KTKU KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KUTATÓ UTÁNPÓTLÁS 2013 – 2014
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
KTKUKÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KUTATÓ UTÁNPÓTLÁS
2013 – 2014
2
ktku
3
Tisztelt Olvasó!
A Doktoranduszok Országos Szövetségében mű-ködő Közigazgatás-tudományi Osztály kiemelt célja, hogy a „közjóért” szellemiséget követve ké-pes legyen hazánkban megteremteni azt a fóru-mot, mely befogadja, átadja és közvetíti a közigaz-gatás elméleti, gyakorlati eredményeit, ezáltal az elvégzett kutatások és az alkotói munka tényle-gesen hozzájárulnak a magyar nemzeti közigaz-gatás fejlesztéséhez, megújításához.
Katalógusunk célja, hogy bemutassa a közigaz-gatás-tudományi kutató-utánpótlás szereplőit, valamint a tudomány iránti elkötelezettségünk-nek köszönhető 2013–2014. évi eredményeinket, sikereinket.
„Pro Publico Bono!”
A magyar közigazgatási oktatási rendszer a PhD-képzés elindításával vált teljessé 2013-ban, eh-hez illeszkedett a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztályának megalapítása, mely az év végére or-szágos szintű szakmai közösséggé nőtte ki magát, biztosítva ezzel a magyar közigazgatás-tudomány kutató-utánpótlását. 2013. június 21-én megtartott alakuló ülésünkön kiemelt célunknak tekintettük az első közigazgatás-tudományi doktori iskola el-
indulásának segítését, így szeptemberben segítő, együttműködő szándékunk és fellépésünk is hozzá-járult a doktori képzés sikeres elindításához. Ezzel első kiemelt feladatunkat teljesítettük, és további szakmai tervezést tudtunk kialakítani a tudomány már tapasztalt, neves képviselőinek közvetlen együttműködésével, támogatásával.
Aktív szerepünk oka nem más, mint az évek óta közösségre, kohézióra vágyó elhivatott kutatók jelenléte, akik készek, és együtt képesek tenni egy jobb közigazgatás működéséért, mindezt pro publico bono, a haza szolgálatában, a közjóért szellemiséget követve tesszük.
A jó közigazgatás alapvető ismérve az elhivatott-ság. Tagjaink elhivatottsága példátlan, komoly húzó- erő osztályunk működésében, így vagyunk képesek igazán felnőni a közigazgatás működésének és ha-tékonyságának vizsgálatához, fejlesztési javaslatai-nak megfogalmazásához. Az elmúlt egy év tapasz-talatai alapján hiszünk benne, hogy közösségünk további sikerekre tör, és nemcsak a mi tudomá-nyunk számára fog eredményeket hozni, hanem aktívan meghatározzuk országunk tudományos utánpótlásának életét, példaértékű összetartásról és szakmaiságról teszünk tanúbizonyságot.
Köszönjük tisztelt támogatóink és partnereink segítségét, együttműködését, mellyel megala-pozhattuk a közigazgatás fejlesztése érdekében folytatott tudományos munkáink fenntartható szakmai és szervezeti kereteit.
4
Dr. JávorAndráselnök
Magyar Kormány- tisztviselői Kar
A közigazgatás-tudomány sokak számára ismeretlen terület, miközben az azt mű-velők, az abban élők számára felpezsdült, izgalmas, érdekes világ, tele kihívásokkal, s még számtalan nem művelt részterület-
tel. Közigazgatásban dolgozni, a közjóért tenni az egyik legnemesebb hivatás. Nap mint nap megélni, hogy te-vékenységünkkel emberek sorsát befolyásoljuk, rajtuk segítünk, életüket tesszük szebbé és könnyebbé, a jelent és a jövőt élhetőbbé, emberibbé, ez hatalmas felelősség, ugyanakkor nagy öröm, lelket építő élmény.
Mindez magától nem megy, nem működik. Amit ma végzünk, abban benne vannak elődeink évszázados erőfeszítései, törvényekbe, rendeletekbe, kialakult szer-vezetekbe, azok működési rendjébe öntött tapasztalatai, tudása. Ha csak a magunk viszonylag rövid életét néz-zük, meglepve tapasztaljuk, hogy fiatalkorunkban végzett munkánk mennyit fejlődött, változott mind tartalmában, mind eszközeiben az évtizedek során. Ezek a változások sokszor spontán történtek, miközben évekkel, évtizedek-kel később visszanézve arra jövünk rá, hogy mennyivel eredményesebbek lehettünk volna, ha mindezt előre lát-juk, ha tudatosabban terveztük volna el a változásokat. Néha keserűen, néha rezignáltan állapítjuk meg, sajnos túl voltunk terhelve, nem maradt időnk a szakirodalom megismerésére, a töprengésre, a kutató kísérletezésre, a tapasztalataink feldolgozására, rendszerbe öntésére. Azaz sokat láttunk, tapasztaltunk, de ezt nem tudtuk új ismeretté, mások számára is használható tudássá for-málni.
Örömmel fedezzük fel, hogy vannak köztünk olyan ifjú kollégák, akik most mindezt elvégzik. Felkészültek, kí-váncsiak, kérdeznek, kérdéseikre ők maguk adnak
válaszokat, melyeket összevetnek a valós élettel, kipró-bálják, hogy ott működik, vagy sem. Rendszerbe öntik az így szerzett ismereteiket, közzéteszik, vitára késztetnek, álláspontjukat meg tudják védeni, ha kell, készek a kriti-kát elfogadni. Kutatók, fiatal tudósok, a jövő formálói és a következő generációk tanítói. Van bennük kellő alázat az elődök, a mesterek iránt, de tisztes „pimaszság” is, hogy akár évszázados, évtizedes tabukat is megkérdőjelezze-nek. Ég bennük a tűz, hogy új világot formáljanak, amely épít a tudomány eddigi eredményeire, de azt gazdagítja, megújítja, hogy a közigazgatás megmaradjon gyorsan változó korunkban is annak, ami mindig volt, emberköz-pontú, az emberért, az ember számára érthető módon működő szervezetnek, a közjó legfőbb kohójának, ahol a benne dolgozók mások életének kovácsai.
Az ő bemutatkozásukat, munkáik legjavát tartja kézben most az olvasó. Képet kapunk arról, hogy mi foglalkoz-tatja őket, hogyan képzelik el a közigazgatás egy-egy részterületének újjászervezését, milyen új funkciókat és szervezeti elemeket javasolnak, milyen következte-tések vonhatók le az összegyűjtött adatokból, milyen új indikátorokkal lehet mérni, nyomon követni munkánkat, javítani akár folyamatosan annak minőségét. Erőforrá-saink nem kimeríthetetlenek, azokkal eredményesen és hatékonyan kell gazdálkodni. Hatványozottan így van ez a humán erőforrásokkal. Napi „élményünk”, hogy nem vagyunk gépek, hanem értelemmel és érzelemmel meg-áldott lények, akiknek karban kell tartaniuk tudásukat, hogy megfeleljenek az eléjük állított feladatoknak, kihí-vásoknak.
Így érezzük meg és így tudatosul bennünk egyre inkább, hogy az, amit végzünk, a közigazgatás is egy tudomá-nyos diszciplína. Ahhoz, hogy eredményesek legyünk a közigazgatásban, ismernünk kell annak különböző te-rületeit, és értő módon kell alkalmaznunk a hétköznapi gyakorlatban. Ezért tölthet el jó érzés mindannyiunkat, amikor kézbe vesszük ezt a kötetet. Átolvasva nemcsak tudásunk gyarapodik, hanem egyre inkább azt érezzük, hogy a jövő jó kezekben lesz, hiszen ha a jövő nemzedé-kei ilyen kutatóktól, oktatóktól kapják majd ismereteiket, akkor a mi tapasztalataink sem fognak elveszni, és gyer-mekeink, unokáink Magyarországa is megbirkózik majd az előtte álló kihívásokkal csakúgy, ahogyan ezt tették elődeink, és tesszük ma mi is.
A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnökeként kívánom, hogy maradjon meg ez a fiatalos lendület, elkötelezett kutatói kíváncsiság a doktoranduszokban annak érde-kében, hogy munkájuk által kimagasló eredmények szü-lessenek a közigazgatás-tudomány területén Magyaror-szág és minden magyar honfitársunk javára. Köszönet nekik, hogy ezt a gazdag kötetet asztalunkra tették!
KÖSZÖNTŐ A DOSZ-KTO KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI KÉPZÉS ELINDULÁSÁRÓL SZÓLÓ KIADVÁNYÁHOZ
ktku
5
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a 012/10/V/1. sz. MAB-ha-tározattal (2012.12.07.) ismerte el a közigazgatás-tudományt a doktori iskolák létesítése szempontjából
új tudományágként. A döntés hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon megalakuljon az első Köz-igazgatás-tudományi Doktori Iskola, mely 2013 szeptemberében indult el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a közigazgatási képzési ág bázisintéz-ményében. A közigazgatási oktatási rendszer a PhD-képzés elindításával vált teljessé. Az új doktori iskola létrehozatala, a közigazgatás-tu-domány fejlődésének eredményei és a szakterü-let oktatói, kutatói aktivitása megkívánta, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségének gondozásában működő tudományos osztályok egyikében a közigazgatás-tudomány iránt elkö-telezett érdekképviselet jöjjön létre.
A tudományág művelői évek óta várták a lehetősé-get, hogy a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola létrejöttével hasonló érdeklődésű doktorandu-szokkal vegyék körbe magukat, ezzel segítve sa-ját tudományos vizsgálódásukat, az információá-ramlást és elsősorban a tudomány fejlődésének eredményeit bemutató kreatív alkotói bázis létre-hozatalát. A doktori iskola megalapítása által meg-teremtődött az első lépés e közösség intézményi kohéziójára, második lépésként elengedhetetlen volt a közösség szakmai kohéziója és érdekkép-viselete. A doktoranduszok megfelelő központi koordinációjával megteremthető az a szellemi közeg, amely képes befogadni, átadni és közve-títeni a közigazgatás elméleti és gyakorlati ered-ményeit országos szinten. A közigazgatásban be-következő fejlődési tendenciák vitathatatlanok, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program által új irányt vett a közigazgatás és az azt vizsgá-ló tudomány is. Ahhoz, hogy a kijelölt állami célok megvalósuljanak, továbbá a szakterület képviselői szervezettebb és központosítottabb szakmai ko-ordináció mentén tudjanak tudományos eredmé-nyeket elérni, összetartó közösségre van szükség.
Tekintve a tudományág művelőinek országos el-oszlását, önmagában a szakterület képviselőinek koordinációja is nagy feladatnak ígérkezett, de bíz-tunk benne, hogy a fentiekben említett központo-sított, tudományosan vezérelt közösségre régóta
„vágyó” tudományos elit hamar megtalálja a közös célokat és érdekeinek képviseletét a Doktorandu-szok Országos Szövetségének segítségével.
Kiemelten fontosnak tartjuk a DOSZ Közigazga-tás-tudományi Osztályának és a Nemzeti Köz-szolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának szoros együttműködését. Ezúton is köszönjük az egyetem fenntartói-nak és vezetésének, különösen Prof. Dr. Patyi András rektor úrnak a folyamatos támogatást. Az új doktori iskola alapjainak letételénél a kép-zésben részt vevők érdekképviseletét biztosító segítségre is szükség volt, a közigazgatási oktatási rendszert teljessé tevő képzés hatékonyságához elengedhetetlen a Közigazgatás-tudományi Osz-tály aktív jelenléte és képviselete. Fontos, hogy a képzésszervezés, valamint a megtervezésre kerü-lő szakmai programok, konferenciák, workshopok aktív résztvevői legyenek a tudományág dokto-randuszai, ennek biztosítása a Közigazgatás-tudo-mányi Osztály feladata. Így várható el, hogy a ki-tűzött tudományos célok és eredmények valóban megvalósuljanak, hasznosuljanak, és minden, a tudomány iránt elkötelezett doktorandusz hoz-zájáruljon a tudomány elismertségéhez, valamint eredményeihez − ez mindannyiunk érdeke.
A Közigazgatás-tudományi Osztály DOSZ-alapsza-bály alapján rögzítendő feladatai:
• az Osztály működését a DOSZ alapszabálya ér-telmében megszervezi, arról ügyrendet alkot,
• véleményt nyilvánít a DOSZ testületei által ho-zott tudományos tartalmú döntésekben,
• minden tudományszervezéshez, tudományos tevékenységhez kapcsolódó szervezői tevé-kenységet ellát a közigazgatás-tudományt jel-lemző igények, illetve az interdiszciplinaritá-son alapuló együttműködés jegyében.
A közigazgatás-tudomány doktorandusz közössége
6
Az osztály működése során az alábbi tudományos tevékenységeket végzi:
• országosan képviseli a közigazgatás-tudo-mány doktoranduszainak érdekeit;
• a közös közszolgálati kötelék alapján folyama-tos szakmai együttműködést folytat a hadtudo-mány és rendészettudomány doktoranduszai-val;
• véleményező és javaslattevő munkát végez a nemzeti felsőoktatási és tudománypolitikai szakterület által készülő törvény- és rendelet-tervezeteket illetően;
• közigazgatási esemény-adatbázist működtet, mely alapján minden közigazgatási szakmai eseményről időben tájékoztatja a tudomány művelőit, és ezáltal hozzásegít a sikeres tudo-mányos aktivitáshoz;
• tájékoztatja, és hozzásegíti tagjait a publikációs lehetőségekhez;
• részt vesz országos jelentőségű közigazga-tás-tudományi szakmai rendezvényeken és azok szervezésében;
• szakmai workshopokat rendez, melyen a dok-toranduszok betekintést adhatnak kutatásuk állásába, és lehetőség nyílik az aktuális köz-igazgatás-tudományi vívmányok közös megvi-tatására is;
• a tudomány szellemében fejleszti nemzetközi kapcsolatait, hozzásegíti doktoranduszait a nemzetközi pályázatokon, tanulmányutakon való részvételhez;
• együttműködik a közigazgatás-tudományban érdekelt hazai és külföldi doktori iskolákkal.
A Közigazgatás-tudományi Osztály munkáját az elnök irányítja és vezeti, az osztály alapítója és je-lenlegi elnöke Juhász Lilla Mária doktorandusz. A hatékony hazai és nemzetközi képviselet, valamint a magas szintű országos koordináció működteté-se érdekében az osztály tisztviselőket választott tagjai közül. Eszerint a főtitkári tisztséget Petró Csilla, a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkári tisztséget Tózsa Réka, az intézményi kapcsolato-kért felelős titkári tisztséget Bokor András dokto-randuszok töltik be.
ktku
7
Juhász Lilla Máriaelnök
Tudományos mottóm: „Az a siker, ha a te-hetség megtalálja a lehetőséget, ugyan-akkor hivatásunk során mindig mun-kánk értéke legyen az elsődleges. Ez a fenntartható siker alapja. A vezetés
nem felsőbbrendűség és parancs, a vezetés példa, a kötelességnek a tudata, a leleményesség, az em-berek megértése, nevelése és a sikerhez vezető le-hetőségek biztosítása.”
E gondolat mentén indítottam útjára a DOSZ-ban működő Közigazgatás-tudományi Osztályt. Immá-ron egy éve tudományos osztályelnökként segítem a közigazgatás-tudomány előrehaladását. Tudo-mány iránti elhivatottságom a Budapesti Corvi-nus Egyetemen elvégzett igazgatásszervezői alap-, majd a közigazgatási mesterszak során erősödött bennem, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának dok-torandusza vagyok, témavezetőm Dr. Kis Norbert, az egyetem továbbképzési és nemzetközi rektor-helyettese. Doktori tanulmányaimat az Amerikai Egyesült Államokban kezdtem, az Indiana Egyetem vendégkutatója és oktatója voltam fél évig. Az itt lá-tottak, a tudományszervezési munka tapasztalatai, a meghallgatott és megtartott előadások, valamint a kutatói lét jellegzetességei megbabonázták élete-met, így hazatérésemet követően a köz szolgálatá-ba helyeztem magamat. 2011-ben részt vehettem a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításában, az alapításért felelős miniszteri biztos közvetlen ta-nácsadójaként segíthettem a Magyary Program és az összehangolt közszolgálati életpályák fejlesztése-inek megvalósítását. 2012- ben az Emberi Erőforrá-sok Minisztériumában dolgoztam, a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár személyi titkáraként. 2013 óta a Nemzeti Közszolgá-lati Egyetem Vezető-és Továbbképzési Intézetének munkatársa vagyok, jelenleg az átfogó közigazga-tás-fejlesztést biztosító ÁROP Projektmenedzsment Központ megbízott vezetője vagyok. Az egyetem közalkalmazottjaként, a tudományos osztály elnö-keként és kutatóként elsődlegesen a mottómban meghatározott célokat követem. Hiszem, hogy min-denkinek a tehetségéhez mért lehetőséget meg kell adni, ezáltal válhat sikeressé és teljesedhet ki maga az ember, végső soron a jó állam működése.
A közigazgatási etika tudományos megújítása so-rán szeretnék értékeket közvetíteni és célokat adni a feltörekvő hivatali generációknak. Álláspontom szerint a hatékony etikai oktatás, nevelés egy „jobb közérzetű állam” megvalósulásához vezethet, ahol
– bár utópikus, de a cél önmagában a lényeg –, az emberek mosolyogva közlekednek, és társaikat se-gítve, pártatlanul, korrupciótól mentesen képesek még nagyobb eredmények elérésére, példaértékű életek megélésére és kiteljesítésére.
Kutatási terület: Közigazgatási etika és államelmélet
A VEZETŐSÉG BEMUTATKOZÁSA
8
Petró Csillafőtitkár
A DOSZ-KTO főtitkári tisztségének ellá-tására 2013 októberében szavaztak számomra bizalmat osztályunk tag-jai. Betöltött tisztségem keretében fő feladataim közé tartozik az osztály
életének szervezése, a működéséhez szükséges adminisztratív háttér biztosítása, jelenlegi és jö-vőbeli tagjainkkal, partnereinkkel való folyamatos kapcsolattartás, és projektkoordináció.
Eddigi pályafutásomat tekintve elmondható, hogy az alap- és mesterképzést a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán végeztem, ahol okleveles igazgatásszervezői és közigazga-tási menedzseri képesítést szereztem. Ezt követő-en a magánszférában kezdtem el tevékenykedni, közbeszerzési referens munkakörben európai uniós projektek közbeszerzésében szereztem két-éves tapasztalatot. Viszont érdeklődésem a köz-igazgatás-tudomány művelése iránt továbbra is fennmaradt, így 2010 szeptemberében a Nemzeti Közigazgatási Intézetben helyezkedtem el, ahol köz-igazgatás-fejlesztési projektek koordinációját lát-tam el. Részt vettem az intézet által indított humán erőforrás tárgyú projektek szakmai megvalósítá-sában, különösen: kiválasztási eljárás fejlesztése,
kormányablak-ügyintézők kiválasztási eljárásának módszertani támogatása, új teljesítményértékelési rendszer kidolgozása, munkaköralapú rendszer előkészítése a közszolgálatban. 2013 júliusától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Tovább-képzési Intézetének továbbképzési szakértőjeként látok el feladatokat a közszolgálati tisztviselők új országos továbbképzési rendszerének fejlesztése kapcsán.
Doktori tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolában kezdtem meg. A tavalyi évi átjelentkezést követő-en a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazga-tás-tudományi Doktori Iskola harmadéves dokto-randuszaként érdeklődésem és kutatási témám elsősorban a közszolgálati személyzeti politika fej-lődésének, aktuális irányvonalainak vizsgálatára terjed ki. Szerencsére a munkám során szerzett gyakorlati tapasztalataimat a kutatómunka során is hasznosítani tudom, és fordítva is.
Hosszú távú célom, hogy kutatási eredményeimmel és munkámmal hozzájárulhassak a közszolgálati humán kultúra területén szükséges szemléletvál-táshoz, a terület megújításához, és folyamatos fej-lesztéséhez.
Kutatási terület: Közszolgálati személyzeti politika
ktku
9
Tózsa Rékanemzetközi kapcsolato-kért felelős titkár
Közigazgatási szakértői végzettségem-nél fogva régóta foglalkoztat a prag-matikus tudomány. Meggyőződésem szerint a közigazgatás-tudomány célja sem lehet más, mint innovatív
megoldások kidolgozása gyakorlati problémákra, a komplex nemzetközi környezetünk által kínált tudás saját hasznunkra való fordítása. A közigaz-gatási képzés és személyügy, valamint a felsőokta-tás területén szerzett középvezetői tapasztalatom megerősített abban, hogy társadalmunk felemelke-désének egyik legfontosabb letéteményese a köz-igazgatás.
Az ország versenyképességét, a kormányzati telje-sítményt alapvetően befolyásolja a közigazgatás mi-nősége, teljesítménye és hatékonysága. Kutatásom az Egyetemen működő Jó Állam Index kutatás hato-dik dimenziójához kapcsolódva azt vizsgálja, milyen feltételek teljesülése esetén tekinthetjük a magyar közigazgatási rendszert hatékonynak. A vizsgálat módszertanának nóvuma, hogy nem egy nemzet-közi benchmarking-rendszert kíván létrehozni,
hanem a magyar nemzeti célkitűzésekhez képest kívánja mérni a közigazgatás teljesítményét. Kuta-tómunkám során jelentős szerephez jut a nemzet-közi összehasonlítás módszertana, a tudásalapú társadalmak bevett gyakorlatainak elemzése.
Hosszú távú célom, hogy kutatásommal hozzájárul-jak a közigazgatási reformok sikeréhez, módszer-tanilag megalapozott és gyakorlatban alkalmazha-tó javaslatokat tegyek a közigazgatási stratégiáért felelős szereplőknek.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigaz-gatás-tudományi Osztály (DOSZ-KTO) nemzetközi titkáraként, illetve a Postgraduates International Network (PiNET) elkötelezett tagjaként azon dolgo-zom, hogy a tudományterület többi doktorandu-sza számára is könnyen hozzáférhetővé váljon a nemzetközi tudományos kommunikáció eszköztá-ra, módszertana, valamint az információáramlás segítségével elérhetőbbé váljanak a nemzetközi mobilitási lehetőségek, konferenciák, projektek, fo-lyóiratok, és közös erővel építsük a fiatal tudomány-terület magyar arculatát külföldön.
Kutatási terület: A közigazgatási teljesítmény és hatékonyság
10
Bokor Andrásintézményi kapcsolato-kért felelős titkár
A közszolgálat számomra több mint életpálya: a köz érdekében végzett felelősségteljes, elhivatott munka, oly-kor napi küzdelem. Öt éve dolgozom a központi közigazgatásban, három
éve középvezetőként, projektvezetőként. A gyakor-lat számos esetben írta felül az elméleti dogmá-kat, máskor jól kimunkált koncepciók, struktúrák mentettek meg bedőlni látszó folyamatokat, rend-szereket. Fontos a szakmai munka tudományos hátterének megalapozása, így lehet folyamatosan megújulni és fejlődni. A doktori képzés az életpálya fontos része lehet azáltal, hogy szélesíti a perspek-tívákat, megújuló tudományos közösséget teremt, és erősíti a megalapozott és minőségi tudásra való igényt.
Doktori témaválasztásom az állami vagyonpolitika vizsgálatára esett. Az állam működésének eredmé-nyessége-hatékonysága (és hasznossága) szem-pontjából ugyanis a leginkább mérvadó, hogyan kezeli saját vagyonát, felelősen gazdálkodik-e a rendelkezésre álló vagyonelemekkel, hogyan képes gyarapítani azt.
A vagyonpolitika hathatós eszközként segítheti te-hát az államot gazdaságpolitikai programja meg-valósításában és a társadalmi szükségletek kielégí-tésében. A vagyonpolitikát érintő koncepciók olyan megoldásokat eredményezhetnek, amelyek révén az állam, tulajdonosi jelenlétét megerősítve a stra-tégiai vállalatokban, hatást gyakorolhat a piaci fo-lyamatokra is.
A világgazdasági válság tanulságai közül az egyik legfontosabb: egy erős állam, amely működése so-rán kiemelt társadalmi feladatokat és hosszú távú stratégiai szempontokat is szem előtt tart, köny-nyebben képes kezelni a válsághelyzeteket, mert több eszközzel bír, mint az önmagát felszámoló, gyenge állam.
Doktori tanulmányaim során számba veszem a legfontosabb nemzetközi példákat, valamint az Eu-rópai Közösség vonatkozó jogforrásait. A kutatás során közpolitikai, gazdasági, társadalompolitikai aspektusból is elemzésre kerül a téma relevanciája.
Kutatási terület: Az állami vagyonpolitika vizsgálata
ktku
11
A magyar közigazgatási oktatási rend-szer a PhD-képzés elindításával vált teljessé 2013-ban, ehhez illeszkedett a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osz-tályának megalapítása, mely az év vé-
gére országos szintű szakmai közösséggé nőtte ki magát, biztosítva ezzel a magyar nemzeti közigaz-gatás-tudomány kutató-utánpótlását.
Aktív szerepünk oka nem más, mint az évek óta kö-zösségre, kohézióra vágyó elhivatott kutatók jelen-léte, akik készek, és együtt képesek tenni egy jobb közigazgatás működéséért, mindezt pro publico bono, a haza szolgálatában, a közjóért szellemiséget követve tesszük.
2013–2014. évi eredményeink, melyek lefedik működésünk szakmai kereteit:• jelenleg félszáz megválasztott tag, országos lefedett-
ségben• közigazgatási esemény adatbázist működtetünk tag-
jaink között és folyamatosan továbbítjuk a tudomá-nyos lehetőségeket
• országos szakmai koordináció működtetése: tudomá-nyos konferenciák szervezése, részvételi lehetőségek közvetítése, publikációs lehetőségek biztosítása, hazai és nemzetközi pályázatokban való részvétel, kutatási programokban való részvétel, a gyakorlati közigazga-tással való szoros együttműködés-információcsere és kölcsönös tájékoztatás
• a közigazgatás-tudományi doktori képzés országos népszerűsítése (országos konferenciák szervezésében való részvétel, országjáró körút szervezése, NKE-dok-toranduszkonferenciák rendezése, Tavaszi Szél Dokto-randusz Konferencián önálló szekció szervezése idén először)
• közigazgatás-fejlesztésért felelős állami vezetéssel való szoros együttműködés (támogatott munkaterv alapján a közigazgatás-fejlesztés hazai és nemzetközi képviselete, kutatási munkálatokban való részvétel, tudományos-pályázati lehetőségek közvetítése dokto-randuszok számára, országos kutató-szakértői prog-ram kialakításában való részvétel)
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem (kiemelt kapcsolat a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolával, az NKE Doktorandusz Önkormányzat munkájának segítése,
egyetemi tudományos munkák, konferenciák támo-gatása)
• Magyar Kormánytisztviselői Kar (minden kormány-tisztviselő számára tájékoztatást nyújtunk a közigaz-gatás-tudományi doktori képzésről és tudományos lehetőségekről - az MKK Közgyűlés 2014. február 22-i határozata alapján elismerve)
• Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezete (tudo-mányszervezés, publikációs lehetőségek biztosítása)
• Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete (tudományszervezés, tudományos lehetőségek biz-tosítása – cél: közszolgálati életpályák összehangolt fejlesztése és átjárhatóság biztosítása)
• Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás tudomá-nyos folyóirat (publikációs fórum biztosítása, szakmai kontroll biztosítása – lektorálás, mentorálás)
• Új Magyar Közigazgatás tudományos folyóirat (publi-kációs fórum biztosítása, szakmai kontroll biztosítása
– lektorálás)• DOSZ Hadtudományi Osztály (tudományszervezés, tu-
dományos lehetőségek biztosítása - cél: közszolgálati életpályák összehangolt fejlesztése)
• NKE Ostrakon Szakkollégium együttműködése, mely során a közigazgatási BA- és MA-hallgatókat mentori szerepben készítjük fel a doktori képzésre, megterem-tettük ezzel az átjárhatóságot és fenntarthatóságot a közigazgatás-tudományi BA-, MA- és PhD-képzés tu-domány iránt elhivatott hallgatói között.
Tudományszervezési referenciáink:• Tavaszi Szél Országos Doktorandusz Konferencia
szervezése, Közigazgatás-tudományi szekció (Sopron 2013, Debrecen 2014)
• Haza szolgálatában országos közszolgálati konferen-cia szervezése I. (2013) és II. (2014) (Nemzeti Közszolgá-lati Egyetem, külön szekció)
• Radio Orient- A Közigazgatás Rádiója: rádiós interjú a tudomány népszerűsítő kampány részeként, és sajtó-közlemény országos megjelenése
• Országos roadshow sorozat a közigazgatás-tudo-mányi képzés népszerűsítéséért (budapesti és vidéki egyetemek részvételével)
• Közszolgálati tudományos utánpótlás kerekasztal be-szélgetés szervezése (2014., NKE)
• PINET (Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Nemzetkö-zi Szövetsége) kapcsolatok erősítése, rendezvények szervezésében való közreműködés (Petró Csilla)
• DOSZ Nyári tábor 2014. Miskolci Egyetem, Sportnap szervezése (Bokor András)
• Campus Hungary 2014. pályázaton való osztályrész-vétel (Tózsa Réka)
• „Kutatói nap a sikeres doktori tanulmányok elvégzésé-ért” rendezvény (2014., NKE)
A DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztály tevékenysége
12
Aggod- Fekó Adrienn
Doktori tanulmányaimat 2004-ben kezdtem el a Miskolci Egyetem „Vál-lalkozáselmélet és gyakorlat” Doktori Iskolában, ahol 2007-ben abszolutóriu-mot szereztem. 2013 szeptemberében
felvételt nyertem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájába, ahol a fokozatszerzési eljárást tervezem lefolytatni. Disz-szertációmban az elektronikus közigazgatás fejlő-désével foglalkozom az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és az Államreform Operatív Program tapasztalatai alapján.
A téma iránti szakmai érdeklődésem az ezen a te-rületen végzett korábbi kutatásaimon, valamint a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósá-gánál végzett munkám során szerzett tapasztalato-mon alapul. Közigazgatási, majd Európai Unió szak-irányos hallgatóként is érdekelt már a közszféra és közigazgatás fejlődése, az ott zajló innovatív fo-lyamatok, és a hatékonyság kérdése. Későbbiekben az információs és kommunikációs technológiákkal, az e-szolgáltatásokkal és a tudásalapú gazdaság-gal kapcsolatos nemzetközi kutatási projektekben vettem részt, melyek főként a közigazgatás és köz-szféra innovációjára, az IKT K+F-re, a szélessáv-fej-lesztésekre és az e-szolgáltatásokra (eGovernment,
eHealth, eLearning, eBusiness) irányultak. Ezek alapján alakult ki később az a tématerület, amely-lyel foglalkozom disszertációmban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) széles körű elterjedése az állami szférában az elektronikus kormányzat fejlődésében mutatkozik meg, melynek fontos szerepe van a jobb minőségű közszolgálta-tások nyújtásában az állampolgárok és üzleti szer-vezetek felé. Kutatásaim során az elektronikus köz-igazgatás fejlődését, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelését vizsgá-lom. Hazánkban a 2007–2013 közötti időszakban az elektronikus közigazgatás fejlődése szempontjából meghatározóak voltak az Elektronikus Közigazga-tás Operatív Program és az Államreform Operatív Program keretében elindult projektek, ezért ezeket alapul véve elemzem dolgozatomban a célrend-szert, az eredményeket és a jövőbeli feladatokat az elektronikus kormányzat fejlődése terén. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program alap-vetően az elektronikai fejlesztéseket tartalmazza, a közigazgatás belső folyamatainak megújítását és a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogatja, míg az Államreform Operatív Program a szükséges humán és szervezeti fejlesztéseket biztosítja.
Kutatási terület: Az elektronikus közigazgatás fejlődése, az elektro-nikus közigazgatási szolgáltatások hatékonyságá-nak növelése
A KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KUTATÓ UTÁNPÓTLÁS AKTÍV TAGJAI
ktku
13
Bárczi Miklós
2003 óta dolgozom a magyar közigazgatás külön-böző szintjein, szakterületem a roma integráció, az esélyegyenlőségi politikák, valamint a feltörekvő or-szágok fejlesztéspolitikája (elsősorban Brazília).
Közigazgatási alap- és szakvizsgát 2003-2004-ben tettem, majd vezetői gyakorlatot is szereztem a Somogyi Esély Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként, va-lamint (2006-2007) a Jezsuita Roma Szakkollégium rektoraként (2011-2012).
A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöksé-gi (2011-2012), majd felügyelőbizottsági (2012-2013) tagja is voltam.
Kutatási területem kapcsán jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, illetve a központi közigaz-gatásban, valamint vezetőképző intézményekben kutatok.
Felsőfokú végzettséget egyetemi szakközgazdász-ként (nemzetközi kapcsolatok szak) a budapesti Andrássy Egyetemen (AUB) szereztem (MSc), vala-mint a Pannon Egyetem BTK, német nyelvtanári szakán (DaF – BSc).
Kutatói ösztöndíjat több alkalommal nyertem el: Brazil Külügyminisztérium 2000–2001, Faludi Fe-renc ösztöndíj (magyar jezsuiták) 2003–2004, Ro-bert Bosch Stiftung 2006–2008, Porticus Düssel-dorf 2008–2010.
A PhD-abszolutóriumot 2010-ben a Kaposvári Egye-tem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Dok-tori Iskolájában szereztem meg.
Németül, portugálul felsőfokon, angolul pedig kö-zépfokon beszélek.
Kutatási terület: Szervezeti integritás és esélyegyenlőség a közszol-gálatban, a tisztviselői életpályát támogató mentori programok
14
Bende Zsófia
A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázi-umban érettségiztem 2001-ben. Első diplomámat a Szegedi Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Kar elektronikus sajtó és nemzetközi
kommunikáció szakán szereztem, s diplomamun-kámban a humanitárius segélyezés kommuniká-ciós oldalát vizsgáltam. Első egyetemi éveim alatt a Sanoma Budapest Zrt. Kiadónál dolgoztam szer-kesztő gyakornokként.
2009-ben végeztem a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar igazgatásszervező szakán, ahol demonstrátor voltam a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszéken, s tagja voltam a Nem-zetközi és Európai Jogi Tudományos Diákkörnek, valamint a Kínai Tudományos Diákkörnek. Szak-mai gyakorlatomat az Országgyűlési Hivatal Civil Irodájában töltöttem. Második diplomamunkámat és OTDK-dolgozatomat a nemzetközi humanitárius és fejlesztési segélyezési együttműködésből írtam.
2009-2011 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Humán Erőforrás Programok Irányító Ha-tósága Szociálpolitika és Bűnmegelőzés Szakterü-letén dolgoztam: pályázati és kiemelt programok előkészítésében, bírálatában és a megvalósításuk nyomon követésében vettem részt.
2012-ben harmadik diplomamunkámat a Budapes-ti Corvinus Egyetem/Nemzeti Közszolgálati Egye-tem Közigazgatás-tudományi Kar Európai és nem-zetközi igazgatás mesterképzésén írtam, melyben az Afrika és Európa közötti migrációt dolgoztam fel.
Képviselője voltam a Nemzeti Közszolgálati Egye-tem Doktorandusz Önkormányzatának, s tagja va-gyok a Doktoranduszok Országos Szövetsége Köz-igazgatás-tudományi, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége Hadtudományi Osztályának.
Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigaz-gatás-tudományi Doktori Iskola végzős doktoran-dusz hallgatójaként a nemzetközi migráció és a kísérő nélküli kiskorú menekültek európai és ma-gyarországi helyzetének kutatásával foglalkozom, mely a hazai szakirodalom egyik mélységében még fel nem tárt területe. A lelkiismeretes és széles körű kutatói munka hitelessége és eredményessége ér-dekében a doktori iskolai tanulmányok mellett több migráció-specifikus képzést is elvégeztem, vala-mint óraadóként részt veszek a Közigazgatás-tudo-mányi Kar nemzetközi migráció tárgy oktatásában.
2015-ben egy ösztöndíjas program keretében Olaszországban, a Bolognai Egyetemen folytatom a PhD-gyakorlatomat és kutatásomat.
Kutatási terület: Nemzetközi migráció, kísérő nélküli kiskorú menekültek
ktku
15
Berki Gábor
Berki Gábornak hívnak, 48 éves vagyok, Budapesten élek fogorvos feleségem-mel és 10 éves kislányommal. Doktori tanulmányaimat a Nemzeti Közszolgá-lati Egyetem Katonai Műszaki Doktori
Iskolájában 2012-ben kezdtem, állami ösztöndí-jasként nappalin. Első diplomámat a Gábor Dénes Főiskolán szereztem, mint informatikus mérnök, a másodikat a Rendőrtiszti Főiskolán, az átképzőn. A mesterszakot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye-temen végeztem 2010-ben.
1987-től kezdtem dolgozni a Belügyminisztérium-ban. Az itt töltött 23 év alatt különböző híradó és informatikai beosztásokban szolgáltam több szol-gálati helyen. 1999-ben fegyveres békefenntartói misszióban vettem részt Egyiptomban, katonai
rendőri feladatokat láttam el több mint egy éven ke-resztül. 2010-ben rendőr századosként szolgálati nyugállományba vonultam.
2012-ben választottak meg az NKE Doktorandusz Önkormányzat képviselőjének, ahol 2014 januárjá-ig aktívan dolgoztam. 2013-ban elnyertem a DOSZ Hadtudományi Osztályának elnöki székét, ezen fel-adatomat jelenleg is nagy kedvvel és örömmel vég-zem. Tagja vagyok a Magyar Hadtudományi Társa-ságnak, az Elektronikai, Informatikai és Robotikai Szakosztályban. Önkéntesként részt veszek a Nem-zetközi Gyermekmentő Szolgálat „Biztonságosabb internet” programjában, ahol iskolákban gyerekek-nek, szülőknek és tanároknak tartunk előadásokat a biztonságosabb internethasználatról.
Kutatási terület: Számítógép-hálózati hadviselés, ennek a Magyar Honvédségben történő kialakításának lehetőségei
16
dr. Boda Boglárka
Dr. Boda Boglárka vagyok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás- Tudományi Doktori Iskola szervezett részidejű képzésének másodéves hall-gatója. Az Államigazgatási Főiskola el-
végzését követően Pécsett szereztem jogi diplomát. Jogi szakvizsgával rendelkezem. Közel három évig dolgoztam a privát szférában. Ezt követően több mint egy évtizedet a közigazgatásban tevékenyked-tem. Egy évet dolgoztam a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Életpálya Iroda vezetőjeként.
Kutatásomat az Emberi Erőforrás kutatási terü-leten végzem. Kutatási témavezetőim: Dr. Szakács Gábor CSc és Dr. Imre Miklós CSc.
A személyes érdeklődésen túl témaválasztásomat az is indokolta, hogy a napi munkám szorosan kap-csolódik kutatási témámhoz. Jelenleg ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettesének titkársá-gát vezetem. Kutatási ambícióim elsősorban a tel-
jesítményértékelést végző értékelő vezetők szere-pének és felelősségének vizsgálatára irányulnak. Természetesen ez a feladat nem végezhető el a teljesítményértékelés egész rendszerének áttekin-tése nélkül. A teljesítményértékelés folyamatának kulcsszereplője és fő felelőse az értékelő vezető. A formálisan vagy rosszul végzett teljesítményér-tékelés negatívan befolyásolhatja az egyéni telje-sítményt, és ronthatja a vezetés hitelét. A lelkiis-meretesen végzett teljesítményértékelés viszont jelentősen elősegíti a szervezet céljainak hatékony megvalósítását. Tudományos kutatásom egyik célja egy olyan módszertan kidolgozása, amely segítséget ad az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelési feladat szakszerű, objektív, interaktív elvégzéséhez. A kutatás célja ezenkívül a közszolgálatban Ma-gyarországon 2013-ban bevezetett új teljesítmény-értékelési rendszer tapasztalatainak feldolgozása és a teljesítményértékelési szisztéma esetleges hi-ányosságainak kiküszöbölésére irányuló javaslatok megfogalmazása a továbbfejlesztés érdekében.
Kutatási terület: Az értékelő vezetők szerepe, felelőssége az egyéni teljesítményértékelés sikere szempontjából
ktku
17
Bordás Péter
Bordás Péter vagyok, a Debreceni Egye-tem Marton Géza Állam- és Jogtudo-mányi Doktori Iskolájának másodéves doktorandusz hallgatója. 2013 szep-temberében kezdtem doktori tanulmá-
nyaimat a kar Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszékének munkájába bekapcsolódva. Témave-zetőm Prof. Dr. Horváth M. Tamás tanszékvezető, egyetemi tanár.
A Debreceni Egyetemen 2011-ben igazgatásszer-vező, majd 2013-ban közigazgatási menedzser oklevelet szereztem kitüntetéses minősítéssel. Ta-nulmányaim során több alkalommal Kari Kiemelt Ösztöndíjban, 2012-ben Köztársasági Ösztöndíj-ban, 2013-ban Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíj-ban, majd a kar által adományozható Domokos Lajos- díjban részesültem. 2013. év májusától de-cemberig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályán dolgoztam, s ezzel tapasztalatot szerezhettem a közigazgatás gyakorlati oldaláról is. Ennek köszönhetően azóta egészen más szemmel nézek a közigazgatásra, a benne dolgozókra és az egész igazgatási szerve-zetrendszerre.
2013 szeptembere óta részt veszek az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoportjának munkájában, melynek keretében 2014 tavaszán egy nagyszabá-sú kutatás során egy közepes méretű magyar vá-ros közszolgáltatási hálózatának empirikus vizsgá-latában vehettem részt.
Tudományos érdeklődésem sokrétű, nem csak az állam- és jogtudományok területére korlátozódik. Ezt bizonyítja, hogy 2014-ben okleveles közgazdász diplomát is szereztem vezetés és szervezés szakon, emberierőforrás-menedzsment szakirányon a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtu-dományi Karán. Továbbá marketing- és reklámügy-intéző, valamint idegenvezető szakmai képesítéssel is rendelkezem.
Doktori kutatási területem sem szűkíthető le egyetlen tudományterületre, többoldalú megköze-lítésben vizsgálom az egyes jelenségeket. Kutatási témám a Közfeladatok ellátása helyi szinten, az ön-kormányzat kialakuló új szerepköre a feladatfinanszí-rozás tükrében címet viseli. Ennek keretében vizs-gálom a közfeladatok kormányzati szintek közötti megosztását és finanszírozási megoldásait. Kitérek a helyi szinten megjelenő és ellátandó közfeladatok katalógusára hazai és nemzetközi összehasonlí-tásban. Górcső alá veszem a helyi önkormányzatok finanszírozásának rendszerváltást követő forrás-szabályozási modelljét, majd a 2013. évtől beveze-tett feladatfinanszírozási megoldást. Mindezeket a témákat tág értelemben, a hozzájuk kapcsolódó társadalmi, gazdasági jelenségeket figyelembe véve vizsgálom. Olyan témák tárgyalására is sor kerül, mint a helyi testületi döntéshozatal, az adósság-konszolidáció, vagy épp a közös önkormányzati hivatalok kialakításának lokális szintre gyakorolt közpénzügyi hatásai. Célom nemcsak az, hogy álta-lános megállapításokat vonjak le a hazai és nemzet-közi gyakorlat alapján, hanem olyan eredményeket kívánok felmutatni, melyek a helyi önkormányzati rendszer finanszírozásának jobbítása, továbbfej-lesztése felé mutatnak.
Kutatási terület: A közfeladatok ellátása helyi szinten, az önkor-mányzat kialakuló új szerepköre a feladatfinanszí-rozás tükrében
18
Bozsó Gábor
Bozsó Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Dok-tori Iskolájának másodéves doktoran-dusza vagyok. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2010-ben végeztem el a
közigazgatási szakértői egyetemi szakot, valamint 2011-ben a Corvinus Gazdálkodástudományi Karán szereztem közgazdász diplomát.
Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Ál-lam Kutatóműhelyének ügyvivőjeként koordiná-lok egy kiemelt kutatási projektet. Tagja vagyok a DOSZ Közigazgatás-tudományi osztályának is. Az egyetemi évek alatt a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék demonstrátora és a Tudományos Diák-kör titkára, három éven át pedig a Magyary Zoltán Szakkollégium tagja voltam. Az egyetemi tanulmá-nyi és közéleti tevékenységemet kétszer köztár-sasági ösztöndíjjal, kétszer kerületi ösztöndíjjal és dékáni elismeréssel jutalmazták. Az egyetemi lehetőségeimet igyekeztem kihasználni külföldi tapasztalatszerzésre, így az Erasmus-program keretén belül jártam Franciaországban, vala-mint a diplomaszerzés után Londonban a Leo-nardo-program segítségével. Az első kutatási té-mámban – az európai közszolgálat – a tárgyfelelős felkérésére meghívott oktatóként több előadást is tartottam. Ez is erősítette az ambíciómat a tu-dományos, oktatói pályára. Az EU közszolgálata té-
mával évfolyamdolgozatként, majd szakdolgozat-ként foglalkoztam. A doktori iskolában az emberi erőforrások szakterületen belül Dr. Hazafi Zoltán témavezetésével foglalkozom a kérdéskörrel. Cé-lom az európai közszolgálat tudományos vizsgá-latából hasznos tapasztalatokat meríteni, melyek a hazai új, stratégiai szemléletű közszolgálati em-berierőforrás-gazdálkodás reformfolyamataihoz is hozzájárulhatnak. Nemrégiben foglalkoztam a személyek szabad mozgása szempontjából a köz-szolgálat kérdéskörével, mely kivételt képez az alapelv alól, de ez már csak indokolt esetben ér-vényesíthető. Tervezem részletesen vizsgálni az EU-s közszolgálatra vonatkozó bírósági döntése-ket és ezek hatását értékelni a tagállami közigaz-gatások személyzetpolitikájával összevetve. A ku-tatás kiindulópontja a tagállami hatások elemzése az uniós szervezet és közszolgálat történeti fejlő-désére. Az egyedi esetek rendszerező feldolgozá-sán keresztül összefüggéseket találni és általános értékeket, elveket, szabályokat megfogalmazni. Ezenkívül szándékozom a szabályozás utóbbi idő-ben végbement legújabb reformjait is feldolgozni. Érdeklődésem még számos más területre is ki-terjed: közpolitika, nemzetközi kapcsolatok, gaz-daságpolitika és a stratégiai emberierőforrás-me-nedzsment határterületeire.
Kutatási terület: Az Európai Unió emberierőforrás-gazdálkodása
ktku
19
Buda Lorina
2013-ban kezdtem el tanulmányaimat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témám az Európai Unió válságkezelésének gazdasági és intézményi elemzése, mellyel már legelső diplomám megírása óta foglalkozom.
Közgazdász végzettségemet egészítettem ki az Egyetem nemzetközi igazgatási szakértő mester-képzésével, mely után egyértelművé vált, hogy kuta-tási témám valójában a közgazdaság és közigazga-tás peremterületén helyezkedik el, ezért kezdtem el az Egyetem Doktori Iskoláját.
A 2007-ben kitört gazdasági és pénzügyi világvál-ság az Európai Uniót sem hagyta érintetlenül. A válság begyűrűzése felszínre hozta az euróövezet már eleve meglévő problémáit, és felnagyította azokat. Ezáltal a kezdeti bankválság mára egy ál-
lamadósság- és politikai válsággá nőtte ki magát. Egyértelművé vált, hogy a globális gazdaság körül-ményei között nem működnek a piac önszabályozó, diszfunkciókat kiküszöbölő mechanizmusai. Ebből következően a jövőben sokkal jelentősebb szerepet játszik az állam és a közigazgatás a gazdasági és társadalmi egyensúly fenntartásában, a közérdek és a közjó érvényesítésében. A gazdasági és pénz-ügyi világválság már eddig is rengeteg intézkedést kényszerített ki az Európai Unióból, de korántsem lehet még befejezettnek tekinteni az átalakulást. Kutatásom alapját azon lehetetlenségi háromszö-gek adják, melyekkel bebizonyítom, hogy az eddig meghozott intézkedések nem oldják fel teljes egé-szében az EU problémáit, így a közeljövőben újabb szabályozásokra és intézmények létrehozására lehet számítani.
Kutatási terület: Az Európai Unió válságkezelésének hatásai az EU intézményrendszerére
20
Dömötör Ildikó
Dömötör Ildikó, Közigazgatás-tudo-mányi Doktori Iskola, I. évfolyam. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Köz-igazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézetének oktatója,
tréner. Oktatási tevékenységem mellett folyamato-san részt veszek tananyagfejlesztésben és trénin-gek tartásában is. A Magyary Program törekvései-vel összhangban a Kormány egyik fő célként tűzte ki a közigazgatás működésének ésszerűsítését és hatékonyságának növelését. A reform kapcsán két nagyszabású és merőben új képzést emelnék ki, melynek kidolgozásában és lebonyolításában részt vettem. Elindult a KAB (Kormányablak ügyintézők) képzése, melynek köszönhetően már több mint 7000 köztisztviselő vett részt a képzéseken. Ennek fő célja az ügyfélbarát és közszolgálati attitűd fej-lesztése, az ügyfélorientált közigazgatás erősítése, a bizalom kiépítése, melynek eredményeképpen az ügyfelek is elégedettebbek lesznek az ügyintézés menetével, és pozitívabb képet alakíthatnak ki a
közigazgatásról. Több mint 60 tréner bevonásával az ország minden területén folytak képzések, érzé-kenyítő tréningek a minőségibb munka kialakításá-nak érdekében.
A másik látványos elmozdulás az integritás-ta-nácsadó szakirányú továbbképzés elindítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amely a Kor-mány korrupciómegelőzési törekvésének, illetve a korrupció megszüntetésének egyik pillére. E képzésben is részt vehettem, melynek során fo-galmazódott meg bennem, hogy ezt a területet szeretném kutatni doktoranduszként. Az Euró-pai Unióban már korábban megfogalmazódott az igény a korrupció visszaszorítására, megfé-kezésére, melynek eredményeképpen elindultak különböző projektek is (OECD, 2009). A kiemelt projekt keretében – szintén a közigazgatás meg-újítása érdekében – elindulhatott az integritás-ta-nácsadók szakirányú képzése Egyetemünkön a KIM támogatásával.
Kutatási terület: Az integritás-tanácsadó, mint új munkakör a közszférában
ktku
21
Erdős Szabolcs
Első diplomámat a karon szereztem igaz-gatásszervezőként 2004-ben. Pályakez-dőként a versenyszférában sikerült elhelyezkednem tanácsadóként. Az EU pénzügyi alapjaiból érkező pályázati tá-
mogatások önkormányzatokhoz és helyi gazdasági szereplőkhöz való közvetítésével szerteágazó ta-pasztalatot gyűjtöttem e témában. 2009-ben végez-tem a Szent István Egyetem GTK-VATI-n, közgaz-dász szakon, BA, pénzügy-számvitel szakirányon. Közben 2010-ben a Pallas Athéné Oktatási Köz-pontban közbeszerzési referensi OKJ-képesítést szereztem. Végül 2012-ben a Szent István Egyetem GTK-n pénzügy MSC-szakot végeztem. Ugyaneb-ben az évben a hobbimnak hódolva a Borkollégi-um szervezésében minősített WSET borszakértői címet is szereztem. 2006 óta vagyok a kar külsős oktatója. Először szakkollégiumi kurzust tartottam, majd 2007-től az Integrált vidékfejlesztés című vá-lasztható tantárgyat oktatom. Oktatói feladatomat 2006-tól 2011-ig társadalmi munkában, térítésmen-tesen láttam el. A Vidékfejlesztés az információs tár-sadalomban (E-Government Alapítvány, Budapest,
2011) című könyv szerzője vagyok. 2007 óta veze-tem saját tanácsadó cégemet, amelynek fő profilja projektek előkészítése és megvalósítása számos területen.
Kutatásom célja a leghatékonyabb helyi gazdaság-fejlesztési eszközrendszer együttesének megtalálá-sa, majd ezen know-how javaslatként való átadása a majdani terület- és vidékfejlesztéssel foglalkozó hazai intézményrendszer számára.
További célom a későbbiekben egy komplex szol-gáltatáscsomag kifejlesztése az önkormányzatok számára, amely segítséget nyújt az elmaradott tér-ségek helyi gazdaságának felélesztésében és meg-erősítésében is. Kiemelkedően aktuális a kutatási témám, mivel a települési önkormányzatok jelen pillanatban is változás, átalakulás alatt állnak. Vál-tozott a működésüket szabályozó törvény, illetve az állami finanszírozás hatására rákényszerülnek ha-tékonysági változtatásokra is. Látható és érzékel-hető is, hogy egyes települések már előremenekül-ve vezetnek be több intézkedést a fentieket illetően.
Kutatási terület: A helyi gazdaság fejlesztése, avagy a helyi önkor-mányzatok szerepe a település gazdaságának fejlesztésében
22
Erdősi Péter Máté
Az NKE Közigazgatás-tudományi Dok-tori Iskola egyéni felkészülési leve-lező hallgatójaként a közigazgatási elektronikus információs rendszerek biztonságának fejlesztése a választott
témaköröm, ezen belül is nagyon érdekel az elekt-ronikus aláírás. Leginkább abból a szempontból foglalkozom jelenleg a témával, hogy az e-aláírás jelentős mértékű penetrációja milyen hatást gya-korolhat a társadalmi folyamatokra, akár G2C, G2B, B2C vagy G2G viszonylatban is.
Kutatási kérdéseim fő fókuszai a következők:
1. Lehetséges-e az elektronikus aláírás társadal-mi léptékkel mérve jelentős mértékű elterjedé-sével hatékonyabb és hatásosabb e-közigazga-tást létrehozni?
2. Van-e összefüggés az ellenőrzés és az eduká-ció szintje és a használat kiterjedtsége között?
3. Egy racionális vagy korlátozottan racioná-lis döntés létrehozásához mennyire mélyen szükséges ismerni az elektronikus aláírások különböző paraméter-dimenzióinak interde-pendenciáit?
4. Milyen attribútumokkal rendelkezik a digitális tanúsítványok disszeminációjának modellje – különböző peremfeltételek mellett?
A kutatási tervemben megfogalmazott tudományos tevékenységek kialakításánál a fenti kérdésekre adott válaszokhoz szükséges információk előállítá-sa és az ehhez szükséges módszerek meghatáro-zása alapvető fontossággal bírt.
Kutatási terület: A közigazgatási elektronikus információs rendsze-rek biztonságának fejlesztése
ktku
23
Felber Zsófia
Egy bakonyaljai kis faluból kerültem Ma-gyarország „szívébe”, a Budapesti Corvi-nus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára 2007-ben. Az egyetemi évek alatt a Közigazgatási- szervezési és Urba-
nisztikai Tanszéken tevékenykedtem demonstrá-torként 2012-ig, az Urbanisztikai Tudományos Di-ákkör megalapításában is részt vettem.
Tanszéki kutatómunkám során az E-government Alapítvány kutató tevékenységébe is bekapcsolód-hattam, amelynek hatására mesterszakos tanul-mányaim alatt az elektronikus közigazgatás kuta-tásával foglalkoztam.
Tanulmányaim alatt a XXIX. és a Jubileumi XXX. Or-szágos Tudományos Diákköri Konferencián pálya-munkával indultam. Munkám elismeréseként alap-szakos hallgatóként kiemelt kari, mesterszakos hallgatóként köztársasági ösztöndíjban, tanulmá-nyaim végén pedig Pro Juventute Szakmai Díjban részesültem. Egyetemi tanulmányaim mellett ki-emelt figyelmet fordítottam a sportolásra is, a Diák Sport Szövetség röplabda szakosztályának vezeté-sét láttam el, számos kari sportversenyen indultam.
Mesterszakos tanulmányaim alatt felvételt nyer-tem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Elektronikus Közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárságára, ahol mindennapi munkámmá
vált az elektronikus közigazgatás szabályozásának figyelemmel kísérése, fejlesztése. 2012-ben a Köz-igazgatási és Igazságügyi Minisztériumban folyta-tott szakmai munkám mellett a Nemzeti Közszol-gálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában kezdtem meg tanulmányaimat. 2013-ban a Nemze-ti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának akkreditálását követően átje-lentkeztem a kutatási témámhoz közelebb álló Köz-igazgatás-tudományi Doktori Iskolába, ahol II. éves hallgatóként folytatom tanulmányaimat.
Rohamos léptékkel fejlődő világunk egyik fő prob-lémája, hogy nem tartunk lépést a kor technoló-giai fejlődésével. Az e-közigazgatás megfelelő jogi szabályozásának kialakítása elengedhetetlen a hatékonyság elérése érdekében, mely hatással van a közigazgatás működésére és fejlődésére. A hazánkban fennálló jelenlegi jogi szabályozás nem ösztönzi az e-közigazgatás működését, a jogszabá-lyok érvényesülését, ha pedig ösztönzi, az nem ke-rül összhangba a hatékonysággal. Kutatómunkám során az e-közigazgatás megvalósításával kap-csolatban azt vizsgálom, hogy a jogi szabályozás hatékony, valamint eredményes-e, a nemzetközi legjobb megoldások tükrében. A kutatómunka cél-ja az e-közigazgatás jogszabályi hátterének és jogi eszközrendszerének áttekintése.
Kutatási terület: A közigazgatási modernizáció aktuális kérdései, különös tekintettel az e-közigazgatásra
24
Gál Márk
Jelenleg (2014–2015) doktorjelölt vagyok a Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatu-dományi Doktori Iskola Közigazgatás-tu-dományi alprogramján. Továbbá óraadó tanársegédként tevékenykedem (2014-től)
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tu-dományi karán. 2011–2014 között a Babeș-Bolya-Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának Közigazgatási Tanszékén, a Szatmárnémeti egyetemi kirendeltsé-gén dolgoztam óraadó tanársegédként.
Oktatási tevékenységeim (szemináriumvezetés BA-szinten): Bevezetés a közigazgatásba; Szerve-zési és vezetési elméletek; Emberierőforrás-me-nedzsment; Közmenedzsment; szemináriumveze-tés MA-szint: Közpolitikai tervezési és értékelési ismeretek.
Szakmai képzések:
• 2013. június 24. – szeptember 15. – Szakmai gyakorlati képzés; Campus Hungary Ösztöndíj. Helyszín: KU Leuven, Public Management Ins-titute, Belgium – kutatómunka végzése, az In-ternational Institute of Administrative Sciences (IIAS), Közigazgatási leadership kutatási projekt keretén belül.
• 2012. november 5–17. - Doktori tanulmányút. Helyszín: KU Leuven, Public Management Insti-tute, Leuven, Belgium.
A leadership és a szervezeti kultúra irodalmában nagyon gyakran találkozhatunk azzal a megálla-pítással, hogy a leadership és a szervezeti kultúra összefügg, „ugyanannak az éremnek a két oldala” (Schein). Szintén gyakori a vezetőknek a szervezeti kultúra kialakítására gyakorolt hatását bemutató diskurzus a szakirodalomban. A disszertációm cél-jai a következők: Egyrészt feltárni a leadership és szervezeti kultúra azon jellemvonásait, melyek a kettő közti kapcsolatra utalnak, valamint a gyakor-latban jelentkező leadership-stílusokat elhelyezni egy közintézményi menedzsmentreform-kontext-usban. Dolgozatom során az IIAS kutatási modelljé-nek egyik részével foglalkozom a kutatás során. Az IIAS alárendeltsége alatt 2012-ben jött létre egy ku-tatási csoport, amely a közigazgatási leadershipet vizsgálja. A leadership és annak értelmezése hely-zet- és kontextusfüggő, és nincs fontosabb kontext-us a kulturális különbségeknél. Így a közigazgatási leadership tanulmányozása nem teljes az össze-hasonlító közigazgatási kultúrák tanulmányozása nélkül.
Kutatási terület: A leadership – szervezeti kultúra kapcsolatának jellemvonásai, a közintézményi menedzsment-re-formmodellek fényében.
ktku
25
Juhász Andrea
Kormánytisztviselőként a Nyugdíjfolyó-sító Igazgatóság Titkársági Főosztá-lyának Szupervíziós Osztályán revizor.
Témavezető: Prof. Dr. Torma András, rektor.
A témaválasztás indoka a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény gyakorlatban történő megvalósulásának vizsgálata: Az egyes részletszabályok alkalmaz-hatósága az egymástól specifikusan különböző szakterületet ellátó közigazgatási hatóságok alkal-mazásában, különös tekintettel az ügyintézési idők taxatíve elvárások szerinti tarthatóságára nemzeti és európai uniós, illetve harmadik országbeli ható-sági ügyek specifikumára. További egyéni érdek-lődés a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatáse-tikai Kódexének vizsgálata, tekintettel arra, hogy a tisztességes hatósági eljárások vizsgálata nem végezhető el anélkül, hogy ne rendelkeznénk kellő ismerettel a jogalkalmazókra vonatkozó komplex szakmai ismerettel. A fentiek miatt a KET és az azt alkalmazók vannak a kutatás fókuszában.
Megjelent és megjelenés alatti publikációk:
• A tisztességes eljáráshoz való jog történeti aspektusa
• Az élettársi együttélés időtartamának számítási visszásságai
• In the shadow of professional ethics code
• A közszolgálati etika jogharmonizációja
A tudomány világában – még inkább a keménynek tekintett jogtudományról is – elmondható, hogy az elmélet és a gyakorlat nem válaszható el egymás-tól. A két megközelítés szorosan összefügg. Elmélet nélkül a gyakorlat elveszik önmaga zűrzavarában, míg az elmélet önmagáért való művelése értel-metlen gyakorlati művelhetősége nélkül. Egy adott jogszabály alkalmazhatóságának ellenőrzése elen-gedhetetlen a jogszabály-alkotói cél megvalósulá-sának érdekében. Így nyitottnak kell lenni minden újra, minden szakirányú kezdeményezésre, hiszen a „közjó” csak és kizárólag elhivatott, a „köz” érdeké-ben tenni képes és tenni akaró személyi állomány-nyal valósítható meg. Remélem, hogy a munkám, valamint a kutatásom által sikerül megvalósítanom azon célomat, hogy a mai magyar közigazgatás ré-szeseként tevőlegesen hozzájáruljak annak mind-inkább ügyfélközpontú megvalósulásához.
Kutatási terület: A tisztességes eljáráshoz való jog a 2004. évi CXL. törvény alapján
26
KeresztesAnita
Doktori tanulmányaimat a Nemze-ti Közszolgálati Egyetem Közigaz-gatás-tudományi Doktori Iskolá-jában végzem, abszolutóriummal rendelkezem. Dr. Temesi István téma-
vezetésével azt vizsgálom, hogy miként történik a közigazgatás személyi állományának képzése és továbbképzése hazánkban, illetve a világ más országaiban. A kutatás a hazai és a nemzetkö-zi közigazgatási képzésben és továbbképzésben a megvalósult/tervezett átalakítások főbb csa-pásirányait vázolja fel, sorra véve a változás ho-zadékait a jelenlegi rendszerhez képest. A téma iránti érdeklődésem már a mesterszak (Hoch-schule für öffentilche Verwaltung und Finanzen Europäisches Vewaltungsmanagement Master of Arts) elvégzésekor is jelentkezett, több hallga-tótársammal az egyik tantárgy keretében Sta-tus quo of continuing professional education for employees in Europe’s local authorities címmel dolgozatot készítettem az Európa Tanács 47 tag-államának közigazgatási képzéséről. Több mint hétéves szakmai tapasztalattal rendelkezem a nemzetközi (németországi, olaszországi) és hazai közigazgatás helyi, illetve központi költségvetési
szerveiről (helyi önkormányzat, regionális hivatalok és kormányhivatalok).
A korábbi közigazgatási oktatói, illetve szakmai ta-pasztalatok a hivatásomban, valamint jelenlegi pozí-cióm – két helyi önkormányzat jegyzője vagyok – az elméleti oldal mellett a gyakorlatban is rávilágítanak számomra a közigazgatási képzési és továbbképzé-si rendszerek kihívásaira. A téma felvetése idősze-rű, mert a Magyary Zoltán Közigazgatás-Fejlesztési Program felöleli az egész magyar közigazgatási szakemberképzést: 2012-től elindult a közszolgála-ti képzés alapintézménye, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, illetve a közigazgatási továbbképzés új rendszerének kiépítésére is sor került.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigazga-tás-tudományi Osztályának tagjaként, a közigazga-tás-tudomány iránt elkötelezett doktoranduszok-kal közösen munkámmal, kutatásommal szeretnék hozzájárulni a magyar közigazgatás fejlesztéséhez, megújításához. Mind hivatásomban, mind doktori tanulmányaim alatt és reményeim szerint doktori tanulmányaim után is szeretnék közreműködni a magyar közszolgálat tudásbázisának kialakításá-ban, fejlesztésében.
Kutatási terület: Köztisztviselők képzése, továbbképzése a világ országaiban
ktku
27
Dr. Klotz Péter
Elkötelezett vagyok a közigazgatás fej-lesztése és hatékonyságának növelése iránt, és hiszek abban, hogy a tudomány eszközeivel ebben személyesen is köz-reműködhetek.
2003-ban végeztem jogászként a Pécsi Tudomány-egyetemen, majd ugyanitt 2004-ben személyügyi szervező végzettséget szereztem. Szakmai tudáso-mat 2007-2008 között Franciaországban az École Nationale d’Administration (ENA) és Németország-ban a Potsdami Egyetem európai kormányzás és közigazgatás master végzettségével bővítettem. Angol, német és francia nyelvből rendelkezem fel-sőfokú nyelvvizsgával és tárgyalóképes szakmai nyelvtudással.
2004 óta dolgozom a központi közigazgatásban, az-óta számos területtel (koordináció, ügykezelés, HR, belső fejlesztés, EU-s koordináció, projektmenedzs-ment) volt alkalmam megismerkedni. Az integritás témájával 2011-ben, az Állami Számvevőszék Integ-ritás Projektjének munkatársaként kezdtem el fog-lalkozni, majd itt szerzett tapasztalataimat 2012-től a Közigazgatás Korrupciómegelőzési Programjá-
nak előkészítésében és megvalósításában hasz-nosíthatom az ÁROP-1.1.21. projekt antikorrupciós szakértőjeként.
Témavezetőm Dr. Maiyalehné Dr. Gregóczki Etelka egyetemi docens. Doktori értekezésemben azt kívá-nom vizsgálni, hogy milyen feltételek között és mi-lyen területeken nyert teret a nemzetközi szinten a kilencvenes években megjelent integritás-szemlé-let a magyar közigazgatásban, milyen szerepet ját-szottak ebben az ÁSZ, valamint a KIM által indított integritás-projektek, továbbá hogyan formálta az integritás, a korrupciómegelőzés és a hivatáseti-ka eszköztára a magyar közigazgatás működését. Kutatásaim során a nemzetközi és a hazai szak-irodalom, valamint a jó gyakorlatok feltérképezése mellett nagy hangsúlyt kívánok helyezni saját ku-tatásokra is, elsősorban az Állami Számvevőszék második integritás-projektje, valamint a KIM integ-ritás-projektje során felvett kérdőíves adatok elem-zésére és összehasonlítására. Kutatási témámban idáig mintegy 10 publikációm jelent meg magyar és angol nyelven, továbbá rendszeresen tartok előa-dásokat magyar és külföldi szakemberek számára.
Kutatási terület: Az integritás szemléletformáló hatása a magyar közigazgatás működésére
28
Dr. KőnigBalázs
Dr. Kőnig Balázs vagyok, a Nemzeti Köz-szolgálati Egyetem Közigazgatás-tu-dományi Karának egyéni felkészülési rendbe beiratkozott doktorandusz hall-gatója. A Budapesti Közgazdaságtudo-
mányi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Főiskolai Karán szereztem első (főiskolai) oklevele-met, igazgatásszervező képzésben, „jó” minősítéssel. Második (egyetemi) diplomámat a Pécsi Tudomány-egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem 2009-ben, jogászképzésben (dr. iur.), „cum laude” minősítéssel. Diplomamunkámat a pénzmosás bűncselekményhez kapcsolódó elméleti, és egyes gyakorlati kérdések vizsgálatáról készítettem.
2002. augusztus 1-je óta vagyok az intézményben oktató: előbb próbaidős óraadóként, később főisko-lai, majd egyetemi tanársegédi státuszban. 2009 és 2012 között a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolá-jában, majd ennek megszűnése után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Doktori Iskolájában voltam egyéni felké-szüléses hallgató. Tekintve, hogy témaköröm (az elektronikus kormányzás) nemcsak jogi, de számos technikai és társadalomtudományi aspektussal is bír, ezért 2013 szeptemberében a Közigazgatás-tu-dományi Doktori Iskolába iratkoztam be, továbbra is egyéni felkészülési rendbe.
Nagyjából 2008–2009 óta foglalkozom mélyreható-an az elektronikus kormányzás témakörével – eh-hez kapcsolódóan több egyetemi tankönyv és szá-mos cikk, publikáció és előadás köthető a nevemhez, magyar, angol és német nyelven is. Angolból és né-metből középfokú, „C” típusú, állami nyelvvizsga-bi-zonyítvánnyal rendelkezem – angol nyelvtudásom a gyakorlatban inkább felsőfokúnak tekinthető.
Kutatásomat a „közmenedzsment” kutatási terü-leten végzem. Doktori dolgozatom az elektronikus kormányzás hazai szabályozásának az elmúlt 10 évben tapasztalható fejlődési ívének bemutatásán alapszik; ennek kapcsolatát tervezem vizsgálni az európai stratégiák változásával – mennyire volt ha-zánk ebben példamutató, ill. mennyire inkább csak követte az EU által lefektetett elveket. Ezenkívül – mint az ezen témakörben központi szerepet viselő kérdést – az elektronikus aláírás szerepének válto-zását is elemzem. Tervezem vizsgálni a témakör-ben született állam- és jogtudományi, ill. politikatu-dományi doktori értekezéseket is – mit gondolnak/gondoltak erről a kérdéskörről azok, akik a fent említett tudományterületeken, az elmúlt 10 évben készítettek erről a témáról doktori értekezést? Té-mavezetőm Prof. Dr. habil. Nemeslaki András CSc, intézetvezető egyetemi tanár.
Kutatási terület: Közmenedzsment
ktku
29
KraussGábor
A nevem Krauss Ferenc Gábor, a Nem-zeti Közszolgálati Egyetem Közigazga-tás-tudományi Doktori Iskolájának II. éves hallgatója vagyok. Okleveles hu-mánszervező diplomámat a Pécsi Tu-
dományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőfor-rás Fejlesztési Karán szereztem 2008-ban Pécsett. Ezt követően költöztem Budapestre, ahol a központi közigazgatásba nyertem felvételt előbb ösztöndí-jasként, majd kinevezett tisztviselőként. Több mint 6 éves közszolgálati munkatapasztalattal rendel-kezem közszolgálati emberierőforrás-gazdálko-dás, illetve ahhoz kapcsolódó területen. Jelenleg a Nemzeti Befektetési Ügynökség Humánpolitikai Osztályán dolgozom HR-generalista feladatkörben, továbbá az Ügynökség integritás-tanácsadójaként is dolgozom. Munkámért feltétel nélkül rajongok, a Douglas McGregor-féle vezetéselmélet tipikus Y személyisége vagyok.
Végzettségemhez és jelenlegi munkámhoz kapcso-lódik a kutatási témám is, nevezetesen az emberi erőforrás kutatási területen belül a közszolgálati kompenzáció és javadalmazás témakörét kívánom feltárni. Témavezetőm Dr. Szakács Gábor egyetemi docens.
Az elsődleges kutatási céljaim:
1. A közszolgálat jelenlegi kompenzációs és java-dalmazási rendszerének feltárása.
2. Alternatív foglalkoztatási formák és javadal-mazási rendszerek bemutatása a közszolgála-ton belül.
3. Nemzetközi benchmark-vizsgálat a közszolgá-lati ösztönzésmenedzsmentről.
4. A közszolgálati ösztönzésmenedzsment em-pirikus vizsgálata a közigazgatás különböző szintjein a „best practice”, de még inkább a „best fit” meghatározásának érdekében.
5. Az integritás-szemlélet beépülésének, vagy be nem épülésének feltárása a közszolgálat java-dalmazási és kompenzációs rendszerébe.
6. Ösztönzésmenedzsmenttel kapcsolatos aján-lások megfogalmazása a stratégiai szemléletű integrált emberierőforrás-gazdálkodás eléré-séhez.
A rendelkezésemre álló szakirodalom áttekin-tésén túl a hároméves kutatásomat alapvetően empirikus kutatások sorozatára kívánom felfűzni. Elsőéves hallgatóként a szakirodalom feltárásán és az elérendő tanulmányi kreditpontok megszer-zésén dolgoztam, egyúttal az elmúlt időszakban – a témavezetőm segítségével – sikerült részt vennem az országos szintű „Közszolgálati Humán Tükör” felmérésben aktív kutatóként, ahol rengeteg érté-kes tapasztalatot szereztem. A kutatással, illetve a témával kapcsolatos publikációim teljes terjedel-mükben megtalálhatóak az academia.edu oldalon, illetve egyéb oldalakon. Bízom benne, hogy a jövő-ben is számos közszolgálati emberi erőforrás-terü-letet érintő kutatásnak lehetnek aktív résztvevője, nyitott vagyok bármilyen megkeresésre és ötletre.
Kutatási terület: A stratégiai emberierőforrás-menedzsment köz-szolgálati bevezetésének lehetőségei
30
LőrinczAndrás
„Napjaink legégetőbb kérdése, hogy ellenőrzés alá lehet-e újra vonni a nemzetállam keretein túl, állam-
fölötti és globális szinten, a kapitalizmusban rejlő ökológiai, társadalmi és kulturális katasztrófákat
okozó potenciált.”
Jürgen Habermas
Lőrincz András vagyok, 2009-ben vé-geztem a BCE Közigazgatás-tudományi Karán. Ezt követően hivatásos állomá-nyúként a gyakorló közigazgatásban helyezkedtem el. Diákéveim alatt tagja
voltam a Magyary Zoltán Szakkollégiumnak, de a diploma után sem szakadtam el az egyetemtől, ahol jelenleg is óraadóként tevékenykedem.
Szinte közhelyszámba megy, hogy a nemzetállami konstelláció már nem tud saját erejére támaszkod-va megfelelő védelmet nyújtani állampolgárainak a globális világ- és gazdaságpolitika más aktorainak döntései által kiváltott hatásoktól vagy a határain túlról eredő folyamatok következményeitől.
Ez az állapot két problémakör miatt hosszú távon tarthatatlan:
1. A piacok csak az árak nyelvét ismerik, a más területeken általuk előidézett hatásokkal szemben viszont érzéketlenek. A világrend piac általi irányítása tehát nem lehet tudatos és nem lehet felelősségteljes, következésképp nem lehet fenntartható.
2. A nemzetállamok beépülése egy multilaterális egyezményekből álló rendszerbe megteremti ugyan a keretet a világszintű befolyásgyakor-lásra, de minél több kérdés dől el államközi tár-gyalásokon, annál több politikai döntés kerül ki a demokratikus vélemény- és akaratformálási szférából, melyek kizárólag állami szintűek.
Tehát valahányszor a döntések meghozatalában részt vevők köre nem esik egybe az illető döntések által érintettek körével, a demokratikus legitimáció deficitje lép fel. Történik ez úgy, hogy a nemzetgaz-daságok alapját továbbra is – már az abszolút állam születésekor felismert tétel szerint – a lakosság adózó ereje adja.
Fentiek következében, az állami feladatvállalás és önértelmezés újragondolása évtizedek óta kurrens problematika. Az állam e ponton válaszút előtt áll: vagy a nemzetfeletti gazdasági rendszer egyik já-tékosává válik, és csak arra szorítkozik, hogy a gazdasági tevékenységet segítő infrastruktúrát biztosítsa, vagy nem kárhoztatja magát kizárólagos reflektáló szerepre, hanem aktívan részt vesz min-den, polgárait versenyképes készségekkel ellátni próbáló kísérletben. Természetesen a két koncep-ció szignifikáns különbséget feltételez a közigaz-gatási rendszer méretei, és az ezt finanszírozó adórendszer minősége között. A kérdés komplexi-tására jellemző, hogy jog- és államelméleti vonat-kozása mellett közgazdaságtani, biztonságpolitikai, szociálpszichológiai, rendszer- és játékelméleti stb. kérdéseket is felvet.
A vázolt problémakör vizsgálatához biztosan szük-séges a modern állam fogalmának meghatározása, valamint a nemzetállam és a demokrácia kapcsola-tának értelmezése, illetve meg kell határozni azok-nak az erőknek a forrását, amelyek erre a viszony-ra döntő befolyással vannak.
Kutatási terület: A modern állam
ktku
31
Mandák Fanni
Első mesterszakos diplomámat a Buda-pesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán szereztem, Eu-rópa főszakirányon és politikai elemző mellékszakirányon. Szakdolgozatomat
Donald J. Puchala megismerhetetlen elefántja címmel az európai politikai integrációról írtam. Két évig dol-goztam az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Szakbi-zottságban, ahol egyetemen szerzett ismereteimet gyakorlati tapasztalatokkal bővítettem.
Egyetemi éveim alatt kezdtem el olaszul tanulni, majd érdeklődésem az olasz politikai rendszer felé fordult. Több éven keresztül készítettem be-számolókat az olasz belpolitika, illetve gazdasági élet eseményeiről különböző elemző intézeteknek. Olaszországra vonatkozó politikatörténeti és ak-tuálpolitikai tudásom bővítésére 2009-ben politi-katudományi tanulmányokat kezdtem a Firenzei Tudományegyetem Cesare Alfieri Politikatudomá-nyi Karán olasz kormányzati és érdekképviseleti szervek szakirányon. Magyar−olasz államközi ösztöndíjasként két és fél évet töltöttem Toszkáná-ban. 2011 őszén védtem meg olasz nyelven írt dip-lomadolgozatomat, amelyben a köztársaság kori házszabályok reformjait vizsgáltam a kormány és a parlament közötti erőviszonyok változása szem-pontjából.
2011-ben kezdtem meg doktori tanulmányait a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. A doktori képzés keretében kutatásokat folytattam a Pisai Tudományegyetem Jogi Doktori Iskolájában, továbbá a fiesole-i Europe-an University Institute és a római LUISS Guido Carli Egyetem School of Government vendégkutatója voltam. 2013 decemberétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolá-jának doktorjelöltje vagyok. Disszertációm nyilvá-nos védésére várhatóan 2014 őszén kerül sor. Az Eszterházy Károly Főiskolán, a Széchenyi István Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktattam és oktatok magyar és angol nyelven. 2013-ban a Milánói Tudományegyetemen olasz nyelven tartottam előadásokat a rendszerváltás utáni ma-gyar politikai rendszerről. 2010-től tagja vagyok a Magyar, az Olasz és a Nemzetközi Politikatudomá-nyi Társaságnak, amelyek éves kongresszusain, vándorgyűlésein rendszeresen előadok magyar, olasz és angol nyelven. Doktori disszertációmban a magyar és az olasz politikai rendszer prezidenciali-zációját vizsgálom a végrehajtó hatalom szintjén az 1980-as évektől napjainkig. Jelenleg Giovanni Sarto-ri életművével foglalkozom, és egy, az olasz állam- és politikai rendszerről szóló egyetemi tankönyvön dolgozom.
Kutatási terület: A politika prezidencializációja – Magyarország, Olaszország
32
MegyesiCsilla
Megyesi Csilla vagyok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigaz-gatás-tudományi Doktori Iskola szervezett részidejű képzésé-nek másodéves PhD-hallgatója.
A temesvári Traian Vuia Műszaki Egyetem Épí-tőmérnöki Karán építőmérnöki diplomát, majd a Természet- és Társadalomtudomány Karon mér-nöktanári diplomát szereztem 1984-ben. Ezt köve-tően a szatmárnémeti UNIO Gépgyártó Vállalatnál tervezőmérnök voltam 1988-ig, Magyarországra történő áttelepülésemig. Budapesten három évig matematikát és fizikát tanítottam a Mező Ferenc Általános Iskolában, majd mérnöktanárként és ifjú-ságvédelmi tanárként a Schulek Frigyes Kéttany-nyelvű Építőipari Szakközépiskolában folytattam szakmai és informatikatanári munkámat. Ez alatt a 16 év alatt posztgraduális képzés keretén belül oktatási informatikus és vállalkozástan-oktató ta-nári képzettséget is szereztem. 2006-tól pedagógus szakvizsgával rendelkezem. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Tár-sadalomtudományi Karán szintén 2006-ban közok-tatási vezető diplomát szereztem.
2014 januárjától főosztályvezetőként vezetem a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatói titkár-ságát. Kutatásomat az Emberi Erőforrás kutatási területen végzem. Kutatási témám: A stratégiai emberierőforrás-menedzsment bevezetésének lehetőségei a szak- és felnőttképzésbe. Kutatási
témavezetőm: Dr. Szakács Gábor CSc. A személyes érdeklődésen túl témaválasztásomat indokolta, hogy kutatásom alatt több célt tűztem ki. Először megvizsgálom, hogy van-e összefüggés az embe-rierőforrás-fejlesztésre fordított figyelem mértéke és iránya, valamint a szervezetfejlesztés mint al-kalmazott változásmenedzselési módszer között. Meg szeretném vizsgálni a változásmenedzselés lépéseit az emberi erőforrás és a szervezetfejlesz-tés területen. Dolgozatomban kiemelten szeretnék azzal foglalkozni, hogy ha egy képző intézményben szervezetfejlesztés folyik, akkor az emberierőfor-rás-fejlesztés is kiemelt szerepet kap?
A közszolgálati emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos kérdések középpontba kerülése egy-re fontosabb, mert az elmúlt évtizedekben olyan folyamatok bontakoztak ki világszerte, amelyek a közszféra jelentős átalakulásához vezettek. Ez ter-mészetes módon érintette a közszférában dolgozók munkakörülményeit, foglalkoztatásuk szabályait és általános rendszerét is. A változások igényét külö-nösen a gazdasági helyzet változása, a demográfiai trendek alakulása és a technológiai fejlődés sürgeti. Fontosnak tartom, hogy kutatásomnak gyakorla-ti jelentősége legyen, hogy az oktatás területén is hasznosítható legyen. Fontos lenne az is, hogy az elért eredményeket a szak- és felnőttképzésben a vezetők is használhatnák, mert a XXI. században el-engedhetetlen az emberi erőforrás menedzselése.
Kutatási terület: A stratégiai emberierőforrás-menedzsment beve-zetésének lehetőségei a szak- és felnőttképzésbe
ktku
33
Dr. Orbán AnnaMária
Pályafutásomat közgazdász-tanárként kezdtem. Az 1980-as évek elején a sze-mélyi számítógépek megjelenése nagy hatással volt rám, ezért megszereztem számítástechnika-tanári diplomámat
és a könyvvitel és statisztika tárgyak helyett in-formatikai tárgyakat kezdtem oktatni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának elődintézményére, az Államigazgatási Főiskolára már informatikatanárként kerültem, 1986-ban. Az azóta eltelt időszakban egyre több te-rületen kerültem kapcsolatba a közigazgatással, a közigazgatás-tudománnyal. Véleményem szerint a közigazgatási informatika mint alkalmazott tudo-mány nem kap jelentőségének megfelelő hangsúlyt a képzési szerkezetben és a kutatásokban.
Célom, hogy felhívjam a figyelmet erre a területre, hiszen az e-közigazgatás megfelelő informatikai támogatás nélkül nem valósítható meg hatékonyan. Az infokommunikációs terület kifejezetten gyorsan fejlődő, változó szektor, és egyben a leggyorsabb és leghatékonyabb módja a szervezeti teljesítmény és hatékonyság növelésének. A kormány követ-kező évekre (2020-ig) szóló infokommunikációs stratégiája a digitális infrastruktúra fejlesztését, a társadalom digitális írástudásának növelését, a
vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének tá-mogatását, valamint a digitális állam kialakítását célozza meg. Az IKT és a közigazgatás összetett jellege miatt azonban számos kérdésre kell választ találni: Mennyire tudja hasznosítani a közigazgatás az IKT fejlődésének a hatásait? Igaz-e, hogy az IKT fejlődése korrelál a közigazgatás teljesítményével? Hogyan lehet ezt egyáltalán mérni? Hogyan növel-hetők a közigazgatás teljesítményét és hatékonysá-gát javító pozitív hatások?
Tekintettel arra, hogy a kutatás témája interdisz-ciplináris területen mozog, a kérdést két vonatko-zásban célszerű vizsgálni:
1. Az infokommunikációs technológia mire nyújt lehetőséget?
2. A közigazgatás egyes területein milyen változá-sokat indít el, illetve eredményez az infokom-munikációs technológia fejlődése?
A felvetett kérdésekre számos kutató igyekszik választ találni. Én a kutatásom során kiemelten a mennyiségi és minőségi teljesítménymérések ta-pasztalatait, az információs rendszerek sikerének a mérését, az elméleti modellek közigazgatási alkal-mazhatóságát vizsgálom.
Kutatási terület: E-közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése az infokommunikációs technológiákkal
34
Dr. Pollák Kitti
Dr. Pollák Kitti vagyok, a Szegedi Tu-dományegyetem Állam- és Jogtudo-mányi Kar Doktori Iskolájának Alkot-mány- és közigazgatási jog, pénzügyi jog programját folytató, jelenleg III. éves
PhD-hallgató. 2012-ben diplomáztam a Szegedi Tu-dományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakán (summa cum laude minősítéssel), ezzel egyidejűleg francia nyelvű master-diplomát is szereztem (Master de droit européen − Université de Lyon / Université de Szeged). Franciából felsőfo-kú, angolból középfokú nyelvvizsgával rendelkezem. Társalgási szinten beszélek olaszul.
Az SZTE ÁJTK Doktori Iskolájának doktori képzését 2012 szeptemberében kezdtem el. Ezzel párhuza-mosan 2014 februárjában jogász-közgazdász dip-lomát szereztem. Érdeklődési területeim a közigaz-gatási jog és az adójog (kis- és középvállalkozások adózási lehetőségei). Jelenlegi kutatási területem
− amelyhez publikációim nagy része is kapcsolódik − a közigazgatási jogon belül a közigazgatási hatósági
eljárással kapcsolatos egyes kérdések: a jogorvos-lathoz való jog megvalósításának hazai és nemzet-közi eszközei.
Egyetemi tanulmányaim alatt is már számos kari és országos versenyen, konferencián vettem részt és értem el helyezést. Ezek elismeréseként többek közt 2011-ben az SZTE Sófi Ösztöndíj Kiemelt Ku-ratóriumi Dicséretében részesültem, 2009-ben köztársasági ösztöndíjat kaptam. 2014-ben bronz fokozatot értem el az SZTE Talent Kiválósági Listán és az SZTE kiemelkedően tehetséges hallgatóknak kiírt pályázat díjazottjainak egyike voltam. Az elmúlt időszakban több nemzetközi konferencián és kuta-tóúton (Franciaország) is részt vettem.
2014 óta vagyok tagja a Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigazgatás-tudományi Osztályának, amely véleményem szerint kiváló lehetőség és fó-rum a közös munka és kapcsolattartás elősegíté-séhez az ezen a tudományterületen dolgozó dokto-randuszok és kutatók számára.
Kutatási terület: Közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos egyes kérdések: a jogorvoslathoz való jog megvaló-sításának hazai és nemzetközi eszközei
ktku
35
Som Zoltán
Hivatalos doktori tanulmányaim meg-kezdése előtt is informatikával, infor-matikai és információbiztonsággal foglalkoztam. A Szegedi Tudomány-egyetemen szereztem matemati-
ka–fizika főiskolai tanári, majd egyetemi informati-katanári diplomát. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által vezetett szakértői névjegyzék-ben szereplő igazságügyi szakértő vagyok informa-tikai területen. Az informatikai folyamatok irányí-tására vonatkozó nemzetközi ITIL-F minősítéssel rendelkezem. A Neumann János Számítástudomá-nyi Társaság, és ezen belül az Infrastruktúra Szak-értői Szekció tagja vagyok. Az Európai Unió Safer Internet Programjának vagyok vezető, önkéntes oktatója. Ezen programon belül több tucat előadást tartottam, az ország számos pontján több száz fő-nek, változatos korosztálynak, az információ- és informatikai biztonságról.
Részt vettem az:
• ÁROP 2.2.17 „Új közszolgálati életpálya” prog-ramban informatikai szakértőként,
• ÁROP 2.2.21 „Tudásalapú közszolgálati előme-netel” programban mint tananyagfejlesztő, az információbiztonság területén,
• 2013. évi L. törvény által előírt elektronikus in-formációbiztonsági vezető szakirányú tovább-képzési szak képzési programjának kidolgozá-sában, ehhez kapcsolódóan
• a „Biztonság támogatása” tantárgyi jegyzet meg-írásában, valamint
• a „Kockázatmenedzsment” tantárgyi jegyzet megírásában.
Jelenleg a Technológia es Innováció Kutatóközpont PhD-hallgatója, az E-közszolgálati Fejlesztési Inté-zet munkatársa vagyok. Az Elektronikus Informá-cióbiztonsági Vezető szakirányú továbbképzési sza-kon oktatok. Az Európai Unió és a kormány 2020-ig előirányzott stratégiai tervei további, nagymértékű fejlődést terveznek az elektronikus szolgáltatások, az IKT-szektor és az e-közigazgatási szolgáltatások területén is. Ilyen nagyságú és gyorsaságú fejlődés-re és változásra fel kell készíteni az érintetteket, megfelelő információbiztonsági szintet kell elérni. Ennek első lépése a mérés, majd ezt követheti az képzés megtervezése.
Kutatásomban is az említett interdiszciplináris területekre fókuszálok, így mind az információbiz-tonsági, informatikai, közigazgatási, mind az infor-mációbiztonsággal kapcsolatos mérési, értékelési területeket is vizsgálnom szükséges. Az Informá-cióbiztonsági Tanszéken azért dolgozunk, hogy jól használható értékelési keretrendszer és rendsze-rezett eszközkészlet jöjjön létre, amely hasznos se-gítség lesz a közigazgatásban is az információbiz-tonság növeléséhez, és jól használható eszköz az információbiztonsági vezetők kezében.
Kutatási terület: Információbiztonság, ennek mérése és tudatossági képzésekkel segített növelése
36
Soós Hajnalka
Soós Hajnalkának hívnak, jelenleg a Nem-zeti Közszolgálati Egyetem Közigazga-tás-tudományi Doktori Iskola első éves doktorandusz hallgatója vagyok. Köz-szolgáltatás-fejlesztési referensként a
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában dolgozom, amelynek során a Hivatal hatáskörébe tartozó, a közszolgáltatásokat érintő fejlesztésekben való közreműködés, koor-dináció, illetve javaslatok kidolgozása a feladatom. Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézetében közigazgatási szak-vizsgaszervezéssel foglalkoztam. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudo-mányi Karán igazgatásszervező alapszakon, vala-mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazga-tás-tudományi Karán közigazgatási mesterszakon végeztem. A Doktori Iskola elvégzésével a célom, hogy elmélyíthessem ismereteimet a közigazgatás általam választott területén, valamint részt vehes-sek az egyetemi oktatásban is.
A Doktori Iskolában választott témám a közme-nedzsment területen belül a közigazgatás minő-sége, ezen belül a minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása, pontosabban az, hogy ezeknek a rendszereknek eredeti formájukban van-e létjogosultságuk a közigazgatásban. A téma-
választás aktualitását indokolja, hogy hazánkban az elmúlt években ismét napirendre került a közigaz-gatás megreformálása, és ez kormányzati szinten is megjelent a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesz-tési Program formájában. Tehát remélhető, hogy valóban megvalósulnak olyan fejlesztések, amelyek elősegítik a közigazgatás hatékony és minőségi mű-ködését. A dolgozat célja megvizsgálni és elemezni a mai magyar közigazgatás helyzetét a minőség szempontjából, a kutatás eredményeiből pedig le-vonni a tapasztalatokat és ezzel igazolni vagy cáfol-ni a tanulmány állítását, miszerint a közigazgatás annyira speciális helyzetben van, hogy egy külön,
„személyre szabott” minőségirányítási rendszerrel lehetne a megfelelő működést biztosítani.
Éppen ezért vizsgálandó, hogy egy általános nem-zetközi szabvány ideális-e ehhez, tekintettel arra, hogy minden ország közigazgatása eltérő módon működik. Kutatás tárgyát képezné ebből kifolyólag, hogy megfelelő lenne-e egy olyan nemzetközi sza-bályrendszer, amely inkább ajánlás jellegű, olyan általános szabályokkal, amelyek nem érintik köz-vetlenül a szervezetrendszert, inkább csak egyfajta útmutatást ad, amely alapján minden ország kidol-gozhatná a saját adottságainak és képességeinek megfelelő minőségbiztosítási rendszert.
Kutatási terület: A minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása
ktku
37
Dr. Szabó Ildikó
A kutatásom a feltételes adómegállapí-tás hazai és nemzetközi szabályozá-sának vizsgálatára, elemzésére terjed ki. Az első félévben a jogintézmény ha-zai változásait, azok okait vizsgáltam,
amelyről konferenciákon és cikkekben számoltam be. A második félévben az Európai Unió tagorszá-gainak a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályozását és gyakorlatát tekintem át. A továb-bi félévekben az amerikai, ázsiai szabályozásokat, azok bevezetéseinek indokait, és az egyes ország-specifikus jogintézményi sajátosságokat vizsgálom. Kiemelt figyelmet kívánok szentelni a Hollandiában, Olaszországban és az Amerikai Egyesült Államok-ban követett gyakorlatra annak okán, hogy a nap-jainkban ismert feltételes adómegállapítás gyökerei ezen országok jogalkotói, jogalkalmazói tevékeny-ségéhez nyúlnak vissza.
Kutatásom módszereként az összehasonlító jogi elemzést választottam. Az összehasonlítás folya-mata magában foglalja azoknak a különböző meg-közelítéseknek az egymás mellé állítását, ahogy az
egyes jogrendszerek a különböző jogintézményeket vagy problémákat szabályozzák, legyen az törvény vagy bíró alkotta jog. A különböző jogszabályok ösz-szehasonlítása szükségszerűen azok értékelésé-hez is vezet. Az értékelés az összehasonlító jog mint egész aktuális és lehetséges hasznának kérdését sokkal általánosabb értelemben veti fel. A tudo-mányos kutatás eredményeinek összegzéseként tematikus összehasonlítást végeznék azon szem-pontok szerint, hogy a feltételes adómegállapításra vonatkozó jogi szabályozás alapján a jogintézmény-nek milyen típusai vannak, illetve az eljárás feltéte-lei, az eljárás díja, az eljárási határidők hogyan vál-toznak országonként.
Személyes motiváció: Álláspontom szerint ez egy kifejezetten fejlődésben lévő jogintézmény, amely-nek több oldalról, széles körben való megismerése a hazai jogalkotó, jogalkalmazók számára is fontos információkkal szolgálhat. Ugyanakkor a magyar és a nemzetközi tudományos kutatások szempont-jából indokolatlanul elhanyagolt terület.
Kutatási terület: A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozásának vizsgálata, elemzése
38
Szuhai Ilona
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ren-dészettudományi Karának Bevándor-lási és Állampolgársági Tanszékén dolgozom tanársegédként. 2009 és 2013 között bevándorlási összekötő
szakdiplomataként dolgoztam Törökországban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal „Beván-dorlási összekötői hálózat működtetése a tagállami együttműködés rendszerének fejlesztésével” című projektje keretében, így az első három magyar be-vándorlási összekötő egyike lehettem. Ez a munka volt a kutatási területem meghatározója és motivá-ciója, hiszen az EU Külső Határok Alapjának társfi-nanszírozásával megvalósult projektnek köszön-hetően figyelemmel kísérhettem a török migrációs igazgatás jog- és intézményrendszerének teljes át-alakulását és az ahhoz kapcsolódó török és nem-zetközi tudományos tevékenységet.
A külszolgálatom ideje alatt alakult ki a szíriai pol-gárháború, amelynek folyamatát szintén végigkö-vethettem a Szíriával szomszédos Törökországból. Lehetőségem nyílt két törökországi menekülttábor megtekintésére és személyes találkozásra a szír menekültekkel, így közvetlenül tanulmányozhat-tam a török kormány humanitárius válságkezelési gyakorlatát és az EU részvételét, támogatását eb-ben a tevékenységben.
A kutatási témám címe: Az EU részvétele a válságö-vezetek átmeneti igazgatásában, különös tekintet-tel a szíriai válság által okozott menekülthullámra. A doktori képzés adott kutatási területei közül eb-ben tudom a leghatékonyabban hasznosítani a be-vándorlási összekötőként nemzetközi környezet-ben szerzett szakmai tapasztalataimat. A kutatás a szíriai polgárháború által kiváltott migrációs és menekülthullám közigazgatási-migrációs igazgatá-si hatásait tanulmányozza a Szíriával szomszédos országok migrációs és menekültügyi jog- és intéz-ményrendszere működésének, illetve hiányossá-gainak tükrében. A kutatás feldolgozza a térség helyzetét, beleértve a fegyveres konfliktusok és az általuk előidézett migrációs hullámok eltérő karak-terét; a térség migrációs és menekültügyi jog- és intézményrendszereinek működését, és a migrá-cióval, menekültüggyel foglalkozó nemzetközi szer-vezetek, illetve az EU szerepvállalását a térségben. A kutatás kiemelten foglalkozik a szír menekülteket befogadó országok közül Törökországgal, hiszen a migrációs igazgatási rendszere és gyakorlata Magyarország számára is fontos. A török idegen-rendészeti és menekültügyi változások hatással vannak a Magyarország felé irányuló migrációra. A kutatásom jelenlegi szakasza a magyar és a török migrációs jog- és intézményrendszer összehason-lító elemzésével foglalkozik.
Kutatási terület: Közigazgatás a nemzetközi térben
ktku
39
TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐ TAGJAINK, PARTNEREINK
Agg János doktorandusz
Benedek Mariann doktorjelölt
Dr. Csonka Ernő doktorandusz
Dávid Máté tudományos utánpótlás
Deme Győző doktorandusz
Fási Csaba tudományos utánpótlás
Jámbor Attila doktorandusz
Dr. Kádár Krisztián doktorjelölt
Király Réka doktorandusz
Kiss Dávid doktorandusz
Kovács Éva doktorjelölt
Nagy Mariann Veronika doktorandusz
Szávayné Séra Magdolna doktorjelölt
Üveges Anita tudományos utánpótlás
40
Az NKE Ostrakon Szakkollégium elnöksége és a DOSZ-KTO elnöksége
KÉPEK AZ OSZTÁLY ÉLETÉBŐL
ktku
41
A DOSZ-KTO tagjai. DOSZ Tavaszi Szél Országos Konferencia, Debreceni Egyetem
Felkészülés a DOSZ Tavaszi SzélOrszágos Konferenciára, ELTE
42
Ünnepi osztályülés
A DOSZ-KTO ünnepi ülése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Az Osztály tevékenysége, programjai elérhetőek:
www.dosz.hu/tudomanyos_osztalyok/kozigazgatas_tudomanyi_osztaly
Várjuk a csatlakozni kívánó doktoranduszok jelzését a következő e-mail címen:
Az Osztály programjai és a tudományos lehetőségek megjelennek a DOSZ honlapján és a
Magyar Kormánytisztviselői Kar (együttműködő partnerünk) honlapján is:
www.mkk.org.hu/node/137
Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigazgatás-tudományi Osztály:
www.facebook.com/doszkto/timeline
Impresszum:
Felelős szerkesztő: Juhász Lilla Mária
Szerkesztői koordinátor: Fási Csaba
Felelős kiadó: DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztály
Related Documents
