Kontrolling Feladatgyűjtemény Oravecz Péter - ME-GTK193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/controlling_feladat.pdf · Pénzügy Tanszék KONTROLLING Kontrolling feladatgyűjtemény

Pénzügy Tanszék

KONTROLLING

Kontrolling feladatgyűjtemény részletes megoldásokkal

2005. november 18. Oravecz Péter

Lektorálta: dr. Bozsik Sándor egyetemi donces

Előszó Ezzel a feladat gyűjteménnyel a kontrolling vizsgához szeretnénk segítséget nyújtani. Természetesen a feladat gyűjtemény túlmutat egy egyszerű vizsgán, mivel a tantárgy egyúttal segítséget szeretne nyújtani a jövő kontrollerjeinek számára. A kontrolling egy igen szép szakterület, hiszen rendkívül szerteágazó, és rendkívül logikus. A logikusság miatt könnyen tanulható és elsajátítható, de mégis nehéz, hiszen vállalatorientált. Tévedések elkerülése végett szeretném elmondani, hogy itt csak az alapokat és ötleteket tanulunk későbbi munkánkhoz. Attól még, hogy valaki kitűnően fújja az alábbi feladatokat, még simán lehet csapnivaló kontroller. Egy jó kontroller az elméleti és gyakorlati feladatok ismeretén kívül még kell, hogy rendelkezzen egy igen jó számítástechnikai ismerettel, illetve egy cégnél az lesz a jó kontroller illetve/vagy pénzügyi tervező, aki rászánja az időt és energiát, és megtanulja és egyúttal át is látja az adott cég működési folyamatát. Hiszen a kontrolling nem csak számolásból, hanem adatok ellenőrzéséből és jelentéskészítésből is áll, ami csak abban az esetben lesz tökéletes, ha ismerjük a cég folyamatait, legfőbb mutatóit és mennyiségeit. Máskülönben szörnyen nagyot is tévedhetünk, és rossz tanácsokat adhatunk. Ezek ismeretében tekintsünk bele a feladatgyűjteménybe! Sok sikert kíván a felkészüléshez a Pénzügy Tanszék!

Üdvözlettel: Oravecz Péter

2005. november 18. A feladat gyűjtemény felépítése:

1. rész: típusfeladatok és megoldásaik 2. rész: típusfeladatokhoz további gyakorlófeladatok megoldásokkal 3. rész Pénzforgalmi és pénzfedezeti terv vázlata (segítség a pénzügyi tervhez)

Minden típusfeladathoz 2 további hasonló feladatot melléklünk a feladat gyűjtemény második részében hogy ezzel is segítsük az önálló munkát és önellenőrzést.

Tartalomjegyzék Előszó ..................................................................................................................................................................... 2 Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................... 3 KONTROLLING FELADATGYŰJTEMÉNY 1. rész Típusfeladatok ........................................................... 4

1. feladat.............................................................................................................................................................. 5 2. feladat.............................................................................................................................................................. 6 3. feladat.............................................................................................................................................................. 8 4. feladat.............................................................................................................................................................. 9 5. feladat............................................................................................................................................................ 11 6. feladat............................................................................................................................................................ 13 7. feladat............................................................................................................................................................ 15 8. feladat............................................................................................................................................................ 17 9. feladat............................................................................................................................................................ 19 10. feladat.......................................................................................................................................................... 25 11. feladat.......................................................................................................................................................... 26 12. feladat.......................................................................................................................................................... 29 13. feladat.......................................................................................................................................................... 31 14. feladat.......................................................................................................................................................... 33 15. feladat.......................................................................................................................................................... 34 16. feladat.......................................................................................................................................................... 35 17. feladat.......................................................................................................................................................... 36 18. feladat.......................................................................................................................................................... 37 19. feladat.......................................................................................................................................................... 38

KONTROLLING FELADATGYŰJTEMÉNY 3. rész Elméleti táblázatok .................................................. 40

KONTROLLING FELADATGYŰJTEMÉNY

1. rész

TÍPUSFELADATOK

5. oldal

Típusfeladatok

Általános költségtervezés 1. feladat

A cégünk általános költségtervezés alapján dolgozik. A vállalat ennek megfelelően központilag előírt tervárakkal értékeli a felhasználási mennyiséget.

Tervezett vetítési alap: 12 000 gyártási óra

Tervköltség végösszege: 93 600 EUR Különbség Tényköltség végösszege: 81 750 EUR - 11 850 EUR

Tényleges vetítési alap: 9 000 gyártási óra

a) Számolja ki az elszámolandó tervköltségeket! b) Készítsen eltéréselemzést!

Mindkét esetben merev tervköltség-számítással dolgozzon! Megoldás menete:

[ ] [ ]BBBABAAABBAA PQPQPQPQPQPQ ****** −+−=− , ahol QA – tényvolumen, PA – tény-egységköltség, QB – tervvolumen, PB – terv-egységköltség. Megoldás: a) részfeladat Tervköltség 93 600 EUR

Tervezett volumen =

12 000 = 7,8 gyártási

óra Tényköltség 81 750 EUR

Tényvolumen =

9 000 = 9,1 gyártási

óra Tervezett egységnyi órára eső költség*Tényleges volumen= EUR

7,8 gyártási

óra * 9 000 gyártási

óra = 70 200 EUR

Válasz: 70 200 EUR az elszámolandó tervköltség összege. b) részfeladat Tényköltségek 81 750 EUR - Elszámolandó terv 70 200 EUR

11 550 EUR Az egységköltségek növekedése miatt 11550 EUR

nőttek volna a költségeink Elszámolandó terv 70 200 EUR -Tervköltség 93 600 EUR

- 23 400 EUR A kisebb gyártási volumen miatt 23 400 EUR-al csökkentek volna a költségeink.

6. oldal

2. feladat

A vállalatunk rugalmas tervköltség-számítással dolgozik. Nagy Sándor a következő adatokat kéri a kontrolling csapattól:

a) Előirányzott költségek b) Elszámolt tervköltségek c) Árkülönbözet eltérések d) Mennyiségi eltérések

d)/1 Felhasználási különbség alapján d)/2 Kihasználtsági eltérés alapján

A vállalatunkkal kapcsolatosan a következő adatok ismertek: Pénzügyi igazgató: Nagy Sándor, akinek nagy a szeme. Szerencsére ezen kívül még további adatokat is ismerünk a „Nagyszem” vállalatról: Tervezett vetítési alap: 12 000gyártási óra Tervköltség összesen 93 600EUR Fix rész: 38 400EUR Változó rész: 55 200EUR Tényleges vetítési alap: 9 000gyártási óra Tényköltségek (terváron): 81 750EUR Tényköltségek (tényáron): 86 437EUR Megoldás: a) részfeladat

Tényleges vetítési alap Fix költségek+ Tervezett vetítési alap

* Tényleges vetítési alap =

9000 gyártási óra 38 400 EUR + 12000 gyártási óra

* 55 200 € = 79 800 €

Válasz: az előirányzott költség összege: 79 800 € b) részfeladat A megoldást a merev költségelszámoláshoz hasonlóan számítjuk! azaz: Tervköltség 93 600EUR Tervezett vetítési alap

* Tényleges vetítési alap

=12 000óra

* 9 000 gyártási óra

Elszámolt tervköltség = 70 200EUR c) részfeladat Tényköltség tényáron 86 437EUR

7. oldal

Tényköltség terváron 81 750EUR 4 687EUR

Az árak változásának hatására a költségeink

4 687 €-val változtak.

d)/1 Tényköltség 81 750EUR Előirányzott költség 79 800EUR

1 950EUR

A mennyiségi változás hatása. d)/2 Tényköltség 79 800EUR Elszámolt tervköltség 70 200EUR

9 600EUR A kihasználtsági eltérés. Egy kis segítség a feladat könnyebb számolásához, elsajátításához:

Azaz lényegében a következő három költséget hasonlítjuk egymáshoz:a) rész Előir. Ktg 79 800 € 3. Mennyiségi vált hatásab) rész Elszám. Tervktg 70 200 € 2. Kihasználtsági eltérésAlapadatok,terváron 81 750 €Alapadatok,tényáron 86 437 € 1. árak változásának hatása

8. oldal

Variátor Variátort akkor alkalmazunk, ha a fix és változó költségeket nem tudjuk pontosan elkülöníteni, és a költséghelyen vegyesen vannak fix és változó költségelemek. A variátor értéke 0 és 10 között lehet. Ha a költséghely csak fix költségeket tartalmaz, a variátor értéke 0, ha csak változó költséget, a variátor értéke 10.

Variátor képlete: költség Összes

10* zköltségrés Változó=V

A variátor értéke megmutatja, ha a kihasználtság 10%-al változik, hány százalékkal változik a költségek nagysága. 3. feladat Pénzügyi tervezés során a vállalat kontrollere elkészítette a beérkező adatok alapján az általános költségek tervét. Számoljuk ki az előirányzott költségeket, ha ismertek az alábbi adatok a variátorról és „társairól”! Megadott adatok: Tervköltség: 20000 Variátor értéke: 6 Tényleges foglalkoztatottság 70% Mit jelent az, hogy a variátor értéke jelen esetünkben: 6 Az alábbi értékű variátor: 6 azt jelenti, hogy a kihasználtság 10%-

os változása mellett a költségek 6% -al változnak. Azaz: Tényleges foglalkoztatotság 70% Ezért a kihasználtság csökkenés: 30% Költségcsökkenés: Kih csökk Def alapérték Variátor Költségcsökkenés 30% 10% 6 18% Előirányzott költségek kiszámolása: Tervköltség: 20000 Költségcsökkenés: 3600 Előirányzott költségek kiszámolása: 16400

9. oldal

Költségfelosztás 4. feladat Feladatunk az üzemi általános költségek felosztása négy termékcsaládok között, melyet az egyes termékcsoportok előállításában használt gyártósorok által elfoglalt négyzetméter arányában teszünk meg. Még aznap munkának látunk, és hát az alábbi adatokat nyerjük ki az SAP-ból a vállalatunk pénzügyi helyzetére vonatkozóan, illetve adatokat kapunk a technikusoktól a területekre vonatkozóan: Ismert információk még: 3 másik cég használja még a gyártócsarnokunkat. Cégünk által felhasznált terület: 5 000 m2 GYÚRUNK tcs által elfoglalt terület 1 500 m2 VAZZEG tcs által elfoglalt terület 1 000 m2 AHA tcs által lefoglalt terület 500 m2 Kihasználatlan terület a gyárban 2 000 m2 Az üzem területe 10 000 m2 A következő évben hozzánk érkező gyártósorok száma 4 Az üzem még egy gyártócsarnokot épít következő évben 5 000 m2

Érkező sorok a tcs-khez Új sorok 1 sor területe Direkt költségek

GYÚRUNK tcs 3 50 150 000 VAZZEG tcs 2 60 200 000 AHA tcs 1 80 175 000 MOSOLYSZÜNET tcs 4 60 250 000 Személyügyi költségek 2 000 000 Üzemvezető ktgei 1 800 000 Gazdasági vezető költségei 2 100 000 A vetítési alap az egyszerűség kedvéért a gyártási terület minden esetben!!! Megoldás: FONTOS! Dolgozzunk táblázatos módszerben, hogy az adathalmazból használható információcsoportokat csináljunk. Új sor száma 1 sor m2 SZUM ter MOSOLYSZÜNET tcs 4 60 240 GYÚRUNK tcs 3 50 150 VAZZEG tcs 2 60 120 AHA tcs 1 80 80 SZUM 10 590

10. oldal

Év kezdete Év vége Átlag m2 % m2 % m3 % MOSOLYSZÜNET tcs 5000 50% 5240 35% 5120 62%GYÚRUNK tcs 1500 15% 1650 11% 1575 19%VAZZEG tcs 1000 10% 1120 7% 1060 13%AHA tcs 500 5% 580 4% 540 7%Kihasználatlan terület 2000 20% 6410 43% - SZUM 10 000 100% 15 000 100% 8 295 100% Átterhelhetőek természetesen csak a másik cégekre vonatkozó költségek és a Közös költségek! Saját fejlesztési költségeinket NEM terhelhetjük át! MO GY V A Személyügyi költségek 2 000 000 62% 19% 13% 7% Üzemvezető ktgei 1 800 000 62% 19% 13% 7% Gazdasági vezető költségei 2 100 000 62% 19% 13% 7% Mosolyszünet tcs 250 000 100% GYÚRUNK tcs 150 000 100% VAZZEG tcs 200 000 100% AHA tcs 175 000 100% MO GY V A 1 234 479 379 747 255 576 130 199 1 111 031 341 772 230 018 117 179 1 296 203 398 734 268 354 136 709 250 000 0 0 0 0 150 000 0 0 0 0 200 000 0 0 0 0 175 000 SZUM 3 891 712 1 270 253 953 948 559 087

Termékcsoport Üzemi költség

AHA tcs 559 087 MOSOLYSZÜNET tcs 3 891 712 GYÚRUNK tcs 1 270 253 VAZZEG tcs 953 948

11. oldal

Bérkontrolling/Hatásfok 5. feladat A vállalatunk hmm finoman szólva slamasztikába került, ezért a gazdasági igazgató ÁTFOGÓ SPÓROLÁSI programot hirdetett meg. A kontroller azt a feladatot kapta, hogy csak a legszükségesebb költségeket engedélyezze! Tervezett gyártandó mennyiség a hétre 40000 db/sor Egy soron dolgozók száma 300 fő Tényleges gyártás 2000 db/óra leállás nélkül!!! Termelésben részt vevők száma (tény) 200 fő Gépállásidő (tényleges) 10% Munkaidő 8 óra 1 fő költsége 300 EUR/hó Sorok száma 10 db A cég nem tervez gépállásidőt! 0% A sorvezető ennyi embert kíván felvenni 10 Megoldás Pénzügyi tervalapján elvárt teljesítmény tervmenny*sor órára leosztva 40000 db/sor * 10 db 7 nap * 24 óra = 2381 db/óra A cég nem tervez gépállásidőt! Elvárt teljesítmény 100% azaz 2380,952 Hatásfok=(Megfigyelt teljesítmény/Terv teljesítmény)*100 2000 db/óra * 110% 200 fő 2380,952 db/óra

= 138,60%

300 fő a hatékonyság b) Mennyi embert vehetünk fel, vagy spórolhatunk meg! 2380,952 db/óra 300 fő 2000 db/óra * 110%

= 100,00%

X fő X= 277,2 nem engedélyezzük az emberek felvételét így is többen vannak mint szükséges

12. oldal

Mennyit vehetünk fel? 277,2 300

-23 Mit szorzunk? -23 Mivel szorozzuk? 300 a költség amit meg tudunk spórolni -6900

13. oldal

Fedezet/szűk kerezstmetszet 6. feladat Szóval egy szép napon arra gondoltunk, hogy kontrollerek akarunk lenni egy termelő vállalatnál. És a gondolatot tettek követték. 2 héttel később… Kontrollerek vagyunk egy termelő vállalatnál. ☺ Első feladatunk, hogy fedezetelemzést végezzünk egy pénzügyi tervhez kapcsolódóan. A főnöknek nem elég egy javaslat, döntési alternatívákat is akar. Oldjuk fel a szűk keresztmetszetet! A főnök ennyivel tud segíteni, majd elviharzik kajálni:

BUCIMACI gyáregység

Barbiecsapás gyáregység

Gagyimami gyáregység SZUM

Előállítandó db db 8000 9000 20000 Fajlagos kapacitás gó/db 40 20 30 Kapacitás igény gó 320000 60000 270000 Max kapacitás gó 620000 Kapacitás hiány szűk keresztmetszet gó Fajlagos fedezet Ft/db 800 500 700 Megoldás: Kezdjük azzal hogy kitöltjük a táblázatot!

BUCIMACI gyáregység

Barbiecsapás gyáregység

Gagyimami gyáregység SZUM

Előállítandó db db 8000 3000 9000 20000 Fajlagos kapacitás gó/db 40 20 30 Kapacitás igény gó 320000 60000 270000 650000 Max kapacitás gó 620000 Kapacitás hiány szűk keresztmetszet gó 30000 Fajlagos fedezet Ft/gó 800 500 700 2000 Két lehetőség áll fenn

1. Lehetőség Csökkentjük a termelést, ahol legmagasabb a termékegységre jutó erőforrás

2. Lehetőség Csökkentjük a termelést, ahol a legalacsonyabb a kapacitás egysége, azaz gépórára jutó fedezet

BUCIMACI gyáregység

Barbiecsapás gyáregység

Gagyimami gyáregység

1. Lehetőség MAX-ot keressük 40 40 20 30 Fajlagos kapacitás 2. Lehetőség MIN-ot keressük 500 800 500 700 Fajlagos fedezet

1. Lehetőség

2. Lehetőség

40 500

14. oldal

Keressük az ehhez tartozó fajlagos kapacitást, ami

ugye uez a szám:

Keressük az ehhez tartozó fajlagos

kapacitást: Fajlagos kapacitás 40 20 Kapacitáshiány 30 000 30 000 Kibocsájtás-csökkenés 750 1 500 Ehhez tartozó fajlagos fedezet 800 500 Fedezet-kiesés 24 000 000 > 15 000 000 Azt választjuk, ahol kisebb a fedezetkiesés! Jelen esetben a választás: 2.lehetőség

Feladat kicsit bonyolultabban optimálással is megoldható!

15. oldal

Alapanyag kalkuláció 7. feladat A termelésfelelősnek döntenie kell két lehetőség közül, mivel a kalkulációt egy cikkszám esetén meg kell változtatni. A két lehetőség a következő:

• vagy a mennyiséget változtatja és a fajlagos alapanyagköltséget, • vagy pedig a fajlagos alapanyag felhasználást.

Mivel a termelésvezető el van foglalva (vagy legalábbis ezt mondja, tulajdonképpen nekünk soha nem tetszett az arca), ezért nekünk adják a feladatot!

a) Ön hogyan döntene? b) Adja meg külön-külön a ráfordítási, a mennyiségi, az intenzitási eltéréseket! c) Melyik típusú diagrammon kell kimutatni az ilyen eltéréseket? Rajzolja fel a diagrammot

értékekkel! Az alábbi táblázat áll a rendelkezésünkre: Jelen év Jövő év Mennyiség db/év 80 000 82 000 2 000 Fajlagos felhasználás kg/db 24 22 -2 Fajlagos alapanyagköltség Ft/kg 140 120 -20 Szum alapanyagköltség eFt 268 800 216 480 -52 320 Megoldás: a) Módszer Mennyiségi Intenzitási Ráfordítási Táblázatos

JELEN ÉV Mennyiség Fajlagos felhasználás

Fajlagos alapanyagköltség JÖVŐ ÉV

Mennyiség 80 000 2 000 82 000 82 000 82 000Fajlagos felhasználás 24 24 -2 22 22Fajlagos alapanyagköltség 140 140 140 -20 120 268 800 6 720 -22 960 -36 080 216 480 CHECK -52 320 Akkor jó, ha nulla!!! 0 b) Mennyiségi 6 720 Intenzitási -22 960 Ráfordítási -36 080

1. Lehetőség 2. Lehetőség

Ráfordítási -36 080 Intenzitási -22 960 Mennyiségi 6 720 SZUM -29 360 < -22 960

16. oldal

1.lehetőség -et választjuk!!! c) Diagram

Alaptábla JELEN ÉV Mennyiség Fajlagos felhasználás

Fajlagos alapanyagköltség JÖVŐ ÉV

268 800 275 520 252 560 216 480 216 480 268 800 6 720 -22 960 -36 080 216 480

Segédtábla JELEN ÉV Mennyiség Fajlagos felhasználás

Fajlagos alapanyagköltség JÖVŐ ÉV

268 800 268 800 252 560 216 480 216 480 6720 22960 36080 Feliratok 6 720 -22 960 -36 080

17. oldal

Merev és rugalmas költségszámítás 8. feladat A Kurtafarkúmalacmakkottúr Rt-nél dolgozunk. A 12 órás értekezletünk előtt 10 perccel odajön a főnök, hogy az értekezleten a vezérkarnak prezentálni szeretné a költségeinket! Majd mellékesen közli, hogy az idő rövidsége miatt egy villámadatot szeretne csak, de holnapra viszont már egy sokkal pontosabb kellene neki. Ez a főnök egy ritka jó főnök, mivel kivételesen adatot is szolgáltat nem csak feladatot dirigál. Illetve lenne egy kérése, az eddigi naprakész adatok alapján a következő negyedévre adjunk egy költségtervet! A következő táblázat áll rendelkezésünkre: 1. Negyedév Terv Tény Költségek Üzemanyag költségek 400 450 Fenntartás 260 290 Értékcsökkenés 60 60 Adó 40 40 Biztosítás 70 70 Üzemóra 500 550 2. Negyedév Tervvel kapcsolatos üzemóra 600 Megoldás: Készítsünk táblázatot, olyat amit mi is tudunk használni! Költségek 1. N.év 2. N.év Terv Indokolt Tény VáltktgÁllktg Üzemanyag költségek 400 440 450 10 480 Fenntartás 260 286 290 4 312 Értékcsökkenés 60 60 60 0 60 Adó 40 40 40 0 40 Biztosítás 70 70 70 0 70 Szumma 660 170 896 910 14 792 170 Mindösszesen 830 962 Szorzó: 1,1 Szorzó: 1,2 Terv Indokolt Arány Üzemóra arányok 500 550 1,1 Üzemóra arányok 500 600 1,2 Tény Terv Merev tervköltség számítás: 910 830 80eFt Rugalmas tervköltség számítás: 910 896 14eFt

18. oldal

19. oldal

Költségtervezés, fedezeti változás forgalomnövekedés hatására illetve reklámkampány hatására 9. feladat „Sosincspénzcsaknőre” Kft férfi vezetője úgy dönt, hogy piaci részesedését szeretné növelni egy izmos reklámkampánnyal. Ezért aztán szüksége van egy aktuális kimutatásra cég jelenlegi helyzetéről.

a) Készítse el a fedezeti összegszámítás rendszerének megfelelően az eredményköltségvetést!

b) A cég reklámkampányt folytat. Az eredmény szempontjából melyik piacon melyik terméket kell reklámozni?

Kéjenc Béla célja a profitmaximalizálás. A maradék pénzt is jól szeretné felhasználni! Mennyi pénzt szánhat más célokra? Töltse ki a rendelkezésre álló táblázatokat! A havi tényköltségkalkuláció alapján az alábbi kép tárul elénk: Forgalom a következő: Részpiacok Árucsoportok Árucsoport A B C összege I. árucsoport 5 000 € 3 000 € 500 € 8 500 €II. árucsoport 2 000 € 3 000 € 500 € 5 500 €III. árucsoport 1 600 € 3 000 € 1 400 € 6 000 €IV. árucsoport 400 € 800 € 1 200 €Részpiacok összege 9 000 € 9 000 € 3 200 € 21 200 € Beszerzési költségvetés (Beszerzés tervezés) Haszonkulcs I. árucsoport 7 650 € 10% II. árucsoport 4 400 € 20% III. árucsoport 5 100 € 15% IV. árucsoport 840 € 30% Költségek tervezése Központ tárgyi és személyi költségei 1 620 € Ebből: vállalatvezetésé 300 € Központi igazgatásé 200 €

20. oldal

I. beszerzés és értékesítés 300 € II. beszerzés és értékesítés 270 € III. beszerzés és értékesítés 270 € IV. beszerzés és értékesítés 280 € Kirendeltségek tárgyi és személyi költségei 1 200 € Ebből: A kirendeltség 400 € B kirendeltség 400 € C kirendeltség 400 € Reklámköltségekre szánt összeg 200 000 € 1 termékre egy piacon egységesen egy reklámakció: 10 000 € -be kerül!

De a téridő korlátok miatt egy periódus alatt maximum 2 alkalommal lehet hirdetni egy szektorban Minden egyes reklámakció hatása a piacra: Árbevétel növekedés/reklámakció I. termék 3% II. termék 5% III. termék 5% IV. termék 10%

21. oldal

22. oldal

Reklámakció segédtábla: Várható forgalomnövekedés A B C

I.

II.

III.

IV. Tényleges kiadások A B C

Tényleges Bevételek A B C

Megoldás: 1-haszonkulcs: Költségkulcs 10% 90% 20% 80% 15% 85% 30% 70%

23. oldal

Besz, elad. Kirendeltégek Váll-i ter. Váll-iA B C FÖ I. fix költségei FÖ II. fix költségei FÖ III. fix költségei eredmény

forgalom 5 000 € 3 000 € 500 €

költség 4 500 € 2 700 € 450 €

FÖI. 500 € 300 € 50 €

forgalom 2 000 € 3 000 € 500 €

költség 1 600 € 2 400 € 400 €

FÖI. 400 € 600 € 100 €

forgalom 1 600 € 3 000 € 1 400 €

költség 1 360 € 2 550 € 1 190 €

FÖI. 240 € 450 € 210 €

forgalom 400 € 800 €

költség 280 € 0 € 560 €

FÖI. 120 € 0 € 240 €

Fedezeti összeg I. 1 260 € 1350 600 3 210 € 1 120 €

A kirendeltségek fix költsé 400 € 400 € 400 € 1 200 €

2 090 €

2 010 €

Beszerzés/eladás költségei 1 120 €

Fedezeti összeg III. 890 €

A vállalati terület fix költségei 500 €

Vállalati eredmény 390 €

850 €

FÖI. Forgalom, beszerzési költségek fiókok szerint

IV 360

1100

900

I

II

III

300 €

270 €

270 €

280 €

550 €

830 €

630 €

80 €

1 200 €Fedezeti összeg II. 860 € 950 € 200 €

24. oldal

Haszonkulcs* Növekedés = Fedezeti összeg növekedésI. 10% * 3% = 0,30%II. 20% * 5% = 1,00%III. 15% * 5% = 0,75%IV. 30% * 10% = 3,00%

Reklámakció segédtábla: Forgalom*fedezeti összeg növekedéssel: Várható haszonAz alábbi akciók lehetségesek:

A B C

I. 15,00 € 9,00 € 1,50 €

II. 20,00 € 30,00 € 5,00 €

III. 12,00 € 22,50 € 10,50 €

IV. 12,00 € 0,00 € 24,00 €

Az adott helyeken produkálandó haszonnövekedésnek nagyobbnak kell lennie mint a befektetett egyszeri reklámakció árnak!AZAZ: 10 €

A következő helyeken hajtjuk végre a reklámakciókat:A költségeket ábrázolva:

A B C

I. 20 € 0 € 0 €

II. 20 € 20 € 0 €

III. 20 € 20 € 20 €

IV. 20 € 0 € 20 €

Fedezetet ábrázolva

A B C Összesen

I. 10 € 0 € 0 € 10 €

II. 20 € 40 € 0 € 60

III. 4 € 25 € 1 € 30

IV. 4 € 0 € 28 € 32Összesen 38 € 65 29 132

Eredményjavulás: 132 €

Reklámköltségre szánt összeg: 200 €Ténylegesen elköltött összeg: 160 €Más célra felhasználható összeg: 40 €

azaz Kéjenc Béla még 40 € -t felhasználhat szabadon :)))

25. oldal

Fedezetelemzés 10. feladat Kutyagumigyártó gyárunk meglepő módon mű-kutyagumikat gyárt. A vállalat váltani akar, de a váltás sok kutyagumi árába kerülhet, ha a cég kontrollere (meglepő módon Ön) nem dönt jól. Két lehetőség a)

10% -os árnövekedés érhető el

3% -os proporcionális költség növekedéssel.

vagy…. b)

20% -os volumennövekedés érhető el Az előző évben gyártott kutyagumi mennyisége 10 000 db A kutyagumi egységára csak most csak Önöknek 1 000 Ft/db Fajlagos fedezete a korszerűsített kutyaguminak 300 Ft/db Megoldás Előző évi fedezet összege Árbevétel 10 000 000 Változó költség 7 000 000 Fedezet 3 000 000 Módosító hatások a.) Bázis Terv Változás Árbevétel 10 000 000 11 000 000 1 000 000 Kpö 7 000 000 7 210 000 210 000 Fedezet 3 000 000 3 790 000 790 000 b.) Bázis Terv Változás Árbevétel 10 000 000 12 000 000 2 000 000 Kpö 7 000 000 8 400 000 1 400 000 Fedezet 3 000 000 3 600 000 600 000 Mivel b.) esetén a fedezet nagyobb mint a.) esetén a fedezet, így b.) változtatási javaslatot választjuk.

26. oldal

Fedezet és nyereség 11. feladat Terminátorgyár Szóval a mai napon megint egy szép napra virradtunk, süt a Nap, a bikinis csajok megjelentek a préri nagy vadászmezőin, csak mi ülünk benn a szobában és tervezünk. Az élet szép! A gyártás megy, és a következő termékeket gyártjuk:

• Terminátor_alapfelszereléssel: T1 • Terminátor_folyófelszereléssel T2 • Terminátor_női_mesterséges_fémszövettel T3

a.) Mennyi a vállalat havi nyeresége? b.) Mely terminátort gyártsuk, de a fajlagos fedezetek (és ne férfiúi szimpátia) alapján

készítsünk javaslatot! A termékek gazdasági adatai a következőek: Ft/db T1 T2 T3 Közvetlen anyagköltség 200 300 400 Közvetlen bérköltség 40 20 30 Közteher 12 6 9 Külön költség 8 24 11 Darabszám 150 200 100 db/hó Egységár 370 460 565 Termékekre terhelt Üzemi általános költség 18 000 Ft/hó Vállalati ált költség 9 000 Ft/hó Közvetlen költségszorzók:

ü 0,4

v 0,1 Megoldás:

27. oldal

a költségvátozási tényező

Kfr redukált fix költség

Kpr redukált proporcionális költség T1 T2 T3 SZUM Árbevétel 55 500 92 000 56 500 204 000 Ft/hó Kpe 39 000 70 000 45 000 154 000 Ft/hó Kpr 2 051 3 682 2 367 8 100 Ft/hó -Kpö 162 100 F 41 900 Ft/hó -Kfö -27 000 Ft/hó N 14 900 Ft/hó

28. oldal

A vállalat nyeresége 14 900 Ft/hó b.) Ft/db Árbev kpe kpr kpö F T1 370 260 13,68 273,68 96,32 T1 T2 460 350 18,41 368,41 91,59 T2 T3 565 450 23,67 473,67 91,33 T3 Kpe alapján! majd db-ra! Rangsor 96,32 T1 a termelésre fedezet alapján legajánlottabb

91,33 T3 a termelésre fedezet alapján legkevésbé ajánlott

29. oldal

ÁKFN struktúra 2. 12. feladat Televízió gyártás Mivel hiszünk a Tv-s mesék erejében, televízió gyártásra adtuk a fejünket. De sajna ez sem olyan, mint régen, az emberek már nem szeretik annyira a TV-ket, és hát a televízió gyártó divízióinkat össze kell vonnunk költségkímélés céljából. Ezeket követően ugyanis csak egy gyárunk lesz. Egy televíziógyár három divíziójáról a következő víziók állnak rendelkezésünkre!

a) Milyen lesz az új vállalat ÁKFN struktúrája? b) Az új vállalatnak csökkentenie kell a költségeit, de egyúttal a minőségi követelmények

miatt a proporconális költségek nőni fognak. Mekkora volumennövekedéssel ellensúlyozható ez a vállalatnál úgy, hogy a nyereség ne változzon?

A divízió Árbevétel 5 000 eFt/év Nyereség 500 eFt/év Változó/összköltség 0,6 B divízió Árbevétel 2 000 eFt/év Nyereségmarge 90% Összes fix költség 400 eFt/év C divízió Árbevétel 3 000 eFt/év Változó ktg. 2 000 eFt/év Nyereség/összktg 10% Üzemi eredmény 200 eFt/év Árbevétel volumen változása -5% Proporcionális költségek vált: 5% Megoldás: R= 10% Kpe= 2 000 Kpr= 200 A B C Vállalati Árbev 5 000 2 000 3 000 10 000Kpö 2 700 1 400 2 200 6 300F 2 300 600 800 3 700Kfö 1 800 400 600 2 800N 500 200 200 900 Ksz az árbevétel és veszteség arányát adja meg! Kpe+Kpr=Kpö Kpe 2 000 R%=Kpr/Kpe Kpr 200 Kpö 2 200

30. oldal

azaz: a nyereség 900 Az eredményszerkezet Vállalati Vált Új Árbev 10000 -5% 9500 Vált. Ktg. 6300 5% 6615 Fedezet 3700 2885 Fix költség 2800 2800 Üzemi eredmény 900 85 Ebből a nyereségváltozás: DeltaN 815 Majd az alábbi táblázatot használva: Ebből a harmadik képletre van szükségünk! A mennyiségváltozás 28,25% Az új, és egyben végleges ÁKFN struktúra: Régi Új Árbev 9500 12184 Változó ktg. 6615 8484 Fedezet 2885 3700 Fix költség 2800 2800 Üzemi eredmény 85 900 És mivel ez kijött, ezért ügyesen kalkuláltunk.

31. oldal

Határköltség számítás 13. feladat Váratlan vendég toppant be hozzánk Amerikából, az egyik régi ismerősünk, aki nem másért jött hozzánk ilyen sok év után, minthogy megoldasson velünk egy kontrolling feladatot. Mivel tülkön ülve várjuk a kihívást, így egyből neki is látunk, hisz messziről (Lásd térkép: USA)-ból jött hozzánk. Szóval kedves barátunk a következő feladatot hozta: Az alábbi adatok alapján határozza meg

• a termékek minimális árát, ahol a fedezet zérus, • az egyes termékek küszöbárát, amely mellett az üzemi eredmény zérus, ha a közvetett

költségeket a közvetlen költségek arányában osztja a termékekre, • az egyes termékek fedezeti pontját ugyanilyen költségmegosztás mellett, ha a tehénhús

és a birkahús piaci ára 200 Ft/kg, a nyúlhúsé pedig 300 Ft/kg. Ha az eladás a terveink szerint alakul, mekkora lesz az üzemi eredmény.

Tehénhús Birkahús Nyúlhús Közvetlen anyagköltség 60 80 100 Ft/kg Közvetlen bérköltség 40 50 50 Ft/kg Közvetlen költség összesen 100 130 150 Ft/kg Üzemi ált. költség 200 000 Ft Vállalati ált. költség 100 000 Ft Mennyiség 1 500 1 000 800 kg Célárhoz tartozó elvárt nyereség: 100 000 Ft Megoldás: a) Minimális ár Tehénhús Birkahús Nyúlhús Közvetlen anyagköltség 60 80 100 Ft/kg Közvetlen bérköltség 40 50 50 Ft/kg Közvetlen költség összesen 100 130 150 Ft/kg Ami egyben a határköltség, azaz az áralku alsó határa. b) Küszöbár Tehénhús Birkahús Nyúlhús SZUM Közvetlen ktg összesen Ft/év 150 000 130 000 120 000 400 000 Ft Ált költség összesen Ft/év 300 000 Ft Küszöbár meghatározása: Mekkora az az ár, amely mellett a vállalat üzemi eredménye zérus úgy, hogy a közvetett költségeket a közvetlen költségek arányában osztjuk rá a termékekre?

32. oldal

Hmk= 300 000 Ft 400 000 Ft

= 75%

Tehénhús Birkahús Nyúlhús Közvetlen költség összesen 100 130 150 Ft/kg Küszöb fedezeti arány 75 98 113 Ft/kg Küszöbár 175 228 263 Ft/kg Ellenőrzés a teljes mennyiségre: Tehénhús Birkahús Nyúlhús SZUM Közvetlen költség összesen 150 000 130 000 120 000 400 000 Ft Ált. költség összesen 112 500 97 500 90 000 300 000 Ft SZUM 700 000 Ft Árbevétel küszöbárral 262 500 227 500 210 000 700 000 Ft AZAZ Árbevétel 700 000 Ft - Összes költség 700 000 Ft

Nyereség 0 Ft Tehát jól számoltunk!

Azaz a küszöbárban valóban csak az általános költségek térülnek meg! c) Célár Tehénhús Birkahús Nyúlhús Egységár 200 200 300 Ft/kg Fajlagos változó költség 100 130 150 Ft/kg Fajlagos fedezet 100 70 150 Ft/kg Fix költség 112 500 97 500 90 000 Ft Fedezeti pont 1125 1392,857 600 kg Tervezett eladás 1 500 1 000 800 kg Tervezett eredmény 37 500 -27 500 30 000 40 000

33. oldal

Átlagos vevőállomány 14. feladat Meguntuk, hogy vevőink szinte teljesen kiszámíthatatlanok, és hát a vezetőség úgy döntött, hogy beskatulyázzuk szegény szerencsétleneket. Az ismereteinket és önbizalmunkat összegyűjtve a pénzügyi tervhez adatot kellene szolgáltatnunk, méghozzá az átlagos forgási időre lenne szükségünk. Öröm a köbön, úgyhogy neki is kezdünk. A következő adatok állnak rendelkezésünkre: Általános forgalmi adókulcs 20% Éves nettó árbevétel 150 000 eHUF

Vevőtípus Forgalom Fizetési futamidő

Key account 20% 90 Kiemelt vevő 30% 60 Normál vevő 40% 30 Nem minősített vevő 5% 0 Rossz vevő 5% - 100% Átlagos fizetési futamidő Megoldás:

Vevőtípus Forgalom Fizetési futamidő

Vevő-állomány

Key account 20% 90 9000 Kiemelt vevő 30% 60 9000 Normál vevő 40% 30 6000 Nem minősített vevő 5% 0 0 Rossz vevő 5% - 100% Átlagos fizetési futamidő 50,52631579 nap Átlagos vevőállomány 24000 eHUF

34. oldal

Komplex kisterv ☺ 15. feladat Hát eljött az idő. Felnőttünk a feladathoz, vagy a feladat nőtt fel hozzánk, ez ugye végül is teljesen mindegy, a lényeg, hogy a főnök megbízott minket egy költségtervezéssel. Gumikat akarunk gyártani (félreértés elkerülése végett: gumicsöveket), és hát a főnök kíváncsi a nyereségre. Hát üsse kavics, adjuk meg neki a pontos számadatot. Persze megint szerencsénk van, hisz tudunk egy halom adatot: Megrendelés nagysága 80 ezer darab Egységár 150 Ft/darab Anyagköltség 80 Ft/darab Munkabér költség 20 Ft/darab Készletállomány növekedése 8000 ezer forint Hibás teljesítés aránya 10% Vevők futamideje 90 nap Szállítók futamideje 30 nap Szállítási költség 600 ezer forint Tőkeköltség 20% ÁFA kulcs 20% Időszak 33% év Megoldás: Vevőállomány 9721,0 Készletállomány 8000,0 Szállítóállomány -2320,0 Forgótőke nagysága 15400,9 ezer font/4 hónap

Bevétel Költség Megrendelés árbevétele 12000,0 Direkt költség 8000,0 Szállítási költség 600,0 Hibás teljesítés 1200,0

Finanszírozási költség 1026,6

Veszteség 0,0 Nyereség 1173,4Összesen 12000,0 Összesen 12000,0

35. oldal

Megtakarítás avagy a nyereség 16. feladat Szép reggel van, már a bankban ülünk. Ezen a reggelen is fel tudtunk kelni anélkül, hogy megpróbáltuk volna lelőni a szomszéd kakasát. Ezen a szép reggelen megtakarításokat fogunk számolni. Adatokat ad a bank, szóval szerencsére csak a megoldást kell mellétennünk. Eredeti fizetési futamidő 60 nap Új fizetési futamidő 15 nap Diszkont nagysága 4% WACC 30,00% Nettó árbevétel 25 000 ezer forint Diszkonttal élők aránya 40% ÁFA: 20% Megoldás: Finanszírozási igény csökkenés 1 479,45 évi Megtakarított finanszírozási költség 443,84 ezer forint Diszkont költsége 400,00 ezer forint Megtakarítás 43,84 ezer forint Éves tényleges engedmény 39,25% Ehelyett természetesen a kamatszámítás több módja is megfelelő lehet.

Na szóval ennyi lett a megtakarításunk. A bankigazgatóra ránézve láthatjuk, hogy maga a boldogság, attól a szesztől piros arcától.

36. oldal

Kamatkiegyenlítés és diszkontálás 17. feladat A szomszédnak eladtunk egy-két kakast, meg bónuszként adtunk hozzá egy-két tyúkot. Hogy a kakasok ne unatkozzanak. Viszont várjuk vissza az árát. A szomszédnak megígértük, hogy minél előbb törleszt, annál kisebb lesz az ár, a számolásunkat banki diszkontáláshoz mérten nézzük. A szomszéd végre hozza a pénzünk, és szeretné tudni, mennyit is kell fizetni. Oszlassuk el a kételyeit afelől, hogy sokat. Emellett adjuk meg a diszkontálás THM mutatóját is.

Követelés összege 200ezer forint

Követelés lejárata 2005.02.12 Ma 2004.11.22 Diszkontláb - faktoring díja 12% Megoldás:

Kézhez kapott összeg 194,53ezer forint

THM 12,34% A THM képlete lényegében megegyezik a kézhez kapott összeg kiszámításának képletével, csak azzal a különbséggel, hogy a számlálóbana faktoring díj áll a követelés összegével szemben.

Igen, mint mondtuk a kézhez kapott érték igen magas.

37. oldal

18. feladat Vágó István műsorából felhívnak minket, ugye miért is ne minket a 6 milliárd emberből, hogy segítsünk már az aktuális izzadó versenyzőnek. Egy kicsit nehezítettek idő közben a játékon, mindössze annyit, hogy nincs 4 válaszlehetőség meg mindenfajta segítség, csak telefonos, viszont van sok adat: Mennyi a nyereség? 30 mp áll rendelkezésre. Megrendelésállomány 1000 ezer font Bruttó profitmarge 20% Vevői hitel 60 nap Szállítói hitel 30 nap Anyagköltség aránya 40% Bérköltség aránya 40% ÁFA kulcs 20% Tőkeköltség 17% Készletnövekedés 200 ezer font Rossz hitel 5% Beszedési költség 10 ezer font Megoldás: Vevőállomány 190,0 Rossz hitellel csökkentve+vevői hitelre számolva Készletállomány 200,0 Szállítóállomány -73,3 Szállítói hitelre agktg+bérköltséggel Forgótőke nagysága 316,7 ezer font

Bevétel Költség

Megrendelés árbevétele 1000 Direkt költség 800agktg+bérktg aránya

Beszedési költség 10 Rossz hitel 60 ÁFA*rosszhitel Finanszírozási költség 53,8 Veszteség 0 Nyereség 76,2 Összesen 1000 Összesen 1000

Sajnos a harminc másodperc nem volt elég, viszont az eredmény végül is megszületett. (Béla meg bebukta a kérdést a játékban.)

Hitelkeret számítás 19. feladat A helyi szeszesital árusító kisüzemben (értsd: kocsma) a szerdai bulik előtt már törzsvendégek vagyunk. Saját törzsasztalunk, számlánk meg adósságunk is van ám. Tudni szeretnénk az „egyszemélyes vállalkozásunk” hitelkeretét! Tavalyi megrendelés 100 000 eHUF Várható növekedési ráta 10,21% Szezonális eltérés faktora 20,00% ÁFA kulcs 20% Fizetési határidő 50 nap Megoldás: Hitelkeret 22 042 eHUF Tavalyi megrendelés 100 000 eHUF Várható növekedési ráta 10,21% Szezonális eltérés faktora 20,00% ÁFA kulcs 20% Fizetési határidő 50 nap Megoldás: Hitelkeret 22 042 eHUF

Hát mondhatni hitelkeretünk nem túl nagy.

39. oldal

KONTROLLING FELADATGYŰJTEMÉNY

3. rész

Elméleti táblázatok

1. Pénzforgalmi terv 2. Pénzfedezeti terv

40. oldal

41. oldal