Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok

Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok

Nemzeti és etnikai kisebbség

• „… minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos

népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar

állampolgárok, és lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik

meg, egyben olyan összetartástudatról tesz tanúbizonyságot, amely mindezek megőrzésére,

történelmileg kialakult közösségei érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” (Kisebbségi

törvény, I. fejezet 1. §)

Nyelv, kultúra, hagyomány

• Kisebbség által használt nyelv: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Jogairól szóló 1993-as törvény

• A kisebbségek közösségi jogai– hagyományok, nyelv ápolása, tárgyi és szellemi

kultúra megőrzése és gyarapítása;– társadalmi szervezetek és önkormányzatok

létrehozása)

• Egyéni kisebbségi jogok– nyilatkozatra senki nem kötelezhető nemzetiségi

hovatartozásáról– politikai és a kulturális esélyegyenlőség– kulturális jogok

Kisebbségi oktatás

• A tanulóknak joguk van kisebbségi oktatáshoz

• Az oktatás nyelve a magyar v. bármely kisebbség nyelve lehet

• Kisebbségi önkormányzatok egyetértési joga, iskolafenntartási joga

• Kiegészítő támogatás!!!

A nemzeti és etnikai oktatás irányelve

• Kisebbségi oktatás formái:– Anyanyelvű oktatás– Kétnyelvű kisebbségi oktatás– Nyelvoktató kisebbségi oktatás– Cigány kisebbségi oktatás– Interkulturális oktatás

• Fő cél: leszakadás megakadályozása, második oktatási esély megteremtése

A kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai

kudarcának lehetséges okai

• A kisebbségi csoportnak a többségi társadalomban elfoglalt kedvezőtlen pozíciói

• A kisebbségi jogok érvényesülésének hiánya

• A kisebbségekhez tartozó gyermekek hátrányos megkülönböztetése

• Az oktatás méltányosságának mértéke

Tanárok túlterhelése

Teljesítmény-követelmények

leszállítása

A tanulók motivációjának

leromlása

A problémás gyerekek össze-

sűrítése

A tanulással szembehelyezkedő

kortárscsoporti szubkultúra kialakulása

A tanárok munkaterhelésének növekedése változatlan bérek mellett: a tanári bérek „leértékelődése”

Tanári kontraszelekció

A szegregált iskolarendszer káros hatásai.Miért romlik le az oktatás minősége szegregált

körülmények között?

Roma gyerekek

Történet

• Őshaza:– Észak-India nyugati területe – Pandzsab– Közép-Ázsia– Észak-Perzsia

• Magyarország:– 15. század idején jelentek meg Magyarországon– Vándorló életmód – menlevelek– Viszonylagos nyugalom a 18. századig (I. Lipót, 1701; Mária

Terézia, 1749) asszimilációs törekvések!– 1893: első cigányösszeírás: 280.000 fő, a lakosság 1,8%– 1940’-es évek: Endre László – roma holokauszt

A cigányság helyzete Magyarországon 1945-től napjainkig

• 1945 után: telepek, sátrak, vályogkunyhó• 1950-es évek:

– gyárak – munkások– Telepek felszámolása - erőszakos mosdatások,

fertőtlenítések – A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége

• 1960-as és 70-es évek:– a cigánytelepek felszámolására irányuló program (CS

lakások)– Cigány gyerekek beiskolázása

• 1980-as évek:– Viszonylag kedvező helyzet

A cigányság helyzete ma

• Munkanélküliség: 30 %-os foglalkoztatottság• Területi egyenlőtlenségek• Kitelepülési próbálkozások• Létrejöttek a kisebbségi, köztük a cigány

önkormányzatok.• Kialakult egy cigány értelmiségi réteg.• Romológia tanszékek szerveződtek .• Jelentősen megszaporodott a cigánysággal

foglalkozó publikációk.• Cigány nyelvű kiadványok száma megnőtt.• Cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre.

A cigány népcsoport belső tagolódása

Cigányok

Cigány anyanyelvűek

Nem cigány anyanyelvűek

Kárpáti cigányOláh cigány

Roma (gádzsó)

MagyarRomungro

(muzsikusok)

Románbeás

Foglalkozások• Fémműves foglalkozások: kovács, lakatos,

szegkovács, foltozók (kolompár)

• Faműves foglalkozások: teknővájók (beás)

• Sármunka

• Kosárfonás

Szokások és életmód

• Öltözködés

• Vendéglátási szokások

A cigányság szociológiai jellemzői

• Iskolai végzettség – nagyon alacsony: férfiak alig 40, nők alig 30 %-a fejezi be a nyolc általánost

• Foglalkoztatottság: a cigányok ¼-ének van munkahelye

• Jövedelmi viszonyok: munkából származó jövedelmek, nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem, kiegészítő, nem rendszeres jövedelmek

• Lakáskörülmények

Cigány családok és gyermekeik

• Házasság – párválasztás

• Családhoz való erős kötődés

• Öregek tiszteletben tartása

• Asszonyok szerepe – családok összetartása

Gyermeknevelési szokások

• Következetlenség

• Gyermekcentrikus

• Saját közösség által megszabott normáknak megfelelő teljesítménycentrikusság

• Tartós érzelmi melegség

• Nincs szigorú időbeosztás

• Szabadosság

A gyermeknevelés korszakai

• Csecsemőkor: abszolút kiszolgálás korszaka nem alakul ki a „biológiai óra”

• Felállástól biológiai érésig: állandó izgalom korszaka, nagy türelem nincs dackorszak, szeparációs szorongás

• Biológiai érés kezdetétől (10 éves kortól) kicsinyített felnőtt, nincs serdülőkor

Roma gyermek az óvodában

• Kisebb arányban vesznek részt az óvodában

• Túlféltés problémája

Roma gyermek az iskolában

• Kudarcorientáltság:– Kultúra mássága– Hátrányos helyzet– Családi szocializáció – szociális hiányok– Nyelvi hátrányok– A nem roma származású szülők tiltakozása

Nyelvi szocializáció

• az ember nyelvileg és kulturálisan kompetenssé válik

• kulturálisan szervezett, interaktív folyamat• egész életen át tartó folyamat• kultúraspecifikus normák, interakciós minták • az írásbeliséggel való találkozás milyensége • Bernstein nézetei: kidolgozott és korlátozott

nyelvi kódok

Interkulturális nevelés

„nem az a feladata, hogy egy általánosként tételezett értékrendet mindenek fölé helyezve ahhoz idomítsa a

gyerekeket, hanem mindenkit a saját kultúrájának bázisán a saját csúcsaira juttasson fel, a megszerezhető műveltség gazdag tárházát felkínálva választásra. Nem a roma kultúra ellenében kell szocializálni a gyerekeket, sőt, a roma kultúrát az iskola életének szerves részévé

kell tenni. Tudomásul kell venni azokat a sajátosságokat, amelyekkel a roma gyerekek otthonról hozott kultúrájuk folyamán rendelkeznek, az iskolának ehhez igazodnia kell, még akkor is, ha ez évszázadok alatt kidolgozott,

mára már kőbe vésettként tisztelt szabályok újragondolását és esetleg alapvető átalakítását követeli

is meg.” (Nahalka István)

Multikulturalizmus

• Okai: globalizáció, a kommunikációs rendszerek változása, migráció, turizmus

• Multikulturalizmus: elkülönülő kultúrák együttélése

• Együttélés jelenthet egymás mellettiséget és egymásra hatást egyaránt.

Multikulturalizmus eredete és szintjei

Eredője lehet:• Hosszú távú történelmi folyamat• Középtávú-migrációd-esemény• Rövidtávú politikai folyamatKiterjedése különböző szinteken:• Globális• Makroszintű• Mezoszintű• Mikroszint• Egyéni szint

• Asszimiláció• Marginalizálódás• Szegregáció• Szeparáció• Integráció• Inklúzió

Stratégiák

Multikulturális nevelés történetének szakaszai

1. „Ethnic studies” szakasz, 2. „Multietnikus oktatás” szakasza3. Nők és fogyatékkal élők oktatási jogainak

teljes körű biztosítása4. Elmélet és gyakorlat összefüggéseinek

kutatásokkal való segítése

Multikulturális nevelés dimenziói

• tartalmi integráció

• tudáskonstrukciók

• előítéletek csökkentése

• esélyegyenlőség pedagógiája

• az iskola kultúrájával, szervezetével foglalkozó elképzelések.

Multikulturális iskola jellemzői

• a nevelőtestület értékrendje• nyelvi pluralizmus • etnikai és kulturális sokszínűség• Tanítási stílusok• Etnikai egyenrangúságot• Tananyag etnikai vonatkozásai• Rasszizmus felismerése, ellene való küzdelem• A multikulturális pedagógiai törekvések a

pedagógia minden területére kiterjednek