ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS - NAK

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

2015BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához

ELŐSZÓ

Tisztelt Gazdálkodó!A nyár folyamán elfogadásra került Vidékfejlesztési Prog-ram (VP) első pályázati felhívásai az október 7-én meghir-detésre került Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, az ökológiai gazdálkodás fenntartása (VP-ÖKO) és az Ag-rár-környezetgazdálkodási kifizetés (VP-AKG) támogatá-sok voltak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban az AKG-ról már jelentetett meg kézkönyvet, jelen kiad-ványban pedig az ÖKO támogatási lehetőségről kívánunk átfogó tájékoztatást adni.

Az előző támogatási ciklusban, az Új Magyarország Vi-dékfejlesztési Programban (ÚMVP) az ÖKO támogatás még az AKG szerves része volt, a VP-ben azonban már különálló támogatássá vált. Mindkét támogatásnak alap-vető célja az agrár-környezet védelme. A két támogatás esetében a kötelezettségek egy része és a vonatkozó határidők is átfedésben vannak egymással, 5 éves időtar-tamra szólnak, 2016. január 1-től 2020. december 31-ig. A korábbi időszakokhoz képest újdonság, hogy az ÖKO pályázat szintén 5 éves kötelezettség vállalással 2017-ben is meghirdetésre kerül majd, főként azon gazdálkodók számára, akik 2015-ben még nem tudtak támogatási ké-relmeket benyújtani. A VP-ÖKO támogatás jelentősen

átalakult, előírásrendszere egyszerűsödött. A pályázati felhívás az ökológiai gazdálkodást szabályozó uniós ren-deletek betartásának követelményén túl nem tartalmaz egyéb többletkötelezettségeket, a biogazdáknak a támo-gatásért cserébe ezentúl kizárólag az egész unióban alkal-mazott, egységes előírásokat kell betartaniuk. A VP-ÖKO támogatásnak külön forráskerete van, amelynek összege a korábbinak mintegy háromszorosa. Az ökogazdálkodás-ra való áttérésnek számos előnye van. Az ökogazdálko-dók többek között mentesülnek a zöldítés kötelezettsé-ge alól, valamint előnyt élveznek egyes támogatásokra való pályázáskor is. Mindezen intézkedések remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás fej-lesztése érdekében készített nemzeti akciótervben meg-fogalmazott céloknak megfelelően az ökológiai gazdálko-dásba vont területek aránya jelentősen emelkedjen.

A Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Biokultúra Szövetség, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei által készített kézikönyv célja, hogy meg-könnyítse a pályázati felhívás szabályainak értelmezését és segítségül szolgáljon a támogatási kérelmek beadá-sához.

Eredményes gazdálkodást kívánunk!

Dr. Gyuricza Csabaelnök,

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Dr. Oravecz Mártonelnök

Nemzeti Élelmiszer-lánc-biztonsági Hivatal

Czeller Gáborelnök

Magyar Biokultúra Szövetség

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért

felelős államtitkárMiniszterelnökség

Győrffy Balázselnök

Nemzeti AgrárgazdaságiKamara

Dr. Fazekas Sándorföldművelésügyi

miniszter

2

Az ökológiai gazdálkodás, vagy más néven biogazdálkodás az ökológiai rendszerek működésére épít, azokkal összhangban igyekszik gazdálkodni.

Az ökológiai gazdálkodás olyan gazdálkodási és élelmiszer előállító rendszer, amely tiltja, illetve korlátozza a szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák, valamint a mes-terséges hozamfokozók használatát. Kiemelten kezeli a korszerű állatjóléti elváráso-kat, a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. Ezeket az elveket, szabályokat fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig.

A környezet megóvása, a termelők és fogyasztók egészségének védelme érdekében az ökológiai gazdálkodás támogatás célja a biológiai sokféleség fenntartása és növe-lése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése és az élelmiszerbiztonság garantálása.

Magyarországon – a világ más országaihoz hasonlóan – az elmúlt 20 évben dinami-kusan nőtt az ökológiai művelésbe vont ellenőrzött terület és az ökológiai gazdál-kodást folytató szervezetek, gazdaságok száma is. Míg 1995-ben alig több mint 100 üzemben és 8.000 hektáron termeltünk biotermékeket, addig 2009-ben, az ökológi-ai gazdálkodásba bevont terület 147.095 hektárra emelkedett. Az egyes támogatások jelentős hatással voltak a biogazdálkodás elterjedésére, a Vidékfejlesztési Program (VP) Ökológiai gazdálkodás támogatás (VP ÖKO) tervezésekor is az egyik elsődleges cél a további növekedés elérése volt. Felhívjuk a figyelmet arra,

hogy a pályázati felhívás és a kézikönyvben foglal-tak közötti eltérés esetén minden esetben a felhívás szövege az irányadó.

A gazdálkodási típus meg-nevezése hivatalosan öko-lógiai gazdálkodás, illetve a termék megnevezése ökológiai gazdálkodásból származó termék. A bio-gazdálkodás, biotermék kifejezés nem hivatalos ugyan, de szintén használ-ható.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSÁRÓL

1

3

Korábbi ÖKO támogatásokMagyarországonMagyarországon az Agrár-környezetvédelmi intézkedéseket a kormány 2253/1999. (X. 7.) számú határozatával vezettek be. A 2002-ben induló, területalapú támogatást biztosító Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program (NAKP) – az 1997-től élet-ben lévő nemzeti támogatástól eltérően – már nem csak az átállás alatti, hanem az átállt ökológiai gazdálkodást is támogatta, amely 2003-ban is folytatódott.

Európai uniós csatlakozásunkat követően 2004 – 2009 között a Nemzeti Vidékfej-lesztési Terven (NVT) belül, majd 2009 – 2014 között az Új Magyarország Vidékfej-lesztési Program (ÚMVP) keretében nyílt lehetőség az ökológiai gazdálkodást foly-tató gazdálkodók támogatására az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG)intézkedésen belül.

Az NAKP eszmeiségét folytatta az NVT AKG (150/2004. (X. 12.) FVM rendelet) és az ÚMVP AKG (61/2009. (V. 14.) FVM rendelet) is. Az intézkedéseken belül a gazdálko-dók három, művelési módonként más-más célprogramba kapcsolódhattak be attól függően, hogy szántón, gyepen vagy ültetvényen szerettek volna ökológiai termelést folytatni: az Ökológiai szántóföldi növénytermesztés, az Ökológiai gyepgazdálkodás és az Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogramokba. A támogatási összeg nagysága szempontjából szántó és ültetvény esetén az átállási időszakban lévő és a már átállt területekhez különböző támogatási összegek tartoztak. Az ÚMVP AKG-ban a támogatást az ügyfelek olyan előírások betartásáért kaphatták meg, amelyek az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó Európai Közösségi rendeletekből fakadó köte-lezettségeken túlmutattak, azokhoz képest plusz előírásokat tartalmaztak.

Az alábbi táblázat a korábbi AKG intézkedések ökológiai gazdálkodáshoz kötődő célprogramok statisztikai adatait mutatja be.

2002 (NAKP)

2003 (NAKP)

2004–2009 (NVT)

2009–2014 (ÚMVP)

Igénylők száma (db) 1 043 1 136 1 303 1 703Igényelt terület nagysága (ha) 75 353 59 657 71 738 85 855Támogatottak száma (db) 570 586 816 1 357Támogatott terület nagysága (ha) 58 000 26 559 63 392 84 421

A VP ÖKO támogatásA korábbi támogatási programok a Vidékfejlesztési Program keretén belül is folyta-tásra kerülnek. A VP ÖKO támogatás egyrészt a konvencionális területek ökológiai művelés alá vonását kívánja ösztönözni, másrészt az ökológiai művelésbe vont terü-leteken a gazdálkodási mód fenntartását célozza.

Az ökológiai gazdálkodás támogatás olyan önkéntes alapon működő kifizetési rend-szer, amelyben a résztvevők az ökológiai gazdálkodási célok elérésének érdekében a gazdálkodásuk során többlet tevékenységek elvégzését vállalják.

4A TÁMOGATÁS CÉLJA

Az ökológiai gazdálkodás kettős célt szolgál:►► a környezetre gyakorolt kedvező hatása kapcsán a biodiverzitás megőrzése, az alacsonyabb környezetterhelés révén a talajok kímélete és a vízbázisok védelme, valamint►► az ökológiai gazdálkodás előírásainak betartása mellett készült termékeknek ma-gasabb a beltartalmi értéke, ezért teljesebb értékűek, tápanyagban gazdagabbak. A kíméletes szerek használatának köszönhetően a növényvédő szer maradékok a bio élelmiszerekben számottevően alacsonyabbak.

A támogatás meghirdetése és a kötelezettségvállalási időszakAz Ökológiai gazdálkodás támogatás meghirdetésére 2015 őszén került sor, a pá-lyázati felhívás 2015. október 7–én jelent meg a www.szechenyi2020.hu honlapon (VP-4-11.1.-11.2.-15 kódszámmal).

A támogatási kérelmek benyújtására 2015. november 31. és 2015. december 31. között van lehetőség. A támogatási kérelmeket 5 éves időtartamra lehet benyújtani.

Sikeres pályázás esetén a kötelezettségvállalás időszaka: 2016. január 1-től 2020. december 31-ig tart.

A megelőző ciklusban a kötelezettségvállalási időszak számításának alapja a gaz-dálkodási év volt. A gazdálkodók adminisztrációs terheinek egyszerűsítése miatt az egyes támogatások időszakai az egységes terület alapú támogatás (SAPS) rendsze-réhez igazodva egységesítésre kerülnek: a terület alapon igényelhető vidékfejlesztési támogatások az Ökológiai gazdálkodás támogatás mellett, mint a VP-AKG, a Natura 2000 gyep illetve a Természeti Hátránnyal Érintett Területek (THÉT, korábbi KAT) is, 2016-tól naptári évre vonatkoznak majd.

A VP ÖKO új rendszere: előírások helyett az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeket kell betartaniA VP keretén belül az ökológiai gazdálkodás támogatása az ÚMVP rendszerétől elté-rően már nem része az AKG-nak, az ÖKO támogatás a VP-ben külön intézkedésként jelent meg.

A VP-ben két alintézkedés vonatkozik az Ökológiai gazdálkodás támogatására:►► 11.1. Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és►► 11.2. Ökológiai gazdálkodás fenntartása alintézke-

dések.

A támogatás két alintézkedésre történő bontására azért volt szükség, mert az ökogazdálkodásban meg-különböztetünk átállás alatt lévő és már az ökogaz-dálkodásra teljesen átállt területeket. Az átállási idő-szakban már be kell tartani minden biogazdálkodásra vonatkozó előírást, azonban ekkor még nem minősít-hetők a termékek ökológiai gazdálkodásból származó terméknek.

5

Az átállási időszak maximális hossza (a támogatás szempontjából)*:Földhasználati kategória Az átállási időszak hossza

gyep legfeljebb 2 év

szántó legfeljebb 2 év

ültetvény legfeljebb 3 év

* az átállási időszak hosszát a 889/2008/EK rendelet 36. cikk (1) bekezdése szabályozza

Az átállási időszakban tehát már jelentkeznek az ökológiai gazdálkodás gyakorlatá-ból eredő többletköltségek, a termék azonban még nem értékesíthető biotermék-ként. A támogatási összeg ezért, valamint az ökológiai gazdálkodásba vont területek növekedésének ösztönzése miatt az átállás időszaka alatt magasabb, mint a fenntar-tás ideje alatt. A támogatási összegeket a következő alfejezet tartalmazza.

Az öt éves kötelezettségvállalási időszak, amennyiben átállási időszakkal kezdődik, az átállás idejének lejárta után az 5. év végéig a fenntartási támogatással folytatható, azaz a két alintézkedés kötelezettségvállalási időszaka együttesen 5 év. A VP ÖKO támogatásra vonatkozó legalapvetőbb változás, hogy míg az ÚMVP AKG részét képező ökológiai célprogramok esetében a tanúsítás követelményein túlmu-tató előírások után járt csak kifizetés, addig a VP ÖKO támogatás esetében erre nincs szükség. A támogatáshoz a gazdálkodóknak alapvetően az ökológiai gazdál-kodásra vonatkozó jogszabályok előírásainak kell megfelelni, azaz alapvetően a vo-natkozó 834/2007/EK Tanácsi rendelet, valamint a 889/2008/EK Bizottsági rende-letekben, illetve a 34/2013. VM rendeletben foglaltakat kell betartani. A tanúsítást végző szervezet az ellenőrzés alatt álló területekről minden évben igazolást állít ki. A tanúsított területekről a tanúsító szervezetek az MVH felé adatokat szolgáltatnak. Ezek az adatok képezik majd a kifizetés alapját.

A támogatás típusa, összegeA VP ökológiai gazdálkodás intézkedésére, 2020-ig összesen 207 589 705 eurónak megfelelő forintösszeg áll rendelkezésre, ez az összeg körülbelül 64,4 milliárd fo-rintot tesz ki. A pontos összeg forintban azonban nem megadható, az függ az euró árfolyamtól. A 2016-tól induló ÖKO támogatásra a 64,4 milliárd forint 80%-a hasz-nálható fel, ami körülbelül 51,5 milliárd Ft.

6

A támogatási intenzitás minden esetben 100%, degresszió a VP ÖKO esetében nem kerül alkalmazásra.

A támogatás összege továbbra is öt éven keresztül, évente, az egységes kérelem keretein belüli kifizetési kérelemben igényelhető. A sikeres támogatási kérelem (pá-lyázat) benyújtását követően kézhez kapott támogatói okirat nem jelenti automa-tikusan a támogatás kifizetését, csupán a támogatásban való részvételre jogosít fel. Kifizetési kérelmet az nyújthat be, aki támogatói okirattal rendelkezik vagy támo-gatási kérelmet vagy kötelezettség-átvételi kérelmet nyújtott be, de jogerős támo-gatási döntéssel még nem rendelkezik (pl: nem elbírált támogatási kérelemmel és kötelezettség-átvételi kérelemmel rendelkezők, kifogás alatti döntések). Utóbbi két esetben is a valóságnak megfelelően kell a kifizetési kérelmet benyújtani. Az egysé-ges kérelemben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kell táblásítani és az adott évi hasznosításokat megadni.

A támogatási összeg a kifizetési kérelem ellenőrzését követően kerül odaítélésre,területalapú, vissza nem térítendő támogatás formájában.

A támogatás a minőségi rendszer előírásainak teljesítésével összefüggő többlet költ-ségeket és elmaradt bevétel ellentételezését szolgálja. A támogatás igénybevételé-hez a tanúsítási rendszer követelményeit be kell tartani, kifizetésre csak az ellenőrzé-sek és a gazdálkodási napló egyes adatait tartalmazó webGN beérkezése után kerül sor. A támogatási összegek kalkulációjakor a tanúsítási rendszerben való részvétel díja beszámításra került, arra külön támogatást igényelni nem lehet. A támogatással érintett terület státusza a kötelezettségvállalás ideje alatt minden évben január 1-i állapot szerint kerül megállapításra és ez alapján kerül a támogatási összeg (átállási/fenntartási) meghatározásra. Amennyiben a támogatást igénylő a kötelezettségvál-lalással érintett egybefüggő területre vonatkozóan átállási időszak lerövidítése iránti kérelmet nyújtott be az illetékes ökológiai tanúsító szervezethez és azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal jóváhagyta, a támogatási összeg az adott köte-lezettségvállalással érintett egybefüggő terület ökológiai státuszváltozása kezdetét követő évétől módosul.

A támogatás összege a kézikönyvben euró alapon kerül feltüntetésre. A támoga-tás természetesen forintban kerül majd kifizetésre. Az átváltási arány a kifizetési kérelem benyújtás évének az Európai Központi Bank, január 1-én aktuális középár-folyama szerint kerül majd meghatározásra, ezért jelenleg nem tudunk forintosított összegeket megadni.

7

A kifizetési összeg kalkulációjának szempontjából fontos tudni, hogy a kötelezett-ségvállalás időszaka alatt a támogatást igénylőnek lehetősége van arra, hogy adott tábla esetében az egyik évben a szántóföldi növénytermesztés, a másik évben pe-dig a zöldségtermesztés támogatási összegét igényelje a termesztett növény figye-lembevételével. Ugyan ez a lehetőség adott a gyep földhasználati kategóriába eső terület esetében is: kaszálással, míg a másik évben legeltetéssel is hasznosítható a terület és a hasznosításnak megfelelően igényelhető a támogatási összeg. Ültetvé-nyeknél azonban a kivágást követő újratelepítés esetén: amennyiben az új telepítésű ültetvény után magasabb hektáronkénti támogatási összeg igényelhető, mint a kivá-gott növényfajra, úgy a támogatást igénylő részére az újratelepített területre csak az alacsonyabb támogatási összeg igényelhető.

A támogatás kapcsolata a zöldítéssel, AKG-valAz ökológiai gazdálkodás alá vont területek Magyarországon is automatikusan jo-gosultak a zöldítési támogatásra. Ezeken a területeken a követelmények betartása nélkül kifizethető a zöldítés támogatási összege (1307/2013/EU rendelet 43. cikk (11) bekezdése értelmében).

Habár az AKG és az ÖKO támogatás két teljesen különálló támogatássá vált, alapve-tő céljuk azonban megegyezik: fenntartható gazdálkodás környezetünk erőforrásai-val. Ugyanazt a célt a két rendszer azonban különböző eszközökkel igyekszik elérni. A két támogatás azonos célkitűzése miatt az európai uniós szabályok alapján nem adható ugyanarra a területre mindkét fajta kifizetés. Egy gazdaságon belül ugyanak-kor lehetőség van arra, hogy egyes területeken az VP-AKG-s, míg a többi területen a VP-ÖKO-s kifizetéseket vegyenek igénybe. Fontos, hogy ugyanazon, GPS koor-dinátákkal felmért kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vagy csak AKG, vagy csak Ökológiai gazdálkodás támogatás vehető igénybe, tehát egy idő-ben egyazon területre nem igénylehető mindkét támogatás. Ugyan ez vonatkozik az ÚMVP AKG részét képező, 10 éves környezetvédelmi gyeptelepítés célprogram területeire is, azok nem fedhetnek át sem a mostani ÖKO-s, sem a mostani AKG-s területekkel.

Ökológiai gazdálko-dásra történő átállás esetén a támogatás összege a követ-kezőképpen alakul (euró/ha/év)

Ökológiai gazdál-kodás fenntartása esetén a támogatás összege a követ-kezőképpen alakul (euró/ha/év)

Szántóföld 242 172Zöldség 516 366Almafélék 1 040 802Szőlő 873 674Egyéb gyümölcs 734 568Gyepgazdálkodás - kaszálás 84 84Gyepgazdálkodás - legeltetés min 0,3 ÁE/ha

147 147AZ AKG TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATBANa jelen kézkönyvhöz ha-sonló kiadvány jelent meg, amely elektronikus formá-ban a www.nak.hu hon-lapon, illetve nyomtatott formában a falugazdász irodákban is elérhető.

2015

AGRÁR-KÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSkézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

8

A Vidékfejlesztési Programban lévő valamennyi támogatás esetében újdonság, hogy a támogatások igénylésének menete megváltozik: míg korábban az eljárási szabályokat a 2007. évi XVII. törvény és a közigazgatási hatósági eljárási szabálya-iról szóló törvény (Ket.) határozta meg, addig mostantól ezek a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet hatálya alá fognak tartozni, amely alapján a támogatási jogviszony-ra a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai alkalmazandók. Ez a változás elsődlege-sen azt jelenti, hogy a támogatási feltételek nem jogszabályokban, hanem pályázati felhívásban kerülnek meghirdetésre, azokra pályázatot (támogatási kérelmet) kell majd benyújtani.

A benyújtásra az eddigiekhez hasonlóan az MVH elektronikus felületén lesz majdlehetőség. A támogatások odaítélésére a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet eljárási szabályai alapján, az ÖKO támogatás esetében támogatói okirat kibocsátásával kerül sor.

Összefoglaló táblázat a változó eljárási szabályokról:ÚMVP AKG VP ÖKO támogatás

az eljárás alapja Ket. 272/2014. Korm. rendelet a támogatás megnevezése

támogatás, jogcím támogatás, pályázat

a támogatás meghirdetése

jogcímrendeletben, Magyar Közlöny

pályázati felhívásban, www.szechenyi2020.hu

a támogatási igény benyújtása

támogatási kérelem, MVH elektronikus felületén, ügyfél-kapun keresztül

támogatási kérelem (pályá-zat), MVH elektronikus felü-letén

értesítés a támo-gatási döntésről

MVH határozat, postázásra került, illetve ügyfélkapura megküldött

Támogatói okirat, elektroni-kus úton (ügyfélkapu)

a megítélt tá-mogatási összeg kérelmezése

kifizetési kérelem, MVH elekt-ronikus felületén (Egységes kérelem)

kifizetési igénylés, MVH elekt-ronikus felületén (Egységes kérelem)

A pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu (www.palyazat.gov.hu) honlapon kerülnek meghirdetésre.

2020

A VP ÖKO TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÚJ ELJÁRÁSREND2

9AZ EGYSZERŰSÍTETT KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS

Az ÖKO támogatás vonatkozásában az egyszerűsített kiválasztási eljárás kerül al-kalmazásra. Ez az eljárás típus objektív, számszerűsíthető szempontok vizsgálatá-ra épül, és terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetében alkalmazzák.

Az ÖKO támogatás mellett a következő műveletek tartoznak még az egyszerűsí-tett eljárás-típushoz:

• VP-Agár-környezetgazdálkodás kifizetés (VP-AKG)• THÉT kifizetések (korábban KAT)• NATURA 2000 kompenzációs kifizetések• erdő-környezetvédelmi kifizetések• génmegőrzés támogatása• tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti kifizetések• egyes erdészeti és nem termelő beruházások támogatása

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER FŐBB SZEREPLŐI

Az alábbi táblázatban az ÖKO támogatás végrehajtásában közreműködő legfonto-sabb agrár-közigazgatási szereplők és feladataik kerülnek ismertetésre.

Miniszter-elnökség (ME)

Földművelésügyi Minisztérium

(FM)

Mezőgazdasági és Vidékfejlesz-

tési Hivatal (MVH)

Nemzeti Élelmiszer-

lánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Biokontroll Hungária

Nonprofit Kft., Hungária Öko Garancia Kft.

szerep irányító hatóság illetékes hatóság/szakmai támogató

kifizető ügynök-ség, közbenső szerv

együttműködő szervezet

tanúsító szervezetek

feladatok • VP összeállítása• felhívások köz-

zététele• támogatói

döntés megho-zatala

• program szintű mutatószámok gyűjtése, érté-kelése

• a kifizető ügy-nökség akkredi-tációja

• szakmai köz-reműködés az intézkedések, felhívások kiala-kításában

• támogatási és kifizetési ké-relmek ellenőr-zése

• kifizetések és azok könyvelé-se, nyilvántar-tása

• egyéb IH-t tá-mogató funkci-ók ellátása

• részvétel az ellenőrzésben

• gazdálkodási napló elektro-nikus benyújtá-sának biztosí-tása

• hatásindikátor monitoring rendszer üze-meltetése

• a tanúsító szer-vezetek akkredi-tációja, ellenőr-zése

• egyes engedé-lyezési eljárások (pl. átállási idő lerövidítése) lefolytatása

• tanúsítás Minő-sítő Tanúsítvány kiállításával

• ellenőrzés

Az intézményrendszer szereplői közül az ÖKO támogatás esetében a NÉBIH és a ta-núsító szervezetek szerepe kiemelkedő, ezért tevékenységük az alábbiakban részle-tesen kifejtésre kerül.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerepeA Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), illetve jogelődjei 2009 óta látják el az ökológiai gazdálkodás területén az illetékes hatóság feladatkörét, mint kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Magyarországon nem az illetékes hatóság végzi a tanúsítási tevékenységet, hanem az általa kijelölt ellenőrző szervek, amelye-ket tanúsító szervezeteknek nevezünk. A NÉBIH átruházta a tanúsítási tevékenység végzését a tanúsító szervezetekre, de a jogszabályok szerint a tanúsító szerveztek jóváhagyása és ellenőrzése a NÉBIH feladata. Annak megállapítására, hogy a tanú-sító szervezet az előírásoknak megfelelően végzi-e az ellenőrzési és tanúsítási tevé-kenységét, a NÉBIH évente auditokat folytat le mindkét tanúsító szervezetnél. Ez-által biztosítható, hogy a tanúsító szervezetek működése az előírásoknak megfelelő módon történjék. A NÉBIH a tanúsító szervezetek működésének vizsgálata során a magyar és az EU-s öko jogszabályokban foglalt szakmai feltételeknek való megfe-lelést vizsgálja. Emellett a NÉBIH, mint illetékes hatóság az ökológiai gazdálkodás területén jogosult egyes, az öko rendeletek alapján kérelmezhető engedélyezési el-járások (pl. átállási idő lerövidítése) lefolytatására.

Tanúsító szervezetek MagyarországonMagyarországon az illetékes hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek végzik a tanúsí-tási tevékenységet, vagyis ellátják a vonatkozó EK rendelet szerinti ellenőrzési és tanú-sítási feladatokat. Magyarországon jelenleg két tanúsító szervezet van:

TANÚSÍTÁS, ELLENŐRZÉS3

10

11Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. kódszáma: HU-ÖKO-01

Elérhetőségei:Iroda címe: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 800E-mail: [email protected] Telefon: (+36 1) 336 11 66, (30) 393 90 90

A szervezet jelenleg 112 285 ha terület ellenőrzését látja el.

Hungária Öko Garancia Kft.kódszáma: HU-ÖKO-02

Elérhetőségei: Honlap: www.okogarancia.huSzékhely, levélcím: H-1033 Budapest, Miklós tér 1.E-mail: [email protected]: +36-1/336-0533

A szervezet jelenleg 12 556 ha terület ellenőrzését látja el.

A két szervezet működése között az ellenőrzés és tanúsítás szempontjából lénye-ges különbség nincs, mindkettő megfelel a jogszabályi követelményeknek.

ELLENŐRZÉS:

A tanúsító szervezet, a vonatkozó jogszabályok értelmében köteles valamennyi általa tanúsított gazdasági szereplőt évente legalább egyszer az EK rendelet ren-delkezéseinek való megfelelés szempontjából a tevékenység végzésének helyszí-nén teljes körűen ellenőrizni. Emellett a rendelet értelmében a tanúsító szervezet köteles soron kívüli ellenőrzést végezni, ha a gazdasági szereplőnél felmerül a ren-delkezések be nem tartásának gyanúja.

TANÚSÍTÁS:

A tanúsító szervezet a követelményeknek való megfelelés esetén szigorú számadá-sú Minősítő Tanúsítványt ad ki termékekre (adott szállítmányra), illetve termelési folyamatra (pl. előállítás, forgalmazás). A Minősítő Tanúsítvány kiadásával a tanúsí-tó azt tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő tevékenysége megfelel az ökológiai gaz-dálkodásra vonatkozó EU-s jogszabályi előírásoknak. Fontos tudni, hogy a tanúsító szervezetek nem egyes területeket, kultúrákat tanúsítanak, hanem az ökogazdaság egészét.

BEJELENTKEZÉS A TANÚSÍTÁSI RENDSZERBE

Magyarországon a NÉBIH által elismert és felügyelt tanúsító szervezetek jogosultak és kötelesek fogadni mindazon gazdasági szereplők bejelentkezését az ellenőrzési rendszerbe, akik ökológiai termelésbe, termék előállításba kívánnak kezdeni. A ta-núsító szervezettel kötött ellenőrzési/tanúsítási szerződésben rögzített időponttól köteles a gazda betartani az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, legko-rábban ettől az időponttól kezdődhet az átállás, és innentől tekinthető a gazda elle-nőrzött ökológiai gazdálkodónak, vagy más néven biogazdálkodónak.

12

MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG

A Magyar Biokultúra Szövetség összefogja a regionális és szakmai alapon szerveződő egyesületek tevékenységét. Célja az ökológiai gazdálkodók érdekeinek képviselete és az ökológiai gazdálkodás elterjesztése. Ennek jegyében civil partnerként műkö-dik közre a minisztériumokkal, más kormányzati és civil szervezetekkel, illetve tartja kapcsolatot a médiával. Népszerűsíti az ökológiai termékeket, valamint rendezvé-nyekkel és kiadványokkal hozzájárul az ökogazdálkodás népszerűsítéséhez. Ökopiac működtetésével értékesítési lehetőséget biztosít számos biogazdaságnak és feldol-gozónak. A Magyar Biokultúra Szövetség a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ki-zárólagos tulajdonosa, ezért a Szövetség tagszervezeteinek tagjai kedvezményesen vehetik igénybe a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szolgáltatását. Amennyiben az ökogazdálkodás előírásaival kapcsolatban kérdése merülne fel, forduljon bizalom-mal a Magyar Biokultúra Szövetség tagegyesületeihez.

Magyar Biokultúra Szövetség 1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1.Telefon: 1/214-7005; Fax: 1/214-7006E-mail: [email protected]: www.biokultura.org

A Magyar Biokultúra Szövetség tagegyesületei:

Tagegyesület Név ElérhetőségBiodinamikus Közhasznú Egyesület

Mezei Mihály, elnök

[email protected]

Biokultúra Közép-magyarországi Egyesülete

Obreczán László,elnök

+36 30 9514915 [email protected]

Dél-alföldi Biokultúra Egyesület

dr. Szántosi Antalné, elnök


Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület

Czeller Gábor, elnök


Észak-magyarországi Biokultúra Egyesület

Orbán Péter, elnök

(külföldi elfoglaltsága miatt a Közép-Magyarországi és a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesületek megkeresését ajánljuk)

Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület

Gencsi Zoltán, elnök

+36 52589147 [email protected]

Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület

Ware Borbála, elnök


Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége

Gencsi Zoltán, elnök


Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület

dr. Roszík Péter, elnök


Ökológiai Gazdálkodás Oktató, Kutató és Szaktanácsadó Egyesület

dr. Márai Géza, elnök


13

Általános követelmények(kötelezettségvállalások és követelmények)

• A kötelezettségvállalás 2016. január 1-től 2020. december 31-ig tart.

• A támogatást igénylőnek a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a tá-mogatási időszak öt éves időtartama alatt be kell tartania az ökológiai gazdálko-dás előírásait.

• A támogatást igénylő a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támo-gatási időszak öt éves időtartama alatt vállalja, hogy az adott év minden napjára vonatkozóan jogszerű földhasználó.

• Szántóföldi földhasználati kategória esetében a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnö-vényekre, lágyszárú gyümölcsökre, rizsre és zöldugarra igényelhető, az energia-fű, a nád, a parlagon hagyott terület, a pihentetett terület, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével. Az aromás, gyógy- és fűszernövények a zöldségnövények után járó támogatási összegre jogosultak.

• Amennyiben az adott évben legeltetéses hasznosítás kerül a kötelezettségválla-lással érintett egybefüggő területen belül kialakított táblán megjelölésre, akkor az összes ezzel érintett területen átlagosan minimum 0,3 ÁE/ha legeltetési sűrű-séget kell biztosítani. Az ideiglenes gyep hasznosítási kód csak gyepgazdálkodási földhasználati kategória esetében támogatható. A legeltetésre vonatkozó továb-bi információk a 11. fejezetben találhatók.

• Az ültetvény földhasználati kategóriában a faiskola és csemetekert kivételével minden, a 39. oldalon lévő táblázat szerinti gyümölcsfaj támogatásra jogosult. Az ültetvény földhasználati kategória keretében csak azon területek támogathatók,

A VP ÖKO ÁLTALÁNOS ÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI4

14melyeken a támogatási kérelem beadásakor már eltelepített ültetvény található. A támogatási kérelem benyújtásakor még nem termő ültetvény is támogatható. Az ültetvényekre vonatkozó további részletszabályok a 11. fejezetben olvashatók.

• A gazdálkodó gazdálkodási naplót köteles vezetni. A gazdálkodási naplót adott év január 1-től adott év december 31-ig tartó időszakokra kell vezetni, azt a köte-lezettségvállalási időszak utolsó évét követő 10. év végéig (azaz 2030. december 31.-ig) meg kell őrizni. A napló adatainak egy részét - azaz a pályázati felhívás 5. számú mellékletében meghatározott adattartalmát - az adott évet követő év ja-nuár 1. és március 1. között be kell nyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatalhoz. A benyújtás az adott időszakban aktuális elektronikus formanyom-tatványon tehető meg. A gazdálkodási naplóra vonatkozó információkról bőveb-ben a 11. fejezetben olvashat.

• A szántó és ültetvény földhasználati kategória esetében a tápanyag-gazdálkodá-si tervet kell készíteni. A tervet évente szükséges elkészíteni, vagy talajvizsgála-ti eredmények és amennyiben releváns levélanalízis alapján, vagy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésszinthez meghatározott tá-panyagigény figyelembevételével. A tápanyag-gazdálkodási terv készítésére vo-natkozó további követelményeket a 11. fejezetben ismertetjük.

• Évente monitoring adatszolgáltatás beküldése kötelező, és amennyiben a gaz-dálkodó kiválasztásra kerül a hatásindikátor monitorozó rendszerbe, akkor ahhoz adatot kell szolgáltatni.

• Az áttérési támogatásban részt vevő kedvezményezetteknek 2016. december 31-ig ökológiai gazdálkodási képzésen kell részt venniük (a fenntartási támogatás-ban részt vevőkre ez a kötelezettség nem vonatkozik).

A képzésre vonatkozó egyéb tudnivalók:• A képzésen a támogatást igénylőnek kell részt vennie. Amennyiben a támo-

gatást igénylő nem természetes személy, a képzésen a vezető tisztségviselő-nek, képzésre kijelölt alkalmazottnak vagy tagnak kell részt vennie. Családi gazdaság esetében a képzésen a családi gazdaság vezetőjének vagy a családi gazdaság tagjának kell részt vennie.

• Amennyiben a kötelezettségvállaló személyében változás történik a támo-gatási időszak alatt, az áttérési támogatásra vonatkozó támogatási időszak alatt kötelezettség átvevőjének a kötelezettség átvételét követő egy éven belül képzésen kell részt vennie, kivéve, ha már az 1. pontban meghatározott képzésen részt vett.

• Az a támogatást igénylő, akinek az intézkedésbe vont területe részben vagy egészben fenntartási támogatásban részesül, a kötelező képzésen való rész-vétel kötelezettsége alól mentesül.

15

VP ÖKO alapkövetelmények(referenciaelemek)Az ÖKO alapkövetelmények a SAPS támogatáshoz is teljesítendő követelmények-ből és az ÖKO minimumkövetelményből állnak. Az alapkövetelmények betartásá-ért külön támogatás nem adható, ugyanakkor ezek a követelmények minden ÖKO intézkedésbe belépő gazdálkodó számára kötelezőek, kifizetés csak ezen követel-mények betartása mellett adható.

A VP ÖKO ALAPKÖVETELMÉNYEI a KÖVETKEZŐK:

A kedvezményezettnek a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania az alábbikövetelményeket:

1. Kölcsönös Megfeleltetés előírásai és követelményei (JFGK + HMKÁ)

2. 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. §-a szerinti minimumkövetelmények (zöldítési rendeletben szereplő minimumkövetelmények)

3. ÖKO minimumkövetelmények: növényvédőszer-használatra vonatkozó mini-mumkövetelmények.

A terület alapon igényelhető támogatások rendszere:

zonális

ZÖLDÍTÉS THÉTkorábban

KAT

NATURA 2000GYEP

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS (HMKÁ, JFGK) + ZÖLDÍTÉS RENDELET SZERINTI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

SAPS ÖKO AKG

• ÖKO minimum- követelmények

• Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY, nitrát-rendelet)

• Integrált Növényvédelmi Irányelv (IPM)

– –

( (

16Az ábra az előírások hierarchikus egymásra épülését mutatja be:

A Kölcsönös Megfeleltetés és a zöldítés rendeletben foglalt minimumkövetelmé-nyek betartása a SAPS és számos egyéb közvetlen támogatás igényléséhez is szük-séges.

1. KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉSA Kölcsönös megfeleltetés alapvetően két részből áll:- a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből (JFGK),- valamint a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásaiból.JFGK-nak nevezzük azt a 13 közösségi jogszabályt, amelyet a 1306/2013/EU rende-let tartalmaz.A HMKÁ előírások keretrendszerét szintén a 1306/2013/EU rendelet fogalmazzameg. A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények az adott szakterületen már több éve hatályos jogszabályokat tartalmaznak. Új követelményt a Kölcsönös megfeleltetés rendszere nem határoz meg.A rendszer lényege abban rejlik, hogy az összegyűjtött eddig is létező jogszabályielőírások betartása már az EU-s támogatások teljes mértékű eléréséhez is kötődik.

321

ÖKO alapkövetelmények (referenciaelemek)

ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályok

a SAPS támogatás-hoz teljesítendő követelmények

Kölcsönös megfeleltetés (HMKÁ, JFGK) + Zöldítés rendelet szerinti minimumkövetelmények

öko

• ÖKO minimumkövetelmények

17

JFGK 13.

JFGK 12.

JFGK 11.

JFGK 10.

JFGK 9.

JFGK 8.

JFGK 7.

JFGK 6.

JFGK 5.

JFGK 4.

JFGK 3.

JFGK 2.

JFGK 1.

HMKÁ

tenyésztés céljából tartott állatok védel-méről

A sertések vé del mére vo nat kozó minimum-követelmények

A borjak védelmére vonatkozó minimum-követelmények

A növényvédő szerek forgalomba hozata-láról

Az egyes fertőző szi-vacsos agyvelőbántal-mak megelőzésére, az ellenük való védeke-zésre

A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilván-tartása

A szarvasmarhák azo-nosítása és nyilvántar-tása

A sertések azonosítása és nyilvántartása

A hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß- agonistáknak az állat-tenyésztésben történő felhasználására vonat-kozó tilalomról

Élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások

A vadon élő állatok és növények védelméről

A vadon élő madarak védelme

A vizek mező gaz-dasági ere de tű nitrát-szennyezéssel szembe-ni védelméről

X

X

Földte-rülettel rendel-kezem

X

X

Nitrát-érzé-keny terü-leten foly-tatok gazdál-kodást

X

Fel-hasz-nálok szenny-vízisza-pot

X

X

X

Natura 2000-es te-rületen foly-tatok gazdál-kodást

X

X

X

X

X

X

X*

Tartok sertést

X

X

X

X

X

X

X*

Tartok szar-vasmar-hafélét

X

X

X

X

X

X*

Tartok juhot/kecskét

X

X

X

X*

Tartok lovat, nyulat, ba-romfit

X

Tartok mézelő méhet

X

Tartok prémes állatot

X

X**

X

Nö-vény-term-esz-téssel fogla-kozom

*Állattartó telep méretétől függően érintett lehet** Élelmiszernek szánt növény termesztésével és/vagy takarmánytermesztéssel.

182. A ZÖLDÍTÉS RENDELETBEN SZEREPLŐ MINIMUMKÖVETELMÉNYEKA zöldítés rendelet, azaz a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § szerinti minimumkö-vetelményeket tartalmazó részét a Kölcsönös Megfeleltetés rendszere mellett töb-bek között minden SAPS támogatást és területhez köthető közvetlen támogatást igénylő gazdálkodónak be kell tartani a gazdasága egészén. Ezen minimumkövetel-mények csaknem azonos tartalommal korábban a HMKÁ részeként a KM előírások között szerepeltek.

A zöldítési rendelet szerinti minimumkövetelmények a következők:- szántóterületen, állandó gyepterületen, vagy állandó kultúrával fedett területen

a különböző gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben meg kell akadályozni a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése a gyomnövények által kiváltott gyökérver-sengés és árnyékolás következtében nem kerülhet veszélybe,

- szántóterületen, állandó gyepterületen, vagy állandó kultúrával fedett területen a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények irtásáról gondos-kodni kell,

- az állandó gyepterületen rendszeres legeltetés hiányában tárgyév augusztus 31-éig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végrehajtani, valamint

- tilos az állandó gyepterületeket túllegeltetni.

3. ÖKO MINIMUMKÖVETELMÉNY: Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkola-tok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről (pl.: növényvédőszer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használ-ható). A növényvédőszeres göngyölegeket jól látható felirattal ellátott, elkülönített helységben (esetleg szekrényben) kell tárolni.

19

Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírások az egyes tevékenységre vonat-kozóan részletes követelményeket fogalmaznak meg, például a növénytermesz-tés, az állattartás vagy feldolgozás esetén. Az ökológiai gazdálkodás támogatás terület alapú támogatás, növénytermesztési tevékenység kapcsán igényelhető. Ezért a támogatás szempontjából az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos tevé-kenységek közül csak a növénytermesztést érintő követelmények kerülnek első-sorban figyelembe vételre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ha egy gazdasági szereplő bármely ökológiai gazdálkodási tevékenysége (állattartás, feldolgozás stb.) vonatkozásában az ökológiai gazdálkodás előírásainak megsértése miatt az ökológiai gazdálkodás rendszeréből kizárásra kerül, a növénytermesztési tevé-kenységet sem folytathatja tovább a kizárás időtartamának leteltéig, így az ÖKO támogatást, kifizetést sem igényelhet, a támogatásból is kizárásra kerül.

A fejezet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által használt, „Az Ökológiai gazdál-kodás Alap-feltételrendszere” alapján készült. Bizonyos esetekben az egyes előírások a jogszabályokhoz képest az Alap-feltételrendszerben pontosításra kerültek. Ahol ezek az előírás-pontosítások nem egyeznek a másik tanúsító szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. által használt előíráslistával, ott ezeket a különbözőségeket jelez-zük. Míg a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. „Az Ökológiai gazdálkodás Alap-fel-tételrendszere” című dokumentumban összegzi az ellenőrzés kritériumait, addig a Hungária Öko Garancia Kft. A vonatkozó rendeletek követelményeiről a szervezet honlapján tájékoztatja az érdeklődőket.

Az ökológiai gazdálkodás előírásainak jogszabályi háttereAz ökológiai gazdálkodás egy olyan jogszabályokon nyugvó gazdálkodási rendszer, amelynek végeredményeként a gazdálkodásból származó termék az ökológiai (öko, bio) termék megnevezést viselheti.

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI5

20Ezen jogszabályok előírásai a világ számos országában, az IFOAM (a biogazdálkodók világszövetsége) munkájának köszönhetően egymással összeegyeztethetők, így pél-dául az Európai Unióból származó termék az USA-ban is bioterméknek számít.

Magyarországon az ökológiai gazdálkodás alapjait Európai uniós szabályozások ha-tározzák meg és nemzeti jogszabályok egészítik ki.

Európai uniós jogszabályok:•► A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK Rendelete az ökológiai termelésről és

az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről,

•► A Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK Rendelete az ökológiai terme-lés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az öko-lógiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról és

•► A Bizottság 1235/2008/EK Rendelete (2008. december 8.) a 834/2007/EK taná-csi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozata-lára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatáro-zásáról.

Nemzeti jogszabályok:•► a 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, •► a 34/2013. (V. 14.) VM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek öko-

lógiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgal-mazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről.

Az ökológiai gazdálkodóknak a konvencionális termelésre vonatkozó valamennyi EU-s és hazai jogszabályt, előírást maradéktalanul be kell tartaniuk.

A fenti jogszabályok hatálya alá az alábbi termékek tartoznak (a 834/2007/EK 1. cikk (2) szerint): •► élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek (termesztett/gyűjtött növény

vagy gomba, élőállat; DE halászott hal és elejtett vad nem!)•► feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termék (állati és növényi ere-

detű élelmiszerek és élesztők is)•► takarmányok (élesztők is)•► vegetatív szaporító anyagok és vetőmagok

A szakmai szabályokon túl az említett jogszabályok a címkézésre, az áruk ökológiai eredetének nyomon követésére és a megfelelést igazoló minősítő tanúsítvány tar-talmára vonatkozóan külön követelményeket fogalmaznak meg.

AMIBEN NEM, VAGY ALIG MÁS A BIOGAZDÁLKODÁS GYAKORLATA

Az ökológiai gazdálkodás az IFOAM szerint négy nagy alapelven nyugszik:

1. KÖRNYEZET MEGÓVÁSA

2. MÉLTÁNYOSSÁG

3. GONDOSSÁG

4. EGÉSZSÉG SZOLGÁLATA

Azon gazdálkodási elemek tekintetében, amelyek nem veszélyeztetik az ökológiai gazdálkodás alapelvének érvényre jutását, nincs eltérés a szokványos és a biogaz-

21dálkodás gyakorlata között. Ennek megfelelően a legtöbb terület átállítható, a meg-lévő, vagy korábban igénybe vett erő- és munkagéppark, raktár, magtár továbbra is felhasználható (esetleg speciális gépek pl. gyomfésű beszerzése válhat majd szüksé-gessé). Nincs előírt különbség a talaj-előkészítésben, tápanyag kijuttatás gépeiben, vetésben, mechanikai ápolásban, permetezőgép használatban, öntözésben, betaka-rításban, szárításban, tárolásban. Nincs akadálya továbbá alvállalkozó fogadásának, bérmunka igénybevételének sem.Természetesen minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a biotermék „bio” mi-nősége ne sérüljön, így ne keveredjen nem biotermékkel (tiszták legyenek a vetőgé-pek, permetezőgépek, betakarítógépek… stb.).

AMIBEN MERŐBEN MÁS A BIOGAZDÁLKODÁS

1. ÁTÁLLÁSI IDŐSZAK

Minden olyan esetben, amikor a termőterület, állatállomány a korábbi időszakból szár-mazó anyagokat (műtrágya, növényvédőszer, talajjavítószer stb.) tartalmazhat, akkor egy biztonsági időszakot illesztenek a biogazdálkodás kezdetére, ezt hívják átállási időszaknak. Ebben az időszakban az ökológiai gazdálkodás előírásait maradéktalanul be kell tartani, de az ez alatt betakarított termék még nem forgalmazható ökológi-ai gazdálkodásból származó termékként. Ez az időszak jelentős terhet ró a gazdákra, mert már jelentkeznek a biogazdálkodás többletkiadásai (pl. A kézimunka ráfordítás, a „vegyszeres” biztosításhoz képes némileg nő a gazdálkodás kockázata, csökkenhet a hozam, ugyanakkor csökken a műtrágya- és a vegyszer-költség), a termék értékesí-tési ára viszont még – lévén nem biotermék – nem emelkedik. Többek között ezzel indokolható, hogy az Unióban alkalmazott ökológiai gazdálkodási támogatási rend-szerekben, így Magyarországon is ez az időszak kiemelt támogatásban részesül.

Egy terület átállási ideje legkorábban azzal a nappal indul, amikor a gazda a területe-ivel együtt bejelentkezett az ellenőrzési rendszerbe, vagy attól a naptól, amikor egy régi biogazda az új területet bejelentette a tanúsító szervezetnek. Minden esetben az előírások maradéktalan betartása a feltétele az átállásnak.

A támogatás szempontjából az alábbi táblázat szerint adható átállási támogatás:

Kultúra Átállási támogatás maximális időtartama

Szántóföldi kultúrák (beleértve az egy éves és az évelő kultúrákat is) 2 év

Gyepek 2 év

Ültetvény 3 év

Az öko jogszabályok szerint az átállási idő hosszának megállapítására az alábbiak vontakoznak.

Egy éves kultúrák esetében a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú, és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezés-sel, ha az adott növény vetése, vagy ültetése előtt legalább 24 hónap eltelt a terü-let tanúsító szervezethez történt bejelentése óta. Például: az új biogazda 2016. január 1-jén területeit pontosan megadva bejelentkezik az ellenőrzési rendszerbe, vagy a régi biogazda ezen a napon új területet jelent be (ez az átállás kezdete). Ha 2017 októberében őszi árpát vet, akkor az még nem értékesít-hető ökológiai termékként (nem telt le a vetés előtt a két év), ellenben, ha 2018-ban

22

tavaszán vet árpát (a két év letelt) ekkor ennek a termése már biotermék lesz.

Évelő kultúrák és ültetvények esetében a gyep és évelő takarmánytermő területek kivételével – a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú, és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezéssel, ha betaka-rítása előtt már legalább 36 hónap letelt a terület tanúsító szervezethez történt bejelentése óta és az előírásokat ez alatt maradéktalanul betartották. Például: a szőlész, borász gazda 2015. szeptember 18-án jelentette be szőlő területét az ellenőrzési rendszerbe (ez az átállás kezdete). Ha 2018. szeptember elején szüre-teli a szőlőt, akkor az még nem lesz ökológiai termék (nem telt le a három év), de a 2018. szeptember 18. után szüretelt már bio szőlő lesz és készülhet belőle ökológiai gazdálkodásból származó bor.

Gyepek és évelő takarmánytermő területek esetében a terület akkor lesz átállt, azaz ökológiai státuszú és a termés akkor lesz először jelölhető ökológiai termelésre utaló (öko/bio) kifejezéssel, ha hasznosítása (legeltetés, kaszálás) előtt legalább 24 hó-nap eltelt a terület tanúsító szervezethez történt bejelentése óta. Teljesen azonos a helyzet, mint az évelő növényeknél, csak itt két év az idő, nem három. Így például a 2016. január 1-jén bejelentett területről 2018-ban hasznosított gyep vagy évelő pil-langós szénája lesz először ökológiai.

Meg kell jegyeznünk, hogy a támogatásra vonatkozó átállás idő nincs teljes átfe-désben az öko jogszabályok átállási időre vonatkozó részeivel: a szántóföldi évelő kultúrák esetében a bio rendeletek szerint 3 év átállási idő vonatkozik, az átállási támogatási összeg azonban ettől függetlenül csak 2 évig adható.

Az átállási idő lerövidítése: A NÉBIH a területen történt korábbi kezelésének ismeretében, a gazda kérésére olyan időszakot is elismerhet az átállási időszak részeként, amely megelőzte a ta-núsító szervezethez történő bejelentkezés időpontját. Az átállás kezdetének idő-pontja semmiképpen nem lehet korábban, mint bármely, a biogazdálkodásban nem használható anyag, készítmény kijuttatásának időpontja. Az engedély megadásának kérelmezéséhez a gazdának hitelt érdemlően kell igazolnia, hogy a kérelmezett idő-szakban nem használt az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett anyagokat. Ilyen igazoló dokumentum lehet például a gazdálkodási és/ vagy permetezési napló.

Amennyiben a növényvédelmi hatóság katasztrófahelyzet, vagy új károsítók megje-lenése esetén kötelező növényvédelmi kezelést ír elő, és emiatt új átállási időszakot kellene beiktatni, a gazdálkodó kérheti az átállási időszak lerövidítését. A hatóság ebben az esetben olyan átállási időt fog meghatározni, ami garantálja, hogy a szóban forgó termék az átállási idő végére lebomlik a területen.

Átállási termék: Az EU bio rendeletek lehetővé teszik, hogy a növénytermesztésből származó termé-keket és az egy összetevőből álló növényi eredetű élelmiszereket „az ökológiai gaz-dálkodásra történő átállásból” származó termékként jelöljék. Ennek feltétele, hogy

23a betakarításig legalább egy esztendő elteljen az átállásból. A szabályozás az öko-lógiai állattartásban meghatározott arányú (30–100%) átállási takarmány etetését engedélyezi és van némi fogyasztói igény a zöldségek és a gyümölcsök esetében is.

Ajánlások az átállási időszak alatt a növények sorrendjének tervezése:

1. év: legyen a fő feladat a legnagyobb növénytermesztési gond megoldása pl. gyomos területen gyomelnyomó kultúra (füveshere, rozs, csalamádé, sűrű zöldtrágya növény), N hiányos területen pillangós vetése stb.

2. év: Átállásiként hasznosítható növény, pl. Abraktakarmány termelése.

3. év: A bionövény ütemezése.

HASZNOS TANÁCSOK:

►► Fontos tudni, hogy az átállás alatt lévő/átállt státuszt, a tanúsító szerve-zeteknél minden év január 1-én rendelkezésre álló adatok figyelembe vé-telével határozza meg az MVH, így kifizetések az adott év minden napjára vonatkozóan az adott év január 1-én megkapott státusz adat szerint tör-ténnek majd meg. ►► Vetési időpont jó megválasztása: úgy vetni, ültetni, illetve olyan növényt választani, amely a bejelentkezést követő két év után lekerül a területről és utána új növény vethető. ►► Érdemes figyelni a bejelentkezés időpontjára ültetvények esetében is: az öko-ban nem engedélyezett utolsó kezelés után érdemes bejelentkezni, hi-szen az utolsó konvencionális szüret előtti várakozási idő biztosíthatja azt, hogyha a szüret nem csúszik, akkor három év eltelte is szüret előtti idő-pontra fog esni, tehát ez által biztosított lesz az, hogy a leszüretelt termés már ökotermék lehessen.

2. VETÉSFORGÓ ALKALMAZÁSA

Az ökológiai gazdálkodásban a talaj termőképességének fenntartásában a ve-tésforgó alkalmazásának kulcsszerepe van. A vonatkozó rendeletek előírássze-rűen viszont csak a HMKÁ vetésváltás szabályait követelik meg (50/2008. FVM rendelet 1. Melléklete). A bio rendeletek megfogalmazzák, hogy vetésforgó be-építésre kerüljön a gazdálkodásba, de pontos szabályokat erre nem írnak elő.

24

Növény Év Növény Év Növény ÉvÁrpa 3 Bimbóskel 4 Borsfű 2Bab 4 Brokkoli 4 Borsos menta 4Baltacím 4 Cékla 4 Citromfű 4Bíborhere 3 Cukkini 4 Fekete mályvarózsa 3Borsó 4 Fejes káposzta 4 Izsóp 4Burgonya 4 Fejes saláta 3 Kerti kakukkfű 4Búza 2 Fokhagyma 4 Kerti körömvirág 2Cikória 4 Görögdinnye 4 Kerti majoranna 2Cirokfélék 2 Gumós zeller 5 Koriander 4Csicseriborsó 4 Halványító zeller 4 Kömény 4Csillagfürt 4 Karfiol 4 Közönséges édeskömény 3Cukorrépa 4 Kelkáposzta 4 Lestyán 4Földimogyoró 3 Korai burgonya 3 Máriatövis 2Homoki bab 3 Laskatök, sütőtök 3 Mórmályva 3Kender 3 Paprika 4 Muskotályzsálya 3Köles 2 Paradicsom 4 Orvosi angyalgyökér 3Kukorica 2 Pasztinák 4 Orvosi macskagyökér 3Lencse 4 Patisszon 4 Piros gyűszűvirág 2Lóbab 4 Petrezselyem 5 Sáfrányos szeklice 2Lucerna 4 Retek 3 Szekliceimola 4Mák 3 Sárgadinnye 5 Szöszös ökörfarkkóró 3Mustár 3 Sárgarépa 4 Vöröslő ligetszépe 3Napraforgó 5 Spárga 4Nyúlszapuka 3 Spárgatök 3Olajlen 6 Tojásgyümölcs 3Olajretek 3 Uborka 4Olajtök 3 Vajrépa 3Pohánka 3 Vöröshagyma 4Repce 4Ricinus 4Rizs 2Rostlen 4Rozs 2Seprőcirok 4Szarvaskerep 4Szegletes lednek 4Szója 4Takarmány káposzta 5Takarmány kelkáposzta 5Takarmány répa 4Takarmány tök 3Tarlórépa 4Tavaszi takarmány repce 3Tritikálé 2Vöröshere 4Zab 2

Szántóföldi növények

Zöldségek Gyógy- és fűszernövények

A Biokontroll Nonprofit Kft. az alábbi táb-

lázat szerint vizsgálja a ve-tésforgó meg-

valósulását. A ter mesztett

növények és a vetésforgóra

hasonló hatású növények vissza-

kerülési ideje:

25Pillangósokat, zöldtrágyát tartalmazó többéves vetésforgót kell kialakítani (ebből kö-vetkezik, hogy ugyanazon növény újravetése önmaga után nem történhet), arra azon-ban nincsenek pontos követelmények, hogy például mennyi idő eltelte után kerülhet vissza ugyanaz a növény, illetve melyek a vetésforgóra hasonló hatású növények. Itt a növénytermesztési szakirodalom vonatkozó előírásait tartják általában elfogadhatónak.

A Hungária Öko Garancia Kft. Az alábbi alapelv érvényesülését ellenőrzi a vetésfor-gó kapcsán. Jelentős talajvédelmi eredmények érhetők el, amennyiben:•► a téli félévben a gazdaság területének legalább felén a talajtakarás biztosított

valamilyen takarónövény alkalmazásával (például: őszi vetésű gabonák, repce, évelő takarmánynövények),

•► ha legalább a területek 15-20 %-án pillangós növényeket termesztenek, •► ha a területek maximum 30 %-án fordulnak csak elő a kapás növények.

HASZNOS TANÁCSOK:

►► A sekélyen és mélyen gyökerező, illetve a talajgyarapító és talajzsaroló növé-nyeket váltogatva termesszük.►► A másodvetésű zöldtrágya növények termesztése a vetésforgóban teljes egy évnek számíthat. Az ilyen növények vetésével a gazdasági hasznot hozó nö-vények gyakrabban visszakerülhetnek az adott területre, mint nélkülük.►► Arra vigyázzunk, hogy „értékesebb” növények vetését ne lehetetlenítse el egy korábban vetett, kisebb értékű, de a vetésforgóra hasonló hatású növény (pl. őszi káposztarepce és brokkoli esetén) termesztése. ►► Bár előírások ezt nem korlátozzák, a fuzárium elkerülése érdekében a későn lekerülő kukoricát ne kövesse őszi vetésű gabona.

3. VETŐMAG ÉS SZAPORÍTÓANYAG HASZNÁLAT A BIOGAZDÁLKODÁSBAN

A hatályos ökológiai gazdálkodásra vonatkozó rendeletek ma még lehetővé teszik a konvencionális növénytermesztésben használható összes fajta, hibrid termesz-tését az ökológiai gazdálkodásban is. Előírás azonban, hogy a vetőmag nem lehet kezelt (csávázott) az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett anyagokkal, vala-mint hogy nem lehet GMO, vagy GMO-k felhasználásával előállított termék.

Alapelőírás továbbá, hogy kötelező az ökológiai gazdálkodásból származó (bio) sza-porítóanyag felhasználása. Az egyéveseknél egy generációt, az évelőknél legalább két vegetációs időszakot kell az anyanövényeknek az ökológiai gazdálkodásban el-tölteniük ahhoz, hogy a magot ökológiai szaporítóanyagnak lehessen tekinteni. Az ökológiai szaporítóanyag alkalmazási kötelezettségtől eltérni akkor lehet, ha nem szerezhető be ökológiai eredetű szaporító anyag. Ilyenkor a gazdálkodó kérésére, a tanúsító szervezet a vetést megelőzően hozzájárulást adhat átállásból származó, vagy konvencionális szaporítóanyag felhasználására.

A bio – szaporítóanyag kínálatról a NÉBIH honlapján elérhető listából lehet tájékozódni, amely a vetőmagok és a vetőburgonya vonatkozásában mérvadó (http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/oko-vetomag-adatbazis). Az adatbá-zisba az ökológiai vetőmag előállítója, forgalmazója tetetheti fel kínálatát.

A tanúsító szervezetek is ez alapján a lista alapján adják ki a nem bio vetőmagok vetéséhez történő hozzájárulását. A listán feltüntetett fajtából nem bio szaporító-anyagra hozzájárulás nem adható.

26

Négy esetben adhat hozzájárulást a tanúsító szervezet a nem bio szaporítóanyag felhasználására:

a termelni kívánt fajnak egyetlen fajtája sem szerepel az adatbázisban (pél-dául nincs egyetlen burgonyafajta sem a kínálatban);

a korábban megrendelt vetőmag szállítása meghiúsult és nincs, aki teljesít-se a megrendelést;

a termelni kívánt fajta nincs az adatbázisban, és a termelő igazolni tudja, hogy a felkínált fajták nem alkalmasak a termesztési cél eléréséhez (például van kukorica a kínálatban, de csemegekukorica nincs, amit a gazda termel-ni szeretne);

a NÉBIH-hel egyeztetett kutatási programokhoz, kisparcellás kísérletek-hez, bemutatáshoz és/vagy fajtamegőrzési célokhoz történő felhasználás esetében.

Palántanevelésben a vetőmag használatra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az ökológiai növénytermesztés egyéb területére, ahogyan a palánta nevelése során valamennyi vonatkozó előírást is be kell tartani.

Az egyéb szaporítóanyagok (dugványok, csemeték, magoncok stb.) esetében a bio szaporítóanyag kínálat értékelése nincs a listához kötve.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a felhasznált szaporítóanyag az öko rendeletekben nem engedélyezett hatóanyaggal csávázott, az lehetséges, hogy a jövőben az érintett terület átállásának újraindulását vonja maga után.

HASZNOS TANÁCSOK:

►► Ha nincs bio szaporító anyag a piacon, előzetesen kérjünk hozzájárulást a nem bio alkalmazásához a tanúsító szervezettől.►► Ültetvények esetében (a gyorsan termőre forduló szamócát leszámítva) ked-vező lehet, hogy nem bio szaporítóanyag alkalmazása esetén a szükséges át-állási idő letelhet mire az ültetvény termőre fordul.►► A növényeket leginkább veszélyeztető károsítókra rezisztens, vagy toleráns, esetleg környezeti hatásokat jobban tűrő fajtákat válasszunk. ►► Rendszerint a választott fajta optimális tőszámtartományának alsó értéke a leginkább megfelelő a szerényebb tápanyagellátás miatt.

123

4

274. A NÖVÉNYEK VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN

Az ökológiai gazdálkodásban olyan készítmény használható fel növényvédő szer-ként, melynek hatóanyaga szerepel a 889/2008 EK rendelet II. mellékletében, és rendelkezik Magyarországon forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel. Nem létezik uniós szinten elfogadott, közös készítmény lista, ezért a tagállamokban elté-rő gyakorlat alakult ki a felhasználható készítmények kapcsán.

Magyarországon mindkét tanúsító rendelkezik saját készítménylistával, melyeket a hazai növényvédő szer és termésnövelő-anyag engedélyező hatóság rendszeres időközönként felülvizsgál.

Mindazonáltal létezik egy a hatóság és a tanúsítást végző szervezetek által is elfogadott, közös ökológiai szerlista is mind növényvédő szerek, mind termésnövelő anyagok tekintetében. A szerlisták a NÉBIH honlapján elér-hetőek a Szakterületek > Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igaz-gatóság > Közérdekű adatok > Ökológiai gazdálkodás útvonalon. (https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/kozerdeku_adatok/lejart_novved_szerek_jegyzeke/Oko_lista.html)

A biogazdálkodás növényvédelme alapvetően más, mint a konvencionális gazdál-kodásban. Míg hatékony rovar-, atka-, gombaölő és baktérium elleni szerek állnak a biogazdák rendelkezésére, addig egyetlen gyomirtó szer sem használható fel, egyéb eszközökhöz kell folyamodni. Például: jó növényi sorrend gyomelnyomó kul-túrákkal, gyomelnyomó fajok, fajták választása, kelés előtt és állományban gyomfé-sűzés, gyomkefézés, fogasolás, (kamera vagy GPS vezérelt) sorközművelés, sortöl-tögetés, hamis magágy készítés, lánggal, hővel, gőzzel perzselés, mulccsal takarás, növénytelepítés sorközben az ültetvényekben, kapálás.

A biogazdálkodásban legnehezebben kezelhető növényvédelmi problémák az alábbiak: •► Gyomirtás: évelő gyomok, az első helyen az aszat, azután az évelő fűfélék közül

a fenyércirok, a tarackbúza, valamint az apró szulák, a parlagfű, a selyemmályva, az árvakelő napraforgó.

•► Kórokozók: a gyümölcsfák moníliája, a szürkepenész, a tűzelhalás, a vírus okozta megbetegedések.

•► Kártevők: a levélbolhák, a káposztalégy, a fúrólegyek, a poloskaszagú darazsak, a fénybogarak, a bundásbogár, a bimbólikasztó bogár, a liszteskék, a polifág ta-lajlakó kártevők és a raktári kártevők.Amennyiben a gazdálkodó az ökológiai termelésben megengedett növényvé-dőszereket is használ, a permetezési napló vezetése és várakozási idők nyomon követése elengedhetetlen. A Kölcsönös Megfeleltetés Szabályai szerint csak olyan növényvédőszert lehet felhasználni, amely Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik és hazai kereskedőtől vásárolták.

A MEGELŐZÉS MÓDSZEREI:

A legfontosabb növényvédelmi feladat az ökológiai gazdálkodásban a megelőzés. Ezt szolgálja a teljesség igénye nélkül az agrotechnika, a fitotechnika (pl. zöldmunkák), a jó vetésforgó, a helyes termőhely megválasztása, a harmonikus tápanyagellátás, a növénytársítás, a megfelelő tőszám, a művelési mód, ellenálló fajták választása, a fer-tőzött növények, növényi részek eltávolítása a károsítás megállítása érdekében, a károsítót továbbvivő (vektor) szervezetek kiiktatása, talaj- és növénytakarás.

28A megelőzés eszköztárát igénybevevő biogazda jó eséllyel veheti fel a küzdelmet a mégis fellépő károsítókkal szemben, ilyen esetben kellő hatékonyságúak tudnak lenni a biogazdálkodásban is használható szerek, de ezek csak a megelőzés módsze-reivel együtt lehetnek hatékonyak.

HASZNOS TANÁCSOK:

►► Minden lehetséges eszközzel arra törekedjünk, hogy minél szélesebb körben alkalmazzuk a megelőzés technikáit. Gyakran ezek az eszközök egyenként alig hatnak, ugyanakkor együttes alkalmazásuk megsokszorozhatja a hatást.►► Ültetvényeknél a kén, olaj, réz alkalmazásával a lemosó permetezéseket sose hagyjuk el.►► A gyomok irtásáról mielőbb körültekintően gondoskodjunk.►► Nagy értékű kultúráknál a növénytakarást is választhatjuk az ízeltlábúak kár-tétele ellen.►► Ahol alkalmazható, csapdázáson, meteorológiai adatokon alapuló előrejel-zésre induljon a permetezés.►► A károsító megjelenése esetén mielőbb következzen a kezelés.►► Ültetvényekben (pl. gyümölcsmoly, almamoly károsítása esetén) feromo-nos légtértelítést alkalmazzunk, ahol erre megfelelő a táblaméret és van rá készítmény.►► Kerüljük az olyan szerek alkalmazását, amelyek a hasznos szervezeteket is pusztítják.►► Minden segítséget adjunk meg a minket segítő (hasznos) szervezeteknek.►► A hiánybetegséget mutató növény kezelése halaszthatatlan feladat legyen, minden elem hiányának kezelésére van legális megoldás.►► A biogazdálkodásban engedélyezett hatóanyagok (a hivatkozott EU jogszabály melléklete tartalmazza) figyelembevételével a gazda választhat készítményt.

5. TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN

Tápanyag-utánpótlás során csak olyan készítmény használható fel, melynek ható-anyaga szerepel a 889/2008 EK rendelet I. mellékletében és rendelkezik Magyar-országon forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel. A növényvédőszerekhez hasonlóan itt sem létezik uniós szinten elfogadott, közös készítmény lista, az tagál-lami szinten változó lehet.

Magyarországon mindkét tanúsító rendelkezik saját tápanyag-utánpótlásra használ-ható készítménylistával, melyeket a hazai növényvédő szer és termésnövelő-anyag engedélyező hatóság rendszeres időközönként felülvizsgál. A szerlisták mindkét tanúsító szervezet honlapján megtalálhatók. A növényvédelmi célú készítmények listája mellett a termésnövelő anyagok listája is megtalálható a NÉBIH honlapján a Szakterületek > Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság > Közér-dekű adatok > Ökológiai gazdálkodás útvonalon. (https://www.nebih.gov.hu/szak-teruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/kozerdeku_adatok/lejart_nov-ved_szerek_jegyzeke/Oko_lista.html)

A NÉBIH honlapján található ökológiai termelésben felhasználható termésnövelő anyagokat és növényvédőszerek szerlistája nem tartalmazza a bejelentett, de az EU műtrágya rendelet hatálya alá tartozó úgynevezett EK műtrágyákat, amelyek közül számos foszfor, kálium, mezo és mikroelem tartalmú termék használható.

Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye azo-nos a szokványos gazdálkodásban termelt növényekével. Fontos feladat a növények megfelelő tápanyagellátásának biztosítása, csak más módszerekkel, mint a szokvá-nyos gazdálkodásban. A tápanyag-gazdálkodásban alkalmazható anyagok csak olya-

29nok lehetnek, amelyek serkentik a talajéletet és nem gátolják a jellemző talajfizikai, talajkémiai folyamatok lezajlását.

Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a tápanyag-gazdálkodási terv ké-szítése az AKG támogatáshoz hasonlóan az Ökológiai gazdálkodás támoga-tásához is elvárt. Célszerű a tápanyag-gazdálkodási tervet talajmintavételre, illetve ahol releváns levél-analízis eredményeire alapozottan elkészíteni. A ta-lajmintavétel és a levélanalízis elvégzése azonban már nem kötelező, ugyan-akkor ajánlott. A terv elkészítéséhez az egyszerűsített mérlegszámítási mód-szer is használható, a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigény meghatározásával.

A tápanyag-utánpótlásban alkalmazható anyagokat, eljárásokat az alábbiakban is mertetjük. (Terjedelmi okokból a magyarországi gyakorlatban általánosan elterjedt anyagokat mutatjuk be.)

►► Szervestrágya

A trágya az ökológiai gazdálkodásban megbecsült tápanyagforrás. Használatának egyik célja az élő talaj biztosítása. Ez azért is fontos, mert gyakran a növények által közvetett módon felvehető formában lehet csak a tápanyagot kijuttatni, és azok a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül válnak elérhetővé. Fontos szabály, hogy a talajba juttatott istállótrágyával (és trágya eredetű tápanyagpótlókból) bevitt N hatóanyag mennyisége hektáronként évente nem haladhatja meg a 170 kg-ot. Legjobb az ökológiai állattartásból származó trágya, de felhasználható a nem bio állattartásból származó almos trágya, hígtrágya is, ha nem iparszerű állattartásból származik. Felhívjuk a figyelmet, hogy hígtrágya alkalmazása be-jelentés-köteles tevékenység (megyei kormányhivatalok talajvédelmi hatóságai felé). Mivel az iparszerű állattartás definíciója az EU bio rendeletben nincs meghatá-rozva, iparszerűnek tekinthető a kötött és ketreces állattartás minden formája, vala-mint, ha nem kapcsolódik az állattartáshoz megfelelő nagyságú földterület és ha az állatoknak nincsen hozzáférésük kifutóterülethez, vagy legelőhöz. Istállótrágya vagy hígtrágya vásárlás előtt minden esetben érdemes konzultálni a tanúsító szervezettel a felhasználni kívánt trágya megfelelőségéről.

Mivel az öko termelők több szervestrágyát használnak, különösen a friss fogyasz-tásra kerülő termékek esetén érdemes átgondolni a szerves anyagok kijuttatásának módját, időpontját, valamint a kijuttatáshoz felhasznált víz, az öntözővíz minőségét. A termelési higiénia megköveteli, hogy a mikrobiológiai szennyeződéseket közvetítő anyagokat a kockázatok mérséklését szem előtt tartva használják fel.

►► Tápanyag-utánpótlás biztosítása növényi sorrend megtervezésével

A tápanyag-gazdálkodás fontos eleme a helyes növényi sorrend, a növényi sorrend tervezésével kapcsolatos tudnivalók a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó alfejezet-ben kerültek kifejtésre.

►► Növényi eredetű tápanyagok

Felhasználhatók a bio és nem bio növényi eredetű termékek és melléktermékek, ilye-nek a gyökér- és szármaradványok, cefrefélék, vinasz, melasz, biogáz fermentációs maradék. A különféle nem mezőgazdasági eredetű anyagok termőföldön történő fel-használása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. A biogáz üzemi fermentum, a cefremaradék nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladéknak minősül, így felhasználásukhoz a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.

30►► Bányászatból származó ásványi anyagok

Alkalmazhatók a különböző bányászott anyagok, mint a mészkő, dolomit, zeolit, rio-littufa, alginit stb., amennyiben vagy termésnövelő anyagként történő forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkeznek, vagy meszezőanyagként forgal-mazhatók. A mészkő, a dolomit és az egyéb mésztartalmú anyagok 2 t/ha-t megha-ladó dózis esetén talajjavítási engedély beszerzése után használhatóak fel termő-földön. Fontos megjegyeznünk, hogy a műtrágyaként alkalmazható nyomelemek felhasználása lehetséges az ökológiai gazdálkodásban, ha azok szervetlen kötésben (továbbá kelát kötésben, vagy komplex formában) vannak.

KIEMELTEN AZ NPK- GAZDÁLKODÁSRÓL

A fentiekben részletezett anyagok, eljárások jellemzően széles spektrumú tá-panyag-ellátásra képesek, így a tápanyag-mérleg kiszámításakor azok makroelem tartalmát is figyelembe kell venni. A nitrogén, a foszfor és a kálium tekintetében az alábbiakban foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

NitrogénA szükséges nitrogén (N) biztosításában van a legnagyobb különbség a szokványos- és a biogazdálkodás körülményei között, ugyanis minden N tartalmú műtrágya, sőt a természetes eredetű, bányászott N (pl. csillei salétrom) használata is tiltott az öko-lógiai gazdálkodásban. A pillangós virágú növények gyökerén, velük szimbiózisban lévő és a nem gyökérkapcsolt N gyűjtő baktériumok, más szervezetek képesek a le-vegő N-jét felvehető formába hozni. Ezt szolgálja a pillangósok vetésforgóba, sorta-karó növényállományba illesztése és a mikrobiológiai trágyák nagy része.

A N pótlás formái:•► N gyűjtő növények termesztése zöldtrágyának; •► mikrobiológiai trágyázószerek; •► bio vagy nem iparszerűen tartott állatok trágyája (a N mellett tartalmaz P-t, K-t,

mezo- és mikroelemeket is); •► ezek komposztjai (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);•► gilisztahumusz (bioban engedélyezett alapanyagokból, a N mellett tartalmaz

foszfort, káliumot, mezo- és mikroelemeket); •► guano (a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket); •► alginit (gércei vagy vázsonyi, a N mellett tartalmaz P-t, K-t, mezo- és mikroele-

meket); •► növényi melléktermékek, pl. törkölykomposzt, seprő, biogáz gyártás fenékter-

méke (szennyvíziszapból, állati hullából nem készülhet), cefrék, vinasz stb. (a N mellett tartalmaznak P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket, vannak engedélyezett készítmények hazánkban, vagy talajvédelmi hatósági engedéllyel használhatók)

•► állati melléktermékek: így a vérliszt (a N mellett tartalmaznak P-t, K-t, mezo- és mikroelemeket);

FoszforA nitrogénnel szemben a foszfor (P) körforgása lassú, ezért emberi beavatkozás nélkül a mezőgazdasági művelés alatt álló termőtalajaink P tartalékai kimerülnének. Így a fenn-tarthatóság követelményeit a biogazdálkodás csak akkor tudja kielégíteni, ha lehetővé teszik, sőt el is várják a talajból kivont P pótlását. A többféle elem pótlását biztosító anyagok közül több jelentős P pótló is (részleteztük a nitrogénnél), de ezeken túl kizá-rólagos P pótló trágyázó szerek is léteznek: ezek a bányászott nyers foszfátok. Belőle készült, műtrágyaként forgalmazott készítmények Magyarországon is kaphatók.

KáliumA N-nel szemben a kálium (K) körforgása lassú, emberi beavatkozás nélkül a mező-gazdasági művelés alatt álló termőtalajaink K tartalékai kimerülnének. Ezért a fenn-tarthatóság követelményeit a biogazdálkodás csak akkor tudja kielégíteni, ha a ta-lajból kivont K pótlása megvalósul. A foszforhoz hasonlóan a többféle elem pótlását

N

P

K

Nitrogén

Foszfor

Kálium

7

15

19

31biztosító anyagok közül több jelentős K pótló is egyben (részleteztük a nitrogénnél), de ezeken túl kizárólagos, vagy túlnyomóan K pótló trágyázó szerek is léteznek, amelyek a szokványos gazdálkodás K pótlásának zömét is biztosítják. Ilyenek:•► természetes kálisók; •► kálium-klorid (szilvinit);•► kálium-szulfát (Patentkali, Kálium-szulfát por vagy granulátum, Magnesia-Kai-

nit);

Ezeken túl a riolittufa és a zeolit ásványok is jelentős K források. A felsorolt anya-gokból készült, műtrágyaként, talajjavítóként forgalmazott készítmények Magyaror-szágon is kaphatók. A termésnövelő anyagok kijuttatása termőföldre csak a termés-növelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. FVM rendeletben és az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003 rendeletében foglaltak betartása mellett lehetséges.

HASZNOS TANÁCSOK:

►► Talajvizsgálat elvégzése javasolt, legalább 5 évenként, és ha kell, növényanalí-zis szolgáljon a tápanyag-gazdálkodás tervezésének alapjául.►► Szántón ne egyes növények tápanyagigényét próbáljuk kiszámolni és kielégí-teni, hanem a teljes vetésforgóét.►► Pillangós növények a vetésforgóban, sorközben – főként zöldtrágyának hasz-nosítva – és a mikrobiológiai trágyák legyenek a legfőbb N források.►► Istállótrágya a nagy tápanyag-igényű növények elé kerüljön.►► A hiánybetegséget mutató növény kezelése halaszthatatlan feladat legyen, minden elem hiányának kezelésére van megoldás.►► A biogazdálkodásban engedélyezett hatóanyagok (a hivatkozott EU jogsza-bály melléklete tartalmazza) figyelembevételével a gazda választhat készít-ményt. Tájékozódni a NÉBIH vagy a tanúsító szervezetek által közzétett fel-használható szerek listájából lehet.

6. A GYEPGAZDÁLKODÁS SPECIÁLIS SZABÁLYAI AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN

A növénytermesztésen belül, a gyepgazdálkodásban van a legkisebb különbség az ökológiai, illetve a szokványos gazdálkodás között. Nagyon egyszerűen fogalmaz-va, ha egy gyep területet – legyen az legelő vagy kaszáló – nem műtrágyázunk, és nem alkalmazunk növényvédőszeres kezelést sem, az már megfelel az ökológiai gyep szakmai előírásainak. Az ökológiaivá való átminősítés teljesen független attól, hogy ősgyepről, vagy éppen telepített, intenzív gyepről van szó, valamint attól, hogy a gyepalkotó növények csak fűfélékből, vagy esetleg pillangóst is tartalmazó keveré-kekből állnak-e, esetleg, hogy öntözik-e, vagy sem. A hasznosítás is lehet bármilyen, így például lehet legeltetés, szénakészítés, szenázskészítés, magfogás is. A legelte-tésre sincsenek speciális előírások, lehet az akár szakaszoló vagy pásztoroló, azzal a megszorítással, hogy a túllegeltetést el kell kerülni.

Az ökológiai gazdálkodás növénytermesztésében engedélyezett tápanyagpótló szerek és hazai engedélyokiratoknak megfelelően a növényvédőszerek az ökológiai gyepgazdálkodásban is alkalmazhatók.

Az ökológiai gyepterületeken tarthatók nem ökológiai minősítésű állatok is anél-kül, hogy annak ökológiai állapotát érintenék. Ugyanis a nem ökológiai minősítésű állatok trágyája (az iparszerű állattartásból származót kivéve) felhasználható álta-lánosságban is az ökológiai növénytermesztésben, és ebbe értelemszerűen bele-tartozik a nem bio állatok legelés közben, vagy karámban elpotyogtatott trágyája is. A tápanyag-gazdálkodásról szóló alfejezetben foglaltak a gyepek esetében is betartandók, azaz legelőn hagyott trágyával együtt számolva a trágyával, trágyalé-

32vel kijuttatott N hatóanyag mennyisége a szokványos gazdaságban is elfogadottal azonos módon, legfeljebb 170 kg/ha/év lehet.

A gyepgazdálkodást, – a mezőgazdasághoz és élelmiszergazdasághoz hasonlóan – az EU és hazai bio rendeletek értelmében akkor lehet ökológiainak tekinteni, ha a gaz-dálkodás ellenőrzött keretek között történik. Ennek megfelelően legkorábban a ta-núsító szervezettel kötött ellenőrzési szerződés napjától kezdődően kerül a gyepte-rület az ökológiai gazdálkodásba, innen indul az átállás. Az átállás időtartama két év, ez alatt az idő alatt az előírásokat ugyanúgy be kell tartani, mint a későbbiek során. A két év leteltével lesz először a gyep hozadéka – legyen az réti széna, vagy legelő fű – ökológiai gazdálkodásból származónak tekinthető, öko/bio jelöléssel forgalmazha-tó. Az egy év átállási idő után hasznosított gyep terméket „átállásiként” lehet hasz-nosítani, amely takarmány az ökológiai állattartásban már jól hasznosítható. Például, ha valamelyik gyepterület az átállása 2015. március 1-én kezdődött el, akkor 2016. március 1-től lesz átállási, 2017. március 1-től átállt az adott terület hozama.

Néhány speciális előírás vonatkozik azokra az esetekre, amikor a gazdaságon belül van bio és nem bio gyepterület is, ezt a helyzetet nevezzük párhuzamos gazdálko-dásnak (bővebben lásd a következő alfejezetet). A legelőként történő hasznosítás esetén a szokványos és ökológiai gazdálkodás egyidejű fenntartása nem ütközik az előírásokba, ugyanakkor az egyéb hasznosítások esetében (jellemzően széna) a gaz-daság minden legelő hasznosításon kívüli gyepterületét be kell vonni az ökológiai gazdálkodásba. A hazai gyakorlatban, ha ez nem történik meg akkor az ökológiai módon kezelt, ellenőrzött területek átállása elindulhat, az ökológiai státusza létre-jöhet, hozamát mégsem lehet ökológiainak tekinteni, és nem tanúsítható, attól füg-getlenül, hogy az előírásokat egyébként betartották. Összefoglalóan elmondható, hogy az ökológiai gazdálkodás területei közül a gyep-gazdálkodás kívánja a legkisebb változtatást a szokványos gazdálkodás gyakorlatá-hoz képest.

7. PÁRHUZAMOS GAZDÁLKODÁS

Az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint a tanúsítás szempontjából egy gazdasá-gon belül alapvetően nem termelhető ugyan azon termény az egyes területeken öko, másokon konvencionális technológiákkal is, mert amennyiben nem különböztethető meg egyértelműen a két termék, úgy nem adható az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint előállított termékre öko minősítés. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a párhu-zamos gazdálkodás szabályainak betartása a VP-ÖKO támogatás szempontjából nem releváns, hiszen a támogatás feltétele nem a területekről származó termé-kek öko minősítése, hanem csak a területeken folytatott ökológiai gazdálkodás megvalósítása. Amennyiben a gazdaságban cél az ökológiai gazdálkodásból szárma-zó termékek minősítése, az alábbiakban leírt szabályok betartására oda kell figyelni.

Az EU bio rendeletek bizonyos feltételek teljesítése esetén lehetőséget adnak pár-huzamos gazdálkodás folytatására, mely az egy gazdaságon belüli egyidejű ökológiai és konvencionális egyidejű termelést jelenti. A két gazdálkodási egység elválasztását fizikai szinten (területek, raktárak) és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósíta-ni. A jelenlegi előírások értelmében véglegesen is fennmaradhat a párhuzamosság, tehát nem kell előbb-utóbb minden területnek bio-nak lennie. Természetesen a bio területeket, táblákat, parcellákat ki kell jelölni, azok nem cserélgethetők. Az átállás alatt lévő területekre már nem vonatkoznak a párhuzamos gazdálkodás szabályai, mert ott már a bio jogszabályok hatálya alatt zajlik a termelés.A legfontosabb előírások adminisztratív jellegűek, de ezt szolgálják a fajok és fajták megválasztására vonatkozó jogszabályi előírások is. Ennek lényege, hogy azonos és/vagy „nem könnyen megkülönböztethető” fajtákat nem szabad termeszteni a bio és a szokványos gazdaságrészben. Az azonos fajta egyértelmű, a „nem könnyen meg-különböztethető” fajták azonban már vita tárgyát képezhetik. Az európai gyakorlat

33szerint a betakarításkori állapotában, szabad szemmel elkülöníthetőnek kell lennie a termésnek. Olyan növények esetében, ahol ez nem megoldható (ilyenek például a búzafajták), ott vagy a bio-ban lehet vetni, vagy a szokványosban, ellenkező eset-ben az ökológiai gazdálkodásból származó terméket sem lehet bio-ként forgalmazni. Természetesen ilyen esetekben a terület ökológiai státusza megmarad. Olyan növé-nyeknél, ahol a fajta jól elkülöníthető (például fekete napraforgó, szemben a csíkos-sal), párhuzamos termelés probléma nélkül folytatható. Az ültetvényeknél akkor van lehetőség van a „nem könnyen megkülönböztethető” növények termesztésére, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek és a NÉBIH azt jóváhagyta. Az érintett terület utolsó részének ökológiai termelésre történő átállítása a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb öt éven belül meg kell kezdeni. A gazdálkodónak a nem bio területek bio-ba vonásának ütemezésére egy átállási tervet kell készítenie, melyet az illetékes hatósággal (NÉBIH) jóvá kell hagyatnia és ezt évente meg kell erősítenie. Ebben az időszakban szigorított adatszolgáltatási kö-telezettsége van a gazdának és többlet ellenőrzési feladata a tanúsító szervezetnek.

HASZNOS TANÁCSOK:

►► Javasolt kétfelé venni a gazdaságot, egy bio és egy nem bio gazdaságra. ►► Érdemes más fajt termelni a két gazdaságrészben.►► Betakarítás előtt is meg lehet szüntetni a párhuzamosságot, pl. lesilózni a nem bio-t, vagy „zöldtrágyának” használni.►► A megkülönböztethetőség igazolhatóságát minden esetben biztosítani kell.

34

Ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmet (pályázatot) csak aktív mezőgazdasági termelők (lásd. Fogalomtár) nyújthatnak be.

A támogatási kérelem (pályázat) az alábbi feltételek teljesítése mellett nyújtható be:

Jogosultsági kritériumok

A támogatással érintett tábla minimális mérete 0,3 ha nagyságú.

A támogatással érintett terület minden földhasználati kategória esetében mini-mum 1 ha.

A terület legalább a támogatási időszak alatt a 834/2007/EK Tanácsi rendelet szerint ellenőrzés alatt van.

A támogatást igénylő a támogatásba vont területekre vonatkozóan a támogatási időszak öt éves időtartama alatt vállalja, hogy az adott év minden napjára vonat-kozóan hazai akkreditációval rendelkező tanúsító szervezettel kötött érvényes szerződéssel rendelkezik.

Az ökológiai gazdálkodás támogatásba bevont kötelezettségvállalással érintett terület egyúttal nem vonható be az agrár-környezetgazdálkodási támogatásba is.

Az ökológiai gazdálkodás támogatásba bevont kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek szerepelnie kell valamely ökológiai tanúsító szervezet nyilvántartásában a teljes támogatási időszakban.

A támogatási kérelmek elektronikus úton történő benyújtására 2015. november 7.-től december 31.-ig lesz lehetőség. Ezt követően kérelmet beadni már nem lehet, a határidő elmulasztása erre az időszakra jogvesztő lesz.

1234

56

6 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

35

A támogatási kérelmek ügyintézése egyszerűsített eljárásrend keretében, szakaszoselbírálás szerint történik.

Támogatási kérelmet elektronikus felületen lehet benyújtani a pályázati felhívásbanmegadott időben, ügyfélkapun keresztül. A támogatási kérelem benyújtására MVHügyfél azonosító szám (korábban regisztrációs szám) megléte esetén van lehetőség.

Egy támogatást igénylő egy támogatási kérelmet nyújthat be. A támogatási ké-relemben a benyújtási időszak alatt változtatások tehetők. A támogatási kérelem a benyújtási időszak alatt tett utolsó változtatás utáni adattartalom szerint kerül elbírálásra. Változtatás benyújtása esetén a támogatási kérelem benyújtási idejének az utolsó változtatás benyújtásának napja minősül.Egy támogatást igénylő egy támogatási kérelemben különböző kötelezettségválla-lással érintett egybefüggő területek vonatkozásában igényelhet átállási és fenntar-tási támogatást is.Egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vagy átállási vagy fenntar-tási támogatás igényelhető.A támogatási kérelemben fizikai blokkonként kell feltüntetni az igényelt terület nagyságát.

A támogatási kérelem elkészítésekor a következő mellékletet szükséges csatolni: •► hazai akkreditációval rendelkező tanúsító szervezettel kötött szerződést.

További mellékletek csatolása lehet szükséges, amennyiben azok a pontozásban érvényesíthetők: •► szaktanácsadóval kötött szerződés•► amennyiben a gazdálkodó maga is „A támogatási kérelem bírálása” (4) pont-

jának megfelelő szaktanácsadó, akkor a szaktanácsadói engedély •► végzettséget igazoló oklevél/bizonyítvány •► családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat •► gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó alkalmazottjá-

nak munkaszerződése, kinevezése, amennyiben az alkalmazott végzettségét igazoló oklevél/bizonyítvány kerül benyújtásra

•► gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi, a www.ecegjegyzek.hu oldalról letölthető cégkivonat, amennyiben a gazdasági társaság vezető tisztségvi-selőjének, tagjának végzettségét igazoló oklevél/bizonyítvány kerül benyúj-tásra.

A pontozáshoz csatolandó mellékletek nem hiánypótolhatók.

A támogatási kérelem mellékleteit jpg vagy pdf formátumban, elektronikus úton kell benyújtani a támogatási kérelem részeként.

Az 5 évre szóló földhasználat megléte előnyt jelent, erre vonatkozóan azonban do-kumentum csatolása nem szükséges, mert az MVH kizárólag a földhasználati, vagy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat veszi figyelembe.A támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követően hiánypótlásra kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a támogatási kérelem túligénylési vizsgálatának lezárásához az MVH hiánypótlásra szólítja fel a támoga-tást igénylőket.

A támogatást igénylő köteles meghatározni a támogatásba bevinni kívánt földterü-let nagyságát. A földterület beazonosítását a támogatást igénylőnek a támogatási kérelem beadásával együtt el kell végeznie (bővebben lásd. Területmérés fejezet). A terület beazonosítását a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területetek-re legalább 3 méter pontossággal beazonosító EOV koordinátákat alfanumerikusan,

36vagy shape file feltöltésével a támogatási kérelem benyújtási időszakának végéig. Az ÚMVP AKG támogatásban részesült gazdálkodók esetében az ott felmért és támo-gatott poligonok kiválasztására is lehetőség van, amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület. A mérések pon-tosságát alátámasztó, a mérést végző által aláírt mérési jegyzőkönyv eredeti példá-nyát a támogatási időszak alatt és a kötelezettségvállalási időszakot követő 10 évig meg kell őrizni.A támogatható és nem támogatható területekre változásvezetési kérelem benyújtá-sára is van lehetőség, amennyiben a gazdálkodók a MePAR kialakítással nem értenek egyet. Ültetvény földhasználati kategória esetében a kérelemben meg kell jelölni, hogy melyik ültetvénycsoportra és mekkora területnagyságra vonatkozik a kérelem.

A támogatási kérelem MVH általi elektronikus befogadásának tényét a központi elektronikus szolgáltató rendszerben a kérelmező tárhelyére történt feltöltés jelenti, beérkezésének időpontját pedig az ideiglenes tárhelyére kapott automatikus értesí-tés igazolja.

A támogatási összegek kifizetésére külön kérelmet kell benyújtani évente, az eddigigyakorlathoz hasonlóan. Tehát a kifizetési kérelmet évente, az egységes kérelemben kell igényelni, az aktuális évi egységes kérelemben megadott határidőben. A hatá-ridőn túli igénylés ebben az esetben sem lehetséges, azaz a határidő jogvesztő ha-tályú.

Jogerős támogatói okirattal még nem rendelkező ügyfelek esetében is érvényes a kifizetési kérelem benyújtásának határideje. Ezekben az esetekben is a valóságnak megfelelően kell kifizetési kérelmet benyújtani. A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek táblásítását az egységes kérelemben kell elvégezni, az adott évi hasznosítási kódok megadásával.

A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek beazonosításaAz előző ciklustól eltérően, az idén már a támogatási kérelem (pályázat) benyújtá-sakor szükséges csatolni az ÖKO-ba bevinni kívánt területek határainak GPS-el le-mért koordinátáit. Az ÖKO támogatással érintett területek – kötelezettségvállalás-sal érintett egybefüggő területek méreteit, elhelyezkedését a mérésekkel pontosan meg kell határozni. Az előírásokat a támogatás 5 éve alatt ezekre a kijelölt területek-re kell betartani, azon változtatni az intézkedés folyamán nem lehet. A kötelezett-ségvállalással érintett egybefüggő területek felmérése során a terület töréspontjai-nak X és Y (EOV) koordinátáit meg kell adni. A koordináták megadása történhet az elektronikus beadófelületen alfanumerikusan vagy shape file feltöltésével, továbbá az előző EMVA AKG támogatási időszakban már felmért poligon kiválasztásával.

Amennyiben a korábbi ÚMVP AKG-ban támogatott ügyfél ugyanazokra a területeire szeretne támogatási kérelmet beadni, amely területekre a pályázati beadási időszak kezdetekor rendelkezett jóváhagyó területazonosítási támogatási döntéssel, és to-vábbra is teljesíthető a terület egészére a földhasználattal kapcsolatos előírás, akkor ebben az esetben nem feltételen szükséges a területek újra mérése, de mindenképp szükséges a területek méretének, elhelyezkedésének felülvizsgálata. A korábban tá-mogatott területekre a beadó felületen a korábbi EMVA-AKG kötelezettségvállalás-sal érintett egybefüggő területek poligonjai betöltődnek, kiválaszthatóak.

A támogatás időszaka alatt csak a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terü-leten belüli tábla/táblák területe, elhelyezkedése változhat. A kötelezettségvállalás-sal érintett egybefüggő terület nem változhat sem méretében, sem elhelyezkedésé-ben a támogatási időszak teljes időtartama alatt.

7 TERÜLETMÉRÉS

37

38

A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület és a tábla viszonya:

A JOGOSULT TERÜLET MEGHATÁROZÁSA

A jogosan igényelhető földterületnek a MEPAR-ban lehatárolt fizikai blokkon belül kell elhelyezkednie, a terület annak határain nem nyúlhat át. Kimérése során nem lehet figyelembe venni a meg nem művelt területeket (tanyák, állattartó épületek, telepek, bozótos területek, tájképi elemként le nem határolt facsoportok, amelyek alatt művelést nem folytatnak, utakat, stb.). Az ÖKO-ba bevinni kívánt területre jogszerű földhasználattal kell rendelkezni, tehát a mérést csak a jogszerű föld-használattal rendelkező táblák esetében kell megtenni.

A kérelmezett területek nem fedhetnek rá az előző ÚMVP AKG támogatási időszak-ban a 10 éves kötelezettségvállalással rendelkező környezetvédelmi célú gyeptelepí-tés célprogrammal érintett területekre. Amennyiben a kérelmező AKG és Ökológiai gazdálkodás támogatás keretében is támogatási kérelmet nyújt be, akkor egyazon területre csak az egyik intézkedés keretében kérelmezhet támogatást.

Az adott földhasználati kategóriába eső területeket az ökológiai státuszuk (átállt vagy átállás alatti) alapján, az átállás alatti területeket pedig még az átállási időszak kezdete alapján külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. Szántóföldi kultúrák és gyepterületek esetén a területen lévő tájképi elem-ként le nem határolt fák, facsoportok kizárólag abban az esetben vehetők figyelem-be a támogatás alapjául szolgáló mezőgazdasági terület vonatkozásában, ha az azok alatti területen az előírásoknak megfelelő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás) valósít-ható meg. Gyepgazdálkodás esetében a kaszálót és a legelőt egybe, egy kötelezett-ségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. Az állatok által használt állandó terelő, illetve felhajtó utak nem számíthatók bele a támogatható területbe.

Ültetvény esetében az egyes ültetvénycsoportok területeit külön kötelezettségvál-lalással érintett egybefüggő területként kell kimérni.

Búza tábla MePAR fizikai blokk

tábla

Legelő

Kukorica tábla

Paprika tábla

Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, horizontális szántó,

Kötelezettség-vállalással érintett egybefüggő terület, horizontális gyep, tematikus előírás-csoport

39Ültetvénycsoportok:

„Almatermésűek” „Egyéb ültetvény” „Szőlő”„Csonthéjas és héjas”

„Bogyós”

Alma Cseresznye Ribiszke Borszőlő és egyéb sző-lőültetvények

Körte Meggy Josta (Rikő)Birs Kajszibarack Piszke/egresNaspolya Őszibarack Málna

Nektarin SzederSzilva Termesztett

bodzaDió HomoktövisMogyoróMandulaSzelídgesztenyeVegyes gyümölcsös

Ültetvények esetében:

Az ültetvény terület határainak megállapítása során:• amennyiben az ültetvényt művelő utak veszik közre, (pl.: gépek forgására biz-

tosított területek) akár két oldalról akár négy oldalról a lombkorona közép-pontjától mérve a sortávolság fele és a művelő utak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámítható;

• amennyiben nincsen művelő út az ültetvény körül, a lombkorona középpont-jától mért, legfeljebb a sortávolság felének megfelelő terület számítható be;

• amennyiben az ültetvény körbekerített és határai rögzítettek (pl.: kerítéssel), a kerítésig tartó terület, de legfeljebb, a lombkorona középpontjától mérve a sortávolság fele és a művelő utak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámít-ható;

• az adott régió bevált mezőgazdasági gyakorlatának hagyományosan részét ké-pező, legfeljebb 4 méter széles elemek (pl. teraszfalak, öntözőárkok) a terület részének tekintendők.

A) Két szomszédos kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület elkü-lönítése:

Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület szomszédos egy másik kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területtel, akkor a két kötelezett-ségvállalással érintett területnek jól láthatóan és egyértelműen elkülöníthetőnek kell lennie (az egybeművelt terület nem támogatható).

Az elkülönítés elfogadható módjai:•► Eltérő növényi kultúra (eltérő hasznosítási kód),•► Eltérő növényfejlettségi állapot,•► Gyepek esetében egy sarokponton/törésponton természetes anyagú jelölő tárgy

(pl. T-ülőfa) elhelyezése,•► Szántóföldi kultúra esetén 50-60 cm széles sáv a két kötelezettségvállalással

érintett terület között.

40

B) Egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belüli mezőgaz-dasági parcellák elkülönítése:

Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül több szomszédos táblán ugyanazon kultúra található, akkor a táblák csak akkor fogadha-tóak el, ha a táblák jól elkülöníthetőek, azaz közöttük legalább egy 0,25 ha bármely más növénykultúrával (hasznosítási kóddal) fedett terület helyezkedik el.

A területmérés elvégzéséhez szükséges tudnivalók

A jogosult földterület beazonosítása során a mezőgazdaságilag ténylegesen művelt, kultúrával fedett és a támogatást igénylőre vonatkozóan földhasználati jogosult-sággal is rendelkező terület határait kell rögzíteni. A támogatásra jogosult terület a művelt terület MePAR alapján támogatható terület, egy adott fizikai blokkon be-lül. A fenti módon beazonosított, támogatható terület eltérhet az ingatlan nyilván-tartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő területi adatoktól, ezért kell a ténylegesen művelt, a kérelmezőre vonatkozó földhasználati jogosultsággal is ren-delkező terület beazonosítását elvégezni.

A mérés során:•► a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határán kell haladni;•► amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek által telje-

sen körülvett, 0,01 hektárt meghaladó kivett terület van (összefüggő nádas, le nem határolt fa- és bokorcsoport, épületek, tanya, stb.), úgy mindegyik teljes területét ki kell mérni, mert ezek a területek nem jogosultak támogatásra;

•► minden egyes terület lemérése során a rögzített koordinátáknak legalább 3 mé-teres pontosságúnak, 3 méteres koordináta élességűnek kell lennie a valós hely-zethez képest;

•► a lemért földterület 1 darab sarokpontját/töréspontját jól láthatóan meg kell je-lölni a terepen, hogy az a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól azono-sítható legyen. A sarokpont megjelölését tájba illeszkedő módon, természetes anyag felhasználásával kell elvégezni.

41A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni az alábbi tartalommal:

I. Általános adatok

Mérést végző neve:

Mérés kezdete (év, hó, nap, óra, perc):

Mérés vége (év, hó, nap, óra, perc):

Mérőműszer megnevezése, típusa:

Támogatást igénylő neve:

Támogatást igénylő ügyfél-azonosítója:

Támogatást igénylő lakcíme/székhelye:

Mért területhez tartozó helység:

Mért terület fizikai blokkazonosítója:

Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egyedi azonosítója (az elektro-nikus benyújtó felület által generált egyedi azonosító):

Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egyedi elnevezése (a pályázó ál-tal adott a támogatási kérelmében egyedi elnevezés):

Ökológiai státusz megnevezése:

Földhasználat megnevezése:

Támogatható területnagyság (hektár, két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés sza-bályai szerint, körbemért terület és a kivett terület(ek) különbsége):

Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kerülete:

II. Pontszámos területszámítási vázrajz (shape fájl) a mellékelt adathordozón

III. Területszámítási jegyzőkönyv, EOV koordináták

A mérések pontosságát alátámasztó, a mérést végző által aláírt mérési jegyzőkönyveredeti példányát a támogatási időszak alatt és az azt követő 10 évig meg kell őrizni,megléte a helyszíni ellenőrzések során ellenőrizhető.

A hazai ökogazdálkodási akciótervben meghatározott területnövekedés elérésének érdekében cél az intézkedésre pályázó minden kedvezményezett bevonása a prog-ramba. Amennyiben azonban a jelentkezés mértéke meghaladja az intézkedésre szánt forrás mennyiségét, pontozási rendszert kell kialakítani.

A pontozási rendszert az alábbi alapelvek figyelembevétele mellett került kialakí-tásra: •► területi érzékenység figyelembevétele – a Natura 2000, Kedvezőtlen adottságú

terület (KAT), Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT), nitrátérzékeny terü-let, Vásárhelyi Terv-továbbfejlesztését célzó területek (VTT)

•► gazdálkodót minősítő egyéb szempontok, mint például szaktanácsadó alkal-mazása, agrárvégzettség, a gazdaság területe, a támogatásba bevont területek aránya,

•► az intézkedésbe vont területek vonatkozásában legalább a kötelezettségvállalás teljes időtartamára fennálló földhasználat igazolása, az érintett területek arányá-tól függően.

Értékelési szempontok Értékelés / ellenőrzés módja

Áttérési támogatás

Fenntartá-si támoga-tás

Területi szempontok1. NATURA 2000 terület MePAR fedvény 5 5

2. nitrátérzékeny terület MePAR fedvény 10 10

3. kedvezőtlen adottságú terület

MePAR fedvény 5 5

4. MTÉT terület MePAR fedvény 5 5

5. VTT terület MePAR fedvény 4 4

8 PONTOZÁSI RENDSZER

42

43

Értékelési szempontok Értékelés / ellenőrzés módja

Áttérési támogatás

Fenntartá-si támoga-tás

Egyéb szempontok6. a gazdaság teljes terü-

lete kevesebb, mint 300 ha

2015. évi egységes te-rületalapú támogatási kérelem

10 10

7. szaktanácsadóval kötött szerződés

szerződés 7 5

8. agrár végzettség oklevél/bizonyítvány másolata, családi gaz-daság nyilvántartásba vételről szóló határozat

felsőfokú agrár végzett-ség

4 4

középfokú agrárvégzett-ség

2 2

9.

a gazdaság összterüle-tének

2015. évi egységes te-rületalapú támogatási kérelemtöbb mint 75%ával 20 20

50%-74,9 % közötti 18 1825%-49,9 % közöttiterületet kíván bevinni a támogatás adott föld-használati kategóriájába

16 16

10. legalább 5 éves be-jegyzett földhasználati jogosultság igazolása a bevinni kívánt összes terület

ökológiai gazdálkodás támogatási kérelem

több mint 90%-nál 20 2070% - 89,9% között 18 1850% - 69,9% között 16 16

Összesen 90 88

Egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület mérete akkor számol-ható el a fenti fedvénnyel való érintettség tekintetében, ha területének nagyobb mint 50%-a az adott fedvényen helyezkedik.

Szaktanácsadási szolgáltatói szerződéssel rendelkező támogatást igénylők esetében akkor adható többletpont, ha a támogatást igénylő az agrár-szaktanácsadói tevé-kenység engedélyezéséről szóló külön jogszabály alapján engedéllyel rendelkező és névjegyzékben szereplő, nem felfüggesztett és szaktanácsadói tevékenységét nem szüneteltető agrár-szaktanácsadóval ökológiai gazdálkodási területen szaktanács-adási szolgáltatói szerződést a támogatási kérelem benyújtásának évében kötötte legalább 2018. december 31-ig tartó időszakra.

Többletpont az esetben is adható, amennyiben a gazdálkodó maga is igazolható-an az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről szóló külön jogszabály alapján engedéllyel rendelkező és névjegyzékben szereplő, nem felfüggesztett és szaktanácsadói tevékenységét nem szüneteltető agrár-szaktanácsadó ökológiai gazdálkodási területen. Ebben az esetben csatolni szükséges a szaktanácsadói en-gedélyt.

44A legalább öt éves földhasználati jogosultság igazolásáért járó többletpont kizáró-lag akkor adható, amennyiben a támogatást igénylő a kötelezettségvállalási időszak teljes időtartalmára vonatkozóan a benyújtási időszak utolsó napján a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó vagy az ingatlan-nyilvántartásban bejegy-zett tulajdonos.

A többletpontokra vonatkozó további részletszabályok megismerése érdekében kér-jük, tekintse át a pályázati felhívás vonatkozó részét is.

Ütemezés:

1. Pályázati felhívás megismerésére a közzétételt követően 30 nap áll rendelkezésre.2. Támogatási kérelem beadására legalább 30 nap áll rendelkezésre, 2015. november

7-től – december 31-ig3. Támogatási kérelmek elbírálása: a keresztellenőrzések lezárultát követő 30 nap4. Kötelezettségvállalás kezdete: 2016. január 1.

Fontosabb határidők:

Határidő Előírás

2016. március 1. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése2016. évi egységes kérelem benyújtási ideje

Kifizetési kérelem beadása

2016. szeptember 30. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése2016. december 31. Képzésen való részvétel

2017. január 1. – március 1. Gazdálkodási napló és tápanyag-gazdálkodási terv benyújtási ideje

2017. évi egységes kérelem benyújtási ideje


2017. szeptember 30. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése

2016

2017

9 A TÁMOGATÁS VÁRHATÓ ÜTEMEZÉSE, FONTOSABB HATÁRIDŐK

45

46

Határidő Előírás













2030. december 31. Gazdálkodási napló, tápanyag-gazdálkodási terv és területmérési jegyzőkönyv megőrzési ideje

2020

2021

2030

2019

2018

Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos szankciókra jellemző, hogy az általános és alapkötelezettségeknek való meg nem felelésre, valamint egyes speciálisan a támogatáshoz kapcsolódó követelményekre vonatkozó meg nem felelésekhez különböző szankciók tartoznak.

Az alapkövetelményekre vonatkozóan, ha az adott évi ellenőrzés során megál-lapítást nyer, hogy a kedvezményezett adott táblán valamely alapkövetelményt (HMKÁ, JFGK, zöldítés rendelet minimumtevékenységeit, vagy az ÖKO mini-mumkövetelményeit) nem tartotta be, akkor a kedvezményezett az érintett táb-la vonatkozásában az adott évi kifizetésre nem jogosult.

Kiemelnénk ezek közül a trágyatárolók építésére vonatkozó követelményt. Ameny-nyiben a gazdaság nem rendelkezik trágyatárolóval, akkor az adott évi teljes kifizetési kérelem elutasításra kerül. Nem kell azonban minden gazdaságnak trá-gyatárolóval rendelkezni, csak azoknak, akikre a nitrát rendelet vonatkozik. Ezt az alapkövetelményt is a gazdaság teljes területére vonatkozóan kell betartani.

Az általános követelmények közül a Gazdálkodási napló vezetési kötelezettségének elmulasztása ugyancsak a fentiekben leírt következményt vonja maga után.

Ennél súlyosabb problémát jelenthet, ha a kedvezményezett valamely kötelezettség-vállalással érintett egybefüggő terület egészére nem tudja maradéktalanul igazolni a támogatási időszakból már eltelt évek és az aktuális évben az ellenőrzés időpont-jáig eltelt teljes időtartamára a jogszerű földhasználatot. Ekkor az adott kötelezett-ségvállalással érintett egybefüggő terület kizárásra kerül és a területre vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

Ha a kedvezményezett ökológiai gazdálkodásba vont területének ökológiai státuszát átálltból átállás alattira visszaminősítik, az átállási időszaka újraindul vagy kizárásra

10 SZANKCIÓK 47

48kerül, akkor az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület az adott évre elutasításra és a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, valamint a terü-letre vonatkozóan már igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlan igénybevett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

Természetesen vannak ennél enyhébb szankciók is, mint pl. ha az átállási támogatást igénybe vevő kedvezményezett a támogatási időszak alatt ökológiai gazdálkodási képzésen nem vesz részt, nem jogosult az első évre jutó támogatási összeg 25%-ára, továbbá, ha nem tesz eleget a gazdálkodási napló meghatározott adatainak benyúj-tására vonatkozó kötelezettségének, úgy az előző évre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

Általánosságban elmondható, hogy az adott meg nem feleléshez tartozó %-os érték-kel csökken a támogatás mértéke, ha a gazdálkodás során nem sikerül maradéktalanul betartani az ökológiai gazdálkodás előírásait. Többek között pl. A tápanyag-utánpót-lás, vagy a növényvédelem szabályainak megsértése esetén a kötelezettségvállalás-sal érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott évre eső támogatási ösz-szeg első alkalommal 15%-kal, többszöri meg nem felelés esetén a támogatási összeg 30%-kal kerül csökkentésre.

A sarokpont megjelölésével kapcsolatban az alábbi szankciók alkalmazhatók: ameny-nyiben a kedvezményezett nem tesz eleget a terület helyszíni beazonosítását szol-gáló sarokpont kijelölésére irányuló kötelezettségének, és

• ez nem akadályozza az ellenőrzést, az objektív mérés végrehajtható, részére a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott évre jutó támogatási összeg 1%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre.

• Amennyiben ez akadályozza az ellenőrzést, az objektív mérés nem végrehajtha-tó, de a kötelezettség teljesítésre vonatkozó felszólítást követő 15 napon belül pótolja a sarokpont kijelölésére vonatkozó kötelezettségét, úgy részére a kötele-zettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában az adott évre jutó támogatási összeg 5%-kal csökkentett összege kerül kifizetésre. Ha a felszólítás ellenére a sarokpont kijelölését nem pótolja, az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület az adott évben elutasításra kerül.

Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a szankciók nem kerültek teljes körűen ismertetésre, kérjük ezekről tájékozódjon a pályázati felhívásban is.

1. Gazdálkodási Napló vezetése Az Ökológiai gazdálkodás támogatást igénylő és az azt elnyerő gazdálkodóknak a gazdaságuk teljes területére vonatkozóan naptári évente a külön jogszabály sze-rinti naplót kell vezetniük. A napló vezetése történhet elektronikus formában, vagy papír alapon is, vezetése naprakészen kell, hogy történjen. A gazdálkodási napló elektronikus formanyomtatványa a zöldítési rendelet részét fogja képezni, annak módosítása során fog megjelenni, a kitöltési útmutató pedig az Irányító Hatósági közleményben 2015. december 31-ig fog közzétételre kerülni. Az útmu-tató határozza majd meg a gazdálkodási naplóban rögzítendő területek és adatok körét, valamint az adatrögzítés szabályait. A gazdálkodási napló formátuma előre-láthatólag kismértékben el fog térni a korábbi naplótól, amely várhatóan egysége-sítésre kerül, s ezáltal minden nyilvántartásra kötelezett (nitrátérzékeny terület, Natura 2000, termeléshez kötött támogatás stb.) ugyanazon naplót vezetheti.

Az ÖKO támogatás a korábbi támogatásokban már megszokott gazdálkodási év helyett (szeptember 1.- augusztus 31.), naptári évre vonatkozik majd, azaz január 1. és december 31. között tart az évenkénti kötelezettségvállalási időszak. Ennek megfelelően a gazdálkodási naplóba a naptári évre vonatkozó adatokat kell rögzí-teni. A korábbi ÚMVP AKG támogatáshoz hasonlóan a gazdálkodási napló meg-határozott adatait – webGN – elektronikus úton a naptári évet követő március 1-ig meg kell küldeni a NÉBIH felé. A gazdálkodási napló vezetésére mindenkép-pen érdemes gondot fordítani, mert vezetésének hiánya az adott évre vonatkozó kizárást, míg a webGN beküldése 15%-os szankciót eredményezhet adott évi kifi-zetés vonatkozásában. A fenti dokumentumoknak a helyszíni ellenőrzés időpont-jában is rendelkezésre kell állnia, és be kell tudni mutatni a helyszíni ellenőrnek. A gazdálkodási napló eredeti példányát a támogatási időszak végét követő tíz év végéig (2030. december 31.-ig) meg kell őrizni.

11 AZ EGYES ELŐÍRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

49

50

2. Tápanyag-gazdálkodási terv készítéseA tápanyag-gazdálkodási terv készítésére a tervezhető, célzott tápanyag-utánpótlás megvalósítása érdekében van szükség, szántó és ültetvény földhasználati kategóriák esetében.

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése során meg kell határozni a kijuttatható ele-mekre vonatkozó hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét. A tápanyagok mennyiségének meghatározása történhet egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigény figyelembevéte-lével is. Nem kötelező, de ajánlott azonban a tervet talajvizsgálati eredményekre, amennyiben releváns levélanalízis eredményeire alapozottan elkészíteni. Ameny-nyiben az adott évben ugyanazon táblán több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. Az elkészített tervektől való eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell az eltérés indoklásával együtt és a támogatást igénylőnek a tápanyag-gazdálkodási ter-vet is módosítania kell az eltérésnek megfelelően.

A tápanyag-gazdálkodási tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a követke-ző évre vonatkozóan. Amennyiben az adott növénykultúra betakarítására szeptem-ber 30-át követően kerül sor, a következő növényre vonatkozó tápanyag-gazdálko-dási terveket a betakarítást követően 30 napon belül kell elkészíteni. A 2016. évre vonatkozóan a tervet 2016. március 1-ig kell elkészíteni. Az előző évre vonatkozó tá-panyag-gazdálkodási tervet az adott évet követő év január 1. és március 1. között, az adott évre vonatkozóan a webGN részeként, ügyfélkapun keresztül be kell nyújtani a NÉBIH-hez. A tápanyag-gazdálkodási tervek, a talajvizsgálattal és a levélanalízissel kapcsolatos valamennyi dokumentum eredeti példányát 2030. december 31-ig meg kell őrizni.

3. Legeltetésre vonatkozó speciális szabályok

Gyepgazdálkodás esetén a támogatási kérelem benyújtásához nem szükséges ren-delkezni állatállománnyal. Legeltetéses gyepgazdálkodás esetén azonban biztosítani kell a minimum 0,3 ÁE/ha legeltetési sűrűséget. A támogatást igénylő ezt teljesítheti az állat tartójaként saját állatok legeltetésével vagy bérlegeltetéssel is. Fontos meg-jegyezni, hogy amennyiben az adott gazdálkodónak AKG és ÖKO támogatott terü-letei is vannak, akkor a minimális legeltetési sűrűség meghatározásához a két támo-

51gatásba vont összes legelőterülethez viszonyítják az azokon legelő állatállományt. (Az AKG területek közé, amennyiben van ilyen, beszámításra kerülnek a legelőként hasznosított ÚMVP AKG környezetvédelmi célú gyeptelepítéssel létrehozott terüle-tek is, a 0,3 ÁE/ha-nak így is teljesülnie kell.)

Tehát a legeltetéses gyepgazdálkodás támogatásban egyrészt az a támogatást igénylő részesülhet, aki a teljes támogatási időszak alatt a legeltethető állatokra vo-natkozóan a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban a legeltethető állatállomány tartójaként folyamatosan szerepel, valamint eleget tesz:

• a szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben,

• a lófélékre vonatkozóan a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletben,

• a juh- és kecskefajokra vonatkozóan a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rende-letben előírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek.

A bérlegeltetett állatok a legeltetéses gyepgazdálkodás vonatkozásában az állategy-séghez kapcsolódó előírás teljesítésének helyszíni ellenőrzése során abban az eset-ben vehetők figyelembe, amennyiben a bérlegeltetett állatok az előző bekezdésben hivatkozott nyilvántartásokban a bérlegeltető nevén szerepelnek, és a bérlegeltetés-ről a bérlegeltetett állatállomány tekintetében a támogatást igénylő a bérlegeltetett állatállomány tartójával kötött írásbeli megállapodással rendelkezik.

Az előírások teljesítésének helyszíni ellenőrzése során az állategység a gazdálkodási napló adatai alapján kerül meghatározásra.

4. Ültetvényekre vonatkozó speciális szabályok

A VP ÖKO általános és alapkövetelményeit bemutató fejezetben a követelmények között szerepelnek az alábbiak:

•► Az ültetvény földhasználati kategóriában a faiskola és csemetekert kivételével minden a 39. oldalon lévő táblázat szerinti gyümölcsfaj támogatásra jogosult.

•► Az ültetvény földhasználati kategória keretében csak azon területek támogat-hatók, melyeken a támogatási kérelem beadásakor már eltelepített ültetvény található.

•► A támogatási kérelem benyújtásakor még nem termő ültetvény is támogatható.

Az ültetvények esetében lehetőség van a támogatási időszakon belül az ültetvé-nyek kivágására és újratelepítésére. Erre számos részletszabály vonatkozik, melye-ket a pályázati felhívás részletesen kifejt, a legfontosabbakat pedig az alábbiakban ismertetjük.

•► Ha a támogatást igénylő a támogatási jogosultsággal érintett ültetvényét kivág-ja, a kivágás tényét a kivágás befejezésétől számított 15 napon belül az MVH által rendszeresített formanyomtatványon elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül be kell jelentenie a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak.

•► Amennyiben a kivágott ültetvény és a telepíteni kívánt ültetvénycsoport eltér egymástól, ültetvény kivágása és újratelepítése kizárólag a teljes kötelezettség-vállalással érintett egybefüggő területen lehetséges, amennyiben a támogatást igénylő az újratelepítést a kivágás befejezésétől számított 12 hónapon belül el-

52végzi. Amennyiben a támogatást igénylő a kötelezettségvállalással érintett egy-befüggő terület egy részét kívánja csak kivágni és újratelepíteni, azt abban az esetben teheti meg, ha a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület új telepítésű ültetvényrésze továbbra is ugyanazon ültetvénycsoportban marad.

•► A támogatást igénylőnek az újratelepítés befejezését a megvalósulást követő 15 napon belül az MVH által rendszeresített formanyomtatványon elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül be kell jelentenie az MVH-nak. A támogatást igény-lő kizárólag a bejelentés megtétele után nyújthat be olyan kifizetési kérelmet, amelyben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen lévő újratele-pített ültetvény alapján a támogatási összeg kifizetését igényli.

•► A kivágás és újratelepítés bejelentésének határidőn túl nincs lehetőség, annak tekintetében hiánypótlásnak helye nincs.

•► Amennyiben az ültetvény újratelepítése vis maior esemény miatt 12 hónapon be-lül nem lehetséges, akkor a támogatást igénylőnek a kivágott terület nagyságá-hoz igazodó visszavonási kérelmet kell benyújtania az MVH-nak. A visszavonási kérelem benyújtásának elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a kivágás az újrate-lepítés szándékával történt, és a támogatást igénylő az újratelepítést a kivágás befejezésétől számított 12 hónapon belül elvégzi.

•► A támogatási időszak folyamán az ültetvény kivágás és telepítés bejelentésére vonatkozó kérelem beadásának a határideje az adott évi egységes kérelem be-nyújtásának határideje. Az egységes kérelem benyújtásának napja után benyúj-tott kérelmeket a MVH a következő gazdálkodási évre veszi figyelembe.

53

MIBEN SEGÍT A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy tagjait a támogatási lehetősé-gekről és az ebből adódó kötelezettségekről naprakész információkkal lássa el.

A falugazdász-hálózat, valamint a NAK szakmai koor-dinációja alá tartozó és a Kamara által kezelt névjegy-zékben szereplő szaktanácsadók segítséget nyújtanak a támogatási kérelmek benyújtása kapcsán is. A falu-gazdászok térítésmentesen tájékoztatást nyújtanak a támogatási feltételekről, a szükséges dokumentumok beszerzéséről, a pontozási szempontokról, valamint se-gítenek a támogatási kérelmek elkészítésében, illetve az elektronikus beadó felület elérésében.

Az Ökológiai gazdálkodás szaktanácsadására jogosult szaktanácsadók részletesebb, személyre szabott szolgál-tatást tudnak nyújtani. Az Ökológiai gazdálkodás támo-gatási kérelmek benyújtása során kiemelt szerepe lehet a szaktanácsadói javaslatoknak, hiszen a pontozás során plusz pontok adhatók a szaktanácsadói közreműködésre.

Amennyiben élni kíván ezen szolgáltatások bármelyiké-vel, javasoljuk, hogy mielőbb keresse fel falugazdászát, szaktanácsadóját, hiszen a 2015 őszén meghirdetésre került Ökológiai gazdálkodás támogatása pályázati fel-hívás megismerése, és a szükséges gazdálkodói dönté-sek meghozatala időigényes folyamat. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodók az ÖKO támogatáshoz való csat-lakozással 5 évre vállalnak kötelezettséget, az előírások körültekintő megismerése, a támogatási kérelem (pá-lyázat) pontos elkészítése különösen fontos.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara www.nak.hu inter-netes oldalán naponta frissülő hasznos információkat találhat. Ezen a honlapon tájékozódhat továbbá az Ön lakóhelyéhez legközelebb eső falugazdász iroda elérhe-tőségéről (http://www.nak.hu/hu/kamara/ugyfelszol-galati-irodak), valamint a névjegyzékben szereplő, az Ökológiai gazdálkodás támogatása témakörben szakta-nácsadási tevékenységre jogosult szaktanácsadók elér-hetőségeiről (www.szaktan.nak.hu) is.

12

54

MELLÉKLET:

FOGALOMJEGYZÉK1. aktív mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági

termelők részére nyújtandó közvetlen támoga-tás igénybevételére vonatkozó szabályokról szó-ló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően nem minősül kizárt mezőgazdasági termelőnek;

2. állategység: az egységes területalapú támogatá-sok és egyes vidékfejlesztési támogatások igény-léséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategy-ségre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a további-akban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] 5. számú melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételé-re alkalmas egyenérték;

3. állattartó: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyil-vántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint állattartónak minősülő gaz-dálkodó;

4. átállási időszak: a nem ökológiai (más néven kon-vencionális) gazdálkodásról az ökológiai gazdál-kodásra való átállásra meghatározott átmeneti időszak, amelynek folyamán már az ökológiai gazdálkodásról szóló rendelkezések alkalmazásá-ra kerül sor;

5. bérlegeltető: az az állattartó, aki a bérlegeltetett állatállomány tartója, legeltethető állatait a tá-mogatást igénylő gyepterületein legelteti és írás-beli megállapodást köt a támogatást igénylővel a bérlegeltetésről;

6. egybeművelt terület: olyan, több ügyfél által azo-nos növénykultúra termesztésére használt, azo-nos hasznosítású összefüggő földterület, ame-lyen belül az egyes mezőgazdasági termelők által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el;

7. ENAR nyilvántartás: a szarvasmarhák, a sertések, a juhok és a kecskék Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszereiben foglalt adatok ösz-szessége;

8. fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosí-tó Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM ren-delet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület;

9. földhasználati kategória: szántó, gyep, ültetvény, nádas;

10. főnövény: az a növény, amelyet az adott évben a földhasználó az adott évi egységes kérelmének benyújtásakor első növényként jelöl meg;

11. gazdálkodási napló: a külön jogszabály szerin-ti dokumentum, amelyet a kedvezményezett

a gazdasága a kitöltési útmutatóban meghatáro-zott területére vonatkozóan adott évben elvég-zett mezőgazdasági tevékenységeiről a támoga-tási időszak minden évére külön vezet;

12. gazdaság: a támogatásra jogosult által mezőgaz-dasági tevékenység céljából hasznosított termő-föld, állatállomány, továbbá a mezőgazdasági termelő tevékenységéhez kapcsolódó mezőgaz-dasági vagyoni értékű jogok, gépek, épületek és készletek, és egyéb tárgyi eszközök összessége;

13. gazdaság teljes területe: a 2015. évi egységes terüle-talapú támogatási kérelmében szereplő összes szán-tó, gyep és ültetvény hasznosítási módú terület;

14. gyep: lágyszárú növényekkel borított terület, amelynek növényállománya létrejöhet a termő-hely ökológiai adottságai alapján, a gyepgaz-dálkodási eljárások hatására, természetes úton kialakult növénytársulásból, mint ősgyep vagy természetes gyep, valamint a gyephasznosítá-si célnak megfelelő gyepalkotó fajok fajtáiból tervszerűen összeállított növénytársításból, mint a magról telepített gyep;

15. hajtatásos termesztés: zárt légterű berendezésben (fóliasátor vagy üvegház) történő növényterm-esztés;

16. jogszerű földhasználó: a mezőgazdasági, agrár-vi-dékfejlesztési, valamint halászati támogatások-hoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 44. § (4)–(7) bekezdése alapján jogszerű földhaszná-lónak minősülő mezőgazdasági termelő;

17. kaszáló: kizárólag kaszálással hasznosított gyep-terület;

18. kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Me-zőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszí-rozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azok-hoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatá-rozott, a MePAR fizikai blokk szinten lehatárolt terület;

19. konvencionális gazdálkodás: más néven hagyomá-nyos gazdálkodás. Az elmúlt félszázad folyamán meghonosodott termelési eljárások elterjedt el-nevezése.A konvencionális mezőgazdasági ter-melés célja a maximális hozam elérése, amely érdekében a kultúrnövény állatállományt gyom-, kártevő-, és kórokozó mentesen kell tartani. A konvencionális gazdálkodás gyakorlatában a növényvédelem célja a kialakuló kár kiküszöbö-lésére irányul azáltal, hogy a károsító szerveze-teket elpusztítják. a gyakorlatban az „ölő” (cid) (fungicid, baktericid, inszekticid) szerek alkalma-zásával érik el a fenti céljukat.

55

20. kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület (a továbbiakban: KET): a támogatói okiratban jóvá-hagyott, egy egységként meghatározott, a Mező-gazdasági Parcella Azonosító Rendszer egy fizikai blokkján belüli, az ügyfélhez köthető, térképileg egyértelműen lehatárolt összefüggő földterület;

21. legelő: olyan gyepterület, amelynek hasznosítása az őszi tisztító kaszáláson kívül legfeljebb évi egy kaszálás mellett az adott gyep földhasználati ka-tegóriában legeltethető állatállomány legelteté-sével történik;

22. legeltethető állatok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske;

23. lófélék: ló, szamár, öszvér;24. Magas Természeti Értékű Területek (a továbbiak-

ban: MTÉT): a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt mintaterületek;

25. másodvetés: az adott évre az egységes terüle-talapú támogatási kérelemben bejelentett első növény betakarítása után a következő év első növényének vetéséig betakarított, vagy zöldtrá-gya-növényként talajba forgatott növénykultúra;

26. MePAR: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb in-tézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdé-seiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a MePAR rende-letben szabályozott rendszer;

27. Natura 2000 terület: az európai közösségi jelentő-ségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának előírásai szerint a MePAR-ban fizikai blokkon be-lül folt szinten lehatárolt terület;

28. nitrátérzékeny terület: 43/2007.(VI.1) FVM rende-let szerint MePAR blokkszinten lehatárolt terület, továbbá a 27/2006 (II.7) Korm. rendelet 5. §-ban meghatározott felszín alatti vizek szempontjából érzékeny belterület kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és ahol állattartás folytatható, valamint a bányatavak 300 méteres parti sávja; az egységes környezethasználati engedélyezé-si eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint azok trágyatárolóinak területe; a nagy létszámú állattartó telepek, valamint azok trágyatárolóinak területe, valamint a trágyafeldolgozás területe.

29. ökológiai gazdálkodásba vont terület: a 889/2008/EK rendelet hatálya alatti terület;

30. ökológiai státuszú földterület: az ökológiai terme-lésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezé-séről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 834/2007/EK rendelet) alapján az ökológiai gazdálkodásra átállt terület;

31. parlagon hagyott terület: adott tárgyévre vo-natkozóan az a legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen a pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy tele-pítenek, és nem takarítanak be;

32. sarokpont: a lemért földterület töréspontja, ame-lyet jól láthatóan meg kell jelölni a terepen, hogy a támogatási időszak teljes időtartama alatt jól azonosítható legyen;

33. szántó: az a terület, amely rendszeres szántóföl-di művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folyta-tása nélkül termőképes állapotban tartják;

34. szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény;35. tábla: a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos

hasznosítási irányú összefüggő földterület, ame-lyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a gyepeket, a takarmánykeverékeket és a vegyes gyümölcsösöket is;

36. táblaforgó: a táblán belül a műveleti fogások két végén kialakuló, a termőterület szerves részét ké-pező, ideiglenes útjellegű, keresztfogásként külön munkával művelt, vetett vagy vetetlen üresjárati fordulósáv;

37. támogatási időszak: 2016. január 1. és 2020. de-cember 31. közötti időszak;

38. támogatást igénylő: támogatási kérelmet / kifize-tési kérelmet benyújtó földhasználó;

39. támogatási kérelem: a felhívásban meghatáro-zott alaki és formai követelményeknek megfelelő dokumentum, amely egy projekt támogatásban részesítésére irányul és amelynek részei a projek-tadatlap és a mellékletek;

40. támogatói okirat: az irányító hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatko-zatát tartalmazó okirat;

41. támogatott terület: támogatói okiratban jóváha-gyott, EOV koordináták alapján beazonosított kö-telezettségvállalással érintett egybefüggő terület;

42. tápanyag-gazdálkodási terv: a talajvizsgálat, vala-mint ültetvények esetében a levélanalízis ered-ményei alapján számított, ezek hiányában egy-szerűsített mérlegszámítási módszer alapján a ter ve zett termésszinthez meghatározott táp-anyagigényhez kialakított szervestrágyával, műt-rágyával vagy egyéb, a növénytáplálás céljából legfeljebb kijuttatandó hatóanyagok évenkénti mennyiségét meghatározó terv;

43. tartási hely: területileg elkülöníthető, földrajzilag azonosított, az állatok tartására állandó jelleggel kialakított állattartó egység, illetőleg azon állat-fajták esetében ahol az ENAR rendszer kiépítésre került, az ott nyilvántartott tartási hely a megfe-lelő állattartó egység;

56

44. teljes támogatási kérelem visszavonás: a támoga-tásra jogosult kérelme alapján az intézkedésbe bevitt földterület egészét érintő területcsökken-tés;

45. terménycsoport: a 640/2014/EU rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerint megkülönböztetett terüle-tek;

46. újratelepítés: az ültetvény egészének vagy egy ré-szének kivágását követően az ültetvény csoport-nak megfelelő fás szárú növények telepítése;

47. ültetvény: olyan terület, ahol a telepített fás szá-rú növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik;

48. ültetvény csoport: az azonos ültetvény fajták ál-tal alkotott csoport. Megkülönböztetünk: Alma-termésűek (alma, körte, birs, naspolya ültetvény fajták); Egyéb gyümölcs (cseresznye, meggy, kaj-szibarack, őszibarack, szilva, dió, mogyoró, man-dula, szelídgesztenye, fekete ribiszke, ribiszke, josta(rikő), piszke/egres, málna, szeder, termesz-tett bodza, homoktövis ültetvény fajták); Szőlő (szőlőültetvények) ültetvény csoportokat.

49. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének mintaterülete (a továbbiakban: VTT): a Tisza-völgy árvízi biz-tonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program kö-zérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján külön jogszabályban meghatározott földrészleteknek a MePAR tema-tikus rétegének megfelelően lehatárolt területei;

50. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytat-nak ellene.

51. zöldugar: legalább három egymást követő évig tartó zöld növényi borítottság, amelyet legalább három őshonos fajból álló magkeverékkel, ebből legalább egy évelő pillangós faj alkalmazásával alakítottak ki.

JEGYZETEK

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

JEGYZETEK

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSÁRÓL

2. A VP ÖKO TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÚJ ELJÁRÁSREND

3. TANÚSÍTÁS, ELLENŐRZÉS

4. A VP ÖKO ÁLTALÁNOS ÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI

5. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

6. A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

7. TERÜLETMÉRÉS

8. PONTOZÁSI RENDSZER

9. A TÁMOGATÁS VÁRHATÓ ÜTEMEZÉSE, FONTOSABB HATÁRIDŐK

10. SZANKCIÓK

11. AZ EGYES ELŐÍRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

12. MIBEN SEGÍT A NAK?

MELLÉKLET: FOGALOMTÁR

2

8

10

13

19

34

37

42

45

47

49

53

54

TARTALOMJEGYZÉK

IMPRESSZUM

Szerkesztők: Rezneki Rita, Sztahura Erzsébet

Lektor: Tóth Péter

Szerzők: Agócs Bernadett, Choma Edina, Galambos Annamária, Hegymegi Péter, Juhász Ágnes, Jung Ivett, Kary Lóránt, Keszthelyi Krisztián, Dr. Kiss Andrea, Kovács Vera, Dr. Lucskai Attila, Rezneki Rita, Rónai Anna, Dr. Roszik Péter, Sztahura Erzsébet, Várszegi Gábor

Tervezett megjelenési példányszám: 10.000 példány

Kiadja: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara1119 Budapest, Fehérvári út 89–95.+36 1 802 6100www.nak.hu

Felelős vezető: Győrffy Balázs, elnök

Tipográfia, tervezés: Artista Labor

Nyomda: Crew Kft.

Első kiadás

A kézikönyv 100%-ban újrahasznosított papírra készült.

ISBN 978-615-5307-20-1

Kézirat lezárása 2015. november 23.

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

2015BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS - NAK

Documents