kosaras-istvan-orosz-nyelvtan-.pdf

8/19/2019 kosaras-istvan-orosz-nyelvtan-.pdf

1/173


2/173

Bfr6l6k:

SZ6TS

RUDOLF

6s

SZAB6

MIKLOS

Anyanyelvi

biril6:

SZAB6

SAI-NTNE

@

Kosarasstv6n

ogut6da:B6tkaiSdndom6),

Nemzeti ank6nyvkiad6

t.,2001

ISBN 978•]63•]19-4225-5


3/173

I .K IEJTES,HELYESIRAS. . . .

7

Az orosz1h6,c6,.

7

Mag5nhangz6k. . . .

9

M6ssa lhangz6k. . . . l i

Sz6hangsirly

14

Helyesir6s.

15

II.ALAKTANIISWIERETEK

Sz6fttok.•c •c •c •c •c •c •c •c •c •Ec

•c•c•Ec•c•c•c•c•c•Ec

A f6n6v.....•E •EEEEEEEE

EEEE

E

E

E

EEEEEEEÈ•E•EEEEEEEEEE

A mell‚àknlv......•E •EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE

A szamnev........•E •EEEE

E

EEEEEE

E

EE

EEEEEEEEEEEEEEEEE

A ncvmas.........•E •EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE

EEEEEEE

Az igc......•E

•EEEEEEEEEE

E

EEEEE

EE

EE

EE

EEE

EEEEEEEEEEEE

A hataroz6sz6.....•E

•EE

EEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE

E

Az c16é

r6sz6k .........•E •EE

EE

E

EEEE ‚̀à

,•œ

œœœEEEEEEEEE

19

19

22

43

60

70

85

119

123

I I I . M O N D A T T A N I I S M E R E T E K

. . . . . . 1 2 6

A sz6rend. . . .. 126

Thgad6 ondatok . . . .

128

A z e s e t e k h a s z n l i a t d r 6 l . . . . .

. . . . . . . 1 3 1

S z e n v e d 6 s z e r k e z e t e k

. . . . . . . 1 3 8

M o n d a t r 6 s z e k . . . . . . . 1 3 9


4/173

IV

SZOALKOTAS.

Sz6osszet6tel

. . . .

i . . . .

.

Sz6k6pz€s.

MAGYAR-OROSZ

GRAMMATIKAI

KIFEJEZESEK

cv6frqlrnNYE.

.

TARGYMUTAT6... .

Nemzeti

Tankdnyvkiad6

Zrt.

www.ntk.hu

Vev6szolgiilat:

nfo

@

ntk.hu

Telefon:

06

80 200

788

A

kiad6s6rt

elel:

J6kai

stvin

vez€igazgat6

Rakt6ri

szrim:

10160

Felel6s

szerkeszt6:

dr.

Adamik

Tam6s

A kiadv6nytgondozta:

Katrin

Kunze

Mriszaki

igazgat6:

Babicsn6

Vasvfui

Etelka

Mfiszaki

szerkeszt6:

Marcsek

ldik6

Grafikai

sTerkesztS:

egyerin6

Kovdcs

Katalin

Terjedelem:l (A/5)fv

21.

kiad6s,2008

Nyomdai

el6kdszit6s:

dnyszed6

Kdzpont

Kft.

*

K6sziilt

a

Gyomai

Kner

Nyomda

Zrt.-ben,

a nyomda

alapit6siinak

126.esztendej6ben

Felel6s

vezet6:

Papp

Lajos vez1rigazgat6

Tel.:

66/887-400

http

//www.

gyomaikner.hu

E-mail [email protected]

158

158

160

‚U

•@•@

‚W

‚U

•@•@

‚U


5/173

Az orosz

nyelv az indoeur6pai

nyelvek szl6v nyelvcsoportj6hoz

tartozik, s

mintegy 160milli6 ember

besz6lianyanyelvk6nt.

Legkozelebbi rokonai a keleti szldv

nyelvek. Ezek

kozd tartozlk az

oroszonkiviil az ukr6n 6s

a belorusz.

Nyugati szldv

nyelvek: engyel, cseh, szlov6k.

Ddli szldvnyelvek:bolg6r,maced6n,szerb,horv6t, szlov6n.

.

Az

orosznyelvaz orosz

nep anyanyelve, eryben

a FAK

(Ftiggetlen

Allamok Kozossdge)n6pei erym6s

kozti 6rintkez6s6nek

az eszkoze.

Az ENSZ 6s nemzetkozi szewezeteinek

pl.

UNESCO)

az orosz

az

egyik

hivatalosnyelve. degen nyelvk6nt tanftj6k sz6mos

orsz6gban

az

eg6sz il6gon.

Mi az orosz irodalmi

nyelvet tanuljuk: ez az

irodalom, a tudo-

m6ny, az iskola, az illami intdzm€nyek

nyelve. MindenekelStt

a

nyomtat6sban megjelent mfveknek a

nyelve ez. A besz6lt

nyelv

-

mindennapi

t6rsalg6s

orm6jSban

-

meg kultur6lt kornyezetben

s

krilonbozik az irott

irodalmi nyelvt6l abban, hogy

kev6sb6 omor,

szerkezete

az6bb;n6ha

el6fordul

az is, hogy elt6r

az irodalmi nor-

m6kt6l. De

a

kultur6lt

emberek

nyilv6nos elsz6lal6sai

el6ad6sok,

vit6k

-

az irodalmi nyelv norm6ihoz

gazodnak.

A

n6p

b esz6d6be az or osz nye

vben is nye vjdrdsokat

kilonb ozte

tilnk meg. Vannak 4szaki 6s ddli nyelvj6r6sok. Az lszakiakra az

6raHre

jellemzS,

vagyis a

hangs0lytalan sz6tagokbano-nak

ejtik a

leirl o-t:

AoM6I1,

noro. A d6li nyelvjS r6sokra

z |ramre a

jellemz6,

vagyisa-t ejtenek az

emlitett sz6tagokban

helyett:

>,

rta(r>.

A

deli

nyefvj6r6sokb6l

alakult

ki az irodalmi kiejtds,

amelynek miir

r6gebbena moszkvaikiejt6st fogadt6k el.


6/173


7/173

Nyom-

tatott

alak

irott

alak

A bctt

orosz neve

Nyom-

tatott

alak

• Œ

]

’

”

”

‚ • ]• ‹

A bctt

orosz ncvc

Aa

„ A6

B B

• uF

/ 1 „ D

E e

E „ v

X x

3 3

„ I

„ I

l

• ‡

“ ]

‚ Ò

“ ‡ ‚ í

’ š

‚ µ

‚ Ì

? • Ý

ƒ Ã ç

C ‚ ¤

³

[

3 3 Š ½

«

– ç

6yxna a

6lirna 6e

6lfrna

ne

6fxra re

6frna

ae

6frna fte

6yrna fto

6frna

xe

6fraa se

6frna

u

„ I — §

K K

• v

ƒ F

M M

H H

O o

I I ³

P p

Cc

TT

– ç

t

Ž •

‚ É

‹ ã ‹ ã

‚ ê

‚ ê

¶

‰ »

‡ @

‚ °

I ‚ ê

p ˆ É

C c

ç

‚ ê

r4 KpaTKOe

6fxna ra

611ixnanr

6;ixra

err,r

61ixna

en

6fxna o

6lirna

ne

6frna ep

6yrna ec

6frea

re


8/173

6yrna

y

6yrna e@

6yrna xa

6yrsa

qe

6yrea

ve

6yrna rua

61frna

ua

„ [ „ [

b I I s I

„]„]

D „ ^

„ _ I o

„ ` „ `

• `

“ I

Žµ

„ ^

3

„ _

‚ á

Š Û

— W

TBepA[,II4

3HAK

6frna epu

uArrcuir

3HAK

s o6opdr-

HOe

6yrua rZy

6liraa

fia

BETUK ES HANGOK

Az oroszban- akdrcsak a maryarban is - kiilonbs6get kell ten-

nink betiik

(irrism6d)

€,shangok

(kiejt6s)

kozdtt, mivel a kett6

sok-

szor

nem

fedi egym6st.

Ezdrt a

tov6bbiakban, ahol az sztiksdgesnek

mutatkozik,

egyes

hangokvagy

hangcsoportok iejt6s6tki.ilon s megadjuk

[ ]-ben.

Pl.:

irdsm6d

Kiejt6s

orH6

[a]ru6

e ilrr6re

[Qru]r6le

Felhaszn6ljuk

m6g

a

jelet

a

m6ssalhangzSkl6gys/tgdnak

elol6-

sdre.


9/173

4 hangot 2-2

betfvel is irunk (a

6s n, o

6s 6,

y

6s ro,

e €s a), u 6s

n

pedig

egym6st6l iilonboz6

magdnhangz6k.

Tiblivatunkban

az als6 sorban levS

betfiknek (l6gysdgjelz6

be-

tiik) helyzetiik

szerint

kett6s szerepe

an:

j

+

magdnhangz1t

elolnek

vagy

a megel6z6

mdssalhangz6

dgtstigrit

6s maginhangz1t.

Kiejt6siiket

az

al{bbi tdblLzat oglalja

ossze:

P6ld6k:

q

-

uodr

-

rrbror

-

dxarl

-

uws

-

lAl.s.-

uAdr

-

l6au

-

16:ro

-

xaprfiua

-

ru0l

-

ueHrp

-

xr{rb

5z6elej6n,

mag6nhangz6

t6n,

0a)

(jo)

0u) fie)

(i).

t,, I

Ut6n

MIttssalhangz6 utan

(„W

III,XkŽs

ltellvcl)

*Csakr,utdn ejtjnk [i]-nek, pl. uru.


10/173

ELTERESEK A MAGYAR

ES

OROSZ

MAGANHANGZOK TOZOTT

1. Az

oroszban

nincso 6silhang. Az ajakkerekit6ssel €pzettma-

War

a

(pl.

asztal)

is hi6nyzik

az oroszban

(Az

orosz c-t

ajakkereki

t6s n6lkiil klpezzik, ez6rt roviden ejtett magJar a-nak felel meg.)

2. Amagyarban nincs s. Azu-hez flllkozel. Vannak, akik a kett6t

egy hangnakveszik,mert ritk6n van csak

elentdsmegkiilonboztet6

funkci6juk (pl. 6sIrr

-

6urr). A u kiejt6sekoraz ajkat nem kerekit-

jiik,

mint

az i-n€l, a

nyelvet pedig h6trahizzuk,

mint az u-n61.

3. Az orosz mag6nhangz6kkiejtds6ben nagy szerepet

fltszik

azok

hangsirlyos

agy

hangsrilytalan

olta. TisztAn, il6gosancsaka hang-

srilyosmagdnhangz6kat jtji.ik,a hangsrilytalanok lszintelenednek.

A HANGSULYTALAN

MAGANHAN GZOKKIEJTESE

l. Az a 6s

o

bet(ikkel

jelolt

hangsiilytalan

magdnhangz6kat z6

kezdetdn

6s a

hangsrily

el6tti sz6tagban 1.

gyenge

helyzet) rovid

(a)-nak

ejtjtik.

Pl.

anp6ln, orr{6pt, nonp6c, rpaue|il.

Minden m6s hangsrilytalan

z6tagban 2.

gyenge

helyzet) nagyon

rovid,

elszintelenedett angot ejtiink.

Pl.

ronopfirb, Mdclro, nolon/rna,

rrdv na.

2. A e 6s s betfikkel (v

6s rr1ut6n a-val)

elolt

hangsrilytalan

ma-

g6nhangz6kat

hangsfly

el6tti sz6tagban 1. gyenge

helyzet) (n) 6s

(e)

kozott rovid hangnak,

minden m6s

hangsrilytalan z6tagban

2.

gyengehelyzet)nagyon ovid elszintelenedett angnakejtjtik.

Pl. ren6pr,

aundps, o6rncs,hrs,

uacst

n ep exo

Atkrs,

HAv

anv, r.axeJl6,

q

el on6r.

10


11/173

NEHANy

Arrar-ANo

s HANG z

AB ALlr

a vacANHANGZo

KTEJTESERE

S

nasAna

1. A r, K,

x, x,

y,

il,

tq m6ssalhangz6kut6n

ohasem rhatunk

u-t, hanem

u-t. A

x, [ 6s

q

ut6n viszont

nem u-t,

hanem rr-t

ej-

tiink.

Pl.

$

nd eu,

p'j

cc rc

l,

spaa

t

;

xop 6 uturi,

)tctrrb,

qupK.

2. l\,

ur, {, x,

11

utdn

o csak

akkor

kovetkezik,

ha az hangsrilyos:

6o tw6it, npav6u,

or4dna.

Hangsflytalan

sz6tagokban

helyett

e-t irunk

6s

mondunk:

ros6-

pvu4eM,rhu4eu.

3.[I, rq,

{, x, I1ut6n nem 6llhat s 6s ro, hanem helyetttika 6sy:

nuwy, cu

trcjt, uoa

iu,rapaulautau.

4.

€ mindig hangsrllyos

sz6tagban ordul

el6: eud, nourd.n.

De:

nlrurer.)

Ezeket

a szab6lyokat

a

ragoknak,klpz6knek

a sz6t6hoz

val6 il-

leszt6sekor

igyelembe

kell

venniink.

‘Ë–¥SSA’n øANGZOk

Az orosz FIlaSSalhangz6kat a k6vetkcz6 csoportokra oszthattuk:

ƒ¿

Kcmlny massalhangz6k:6,B,•u

,„D,X,3,K,„L

,M,H,H,p,c,

T , „ †

X , „ W

I I I .

b,Lagy massalhangz6k:6',B',ƒR

,A',3',o

,K',•v

I‚¿M',H',II',p‚¿

C ' , T ' , „ †

¿

X ‚ ¿ g

I I x .

A f c n t i e k Š Ä

ìz t l m i n d i g k e m ‚ à

Än i n c s l a g y p a t t a ) : X , „ W

I E I .

Mindig

l6gy (nincs

kem6ny p6rja):

H, {, trI.

c) Z6ng€,sek:

t,

r, M, H,

p,

|

6, B, r,

A,

)r(,

s.

d)Zong ,tlenek:

tr,

0,

K, T,

III, c,

X , „ W

I I , „ Z

e) Torokhangok:

,

x, x.

/) S-hangok: (, tr, u, Iq.


12/173

ELTERESEK

A

MAGYAR ES OROSZ

MASSALHANGZOK

TOZOT-I

l.

Az

oroszban

sokkal tobb

l6gy

m6ssalhangz6 an

(15), mint

a

magyarban

(3: ty,

g,

ny). Ezek

kiejt6se teh6t

probl6m6t okoz

sz6-

munkra. Al6gy m6ssalhangz6kat (ugy1pezzik, mint kem6ny p6rju-

kat, de

kozben a nyelvh5t

koz6ps6 6sz6t

elnyomjuk a sz6jpadl6s

e-

16,ami a hangnak

-s

szinezetet

ad. Hat{rozott

j-t

azonban semmi

esetrese ejtsiink

ut6nuk. Teh6t

nem

(mjel),

hanem

(m'el).

A m6ss lhangz6k

l6gy

sdgit

ir6sban az

utdna 6116 n,

-

e,

-

v,

-

tj,

-

rc

vagy

-rjelzi.

2. A

kem6ny m6ssalhangz6k

oziil az:r ktilonbozik

l6nyegesen

magyar l-t61.Ugy kdpezziJk,hogy a nyelv hegy6t a fels6 fogsor mo-

gott

a szilpadl6shoz

6masztjuk

mint a magyar -n6l),

kozben

pedig

a

nyelv h6ts6 r6sz6t

s megemeljiik a sz6jpadl6s

el6 (mint a

zdrt u

k6pz6s6n6l).

Pl. cror, rziuna.

3. A x-t mindig er6sen,

hallhat6an

kell kiejteni, mint a

mi

,,ihlet",

,,technika"

szavainkban c{xap,

xne6, xopo[6.

4. 3z6 v6gdn a

zong6sm6ssalhangz6k

ongetlenne

dlnak: r6pog

[r6par],

ror6s

[rar6$],

ruras

uac], ry6 [Ayn].

EGYES

HANGCSOPORTOK

KIEJTESE

Hosszrim6ssalhangz6kat jtiink a

kovetkez6esetekben:

I

Betfikapcsolat

wvmbcfl

oH

yqvrmcfl

omqir,rpud4arn

yestchrt,

crcarb

nepen6daur, temuux

:i:œ

„`

} | [„W

„W

]

- ru- . nu-

i [uu]

-3x-, -cx-

[xx]

-Tq-' -Aq-

['{'{l

‚ Â

‚ ñ


13/173

Egy6bkiej 6si probl6mi4k:

Betfkapcsolat Kiejt6s

P61dak

-oro, -ero

- fK-, - fq-

qT

[ono], eno]x

[xx], [xv]

lurl

c ee6

tts;

rp ac{rs oeo, ndpn oeo

c,hseeo mell6knevek

birtokos

esetdben)

nEercufi.,1eae

vro, vr66rr

Nem ejtjiik ki: ar-t, illetve a

kt

az

-crH-, -3AH-

betfikapcsolatok-

ban,

pl. npds4unr, vdcrnnuZ;

a kiemelt mSssalhangz6kat z alSbbi

szavakban:

s4p:iacrnyrlre,

cqacmrrhnntfi c6pdqe, ufacrnonarr,

cdzHue.

A LAGYJEL

ES KEMENYJEL SZEREPE

1. A lSgyjel s) az

el6tte 6116

m6ssalhangz6l6gys6g6tjelzi.

l. vu-

rdra,

6o,raruofi a

)Kb,

rrb,

rb,

rrlb betfikapcsolatokban zonbana

r-nek nincsenhangjelol6

unkci6ja, mert a ru, x mindig kem6ny,a

v,rq viszontmindig l6gy,pl. pa66raerun [pa66raeur], poxr [pou].

Ldgysdgelz6betiik

elStt

(n,6, tro,

e,

N)

a I egyben elv6laszt6

el

szerep6t s betolti, azaz

az el6tte 61166gy m6ssalhangz6telvillasztja

a

kdvetkez6 ( +

mag6nhangz6) angcsoportt6l:

cenarf

[ceu'ft6].

2. A kem6nyjel (r)

azt

elzi,hogy

az elftte 6116mSssalhangz6t

ki-

v6tel c,

s)

kem6nyen

kell kiejteni. Ezenkiviil

a

kemdnyjel s

betolt-

heti az

elv6laszt6

el

szerep6t, azaz elvillasztja

a

megel6z6

kem6ny

m6ssalhangz6t kovetkez611 mag6nhangz6]hangcsoportt6l.Pl.

o6sscuhrr..

*Ha

a

-r-

a t6hoz tartozik (nem

a

birtokos

eset

v6gz6d6se),

kkor

-r-t

ejtiink:

vH6no,crp6ro.

13


14/173


15/173

a)

Ugyanaz a sz6 m6s hangsrillyal

egdszenm6st

elent:

liszt

drdga

fizetek

enydmet

(n6nemfi6rgyeset)

sziikebben

ismerds

rlrfxa

kin

lop6ra

fit

rur6vy

sirok

u6n mosok

yx6

mdr

sH6rou

jelkdnt

uyr6

lopord

mauli

uoro

yxe

sHardNa

b)

A

hangsflyktilonbdzteti

meg n6haugyanannak

sz6nak 6t

kiilonboz6

yelvtani

lakj6t:

yKr4

pyKrt,

6Arare xo4/rre,4o-

ud

-

a6lra.

Kdtes

esetben

sz6t6rban dzzik meg

a hangsrily

ontos

hely6t.

‘è‹ì‰à±›

Sø

Œx—Ù

AZ OROSZIRAS

Az orosz nyelv hanttait aZ tn.cƒT

i•V

bcttkkel friuk le(K„I

ptt•v

JI„I

\

„W

).Ez az fras nev‚à

c,ƒKV9.szazadbcli hittlrFt6r61 kaptao Ciril1 6

b ‚ ©a , M ‹ Øáe t t c s e g y h a z i f r a s O k a t L f o r d F ty e ’ ™e , s

chhcz sztkslgcs volt a szl‚

lras lncgteremtesc.F6klnt a g6r6g be•\

tjkct hasznaltak fcl.

Ez az fras tcttedt cl a kcreszt‚à

ys‚±

fclvl telekor a kI

Vi Orosz fc•\

jcdclemslg tert lct ln is(10.SZ.).

I,Pltcr car 1710-bcn egyszertsltcttc az aboclt,s:gy valt altala_

.•B

ssa azutan a vilagi hasznalatban.

A m a i o r o s z h c l y c s t t a s a z 1 9 1 7 . l v i f r a s r

amikor ttb61 cs6kkentett‚à

a bcttk szamat,ls cgyszertsltlsekct vc•\

zettek bc.

15


16/173

NEHANY

_

MAGYARIOL

EIJTER6

-

HSI-YESIRASI SZABALY

1. Nagy kezd6betfivel

irjuk a tobb

sz6b6l 6116 ulajdonnevekben

6ltal6banaz els6

sz6t: Mnnncr6pcrno

nuocrp6unblxAe,II,

JI6nun-

crne

r6prr, 96puoe

u6pe, Kphcnar

ru6uragn, Mocr6scK{ir

1;v:nn-

repcurdr.

2. Nem teszink

pontot

a sorsz6mnevek

t6n:

flerp I,

12 uiorq

1969

.

3. Vessz6k

koz6 keriilnek a szervetlen

mondattagok,

kozbevetett

szavak, €rtelmez6k,

igenevesszerkezetek:

OH,

r coxar6snrc, 66leu.

Tu, xondqno, sH6ettrr o6 5rornr.

Kouuyn6pu,3ana6rnn

Mariipeuxo,

rIrJIIl npiuo Ha sae6A.

4. A gondolatjelet

gyakrabbanhaszndljuk,mint a

magyarban.He-

lyettesftheti aziilitmdny

igeirdszdt Mocxs6

-

croruiua PoccliIu.

Kett6sponthelyett s 6llhat: Craxlire

MHe,

Kro nsrnrpa-l

-

6dnue

rinra

vdpurre?

5. Elv6laszt6skor 6wissztik a

kovetkez6 sorba az c-szel

kezd6d6

hangcsoportot: e-crp6, Mo-crn6.

OROSZ LEVELiRAS

1. A

cimz6st 6s

a felad6

cimdt

a borit6k eliils6 oldal6ra

irytk az

al6bbi

minta

szerint:

1‹î |||

ez a magyar

lev6lforga-

hilzszdm megjelol6s6vel

Teh5t a

sorrend

lomban szok6sos:

1 6

forditott, mint ahogyan

az orsz6g,vdros, utca,


17/173

kezdjiik,

6s

csak azutdn

jon

a cimzett

(6s

a

felad5) neve. A cimzett

nev6t r6szeshatdrozSssetbeszok6s enni.

2. A d6tumot

-

ak6rcsaka

maryarban

-

a lev6l

obb

fels6 sarkSba

irjuk: 2-ro 6nrycra 2001 r. Nagyon

gyakori

a

rdviditett d6tumir6s:

2IVXI-01vagy 2.8.

01 stb.

A

teljesen

kiirt (nem roviditett) 6vszirm

ut6n mindig ki kell tenni a r. (roa) rovidit6st.

3. A levdlkezd6 megsz6lit6sut6n

-

ak6rcsak a

magyarban

-

felki-

6lt6jelet tesziink:

loporoft

l4sant VsaxaeNdu

i

Idsau

llerponuv

Bar6ti lev6lben

gyakori

az llyen megsz6lit6s s: 3Apascrnyft(re),

aopororl

VlsaHt.

IDEGEN TULAJDONNEVEK ATINASA

OROSZRA

Idegen tulajdonnevek(szem6lynevek,oldrajzi nevek) 6tir6sit az

orosz helyesir6snem

szab6lyozza.

z6rt csak kialakult

gyakorlatr5l

beszdlhettink, mely nem mindig egys6ges,

n6ha

megnehez(tia tu-

lajdonn6v elismer6s6t.

Vannak

meggyokeresedett 6tir6sm6dok, amelyeket

ebben

a

form6ban kell meglegyezniink:

,,Veme

Gyula"

-

)ftons BepH

Shakespeare

-

lllercnfp

Altal6ban kiejt6s

szerint rjuk 6t a

neveket,

s az oroszbanhilnyz6

hangokat (o, ii) hozz6juk kozel6ll6 hang6rt6kii betiikkel (e, d, to)

irjuk 6t. El6fordul

azonbana

nem kiejt6s,hanem betfi szerinti 6tir6s

is (pl. Hugo

-

froro).

A h-t r ,gebben

-vel irt6k

6t:

Heine

-

fdftne.

Ha :r ut6n m6ssalhangz6kdvetkezik, akkor ldgyjelet irunk hozz6:

gHrerrc,

Bonrrdp.

N6h6ny

p6lda

magyar ulajdonnevek 6tir6s6ra:

Beethoven

Victor Hugo

Pet6fi

C‚ßØ–h

‚Ì ‚©

- Eerx6nen

-

Br,rxr6p ior6

-

llerdSu,Ildre$ra

ˆê

•uv

D

vvtt„v

~ / 1 L e p

17


18/173

UIl6

-

IOme

Rdk6czi

-

Piirouu

M6icz

-

M6pnu

Vorosmarty

-

Bdpduru6prr,r

T6th

-

Tor

Kzss - Kraulu (k6t s-sel,a betii szerinti 5tir6s elve

alapj6n)

Papp

*

flann

OROSZ

TULAJDONNEVEK

ATINASA MAGYARRA

Az

oroszulajdonneveketkiejtdsiik

lapj6n

rjuk

6t

magyarra.

r6szletes

tir6siszab6lyokatd.

,,A

cirill betiis

szlSv

yelvekneveinek

magyar elyesfrSsa."kaddmiaiKiad6,Budapest 985.

N6h6ny 6lda:

f6ro,rl

-

Gogol

lll6roxos

-

Solohov

fdpxuri

-

Gorkij

9epHuur6ncxuft

-

Csemisevszkij

Open

-

Orjol

A u-t teh6t -vel,a e-t o-val rjuk 6t.

A

mag6nhangz6kra

em tesziink lkezetet. (Egyetlen

kiv6tel:

Szt6lin.)

18


19/173

Ragozhat6

sz6fajok

Kttrdls P1ldak

1.F6nlv

2.WIelllknlv

Sz6mn6v

N6vmds

Ige

‚R

•@

•@

•@

‚S

5•B

rro?

.Iro?

rar6r??

xaxis?

raxde?

c16,rxo?

ro16puft?

rro?

qro?

qeft?

tllrfl,?

.{le?

.rro Adrarr?

qro

cAd,rarr?

lrd-rrunr,

cto:t, cteu6,

oru6

HOBbII,I.

OO,IIbIXOI{. CVT}{VTII

n6eaq.

6omurds. cutts.s.

Hdsoe.6oruude.

crtuee

o rtu, rBa,Tpvr

uepnr,rri,erop6ft rp9ruit

q,

TbI,

on, ou6, oH6

rt6-to, vt6-to,

uurr6

tvtoti,

Hatu

woA, udma

uoei,n6rue

uurdrs, nucdrn

npovnrdrr,

Hanrac6rr

Nem ragozhat6

sz6fajok

6. Hat6roz6sz6

xar? rarriu

d6pasou?

fAe?

xoporu6,

upra-rrdxHo,

6rircrpo

rau, nnusjz, 6Ma,crtr;a

19


20/173

6.Hat{rozoszS

Elolj616sz6

Kdt6sz6

M6dosit6sz6

Indulatsz6

Ty/1a,BH„I,/10MO„I

Ha•v

cBo

o’@

„D

a,cH„I 3y,cBepxy

B„X

pa,yTpoM,3„I

MO„I

B,Ha,„I3,IOCH

„XTO,„I

,a,IIoToMy „X

To

BOT,He,•v„I

o„I

,ax,ypa

‚V

•@

‚W

•@

‚X

•@

‚O

Megjegtzdsek:

A magyart6l

elt6r6en az oroszbannincsen:

7.

NdvelS.Pl. cror teh6t h6romf6l6t is

elenthet:

az asztal,vagy:

egl

asztal, vagy:

asztal. Hogy fordit6skor haszn6lunk-e n€vel6t,

ez a

mondat

6rtelm6t6l (a szovegdsszeftigg6st6l)iigg.

2.

Ndvut6.

Ezek

szereplt az oroszban az

el6ljitr6sz6 tolti be. Pl.

n6c,'re

o6€ta

-

ebddutdn.

HANGVALTAKOZASOK

Alaktani valtozasok(ragOZas,fokozas)ls sz6klpz6s k6zbcn is

gyakran hangv‚

takoz‚

s llp f61 a sz6t6vckbcn.

A lcgfontosabb‰

È

à%ƒKñ•zgzb•\b—NÆa ½Æ•sƒÆ½

i A v6ltakoz6 m6ssalhansz6k

: I X

Œ i

„ Y

aopoa6ft

xodrtrs

cKa3aTb

trr4cutb

rvtntit

ˆê

/1opoƒ“

Šp

~„`

XO”åy

~„`

CKattty

~„`

II„I

‰™

~T„I

•C

Nem ragozhat6

sz6fajok

KYn6?

orqfaa?

rora6?

20


21/173

A

v6ltakoz6

m6ssalhanez6k

P‚àdak

„X

•@

•@

•@

„Z

‚”

•`

‚k

•`

‚ j

‚ s

„ W

‚ bj

‚ b

s

qelondrc

-

qelon6.lecrBo

xom€u'

-

xo"$,

nvqo

-

tthr.tuslir

ucrcfrs - wuay

,ilhcmr,tVt

-

uthqe

6-6•v

B~B•v

M~M•v

II~IIŒÜ

ƒF_

6—§„] ˆê

„`ƒF

oŠ©é

/1eIII„v

Æ

I„J •\

„D

eIII‚¶ƒ¿me

KOp•V

—§L ~„`

KOpÂ

‚Ê

c•aT„]

ˆê

„` c•ƒ\„_

Megjegtzdsek:

1.

El6fordul

a-xa

villtakozSs

s:

soA/Irl

-

sotrcds,

6pod

-

rpaucilau{tu, cso6odlirr

-

oceo6

trcNsue.

2. r v6ltakozhat

l-val s:

ocemhu'

-

toceu4y.

A legfontos bbmagdnhangz1vdltakozdsok:

A v6ltakoz6

mag6nhangz6k

P1ldak

O~a o6pa6

6r ars

-

o6pa6drblBarb

eˆêe

ce,l6- c6na;necni - ort ndc

O~‚Ì

C~‚è

Hangkiesls

Hangbetoldds

tlr;arirc

-

uratr6,

uiipra

-

whporc

6obu

-

6oitu6.

seN.{ri

zeudtts

21


22/173

A FONEV

A

F6NEV

NEME

Az

orosz f6n6v

lehet

himnem{i,

n6nemii

6s semlegesnemii.

A szemdlyt6s dllatot jelent6 szavaknem6t 6ltaliban a termlszetes

nem

hat{rozzamep.

A

f6rfit,

firit

6s himnem(i

6llatot

elent6

szavak:

oTeu;

(uofi)

464yrura,

[ilfl,

yvdrelr;

Cill;.a;

KOT

Ndh6ny f6n6v him- 6s n6nemfi

n6t

jelol

meg.

Pl.

cupor6

(6rva),

beceneve).

Egydbk6nt

a f6nevek

nem6t

els6sorban

a vdsz1d1stikrdl

smerhet-

jiik

fel

(nyelvtani

nem).

is lehet aszerint, hogy f6rfit vagy

Bdlfl

(BanenuiH

6s Ba,renuisa

Himnemiiek

N6nemuck

A n6t, e6nyt

6sn6nem(i

6llatot

elent6

szavak:

cecrp6

MATb;

(aoporax)

klpeu;

rciurra.

‚Â

‚ñ

Â

‚ñ


23/173

Himnemii

f6nevek

N6nemii

f6nevek

Semlegesnemf

f6nevek

Vlgz6-

d6s

Poldak

ˆ ê

è

Œ Œ

‚ u

P1ldak

Vlgz6•]

dls

P1ldak

kem6ny

m6ssal-

hangzS

CTOŒÜ

6paT

OTC„W

”’

a

cecTpa

KHII•u

-0

OKHO

IIa•v„]To

l6g

m6ssal-

hangz6

py6•v

b

•l

¬„ITe•vb

•uOCTb

•\

„`

AePeBHq

ercrfpcu.a

6vrot6rus

•B

MOpe

no•ve

‚O

repo„I

TpaMBa„I

rlpo•v

cTap„I„I

Œû

MATb

6cenl

nrt6uraln

ƒR

e

•]

be

sanflsue

c.I6crre

s-hang

()K,

IIr,

q'

I|I)

HOX

KapaHttaLII

Bpa„X

ToBap„I

„Z

”’

XL

•]

IEEL9 •]

Ib

•]

IIIL

(kŽs

ltel

n1lktl)

HOXb

HOII„]

ƒ®OMO„Z

„]

”’

M„`

„I MŒZ

BpcM‰Ä

3HaM„`

23


24/173

A b-RE

VEGZODO

FONEVEK

NEME

A r-re

vdgz6dS

6nevek

him- 6s

n6nemiiek

is lehetnek.

F;gy16-

sziikre bizonyos

szabi4lyok

adnak itbaigazitfist (1.

az al6bbi

t6bl6za-

tot).

K6ts6g

eset6n

a szdtSrban nlzzik

meg,

hogy

melyik nemhez

tartozik af6n6v.

Himnemfiek

NSnem(iek

-merb

kdpz6s

6nevek

socnrar6reJm

4nfirare:n

xrirerr

spl,rrenr

ueqrdrelr

ocnosdrerlr

nrac6relr

noryndrelr

npe4ce4iirelr

npeuo4aniirelr

pyrono4urelr

quriirels

(nocr6lr

n6nemfi,

e tt

nem

-reJrb

dpz6r6l

an

sz6 )

-apo

vdgii

6nevek

anrdrapl

byrnripr

npar6pr

raneru6pl

cerper6pl

cr6capl

c,ron6ps

rdxapr

• ]

ƒ Æ•

b ‚ ½

Â

z ‚ î

y ‚

êƒ ^ĉ½

•u

F

IIOcT„]

•u

op„DcT„]

„De„IcTB„ITe•v„]HocT„]

Xƒ“„DKOCT„]

HC3aB„I

ŒûÝMocT„]

HOBOCT„]

oco6cHHocT„]

IIpoMLIIImcHHocT„]

pa/1ocTb

CKOpOcT„]

c•va6ocT„]

MC•vOCT

(•u

OCT„]

hFmnemt,de ncm

•\

OCT„]klpz6s sz61)

-3•

, • \Ct tb,• \

b, • \

¿ƒ\

—¯

y ‚Ÿ

ƒrb‚½

60•vC3HL

X„I

3H„]

BƒF

cT„]

•u

pycTL

KOCTL

HeHaB„I

T„]

•E

acTb

IICCTb

24


25/173

Himnemiiek

N6ncmtck

A

h6napoknevei:

rHndpr,

Qenpii,rr

stb.

Egt€b, gtakran

el6fordul6

f6nevek:

anrolro6fir

BO)KAb

focTb

rycb

AeHb

AO)Knb

xriueun

rapr6Selr

rop66nr

r6penn

KpeMnb

:riirepr

:re66ar

neAs6Al

o16nr

uoprS6m

nyrb

podm

py6.ur

cnexrdm

yronr

fponeHr

ursfiuertr

u6Anracr

KpoBb

nro66sr

66ynr

Egtdb, gtakran

elSfordul6

f6nevek:

TPYAb

rpq3b

ABepb

gerdr's

rpon6m

ral6sr

r6uraAr

ud6enr

ue.qii:n

MeAb

MF,ICJIb

ueSrl

6cenr

niiN{qm

nn6rualr

nocr6rl

TIbIJIb

ponb

cBq3b

cxiireprr

cMeprb

COJIb

CT:1,'Ib

crdneHr

cTenb

rerpii.ur

TKAHb

rlenb

UEIIb

25


26/173

-a

(-s)

v6gz6desfi

imnemfi 6nevek

ƒX

‘ð‚êƒ^b̂½

Tulaidonnevek

„D

CAyILIKa

Ma•vL•E„IIIIKa

MyxtI„I Ha

cTapocTa

IOHOIIIa

/1„`

1„`

cy„D]„`

Btgs

Bo:r6lq

fpriura

Mrura

fl6rs

O6m

Megjegtzdsek:

1. A legtobb agozhatatlan

6n6v

semlegesnemii:

rerp6,Kyr6,

raxcu,

ueHn;

(rp6uroe) yp6.

Kivdtel: 6Se (h(mnemf).

2. A ragozhatatlan

etiiszavak

z osszet6teltik

lapszav6nake-

m6t veszik

el. Pl.: sanr

MfV

(Mocx6ncxraft

ocya6pcrneuunrrl

Vnneepcnr6r).

NI6INMTT

BS BI,BTTNLENT

JELENT6

FoNEVEK

Az

orosz 6neveket

6t nagy

csoportba sztjuk

aszerint,hogy

616-

ldnyeket agy

lefteleneket

elentenek.

Ez itt

nyelvtani 6s

nem biol6-

giai)

ogalom.

E1616nyek:

emberek.

llatok. alamint

6l5nekk1,pzelt

gyes6nyek

I

ve,ron6


27/173


28/173

Megjegtzdsek:

1. El6l6nyeket

6tvitt 6rtelembenakkor

is

gyakran

6l6l6nyk6nt

a-

gozunk,

amikor 6lettelen dolgot

elentenek.

Pl.:

Ha

AeHr

pox4dnur

uiilra Szilletisnapomra

anyukdm egt

no1:apwaMHe rrJrlorueedro

plilssmacitajdnddkozottnekem.

NaeAsexdHxa.

fl

,rvrr6ro

. Olvasom a,,Jevgenyij

Anyegin"-t.

Z. nlercnyek osszess6g6t

elent6

f6neveket

(gyfijt6nevek)

6lette-

lenk6nt ragozunk.Pl.:

Mrr

,rro6uu cnofi

Hap6.a.

Szeretjtik

ndpilnket.

3.

Ndhdny igevonzatban

az 6l6l6nyek

tobbes sz6mi t{rgyesete

az

alanyesettel zonos.Pl.:

noirrth n uro$dpu

f

tEruuru

-

gdpkocsivezet6neklpil6tdnak

dllni;

noftrrir s r6cru

-venddgsdgbe

menni.

28


29/173

I r.6Ngvn,q.GOZAS

IPUSAI

A

f6n6vragoz6snak 6rom

f6 tipusdt ktilonboztetjiik

meg:

Az

L f6nfvragozdshoz tartoznak

a a

kemlny v agy 6gy m6ssalhang

6r a v €,926 6 h m n emti

f6nevek

pl. x,racc, rpaus|it, anrouo6ti,rs.

b) az

-o,-e,-6,-ue

v6gfi

semlegesnemii

6nevek,

pl.:

oxud, ndre,

6elr6,

zriuue.

A 2.

ftnOvragozishoz

tartoznak

az -a, -n vdgi f6nevek (tdbbs6giikbenn6nemiiek), pl.: ta3dta,

ueAdla, crdHt\uq: rrryxvrtHa

hn.).

A 3. f6n6vragozflshoz tartoznak

a r-rev6,gz6d6 6nemfi

f6nevek,pl.: n:r6rqa4b,Hoqb.

Idetartozik

m6g a

himnem(i nym is. Ezt a ragoz6stszokt6k

i-ragoz6snak s ne-

vezni.

E h6rom f6tfpuson

kivtil megkiilonboztetiink n6h6ny sajdtos

(a

f6tipusokt6l elt6r6) ragozdstipusrs. Ilyenek:

1. A f6n6vk6nt

haszn6ltmell6knevek6s igenevek

agoz6sa.Eze-

ket mell6kn6vk6nt

ragozztk. Pl.: cror6nan,

pa66uwfr.

2. Az

-ov(a),-en(a),-nH(a)

v6gfi

csal6dnevek

agoz{sa. l.:JIdp-

MoHroB, Vlyau6v, Irlnan6na;

flf iuxr.rH.

3.

N6h6ny

-w

v€,gfi semlegesnemii

6n6v ragozasa.Pl; wvn,

epdnrr, :Hdrllq.

4. A no,r el6tagi f6nevek ragozdsa,

l.: nolvac6,n6,l4eHr.

Ezenkiviil vannakcsak obbessz6mban

aszn6latos6nevek

(1.

41.

oldal) 6s

ragozhatatlan 6nevek s.

29


30/173

Eset

Kem6ny

miissalhangz6ra

vdgz6d6

ir-rev6,sz6d6

Ldgv

m6ssalhangz6ra

(r,-re)

v€gz6d6

‚±

–Ú

”n

‚m

‚Ì

•ä

•Z

˜Z

“I

‰æ

•y

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

K'IaCC

K-IaCC

(de:

uii.nruura)

rcthcca

rcr6ccy

rlt6cconr

o sdcce

rpaxrndir

rpavrn6ft

(de:

rep6a)

rpaun6r

rpaun6rc

rpauniieu

o rpaun6e

ABTOMOOI,IJIb

anrouo6filr

(de: yrrirena)

arrouo6/ug

asroN{o6}i,'rrc

asroNro6fineNa

o6 asrolao6fine

“ú

ƒ~

‚m

•ä

‚Ì

‚

‚O

‚O•dZÃ

B.

R.

Eszk.

E16I

‚`

‚s

KIIacc„\

MaccLI

(dei MttbH„I

KOB)

KIIaccoB

ŒíaccaM

KIIacca•A

ÝFÝ

O KIaCCaX

rpaun6u

rpaun6u

(de:

rep6en)

rpaun6en

rpaun6na

rpaund-ma

o rpalrn6rx

ABTOMOOI4JI14

anrouo6rh.nu

(de:

unreldr?)

anrouo6fnefi

asroNao6rirqr,r

asroNao6finqr,ru

o6 asronro6finn<

1.FONEVRAGOZAS

HIIMNEWEU FONEVEK

Mefiegtzdsek:

1.

Az

s-hangokra

v6gz6d6

6nevek

tdbbes szdm:6

irtokos

eset6-

nek

ragja:

ert,

pl.:

rapanqamdri,

npavdfi.

2.

Av€,gz6d6sek

elyesirisilravonatkoz6an

tt is

6w4,nyesek

z

dl-

tal6nos

hangszab6lyok

1.

11.

oldalon).

30


31/173

Egyes z6m Tobbes z6m

Alanyeset Birtokos

eset Alanyeset Birtokos

eset

3BOHOK 3BOHKA

KycoK KycKa

HOCOK HOCKA

IIJIATOK NJIATKA

IOTOJ'IOK

IIOTOJIKa

de:

socr6x

nocr6ra

yp6K yp6xa

3BOHK„I 3BOHKOB

KycK„J KycK6B

HOCK„I

HOCKOB

H•vaTHtt rLEaTKOB

³

OTO„L

„I

IIOTO•vIKOB

ypOK„I ypOKOB

b)

-euvdgfi

f6nevek

tov6ben:

Egyes z6m

Tobbes sz6m

Alanyeset

Birtokos

eset

Alanyeset Birtokos

eset

6odu 6ofiu6

rondu

ronq6

ryndq

rSmud

o6pa:dq o6pasu6

ordq oru6

de: xyzudu rysueq6

6ott„Wt 6ott„W

6B

KOH„WI KOH„W

OB

KyII„W

I KyII„W OB

06pa3„Wè 06pa3„W ‚àB

OT„WI OT„W

OB

Ky3HC„W\

‘¦

3He„WB

31


32/173

AHE14

JIbBOB

nbAoB

r6oe

proB

CHOB

c,)

Ndh6ny

egy sz6tagri

6n6v tov6ben:

d)

-otr,-ep,

-eHb

vdg(i, 6nevek

dv6ben:

r locoŽû

y•u

o•v

ope•v

BeTep

KOBep

KaMCHb

IIOC•va

yrƒF

a

Op•va

BeTpa

KOBpa

KaMH„`

HOC•vbI

y•u

FI

op•vLI

BcTpbI

KOBp„]

KaMH„I

HOC•vOB

y•u

ƒF

B

op•voB

BcTpoB

KOBpOB

KaMHC„I

-y

(-ro)

v6gz6d6sgressz6mi

birtokosesetben

Sz6mos,dlettelent elent6 f6n6vnek a szab6lyos irtokos eseten

kivril hangsrilytalan

y

(-to)

v6,gz6d6siiirtokos

esete

s

van az egyes

sz6mban. Ezt tobbnyire

bizonyos Slland6sult sz6kapcsolatokban

haszn6ljuk:

1. Anyag-

6s

gyiijt6nevekn6l

az eg6sz egy r6sz6nek, konkr6t

mennyis6g6nek

kifejezdsdre genitivus partitivus):

rvt6

cdxapy,

ctitpy, uoxol64y,

trfxy; trulnp6etsrtuy, crax6n v6ro,

rrlH6ro Hap6-

ny,Mdno cadry.

OH sbInLUI

craxdH,rdn. Megivott

egt csdszeedt.

Marr rynrtta xtd6a,

cdxapy. Az

anya kenyeret, ukrot vett.

Haszn6lhat6

azonban 6s

a

mai

orosz nyelvben

egyre

obban

ter-

jed)

ilyenkor a

szab6lyos

a

(-x)

v6gfi birtokos

eset s, kiilonosen,ha

a f6n6vnek

elz6je

van:

rul6 c(xapa,

crax6n rpdnroro uiin.

Ha az

anyagnaknem a mennyis6g6r6l

an sz6,akkor a szab6lyos

birtokos

esetethaszn6liuk:

uen6

6eHsriHa.


33/173

2. Ndh6ny kifejezdsben:

c

uii:y Ha rJIa3

-

ndgtszeml


34/173

aApec

66per

BEK

n6vep

rJIA3

16loc

16poa

rocnoAfin

azpd


35/173

-

ilhcrr.r.,

fcrree

(adpena)

rucr

-l

I

r

-

twcr{t, rucrds

(6yu6ru)

Myx

cTy•v

CLIH •\

\

aHr,rraqdHuH

rpax4anfin

rpecrrinun

pe6dHor

.{eJrogdr

cocdA

„X

e•voBeK

coƒF

D

aT

•u

y3pIH

Ragtalan

dbbes z6mfbirtokos

eset

N6h6ny, 1. ragoz6shoz

tartoz6 f6ndv

a tobbes

sz6mi birtokos

esetbennem kap ragot

(a tobbesbirtokos

esetaz egyes z6mf

alany-

esettelazonos). lyenek:

1.

N6h6ny

p6ros

t6rgy neve,

pl.:

rJra3

-

rlas6,

(u:)

rna:

tly•v

OK

-

vy:rrrl,

(n6pa)

uyl6x

2. Mlrtdkegys6gek

eve,

pl.:

(xuro)rpdun

-

ru:rorpduuu,

(narn)

rralorp6narvr.

3. Egyes,

zemdlyeket egjelol6

zavak,

l.:

-

My)Kbq, Myxel4

-

crfr'sn, crlilren

-

crrHosrri,crrnon6ft

(oru6)

-

cuudr, crrH6s

(pdauutr)

-

anura.{6He,

uuuvdrt

-

rp6xgane,

rpd:r4an

-

rpecrrdHe, rpecrrdH

- Adrv, terdir

-

moav,:rroadli

-

cecdara.ocdlerl

-

(:rn4u), (nmr)

.rerondr

-

corgdrrr,

(uH6ro)

colAiir

-

rpysr.iuu,

y)

rpysriH

35


36/173

Eset

-o-rav6gz6d5

-e-rev6gz6d6

ue-revdsz6d6

‚O

“ú•R‚m

‚Ì

‚Ì

‚n

‚Ó

“I

‚’

s

]

•y

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16è

OKHO

OKHO

OKHA

orHy

OKHOM

o6 oxnd

Mope

Mopc

Mop„`

Moplo

MopeM

o Mopc

3„DH„IC

3/1aH„IC

3„DH„I

ŒZ

3„DH„I

IO

3/1aH„IM

03/1aH„I

„I

“ú

“ˆ

‚m

•ä•ä

‚

‚Â

‚O

•c

Z

•¡

A.

T

B,

R.

Eszk.

ElbI

OKHA

OKHA

OKOH

OKHAM

OKHAMI{

o6 6rnax

Mop„`

Mop„`

Mope„I

MOpttM

Mop„`M„I

o Mopttx

3/1aH„I

`

3„DH„I

`

3„DH„II

3/1aH„ÌM

3/KaH„I`M„I

0 3„DH„I

X̀

SEWELEGESNEMU FONEVEK

Hangbetold6s

Ha a semlegesnemii f6n6v tove tobb m6ssalhangz6rav€gz6dik,

akkor a tobbes szirm:(uirtokos esetben a m6ssalhangz6kkozd

gyak-

ran

-e-

vagy

-o-

hangot toldunk be.

rpdc,'ro

-

rpdcra, rp(,cel

qucl6

-

uuc.l'a,'lhcer

nucru6

-

n/rcrua,

nrtcev'

rApd

-

Atpa,Atep

ro,rlq6

-

r6llua, rolt4u

c6paqe

-

cepArr6, cept4tl

oru6

-

6xHa,6ron

crexl6

-

crdrcra, crdro:r

Nem minden m6ssalhangz6-torl6d6sn6lan

azonban

hangbetol-

d6s: rocygiipcrBo

-

rocy46pcrna,

rocyg6pcrn.

Kiilon

kell megjegyezntink:

liu6

-

ifiila, siltl.

36


37/173

Rendhagr6 tiibbes szdmok

d6:roro

-

A6troxu,

A6lox

or6ruro

-

or6utru, ox6urer

ro,r6uo

-

rol6Hn,

ror6netZ

n:re.{d

-

nr6vu, ue.{6fi

yxo - ftslr, yndrl

nep6

-

u6prx, n6prce

a6peeo

-

4ep6nra,Aep6sres

xpsur6

-

rpdr,rrx, rpduren

H66o

-

He6ec6,

e6dc

qfao

-

qyAec6,

yldc

cyAHo

-

cy .a,

cyAoB

II. F6NEVRAGOZAS

Megjegtzdsek:

1. Av6,gz6d6sek elyesirflsSravonatkoz6an

tt is 6rv6,nyesek

z 6l-

tal6noshangszab6lyok

1.

a 11. oldalon).

Szttm Eset

•\

a vegu

•\

„` vcgu

•\

I„` vegu

‚e

Œf

‚m

•ä

•ä‚

U

ã

Œû

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

•ua3eTa

•u

a3CTy

ra3CTbI

ra3eTC

ra3eTO„I

O •u3eTe

HC/1C•v„`

He„D¿

t„_

He„D•v„I

Hc„D•ve

He/1e•vc„I

O HC„D•v

C

cTaH„W

I„`

cTaH„W

IIo

cTaH„WI„I

cTaH„WI„I

cTaH„W

Ie„I

o cTaH„W

I„I

“ú

–·

‚m

‚Ì

‚Ì

‚

‚O

‚O•dZ

á

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

•ua3CTbI

ra3eTLI

ra3CT

ra3eTaM

ra3CTa•R

„I

O ra3eTaX

He/1ett„I

HC„D

H

I

He/1c•v

„]

He„D•v

ttM

He/1e•v„`M„I

o Hc„D

•v„ x̀

cTaH„W

I„I

cTaH„W

I„I

cTaH„WI„I

cTaH„WI„ M̀

cTaH„W

I„`M„I

o cTaH„WI

„ x̀

37


38/173


39/173

Eset

Egyes zdm

Tobbessz6m

A.

•¡

B.

R.

Eszk,

E16I

IIH

O„Z

t„]

HvOIIIttb

II•vO„Zall„I

IIHO„Zall„I

II•v

O„Z

tt„]

IO

OH•vOIIItt„I

HO„X

]

HOII„]

HO„X

I

HO„XI

HO„XIO

O HOII„I

TI•vOIIItt„I

ƒ®vOIIItt„I

ƒ®F„Z

a/1e„I

II•vO„Z

tt„`

M

II•vO„Z

tt„`

M„I

OH

ŒÜZIŒí ‘CX

HO„XI

HO„XI

Ho„X„I

HotlaM•y

Ho„XM„I

o Ho„Xax

III.FONEVRAGOZAS

Megjegtzdsek:

Az s-hangokut6n a v6gz6d6sekbenx helyett -a-t irunk. Pl.: Ho'In -

Ho.IiiN{.

N6h6ny lt6r6s

ragozdsban

1. N6h6ny f6n6v tov6ben az

-o-

ragozits

kozben kiesik,

kivdve az

egyes z6mf t6rgy- 6s

eszkozhatilroz6s

setet.Pl.:lro66nr,

lto66nr,

mo6efi,,1rc6nfi,mo66nrto,

omo6sf.

Hasonl6k6pp:

po)G,

loxo,

qdp-

KOBb.

2. N6h6ny f6n6vnek a tobbes sz6mi

eszkozhatdroz6s

setben

k6t-

f6le v6gz6d6se

s van:

-sN{I,I

6s

-bMI4.

Pl.: noura.uduu, rouraArltf.

3.

A uarn 6s

Ao.rl

tove b6vtil

aragozfsban:

Marb, Marb,

uiirepu,

udrepu,

u6repuo, o u6repu;

Aoqb,

Aoqb, 46vepu,

g6uepu,

l6vepurc.

o

a6vepra.

4. A n1'm (hn.) az egyes szdmri eszkozhatdroz6s setben-6u

v6gz6d4,st

ap: nyrdlt.

39


40/173

lgy

ragozzuk pl.:

,l[6HuH,

fljuxuH,

Jldpuonron, Illo,roxon,

Oa-

46en,Tepeux6ea

nev6t.

Egydb

csalSdnevek

agozdsira

a kovetkez6

szab6lyok r5nyad6k:

1.

A mell6kn6vi

v6,gz6d6siieket

mell6kn6vk€nt

ragozzuk, pl.:

f6pnxraft - f6pxoro, Tolcr6ft - To,rcr6ro, Kpyncxdx - Kpyn-

crori.

2. A f6ndvi

v

6gz6d6,siieket

koznevekkel

megegyez6en

agozzuk,

p1.:

6rom,

flrurra.

3. Az idegen

eredetii

neveket

csak akkor ragozztk,ha

m6ssalhang-

zSra

vagy

-a

(-n)-ra

v6gz6dnek,

eh6t beleilleszthet6k

az I. vagy II.

f6ndvragozdsba.

Pl. fl

srtner

lin o-a,

Euy, .o".roal+ra

Kdsaq

a h r.A.

Eset

Egyes

z5m

T6bbes szam

F‚àfinOv

N6i nlv

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16’¬

I,IsaH6n

I4saH6r,a

LlsaH6sa

14nandny

14naH6slrN{

o6 l4saH6se

14sandsa

14naH6ny

14sau6noft

l4nau6sofl

klsaH6soir

o6 I,IsaH6eoft

14sau6nrr

14saH6errx

14salrdnnIx

I,lsaH6srrNa

I,IeaH6eHMla

o6 I,IsaHdsrrx

40


41/173


42/173

RAGOZHATATLAN6NEVEK

1. Idegeneredetiiszavak

6s

idegen

ulajdonnevek

ha

mag6n-

hangz6ra 6gz6dnek):

a)6rcpo

(cupdnovHoe)

uerp6

(Mocr6ncroe)

unrepnub(uHrep6croe)

nalrrd

(H6noe)

rara6 (cr6aroe) nnaHfiHo crdpoe)

raQd

(yotroe,

rpacrireoe)

paArao

6y4an6mrcroe)

runo

(:nyron6e)

raxcrt

(Vad6noe)

rynd

(ufueHrroe)

Qoft6

(cn6rnoe)

ueurc

(cer6guxurHee)

urocc6

npxu6e)

b) Barcy,Eop46,

T6ul,hcu; fdre, llerdQn

(ll6reSu)

2.Betfszavak:

(D.

OOH.

MfY.

3. M6ssalhangz6ra

dgz6d6 6i

csal6dnevek:

Tana:ipallrdrln

-

Tau6pu Illrdrin.

HANGSiTLWALIOZAS

r6Nnvn,IcoZAS

KdZBEN

Az

oroszhangsflyvdltoz6 1.

14. oldal),

teh6t f6n6vragoz6s oz-

ben is v|ltozhat.Erre vonatkoz6pontosadatokata sz6tdrban €,2-

hetiink meg.

N6h6ny

szabillyazonbanmegkonnyiti

az eligazod{st.

Nemvdltozik agoz1s

ozben

ltaliLban hSrom

vagy obb sz6tagi

f6neveknek

hangsrilya,

avalamelyik

els6

tehAt

em

els56snem

utols6)sz6tag angsrilyos.

l.:

qnrdrelr,

6yu6ra,

rondpuu.

Nem vonatkozik

ez

a tobbes zdmi

alanyesetbenangsrilyos

6

vdg(i 6nevekre,

melyekn6l

tobbes

sz6mmindigv6ghangsrilyos:

yr/rrelr - yture,rri, Aup6rrop - 4raperrop6.

Nem

v6ltozik gen

sokhimnemfi

z6hangsfilya

em:

nrdpnrar,

coros,3HaK,

piisgurax, o


43/173


44/173


45/173

A LEGGYAKORIBB VEGHANGSULYOS

MELLEKNEVEK

(-oI{,

-A-9, oE)

6o:rlru6rZ

lHeeH6ft

recH6ri ruox6rl

6o,'rrH6rZ

lopor6ft

rlo66ti

nores6li

sr,rxoAH6ir

apyr6ri

nrupon6fi npocr6ft

rolos6fi xue6rl lroroA6rl npxlr6ri

rory66ii xul6it

uopcr6rl nycr6ft

ropolcr6it sasoAcr6rl rntyxcr6rl cren6ii

rpysoe6ft seN.{H6rZ Ho.{H6ft cra,rlrr6fi

rpynnon6rl soJror6rl ocHosH6rZ

rpygon6fi

rycr6ri ropeuH6ri

o.{epelH6rt

.racoe6rl

leron6ft

xperocrH6fi napon6ft vyx6ft

xpyr6ft nepeaon6ri

A LEGGYAKORIBBAGYTOV6MELLEKNEVEK

GIJVttrt,

IJflfi, -HEE)

H

ellyel

apcsolatosak:

6trh>ruufr

Itm,le^uft

n6pxnurl

wn,ruuir

stgltuir

nep6aHnrt

rHfrpenHraft

eu6ruHraii

rpdke'ui,t

noc,r6Artrari

cpEl.uuir

:l6runufi

Aou6ruHrarZ

coceAH14r.r

Egtdb mell4knevek:

ricrpeHHnrl

tlhltuttit

cirsutr

Id1vel

kapcsolatosak:

BECEHHI,I14

OCCHHI4I4

3I4MHIT14

JTETHUI4

npounoro.4Hrrr,r

ceroAHqrrHr4u

Br{epaurH14Lt

3aBTpalxHr,rr4

nev6pnurl

yrpeHHr,Ilr

phuuuttr

u6s.uHraft

l.pEnp'uit

nocr6.qnufi

45


46/173

A MELLEKNEVEK

RAGOZASA

1.

Az oroszban

a mell6knevet

jelz6k6nt

egriitt ragozzttkazzalaf6-

n6wel,

amelyhez

artozik. (A magyarban

af6ndv

elz6je

v6ltozatlan.)

Pl: rtj iskola - Hosqa urc6la, rtj iskol6t - HoByto rur6ly, lj isko-

lik

-

H6sate

urxdlsi.

2. A mell6knevek

him-

6s semlegesnemfi

lakjai az egyes

zSmban

-

az

alany-6s tdrgyesett6l

eltekinfve

-

egyform6k.

3.

Tobbes

sz6mbannincs ki.ilonbs6s

nemek

kozt.

Himnemfiek

N6ncmtck

Semleges-

nemfiek

Tobbes

szdmban

haszn6latosak

6orur6r?

eox6rrrft

AexypHbrrl

gHar6N,IrtIT

npu6:xnri

noprn6ft

ilpoxo)(l414

pa6anvir

rpyAfl|lJLrvrcfl

yrdnrui

6frovnax

e6HHaq

rocniHaq

ntrcras.

4yurenilx

:arfcovuax

sausrds.

naacrepcriia

H66epexnax

napurnadxep-

aKag.

cro,r6nag

yrfirelrcran

6yayuree

xr,rndrnoe

uop6xenoe

Hacex6lroe

uacrofuee

npolxnoe

nnp6xHoe

noAne)Kaulee

cra:yeuoe

6ttusxue

nsp6c:rue

Aolr6urrue

:rdrrue

po.qnfie

46


47/173

4. Az

6l6l6nyek

6s 6lettelenek 6rgyeset6ben

mell6kn6v

af6n6v-

hez gazodik.

Mrt

ganecr/t'ttt

MEI noceutru

6o,rrH6ao

oniipnura.

n6soril

uys6ti.

ˆê

ê

@

ˆê

ê

•@

ˆê

ê

@

•¬

‚s

‚s

‚s

‚s

B)

A)

B)

A)

D

BO„X

a tteH„] •v‚¨ 6„IT {ŽT

FÌ‰m—tŠxx•ETLI.

U MELLEKNEVEK RAGOZASA KEMENY TOW

Eset

Egyes

szdm

T6bbcs

szam

Himnem N6nem

Semleges-

nem

•R1nd a ha•\

roIIl ncmben

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

KpacHbrr{

A. vagyB.

xp6cHoro

rp6cuouy

rp6cnrrlr

o rp6cuonr

KpaCHa„`

KpaCHylo

KpaCHO„I

KpaCHO„I

KpaCHO„I

O KpaCHO„I

KpaCHOC

KpaCHOC

KpaCHO•u

KpaCHOMy

KpaCHbIM

O KpaCHOM

KpaCHLIc

A.vattF B•E

KpaCHLIx

KpaCH„\M

KpacHbIM„I

o KpacH„]

x

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

pyccxvrfr

A. vagyB.

plfccroro

plfccrouy

plfccruna

o

plfccrolr

pyCCKŠS

pycc’@

pyCCKO„I

pyCCKO„I

pyccKo„I

O pyCCKO„I

pyCCKOe

pyCCKOe

pyCCKO•u

pyCCKOMy

pyccK„I

M

O pyCCKOM

pyccrue

A. vagyB.

plfccrrax

pyccruu

pfccrurvru

o

pfccrux

Megjegzds:

E minta szerint ragozzuk

a

v6ghangsflyos

melldkneveket

s. A

v6gz6d6sekr6s6ban

6rv6nyeseka hangszab6lyok. r, K, x toviiek

v6gz6ddseit z ismert hangszab6lyok

zerint

rjuk

(1.

11.

oldalon).

47


48/173

Eset

Egyes z6m

T6bbes

szam

Himnem N6nem

Semleges-

nem

•RÝnd a ha•\

ronl ncmbcn

A.

T

B,

R.

Eszk,

E16I

C14[1l„II

A.vagy B.

C„I

HC•u

C„IHCMy

C„I

H„IM

o c„IHeM

CPIH‰ÄZ

crIH„_o

C„I

HC„I

C„I

HC„I

CPIHC„I

O CPIHe„I

cPIHee

C„I

HCC

CPIHCrO

CIttCMy

C„I

H„IM

O CIttHeM

CPIHIÝ

A.vagy B.

C„I

H„I

X

C14H„I

C71H„I„I

O C14H„I

Megjegtzds:

E minta szerint ragozzuk

a

nem vdghangsrilyos

K,

rr,

ru, ru tov(

mell6kneveket s (term6szetesen

z s-hangokra6rv6nyes angszab6-

lyok alkalmazilsdval,l.

a 11. oldalon).

ELIER6

RAGOZASOK

A MAMNH,

-A, -O

TiPUSU BIRToKoS MELL6KN6V

RAGOZASA

Ezeket a birtokos mell6kneveket

r4H

dpz6velklpezzik

-a, Av6-

gfi f6nevekb6l.

(Ritk6bban:

-on,

-es

k6pz6vel

m6ssalhangz6s €gi

f6nevekb6l.)Pl. udtrra- u6lruu, nslfl - [Ag'krH, l6rq - fl6rlru,

Cfisn

-

C6rurn, or6u

-

oru6s.

(A

tulajdonnevekb6l kdpzett ilyen

mell6kneveket

nagy kezd6betfivel

rjuk )

48


49/173

Eset

Egyes z6m

T6bbes

szam

Hfmnem N6nem

Semleges-

nem

Mind

a h6-

rom nemben

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

MaM„IH

A.vagF B.

MaM„IHa

MaM„I

Hy

(MaMPIHoMy)

MaM„IHLIM

o MaM„IHoM

MaM„IHa

MaM„IHy

MaM„IHo„I

MaM„IHo„I

MaM„IHo„I

o MaM„IHo„I

MaM„IHo

A.vagy B.

MaM„IHa

MaM„I

Hy

(MttIIHOMy)

MaM„IHLIM

o Ma•AmIHoM

MaM„IHLI

A.vagy B.

MaM„IHLIx

MaM„IHLIM

MaM„IHLIM„I

o MaM„IHLIx

A ROVID

ALAK

KEPZESE

1. Az

oroszmell6kneveket

a magyarhozhasonl6an

nemcsak

jelz6k6,nt,

hanem

6llitm6nyk6nt is haszn6lhatjuk.

A legtobb,

tulaj-

dons6got jelz6 melllkndvb6l 6llitm6nyi hasznillatra rovid alakokat

k6pezhetiink.

Ezt az alakot

a

v€,gz6d6sek

elhagy6sa

ut6n kapjuk

meg.

Pl.:

nd,nutT:

HoB

rrao,roAdr?:

u6,rol

nrrc6xrarZ:

nrrccir

xopdrur,rft:

xopdn

66nurl: 6e:r

2. A rovid

alakok nem

6s szSm szerintvilltoznak,

de

-

a teljes ala-

kokt6l

elt6r6en

nem ragozhat6k.

Rdgebben

agoztdk s

ezeket,en-

nek maradvdnyai

ma

is megvannakn6h6ny

kifejez6sben, l.:

cpe4r

6ena

4us.

vildgosnappal.)

3. Ha a mell6kn6v

ove k6t m6ssalhangz6rav6,gz6dlk,6,s

z utols6

mdssalhangz6

vagy n,

akkor a himnem(i rdvid

alakba rendszerint

_

HOBA

_

HOBO

_

HOBbI

-

MOnOAa

-

MOnOAO

-

MOnOAhl

_

BbICOKA

_

BbICOKO

-

BbICOKI4

-

xopolrii

-

xopour6

-

xopourfi

- 6end - 6erd - 6elrir

49


50/173

-o

vagy

-e-

kot6hangot

oldunk

be. Pl.:

1tlhst


51/173

3. Ha a mell6kndvnek

vonzatavan, rovid alakot haszn6lunk.

Mu ror6nu r axsrilteHy. Kdszen

vagtunk a vizsgdra.

Mii,rrqu<

6dren rprinuolr. A

fifi

influenzds.

4.Haa mondat

alanya5ro:

Mne

5ro rendpl icno.

5. Van n6h6ny 6llitm6nyk6nt haszn6lt mell6kn6v, amely on6ll6 je-

lent6sselhasznSlatosovid

alakban.Pl.:.fl

pat (p6rc;

uu

pii4u)

-

orillok;.fl corr6ceH

(-cua)

-

eglet4rtek,beleegtezem; npan

(-6)

-

igazam van; A

o6{san

(-a)

-

kotelesvagtok

(vmit

tenni).

ROVID

ALAKU MELLEKNEVEK

Ar,r-aNuo

oNZATAT

‹Ðyl16knlv

Vonzat P1ldak

6o•uaT,6oraTa,

6oraTo;6o•uaTLI

rop/1,•u

op„Da,FOp/10;

•u

op„D

I

•uOTOB,rOTOBa,

•uOTOBO; rOToB„]

/10BO•v

eH,/1oBoJI„]Ha,

„D

OBO•v„]HO;/10-

BO•v„]H„]

I

„DO•vXeH,/1oJDKHa,

/10H

KHO;„D

•vXH„\

AOCTOT4H. OCTOT{Ha.

Aocr6rZHo;o-

CTOI4HbI

qeu?

qeu?

1.r ueul i?

2. f6ndvi

igen6v

qelr?

L roujr?

qro?

2.

f6n€vi

igendv

qer


52/173

Vonzat

P‚àdak

:uar6u,:uar6ua,

sHar6nao;ua-

r6urr

n3ndcreu,

u:ndcr-

ua, ncndcttto;

usndcrHbr

naudpeH, aud-

peHa,

Hau6pe-

Ho; Hanadpenlr

o6isaH,

o6(saua,

o6dsaHo;

o6dsaHrr

nox6x, nox6xa,

nox6xe; no-

xdxu

cnoc66en,

no-

c66na, noc66-

no; cnoc66utr

I

.c

renr?

2.rov' ?

1.rou1f?

2.qeM?

f6n6vi

igen6v

1. ouii?

2. f6n€vi

igen6v

na ro16?

Ha .{ro?

.{gNa?

1.

verr,rli?

2. f6ndvi

igen6v

Bnr snar6N{u c uorur

4Plirou?

BaM

sHax6ua 5ra xnrira?

HaNr asndcren

nur uii-

urrax

pysdrl.

Hiilra

Qfpua

ussdcrHa

xopdureft

pa6droft.

On HanrdpeH

odxarr s

Mocrnlf.

Mnr nce

o6dsaHlrcnofiu

po4fre:rxu.

A

odAsasnilrlolHnrr,

6ry

pa6dry.

Cnru xap6xrepoM

ox6x

Ha orqii.

Ildrp cnocd6en

Mare-

udruxe.

Hiiura

Slpvra

cnoc66sa

ndrno,rHnrr

5ry

pa66ry.

‚ Â

‚ ñ

ƒÒ


53/173

A KOZEPFOK

Az

iisszetett iiz6pfok

Minden fokozhat6 mell6kn6vb6l

k6pezhetjtik igy,hogy a

mell6k-

n6v alapfoka (teljes vagy rovid alak) el6 odatessziika nem ragozhatS

66,reevagy u6nee

sz6cskSt: dree rdruurl

AeHb,

udnee rp 4nan

sa16,ra,Odne. r:ry66roe rvrdpe.

etot

uonp6c

6onee

siixeH.

Haszn6lhatjuk

egyar6nt

jelz6kdnt

6s

6llitm6nyk6nt is

(a

rovid

alakkal osszetett ozdpfokot

csak 6llitm5nyk6nt).

3ra

sa46va 66nee rplfguax

(vagy:66nee

rpyauri). Ez a

feladat

nehezebb.

Az

eryszerff

iiz6pfok

1. Egyszerfi dzdpfokot

k6pezhetiinka legtobb ulajdons6got

elo-

16

mell6kn6vb6l rigy, hory

a

mell6kn6v

tov6hez

-ee

k6pz6t illesz-

tiink. (T6rsalg6si

nyelvben

6s

kolt6kn6l

el6fordul az

-efr

kdpz6 is.)

A hangsrily

az alapfokri rovid

alak

n6nem6hez

gazodik:

secd,rHfi secer6e

secerdft)

.4,1I4H H bII4 _ .IIJII4HHCC

C„I•v

„]HLI„ I

~Cƒ“

IttLnee

TerLILI„I ˆê Te³ ŒÜe

Alapfok Koz6pfok Fcls6fok Hasznftlata

„IHTepecHLI„I

6dnee

unrep6c-

uuft

caMLIIÝ

„I

HTcpccHLI„I

„IHTepccHc„I

\

III„I„I

jelz6klnt v.

‰¿ŒŒ

ø

nt

jclz6klnt

„IHTcpeccH,

•\CHa

„IHTcpccHcc

lrHrepdcHee

scerd

(ncex)

ŒÜ

lftmanyklnt

53


54/173

2. Ha

a t6v€gi mdssalhangzS hangvdltakoz6si

zabillyal6

esik

(1.

20-27. oldal),

akkor akdpzds a t6hang megv6ltoz6s6val

+ e

(ritk6n

-ure)-vel

ort6nik. (Rendhagy6

koz6pfok.)

A hangsfly

ilyenkor mindig a tovon marad.

Rendhagr6 iiz6pfokfi

alakok

6ŒÜ

¨

K„I

„I

6oraTbI„I

6o•v„]IIIo„I

B„]COK„I

I

•u

v

y66K„I

„I

•uOMKƒ“yI

/1a•v

eK„II

„D

CIIICBLI„I

/1oporo„I

KOpOTK„I

I

MO•v

O„DO„I

-

6tu>re

-

6oriiqe

-

66nnue

(66ree)

-

s(rue

-

rnlf6xe

- rp6uue

-

lii;rrue

-

Aeurdnlre

-

4op6xe

-

rop6ve

-

uor6xe

3. Az egyszerii oz6pfok-ee(-e) kdpz6salakja nemek6s szdmsze-

rint nem

v4ltozik.

Van azonban n6h6ny

-ru-

k6pz6s

koz6pfok,

amely

nemek

szerint

v{ltozik

6s ragozhat6 is.

Ezek r6szben

fels6fokri

jelent6st

s kaphatnak:

66ltutuir

nagyobb

sbtcutvia

magasabb; egmagasabb

lluruui,r

jobb;legjobb

cr6pruuft id6sebb;legid1sebb

udHrururZ

kisebb

uhswufr

alacsonyabb;

egalacsonyabb

xy4mnit

rosszabb;legrosszabb

utri4rltuit

fiatalabb;

leffiatalabb

MatteH„]K„I14

Ma•vBI„I

ƒ®

LOXO„I

IIpocTO„I

paHH„I

„I

pC„D

„I„I

cTapbI„I

Tƒ“\„I

„I

y3K„I

„I

XOpOLII„I

I

III„I

pOK„I

I

„`

pK„I

„I

}‘Ø

ŠÍ

Œi

_xyxc

ˆê

IIpoIHe

ˆê

paHblLIC

ˆê

pexc

ˆêcTapcc,cTapIIIe

ˆê

T„IIIIe

ˆê

yxc

_•v

Iy„Xllc

ˆê

LII„I

pc

ˆê

„`

p•E

e

54


55/173

4. Az

egyszerii

koz6pfok alakjait 6,ltal6ban

6llitmdnyklnt

hasznSl-

juk.

[ylr|ft

Aiuaunde

Triccu.

A Duna hosszabb

a Tiszdndl.

OH criiprue

ueHd ua 3 rdaa.

Id6sebb ndlam hdrom evvel.

El6fordul azonban

jelz6kdnt

val6 haszn6latuk

s, ktilonosen,

ha

no- el6k€,pz6vel6tjuk el (ez a k6z6pfok elent6s6tenyhiti).

Ilyenkor a

jelzett

sz6 ut6n 6ll:

tr|fire

nue rHfry rollHre-

Adjon nekem valami 4rdekesebb

pdcHee.

konyvet.

HASONLiTO

SZERKEZET

Alapfokri hasonlit6sa rar kot6sz6val ort6nik.

Mareudrura rar6ft xe s6x- A matematika

ugtanolyan

on-

nrtfi npeAudt, rar ucr6pux. tos antdrgt,

mint a tortdnelem.

A koz6pfokri

osszehasonlit6snak

ak6rcsak

a magyarban)

k6tf6le

m6dja van.

1. 9eu kot6sz6val:

2. Annak a f6n6vneka birtokos

eset6vel,

amelyhez hasonli-

tunk:

Ciinra cunl,ude, veu fl6rp. Cdna cusustee

flerp6.

Szdsaer6sebb,mint

Pjotr Szdsaer1sebb

Pjotmdl.

Xendso rxxerde,.rer,r

Adpeno.

Xendso

rqxerde

4dpena.

A vas

nehezebb,mint

a

fa.

A vas nehezebb

fdndl.

A 2. esetbenosszetett oz6pfokot nem

haszn6lhatunk.

Mivel a magyarban a KaK 6s

.reN{

kot6sz6nak egyarint

,,mint"

felel meg,

ez6rt a

magyarr6l

oroszra

ordit6sn6l igyeljtink arra, hogy

az osszehasonlit6slap- vagy koz6pfokkal ortdnik-e.

Osszehasonlit6skor

kot6sz6 el6 mindig vessz6t esziink.

55


56/173

A FELSOFOK

Az iisszetettels6fok

1. Minden fokozhat6

mell6kn6vb6l fels6fokot

k6pezhetiink

figy,

hogy

az alapfokri alak

el6 c6unft-t tesziink,

6s

mindkdt

r6szt

egyez-

tetjiik a

jelzett

sz6val:

cdv'stir

lfnaHuft

Miim.{ux

c6uoe rny66roe

6sepo

chlr.as, Hrepdcnar

xsfira

c6ur,re errc6rue

r6pu.

irott nyelvben

el6fordul

a

fels6fokban

ciiuuft helyett

nau6cilee

vagyHanvdHee

s.Pl. :

HaI4OOnee

pynHbre

ropoAa

Ha„I

MIHee c•vttHa„`

3a„D

IIa

2.

Osszetettels6fokot

igy s k6pezhetiink

egtobb

ulajdons6got

jelz6mell6kn6vb6l, ogy azegyszertkoz6pfokrialak(kdpz6je: ee,

-e,-nre)

ut6n a Bcex

agyscerd sz6cskSt

essztik. l.:secer6e

scex

(ncerd),

nlivlre ncex

ncer6).

3. A c6uufi +

alapfok haszn6lhat6

elz6k€nt

s

(ritkSbban

6llft-

m6nyk6nt s.

Az alapfok

+ ncer6

(ncex)

csakis lllitminyk€nt

hasz-

n6latos.

Ciivoe

nry6droe

dsepo n ulpe

-

A legmdlyebb

6 a

vihigon a

5ro d:epo Barkii,r n Cu6upn. Bajkdlt6 Szibdidban.

gtot

"onpdc

c6vmrrl

niixHuft

Ez a

kdrdds legfontosabb.

(uau6dlee

ndxnuri,

nau6dlee

niixen).

OH

y

uac s KJriicce

fuure ncex. Az

osztdlyunkban

6 a leg-

jobb.

Az

egrszerfi els6fok

l. Az

egyszer(i els6fok

alakjait sz6mos

ulajdons6got

elz6

mel-

l6knevekb6l

k6pezhetjiik

fgy, hogy a mell6kndv

tovlhez

-erZur-

(r,

r, x ut6n

-aiiur-)

k€pz6t

tesziink:

56


57/173

6lllzsru4nr

-

6:ruxitfusrufr

OOTATbII4

_OOTATEIITII4I4

TJIABHbII4

-

TJIABHEI4UII{N

UIPIHHbII4

_

NilI.lHHEI.l]l]VIU

BeItutKVVt

-

Belrttl{avilIlvtv

BbICOKI4I,I

_

BbICOqAI4UI,{I4

•\ epecH„]

I„J

ˆê

•\ epecH“I

q

HOBbI„I ~HOBC„I

LIM„I

C„IH„I

14 ~C„I HC„I

ILM„I

C•v

ODKHLI„I ~CJIODKHC„I

LII„I

„I

Tƒ“X„I

„I ~T„I IIIa„I

„Y„I„I

2. Az

egyszer(i

els6fok alakjait

els6sorban

jelz6k€nt

haszn6ljuk.

Ugyelniink

kell arra,

hogy

elent6se

kdtfdle lehet: abszohit

vagy

re-

lativ fels6fok is. Mivel a magyarban

ezeket

k6tf6lek6pp fejezziik

ki

(legfontosabb

agy:

gen

ontos,

nagton

ontos),

ez6rt a

fordit6sn6l er-

re kiilonos

gondot

forditsunk.

A szovegosszefiigg6s

lapj6n

kell el-

dontentink,

hogy melyiket haszn6ljuk.

Baxsdftruue ropolii Poccdu Oroszorszdgegfontosabb d-

-

Mocxs6 u Caurr-flerep61fpr.

rosai Moszkva 6s Szent-P6-

tervdr

flliurruu

-

neruq6tluruft

no5r.

Puskin nag/on nag

kolt6.

A MELLEKNEVEK

HANGSULYA

ROYID AI-AKU MELLEKNEVEK

ALAPFOKBAN

a) Az

-r,tir

(-trir)

v€gi mell6knevekb6l

kdpzett rovid alak

hangsri-

lya rendszerintugyanott

marad, ahol a teljes alakn6l

volt:

sFrar6laHft

-

:Har6u, n6rnutZ

-

n6rou, nlfirnstft

-

HyxeH

b) A

rovid

alak

hangsrilyamindig a sz6vdgen

an a kovetkez6

mel-

16knevekn6l:

sHc6ruIT

-

nsrc6r, nsrcorii, nucor6,

sHcoKra

rny66rrari - r:ry66r, r:ry6orii, uy6or6, r:ry6oxri

Aa,'rdruari

-

ga-ne r,

nutex6,4a.ner6,larerri

rqx6rnrri

-

rxxtir, rnxer6,

t.axer6, rsxelrit

xop6uruir

-

xop6ur, xopou6,

xopour6, xoporuf

57


58/173

c) Csak n6nemben

v6ghangsrilyosak

kovetkez6k:

6em,tir

-

6e\6etd

MVIJtbtyI

-

MU.II, MI4JIa

6t,i,pxuia

-

6rfisox,

6tmsrd,

wflrrufi

-

uiror, Nrqrr6

npd4nrrri

-

epdgen,

npe4n6

npocrdft

-

rpocr,

npocr6

6onrrr6rZ

-

66leu,6olnuii

siixHrrit

-

ndxeu,

naxnii

sltAHHrl - n/14en, raAHd

ulfnuit

-

rJry[,

rnyn6

r6parrft

-

ropA, rop46

r6ptrrarir

-

r6pex,

roprx6

aopor6rZ

-

46por,aopor6

xwsoir

-

)KltB,

xusd

rplfuufi

-

Kpyrn, rpyrn6

,rdrxurt - liiror, lerrei

Hhsrcufi

-

Hr,r3or,

usrii

u6nuft

-

uon, Hond

nfxHlrfi - Hfxen, nyxn6

pdarufi

-

pd4or, pe4r6

cnduufi

-

cndre,r,

serr6

cea6ri

-

ceA,

cel6

rdcnr,rrZ

-

rdcen,

recn6

r6ncrrrft

-

ToJIcr, o,rcr6

vliar4rrrl

-

qyx4,

vyxl6

Apxtrfr - Apor, xpri

rpdsHsrft

-

rpisen,

rpnsu6

cueurr6fi

-

cueul6u, cueuu6

rycr6rl

-

rycr, rycr6 crdpwit

-

crap, craph

AllHHrrft

-

ryuueu, Attuttrtd

rn6p4nli

-

redpA,

rnepl6

rp6cHnrri

-

rpdceu,

rpacn6

r6nxraft

-

roHoK,

onr6

rpdnrurZ

-

rpdnor,

xpenxd

.rdcrHtrii

-

.rdcren,.recru6

lrdprnlrrl

-

ueipre,

reprn6

qcustir

-

iceu,

xcui

Az

-oit

v6g(i

mell6knevek

ovid

alakj6nak

hangsrilya

imnemben

6ital6ban

az

els6 sz6tagra

ugrik

6t:

6o,'rlu6rl

-

6dlen

gopor6ft

-

a6por

uoloa6rZ

-

u6:roa

KOZEPFOKBAN

a) A

-e

k6pz6s

alakok

hangsrilya

kdpz6

el6tti

sz6tagon

an:

6ltilsrufi

-

6tlt:xe, rop6rrraft

-

rop6ve,

cr6pur)r

-

cr6prue,

6ordmrri

-

6or6ve,

rpdnrurTr

-

xpdnve,

rwxuit

-

rtltue

58


59/173

b)

A

-ee

kdpz6s alakok

hangsirlya a

kdpz6 els6 e-j6re

esik, ha a

n6nemfi

rovid alak

hangsrilya z alapfokban

avdgz6d6sen

olt:

6d:rurl

-

6etd

-

6erde,

utfui:gtntfi

-

rttuuttd

-

A,ruHHde

eilxHrrrl

-

naxnii

-

naxude,

lfuHuft

-

yrntrd

-

ylvtrde

c) Ha az alapfokri

rovid alak

hangsfilya

a n6nemben a sz6t6re

esett,akkor a kozdpfokbantgyanazona sz6tagonmarad:

rpacfterrr7

-rpacr/tna

-rpacfnee

nont'ruurT

-nonfrna

-noHrirnee

pesorlouudsnuft

-peBonloqu6nuas.

-peBonl,oqu6nuee

Kivdtel:3Aop6Bbrri

-s.{op6sa

-sAopon6e

FELS6FOKBAN

a) Az

-afrut-

kdpz6

mindig hangsrilyos:

6 ttuzxufr

-

6 mrxditutufi

., rrrd 'rufi .

-

Nl

em,.I ift

uru ft

se:lrarvfr

-

serra.{iiftuuit, crp6lurt

-

crpoxiiirwuit

b)

Az

-eiust-

k6pz6 hangsrilyos,

ha a mell6kn6v

koz6pfok6t

-e-vel

k6pezti.ik:

6oriirnft

-

6ordqe

-

6orardfturnfi

,

npocrdit - npd,ure npocrdfiuruft.

Ha viszont a

koz6pfokot

-ee-vel

klpezziJk, akkor a

-et7rtr-

k6pz5s

fels6fok hangsrilya gyanott

marad, ahol a koz6pfokban

volt:

6dnurl

-

6er6e

-

6e,r'dirllruit,

ndpHuft

-

nepude

-

nepudirutuflr,

rpacrierrfi

-

rpac/mee

-

xpacwseiltmir.

59


60/173

0 uo,r;

(nynr)

I o.uiH,o4Hii,

o,qsd*

2

gsa,ABe,

ABa

3 rpu

4 verdrpe

5 nqrr

6 uecrr

7 ceur

8

sdceMr,

9

t€ssrb

l0

adcsrr

1l

ollnnaArlarr

l2

aseHifuuarr

l3

rpraHiiauarr

l4 vernpHiiauarr

15 nqrHiiauars

16 lrecrniiaqat

l7

cerundArrarr,

l8

socer,{FrdAuarr

l9

aesqruiiAuars

20

aeiiauarr

21

asiiauart

orfH

22

lsatuarstna

23

asdagarsrpu

24

tsdtuars

verdrpe

25

AniiAqab

nqrb

26

ts{Auarr

urecTb

27

lsdluarr'

ceMb

28

leiiauarr

sdceMs

29

lsdl.uarr'

rdssrk,

30 rplaqarr

40

cdpor

50 nsrrAecrir

60 ruecruAecir

70

cdMraecqr

80 s6ceN{r.[ecqr

90

legqn6cro

100cro

200

asdcru

300 rpricra

400

verdrpecra

500 nsrrc6r

600 lrecrr,co'r

700

ceurcdr

800 socel\ar,cdr

900

aesqrrcdr

1000

drc.sqa

2000

ase

r{tcst'tu

3000

rpra rl';rcnqu

4000

venirpe

r{tcs'tu

5000 nqrs

rdlcg.{

6000 urecrr

rdrcq.r

7000

ceur

rdrc.sq

8000sdcerur

rdlcg.{

9000

adsqrr

rdrcq.{

l0 000

rdcsrs

rilrcqq

20

000

Asaquarr

rdrcqq

30 000 rplrqarl

rdtc.trq

100

000

cro

rdrcsq

200

000

Aedcru

r(rc.flq

000

000 oaris

uu,rrru6H

000 000

asa

uumtn6lga

000

000 000

v'ntr'trdpp,

60

*Sz6mol6skor

o4uu helyett ribbnyirepa3-tmondunk:pas,4na, rpn...


61/173

A tobbi t6sz6mnevet

osszetetel tj6n kfpezziik.

A

sorrend:

ezre-

sek,sz6zasok tizesek

egyesek stb.

(mint

a

magyarban).Az osz-

szetett

sz6mnevekminden tagj6t

kiilonirjuk:

32

rpvituarb

ABa,

448 verdrpecra cdpor n6ceur,

23 641

Asiilqars

rpu rucrvu ruecrrc6r c6pox onvq.

A T6SZAMNEVEK RAGOZASA

A t6szdmneveknek 6ltal6ban

nincs nemi.ik

6s sz6muk.

Neme a ko-

vetkez6knek

an:

oAfn,oAuri,o4ud;

nBa,

ABe,ABa.

F5n6vi tulajdons6gokkal

rendelkezik (neme 6s sz6ma is

van):

tdt crv a, l.,lu ttu ou, wu turudp ,.

Megjegtzdsek:

7. Az

olun szdmndv6s az oglrle'-rav€,gz6d6 sszetett sz6mnevek

me

gegyezne

a hozzdjuk

tartoz6

f6n6we I nemben,

sz6mban 6s

ese -

ben:

Mu

s,h\erv oAfiu uaragfin, oAuli rontrarf

,

oln6

gl6Hue.

Mnr rynfi:ru ud6elr,

arq

oaH6r? rdnauaru.

Oarfoi, oAH6, oAn6 ragoz6sa

Egyes

z6m

Tobbes z6m

Lset

Himnem

Semleges-

nem

N6nem

Minden

nemben

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

o„DtH l o„D H6

A.vagF B.

0/1HOro

O„DHOMy

O„D

H„IM

o6o/1HoM

oAHii

oauy

oaH6fi

oau6ft

oAHOr4

o6 olH6rZ

oAHlr

A. vagy B.

olHLix

olulitr,t

oAnr.iuu

o6 olHro<

61


62/173

2.

A tobbes

sz6m

elent6sei:

,csak"

vagy

,,egyesek".

Ha rapdnre

5ttrru olnh

A6noxu.

A tdnydron

csak almdk

voltak.

OAnf

yxd

ydxanu.

Egtesek

mdr elutaztak.

A

csak tobbes

szdmtr

f6nevek

mellett azonban

az oAHrir-nak

s

sz6mn6vi

elent6se

van: o.{Hl

6prcrra

-

eg nadrdg.

.[na

(4re),

rpu,

verfipe ragozilsa

Megjegtzdsek:

A 2,

3, 4

t6sz6mnevek

6s

a 2,3,

4-revdgz6d6

sszetett

z6mne-

vek) alanyesete6s a vele megegyez6drgyesete) t6n a hozzfijuk

tartoz6

6n6v

egyes

z6m

birtokos

esetbe

eriil.

A t6bbi

esetben

fSndv

a

sz6mn6wel

zonos

setben,

obbes

szdmban

ll.

Mrr

sflerrr

I.Ba

uarasrura,

pv

r6nanarrr,

verdlpe

zlduus.

Mu

ncrpdrvrlacb

c

anryi

yveuurdlru.

Mu roAouuri

r rpdu

ryp/rcralr.

V r'aend

ro c6pox

Anercrfirn.

Eset

‚ Â

‚ ñ

3

4

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

„D

Ba,„D

Bc

AByx

„D

ByM

/1ByM„`

o/1Byx

rpr4

A.

vagyB.

rpdx

rpdu

rpenad

o rp6x

verdrpe

verupdx

verrrpdm

verrrprui

o verrrpdx

‚ Â

‚ ñ

Ä

‚t


63/173

flcrr...

An6,q{arr,

rpfntarr ragoz6sa

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

³„`T„]

II„`T„]

H`T„I

II„`T„I

II„`T„]„_

(o)

narlr

BOCCM„]

BOCC•R„]

BOC„]„I

BOC„]

„ I

BoceML„_

(BOCLM„]

â

)

(0)BOCinol

o.qnnsaAuars

oArhtrraAuarr

oArhrHaAuaru

oAr+{IraAqarn

oAr.,rHuaAuarnrc

(o6)

oatnuraa-

UATVT

ABa„D„W

aT„]

/1Ba„D

„W

aT„]

„D

Ba„D

„W

aT„I

ABaƒX

„W

aT„I

„DBa/1„WaT„] „_

(0)/1BŒÊ

•\

ƒF

aT„I

Megjegzdsek:

l. At6sz|mneveket

nsrr-t6l

ABeAuarb-ig

6s a rpu4qdrl-ot

a 3.

f6ndvr agoz6sszerint r agozzuk.Oarctraaqarb-t6l Aensruii,[qarl-ig

a hangsrily nem v6ltozik

ragoz{s kozben; minden ragozott

esetben

v6ghangsfilyosesz:

rrqrb, [recrb,

ceMb,

n6ceul,

56nxrs,

gdcrrrn,

aeiiauarr.

rplauarr.

2.

Afent felsorolt

t6szdmnevekalany-

(tdrgy-)

esete ut6n af6n€v

tobbes sz6m birtokos

esetbenell. A ragozott

esetekbena f6ndv a

sz6mn6welazonos

esetben,obbes

szdmban ll. Pl.: Ha ufuneft nt-

IIe fl-flTb raragrinos. Mu siAerrr ceMbrduuar, s6ceMr sl6uufa.

Mrr ncrpdr vrvrcb

c oAlrsHaArlarblo

yreuur6uu.

flqrrAecir... ndceul4ecrr;

cdpox;

4enrndcro,

cro ragoz6sa

A.

T

B.

R.

Eszk.

E16I

II„`Tb/1CC„`

T

II„`Tb/1eCttT

ŒǛTƒ“„D

CC„T̀„I

II„` Tƒ“„DeCttT„I

II„`TLIOACC„`

Tb„_

(0)H

„`TIttec„` T„I

BoceMb/Rcc„`

BOCCML/1eC„`

BOC„]MƒŒ„D

eC„`T„I

BOC„]Mƒ“„D

CCttT„I

BOC„]M„]IO„D

CCttT„]_

(0)BOC„]

MŠg

\

„D

CC„̀T„I

COpOK

COpOK

copoKa

COpOKa

COpOKa

(O)CO•\

pOKa

CTO

CTO

CTa

CTa

CTa

(0)CTa

63


64/173

n6crn...

Aenrrrc6r

ragozdsa

Tilrcrva,

ululrndn,

urullndp4ragozdsa

A rdtcs.{ a-t a 2. f6n6vr agoz{s szerint r agozznk(mint az

-

a vdgii f6

-

neveket).

Egyessz6m

eszk.esetbenketfdle

alak is lehets6ges:

ficq-

qeil

6s rrrcqqnrc.

A uu,uu6n

6s uraruniipg

ragozdsa

z 7. f6n€v-

r agozis

szerint

ortdnik.

Osszetett

zdmnevek

agoz6sa

Az osszetett

szSmnevek

minden

tagj6t kiildn

kell ragozni

az iro-

dalmi nyelv norm6i szerint.A besz6ltnyelvbenazonbanolyan tenden-

cia 6rv6nyesiil,

hogy

csak az utols6

tagot ragozzuk:

c rdrcq.ra

ccipor

rpeui

pyccKr4Mr,r

noprcnadnalrz.

A T6SZAMNEVEK

SZoRENDJE

At6szdmndv

1itali.fan

ahozzdtartoz6 f6ndv

el6tt 6ll. Ha

a f6n6v

ut6n

tessztik, akkor

ktiriilbeltili

mennyis6get

ejeztink

ki.

ffpour:rcl

nanHlir

Aecdrt.

Mintegt tfz perc

telt

el.

A.

T

B,

R.

Eszk.

E16I

/1BCCT„I

/1BCCT„I

/1ByxcoT

/1ByMcTaM

AByM„c̀Ta•\

M„I

(0)„D

Byx•\

cTax

rprtcra

rpucra

rpdxc6r

rpdnrcr6nr

rpenancrii-

MI4

(o)

rpex-

crdx

verdrpecra

verrirpecra

verrrpdxc6r

verupducriiu

qeTbrpbMfl-

crdvv

(o)

vernpex-

crdx

ƒ®̀TLCOT

II„`

T„]COT

II„`T„I

COT

II„`T„ICTaM

II„`T„ICTaM„I

(O)ƒ®

`T„I

•\

cTax

64


65/173

Szdmn6v

s mell6kn6vi

elz6

fiin6wel val6 sz6kapcsolat6nak

agozflsa

1. oarin

+ mell6kn6vi

elz6

megegyezik

f6n6wel nemben, szdm-

ban 6s esetben:

ollu nlrcdrnfi

Aou;

o.qn6 nucdroe

ldpeno;

cd-

pox

o.quii H6saq

xndra.

2.

gya,

rpu, uerntpe ut6n ajelz6sf6ndv

ragoz6sa kovetkez6:

3.

A

tobbi szdmnlv

ut6n a mell6kn6v

f6n6wel megegyezik zam-

ban6sesetben:

siiluarr

ilrecrbnuc6ruxAorra6n;

crpdrnrrcn c

ruecrnrc opdurunau

pysrdN{Ia.

A

GY{JJT6SZAMNEVEK

Gyfjt6szdmneveknek evezzik a sz6mnevek

egy saj6tos cso-

portj6t

2-t6l l}-ig:

A.

4na

rpiicnrrx rapan4auii

Tp„I cBeTƒFIc*’ ´

MHaTLI

Tp„ IcB‚àTttble tt K6MHaTLI

Tpex cBcT•v

LIX

KOMHaT

TpcM cBcT•v

LIM

KOW•yaTa•AÝ

TpcM„c̀BcTƒFIM„ I

KOMHaTaM„I

(0)Tp„v

X CB‚àƒFIx

KOMHaTax

T

|

4na

rpdcnrrx rapaH4aruii

B.

I

anyx

xpiicHrtx

KapaMaIIIe„I

R.

I

lnyrrr

rpiicHr,Il,t

KapaH„D

„Y

aM

Eszk. anylrd rpiicnuuu

KapaH/Ka„YM„I

Elolj.

(o)

anyx

piicnux

KapaH/1aIIIax

2

tr,6e

3 rp6e

4 vdrnepo

5

ndrepo

6 rudcrepo

7 c6uepo

8 n6cluepo

9 ldnsrepo

10

dcqrepo

*Haszndlhat6csdrabrx s.

65


66/173

A t6sz6mnevek

h elyett haszn6lj

uk ezeket a kovetkez6kdppen

1.

Szem6lyek soportj6nak

megjelol6s6re

imnemii f6nevek,

:erv,

rrc4Ia,ruq6

kosaras-istvan-orosz-nyelvtan-.pdf

Documents