LEGYEN-E TÖBBÉVES KÖLTSÉGVETÉS? Majerszki Nikolett, Mecsei Boglárka 2013
LEGYEN-E TÖBBÉVES KÖLTSÉGVETÉS?
Majerszki Nikolett, Mecsei Boglárka 2013
ÁLLAMHÁZTARTÁS
Az állam gazdálkodási rendszerét (vagyis azt a tevékenységet, amely során az állam bevételeit beszedi, és összegyűjti az állami költségvetésbe, hogy azt felhasználja majd kiadásai teljesítésére) államháztartásnak nevezzük.
Állami költségvetés
tervezés
Menete és szabályai
Minden évben a kormány nyújtja be törvényjavaslat formájában, és az országgyűlés fogadja el.
Költségvetési alapelvek az Alaptörvényben és az
Államháztartási törvényben is
KÖLTSÉGVETÉS
Törvényben hagyják jóvá legkésőbb december 31-ig, meghatározott időtartamra szóló pénzügyi terv és nyilvántartás
Nem teljesítése nem jár jogi szankciókkal
Végrehajtása érdekében a kormány rendeleteket alkot, jogszabályokat ad ki
Alrendszerei
Központi alrendszer
Önkormányzati
alrendszerKözponti költségvetés
Társadalombiztosítási költségvetés
Elkülönített pénzügyi alapok mérlege
ÁLLAM BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI
•Gazdálkodó szervek befizetései (Társasági adó, Vám, játékadó stb.)•Fogyasztáshoz kapcsolódó adók (ÁFA, fogyasztási-, jövedéki adó stb.)•Lakossági befizetések (SZJA, ileetékek, vámok, stb.)•Az alrendszerek befizetései a központi költségvetés felé•Állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések (privatizációs befizetések)•MNB befizetések (nyereségadó, osztalék)•Egyéb bevételek•Adósságszolgálattal kapcsolatos befizetések•Uniós elszámolások (pl vámbeszedési költség visszatérítés)
•Egyedi és normatív támogatások•Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása•Fogyasztói árkiegészítés•Lakásépítési támogatások•Családi támogatások, szociális juttatások•Központi költségvetési szervek kiadásai (bérek, dologi, stb.)•Az államháztartás alrendszerek támogatása (önkormányzatok, TB alap)•Civil szervezetek támogatása•Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai•Adósságszolgálat, kamattérítés•Tartalékok•Kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások (Vis major)•Állam által vállalt kezesség•Befizetés az EU-ba
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
SZINTEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS
Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik.
Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek,saját bevételekkel is rendelkeznek.
TERVEZHETŐSÉG
A tervezés során a három dimenzió (költségnem, költséghely és szakfeladat) nincs folyamatosan jelen. Ezáltal a tervezés nem kiegyensúlyozott és az egyes tervezési szintek dimenzionalitása eltérő.
A tervtáblák részletesek, de nem mindig konzisztensek. A tervezés során a különböző bontású (szakfeladat, intézmény, finanszírozási forrás) tervek bemutatása sok tervtábla együttes alkalmazásával valósul meg, melyekben az információk duplikálódnak.
A költségvetés tervezés elsősorban bázis alapon zajlik. Az éves költségvetés tételeinek meghatározása során alapvetően az előző évek adatait veszik figyelembe, csupán néhány tétel kalkulálása esetén (például a közüzemi díjak vagy a normatíva meghatározás) térnek el ettől a gyakorlattól. A bázis alapú tervezés következtében nem tervezhetőek a feladatok ellátásában bekövetkező változások, illetve nem érvényesíthetőek hatékonysági elvárások.
Ha nincsenek sarokszámok nehéz a tervezhetőség Tervezési nehézséget okoz, hogy az egyes település típusokra a
meghatározott szempontok figyelembe véve nem került jogszabályban rögzítésre a feladatok bontása. A különféle jogszabályokban alkalmazott lakosság szám szerinti differenciálás nem jelent megfelelő valóságos alapot az eltérő szabályok, főleg támogatási formák alkalmazására.
A TERV
VIGYÁZAT HAMISÍTJÁK!
IDŐHORIZONTOK
Rövid távú terv: maximum 1 évet ölel fel.
Középtávú terv: hosszabb, de jól áttekinthető időszakot ölel át. Általában 2 és 4 év közötti időszakra vonatkozik.
Hosszú távú terv: jellemzően 5 évre vagy annál hosszabb időre vonatkozik.
IDŐHORIZONT KITERJESZTÉS PÉLDÁI
Az Egyesült Államokban a költségvetési év október 1-jétől a következő év
szeptember 30-ig tart, a törvény a tárgyéven túli négyéves kitekintést ír elő.
Az Egyesült Királyságban április 1-jétől a következő év március 31-ig tart a költségvetési év, szokásosan hároméves prognózist terjesztenek a Parlament elé.
Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió tagállamai egységesen naptári évre készítik a költségvetést, de országonként eltér az, hogy a nemzeti parlamentek milyen időhosszra kívánják meg a távlatosabb kitekintést: Németországban ötéves tervciklusra készülnek a számítások, de csak éves adatokról szavaznak,
Franciaországban az éves büdzsét kötelezően hároméves költségvetési tervbe foglalják.
Az Európai Unió költségvetése hét évre szóló költségvetési keret, amelyről konszenzussal dönt az Európai Tanács (ilyen a 2007-2013 „pénzügyi perspektíva”). A hétéves keret irányszámai alapján azután a naptári évekre külön készül költségvetés, amelyről az uniós költségvetési eljárás keretében a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament együttműködésével évente döntenek.
KÉSZÍTÉS-ELFOGADÁS-KONTROLL 1.
Költségvetési Irányelv PM Kormány
Törvényjavaslat tervezetePM Kormány
Törvényjavaslat Kormány Országgy.
Általános, majd részletes vita 2 fordulóban (bev. és kiad. főösszeg,
hiány, többlet )
Országgyűlés(Országgyűlés
határozata)
Zárószavazás Országgyűlés
Zárszámadási törvényjavaslat Kormány Országgy.
KÉSZÍTÉS-ELFOGADÁS-KONTROLL 2.
XII. 31. I. 10. II. 28. a költségvetési év során
VI. 30. VII. 31.III. 31. V. 31. VII. 31. IX. 30. XI. 30.
A fejezetet irányító szerv vezetője a megtervezett bevételeket és kiadásokat egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel.
Az Országgyűlés meghatározza a költségvetési fejezetek bevételei és kiadási főösszegét és az egyenlegét.
A kincstári költségvetés elkészítése.
A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok meghatározása.
Az elemi költségvetés elkészítése.
A zárszámadási törvény tervezetének megküldése az ÁSZ-nak.
A Kormány benyújtja a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek.
A fejezetet irányító szerv vezetője megtervezi a fejezetbe sorolt költségvetési szerv és előirányzat bevételeit és kiadásait.
A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek.
A Kormány meghatározza a pénzügypolitika fő irányait.
Az Országgyűlés törvényt alkot a központi költségvetésről.Ennek hiányában: Alaptörvény 36.§(7) bek.
TÖBBÉVES KÖLTSÉGVETÉS PROBLÉMÁI Gazdaság kiszámíthatatlansága
szocialista időkre jellemző "régi szemét”
Külgazdasági tényezők nehezen kiszámíthatók olajár, árfolyam
Terv prognózisai nincsenek összhangban a valósággal inflációs adatok nem a vártként alakulnak
Rossz a külföldi piac szemszögéből óvatosabb befektetők
KORÁBBAN TRÜKKÖZÉSEK: INFLÁCIÓ ALÁBECSLÉSE
TOVÁBBI PROBLÉMÁK
Részletes költségvetés többlettámogatás a megnövekedő tervezési feladatokhoz
Közpénzekkel való gazdálkodás még alacsonyabb szintre kerül
Parlament szerepe háttérbe szorul Politikai alapon próbálják
átgondolt gazdaságpolitikai eszköz kellene
STABILITÁS
A végleges számok még sem annyira véglegesek?
Minek tervezzünk több évre előre, ha úgy is nagyobb módosítások történnek?
Lehetőség a szépítésekre? Minek ha lehetséges az egy éves költségvetés?
CÉL ? NEM !
CSUPÁN KÜLPOLITIKAI LÁTSZAT GESZTUS
Köszönjük a figyelmet!
MÓDSZEREK, TECHNIKÁK
Megkülönböztetés a finanszírozás alanya szerint: mire irányul a finanszírozás (intézmény, feladat)
A tervezés során alkalmazott technikák (teljesítményalapú, programköltségvetés, nulla bázisú költségvetés, bázisalapú tervezés)
Magyarország: éves költségvetés (naptári év) + 2 éves kitekintés (gördülő tervezés) – 1997 óta. “Kétéves költségvetés” is: 2x1 éves.
Az éves terv is 3 évet érint: tervezés, végrehajtás, zárszámadás.
Feladatok és hatáskörök szabályozása: Áht.
KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉS TÍPUSAI
• Erőforrás-orientált rendszerek (tételsoros, bázis alapú)• Eredmény-orientált rendszerek (program alapú, teljesítmény alapú)• Nullbázisú költségvetés
KÖLTSÉGVETÉS
Törvényben hagyják jóvá legkésőbb december 31-ig, meghatározott időtartamra szóló pénzügyi terv és nyilvántartás
„A költségvetés a magyar állam bevételeit és kiadásait magában foglaló pénzügyi terv.
Pénzügyi egyensúly megteremtése gazdasági növekedés, állam versenyképességének javítása
Nem teljesítése nem jár jogi szankciókkal Végrehajtása érdekében a kormány rendeleteket
alkot, jogszabályokat ad ki Alrendszerei
Központi alrendszer
Önkormányzati
alrendszerKözponti költségvetés
Társadalombiztosítási költségvetés
Elkülönített pénzügyi alapok mérlege
ÁLLAM BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI