplõ helyzetébe. Tudja folytatni vagy megvál-toztatni a történetet.


16

VII. AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSEAZ ALAPOZÓ SZAKASZBAN

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 16

3. Az olvasás technikája

Az olvasástechnikából adódó hibákat (betûtévesz-tés, betûkihagyás) azonnal javítani kell, akár ön-állóan, akár tanári segítséggel. Az alapozó szakasz-ban fontos néhány percet biztosítani a gyorsolvasásigyakorlatok rendszeres végeztetésére. Nem csak ma-gyarórákon!

1. LégzõgyakorlatokKilégzéskor hangosan, középhangerõvel, halkan– számoljunk húszig– számoljunk húsztól visszafele– soroljuk a hónapok neveit– soroljuk õket visszafele– mondjuk a kiválasztott verset– mondjuk az olvasmányokból kiemelt monda-

tokat– mondjunk szó- és mondatpiramisokat…

2. Gyorsolvasási gyakorlatokTanítóként a mi felelõsségünk, hogy minél többetgyakoroltassuk a tanulókkal a hangos olvasást. Na-gyon lényeges szempont, hogy visszakapta a szóta-goló olvasás az õt megilletõ helyet az olvasástanításfolyamatában.

A szótagolás nemcsak pontosabbá teszi a tanulókolvasását, hanem sokat segít a helyesírási képességükfejlesztésében is.

A következõ feladattípusokat az olvasás tempójá-nak és pontosságának fokozása érdekében végeztet-hetjük a tanulókkal. Ezek a gyakorlattípusok igazánakkor hatékonyak, ha rendszeresen, tréningszerûenalkalmazzuk õket, lehetõség szerint minden tanításiórán, amikor az adott tantárgy szaknyelvébõl vá-laszthatunk szavakat, szószerkezeteket, esetleg mon-datokat.

3. Látószögnövelõ gyakorlatokA síkban vízszintesen, piramis alakban elhelyezettszavakat a tanulók egyszeri rápillantással, a tekintetrögzítése nélkül olvassák el. Nehezíthetõ úgy, hogy aszópiramisnak csak egy-egy elemét villantjuk fel azírásvetítõn. Ehhez alkalmazhatunk egy lapot, amely-re középen „ablakot” vágunk. Az ablakban mindigcsak egy szót villantunk fel az írásvetítõ segítségével.Az a tanuló, aki el tudja olvasni a felvillantott szót,jelentkezik. A jelentkezõk közül választjuk ki azt, akihangosan megmondja, mi volt az olvasott szó.

a) Olvassátok el közösen az egyre hosszabbodó sza-vakat!bottanyajuhászmegetteelveszettaranyszõrû

b) Olvassátok fel az egyre hosszabbodó szószerkeze-teket!Erõs botMátyás királyBúsuló juhászAranyszõrû bárányIgazmondó juhász

c) Olvassátok fel az egyre terjedelmesebb mondatokat!A Mecsek lejtõin tavaszodik.A Mecsek déli lejtõin tavaszodik.A Mecsek védett déli lejtõin tavaszodik.A Mecsek szelektõl védett déli lejtõin tavaszodik.A Mecsek északi szelektõl védett déli lejtõin tava-szodik.

d) Olvassátok el az egymás után felvillanó szavakat!Jelentkezzen az, aki a felvillantás alatt el tudta olvas-ni a szót!lyukegérlyukbeleszúrtamondókájátfelköszöntötte

4. Ritmikus szemmozgást fejlesztõ gyakorlatokOlvasás közben a szem úgynevezett szökellõ moz-gást végez a nyomtatott sorokon. A szem a megálláspillanatában rögzíti, „fényképezi le” a jeleket (szava-kat, szószerkezeteket). Igazából a rögzítési szünet-ben olvasunk. A cél az, hogy a tanulók minél többbetût lássanak át, így kevesebb szemugrással érnek asor végére.

Ez azért is fontos, mert a mondatok indításakormár látniuk kell a mondatvégi írásjelet. Más hanglej-téssel olvasandó a következõ mondat, ha kijelentés-ként, kérdésként vagy felkiáltásként található a szö-vegben: Holnapután elmarad az utolsó óránk. (!) (?)

Elõször olvassátok a kisbetûs, majd a nagybetûsszavakat!

szeretett ISMERÕS távoli BARÁT kedves RO-KON jó CSALÁDTAG


17

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 17

4. Jelfelismerési gyakorlatokA gyakoroltatás célja a pontos olvasásra késztetés.A szóhalmazokban a kiemelt szó ismétlõdését kere-sik. Úgy is nehezíthetjük a gyakorlatot, hogy nemadjuk meg elõre, milyen szót, szórészt keressenek.

a) Írjátok le, hányszor olvassátok a kiemelt szót aszóhalmazban!

kérekkerek, kérek, kérem, kerék, kéret, kerék, kérés, ké-

rek, kérek, kerek, kéret, kértek, kérek, kérés, kérlek,kérek

b) Írjátok le, hányszor olvassátok a kiemelt szót aszóhalmazban! Vegyétek figyelembe a szórészeket is!

karomkárom, karám, karom, akarom, karomfa, jóaka-

róm, karton, káromol, karom, takaróm, takarom,karóm

5. Hibakeresõ gyakorlatokUgyancsak pontos olvasásra szoktatja a tanulókat,amikor a jelsoroszlopokban kell megkeresniük a hi-bátlanul leírt szót. Fõleg a felületesen olvasók szá-mára kiváló gyakorlat. A hibák megnevezésévelnagyszerûen alkalmazható a helyesírási képesség fej-lesztésére is.

a) Mondd meg, hányadik szó hibátlan az aláhú-zott szó alatti oszlopban!

különbözõ információkülömbözõ ínformációkülöndözõ információkülöbnözõ infornációkülönbözõ imformációkûlönbözõ infomráció

b) Nevezd meg, mi a hiba a többi szóban!


18

VIII. KERETTANTERV ÉS TANMENETJAVASLATA 4. OSZTÁLYOS OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉSHEZ

Éves óraszám:A változat: 277,5 óra

7,5 óra/hét*B változat: 259 óra

7 óra/hétIdõkeret

Témakörök A változat B változat7,5 óra/hét 7 óra/hét

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 12 óra 16 óra

2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomrólSzövegfeldolgozás 46 óra 46 óraOlvasásgyakorlás 30 óra 30 óraAz önálló tanulás képességének fejlesztése 20 óra 20 óra

3. Írásbeli szövegek alkotásaFogalmazási alapismeretek 15 óra 15 óraSzövegalkotási gyakorlatok 48 óra 34 óra

4. Ismeretek az anyanyelvrõlNyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása 28 óra 26 óraHelyesírási szabályismeret és alkalmazás 63 óra 56 óra

5. Ismétlések, rendszerezõ összefoglalások, felmérések 15,5 óra 16 óra

ÖSSZESEN 277,5 óra 259 óra

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 18

A heti óraszám javasolt felosztása: A változat B változatolvasás: 3 3fogalmazás: 2 1/2*nyelvtan: 2,5 3/2*(A * félévenként váltó óraszámot jelöl.)

1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁSÉS A MEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE


19

Fejlesztési feladatok

A beszédés a megértés továbbfejlesztése,különös tekintettela pontosságra,a folyamatosságraés a kifejezõerõre,valamint az aktívszókincs intenzívgyarapítására.

Tananyag

Beszédkészség,szóbeli szövegalkotásés a megértésfejlesztése.

Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok

A mondat- és szövegfonetikaieszközök alkalmazásánakgyakorlása különfélekommunikációs helyzetekben(pl.: párbeszéd, felolvasás,kiscsoportos beszélgetés, vita,beszámoló). Nonverbáliseszközök használata szituációsjátékokban, beszélgetésben.A helyes beszédlégzésgyakorlása: gazdálkodása levegõvel, a pótlevegõvételének módja.Állandósult szókapcsolatok,a különbözõ tantárgyaktanulásakor használtszakkifejezések,olvasmányokból kiemeltritkábban használt szavakcélzott használatával,mondatbõvítéssel,kiegészítésekkel az aktívszókincs gyarapítása.Több mondatos összefoglalószöveg alkotása olvasmányoktartalmáról, gyûjtötttapasztalatokról,megfigyelésekrõl. Hosszabbszóbeli közlések tartalmánakrövidített elmondása.Az egyetértés és az eltérõvélemény kulturáltmegfogalmazása. Párbeszédesforma alkalmazásaolvasmányok tartalmánakelmondásakor.

Továbbhaladásfeltételei

A tanuló értelmesenés érthetõen fejezi kigondolatait.Használjaa mindennapiérintkezésbenaz udvarias nyelvifordulatokat.Beszédstílusátbeszélgetõpartneréhezigazítja.Bekapcsolódikcsoportosbeszélgetésbe, vitába,történetalkotásba,improvizációba,közös élményekrõl,tevékenységekrõl valóbeszélgetésekbe,értékelésbe.A közöstevékenységeketegyüttmûködõmagatartással segíti.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 19

2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, ELEMI ISMERETEK AZ IRODALOMRÓL


20


Az irodalomolvasásfolyamatábana mélyebb tartalmirétegekbe hatolóelemzés útján az értõolvasástovábbfejlesztése,és az olvasássalkapcsolatbankialakuló pozitívviszonyulásmegerõsítéseaz irodalommal valóélményszerûtalálkozásokkal.A tanításhozfelhasználtszemelvényektartalmára építvea nemzetiazonosságtudattartalmánakgazdagítása,ismerkedés nemzetiés etnikai kisebbségekkultúrájával,néphagyományaival,az etikai normákiránti fogékonyságés az értéktudatosmagatartás fejlesztése,az élõ és az élettelenkörnyezettel valóharmonikus kapcsolatalapjainakmegerõsítése.

Tananyag

Szövegfeldolgozás:Prózai és versesalkotások, népijátékok, népszokásokismertetése a magyarés a hazainemzetiségek,népcsoportoknépköltészetébõl.Elbeszélésekés regényrészletek,versek a hazaiés külföldi klasszikusés élõ irodalomgyermekekhez szólóalkotásaiból.Történeteka magyarságmúltjából,kiemelkedõesemények,személyiségekmegismerése.Nagyobb terjedelmûirodalmi szöveg(pl.: ifjúsági regény)feldolgozása.Hétköznapi szövegek.


Szövegek megismerése csendesolvasással. Az olvasmányoktémájának megfigyelése,azonos témájú szövegekösszehasonlítása. Szereplõkérzelmeinek felismerése,emberi kapcsolatok, szereplõkmagatartásának értékelésetöbbféle szempontfigyelembevételével.Olvasmányélményekmegosztása társakkal.A szövegrõl folytatottbeszélgetésben a szép, csúnya,vidám, szomorú, jó, rosszminõsítõ kifejezések használataés indoklása a szövegbõl vettbizonyítékok kiemelésével.Mûvészi eszközök keresése líraiés elbeszélõ mûvekben (ritmus,rím, refrén, hasonlítások,megszemélyesítés). Mesefajtákjellemzõinek megfigyelése.A mesék nyelvi és szerkezetijellemzõinek felismerése.Jellegzetes irodalmi témák,motívumok felfedezéseolvasmányokban. A mûvekszerkezeti jellemzõinekmegfigyelése, a tér-idõváltozásainak felismerése.Nagyobb terjedelmûgyermekirodalmi alkotáselolvasása a tanítóirányításával.


Másfél oldalterjedelmû –életkorának megfelelõ– szöveget megértnéma olvasás útján.Az olvasottakkalkapcsolatosvéleményétértelmesenfogalmazza meg.Elmondja azolvasottak lényegét.Megjegyzi ésmegneveziolvasmányai írójánaknevét. Önállóanelolvas egy nagyobbterjedelmû irodalmimûvet, és azt tanítójairányításávalfeldolgozza.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 20


21


Az olvasástechnikadifferenciáltfejlesztése. Olvasóvánevelés az egyéniérdeklõdésfigyelembevételével.

Tananyag

Drámajátékok

Olvasásgyakorlás:– hangos olvasás– néma olvasás


Ritmus-, mozgás-és beszédgyakorlatokkalkombináltmemóriagyakorlatok.Fantáziajátékok, elképzeltés valóságos helyzetekmegjelenítése. Részvételcsoportos játékokban,állóképek tervezése, kivitelezéseés megbeszélése. Mozgása térben: térkitöltõ,térkihasználó gyakorlatok.A mozgás és a szövegmondásösszekapcsolása. Egyszerûbbdrámai konvenciók és aszínházi formanyelv alapjainaktapasztalati megismerése(jelenet, felvonás, kezdet és vég,díszlet, berendezés, jelmez,kellék, fény- és hanghatások).A tanultak felhasználása sajátprodukcióhoz, bábelõadások,színházi elõadásokmegbeszélésekor.

Szövegek felkészülés utánifelolvasásakor a tartalom minélpontosabb kifejezéséheza szövegfonetikai eszközökfelhasználása. Párbeszédesszövegrészek értelmezõfelolvasása. Az interpretáló(értelmezõ) olvasásfejlesztéséhez kérdésekreválaszkeresés a szövegbõl.A kritikai és a kreatív olvasástfejlesztõ feladatok megoldása.Nagyobb terjedelmû irodalmimû olvasására való felkészülésfolyamatolvasással.


Felkészülés utánfolyamatosan,érthetõenés értelmezõenolvassa fel az ismertszöveget.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 21


22


A különbözõ nyelvitevékenységekbenaz elmélyültség,a kitartásés az igényességfokozása. Az önállótanulás technikaiismereteinek bõvítése,az egyéni tanulásistílus alakulásánaktámogatása, tanulásiszokásokmegerõsítése.A könyvtár önállóhasználatánakerõsítése.

Tananyag

Az önálló tanulásképességénekfejlesztése:– könyvtárismeret;– könyvtárhasználatigyakorlatok;– tanulási technikákbõvítése;– memoriterektanulása.


Adatgyûjtés, összefüggésekkeresése szövegbõl. Az adatokcsoportosítása, felhasználása újfeladathelyzetben. A szövegkulcsszavainak kiemelése,szövegtömörítés és bõvítés.Egyszerû szövegek vázlatánakelkészítése. Ennek felhasználásatartalom elmondásához.Tájékozódás a történelmiidõben és térben. Adatgyûjtés,rendezés, beszámoló a régió,a lakóhely irodalmi, történelminevezetességeirõl, emlékeirõl.A könyvtári állománymegfigyelése. Az állománytárolásának, hozzáférésilehetõségének megismerése.A katalógus szerepénekmegfigyelése és használatánakgyakorlása. Könyvkeresésszabad polcon. A tanítási óránszerzett ismeretek bõvítése,elmélyítése könyvtári„kutatással” és a digitálisforrások kritikus használatával.Beszámoló a gyûjtõmunkáról.Feljegyzések az olvasottakról.Olvasmánynapló vezetésesegítségadással. Közmondások,népdalok, rövid népmese.Kölcsey Ferenc: Himnusz(részletek); Petõfi Sándor:Nemzeti dal, Csatadal, A Tisza(részletek); József Attila:Mama; Juhász Gyula:Karácsony felé (részlet); NagyLászló: Itthon vagyok; prózaiszövegekbõl 6-8 sorosrészletek.


Tanulásitevékenységétfokozatosan növekvõidõtartamban(kb. 20-25 perc) képestudatos figyelemmelirányítani.Feladatainakmegoldásáhozszükség szerintigénybe veszi az iskolakönyvtárát.Eligazodik a könyvekközött. Használjaaz ismertkézikönyveket.A könyvekben,gyermekújságokbana tartalomjegyzéksegítségéveleligazodik.A memoritereketszöveghûenmondja el.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 22

3. A KERETTANTERVBENFELTÜNTETETT ALAPELVEK, CÉLOK

Az általános iskola kezdõ szakaszában az anyanyelvés irodalom tanulása alapvetõen két célt szolgál.A fejlesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pe-dig az irodalmi mûveltség alapozására irányul.

Az anyanyelvi nevelés elsõdleges feladata a szóbe-li és az írásbeli kommunikáció eszközi használatá-nak elsajátíttatásához szükséges alapvetõ képességekintenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok taní-tása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevé-kenységekre épülõ, folyamatos gyakoroltatása. A ta-nulási tartalmak feldolgozása kedvezõ feltételeketteremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyo-mányozásához, a különféle kommunikációs helyze-tekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamintaz önálló tanulás és önmûvelés képesség- és szokás-beli alapjainak megerõsítéséhez.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdé-sekor – általában – birtokolják és használják anya-nyelvüket. Az elsõ iskolai években mégsem az elmé-leti rendszerezés a tanító kiemelt feladata, hanem aváltozatos és egyre emeltebb igényekkel fellépõ gya-koroltatás a különféle nyelvhasználati tevékenysé-gekben, különös tekintettel a szókincs gazdagságá-nak és felhasználási lehetõségeinek felfedeztetésére,a játékos, önkifejezõ gyakorlatok ösztönzésére. E ta-nulás tapasztalataira – mint szilárd alapra – épülhetmajd rá a továbbiakban a nyelvi rendszer fogalmimegközelítésének folyamata és az anyanyelv tuda-tos, kulturált használata.

Az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fej-leszti. Elsõdleges feladata az irodalom, az olvasásmegszerettetése, az olvasási kedv megerõsítése ésszokássá alakítása. Az irodalmi mûveltség megala-pozásához kisiskoláskorban a szövegolvasáshoz ésgyakorláshoz kapcsolódó szövegelemzõ és értel-mezõ feladatok megoldása, a szövegrõl való együtt-gondolkodás, egymás olvasatának megismerése,valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatostapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóság-értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befo-gadása nyit utat.

A különféle nyelvhasználati tevékenységekhezkapcsolódó feladatmegoldások kedvezõ feltételeketteremtenek az önálló tanulás képességeinek célirá-nyos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturálistechnikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területeiBeszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés:megalapozza a társas együttmûködés nyelvi képes-ségeit és a kulturált nyelvi magatartást.

Olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az iroda-lomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával ésaz olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt te-remt az írott szövegek tartalmának önálló megérté-séhez. A szövegek értelmezésével felkészít a lényegmegértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására.Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fej-leszti a tanulók ítélõképességét, erkölcsi és esztétikaiértékek iránti fogékonyságát. Lehetõséget teremtelemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztala-tok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli ésszerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelvés a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasásmegszerettetésére.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése: felada-ta az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébeágyazva a megismerõ képességek intenzív fejleszté-se, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyv-tárhasználat helyes módjának, az információszerzéslehetõségeinek megismerése, helyes szokásainak el-sajátíttatása.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegûbõvítéséhezA tanulóknak olyan komplex feladatokat adunk,ahol a különbözõ tantárgyak tanulása során meg-szerzett ismereteiket összefüggésében dolgozzák felegyénileg vagy csoportosan.

1. A régi és a mai iskolai élet összehasonlítása2. Színielõadás megtartása (mese dramatizálása)3. Jeles napok (ünnepi szokások, ajándékkészítés,

mûsor összeállítása…)4. Hazánk és lakókörnyezetünk kultúrájának bemu-

tatása egy másik országban élõ embernek5. A Balaton két arca (megfigyelés, verselemzés,

rajz…)6. Népi játékok keletkezése, gyûjtése, eljátszása7. A fa szerepe életünkben

A memoriterek lényegkiemelésre, tömörítésre, azemlékezet edzésére szolgálnak s egyben a felsõs (ön-álló) tanulásnak is egyik alkotóelemei. Fontos, hogyminél több verset, szövegrészletet tanuljanak meg agyerekek.


23

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 23

Ajánlott memoriterek a tanév folyamánVersek:

Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet – 2 versszak)Petõfi Sándor: Nemzeti dalPetõfi Sándor: CsatadalPetõfi Sándor: A Tisza (részletek)József Attila: MamaJuhász Gyula: Karácsony felé (részlet)Nagy László: Itthon vagyok

Szövegrészletek:Zrínyi Ilona levele fiáhozRákóczi Ferenc esküjeKossuth beszéde

Ajánlott ifjúsági regények:Fekete István: TüskevárErich Kästner: A két LottiAntoine de Saint-Exupéry: A kis hercegEric Knight: Lassie hazatérMolnár Ferenc: A Pál utcai fiúk


24

IX. AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan össze-függ a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodásfejlettsége magasabb anyanyelv-használati szinteteredményez, az anyanyelv állapotfejlesztése pedigárnyaltabb gondolkodást tesz lehetõvé. Az anyanyel-ven való beszéd minden más tárgy tanulásának fel-tétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgyfeladata. A tanításnak nyelvhasználat-központúnakkell lennie, az értékelésnek ehhez alkalmazkodvarendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermekigondolkodás egyéni szintjeihez is.

A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitünte-tett szerepe van a tanulás folyamatát kísérõ, folya-matos fejlesztõ értékelésnek.

A tantárgyi értékelés közös követelményeiA hagyományos értékelési kategóriák a közoktatásitörvény 70. §-a alapján:

1. Az elsõ osztályban az értékelés szöveges bejegy-zéssel készül.

2. Az elsõ–harmadik évfolyamon félévkor és tanévvégén, valamint a negyedik évfolyamon félévkorosztályzattal és szöveges minõsítéssel történik a ta-nuló teljesítményének értékelése.

3. A 4. évfolyam végén és a felsõbb osztályokbanaz 5 fokozatú osztályzatok/érdemjegyek skálájánakalkalmazása.

Célja, hogy megõrizze a kezdeti tanulási motivált-ságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását ésátsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok el-sajátításának nehézségein, orientálja az igényes

anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képessé-geinek, készségeinek megalapozását.

A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, deértékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl.:felolvasáskor, írásbeli feladatok esztétikumánakmegítélésekor, versmondáskor, olvasmányok tartal-mával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyûjtõmun-ka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésé-nek megbeszélésekor).

A tanulók fejlesztésében és fejlõdésük követésébenmegkülönböztetett szereppel bír az írásbeli munkákazonnali javítása, értékelése és javíttatása, valamintaz e tapasztalatokra épülõ, folyamatos, személyreszabott, differenciált gyakorlás. Igen fejlesztõ hatású,ha a tanító az írásbeli feladatok megoldását rövid,figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevé-telekkel, megjegyzésekkel kommentálja a tovább-haladást segítendõ (pl.: írásmunkák tartalmának,kivitelezésének, fogalmazványok tartalmának, he-lyesírásának, külsõ alakjának, tollbamondásra íráshelyességének, feladatlapos munkák tartalmának el-lenõrzésekor).

A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt kétszempontot vesz figyelembe. Vizsgálja a relatív telje-sítményt, regisztrálja a fejlõdést, illetve a tanuló ak-tuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvártnormákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri elcélját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztottkövetelmények megértésében és az ezeknek valómegfeleléshez vezetõ utak, módok megtalálásában,felismerésében és megvalósulásában.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 24

ÉrtékelésFajtái– Szóbeli– Írásbeli: szöveges értékelés; teljesítményszintek je-lölése százalékosan és érdemjeggyel.

AlapjaiA helyi tantervben rögzített továbbfejlesztéshezszükséges ismeretek, készségek és képességek. A ta-nuló egyéni fejlõdése önmagához képest.

A tudásszint méréseTanév eleji tájékozódó mérés, félévi és tanév végi fel-mérés. Témaközi és témazáró felmérések.

Funkciójuk szerint a tesztek lehetnek formatív,szummatív és diagnosztikus tesztek.

– Formatív (segítõ, formáló) tesztek alkalmazásaazért tanácsos, mert adott tananyagból adott idõ-pontban képet kapunk a tanulók tudásáról. Ezzel ateszttel kiszûrhetjük a hibákat, segítve a továbbhala-dást.

– Szummatív (összegzõ, lezáró) tesztet alkalma-zunk a leggyakrabban, egy-egy témakör végén, fél-évkor és tanév végén.

– Diagnosztikus értékelést több esetben is íratha-tunk. Például, ha témazáráskor biztosak akarunklenni abban, hogy tanulóink elsajátították-e a szük-séges ismereteket, akkor a szummatív mérés elõttdiagnosztikus méréssel kiszûrhetjük a szükséges hi-bákat. Írathatunk akkor is, ha differenciálás céljábólkülön csoportokban szeretnénk fejleszteni tanulóin-kat. Diagnosztikus mérést végezhetünk akkor is,amikor tehetséggondozó szakkört vagy osztályt sze-retnénk indítani.

1. KÖTELEZÕ?!Már rosszul kezdõdik, bármi legyen is az. Perszenem lehet az oktatásban minden demokratikusanválasztható. Nem tehetjük fel például azt a kérdést agyerekeknek, hogy matematikából a négy alapmû-

velet közül melyiket szeretnék megtanulni. Mennyi-vel szerencsésebb helyzetben van a magyartanár, akiszabadon válogathat a gyermekirodalom bõségsza-rujából.

De vajon válogat-e? Sokan megteszik, de sajnosmég többen nem. Több energia, akarat és kreativitásszükséges új könyvek felfedezéséhez, új feladatok ki-ötléséhez. Gyakran hivatkoznak a pedagógusok ar-ra, hogy az iskolai könyvtárban csakis a Kincskeresõkisködmön és a Tüskevár van meg megfelelõ pél-dányszámban. De miért kellene mindenkinekugyanazt olvasnia? És egyáltalán: mi a célja a kötele-zõ olvasmányoknak?

A legfontosabb megszerettetni a gyerekekkelaz olvasást, mert az öröm és élvezet, mint a nap-fény, a csokoládé. És persze, aki nem tud jól olvas-ni, nem érti a szöveget, annak nehéz lesz zöld ágravergõdnie az életben. Azt azonban kizártnak tart-juk, hogy a mai gyerek számára nehezen érthetõnyelvezetû és témájú anyagokkal elérhetjük cé-lunkat.

A lényeg az, hogy az olvasnivaló választható le-gyen, de kapjon a gyerek segítséget a választáshoz.A feldolgozásnál pedig ne sematikus feladatokat vé-gezzen, hanem gondolkoznia, alkotnia kelljen.

A legfõbb szempont pedig az ÖRÖM legyen. Ki-zárt dolog, hogy ne lehessen élvezetes, humoros,a mai kornak és a gyermekek életkorának is tökéle-tesen megfelelõ könyveket találni. Ezek között isbõséggel vannak értékes, mondanivalóval telimûvek.

Természetesen az irodalomban is vannak alapmû-veletek. Ügyesen válogatva juthatunk el oda, hogyvégül az sem zavarja a gyerekeket, ha gyanúsan köte-lezõnek tûnik egy olvasmány.

Az Apáczai Kiadó olvasónaplói nagy segítségetnyújtanak tanulónak, tanítónak egyaránt. Végeze-tül: nem a könyv, hanem az olvasó a lényeg. A leg-jobb regény sem ér semmit, ha nincs, aki kézbevegye.


25

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 25

1. A tankönyv felépítéseAz olvasókönyv hét fejezetbõl áll, mindegyik elején afejezet témájára utaló mottóval. A sokoldalú képes-ségfejlesztést szolgálják a benne található szépiro-dalmi, ismeretközlõ és mindennapi szövegek. Az ol-vasmányok tartalmilag logikusan kapcsolódnakegymáshoz. Terjedelemben és nehézségben a foko-zatosság elvét követik. A próza és a vers megfelelõarányban fordul elõ. A szövegelemzés mûveletei, akülönbözõ típusú szövegfeldolgozási algoritmusokjól gyakorolhatók, az olvasás technikája fejleszthetõaz olvasmányok feldolgozása során. Ehhez segítségetnyújtanak az olvasmányok utáni kérdések, feladatokis, amelyek nem helyettesítik, csak kiegészítik amunkafüzet feladatait.

Tudni illik, hogy mi illik címmel alapvetõ illem-szabályok segítik a tanulók helyes viselkedési szoká-sait.

Tudod-e? címmel kiegészítõ ismeretek szerepel-nek egyes olvasmányok, versek után.

A Könyvajánlat olyan irodalmi mûveket javasolelolvasásra, amelybõl részletek találhatók a könyv-ben, s kínál a nyári szünidõre is az életkornak meg-felelõ olvasnivalót.

2. A 4. évfolyam témaköreiI. Szeptemberi csengõszó (3–22. old.)II. Túl az Óperencián (23–56. old.)III. Szeretet – az élet (57–84. old.)IV/A. A haza minden elõtt (85–120. old.)IV/B. Ünnepeink és hagyományaink (121–132.old.)V. Szülõföldem szép határa (133–166. old.)VI. Mûvészek, tudósok, sportolók, örökfényûcsillagok (167–182. old.)VII. Az olvasás gyönyörûsége (183–195. old.)

I. Szeptemberi csengõszóHangulatos, könnyû szövegezésû, jól érthetõ, rövidszövegeket tartalmaz. Egy vers, két történet a nyár-ról, négy vers, hat történet az iskoláról szól. A gyer-mekújság olvasásra és versenyzésre szólít fel. A leve-lezés új módját, az e-mailezést is bemutatja versbenis. A témakör humorral zárul.

A versek feldolgozásánál páros munkára szólít fel.Minden szövegben a saját élményt, tapasztalatot ké-ri. A régen használt szavak megértésében segít a szó-magyarázat. A nyárhoz visszalépve jutunk el azõszig.

A következõ kompetenciaterületeket érinti:• kommunikáció:– szóbeliség– írásbeliség– képi információ– információkeresés• együttmûködés: nyitottság, empátia, szociális

interakció, társas érzékenység, felelõsség

Munkaforma: páros, frontális osztályKérdések: bizonyítsd, folytasd, mondd el, gyûjts, ér-velj, sorold fel, beszéljétek meg: miért, mire, mibõlFeladatok: másold, nézz utána (könyvtár)Jelentésmagyarázat

II. Túl az ÓperenciánA magyar kulturális örökséggel ismerkedhetnekmeg a tanulók a népmesékbõl. Ez fejleszti ízlésüket.

A témakör mottója a mesékre utal. A témakörtizenkilenc mesét, egy eredetmondát, négy népdalt,két gyermekjátékot, öt kiszámolót, tizenkét találóskérdést, egy receptet, négy szólást tartalmaz. Jel-legzetes mesekezdések, befejezések. Csodás szerep-lõk, csodák. Ki gyõz, kié az igazság a mesékben, me-lyek a meseszámok. A mesék általában egyoldalasakkét hasábban írva. Egyre nehezebbek. A békakirályverses mese huszonkettõ versszak. A ritkán használtszavakat egyszerûen, pontosan magyarázza. Köz-mondások, találós kérdések teszik változatossá a fe-jezetet. A mesefajták közül a tréfás és a reális mesejelentését magyarázza. A többi mese magyarázata aFogalomtár 196. oldalán található. A témakör fel-adatai nehezednek, változatosak, remekül kap-csolódnak a fogalmazási anyagokhoz.

Feladatok: Írj címet! Adj címet! Magyarázd meg,mit jelent! Keresd meg a szövegben a mondatot!Játsszátok el! Készíts képleírást az illusztrációhoz aszöveg alapján! Sorold fel a mese szereplõit és hely-színeit! Hány részre tudnád bontani a mesét? Követ-keztess! Gyûjtsd össze a tulajdonságokat!


26

X. AZ OLVASÓKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZETFELÉPÍTÉSE ÉS TÉMÁI

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 26

A témakör általános feladatai:• megérteni a meséket

a népmesék fajtáita mesék szereplõinek jelleméta méltó büntetést és jutalmazást a mesékben

Képességfejlesztés:• lényeges események kiemelése• közös, egyéni vázlatkészítés• a folyamatos beszéd gyakorlása a mese eseményso-rának elmondásával• a tanulók erkölcsi ítélõképességének fejlesztése• szóbeli válaszadás kérdésekre

Beszédmûvelés:• hosszú mássalhangzós szavak ejtése• tulajdonságok rendezése

A felfedezõ képesség fejlesztése.Néhány érdekesség:

Almát szemétért – Kárpátaljai népmese– új típusú reális meseA kárpátaljai nyelvezet népies kifejezéseinek és ki-

ejtésének megfigyeltetéseBeszéddallam gyakoroltatásaA mesefajták meghatározása a tankönyv fogalom-

tárában is megtalálható.Tél címû cigány népmese újszerû az olvasókönyv-

ben: szokatlan dolgok, események, nyelvezet, szó-használat. Jó lehetõség a cigányok életének bemuta-tására.

Összehasonlítási képességet is fejlesztünk vele.Benedek Elek: Szent-Anna tava – mondaJó lehetõség a monda mesei elemeinek felismerte-

tésére. A népmese és a népmonda összehasonlítására.A vegyes mesesaláta rögzíti a meseszámokat (3, 7)

és technikai feladatra késztet.A népdalok alkalmasak az önálló és csoportos is-

meretszerzés hatékonyságának megtapasztalására.Kutatómunkára ad lehetõséget a lakóhely népszoká-sairól. A találós kérdések, kiszámolók humorosak.A témakör szólásait képpel illusztráltuk és magya-rázzuk.

III. Szeretet – az életRegényekbõl olvashatunk érdekes részleteket, ame-lyek a gyermekek érdeklõdését felkeltik az irodalmimûvek iránt. A képek a történetek lényegét segíte-nek elmondani.

Képesség, készségfejlesztés:Az összefüggések felismerése, a didaktikus szemlé-

let formálása, az emberek szeretete (barátok, idõsek,szülõk), szólás, közmondás magyarázata. Könyv-ajánlót olvashatunk Erich Kastner A két Lotti címûkönyvéhez. A különbözõ baráti kapcsolatokat pár-huzamba állítjuk, összehasonlítjuk.

• A külsõ, belsõ tulajdonságok – a jellemzés elõké-szítése (fogalmazás)• Azonosságok, különbségek– József Attila Mama címû verse az édesanya irántiszeretetre és tiszteletre nevelés kiváló példája. A vers-elemzés jártasságának fejlesztése, tartalmi és formaielemzés, memóriafejlesztés lehet fõbb feladatunk.József Attila életét is megismertetjük.

Az olvasmányok a szülõk, gyerekek életérõl szól-nak: tapintat és egyéb lelki finomságok a tapintatoscselekedeteket sorolja fel.

Fontos beszélgetni a szülõkkel: „Komoly dolog”,Lányok dala, Fiúk dala

Aktuális illemszabályok: Tudni illik, hogy mi illik,Mobiltelefon etikett

IV/A A haza minden elõttA 18. sz., a 19. sz. történelmi eseményeihez kap-csolódva a történelem nagy alakjait mutatja be.

A szereplõk: cselekedeteit idézi, tulajdonságaikatpárhuzamba állítja, ellentéteiket hangsúlyozza.

Állandó feladatok:– Tanulj meg egy részletet! – memóriafejlesztés.– Gyûjtsd össze tulajdonságait!– Fogalmazd meg!– Adj címet!– Játsszátok el!– Értelmezzétek…!

JelképekFogalmazd meg, mivel bizonyította hazaszeretetét!Nevelési cél: a történelmi hõsök hazaszereteténekpéldája. Példakép.

Oktatási cél: a történelmi események hozzárende-lése idõpontokhoz.

Didaktikai feladat: rendszerezés.Feladatok az órákon: a történelmi személyek éle-

tén és munkásságán keresztül történelmi idõ és tér-szemlélet alakítása.

A könyvtár eszközeinek használata (lexikonhasz-nálat, tájékozódás a könyvek között, térképek, a ma-


27

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 27

gyar történelem nagy alakjai), beszédfejlesztés a szö-veg lényegének kiemelésével és elmondásával, blat-toló.

Szepsy Eleonóra: HazaszeretetMegtanultál beszélni, írni, olvasni,A kimondott és leírt szót érteni.Vajon azt is tudod-e már, hogy mit jelentA hazát szeretni?ha kimondod: Magyarország, magyar vagyok…ha meghallod a Himnuszt vagy a Szózatot…ha látod a Dunát, Tiszát, a Balatont…ha olvasod Adyt, Petõfit, Madáchot…ha mindezt visszahozzák az álmok…ha arra ébredsz: „Ebbe beleborzadok!”…akkor megérzed, hogy itt kell élni, halniakkor fogod tudni majd, hogy mit is jelent

a hazát szeretni!

IV/B Ünnepeink és hagyományainkOktóber 6-ra, október 23-ra, augusztus 20-ra emlé-kezünk.

Fejlesztési cél: a hazához való érzelmi kötõdéserõsítése. A példaadás, a hazaszeretet szerepe, fon-tossága.

Játékosan ismerhetik meg a tanulók a hagyomá-nyokat. Kutatásra készteti õket saját hagyományaikmegismerése, felkutatása. Múzeumlátogatás. Tisz-teljék néphagyományainkat. Népi megfigyelések.

V. Szülõföldem szép határa…Ismeretterjesztõ szövegeket dolgoz fel. Szép tájakat,városokat mutat be csodálatos képekkel. Röviden is-mertet kialakulásukról, egy-egy érdekességrõl. Az is-meretterjesztõ szövegek az olvasásgyakorláson túlélményt nyújtanak azoknak is, akik jártak ott, azok-nak is, akik még nem. Az olvasmányok segítségével atermészetismeretbõl tanultakat mélyítik el a ta-nulók. Útvonalak készítésével bõvíthetik a térképis-meretüket. Külön érdekessége a könyvnek az állat-park térkép.

VI. Mûvészek, tudósok, sportolók, örökfényûcsillagokBár hazánk az Univerzumban parányinak számít,mégis ez a kis ország számos tudóst, mûvészt, spor-tolót adott a nagyvilágnak. Õk életmûveikkel szeb-bé, sikeresebbé, felfedezésükkel könnyebbé tették,teszik mindennapjainkat.

A fejezet bemutatja hazánk nemzetközi összeha-sonlításban is kiemelkedõ nagyjait. Elõször MóraFerencet megidézve definiálja a nagyság fogalmát,majd az egyes mûvészeteken és a sporton keresztülbemutatja a magyarok nagy eredményeit. Irodalom,zene, festészet, feltalálók. 13 magyar származásúNobel-díjas, akik részben a magyar oktatásnak kö-szönhették kiemelkedõ eredményeiket. A sort a ki-váló sportolók zárják, akik kiemelkedõ eredménye-ikkel olimpiákon és világbajnokságokon értek fel acsúcsra.

A magyar kiválóságok méltó példaképei lehetnekaz utókornak, akikre a tanulók felnézhetnek, és kö-vethetik példájukat.

VII. Az olvasás gyönyörûségeAz olvasás szeretete a tanulás szeretetének csírájátrejti magában.

A magyarok már a honfoglalás elõtti idõkben isírtak, akkoriban még rovásírással, amely az ékírásegyik kései formája. A Kárpát-medencében letelepe-dõ õseink átvették a latin betûvetést, kódexeket ír-tak, majd nálunk is megjelent a könyvnyomtatás.A könyv ezután beszél a legmodernebb tudástárak-ról, az internetes könyvtárakról, illetve magáról awikipédiáról, a legnagyobb, mindenki által szer-keszthetõ és olvasható online lexikonról.

Szó esik a könyvek könyvérõl, a Bibliáról is, a világlegolvasottabb mûvérõl. A szabadidõ hasznos kitöl-tése céljából ifjúsági könyvajánlókat tartalmaz, ame-lyek igazán közel állnak a diákokhoz. Végül egy Bu-dapest–Balaton buszmenetrendet ismertet, ahol azolvasás praktikus felhasználásával hozza közelebb azolvasókönyv az olvasás szeretetét, és a nagyon vártvakációt.

3. A Hétszínvilág munkafüzetfelépítése és témáiAz olvasmányok értelmezésében, elemzésében nyújtsegítséget a könyvhöz szervesen kapcsolódó mun-kafüzet. Nagyon szépen megszerkesztett és jól ér-telmezhetõ formában tolmácsolja a feladatokat atanulók számára. Kompetenciafejlesztés szempont-jából jó, hogy bevonja a nyelvtani ismereteket is a fe-ladatokba (pl.: rokon értelmû szavak, szavak jelenté-sének értelmezése). Ez az anyanyelvi kommunikációkompetenciát fejleszti.


28

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 28

A vizuális típusú és rajzban tehetséges gyerekekkedvencei közé tartoznak a rajzos feladatok, melyekaz „Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõ ké-pesség” kompetencia fejlesztését szolgálják.

A tankönyv és a munkafüzet hangsúlyt fektet agyerekek személyiségének fejlesztésére, egyéniségükkibontakoztatására. Ez a „Szociális és állampolgárikompetencia” megalapozását biztosítja. Tudatosanépít a tanulók elõzetes tapasztalataira. Lehetõségetbiztosít az önálló véleményalkotásra, ami a kompe-tenciaalapú oktatás egyik mozgatórugója.

Változatos, tartalmas, a tanulást segítõ, az össze-függéseket megláttató kreatív feladatokkal találkoz-hatnak tanulóink az új munkafüzetben.

Bízunk benne, hogy a játékos feladatok, totók, akeresztrejtvények, fürtábrák, kutatómunkák, betû-rejtvények az egyéni, páros, csoport és frontálismunkák során elnyerik mindenki tetszését.

Nagy gondot fordítottunk az egyes fejezetekösszefoglalására, a fejezeten belüli rendszerezõ fela-datokra, a táblázatokra.

A munkafüzetben helyet kaptak a beszédtechni-kai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel, internet-tel kapcsolatos feladatok is. A munkafüzet feladatainagyban segítik a kompetenciaalapú oktatást.

4. Fejlesztendõ képességekaz olvasás tanításábanés a munkafüzet használatában

Analizáló-szintetizáló képességA szövegek tartalmi és formai elemzése; a szöveg réte-geinek a vizsgálata, kibontása; a mondanivaló, az íróiüzenet megfogalmazása; történettérkép készítése

MegfigyelõképességA szereplõk, helyszín, idõ megállapítása; a szereplõktulajdonságai cselekedeteik tükrében, jellemfejlõdé-sük; az illusztráció kapcsolata a szöveggel

Lényegkiemelõ képességFõbb események megfogalmazása; vázlatkészítés; amondanivaló megfogalmazása; a tartalom felidézé-se; kérdések megválaszolása; mondatbefejezés, szö-veg kiegészítése; ötsoros írása adott szöveghez

Gondolkodási képességOk-okozati összefüggések megkeresése; elõzmény-következmény feltárása; események sorba rendezése;igaz-hamis állítások; találós kérdések, rejtvények

Problémamegoldó képességA szövegbeli helyzetek levetítése az olvasóra; törté-netek továbbgondolása; a cselekmény egy pontonvaló megváltoztatása

Kommunikációs képességVitákban, beszélgetésekben való részvétel; kérdésekmegfogalmazása; szituációs és dramatikus játékok;helyzetgyakorlatok

Rendszerezõ képességAz egyes szövegek és fejezetek összefoglalása; táblá-zatok kitöltése; összehasonlítások, visszautalások

Ismeretszerzõ képességAdott szövegek önálló megismerése; a kapcsolódófeladatsor önálló megoldása; új ismeretek kiemelésea meglévõk közül

Asszociációs képességA különbözõ szempontú elképzelések (helyszín, sze-replõk, körülmények); történetmondás más szerep-lõ nevében; fürtábrák készítése; ötletbörze

5. A Gyöngyfüzér gyakorlóolvasókönyvrõlKiegészítõ szerepet tölt be a Hétszínvilág olvasó-könyv mellett. Szerkezete, felépítése illeszkedik atankönyv témáihoz. Alkalmas a tanulók differenciáltfejlesztésére, egyéni érdeklõdésük kielégítésére. Jólelkülönül benne a szépirodalmi és az ismeretterjesz-tõ szövegek feldolgozásának algoritmusa. Érdekes,irodalmi értékû szövegeivel, változatos szövegfeldol-gozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre,a tanulók sokoldalú személyiségformálására.

6. A Szövegértést fejlesztõgyakorlatok címû kiadványrólOlvasni gyönyörûség! Ezt vallotta Hegedüs Géza író.Mikor válhat azzá? Mindenekelõtt, ha tudnak a gye-rekek olvasni! Ha elsajátítják azokat a technikákat,amelyek segítségével megfelelõ tempóban, az olva-sottakat megértve tudnak haladni a tanulók.

Ebben nyújtanak segítséget a rövid szövegválogatá-sok, részletek megértése. Összpontosításra serkente-nek, gondolkodásra nógatnak és biztatnak arra is,hogy a részletekben rejtõzõ lényeget is észrevegyék.Fõként önálló munkálkodásra készült, de az új fel-adattípusok magyarázata, közös megoldása is ajánlott.


29

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 29

7. INTERAKTÍV TANANYAGDIGITÁLIS TÁBLÁHOZ

A 21. század iskolatáblájaA dinamikusan fejlõdõ, egyre táguló világunkbanmind nagyobb szeletet követel magának a digitálistér, a digitális információ- és tudásbázis. Teret kér azinformatika világa, a számítógépek, a szoftverek so-kasága, az oktatóprogramok, az internet, az interak-tív tudáshordozók és megjelenítõk.

Választási lehetõségünk van. Beengedjük-e a ta-nítási óráinkra ezeket a digitális eszközöket, hogyszolgálják a tanulási folyamat hatékonyságát, elsõ-sorban tanulóink motiváltságának fokozásával,vagy távol tartjuk magunktól a jövõt. Ez utóbbiesetben nem tudunk megfelelni a kor kihívásainakés a társadalmi elvárásoknak.

Az Apáczai Kiadó döntött. Nem a bezárkózást vá-lasztotta, hanem utat nyitott és teret engedett a digi-tális, interaktív tananyagok kidolgozásának.

Szeretnénk megmutatni, hogy mire jó az interak-tív tábla, és hogyan alkalmazhatók az interaktív tan-anyagok, miként használják a kompetenciaalapú és aszakrendszerû oktatás célkitûzéseit. Az alkotás örö-mét is felvillantjuk a digitális világban.

Reméljük, hogy hamarosan sok iskolában elérhe-tõ lesz a digitális tábla.

A Kiadó elkészített a Hétszínvilág olvasókönyv-höz is egy interaktív CD-t, amelyen 30 tankönyviszöveghez találhatók változatos feladatok. Nagy ré-szükhöz megoldás is társul, tehát ellenõrizhetõ az el-végzett munka. Ahol nem jelennek meg a kis piktog-ramok a feladat bal oldalán, ott a tanító kezében vanaz ellenõrzõ szerep.


XI. A SZÖVEGFELDOLGOZÁS

1. A szövegfeldolgozás elõkészítésea) Motiváció, érzelmi töltés– a szövegtípus tudatosítása– érdeklõdés, kíváncsiság felkeltéseb) Közös elõismeretek felidézése, tartalmi elõké-szítésc) Technikai elõkészítés– szövegmegértést gátló ismeretlen szavak, kifeje-zések

A különbözõ mûfajú szövegek különbözõ elõké-szítést igényelnek.

2. A szöveg megismerése• Hangos vagy néma olvasással– tartalom, terjedelem, nehézségi fok, mûfaj• Megfigyelési szemponttal vagy anélkül• A bemutatóra figyelve vagy követéssel – a tanítódöntése

3. Spontán reakciók – elsõdleges megértésellenõrzése• Vélemények az olvasottakról• Globális megértést vizsgáljuk

4. A cím vizsgálata• Helye változhat• Szövegmegismerés elõtt: jóslás a tartalomra• Utána: vélemény, mire utal?

5. Szövegelemzés, a szövegjelentés kibontása• A mûfajtól függõen más-más algoritmus szerint• Mélysége tanítói döntésen múlik: elsõ réteg ki-bontása, majd összefüggések keresése• Szereplõk, helyszín, idõ• Eseménysor, vázlat• Szereplõk és jellemfejlõdésük (tulajdonságok –cselekedetek)• Információk, tények, adatok• Szó és kifejezés értelmezése• Írói üzenet, tanulság, vélemény, nevelési lehetõsé-gek, aktualizálás• Szöveghangulat, nyelvi eszközök megfigyelése

6. Szintetizálás• Válogató olvasás• Tartalomelmondás vázlat, kulcsszavak, kérdéseksegítségével• Dramatikus megjelenítés (csak részlet eljátszása)

1. Szövegelemzõ modellek1. Részenkénti szövegfeldolgozás– ha a mû szerkezeti egységei jól elkülönülnek– az egyes részekhez részcélkitûzés és részösszefog-lalás tartozik– szövegelemzés kérdések, egyéb feladatok, szóma-gyarázatok alapján– gondos, sokoldalú szintetizálás

30

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 30

2. Globális szövegelemzés• Alkalmazása:

– nem egyértelmûen tagolható szövegeknél– ha a szöveg egyetlen eseménymozzanatból áll– ha az élmény egysége, pillanatnyisága hat– verseknél

• A szöveg áttekintése más-más szempontok alap-ján• Differenciáltan is alkalmazhatjuk

3. Szakaszos szövegfeldolgozás– Komplex eljárás– Irányítja az olvasás és gondolkodás folyamatát– Szövegszakaszonként megelõzõ és követõ kér-dések– Fontos a szöveg újbóli összefüggõ felolvasása

4. A drámapedagógia módszereinek alkalmazása– Sajátos eszköz– Új szemléletmód: a középpontban a gyerek áll– A szövegtartalom élményszerû átélése– Lehet:

– a mûvel kapcsolatos szerepjáték– a társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjáték– szabályjáték

2. A különbözõ mûfajú szövegekspecifikus jellemzõi – feldolgozásuksajátos szempontjai

I. Szépirodalmi mûvekCél: az esztétikum befogadása• A mû komplex egésze hat, az olvasó teljes szemé-lyiségével válaszol rá• A befogadás összekapcsolódik a szövegértõ olva-sással• Ajánlott a tanári bemutatás• Feldolgozáskor vizsgáljuk a tartalmat, szerkezetet,stílust, nyelvezetet• Az epikai és lírai mûnemet különválasztva tár-gyaljuk, mert más-más a megközelítése

– epikus mûfajoknál legfontosabb a cselekmény,mely térhez, idõhöz, szereplõkhöz kötött

– lírai mûfajoknál a külsõ világ ábrázolása má-sodlagos, lényeg a költõi én, akin a külvilág átszû-rõdik

a) Mesefeldolgozás• Világa a valóságból és a képzeletbõl összegyúrt vi-lág, nagy érzelmi viharok: jóság–gonoszság, szere-

tet–gyûlölet, megbocsátás–bosszú – közel áll a gye-rekhez, oldja szorongását• A feldolgozás kapcsán beszélünk:

– a mesefajtáról– a cselekményrõl– a hõs jellembeli tulajdonságairól– a fõszereplõt segítõ és gátló szereplõkrõl, ténye-

zõkrõl– a tettekrõl és azok mozgatórugóiról– azonosulás – elutasítás az egyes szereplõkkel– szerkezetének fõ elemeirõl: elindulás, próbák,

hazatérés, jutalom– mese–valóság elkülönítésérõl– mesejellemzõkrõl: kezdõ- és záróformula, tipi-

kus helyszínek, szereplõk, varázstárgyak, átváltozá-sok, meseszámok

b) Az elbeszélések feldolgozásaA feldolgozás kapcsán beszélünk:• a cselekményrõl• a mû szerkezetérõl (elõzmény, kifejlõdés-tetõ-pont, következmény-megoldás)• a szereplõkrõl, helyszínekrõl• a szereplõk jellemfejlõdésérõl, érzelmeirõl, csele-kedeteik mozgatórugójáról• a mû hangulatáról• nyelvezetérõl• stílusáról• véleménynyilvánítás, aktualizálás, továbbgondolás

c) Versfeldolgozás• középpontjában az érzelmi, élménybeli, képimegközelítés áll• prózásításától tartózkodjunk: események helyettképekre bontsuk• az olvasóra tett hatását vizsgáljuk• megfigyeltetjük a vers hangulatát, s ennek szolgá-latában a költõi kifejezõeszközöket, azok funkcióját• a formai és stilisztikai jellemzõket

II. Az ismeretterjesztõ szövegek feldolgozásánakalgoritmusa1. A szöveg elõzetes áttekintéseCím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírásokFeltételezések megfogalmazása: a szöveg várhatótartalmáról, az új információról2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással3. A szöveg témájának a megnevezése4. Ismeretlen kifejezések magyarázataa) Szövegösszefüggésbõlb) Tanulói magyarázat


31

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 31

c) Tanári magyarázat (szemléltetés)d) Szótár, lexikon felhasználásával5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozásaa) Adatkeresésb) Lényegkiemelés– Bekezdések sorszámozása– Melyik bekezdésben olvastál …-ról?– Kiegészítéses feladatok– Tételmondatok aláhúzása– Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkalc) Felosztások, rendszerezések– Táblázatok kiegészítése– Táblázatok alkotása– Grafikonokd) Ábrák értelmezése– Diagramok6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy han-gos olvasással7. Vázlatírás/tételmondatok alapjánA bekezdések témáinak megnevezése8. JegyzetelésA szöveg tartalmának tömör megfogalmazásaOk-okozati összefüggések feltárása

Lejegyzés:a) Vázlatpontokb) Adatok (rövidítések használata)

c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek haszná-lata: > =)d) Táblázatok alkalmazása

III. A dokumentumszövegek feldolgozásaA dokumentum típusú szövegek formailag nem fo-lyamatosak. Olyan írásos információhordozók tar-toznak ide, mint a grafikonok, térképek, menetren-dek, használati utasítások, különbözõ nyomtatvá-nyok, szórólapok, kérdõívek stb., amelyekkel atanulók a mindennapi életükben találkoznak. Ittnem a mûfajnak vagy a témának van meghatározószerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezésé-nek. A dokumentum típusú szövegek elsõsorbangrafikusan megjelenített tényeket közölnek. Elõfor-dulhatnak önállóan, pl.: menetrend, használati uta-sítás stb., illetve a másik két szövegtípus kiegészítése-ként, pl.: térképek, ábrák, grafikonok stb.

A dokumentumszöveg jellegébõl adódik, hogy ál-talános érvényû algoritmust nem lehet adni az értel-mezésükhöz, hiszen másképp kell feldolgozni egyhasználati utasítást, mint egy menetrendet. A Szö-vegértést fejlesztõ gyakorlatok címû taneszközök-ben minden évfolyamon konkrét feladatsoroknyújtanak segítséget. Amit viszont feltétlen ki kellemelnünk, az a szövegáttekintés fontossága, vala-mint a tipográfiai megoldások elemzése.


XII. ÓRAVÁZLATOK

Témakör: Szeptemberi csengõszóÓraszám: 9. óraTananyag: Méhes György: A galamb, a gombfocimeg a trükkök címû olvasmány feldolgozása inter-aktív tananyag felhasználásávalÓratípus: Új anyagot feldolgozó óraTevékenységek, feladatok:

– kapcsolatteremtõ játék szemkontaktussal– beszédfejlesztés csoport- és bizalomépítõ já-

tékkal– csoportalakítás puzzle segítségével– szókincsbõvítés szómagyarázattal– a szöveg feldolgozása megszakításos techni-

kával– kérdésekre adott válaszok jelölése a szövegben– képek és a szöveg közötti összefüggések megfo-

galmazása– a szereplõk jellemzõ tulajdonságainak megálla-

pítása

– igaz-hamis állítások értékelése az olvasottakalapján

– a helyes tanulási szokások megbeszélése, számo-zással a helyes tanulási sorrend megállapítása

– írói és hétköznapi kifejezések párosítása– a szereplõk gondolatainak megfogalmazása kü-

lönbözõ szituációkbanEszközök:

– Hétszínvilág olvasókönyv– interaktív tábla vagy laptop és projektor– interaktív tananyag– képek– feladatlapok

Munkaformák:– frontális osztálymunka– egyéni munka– csoportmunka– páros munka

32

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 32

Tanítói és tanulói tevékenységek

I. Ráhangolódás1. Kapcsolatteremtõ játék szemkontaktussal– Alakítsatok egy kört! Pillantásotokkal vegyétek fel akapcsolatot egyik osztálytársatokkal! Lehetõség szerintegyszerre elindulva cseréljetek helyet egymással!A találkozásig nézzetek egymás szemébe!

2. Csoport- és bizalomépítõ játék– Maradjatok körben! Az Alma, alma címû mondókávalszámoljuk ki, ki kezdi a következõ játékot!– Mutasd be az osztálytársadat! „Bemutatomaz osztálytársamat, akit azért kedvelek, mert…”(A bemutatott tanuló folytatja a játékot.)

3. Csoportalakítás puzzle segítségével„Illeszkedj, keresd a társaidat!”a) Képdarabok kiosztása– Négy nagy képet vágtam szét. Húzzatok egy-egyképrészletet a borítékból! Keressétek meg azösszetartozó részleteket!Képek: galamb, könyv, szöcske, párnab) Csoportalakításc) Az összeillõ képdarabok felragasztása rajzlaprad) Ellenõrzés, képek felhelyezése a táblára

4. Keresztrejtvénya) Fejtsétek meg a keresztrejtvényt a megadott szavakelhelyezésével! (interaktív tananyag bevezetõ feladata)

Szavak: tanul, szünet, középcsatár, járda, lecke

Megfejtés: TRÜKK

b) Ellenõrzés

c) Szómagyarázat: trükk, középcsatár

II. Jelentésteremtés1. CélkitûzésA mai órán a tanulással kapcsolatos trükkökkelismerkedünk meg!


33

Munkaformák

Egyéni munka

Frontális o. m.

Egyéni munka

Egyéni munkaCsoportmunka

Csoportmunka

Eszközök

Boríték4 kép darabokravágva

Interaktív tábla vagylaptop és projektorInteraktív tananyagFeladatlap

T A N U LJ Á R D AS Z Ü N E T

L E C K EK Ö Z É P C S A T Á R

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 33


34


2. A szöveg feldolgozása megszakításos technikávalAA szöveg elsõ részének tanítói bemutató olvasása„Én tulajdonképpen … könyvet a párna alá.”Spontán reakciók meghallgatásaElemzés– Mely szereplõkkel ismerkedtünk meg?– Miért alakult ki a vita közöttük?– Mi lett ennek a következménye? Húzd aláa szövegben!– Miért adta a fiú a galambot Gyulukának? Olvasd fel!– Miféle trükköket mondhatott Gyula?Jóslatok meghallgatása

BA szöveg második részének tanítói bemutató olvasása„Másnap egyesre … ne múljon el a trükk.”Kinek a jóslata igazolódott be leginkább?Elemzés– Milyen trükkök ajánlott Gyula elõször? Húzd aláa szövegben!– Mi lett ennek a következménye? Olvasd fel!– Mivel magyarázta Gyula az egyes feleletet?– Mit kért a második trükkért cserébe? Keretezd bea szövegben!– Miért van szükség még egy újabb trükkre?– Mit gondoltok, milyen újabb trükköt eszelt ki a fiú?Jóslatok meghallgatása

CA szöveg harmadik részének tanítói bemutató olvasása„Ekkorra már egészen … jött a tanító néni is.”– Kinek a jóslata hasonlít leginkább a harmadiktrükkhöz?Elemés– Mi volt a harmadik trükk? Mutassátok be!– Húzzátok alá a szövegben az összes trükköt! Játsszukel némán, csak mozdulatokkal!– Mi történt a szünetben? Olvasd fel!– Hogyan folytatnátok a történetet?Jóslatok meghallgatása

DA szöveg negyedik részének tanítói bemutató olvasása„Mindent el kellett … sose jutott eszembe!”– Kinek a folytatása áll legközelebb a történetbefejezéséhez?

Munkaformák

Frontális o. m.ésÖnálló munka

Frontális o. m.és

Önálló munka

Frontális o. m.és

Önálló munka

Eszközök

Interaktív tábla vagylaptop ésprojektor

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 34



Elemzés– Kik gyûltek a fiúk köré? Mi volt az oka?– Miért csodálkozott a tanító néni? Olvasd fel!– Mi történt másnap?– Mit tanácsolt az osztálytárs? Keretezd be a szövegben!– Következtess! Hányadik napon kapott jó tanácsotLackó?

III. Reflektálás1. Képek és a tartalom közötti kapcsolat értelmezése– Beszéljétek meg, van-e kapcsolat az óra elejénösszeragasztott kép és a történet tartalma között!– Indokoljátok is! (galamb, könyv, szöcske, párna)– Indoklások, vélemények meghallgatása

2. A megértés elmélyítése interaktív tananyagfelhasználásávalAA feladatok kiosztása és értelmezése

1. csoport: JellemtérképA fõszereplõk jellemzõ tulajdonságainak válogatásaés csoportosítása (interaktív tananyag 1. feladat)Gyuluka – Lackónagyképû, hiszékeny, felelõtlen, verekedõs,önzõ, goromba, számító, babonás, õszinte, hazudozósJellemtérkép készítése

2. csoport: Igaz-hamis állítások értékelése az olvasmánytartalma alapján (interaktív tananyag 7. feladat)

A fiúk szerettek volna a legelsõk lenni a tanulásban.Ezért aztán szorgalmasan tanultak.Nem volt elegendõ akaraterejük és inkább mindenféle trükkel próbálkoztak.Hittek is ezekben a butaságokban.Végül beváltak az ötletek.Lackó mindenbõl egyest kapott, amibõl felelt.Amikor verekedett Gyulával, a tanító néninek el kellett mondania mindent.A tanító néni nem hitte volna, hogy Laci hisz ilyen butaságokban.Végül egyik osztálytársa árulta el az eredményes tanulás titkát.A tanító néni is kinevette Lacit.

3. csoport: A helyes tanulási sorrend (interaktívtananyag 3. feladat)

Óra elõtt átnézem a vázlatomat.A tanulóasztalomat és a felszerelésemet rendben tartom. Minden felesleges holmit elpakolok.

Munkaformák

Frontális o. m.ésÖnálló munka

Csoportmunka

Csoportmunka

Csoportmunka

Eszközök

Interaktív tábla vagylaptop és projektorFeladatlap


35

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 35


36


Lefekvés elõtt visszaidézem a megtanult leckét.Már az iskolában, az órán figyelek.Nem eszem és nem játszom tanulás közben.Pontosan felírom a leckét.Elolvasom a tanulnivalót, kiemelem a kulcsszavakat.Rövid vázlatot készítek.Bepakolok a táskámba.

4. csoport: Gondolatbuborék– Fogalmazzátok meg 2-3 szóban, mire gondolhatottLackó a következõ helyzetekben! (interaktív tananyag4. feladat)• Amikor Gyuluka dicsekedett neki.• Amikor orrba vágta Gyulát és õ sírt.• Amikor visszaérkezett a postagalambja, amitGyulának adott.• Amikor sorozatosan egyesre felelt.• Amikor a tanító nénivel beszélt.• Amikor rádöbbent, hogy tanulnia kell.Idõkitöltõ feladat: szavak és kifejezések párosítása(interaktív tananyag 2. játék)1. oszlop: dühbe gurul; orrba simogat; középcsatár;kockakõ; járdaszegély; elcsakliz2. oszlop: a fociban a támadójátékos; a járdát szegélyezõkõ; hirtelen mérges lesz stb.

3. Ellenõrzés csoportonként az interaktív táblasegítségével

4. Szituációs játék (ha marad idõ) (interaktív tananyag2. feladata alapján)a) Készüljetek fel párokban a kiemelt szövegrész hangosolvasására!– Attól mindig jól fogsz felelni.– Mit kérsz érte?– Semmit. Ingyen elárulom. Tanuld meg a leckét!b) Játsszátok el a választott stílus érzékeltetésével!• vidáman, kedvesen, menõzve, bizonytalanul, hidegen,szomorúan, kioktatóan, bizalmaskodóan, tudálékosan

5. Értékelésa) tanulói– Egytõl ötig értékeld az órai munkádat! Mutasdszámkártyával!– Hogy érezted magad? Mutasd be szoborjátékkal!b) tanítói

Munkaformák

Csoportmunka

Páros munka

Páros munka

Egyéni munka

Eszközök


Feladatlap

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 36


37


I. Ráhangolódás1. Beszédmûvelési gyakorlatokAMondatpiramis olvasása– Olvassátok el a bõvülõ mondatokat egy levegõvétellel!

A pásztor meglátta a leányt.A fiatal pásztor meglátta a leányt.

A fiatal pásztor meglátta a világszép leányt.A fiatal pásztor meglátta a halász világszép leányát.A fiatal pásztor meglátta az öreg halász világszép

leányát.

BA szövegbõl vett mondatok olvasása, jelentésénekmegbeszélése (hasonlat)– Olvassátok el a mondatokat a magánhangzók tisztaejtésével!– A vesszõ után vehettek pótlevegõt!

Szegény, mint a templom egere.Úgy horkolt, hogy zengett belé az erdõ.

Szomorú volt az arca, fehér, mint a vászon.

2. Beszélgetõ kör– Folytassátok a megkezdett gondolatot egymeseszereplõ nevében!„Akkor voltam boldog, mikor …!”

Munkaformák

Frontális o. m.Egyéni munka

Frontális o. m.Egyéni munka

Eszközök

Témakör: Túl az ÓperenciánÓraszám: 27. óraTananyag: A csodatévõ legyezõ címû japán népme-se feldolgozásaÓratípus: Új anyagot feldolgozó óraTevékenységek, feladatok:

– beszédmûvelés mondatpiramis és hasonlatokolvastatásával

– beszéd és kifejezõkészség fejlesztése megkezdettgondolat folytatásával meseszereplõk nevében

– a mese jellemzõ tulajdonságainak összegyûjtésefürtábra segítségével

– szókincsbõvítés szómagyarázattal, szótár hasz-nálatával

– a cím vizsgálata, következtetés a mesefajtára– a szöveg feldolgozása részekre tagolással– ötsoros írása

– történettérkép készítése– a szereplõk jellemzõ tulajdonságainak megálla-

pítása, karaktertérkép készítése– hamis-igaz állítások megfogalmazása az olva-

sottak alapján– írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése me-

sebefejezés készítésével– a szereplõk gondolatainak megfogalmazása kü-

lönbözõ szituációkbanEszközök:

– Hétszínvilág olvasókönyv– feladatlapok

Munkaformák:– frontális osztálymunka– egyéni munka– csoportmunka– páros munka

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 37


38


3. Csoportmunka1. csoport: Fürtábra készítése – népmese– Egészítsétek ki a fürtábrát a megadott szavaksegítségével! (l. melléklet, 1. feladat)2. csoport: Ötsoros írása – legyezõ– Készítsetek ötsorost a megadott szóval! (l. melléklet,2. feladat)3. csoport: Ötletbörze– Hogyan lehetne megmenteni a mesében azta menyasszonyt, aki nem akar öreg võlegényéhezmenni?– Írjátok le ötleteiteket! (l. melléklet, 3. feladat)4. csoport: Szómagyarázatok, szinonimagyûjtésmenyegzõ, kalmár, násznép, ágrólszakadt– Írjátok le a következõ szavak jelentését! Használjátoka Magyar értelmezõ kéziszótárt!– Melyik szó nem illik a többi közé? Indokoljátok!(l. melléklet, 4. feladat)

4. A csoportok feladatainak ellenõrzése1. cs.: Mutassátok be a fürtábrát az osztálynak!2. cs.: Olvassátok fel az ötsorost!3. cs.: Olvassátok fel a menyasszonyt mentõ ötleteiteket!4. cs.: Magyarázzátok meg a szavak jelentését!

5. Szóbeli szövegalkotás– Milyen történetet tudnátok alkotni a feladatokbanelõforduló szavakból? Mi lenne a címe?A gyerekek történeteinek meghallgatása

II. Jelentésteremtés1. Célkitûzés– A mai órán a Csodalegyezõ címû japán népmesévelismerkedünk meg!

2. Elõzetes címvizsgálat– Mire utal a cím?– Milyen mesefajtát sejtet?

3. A mese tanítói bemutató olvasása– Helyezkedjetek el kényelmesen és hallgassátok mega mesét!

4. Spontán vélemények meghallgatása– Tetszett-e az olvasmány? Mi tetszett benne? Miért?Hasonlít-e a mese a ti történeteitekhez?

Munkaformák

Csoportmunka

Eszközök

Feladatlap

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 38


39


5. A szöveg feldolgozása részekre bontással5.1. Az elsõ rész elemzése (bevezetés)a) Olvasás hangosan – tanulói„Valamikor … megtartják a kézfogót.”Tanítói jelzés a szöveghatárnál, a tagolás jelöléseb) Elemzés– Kik a mese szereplõi? Soroljátok fel!– Milyen tulajdonságaikat ismertétek meg? Húzzátokalá a szövegben!– Mit határoztak el a fiatalok? Olvasd fel!– Milyen címet adnátok ennek a résznek?– Választásotokat indokoljátok!A kézfogó; Az esküvõ terve; A fiatalok elhatározása

5.2 A második rész elemzése (tárgyalás 1.)a) Olvasás hangosan – tanulói„Csakhogy hiába … felesége leszel!”Jelzés a szöveghatárnál, a tagolás jelöléseb) Elemzés– Kik az újabb szereplõk?– Milyen tulajdonságaikat ismertétek meg?Bizonyítsátok! – Miért nem sikerült a fiatalok terve?– Hány nap, hét lehet?: „Mire a Hold elfogy.”Indokoljátok!– Milyen címet adnátok ennek a résznek?Választásotokat indokoljátok!Az apa könnyelmû ígérete; A nem kívánt esküvõ;Az apa parancsa

5.3. A harmadik rész elemzése (tárgyalás 2.)a) Olvasás hangosan – dramatizálva: mesélõ, sárkány,öregember nevébenTanítói jelzés a szöveghatárnál, a tagolás jelölése(Sírt, kesergett … egy csapásra megfiatalodik.)b) Elemzés– Miért vágott neki a világnak a legény? Olvasd fel!– Mit érezhetett? Meséld el!– Hol húzta meg magát éjszakára? Húzd alá!– Mi történt éjféltájban? Olvasd fel!– Hogyan mentette meg a pásztor az öregembert?– Miért volt ritka ajándék a legyezõ? Húzd alá!– Milyen címet adnátok ennek a résznek? Miért?Az ajándék; A sárkánykaland és a legyezõ;Az öregember és az ajándéka

Munkaformák Eszközök

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 39


40


5.4. A negyedik rész elemzése (tárgyalás 3.)a) Olvasás hangosan – tanulói„Megörült a legény … aki ránézett.”Tanítói jelzés a szöveghatárnál, a tagolás jelöléseb) Elemzés– Milyen hírrel fogadták a faluban a legényt? Olvasd fel!– Milyenné vált a szépséges leány? Húzd alá!– Hogyan segített a lányon a pásztor? Vajon miért tette?– Milyenné vált a vén kalmár? Olvasd fel!– Milyen címet adnátok ennek a résznek? Miért?A fiatallá vált kalmár; Az átváltozás; A pásztor nemestette

5.5. Az ötödik rész elemzése (befejezés)a) Olvasás hangosan – dramatizálva: mesélõ, kalmár,falubeli ember nevében„Hanem a mohó … lakodalmat.”– Mi történt végül a kereskedõvel? Miért?– Mit tett a násznép? Húzd alá!– Igazságos-e a mese befejezése? Indokoljátok!– Adjunk részcímet a befejezõ résznek!A fiatalok lakodalma; A csecsemõvé vált kereskedõ;A menyegzõ

III. Reflektálás1. Csoportmunka

1. csoport: Mesebefejezés– Párban dolgozzatok! Fejezzétek be a mesét és írjátokle röviden! Mi történt volna, ha a kalmár nem legyezitovább magát? (l. melléklet, 1. feladat)

2. csoport: Karaktertérkép készítése– Készítsétek el a pásztorlegény, a leány és a vén kalmárkaraktertérképét! (l. melléklet, 2. feladat)

3. csoport: Történettérkép készítése– Készítsetek történettérképet a feladatlap segítségével!(l. melléklet, 3. feladat)

4. csoport: Füllentõs– Fogalmazzatok meg négy hamis és egy igaz állításta történettel kapcsolatban! Írjátok le! (l. melléklet,4. feladat)


7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 40


41


2. A csoportok munkáinak ellenõrzése– a történettérkép felolvasása– a karaktertérkép bemutatása– az állítások felolvasása, a többi csoport igaz-hamiskártyával értékeli, a felolvasó indoklással fogadja ela véleményt– a mese befejezésének meghallgatása

3. Az órai munka értékelése


Feladatlapok

1. csoport1. Egészítsétek ki a fürtábrát a megadott szavak segítségével!

2. Párban dolgozzatok! Fejezzétek be a mesét és írjátok le röviden!Mi történt volna, ha a kalmár nem legyezi tovább magát?

NÉPMESE

szerzõ

MálészájEgyszer volt…

próba

7

mesebefejezés meseszám

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 41


42

2. csoport1. Készítsetek ötsorost a megadott szóval!Mi? (1 szó) legyezõ

Milyen? (2 szó)

Mire való? (3 szó)

Mi jut eszedbe róla? (4 szavas mondat)

Mire emlékeztet? (1 szó)

2. Készítsétek el a szereplõk karaktertérképét! Írjátok be az ábrába tulajdonságaikat és indokoljátok is azolvasottak alapján!

pásztorlegény

pásztorkodásból él

szegény

Milyen?

kalmár

kereskedik

gazdag

leány szépazonnal

beleszereta pásztor

szegény

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 42


43

3. csoport1. Hogyan lehetne megmenteni a mesében azt a menyasszonyt, aki nem akar öreg võlegényéhez menni?

Írjátok le ötleteiteket!

2. Készítsetek történettérképet az ábra segítségével!Helyszín:

Szereplõk:

A probléma:

Az események sorrendje:

1. esemény:

2. esemény:

3. esemény:

4. esemény:

5. esemény:

6. esemény:

7. esemény:

A megoldás:

A mese üzenete:

4. csoport1. Írjátok le a következõ szavak jelentését! Használjátok a Magyar értelmezõ kéziszótárt!

menyegzõ:

kalmár:

násznép:

ágrólszakadt:

2. Fogalmazzatok meg négy hamis és egy igaz állítást a történettel kapcsolatban! Írjátok le!

1. állítás:

2. állítás:

3. állítás:

4. állítás:

5. állítás:

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 43

Témakör: Túl az ÓperenciánÓraszám: 29. óraTananyag: Mátyás király meg az igazmondójuhászIdõkeret: 2×45 percA modul célja:– szóbeli beszámoló saját élményrõl– az olvasott szöveg megértésének bizonyítása fel-adatmegoldással– a hangos és néma olvasás gyakorlása– a személyiség erkölcsi értékrendjének formálásaA képességfejlesztés fókuszai:– a gondolatok egyszerû, érthetõ megfogalmazása– az olvasási technika eszközzé fejlesztése– az értõ olvasás minõségének emelése– a szöveg elsõdleges megértése és mélyebb értelmé-nek keresése elemzõ mûveletek segítségével– az önálló tanulási képesség alapozása– együttmûködés társakkal feladathelyzetben

A feldolgozás meneteI. RáhangolódásI/1. BeszélgetõkörBeszélgetõkörben üljünk le a gyerekekkel! Kezdemé-nyezzünk beszélgetést az igazmondásról, hazudo-zásról! Mit jelent az, ha valamirõl azt mondjuk:hazugság? Becsületesnek kell lenni és igazat kellmondani, miért? Helytelen dolog, ha nem mondunkigazat, miért? Lehetséges mindig becsületesnek lenniés sohasem hazudni? Miért hazudnak az emberek?Van olyan eset, amikor helyes hazudni? Mit neve-zünk „kegyes hazugságnak”? Egyik hazugság rosz-szabb, mint a másik? Szükséges néha bátorság azigazság kimondásához?Tudtok-e példát mondani ezzel kapcsolatban a tiéletetekbõl?Heterogén 4 fõs csoportokban dolgozunk tovább.A csoportok helyét, asztalát megszámozzuk 1–6-ig.

I/2. PuzzleBorítékban összedarabolt képet kapnak, melyen amai olvasmány egyik szereplõjét láthatják, ha jól ösz-szerakják.Frontálisan felelevenítjük az elõzetes ismereteiket:Kire ismertek rá? Mit tudtok Mátyás királyról?

I/3. RejtvényHa a borítékban található rejtvényt jól megfejtitek,akkor megtudhatjátok, ki az olvasmány másik sze-replõje. (A kétjegyû betûk két négyzetbe kerülnek.)Ellenõrzés frontálisan.

1. favágásra használt hosszú nyelû szerszám2. kéregetésbõl élõ személy3. állatok levágásával, feldolgozásával, hús árulásával

foglalkozó személy4. izzó tüzelõanyag5. magas, hengeres férfi fejfedõ6. kéregetõnek adott csekély (pénz) adományI/4. Szómagyarázat, szókincsfejlesztésa) A táblán látható szavakat keressétek ki a Szóbú-várból! Mindegyik csapat csak a számával jelzettszót olvassa el! Párban kérdezzétek ki egymást, hogytudjátok-e a szó jelentését.1. burkus2. incselkedik3. szabódik4. bárány5. juh (juhász)6. tanya


44

1.2.

3.4.

5.6.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 44

Mindegyik csoportból egy kiválasztott tanuló ma-gyarázza el a szó jelentését a többi csoport tagjainak.(egymást szólítják)

b) Helyezzük el a szókártyákat a megfelelõ meghatá-rozás mellett frontális munkával!Kéreti magátMesebeli népFiatal juhJátékosan kötözködikBirkapásztorKis gazdasági település

II. JelentésteremtésII/1. Jóslás cím alapjánMit tudunk meg a címbõl, kik lesznek a szereplõk?Hol játszódhat a történet? Mi történhet? Mit csinál-hatnak a szereplõk?

II/2. Szöveggel való ismerkedés: szöveghû tanítóibemutató olvasásHangos olvasás közben „belsõ hang” játék: Az olvas-mány bizonyos részénél megállunk és a gyerekek el-mondják, hogy mit gondolhatott, érezhetett az adottpillanatban a szereplõ.„Sokat szabódott a lány, végül beleegyezett.”„Mi újság a tanyán? – kérdi tõle Mátyás király.”Irányított képalakítás: „…kimegy a tanyára a ju-hászhoz.” Hunyd be a szemed! Képzeld el, hogy ottülsz a tanyán! Milyen a környék? Mit látsz? Mit visela juhász? Milyen hangokat hallotok? Mit éreztek?Szó- és kifejezésmagyarázat: „megcsalom”, „nem álltkötélnek”

II/3. Hasonlítsák össze a hallottakat a jóslásokkal!

II/4. Homogén csoportmunka:a) Hosszabb szöveg befogadására képes, gyorsabbütemben haladó tanulók:Tegyék sorrendbe a borítékban kapott mondatokat,számozzák meg a részeket az olvasókönyvben.

| Mátyás király és burkus király fogadást kötöttek. || A burkus király nem tudta megvesztegetni a juhászt. || A királylány a kezét ajánlotta a bárányért. || A juhász próbára tette önmagát. || Az igazmondás elnyerte jutalmát. |Ellenõrzés: frontálisan

b) Rövidebb szöveg befogadására képes, lassabbütemben haladó tanulók:Olvasástechnikai gyakorlat: szótáblaAdják meg párban egymásnak a szavak koordiná-táit, és társuk olvassa fel az adott szót.

| A | B || 1. parasztruhába | hazudozással || 2. felakasztana | meglátogatta || 3. elváltoztatott | próbálkozott || 4. színaranyat | incselkedett || 5. beleegyezett | egérlyukból || 6. mondókáját | felköszöntötte |II/5. Szövegfeldolgozása) Tegyenek fel kérdéseket az egyes részekkel kap-csolatban! (Mindegyik csapat a csoportszámávalmegegyezõ részhez.) Elõtte szóforgóval olvassák ela lehetséges kérdéseket: (segítséget adhatunk)1. Mivel dicsekedett Mátyás király?Miben fogadott a két király?Ki mit ajánlott fel, ha veszít?Miért ilyen biztosak a dolgukban?2. Mit ígért a burkus király a bárányért?Miért nem fogadta el az ajánlatot a juhász?3. Ki próbálta másodszor megvesztegetni?Mit ajánlott fel a királylány?Mit kért a bárányért cserébe a juhász?Miért adta oda a juhász a bárányt?Miért kérte el a bárány bõrét a leány?4. Hova indult reggel a juhász?Milyen hazugságokat próbált ki?Kit személyesít meg a bot?5. Hogyan vágta ki magát a juhász a helyzetbõl?Miért mondta, hogy fekete bárányra cserélte azaranyszõrût?A juhász becsületessége vagy az aranyszõrû bárányvolt nagyobb érték Mátyás királynak?(A válaszadás egymás szólításával történik.)

b) Mondatok válogatása szereplõk szerint (párosmunka)A kapott mondatcsíkokat tegyék gyurmaragasztóvala mûanyag táblára aszerint, hogy ki mondta az ol-vasmányban. Csoportosítás után olvassák fel megfe-lelõen hangsúlyozva.


45

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 45

| MÁTYÁS KIRÁLY | BURKUS KIRÁLY | JUHÁSZ |Azt hallottam, hogy magának aranyszõrû bárányavan.

Én megmutatom, hogy mégis hazudik!

Az aranyszõrû bárány beledöglött a kútba!

Megismerem a szaván, hogy maga a király.

Adok neked sok pénzt és hat lovat ráadásul,csak add nekem az aranyszõrû bárányt!

Jaj, a világért sem adom, mert felakasztana értea király.

Fele országomat odaadom, hogyha elveszítema fogadást.

Hát hozd be azt a bárányt!

II/6. Heterogén páros munka: állítások igazságánakeldöntése1. Mátyás király és burkus király háborúztak egy-mással.2. Mátyás király büszke volt arra, hogy van egy juhá-sza, aki még sohasem hazudott.3. A burkus király olyan helyzetbe akarta hozni a ju-hászt, hogy kénytelen legyen hazudni.4. Mátyás álruhába öltözött, úgy ment el a juhászhoz.5. A juhász a burkus király csábításainak nem enge-dett, de a lánya kérésére mégis eladta az aranyszõrûbárányt.6. A juhász megnyúzta a bárányt és a burkus király-lánynak adta a bõrét.7. Az aranyszõrû bárányt valójában a farkasok ettékmeg.8. A juhász többször elpróbálta, hogyan fog hazud-ni, ha Mátyás király elé kerül.9. Mikor a juhász elment Mátyás királyhoz, a palotá-ban találta a burkus királyt a lányával együtt.10. Mátyás király már tudta, mi lett a bárány sorsa.11. A juhász egy fekete bárányt hozott Mátyás ki-rálynak az aranyszõrûért cserébe.12. A juhász a burkus királylányt nevezte meg, mintazt a fekete bárányt, akire az aranyszõrût cserélte.13. Mátyás király elveszítette a fogadást.A továbbiakban heterogén csoportmunkában dol-goznak tovább.

II/7. Rokon értelmû szavak kereséseHasonlítsátok össze a kisbetûs és nagybetûs szava-kat! Amelyik kisbetûs szónak van hasonló jelentésûnagybetûs megfelelõje, annak sorszámát karikázzá-tok be, amelyiknek nincs, annak sorszámát húzzá-tok át!Ellenõrzés megoldó kód segítségével.

1. pajtás 3. bárány 5. hazudik2. király 4. fogadás 6. szolgaBARÁT HIVATÁS TORNÁCURALKODÓ JUH PANASZKODIK

7. muszáj 9. ellop 11. hátrál8. rögtön 10. megnyúz 12. végülAZONNAL MEGLÓBÁL UTOLJÁRAKELL ELTULAJDONÍT FAROL

13. örvendezik 15. hír 17. megígér14. búsul 16. különös 18. felakasztFÁRADOZIK ÚJSÁG CSALÓDIKSZOMORKODIK DÜHÖS FELESÉG

II/8. Fejtsék meg a csoportok a borítékban kapotttitkosírást! A megfejtés egy közmondás, mely a szö-veg tanulsága is lehet. „Az egyenes út a legrövidebb.”Beszélgessünk ennek jelentésérõl!Fejtsd meg a titkosírást! A kódok segítségével írd lea szavakat!

A B C D E F G

1 a á b c cs d dz

2 dzs e é f g gy h

3 i í j k l ly m

4 n ny o ó ö õ p

5 q r s sz t ty u

6 ú ü û v w x y

7 z zs ? . ; : !

A1A7

B2F2B2A4B2C5

A6E5

A1

E3B2E2B5E4D6A3F1B2C1C1

D7


46

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 46


47

II/9. „Halk mondatok” játék: Mindegyik csoportnakvan egy borítéksorozata, melybõl mindenkinek jutegy. Az egy-egy borítékba tett szókártyák úgy vannakösszeválogatva, hogy senki ne tudjon pontos, értel-mes mondatot kirakni a sajátjából. Mindenkinekszüksége van mások szavára. A feladat az, hogy idõrea játékosok helyes mondatokat alkossanak a követke-zõ szabályokat betartva: senki nem beszélhet, csakadni szabad, de elvenni nem; a felajánlott kártyát ti-los visszautasítani; mindenki a helyén marad.

| VAN | NEKEM | EGY | ARANYSZÕRÛ | PÉNZT || ADOK | NEKED | SOK | BÁRÁNYOM | ÉS | HAT | LOVAT || ELMEGYEK | ÉN | A | FEKETE | ÉS | MEGCSALOM || AZ | ARANYSZÕRÛ | BÁRÁNYT | ELCSERÉLTEM | EGY || JUHÁSZHOZ | BÁRÁNNYAL |II/10. A csoportok különbözõ jellegû feladatokatkapnak, melyet az adott felkészülési idõ után tár-saiknak bemutatnak (a feladatokat húzzák).

1. Adjatok fel hirdetést a juhász nevében, aki mun-kát keresne!2. Készítsetek meghívót a lakodalomra!3. Készítsetek élõképet a monda egyik jelenetéhez!4. Játsszátok el: a két király fogadást köt!5. Készítsetek riportot Mátyás királlyal az esetrõl!6. Írjatok néhány mondatos bejegyzést a királylánynaplójába az eseményrõl!

III. ReflektálásKinek melyik feladat tetszett? Melyikkel boldogultaka csoportok legkönnyebben? Tudtak-e a tagokegyüttmûködni a munka során? Volt-e vita? Segítõ-készen szóltak-e egymáshoz?Kiegészítõ feladatok1. Kakukktojás keresése szósorban áthúzássaligazmondó õszinte óvatos szókimondóbecsületes türelmetlen tisztességes korrektbúsul szomorkodik bánkódik sajnálhazudik lódít gondolkodik füllent2. Érvek gyûjtése: Helyesen viselkedett-e a juhász?Igen, mert…Nem, mert…

Témakör: Szeretet – az életÓraszám: 37. óraTananyag: GyakorlásFejlesztendõ kompetenciák, készségek,képességek:– szókincsbõvítés– beszéd- és kifejezõkészség– olvasási készség– kreativitás– empátia

I. RáhangolódásCélkitûzés: A mai gyakorlóórán a kisbabás verse-inkkel, szövegeinkkel kapcsolatos feladatokat vég-zünk el közösen és csoportokban.

A) Beszédmûvelési gyakorlatok (frontálisan)a) Vers olvasásának gyakorlása tiszta kiejtéssel

Barak László: Altatódal

aludj karombanaludj nyugodtanálmodj szépet

virágos rétetgyöngyöketlabdátkirakós kockátsuttogó erdõtrózsaszín kendõt

aludj kislányomfátyol az álomkirályfi hozzaszívedet kincsembearanyozza

b) Magánhangzós olvasás nagy ajakmozgással

c) Légzõgyakorlat (4. és 9. sor után vehetnek pótle-vegõt)

B) Csoportmunka1. cs. Asszociációs játék: szó- és kifejezésgyûjtés– Mi jut eszedbe errõl? kisbaba születik (írásban)2. cs. Családfa összeállítása: Kovács Zsuzsi és Norbicsaládja

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 47

Szókártyákból a családfa, majd a rokoni viszonyla-tok megnevezése (szókártyákon: Kovács nagymama,Kovács nagypapa, Kovács László, Kovács AnnaBíró nagymama, Bíró nagypapa, Bíró Gyula, BíróEszterKovács Zsuzsi, Kovács Norbi, Kovács Hédi, KovácsZsolt)3. cs. Képolvasás: Ok. 57. o.– Nevezd meg, kiket látsz a képen!– Milyen lehet a kapcsolatuk? Mibõl gondolod?– Hasonlítsd össze a te családoddal!4. cs. a) Pótold a kisbaba cselekvéseibõl hiányzóbetûket! (1. sorban lévõ szavakból a magánhangzó,2. sorból a mássalhangzó hiányozzon)nézgelõdik, mosolyog, szopik, rúgkapál, hadonászikgõgicsél, forog, mászik, alszik, sírdogálb) Folytassátok a gyûjtést!

II. Olvasási készség fejlesztése – válogatóolvasással1. cs. A Hogyan vártalak c. versben mihez hasonlítjaaz édesanya a babavárás izgalmát?

2. cs. Húzzátok alá néma válogatással a Gyalogka-kukk c. szövegben a kisbaba cselekedeteit!3. cs. Húzzátok alá az Örülj, hogy fiú! c. szövegbõl afiú feletti örömrõl szóló mondatokat4. cs. Húzzátok alá az Örülj, hogy lány! c. szövegbõlazt a részt, amelybõl kiderül, hogy egy lány sokkaljobb a fiúnál!

III. Kreativitást fejlesztõ feladatok1. cs. Játsszátok el anya-apa vitáját a születendõ kis-baba nevérõl!2. cs. Játsszátok el, hogy a leendõ nagyszülõk hogyantervezgetik a jövõt a születendõ unokájukkal!3. cs. Készítsetek vidám értesítést arról, hogy meg-született a várva várt kisbaba! (megszólítás, születésiidõ, hely, név, súly, hossz, üdvözlet)4. cs. Készítsetek meghívót a baba keresztelõjérevagy névadójára! (esemény, idõpont, hely, szereplõ)Értékelés: folyamatosan, az elvégzett feladatoknakmegfelelõen


48

Az óra menete

1. A téma elõkésztése: motiváció1.1. Tárgyak felismerése érzékelõ játékkal,megnevezésük, szerepük a mindennapokban– Csukd be a szemed! Milyen tárgyat adtam a kezedbe?(kispárna, papucs, mackó) – Fontosak ezek a tárgyakmindennapjainkban?1.2. Szerepbe bújás– Mutasd be magadat! Szólalj meg mint kispárna,papucs, mackó!1.3. Kapcsolatteremtés tárgyak között– Mi kapcsolhatja össze ezt a 3 tárgyat?„Jut eszembe” játék: otthon.

Módszerek, eszközök

Érzékelés csukottszemmel, tapintással

Drámapedagógiaimódszerek

Munkaformák

Frontális o. m.

Témakör: A szeretet – az életÓraszám: 39. óraTananyag: Nagy László Itthon vagyok címû verseCélok és feladatok:

– az otthonhoz való ragaszkodás és az otthon sze-retetének megerõsítése

– a képteremtõ képesség fejlesztése a vers képei-nek elképzeltetésével

– az irodalmi ismeretek alapozása a mûfaji isme-retek megtapasztaltatásával

– a vers szövegének megismerése, tartalmi elemzése– téma és cím kapcsolatának elemzése– a tartalommal kapcsolatos élmények, érzelmek

megfogalmazása– a megértést segítõ kommunikációs gyakorlatok

és drámapedagógiai módszerek alkalmazásaKoncentráció: környezetismeret, magyar nyelvtan,ének, rajz

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 48


49

Az óra menete

1.4. Megnyilatkozások az otthonhoz fûzõdõ érzésekrõl– Volt-e olyan, hogy hosszabb idõt töltöttél távolaz otthonodtól?„Párviadal” címû játék – páros gyakorlat, felváltvavédik az igazukat az otthonról: „Szeretek elmenniotthontól, mert…”; „Nem szeretek elmenniotthonról…”Célkitûzés: A mai órán egy olyan verssel fogunkmegismerkedni, melyet Nagy László írt, és témájakapcsolódik az otthonhoz. (Milyen verset olvastunkeddig már Nagy Lászlótól?) (Dióverés)

2. A téma feldolgozása: a vers szövegénekmegismerése, tartalmi elemzése2.1. Hallgasd meg a verset! (Tanítói bemutatás)A tanító mûvészi színvonalú bemutatása. Az érzelmekés az irodalmi mû, a vers mondanivalója.2.2. A vers szövegének megismerése csoportokban (4),szokatlan feladathelyzetbenVerspuzzle: a vers versszakainak sorrendbe állítása.– Rakjátok össze a verset a versszakokból, ahogyan tigondoljátok!– Adjatok címet a munkátoknak! (Csoportonkéntmeghallgatás) Ellenõrzés fóliáról.– Hasonlítsátok össze a kivetített szöveggel!2.3. A vers képeire vonatkozó tapasztalatokmegfogalmazása– Milyen képeket láttál magad elõtt?2.4. A vers tartalmi elemzése– Mi a témája, mirõl szól? – Hol a költõ szülõháza? –Kivel megy a költõ? – Kik a vers szereplõi? – Milyenhelyszíneket érint az útján? – Milyen évszak van éppen?Mibõl tudod? Idézz! – Milyen a csípõs szél? Játsszuk el,hogyan megyünk csípõs szélben! – Milyen tempóbanment? „lenyargaltunk, átdobogtunk” – Játsszuk el! –Miért sietett? – Milyen változást hozott a költõhangulatában, mikor megpillantotta édesanyját? Idézz!– Próbáld kifejezni arcjátékkal, hogy nagyon nézeda látóhatárt, végre meglátod, amit kerestél, felismereda messzeségben édesanyádat! – A vers tartalmilag2 részre osztható. Szerinted melyek ezek? – Milyenaz elsõ rész hangulata? Milyen az utolsó 3 versszak?Melyik ige az, amelyik ezt a zaklatott hangulatot oldja?– Mit gondolsz, miért nyugszik meg a költõ, mikormegpillantja az ismerõs tornyot, házat, nyárfát?


Beszélgetés

Párviadal

Beszélgetés

Drámajáték

EljátszásVálogató olvasás

Arcjáték, mimetizálás

Munkaformák

Frontális o. m.

Frontális o. m.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 49


50

Az óra menete

2.5. A vers képeinek vizsgálataTanítói közlés:A szavakkal lehet képet festeni! – Szerinted igazez az állítás? Arról már beszéltünk, hogy milyen képeketláttál magad elõtt a vers hallgatása közben. Mostkeressünk a versben szavakkal festett képeket! (A gyerekekkeresik a képeket, közben a tanító páros feladatot ad kétgyereknek. A feladat utasítása: Járjátok végig a költõ útját,tegyétek a képek alá az odatartozó igéket!)A megtalált képek megbeszéléseA Somló hegy megmutatása a Magyarország térképenBíbic hangjának meghallgatásaMegszemélyesítések keresése– Milyen színeket láthatott a költõ?– Milyen hangokat hallhatott a költõ?Páros munka ellenõrzése– Menjünk végig újra az úton gondolatban, mondjuk elsorban a versben szereplõ igéket! (A megtalált igéksegítik a gondolatainkat.) Hallgassuk meg újra a verset!– Vetítsd magad elé a képeket, próbáld látni a színeket,hallani a hangokat!A cím és az utolsó 2 sor vizsgálata

3. Benyomások a versrõl, a téma összegzése3.1. Írd le az elõtted levõ papírlapra azt a szót vagykifejezést, amit üzent neked a vers!3.2. Szerep a falon – néhányan fölteszik az általukfontosnak tartott kifejezést a táblára tett ház sziluettjére3.3. A tanító is felteszi az általa legfontosabbnak tartottkifejezéstA tanító összegzése:– Az otthon, biztonsága, melege, nyugalma semmivelnem pótolható!3.4. Táblán levõ közmondás kitalálása– Egy nagyon szép magyar közmondással összegez-hetjük az óránk tartalmát. Próbáld meg kitalálni!(A táblán csak a betûket jelzõ négyzetek láthatók.)MINDENÜTT JÓ, DE LEGJOBB OTTHON!

4. A vers továbbgondolása – házi feladat– Írd le az olvasás füzetbe, kinek olvasnád el ezta mesét, és miért!

5. Az óra hangulati lezárása– Hallgasd meg ezt a zeneszámot! Angolul énekel TomJones „az otthon zöld füvérõl”. Teljesen mindegy, milyenországban élünk, milyen nyelven beszélünk, az otthonmelegsége, védettsége ugyanazt az érzést idézimindenkiben. S ez életünk legfontosabb érzése.


Manipuláció

Bemutatás

Ellenõrzés a megfelelõversszak felolvasásával

Táblai rajz kitöltése

Táblai kép

Tom JonesAz otthon zöld füvéncímû dalánakmeghallgatása,a magyar fordításkivetítése fóliára

Munkaformák

Páros munka

Frontális o. m.

Frontális o. m.

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 50

Témakör: A szeretet – az életÓraszám: 53. óraTananyag: Gyakorlás, összefoglalásFejlesztendõ kompetenciák, készségek, képességek:– szóbeli kifejezõkészség– érzelmek kifejezése olvasáskor– szókincsfejlesztés– gondolkodási képesség– empátia– szociális kompetencia

I. RáhangolódásCélkitûzés: Ma az utoljára olvasott három szöveggelkapcsolatos feladatokat oldunk meg, gyakoroljuk azolvasást, a kérdezést.

a) Csoportonként 2-2 mondat húzása, szereplõk fel-ismerése (3 csoportban dolgozunk)

– Hallatlan! Mit gondolnak ezek, hogy csak úgylövöldöznek a kapumba!

– Bárcsak felkelhetnék végre!– Elmagyarázod nekem, hogy mit jelent a tapintat?– Hamarosan bemutatom neked Katicát. Olyan

gyönyörû kék szeme van!– Okos gyerek ez a Jóska. Úgy látom, hogy meg-

értette, amit mondtam neki.– A játék csak akkor izgalmas, ha betartjuk a sza-

bályokat.

b) Tulajdonságok megfejtése (szókártyán), fenti sze-replõihez rendelése (táblán a nevük, alájuk a kiegé-szített szavak), majd a tulajdonságok indoklása aszereplõk tetteivelÉRZÉKENY BÖLCS DACOSKÍVÁNCSI EGYÜTTÉRZÕ SZIGORÚELÉGEDETT ÉRDEKLÕDÕ SZERELMES

II. Nyelvi kifejezõképesség fejlesztésea) SzókincsbõvítésMinden csoport kap 1-1 szót az olvasmányokból:szentimentális, felelõsségteljes, igazságérzet.

Szinonima-labda: a dobott labdáról leveszik aszavuk szinonimáit (érzelgõs, érzelmes, lelkiismere-tes, megbízható, becsületesség, tisztesség).

Mondatba foglalás a szövegek alapján és a hétköz-napokból.

b) Kérdésfeltevés gyakorlásaA csoportok elosztják a gyakorolt 3 szöveget egymásközött, és megegyezés szerint 2-3 kérdést fogalmaz-nak, amit a másik csoportnak tesznek fel. (lehet pá-ros munkában is)

III. Szövegalkotási és olvasási készség fejlesztése1. cs. Szituációs játék: Valaki ki akar állni a társasjá-tékból, mert nem õ nyert.

A többiek feladata a meggyõzés: játsszon velük to-vább.2. cs. Tapintatos és tapintatlan cselekedetek össze-gyûjtése a mindennapokból (otthon, az iskolában,üzletben, barátoknál…)3. cs. Tutajos és Bütyök párbeszédének felolvasása (amagyarázó részek nélkül) az érzelmek kifejezésével

IV. ReflektálásKilépõcédula: Írj egy fontos viselkedési szabályt,amelyet a szövegek alapján ismertél meg vagy mostfogadtál el! (egyéni)Értékelés: Folyamatosan, az elvégzett feladatoknakmegfelelõen

Témakör: A haza minden elõttÓraszám: 71. óraTananyag: Bem apó kisdobosaFeladatok:– Bem apó történelmi személye és Balta Mózsi alak-jának ábrázolása, bátorságra, hazafias érzelmekrenevelés– A párbeszéd olvasásának, a helyes hanglejtésnek agyakorlása– Beszédfejlesztés, szókincsbõvítésEszközök: írásvetítõ, lexikon (Bem József), dob,kocka, olvasókönyv

I. RáhangolódásApróhirdetések – Kik adták fel?a) Várvédésben jártas katonákat keres egy gyermekétés várát féltõ édesanya. Jelige: „Labancok kímélje-nek!” (Zrínyi Ilona)b) Katonáimnak csizmát vagy bármilyen lábbelitvennék! (Esze Tamás)c) Szeretem a muzsikát. Énekelni tudó ifjakat keresek.Jelige: „Kakukkszó” (II. Rákóczi Ferenc)d) Kiváló mérnökök hídépítésre jelentkezzenek!(Széchenyi István)e) Csónakok készítésére asztalosokat felveszek. (Wes-selényi Miklós)


51

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 51

2. ElõkészítésCsoportokban dolgoznak a tanulók:1. csoport: Fürtábra készítése(a fürtábra egy grafikus szervezõ, az adott témáhozrendezik gondolataikat logikai összefüggésre épülve)

2. csoport: Ötletbörze(ötletszerûen írják, ami az adott szóról eszükbe jut)haza3. csoport: Körforgó(Körbeadok egy papírt, ami az eszükbe jut a meg-adott témáról, azt felírják a papírra. Majd behajtják,mint egy harmonikát, s továbbadják. A következõgyerek nem nézheti meg az elõzõ megoldást, a végénfelolvassák.)Az adott téma: 48-as szabadságharc4. csoport:Látószögnövelõ gyakorlat Memoriter– apó – kisdobos– csákó – bocskor– kislegény – bekecs– tábornokra – hadidob– felfüggesztette – süveg

– dohog5. csoport:

T TTUDOM TUDNI SZERETNÉM

(ide beírják, (mire kíváncsiak?)mit tanultak eddig)

M-modellMEGTANULTAM! (az óra végén megírják, hogy azadott anyagból mit tanultak)Az adott téma: 48-as szabadságharc

3. Jelentéstartalom1. Célkitûzés: A mai szövegben azt vizsgáljuk, ho-gyan kapcsolódik össze a hazaszeretet, a haza a 48-asszabadságharc idején.2. Címvizsgálat: Bem apó kisdobosa– Vajon mirõl szólhat az olvasmány?Lexikon: Bem JózsefDob: bemutatom a tárgyat

Részmotiváció: Vajon milyen szerepe volt enneka dobnak?3. Jóslásos, megszakításos technikával dolgozzuk felaz olvasmányt. (A módszer lényege: nem a szövegegészével ismerkedünk meg, egyszerre csak egy kisszövegrésszel. Az érdekesebb részeknél abbahagy-juk, megjósolják, hogyan folytatódhat a történet.)4. Részek feldolgozása:1. rész: „Bem apó … Mi bajod a tüzéreimmel?”Tanítói bemutatás– Karikázzátok be a szereplõket!– Húzzátok alá, milyennek ismertétek meg õket!Utolsó mondat újraolvasásaJóslás: Vajon mi lehetett Mózsi baja a tüzérekkel?2. rész: Csillagolvasás … „Most a legényke szememegakadt valamin”– Beigazolódott-e a jóslásotok?Szövegértést igazoló kérdések: Mi volt Balta Mózsisérelme? (kinevették, elzavarták)– Mit érezhetett akkor? Ki érezte már, hogy kine-vették?A belsõ tulajdonságok felkerülnek a táblára

segítõkész, dolgos, sértõdékenyA pozitív, negatív tulajdonságok szétválasztása– Vita kezdeményezése: Nem tartjátok-e szemtelen-nek? Kinek tetszik a magatartása? Miért?– Jóslás: Vajon min akadt meg a szeme?3. rész: Érintõ olvasás– Keressetek leírórészt, húzzátok alá!– Készítsetek rajzokat a leírás alapján! (dobról)Költõi eszköz (túlzás) kiemelése. „A vak is jól lát-hatta”4. rész: Szerepek szerinti olvasásRészmotiváció: Vajon milyen szerepet kapott ahadidob? (csatába hívó jel)A szöveget nem olvassuk végig.„– Megverném? De mennyire! Értem én a dobolást!– Hát akkor, fiam – mondta Bem apó…”Innen önállóan folytatják a tanulók. Felolvasás utánösszevetik a gondolataikat a könyv szövegével.

4. ReflektálásCsoportmunka1. csoport: Kockázás – Egy papírkockát dobok,amelynek minden oldalán más-más összefoglalásiszempont található.

1. Szereplõk2. Tulajdonságok3. Helyszín4. Mûfaj5. Téma


52

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 52

6. Mondanivaló2. csoport: Ötsoros – A nevében is megvan, hogy ötsorból áll a megoldás.

1. sor = (ezt mindig én adom meg) pl.: BaltaMózsi

2. sor = 2 melléknevet kell írniuk róla3. sor = 3 igét a cselekedetével kapcsolatosan4. sor = 4 szóból álló mondatot alkotnak róla5. sor = az elsõ sor szinonimája, lényege

3. csoport: Kerettörténet – Nyitott mondatok kiegé-szítése4. csoport: Történet térkép

(a 3., 4. csoport feladatlapjai)Történet térkép

Helyszín és szereplõk:A probléma:1. esemény2. esemény:

3. esemény:4. esemény:5. esemény:6. esemény:7. esemény:A megoldás:Az üzenet (Mirõl szólhat a történet?)Milyen értékek domborodnak ki a történetben?

Példa a kerettörténet alkalmazásáraA történet játszódik, itt él .A történet fõszereplõje , aki .A bonyodalom akkor kezdõdik, amikor

. Ezt követõen , és .

A probléma akkor oldódik meg, amikor . A történet azzal fejezõ-

dik be, hogy .

Témakör: Ünnepeink és hagyományainkTananyag: Húsvéti hagyományok„Húsvétkor vidámság és locsolkodás,Asztalunkon sonka és a piros tojás.”Nevelési feladatok:

– húsvéti hagyományok tisztelete– húsvéti szerepkörünk alkalmazása– udvariasság, önzetlenség, talpraesettség– együttmûködés a csoportban és azon kívül– esztétikai érzékünk alakítása– ismerkedés a konyhai tevékenységgel

Oktatási, képzési feladatok:– gondolatok, információk, vélemények egyszerû,

értékelhetõ közlése a beszédhelyzetnek megfelelõen– szókincs fejlesztése– információszerzés– lényeg kiemelése– memoriter elmondása– elõzetes keresés kiadványokban– vágóeszköz biztonságos használata

Módszerek: motiváció, szemléltetés, megfigyelés,beszélgetés, drámajátékMunkaformák: csoportos kooperatív együttmûkö-dés, önálló tevékenység, frontális osztálymunkaKoncentráció: magyar, ének-zene, technikaSzükséges eszközök: írásvetítõ, szótagkártya, szó-kártya, mágnes, boríték, lexikonok, CD-lejátszó, ahúsvét jellegzetességei lapon, kölni, sonka, tojás, ka-lács, kolbász, sütemények, tálcák, tányérok, terítõ,konyharuha, üdítõ, mûanyag pohár, kistányér, szal-véta (ezek beszerzése a szülõi munkaközösség veze-

tõjének a segítségével történik), vágóeszköz, húsvétiversek lapon, egy-két otthonra jellemzõ tárgy

1. Bevezetés – ráhangolásA gyerekek bejönnek a terembe. Amíg a helyükre ér-keznek, tavaszi hangulatú zene szól.– Kinek mi jut eszébe errõl a zenérõl? Melyik év-szak? (tavasz, 1-2 gondolat meghallgatása)– Milyen jeles ünnepnapról és idõszakról tudtok,ami tavasszal van? (húsvét)– A mai óránkon egy picit körbejárjuk, mirõl is szólez a húsvét, milyen hagyományok voltak, vannak.Sõt, el is játsszuk élõben, hogy mi történik húsvét-hétfõn.

2. A húsvét története, húsvét napja– Ki tudja, mikor lesz 2010-ben húsvét vasárnapja?– Bizonyára észrevetted már, hogy a dátum évrõlévre változik. A húsvét úgynevezett „mozgó ünnep”.Húsvétvasárnap a tavaszi napéjegyenlõséget (márci-us 21-ét) követõ elsõ holdtölte utáni elsõ vasárnap.– A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ün-nepe. Jézus feltámadását ünneplik. Melyik a másiknagy ünnep? (karácsony)– Milyen tárgyak, állatok, jellegzetességek jutnakeszetekbe a húsvétról? (nyuszi, tojás, locsolkodás, to-jásfestés, sonka, kolbász, bárány, víz, kölni, tavaszivirágok, böjt, feltámadás stb.)– Képzeljétek el, hogy a régi történelemben az isten-nõt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Né-metországban kezdték el újra húsvéti jelképnek


53

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 53

használni az 1800-as években, és onnan terjedt el mamár a világon mindenhova. Gyakori ötlet a tojásokszínezése, a „piros” vagy „hímzõ” tojás, és már az õsiBabilonban is készítették.

Motiválás– Ez csak egy pici ízelítõ. Ti lesztek a nap fõszerep-lõi. Sok érdekes dolgot fogunk megtudni. De eztmár ti mondjátok el, nem én!

3. Húsvéti hagyományok – páronkénti beszámoló– A következõ feladatban párosával fogtok együtt-dolgozni. 11 pár lesz. A párokat úgy fogjuk kialakíta-ni, hogy az osztálynévsor elsõ 11 tagja ide, a terítõalá tesz egy tárgyat, amit felismer majd. (A gyerekekelhelyezik a tárgyakat. A többi gyerek kihúz egyet, ésa tárgyát felismerõ párja mellé áll.)– Örüljetek egymásnak! Minden páros választhat akezembõl egy borítékot. Közösen el kell olvasnotoka húsvétra jellemzõ érdekességet! Ezután saját szava-itokkal mondjátok el nekünk! Akiknek belefér azidejébe, azok lexikonból is kikereshetik a fogalmu-kat. (boríték húzása, elhelyezkedés, közös olvasáspáronként, megbeszélés, lexikonból keresés)

A pároknál található hagyományok ismertetéseHúsvétA húsvét az egyházi ünnepek közül a feltámadás,népszokásban pedig a tavasz, a természet megújulá-sának ünnepe. A keresztény világ egyik legnagyobbjelentõségû eseményére, Jézus kereszthalálára és fel-támadására való emlékezés.HamvazószerdaA nagyböjt elsõ napja. Az elmúlt évben megszenteltbarkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresz-tet rajzol vele a hívek homlokára.NagyböjtJézus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedé-seinek emlékére szentelt idõszak. Az önmegtartózta-tás, a lelki tisztulás és a húsvétra való belsõ felkészü-lés idõszaka. Böjt idején tilos volt a bál, lakodalom.A szigorú böjti napokon csak kenyeret, sót, halat ésnövényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszerehettek napjában.VirágvasárnapA magyar néphagyományban a nagyböjt vasárnap-jainak nevük volt. A hatodik az utolsó, virágvasár-nap. Jézus jeruzsálemi diadalmas bevonulására em-lékezünk. Sokan a ruhájukat terítették az útra, má-sok ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. E naponbarkás ágakkal mennek a templomba.

BarkaszentelésA keresztény és a pogány szokások ötvözetét mutat-ja. Virágvasárnapot megelõzõ szombaton a gyerekekbarkát szednek, melyet virágvasárnap a templom-ban megszentelnek. A szentelt barkának bajelhárítószerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a föld-be, azt tartva, hogy elûzi a férgeket.NagyhétA virágvasárnapot követõ hét, melynek utolsó napjahúsvétvasárnap. Nagyhét napjaiban – a természetújjászületésének mintájára – a fõbb tevékenységekaz emberek egészségének és jólétének biztosítására, abetegségek távoltartására, a háztájék és a jószágokmegoltalmazására irányultak.NagycsütörtökNagycsütörtökön az oltári szentség alapítására em-lékeznek. Az úrvacsora napja. A nagycsütörtöki mi-se közben, a Glória után elnémul az orgona, a ha-rang. Helyettük fakereplõt használnak.NagypéntekKrisztus halálának emléknapja. A bûnbánat, a mélygyász és a szigorú böjt napja. Babonás félelmek iskötõdnek hozzá. Tiltották az állattartással kapcsola-tos munkákat. Nem sütöttek kenyeret, mert kõvé vá-lik, nem mostak, mert a ruha tulajdonosát valamibaj érheti, nem fontak. Napfelkelte elõtt friss kútvíz-zel mosakodtak, mivel úgy hitték: az véd a betegsé-gek ellen. (Aranyvíznek nevezték.)NagyszombatA feltámadás ünneplése, amikor az élet gyõz a halálés a bûn fölött. A templomi szertartás részei: a hús-véti gyertya megáldása, a húsvéti örömhirdetés, ke-resztvízszentelés, tûzszentelés. Újra megszólal az or-gona, meghúzzák a harangokat. A megszentelt hús-véti ételekrõl (sonka, kalács, tojás, torma) azttartották, hogy azok megvédik a híveket a mértékte-lenségtõl.HúsvétvasárnapA feltámadás napja. Nõi munkákat tiltó nap volt,nem szabadott seperni, fõzni és mosni sem. Az álla-tokat sem fogták be. Sok országban szokás e napon anapfelkeltét egy nagy hegy tetején várni. Húsvét be-köszöntével még a nap is táncra perdül, hiszen feltá-madt a Megváltó. Ünnepi misét mondanak.HúsvéthétfõHúsvét másnapja, az emberi örömnek, elsõsorban afiatalságnak az ünnepe. A lányokat régen kivonszol-ták a kúthoz, s egy vödör vízzel leöntötték, vagy apatakhoz vitték, és megfürdették. Ezután a lányok,asszonyok megvendégelték a férfiakat tojással és sza-lonnával. A legények locsolóverset mondanak, cse-


54

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 54

rébe tojást kapnak. A locsolás a víz tisztító erejéhezis kapcsolódik.– Gondolom, hogy mindenkinek sikerült a feladatotmegoldani. Az írásvetítõn olvashatjátok azt a hagyo-mányt, érdekességet, amirõl az érintett páros beszá-mol. (a beszámolók meghallgatása; esetleges lexiko-noskeresésekbõl néhány mondat elmondása, dicséret)

4. Zene hallgatása – lazítás– Most meghallgatjuk a Bóbita együttes Húsvétinyuszi címû dalát! (Indul a mesevonat, Bp., SztárMédia Kft., 2002)– Közben képzeljétek el a húsvéthétfõ eseményeit!Mit és hogyan szeretnétek, ha ott lennétek?

5. A húsvéthétfõi események eljátszásánakelõkészítése– Örömhírem van a számotokra. Megvalósítjuk ahúsvéti locsolást. A szülõk segítségével igazi vendég-látást is tudunk rendezni, sõt még kölnit is kaptunk.– Szerintetek mit kell elõkészítenünk,hogy jól sikerül-jön? (díszítés, tálalás, húsvéti vers, rendezkedés stb.)– Mi a lányok és a fiúk feladata? (válaszok)

Csoportalakító játék– Elsõ dolgunk lesz, hogy fiú- és lánycsapatokraszétváljunk. Majd tovább kell bontakoznunk. Kétkört alakítsatok! Egyik a lányoké, másik a fiúké.Amikor megvan a kör, csukjátok be a szemeteket!Kezdjetek el szabadon járni! Amikor tapsolok, ka-paszkodjatok gyorsan össze hárman! Így lesztek egycsoportban. Egy lány tetszés szerinti csoportba be-állhat negyediknek!– A lányoktól türelmet kérek, a fiúknak odaadom averseket.– Csoportonként kaptok egy verset. Vonuljatok fél-re a teremben bárhol, és tanuljátok meg a kapottverset!

Versek csoportonkéntÜdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit,Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit.Vagyon itt egy szép virágszál, aki tudom, öntözésre vár,Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom,elszáradna!De, hogy õ soká viruljon, szép orcája is piruljon,Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jó szívvel!

Húsvét másnapján,Régi szokás szerint,Fogadják szívesenAz öntözõ legényt.Én még a legénységhezIgaz, kicsi vagyok,De azért öntözõ legénynekMégis csak felcsapok.Esztendõ ilyenkorMegint csak itt vagyokHa e locsolásértPiros tojást kapok.

E háznak kertjében van egy rózsatõ.Azt gondozza, azt öntözi a jó Teremtõ.Vizet öntök a fejére,Szálljon áldás a kezére,Az Istentõl kérem,Piros tojás a bérem.

Tapsifüles nyuszinak,Nagyon sok a dolga,Piros tojást, hímes tojástSzerteszéjjel hordja.Hordjad, hordjad, kis nyuszikám,Kéket is, tarkát is!Nekem is van egy kosaram,Belefér még száz is.

– Gyertek lányok, menjünk, nézzük meg, mit tehe-tünk, hogy vendégül láthassuk a fiúkat!– Az 1. csoport rendezkedjen, díszítsen az általatokkészített tojásból asztali díszt! (2 lány) Alkosson to-jásfát! (2 lány)Asztali dísz: A tojásfészket, kosarat béleljük ki szal-maszállal vagy csíkokra vágott selyempapírral! De-koráljuk festett tojásokkal, mini csokitojásokkal!Tojásfa: a barka-, illetve faágakat helyezzük egy nagyvázába vagy cserépbe! Színes szalaggal akasz-szunk az ágakra tojásokat!– A 2. csoport sonkából, kolbászból, tojásból készít-sen tálat! Ha ez kész, kiflikbõl kis falatkákat is készít-sen apróra vágott sonkával, kolbásszal!– A 3. csoport a süteményekbõl szeljen, tegye ízlése-sen tányérra! Szelje fel a kalácsot, és tegye kosárba!– A lányok helyezzék el az elkészült tálakat az aszta-lon! Fogadásra megfelelõen rendezzék a székeket!Helyezzék el az üdítõt, poharakat, tányérokat, szal-vétát!


55

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 55

6. A húsvéthétfõ eseményeinek eljátszása– Látom, elkészült a vendégfogadó. Kérem, hogy afiúk jöjjenek, látogassák meg a lányokat! Csoporton-ként tegyétek ezt, hogy kellõképpen meg tudjanakvendégelni titeket! Mondjátok el a verset, majd ön-tözzétek meg õket!– Ti pedig, lányok, fogadjátok a locsolókat jó szív-vel! (Csoportonként mennek a fiúk, megtörténik avendéglátás, a tojások kiosztása.)

7. Az óra befejezése– Örülök, hogy ilyen jó hangulatban zajlott le a miki húsvétunk. Nagyon ügyesek voltatok a felkészü-lésben, a verstanulásban. Remélem, az igazi ünne-pen is elmondjátok, amit megtanultatok! Gyönyörûvolt a díszítés. Bízom benne, hogy otthon is résztvesztek a díszítésben, hogy szépen tudjátok fogadnia locsolóitokat.

Témakör: Szülõföldem szép határaÓraszám: 90. óraTananyag: GyakorlásFejlesztendõ kompetenciák, készségek, képessé-gek:– kulturális kompetencia– vállalkozói kompetencia– tanulás tanulása– kifejezõkészség– összefüggések keresése– emlékezet – képzelõerõ

I. RáhangolódásCélkitûzés: Ma a Budapesthez és a Dunához kap-csolódó olvasmányokat gyakoroljuk. A korábbanszerzett ismereteiteket új helyzetekben kell alkal-maznotok.a) Mondatpiramis olvasása levegõvétellel (frontá-lisan)

A világörökség érték.A világörökség egyetemes érték.

A világörökség az emberiség egyetemes értéke.A világörökség az emberiség egyetemes természeti

és kulturális értéke.A világörökség az emberiség egyetemes természetiés kulturális értéke, mely méltó a megbecsülésre.

A világörökség az emberiség egyetemes természetiés kulturális értéke, mely méltó a nemzetközi meg-

becsülésre.

b) Szóbeli gyûjtés: Milyen természeti és kulturálisértékekrõl hallottál a világörökségbõl?

c) Szómagyarázat (táblán párosítással)millennium – ezeréves évfordulóeklektikus – különféle korok jegyeit vegyesen al-

kalmazó

II. Szövegértelmezés gyakorlása –csoportmunkában1. cs. Jelzõs szerkezetek mondatba foglalása Az or-szág szíve c. szöveg alapjánhonfoglaló magyarokbudai oldalszilárd védelmi pont és jó kilátóhelypesti síkságtragikus eseményJózsef napi vásáraz elsõ dunai hídkoncentrikus városszerkezethatalmas Duna-parti épület2. cs. a) Események, személyek és idõpontok párosí-tása a budai Várral kapcsolatban (parafatáblán, pa-pírcsíkokon v. a táblánál)építése Mátyás uralkodása idejénfénykora IV. Béla a tatárjárás utántörököké lesz 1848. májusábanvisszafoglalása a töröktõl 1686 szeptemberébenés osztrák kézre kerülésevisszavívása 1541-ben, csellelaz osztrákoktól

b) Legismertebb épületeinek neve betûpótlással (ma-gánhangzók hiányozzanak)HALÁSZBÁSTYA, MÁTYÁS-TEMPLOM,MAGYAR NEMZETI GALÉRIA,ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR3. cs. Adatok kiírása Andrássy út és a Hõsök tere c.szövegbõl, majd idegenvezetõként a címbeli hely be-mutatásaJegyzet:Névadója:Hossza:Szakaszai és jellemzõi:1.2.3.Ekkor épült:


56

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 56

Legnevezetesebb épületei:

Alatta húzódik:A Hõsök tere elnevezés magyarázata, a millenniumiemlékmû bemutatása4. cs. Plakátkészítés: Toborozzatok utasokat egyhosszú, dunai hajóútra! A felhívásban szerepeljen: afolyó eredete, hossza, érintett fõvárosok, látnivalókaz úton!

III. Olvasási készség fejlesztése – csoportonként,stafétaolvasással az adott szövegbõl1. cs. – a mai Budapest bemutatása2. cs. – a budai Vár3. cs. – Andrássy út 1–2. bekezdés4. cs. – a Duna tájformáló szerepe

IV. Reflektálás– Indokoljátok meg, hogyan és kikhez kapcsolódhataz alábbi három fogalom az olvasott szövegek kap-csán!KÍVÁNCSISÁG ÉRDEKESSÉG BÜSZKESÉG

Témakör: Szülõföldem szép határaÓraszám: 95. óraTananyag: Pannonhalma c. szöveg feldolgozásaFejlesztendõ kompetenciák, készségek, képessé-gek:– kulturális kompetencia– tanulás tanulása– vállalkozói kompetencia– természettudományos komp.– gondolkodási képesség

I. RáhangolódásCélkitûzés: A mai órán a világörökség újabb értékétismerjük meg úgy, hogy egymást fogjátok tanítani acsoportokban feldolgozott részekbõl.1. cs. Fogalmazd meg röviden, hogy mit jelent a vi-lágörökség!– Írd a fürtábrába, hogy Magyarországon mely he-lyek képezik a világörökség részét!

2. cs. Nyisd ki a környezetórán használt atlaszodatMagyarország térképénél!– Keresd meg rajta Pannonhalmát!– Milyen irányban fekszik PannonhalmaGyõrtõl?

Budapesttõl? a Balatontól? Zalaegerszegtõl? Szombathelytõl? lakóhelyedtõl? 3. cs. Olvassátok el többször a levenduláról szóló szö-veg 1. bekezdését!– Számoljatok be a többieknek, hogy milyen infor-mációkat szereztetek!4. cs. Olvassátok el többször a levenduláról szóló szö-veg 2. bekezdését!– Számoljatok be a többieknek, hogy milyen infor-mációkat szereztetek!

A LEVENDULA1. A levendula a Földközi-tenger partvidékérõl szár-mazó örökzöld félcserje. Többféle nemesített válto-zatát termesztik különbözõ színben és méretben.Lehet halványrózsaszín, sötétlila, de akár fehér is.Magyarországon Tihanyban telepítették az elsõ ko-moly levendulást, az 1920-as években. Másik ko-moly „lelõhelye” Pannonhalma, ahol levendulaolajlepárlása is folyik. 4-5 mázsa virágból 2-3 liter olajatnyernek. Az innen származó levendulatermékekmessze földön híresek.

2. A levendula napos, meleg, védett helyen érzi jólmagát, ahol a tövek 15-20 évig is elélhetnek. A fiatalnövényeket elvirágzás után mindig vágjuk vissza,ezzel biztosíthatjuk, hogy a töveken sok hajtás fejlõd-jön a következõ évben! A levendulát a legegyszerûb-ben bujtatással és tõosztással, de dugványozással ésmagról is szaporíthatjuk. Sziklakertbe, gyógynö-vénykertbe, vagy alacsony sövényként ültethetõ.A megfigyelések szerint riasztja a hangyákat és a le-véltetveket, így a közelében lévõ növények nem tet-vesednek.


57

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 57

II. Jelentésteremtés – szakértõi csoportmunkaa) Mindenki olvassa el többször is a csoport számá-ra kijelölt szövegrészt az Ok. 165. oldalán! Próbálja-tok minél több információt megjegyezni az olvasot-takból!

1. cs.: 1. bekezdés2. cs.: 2. bekezdés3. cs.: 3. bekezdés4. cs.: 4. bekezdés

b) Alkossatok vegyes csoportokat úgy, hogy mindencsoportban legyen 1, 2, 3, 4-es számú tanuló! Az ígyalkotott új, szakértõi csoportban növekvõ sorrendszerint mindenki számoljon be az általa olvasottszövegrész tartalmáról a többieknek!– Jegyezzetek meg minél több információt egymásbeszámolóiból! Közös a felelõsség!

III. Reflektálás – lehet egyéni vagy csoportos– Olvassátok el az alábbi állításokat! Ha olyan infor-mációt tartalmaz, ami az óra menetében elhangzott,

jelöljétek p-val! Ha újat mond számotokra, tegyetek+ jelet a mondat elé!

A pannonhalmi bencés kolostort Géza fejede-lem alapította.

A bencés szerzetesek terjesztették annak idején akeresztény hitet.

A gyógyítás is a feladataik közé tartozott.A fõapátság épületének mai szerkezete a régi

épületre emlékeztet.Híres a benne található több százezer kötetes

könyvtár.Az apátság kertjében többek között levendulát is

termesztenek.A szerzetesek jelszava: „Ora et labora!”, azaz

„Imádkozzál és dolgozzál!”Hagyományos recept szerint kézzel készítenek

itt levendula-zsálya, rózsa-jázmin és méz-citromfûszappanokat.Értékelés: Folyamatosan, az elvégzett feladatoknakmegfelelõen

Témakör: Mûvészek, tudósok, sportolók, örökfé-nyû csillagokÓraszám: 103. óraTananyag: GyakorlásFejlesztendõ kompetenciák, készségek, képessé-gek:– kulturális kompetencia– tanulás tanulása– vállalkozói kompetencia– gondolkodási képesség– szókincsbõvítés– asszociációs képesség

I. Ráhangolódás – frontálisanCélkitûzés: Ezen az órán arról beszélgetünk, hogy mittettek a korábban olvasott híres magyarok és mely tu-lajdonságaikat tekinthetjük követendõ példának.a) A táblán címszó: ÖRÖKFÉNYÛ CSILLAGOK– Mit jelent ez a kifejezés?

b) Szinonimák válogatása a fenti kifejezéshez– mindig világító égitestek – minden idõkmagyarjai– halhatatlan magyarok – a Tejút ragyogása– a legfényesebb csillagok – kiemelkedõ személyi-

ségek– a magyarság nagyjai – a Naprendszer összes

égitestjei

II. Asszociációs képesség fejlesztése– Kikrõl olvastunk?Táblán Csoma S., Bartók–Kodály, Munkácsy, Puskásképei. Ezekhez a csoportok hozzárendelik a náluklévõ szókártyákat.

MÛVÉSZ vándorbotFELTALÁLÓ vászontarisznyaUTAZÓ zongoraÁZSIA népdalokBUDA ecsetMUNKÁCS–BÉCS palettaPÁRIZS–BUDAPEST huzalKÕRÖS telefonhallgató

III. Olvasási- és szóbeli kifejezõkészség fejlesztése1. cs. Feleljetek a kérdésekre!– Honnan, hová és miért indult útnak CsomaSándor?– Miért nevezhetjük ezt merész vállalkozásnak?– Miért lehetünk büszkék az utazóra?2. cs. a) Foglaljátok mondatba az alábbi szavakatúgy, hogy azok összefüggjenek!ült, csörömpölt, dúdolt, kilopódzott, hallgatózott,abbahagyta, beszélgettek, eljátszotta, ráismert, el-mondta, átnyújtott, elolvasta, felugrott


58

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 58

b) Egészítsétek ki a mondatokat magán- és mással-hangzókkal! (1. mondatból a magánhangzók, 2.-bóla mássalhangzók hiányozzanak)A NÉPEK TESTVÉRRÉ VÁLÁSALEGYEN A ZENE MINDENKIÉ3. cs. a) Mutassátok be körülírással a Munkácsy-fest-ményeket az Ok. 172–173. oldaláról!A többiek ismerjenek rá a képekre!b) Írjatok rövid újsághírt Munkácsy párizsi sike-rérõl!4. cs. a) Olvassátok fel tényszerûen, hogyan mûkö-dött a telefonhírmondó!b) Indokoljátok meg, hogy miért volt fontos PuskásTivadar találmánya!

IV. Reflektálása) Bizonyítsátok be, hogy az alábbi tulajdonságokszükségesek ahhoz, hogy valaki „örökfényû csillag-gá” válhasson! Mondjatok példákat nagyjaink éle-tébõl!

TEHETSÉG SZORGALOMKITARTÁS AKARATERÕ

b) Rátok jellemzõ-e a fenti tulajdonságok valame-lyike?– Hogyan válhattok híres magyarjaink méltó utó-daivá?Értékelés: Folyamatosan, az elvégzett feladatoknakmegfelelõen

Témakör: Az olvasás gyönyörûségeÓraszám: 107. óraÖtletek, feladatterv: Történetek a Bibliából címûanyaghozLázár feltámasztása1. Kíváncsi kockaUtasítás: Dobj a kockával és a szöveg alapján vála-szolj a megfelelõ számú kérdésre!Feladat:

1. Hol helyezkedik el Betánia?2. Ha ma van szerda, melyik nap halt meg Lázár?3. Ki ment el Jézus elé?4. Ki volt Mártának Lázár?5. Hol volt eltemetve Lázár?6. Mely szavakkal utasította Jézus Lázárt, hogy tá-

madjon fel?2. Igaz-hamis állításokUtasítás: Igaz vagy hamis az állítás? Jelöld I vagy Hbetûvel!

Feladat:– Amikor Jézus megérkezett, Lázár már két napjahalott volt. (H)– Jézus a faluban értesült a történtekrõl. (H)– A sziklasír bejáratát egy nagy kõ zárta el. (I)– Jézus megparancsolta, hogy vegyék el a követ. (I)– Jézus kézrátétellel támasztotta fel Lázárt. (H)– Azon a napon a zsidók közül sokan megtértek, éshittek Jézusban. (I)3. Memori– Fordítsátok fel a kártyákat és keressétek az egyfor-mákat!Feladat:

| Betánia | Jézus | Mária | Lázár | Márta | Lázár | Mária || Márta | Jeruzsálem | Betánia | Jeruzsálem | Jézus |4. SzóelemzésUtasítás: Kösd össze a megfelelõ kifejezéseket!Feladat:

Megoldászsidók az ókori Palesztinából az egész vilá-

gon szétszóródott népcsoportJézus a keresztények hite szerint Isten egy-

szülött fiafeltámadás némely vallás szerint a halott életre

kel, feltámad5. AdatkiemelésUtasítás: Olvassátok el, ki volt Jézus!Jézus valóságosan is létezõ ember volt, Izraelben éltvalószínûleg i. e. 6-4 és i. sz. 29-33 között. A keresz-tény vallás meghatározó személyisége, a Szenthá-romság (az Atya, a Fiú és a Szentlélek) egyik alakja,Isten fia, az emberiség megváltója, aki emberré lett,keresztre feszítették Jeruzsálemben, meghalt, majdfeltámadt. Nevének jelentése: „az Úr a Megváltó”.A keresztények Názáreti Jézusnak is hívják, hiszenNázáret volt édesanyjának, Szûz Máriának a szülõ-városa, Jézus is itt nevelkedett. Betlehemben szüle-tett. Nevelõapja egy zsidó ácsmester, József volt.– Emeljétek ki a szövegbõl a kérdésekre válaszolószavakat!Mit jelent Jézus neve? „az Úr a Megváltó”Mikor élt Jézus? i. e. 6-4 és i. sz. 29-33 közöttHol született? BetlehembenHol nevelkedett? NázáretbenHol halt meg? JeruzsálembenKi volt az édesanyja? Szûz MáriaKi volt a nevelõapja? Szent József


59

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 59

1. A hangos olvasás gyakorlásánakmódszereiA Tanítás-Tanulás címû, az Apáczai Kiadó gondozá-sában megjelenõ szakmódszertani folyóirat egyikcikksorozata különbözõ olvasásgyakorlási módok-kal ismerteti meg a tanítókat. Szénégetõné KunráthÁgnes, a ragályi Balassi Bálint Általános Iskola taní-tónõje száznál is több gyakorlási lehetõséget tett köz-zé az említett cikksorozatban. Ezek nagy része alsótagozatban hasznosítható. A gyakorlási módot azon-ban ne öncélúan, hanem mindig az óra feladataibólkiindulva válasszuk meg! Egy-egy órán ne alkalmaz-zunk túl sokféle gyakorlatot! A nagyon érdekesváltozatokat (játékok, versenyek) a tanulók jutalma-zására is használhatjuk.

EGYÉNI OLVASÁS

Hangos egyéni olvasásA nevelõ felszólítására a tanuló addig olvas, míg anevelõ meg nem állítja. A tanuló legfõbb feladata aminél hibátlanabb olvasás.

Elõnye: a tanuló kizárólag saját erejére támaszko-dik; maga választja meg a tempót, a ritmust, a hang-erõt, a hanghordozást, stb. Figyelmét teljesen az ol-vasásra koncentrálhatja.

Hátránya: olvasás közben a tanuló olvasása aligbefolyásolható. Huzamosabb idejû alkalmazása ese-tén csökkenhet az osztály aktivitása, figyelme.

Hibajelölõ olvasásA tanuló az elõzõhöz hasonlóan olvas, ám hibázásesetén az osztály jelzi azt kopogással, tapssal, csettin-téssel, stb.

Elõnye: az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hi-bátlan olvasásban. Az osztály nagyobb figyelemmelköveti az olvasást.

Hátránya: a tanuló figyelme az elõzõnél is jobban atechnikára s nem a tartalomra irányul. Az olvasás köz-beni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendü-letbõl. (A gyengék olvasása nagyon tördeltté válik.)

Összefüggõ olvasásA teljes szöveget egy tanuló olvassa fel, hangosan.

Elõnye: az olvasó tanulónak komoly sikerlehetõ-ség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült követõolvasást végezhet, s szólítgatás nem tereli el a figyel-

müket. A pedagógus az olvasó tanulóról megbízha-tó, teljes képet kap.

Hátránya: az olvasó tanulónak fárasztó, fõleg ak-kor, ha osztályozzuk a teljesítményét. Kevés tanulóttudunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkelnagyon sok idõt kell eltölteni. Az osztály figyelmecsökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve ak-kor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.)

Tökéletesítõ (javító) olvasásA tanuló addig, annyiszor olvassa a kijelölt szöveg-részt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általá-ban rövid szövegrészeket érdemes csak választani.Versenyszerûen is lehet alkalmazni.

Elõnye: a tanulók meggyõzõdhetnek a gyakorlásjelentõségérõl. Az olvasó tanuló végül sikerélmény-hez jut. Az osztály figyelme élénkebbé válik.

Hátránya: sokszori ismétlésre emlékezetébe vési aszöveget a gyermek. A sikertelenség kudarcélmény-hez vezet. Egy idõ után improduktívvá, egyhangúváválik.

LáncolvasásMegadott terjedelmû, egy-két mondatos szövegré-szeket egymás után olvasnak a gyerekek.

Elõnye: mozgalmas, pergõ gyakorlás. A tanárnaknem kell állandóan irányítania a tanulókat.

Hátránya: a tanulók kiszámíthatják a rájuk esõszövegrészt, arra készülnek, s nem figyelnek. A ké-sõbb következõk figyelme lazább. Akik már olvas-tak, még kevésbé figyelnek. Járulékos feladatokkalmindezeken segíteni lehet.

Illusztráló olvasásBeszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket fel-olvas a tankönyvbõl, például idézi a szereplõket, le-író részt olvas fel.

Elõnye: fõleg távlati jelentõsége van, az értelmes,önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalomel-mondást színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet.

Hátránya: hosszú idõ szükséges a technika elsajá-tításához.

Szokatlan betûtípusok olvasásaA tankönyvön kívüli szövegek legtöbbször eltérõ ti-pográfiai megoldással készülnek. Újságok, lexiko-nok stb. olvasásával megismerkedhetnek a gyerekekaz eltérõ betûformákkal is.


60

XIII. ÖTLETTÁR AZ ÓRAVÁZLATOK KIEGÉSZÍTÉSÉHEZ

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 60

TÁRSAS OLVASÁS

Páros olvasásAzonos vagy különbözõ készségszintû tanulók ol-vashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egy-más után más és más tanulóval olvas együtt.

Elõnye: a tanulók bátrabban olvasnak, mint egye-dül. Tudnak figyelni egymásra, alkalmazkodnakegymáshoz. A hanghordozás, tempó alig különbözikaz egyéni olvasástól.

Hátránya: egyik tanuló elnyomhatja a másikat.Visszhangossá válhat az olvasás. Inkább egymásrafigyelnek, mint a tartalomra. Egyikük hibája nagyonzavarhatja a másikat.

Karban olvasásAz egész osztály egyszerre olvas.

Elõnye: kezdõ gyakorlatként fegyelmezi, aktivizál-ja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek iskövetni tudják. Az olvasmányok lényegét, hangsú-lyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyama-tos ritmusú.

Hátránya: gyakran elõfordul a modoros, torzítotthanghordozás. A tempó a kívántnál lassabb, nehéz-kesebb. Nincs lehetõség hibajavításra. Egy idõ utánunalmas. Hiányzik az egyéni érdekeltség, motiváció.

Csoportonkénti olvasásEgy-egy változó létszámú csoport olvas együtt.

Elõnye: hasonló a karban olvasáséhoz, azzal a kü-lönbséggel, hogy a tanulók olvasása így kevésbé mo-doros, a tanár könnyebben ellenõrizheti az egyéneket,az osztály egy része figyeli, követi az olvasó csoportot.

Hátránya: nehezen tudnak egyenletes tempót tar-tani a tanulók, legtöbbször „elõolvasók” vezetik acsoportot. Sok energiát, figyelmet köt le az együttol-vasás.

VisszhangolvasásAz egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnalmegismétli, visszhangozza a másik fél. Egyén-egyén,egyén-csoport, egyén-osztály, csoport-csoport va-riációi lehetnek. A hangerõ is lehet változó tényezõ(a visszhang halkabb, hangosabb).

Elõnye: játékos, figyelést igénylõ gyakorlat. Gyen-géknél tempófokozásra, hanghordozás tökéletesíté-sére alkalmas.

Hátránya: a „visszhang” olvasás helyett emléke-zetbõl mondja a szöveget. Komoly tartalmú szöve-get komikussá tehet, ezért ilyen esetben ne használ-juk. Rövid ideig célszerû alkalmazni.

CsillagolvasásEgy tanuló egy mondat olvasására szólít valakit atársai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolva-sása után ismét õ olvas, aztán újra szólít valakit stb.Tehát minden második alkalommal a „csillag”olvas.

Elõnye: a gyengén olvasókat úgy lehet foglalkoz-tatni, hogy a többieknek is érdekes, változatos le-gyen.

Dramatizáló olvasásEz a gyakorlat nem szorul bõvebb magyarázatra.Sok változata lehet. A szereplõket egyének, csopor-tok, párok képviselhetik, helyükön vagy „színpa-don” olvashatnak.

Duzzasztó és apasztó olvasásAz olvasást egy tanuló kezdi. Minden mondatnálmeghatározott rend (pl.: ülésrend) szerint új tanulókapcsolódik be az olvasásba, amíg végül az egészcsoport, osztály karban olvas. Az apasztó ennek for-dítottja. A tanulók párosával is beléphetnek, ill. ki-léphetnek az olvasásból. Érdekes, élvezetes gyakor-lat. Az apasztó speciális értéke, hogy a bátortalanabbtanuló elõször karban olvas, és fokozatosan jut el azegyéni olvasáshoz.

„Ragályos” olvasásA duzzasztó olvasás speciális formája: az újabb ta-nulók nem ülésrend szerint kapcsolódnak be, ha-nem a padsorok között járó tanító, esetleg tanulóérintésére. Újabb érintésre abbahagyják az olvasást.Ez is nagyon élvezetes gyakorlat, fokozza az olvasásifigyelmet.

TEMPÓ- ÉS RITMUSGYAKORLATOK

Lassított olvasásHadarva, felületesen olvasó tanulókat a tempómesterséges csökkentésével késztetünk helyes olva-sásra.

Gyorsított olvasásAz elõzõ olvasásgyakorlási mód ellentéte.

Elõnye: az olvasási ritmust egyenletesebbé teszi.

Olvasás idõreMegadott idõegység alatt kell meghatározott terje-delmû szöveget hibátlanul elolvasni. Tempófoko-zásra éppúgy használható, mint tempócsökken-tésre.


61

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 61

DINAMIKAI GYAKORLATOK

Halk olvasásA tanulók a szokásos hangerõnél halkabban olvas-nak, lehetõleg a legkisebb hangerõvel. Fõleg új szö-vegek olvasásakor lehet hasznos. A halk olvasás ke-vésbé torz, kifejezõbb hanglejtésû lehet, mint a han-gos olvasás.

Erõs olvasásA tanulók a szokásosnál hangosabban olvasnak.A halk olvasásról való leszoktatás érdekében ajánla-tos úgy alkalmazni, hogy elõször az osztály, csoportolvasson erõsen néhány mondatot, s folytatásként ahalkan olvasó tanuló. A hanghordozás az erõs olva-sásnál elszíntelenedik, modorossá válik, ezért csakindokolt esetben célszerû alkalmazni.

RádiózásA folyamatosan olvasó tanuló vagy csoport a tanítómegadott jelzésére (kopogás, taps) egy fokozattalhalkabban olvas. Újabb jelre tovább halkítja az olva-sást. Ha a tanító más jelzést ad, erõsíteni kell. Nagyonváltozatosan végezhetõ. A hangerõ szabályozásán kí-vül figyelemfelkeltõ is lehet, fegyelmezi a tanulókat.

„Aláolvasás” és „föléolvasás”A páros olvasás egyik formája. Az egyik tanuló ren-des hangerõvel olvas, a másiknak viszont úgy kell ol-vasni, hogy mindig hallja (aláolvasáskor), avagy nehallja (föléolvasáskor) társa hangját.

VÁLOGATÓ OLVASÁSI GYAKORLATOK

Felismerõ (lokalizáló) válogatásA tanár vagy egy kiválasztott tanuló által felolvasottszövegrészlet helyét keresik meg a tanulók. Tekintve,hogy felismerõ tevékenységet kíván a gyerekektõl,inkább rögzítésre, a tájékozódás fejlesztésére, az ol-vasási figyelem fokozására használható.

MondatszomszédokA felismerõ válogatás speciális esete. A tanár általfelolvasott mondaton kívül az azt megelõzõ és az aztkövetõ mondatot is fel kell olvasnia a gyereknek.

Értelmezõ válogatásA puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmimunkát is kell végezni. A hívójel lehet egy ismeret-len kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdu-

lat stb. Az instrukció többnyire ez: „A szöveg melyikrésze jut eszetekbe errõl a dologról?” Ez a változat te-hát már jó szövegértést, értelmezõ olvasást, jó meg-figyelést feltételez.

Lényegkeresõ (vázlatoló) válogatásAz olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg apedagógus, a tanulókra bízza az olvasmány, bekez-dés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez amód átmenet az önálló szövegelemzés, szövegfeldol-gozás felé.

Esztétikai válogatásAz elõzõ változatoktól eltérõen itt a tanító nem ha-tározza meg az olvasandó szöveget, hanem a ta-nulókra bízza a válogatást. (Melyik rész tetszett alegjobban, melyik rész a legszebb?) Ezzel a gyakor-lattal állásfoglalásra, esztétikai ítéletalkotásra szok-tatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is aválaszokat. Föltétlenül idõt kell adni a tanulóknakarra, hogy a szöveget elõzetesen áttekinthessék.

„Technikai” válogatásA tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeketkell megkeresniük, amelyek a legnehezebben olvas-hatók, a legtöbb olvasási problémát tartalmazzák.Az utasítás után helyes, ha elõször karban elolvastat-juk a szöveget. A gyakorlat a tudatos készségfejlesz-tést segíti, önismeretre nevel.

MaradékolvasásMinden tanuló egy mondatot olvas – tetszés sze-rinti helyrõl – a szövegbõl. A sorra kerülõ tanulók-nak csak olyan mondatokat szabad olvasniuk, ame-lyek addig még nem szerepeltek. A gyakorlat befe-jezõ mozzanatai a legizgalmasabbak. Ügyelni kellarra, hogy a tanulók ne tegyenek jeleket a köny-vükbe!

Válogató stafétaMinden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdésttesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával le-het válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót.A folyamatosság érdekében idõt kell elõtte adni,hogy mindenki válasszon néhány kérdést, amit fel-tesz majd, ha rákerül a sor. Nagyon érdekes változat,ha az olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem azveszi át a stafétát, aki legelõször megtalálta a megfe-lelõ szövegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelen-tõsen fejleszti ez a gyakorlat.


62

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 62

JÁTÉKOS GYAKORLATOK, VERSENYEK

Kiszorító olvasásAz osztályt két csoportra osztjuk. Versenyeznek,hogy melyikük éri el elõször az olvasmány végét. Azelsõ csoport tagjai – láncolvasással – addig olvasnak,amíg hibát nem vétenek. A másik csoport követke-zik utána, s folytatja az olvasást, amíg nem hibázik.

Fogyasztó játékKét csoportban felváltva olvasnak a tanulók egy-egymondatot úgy, hogy aki olvasott, a másik csapatbólszólít valakit olvasásra. Aki hibázik, kiesik a továbbiversenybõl. Az a csapat nyer, amelyiknek maradt hi-bátlanul olvasó tagja.

Egyéni versenyolvasásAz osztály csoportjai egy-egy versenyzõt állítanak ki,s megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásábanversenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztálytanulói közül választott zsûri végezheti.

AkadályversenyOlvasás közben a versenyzõ tanulóknak valamilyen„akadállyal” kell megküzdeniük, például ha mellék-névhez érnek, mondaniuk kell még egy melléknevetvagy az utolsó szó befejezõ hangjával kezdõdõ szót.A gyakorlat elsõsorban a figyelem megosztásánakfokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közbentudjanak másra is figyelni.

Idõzített olvasásMegadott idõ, például egy perc alatt minél hosszabbszöveget kell hibátlanul elolvasniuk a versenyzõ ta-nulóknak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismét-lés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskorelegendõ a szótagszámot figyelembe venni. Tempó-fokozásra, az olvasási biztonság növelésére használ-ható.

KánonolvasásKét tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval,mondattal késõbb kezd hozzá. Aki elõbb belezavaro-dik, belegabalyodik, az veszít. A gyakorlat tempótar-tásra, figyelmi koncentrációra nevelhet. A tanulókkezdetben nehezen tudják végezni a gyakorlatot.

ÜldözõversenyEgy gyorsan és pontosan olvasó tanuló kezdi az ol-vasást. A másik versenyzõ egy-két mondattal késõbbkezdi el, s igyekszik utolérni társát. Ha valamelyikük

hibázik, az egész szót újra kell olvasni. A második ta-nuló feladata utolérni a társát. Ilyenkor az osztályegyik fele az egyik, másik fele a másik tanulót figye-li, jelzi a hibákat. Tempófokozásra, biztonságos olva-sásra késztetõ gyakorlat.

„Kicsi a rakás, nagyot kíván”A válogató olvasás egyik játékos változata. A tanítótetszés szerinti résznél kezdi olvasni a szöveget.Amint a tanulók közül valaki megtalálja a részt, be-kapcsolódik az olvasásba. A gyakorlat addig tart,amíg mindenki nem olvas.

Ki olvasott?Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A tanulók mögélopakodnak, és egy mondatot olvasnak halkan. Ha ahunyó eltalálja, ki olvas, akkor azzal helyet cserél.

GYAKORLATOK MAGNÓVAL

Hangos üzenetA tanulók például a szülõi értekezletre küldik el ol-vasásukat. A szülõk tájékoztatásán kívül ez azért ishasznos, mert a tanulók igyekeznek a tõlük telhetõlegjobban olvasni, tehát motiváló hatása erõs.

Karban olvasás magnóraA tanulók sohasem hallják, hogy milyen a karbanolvasásuk, ezért célszerû egy-egy alkalommal mag-nóra venni olvasásukat, s értékeltetni teljesítmé-nyüket.

Dramatizálás magnóvalA szépirodalmi szövegek dramatizálása mindig ese-ményszámba megy az osztályban. Különösen a kö-tetlen – könyv nélküli – dramatizálást érdemes mag-nóra rögzíteni.

Kiegészítõ olvasás magnóvalA hibátlanul felvett teljes szövegbõl tervszerûen vagyötletszerûen hosszabb-rövidebb szakaszokat letör-lünk, vagy levesszük a hangot. Elõször lejátsszuk amegcsonkított szöveget, közben a tanulók a szövegetfigyelik. Ez a követõ olvasás rendkívül intenzív azesetek többségében. Ezután kiegészíttetjük egy-egytanuló hangos olvasásával a szöveget.

Visszhangolvasás magnóvalA tanuló saját olvasását (melyet elõzetesen felvet-tünk) visszhangozza, azzal a céllal, hogy hibáit igye-kezzék kijavítani.


63

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 63

Osztályok közötti vetélkedõKét párhuzamos osztály versenyezhet meghatározottterjedelmû szövegek minél hibátlanabb olvasásában.Elõször a kihívó fél olvassa magnóra a szöveget, s eztkéri a másik osztálytól is. Miután a kihívott fél telje-síti a kérést, most õ választ egy másik szövegrészletet,elolvassa, s ugyanezt kéri a másik osztálytól. Az olva-sás történhet úgy, hogy csak a legjobb tanulók olvas-nak, akiket az osztály kiválaszt, de úgy is lefolytatha-tó, hogy valamennyi tanuló egy-egy mondatot olvas.A verseny lebonyolításában bármelyik olvasási módválasztható, ebben az osztályok egyezkednek. A hi-bák száma szerint értékelhetjük a teljesítményüket.

2. Szólások, közmondásokSzólásokAzt se mondta: befellegzett.Illa berek, nádak, erek!Kenyértörésre kerül a dolog.Három a magyar igazság.Fûbe harap.Megissza a levét.Nincs sütnivalója.Okos, mint a tordai kos.Hat bolond sem ér föl az eszével.Helyén van az esze.Búsul, mint aki szomorút álmodott.Rendben van a szénája.Kereket old.Kiteszik a szûrét.Körmére ég a dolog.Megette már a kenyere javát.Megtanítja kesztyûbe dudálni.Megy, mint a karikacsapás.Nem enged a negyvennyolcból.Nem hajt a tatár.Nem látja a fától az erdõt.Nesze semmi, fogd meg jól!Nyakába veszi a lábát.Orránál fogva vezeti.Otthagy csapot-papot.Sok van a rovásán.Szerencsés csillag alatt született.Úgy bánik vele, mint a hímes tojással.Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön.

KözmondásokAmit Anti megtanul, Antal sem felejti el.Azt becsüld, ami van!Többet ésszel, mint erõvel!

Kész munkában könnyû hibát keresni.A bolondot nem vetik, mégis terem.Ki-ki okosabb más dolgában, mint a magáéban.Járt utat járatlanért el ne hagyj!Segítséggel jó a tanács.Ne légy kíváncsi, mert hamar megöregszel!Aki á-t mond, mondjon b-t is!Legjobb az egyenes út.Sok kéz hamar kész.A szó elrepül, az írás megmarad.A szó gyakran jobban vág, mint a kard.A szükség a restet dolgozni tanítja.A tudomány kincs, melynek párja nincs.A tudomány szegénynek is palotát rak.Az alvó róka nem fog nyulat.Az árulkodás hitvány kereset.Az becsüli a pénzt, akinek körme kopik utána.Az érett ész nem egynapi munka.Az nevet, aki utoljára nevet.Az okos ember, ha keveset szól is, sokat mond.Az okos vadász nem iszik elõre a medve bõrére.Barátodért se tagadd az igazat.Becsüld ellenségedet, õ mondja ki hibáidat.Becsületes ember megtartja szavát.Bolondságból tanulni bölcsesség.Egy jó barát a szomorúságban felér százzal a vigas-ságban.Egy marék szerencse többet ér egy zsák észnél.Észbõl, pénzbõl áll a kereskedés.Fáradt embernek édes méz az álma.Ha adnak, vedd el, ha ütnek, fuss el!Ha békében akarsz élni, hagyj békét másoknak!Hajnali óra vezet a jóra.Hamar fekszik, hamar kél, hamar indul, hamar ér.Igaz embernek minden út egyenes.Jobban szereti a madár a szabadságot, mint kalitká-ban a vendégséget.Jobb becsülettel szegényen élni, mint rossz útonmeggazdagodni.Jobb dicsõségben halni, mint gyalázatban élni.Jobb ízû, amihez munkával jutunk.Jó útitárs a tudomány.

3. Nyelvtörõk, nyelvgyötrõk,gyors mondókák

Kommunikációs és beszédtechnikai tréningSzeretném felhívni kedves kollégáim figyelmét a kicsitmellõzött, néha lebecsült nyelvtörõkre, nyelvgyötrõk-re és gyors mondókákra.


64

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 64

Mire jók a nyelvtörõk?A nyelvtörõk és gyors mondókák szerepe, hasznasokkal nagyobb annál, mint azt elsõ olvasásra gon-dolnánk!

Ezek a kis rövid, néha kissé bugyuta, néha öncélú-nak tûnõ mondatok, versikék, néha csak egy-egyhosszú szó sok területen és sokféle célból használha-tó nevelõ-oktató munkánk során.

Gondoljunk csak elõször a beszédhibás gyerme-kekre! Hamar megunják hibás hangjaik folytonosjavítását, a helyes kiejtés gyakorlását. De, ha érdekes,„vicces” kis mondókákat olvasnak, mondanak, szí-vesebben, látszólag játszva gyakorolnak.

A figyelmetlen, kapkodó, hadaró gyermekeknekszintén ajánlottak ezek az alábbi kis nyelvtörõk.Ugyanis csak akkor tudják ezeket helyesen, azazpontosan és gyorsan elmondani, ha elõbb lassan, ta-golva, néha szótagokra is lebontva értelmezik a szö-veg szóanyagát és tartalmát.

A helyesírás gyakorlására is igen alkalmasak agyors mondókák, nyelvgyötrõk. Ezekben ugyanisgyakoriak a szokatlan, ritkán elõforduló betûkap-csolatok, szókapcsolatok, a tulajdonnevek, a hosszúmagán- és mássalhangzók. Ezért érdemes a tanulá-suk közben „megállni” és megfigyelni egyes mondó-kák „nehéz” szavait. (Adhatjuk ezeket ún. direktmódon a szótagolás gyakorlására is.)

A szókincs bõvítésének is egyik legjobb lehetõségeezen kis mondókák értelmezése. Pl.: Sok régi, tájjel-legû, ritkán használt, nehezen kiejthetõ stb. szóval éskifejezéssel ismerkedhetnek meg a gyerekek, ame-lyek játékos formában növelik szókincsüket, kifeje-zõkészségüket.

Találkozhatnak olyan földrajzi nevekkel, amelye-ket eddig nem ismertek, vagy azt hitték, hogy azokcsak a mesékben léteznek.

S beszélhetnénk még a ritmusérzék fejlesztésérõlis. Némelyik kis mondókának lágy lüktetése, vagyéppen pergõ ritmusa, már-már dallama van.

Könnyen belátják a gyermekek, hogy a gyors mon-dókák, nyelvtörõk is a népköltészet „termékei”. Elõ-fordulhat, hogy korábban picit másképp megfogal-mazva, rövidebb vagy hosszabb változatban ismertékezeket. Hallgassuk meg az általuk ismert változatotis, és beszéljük meg, melyik az érdekesebb, helyesebb!

Képzelõerejük fejlesztése érdekében kérjük, mond-ják el, szerintük hogyan „születhettek”, hogyan ala-kulhattak ki ezek a mondókák!

Az idegen nyelv tanulásához szükséges, ún. nyelv-érzék mérésének egyik lehetséges módja is lehet anyelvgyötrõk ismerete, gyors mondása.

Serkentsük a gyerekeket újabb nyelvtörõk gyûjté-sére, esetleg önállók alkotására is!

Nyelvedzõ gyûjtemény• Csetneki csikós itat a Tiszán, sárga csüngõs csengõcseng a csetneki csikós csengõs csikaja nyakán.• Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat almasok, az már elég hatalmas ok, hogy ne legyen hatal-ma sok.• A gyárkémény reszelt ormán élt egy hétig reszelttormán.• A Moszkvics-slusszkulcs szinte luxusszükséglet.• Akkor jó a jó hajó, ha jó hajó a jó hajó.• Cserszömörcés sört szürcsöl Csörsz.• Egy icike-picike pocok pocakon pöckölt egy másikicike-picike pockot, mire a pocakon pöckölt icike-picike pocok is jól pocakon pöckölte az õt pocakonpöckölõ icike-picike pockot.• Jó nyár jár rája.• Két pék két szép kék képet kér.• Láttam szõrös hörcsögöt. Szirup szörpöt szörcsö-gött. Ha szõrös hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek ahörcsöggörcsök.• Meggymag! Szelíd meggymag vagy, vagy vadmeggymag vagy?• Minden kiskakas kikukorékolásáig él.• Nem lehet a Márta másé, mert a Márta már Ta-másé.• Öt ördög görget görbe úton görgõ gömbbé göm-bölyödött öt görögdinnyét.• Fogszakorvos és szájsebész• A szamárnál szomorúbb Szemere sem szerzett ha-marabb szamárfi szamarat szomorú szamara szá-mára, ezért sok szomorú szamárkönny szemerkélt aszamárnál szomorúbb Szemere szomorú szamaraszemébõl.• Csóré csiga csalán csúcsán cselleng, csalán csúcsátcsipegetve fent leng, de a csalán nem tûri, csóré csi-ga csupasz csápját megcsípi.• Luxus Moszkvics kisbusz slusszkulcs.• Te tetted e tettetett tettet, te! Te tettetett tettek tet-tese, te!• Adj egy falat falat, mondta a falat faló faló.• Strasszos strucc sztreccs cucc.• A vonaton egy õrült, mellette egy õr ült, örült azõrült, hogy mellette egy õr ült.• Ede, de bedezodoroztad magad.• Fekete bikapata kopog a patika pepita kövén.• Legeslegmegengesztelhetetlenebbeiteknek.• Már volt vagy õsz szinte,

mikor engemet egy õszinte õsz inte,


65

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 65

Szemelvény: Játszani is csak komolyan lehet,Tapintat és egyéb lelki finomságokTémakör: Szeretet – az életCsukás István ajándékozott meg minket többek kö-zött Süsüvel, Pom-Pommal, Mirr-Murral. Mûveitjóformán mindenki ismeri és szereti. Õ azonban si-keres meseíróként sem találja mesésnek a mai gyer-mekirodalom helyzetét. És a gyerekekét sem.

Részlet az 1975 májusában a Kurír címû napilap-ban megjelent riportból:

„Komolyan kell venni tehát a gyerekeket, és na-gyon igényesen kell számukra írni. Tévedés, hogyabból lesz meseíró, aki a „felnõttirodalomban” mármegbukott. Ellenkezõleg! Ez a mûfaj talán nehezeb-ben mûvelhetõ, mint bármely másik, hiszen a gyere-kek reakciói még nagyon õszinték.”

Szemelvény: Itthon vagyok c. versTémakör: Szeretet – az életNagy László 1925-ben született Felsõiszkázon (Veszp-rém megye), a Bakony alján fekvõ kis faluban. Itt töl-tötte a gyermekkorát. Nagyon vonzódott a természet-hez, szerette a madarakat, fákat, virágokat. Gyakranhazalátogatott a szélsõ parasztházba, szülõfalujába,ahol született. (A költõ szülõháza ma emlékmúzeum,látogatható!)

Szemelvény: A sóSzent Anna tavaTémakör: Túl az ÓperenciánTémakör: Szeretet – az életBenedek Elek (1859. Kisbacon – 1929. Kisbacon)Mesegyûjtõ, író, újságíró. Irodalmi értékû gyermek-és ifjúsági lapokat hív életre Jó pajtás, Cimboracímmel.

legyek mindig õszinte,mert õ szinte mindig õszinte.

• Az ipafai papnak fapipája van, ezért az ipafai papipipa papi fapipa.• Nem minden szarka farka tarka, csak a tarka fajtaszarka farka tarka.• Megkáposztástalanítottátok.• Kilenc öles köles kazal.• A savas alma a kamasz hasat karbantartja, ha las-san halad, hajtja, ha szalad, marasztalja.• A szecsuáni síncsiszoló sínt csiszol Szecsuánban.• Zöld öblös köcsögöt örökölt Ödön. Zöld öblös kö-csög fölött bögöly röpködött, s köpött. Ödön hör-gött: dögölj, bögöly! Követ lökött, köcsög törött,Ödön röhögött: höhöhö!• Engem kétszer csapott kupán, s õ egy pofont ka-pott csupán.• Rózsaszín sündisznócska uzsis zacskója.• Zebra, zebra,

zsebre, zabra,habra rebbents,hebrencs babra,ugra-bugra, zsupsz a sutra,pulyka húzta, pudva, dudva,lukba rúgva fúlt a kútba.

• A nagypapa papagája a papa papagájának a pa-pája.

• Kint sincs kincsünk, bent sincs kincsünk.• Száz sasszem, meg száz sasszem, az sok száz sas-szem.• A sarki borbárban három kóbor barbár berber bo-rozgat.• Rájár a rájára a rúd: rút arája jó pár órája vár rája.• Gyere Gyuri! Gyújtsunk gyertyát gyõri gyufagyár-ban gyártott gyufával.• Gyere Gyuri Gyõrbe, gyõri gyufagyárba, gyufátgyújtogatni!• Ádám bátyám, Pápán járván, pávát látván, szájáttátván, lábát rázván pávává vált.• Kedves megegészségesedésetekre!• Kerekes kerekét kerekíti kerekre.• Két kis kút körül, két kis tyúk kerül.• Cseresznyemag, meg vadmeggymag.• Tíz csupasz kukac kupac, meg tíz csupasz kukackupac, az hány csupasz kukac kupac.• Éjjeliõr-ellenõrzõ óraszalag.• Sárga cserép-cin csészében cukros csirkecomb.• Kedves kollégám, Károly! Kedden kedvem kereke-dett kikocsikázni Küküllõbe. Kocsisom karja kitört.Kérlek, küldj két kiló karbolt kocsisom karja kezelé-sére! Köszönöm: Kálmán• Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál!

Forrás: Tanító 2009. márciusi szám: válogatás Né-methné Dávid Irén összeállításából


66

XIV. ARCKÉPVÁZLATOK KÖLTÕKRÕL, ÍRÓKRÓL

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 66

Fõ mûvei:1894–1896. Magyar mese- és mondavilág I–V.1897. A magyar nép múltja és jelene I–II.1904. Hazánk története1905–1910. Nagy magyarok élete I–XIII.

Szemelvény: Tutajos és Bütyök barátsága(Tüskevár – részlet)BogáncsTémakör: Szeretet – az életFekete István (1900. Gölle – 1970. Budapest)A magyar ifjúsági irodalom egyik legnépszerûbb al-kotója.

Debrecenben, majd Mosonmagyaróváron a Gaz-dasági Akadémia hallgatója, késõbb Bakócán erdõ-és mezõgazdasági segédtiszt.

Budapestre költözik, s a Földmûvelési Miniszté-rium vadászati osztályán szakfilmíró.

1951–1955 között a kunszentmártoni halászmes-terképzõ iskola biológus szaktanára. 1960-ban Jó-zsef Attila-díjat kapott.

Fõbb mûvei:1937. A koppányi aga testamentuma1940. Csí1955. Kele, Lutra1957. Bogáncs, Tüskevár1965. Vuk

Szemelvény: Melyiket a kilenc közül? (részlet)Témakör: Szeretet – az életJókai Mór (1825. Komárom – 1904. Budapest)A magyar romantika legtermékenyebb, legolvasot-tabb, legnépszerûbb regényírója. Gyermekkoramozgalmas és színes, bár anyja szigorú gondoskodá-sa felnõtt koráig kíséri.

A pápai református kollégiumban és a kecskemétijogakadémián tanult.

1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére, õ ol-vasta fel a 12 pontot.

Felesége a kor ünnepelt színésznõje, LaborfalviRóza.

A szabadságharc bukása után bujdosik, Sajó álné-ven ír.

1863-ban Hon címmel lapot alapít, 1867-tõl1896-ig parlamenti képviselõ, közben 1876-ban aPetõfi Társaság elnökének választják.

Novellái 1845-tõl, regényei 1851-tõl jelennekmeg.

Történelmi munkái vagy a régebbi múltat idézik,vagy a Jókai által már megélt idõszakot veszik ala-pul.

Az 1867 utáni mûveiben – pl.: A kõszívû emberfiaiban és a Fekete gyémántokban – fontos szerep jutaz 1848–49-es szabadságharcnak és a megtorlás idõ-szakának; a Fekete gyémántok címû regény ugyan-akkor mutatja Jókai természettudományos érdeklõ-dését is.

Stílusának fõ jellemzõi a romantikából fakadnak:a retorikusság (ékesszólás, szónokiság), a pátosz(szenvedélyesen lelkes, ünnepies), a gazdag líraiság(érzelmi átéltség), az anekdotázás, a csípõs irónia, akalandokra épülõ meseszövés.

Fõbb regényei (a több mint 100(!) kötet közül):1851. Erdély aranykora1853. Törökvilág Magyarországon1854. Kárpáthy Zoltán1962. Az új földesúr1869. A kõszívû ember fiai1870. Fekete gyémántok1872. És mégis mozog a föld

Az aranyember1879. Rab Ráby1893. Sárga rózsa

Szemelvény: MamaA Dunánál (részlet)Témakör: Szeretet – az életSzülõföldem szép határaJózsef Attila (1905. Budapest – 1937. Balatonszár-szó)

Költõ, tanulmányíró, mûfordító.Apja József Áron szappangyári munkás, anyja Põ-

cze Borbála mosónõ. Nõvérei Etus és Jolán.1908-ban az apa elhagyja a családot. Úgy hiszik,

Amerikába vándorolt, valójában Romániába ment,ahol új családot alapított.

Attila 1910-ban a Szolnok megyei Öcsödre kerültnevelõszülõkhöz, Gombai Ferenc parasztgazda há-zához. Itt még a nevétõl is „megfosztják”, Pistánaknevezik. 1914-ben kísérli meg az elsõ öngyilkos-ságot.

1916-ban születik elsõ fennmaradt verse, a Deszeretnék gazdag lenni címû. 1919-ben méhrákbanmeghal a „mama”.

Gyámja – a makói ügyvéd sógora – dr. MakkaiÖdön lesz.

1922-ben Makón állítja össze elsõ verseskötetét aSzépség koldusa címmel. A könyvhöz a Szegeden élõJuhász Gyula írt elõszót.

Az érettségi után a szegedi egyetem magyar–fran-cia szakos hallgatója, ahonnan 1925-ben Horger An-tal eltanácsolja a Tiszta szívvel címû verse miatt.


67

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 67

Még ugyanebben az évben Bécsbe megy, rá egy évrepedig Párizsba, ahol beiratkozik a Sorbonne-ra(szorbonra).

1927-ben újra Budapesten van, hamarosan ideg-összeomlással szanatóriumba kerül. 1930-ban élet-társa lesz Szántó Judit.

1932-ben Valóság címmel folyóiratot szerkeszt, deennek csak egyetlen(!) száma jelenik meg. 1935-benújra szanatóriumi kezelés alatt áll.

1937-ben találkozik Thomas Mann-nal, majd ál-láskérvénye mellékleteként megírja a Curriculumvitae-t (kurikulum vitét), önéletrajzát.

Jolán nõvére a Szieszta-szanatóriumból Balaton-szárszóra viszi, ahol december 3-án az 1284-es szá-mú tehervonat kerekei alatt leli halálát.

Újratemetése 1942-ben Budapesten zajlik, azóta aKerepesi temetõben pihen örökre.

Költészetére a szeretet és a rend örökös keresése ajellemzõ, a teljes emberi lét utáni vágy, az egyén fáj-dalma, a mély gondolatiság.

Verseskötetei:1922. A szépség koldusa1925. Nem én kiáltok1929. Nincsen apám, se anyám1932. Külvárosi éj

Medvetánc (válogatott gyûjteményes kötet)1936. Nagyon fáj

Szemelvény: HimnuszEmléklapraTémakör: A haza minden elõttKölcsey Ferenc (1790. Szõdemeter – 1838. Szatmár-cseke)

Vörösmarty mellett a magyar romantika legjelen-tõsebb költõje, a reformkor egyik jelentõs politi-kusa.

Református középnemesi család gyermeke, apjaföldbirtokos. Árvaságra hamar jutott, s himlõ miattbal szemére korán megvakult. Tanulmányait a deb-receni kollégiumban végezte, majd Pesten folytatottjoggyakorlatot.

Késõbb a Bihar megyei Álmosdon, s a Szatmármegyei Csekén gazdálkodott, itt lett a megye fõjegy-zõje, 1832-ben pedig országgyûlési követ. Közéletitapasztalatait Országgyûlési Naplójában írta le.1835-tõl visszavonultan élt haláláig.

Erkölcsi elveinek összefoglalása a Parainesis, ame-lyet unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz – a szabad-ságharc majdani hõsi halottjához – intéz.

Néhány fontos mûve:

1823. Himnusz (megzenésítõje 1844-ben ErkelFerenc)

1826. Nemzeti hagyományok (tanulmány)1837. Parainesis

Szemelvény: A rodostói kakukk (gulácsis népmon-da)Témakör: A haza minden elõttMikes Kelemen (1690. Zágon – 1761. Rodostó)Székely nemesi családban született, a kolozsvári je-zsuitáknál (katolikus szerzetesrend) tanul.

Már gyermekként II. Rákóczi Ferenc fejedelemudvarába kerül. A kuruc szabadságharc bukása utánhûséggel követi urát elõbb Lengyelországba, aztánFranciaországba, végül Törökországba is.

Fõ mûve a Törökországi levelek, amelyeket képze-letbeli nagynénjéhez írt. Ebbõl a naplószerû össze-foglalásból kerekedik ki a bújdosók élete, napirend-je, II. Rákóczi Ferenc sorsa, a városka hétköznapjai,az ottlakók szokásai. Az el nem küldött levelekbõlképet kapunk Mikes olvasmányairól, a szülõföldjeiránti szeretetrõl is.

Szemelvény: Szeptemberi emlékA kóchuszárA furulyaTiszteljük nagyjainkat!Témakörök: Szeptemberi csengõszóA haza minden elõttMûvészek, tudósok, sportolók, örökfényû csillagokMóra Ferenc (1879. Kiskunfélegyháza – 1934. Sze-ged)

Író, könyvtár- és múzeumigazgató, leletmentõ ré-gész.

Szegényparaszti családból származott, apja szûcs-mester volt.

A kis Móra korán kitûnt szellemi képességével,szegénységük ellenére elvégzi a félegyházi gimnáziu-mot. Ezután a budapesti egyetemen földrajz–termé-szetrajz szakon tanul.

A tanári pálya helyett újságíró lesz a SzegediNaplónál, majd a gyermekeknek kezd írni a Pósa La-jos szerkesztette az Én Újságom címû gyermeklap-ban, itt több mint 1000 írása jelent meg.

Hírlapírói munkája mellett könyvtáros a híresszegedi Somogyi Könyvtárban, amelynek 1917-tõl(Tömörkény István halálát követõen) az igazgatója.

Fõbb munkái:1909. Rab ember fiai1911. Mindenki Jánoskája


68

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 68

1913. Csalavári Csalavér1918. Kincskeresõ kisködmön1922. Dióbél királyfi1924. Hannibál föltámasztása1927. Ének a búzamezõkrõl1932. Aranykoporsó

Szemelvény: A Pál utcai fiúkTémakör: Az olvasás gyönyörûségeMolnár Ferenc (1878. Budapest – 1952. New York)

Drámaíró, író, publicista.Apja orvos, aki gondosan iskoláztatja, a svájci

Genfben joghallgatóként tanul. 1896-tól pesti újság-író, az Est címû lap harctéri riportere az I. világhá-ború ideje alatt.

Sokat tartózkodik külföldön: Olaszországban,Svájcban, Ausztriában, Franciaországban, 1940-tõlpedig az Egyesült Államokban telepszik le, itt is halmeg.

Legjelentõsebb epikai mûve – amely világhírnevetszerzett neki – az 1907-ben megjelent regénye, A Pálutcai fiúk.

Fontosabb színdarabjai:1907. Az ördög1909. Liliom1910. A testõr1926. Játék a kastélyban

Szemelvény: Nemzeti dalPetõfi Sándor naplójábólCsatadalA TiszaTémakörök: A haza minden elõttSzülõföldem szép határaPetõfi Sándor (1823. Kiskõrös – 1849. Fehéregy-háza)

Költészetünk világirodalmi rangú képviselõje,külföldön is (el)ismert alakja.

Apja Petrovics István, aki módos, vállalkozó em-ber. Anyja Hrúz Mária, szlovák származású, férjhez-menetele elõtt cselédlány.

Elõbb Félegyházán, majd Kecskeméten tanul, az-tán Sárszentlõrinc következik. 1833–34-ben pestidiák, 1835–38 között Aszódon növendék. Elsõ fenn-maradt költeménye az itt írt tanévzáró búcsúvers1838-ból.

Az 1838/39-es tanév elsõ félévét Selmecen töl-ti, 1839 tavaszán statiszta a Pesti Magyar Szín-házban.

A nyarat Ostffyasszonyfán tölti, szeptembertõlSopronban katona, de hamarosan leszerelik. 1841õszéig vándorol, aztán a pápai gimnázium 7. osz-tályában köt ki, ahol Jókaiban barátra lel, a nyaratnáluk tölti Komáromban. Utána Dunavecsén ki-békül apjával, innen Mezõberénybe visz az útja,1843 januárjáig Székesfehérváron ismét színész.

1843 tavasza és nyara: Pozsony, a jelzett év telétpedig már Debrecenben vészeli át, ahonnan gyalog-szerrel Pestre indul Vörösmartyhoz. Õ felkarolja, ál-lást szerez neki a Pesti Divatlapnál, s ez évben írjameg a János vitézt.

1845 tavaszán Eperjesre látogat, itt ismeri megTompa Mihályt, de megfordul Iglón, Losoncon,Késmárkon is, az újabb õszi-téli hónapokat Gödöl-lõn és Szalkszentmártonban tölti.

1847-ben barátja lesz Arany Jánosnak, beutazzaErdélyt, Nagykárolyban összeismerkedik késõbbi fe-leségével, Szendrey Júliával, akivel 1847. szeptember8-án köt házasságot. (Zoltán fiuk 1848. december15-én születik meg.)

1848. március 15-e és 1849. július 31-e között aligmásfél év telik el. Eközben poéta, katona, nemzetõr,kapitány; toborzó, Bem tábornok segédtisztje, elõbbszázados majd õrnagy.

1849. július 31-én hal hõsi halált a segesvári csatá-ban, a Fehéregyháza felé vezetõ úton. Halálát a kor-társ közvélemény nem akarja tudomásul venni.


69

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 69


A következõ tanmenet javaslatként szolgál. Tudnikell élni a tanítónak az „alkotói” szabadságával.A tanmenetjavaslattal segíteni szeretnénk az alkotószabadság kibontakozását. Javaslatokat adunk, denem kötjük meg a tanító kezét, tehát ajánlatunk ru-galmasan változtatható a helyi adottságoknak, az is-kola profiljának, a tanulócsoport összetételénekmegfelelõen. Az ünnepeket hozzávetõlegesen ter-veztük, értelemszerûen aktualizáljuk a megfelelõidõpontban. Ha a tankönyv terjedelmét túlságosansoknak ítélik, csökkenthetik a feldolgozásra kerülõmûveket a gyakorló órák javára. Egy-egy terjedel-mesebb vagy több lehetõséget kínáló szöveg elem-zésére több órát is fordíthatnak. Az a célunk, hogyalapos munkával maradandó olvasmányélménye-ket nyújtsunk, megalapozzuk az önálló tanulást,tehát hatékony képességfejlesztéssel formáljuk a ta-nulók teljes személyiségét. A javasolt taneszközök-nél megjelöltük a Gyöngyfüzér és a Szövegértéstfejlesztõ gyakorlatok adott szövegeit, amelyeket dif-ferenciáltan vagy házi feladatként lehet alkalmazni.Több helyen található utalás a kézikönyvre és azinteraktív feladatokat tartalmazó CD-re is. Aholtöbb oldal is szerepel ajánlatként, ott természetesenlehet válogatni.

RÖVIDÍTÉSEKOk. = Hétszínvilág olvasókönyvMf. = Hétszínvilág munkafüzetGyf. = Gyöngyfüzér gyakorló olvasókönyvSzéf. = Szövegértést fejlesztõ gyakorlatokKk. = Vázlat a kézikönyvbenInt. = Interaktív feladatok CD-lemezen

A dokumentumszöveg jellegébõl adódik, hogy álta-lános érvényû algoritmust nem lehet adni az értel-mezésükhöz.

A Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok címû tanesz-közünkben konkrét feladatsorok nyújtanak segítsé-get.

Tanmenetjavaslatunkban megjelöltük a Javasolttaneszközök címû részben a szöveghez kapcsolódóoldalszámot.

A szürke mezõben feltüntetett téma és tananyag-tartalom szabadon választható az adott tanulócso-port képességeihez, fogékonyságához, érdeklõdé-séhez igazítva.

XV. TANMENETJAVASLAT

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 70


A könyvek birodalmaHegedüs Géza: Az olvasás gyönyörûsége (Móra Ki-adó, 1978)

Devecsery László: Szóvásár (Apáczai Kiadó, 1991)Mórától Móráról (Tankönyvkiadó, 1979)Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára

(Akadémaiai, 1976)Magyar értelmezõ kéziszótár (1–2. kötet) (Akadé-

miai, 1989)Akadémiai kislexikon (1–2. kötet) (Akadémiai,

1989)Magyar Ki kicsoda 1990 (Láng Kiadó, 1990)Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarno-

ka (1–2. kötet) (Trezor Kiadó, 1992)Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban?

(Csokonai Kiadó, 1988)Erõs Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól

Z-ig (Móra, 1985)A magyar irodalom története (Kossuth , 1985)Vati Papp Ferenc: Forrásvidék (Írók, költõk gyer-

mek- és ifjúkora) (Tankönyvkiadó, 1989)Balázs Mihály: Forrásvidék (Írók, költõk gyer-

mek- és ifjúkora) (Tankönyvkiadó, 1990)Alföldy Jenõ: Irodalmi fogalomtár (Tankönyvki-

adó, 1992)Rendületlenül (A hazaszeretet versei) (Officina

Nova, 1989)Magyar ünnepek (Apáczai Kiadó, 1990)Nefelejcs (Szép magyar versek kisiskolásoknak)

(Móra, 1975)Állatok farsangja (gyermekvers-antológia állatok-

ról) (Móra, 1979)Aki nem hiszi, járjon utána! (mesék, mondák, mí-

toszok, legendák)Nuridsány László: Meseláda (Mozaik Kiadó,

1988)Benedek Elek: Szélike királykiasasszony (Móra,

1983)Benedek Elek: Arany mesekönyv (A világ legszebb

meséi) (Kriterion Kiadó, 1975)Benedek Elek: Többsincs királyfi (Móra, 1981)Benedek Elek emlékkönyve (Móra, 1990)Hamupipõke és még 11 híres mese (Tipegõ Kiadó

Kft., 1989)Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra,

1964)Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese (Móra,

1975)

A királlyá választott kutya (Móra, 1972)Kökény kisasszony (Kossuth, 1988)Hetedhétország (Pannónia Könyvek, 1989)A madarakról és a vadakról (Régi magyar mesék)

(Móra, 1985)Mézcsorgató (Gazdag Erzsi versei és meséi) (Mó-

ra, 1981)Lovász Gabriella: Ablaknyitogató (Magánkiadás,

1987)Csikósné Monostori Erzsébet –Mezey Klára: Me-

sérõl mesére (Mozaik Oktatási Stúdió, 1991)Andersen mesék (Warszawa, 1959)La Fontaine összes meséi (Dante Könyvkiadó,

1950)Lipták Gábor: Amirõl a kövek beszélnek (Regék,

mondák, történetek) (Móra, 1978)Komjáthy István: Mondák könyve (Hun és ma-

gyar mondák) (Móra, 1987)Magyar mese- és mondavilág (A csodaszarvas)

(Móra, 1987)Régi magyar szentség (Tizenöt magyar szent) (Új

Ember Kiadóhivatala, 1991)Szekfû Gyula: Szentjeink élete és halála (Maecenas

Kiadó, 1991)Török József: A magyar föld szentjei (Tulipán Ki-

adó, 1991)Bibliai nevek és fogalmak (Primo Kiadó, 1991)Szunyogh Szabolcs: Jézus, az ember fia (Történe-

tek az Újszövetségbõl) (Móra, 1985)Ábel Zsuzsanna: Képes bibliai lexikon (Minerva

Kiadó, 1987)Szabó Attila: Jézus Krisztus élete és tanításai (Apá-

czai, 1989)Képes Biblia (Szent István Társulat, 1983)365 történet a Bibliából gyermekeknek (Láng Ki-

adó, 1989)Petõfi Sándor összes költeményei (Szépirodalmi,

1972)Illyés Gyula: Így élt Petõfi Sándor (Móra Kiadó)Haj, ne hátra, haj elõre (1848 emlékezete) (Móra,

1978)Itt élned, halnod kell (Apáczai Kiadó, 1990)Illés György: Fel, fel vitézek! (A Rákóczi-szabad-

ságharc és az 1848–49-es szabadságharc várai) (Mó-ra, 1986)

Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költõje(Móra, 1977)

Magyar történelem gyermekeknek (Aquila Kiadó)

XVI. KÖNYVAJÁNLÁS OLVASÁSRA, KUTATÁSHOZ

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 132


A magyarság története (Aquila Kiadó)Lengyel Dénes: Magyar mondák a török világból

és a kuruc korból (Móra, 1975)100 állomás 100 kaland (Utazás Magyarország iz-

galmas világában) (Lilliput Kiadó)Závodszky Géza: Magyar mondák, magyar törté-

netek (Anno Kiadó)Bánhegyi Ferenc: II. Rákóczi Ferenc; Kossuth La-

jos azt üzente…; Széchenyi (Apáczai Kiadó)

Felhasznált irodalom:1. Fogarassy Miklós (szerk.): Ki kicsoda a mai ma-gyar gyermekirodalomban? Országos SzéchényiKönyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Köz-pont és Csokonai Könyvkiadó, Bp.–Debrecen, 1988

2. Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek? A gyer-mek- és ifjúsági irodalom kislexikona A-tól Z-ig, Ju-nior Könyvkiadó, 19963. Szabó Ödönné (szerk.): Írók, képek. Tankönyvki-adó, Bp., 19744. Híves Mária: „Fején találta a szöget.” Tóth Könyv-kereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 20005. Komáromy Sándor (válogatta): Négyágú síp –gyermekhangra. A határon túli újabb kisebbségi ma-gyar gyermeklíra antológiája. Eötvös József Könyv-kiadó, Bp., 20006. Mózes István Miklós (szerk.): Magyar szólások ésközmondások. Horizont Kiadó, Bp., 20007. Tanítók kiskönyvtára: Kisiskolások szóbeli és írás-beli kifejezõkészségének fejlesztése.8. Széplaki Erzsébet: A szövegértés fejlesztése a kom-petenciaalapú, nem szakrendszerû oktatásban.

XVII. A 4. OSZTÁLY VÉGÉN JAVASOLJUKA NYÁRI SZÜNIDÕRE, AZ 5. OSZTÁLYRA

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúkAntoine de Saint-Exupéry: A kis hercegNógrádi Gábor: Gyermekrablás a Palánk utcábanErich Kästner: A repülõ osztályMóra Ferenc: Rab ember fiaiSzentiványi Jenõ: A kõbaltás ember

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 133


ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

I. ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44. évfolyamos Hétszínvilág olvasókönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

II. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51. A kompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52. A kulcskompetenciák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. A tanulók kompetenciái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64. Fejlesztendõ kompetenciák az alsó tagozaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65. Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

III. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS ÉS A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS . . . . . . . . . . . . 7a) A tanuláselméleti háttér megváltozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71. A konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72. A konstruktivista tanuláselmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73. Tanári és tanulói szerepek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7b) Az oktatási dokumentumok megújulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7c) Kompetenciaalapú oktatás és a differenciált tanulásszervezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81. Minden tanítási órán kommunikáció folyik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82. Tanulásszervezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

IV. AZ OLVASÁSTECHNIKÁT ÉS A SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTÕ GYAKORLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . 8

V. KOOPERATÍV TANULÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

VI. ÚJ TÖREKVÉSEK, KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁK A SZÖVEGFELDOLGOZÁSBAN. . . . 131. Feladatmeghatározások és kérdésfeltevések a kompetenciaalapú tanításhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

VII. AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ ALAPOZÓ SZAKASZBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161. Az olvasás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162. Az olvasási képesség szintjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163. Az olvasás technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

VIII. KERETTANTERV ÉS TANMENETJAVASLAT A 4. OSZTÁLYOS OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉSHEZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203. A kerettantervben feltüntetett alapelvek, célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

IX. AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ. . . . . . . . . . . . . . . 241. Kötelezõ?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

X. AZ OLVASÓKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET FELÉPÍTÉSE ÉS TÉMÁI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261. A tankönyv felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262. A 4. évfolyam témakörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263. A Hétszínvilág munkafüzet felépítése és témái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284. Fejlesztendõ képességek az olvasás tanításában és a munkafüzet használatában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

TARTALOM

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 134

5. A Gyöngyfüzér gyakorló olvasókönyvrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296. A Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok címû kiadványról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297. Interaktív tananyag digitális táblához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

XI. A SZÖVEGFELDOLGOZÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301. Szövegelemzõ modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302. A különbözõ mûfajú szövegek specifikus jellemzõi – feldolgozásuk sajátos szempontjai . . . . . . . . . . . . 31

XII. ÓRAVÁZLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

XIII. ÖTLETTÁR AZ ÓRAVÁZLATOK KIEGÉSZÍTÉSÉHEZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 601. A hangos olvasás gyakorlásának módszerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 602. Szólások, közmondások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643. Nyelvtörõk, nyelvgyötrõk, gyors mondókák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

XIV. ARCKÉPVÁZLATOK KÖLTÕKRÕL, ÍRÓKRÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

XV. TANMENETJAVASLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

XVI. KÖNYVAJÁNLÁS OLVASÁSRA, KUTATÁSHOZ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

XVII. A 4. OSZTÁLY VÉGÉN JAVASOLJUK A NYÁRI SZÜNIDÕRE, AZ 5. OSZTÁLYRA . . . . . . . . . . . 133Felhasznált irodalom: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133


7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 135

7sz-kk 2011.qxd 6/27/2011 2:43 PM Page 136

KÉZIKÖNYV a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsalád használatához · 2020-02-03 · Lőkkösné Varga Alíz KÉZIKÖNYV a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsalád használatához...

Documents