Könyvtára Tudományos Múzeum Székelyudvarhely Rezs Haáz · 1-ször valahol a földvégét füllelnők, az az szé‑ lére jutnánk. 2. or. valamennyi ember a' földön egy azon

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

MÉRTANI FÖLDRAJZ

ELEMEI

ISKOLAI HASZNÁLATUL

MÁRKOVÍCS JAK AB

kir. tanító által.

MAROSVASÁRHELYEN,

nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel 1848.

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

Isten — — — A' legmagasb menny' 's aether* Uránai, Mellyek körülted rendre keringenek,

A' láthatatlan férgek , a te Bölcs kezeid remekelt csudái.

B.

BEVEZETÉS.

Milly nagy az Isten, 's melly dicső az ő or‑szága. Az egek hirdetik az Isten dicsőségét. Kiparancsolta a' napnak ,,kelj fel a' semmiből és országoly a világon? és a' holdnak> ,,jöjj' fel, 's világíts a' setétben? kicsoda azon építő mester kinek hatalmával e' mindenség terem‑tetett! a' véghetetlen bölcs, és hatalmas isten-nek munkái mind ezek.— E' nagy mindenség‑ben istenen, és önmagunkon kivül semmi sem érdekel inkább bennünket a' földnél, mellyben éltünk folyta alatt tartozkodunk. Ez ideigle‑nes hazánkat ismerni igenszükséges. Ha e* földnek más világtestekhezi visszonyai u. m. alakja, nagysága, mozgása, leiratnak, Mértani Földrajznak (geographia mathematica) nevez‑zük.— E' föld a' világnak csak egy kisded ré‑sze , csak egy csillag a' megszámolhatlan csil‑lagok köztt, azon számtalan — Herschel sze‑rént 74, mások szerént 140 millió — álló csil‑lagok, mellyek az ég boltozatán fénylenek, egyenként ugyan annyi, és még sok ezerszer nagyobb világok ezen mi világunknál.

§. 1. Földünk Alakjáróli balvélemény Régentén azt hivék hogy a' Föld lapos ka‑

rikához hasonló, melly az Óceántól körülvéve, abban mint egy úszik, 's annak nyugoti olda‑lán mindennap az Óceánba alá ereszkedett a' nap , az ellenoldalon pedig ismét feltűnt az ég boltozaton. Hogy ha ez így Volna, akkor:

1-ször valahol a földvégét füllelnők, az az szé‑lére jutnánk. 2 or valamennyi ember a' földön egy azon időben látná föl, 's le szállni a na‑pot, mi azonban még sincs úgy. '3-or Azon esetben Európából legalább jó távcsövekkel (telescop) más földrészeknek p. o. Amerika ma‑gas hegyeit szemlélhetnők, azonban ezeket semmikép sem láthatni.

§. 2. Földünk' Alakja. A' föld tehát nem lehet egy nagy lapály,

hanem golyó alakjával bir, t. i. a' sarkoknál valamennyire horpadt, közepén pedig az egyen‑lítő táján domborodottabb. Azonban ez csekély különbség. * Hogy a' mi földünk gömbölyű, arról több okoknál fogva meggyőződünk.

1-ó'r Minden ismert világtesteknek, nap, holdnak sat. imez alakja van, miért állna ki‑vétel gyanánt egyedül a' föld ?

2-or Csak gömbölyű test vet maga után gömbölyű árnyékot, de illyet vet a' földis, va‑lahányszor holdfogyatkozáskor árnyéka a' hold ráesik. A' tányért például nap, vagy gyer‑tya világánál lehet olly helyzetbe tenni, hogy annak árnya csak sujtásos légyen, nem pedig a' golyot, hogy az mindenkor karikát nemutas‑son.

3-or A' föld körül tett tengeri utazásokon gyűjtött tapasztalások 1519 óta, midőn a' me-rész Magellán az első illyenutat tette, többen, jelesen Cook, mintegy 40-er hajózták körül földünket, a' mellett egyik is soha vissza nem

A' föld tengellye , vagyis az egyik s a r o k t ó l a' másikig k é p z e l t v o n a l 1712 inföld, az egyenlítő a l a t t lévő á t m é r ő j e 1719 'g fél mf. tehát a' k ü l ö n b s é g 7 's fél uifőldel t e n n e .

fordult, de mindig előre ment, 's ugyan azon helyre értek vissza, a' honnan ki indultak, csak hogy ellenkező tájról. *

4 er A' tengeren vagy síkságon utazók a magosabb tárgyaknak csupán csúcsaikat látják megelőször, s csak közelitvén azokhoz láttat‑nak lassanként jobban kifejlődni. Itt nem fed-heti a' tárgyakat egyébb, mint a' föld'görbülete.

5-ör Ha az ember emelkedettebb helyek-ről p. o. hegyről, vagy toronyról a' síkra néz, a' látkör kerekdednek látszik: mindezeket ös‑szevetve, nem kételkedhetünk azon állitmá‑nyon, hogy a' föld alakja golyóhoz hasonlit. A' hegyek semmit sem változtatnak a' föld' gömbölyű alakján, mivel a' föld olly nagy, hogy e' tekintetben a' Iegmagosabb hegyek is hozzá képest ollyanok, mint a' tekén vagy golyon egy homokszemecske.

§. 3. Alaprendszer. Azon nagy tér, mellyet bizonyos állócsil‑

lag, vagy nap a' hozzá tartozó bujdosokkal, és mellék bujdosokkal elfoglal, világ v. nap‑rendszernek mondatik. (Systema Solis) A' nap rendszerről különfélék voltak a' vélemények. Az első neveztetett Ptolomaeusi rendszernek, Ptolomeusról Egyiptomban született görög Író-ról, ki K. u. a' 2-dik században élt. Szerinte a föld a' világrendszernek középpontja volt, és a' többi vilagtestek u. in. Nap, Hold, Vé‑nus stb. körülte forogtak.

E' hibás rendszerre következett a' Coper‑niki rendszer (Copernicus szülőhelye Thorn ,

• ) Dráke Ferencz 1580 (utazásának következtében burgonyát hozott Amerikából Angolhonba ) Cook 3 - o r tette meg földkörüli ú t j á t , Cruzenstern, Roos »tb.

Poroszhonban 1473 f 1543). A halhatlan Co-pernik szerént a' Nap mint egy gyülpontban áll, és körülötte a bujdosok, mellyek köze földünk tartozik, különböző' tavolsagokban ke-ringenek, továbbá hogy a' napnak egyedül ran egyszerű forgása, t. i. folyvást önmaga ten-gelye körül forog 25 nap, és 14 óra lefolyása a l a t t . (* ) < r r i

E' rendszerhez alkalmazta magat lycho de Brahe is (3 évvel Copernik halála utanszu-letctt) 2-dik Rudolph császár' hires csdlagasza, 's róla Tychoi rendszernek neveztetik. De ezen rendszer senkitől sem fogadtatik el, mivel a földet a' mindenség közepébe helyezi, es e kö-rül forog a' nap, és a' hold, a többi bujdosok pedig nem a' föld, hanem a' nap körül íorog-nak. A' csillagászok a' Coperniki rendszert fo-gadják el, mert a' nap sokkal nagyobb, mint minden bujdosok együtt véve

Jegyzet. M i v e l a ' föld g ö m b ö l y ű , azev t t o l ü u k i l t a l e l l e n b e n is l a k n a k e m b e r e k t i k l á b b a l v a n n a k lor i lu lva mife lénk , a zé r t labelleneknek f an t ipodes* n e -v e z t e t n e k , mégis e z e k , k ik a ' g o l y o mas o lda la , , l a k -nak , é p p e n a z o n o k b ó l nem h u l l a n a k l e , m e l l y okbó l m i ez o r s z á g n a k l akó i n e m esünk le : ugyan is a v i -l á g a l k o t ó j a fö ldünkbe o l l y e r ő t a l k a t o t t , m e l l y a l t a t m i n d e n t , mi r a j t a , ' s h o z z á k ö z e l t a l a U a u k , u , . 6 a >oz v o n , '8 m a g á h o z e r ő i e n c s a t o l j a . E z e n o k b ó l n y o m u l a l e v e g ő a ' föld felé, és m i »ánK, m e l l y az embe r t a fö ldhöz n y o m j a , és a t t ó l e l szakadn i nem enged , ; ezen o k b ó l n e m fordu lnak k i m e d r . i k b ó l a' fo lyov.zek es t e n g e r e k ; u g y a n e z é r t s ie t a lá a fö ldre az a l m a , k o , vagy a k á n n i a ' m i t a ' l evegőbe f ö l v e t e t t ü n k , es soha főn n e m akad a l evegőben . Így t e h á t a' l a b e l l e n e k i o l

«) H a teli á t a n a p b a n is l é t e z i k k ü l ö n b s é g nap es é j k ö z ö t t m i n t n á l u n k : k ö v e t k e z i k h o g y ezen a l lo cs i l l agnak egy n a p j a ma jd o l l y h o s s z ú , m i u t 26 fold, na ; . , és é p p e n o l l y h o t í z u e i«zaka ja >s.

ne a m o n d h a t j u k hogy Ok u»i a l a t t u n k l a k n a k t ők ( n o h a l á b b a l felénk vannak fo rdu lva ) s z i n t e úgy uuu\ l a k n a k úii a l a t t u n k . m i n t mi nem l a k u n k ő a l a t t u k . A* föld Síinél , n incsen sein fön t , sem a l a t t . A ' l á b e l l e n i e k n e k u' m iénkke l e l l e n k e z ő n a p i d e j ü k , és é j s z a k u k v a u .

§. 4. Láthatár. Ila valamelly helyről, melly minden felöl

szabad kilátást enged, körültekintünk , mindég csak egy kis részét látjuk a' föld felszínének, mellyben az ég, és a'föld egymást érinteni lát-szanak. Ezen kis rész, mellyet. a' szabadban ál-ló lát maga körül, tetsző láthatárnak v. lát-hörnek neveztetik, ( horizon apparens) mint-hogy mindenfelől kereknek tetszik, ha a' kilá-tás magas tárgyak által, millyenek a' hegyek, erdők, 's több effélék nem-akadályoictatik. Ha pedig a' föld kellő közepébe úgy képzeljük magunkat, hogy elvétetvén a' föld felső félgo-lyója (hemispheria) közép kerekségét láthatnék e' volna a' vuloságos hitkor (horizon verus ). A' műföldgolyon, a' talap szélén létező látkö-rün felvannak jegyezve az égnek 12 jegyei, és a' két naptár. A' látkör felett lévő legmagasabb pontot, vagyis azon pontot, mellyet a' sza-badban álló ember egyenesen a' feje felett kép-zel az égboltozatán tető, v. agy-pontnak (ze-nith) 's az ég boltozat másik oldalán, ennek ellenirányában lévő pontot pedig talp-pontnak (nadír) nevezzük.

§. 5. Tájékozás. A' láthatár a' nap állásához képest felosz-

tatik világ vagy égi tájékokra. Fő rilág táj négy vagyon: u. m. kelet, nyugot, dél, és észak, ti-zeknek megfelelnek ugyan annyi szelek : A' keleti szél — eurus— a' nyugoti — zephyrus — az északi — boreas— a* déli—-notus, v. auster. Azon tájck hol a' nap mártius, és september'

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

21-én fel kél, kelet,hol éppen a' mondott napekon alkonyodik, nyugotnalc mondatik. Ha már most az ember szét terjesztett karokkal úgy áll , hogy jobb kezével keletre, 's ballal isyu-gotra mutat, tehát éppen háta megett lészen dél, 's egyenesen előtte észak. (*)

§. 6. Műföldgolyó. A* műföldgolyó (glóbus terraqueus artifi-

cialis) a' főidnek egész felületét lerajzolva ál-litja elünkbe. Ez ha ünmaga körül forgattalik, két legvégső pontja legkissebbé sem mozog, és e' két legvégső pont görögül Pólusnak, az az sarokpontnak neveztetik, máskép forgáspont-nak is, minthogy végpontjai azon átmérőnek, melly körül a'föld forog. Ha e'két pontot gon-dolatban össze kötjük valamelly vonallal, melly a' golyó középpontján keresztül megy, c vo-nali földteng elynek (axis, v. diameter, átmérő)**) nevezzük.

A' földben nem létezik illy észrevehető tengely\ hanem azt, valamint más vonalokatis

• ) M i v e l nem m i n d e n h e l y , vagy tárgy é p p e n az é g | négy tájának fekszik ; és hogy a ' szél i r á n y z a t a e vagy a m a t á j u t á n k ö n n y e b b e n k i j e lö l t e s sék , ugyan a z é r t a ' v i l á g t á j é k o k n a k s z o r o s a b b m e g h a t á r o z á s o k v é -g e t t felvesznek ínég ( a* t engerészek ) 2 8 , 32 , 64 , s ő t t ö b b v i lág t á j é k o t is , ez t a z o n b a n csak a' t e n -g e r i u t a s o k n a k szükség i s m e r n i , kik egy u t i k a l a u z t a z az c o m p a s t h o r d o z n a k m a g u k k a l , m e l l y n e k t á b l á j á n n ' 32 v i l á g t á j é k k i v a n j e l e l v e , annak k ö z e p é n egy s z a -b a d o n forgó ( ' c s a k n e m ; mindég északra m u t a t ó m á g -nes t& á l l , hogy enné l fogva s z ü n t e l e n t u d h a s s á k h<jl j á r -n a k , és m e r r e k e l l m e n n i ü k , ha c z é l h o z a k a r n a k j u t n i .

•*) Á l t a l á n o s a n véve a ' f ö l d á t m é r ő j e azon egyenes v o n a l , m e l l y e t a ' föld sz i l i ének aká r m e l l y p o n t j á b ó l a ' f ö l d k ö z - p o n t j á n ( c e n t r u m ) k e r e s z t ü l a' fö ldsz iné -nek e l l e n k e z ő fe lé ie v o n a t t a t n i k é p z e l ü n k .

csupán gondoljuk , melIveket azonban a' tudó-sok a" füldgolyon láthatóvá is tették. E' vona-lokat ismernünk fülütte szükséges, mivel nél-külük azt sem tudnók meghatározni, ez vagy amaz ország, város, falu stb merre és hol fek-szik a' földszínen. E' vonalok: az egyenlítő, a' párhuzamok, és délkörök, mellyeknck alapjául a' földtengely vétetett föl az ő két végpontja-vai, vagyis a' két sarokkal.

A' két sarok közül egyik északi (pólus arcticus) másik déli (pólus antarcticus) máskép éj és dél-gönezöl.

Sarki kőris kettő van 20° foknyi, és 30 pereznyitavolságban a'sarktól, az egyik nevezte-tik északi Sifkkörnek (circulus poláris arcticus) a'másik déli sarkkörnek (circ. pol. antarcticus).

§. 7. A' föld' nagysága. A' földnek, mint gömbölyű testnek nagy-

sága: átmérője, kerülete, felülete, és testi tar-talma vagy tömege után határoztatik meg. A'

föld' átmérője 1720 mföldet tészen. Kerülete (circuitus) 5400 mf. ugyanis az egyenlítő í'el-osztatik 360 fokra (gradus; minden fok pedig foglal magában 15 mfüldet, e' szerint 360X15 =.5400. (*)

A' földnek felületét, vagy felső részét (su-perficies) nem lehet földrajzi mföldek szerint meghatározni, hanem csak négyszög • rnföl-

* ) H a va lak i a ' Földet k ö r ü l u t a z n i a k a r n á , és n a -p o n k é n t 6 mfölde t t en n e , h a r m a d fél év k e l l e n e a r r a . M e g j e g y z e n d ő , bogy a ' f ö ld ra j zban mindég földrajzi (geo-g r a p h i c u s ) m e r t f ö l d e t ve sznek fel, ha csak ny i lván m á s -féle n e m n e v e z t e t i k . A' fö ldra jz i mfóld pedig megegye-zik a ' n é m e t mfülde l , ez ped ig = 4 0 0 0 ől vagyis 10000 l é p é s , m i t jó gyalagos k é t óra a l a t t m e g j á r , l ovaknak e r r e fele i zükséges .

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

10 —

dek szerént. Négyszög mföld alatt pedig ér-tünk egy olly négyszögű tért, mellynek mind a* négy oldala egy egy mföld hosszú v. széles, már illyen négyszög mfüldet értve, a' földnek felülete =9,288,000 =rmf.

A' föld tömegét (massa terrae) vagy is azon egész (irt, mellyet az elfoglal, megint nem le-het egyenesen nyúló vagy • mfüldek után meg-határozni, hanem koczka, vagy köbmföldekkel, (*) testi köbtartalma a'földnek két ezermillio-nális több ii. m. 2602,560,000 köbösmf.

8. Egyenlítő. Párhuzamok. Képzeljünk egy ollyan abroncsalaku vonalt,

melly a' kétföldsarktól egyenlően távul legyen, 's a' földet mintegy átölelje, úgy ez a' földet két egyenlő u. m. északi, és déli félgolyóra osztja. Azért ezen vonal egyetilílőnek (aequa-tor) neveztetik. Ez, valamint minden körvonal akár kisebb, akár nagyobb légyen, 360° egy-forma részre osztatik , mik fokoknak neveztet-nek, minden fok ismét 60' perezre, és minden első perez 60" másod perezre osztatik. Egy fok 15 földrajzi mfóldet foglalmagában. Az egyen-lítőtől jobbra , és balra eső kisebb abroncs a-laku vonalokat párhuzatnoknak, v. párhuzamos köröknek (circuli parallelig nevezik azért, mivel párosan futván, egymástól mindenütt egyenlő távolságra vannak

§. 9. Délkör. Ha a' földgolyon egy vonalt képzelünk

melly egyik saroktól a' másikig ér , ezt délvo-nalnak vagy délkörnek (meridianus) nevezzük;

*> Kübinföld alatt értünk olly köbalaku testet, melly egy mföldnyi liusszu, ugyan annyi széles, és in»-gas is.

— 11 —

azért, mivel midőn a' <nap látszólag ezen a' kör-vonalon átmegy (delelés culminatio) akkor de-let hoz mindazoknak, kik azon délkör alatt laknak. Illy vonalokat gondolatilag annyit kép-zelhetünk, mennyinek egymás mellett helye van; hogy azonban ezen sok délkörökkel n földgolyó egészen be ne temettessék, csak 36-ot szokás venni fel, minden 10-ik fokon egyet. Mindeniket közülök elsőnek vehetni fel, mind-azonáltal közönségesen az neveztetik elsődéi-vonalnak, melly mintegy 200, tulajdonkép 192 's fél mf're Páristól nyugotnuk, 's közel a' Ferro nevü Kanari szigeten Afrika nyugoti részén átvonatik. Az angolok a'greenvich-it (olr Crienits) a' francziák a'párisit, a' magyarok a' budait, Erdélyben a* k. fehérvárit veszik el-sőül, s ujabb időben majd minden hely, mel-lyen csillagda vagyon saját délkörét szokta el-sőnek venni,

§. 10. Ecliptica. Azon kör , mellyen a' föld a' nap körül

forog, ecl/ptteának fogyatkozás körének, sőt hibáson napúijának is neveztetik, ha pedig kép-zeletileg az eclipticának mind a' két oldala mel-lett 'ollyan körvonalok huzattatnak, mellyek minden pontjaikban az eclipticával együtt ha-ladnak , e' lesz az állatkör (zodiacus). Az ecliptica 12 egyenlő részre, (mellyek 12 égi jeleknek neveztetnek) és 360 fokra oszlik, min-den jelre 30 fok jut, ha bár nem annyi időt töltis minden jelben a' nap, vagyis inkább a* föld. A' jelek a' régi egyiptusiaktól származnak.

Északra vannak. Kos, bika, kettős, rák, az oroszlán, és arató szifz.

Délre. Mérleg után ollár, nyilas, a'bak, kanta, halakkal,

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

Suat Aries, Taurus, Gemini, Cancer, Leo, Virgo, Libraque, Scorpio, Arcitenens, Caper, Ampliora,

Pisces. (*) §. 11. Napfordítói.

KTét napfordító, vagy térítő kür vagyon, az egyenlítőtől 23 1/5 foknyi távolságban, mel-lyeken tul a' nap soha sem halad, hanem mi-helyt oda érkezik pályáját megfordítja. Ezek közül egyike, t. i. az egyenlítő, és északi sa-rok között lévő nyári napfordító körnek, vagy rákfordítónak, (tropicus cancri) a' másika, mely az egyenlítő, és déli sarok között van, téli nap/ordító körnek, vagy bakfordítónak (tropicus capricorni) neveztetik.

§. 12. Vilárégal. A' vilárégal (clima mathematicum, astrono-

micum) tekintetbe veszi, mikép van a' föld tizinén a' napvilágosság elterjedve, vilárégal van az egyenlítőtől az egyik sarkkörig 24, a' másik sarkkörig is 24. Minden vilárégalban félórányi különbség vagyon a' leghosszabb napok köztt, azaz: a'nap félórával növekedik. Már pedig mi-vel az egyenlítőtől soha sem tér el a' nap igen messzire, azért a' világosságot nem fogyasztja, de nem is növeli a nap, azért az egyenlítőnél a' napok és éjek mindég egyenlők, ott a' nap áll 12 órából, az éj is 12-ből. Az egyenlítő-től a' sarkkörökig minden égalban félórával

*) Tavasz i j e g y e k : kos , b ika , k e t t ő s . N y á r i jegyek: rák, o r o s z l á n , s zűz . Ősz i j egyek : m é r l e g , o l l á r , nyi las . T é l i j egyek : b a k , k a n t a , h a l a k . E z e k azon c s i l l agképek í z e r i n t n e v e z t e t n e k , 's j e g y e z t e t n e k , m e l l y e k e n át m i n t egy 2800 évvel e z e l ő t t az ec l ip t i ca g o n d o l t a t o t t , í jegyei következők: ko3 V , bika tf, ki t tösa , rák ö , o-roszlán Sl > szűz llí , mérték scorpio ftl, tt) ila» J , bak 3., vízöntő ss , halak X •

növekedik a1 nap, és azcrt a? sarkköröknél a' leghosszabb nap 24 órából áll , az az 24 óráig nincs éj. Az északi sarok kör alatt a* nap Jú-nius 21-kén nem is száll le. A' sarkköröktől egész a' sarokig megint 6 égal van, az elsőben a' leghosszabb nap egy hónapig tart, az utolsó-ban , az az a' sarok alatt hat hónapig; ellen-ben az éj is hathónapig tart. Azonban hosszú éjeik az északi fény, a' csillagok' és hold' fé-nye miatt pompások, 's az éjet úgy ki világít-ják, hogy akkor ide 's tova utazni, és szán-kázni, sőt gyertya nélkiilis szinte olvashaínif •

13. Melegségégal. Fö!dövek. A- melegség - máskép geographiai égal

a napmelegségnek miképeni elterjedésén ala-pul.— A' föld a' rajta elterjedt melegség kü-lönbségéhez képestöt földövre osztatikf t. í.

forró, (zona torrida) két mérsékelt, (zonsr temperatae) és két hidegre, zonae frígidaei.

A' forró égöv (3,800,000 • ) fekszik az egyenlítő két felén, erre a' nap sugarai cgvr nesen esnek, azért az éghajlat igen meleg. a' napok, és éjek itt csak nem egyenlők. Az év-nek két része van egy száraz, vagy is nyár 7—9 és egy nedves vagy esős évszak 2—5 hónap folytáig, a' tél ismeretlen. A' nap fénye itt sokkal vakítóbb mint nálunk, 's az égboltoza-ta ott mind nappal, mind éjei olly szép tiszta

• ) A ' szé lesség 73 foka a l a t t a ' l e g h o s s z a b b nap 3 h ó n a p i g t a r t , 78 fok a l a t t 4 - i g . 84 a l a t t 5 ig, és a s a r o k a l a t t 6 - ig . A ' n a p t . i . csak a ' föld golyó* egyik felét v j l á g i t j a e g y s z e r r e , h o g y ha az e g y e n l í t ő n van m i n d a k e t s a r k r a szo lgá l v i l ágáva l ugyan azon időben ; azonban^ h a az e g y e n l í t ő t ő l e l t á v o z i k , ' s egyik sark felé koze lg , s annak v i l ágáva l fél évig s z o l s á l , akkor az e l -l enkező sa rk fél évig n é l k u l ö z e n d i a ' n a p ' v i lágát .

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

kék, hogy •egy esipet fellcgecskét sem láthatni r:ijta, 's éjelenként millió ragyogó csillagokkal vau bé hintve. A' lioldis fényesebb, de minél forróbbak a' napok, annál hidegebbek az éjsza-kák. Naplemente után a güzkür hirtelen meg hál, 's a' harmat olly bőven hull alá, hogy csőnek is beülhetnék, az utazók ruháját át áztatja.

A' két mérsékelt földöv (4,820,000 • m) fekszik a'naptérítő, és sarki körük közt. Er-re a* napsugarai mindég csaponyolag esnek, a-zért itt szelídebb meleg, és keményebb hideg van, sokkal nagyobb különbsége van a' nap, és éj hosszának, mint a forróban, és az évnek négy részei rendesen váltogatják egy mást, do néni egyszerre mint a két mérsékelt füldövön, hanem fölváltva. Majd egész Európa az északi mérsékelt földövben fekszik.

A' két hideg földöv a* sarki körök, és sarkak között van (. 760,000 Q r a ) ezekre a napsugarai harántékosan, mintegy elsikamolva esnek, azért itt a' hideg igen nagy, a' nap 24 órától egész hat hónapi kosszaságra nyúlik, a' mellyre egy éppen ollyan hosszú éj követke-zik, itt két része van az esztendőnek: egy hosszú ( 8—10 hónap ) tél, és egy rövid nyár (2—4 hónap folytáig) miért is a ' jég némelly tájain soha sem olvad el. Azonban égal jok csön-des, ritkán villámlik, nem dörög, eső nem e-sik,csak havazik. (*)

H a a ' föld f e lü l e t é t 12 egyen lő r é s z r e f e lda ra -b o l n é k , a b b ó l m a j d 5 rész a for róra , 6 n á l v a l a m i v e l tőbb a k é t m é r s é k e l t r e , és nem egy egész resz a h ideg földövre j u t n a . A ' fo r róöv lakó i árnyéktalanoknak ( a s c i i ) n e v e z t e t n e k m i n t h o g y b i z o n y o s időben á r n y é k o t o lda las t n e m v e t n s k . A' m é r s é k e l t öv lakü i egyar-

A' hibáson nevezett nap/ttjáról láthatni, hogy egyedül a' földgolyó közepén a' nap ha-tása majd folyvást egyeníő, mivel minden hely-zetben , mellyet a' föld forgásában elfoglal, a* nap soha sem esik túl a' rák, és a' bak napté-rítő körén, ar. az a* földgolyó közepének ha-tárain. így tehát sugarai majd mindig függő-legesen esnek a' földre, s e' miatt 0<t örökös nyár uralkodik. —Ellenben minél továbbmegy az ember a' földsarki körön a' föld sarok fejé, annál inkább megszűnik minden élet, és te-nyésztés. Azért a'földsarkot laktalannak tartiák.

Jegyzet. Az igazi v. természeti égalt C clima p h y s i c u i n ) megkel l k ü l ö n b ö z t e t n i a ' v i l á r , és m e l e g -s é g é g a l t ó l , m e r t a ' t e r m é s z e t i égal a ' l evegőnek egész m i n é m i i s é g é t , h i d e g é t , m e l e g é t , n e d v e s s é g é l , s z á r a z s á -gá t , e g é s z s é g e s , és ká ros vo l t á t foglalja m a g á b a n , a* u i i l lyennek t. i. a z egyes t a r l o m á n y o k ' , és v i d é k e k k i n t t a l a l t a t i k a ' kü lönfé le t e r m é s z e t i okok mia t t . I l l y e n o k o k : a ' szárazföld , és a t e n g e r e k . T o v á b b á a ' t a r t o m á -nyok fekvése, e m e l k e d e t t s é g e , f ö l d ü k m i v o l t a , .V s z e -lek s t b . Enny i fé l e o k o k n á l fogva a ' t e r m é s z e t i égal l e -h e t s z a r a z , nedves , h i d e g , me leg , m é r s é k e l t , for ró , for-r o n e d v e s , egészséges , egészség te l en .

§. 14. Ej napegyenlőség. Minthogy martius, és september 2l-ke azon.

két nap , mellyen mind a* két sarok egyenlő távolságban van a' naptól, akkor ezen ponto-kon a' föld kellő közepe egyenesen a' napnak van fordítva, 's ez okozza a' nappalnak, és éjeinek egyenlő voltát: az az a 'nap 's éj ak-kor az egész földön egyenlően hosszú , ez éj~

nyéhiaknah f h e t e r o s c i i ) n e v e z t e t n e k , minthogy- á r n y é r t k u k d é l b e n m i n d e n k o r ugyan azon t á j felé es ik , 11. m i az északi m é r s é k e l t ö v b e n é szak ; a ' dé l i ben dél felé V é g r e a* h i d e g üv l a k ó i kördmyékuak, (periscii,) m e n -n y i b e n á r n y é k u k dé lben k ü l ö n b ö z ő időben a ' l á t h a t á r 1

minden o lda la i ra ve tőd ik . / ' - •

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

napegyenlóségnek (aequinocfium) neveztetik; — és pedig az egyik tavaszi martius 21-kén, mert ekkor kezdődik a tavasz, midőn a' nap a' kos jegyhez jut , a másik őszi éjnapegyenlőség, september 21-kén, mert ekkor kezdődik az ősz, midőn a' nap a mérleghez jut. (*)

Jegyyzet. Azon délkörök, mellyek a' n ap fordító, és éj nap egyenlítő pontokon keresztül goudoltatuak, co-lurohnak neveztetnek.

15. Napállás. Napállás kétszer van: 1-ör a' nap jnnins

21-kén a' rák naptérítőhez jutván, erre lövellj függő sugarait, melly idő nyári 7iapállás idejé-nek neveztetik, ekkor van a' nap az északi fél-golyóhoz legközelebb, a' délitől pedig legtávo-labb , ugyanazért ekkor van az é. félgolyon a' leghosszabb nap. 2-or december 2'2-én, mikor a' nap a' baknaptérítőhez jut , ezen időt téli napállás idejének nevezik (solstitium hvemale) ekkor van az é- félgolyónak legrövidebb napja.

• ) M i v e l J u l i u s Caesa r 45 évve l K e . az évet k ö r ü l b e l ü l 10 p e r c z e l h o s s z a b b r a t e t t e , a zé r t m á r 1582 n a p , és é j nem m a r t . 21 -kén v o l t egyen lő , h a n e m m a r t . 1 0 - k é n , t e h á t 10 n a p p a l k o r á b b a n . A z é r t X I I I Gerge ly p á p a r e n d e l é , h o g y 1582 o c t o b e r 4 - k e u t á n m i n d j á r t a 15- ik ( n e i n az 5 - i k ) s zámí t a s sék az e lvesze t t 10 nap k i p ó t o l á s á r a , és e z u t á n l egyen ugyan minden 4 - ik év szökő év , de a ' t e l j e s századokra n é z v e is csak m i n d e n 4 - i k l e g y e n szökő , t e h á t 1600 szökő év , de 1700, 1800 , 1900 csak közönséges évek , ( m e l l y e k a ' J u l i u s féle n a p t á r s z e r é n t m i n t a ' r endes 4 - ik évek szökők v o l t a k ; de 2000 i smé t szökő év . A ' ka tho l i cu s o r szágok G e r g e l y ' n a p t á r á t e l fogadták, és pedig m i n d j á r t , a ' p r o t e s t á n s o k N é m e t h o n b a n 1700, az ángo lok 1752 , a ' svédek 1753. Csak az o r o s z o k , és minden görög h i tűek tartjak m e g a ' régi n a p t á r t , vagyis , az ó - s t i l t . é» mos t m á r 12 n a p -p a l h á t r á b b v a n n a k , p . o . u j é v ö k 13 -kán es ik , s j ö v ő ké t s z á z a d b a n 14-l .én. O k l e v e l e i k b e n mind a r e g i , mind az u j időszá in l í lás t m e g j e l l e m z i k ;

Mivel a' földgolyó déli fele az északival el-lentételesen áll, ennek folytában azon minden megfordítva áll , t. i. midőn mi a* naptól elfor-dulunk, az a' napnak esik, és midőn mi esünk a' naphoz, az elfordul a'déli goiyotól. Innen marf. 21-én midőn nékünk a' tavasz bé áll , ott ősz kezdet, junins 21-kén téleleje van, 's legrövi debb nap, december 22-kén nyárkezdet, s ieg hosszabb nap. (*)

§. 16. A' föld' forgása. A' föld nem függ csak csendesen nyugod-

va a' szabad égi űrben, hanem mint minden-bujdosónak keltös forgása van, a) öntengelye körül, (mint a' kocsi kerék tengelye körül.) nyugotról keletre, és b) a' nap körül.

A' föld forgásából pedig mi semmit sem veszünk észre, mert az részint igen gyengé-

*J M i n l h o g y m a r t . 2 1 - t ő l k e z d v e az északi fél-g o l y ó k ö z e l e b b fordul a ' n a p h o z , e r r e nézve a k k o r k e z -dődik a ' s z é p v. m e l e g i d ő s z a k , é s ped ig m a r t 2 1 - é n esik a ' t avasz kezde te , 's a ' n a p o k folyvást h o s s z a b b a k , ekkor az é. fé lgolyó mind ig t ö b b e t és t ö b b e t k e i ü l a ' napfe -l é , folyvást m e l e g e b b l e sz , 's nyá r kezdőd ik jun ius 21 -k é n , ekkor l e g h o s s z a b b n a p u n k van , 's l e g r ö v i d e b b é -j i ink , m i n t h o g y e ' n a p hosszaság m i n t e g y 8 n a p i g t a r t . ez nyá r i n a p - á l l á s ide jének n e v e z t e t i k . E z i d ő t ő l fogva az é. fé lgolyó i s m é t lassan lassan e l fordul a ' n a p t ó l , a ' n a p o k k issebbednek , in ig s e p t e m b e r 2 1 - é n n a p é» é j i s m é t e g y e n l ő v é lesz , 's n á l u n k az ősz kezdőd ik ; ek -k o r az északi fé lgolyó uiég fo lyvás t e l t a k a r o d i k a ' n a p e l ö l , l a ssan lassan hideg l e s z , 's d e c e m b e r 2 2 - é n k a p -j u k a ' t é l k e z d e t é t a ' l e g r ö v i d e b b n a p o t , l e g h o s s z a b b é j j e l , m i v e l ez a' n a p röv idség hason ló i , ig m i n t egy 8 n a p i g t a r t , ez idő té l i n a p á l l á s n a k n e v e z t é l i k . E k k o r az északi fé lgolyó, i smét l assan las«an fordulni kezd a ' n a p felé, va l amive l h o s s z a b b a k a ' n a p o k , inig m a r t 2 1 -kén az é jek egyen lőkké l e s z n e k , és az egész évfo lyam ú j r a kezdőd ik .

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

d<-n, részint pedig nagy gyorsasággal történik. Egy halkal uszó sajkán, vagy kocsiban is azt képzeljük, hogy a' távollévő hazak, és fák mellettünk szaladnak el , a' sajka pedig, vagy kocsi mozdulatlan áll.

§• 17. A'föld' tengelye körüli forgásának eredményei.

Ránk nézve az a' jótékony eredménye van a föld' tengelye körüli forgásának, hogy:

1-ó'r Ez által eszközli a' föld a' nappal, és éjnek változásait, mivel az mindig 24 óra alatt történik , ugy t. i. hogy a' föld mint homályos test világosságát szinte , mint melegségét a' naptól kölcsönözi, melly oldala tehát a'nap félé van fordulva, ennek nappalja, a túlsó oldal-nak pedig éje van. Ebből kitetszik, hogy a' föld valamennyi lakosának nincs egyszerre nappalja, és éje, sőt midőn némelyeknek haj-nallik , akkor másoknál estveledik, és igy megfordítva: midőn ezeknél a' nappal kezdő-dik, azoknál éj következik bé. (*)

2-or V föld' tengelye körüli forgásából lehet az égi testek' u. m. a' nap, hold, és csillagokét megmagyarázni; mert az alatt míg a' fold nvugotról keletfelé valósággal tengelye körül megfordul, az emiitett égi testek az ég' boltozatával együtt keletről nyugotnak látsza-nak keringeni, igen is csak tetszőlegesen, 's ezt onnan tudjuk, mert a' föld forgása kétségki-

*) Mive l k e l e t r e forog a ' föld, t e h á t m i n é l köze -l e b b esik va lamel ly t a r t o m á n y , vá ros s t b . k e l e t r e , a n n á l e lőbb ke l l azon a ' napnak fölkelni , reggelnek, délnek . de estének is l enn i . E u r ó p á b a n Oroszor szágnak m i n t lege lső kelet i t a r t o m á n y n a k lege lőször , l s lándnak pe» dig, m i n t l egu to l sónak l e g u t ó l j á r a van reggele , dele, 's es té je .

v i i l i , 's u' külszín olly gyakran csal, mint az elébb felhozott példája a' sajkának mutatja. (*)

18. § A' földnek napkörüli forgása. Hogy a föld forog a' nap körül, nem pe-

dig a' nap a föld körül, igen hihető leszen a-zon körülmény által is, hogy sokkal természe-tesebb azt feltenni, mintsem a' sok ezerszer nagyobb nappal, 's a' számtalan csillagokkal olly sok millió mfbői álló hosszú utat napon-ként a' föld körül tétetni (**)

Azon pálya, mellyet a' föld a' nap körül évenként fut, 181 millió mföldre tétetik, ha tehát azon végig utazni akarnánk, ahoz sok ezer év megkívántatna, legalább több 258 ezer évnél. Mivel pedig a' föld e roppant utat egy év alatt végig futja, azért ez olly sebes-séggel történik, hogy abból minden órábán el-végez 15,000 mf, és minden perczben 240 mf.

A' földnek napkönili utja hosszúkás, vagy is tojásdad alakú, a' nap pedig a' föld pályá-

*) Mindezek e l l e n é r e az t szok tuk m o n d a n i : a ' n a p fel kél , vagy l eha lad , ennek nem más egyébb az oka , hanem mive l az emberek sok ideig igy vé l eked tek , ma i nap ig is m e g t a r t o t t á k a ' közönséges szólás m ó d o t .

**) Ez éppen annyi t t enne , m i n t h a valaki az t k í -v á n n á , hogy az egész t á j é k k ö r ü l t e fo rog jon , hogy a z t végig nézhesse 5 vagy ha ki azt á l l í t a n á h o g y az egész h á z k o n y h á s t u l , és t ü z h e l y e s t ő l , egy nyá r son l évő p a -csir ta k ö ' ü l forog.— Ugyan i s a ' n a p n a k t ö m e g e 3 5 5 , 0 0 0 -szer o l ly nagy m i n t a ' földé, 's 7 0 0 - s z o r o l ly n a g y m i n t azon égi tes teké , me l lyeke t v i lágával e l e v e n í t . Á t m é r ő -j é n e k nagysága = 1 8 0 , 0 0 0 mf. 's 1 , 4 0 0 , 0 0 0 földgolyó e l f é rhe tne a ' n a p be l se j ében .

A' n a p tö inü t t sége a ' földének csak negyedé t tesz i , 's ha feltesszük, hogy a ' föld á l a l j á b a n 5 - s z ö r o l ly ne-héz , min t a ' v íz , 35 ,500 földgolyó annyi t nyom, m i n t a ' nap.

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

i i a k nem éppen középpontján áll, tehát a'föld-nek az esztendő egyik részében közelebb kell alioz esni, másikban pedig távolabb kell attól lennie, közelebb estét, melly 20 1/2 millió mf. tesz, napközeinek (perihelion) távolabb estét pedig, melly 21 1/2 mii. naptávolnak {aphelion) nevezik. A'földnek napkörüli utja illy alakú.

§. 19. A' föld' tiajikörüli forgásának eredményei. Hogy a' föld mint kissebb égi test a' nap

körül forog, onnan is kitetszik, mert különben nem tudnók meghatározni a) az év hosszának okát. 6) az évszakok változásait, c) a' nappalok hosszaságának különbséget, d) a' nap és hold fogyatkozást. Lássuk rendre.

1-ör Azon időközt, mellyre a' földnek ezen keringéshez szüksége van, egy évnek ne-vezziik, vagyis 365 n. 5 óra, 49' perez, és 50" másod perez.

2-or Az évszakok változásait u. m. a* ta-vaszt, nyarat, őszt, és telet szinte a' földnek nap köriili futása okozza, melly keringésnek egyik felén a' napnak sugarai rézsut, és gyen-gén lövelnek a' földre, és szerzik a' hideg év-szakot, (az őszt, és telet) másik felén felülről egyenesebben lövelnek ránk a' napsugarak, és szerzik a' melegebb évszakot (a ' tavaszt, és nyarat).

3-or A' nappalok hosszaságának különbsé-gét megint földünknek napkörüli keringése o-kozza: mikor t. i. a' föld olly tájékokon jár a'

nap körül, honnét annak sugarai egyenesen rá szolgálnak, ekkor a' nappal sokáig tart, az éj kevés órákig; ellenben mikor a' föld olly tá-jékokon jár a' nap körül, honnét ennek sugarai csak rézsut szolgálhatnak rá, ekkor fénye nem sokáig tart, a' nap rövid, az éj pedig hosszú.

4-er A' földnek napkörüli keringése által a' nap és hold fogyatkozások ekép származnak. Minthogy a' hold éppen olly formán forog föl-dünk K ö r ü l , mint a'föld a' nap körül, ezen keringés alatt vagy a' hold megyén el (újulás-kor) a' nap és a'föld között, vagy a föld (hold tölte idejekor) a' nap és a' hold között fut el. Az eiső esetben t. i. mikor a' hold a' nap, és föld között megyen el, ekkor mint homályos égi test elfogja előlünk a' nap világát, vagy egészen, v. résznyire, és árnyékát főidőnkre veti. Ezen tünemény napsötétségnek, v. nap-fogyatkozásnak neveztetik, elég hibásan, mivel a' nap ez által semmi változást nem szenved, csak a' föld előtt menő hold fogja el a' nap-nak sugarait. A' 2-dik esetben az az : mikor a' föld éppen a' nap és a' hold között fut cl, elfogja a' föld a' nap' sugarait a' hold előtt, vagy egé-szen, v. résznyire, és a' föld a' holdra veti ár-nyékát. E' tünemény helyesen neveztetik hold sötétségnek, v. fogyatkozásnak, mert a' hold a* naptól kapván a' világító sugarakat, ezek meg akadályoztatván, a' hold világosság nélkül ma-rad. (*)

*) A ' h o l d , m i n t fö ldünknek kísérője ( s a t e l l e í ) n e m csak t enge lye k ö r ü l forog, hane in fö ldünket n a p k ö r ü l i ú t j á b a n k ö v e t v é n , k ö r ü l ö t t e is ker ing . A ' h o l d n a k föl-d ü n k t ő l i l e g n a g y o b b t ávo l sága . = 5 5 0 0 0 , l e g k i s e b b — 4 8 Ü 0 0 , ' k ö z é p — 5 1 , 5 0 0 inf. F e l ü l e t e igen h e g y e s v ö l -gyes , a' fold kö rü l i u t j a t m e g j á r j a min t egy 28 n a p a l a t t .

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

20. Földünknek az égi testekhezi viszonya. Ha szemeinket derült estvén az égboltozat

felé emeljük , számtalan nagyobb kisebb csil-lagokat látunk, ezek köztt észrevehetjük azon különbséget, miszerint számtalanok kölcsönös egymáshozi állásukat nern változtatják, nérnel-Jyek pedig változtatják. Ezek bujdosók , ama-zok állóknak (stellae fixae) neveztetnek. Az álló csillagok saját fénnyel ragyognak , feltűnő az úgynevezett téjut (via lactea ) melly nem e-gyéb, mint temérdek sokaságú csillagoknak földünkig ható gyönge fénye. Az álló csillagok távolsága meg nem határozható, igy Sirius Na-pon tul a' hozzánk legközelebb álló csillag, olly messzére esik, hogy egy ágyú golyónak oda érkezésre 600,000 évre volna szüksége.

Legközelebb álló csillag a' nap ( © ). A' bujdosók e' körül különböző távolságokban keringenek, 's csak a' naptól kölcsönzött vilá-gossággal fénylenek— fő , mellék, és üstökös bujdosókra osztatnak, Fő bujdosóknak (plané-táé) azok neveztetnek, mellyek közvetlenül a' nap körül keringenek, mellék bujdosóknak azok, mellyek ezeket utjokban kisérvén körü-löttük mozognak, üstökösöknek (cometae) azok, mellyek az égboltozaton világló üstökkel vagy farkkal ellátva időről időre megjelennek.

A' fő bujdosók száma 13, kísérőié 18. 11-Jyen kísérője a' földnek van 1, Jupiternek 4 , Saturnusnak 7, Urannak 6.— A' főbujdosók Copernicua szerint körökben, Kepler szerint pe-dig tojásdad alakban keringenek a' nap körül következő renddel, 's következő távolságban.

V * holdnak h fordulalját a' föld körül hó/dnapnak ne-vezzük. 18 év, és 210 na|> mán a" nap és holdfogyatko-zások ugyan aionjiendben térnek viszsza.

Név. At mérő Nap tói j távolsága

Merkúr. Venus Föld Márs Vesta Astrea Juno Ceres iPallas lJupiter Saturn Urán Neptun

600 mf. 1660 „ 1720 „ 930 „

60

310 350 450

20000 15000 7500 9071

8 mii. mf. 15 21 1 2 31 49 53 1/2 55 56 57

101 1/2 197 1/2 396 746

»» 55 5) 55 )) I) >J 5> 55 »» 5> 55

ev

NapkörüÜ keringése.

óra".

I 3 4 4 4 4

11 29 84

217

87 224 365 321 225 50

131 220 221 314 116

9 141

23 17 6

16

16 13 15 20

lameI h T > S ° g y " , i n é l k ö z R , e b b van va-amey bujdoso a' naphoz, annál rövidebb az esztpri H , n " t á V í a b b C S Í k a t t ő J ' hosszabb

és 2 T ó S ' M : g M e r c u rx

b a n - - csak 87 >apig es 23 oraig tart, az alatt Névtanban em* legszélső bujdosóban 217 olIyan év t lVl ol Jyan nap, mint millyen a' mi földünkön van c u L SV- C T n < 1 < , , U ' Z ' k ü v e ^ e z e s k é p e „ Mer. curban ,ge„ ,amar, Neptunban periig igen as-S i í í " ^ 1 " . 1 Mi.ly1a.4n kell életnek A n . T I T - ' * * t o k i i « t a i t a n i

9 év i ^ V e S f 0 r / í i í ü V 0 1 , M e ; c u v h ü z

tához 62, Junohoz e ^ ^ t p ^ % V e , -

év iilatí s mJoU > Sacurnughoa 252, 's U^nhoz 507

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

Jegyzet:Mikor a' naptárban (kalendáriomban) ez van írva: ebben az ésbenUralíodó bujdosó Márs vagy S a t u m stb. az nem jelent egyebet minthogy abban az evben a nap' út jában ez v. amaz bujdosó esik Földünkhez leg közelebb. De ennek a mi földünkre semmi befolyást, v. babonás erőt tulajdonítani nem kell, annál kevésb-bé rajtunk való uralkodást, melly egyedül az isten dolga mennyen földön. A' régiek sokat foglalkozanak az égi testekkel, 's azokkal ugyan sokan vissza eltek jóslatra. Hogy mire valók azok a számtalan ragyogó csillagok? azt az ember nem tudja elgondolni bizo-nyoson, minden esetre az istennek hatalmat es dicső-ségét hirdetik mi nékünk, és a' világ miden egyeb o-kos lakosinak, mert hogy a többi csillagoknak is Van-nak lakosaik: az semmi kétséget neui szenved.

Ha valahonnan, ugy a' roppant alkotmány-nak,- mellynek a' mi földünk csak kis mák-szemnyi részecskéje—teremtéséből tűnik ki leg inkább az istennek határtalan hatalma, ós böl-csesége, mellynek elgondolására lehetlen hogy a szük korlátok köxé szorított ember' elméje az isten imádására ne ragadtassék, mert ,az egek hir-detik az Isten' dicsőségét'.

GYAKORLATOK A MÚGOLYON.

§. 1. Földrajzi szélesség.

Valamelly helynek az egyenlítőtől; távol-sága földrajzi szélességnek neveztetik. Éspedig ha az adott hely az egyenlítőtől észak felé fek-szik —északi— ha pedig délre fekszik —déli szélességnek mondatik.

Az adott hely' földrajzi szélességének fokai számitatnak a* rézdélkörön (meridianus aenens vagy déli gyürü, földéikor) az egyenlítőtől a' sarkok felé , egész az adott helyig. Ha tehát valamelly helynek földrajzi szélességét akarjuk meghatározni, akkor az adott helyet a' déli gyű-rű alá visszük, azon pont vagy szám, melly alatt a' hely fekszik, a' keresett szélességet mutatja. (*)

Ha a' keresett szélességnek foka szoroztatik 15-el, a' szorozmány leend azon helynek az egyenlítőtőli távolsága.

Jegyzet. Bécsnek, Posonynak, Kassának északi szélessége több valamivel 48, Budának 47 foknyinál. Kolosvár' földrajzi szélessége a' Ferroi délkör szerint több 46° foknyinál.

Ha az adott helyet a' déli gyürü alá visa-szük, és a' sarkot a látkörtől a mar kikere-sett szélességnek fokára emelyük , e' lesz a

• ) Azon h e l y , mellynek földrajzi szélessége is-meretes, ekép' találtatik fel .• a* déli gyűrűvel vágásiét az adott fok alatt az egyenlítő, 's a' kérdéses hely a. déli gyürü alatt létezik.

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

sarknak latkor feletti távozása, ez pedigjark-ernelkedésnek (elevatio poli) neveztetik. (*)

§. 2. Földrajzi Hossz. Valamellv helynek az első délkörtőli távol-

sága földrajzi hossznak mondatik. Es pedig ha a' hely kelet felé fekszik keleti, ha nyugotra, nyugoti hossznak mondatik. A' hely hosszanak fokai számitatnak az egyenlítőn a' Ferrot del-vonaltól egész az adott helyig, tehát az adott helyet vigyük a' déli gyürü alá, ez az egycnh tón a' hossz fokot mutatja. Kolozsvár földraj-zi hossza 41°. ,

Jegyzet. K é t l i e lynek egymas to l i t á v o l s á g á t e k e p l e h e t k i t a l á l n i : igen v é k o n y s o d r o n n y a l meres sek a k e r -déses t ávo lság , 'S az egyen l í t ő re i l l e s z t v e keressük k i . h a n y fokot tesz az e m l í t e t i t á v o l s á g ; ' s 1 5 - e l s zo roz t a s sek a s z o r o z i n á n y l eend a ke re se t t t ávo lság .

§. 3. időpont meghatározása. Hogv akár melly helyen, és időpontban

hány óra van? ekép' lehet kitalálni. Lakhe-lyünket a' déli gyürü alá visszük, az óramu-tatót pedig a műgolyon azon számra, mellyet számlálunk azon időpontban. Már ha az óra a' keleti részeken kerestetik , forgatjuk a' golyot nyugotra, ha pedig a' nyugoti részeken keres-tetik, akkor keletre, míglen az adott hely a déli gyürü alá ju t , a' mutató pedig meghatá-rozza hány az óra az adott helyen.

Hogy pedig valamelly helyen hány az ora mikor p. o. nálunk a déli 12?— Lakhelyün-ket a déli gyürü alá visszük, a' mutatót pedis

* ) G o n d o l j u k hogy va lak i az e g y e n l í i ő t ó l a ' s a r -k o k v a l a m e l l y i k e felé u t a z i k , ez * s a r k o t a n n y i r a l a t a n d -ja a' l á t k ö r b ő l , m e n n y i r e az e g y e n l í t ő t ő l e l t á v o z i k : h o n -n a n k i t e t se ik liogv a" sárk emelkedése = a ' he ly szé le s -ségével.

12-re 's a' golyot forgatjuk míg az adott hely a' déli gyürü alá esik, a mutató a' kivánt ó-rát jeleli ki. Iláwj az óra Teheránban, Pekingben, London-

ban mikor nálunk a déli 12? §. 4. A' nap' felkelése, v. lemente időpont-

jának kitalálása. A' nap' felkelése, v. lementének időpontját

bizonyos helyre, és nappalra nézve ekép' tud-hatjuk : 1-ör a' golyó állitatik az adott helye-ni sark emelés szerint. 2-or a' naputján ki kell keresni a' nap' helyét, Vagyis azon pontot, mellyen van azon időben (látszólagosan) a'nap, e* pontot vigyük a' déli gyürü alá, a' mutatót pedig 12-re. 3-or ha a' nap felkelte kerestetik, a' golyot fordítjuk keletre, ellenben nyugotra addig, mig a' nap helye, vagyis a' kikeresett pont a' láthatárig jut , a' mutató pedig kijeleli a' nap' felkelését vagy lementét.

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y

Haá

z R

ezső

Múz

eum

Tud

omán

yos

Kön

yvtá

ra

Szé

kely

udva

rhel

y