Korszak - asztivaniskola.lapunk.huasztivaniskola.lapunk.hu/tarhely/asztivaniskola/dokumentumok/... · 1 1. A történelem kezdetei 1. A történelem korszakai: a történelem az emberiség

1

1. A történelem kezdetei

1. A történelem korszakai: a történelem az emberiség története: az ember kialakulásától kezdődött és máig

is tart. A történelmet 5 fő korszakra osztjuk:

Korszak Mettől meddig tart?

őskor Kr. e. több millió év (ember megjelenése) – Kr. e. 3000. (írás és első államok)

ókor Kr. e. 3000 – Kr. u. 476 (a Nyugat-Római Birodalom bukása)

középkor 476 – 1492 (Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát)

újkor 1492 – 1914 (az első világháború kitörése)

jelenkor (legújabb kor) 1914 – ma is tart. (Amíg ember van a Földön, addig történelem is lesz.)

2. A történelem forrásai: forrásnak számít minden dolog, ami segíti a történelem megismerését.

A források fajtái: a) tárgyak: kard, kőbalta, koponya.

b) írásos emlékek: papirusztekercs, sírfelirat, agyagtábla.

c) szellemi hagyomány: népdal, népmese, monda.

3. Az őskor:

a) időben elhelyezve: az őskor Krisztus előtt több millió évvel kezdődik (az ember megjelenésével) és Kr.

e. 3000 körül ér véget.(az írás és az első városok kialakulása után).

b) Az őskori ember jellemzése:

- kialakulásáról két fő elképzelés van: 1. a teremtés valamilyen isteni erő által

2. az állatvilágból fejlődött ki (evolúció).

- különbsége a többi élőlénytől:

az állatoktól megkülönbözteti : 1. a gondolkodás 2. munka 3. értelmes beszéd 4. vallás

a majmoktól megkülönbözteti: 1. agyméret (nagyobb agykoponya – kisebb arckoponya)

2. egyenes gerinc: képes a két lábon járásra.

3. fogás: bonyolult eszközök készítése

.

c) Az őskori ember életmódja: két fő típust különböztethetünk meg:

1. kezdetben: zsákmányoló: mindent a természettől vesz el(amit készen talál)

- élelemszerzés módja: halászik, vadászik, gyűjtöget.

- eszközök: bunkó, marokkő (szakóca), lándzsa, íj, nyíl, csontszigony.

2. később: termelő: már maga is termel élelmet.

- élelemszerzés: az előbbiek mellett még növénytermelés, állattenyésztés.

- új eszközök: ásóbot, agancskapa, sarló, őrlőkő.

- kialakulnak az első mesterségek is: fazekasság, szövés-fonás, kovács.

d) Nemek és kor szerinti munkamegosztás: a horda tagjainak feladatai nem és kor szerint felosztva.

- gyerekek: gyűjtögetés, aratás.

- nők: gyűjtögetés, földművelés, aratás.

- férfiak: vadászat, halászat, kovácsmesterség, fazekasság.

- öregek: tűzőrzés.

e) Vallás: istenként tisztelt mindent amit nem értett meg. Pl.: nap, hold, szél.

A vallás része a varázslat (mágia) is, a természeti erőket akarják megnyerni, a sámán vezeti.

Pl.: esőtánc, rajzvarázslat barlangrajzokon keresztül. (leghíresebb: Altamira-barlang.)

f) Ősleletek: legrégebb: Afrika (Olduvai-hasadék): Lucy

Magyar leletek: 1. Rudi: (Rudabánya) 2. Samu (Vértesszőlős).

2

2. Az ókori Kelet világa: a folyammenti államok

I. Közös jellemzők:

1. Itt alakultak ki az első városállamok.

pl.: Mezopotámia: Ur, Uruk, Kis, Babilon; India: Mohendzso Daro, Harappa; Palesztina: Jerikó

2. Itt született meg az írás, amely területenként eltérő volt.

Írásfajta Helyszín Mire írtak?

képírás Egyiptom papirusz, kő

ékírás Mezopotámia agyagtábla

szóírás Kína papír, selyem, csont

betűírás Fönícia agyagtábla, papirusz

3. Jellegzetes az öntözéses gazdálkodás: a folyók vizét csatornákon keresztül a földekre vezetik.

Egyiptom – Nílus, Mezopotámia – Tigris, Eufrátesz, India – Indus, Gangesz, Kína – Hoangho, Jangce

4. Közös a társadalom felépítése is: 4 alapvető csoport különíthető el:

1. Istenkirály: minden hatalom az övé, az egész állam felett rendelkezik

2. Előkelők: irányítják a tömegeket:

- hadvezér (katonai irányítás)

- hivatalnokok (hivatali ügyintézés, közös munkák, pl. gátépítés vezetése)

- papság (kapcsolattartás Istennel)

3. Közrendűek:

- földműves

- iparos (kézműves)

- kereskedő

- katona

4. Rabszolgák (hadifoglyok vagy adósrabszolgák)

II. Az egyes államok jellegzetességei:

a) Egyiptom:

- a sivatagban a Nílus mentén helyezkedik el:

Hérodotosz történetíró szerint: „Egyiptom a Nílus ajándéka.” (1. öntözővíz, 2. iszaptrágya)

- piramisok (legnagyobb a Kheopsz-piramis)

- a halottak kultusza: balzsamozás: múmia

- Tutanhamon fáraó sírlelete (aranymaszk, ételek, eszközök)

b) Mezopotámia (Jelentése: folyamköz )

- sumér városok: Ur, Uruk, Kis, Babilon

- nagy király: Hammurapi: szigorú törvények: ,, Szemet szemért..."

- toronytemplomok (zikkurat), pl. Bábel tornya

c) India:

- kasztrendszer: mindenki beleszületik egy társadalmi csoportba haláláig ott is marad

- számjegyek (Európába az arabok hozták be: arab számok)

d) Kína:

- uralkodói császárok, leghíresebb császár: Csin Si Huang-ti (ő adja Kína nevét: Csin-Chin-China)

- Nagy Fal a hunok támadásai ellen (az egyetlen emberi építmény, amely még a Holdról is látható)

- találmányok: papír, puskapor, porcelán, selyem, iránytű

3

3. Hellász története

1. Hellász a térképen

a) Hellász = ókori Görögország

Az ókori Görögország nagyobb volt, mint a mai. Hozzátartozott ugyanis: az egész Balkán-félsziget, az Égei-

tenger szigetei, (a legnagyobb: Kréta), valamint Kis-Ázsia tengerparti szakasza is.

b) Hellász tengeri ország:

- lakói kereskedelemből és halászatból élnek

- mediterrán gazdálkodást folytatnak (déligyümölcs, szőlő (bor, mazsola), olajbogyó, kecske, juh)

2. Hellász népei: a hellének

A hellének 3 nagy bevándorlási hullámban foglalták el a terület:

a.) akhájok - Észak-Balkán és Kis-Ázsia ( legnagyobb városuk Trója és Mükéné)

b.) jónok - Attika (legnagyobb városuk Athén)

c.) dórok - Peloponnészoszi - félszget (legnagyobb városuk Spárta)

3. Hellász városfejlődése: Külön városállamok alakultak ki: ezek a POLISZOK. Teljesen önálló városál-

lamok külön királyokkal az élen (számuk kb. 500.)

Kétféle fejlődés jellemző:

1. Spárta: -erős katonaállam: 2. Athén: a nép uralma (demokrácia )

Társadalom:

Előkelők: a 2 király és a vének tanácsa

Közrendűek: a szabad spártaiak (mind katonák)

Félszabadok: körüllakók (kereskedőnépek)

Rabszolgák ( helóták ): a spártai földeket művelik)

lényege: a testi edzettség a harcra készültség

nem érték a kultúra és a vagyon sem (vaspénz)

A demokrácia fénykora Periklész idejében volt

Király nincs, mert az utolsót elűzik.

A demokráciát gyakorolhatják:

az előkelők (földbirtokos arisztokraták) és a köz-

rendűek (parasztok, kézművesek, hajósok,

kereskedők), de kivételező demokrácia, mert nem

vonatkozik: az idegenekre, a rabszolgákra és a

nőkre sem.

4. A görög - perzsa háborúk: oka: el kell dönteni, hogy ki kereskedjen az Égei - tengeren? → ki szerez

bevételt?

Idő és hely Kr. e. 490. Marathón: Kr. e. 480. Thermopülai Kr. e. 480: Szalamiszi-öböl

Hadvezé-

rek

Dárius →← Miltiádész Leonidász . Xerxész→←Themisztoklész

Hadi ese-

mények

váratlan éjszakai táma-

dás és görög győzelem a

perzsák felett

Emlék: a maratoni futás

árulással győz a perzsa túl-

erő, Leonidász is elesik

Emlék: sírvers:

„Itt nyugszunk. Vándor,…”

tengeri hajócsata, döntő görög győ-

zelem a perzsák felett.

Oka: a döfőorr, valamint a háromso-

ros gálya fölénye

5. Alexandrosz = Nagy Sándor

- ő egységesíti a görög városállamokat egy közös országgá

- Makedóniából indulva meghódította a fél világot: Hellász, Egyiptom, Mezopotámia, Perzsia elfoglalása

után Afrikától Indiáig terjed a Makedón Birodalom (Nílustól az Indusig)

- ő terjeszti el világszerte a görög kultúrát

6. Kultúra:

- szobrászat: Diszkoszvető ( Mürón ), Pallasz Athéné ( pheidiász )

- tudomány: Pitagorasz, Thálész –matematika, Hippokratész – orvostudomány, Arkhimédész - fizika

- irodalom: Homérosz hőskölteményei Iliász és Odüsszeia (A trójai faló története)

- építészet : 3 féle oszlopfő: 1. dór (egyszerű) 2. jón (csigavonalas) 3. korinthoszi (levéldíszes)

4

4. Az ókori Róma

1. Helyszín: a Földközi-tenger térsége.

A magtelepülés Róma városa (Appennini-félsziget).

2. Fejlődése:

Róma fejlődésében 4 lépcső különíthető el:

a) Róma alapítása:

A monda szerint: Romulus és Remus alapították (teknőben kitett ikrek és az anyafarkas története), a

valóságban: latin pásztorok alapították a települést, Kr. e. 753 körül

b) Itália elfoglalása: harc a szomszédos városállamokkal, győzelem az etruszkok és a gallok ellen

Kapcsolódó legendák: a városi ludak: gágogásukkal felébresztették a római őrséget, így az éjszaka

támadó ellenség nem tudta elfoglalni Rómát. Mucius Scaevola pedig fél kezét elégette a tűzben,

hogy az etruszk királynak bizonyítsa a rómaiak bátorságát.

c) A Földközi-tenger meghódítása

Cél :a tengeri kereskedelem ellenőrzése → ehhez le kellett győzni a vetélytárs föníciaiak vagy más

néven punok seregét 3 római-pun háborút vívtak meg, ezek Róma győzelmével végződtek. (Nagy

hadvezérek: Hannibál és Scipio.)

d) Az ismert világ meghódítása: a Római Birodalom születése

Fontosabb tartományok (provinciák): Gallia (Franciaország), Britannia, Hispania (Spanyolország),

Pannonia (Magyarország és Ausztria)

3. Róma államformájának változásai

Államforma királyság köztársaság császárság

Korszak Kr.e. 753 – Kr. e. 510. Kr. e. 510 – Kr. e. 31. Kr. e. 31. – Kr. u. 476.

Kié a hatalom? király népgyűlés (szenátus)

2 konzul

vészhelyzetben: diktátor

császár

4. Róma társadalma: jellegzetes ókori társadalom

a) uralkodó (király - rex vagy császár - caesar, a köztársaság alatt 2 konzul)

b) patríciusok (nagybirtokos előkelők)

c) plebejusok (közrendűek: földműves, kézműves, kereskedő)

d) servusok (rabszolgák)

5. Nagy rómaiak:

Romulus: A monda szerint Róma alapítója és első királya

Scipio: A pun háborúk legnagyobb hadvezére, még a harci elefántokkal támadó Hannibált is sikerült le-

győznie.

Julius Caesar: a köztársaság megdöntője, a császárság névadója. Diktátor, de egyben Róma felvirágoztató-

ja rendelkezéseivel (aranypénz, földosztás, katonai győzelmek, naptárreform a szökőévvel)

Augustus: Róma első császára. Az ő uralkodása számít Róma aranykorának. A népet ingyen gabonával és

cirkuszi játékok rendezésével nyerte meg. Innen ered a mondás: „Kenyeret és cirkuszt!”

Nagy Konstantin: Róma császáraként államvallássá tette a kereszténységet

5

5. Népünk történetének kezdete

1. A magyar nép eredete

Hosszas vándorlás után érkeztünk meg a Kárpát medencébe

Eredetünk: ázsiai származás (a magyar őshaza az Urál-hegységtől keleti irányba lehetett)

A nyelvtudomány finnugor eredetet tételez fel: uráli nyelvek → finnugor nyelvcsalád → vogul és osztják

rokonság

Ugyanakkor a török eredetet sem lehet kizárni (kultúra, kinézet, harcmodor)

2. A vándorlás állomásai:

a) Uráli őshaza (zsákmányoló életmód ) – az Uráltól keletre

b) Magna Hungária (legeltető állattenyésztés) – az Uráltól nyugatra, a Volga és Káma folyó mellett

c) Levédia (kazár fennhatóság és a földművelés kezdetei) – a Fekete-tenger, Meotisz és Don mellett

d) Etelköz (a 7 törzs vérszerződése) – a Dnyeper és Dnyeszter folyók közén

e) Kárpát medence (honfoglalás és letelepedés)

3. Honfoglalás: két szakaszban történhetett, egy hosszabb folyamat volt, nem pillanatnyi harcok!

szakasz: 895-900: a Kárpát-medence fokozatos megszállása

1. Erdély elfoglalása (Vereckei-hágón át)

2. Az Alföld megszállása

3. A Dunántúl és Felvidék elfoglalása

szakasz: 900-907: a Kárpát-medence védelme (bajor támadások elhárítása)

A honfoglalás vezetői: Árpád fejedelem (kende) és Kurszán hadvezér (gyula)

A krónikák szerinti 7 honfoglaló vezér: Álmos, Előd, Ond, Kont, Tas, Huba, Töhötöm

7 honfoglaló törzs: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi

4. A kalandozások kora (X. század)

Célok: 1. a szomszédok megfélemlítése 2. rablóháborúk (zsákmányszerzés, fosztogatás)

Irányok: 1. Német-Római Császárság 2. Itália 3. Bizánc

Harcmodor: menekülés színlelése – közben az ellenség bekerítése – nyílzápor az ellenségre

Kudarc: 1. Kiismerik a magyar taktikát. 2. Megjelenik a nehézpáncélos lovagi harcmodor

Döntő nagy vereség: Augsburg mellett (Lehel kürtje )

A kalandozások után válaszút elé kerül népünk:

1. Folytatjuk a kalandozásokat – kihal a magyarság, mert a szomszédaink kiirtanak bennünket

2. Beilleszkedünk a keresztény Európába → így megmarad a magyarság is.

5. A keresztény magyar állam megnevezése : két nagy uralkodó nevéhez fűződik:

1. Géza fejedelem: (972-997)

békekötés a szomszédokkal

hittérítők behívása (fiát, Vajkot is Istvánra keresztelteti)

lovagok behívása, hogy eltanuljuk a nyugati lovagi harcmodort

2. I. (Szent) István (997-1000-1038)

leveri a lázadó törzsfőket (Koppány, Ajtony, Gyula)

koronát kér II .Szilveszter Pápától (fejedelemből király lesz)

támogatja az egyházat: 1. földbirtokok 2. egyházi tized ( dézsma)

vármegyékre osztja az országot a vármegye élén az ispán áll, akinek feladata:

1. adók beszedése

2. bíráskodás

3. a vármegyei katonaság vezetése

6

6. Az érett középkor Európában

1. A középkor szakaszai: A középkor kezdete: 476, vége: 1492.

Szakaszok:

a) korai középkor ( V.-X század) – a népvándorlás kora.

b) érett középkor ( XI.-XIV század) –a feudalizmus virágkora

c) késői középkor (XV század) – a feudalizmus hanyatlása

2. A feudalizmus rendszere:

A feudalizmus a középkorra jellemző rend, lényege, hogy a hatalom alapjának a földbirtok számít (feu-

dum). Akinek több földje van a hatalma is nagyobb. A legnagyobb birtokosok a földjük nagy részét nem

tudják műveltetni, ezért tovább adják hűbérbe.

Hűbérbirtok: olyan birtok , amit hűsége jutalmául kaphat valaki .

Hűbérúr: aki földet ad.

Hűbéres: aki földet kap – cserébe katonai szolgálattal tartozik.

Hűbéri lánc: a hűbérurakból és hűbéresekből kialakuló szövetségi rendszer:

pl. király→ nagybirtokos→ középbirtokos → kisbirtokos

Ellenség támadása esetén a hűbéri lánc szerint hívják harcba a hűbérurak a szövetségeseiket.

3. A nagybirtokok felépítése: használat szerint 3 fő részre osztjuk:

majorság: a földesúr saját használatában maradó rész, a legjobb földek.

jobbágytelek: gyengébb minőségű telkek, amit a jobbágyok csak használatra kapnak meg. Részei a

házhely, szántó és kert. Cserébe a jobbágy terményadóval , robottal és ajándékkal tartozik.

közös használatú részek, pl.: erdő, legelő, malom, halastó

4. Önellátástól az árutermelésig

Önellátó gazdálkodás: kezdetben egy hűbérbirtokon mindent megtermelnek maguknak, piacra nem

visznek semmit. A jobbágynak viszont érdeke, hogy többet termeljen, mert akkor neki is több marad – új

módszereket találnak ki termelés növelésére:

pl. nehézeke, szügyhám, patkó, valamint a háromnyomásos földművelés. Az önellátásból így fejlődik ki

az árutermelés kialakulása: korszerű eszközök→ több termés→ fölösleg→ vásáron eladható. A vásárok

helyén alakul ki a középkori város.

5. A városok jellemzői:

Kialakulásuk: forgalmas helyeken (útkereszteződés, templom vagy vár mellett, hídnál, hegy és alföld talál-

kozásánál)

Lakói: kézművesek és kereskedők: együtt polgároknak nevezzük őket

Fallal körülvett, zsúfolt ,egészségtelen lakóhelyek, gyakori a fekete halál és a vörös kakas.

6. A középkori társadalom a következő csoportokból áll össze:

a) király

b) nemesség: nagybirtokos – középbirtokos – kisbirtokos (lovagok)

c) egyház: világi papság /szerzetesek

d) polgárság: kézműves / kereskedő

e) jobbágyság

7. Kultúra:

a vallásosság szerepe nagy (legendák, zsoltárok, imák elterjedése, szentek tisztelete)

román és gótikus művészeti stílusok

lovagi életmód fénykora

7

7. Magyarország az Árpád -korban

1. Szent István halála után 3 gondot kell megoldani:

1. trónviszályok( Péter és Aba Sámuel, majd Salamon és Géza harcai)

2. pogánylázadások (Vata és János felkelései)

3. német támadások (a Vértes és Búvár Kund mondája)

Az ország Szent László és Könyves Kálmán idejére jutott ki a válságból.

Szigorú törvényekkel tartották fenn a rendet, főleg a lopások szaporodtak el .

László: aki egy tyúk értékénél többet lop, azt felakasztják.

Kálmán: a tolvajt „csak” megvakíttatja vagy rabszolgának adatja el.

A két király hódításra is képes volt; László Horvátországot Kálmán Dalmáciát szerezte meg.

2. A XII. században folytatódott felzárkózásunk Európához:

kialakul a hűbéri láncolat

megindul az önellátó gazdálkodás fejlődése a gazdaságokban

fejlődnek a városok is

3. II. András és az Aranybulla:

II. András idejében meggyengül a király hatalma:

elpazarolja a királyi birtokokat → csökkennek a bevételek (kevesebb robot, adó, ajándék)

fölösleges háborúk (Pl.: keresztes hadjárat) →üres kincstár → sok adót vet ki

1222: a királyt az elégedetlen nemesek kényszerítik az aranybulla törvényeinek kiadására:

a nemesek adómentessége biztosított

a katonáskodni csak akkor kötelesek a nemesek, ha Magyarországot védő háború, külföldi csaták-

ra nem lehet őket kényszeríteni

a király nem vehet ki fölösleges adókat

a nemesség ellenállási joggal rendelkezik: fegyveresen is kényszeríthetik a királyt az aranybulla

betartására

4. IV. Béla uralkodása (1235-70):

a) Uralkodása a tatárjárás előtt:

IV. Béla gyermekként látta, hogy apja, II. András kénytelen a főnemeseknek engedelmeskedni. A szeme

láttára ölték meg az anyját, Gertrúdot és apja nem tudta megbüntetni a gyilkosokat. Ezért Béla megfogadta,

hogy vissza fogja állítani a királyi hatalmat, amikor trónra kerül .

Első intézkedéseiben ezért szigorúan fellépett a főnemesekkel (bárókkal) szemben:

a bárók székeinek elégetése, a földbirtokok visszavétele

Julianus barátot elküldi az őshaza felkutatására → Julianus hírt hoz a tatár veszedelemről.

b) A tatárjárás (1241-42), vezeti : Batu kán

Béla vereséget szenvedett a Sajó menti Muhi pusztán (tatár túlerő és csapda, a nemesek nem támogatják a

korábbi intézkedések miatt ), elmenekül Trau szigetére. A tatárok felperzselik az országot, majd kivonulnak

(ok: Ázsiában meghal a nagykán és Batu akar a helyére kerülni).

c) IV. Béla intézkedései a tatárjárás után ( rájön, hogy a nemességgel ki kell egyeznie)

Kővárak építtetése a nemesekkel – cserébe visszaadja a földjeiket.

Kunok letelepítése a Kiskunságon és a Nagykunságon – katonaság lesznek a tatár ellen.

Külföldiek behívása az újjáépítéséhez.

Királyi jövedelem a városok adóiból, mivel nagyon kevés földbirtoka marad.

Alsószentivánhoz a Búvólyuk miatt kapcsolódik: személyesen hívta elő az oda elbújt lakosokat.

Sikerül az ország újjáépítése ezért IV. Béla kiérdemli a „második honalapító” címet.

8

8. Az Anjou –királyok kora (1308-1382)

Anjou-házi királyaink: I. Károly Róbert (1308-1342) és I. (Nagy) Lajos (1342-1382)

1. Károly Róbert uralma:

a) Hatalomra kerülése:

1301-ben kihal az Árpád-ház – az egyik lehetséges örökös Károly Róbert (Itália) . A trónért:

trónharcokat vív Vencellel ( Csehország) és Ottóval ( Bajorország)

A kiskirályok leverése (Csák Máté, Aba Amádé Borsa Kopasz, Kán László Kőszegi Henrik)

b) Az ország felvirágoztatása:

Új adók a kincstár megtöltéséért :

- Kapuadó: a jobbágyok éves adója a királynak.

- Harmincadvám: a kereskedők fizetik a határon (az áru értékének 1/30-ad része)

- Bányabér: az arany és ezüstbányák jövedelmének 1/3-át megtarthatja a nemes, ezért érdeke, hogy

bányát nyisson.(Az Árpád-korban a nemes nem kapott semmit sem, ezért inkább eltitkolta, ha bányát

talált.)

Aranypénz firenzei mintára (fiorino→ forint)

c) Külpolitika:

Baráti szövetségre törekszik a szomszédokkal, ezért 1335-ben megrendezi a visegrádi királytalálkozót a

magyar, lengyel és a cseh király között. A találkozó eredménye:

Közös kereskedelmi útvonal megállapítása (cél Bécset kikerülni az árumegállító jog miatt)

Egyezség a lengyel királlyal: III. Kázmér halála után a lengyel trónt Karoly Róbert fia, Lajos fogja

örökölni.

2. I. (Nagy) Lajos uralma:

a) Miért „ Nagy” Lajos ? Mert rengeteg háborút vívott és átmenetileg sok területet meghódított →Magyarország területe Lajos alatt

volt a legnagyobb. („Országa határait négy tenger mosta.”)

Háborúival 2 fő irányban terjeszkedik:

1. Itália felé (Indok: megbosszulni testvére halálát, akit Averszában megfojtottak). Itáliába kísérte el

harcolni az Arany János által bemutatott Toldi Miklós is.

2. A Balkán-félsziget felé: harcokat vív a török ellen.

1370-ben megszerzi Lengyelországot, létrejön a lengyel-magyar perszonálunió. Ez azt jelenti, hogy a két

országot közös király köti össze, de egyébként függetlenek egymástól, egyik sem diktál a másiknak.

b) Törvényei: 1351-ben Lajos megújítja az Aranybullát

Háborúi mellett Nagy Lajos törvényeit kell még mindenképpen kiemelni. Újdonságok a törvényekben:

Ősiség törvénye: ha egy nemes fiú utód nélkül hal meg. Birtok visszaszáll a királyra, nem adhatja el

a rokonságnak és a földkereskedőknek.

Kilenced: A jobbágy terményének 1/10-ed részénél be kell, hogy adja a földesúrnak.(kilencedik ti-

zed mivel a 10. tized a dézsma) Ezt minden nemesnek kötelező beszedni – a gazdagabb nemesek

nem tudják elcsábítani a szegényebbektől a jobbágyokat.

Úriszék vagy pallosjog: néhány főúr akár halálra is ítélheti a jobbágyait.

„egy és ugyanazon nemesi szabadság elve”: minden nemes mentes az adófizetés alól ( akár főúr,

akár kisnemes)

Az Anjouk koráról összegzésként elmondható: hogy Magyarország egyik legdicsőbb korszaka volt. Az or-

szág fejlődött, belső területén béke volt, katonailag erős, ezért hódításokra is képes volt.

9

9. A Hunyadiak kora (Magyarország a XV. században)

1. Hunyadi János, a törökverő

Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond királyunk udvarában tűnt fel zsoldos katonaként. Célja: a török

kiűzése Európából. Harcainak többségét megnyerte, a szekérvár bevetésének köszönhetően. (Szekérvár:

éles kaszákkal felszerelt harci szekér, melyből puskások és íjászok lövöldöztek az ellenség felé.)

a) Támadó hadjáratok:

1443/44: „hosszú hadjárat”: a török csapatokat Magyarország déli határairól sikerült visszaszorítania a

Fekete-tengerig.

1444: várnai csata veresége. A csata győzelemre állt, de I .Ulászló királyunkat megölték a janicsárok és

emiatt megszaladt a magyar sereg.

b) Védekező háborúk (A török birodalom visszavág)

Hunyadi az ország kormányzója lesz V. László gyerekkora alatt. Megerősíti a déli végvárvonal határ-

vidékét, főleg Nándorfehérvárt, mivel tudja, hogy a török Magyarország ellen készül.

1456: Nándorfehérvárnál sikeresen visszaveri II. Mohamed szultán 150 000 főnyi seregét, de a győze-

lem után pestisben meghalt. (Emlék: déli harangszó, legenda: Dugovics Titusz)

2. Hunyadi Mátyás: (1458-1490)

a) Hatalomra kerülése: a Hunyadiak harca V. Lászlóval:

V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót és börtönbe zárja Mátyást.

1458-ban V. László váratlan halála után a köznemesség a Duna jegén összegyűlve királlyá kiáltja ki a

fiatal Mátyást.

b) Mátyás uralma a középkori Magyarország fénykora:

Erős királyi hatalom, belső béke, sikeres háborúk jellemzők. Az erős királyi hatalom 3 támaszra épül:

Hivatalnoksereg: végrehajtja a király utasítását

Zsoldos hadsereg (fekete sereg): fenntartja a belső rendet és nyeri a külső háborúkat is.

Adók: (biztosítják a hivatalnokok és a hadsereg fenntartását)

- Füstpénz: (a kapuadó helyett a jobbágyok évi adója)

- Harmincad

- Bányabér

- Rendkívüli hadiadó

d) Hunyadi Mátyás háborúi:

Török elleni védekezés (legnagyobb győzelme a kenyérmezei csata Kinizsi Pál vezérsége alatt)

Német birodalom elleni támadás: 1485: Bécs elfoglalása

(Himnusz 3. versszak: „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.”)

e) Mátyás és a kultúra: reneszánsz központ Budán

reneszánsz: a XIV. században kialakult világnézet. Lényege, hogy a világ középpontjában az ember áll.

Megújítja a görög művészet vonásait is (oszlopcsarnokok elterjedése, emberi szobrok.)

Világhírű könyvtára a Corvina (kézzel írt könyvek: kódexek)

Udvari költője: Janus Pannonius, az első ismert magyar költő. Fő verse Pannónia dicsérete.

10

10. „Két pogány közt egy hazáért”

1. Magyarország 3 részre szakadása:

a) 1490: Hunyadi Mátyás halála után a Jagellók nem tudják az erős királyi hatalmat fenntartani.

Kiürül a kincstár

Zsold hiányában szétszéled a fekete sereg

Lázong a jobbágyság: 1514-ben Dózsa György felkelését kell vérbe fojtani.

b) A gyengülő ország nem bír ellenállni a török támadásoknak.

1521. Nándorfehérvár eleste→ összeomlik a déli végvárvonal, nyitva az út a török előtt Budáig.

1526. Mohács: tönkreverik a Magyar sereget. Gond: a csata után nem képes összefogni az ország, két ki-

rályt választanak, s Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd egymás ellen harcolva tovább gyengítik az

országot.

1541. A török elfoglalja Budát, ezzel az ország 3 részre szakad:

1. Magyar Királyság – Pozsony; 2. Erdélyi Fejedelemség – Gyulafehérvár; 3. Hódoltság – Buda

2. A végvári harcok:

A déli végvárvonal helyett új végvárvonal épült ki a hódoltság és a többi országrész határán. Céljuk: feltar-

tóztatni a török sereget, nehogy egész Magyarországot el tudja foglalni. Ez sikerült is, a török hiába foglalt

el újabb várakat, egész Magyarország területét nem tudta megszállni soha.

Jelentősebb harcok:

1532: Kőszeg (Jurisich Miklós) – győzelem „angyalokkal”

1552: Drégely (Szondi György) – a két apród története

Temesvár (Losonczy István) – a török árulása: lemészárolják a magukat megadó várvédőket

Eger (Dobó István) – győzelem Bornemissza Gergely bombáival

1566: Szigetvár (Zrínyi Miklós) – kirohanás és hősi halál

A végvári harcok költői: Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós

3. Kísérletek az ország egyesítésére:

3 lehetőség: 1. A török egyesít (megakadályozzák a végvárak)

2. Erdély egyesít az erdélyi fejedelem vezetésével

3. A királyi Magyarország egyesít a Habsburgok vezetésével

Egyesítési törekvések: 5 nagyobb kísérlet történt az ország egyesítésére

1. Bocskai István – szabadságharc a Habsburgok ellen Erdély vezetésével

2. Bethlen Gábor kísérlete: Erdély megerősítése („Tündérkert”) után háborút robbantott ki a Habsbur-

gok ellen. Területeket tudott szerezni, de az egység nem sikerült.

3. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér (a szigetvári hős dédunokája). Önálló magyar hadsereget állít fel,

s győzelmeket ér el a török ellen. Váratlan halála (vadkan) megakadályozza terveit.

4. Wesselényi-összeesküvés: Fellázadnak a Habsburgok ellen, de leleplezik a mozgalmat és kivégzik a

vezetőket.

5. Thököly Imre kísérlete: kikiáltja magát Felső Magyarország fejedelmének (4 részre szakadt ország)

6. 1686-1699: a török kiűzése Habsburg vezetéssel. Előzmény: a török ostromolta és majdnem elfoglalta Bécset. Az osztrákok bosszúból megszervezték

a Szent Ligát és Lotaringiai Károly vezetésével a Balkán-félszigetig, visszaszorították a törököket,

így hazán felszabadul a 150 éves török uralom alól.

Gond: a győzelem a Habsburgok segítségével valósul meg, és be is nyújtják a számlát: Magyaror-

szág a Habsburg Birodalom egyik tartománya lesz, nem pedig önálló ország.

11

11. Magyarország a XVIII. században

1. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711): kurucok és labancok küzdelmei

a) Okai:

Habsburg-önkényuralom: a magyar főurak megkérdezése nélkül döntenek az ország dolgairól

Hamis felségárulási perek a gazdag földbirtokosok ellen

A törököt kiűző német sereg fosztogatásai

Súlyos adók a jobbágyok nyakán: (katonák ellátása: porció, fuvarozása: forspont)

b) Célja: a magyar függetlenség kivívása

c) Vezeti: II. Rákóczi Ferenc, hadvezérei: Bercsényi Miklós, Bottyán János, Esze Tamás

d) Nagy csaták: Dunaföldvár elfoglalása (győzelem), trencséni csata (döntő vereség)

e) Tetőpont: az ónodi országgyűlés (1707):a Habsburgok trónfosztása, a független Magyarország kikiáltása

f) A harcok vége: a szatmári béke:

Magyarország a Habsburg birodalom része marad,

a magyar törvényeket viszont a Habsburgoknak is be kell tartaniuk.

2. Az ország újjáépítése III. Károly (1711-1740) alatt:

a) A népesség pótlása 3 úton:

1. természetes szaporodás

2. német telepesek behívása

3. bevándorlás (román, ukrán, horvát, szerb, szlovák, cigány népesség letelepedése)

Emiatt Magyarország soknemzetiségűvé válik.

b) A mezőgazdaság fejlesztése: földbirtok és vetőmag osztása, új növények elterjesztése, pl.: kukorica,

krumpli Az ipart nem fejlesztik , mert ide akarják eladni az osztrák termékeket.

c) Az ország irányítása: 3 hivatalból történik

1. kancellária (Bécs): végrehajtja a király utasításait

2. helytartótanács (Buda): intézi a belügyeket

3. országgyűlés (Pozsony): adókat és a katonaság létszámát szavazza meg

3. A felvilágosult abszolutizmus: (Mária Terézia és II. József uralkodása)

Érdekessége, hogy önkényuralommal kormányoz (ezért abszolutizmus), de a felvilágosodás céljait akarja

megvalósítani (ezért felvilágosult). Több rendeleteket hoznak a nép érdekében.

a) Mária Terézia (1740-1780) rendeletei

1. vámrendelet: úgy állapítja meg a határokon a vámokat, hogy a kereskedelem Ausztria és Magyaror-

szág közt bonyolódjon le. Magyarország iparcikkeket vásároljon, és mezőgazdasági cikkeket adjon

el. Cél: a kereskedelem majd egybeolvasztja a két országot.

2. úrbéri rendelet: előírja, hogy a jobbágyoktól maximum mennyi adót szedhető be, pl.: évi 52 nap

igás vagy 104 nap igátlan robot. Cél: a jobbágyok ne lázadjanak a sok adó miatt.

Mária Terézia szavaival: „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.”

3. oktatásügyi rendelet: cél az általános iskolai oktatás kiépítése

b) II. József (1780-1790) rendeletei (kalapos király, mert nem koronáztatta meg magát)

1. türelmi rendelet: megtűri a nem római katolikus vallású szerzetesrendeket is

2. jobbágyrendelet: javítani akarja a jobbágyok életét (pl. elmehet tanulni értelmiséginek)

3. adórendelet: meg akarta adóztatni a nemeseket is (a közös teherviselés előfutára)

4. nyelvrendelet: hivatalos nyelvé tette a németet – ebbe bukott bele, s halálos ágyán a türelmi és a

jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta.

12

12. Haza és haladás: a reformkori Magyarország

1. A reformkor Magyarországon (1825-1848)

reform = újítás, változtatás

reformkor: a reformországgyűlések kora, amíg a reformokat békésen hozták meg.

kezdete: 1825 (Széchenyi István fellépése)

vége: 1848. március 15. (a forradalom más erőszakkal hoz reformot)

2. Széchenyi István fellépése:

Széchenyi beutazta Nyugat-Európát és látta, hogy Magyarország mennyire elmaradott.

Célja: Magyarország. zárkózzon fel a fejlett országokhoz.

Programja: a műveiben írja le (Hitel, Világ, Stádium)

először a mezőgazdaságot kell fejleszteni, utána az ipart

el kell törölni az ősiség törvényét, eladható lesz a birtok egy része, lehet rá így hitelt fölvenni

a felvett pénzből lehet fejleszteni (gépesítés, műtrágyázás stb.)

robot helyett bérmunka legyen, mert a jobbágy többet dolgozik, ha megfizetik a munkáját.

Gyakorlati alkotásai: MTA, Lánchíd, lóverseny, kaszinó, gőzhajózás, folyószabályozás

3. Kossuth Lajos fellépése:

Programját közli: 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztőjeként

iparfejlesztés: Védegylet létrehozása: tagjai úgy támogatják a magyar ipart, hogy 6 évig csak magyar

árut vásárolnak. („Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás.”)

Közös teherviselés: a nemesség is adózzon

Kötelező örökváltság: a jobbágyok kötelező felszabadítása a földesúri terhek alól, a jobbágytelek

örökké a jobbágyé marad, a földesurat az állam kártalanítja majd.

Nagy különbség Kossuth és Széchenyi között: Kossuth hajlandó céljaiért háborúzni is, ha kell. Ezért lesz

Kossuth 1848-49-ben a szabadságharc irányítója. Széchenyi már nem kér a harcokból, s 1848-ban visszavo-

nul a szabadságharc kitörése után, s végül egy elmegyógyintézetben öngyilkos (?) lesz.

4. A reformkori törvényhozás menete és eredményei

A törvényhozás bonyolultsága miatt a reformkorban csak kevés törvényt tudtak elfogadni.

Oka: a javaslatnak 4 helyen is át kellett mennie ahhoz, hogy törvény legyen belőle:

megyegyűlés

országgyűlés alsótábla (köznemesek)

országgyűlés felsőtábla (főnemesek)

király (ha aláírta a javaslatot, törvény lett belőle, ezt nevezzük szentesítésnek)

Bármelyik helyen, ha leszavazták a javaslatot, azt mindig újra kellett tárgyalni az előtte lévő fórumon is,

ezért nagyon kevés javaslat tudott törvénnyé válni.

A reformokban hozott 3 legfontosabb törvény:

Nyelvtörvény: 1844-től a magyar lett hazánkban a hivatalos nyelv.

Közös teherviselés: csak 2 adóra lesz érvényes: hídpénz (Lánchíd), házadó (megyei adó)

Önkéntes örökváltság: a jobbágy felszabadulhat a földesúri terhek alól, ha:

1. a földesúr megengedi, és: 2. a jobbágytelek árát ki tudja fizetni saját pénzéből

5. A reformokban alakultak ki az első magyar pártok is:

Konzervatív Párt: nekik elég annyi amennyit elértek.

Ellenzéki Párt: több törvényt akar, mint amit eddig hoztak. Pl. Kossuth Lajos, Deák Ferenc.

Fiatal Magyarország.: ők akarták a legtöbb reformot és ezért harcolni is akartak. Vezetője Táncsics

Mihály, tagjai: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irá-

nyi Dániel, Degré Alajos – vagyis a későbbi márciusi ifjak.

13

13. Forradalom és szabadságharc 1848-49

1. A forradalom előzményei:

az európai forradalmak (Párizs, Prága, Berlin, Bécs) megadják a követendő példát

a reformkori országgyűlések nem hoznak több eredményt, aki többet akar, lázadnia kell.

2. 1848. III. 15. Forradalom Pest-Budán

a) Kirobbantói: a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi

József, Irányi Dániel, Degré Alajos

b) Programja: a 12 pont, főbb követelései:

cenzúra eltörlése

magyar minisztérium (kormány) és országgyűlések évente Pesten

törvény előtti egyenlőség

jobbágyfelszabadítás, az úrbéri terhek (robot, adó, ajándék) eltörlése

közös teherviselés

unió: egyesülés Erdéllyel

c) A forradalom menete:

1. A márciusi ifjak indulása a Pilvaxból

2. Egyetemek végiglátogatása – csatlakozik a fiatal értelmiség is

3. Landerer nyomdája: cenzúra nélkül kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt

4. Gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt – tízezrek hallgatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt

5. A követelések aláírása a Városházán és a Helytartótanácsnál

6. Táncsics kiszabadítása a budai vár börtönéből

7. Ünnep a Nemzeti Színházban

3. Az áprilisi törvények:

A 12 pontot emelik törvényre Széchenyi és Kossuth követeléseivel kiegészítve

Batthyány Lajos kormánya 31 törvényt hoz, ezeket V. Ferdinánd szentesíti 1848. április. 11-én.

A kormány tagjai: Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József,

Deák Ferenc, Klauzál Gábor, Lázár Vilmos, Esterházy Pál

4. A szabadságharc eseményei: 1848 szeptembere: „a szeptemberi fordulat” bekövetkezése:

1. Európában leveik a forradalmakat

2. Jellasics seregei átlépik a Drávát: a forradalom szabadságharcba fordul át.

A szabadságharc szakaszai:

a) 1848 ősz: 1848. szeptember 29. Pákozd: Móga János megszalasztja Jellasics csapatait, majd Bécs alá

vonulnak. Itt azonban Windisch-Gratz megveri a magyar sereget Schwechatnál. Ezzel eldől, hogy a

harc el fog húzódni, nem lesz korai vége a háborúnak.

b) 1848-49 tél: az udvar második támadása. A trónon Ferenc József váltja fel V. Ferdinándot és elrendeli

a szabadságharc leverését. Windisch-Gratz csapatai megszállják a Dunántúlt, elfoglalják Pestet és

megverik Kápolnánál Dembiskit is. A kormány Debrecenbe költözik. Szerencsére Bem József megtart-

ja Erdélyt a piski csatában aratott győzelmével.

c) 1849 tavaszi hadjárat: nagy győzelmek: Vác, Hatvan, Nagysalló, Isaszeg, Komárom, Buda.. Gond:

az osztrák sereg megsemmisítése és bekerítése nem sikerült a Duna-kanyarnál.

d) 1849 nyár: győz az osztrák és orosz túlerő. Petőfi Sándor eltűnése a segesvári csatában Bem döntő

veresége Haynautól Temesvárnál.

1849. augusztus 13. : Görgei Artúr leteszi a fegyvert Világosnál = a szabadságharc vége.

Megtorlás: Haynau rémuralma: 1849. október 6-án Aradon kivégzik a 13 tábornokot, és ugyanaznap

Budán kivégzik Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.

14

14. Az Osztrák-Magyar Monarchia története

1. Előzmények: (a monarchia születése)

a) Haynau rémuralma: tömeges kivégzések, (pl. aradi 13, Batthyány Lajos), várbörtönök, munkahelyi

elbocsátások. Terrorral próbálnak meg rendet teremteni, majd Haynaut a közutálat miatt leváltották

b) Bach Sándor miniszterelnöksége (Bach korszak)

önkényuralommal kormányozzák az országot

eltörlik az 1848-as áprilisi törvényeket, csak a reformkorban hozott törvényeket ismerik el. (nyelv-

törvény, hídpénz, házadó, önkéntes örökválság)

a rendszer a passzív ellenállásba bukik bele

Passzív ellenállás: harc nélküli tüntetés a rendszer ellen, pl.: magyar ruha viselete, nem vállalnak munkát a

hivatalokban stb. Semmiképpen nem hajlandó együttműködni a rendszerrel. Az ellenállás vezetője: Deák

Ferenc, a haza bölcse.

c) Egyezkedések Ferenc József és Deák Ferenc között. Az egyezkedés okai:

Ausztriának kell Magyarország támogatása, mert külföldön sorra veszíti el a háborúkat

Magyarország belefárad a passzív ellenállásba (pl. ha nem vállalnak munkát, fizetés sincs érte)

2. Az egyezkedések eredménye: 1867. Kiegyezés Ferenc József és Deák Ferenc között

a) A kiegyezés főbb pontjai:

Visszaállítják a 48-as törvényeket, de:

Magyarország nem lesz önálló, hanem Osztrák-Magyar Monarchia néven szövetségi (dualista) ál-

lamot alkot Ausztriával. Két központja Bécs és Budapest lesz.

a két országot a közös ügyek kötik össze: közös király(I. Ferenc József), hadügy, külügy, pénzügy

a belügyeket viszont önállóan intézi a magyar országgyűlés!

b) A kiegyezés következményei:

a béke megkötése után hitelt adnak az osztrák bankok→ nagy fejlődés Magyarországon

Magyarország. Ausztria mellett besodródik a vesztes első világháborúba.

3. Gazdasági fejlődés a kiegyezés után: lezajlik az ipari forradalom Magyarországon is:

gőzgépek alkalmazása a mezőgazdaságban

vasútépítés, megszületik a MÁV (vasminiszter: Baross Gábor)

világhírű lesz az élelmiszeripar (malom-,cukor-, és szeszipar)

Budapest világvárossá fejlődik (1896. millenniumi építkezések a honfoglalás 1000. évfordulójára)

iparvárosok kialakulása (Csepel, Diósgyőr, Ózd)

4. Társadalmi változások: kialakul a kapitalista társadalom:

1. király, 2. tőkés nagybirtokosok és gyárosok 3. hivatalnokok (lecsúszott nemesek: dzsentrik), 4. ipari

munkásság, 5. parasztság, 6. értelmiség

A munkásmozgalom nálunk inkább a mezőgazdaságban jellemző, fajtái:

1. olvasóköri mozgalom (Szántó Kovács János) 2. aratósztrájkok 3. szakszervezetek kialakulása

4. felvonulások, tüntetések 5. röplapok, újságok: (Népszava) terjesztése

5. A monarchia bukása: a nemzetiségeken múlott

Nagy gond, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia többi nemzetisége nem kap olyan jogokat, mint az

osztrákok vagy a magyarok, ezért igyekeznek elszakadni a monarchiától. Az első világháborúban az

Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes oldalon van, s legyengül. Emiatt a nemzetiségek akadálytalanul elsza-

kadnak az országtól, ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia darabokra esik szét.

15

15. Az I. világháború és következményei

1. Az I. világháború oka: a gyarmatokat újra fel kellene osztani

Gyarmat: az anyaországon kívül meghódított terület

A gyarmatszerzés előnyei:

olcsó munkaerő érdemes gyárakat alapítani, mert nem kell nagy fizetést adni

sok ásványkincs bányák nyitása óriási haszonnal

nagy felvevő piac eladható a megtermelt áru, akkor is, ha bóvli

Érthető, hogy emiatt minden ország szeretne gyarmatokat szerezni, aki csak teheti.

Gond: 1914-re elfogynak a gyarmatosítható területek.

Néhány országnak sok gyarmata van ( pl. Anglia, Franciaország), néhánynak kevés (pl. Németország, Oszt-

rák-Magyar Monarchia)

2. A szarajevói merénylet és következménye

Mivel békésen lehetetlen elosztani a területeket, megindul a harc a gyarmatok újrafelosztásáért. Egyedül

csak egy jó ürügy hiányzik, amire rá lehet fogni a háború kitörését. Ez az ürügy lesz az

1914. június 28-i szarajevói merénylet, amikor egy szerb diák (Gavrilo Princip) több pisztolylövéssel

meggyilkolja Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és Ferdinánd feleségét is. A

merénylet után egy hónappal Tisza István magyar miniszterelnök hadat üzen Szerbiának. Mindkét olda-

lon beavatkoznak a harcba a szövetségesek is → ezzel kitör az első világháború.

2. A harcban álló felek

Szövetségi rendszerek központi hatalmak antant

tagok

Németország, Osztrák-Magyar Monar-

chia, Olaszország, Bulgária, Törökor-

szág

Anglia, Oroszország, Franciaország,

Szerbia, Románia, USA

erősség

haditerv

Haditechnikai fölény

villámháború terve

(gyors győzelem kell, mert nincs tarta-

lék, a hosszú háborút elveszítenék után-

pótlás hiányában)

több tartalék nyersanyag és ember

elhúzódó háború terve

(ki kell meríteni a központiakat és így

győzni)

3. A háború eseményei: (1914-15)

a) 1914-15: a központiak sikerei (győzelmek: francia, orosz, szerb, román csapatok ellen)

pl. Románia és Szerbia elfoglalása, az oroszok legyőzése Gorlicénél)

b) 1916: Gyilkos állóháború a frontokon

pl. Franciaország: Verdun, Olaszország: Doberdói-fennsík, Isonzó és Piave folyók mente

c) 1917-18: A központiak kimerülése és az antant győzelme

pl. Caporetto: magyar vereség az olaszoktól

Technikai újdonságok: harcigáz (németek), tank (angolok), gépfegyver (franciák)

4. A háború következményei:

az antant győzelmével marad a gyarmatok elosztása a régiben

teljesen új országok jönnek létre Európában: a szétesett Osztrák-Magyar Monarchia helyett:

Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia

igazságtalan békék (jóvátétel, területi elcsatolások)→ a vesztesek nem fognak beletörődni→ ok lesz

a II. világháborúra.

16

16. Európa a két világháború között

1. Az I. világháború után Európa országai 3 csoportba sorolhatók:

a) Győztesek :A jóvátételekből újjáépítik a gazdaságot, kiheverik a károkat („boldog 20-as évek”)

b) Vesztesek: Lassúbb tempóban heverik ki a pusztításokat, készülnek a revánsra, meg akarják bosszulni az

igazságtalan békeszerződéseket

c) Oroszország: (1922-től Szovjetunió) – igazából nem tartozik egyikhez sem, építi a kommunizmust

2. Oroszország története 1917-1939 között:

Nem tartozik a győztesekhez (1917-ben kilép a háborúból), de nem is vesztes.

1917. november 7. Lenin vezetésével a kommunista párt veszi át hatalmat az országban.

a) A kommunizmus fő alapelvei: (kommunizmus = a közösség uralma)

A lakosság többsége kormányozza az országot→ a munkásság és parasztság legyen hatalmon

A dolgozók társadalmát építi fel: mindenki annyi pénzt kapjon, amennyiért megdolgozik

Közös tulajdonba kerülnek a gyárak, bankok, földek (államosítás)

b) A kommunizmus megvalósulása:

A szép alapelvek helyett a valóságban kegyetlen diktatúra épült ki Sztálin vezetésével:

Az országban Sztálin akarata érvényesül (zsarnokság)

Személyi kultusz: Sztálin állandó tisztelete (Sztálin-képek minden lakásban, tapsvihar és éljenzés a

gyűléseken, versek és dalok a nagy és bölcs vezérről stb.)

A lehetséges ellenségek kiirtása (pl. kivégeztette a hivatalnokok és a tábornokok egy részét)

Terror: kivégzések, munkatáborok (GULAG-ok) az ellenállók számára

elrontott gazdaság: erőltetett nehézipar (gépgyártás), hanyatló mezőgazdaság→ éhínség

3. A nagy gazdasági világválság (1929-33)

Kezdete: USA, New York, a „fekete péntek”: Csődbe mennek a gyárak, válságba jutnak a bankok.

Oka: a gyárak túltermelése kevesebb árut kell gyártani, míg a készletek el nem fogynak kevesebb mun-

kás kell hozzá elbocsátások még kevesebben tudnak vásárolni még kevesebb áru fogy még

kevesebb áru kell még több elbocsátás és így tovább.

A válság megoldási módjai:

Amerikai út: Segélyekkel és közmunkákkal (Roosevelt: New Deal)

Angol út: Takarékossági intézkedések bevezetésével

Német út: A munkanélkülieket a hadiipar köti le (Hitler Németországa)

4. A hitleri Németország:

1933: Adolf Hitler kancellária választása. Hitler fontosabb intézkedései:

Terror: a hatalom megszilárdítására (pl. a parlament, vagyis a Reichstag felgyújtása)

Zsidók elleni lépések: kristályéjszaka, endlösung (fizikai megsemmisítés terve)

Gazdaság fejlesztése: 4 éves terv, Volkswagen gyártása, útépítések – ezek a fejlesztések egyben a

háború céljait is szolgálják

Háborúra készülés: a Rajna-vidék és a Saar-vidék megszállása

Olimpia rendezése: megmutatni a világnak is Németország nagyságát

A II. világháború előzményei: (a fő ok az igazságtalan első világháborús békékben keresendő)

Fegyverkezés (Németország, Olaszország, Magyarország, Japán)

Háborús szövetség kialakulása (Berlin – Róma – Tokió tengely → tengelyhatalmak)

Főpróba: A spanyol polgárháború (1936-39) – Hitler segítséget nyújt Franco spanyol tábornok-

nak, és ezzel kipróbálhatja az összes fegyverét.

17

17. Magyarország a két világháború között

1. A háborús vereség következményei:

Szétesik az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarország független országgá válik

Gazdasági problémák: éhínség, háborús pusztítás, pénzromlás

A szomszéd országok területi követelésekkel lépnek fel

A válságot két forradalom is megpróbálja megoldani.

2. Forradalmak Magyarországon

a) 1918. október 31. Őszirózsás forradalom

demokrácia bevezetése

kikiáltják a Magyar Népköztársaságot (köztársasági elnök: Károlyi Mihály)

belgrádi fegyverszünet ( területek átengedése a Délvidéken)

gazdaság: sikertelen földreform

Bukásuk:

nem tudják megoldani a gazdasági válságot

nem hajlandóak Erdély átengedésére a Vix-jegyzék szerint le kell mondaniuk

b) A Tanácsköztársaság (1919 március-augusztus között)

vezetői: Kun Béla és Garbai Sándor (a Forradalmi Kormányzótanács irányítói)

vörösterror a hatalom megszilárdítására (Lenin-fiúk)

gazdaság: állami tulajdonba veszik a gyárakat , földeket →csődbe jutnak, mert a közösbe senki

nem akar dolgozni, viszont annál több a lopás

harc az antanttal: (hadvezér: Stromfeld Aurél )

Északon győzelem a Felvidéken a csehek ellen, de keleten vereség a románoktól.

Bukásuk:

az antant nem ismeri el őket, országos támogatottságuk sincs a terror miatt.

a Clemenceau-jegyzéket a románok nem tartják be és megszállják Budapestet.

3. A Horthy – korszak (1920 – 1944)

vitéz nagybányai Horthy Miklósról kapta a nevét, aki az antant segítségével jutott hatalomra.

Magyarország államformája: király nélküli királyság, vezetője: Horthy Miklós kormányzó

Békekötés: 1920. június 4. trianoni béke:

a) diktálja: a négy nagy: Wilson (USA), Lloyd George (Nagy-Britannia), Orlando (Olaszország),

Clemenceau ( Franciaország)

b) előírások:

1. Területi elcsatolások:

Erdély – Románia, Felvidék – Csehszlovákia , Délvidék – Jugoszlávia, Burgenland – Ausztria

2. Jóvátétel fizetése

3. katonai előírások (pl. nincs légierő, a hadsereg létszáma maximum 100 ezer fő lehet)

Gazdaság (Bethlen István irányításával):

jóvátétel elengedése, új pénz: a pengő, külföldi kölcsönökből a gazdaság fejlesztése

gond: a gazdasági világválság megakadályozza a fejlődést

Külpolitika: fő cél: a trianoni béke eltörlése, felülvizsgálata (revíziója)

2 irányvonal jellemző:

1. Bethlen István: angol – francia szövetség kell nekünk, mert ők hozták létre a békét velük kell

egyezkedni a felülírásról is

2. Gömbös Gyula: német – olasz szövetség kell, mert ők is a békerendszer ellen vannak.

Belesodródás a II. világháborúba: Hitler agresszív politikáját kihasználva visszaszerezzük a Felvi-

dék, Erdély és a Délvidék egy részét ezekért Hitler katonai segítségét kér Hitler szövetségesei

leszünk a II. világháborúban.

18

18. A II. világháború (1939-1945)

1. Előzmények:

igazságtalan békék az I világháború után→ a vesztesek készülnek a visszavágásra

Hitler agressziója:

1. Ausztria bekebelezése

2. Csehszlovákia felosztása – „ Béke a világnak, nincs több igényem!” (Hitler)

3. Lengyelország megtámadása→ ezt már nem tűri az antant→ hadüzenet a németeknek

2. Szövetségek:

Szövetségek Tengelyhatalmak Szövetségesek

Alaptagok: Japán, Németország, Olaszország Nagy-Britannia, Franciaország, USA

Később csatlakozik: Magyarország, Románia Szovjetunió (miután Hitler megtámadja)

Románia (átáll), Jugoszlávia, Görögország

3. A háború szakaszai:

a) A háború kitörése: Németország és a Szovjetunió felosztja Lengyelországot.

b) A tengelyhatalmak sikerei:

Hitler elfoglalja Európát (Benelux, Franciaország, Jugoszlávia, Görögország)

Japán lebombázza az USA hadiflottáját (Pearl Harbour mellett)

c) 1942: A fordulat éve:

1. Európa: Sztálingrád: Hitler veresége a Szovjetunióban, 2. Afrika: El-Alamein: Montgomery megveri

Rommelt, 3. Csendes-óceán: Midway-szigetek: Japán veresége az USA-tól

d) 1944-45: Az antant győzelme:

Európa: Franciaországban megnyílik a II. front: Hitlert két oldalról támadják: nyugatról az angol-

szászok, keletről a szovjetek – 1945 május 9.: leteszik a fegyvert a németek

Japán: Japán még ellenáll az USA-nak, ezért bevetik ellene az atombombát: Hirosima és Nagaszaki

lerombolása→ 1945. szeptember 2. Japán leteszi a fegyvert, véget ér a II. világháború.

4. Magyarország a II. világháborúban:

Taktikánk: visszaszerezni a Trianonban elvesztett területeket minél kevesebb harc árán, ezért semlege-

sek maradunk és mindként féllel tárgyalunk a területek visszavételéről.

Terület-visszaszerzések:

1. első bécsi döntés: a Felvidék egy részét visszakapjuk (1938)

2. Kárpátalja megszerzése Csehszlovákia szétveréskor (1939)

3. második bécsi döntés: Hitler visszaadja Észak-Erdélyt (1940)

4. a Délvidék elfoglalása Jugoszlávia német megszálláskor (1941)

Belépésünk a háborúba: 1941. július: Hitler katonai segítséget kér a Szovjetunió ellen, meg is kapja.

Hitler ekkor még legyőzhetetlennek tűnik érdemes megállni

Kassát ismeretlen gépek bombázzák, ezt a szovjetekre lehet fogni hadat üzenünk a SZU-nak

Háborús események:

1. vereség a szovjetektől (a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban)

2. a vereség miatt tárgyalni kezdünk az angolokkal, ezért Hitler csapatai megszállják és kifosztják

Magyarországot 3. Horthy megpróbál átállni a szövetségesekhez, ezért a németek letartóztatják, Magyarország Szálasi

Ferenc rémuralma alá kerül

4. A Szovjetunió Vörös Hadserege kiűzi a németeket, de rajtunk ez nem segít: a németek helyett az

oroszok foglalták el Magyarországot. (1945. április 4.: a háború vége Magyarországon.)

19

19. A Szovjetunió árnyékában

1. Előzmények:

1945. február: a jaltai konferencián a szövetséges államok vezetői: Churchill (Nagy-Britannia),

Roosevelt (USA) és Sztálin (Szovjetunió) megegyeznek arról, hogy Kelet-Európa ( így köztük ha-

zánk is) a Szovjetunió befolyása alá kerül ( Ez azt jelenti, hogy csak papíron önállóak, de igazából a

Szovjetunió dirigál nekik.)

1945. április: Magyarország szovjet megszállás alá kerül.

2. A koalíciós időszak (1945 -48)

a) 1945-ös választások: 4 párt kerül a parlamentbe:

1. Független Kisgazdapárt 2. Szociáldemokrata Párt 3. Kommunista Párt 4. Parasztpárt

b) Fontosabb intézkedések:

az ország újjáépítése

földosztás: egy millió család földet kap, megszűnnek a nagybirtokok

államosítás

3. A Rákosi – diktatúra (1948 – 56)

1948. A fordulat éve: elcsalják a választásokat a Kommunista Párt javára

Kiépül a Rákosi – diktatúra: mindenben a sztálini Szovjetunió követése jellemző.

egypártrendszer bevezetése ( Magyar Dolgozók Pártja )

terror (irányítja az Államvédelmi hatóság, röviden ÁVH vagy ÁVÓ)

személyi kultusz („bölcs vezér”, portrék, tapsvihar, versek, dalok stb.)

mezőgazdaság tönkretétele (beszolgáltatás, söprés, téeszesítés)

erőltetett iparosítás ( vas és acél országa )

kommunista városok: Dunaújváros, Karincbarcika,Tatabánya

4. Forradalom és szabadságharc, 1956

a) A kezdet: 1956. október 23. tüntetés a Bem-szobornál

Követelések: Rákosi lemondása, ÁVH eltörlése, „ruszkik haza”, demokrácia a diktatúra helyett, a mezőgaz-

daság fejlesztése, a beszolgáltatás eltörlése

b) Átmeneti győzelem (október 23. - november 3.): harcok az utcákon ( Parlamenti sortűz, a Rádió elfoglalása., Széna tér, Corvin köz )

az ország kilép a Varsói Szerződésből→ szovjet csapatok kivonulnak a fővárosból

Rákosi elmenekül, Nagy Imre alakít kormányt→ teljesítik a követelések nagy részét

c) A vereség ( november 4-től 11-ig ): Tankok özönlenek Budapestre, és vérbe fojtják a forradalmat

5. A Kádár – korszak: (1957-1989) – nevét Kádár Jánosról kapta

a) Kemény diktatúra (1957-1963)

megtorlás ( Nagy Imre és társainak kivégzése )

az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) létrehozása → az egypártrendszer visszaállítása

b) Puha diktatúra (1963 – 1989)

külföldi kölcsönök felvétele emelkedő életszínvonal, világszínvonalú lesz a mezőgazdaság

Magyarország lesz a legfeljettebb szocialista állam: ,,a legvidámabb barakk ’’

20

6. A rendszerváltás kora (1990 után):

kivonul a szovjet hadsereg → újra önálló ország Magyarország

a diktatúra helyett újra kiépül a demokrácia (a hatalmat a 4 évente megválasztott országgyűlés és

a kormány gyakorolja

visszatérés a kapitalista gazdálkodáshoz

Kormányon lévő pártok és miniszterelnökök 1990 után:

1990-1994: Magyar Demokrata Fórum (MDF) - Antall József, majd Boross Péter

1994-1998: Magyar Szocialista Párt, MSZP - Szabad Demokraták Szövetsége, SZDSZ - Horn Gyula

1998-2002: Fiatal Demokraták Szövetsége, FIDESZ - Független Kisgazdapárt, FKGP - Orbán Viktor

2002-2010: Magyar Szocialista Párt – Szabad Demokraták Szövetsége

2002-2004: Medgyessy Péter

2004-2009: Gyurcsány Ferenc

2009-2010: Bajnai Gordon

2010-: Fidesz-KDNP: Orbán Viktor

Köztársasági elnökök:

1989-1990: Szűrös Mátyás (ideiglenes

1990-2000: Göncz Árpád

2000-2005: Mádl Ferenc

2005-2010: Sólyom László

21

20. Alsószentiván áttekintő története az őskortól napjainkig

1. Lakosságtelepítő tényezők:

A természeti adottságok már az őskor óta nagyon kedvezőek az emberek letelepedéséhez:

Kellemes éghajlat (nem túl meleg, de nem is túl hideg nedves kontinentális éghajlat)

A csapadék mennyisége elegendő a földművelés számára (ritka az aszály)

Termékeny mezőségi talajok (szintén a földművelés alapja)

Tiszta levegő

Tiszta ivóvíz (sok forrás)

Erdő: építőanyag, tüzelő, vadon termő növények és vadászható állatok

2. Őskori leletek községünk területén: két területen maradtak őskori nyomok:

a) A Csányi-tó akkor még több mint 1 négyzetkilométeres víztükre partján a mai Béke utcai kertek vé-

gén 1957-ben kőbaltát találtak.

b) A Tóház keleti homokdombjai, ahonnan mára már teljesen elhordták a homokot, s a dombok helyét

ma csak a lábunk alatt besüppedő homok jelzi a Tóház felé vezető úton.

4. Ókori emlékeinkből: 4 nép nyomait találták meg:

a) egy ismeretlen nép épített itt labirintusokat, barlangokat, amelyet községünkben a Bújólik néven

ismerünk. Levéltári feljegyzések alapján tudjuk, hogy őseink a tatárok elől ide menekültek s csak IV.

Béla személyes megjelenésére voltak hajlandóak a járatok mélyéről előmerészkedni.

b) oraviszkok: pásztorkodó harcos életmódjukat a rómaiak történeteiből ismerjük. Temetkezési nyoma-

ikat a mai napig is láthatjuk. A temetkezési halmaik közül (ahová főként vezéreiket temették) a

XIX. század végén múzeumi szakemberek 41 darabot feltártak.

c) kelták: temetkezési helyük a mai Béke utca és Honvéd utca kereszteződésében mintegy 100 méter

átmérőjű körben található. Itt kerültek elő az ő nyomaikat igazoló leletek: halotti urnák, ételes edé-

nyek, fémfegyverek maradványai. d) a rómaiak jelenlétét is számos emlék őrzi. A leghíresebb lelet Bátó és társa síremléke. Mellette

szobrok és római pénzek sokasága került elő, amelyeket alátétként szerszámokon ma is felhasznál-

nak az itt élő emberek.

5. Középkori névemlékeink

a) Alsószentiván helység nevének kialakulása

A falu neve a XIV. századtól kezdve fordul elő Szentiván alakban a középkori oklevelekben. Az elnevezés

két településrészre is vonatkozott: az északi rész lett eredetileg Felsőszentiván, majd ezt később

Középszentivánnak hívták, hogy az Aba melletti Felsőszentivántól meg lehessen különböztetni. A falu déli

részét pedig Alsószentivánként említették. A XVIII. században Közép- és Alsószentiván egybeolvadt, s

innentől kezdve lett a neve hivatalosan is Alsószentiván. Az elnevezés Keresztelő Szent Jánosra utal, őt

nevezték a honfoglalás előtt itt élő szláv népek Szent Ivánnak.

b) Zedreg

Alsószentiván határában feküdt az egykori Zedreg település. Nevét a környéken szép számmal előforduló

szederbokrokról kapta. Az Árpád-korban templomáról volt nevezetes. Zedreg a török időkben teljesen

elpusztult. Bár azóta sem épült újra, egy szempontból mégis jelentős a falu lakói számára: ma ennek helyén

található a temető.

22

6. Újkori történetünkből

a) Gyakori lakosságváltozás

A törökök, majd az osztrákok elleni harcokban a település többször elnéptelenedett. Emiatt cserélődött ki a

népessége is: a honfoglalás előtt a falut szlávok lakták. Az Árpád-korban besenyők éltek itt. A török idők-

ben szerb telepesek építették újra Alsószentivánt. A XVIII. századtól pedig magyar parasztok telepítették

be a községet.

b) Perek a szentiváni birtokokért

Az értékes termőföldekért a források tanúsága szerint több család is vetélkedett. A periratokból ismerjük az

egykori birtokos családokat: a Farkas, Paksy, Lendvay család is szerette volna megszerezni magának az

itteni földeket. Később a Szluha család birtoka lett a település és környéke.

c) Az iskola megépülése

1860-tól katolikus iskolája volt a településnek, amely a vajtai plébános felügyelete alatt állt. Mivel az egy-

ház egyre nehezebben viselte az iskola költségeit, 1879-ben új iskolát létesítettek a község fenntartása alatt.

Az állami iskola 1909-ben épült fel Koller Pál kezdeményezésére.

7. A legújabb kor eseményei:

a) Az első világháborúban (1914-18) Alsószentivánról 107 fő teljesített katonai szolgálatot, közülük

28-an soha nem tértek vissza a családjukhoz…

b) A két világháború között a község lakosságának 80 %-a a mezőgazdaságban dolgozott:

a legtöbb család a saját kisbirtokos és törpebirtokos gazdaságát művelte a pusztákon

többen pedig a Szluha család nagybirtokán végeztek napszámos vagy cselédmunkát.

c) A második világháborúban (1939-45) a település támaszpontként szolgált a szovjet csapatok szá-

mára a németek elleni harcokban. A harcok miatt 1945 tavaszán még egy időre ki is kellett üríteni a

falut.

d) A szovjet megszállás időszakában (1945-1990) történt fontosabb események:

a háború után itt is megtörtént a földosztás, kb. 200 család jutott birtokhoz

a volt Szluha kastélyban 1946-ban rendezték be a „Világ Királynője” kápolnát. 1950-ben itt helyez-

ték el a Fatimai Szűzanya szobrának másolatát. Májustól októberig azóta is minden évben búcsújá-

rók keresik fel a kegyhelyet.

az 1956-os forradalom leverése után itt is egyesítették a földbirtokokat, létrejött az Arany János

termelőszövetkezet.

1978-1990 között Alsószentivánt összevonták a szomszédos Alap községgel. Ez a település visz-

szafejlődését, az iskolai felső tagozat megszűnését, a tanyák kihalását és a lakosság elvándorlá-

sát eredményezte.

e) 1990 utáni események:

Elszakadt a település Alaptól, ezzel ismét önállóvá vált Alsószentiván.

Megtörtént az iskolába a felső tagozat visszatelepítése is.

A fejlesztések közül megvalósult a gáz- a telefon- és a vízhálózat kiépítése, de szennyvízhálózat

még hátravan.

A jövőbeni tervek között szerepel az iskola kibővítése új tantermekkel, tornateremmel és öltözők-

kel, szennyvízprogram megvalósítása, az úthálózat fejlesztése, és a külterületi villanyhálózat kor-

szerűsítése is.