kivetel.vp

MALCOLM GLADWELL

KIVÉTELESEKA siker másik oldala

A fordítás alapja:Malcolm Gladwell: Outliers: The Story of Succes.Little, Brown and Company, 2008

© Malcolm Gladwell, 2008

Fordította © Márton Róza Krisztina, 2009

Szerkesztette: Falcsik Mari

Borítóterv: Kánvási Krisztián

A könyv megjelenését a Sicontact Kft. támogatta.

HVG KönyvekKiadóvezetõ: Budaházy ÁrpádFelelõs szerkesztõ: Falcsik Mari

ISBN: 978-963-9686-70-0

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteittilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formábanvagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon –a kiadó engedélye nélkül közölni.

Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2009Felelõs kiadó: Szauer Péter

www.hvgkonyvek.hu

Nyomdai elõkészítés: Sörfõzõ Zsuzsa

Nyomás: Dürer Nyomda Kft.Felelõs vezetõ: Kovács János

TARTALOM

BeköszöntõKIVÉTELESEK VAGY KIVÉTELEZNEK VELÜK? 9

BevezetésA ROSETÓI REJTÉLY – „Ezek az emberek egyszerûen

az öregségbe haltak bele! Ennyi.” 11

Elsõ rész – AZ ISTEN LÁBA

Elsõ fejezetA MÁTÉ-EFFEKTUS – „Mert mindenkinek, a’ kinek van,

adatik, és megszaporíttatik; a’ kinek pedig nincsen,attól az is elvétetik, a’ mije van.”* 23

Második fejezetA 10 000 ÓRÁS SZABÁLY – „Hamburgban naponta

nyolc órán át kellett szünet nélkül játszanunk.” 43

Harmadik fejezetA ZSENIKKEL AZ A BAJ… 1. rész – „Egy kisfiú magas

intelligenciahányadosa nem jelent túl sokat, ha egy egésziskolányi okos kisfiúval van dolgunk.” 74

Negyedik fejezetA ZSENIKKEL AZ A BAJ… 2. rész – „A hosszadalmasan

elhúzódó tárgyalás végén arra jutottak, hogy Robertfeltételesen szabadlábon maradhat.” 98

Ötödik fejezetJOE FLOM ESETÉNEK HÁROM TANULSÁGA – „Mary kapott

egy negyeddollárost.” 122

Második rész – ÖRÖKSÉGEK

Hatodik fejezetHARLAN, KENTUCKY – „Halj meg úgy, mint egy férfi,

ahogy a bátyád halt meg!” 167

Hetedik fejezetA LÉGI KATASZTRÓFÁK ETNIKAI ALAPÚ MAGYARÁZATA –

„Kapitány, a meteorológiai radar már eddig isnagy segítségünkre volt.” 183

Nyolcadik fejezetRIZSFÖLDEK ÉS MATEKTESZTEK – „Aki képes pirkadat

elõtt kelni az év 360 napján, az gazdaggá fogjatenni a családját.” 232

Kilencedik fejezetMARITA DÖNTÉSE – „Mostanában már csak KIPP-es

gyerekekkel barátkozom.” 257

ZárszóJAMAICAI TÖRTÉNET – „Amikor a félvér utódok megszülettek,

azokat már felszabadították.” 277

FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS JEGYZETEK 293

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 311

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 313

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 315

8 TARTALOM

BEKÖSZÖNTÕ

KIVÉTELESEK VAGY

KIVÉTELEZNEK VELÜK?

Malcolm Gladwell kényes témáról írt könyvet: a kivételesenmagas csúcsokra feljutott tehetségek érvényesülésének hátteré-rõl. Gladwell a HVG Könyveknél immár harmadik kötetekéntmegjelenõ új mûvében nem tör tudományos babérokra, ha-nem a maga sajátos közírói eszközeivel hívja fel a figyelmet arra,hogy az érvényesülésnek igencsak összetett receptje van, ami-ben a szerencsének és egyes furcsa szelekciós szempontoknakegyaránt fontos szerep jut. Ez a siker „másik oldala” – ahogya könyv alcíme mondja – fontos és érdekes téma a mai hihetet-lenül felgyorsult, versengõ világban, ahol a csúcsra feljutottemberek történetének többnyire csak a ragyogó oldalát mutatjafelénk a média.

Ez a könyv azoknak a kivételesen tehetséges embereknek atörténetét dolgozza fel, akik képesek voltak érvényesülni is.Gladwell kimutatja az általa elemzett sikertörténetekbõl, hogyaz outlier, a kimagasló kivétel egyáltalán nem csak a veleszüle-tett tehetség és az állhatatos szorgalom révén válik ki a tehetsé-gesek közül. A kivételesen nagy siker receptjében a kimagaslóeredményt mindig több, önmagában is bonyolult összetevõ biz-tosítja együttesen, köztük olyan elemek, mint a történelmilegszerencsés idõzítés, az erõs társadalmi-családi háttér – vagy akisközösség összetartása, a környezet támogató hatása.

Ez utóbbiról, az összetartó csapatról és a környezet támogatóhatásáról az ESET-nek dolgozva sokat tanulhattam az elmúltévekben. A NOD32 vírusirtó szoftvert fejlesztõ ESET életében

rendszeresen elõfordulnak az olyan helyzetek, mint vész ese-tén az utasszállító repülõgépek pilótafülkéiben – amilyeneketGladwell könyve a légi katasztrófákat elemzõ fejezetben bemu-tat. Egy-egy víruskitörés alkalmával gyorsan, határozottan kellcselekednie mindenkinek, a víruslaboratórium munkatársaitólkezdve az ügyfélszolgálatot teljesítõ szakemberekig bezáróan.És Gladwell könyve a „kivételezett kivételesek” történetébõlugyanarra helyezi a hangsúlyt, mint amit én tapasztaltam azESET-nél: nagy siker nem érhetõ el másképp, csak a szûkebb éstágabb környezet támogatásával – beleértve ebbe a vállalatikörnyezetet is. A vállalati, piaci siker tekintetében ez azt jelenti,hogy csak a hatékony csapatmunka segítségével tarthatunklépést eddig sosem látott tempóban változó világunkkal.

Remélem, a Kivételesek hozzájárul ahhoz, hogy Magyarorszá-gon a tehetségek kibontakozása számára jobb, kedvezõbb, ki-egyenlítettebb esélyeket biztosítani képes társadalmat építsünk.

Széll András pszichológus,a Sakkom Interaktív

PR- és marketingkommunikációsügynökség ügyvezetõje

10 BEKÖSZÖNTÕ

BEVEZETÉS

A ROSETÓI REJTÉLY

„Ezek az emberek egyszerûen az öreg-ségbe haltak bele! Ennyi.”

1.

Roseto Valfortore az Appenninek elõhegységeiben bújik meg,Rómától 160 km-re délkeletre, az itáliai Foggia tartomány-ban. A kisváros, a középkori települések mintájára, egy köz-ponti, négyzet alakú tér köré szervezõdött. A négyzet egyikoldalán a Palazzo Marchesale, az egykor nagy földbirtokokkalrendelkezõ Saggese család palotája áll. A másik oldalon árkád-sor vezet a Madonna del Carmine, azaz a Karmel-hegyi Boldog-asszony templomához. Körben pedig kétszintes, piros cserép-tetõs kõházikókkal szegélyezett keskeny kõlépcsõk szaladnakfel a domboldalra.

Roseto lakosai – nevük olaszul: paesani – évszázadokig már-ványt bányásztak a környezõ hegyek kõfejtõiben, vagy a telepü-lés alatt teraszosan kiképzett földeket mûvelték meg. Regge-lente 6–8 kilométert gyalogoltak lefelé, majd este megtettékugyanezt a nagy utat, felfelé. Nehéz életük volt. A kisvároslakossága szinte teljes tudatlanságban és keserves nyomorbanélt. Egészen a XIX. századig szinte semmi remény nem volta változásra és a felemelkedésre, ám akkor Rosetóba is elju-tottak az ígéret földjérõl, az óceánon túli hatalmas országrólszóló mendemondák.

1882 januárjában tizenegy rosetói – tíz férfi és egy fiú – keltútra, és hajóval New Yorkba utaztak. Elsõ amerikai éjsza-kájukat egy kocsma padlóján töltötték a Mulberry Streeten,

Manhattan Kis-Itália nevû negyedében. Utána merészen nyu-gatnak vették az irányt, és végül mintegy másfélszáz kilométer-rel arrébb találtak is munkát: palabányásznak álltak a pennsyl-vaniai Bangor városának közelében. A következõ évben újabb15 rosetói kerekedett fel, hogy kivándoroljon Itáliából Ameri-kába, és jó néhányan közülük szintén Bangorban kötöttek ki,ahol csatlakoztak palát bányászó honfitársaikhoz. A kivándor-lók leveleikben rendre beszámoltak az otthoniaknak az Újvilág-ban rejlõ csodás lehetõségekrõl, és hamarosan egyre több rosetóicsomagolta össze a motyóját, hogy szerencsét próbáljon Penn-sylvaniában. Végül az eleinte szerényen csörgedezõ kivándorláshatalmas hullámmá dagadt. 1894-ben már nem kevesebb mint1200 rosetói õslakos folyamodott amerikai útlevélért; az õsivároskában egész utcák néptelenedtek el.

A betelepült rosetóiak elkezdték felvásárolni a Bangor köze-lében fekvõ dimbes-dombos, sziklás területeket, amelyeket sze-kerek vágta meredek kerékcsapás kötött össze a várossal. Két-szintes, palatetõs kõházikókat építettek, szorosan egymás mellé,a domboldalra fel- és leszaladó keskeny utcácskák mentén. Épí-tettek egy templomot is, amelyet a Karmel-hegyi Boldogasszony-nak ajánlottak, a fõutcát pedig, ahol a templom állt, a nagy olasznemzetegyesítõ után Garibaldi útnak keresztelték el. EleinteÚj-Itáliának nevezték a városukat, de hamarosan átkereszteltékRosetóra, ami nagyon is helyénvalónak látszott, lévén szinte ateljes lakosság ugyanabból az olasz városkából származott.

1896-ban egy tevékeny és lelkes ifjú egyházfi, Pasquale deNisco atya lett a Karmel-hegyi Boldogaszony templom papja.De Nisco spirituális gyülekezetet kovácsolt a hívekbõl, és szá-mos egyházi ünnepet szervezett. Arra bátorította a városkalakóit, hogy tisztítsák meg, tegyék mûvelhetõvé a környezõ föl-deket, termesszenek hagymát, babot, krumplit és dinnyét, ésültessenek gyümölcsfákat a házuk mögött húzódó hosszú par-cellákon. Magokat és hagymákat szerzett nekik; a város életrekelt. A rosetóiak disznót hizlaltak a hátsó udvarokban, és bort

12 BEVEZETÉS

készítettek saját termésû szõlõjükbõl. Megjelentek az iskolák,a parkok, zárda is épült, temetõt is nyitottak; a Garibaldiúton pedig szatócsboltok, pékségek, éttermek és kocsmák nyíl-tak. Több mint egy tucat mûhely létesült, ahol blúzokat varrtaka konfekcióruházati piacra. A szomszédos Bangor lakossága túl-nyomórészt Angliából és Walesbõl származott; a másik szom-szédos városban leginkább németek éltek. Ha belegondolunk,hogy angolok, németek és olaszok akkoriban milyen ferde szem-mel néztek egymásra, nem csoda, hogy Roseto továbbra is kizá-rólagosan a rosetóiaké maradt. Az 1900-as évek elsõ évtizedei-ben Roseto utcáin andalogva csak és kizárólag olasz szót hallhat-tunk volna, és nem is akármilyen olasz szót, hanem pontosan azta déli, foggiai dialektust, amit az itáliai Rosetóban is beszéltek.A pennsylvaniai Roseto a saját elszigetelt és öntörvényû kis vilá-gában élte az életét, a környezõ városok lakóinak pedig halványfogalmuk sem volt Roseto létezésérõl – és ez így is maradt volna,ha nem jelenik meg a színen egy Stewart Wolf nevû férfi.

Wolf belgyógyász szakorvos volt, az emésztés és az emésztõ-rendszer specialistája, és az Oklahomai Egyetem orvosi karántanított. A nyarakat egy pennsylvaniai farmon töltötte, nemmessze Rosetótól – ami természetesen nem sokat jelent, mivelRoseto annyira elzárkózott a saját világába, hogy még a közvet-len szomszédjai sem hallottak soha harangozni róla.

„Egy pennsylvaniai nyaralásunk alkalmával, valamikor az1950-es évek végén, felkértek, hogy tartsak elõadást a helyiorvosközösség elõtt – írja dr. Wolf a Rosetóról szóló visszaemlé-kezéseiben. – Az elõadásom után az egyik helyi orvos meghívottegy sörre. Amíg az italokra vártunk, a doktor elmondta nekem,hogy már vagy tizenhét éve praktizál ebben a körzetben, a vidékminden részébõl érkeznek hozzá a betegek, de még soha nemtalálkozott egyetlen olyan rosetóival sem, akinek szívpanaszailettek volna 65 éves kora elõtt…”

Dr. Wolfot nagyon meghökkentették az orvos szavai. Nefeledjük, mindez az 1950-es években történt, a koleszterincsök-

A ROSETÓI REJTÉLY 13

kentõ gyógyszerek és szívbetegségeket megelõzõ drasztikus kú-rák korszakának beköszöntését évekkel megelõzve! Akkoribana szívroham volt az Egyesült Államok pestise: az infarktusvezette a 65 év alatti férfiak körében bekövetkezett halálozásoklistáját. Józan ésszel felfoghatatlannak tûnt az idõ tájt, hogyvalaki orvos létére nem találkozott még szívinfarktussal.

Dr. Wolf elhatározta, hogy a végére jár a dolognak. Okla-homai tanítványai és kollégái segítségét kérte, majd nekiálltakösszegyûjteni a városka lakóinak halotti bizonyítványait, olyanrégre visszamenõen, amennyire csak lehetett. Kielemezték azorvosi feljegyzéseket, kórtörténeteket tártak fel, aprólékos csa-ládfákat állítottak össze.

„Volt dolgunk bõven – emlékszik vissza dr. Wolf. – Úgy dön-töttünk, hogy elõzetes felmérõ vizsgálatokat végzünk. 1961-ben kezdtük. A polgármester nagyon készséges volt, megígérte,hogy a nõvérei mindenben segíteni fognak nekünk. A polgár-mesternek négy nõvére volt! Azt is megígérte, hogy a várositanácsterem is bármikor a rendelkezésükre áll. Megkérdeztemtõle, hogy akkor hol fogják tartani a gyûléseket. Mire a polgár-mester azt válaszolta, hogy azokat aztán igazán elhalaszthatjákkésõbbre… A hölgyek tehát hordták nekünk az ebédet, mipedig az e célra kialakított apró fülkékben végeztük a vérvételtés az EKG-vizsgálatokat. Kicsivel utána tárgyaltam a hatósá-gokkal, és nyárra megkaptuk az iskola épületét is. Roseto teljeslakosságát felkértük, hogy jöjjenek el a kivizsgálásra.”

Megdöbbentõ eredmények születtek! Rosetóban gyakorlati-lag senki sem halt meg 55 éves kora elõtt szívrohamban, sõt! –senki sem szenvedett szívpanaszoktól ennél az életkornál koráb-ban. A 65 év feletti férfiak körében szívroham miatt bekövetke-zett elhalálozások aránya durván a fele volt az Egyesül Államok-ban tapasztalható átlagnak. Továbbá a más, bárminemû okbólbekövetkezett halálozási arány is 30–35%-kal alatta maradt azországosan jellemzõ értékeknek.

14 BEVEZETÉS

Dr. Wolf oklahomai szociológus barátja, John Bruhn segítsé-gét kérte, aki nyomban oda is utazott Rosetóba.

„Medikusokat és szociológushallgatókat alkalmaztunk inter-júk készítésére; sorban bekopogtattunk minden rosetói házba,és elbeszélgettünk minden egyes 21 évesnél idõsebb rosetóilakossal – meséli Bruhn a visszaemlékezéseiben, s bár mindezmajdnem ötven évvel a könyv megjelenése elõtt történt, írásahangját még mindig ugyanaz a lelkesedés fûti, amikor beszámolaz eredményeikrõl. – Nem voltak öngyilkosságok, nyoma semvolt alkoholizmusnak vagy gyógyszerfüggõségnek, és nagyonalacsony volt a bûnözés. Senki sem szorult szociális segélyre.Akkor megnéztük, mi a helyzet a gyomorfekéllyel. Nos, az semvolt senkinek! Ezek az emberek egyszerûen az öregségbe haltakbele! Ennyi.”

Wolf doktor szakmájában létezik egy kifejezés a rosetóihozhasonló esetek jellemzésére. Az olyan esetekére, amelyek kívülesnek a hétköznapi tapasztalaton, ahol a megszokott szabályoknem érvényesek – nos, Roseto nem más, mint ennek egy széppéldája. Roseto outlier* – azaz a kivételesek közül is kiemelkedõ,kimagasló kivétel. Játékos kifejezéssel élve: „kivételes kivétel”.

2.

Wolf doktor eleinte valamilyen speciális étrendre gyanakodott.Úgy gondolta, hogy a rosetóiak még az Óvilágból hozhattakvalamilyen hagyományos jó táplálkozási szokást, amit máig


* A könyv eredeti címében – Outliers – szereplõ szó meghatározása az értelmezõszótár szerint „az átlagos tartományból messze kilógó érték, kívülálló érték,kiugró értékek vagy pontok”. A magyarban nincs közmegegyezés a fogalomnevére. Sokszor egyszerûen az eredeti szóval, azaz mint outlier használják, ígyhivatkoznak rá az érintett szaknyelvek is. Talán a legszerencsésebb magyarkifejezés a fogalomra a kimagasló kivétel. – A Szerk.

követnek, ezért egészségesebbek, mint a többi amerikai. Degyorsan kiderült, hogy ez a feltevés téves: az amerikai rosetóiakdisznózsírral fõztek, ami sokkal egészségtelenebb, mint az olíva-olaj, amit valaha az itáliai õshazában használtak. Az olasz pizzavékonyka, jól átsült tésztalepény, némi sóval, olajjal és talán egykis paradicsommal, ajókával vagy hagymával – ehhez képest apennsylvaniai pizza vastag és szíjas kenyértészta, sok kolbásszal,pepperonival, szalámival, szalonnával és néha tojással. Az édes-ségek, mint a biscotti vagy taralli, az Óvilágban csak karácsony-kor és húsvétkor kerültek az asztalra – nos, ezeket egész éven átbármikor feltálalták és fogyasztották az egyesült államokbeliRoseto házaiban. Amikor Wolf doktor elvégezte a jellegzetesrosetói étkezési szokások táplálkozástudományi elemzését, azttalálta, hogy a zsírból származó kalóriabevitel mellbevágóanmagas – pontosan 41%. A pennsylvaniai Roseto egyáltalán nemolyan város volt, amelynek lakosai hajnalhasadtával keltek,jógáztak, majd lendületesen kocogtak vagy 15 kilométert –ellenben rengeteget dohányoztak, és nagyon sokan küszködtekaz elhízással is.

Ha a táplálkozási szokások és az életmód nem adnak magya-rázatot a jelenségre, akkor nézzük meg, mi a helyzet a gének-kel! A rosetóiak valamennyien ugyanabból az itáliai városkábólkivándorolt emberek kis közösségének leszármazottai voltak,ezért dr. Wolf arra gondolt, hogy esetleg valamely sajátos ésnagy ellenálló-képességet biztosító örökletes adottság óvja megõket a különbözõ betegségektõl. Felkutatta hát a rosetóiakrokonságát, akik az Egyesült Államok más területein éltek,hogy kiderítse, vajon õk is olyan irigylésre méltóan jó egészség-nek örvendenek-e, mint a pennsylvaniai kuzinok – de nem: aPennsylvaniától távolabb élõ emigráns rokonság nem örvendettkülönösebben jó egészségnek.

Ezek után magának a régiónak az alapos vizsgálata követke-zett, ahol a rosetóiak éltek. Arra gondoltak, hogy talán Észak-

16 BEVEZETÉS

Pennsylvania lankás tájaiban rejlik a magyarázat – márminthogy az, ha valaki ott él, netán kifejezetten jót tesz az egészség-nek. A Rosetóhoz legközelebb esõ város a hegy lábánál fekvõBangor, a másik pedig a néhány kilométerrel arrébb fekvõ Na-zareth. Akkoriban mindkettõ közel azonos méretû volt Rose-tóval, és mindkét várost ugyanaz a fajta, keményen dolgozó,európai gyökerû lakosság népesítette be. Wolf doktor átfésültemindkét városban az orvosi feljegyzéseket. A 65 év feletti férfiakesetében a halálozási ráta mindkét városban a háromszorosa volta rosetói eredményeknek. Megint zsákutca.

Wolfnak lassan derengeni kezdett, hogy a rosetói rejtély kul-csa nem a táplálkozási szokásokban, az örökletes tulajdonságok-ban vagy a régió adottságaiban keresendõ: a rosetói rejtély kulcsaegészen egyszerûen maga Roseto. Bruhn és Wolf a városkában sétál-gatva arra is rájött, hogy mi a kulcs. Látták, hogy a rosetóiakmilyen sokat szomszédolnak, gyakran megállnak olaszul fecse-részni az utcán, és közösen fõzõcskéznek a hátsó udvarokban.Felfedezték a kiterjedt családi kötelékeket, amelyek mentén avároska közössége szervezõdött. Felfedezték, hogy egy fedélalatt gyakran három generáció lakik együtt, és hogy milyentisztelettel övezik a nagyszülõket. Elmentek misére a Karmel-hegyi Boldogasszony templomba, és megtapasztalták a közös-ség és a békesség légkörét. Nem kevesebb mint 22 különbözõcivil szervezetet számoltak össze egy városban, amelynek lakos-sága nem haladta meg a 2000 fõt. Magukba szívták azt a külön-leges, egyenlõségen alapuló közösségi érzést, ami megkülönböz-teti a valós gazdagságot a sikeresség fitogtatásától, és ami segíta sikerteleneknek abban, hogy kudarcaik tapintatosan a hát-térben maradjanak.

A rosetóiak sikerrel telepítették át a délolasz paesani-kul-túrát Észak-Pennsylvaniába, és olyan erõs, védelmezõ és meg-tartó közösséget hoztak létre, amely megóvta õket a modernvilágot fenyegetõ problémáktól. A rosetóiak azért voltak egész-


ségesek, mert onnan származtak, ahonnan, és mert abban a ki-csike hegyvidéki városkában olyan világot teremtettek maguk-nak, amilyet.

„Emlékszem az elsõ rosetói látogatásomra. Csak bámultam anagy, háromgenerációs családokat, a közös ebédjeiket, a péksé-geket, az utcákon fel s alá korzózó vagy a padokon üldögélõ,kvaterkázó embereket, a varrodákban az ott dolgozó nõket, és abányákban palát fejtõ férfiakat – meséli a könyvükben Bruhn –,és azt mondtam magamban: nahát, ez maga a csoda!”

Természetesen, amikor Bruhn és Wolf elõször tárták a nyilvá-nosság elé a tapasztalataikat és a gyógyító közösségrõl szólóelméletüket, erõs ellenkezéssel és hitetlenkedéssel találkoztak.Konferenciákra jártak, ahol kortársaik hatalmas és bonyolultábrákat, takaros rubrikákba rendezett adatok tömkelegét mu-tatták be a különbözõ gének és élettani folyamatok szerepérõl.Ehelyett Bruhn és Wolf annak jótékony hatásáról tartottak elõ-adást, hogy az emberek megállnak egy kis tereferére az utcán,vagy hogy három generáció él egy fedél alatt. A hosszú élet – azakkori ismeretek szerint – javarészt annak függvénye volt, hogymilyenek vagyunk, azaz milyen génállománnyal rendelkezünk.Emellett természetesen fontosnak tartották azt is, hogy milyendöntéseket hozunk – mit eszünk, milyen gyakran tornázunk, ésmilyen hatékonyan gondoskodik rólunk az egészségügyi rend-szer. Soha senkinek sem jutott volna eszébe, hogy az egészségeta közösség terminusaival közelítse meg.

Wolf doktorra és John Bruhnra várt a feladat, hogy rávezesseaz egészségügyi intézményeket és a szakembereket a szívrohamegészen új megközelítésére: rá kell ébredniük, hogy soha nemfogják megérteni, hogyan maradhat teljességgel mentes a szív-rohamhoz vezetõ betegségektõl valaki, ha az illetõre csakis elszi-getelt személyként tekintenek, ha csak individuális döntéseit ésviselkedéseit veszik számításba. Mert az egyén mögé kellene néz-niük! Tekintetbe kell venniük a kultúrát is, amelyhez az egyéntartozik, tekintetbe kell venniük nemcsak a barátait és a roko-

18 BEVEZETÉS

nait, de a várost is, ahonnan a családja származik! Méltányol-niuk kell azt a szempontot, hogy milyen világban él és milyenemberek veszik körül, mert ezek a tényezõk mélyen megha-tároznak bennünket. Én azt szeretném, ha ez a könyv ugyan-úgy megváltoztatná a sikerrel kapcsolatos szemléletünket,mint ahogy Stewart Wolf doktor rosetói vizsgálatai és merõbenúj következtetései megváltoztatták annak idején a szívrohamrizikófaktorainak megítélését!


NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

1 vs. 100 (Százan egy ellen, amerikaitévéshow) 74-75, 77, 86

10 000 órás szabály 43–73l. még: gyakorlási idõ

20/20 (amerikai tévéshow) 75

A, ÁAccidental Millionaire (Véletlenül mil-

liomos, Butcher) 71Air Florida légi katasztrófa 202-03,

224l. még: repülõgép-szerencsétlen-

ségekAir France 187Albion’s Seeds (Albion magvai,

Fischer) 174Alexander, Karl 262-63, 266, 268Alger, Horatio 26Allen, Paul 60, 65, 70Altair (személyi számítógép) 68-69Alteon-tréningek és oktatási progra-

mok 226Alvarez, Louis 96American Lawyer magazin 131American Prometheus (Amerikai

Prométheusz, Bird – Sherwin)105

Anglia 34, 64-65, 173–75, 177, 238,279, 282, 285-86

angol nyelv 129, 151-52, 154, 159,194-95, 225–27, 235–37, 267

Appalache-hegység 167-68, 170,172-73, 175, 181-82

Apple Computer 71Arkush, David 245Arps, Leslie 122, 124-25Asian Americans: Achievement Beyond

IQ (Ázsiai amerikaiak – Teljesít-mény az IQ-n túl, Flynn) 239

ASR-33 Teletype 58AT&T 44atlétika 60, 90Auchincloss, Louis 131Auerbach, Jerold 138Avianca légi katasztrófa 191, 193,

195, 204–06, 208, 214-15, 220l. még: repülõgép-szerencsétlensé-

gekázsiaiak 26, 224, 233, 236–40, 243,

256, 261, 267, 276, 278ázsiai nyelv logikus számnévképzõ

rendszere 236–38

Bbaby boom nemzedék 143

l. még: születési dátumBaker–Howard viszály 171Barnsley, Paula 29Barnsley, Roger 29-30, 33, 37baseball 33-34, 41, 110Beatles, The 55–58, 62, 156, 162,

246, 274

Bechtolsheim, Andy 73Bedard, Kelly 35-36Belgium 210–12Berlini Zeneakadémia 46besorolás (sportban) 32–34, 37, 40,

42besorolási határidõk l.: születési

dátumBest, Pete 57bevándorlók (az Egyesült Államokba)

angol ~ 167, 174lengyel ~ 153mexikói ~ 154olasz ~ Rosetóból 11–20, 154román ~ 135skót és ír ~k Kentuckyba 173zsidó ~ 127, 141, 148–51, 152,

158, 160, 163, 243Bias in Mental Testing (Torzítások az

intelligencia mérésében, Jensen)85

Bickel, Alexander 127–29Bird, Kai 105-06, 116Bizánci Birodalom 63bizonytalanságkerülés 210-11Blackett, Patrick 104-05Blinco, Priscilla 256Bliznak, Mario 23Bloomingdale testvérek 152Borgenicht, Louis és Regina 126,

145–57, 160-61Bray, Francesca 240Brazília hatalmi távolsági mutatója

216Brenner, Malcolm 217–20Brill, Steven 131Brindle, Katie 110, 115, 266Brown Face, Big Master (A Mester és

Barna Arc, Joyce Gladwell) 290Brunei vagyona 64Buffet, Warren 65Bush, George H. W. 124, 161

Bush, Jeb (John Ellis) 26bûnözés 47, 175

C, CSCampbell, Gordon 23Campbell, J. K. 173Caplan, Lincoln 132Carnegie Hall

szegények bejutása a ~ba a kon-certekre 159-60

Carnegie, Andrew 67, 69Carter, Hodding 175-76CAT (California Achievement Test –

Kaliforniai teljesítménymérõ teszt262–64

Caudill, Harry 171cavalierek 175Caviedes, Laureano 191, 194,

198-99, 204–06, 215Cawood család 169Chance (jamaicai kínai boltos)

282-83, 288, 292Chicago Bulls 128Chomsky, Noam 120City Fõiskola, New York 126-27,

141–43, 163Claflin, H. B. és cége 151Clinton, Bill 124, 161Cohen, Dov 177–81, 211Commonwealth Alapítvány 79Computer Center Corporation

(C-Cubed) 59Corcoran, Frank 269-70Cowell, Henry 78, 81Cox Broadcasting Inc. 136Cravath, Paul 130Cravath, Swaine és Moore 133Culture Consequences (A kultúra

következményei, Hofstede)212

Cumberland-fennsík 167-68, 171,253

316 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

család~fa 157–60~i háttér 96, 98, 118, 126, 159

l. még: kulturális örökség~i viszály 170~tag 24, 241, 278, 289~történet 164

cseh junior jégkorong liga 38–40, 49csehszlovák nemzeti futballcsapat

34-35, 49csináldmagad-sikertörténet 125-26,

275

DDaily Gleaner (jamaicai napilap) 286Dánia 36, 210-11Days of Darkness (A sötétség napjai,

Pearce) 171Dehaene, Stanislas 235Dél-Amerika 24Dél-afrikai Köztársaság 217, 279Dél-Korea 183, 186–88, 216, 238,

255, 267Delta Air Lines 187, 221, 225demográfiai hullámvölgy 140,

143-44, 162l. még: születési dátum

Den Uyl, Joop 212Dhuey, Elizabeth 35–37„dicsõséges félreértelmezés” 248-49divergens tesztek 93

EEgyesült Államok

gyerekek matematikából elérteredményei az ~ban 237-38,257–59, 267

gyerekek problémamegoldása az~ban 252

iskolarendszere 259–76kultúrája 261számolási rendszere 236

tanév hossza az ~ba 267vakáció jellegzetességei az ~ban

267egyetértõ támogatás 111-12,

114–16, 118, 265Egyiptom 64Einstein, Albert 74, 86, 274emberi hibernáció 242Emlékkupa Bajnokság 23-24, 31,

41-42Ericsson, K. Anders 46-47, 49Ethical Culture School 115-16

FFarkas, Louise 157–60fejlettség 32-33, 36–38, 41, 189felkelések a Karib-térségben 284félvér 208, 277, 285Fischer, Bobby 48Fischer, David Hackett 174-75,

182Fischer, Ute 200–02Flom, Joe 122–64, 264, 275, 291Flynn, James 239, 255Forbes magazin 63, 66Ford család 278, 283, 287-88Ford, John és William 283, 287-88Fordulópont (Gladwell) 174Franciaország 212, 238, 242Franklin, Benjamin 27French–Eversole viszály 171Friedman, Ted 141-42, 159Fuson, Karen 237-38futball 33-34

G, GYGarfinkel, Barry 160Gelernter, David 44Genetic Studies of Genius (A zseni

genetikája, Terman) 80, 96Gershwin, George 123Gates, Bill 44, 55, 58–63, 65, 68,


70-71, 134, 156, 161, 246,274-75, 278, 291

Gladwell, Graham 278Gladwell, Joyce Nation 278, 283Gold, Kenneth 259-60Google 72, 81Gordon, H. Scott 140Greenberg, David 225–27Groves, Leslie tábornok 105–07Guatemala 210güzük 47, 139gyakorlási idõ és a 10 000 órás

szabály 43–73

HHaar, Charles 123halmozottan elõnyös helyzet 38Harlan, Kentucky és Harlan County

167–82, 189Harrison, George 55Harvard Egyetem 58, 62, 87–90, 95,

102–04, 116, 123, 130Harvard Egyetem Jogtudományi

Kara 123, 127hatalmi távolsági skála 212–14, 216,

227hatalmi távolsági mutató

Kolumbia ~ja 216Korea ~ja 216, 227

Hatfield–McCoy viszály 171Hay, Archdeacon 278, 281Hay, Don 24Helm, Darren 24, 28Helmreich, Robert 214, 216Henriques, Fernando 289Hewlett, Bill 71Hewlett-Packard 71Hoeflin, Ronald K. 76Hofstede, Geert 209–13Hofstede-dimenziók 209, 228

l. még: hatalmi távolsági skála/mutató

Hollingworth, Leta Stetter 77Holy Cross 87–89, 95Hongkong 66, 210, 236, 238, 255Howe, Gordie 23Howe, Michael 48Hudson, Liam 85-86, 90, 93-94Hyderabad vagyona 63

IIBM 69, 209idõ l.: gyakorlási idõ; idõosztásidõosztás 52-53, 59, 61, 71, 275India 65-66, 87, 98, 168, 195, 279,

287individualizmus–kollektivizmus skála

209intelligencia

analitikus ~ 93, 108-09praktikus ~ 108-09, 159l. még: IQ

internet 44, 73, 221IQ

~ és családi háttér 118~ szintjének lényegtelensége 85~-küszöb, a küszöb hatásai

85-86, 90, 92ázsiai ~ 239kapcsolata a sikerrel 85öröklött ~ 109Terman ~-vizsgálata 79, 118

l.még: Terman Louis; Terme-szek

IQ-tesztekdivergens tesztek 93Raven Progresszív Mátrixok 83-84Stanford-Binet 78

ír bevándorlók l.: bevándorlókÍrország 173, 217ISI (Information Sciences Inc.)

59–61, 70iskolai teljesítménymérõ tesztek

(SAT) 50, 76, 80, 90


JJanklow és Nesbit (irodalmi ügynök-

ség) 136Janklow, Maurice és Mort 126,

135–39, 143-44, 148, 161Jamaica

~ kínai népessége 282~ oktatási rendszere 279-80~ színes bõrû értelmiségi rétege

283, 286-87játszma a ~i színes bõrûek közt

289rabszolgaság ~ban 281, 284-85,

288Japán

a tanév hossza ~ban 267számolási rendszer és matematika

~ban 236–38, 267japán

gyerekek feladatmegoldási atti-tûdjei 255-56

rizstermesztés 232–56, 261Jarvis, Edward 260Java (számítógépes nyelv) 44jégkorong

a ~ozók születési dátuma 29–32,37, 49

kanadai ~csapatok 30–32, 42,49, 54

Jensen, Arthur 85Jobs, Steve 71-72jogosultság (a gyermekek feljogosí-

tása) 112-13Jordan, Michael 86, 128Joy, Bill

lehetõségei 50–55, 59, 61-62születési dátuma 73

KKalahári-sivatag 241kanadai jégkorong liga 23, 29,

31-32

katasztrófa~nként hét hiba 190ipari ~ 189légi ~ 183–31

Katz, George 162–67Khosla, Vinod 73kimagasló kivétel 25, 38, 45, 63, 75,

81-82, 119, 126, 130, 188, 291l. még: outlier, kivételesek

Kína~i matematikai teljesítmény

235–38~iak Jamaicában 282, 287rizstermesztés ~ban 233–35,

240, 243-45KIPP Academy

~ és a szünidõ problémájánakmegoldása 267-68

~ és kulturális örökség 259~ iskolák 257, 267-68Renee matematikai feladványa

269Marita élete a ~ben 270–74MMFKBJ-szabály 258

kisebbségi származású diákok 91kitartás 57, 129, 249, 251, 253,

274kivételes(ek) 25-26, 130Klotz, Mauricio 191, 194-95,

198–200, 204–06, 208, 214-15Kmart átvételi ügye 161kommunikáció

~ a légi katasztrófák során 191,198, 203–05, 215, 225-26

modern ~ 239nyugati ~ 224

konvergens tesztek 93, 95Korea

~i kultúra 222, 226-27~i repülõgép-szerencsétlenségek

183, 185–91, 218–21, 223,229


-i légi dolgozók hierarchiája227-28

-i nyelv 222, 226-27, 236-i számolási rendszer 236–38pilóták hatalmi távolsági mutatója

216Korean Airlines (KAL), késõbb

Korean Air 183, 185–89, 191,218–21, 225–29, 275

kosárlabda 33, 86, 92, 110, 262közösség értelmezõ ereje l.: kulturális

örökségKramer, Morris 124Kreisky, Bruno 212kulturális különbségek 228, 237

l. még: kommunikációkulturális örökség

~ befolyása 239~ és siker 182~ és teljesítmény 27~ hatalmas ereje, fontossága 181,

189, 227Egyesült Államok sajátos ~e 261meghatározó ~ 177, 259szembeszegülés a ~gel 227

kung busman 241, 246küszöb 85-86, 89-90, 92, 95kvékerek 175

LLangan, Christopher 74–78, 81-82,

86, 96–105, 107–09, 115–17,119–21, 125, 137, 265, 274, 276

Langan, Jeff és Mark 76, 99, 117Lareau, Anette 109–15, 137, 265Legfelsõbb Bíróság, Egyesült Álla-

mok 91, 128, 284Legyen Ön is milliomos! (tévés szellemi

vetélkedõ) 74lehetõségek

~ és születési dátum l.: születésidátum

állás~ 80gyakorlási ~ 38hátrányok elõnybe fordítása 135különleges ~ 38, 45, 49, 59, 61,

72, 143, 260rejtett ~ 63továbbtanulási ~ 143

Lempert, Richard 91-92Lethbridge, Broncos (jégkorongcsa-

pat) 29Levantin, Lillian 136Levin, David 259, 267-68, 271Levitin, Daniel 47Lipton, Martin 162–64, 275Lynn, Richard 238-39, 255

MMacMillan, William M. 279-80, 283Manhattan-terv 105-06Martin–Tolliver viszály 171Massachusetts Teacher (pedagógiai

folyóirat)matematika, az ázsiaiak lehetõsé-

gei 260Máté-effektus 23–42McCartney, Paul 55, 62McNealy, Scott 73Medicine Hat Tiger (jégkorongcsa-

pat) 23-24, 28–31, 41megkülönböztetett bánásmód 33Merrit, Asleigh 216mérséklõ beszédmód l.: kommuniká-

cióMerton, Robert 32-33, 37mesztic 285Mexikó

~i bevándorlók 154Michigani Egyetem

~ Számítástechnikai Központja43, 52, 54, 69

~ Jogtudományi Kara 90, 92, 95Microsoft 44, 58, 65, 69-70, 81, 275


Mills, C. Wright 68MIT (Massachusetts Institute

Technology, MassachusettsiMûszaki Egyetem) 50, 52, 87-88,106, 116, 255

Montana Állam Egyeteme 100-01,103

Moris, Errol 75Mozart, Wolfgang Amadeus 48-49Mudge Rose (jogi cég) 127-28, 131,

163mulatt 283–85munka

~ hely 69, 80, 157~ba vetett hit 246~társ 30, 37, 43, 46, 52, 96, 104,

124, 216-17értelmes ~ 145, 156, 157, 162,

243, 255, 276, 287kemény ~ 41, 142, 156, 245-46,

255kiegészítõ ~ 243pontos ~ 244

munkaidõparasztok éves ~e 242és nyári iskolai szünidõ 261

Myhrvold, Nathan 69

N, NYnagy gazdasági válság 122, 125-26,

137–41, 145Nation család 277–79Nation, Daisy Ford 277, 280,

282-83Németország 55-56nemzeti hovatartozás és viselkedés

214Nemzeti Közlekedésbiztonsági Fel-

ügyelet (NTSB) 186-87, 217New York City iskolái

– a KIPP Academy kivételes hely-zete ~ között 257–59, 267–74

New York State Regents 270New York-i Egyetem

– jogi kar 163Nisbett, Richard 177-78, 180, 211Nixon, Richard 127Nobel-díj 86–89, 95-96, 104, 123Normális balesetek (Perrow) 189Norman, Philip 55–57Norton, John 61Novell Inc. (szoftvercég) 72nyári vakáció l.: tanév hossza,

munkaidõnyelv l.: kommunikáció

O, Óolasz bevándorlók 11–20, 154olíva 286-87Ontariói Ifjúsági Jégkorong Liga 30Oppenheimer, Robert 104–08,

115-16, 160, 291Orasanu, Judith 200–02Oroszország 63, 159, 186outlier 25, 82

l. még: kimagasló kivétel, kivétele-sek

óvoda 24, 35

Ö, Õökológia 27, 126öngyilkosság és életkor 37önmagát beteljesítõ jóslat 32-33õstehetség 47

Pparaszti kultúra

~ és éves munkaidõ 242, 246orosz kontra kínai ~ 242, 244-45l. még: kulturális örökség

Patterson, Orlando 285-86Pearce, John Ed 171Pembroke, Bud 60-61Perrow, Charles 189


pilóták hatalmi távolsági mutatója216, 227

Pomerantz, Kenneth 244Popular Electronics magazin 68Powell, Colin 287pozitív diszkrimináció 90-91Principia Mathematica (Whitehead)

76, 82, 97Pulitzer-díj 123

Rrabszolgaság l.: JamaicaRatwatte, Suren 193, 195–98, 204,

207–09, 213, 221Ravitch, Diane 141Reed Fõiskola 99–101, 103, 107Reed, John Shelton 175relatív életkor 29, 33, 37

l. még: születési dátumRhodes-ösztöndíj 288Rifkind, Robert 133Robb, Graham 242Rockefeller, John D. 63-64, 67Róma 63Rona, Monique 59ruhaipar 243Russel, Bertrand 29, 65, 76

SSaget, Bob 75, 78Salk, Jonas 123Santos, Goncalo 235Schmidt, Eric 72Schoenfeld, Alan 247–49, 251–53Schonberg, Harold 48Schwartz, Barry 89-90Sexsmith, Tyson 24Shout! (Kiabálj!, Norman) 55Sherwin, Martin 105-06, 116Shockley, William 96siker

~ és halmozott elõnyök 38

~ és személyes erõfeszítés 26~ logikája 27~ összetevõi 41~lista 55~történet 118, 125-26, 137, 246,

278, 281, 288üzleti ~ 68

Skadden (a jogi cég e könyvben hasz-nált rövid neve) 124-25, 133,135, 160-61

Skadden (Caplan) 132Skadden, Arps, Slate, Meagher és

Flom (jogi cég) 122, 125l. még: Skadden

Skadden, Marshall 124Skócia 132, 173Slate, John 122, 124Slim, Carlos 64Smigel, Erwin 129Smith, „Gazember Tom” 171Sohn, Ho-min 222, 224Sorokin, Pitirim 96Soyer, Daniel 152, 154spanyolnátha 144Stanford-Binet teszt 78

l. még: IQ-tesztekStar, Ringo 55Steinberg, Stephen 150Sternberg, Robert 108Sun Microsystem 44, 73Svédország 66, 210, 212

SZszámítógép programozás 44, 50–54,

58–61, 72, 150szavazatvadászat 132-33személyes érdem 24-25, 41, 72Szent Hilda iskola (Jamaica) 278,

280, 283Szilícium-völgy 44, 68, 71–73, 150színes bõrûek 283, 285-86, 290Szingapúr 210, 233, 238, 255


születési dátumgazdag emberek ~a 63, 66Bill Gates ~a 70sportolók ~a 28–34, 37, 40tökéletes, megfelelõ ~ 68, 70,

162szülõi nevelési filozófiák, elvek, mód-

szerek 109, 116, 265szülõi nevelõi stílusok l.: kulturális

örökségek

Ttájszólás az Appalache-hegységben

182Tajvan 233, 238, 255tanév 263–65, 267, 281társadalmi struktúra (közösség) l.:

kulturális örökségtehetség

veleszületett ~ 45, 49tehetséges csoport 80

l. még: IQ, Termeszekteljesítmény

~gép 41~különbség 85~rés 263iskolai ~ 37, 50

Terman, Louis 78–82, 95-96,117–19, 137

Termeszek 79, 95-96, 117, 125,137-38

természetes növekedés eredménye111

textilüzlet l.: ruhaiparThe Discovery of France (Franciaország

felfedezése, Robb) 242The Happiest Man (A legboldogabb

ember, H. Friedman) 155The Number Sense (Számérzék,

Dehaene) 235The Scarlet Letters (A skarlát betûk,

Auchincloss) 131

The Wall Street Lawyer (A WallStreet-i ügyvéd, Smigel) 129

Thistlewood, William 288Three Mile Island 189-90TIMSS (Trends is International

Mathematics and Science Study)35, 253–55

Townsend Harris középiskola 122transzmitter-orientációk nyugaton 224Triangle (Háromszög, von Drehle)

157TRW (technológiai cég) 60–62Turner–Howard viszály 168–70, 180

UUnited Airlines 186UNIX (operációs rendszer) 44, 54USA Szövetési Repülésügyi Hatósága

187

Üügyvédek

New York-i ~ 128, 136, 162zsidó származású ~ 132, 135,

137-38„fehércipõs” ~ 131, 133-34~ finnyássága az ellenséges átvé-

telekkel szemben 162~ és a „szavazatvadászat” 132-33

Üzleti Kerekasztal 134

Vvadászó-gyûjtögetõ életmód 241vagyon és a vagyon forrásai 63vállalatátvétel 275válogatás sportcsapatokba és fejlett-

ségbeli különbségek 32-33Vancouver Giants (jégkorongcsapat)

23-24, 29, 31világháború

I. ~ 78, 145, 148II. ~ 104, 138, 145


Von Drehle, David 157VOR jeladó 218-19, 229

WWachtell, Herbert 163Wachtell, Lipton, Rosen & Katz (jogi

cég) 162, 164Wald, Eli 135Wall Street 26, 67, 124, 127–31,

134Warning from the West Indies (Figyel-

meztetés a Nyugat-Indiákról,Macmillan) 279

Wasden, Gord and Scott 28, 41-42Washingtoni Egyetem 59–61Weener, Earl 191Whitehead, Alfred Nort 76Williams, Alex 113–15, 157, 265Winthrop, Robert 27

ZSzseni 25, 45, 48–50, 58, 74–121,

125, 137, 161, 246, 291zsidó bevándorlók 127, 141, 149-50,

152, 157-58, 163, 243zsidó ügyvédek 132, 135, 137-38


kivetel.vp

Documents

the story of succes

sajtos kzri eszkzeivel

llhatatos szorgalom

isten lbaels fejezeta

kiad engedlye nlkl kzlni

sznet nlkl jtszanunk