Kulturális turizmus Szlifka Ádám
Kulturális turizmusSzlifka Ádám
OKM Kulturális Turizmus Stratégia 2006-2010
„A kulturális turizmus magába foglalja a kulturális örökség elemeinek, a nemzet jelenkori kultúráját, művészetét bemutató programoknak, rendezvényeknek és az egyházi – vallási helyszíneknek a turisztikai célú hasznosítását.”
A kulturális turizmus jelentősége:• Az épített értékek hasznosításával elősegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a karbantartáshoz.• Elősegíti a tradíciók, szokások élővé tételét és fennmaradását• Közvetítő szerepet tölt be a különböző kultúrák között• Hozzájárul a területi különbségek kiegyenlítődéséhez• Növeli a kulturális kínálatot• Ösztönzi a munkahelyek számának növekedését• Lehetőséget biztosít az életminőség javulására• Megismerteti az embereket más kultúrákkal
Kulturális turizmus:
Kulturális látnivalók felkeresése a lakóhelyen kívüli országban található városokban, melyeknek célja új információk és élmények szerzése a kulturális szükségletek kielégítésére.
Belső kör: művészetek és örökség
Külső kör: életstílus és jellegzetes gazdaság
Forrás: Kulturális turizmus az európai városokban (1)
Kulturális turizmus fő kínálata:• épített és tárgyi emlékek• mindennapi élet kulturális értékei• rendezvények, fesztiválok
Hagyományos tömegturizmus vonzerői (4S): sand~homok, sun~napfény, sea~tenger, sex~erotika
Új vonzerők (3S): sport~sport, spectale~látnivaló, setisfaction~elégedettség
Kulturális turizmus bővülésének fő okai:• képzettebbek az emberek• hosszabb életkor miatt • keresleti oldal magasabb igényei• média közelebb hoz kevésbé ismert kultúrákat• kínálat diverzifikálódása
A kultúra ritkán jelenik meg elsődleges célként, inkább egy adott terület jellegzetességei iránt érdeklődnek.
Az (el)ismert történelmi települések rendelkeznek a legnagyobb vonzerővel. Jól menedzselt területre eljutni presztízs.
Az olyan országokban, ahol több „egyenrangú” nagyváros van (pl.:Olaszo., Spanyolo., Németo.), ott a főváros nagyobb látogatottsággal rendelkezik. Általános vélemény szerint a főváros kínálata az országot reprezentálja.
Az új vonzerők is jelzik a kultúra jelentőségének növekedését a tömegturizmuson belül, de a hagyományos vonzerők is egyre több látogatót vonzanak, ennek oka a teljes turizmus növekedési rátája (mely a világgazdaság növekedési átlagánál is nagyobb, akár 5% is).
Az európaiak külföldi városlátogatásainak legkedveltebb úticéljai 2004 (%)
02468
1012
% (1
00%
= ö
ssze
s vá
ros)
• 2004-re visszaállt a „rend” a globális turizmusban• 135 millió utazás irányult városokba• ennek 60%-a idegenforgalmi jellegű• 50 millió utazó tekinthető elsősorban kulturális városlátogatónak• az EU külföldre utazó polgárainak 25%-a kulturális érdeklődésű
Adatforrás: Kulturális turizmus az európai városokban (1)
Falu Város Nagyváros Metropolisz
Kulturális örökség …
Canterbury, Oxford, Cordoba,
Pisa, Siena, Colmar, Karlovy
Vary, Eger,Sopron
Kulturális örökség+
művészetek
Avignon, Basel, Bruge, Gent,
Krakkó, Tallin, Velence, Firenze,
Pécs
Athén, Sevilla, Antwerpen,
Glasgow, Hamburg, Helsinki, Prága,
Rotterdam
Kulturális örökség+
művészetek+
jellegzetes gazdaság
Amszterdam, Barcelona, Bécs,
Brüsszel, Budapest, Lisszabon, Milánó,
München
Berlin, Isztanbul, London, Madrid, Párizs, Róma
Európai városok tipizálása kínálat szerint
Forrás: Kulturális turizmus az európai városokban (1)
Forrás: KSH (3)
Forrás: KSH (3)
Budapestre 2.544.000 vendég érkezett kereskedelmi szálláshelyekre 2007-ben (3,4%-os bővülés), melynek 84%-a volt külföldi. Összesen 6.233.000 éjszakát töltöttek el a fővárosban (2%-os bővülés), 85%-át külföldiek. Átlagos tartózkodási idő 2,5 nap/fő.
Forrás: KSH (3)
Pozitív hatásai Negatív hatásaifejlődés kistérségi szinten periférián területileg koncentrálttermészeti környezet védelme környezetidegen befektetésektájba illő építészet tájba nem illő építészethelyi hagyományok védelme kommerz kultúra terjedésenem szezonális időben lehet koncentrált (3-4 nap)fenntartható időszakosan érkező tömegmunkahely teremtés fejletlen térségben is ipari munkahelyek taszítása
Kulturális turizmus
Forrás: KSH 2005
Több napra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió szerint, országonként*
Országok; ország csoportok
Budapest
Közép-Dunavidék
Észak-Alföld
Nyugat-Dunántúl
Észak-Magyaro. Balaton
Tisza-tó
Közép-Dunántúl
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl
Ausztria 9 0,7 1 64 0,9 15,4 0,6 3,1 1,8 7,1
Egyesült Királys. 82,7 2,5 3,3 1,9 1,3 5,3 1,3 1,9 2,5 1,5
Franciaország 76,9 2,1 1,5 10,1 3,6 8,1 0,4 3,2 2,1 2,2
Hollandia 44,2 2,8 2,2 17,8 4,9 24 1,7 5,4 3,8 14,7
Horvátország 22,1 3,1 0 18,2 3 14,2 0 3,8 13,4 29,1
Lengyelország 32,2 1,4 24,9 9,4 17,4 9,7 2,4 2,6 3,4 2
Németország 23 1,8 1,4 31,8 2,9 28,6 1,7 4,4 1,9 14,9
Olaszország 61,1 0,7 2,1 15,3 0,7 15,8 0,3 4,7 2,9 1,8
Románia 23,5 8,5 22,1 18,8 3,5 6,2 2,3 8,7 5,7 3
Svájc 39 3,2 0,6 16,8 2,5 32,4 2,4 5 4,9 19,2
Svédország 73,5 2,3 2,9 7,2 2,9 17,1 0,8 2,1 3,9 2,9
Szerbia, Monten. 28 1,4 0,8 10,5 1,9 8,2 1,5 3,3 42,2 2,6
Szlovákia 13,9 0,7 1,3 24,8 8,1 5,8 1,2 42,5 2 1,8
Szlovénia 18,4 0 0 73,2 4,6 2,4 0 0 0 1,4
USA 87 3,7 2,2 5,5 1,8 5,5 0 3,2 2,6 1,9
EU 34,4 1,5 3 28,3 4 17,6 1,2 8,3 2,3 7,9
Európa 33,5 2,5 6,2 25,2 3,7 15,3 1,4 7,8 4,6 7,2
Ázsia 84,9 2,7 3,1 5,5 1,6 1,8 0 4 1,9 2,2
Afrika 76 5,4 4,3 2,4 1,6 3,6 0 8,4 2,6 4,6
Amerika 86,6 3,9 1,8 5,2 2 5,5 0,2 3,6 3 2,2
Ausztrália 89,9 4,4 2,5 0,5 1,7 6,6 0 1,7 1,7 2
MINDÖSSZESEN 38,7 2,6 5,8 23,2 3,5 14,2 1,3 7,4 4,4 6,7
*Több régióban is tartózkodhat valaki egy utazás alkalmával. Forrás: KSH, 2007
Vendégéjszakák száma
Kereskedelmi szálláshelyen (ezer fő)
Szállodákban (ezer fő)
Külföldiek aránya szállodákban (%)
Kereskedelmi szálláshelyen (ezer éjszaka)
Szállodákban (ezer éjszaka)
Külföldiek aránya a szállodákban (%)
Debrecen 117 73 30 311 190 33Eger 94 62 41 302 147 45Győr 93 67 69 250 175 49Miskolc 130 55 19 259 107 24Pécs 158 52 41 306 117 36Sopron 143 93 34 360 224 25Szeged 128 74 40 238 146 31
Vendégek száma
Város
Kulturális nagyvárosok vendégforgalma, 2003
Egy vendégre jutó éjszakák száma (nap)
0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
Eger Győr Debrecen Sopron Miskolc Pécs Szeged
nap
Adatforrás: A kulturális turizmus magyarországi városi helyszíneinek pozícionálása, Földrajzi Értesítő 2006, 1-2.
OKM Kulturális Turizmus Stratégia 2006-2010(7 Regionális Operatív Programban: Turisztikai vonzerők fejlesztése) „Kulturális örökség – társadalmi megújulás” zászlóshajó program
Rekonstrukciók:• Országbemutató Program • Budai Vár rekonstrukciója• Eszterházy kastély• Zeneakadémia• Egri Líceum• Szépművészeti Múzeum• Szentendrei Szabadtéri Múzeum• Óbudai gázgyári negyed (Országos Műszaki Múzeum )• Kortárs Zenei Központ• A Pál utcai fiúk projekt
Pécs 2010• Pécsi Konferencia- és Koncertközpont• Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont• Nagy Kiállítótér• Zsolnay Kulturális Negyed• Közterek és parkok újjáélesztése
Forrás: Budapest stratégia, (5)
Budapest 44
Ételek 30
Kultúra általánosan 18
Nyaralóhely 14
Balaton 11
Bor 10
Kedves emberek 9
Osztrák-Magyar Monarchia 8
1956-os forradalom 7
Szegénység 7
Cigányság 7
Magyar nyelv 5
Építészet 3
Szép nők 3
Foci 3
Puszta 2
Fürdők 1
Lovas nemzet 1
Mi jut eszébe először Magyarországról? (%)
Milyen híres embereket ismer Magyarországról?Bartók Béla, Puskás Ferenc, Márai Sándor
Adatforrás: Mit tudnak a hollandok Magyarországról (4)
A felmérés kétezer megkérdezett válasza alapján készült Hollandiában 2004-ben.
Források:
• (1): Szerzők: Sulyok Judit: Kulturális turizmus az európai városokban; Turizmus Bulletin, 2005. 3. sz. 18-29. old.
• (2): Berki Mónika - Gonda Tibor: A kulturális turizmus magyarországi városi helyszíneinek pozícionálása; Földrajzi Értesítő, 2006. (55. évf.) 1-2. füz. 127-140. old.
• (3): Turizmus Magyarországon 2007;http://itthon.hu/szakmai-oldalak/letoltesek/turizmus-magyarorszagon-080829
• (4): Sándor Anna: Mit tudnak a hollandok Magyarországról; Turizmus Bulletin, 2005. 1. sz. 64-66. old.
• (5): Meszter László: Budapest főváros turisztikai stratégiája és 2010-ig szóló fejlesztési programja, Turizmus Bulletin 2006/3.
•OKM Kulturális Turizmus Stratégia 2006-2010; http://www.magyarorszag.hu/ShowBinary/repo/root/mohu/hirkozpont/hatteranyagok/kulturalis_turizmus
• Rátz Tamara: Kulturális turizmus és városfeljlesztés - Európa Kulturális Fővárosa; Turizmus Bulletin, 2006. 2. sz. 9-15. old.
• A világ turizmusának alakulása 2005-ben és 2006-ban;A 2006/2. UNWTO Barometer felmérés alapján összeállította: Sulyok Judit itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin_2006_2/Vilag_turizmus_novekedes.htm
• Kovács Balázs- Gerlach Viktor: A 2007-2013 közötti hazai fejlesztéspolitika turisztikai vetülete; Turizmus Bulletin, 2007. 3. sz. 36-47 old.