Költségvetési szervek, önkormányzatok gazdálkodásának jogszabályi változásai

2023. ápr. 21. "GY & GY" PERFEKT Audit Kft. 1

Költségvetésiszervek, önkormányzatok

gazdálkodásának jogszabályi változásai


Az előadás témája1. Az önkormányzati gazdálkodás jogszabályi

háttere

2. 2013. évi főbb változások

3. 2013. évi költségvetési rendelet

4. Gazdálkodási szabályzatok (Ávr.)

4. Új számvitel 2014-től


Jogszabályi környezet (1)1. Az önkormányzati gazdálkodás jogszabályi háttere• a Magyar Köztársaság 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV.

törvény,

• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(új Ötv.) (módosította: 2012. évi CXCVI. törvény),

• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), (módosította: 2012. évi XVII. törvény, 2012. évi CXCVI. törvény, 2012. évi CCVIII. törvény és a 2012. évi CXCVI. törvény),

• a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,

• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény,

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény,

• Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: stabilitási törvény), (módosította: 2012. évi XVII. törvény és a 2012. évi CCVIII. törvény)


Új jogszabályi környezet (2)• az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes

szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, (módosította: 56/2012. (III.30.) Korm. rendelet)

• az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.), (Mód:: 56/2012. (III.30.) Korm. rendelet (módosítás várható!!!)

• az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, (továbbiakban: Áhsz.) (módosítás várható!!!)

• Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet

• A szakfeladat-rendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet (módosította: 5/2012. (III.1.) NGM. rendelet) (módosítás várható!!!)

• a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet.

Új jogszabályi környezet (3)

• Módszertani útmutató a 2012. évi beszámoló összeállításához

• Módszertani útmutató a 2013. évi elemi költségvetés összeállításához


Új miniszteri rendeletekÚj miniszteri rendeletek

• Törzskönyvi nyilvántartásról [6/2012. (III.1.) NGM rendelet]

• Szakfeladat-rendről [56/2011. (XII.31.) NGM rendelet]

• Tervezésről [5/2012. (III.1.) NGM rendelet]


2013. évi változások (1)1. A Magyar Köztársaság 2013. évi központi költségvetéséről

szóló 2012. évi CCIV. törvény• 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási

rendszer is alapjaiban megváltozik.

• A 2013. évi költségvetési kondíciók:– A helyi önkormányzatok 2013. évi feladataihoz a 2013. évi költségvetési törvény

636,4 milliárd forint támogatást biztosít, amely a 2012. évi támogatás 61,1%-a.

– A feladatellátás állami átvételével egyidejűleg kiszabályozásra kerülnek: a helyben maradó személyi jövedelemadó 5 százalékpontja, (a fennmaradó 3 százalékpont állami támogatássá alakul át), a gépjármű 45%-a, (15 százalékpontnyi rész az általános támogatás egyik forrása lesz), valamint az illetékbevétel egésze

(2012-ben is már csak a megyei jogú városi önkormányzatokat és a Fővárosi Önkormányzatot illette meg).


2013. évi változások (2)• A helyi önkormányzatok számára kötelező feladatot továbbra is törvény

írhat elő, az önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, a közigazgatási terület mérete) is figyelembe véve.

• Az Mötv. szerint a helyi közügyek, illetve a helyben biztosítható közfeladatok 2013-tól:– településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők,

közvilágítás, kéményseprés, stb.),

– óvodai ellátás,

– szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,

– egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, környezet-egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás),

– kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.),


2013. évi változások (3)– helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,

ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás),

– lakás- és helyiséggazdálkodás,

– honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem,

– közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,

– helyi közfoglalkoztatás,

– helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok,

– sport, ifjúsági ügyek,

– nemzetiségi ügyek,

– helyi közösségi közlekedés biztosítása,

– hulladékgazdálkodás,

– távhőszolgáltatás,

– kistermelők, őstermelők jogszabályban meghatározott termékei értékesítési lehetőségének, hétvégi árusításának biztosítása.


2013. évi változások (4)• A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása• A 2013. évi költségvetési törvény szerint egyes önkormányzatokat megillető általános

működési támogatás (113,1 milliárd forint) a következők szerint illeti meg a települési önkormányzatokat.

•

• 1. Az önkormányzati hivatal működésének (I. 1. a) alpont) és a település-üzemeltetéshez kapcsolódó támogatások (I. 1. b) alpont) együttes összegét csökkenti a településenkénti beszámítás, az ún. „elvárt bevétel” összege (I. 1. c) alpont), ami az iparűzési adóalap 0,5%-a. A tehetősebb önkormányzatok esetében (pl. fővárosi kerületek, a megyei jogú városok egy része) a beszámítás eredményeként a támogatás első két elemének összege nagyon lecsökken, vagy teljes egészében eltűnik.

•

• 2. Emelett az egyéb további kötelező önkormányzati feladatok támogatása (I. 1. d) alpont) lakosságszám alapján illeti meg az önkormányzatokat, melynek fajlagos összege 2 700 forint/fő, de legalább 3 000 000 forint. A Fővárosi Önkormányzat esetében a támogatás összege 2 milliárd forint.


2013. évi változások (5)• Az 1. pont szerinti támogatáson belül a településüzemeltetéshez kapcsolódó

támogatás (mely a zöldterület gazdálkodás, a közvilágítás fenntartása, a köztemető fenntartása és a közutak fenntartása feladatokhoz kapcsolódik) és az elvárt bevétel összege éven belül nem változik.

• A hivatal működéséhez kapcsolódó támogatás 2013. év első négy hónapjában annak figyelembevételével illeti meg az önkormányzatot, ahogy az önkormányzati hivatal működtetéséről 2012. év december hónapjában gondoskodott (átmeneti támogatás), míg 2013. május 1-jétől az Mötv. szabályai szerint kialakított hivatal alapján, melynek összegét a 2013. április 15-ei határidejű felmérés (2013. évi költségvetési törvény 2. melléklete Kiegészítő szabályok 2. a) táblázat 1. pontja) alapozza meg. Az önkormányzati hivatal működésének támogatása a törvényben meghatározott településtípusra és lakosságszámra differenciáltan elismert köztisztviselői létszám alapján történik . Ennek egy főre jutó összege az országos átlagos – szociális hozzájárulási adót is magában foglaló – személyi juttatás (3 600 000 forint/fő) és az átlagos dologi költségek (980 000 forint/fő) összege: 4 580 000 forint/fő.


2013. évi változások (6)• Tekintettel a fentiekre, az I. 1 a)-c) alpontok szerinti támogatás

jelenleg 2013. április 30-áig ismert. A 2013. évi költségvetési törvény 2. melléklete Kiegészítő szabályok 1. bc) pontja alapján az átmeneti támogatást 2013. április 30-áig éves támogatásként kell megállapítani. Így az „évesített” támogatáshoz adódik hozzá a település-üzemeltetéshez kapcsolódó támogatás, majd csökkenti az „elvárt bevétel” összege.

• Az így megállapított támogatás 4 havi időarányos összegét kapja meg az önkormányzat négy egyenlő részletben a január-április havi nettó finanszírozás keretében (2013. évi költségvetési törvény 2. melléklete Kiegészítő szabályok 1. ca) alpont), így négy hónap alatt az önkormányzat az ezen időszakra megállapított támogatást teljes összegében megkapja.


2013. évi változások (7)

• Az április 15-ei felmérés alapján megállapított elismert hivatali létszám megalapozza az önkormányzatot 2013. május 1-jétől megillető I. 1 a)-c) alpontok szerinti nyolc havi időarányos támogatást, amelynek folyósítása nyolc egyenlő részletben a május-december havi nettó finanszírozás keretében történik.

• Az év első négy hónapjában a körjegyzőség hivatala, 2013. május 1-jétől a közös önkormányzati hivatal esetében a hivatalra a székhely önkormányzatnál megállapított támogatás lakosságszám arányában megoszlik körjegyzőség, illetve közös hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok között.


2013. évi változások (8)• EU-s projektek átvétele• Az intézmények átadása/átvétele során a megállapodásban rendelkezni kell az

EU-s projektekről is: az önkormányzati fenntartó vagy a köznevelési intézmény, mint korábbi projekt gazda és a Központ, illetve az intézmény egység, mint jövendőbeli projekt gazda között. A jogszabály itt négy típusú átadást különböztet meg:– ha fejlesztés tárgya közvetlenül az intézmény vagy ahhoz kapcsolódó szakmai

tartalomfejlesztés, akkor a projekt gazda jogutódja a Központ,

– ha a fejlesztés tárgya infrastrukturális fejlesztés és a projekt gazda a működtető települési önkormányzat, akkor a szerződési helyzet változatlan, viszont a beszerzett eszközök a Központ ingyenes használatába kerülnek,

– ha a fejlesztésnek infrastrukturális és szakmai tartalomfejlesztés egyaránt tárgya, akkor jövőbeni projekt gazdaként az intézményt működtető települési önkormányzat és a Központ konzorciumot hoz létre,

– ha a fejlesztésnek infrastrukturális és szakmai tartalomfejlesztés egyaránt tárgya, de az intézményt a Központ nem csak fenntartja, de működteti is, akkor a projekt gazda is.


2013. évi változások (9)2. Az önkormányzatok 2013. évi köznevelési

feladatainak finanszírozása• E feladatok ellátásához 2013-ban a központi

költségvetés összesen 118,5 milliárd forint támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzatok részére. (A 2013. évi költségvetési törvény 2. melléklete Kiegészítő szabályok 5. pontja alapján e támogatásokra a települési nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, az intézményi, és az Mötv. szerint létrehozott társulások székhely települései is jogosultak.)


2013. évi változások (10)• 101,2 milliárd forint áll az önkormányzatok rendelkezésére az általuk

foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez (2013. évi költségvetési törvény 2. melléklet II/1. pont). Ezen átlagbér alapú támogatás a szaktörvényekben (az év első 8 hónapjában a közoktatási törvényben, az utolsó 4 hónapban a nemzeti köznevelési törvényben) szereplő nevelés-szervezési paraméterek szerint számított pedagóguslétszám, valamint segítői létszám után illeti meg az önkormányzatokat. Az óvodapedagógusok finanszírozás szempontjából elismert létszáma – a korábbi évekből már ismert módon – az alábbi tényezőkön alapul:– az önkormányzatok által a novemberi országos mutatószám-felmérés során jelzett

gyermeklétszámon,

– az óvodai csoportokra meghatározott átlaglétszámon,

– a heti nevelési foglalkoztatási időkereten, valamint

– a pedagógus heti kötelező óraszámán, illetve a kötött munkaidőn.


2013. évi változások (11)• Fontos hangsúlyozni, hogy a támogatás megállapításánál – a

korábbi szabályozástól eltérően – fogyatékosságuk típusától függően 2, illetve 3 főként kerülnek figyelembevételre a sajátos nevelési igényű gyermekek.

• Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszáma e támogatás igénylése szempontjából a szaktörvények szerint elismerhető – a közalkalmazotti törvény alapján foglalkoztatott – létszám, de legfeljebb– 2013. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos

száma,

– 2013. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma.


2013. évi változások (12)A 2013. évi költségvetési törvényben

– az óvodapedagógusok átlagbérének és közterhének elismerhető éves támogatása 2 832 000 forint/fő,

– az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és közterhének elismerhető éves támogatása 1 632 000 forint/fő.

A támogatás fajlagos összegei a Kincstár központosított illetmény-számfejtési rendszerének tényadatai alapján kerültek meghatározásra.


2013. évi változások (13)3. A központi költségvetésből származó

önkormányzati támogatások igénylésének rendje a 2013. évben

Figyelem! Lényegesen megváltozott a támogatások igénylésének, évközi módosításának, „körön belüli, illetve kívüli” feladatátadás/átvételének eljárásrendje a korábbi évekhez képest. (Komoly hátrány érheti az önkormányzatot, ha a kialakult reflexei alapján csak az áprilisi-júniusi-szeptemberi lemondási/többletigénylési dátumokban és módszerekben gondolkodik!)

Az eddigi gyakorlattól eltérően nem az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, hanem a 2013. évi költségvetési törvény 2. melléklete Kiegészítő szabályainak 2. pontja részletezi az új eljárásokat. Javasolt ezek nagyon aprólékos áttanulmányozása, itt csak a legfontosabbakra térnék ki.


2013. évi változások (14) A hivatkozott jogszabályhelyen négy táblázat

található – megfelelő szöveges kiegészítésekkel –, amelyek mindegyikében egységes tartalommal jelennek meg:– az érintett támogatások jogcímei,– az adatszolgáltatás időpontjai,– az adatszolgáltatás alapja/tartalma, valamint– az új információk alapján a módosult finanszírozás

kezdő hónapja.


2013. évi változások (15)Az egyes táblázatok az alábbi témaköröket tartalmazzák.

a) Támogatások meghatározása (az induló előirányzatok)– Az önkormányzatok általános támogatása végső éves előirányzatának

meghatározásához az 5-12. hónapra vonatkozó adatszolgáltatás határideje 2013. április 15-e.

– A köznevelési és szociális ágazathoz kapcsolódó támogatások jogcímei döntő részéhez szükséges adatok szolgáltatása a 2012. november-decemberi mutatószám-felmérés keretében már megtörtént.

– A külön utaztatott óvodás gyermekek támogatására szolgáló keretösszeg felosztásához az önkormányzatok adatszolgáltatási határideje 2013. január 15-e, amely alapján az önkormányzatokért felelős miniszter február 15-éig állapítja meg a fajlagos összeget.

– A megyei könyvtárral szerződést kötő önkormányzatok számának ismeretében a kultúráért felelős miniszter február 15-éig határozza meg az érintett körben a lakosságszám arányos fajlagos összeget.

•


2013. évi változások (16)b) Támogatások évközi módosítása

– A szociális alapellátás és az időskorú, valamint hajléktalan bentlakásos ellátáshoz kapcsolódó ellátotti létszám és térítési díj, valamint intézmény-működési adatok módosítása 2013. április 15-ei határidővel tehetők meg.

– Az óvodai ellátáshoz, valamint a szociális alapellátáshoz kapcsolódó ellátotti és alkalmazotti létszámadatok módosítására 2013. június 15-ei határnappal van lehetőség.

– Az előzőekben jelzett jogcímeken, továbbá a bentlakásos intézményekhez kapcsolódóan október 15-e jövőre az utolsó módosítási lehetőség határideje.

–

– Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az eddigi szabályozással szemben mindhárom felmérési időpontban lehet pótigényt is jelezni.


2013. évi változások (17)• FONTOS hangsúlyozni, hogy a fenti határidőket és jogcímeket

tartalmazó táblázat után részletes leírás tartalmazza az átadás-átvételre vonatkozó tennivalókat, amelyek áttanulmányozása nélkülözhetetlen a helyes évközi adatszolgáltatáshoz.

• A többcélú kistérségi társulások 2013. július 1-jei átalakulásával, megszűnésével összefüggő évközi változásokat tartalmazó táblázatban 2013. április 15-ei határidő szerepel. Eddig a napig kell a kistérségi társulásoknak jelezniük a megszűnésükkel összefüggésben történő fenntartó változáshoz, illetve jogutódláshoz kapcsolódó, az egyes támogatási jogcímek sajátosságainak megfelelő adatokat.


Az önkormányzati alrendszert érintő változásokVáltozások, feladatok (1)

Költségvetési rendelet-tervezet tartalmazza:– Az önkormányzat költségvetését

– Az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal, közös hivatal) költségvetését

– Az önkormányzati költségvetési szervek költségvetését

Nem tartalmazza a nemzetiségi önkormányzatok költségvetését!!!!!

2013-ban is valamennyi költségvetési szerv készít elemi költségvetést– önállóan működő és gazdálkodó és az

– önállóan működő költségvetési szerv is!!!!!

– az önkormányzat,

– az önkormányzati hivatal (közös hivatal)

– a helyi nemzetiségi önkormányzat

Az önkormányzati költségvetési szervek elemi költségvetést a polgármester hagyja jóvá!!! [Áht. 28. § (5)]


Változások, feladatok (2) Mind a költségvetési rendelethez, mind a

zárszámadáshoz továbbra is készülnek tájékoztató kimutatások, mérlegek, deazokat előzetesen rendelettel nem kell jóváhagyni!!!!!!

– Hiány tervezése 2013-ban!!!!

– A működési hiány hitellel nem finanszírozható!!!!

– Hitel néhány kivételtől eltekintve csak Kormány előzetes hozzájárulásával vehető fel!!!!!

– 2012-ről az önállóan működő költségvetési szerveknek is kell készíteni elemi beszámolót!!!!


Változások, feladatok (3)• Az önállóan működő költségvetési szervek

– a személyi juttatások és járulékok előirányzatival önállóan rendelkeznek,

– Az egyéb előirányzatok felett a munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint

• Közös hivatalok 2013-tól


Változások, feladatok (4)– 2012-től az elszámolási számla megnevezése helyett

„FIZETÉSI SZÁMLA”– Fizetési számla minden költségvetési szerv részére

csak egy nyitható, egy belföldi hitelintézetnél, vagy a kincstárnál (mellette alcímű számlák igen)

– Valamennyi költségvetési szervnek önálló fizetési számlát kell nyitni és adószámot kell kérni


Változások, feladatok (5)• Ellenjegyzés helyett pénzügyi ellenjegyzés• Pénzügyi ellenjegyzés csak a kötelezettség-vállalásnál

kötelező

• Az utalvány ellenjegyzése megszűnt

• A jegyző nem lehet pénzügyi ellenjegyző

• A jegyző csak kijelölheti az ellenjegyzőt, ha az önkormányzati hivatal nem rendelkezik gazdasági szervezettel


Változások, feladatok (7)• A költségvetési rendelet előterjesztésének,

jóváhagyásának határideje– Előterjesztés: a központi költségvetési törvény

hatályba lépését követő 45. nap 2013. február 14. – Elfogadás: az előterjesztéstől számított 30 napon

belül kell a jóváhagyott költségvetést a Kincstárnak megküldeni


Változások, feladatok (8)

• Értékhatárok: 2013-ban– Köztisztviselők illetményalapja: 38.650 forint– Cafatéria keret bruttó 200.000 forint– Versenytárgyalás útján értékesített vagyontárgy

értékhatára 25 millió forint– Kisösszegű követelés 100.000 forint.


Változások, feladatok (9)

• Jutalomra vállalható kötelezettség: a rendszeres személyi juttatás %-ban költségvetési rendeletben meghatározottak szerint [Ávr. 51. § (1) bekezdés]


Költségvetési koncepció (1) Az új szabályozás szerint a 2014. évre vonatkozó költségvetési koncepciót a

polgármesternek április 30-áig kell benyújtania a képviselő-testületnek, melynek előírását az Áht. 24. § (1) bekezdése tartalmazza.

1. A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze.

2. A polgármester az önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia.

3. A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.


Költségvetési koncepció (2)

• A Koncepcióban a következő főbb kérdésekről célszerű, illetve kell dönteni:– helyi adó(k) bevezetéséről, vagy a meglévő(k) mértékének emeléséről,

– térítési díjak emelésének, a kiadások csökkentésének lehetőségéről,

– a folyamatban lévő beruházások üteméről, új beruházások indításáról,

– működési célú kiadások növelésének mértékéről,

– a képezhető általános és céltartalék kiadási főösszeghez viszonyított mértékéről,

– a meglévő intézménystruktúra átalakításáról, összevonásáról, megszüntetéséről,

– létszámcsökkentésről, esetleg létszámnövelésről,– ismert kötelezettségek számbavételéről, stb.



3) Költségvetés tervezésének új rendszere (1)1. 2013-ban külön költségvetést kell készíteni:

– Az önkormányzatra vonatkozóan [Ávr. 24. § (1)]– Az önkormányzati hivatalra [Ávr. 24. § (2)]– Önkormányzati költségvetési szerveknek (az önállóan működőknek is!!!!)– A helyi nemzetiségi önkormányzatokra (nem része a nagy önkormányzat

költségvetésének) [Ávr. 29. § (1)]

2. Tájékoztató kimutatások, mérlegek továbbra is készülnek, de azokról előzetesen nem kell rendeletet alkotni!!!!

3. Készíteni kell előirányzat-felhasználási tervet és külön likviditási tervet!!!

• Előirányzat-felhasználási terv [Áht. 24. § (4) bekezdés a)pont] Ez a tájékoztató kimutatások része!!!

• Likviditási terv készítése [Áht. 78. § (2) bekezdés] mindenki készít (költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás)

Tartalmát az Ávr. 122. § határozza meg (havi bontásban) és havonta felül kell vizsgálni!!!!!!!

3) Költségvetés tervezésének új rendszere (2)

Nevesíti a jogszabály

• a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások fogalmát,

• a kiadási előirányzat-csoportokat

• a kiemelt bevételi és kiemelt kiadási előirányzatokat

• közhatalmi bevételt

• A felhalmozási bevételeket


Költségvetési bevételek, kiadások• Áht. 5. § (1) Költségvetési bevételek különösen:

a) a közhatalmi – adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek – bevételek,

b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,

c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek,

d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és

e) a kapott kamatok.

• Áht. 5. § (2) Költségvetési kiadások különösen:a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai,

b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások,

c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek,

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások,

e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és

f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.


Kiemelt bevételi előirányzatokKöltségvetési bevételeken belül kiemelt előirányzata) …….

b) a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevétel,

c) a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételekből származik,

d) az intézményi működési bevétel,

e) a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik,

f) a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az átvevőt számlaadási kötelezettség nem terheli,

g) ……

h) ……..

i) az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele.


Kiemelt kiadási előirányzatok A működési költségvetés kiadásain belül kiemelt előirányzatot

képeznek:– a személyi juttatások,

– a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó,

– a dologi kiadások,

– az ellátottak pénzbeli juttatásai,

– az egyéb működési célú kiadások.

A felhalmozási költségvetés kiadásain belül kiemelt előirányzatot képeznek:– beruházások,

– a felújítások,

– az egyéb felhalmozási kiadások.



A költségvetési rendelet szerkezete (1) (Áht. 23. §, Ávr. 24. §)

Tartalmazza:

• A helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és kiadásit összesen) előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban

• A költségvetési szervek költségvetési bevételeit és kiadásit előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, valamint a költségvetési szervek engedélyezett létszámát,

• A költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban

• A hiány finanszírozását

– Belső finanszírozás (pénzmaradvány, vállalkozási maradvány, betét visszavonás)

– Külső finanszírozás finanszírozási bevételek (hitel, kölcsön)

A költségvetési rendelet szerkezete (2)1. Előterjesztés

Szöveges rész Hatásvizsgálat (A jogalkotásról szóló 2010. évi

CXXX. törvény (Jat.) 17. §-a)

2. Kvi rendelet szöveges része

3. Kvi rendelet számszaki kimutatásai

4. Tájékoztató kimutatások mérlegek5. Indoklás ((Jat. 18. § (1) bekezdés) (külön a tájékoztató

kimutatások és mérlegek indoklása) (Az Áht. 24. § (4) bekezdése által előírt mérlegek, kimutatások indokolása)


Hatásvizsgálat tartalmaA hatásvizsgálat során vizsgálni kell:a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását,

különösenaa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.


Kvi rendelet számszaki kimutatásai (1)1. Az önkormányzat szintű költségvetési bevételeket és

költségvetési kiadásokat előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok bontásban, ebből (Áht. 23. §) Kötelező feladatok Önként vállalt feladatok Állami(államigazgatási feladatok)

2. Működési, felhalmozási költségvetés kiadásai, bevételei

3. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségei

4. Önkormányzat saját bevételeinek részletezése az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához

5. Az önkormányzat 2013. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljai


Kvi rendelet számszaki kimutatásai (2)6. Beruházások feladatonként

7. Felújítások célonként

8. Európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, hozzájárulások

9. Önkormányzat (mint költségvetési egység költségvetését)

10. Önkormányzati hivatal (közös hivatal) költségvetését

11. Költségvetési szervek költségvetését


Kvi rendelet számszaki kimutatásai (3) Tájékoztató kimutatások, mérlegek: (nem része a kvi

rendeletnek, de a rendelet-tervezettel együtt kell előterjeszteni!!!!)

A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: Áht. 27. § (4) beka) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban,

előirányzat felhasználási tervét,

b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és

c) a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást.


Közvetett támogatások Ávr. 28. § Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti

közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő

elengedésének összege,

b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,

c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,

d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és

e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.


Zárszámadási tájékoztató kimutatások• Áht. 91. §

• A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:a) a) a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal,

hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,

b) b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

c) c) a vagyonkimutatást, és

d) d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.


Tájékoztató kimutatások tartalmi követelményei (Áht. 102. § (3) bekezdés

• A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira.

• A mérlegek a költségvetés előterjesztésekor:– a vonatkozó év tervadatait,

– az előző év várható,

– és az azt megelőző év tényadatait,

• A mérlegek a zárszámadáskor: – a költségvetési év terv- és tény-, továbbá

– az előző év tényadatait tartalmazzák.




• A költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

• A Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit,

• a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket.



• A helyi önkormányzat kiadásait, így különösen– A helyi önkormányzat nevében végzett beruházások felújítások kiadásait

beruházásonként, felújításonként,

– a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,

– az általános és céltartalékot, és

– elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

• Ha a helyi önkormányzatok tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait közös hivatal látja el, a közös hivatal– mint költségvetési szerv – bevételei, kiadásai, engedélyezett létszáma a körjegyzőség székhelye szerinti helyi önkormányzat költségvetési rendeletében szerepel.


Kiadási előirányzat csoportok

• Működési• Felhalmozási

Az önkormányzat saját bevételei Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő

hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében:

• a helyi adóból származó bevétel,

• az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,

• az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,

• a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,

• bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint

• a kezességvállalással kapcsolatos megtérülés.


Adósságkorlát számítása

• Saját bevétel 50 %-a


Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:• Stabilitási törvény 3. § (1)• a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális

tőketartozása,

• b) a számvitelről szóló törvény szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

• c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

• d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

• e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése – ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is – a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

• f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték.

Fontos!!! Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – a tv. 10. § (2) bekezdésének kivételével – csak a Kormány előzetes

hozzájárulásával köthet!


Mihez nem kell előzetes hozzájárulás??

• Támogatás megelőlegezési hitelhez (pl. EU-s támogatás esetében)

• Likvid hitelhez

• Önkormányzat esetében 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez

• Az adósságot keletkeztető ügylet egyik évben sem haladhatja meg a saját bevétel 50 %-át.


Kötelezettségvállalás szabályai• Kötelezettségvállalás

• Pénzügyi ellenjegyzés

• Teljesítésigazolás

• Érvényesítés

• Utalványozás

Alapelvek a jogkörök gyakorlásánál:– Csak írásban (kivétel kötelezettségvállalás néhány esete)

– Átruházás, felhatalmazás, megbízás csak írásban

– Csak a költségvetési szervvel alkalmazásban álló gyakorolhatja ezeket a jogköröket


Kötelezettségvállalás (1)• Kötelezettség csak a módosított előirányzat erejéig

vállalható [Áht. 36. § (1) bekezdés]

• Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítést megelőzően lehet!!!!

• Kötelezettségvállaló:– Önkormányzatnál: polgármester – Önkormányzati hivatalnál: jegyző– Kistérségnél a társulás tanács elnöke– Költségvetési szervnél a költségvetési szerv vezetője

vagy az általuk írásban felhatalmazott személy


Kötelezettségvállalás (2)

• Nem kötelező írásos kötelezettségvállalás:

• 100.000 forint alatt

• Pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan

• Jogszabályi kötelezettség, bírósági végzés esetén


Pénzügyi ellenjegyzés• Pénzügyi ellenjegyző lehet:• Gazdasági vezető• Ha a hivatal nem rendelkezik gazdasági szervezettel,

akkor a jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő• A pénzügyi ellenjegyzőnek felsőoktatásban szerzett

pénzügyi számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkezni. [Ávr. 55. § (3)]


Érvényesítés, teljesítés igazolás

• Érvényesítő:• Gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt

személy• Gazdasági szervezettel nem rendelkező

önkormányzati hivatalnál a jegyző által kijelölt személy

• Teljesítést igazoló: a kötelezettségvállaló által kijelölt személy


Utalványozás• Utalványozók, akik kötelezettségvállalásra

jogosultak

• Utalvány tartalma:Az utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetnia) az ,,utalvány" szót;b) a költségvetési évet;c) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét;e) a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;f) kötelezettségvállalás-nyilvántartási számát;g) Az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását;h) Az 58. § (3) bekezdés szerinti érvényesítést. Ávr. 59. § (3) bekezdés ]


Beszámolás, zárszámadás

• Elemi beszámoló készítési kötelezettség

• Aláírás

• Nyilatkozat a kontrollrendszer működtetéséről

• Zárszámadás


Közzététel

• Támogatások, szerződések közzététele


A működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatban történő rendezése I.

A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket:

• a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával – eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket;

• a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet;

• a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket;


A működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatban

történő rendezése II.• az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem

szabályozott kérdéseit

• a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait;

• a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét;

• a vezetékes és rádiótelefonok használatát;

• a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.


Az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet

"GY & GY" PERFEKT Audit Kft.

A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai

Az Európai Uniós Tanácsa 2011-ben fogadta el a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2013. december 31-ig kell a nemzeti jogrendjükbe átültetni.

Az irányelv előírja többek között:

• az állami számvitel teljes kormányzati szektor általi lefedettségét,

• az államháztartás pénzforgalmi adatainak havi, illetve – az önkormányzati alrendszer tekintetében negyedéves – közzétételét,

• a pénzforgalmi adatok eredményszemléletű adatokká történő átalakítására vonatkozó módszertan (átvezetési tábla) kidolgozását,

• a jövőbeni döntésekre hatással járó függő kötelezettségek gyűjtését,

• a főbb bevételi és kiadási jogcímek szerinti bontásban a bevételek és kiadások előrejelzését, valamint

• középtávú (három éves) előrejelzések, célok készítését, amelyekkel az éves költségvetéseknek összhangban kell lenniük.


A költségvetési reform kerete


Alapelvek Célok Eszközök A fiskális döntések

időtávjának növelése. A tényleges döntési helyzet

megteremtése. A közpolitikai prioritásokra

koncentrálás az átláthatóság növelésével és a döntési pontok számosságának csökkentésével.

Erőforrások helyett az eredményekre összpontosítás.

Az erőforrások szabadabb felhasználása mellett a teljesítmények számonkérése.

Papír helyett informatikai támogatás.

A FISKÁLIS FEGYELEM FENNTARTÁSA

Az államadósság és a költségvetés főösszegét korlátozó szabályok kialakítása

HATÉKONY FISKÁLIS ALLOKÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE

Középtávú kiadási keret alkalmazása

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK MŰKÖDÉSI HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA

Program alapú költségvetés a tervezésben és az eredményszemléletű pénzügyi számvitel felé történő elmozdulás a végrehajtásban

MODERN PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

Új költségvetési és pénzügyi számviteli információs rendszer kialakítása

Az új államháztartási számviteli kormányrendelet előkészítése során szem előtt tartott célok I.:

A bevételeket és a kiadásokat az államháztartásról szóló törvény szerint adminisztratív, közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani.

A jelenlegi osztályozási rendszerekben: ezek a szempontok keverednek, lényegében mindegyik osztályozásban vannak a másik két osztályozási rendszertől átvett, vagy oda nem való elemek;a közgazdasági és „funkcionális” mérés nem teljes körű, például a központi kezelésű előirányzatokra (nemzetgazdasági elszámolások) nem terjednek ki;

A javasolt változásokkal : megvalósul az egységes kiadás-bevétel osztályozás az államháztartás egésze szintjén;az elemi költségvetés tisztán közgazdasági szempontok szerint készül, azaz megszűnik a szakfeladatokra történő tervezés, továbbá jelentősen csökken a költségvetés sorainak száma.


Az elemi költségvetés sorainak száma 2011. év 2012. év 2013. év

Önkormányzati alrendszerben 1679 sor 1114 sor 189 sor

Központi költségvetési szervek elemi költségvetésében1427 sor 1004 sor 189 sor


Az új államháztartási számviteli kormányrendelet előkészítése során szem előtt tartott célok II.:

Alkalmazandó főkönyvi számlák száma 2012. év 2013. évi

Főkönyvi számlák száma 6110 db 820 db

A jelenlegi számviteli, elszámolási rendszer évről évre egyre több, bonyolultabb kimutatásokat kér az államháztartás egy bizonyos körére.

A célok között ezért szerepel a kevesebb, de megbízhatóbb információk nyilvántartásának elősegítése az államháztartás egészében.

A költségvetési, illetve pénzügyi számviteli rendszerben alkalmazandó főkönyvi számlák száma (melyből a költségvetési beszámolók, s a különböző statisztikai adatszolgáltatások előállíthatók):

Az új államháztartási számviteli kormányrendelet előkészítése során szem előtt tartott célok III.:

Az államháztartás számvitelével szemben támasztható elvárások: a pénzforgalmi szemléletű elszámolások – az ún. költségvetési információk – támogatása; a vagyon mérése és az egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosításának igénye.

A jelenlegi számviteli elszámolási rendszer a fenti, egymástól nagyon eltérő megoldásokat igénylő elvárásokat egy rendszeren belül igyekszik megvalósítani, mégis – komplexitása ellenére – sajnos egyik szempontnak sem képes 100%-osan megfelelni.

Az új rendszerben különválasztva jelenne meg: a költségvetési számvitel: feladata a költségvetési folyamatok mérése, a központi és a helyi gazdálkodási döntések meghozatalának támogatása és a pénzügyi számvitel: feladata a vagyon és a tevékenység eredményének, költségeinek mérése.



Az államháztartás új számvitele

A könyvvezetés• A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, azonban elkülönülne :

– az ún. költségvetési számvitel, amely a klasszikus költségvetési adatokat (előirányzatok, pénzforgalom, kötelezettségvállalások, bevételi előírások)

– a pénzügyi számvitel, amely a vagyonra, önköltségre, jövedelmezőségre vonatkozó információkat méri.

• Költségvetési számvitel a 0-s számlaosztályba az egységes rovatrendhez igazodó nyilvántartási számlákon keresztül valósulna meg:

– ezeken rögzítenék az előirányzatokat, a kötelezettségvállalásokat, követelés előírásokat, azok változásait, a pénzügyi teljesítéseket, valamint a kiadások és bevételek alap vagy vállalkozási tevékenység szerinti jellegét;

– a kötelezettségvállalás fedezetének vizsgálata nem központilag szabályozatlan nyilvántartásokból, hanem a számvitelileg alátámasztott adatokon alapulna, hisz adott rovathoz tartozó nyilvántartási számlák egyenlegének vizsgálatával minden időpontban eldönthető, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges szabad előirányzati fedezet vagy sem.

• A pénzügyi számvitelben – a költségvetési számvitel adataiból kerülnének be a könyvviteli számlák közé a követelések keletkezésére, végleges

kötelezettségekre, teljesített vagy más módon kivezetendő követelésekre és kötelezettségekre vonatkozó adatok;– lényegében a vállalkozásoknál alkalmazott elvek érvényesülnének azzal, hogy

• a 6. és 7. számlaosztályban a költségeket, • a 9-es számlaosztályon belül bizonyos – a költségekkel szembe állítható, így a finanszírozási döntések meghozatalát

segítő – hozamokat kötelezően rögzíteni kell az 5. számlaosztály költségnemek szerinti tagolása mellett, • az 1. és 2. számlaosztályban csak a nemzeti vagyon nyilvántartása történhetne meg, így • a vállalkozásoknál befektetett pénzügyi eszköznek minősülő kölcsönök, tartós betétek a 3-as számlaosztályban

jelennének meg.


Az egységes számlakeret az alábbiak szerint szolgáltat adatot a kétféle számbavételi rendszernek:

Költségvetési számvitel Pénzügyi számvitel

Szemlélet pénzforgalmi szemlélet módosított eredményszemlélet

Könyvvitel kettős kettős

Számlaosztályokcsak "0"-as számlaosztályban vezetett

nyilvántartás1-9. számlaosztály

Tartalom

Nyilvántartási számlák, ezen belül függő és biztos (jövőbeni) követelések (03),

függő kötelezettségek (04), kiadási előirányzatok, kötelezettségek,

teljesítés (05), bevételi előirányzatok, követelések,

teljesítés (09)

Befektetett eszközök (01), készletek (02),

nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök (1),

nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök (2),pénzeszközök, követelések, aktív időbeli

elhatárolások (3), források (4),

költségnemek (5), általános költségek (6),

szakfeladatok költségei (7), elszámolt költségek és ráfordítások (8),

hozamok (9)Beszámoló kapcsolódó részei

Költségvetési jelentés, maradványkimutatás

Mérleg, eredménykimutatás, költségkimutatás, kiegészítő melléklet


A kormányrendelet tervezett hatályba lépése

• A kormányrendelet tervezett hatályba lépése 2014. január 1-je.

• Az új szabályok megtanulása, az informatikai rendszerek átállítása hosszabb időt vesz igénybe.

• A rendszer bevezetéséhez átmeneti szabályok társulnak, amelyek külön szabályozzák:

– a rendező mérleg elkészítéséhez és a könyvviteli számlák megnyitásához, rendezéséhez kapcsolódó főbb feladatokat, határidőket,

– az átmeneti időszakban az első negyedéves mérlegjelentés elkészítésének szabályait, valamint

– a költségvetési számvitel nyilvántartási számláinak megnyitását, adatokkal való feltöltését.



Köszönöm megtisztelő figyelmüket

és türelmüket!

V É G E

Költségvetési szervek, önkormányzatok gazdálkodásának jogszabályi változásai

Documents