Körösényi András MTA TK Politikatudományi Intézet Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar

Politikai vezetés,innováció és paradigmaváltás normál

és rendkívüli állapotban

Bajnai és Orbán válságkezelésének összehasonlítása, 2009-2013

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ2014. 09. 25.

Körösényi AndrásMTA TK Politikatudományi Intézet

Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar

KUTATÁSI KÉRDÉSEK

1. Miként hat a válság a politikai vezetésre? (az exogén sokk hatása a vezetésre)

2. Milyen szerepük van a vezetőknek a rendkívüli helyzet kialakításában, formálásában?(endogén, politikai magyarázat a válságra)

VEZETÉS

„vezetésről akkor beszélhetünk, ha a politika egy meghatározott személy részvétele nélkül határozottan más lenne”.

(Pelinka 1995)

POLITIKAI HELYZET

Összetevői: • Kontingencia: „a dolgok olyan állapota, mely

elismerten nem természeti szükségszerűségből ered, hanem emberi választásokból és cselekedetekből, és amelyre egynél több válasz adható” (Oakeshott)

• Válasz• reflexió

Politikai helyzetek két ideáltípusaNormál állapot Rendkívüli állapot

kiszámíthatóság(ill. kontingencia „normál” szintje”)

kiszámíthatatlanság, kontingencia extrém megemelkedése

játékszabályok érvényesülnek játékszabályokat megsértik

rutin innováció

stabilitás instabilitás

egyensúly egyensúlytalanság

tét alacsony tét magas

döntések kooperatívak döntések önkényessége

Teoretikus források

• Oakeshott politikai helyzet-értelmezése

• Ankersmit esztétikai képviselet fogalma

• Változó kalkulus-modell, ami a riker-i

heresztetika továbbfejlesztése

• Kuhn paradigma fogalma

• Konstruktivista episztemológiai megközelítés

Politikai valóság (pl. válság) kétféle episztemológiai megközelítése

objektivista konstruktivista

a valóság (pl. válság) objektív (pl. mögöttes strukturális tényezők formálják)

a valóság (pl. válság) konstruált, politikai ágencia révén teremtett valóság (szubjektív percepció, ill. cselekvés révén)

a politikai cselekvők erre a helyzetre reagálnak (egyirányú kapcsolat)

a politikai cselekvők reagálnak a helyzetre, ua. cselekvésük és értelmezés révén generálják is azt (kétirányú kapcsolat)

válság exogén magyarázat válság endogén (politikai) magyarázat

1. kérdés: vezetés miként reagálnak a rendkívüli helyzetre?

+2. kérdés: a vezetők miként generálják a rendkívüli helyzetet?

Kuhn a tudományos paradigmáról (1984)

“egységes elméleti és módszertani meggyőződésrendszer” (44)

„A közös paradigmák alapján kutatókat azonos szabályok és minták vezérlik” 30

„…’normál tudományon’ olyan kutatást értünk ….. amelyeket egy bizonyos tudományos közösség valameddig saját további tevékenysége alapjának tekint” 29

Normál tudomány Tudományos forradalom

Egyetlen paradigma uralkodik -amit mindenki elfogad -az alapkérdéseket nem kell többé igazolni

-kézikönyvek foglalják össze

-új eredmények szakcikkekben

-a tudás kumulatív nő

-nem törekszik újra, a kutatás célja nem valami új, hanem a paradigma kifejtésére irányul

Paradigmaváltás -fejl nem kumulatív eseménye

-egymással összeegyeztethetetlen paradigmák közti választást jelent

-látásmód megváltozása: „a paradigmák változásával maga a világ is megváltozik”

-az új paradigmában a tudósok más méréseket végeznek, más kutatásokat folytatnak

Examples for the three types of policy changes (P.Hall)First order change(change of settings)

second order change (change of instruments)

third order change (change of policy-paradigm)

population policy (long-term policy to stop the fall in population)

increase in maternity leave from 6 months to one year

public program on building child-care homes

legalizing and boosting immigration

electoral law (to reduce political fragmentation in parliament and to make easier to form more durable cabinets)

raising the legal threshold from 4 to 5 % of votes

introduction of legal threshold, e.g. in the Netherland, where no legal threshold exists

change of the whole electoral system from PR to first-past-the-post  majoritarian system (like the electoral system in Britain)

fiscal policy (reaction to increasing budget deficit)

modification of budget deficit goals and/or general raise of the VAT or PIT level to meet increasing budget deficit

introduction of new measures, like property tax,  OR levying crisis tax on employers as temporary measures(e.g. Netherlands)

levying crisis tax on specific sectors* and making them to be permanent measures as a part of a larger goal to restructure social-economic redistribution, to reduce the proportion of international banks and multinational firms in these sectors

Kuhn és Hall jelentősége

Megkülönbözteti a változás normál és rendkívüli esetét.

A politika folyamatos változást jelent, amit jól megragad Oakeshott hajózás metaforája, de Kuhn és Hall elmélete képes a rendkívüli változás (a „vihar”) megragadására.

Comparison of crisis narratives of Bajnai and Orbán

Bajnai Orbán

crisis narrative pure financial financial + political+cultural

situation is perceived as

exogenous crisis (single) exogenous + endogenous crisis (structural)

response restoration (within the paradigm)

revolution / founding (change of paradigm)

measures applied

conventional measures conventional and unorthodox measures

policy goal policy-adjustment (setting and instruments)

change of policy-paradigm(priority of goals)

leadership reactive active + innovative

authorization limited unlimited (two-third majority, revolution metaphor)

responsibility nobody is responsible (exogenous origin of the crisis)

political responsibility of the predecessors and other actors (endogenous origin of the crisis)

Válságnarratíva és politikai cselekvés összefüggése az oakeshotti politikai helyzetben

Bajnai-kormány Orbán-kormány

Mérlegelés (értelmezés)

-exogén válság (egyszeri)-konvencionális pü váls.narratíva(„működési zavar” a közpolitikai paradigmán belül)

-endogén válság (strukturális)-nemcsak pü, hanem komplex váls.narratíva(paradigma válsága => új paradigma: célok új prioritásrendje…

kontingens helyzet

exogén sokk (válság) kényszerpályakorlátozott mandátum*gyenge politikai legitimitás

államcsődveszély elmúltkorlátlan politikai felhatalmazás erős legitimitásrezsimváltó célok és lehetőség

Válasz helyreállítás (paradigmán belül):rendkívüli közpolitika (átmeneti)

új rezsim alapítás (paradigmaváltás):rendkívüli (köz)politika (permanens)

Régi és új (köz)politikai paradigmaA régi világ és az új politika (B2007-2014; NEP)

Régi világ: régi nézőpont Új világ: új nézőpont és valóság értelmezés

1. internacionalista korszakaz állam gyenge, a piac mindenható

nemzetállamok korszaka erős állam, erős nemzet

2. piac-központú gazdaság állam-központú gazdaság

3. nyugati jóléti-fogyasztói világ válsága (pénzügyi-szemléletmód)

munka alapú gazd-társ-állam (materiális szemléletmód)

4. érték és intézmény-alapú politika:elveknek és intézményeknek kell uralkodniuk, s nem embereknek.

felelősség és döntés-alapú politika:embereknek (nemzetállamok felelős vezetői) kell kormányozniuk

5. elituralom, félelem az emberektől, a tömegektől régi elit, haszonélvezők

populista vezetők a nép érzelmeit, indulatait, meglátásait fejezik ki

6. Régi világ szellemi alapjai, értékei: 1968-as kultúra és politikai korrektség kultúrája

Új politika szellemi krédója: Család, közösség, nemzet, szociális piacgazdaság visszahozása

7. Baloldali ideológiai dominancia: internacionalista; antidemokrata, és antiszociális

Új jobboldali párt Mo-n, amely:nemzeti; demokrata (népakaratnak megfelelő)

KUTATÁSI KÉRDÉSEK: 2. Milyen szerepük van a vezetőknek a

rendkívüli helyzet kialakításában, formálásában?

ESETTANULMÁNY: Ma a rendkívüli helyzet (normák erodálódása,

kiszámíthatatlanság, játékszabályok felrúgása, önkényes döntések) az inkumbens politikai cselekvés által generált (endogén), és már semmilyen közvetlen kapcsolata nincsen a 2008-as pü válsággal (exogén)

Köszönöm a figyelmet!

Bajnai-kormány Orbán-kormány

1. szerepfelfogás: technokrata, szakértő-kormány

rezsimváltó-kormány

2. válságnarratíva és politikai helyzetértelmezés

exogén eredetű pénzügyi válság;Cél: normál állapot visszaállítása

endogén eredetű gazdasági és politikai válság;Cél: új politika /rezsim megteremtése

3. (Köz)politikai paradigma:

uralkodó közpolitikai paradigma működési zavara; Cél: a régi közpolitikai paradigma működésének helyreállítása.

uralkodó paradigma válsága;Cél: új paradigma létrehozása.

4. felhatalmazás: rendkívüli, de korlátozott és konkrét felhatalmazás.Célja a „helyreállítás”

rendkívüli, és korlátlan felhatalmazás. Célja a „rezsimváltás” / új rezsim „alapítás”