1 Kommunikációs terv Összeállította: Zsíros Viktória Elérhetőségek: tel.: 06/ 30/406-3287 e-mail: [email protected] Jóváhagyta: Jakubinyi László Alapítvány elnöke Miskolc, 2011,január 20
1 Kommunikációs terv
Összeállította:
Zsíros Viktória
Elérhetőségek: tel.: 06/ 30/406-3287 e-mail: [email protected]
Jóváhagyta: Jakubinyi László Alapítvány elnöke Miskolc, 2011,január 20
2 Kommunikációs terv
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés
I/1. Civil alapfogalmak _____________________________________________________________3
I/2. Civil PR _____________________________________________________________________4
I/3 Nonprofit kommunikáció_________________________________________________________6
II. Szervezet bemutatása
II/1. Szakmai tevékenységek________________________________________________________7
III. Kommunikációs stratégia
III/1. A kommunikációs terv célja_____________________________________________________9
III/2. A célcsoport meghatározása____________________________________________________9
III/3. Kommunikációs cél__________________________________________________________11
III/4. A szervezeti kommunikáció ___________________________________________________11
III/5. Arculat ___________________________________________________________________12
III/6. A kommunikációs stratégia prioritásai ___________________________________________13
III/7. Belső PR _________________________________________________________________13
III/8. Külső PR__________________________________________________________________14
III/9. Kommunikációs csatornák ____________________________________________________16
IV. Összefoglalás , ellenőrzés, visszacsatolás
V. Mellékletek
Varázsfa
Baráthegyi Lakóotthonunk támogatói egy –egy levelet kapnak nevükkel gravírozva….
3 Kommunikációs terv
I. Bevezetés
I/1. Civil alapfogalmak
Mit is értünk civil szerveződések alatt? Bíró Endre a Civil szervezetek jogi környezete
Magyarországon című tanulmányában a következőként foglalja össze: „A civil társadalom
személy-és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte
és működése sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi
intézményrendszerétől. Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, bár
kapcsolódásai mindkettőhöz közvetlenek és szervesek.”
„Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése szerint civil társadalom alatt
a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (az ún. „szociális partnerek”), a nem
kormányzati szervezetek, a szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az
állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással,
az egyházak és a vallási közösségek értendők. Civil non-profit szektor alatt tehát azokat
a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket értjük,
amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása
mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítő társadalmi
öntevékenység.” 1
A hazai szakma definíciói:
„A non-profit szektor fontosságát az adja, hogy terepet biztosít az állampolgári
öntevékenység számára, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, és ugyanakkor a
szolgáltatások területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektorral szemben.”2
„A non-profit szektorba sorolható minden társadalmi probléma-megoldó tevékenység,
intézmény, szervezet, mely a kormányzati - az állami költségvetési és helyi
önkormányzati -jóléti, oktatási, egészségügyi, művelődési, kulturális, vallási, munkaügyi,
környezetvédelmi stb. közszolgáltatásból nem „kiszorult”, ahogy Kuti Éva fogalmaz,
hanem attól függetlenül, azt kiegészítve, a szervezeti autonómia és/vagy az állampolgári
öntevékenység alapján, nonprofit módon szerveződik.”3
1 Bíró Endre: A civil szervezetek jogi környezete Magyarországon (NOSZA kötetek, 2002.) 2 1 Harsányi László: A harmadik szektor 3 Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak…
4 Kommunikációs terv
I/2.Civil PR
Magyarországon a civil szervezetek fennmaradásában is egyre nagyobb jelentősége van
a PR-nek. A PR-en belül is elsősorban a külső PR tevékenység bír nagyobb jelentőséggel
és szereppel a civil szférában, hiszen ezen szervezetek többségükben igen kis méretűek,
így belső PR tevékenység működésükre nem jellemző. Mindemellett a civil szervezetek
növekvő száma is egyre indokoltabbá teszi hatékony külső PR tevékenység folytatását,
hiszen bármennyire is non-profit jellegűek ezen szervezetek, fennmaradásuk, működésük
és fejlődésük legalább annyira függ társadalmi ismertségüktől és elismertségüktől, mint
bármely profit orientált szervezet fennmaradása.
A KSH adatai alapján a non-profit szervezetek száma az alábbi növekedési arányt
mutatja a 1994-2005-ös évekre vetítve:
„Bár a Public Relations tevékenység az üzleti élet, a profit orientált vállalatok szellemi
terméke, természetesen a civil, a non-profit szférában is nélkülözhetetlen.
Magyarországon számos önkormányzat, alapítvány, a civil szféra sok szereplője ismerte
fel, hogy PR nélkül, ezen a területen sem lehet eredményeket elérni. A PR tevékenység
elveiben, semmiben sem különbözik a nyereségorientált és a civil, a non-profit,
szervezetek életében. A PR mindennapi gyakorlatában is alig van különbség. Ha mégis,
feltesszük a kérdést, hogy van-e és, ha igen, akkor mi a különbség a két szektor PR
tevékenysége között, akkor a válasz az, hogy csupán a módszerekben, illetve a PR
eszközök felhasználásában, illetve az azokra tett "hangsúlyokban" találhatunk
különbséget.”4
4 Barát Tamás: Tolmács a hídon. Egyetemi jegyzet.
5 Kommunikációs terv
Mi is az a PR?5
Mielőtt a szervezet PR kifejtésébe kezdenénk, először is tisztázzuk, hogy mit értünk PR
alatt? Ehhez lássunk itt három definíciót.
Albert Oeckl szerint:
public relations = információ + alkalmazkodás + integráció.
Azaz a PR tevékenység tudatos, tervezett és tartós törekvés arra, hogy a
közvéleményben kölcsönös megértést és bizalmat építsünk ki és ápoljunk.
A Nemzetközi Public Relations Szövetség Mexikói Nyilatkozatában megfogalmazott
definíció a következő: „A public relations tevékenység a tendenciák elemzésének, azok
következményei előrejelzésének, a szervezet vezetésének adott tanácsok és a tervezett
akcióprogramok végrehajtásának művészete és társadalomtudománya, amely egyaránt
szolgálja a szervezet és a köz érdekét.”
Ma az egyik legkorszerűbb szakmai definíciónak az Angol Public Relations Szövetség
meghatározása tekinthető. „A public relations a hírnévről szól, ami annak az eredménye,
amit teszel, mondasz, és amit mások mondanak rólad. A public relations tevékenység az
a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és
támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést. A public relations
munkafolyamata tervszerű és hosszan tartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és
környezete között jóakaratot és kölcsönös megértést építsünk ki és tartsunk fenn.”
A PR-nek alapvetően két fő területe van, a belső és a külső PR. A belső PR a szervezeten
belüli kommunikációval és bizalomteremtéssel foglalkozik, míg a külső PR feladata a
szervezeten kívüli kommunikáció és kölcsönös megértés szervezése.
5 Nyárádi Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I.
6 Kommunikációs terv
I/3 Non-profit kommunikáció
A non-profit szervezet kommunikációs terébe mindazon külső és belső célcsoportok
beletartoznak, amelyek a szervezet puszta léte, illetve tevékenysége kapcsán érintettek.
A feléjük irányuló kommunikációs folyamatok egyenként és együttvéve is egységet
alkotnak.
Az alapvető kommunikációs irányok a következők:
� A kommunikáció egyik súlypontja a projekteket finanszírozó állami szervezetek,
azaz a döntéshozók felé irányul, akiken a projektek léte, illetve további sorsa múlik.
Ennek célja a projekt társadalmi jelentőségével kapcsolatos tájékoztatás és
szemléletformálás.
� A szakma felé irányuló kommunikáció a második fő vonal, melynek célja a
tájékoztatás mellett az egyéb szervezetekkel való elkülönülést segítő bemutató
tevékenység.
� A lakosság, a nyilvánosság tájékoztatásának célja a szervezet társadalomra
gyakorolt hatásának bemutatása a harmadik irány.
� A média munkatársainak informálását célzó kommunikáció fogható fel negyedik
irányként, hiszen ők azok, akik az aktuális témával kapcsolatos eseményeket és új
információkat a társadalomhoz eljuttatják.
� Az ötödik kommunikációs irány pedig a szervezet tagjai között működő belső
kommunikáció, amely az egységes fellépés alapját képezi.
A civil szervezetek legfontosabb jellemzője, hogy nem céljuk a szó szoros értelmében
vett "nyereségtermelés". Ugyanakkor a civil szervezeteknek saját maguknak kell
előteremteniük fenntartásukhoz szükséges forrásokat, maguk gondoskodnak
létfenntartásukról. Ebből fakadóan kommunikációjukban is más követelmények jelennek
meg és eszközrendszerükben például a fund raising döntő jelentőséggel bír. A
kommunikációs egyik kiemelkedő célja ezáltal a civil szférában a szervezeti iránti bizalom
megteremtésén túl, hogy a szükséges pénzforrásokat előteremtse.
A civil szervezetek esetében a külső PR a célcsoport miatt jelentős. A társadalom
különféle csoportjai, a kormányzat, a helyi önkormányzat, az üzleti szektor, mint anyagi
támogató jöhet számításba; a közvélemény, éppen hatalma miatt jelentős. Hiszen a
közvélemény, mint a nyilvánosságot biztosító közeg, az érdekek képviselete miatt fontos
kapcsolat.
7 Kommunikációs terv
II. Szervezet bemutatása
II /1. Szakmai tevékenységek
A Szimbiózis Alapítvány 1999 végén jött létre. Szervezetünk olyan peremhelyzetű sérült
emberek oktatását, nevelését, társadalmi integrációját támogatja, akik hátrányos
helyzetükből, önerőből képtelenek kikerülni, így külső segítségre szorulnak. A
célcsoportot elsősorban autizmussal élő, értelmileg és halmozottan akadályozott
személyek képezik, akik tartós „szimbiotikus” támogatást igényelnek. A szervezet eddigi
tevékenységeinek fő ismérve az ellátott sérültek életviteli minőségében való változtatási
törekvés.
Az alapítvány szakmai koncepciója a szükségletorientáltság és a társadalmi integráció
keretei közötti kapcsolat jegyében szerveződik, s fő támpontjait a normalizációs és
participációs elv adja. Jelenleg 129 munkatársunk van, amiből 64 % célcsoporti személy.
Célkitűzésünk olyan működőképes rendszer kiépítése, ahol a sérültek önálló, vagy
részben önálló életvitelre tudnak berendezkedni. Miskolcon négy telephelyen működünk.
Ágazati profiljaink:
• Szociális ellátás: 40 fős nappali intézmény és lakóotthonok (2 x 14 fős)
működtetése, speciális szállító /támogató szolgáltatások (2 db) fenntartása.
• Foglalkoztatás: védő- (szociális intézményen belüli foglalkoztatás – 50 fő),
tranzit foglalkoztatás (akkreditációs rehabilitációs foglalkoztatás 33 fő), valamint nyílt
munkaerő-piaci kivezetés (éves szinten 25-35 fő). Foglalkoztatási rendszerünk,
egymásra épülő átjárható elemeivel reális karrierlehetőséget biztosít a fogyatékossággal
élő klienseink számára.
• Rehabilitáció: évente több szakmaképzést (bio-termesztő kertész,
famegmunkáló, dróthálószövő, gyertyaöntő, parkgondozó, kosárfonó stb.) szervezünk,
különféle terápiákat (dráma, zene, tánc, festés, snoozelen), speciális sport lehetőségeket
(úszás, lovas-terápia, para-bike stb.) és különféle szabadidős tevékenységeket
biztosítunk, valamint önérdek-érvényesítő csoportot működtetünk.
• Társadalmi tevékenység: önkéntesek fogadása (hazai és EVS/ European
Voluntary Service), kiterjedt helyi, országos és nemzetközi (EASPD és az ECCE) hálózati
aktivitás, érdekérvényesítés, közösségi szemléletformáló programok (utcai fórumok,
osztályfőnöki órák, nyílt napok stb.) megvalósítása.
Éves szinten több mint 300 sérült személy veszi igénybe szolgáltatásainkat. Szakmai és
emberi küldetésünk, hogy megteremtsük a fogyatékossággal élők szociális
környezetének lehetőségeit az együttműködésre, az egyenrangú kommunikációra, az
interakciók létrejöttére.
8 Kommunikációs terv
A tevékenységi körök bázisai Miskolcon:
• 1.- Székhely- Miskolc belvárosához közel, az Augusztus 20. u. 12. sz. alatti volt
étterem épületéből lett kialakítva. Itt működik 2 integrált Támogató Szolgálat központja,
mely több kistérség speciális szállítási és személyi segítési igényeit hangolja egybe
(információ és diszpécserközpont). Kliensek száma éves szinten 130 fő. Ugyanitt
található a Nemzetközi Kapcsolattartó és EVS önkéntes iroda, a Projektközpont és a
gazdasági iroda.
• 2.- Belvárosi iroda. Itt működik a Támogatott Foglalkoztatás © Szolgáltatás,
mely ingyenes mind a sérült személyek, mind a befogadó munkahelyek részére. Éves
szinten átlagban 120 főt vonunk be a programba, akik közül 25-30 főt vezetünk ki a nyílt
munkaerő-piacra. Három éve, a térségi munkáltatókkal való együttműködés
optimalizálásaként hoztuk létre Az Év Esélyteremtő Munkahelye Díj-at, kis-, közép, és
nagyvállalkozás kategóriában, mely a cégek CSR vonatkozásában fontos szempont PR
elem.
• 3.- Habilitációs Központ: Miskolcon, a Martin-kertvárosi részben, a volt iskola
épületének átalakításával és hozzáépítésével hoztunk létre a 40 fős fogyatékosok nappali
ellátását és 14 fős lakóotthonát. Ez az intézmény ad helyet terápiás/rehabilitációs
szociális intézményi foglalkoztatónknak (foglalkoztatottak száma 49 fő) és speciális
színtársulatunknak is (színdarabjainkkal már külföldön is sikeresen megmérettettünk).
Ugyanitt működtetjük a havi speciális diszkót, a sorstársklubot, és a sérült dolgozók
klubját is. Pályázati programként indítottuk el 2009 végén az Autista Krízisközpont
működtetését is, a családok átmeneti tehermentesítése érdekében.
4.- Baráthegyi Rehabilitációs Majorság - Miskolcon, a Diósgyőri városrészben, a Bükk
keleti kapujánál elhelyezkedő baráthegyi 5 hektáros területen már több éve folyik
fejlesztő munka. A kialakítandó öko-parkban szélkerék húzza fel a vizet a kútból, a kerti
tó, fóliasátor, üvegház mellett istálló (kecske, szamár, ló) és manufaktúra található, ahol
természetesen fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek dolgoznak. Nyáron
táborok kerülnek itt megrendezésre, míg a tanév idején speciális iskolák részére tankerti
gyakorlatot biztosítunk. Már több éve szervezünk itt betanító jellegű képzéseket
fogyatékosok részére (pl. biotermesztő-, parkgondozó, gyógy-és dísznövénytermesztő,
gyertyaöntő, famegmunkáló, térkő-gyártó). 2009-ben beindítottunk egy 14 fős
lakóotthont, melynek tetőterében erdei iskolát alakítottunk ki. A majorságban összesen
72 fő célcsoporti személynek biztosítunk munkahelyet.
9 Kommunikációs terv
III. Kommunikációs stratégia
III /I. A kommunikációs terv célja
Jelen terv célja, hogy az alapítvány kommunikációs tevékenységéhez megadja a
szükséges általános szabályokat és kereteket. A dokumentum rögzíti a kommunikációs
célokat, leírja a célok eléréshez szükséges kommunikációs rendszer meglévő elemeit, és
rámutat a fejlesztendő pontokra.
Egy jól működő szervezet jelentősebb, hosszabb távon meglévő feladatának alapja a
stratégia és a stratégiai gondolkodás. Bár a PR egy folyamatos tevékenység, érdemes
meghatározni rövid és hosszú távú stratégiai célokat is. A kommunikációs stratégia segít
abban is, hogy a forrásokat feltárjuk, valamint lehetőséget találjunk a különböző
eszközök kombinálására.
Bármilyen stratégiai terv alapján zajló tevékenység, projekt mindig meghatározott
célcsoportokra irányul. Különösen fontos ez a kommunikáció esetében. Hatékony
üzeneteket csak akkor tudunk átadni, ha tudjuk pontosan, hogy kire is irányítjuk, és azt
a bizonyos célcsoportot milyen eszközökkel tudjuk elérni. Meg kell próbálnunk egy
viszonylag homogén kört találni, melynek az információigénye hasonló.
III/2. A célcsoport meghatározása
Kommunikációnkkal fontos elérni a szolgáltatásokat igénybe vevő klienseket,
családtagjaikat, a szervezet munkatársait, a kormányzatot, a médiát, a szakmai és
társadalmi szervezeteket, a partnerszervezeteket, versenytársakat, illetve más piaci
szereplőket is.
Szervezetünk tevékenységi köre legfőképp Miskolc Megyei Jogú Városra korlátozódik, de
a különböző egységek más-más földrajzi területen szolgáltatnak:
� Támogatott Foglalkoztatás program: Miskolc és vonzáskörzete
� Támogató szolgálat: Miskolc MJV, Miskolci Kistérség, Szikszói Kistérség
� Nemzetközi kapcsolatok: Európai Unió
� Fogyatékos személyek napközi otthona: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
� Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona: országos hatókörű.
10 Kommunikációs terv
Célcsoportok- üzenetek- eszközök:
Célcsoport Üzenet Eszköz Kliensek, családtagok - minőségi szolgáltatás
nyújtása - felkészült
szakembergárda, stabil szakmai háttér
- hitelesség - kapcsolati tőke
- honlap - saját rendezvények - média - kiadványok,
szórólapok
Kormányzati szervek - az alapítvány a város, a megye és a régió meghatározó nonprofit szervezete
- érdekérvényesítés - minőségi szolgáltatás
- személyes kapcsolattartás
- média - honlap - kiadványok
Média - az alapítvány a város, a megye és a régió meghatározó nonprofit szervezete
- szolgáltatásaival a hiányzó láncszemet tölti be
- a pályázatok útján megvalósuló programjai által jelentősen hozzájárul a régió fejlődéséhez
- sajtótájékoztatók - programajánlók - riportok, interjúk
Partnerszervezetek, hálózatok
- hatékony képviselet - innovatív megoldások
- honlap - műhelymunkák - helyi és országos
médiumok Munkatársak az alapítvány értékes, a
közösség által megbecsült szervezet, munkatársai munkáját elismerik, megbecsülik
- belső kommunikációs eszközök
- honlap - média
Munkáltatók fogyatékkal élők társadalmi
(re)integrációja a foglalkoztatáson keresztül (a Támogatott Foglalkoztatás program kapcsán)
- személyes kapcsolattartás
- hirdetések - szórólapok - rendezvények - az Év esélyteremtő
munkahelye díj - média
Támogatók - figyelem felkeltése a társadalmi szerepvállalásra
- adomány
- 1%-os kampány során: szórólapok, hirdetések, honlap
- kapcsolati tőke Társadalom érzékenyítés, elfogadás
növelése, integráció elősegítése - média - szórólapok - személyes eladás
(értékesítés)
11 Kommunikációs terv
III/3. Kommunikációs cél
A szervezet missziójaként a peremhelyzetű sérült emberek oktatását, nevelését,
társadalmi (re)integrációját fogalmazhatjuk meg. Az alapítvány tevékenysége a
fogyatékosságügy területén igencsak szerteágazó, így nehézkes egy rövid jelmondatot
megfogalmazni.
Kommunikációs rövid távú céljaként a szervezet innovatív megoldásainak közzétételét
határozhatjuk meg, hosszú távú célként pedig a fogyatékossággal élőkkel szembeni
társadalmi elfogadás növelését fogalmazhatjuk meg.
III/4. Szervezeti kommunikáció
Az alapítvány munkájának első időszaka jellemzően „úttörő” civil keretek között zajlott,
ekkor még nem volt jellemző a tudatos szervezeti fejlesztés, szervezeti gondolkodás és a
proaktív kommunikációs tevékenység sem.
A jelenlegi kommunikációs „stratégiára” jellemző, hogy ha van forrás, akkor a szervezet
tudatosan kommunikál, azonban ha nem áll rendelkezésre, akkor ez a feladat csak –
relatíve- ingyenes eszközökön keresztül valósul meg. A különböző ügynökségekkel való
közös munka nem jellemző, hiszen a rendelkezésre álló pályázati források nem teszik
lehetővé a PR, illetve kommunikációs költségek támogatását.
��
Általunk 2008-ben alapított elismerés:
Év Esélyteremtő
Munkahelye Díj:
��
[
Évente ítéljük oda kis-, közép-, és nagyvállalkozás kategóriákban. Díjátadás minden év December 3-án, a Fogyatékossággal Élők Világnapján.
12 Kommunikációs terv
III /5. Arculat
Egy szervezet külső képét a szervezeti személyiség határozza meg. Ez magában foglalja
a szervezet kifelé és befelé irányuló önábrázolását, magatartását, és a szervezeti
kultúrát. Ezek alapján a szervezeti személyiség több, mint a szervezet vizuális arculata. A
külső kép, arculat azonban összhangban kell, hogy legyen a szervezeti személyiséggel. A
vizuális arculat eszközei a logo, a jelmondat, a szóróanyagok, bemutatkozó anyagok,
honlap, céges papír, pecsét, használati eszközök, kiadványok. Ezek a vizuális kép
mindenki számára egyértelmű, és tudatosan használt eszközei. Nem tudatos, de az
arculathoz szorosan kapcsolódik a szervezet közvetlen külső képe, telephelye, irodája.
Innen már csak egy lépés a szervezet munkatársainak viselkedése, megjelenése, mely
mindenki számára szembetűnő.
Az arculat megformálása a legfontosabb PR feladatok egyike. Ez nem csupán a szervezet
„csomagolását” jelenti, hanem a vállalati személyiség megalkotását és formálását is. Az
arculat tartalmi oldalát a direkt hatótényezőkön kívül (alaptevékenység, termék,
szolgáltatás) más, indirekt tényezők is meghatározzák. Ezek közé tartozik a szervezeti
struktúra és kultúra, a szervezet filozófiája, missziója, jövőképe, stílusa, azonossága és
piaci stratégiája. A tartalmi oldalon szerepel a logó, a színvilág, a tipográfia, grafikai
azonosítók, zenei szignálok és vizuális stílusjegyek.
A szervezet filozófiája, missziója adott, jól körülhatárolható, a jövőképe, illetve a
szervezeti struktúrája azonban folyamatos változásban van, hiszen az alapítvány
pályázatfüggő, az állami normatíva a bevételeknek csak kis részét adja, így ez hatással
van a jövőképére is. Tartalmi oldalról vizsgálva elmondható, hogy a logó évek óta
változatlan, színvilága a kék- piros- fehér színekre épít. A szervezet különböző egységei
egyéni, ám hasonló színvilággal dolgoznak, pl: támogató szolgálat: kék-fehér,
támogatott foglalkoztatás program: piros-sárga- kék, Baráthegyi Majorság: piros- sárga-
zöld- kék. Azonos tipográfiai-, grafikai azonosítók, vizuális stílusjegyek használata nem
jellemző.
13 Kommunikációs terv
III /6. A kommunikációs stratégia prioritásai
A kommunikációs stratégia megvalósításának prioritásait a következőek:
1. Szervezeten belüli kommunikáció
2. Arculat
3. Rendezvények
4. Sajtómegjelenés
III/7. Belső PR
A szervezetnél alkalmazott belső PR eszközei:
� Szóbeli eszközök
• Telefon,
• Menedzsmenti operatív heti megbeszélés
• Kuratóriumi gyűlés
� Írásbeli eszközök
• Belső hírlevél
• E-mail, fax
• Dokumentációk: kiadványok, képzési anyagok dokumentációja,
� Vizuális eszközök
• Faliújság
• Fotó archívum
� Egyéb eszközök
• új belépők fogadása
• levelező lista
• ötlet napok, brainstorming
• belső képzés
• alapítványi rendezvények, ünnepségek
• szervezeti értekezletek
14 Kommunikációs terv
III /8. Külső PR
a) Személyes kommunikációs eszközök
Verbális eszközök
• Névjegykártya, naptár, meghívók, oklevél, matrica, címke, sajtómappa
• Társadalmi kapcsolatok: a szakmai ismeretségek ápolása nemcsak szakmai
fórumokon, szervezett kereteken belül szükséges, hanem a privát életben is,
hiszen a kapcsolati tőke az ismertség, elismertség és fejlődés egyik legfontosabb
eszköze egy szervezet életében ugyanúgy, mint a magánélet bármely területén.
• Telefon, fax, e-mail, levél
• Vitavezetés
• Megbeszélés
• Előadás
Non-verbális eszközök
• Prospektus, programfüzet, szórólap. Ezek elsősorban az alapítvány által képviselt
tevékenységek célcsoportját célozza meg tájékoztatási szándékkal.
• Reklámajándék: toll, naptár, kulcstartó, valamint egyedileg címkézett termékek.
A reklámajándékok azon apró figyelmességek, melyek nem feltétlenül képviselnek
nagy értéket, mégis sok esetben nagy jelentőséggel bírnak az ajándékozott
számára. Előnyben részesítjük azokat a termékeket, melyeket a sérült személyek
készítenek.
• ·Póló, sapka, kitűző: egységes megjelenés a szervezet tagjai számára különböző
szakmai fórumokon, rendezvényeken. Formai megkülönböztetést biztosító PR
eszköz, amely azonban jelentős hatással lehet az első benyomás kialakulására.
b) Csoportkommunikációs eszközök
Rendezvények
• Kiállítások, képzések, egyéb rendezvények: pl. utcai rendezvények. Mindezek a
fórumok, szakmai rendezvények a civil és non-profit szervezetek társadalom általi
jobb megismerését, valamint a hasonló területen működő szervezetek
ismerkedését, együttműködési és tapasztalatcsere lehetőségeit teremtik meg,
Egyik
telephelyünk
önálló logója
15 Kommunikációs terv
emellett ezen nagyobb „kaliberű” programok a média által a társadalom széles
rétege számára is közvetítik a non-profit és civil szerveztek létezését, értékeit, így
tulajdonképpen a szervezet kifelé irányuló kommunikációjának eszköze.
Írott közlemények, kiadványok
• Prospektus, programfüzet, szórólap, tájékoztató
• Sajtóközlemény, tv és rádió riportok. A sajtó és média, mint eszköz elsősorban
konkrét projektekről vagy eseményekről szóló tájékoztatás eszköze akár a
társadalom szélesebb köre, helyi vagy szakmai közösségek felé irányulva.
• Molino főleg a nagy rendezvényeken és fórumokon való megjelenés eszköze, mely
részben reklám eszköznek is tekinthető. Méreténél és figyelemfelkeltő voltánál
fogva az ismertség kialakulásában jelentős szerepe van.
• Beszámoló, hírlevél
• Plakát, reklámtábla
• Faliújság
Audiovizuális eszközök
• CD: szakmai anyagok. Ez az eszköz egy-egy projekt bemutatására,
dokumentálására, esetleg pályázati elszámolás kivitelezésére szolgál, így hasznos
mind a döntéshozó szervezetek, mind a szakmai csoportok felé irányuló
kommunikációban.
• Dia
c) Tömegkommunikációs eszközök
Nyomtatott média
• Sajtócikkek, szakmai kiadványok. Személyről, szervezetről szóló cikk, interjú.
Általában konkrét esemény kapcsán van lehetősége egy-egy szervezetnek, vagy a
szervezet egy tagjának bemutatkozni.
• Közterületi médiumok
Elektronikus média
• Honlapok, email-ek
• Televízió
• Közterületi médiumok
Egyik telephelyünk önálló
honlap kezdeményezése
16 Kommunikációs terv
d). Egyéb eszközök
• Fund-raising (pénzügyi alapok képzése) A forrásgyűjtés a non-profit szervezetek
számára sarkalatos kérdés, hiszen többségükben végez profit-szerző
tevékenységet, így a működési költségek fedezését a pályázatok és egyéb
adományok útján elnyert források jelentik. Alapítványunk jellemzően pályázatok
útján szerez forrásokat, melyek általában konkrét célra fordíthatóak. Ennek
ellenére a pályázatok kapcsán is nagy jelentősége a kapcsolatok ápolásának, a
színvonalas pályázati anyag elkészítésének (kerülve a sablonokat).
• Tanácsadás: szervezetünket sok esetben kérik fel szakmai tanácsadási
tevékenységre.
• Tanulmányok, mint PR eszköz közzétételére is van lehetőség, aminek elsősorban
internetes fórumai vannak, melyek bárki számára elérhetőek.
III /9. Kommunikációs csatornák
Az alapítvány által használt kommunikációs csatornákról elmondható, hogy
szerteágazóak, legfőképp a helyi médiára alapozva működik. Alapvetően elmondható,
hogy a helyi televízió és rádió munkatársaival szoros az együttműködés, a nyomtatott
sajtó területén azonban még nem alakult ki az a fajta szoros kapcsolat, amely az
elektronikus média képviselőivel már működik, így ezen a területen mindenképp
fejlesztés javasolt.
A sajtóban való megjelenések egy-egy nagyobb eseményhez köthetők, a
tömegkommunikációs módszerek alkalmazása tudatosan, azonban nem egy kidolgozott
sztenderd alapján működnek. A sajtómegjelenések menedzselésére jelenleg az
alapítvány elnöke, illetve a különböző rendezvényekért felelős egység vezetők a
felelősök.
Speciális Szállító
Szolgálatunk
felmatricázott
gépjárművei
17 Kommunikációs terv
Megjelenések:
Típus Megnevezés Megjelenések intenzitása
Elektronikus média
Miskolc TV
gyakori
M1 Regionális Stúdió Miskolc
gyakori
RTL Klub
eseti
MTV 1 eseti
DUNA TV eseti
TV2
eseti
Magyar Rádió Reg stúdió gyakori
Szent István Rádió
gyakori
Európa Rádió
gyakori
Diósgyőr Rádió gyakori
Neo FM eseti
Láchíd Rádió eseti
Online www.boon.hu
gyakori
www.szimbiozis.net
heti frissítés
www.barathegy.com www.aosz.hu
gyakori
Print média Miskolci Napló
gyakori
Észak Magyarország gyakori
Esőernyő gyakori
Új Misszió eseti
Nők Lapja, Tina Magazin eseti
egyéb szakmai
eseti
18 Kommunikációs terv
IV. Összefoglalás
A 2010-es év legfontosabb üzenete a „láthatóvá válás”
volt, több belvárosi rendezvény gazdája, szervezője,
megvalósítója volt az alapítvány. Ennek legfőbb célja
az, hogy a már esetleges sajtóbeli ismertség mellé
„arcokat” adtak az érdeklődőknek.
Az oktatási tevékenység az egyik leghatékonyabb
módja lehet a későbbiekben az alapítvány
missziójának közvetítésére. A 2011-es év hozhatja meg e téren az előrelépést, hiszen
számos általános-, és középiskola lett helyszíne az alapítvány
által tartott rendhagyó osztályfőnöki óráknak. A szociális
érzékenyítő tanórák pozitívuma, hogy viszonylag rövid idő alatt
nagy tömeg elérése lehetséges, mely szemléletformáló hatással
lehet a társadalomra.
Ellenőrzés, visszacsatolás
A sajtómegjelenések gyűjtése és elemzése, a tanulságok megfogalmazása folyamatos. A
kampányok, rendezvények értékelése (pl.: elértük-e a célokat, mi ment jól, rosszul,
legközelebb mit csináljunk másképp stb.) a közös megbeszélések, értekezletek témája, a
levont konklúziók a későbbiek során beépülnek a kommunikációs stratégiába.
Jelen kommunikációs terv 2011. január 15-től lép életbe,
felülvizsgálatára, kiegészítésére 2012 januárjában kerül sor.
19 Kommunikációs terv
V. Mellékletek
Szervezeti publikációk:
• Miért éppen majorság
• Külföldi jó gyakorlatok
• CD 1 + frissítetett: Szociális + foglalkoztatási
• Fenntarthatósági segédlet (Lakóotthon+ szociális)
• Lantegi / Equal könyv, képzés
• Leonardo-Happy farm-könyv
• Esélyegyenlőségi Törvény (AOSz- Kézenfogva A.- Szimbiózis)
Könnyen érthető változatban
• Süssünk-főzzünk valamint Szakácskönyv /Könnyen érthető változatban
Elismerések:
2003: Holcim Díj
2004: Jövő Ház díj
2004: Megyei Marketing Díj
2004: az Év Civil Szervezete Díj
2005: OTP Fáy András Díj
2008: Esélyegyenlőségi díj
2008: Miskolci Gyémántok Díj
2010: Holcim Díj
2011: Erste Díj
20 Kommunikációs terv
Kiadványok:
21 Kommunikációs terv
22 Kommunikációs terv
Sajtómix
23 Kommunikációs terv
[
24 Kommunikációs terv