This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
2000-ben jelentmegmagyarulazŐrtoronyTársulat (a továbbiakbanŐT)sajátÚjszövetsége,a„KeresztényGörögIratokújvilág fordítása”(KGI),2003-ban„ASzentírásújvilágfordítása”,ateljesBiblia(ÚVF),2017-benpedigarevízója.
AmagyarÚVFegyiksajátsága,hogyagörögsztauroszszótahagyományos „kereszt” helyett következetesen a „kínosz-lop”vagy„oszlop”szóvalpótolja(bárazangoltorturestakejelentése „kínzó cölöp”), az indoklást pedig a 2003-as ki-adás 7. számú Függelékben olvashatjuk (1824-26. oldal).PálapostolszavaiígypéldáulaGal6:14-benígyhangzanak:„Sohasetörténjenmeg,hogydicsekszem,hacsaknemJézusKrisztusnak,amiUrunknakakínoszlopával,akiáltalavilágoszloprafeszíttetettnekem.”
1.AfordításjelentőségeAz ŐT nem Krisztus halálát tagadja, hanem kivégzésének eszközéről véli úgy,hogyazahagyományoselképzeléstőleltérőalakúvolt:nemkereszt,hanemosz-lop.A6.Függelékkonklúziójaszerintazügynekkomolyjelentőségevan:
Egyáltalánnincstehátbizonyítékarra,hogyJézusKrisztustkét,derékszögbenegymásrahelyezettgerendára feszítettékvolna.Nemakarunksemmithozzátenni Isten írottSza-vához,ezértakeresztrőlalkotottpogányelképzeléstnemvisszükbeleazihletettSzent-írásba.Ehelyettinkábbazeredetijelentésüknekmegfelelőenadjukvisszaasztauroszésxülonszavakat.
AzŐTérveianyelvészetésavallástörténet területétérintik.Aztállítja,hogyakereszt pogány szimbólum, és a görög szavak eredeti jelentése nem „kereszt”volt, illetvenemakarpogányelképzeléstbelevinniaz ihletettSzentírásba,ezértkerüli a „kereszt” fordítást. Ebből azonban nyilvánvaló, hogy a „kereszt” szóthasználni annyi,mint hozzátenni Isten szavához, sőt, pogány elképzelést vinnibeleazihletettszövegbe.EzavádpedigcsakrészeazŐTátfogóprogramjának,amelyakeresztényegyházaktanításábanpogányhatásokatigyekszikkimutatni,hogysajátlétjogosultságátigazolja.
2.oldal,összesen:13
2.AszervezetcéljaésmódszereATársulatnakazacélja,hogyszervezeténektagjaitnemcsupántanításával,ha-nemkulturálisaniselkülönítésemindenmásfelekezettől.A„kínoszlop”fordításjelentősége sem teológiai, hanem kulturális: általa a Tanúkat a szimbólumokszintjén,tehátérzelmilegerőteljesenelidegeníthetiaz–állításaszerint–pogányhatásokatátvevőkeresztényegyházaktól.
• előszöra görög szavakról (sztaurosz,xülon)közöl szótári adatokat,deaforrásmegadásanélkül, a szótári „alapjelentésre”koncentrálva, a szótáradataitmegszűrve,azókoriszóhasználatotfigyelmenkívülhagyva,
• utána 19. századi forrásokat idéz (Vine, Lewis-Short, Fulda, Schmidt),minthaazótanemtörténtvolnajelentősfejlődésazókortudományban,ésazakkoriszerzőknézeteimégmaisismertekvagyelfogadottaklennének,
3.ElőzetesösszefoglalóAzŐTnyelvészetiésvallástörténetiállításait–keresztények,keresőkésmárTa-núk érdekében egyaránt – komolyan kell venni. Értékelésükhöz azonbanmin-dennekutánakelljárni,amisokadatfeldolgozásátjelenti,ezértmárittazelejénleírom,mirejutottamakutatássorán,atovábbiakbanpedigcsupánabizonyíté-kokat,ésafelhasználtszakirodalmatajánlanámazolvasófigyelmébe.
• AzŐTáltal idézett19.századiszerzőkkijelentései(pl.agörögTaumintTammúz babiloni isten jelképe) mind áltudományosak, nincs régészetialapjuk.Akeresztény„kereszt”sosemvoltpogányjelkép,apogányjelké-pekalakjaésjelentésepedigmásvolt.
• Azegyházcsakakkorvettésértelmezettáthelyiszimbólumokat,haazokaMegfeszítettelkapcsolatosvalamilyenbibliaitanításrautaltak(pl.örökélet ld. egyiptomi ankh). Addigra azonban a helyi pogány vallások márvagykihaltak,vagykisebbségbekerültek,éselevenemtudtakhatástgya-korolniazegyházra(ti.a4-5.századután).
• Arómaiakazonbanmindigelőremegkínzott,ésmégélőembereket feszí-tettekfel,napokigszenvednihagytákőket,esetleglábukeltörésévelvagylándzsaszúrással végeztek velük, és testüket ott hagyták lógni. A rómaicrux-nakteháthármasfunkciójavolt:kínzás,kivégzéséselrettentés.
• A latin crux szó ugyan bármiféle alakú kínzó- és bitófát jelentett, de acrucifixio mint a rabszolgák büntetésének,majd kivégzésének sajátosanrómai módszere az ókori forrásokból dokumentálhatóan függőleges(stipes) és vízszintes gerenda (furca vagypatibulum) együttes használa-távalalakultki.
• A latincrux (kínzó-ésbitófa), a görög sztaurosz (karó, cölöp,oszlop)ésxülon(élőfa,faanyag,bármilyenösszetettfatárgy)szavak„alapjelentése”valóbannem„kereszt”volt,deenneknincs,illetvenemennekvandöntőjelentősége.Eszavakatmáraz1.századelőttistöbbjelentésselhasznál-ták,alapjelentésükön(sztauroó=cölöppelkeríteni,anasztauroó=karóbahúzni)kívülasajátosrómaikivégzésimódszerreis,amigerendákraszö-gezésvolt.Nemigaz,hogyeszavaknakcsakegyjelentésükvolt,éshogyaszóhallatáncsakegyalakra(függőlegesoszlop) lehetettasszociálni.(Mamára„tollalírni”kifejezésrőlsemgondolunkmadártollra.)
• Az Lipsius könyvéből vett illusztráció, a crux simplex egy középkori (!)bűnözőkivégzésétmutatja. LipsiusKrisztuskeresztjét is ábrázolta, de aTársulatelképzelésétőleltérően,ahagyományosmódon,ókoriéskortársszerzőketidézveakeresztjelentőségéről.
• Végül, a fennmaradt leírások, ábrázolásokmellett szól az evangéliumokkétrészleteis.(1)Abüntetéstindokolóháromnyelvűtáblát(titulus),amibiztosnemegykiscetlivolt,Jézusfejefölészögezték(Mt27:37),ésnemakezefölé,ahogyazŐTelképzeli.(2)Jézusszerintakezeitszegekkel(töb-besszám)vertékát(Jn20:25),ésnemcsakeggyel,ahogyazŐTelképzeli.
• Fizikaiképtelenségis lettvolna,hogyJézuskezeielbírtákvolnaazegésztestsúlyát,vagyhogyfelfelékinyújtottkarokkalésugyancsakleszögezettlábakkal képes lett volna föl-lemozogni, hogy levegőt tudjon venni (eztszoktákugyanismegakadályozniatérdvagyasípcsontokeltörésével).
Az ŐT erre egyrészt újszövetségi példákat hoz (ApCsel 5:30, 10:39, 13:29, Gal3:13,1Pt2:24),másrésztazÓszövetségógörög fordítására,aSeptuagintárahi-vatkozik(Ezsdrás6:11),ahol
KritikaElőszöris,azŐTaforrásmegjelölésenélkülközölszótáriadatokat,ésnemközölminden adatot, hanem válogat. Ez magyar olvasók számára is ellenőrizhetőGYÖRKÖSY-KAPITÁNFFY-TEGYEYógörög-magyarszótárban(974.és710.oldal):
o Aszótárszerintasztaurosz szótnemcsakalapjelentésébenhasz-nálták,éséppenazÚjszövetség(NT)íróijelentikakivételt.Őkpe-dig nyilvánnemazt hitték, hogy Jézust karóbahúzták vagy cölö-pökkelkerítettékbe.
o Axülon tehátaklasszikusirodalombanutaltanövényre,azanya-gáraésabelőlekészítettmindenfélealakúéstöbbfaelembőlössze-tetttárgyakra.Nemigaz,hogyJézusesetébenmindenképpenegye-nes oszlopra kellene gondolnunk, sőt, a szótár ilyen jelentésrőlnemistud!
• Számunkrapedig éppenarra akülönbségremutat rá, amely az asszír ésperzsaeredetűoszlopraakasztás,ennekzsidóváltozataésJézuskoránakrómaigyakorlataközöttfennállt.
Végül,amiazEzsdrás6:11-etilleti,nemártfigyelembevenniaszövegkörnyeze-tet.Ebbőlugyaniskiderül,hogyaperzsaDáriusrendeletérőlvanszó,amelybenasajáttisztviselőitfenyegetimeg,hogyhanemadnakmegmindensegítségetaha-zatérő zsidóknak felépíteni Isten Házát, akkor a saját házuk egy gerendájáralesznek „akasztva és szegezve”, házukpedig leromboltatik. Ittnem „ugyanarrólvanszó”,mintarómaikorbanésazApCsel-ben.
Agörögsztaurosz(oszlop,gerenda,karó)ésaxülon(fa,fatárgy)vagyalatincrux(bármilyen kínzó- vagy bitófa) önmagában valóban nem jelent „keresztet”, demintmindenszójelentését,ezekétisahasználatukhatározzameg.Azegyikmin-denfélehosszúkásfadarabot,amásikélőfátvagybármilyenalakúfatárgyatjelent,ezért a helyes fordítás eldöntésében a szövegkörnyezet, a kulturális és törté-nelmiháttérdönt(ld.6-9.pontok).
6.oldal,összesen:13
5.Azidézett19.századiszaktekintélyekVisszatérve azŐT érveire, a továbbiakban is csupán a következő „szaktekinté-lyekre” tud hivatkozni: egy 16. századi képeskönyvmástábrázoló illusztráció-jára,egy19.századilatin-szótármegszűrtadataira(Lewis-Short),egy20.századelejibibliaiszótár(Vine)szócikkére,amiátvételegy19.századiálrégészetimű-ből,éskétmásikismeretlen19.századiszerzőművére.
WilliamE.Vine(1873-1949)Vine ExpositoryDictionary-je különösen laikus körökben volt sokáig népszerű.1940ótaazonbantöbbszöriskorrigálnikellett,hiszenabibliatudományokóriásifejlődésenmentek át. Vine egykor jelentősművének szerepét azótaWilliamD.Mounce modern Complete Expository Dictionary-je vette át. Magáról Vine-róltudnikell, hogydarbistavolt, egy sajátos, zártközösség tagja (PlymouthBreth-ren),amelyigennegatívanálltakatolikus(ésmindennagykeresztény)egyház-hoz.AzŐT-hozhasonlóanezisigyekezettmindenvalósvagyannakvélttörténel-mi,régészetiérvetfelvonultatnisajátidentitásaérdekében.
Vineszócikke(Cross)ezértsajnosnemcsupánkorrektnyelvészetiadatokattar-talmaz,hanemtipikus19.sz-ikatolikus-ellenesálrégészetihivatkozásokat is(aTaumintTammúzistenjelestb.)éssúlyosegyháztörténelmivádakat(azegyháza3.sz.közepérehitehagyottlett).Vinenemvoltrégész,deteológiaielfogultságamiatt szinte szó szerint idézett a skót szabadegyházi lelkész,AlexanderHislop:TwoBabylons(1853-1858,1919)címűkönyvéből(V.fejezet,VI.szakasz:„Ake-resztjele”),akiszerintakatolikusszertartásokbanésdogmákbanapogánybabi-lonimisztériumvalláséltovább.Akötetolyansoktárgyitévedést,kitalációttar-talmaz,hogytörténeti,régészetiszempontbólnemszabadkomolyanvenni.
ALewisésShort-félelatinszótáracruxalapjelentésekéntakövetkezőketadjameg:„ge-renda, állvány, vagy más, fából készült kivégzőeszköz, melyre a bűnözőket feszítettékvagyfelfüggesztették”.
AmitazŐTnemárulel:aszótárelevemegkülönbözetszószerinti(lit.)ésátvittértelmet(transf.),aszószerintiértelmenbelülisazáltalános(Ingen.)ésaspeci-ális (Inpartic.)szóhasználatot.Ezutóbbi (szószerintiésspeciális) jelentést tö-mörenígyhozza:across(„egykereszt”)–ésnemkeresztényókoriszerzőkműve-ire hivatkozik (Kr.e. 3-2. sz. Plautus, 1. sz. Cicero,Horatius,Kr.u. 1. sz. Tacitus,Quintilianus).Alatinszótártehátkülönbségetteszazáltalános(tree,frame,other
7.oldal,összesen:13
woodeninstruments) és akülönlegeshasználat (cross)között.A lényeg: acrux-naknemcsakegyjelentésevolt,nemkizárólagfüggőlegesoszloprautalt.
AzŐTazonban,minthaaszótáriadatraépítene, így folytatja: „Abűnözőkmeg-feszítésérehasználtegyszerűoszlopotlatinulcruxsimplex-nekhívták.”Hogykik,az nem derül ki. A Lewis-Short szótár ilyesmiről nem ír. A crucifixio különféleformáitsorrabemutatókésőközépkori(!)képeskönyvekazonbanannálinkább.AzŐTezértegyilyenműrehivatkozvaígyfolytatja:„Egyilyenkínzóeszköztáb-rázoltJustusLipsius(1547-1606)aDecrucelibritrescíműkönyvében,ahogyazelőzőoldalonközépenlátható(Antwerpen,1629.19.o.)”
JustusLipsius(1547-1606)AzŐTnemállítjakonkrétan,hogyLipsiusezzelaképpelJézusmegfeszítésétábrázoltavolna,hiszennemisaztáb-rázolta.Mégiseztsugallja,mertaképetasajátgondolat-menetébe illeszti be, és Lipsius képét a „kínoszlop” il-lusztrálásárahasználja.Aképazoldalnagyrészétkitölti,ígyazolvasófejébenatémaésaképgarantáltanössze-kapcsolódik. A flamand humanista filológus könyve „Akeresztről” (De Cruce) a legkülönfélébb kivégző eszkö-zöketmutatjabe,illetvearólukszólóókoriésközépkoriszövegekből idézi.Könyve igazi ritkaság,de több,eltérőméretű és oldalszámozású kiadásban fennmaradt. AzÚVFFüggelékébenbemutatott kép a 3. „kötetben” (libritres) vagy inkább fejezetben található, és egy középkoribűnözősorsátábrázolja.
Krisztuskeresztjétamásodikkötetben(libersecundus)ábrázolja(47.oldal,ld.jobbra),ha-gyományos latin keresztként, egyházi írókatidézve a 2. századi Irenaeustól kezdve a 12.századiIII.Innocentpápáig:
„Magánakakeresztnekaszerkezeteötvégű:akétvíz-
szintes, a két függőleges, és egy középen, amelyen a
szögekkel rögzített személy nyugodott.” (Iraeneus)
„AzÚr keresztjének négy fadarabja volt, a függőleges
oszlop, akeresztgerenda, egy lentelhelyezett fadarab
[ti. amin ülni lehetett], és a fent elhelyezett feliratos
tábla.”(III.Innocent)
8.oldal,összesen:13
FuldaésSchmidtAzŐTmégkét19. századi szerzőrehivatkozik:HermannFulda:DasKreuzunddie Kreuzigung (1878. Breslau) és Paul Wilhelm Schmidt: Die Geschichte Jesu(1904.Lipcse).
Azinternetenszintesemmitsemtalálniróluk, ígyelégkérdésesatémávalkap-csolatos szakmai jelentőségük.Annakviszontvan jelentősége,hogyazŐT csakrájuktudhivatkozni.
AKrisztuselőttiszázadbólforrásHalikarnasszosziDionüsziosz,görögtörténészésretorikatanár(Kr.e.60-7),akiRómábanélt,éslatinulismegtanult.Arómaiaktörténete címűgörögnyelvűművében (VII. 69:1-2) egy rabszolgakivégzését isleírja,akitakeresztrefeszítéselőttakövetkezőmódonkorbácsoltákvégigavá-roson:
A férfiak, akiknek megparancsolták, hogy vezessék a rabszolgált a büntetőhelyre, kétkarjátszéttárvaegydarabfára(xülon)kötözték,amiamellkasánésavállainátegészenacsuklóiigért,követtékőt,ésmeztelentestétostorralszaggatták.
Tehátmindenekelőttvégigkellettszenvedniükamegkorbácsoltatástésmindenelkép-zelhetőkínzást,aztánpedigafalakkalszembenkeresztrefeszítettékőket.(...)Akatonákdühükben és gyűlöletükben a foglyokat változatos helyzetben szögezték keresztre, ésmivel rengeteg volt, hamarosan nem voltmár hely a kereszteknek és a kereszteken amegfeszítendőknek.
A2. századi források ismindkitártkarokról írnak.Ahivatásos jós,EpheszosziArtemidórosz így ír: „Mivelbűnöző,keresztre lesz feszítve (sztauroó) sajátma-gasságábanéskezeiszélességében”(OneirokritikéI.76).
7.Egy1.századirégészetifelfedezésAz 1. században keresztre feszített embermaradványait először 1968-ban, Jeruzsá-lemészak-keleti részén,aScopus-hegykö-zelében,aciszjordániaiNablusbavezetőútmenténtaláltak,Giv’atHa-Mivtarban(SÁRY2004:103-107).
Négy1.századisírbarlangot találtak, teljescsontvázakkal és ún. osszáriumokkal (csonttartó ládákkal). Az egyik láda egyJehohanan nevű fiatalemberé és gyermekéé volt. A férfi csontjai között egy 11cm-esvasszöggelátvertsarokcsontottaláltak.Avizsgálatokszerintlábaitkétol-dalt a sarokcsontjain át szögezték a függőleges gerendához, lábszárcsontjaitpedigeltörték(crurifragium),hogymeggyorsítsákkínhalálát,ésnetudjamagátkihúzni.
Témánkszempontjábólezazértfontos,mertmárpusztánalábeltörésénekszokásaismutatja,hogyJézussemlehetettalul a lábánál, és fölül a felfelé teljesen kinyújtott kezeinélrögzítve,hiszenígyképtelenlettvolnaföl-lemozogni,hogyfelsőtestét kihúzva ismét levegőt tudjon venni. Csak azoldalra széttárt, kötéllel és/vagy szöggel rögzített karokengedtekelégföl-lemozgástahhoz,hogyegyelítéltakárnapokigszenvedjen.
szerrevoltkínzó,kivégzőéselrettentőeszköz,amelyenazodakötözöttvagyoda-szögezett ember akár napokig is kínlódhatott. A lábszárat vagy térdet is azértszoktákeltörniegyidőután(vö.Jn19:31-33),hogyazelítéltnetudjonújramegújra felegyenesedvemélyeket lélegezni.Azelítéltugyanis–hanemvérzettel–rendszerint légszomjban halt meg. Ezért érthető Pilátus csodálkozása is, hogyJézusalighatóraleforgásaalattmeghalt(Mk15:45vö.Jn10:17-18).
A görögÚjszövetségbena sztaurosz 27x fordul elő, abelőle származó sztauroóigeialak46x.Axülon szó20x,akremannümi (akasztani, függeni)7x. Vanmégháromgörögige,amelyekcsakegyszerfordulnakelőazegészÚjszövetségben,ésugyanarrautalnak,amiJézussaltörtént,tehátasztauroószinonimái.
• AZsidírójaésolvasóiistudhatták,hogyasztauroó-hozhasonlóanennekaszónakistöbbjelentésevan.Jelentésétpedignemaszófejtésvagyaszó-tárialapjelentés,hanemaszóhasználathatározzameg,akárakivégzésva-lamelyikkonkrét formájára utalnak vele, akárátvittértelemben használ-ják,mintebbenamondatbanis.
• ANWT(1984)mégisaz impale(afresh)=(ismét)karóbahúz, felnyársaligévelfordított,amitamagyarÚVF(2003)készítőisemmertekbevállalni:„újra oszlopra feszítik”. Végül a NWT 2013-as revíziójában ezt találjuk:nail…tothestakeagain=„újracölöphöz/oszlophozszegezik”.
• A proszéloó ige jelentése az ógörög nagyszótár (910. oldal) szerint: (1)odaszögez,hozzáerősítvalamihez,keresztrefeszít(2)beszögez.Azújszö-vetségi görög szótár (828. oldal) szerint: odaszegez, felszögez; a szótőahélosz=szeg.
• A szóhasználat egyértelműen Krisztus kivégzésimódjára utal: nem csu-pánodakötözték,hanemodaisszegezték.
szófejtésnek (sztaurosz), mert a tárgy és a kifejezés ismert kortárs használatimódjaszámít.
AzŐTnyelvészetiérveléseottbukikmeg,hogynincstekintettelazÚjszövetségkonkrét kijelentéseire (szögek), a szótár adatok között válogat, ráadásul naivmódon etimologizálva a szó alapjelentésére hivatkozva nem akarja tudomásulvenniagazdagkorabeliszóhasználatot.(Minthaaz„Addideatollat!”kérésmaihallgatóságakizárólag amadártollra gondolhatna, csakmert kultúránkban ere-detilegmadártollalírtak.)
A T(au) a görög ábécében a „t” hangot jelöli, a görög vallásbanpedigazéletjelevolt.BetűtörténetielődjeahéberTav-valegyüttafőniciai„T”(amialatinX-rehasonlít).ATauhozhasonlókereszteta12.századótafőlegaferencesekhasználnak(ld.balra).
A babiloni Tammúz (ld. jobbra) eredetilegDumuzisumérvegetációsistenségvolt,ezért
ábrázolásainmindignövényekkelakezébenláthatjuk.Eze-ket csak azókoriművészetben járatlan szemvélheti latinkeresztnek. A sokkal később megjelenő görög Tau betűsemvoltazőszimbóluma.
Apogánynépekegyenlőszárúkeresztjeiazindiaiszvasz-tikáhozhasonlóanmindNap-szimbólumokvoltak.Azegy-házbanakora-középkortólterjedőegyenlőszárúkeresztekkialakulásánakművészettörténeti okaastilizálás.Addigraugyanis a kereszt olyanmértékben közismert és elfogadott szimbólummá vált,hogyábrázolásánálazarányokattorzítaniislehetett,mégisfelismerhetőmaradt.
12.oldal,összesen:13
Azegyiptomivallásbanazankh „azéletkulcsa”,azörökéletszimbólumavolt,aT tetején fogantyúval, amelynél fogvahordozták az istenek és uralkodók.A kopt keresztények többfélekeresztethasználtak.Alegrégebbiankhábrázolásegy4-5.sz-ikoptnyelvűÚjszövetségben(CodexGrazier)maradtfenn,deezenis
A kopt egyház keresztjei különben a mai napig tipikusanegyenlőszárúkeresztek.Koraipéldaazakoptkereszt(ld.jobbra), amelyet a Nasszer-tó egyik szigetén, a Philae-iÍzisz-templom egyik oszlopába képrombolók véstek (7-9.sz.).
Az ír vagy kelta kőkereszteket (croscheilteach) a sajátosmetszéspont kö-rüli gyűrűvel mind a 7-11. sz. közöttéltkeresztényekkészítették,agazdagkelta motívumok átvételével. Egyiklegkorábbi példája a skóciai Angus-ban, Aberlemno falutemplomkertjében álló kőkereszt (ld. balra). A régi kőke-resztek utánzatai és hasonlóművészeti tárgyak csak a 19.századiCelticRevival idejénésótakészültek.(Megjegyzen-dő,hogyakeltakeresztetmanapságakeltaneo-pogányoktekintiksaját,ősiszimbólumuknak–történetiszempontbólalaptalanul.)
ÖsszefoglalásMíg a kereszt alakú pogány vallási szimbólumok egyike semvolt kivégző- vagykínzóeszköz,ésmégcsaknemisutaltilyesmire,akereszténykeresztezzelszem-ben Jézushalálárautalt.Krisztuskeresztjénekábrázolása iscsakazutánterjedtel,hogyeztakínzásiéskivégzésimódszertmárnemalkalmazták(5.sz.).Azegy-házahelyikultúrákvallásiszimbólumaibólcsakazokataformaielemeketvetteát,amelyekaKrisztusrólszólótanításképzet-köréheztartoztak(élet,világosság,örökkévalóságstb.),tehátgyakorlatilagmindegyiketújtartalommaltöltöttemeg.Addigraazonbanmagukahelyipogányvallásokmárvagyteljeseneltűntek,vagyrégnemvoltakabbanahelyzetben,hogyazuralkodóváválókeresztényvallásrabármifélehatástgyakoroljanak.
EgyszerűennemfelelmegtörténelmiismereteinknekazŐrtoronyTársulatazonállítása, hogy a kereszt egy pogány szimbólum átvétele lett volna valamikor
13.oldal,összesen:13
Constantinusidejében.AkeresztényekszámáraKrisztuskeresztjéneksosemvolt„pogány”jelentősége,ahogynapjaikbansem.EzazegészcsakazŐrtoronyTársu-latnak fontos, és neki csak azért, hogy olvasói számára a keresztény egyházaktanításainak„pogány”eredetétbizonyítsa.
Felhasználtésajánlottszakirodalom• Vallás- és kultúrtörténet: a brittannica.com és az en.wikipedia.org szócikkei (Cross,