Kapunyitás előtt a Közlekedési Múzeum A Budapestre érkező Ide- forintos munkát 1964 végé- és azon keresztül mérik a genek, akik rövid tartózó- re fejezik be. illetve ekkor jüvő fejlődésének távlatát, dás esetén is meglátogatják kerül sor a teljesen űjjáépü- A Közlekedési Múzeum a Margitszigetet, Parlamen- 16 múzeum megnyitáséra. örülne ha széles körű társa- tet. Halászbástyát, Oellért- Az Újjászülető intézmény dalmi összefogás révén mi- hegvet, egyik-másik gyógy, időszaki kiállítások révén is nél több történelmi és jélen- fürdónket, a Nemzeti Múze. igyekszik kapcsolatot tartani kori szakanyaghoz juthatna. 0 ~ l " a közlekedés különböző ága. fgy a háború során plllana- zatal iránt érdeklődőkkel. A tok alatt tönkrement érté- Közlekedési Múzeum újjá- keket ls könnyebben pótol- szervezőjének tájékoztatása hatná. Célja: komoly kiállí- b« is eljutni, meglepődve ál- szerint az üj múzeum első- lést anyag révén biztosítani lapítják meg, hogy Budapest sorban a magyar közlekedés a közlekedési hagyományok fejlődését szemléltető mo- ápolását és az új vívmányok delieket, régi okmányokat, széles körben történő is- könyveket és egyéb kiadvá- mertetését. Ez a kettős cél nyakat szeretne korszerű, a jövőbe mutató szemléletben köareadnl. um, Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria megte- kintése után, ha még ma- rad idejük más müzeum- múzeumokban is gazdag fő- város. A technika iránt ér- deklődök számára rendkívü- li élményt, nyújt a Közleke- dési Múzeum kiállításainak megtekintése. PusmtíltÍH után Az 1897-ben, a millenniumi kiállítás után, üj múzeum nyílt Budapesten, amely vi- I M I lágvlszonylatban is az első múzeum egyik fő feladata a ilyén intézmények közé szú- műszaki emlékek megörzé- mított a Közlekedési Müae- sének problémája. Ipari for- a kultúra szeretetének egyik fokmérője lesz. Drégely Vilmos Fakertészek — utódok nélkül Mi les* a szőregi faiskolával? — Világverseny, világhírnév Mér az évszázad elején korszerű, nagyüzemi faisko- — A -faiskolának- pedig híresek voltak az újszegedi iák tudják ellátni csemeték- n agy jövője van Szőregen — hegemóniát . , Történt kiértet mondja a taz elnöke. Boldog set. lortent is erre kísérlet Qyula __ Az {dén 73Q .— ezer forintot ruházunk be. Ez „ ,. ,, , már jövőre megtérül. Szeret- Csakhogy akkor a gazdasagi , , ,, , , . .... . . . . „ nénk elemi az évi masfel faiskolák. A azonban lassan magukhoz ragadták a szőregi kerté- Szoregen, amikor még há- szek, akik az újszegedi Hof- rom tsz volt a községben, véth-, Zsemberi- és Hoff- mann-oégnél tanultak. Azt h „„„ — — már nem lehet tudni, hogy a versengesben ~ hogy melylk millió tiszta jövedelmet. Kür- töld kedvezett-e jobban a tud többet profitálni - ^ üzemi mkolát szoregieknek vagy a hozzá- jobbéra rablógazdálkodás értésük a facsemeték neveié* f b ] yt séhez volt-e nagyobb. Egy- Mindent elölről kettőre szárnyra kapta őket a hír. Az elaprózott gazdasá- gok azonban nem tudták ki- elégíteni a nagyüzemi gaz- daságok szükségletét. A nagy gyümölcstelepítéseket csak Nem telepítettek, a beru- házást sajnálták. A három teklnt vilsza - tsz egyesülése előtt a készle- akarunk létesíteni a követ- kező években. Ez a mostani még nagyon fiatal, mindösz- sze háromesztendős múltra Szépen keresnek a kerté- Élethii modellek Az újonnan megnyíló um, Gyűjteményeinek alap- ját a millenniumi kiállítás anyaga vetette meg. A mo- dellekből és eredeti közleke- dési eszközökből álló, kül- földön is jól ismert múzeum 1944-ben háborús események áldozata lett, gyűjteményei- nek mintegy 90 százaléka elpusztult. A veszendőbe ment anyag egy része pótol- hatatlan. Igy pl. megsemmi- sültek a magyar repülés út- törőinek repülőgépei, a fiu- mei és váci hajógyár értékes modelljei. Ugyanígy meg- semmisült a főváros lóvasúti köziekedósének minden anyaga és így tovább. A megmaradt modell- és járműroncsok helyreállításá- val a múzeum újjáépítése 1933-ben indult meg. A fel- újítási munka ma már a be- fejezéshez közeledik. A múzeum újjáépítése és átrendezése folytán jelentős új gyűjteménycsoportok ala- kultak ki, pl. gépjármű-, fo- lyamhajózási, repülő-, vasúti mozdony- és kocsigyűjte- mény. A mai gyűjtemény, a ki- állítási tárgyak széma, va- lamint az anyag rendszere- zése tekintetében utoléri a régit, sőt több vonatkozás- ban fejlettebb is a múzeum, mint a régi volt. 25 millióért A múzeum épületének helyreállítása 1954-ben kez- dődött meg s a 25 millió radalom küszöbén állunk és éppen ezért minden alkotás, amely a dolgozók életének szebbé tétele céljából szüle- tik, fontos a történelem előtt. A múzeum emlékei között sok a nagy térfogatú tárgy (mozdonyok, kocsik stb.). Ezeknek elhelyezése sok gondot okoz, mivel a kiállí- tandó tárgyakat széles ská- lában szeretnék bemutatni. Tehát a helynyerés érdeké- ben modelleket készíttet, amelyekkel szemben komoly igényeket támaszt. A készí- tőnek teljes hűségre kell tö- rekednie. A múzeum tudós igazgató- ja ós újjászervezője elisme- réssel nyilatkozik Miskolc és környékének lelkes segítsé- géről, többek között a diós- győri Lenin Kohászati Mű- vekről, ahol a műszaki gon- dolat légkörét megteremtet- tek. A miskolci MÁV Fűtő- ház tanműhelyében a lelkes tanulók harmadik éve döl- doznak egy szép modell el- készítésén, amelynek értéke egymillió forintot tesz ki. Ennek a munkának eredmé- nyét méltón őrzt majd meg a múzeum. A Hermann Ot- tó Múzeum pedig a közel- jövőben a megyetörténeti kiállítás keretében bemutat- ja Észak-Magyarország köz- lekedésfejlődésének törté- netét. Itt majd színvonalas anyagot láthatnak azok. akik szeretik a közlekedést. Jövő évi tervekre készül nek Ahhoz, hogy nemzetközi árucsere-kapcsolatokat ala- kíthassunk ki, Olyan gyárt- látstík, hogy lehetőség nyílik nagyobb arányú gépesítésre és automatizálásra. Ezenkí- mányokat kell termelnünk, vül több és nagyobb szalag- melyek versenyképesek a egységeket alakíthatnak kl, Rádióműsor Kedd KOSSUlil KADIO 4.30 Hirek. 4.38 vldttman-frls- «en! 6.0« Hírek. 0.05 Falurádió. 6.45 Postabontói. 7.00 Hirek. 7.10 UJ könyvek. 7.30 Sainhái- es mo- ziműsor. 8.00 Hírek. 8.05 Műsor- ismertetés. 8.15 Harsan a kürt- szó 8.65 Kamarazene. 0.35 Napi- renden . . . 0.30 Színen népi mu- zsika. 10.00 Hirek. 10.10 Hotel Univerzum. Hadlószatlra. 11.06 Operarészletek. 13.00 Hirek. 13.15 Tánczenei k o k t é l . 13.611 A vidé- ki színházak műsora. 13.00 Olva- sónaplómból. 13.18 Lehár-operet- tekböl. 13.48 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 14.00 Hírek. 14.10 Z e n e k a r i mu- zsika. 15.08 Színészek emlékezé- sei. 13.31 Könnyűzene nyugdíja- soknak. 16.00 Hírek. 16.10 A Jég- világ Robinsonja. 16.30 Llszt-zon- goraművek. 17.08 Milliárdos hul- lámok. 17.40 Muzsikáló képesla- pok. 18.00 H í r e k . 18.10 VUlanó- íényben. 18.15 A Magyar Rádió és Televízió észtrádzenekara Ját- szik. 16.48 T a k a r o d ó előtt. 18 .00 Székely Mihály felvételeiből. 19.35 A Szabó család. 19.33 Jó estét, gyerekekI 20.00 Ksti Króni- ka. 20.23 Könnyűzenei híradó. 21.18 H á b o r ú és boke. 31.31 A Magyar Rádió és Televízió szim- fonikus zenekarának hangverse- nye. 22.00 Hírek. 22.18 Sporthí- rek. 22.31 Don Quijote halála. Színjáték. 23.12 Pygmallon. 24.00 Hirek. 0.10 Marenzlo-madrlgirt- lok. PETŐFI RADIO 6.00 Hlrck. 8.10 Torna, 6.30 Hí- rek. 7.00 1,'lrek. 7.15 Postabontás. 8.00 Hirek. 14.00 A Dobsa-együt- tes játszik. 14.10 Idfijárá:jelen- tés. lt.CS Kórusok és nepl zo- nekarck műsorából. ls.Ofl Hí- rek. 13.05 B a r o k k operamuzslká. 13.48 Az elsií magyar utazok Japánban, m.oo Könnyű dalla- mok. 16310 K e r e s z t r e j t v é n y . 17.00 Hírek. 17.03 P e s k ó György <s Szász Árpad hangversenye n stú- dióban. 17.33 Hogyan nézzük" 17.31 Dietrlrh: Concertino zon- gorán és fúvószenekarra. ín.tS A nagymama temetése. Elbeszé- lés. 18.43 Virágénekek. 10.00 Ml történt a nag . világban? 19.13 Oz. Részletek filmzenéből. 19.28 A MAV Szimfonikusok hangver- senye a stúdióban. 20.25 Halha- tatlan halandók. 21.00 Hírek. 21.05 Mozart: Cosl fan tutte — ária. 21.15 Gyöngyöst Rárz Géza népi zenekara Játszik. 21.48 Kás- mlrt kertek. 22.00 Tánczene. 23.00 K'trek. TelevizlómQsor 18.03 Hírek. 18.10 A Ma- gyar Hirdető műsora. 18.20 Nap- ló. 1914. Július 28-a. az első vi- lágháború kitörése. 18.28 Mik- roszkóp alatt az építőipar. A mezőgazdasági építkezésekről. 18.43 Kantáta Egerről. Az egri dalőstalálkuzóról. 19.00 A ma- gyar tudomány nagy öregei. Dr. Issekutz Béla professzor. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.59 Egy balett története. 19 50 Ku- bai kis ti lm. 20.18 Nappali sötét- ség. Magyar film. (14 éven fe- lülieknek I) 21.35 Költészet. „Hogy Júliára talála" Balassi Bálint verseiből. 22.15 Tv-hlr- adó. 2. kiadás. s ezeket célgépekkel láthat- ják majd el. — Előzetes terveink sze- rint olyan cikkeket is gyér- tünk, amelyek ez ideig is hoz- zánk tartoztak ugyan, de nem itt, a mi véllalatunknál készültek. — Azért mondtam, hogy most érik meg több éves munkánk gyümölcse, mert ez ideig főként a gyártáafej- lesztés volt fő feladatunk. . .. , .. , . „ Most már elértük azokat az . " i t í í eredményeket, melyek lehe- külföldi piacokon is. A kor- szerű termékek készítésének pedig fontos tényezője a szakosított, nagy szériában, korszerű, automatizált gép- parkkal dolgozó üzem. Javul a gyártinányösBzetétcl — Több éves munkánk gyümölcse érik be már a következő évben. Nehéz fel- adatok megoldása elé állf- ság már ebben az esztendő- ben ls. És ha most a további elképzelésekről beszélek, meg keli mondanom, hogy az 1965-öe esztendő is bővel- kedik megoldásra váró prob- lémák sokaságában. A Szegedi Ruhagyár fő- mérnökével, Szabó Sándorral beszélgetünk. A flaptár lap- tővé teszik, hogy több gon- dot és energiát fordíthassunk a gyártmányok fejlesztésé- re. Ez pedig nemzetközi kap- csolataink kialakítása érde- kében elengedhetetlen köve- telmény. Segít a minisztérium 4.i 4,Mi„. ^„t-tui, — A következő esztendő a f<5memökt fte!dJ»n lertt- ^ a KGST feladataival kott irathalmaz tetején már ott van a jövő évi tervelkép- zeléseket számon tartó dosz- szié. — Az 1965. évi tervekről azt mondhatom, hogy jelen- tősen Javul a vállalat gyárt- összehangolva igyekszünk összeállítani. Előre kell lép- nünk, hiszen nemzetkőzi együttműködésünk alapja, hogy versenyképesek le-! gyünk. teket is eladták. Nem volt szek, pedig mint hangoztat- csemete. Jóformán elölről ják, nincs a mesterségükről kellett kezdeni mindent... oklevelük. Dobó József pél- Hogy most mégis újra már- dául gyerekkora óta ker- ka a szőregi facsemete, sőt tészkedlk " A . tudósát Erfurtban két aranyérmet ls nyert a tsz, az annak kö- szönhető, hogy a község va- lamennyi kertésze összefo- HM hoz- záértését senki sem vonta kétségbe, pedig neki sincs papírja a szakmáról. Az 52 esztendős Hegyközi Antal gott Hogy a tsz-nek az azt mond J a nevetve: ' Egyetértés nevet adták, az a — í n talán a faiskolában jelent, s még inkább a jövőt »« születtem. Hát azóta meg- jelképezi. tanulhattam a kertészkedés ötvenholdas faiskolában minden csínját-bínját. jobb és eredményesebb a Ökrös János csak úgy em- gazdálkodás, mint a parcel- lékezetből számol visszafelé. Iákon. Hogy ki mennyit ért A műit esztendőt mérlegeli a szakmához, azt most bebi- kereset szempontjából:- Zonyíthatja. Közel húszan — Ha jól vélekszem, na- dolgoznak együtt. Szorgalo- pemta 80—85 forintra rúgott mért, tudásért nem is men- a. keresetem. Az idén meg nek át a szomszédba. Ab- csak több lehet, kevesebb ban ls közös nevezőre ju- aligha, merthogy többet is tottak, hogy Bálint Pál lett dolgoztam. az üzemegység vezetője, Do- Kellenének a fiatalok A törekvő kertészek bár- melyike megkeresi havonta a másfél-kétezer forintot. Vi- szont nemhogy tanulónak, de a szemzés kötözésére sem kapnak fiatal fiúkat, vagy lányokat munkára. Mi lesz a neves szőregi faiskolával, ha S ott van a többi jó szak- >z időt€k helyére nem lép- ember is: Hegyközi Ferenc, nek íi4talok? Tavaly is ha- Kiss Menyhért, Hegyközi Un áutftk w a BOrból> és Antal, ökrös János, s a há- mentek nyug díjba. rom Lengyel-rokon, József, bő József és Kovács Árpád pedig a két munkacsapatot vezeti, hasonlóképpen Szal- ma Kálmán bécsi is egy hat- holdas kertben csak nemesí- tett rózsáinak élhet. Ezért is ragadt rá a név: rózsa- király. Ennek mányösszetétele. Nagyobb előkészítése István és Jáno6. Valamennyi- ük mögött 25—30 éves gya- munkénak az . . „ . , . megkezdődött, korlat áll. Szamlalhatatlanul lehetőségeink nyílnak a pro- filok kidolgozására, a telep- helyek és a szalagok tevé- kenységének összehangolá- sára. Mindezzel együtt jár, hogy kevesebb lesz az állás- időnk, s több energiánk ma- rad a gyártmányfejlesztésre. Nemzetközi kapcsolatokért Számokról, cikkféleségek- Folyamatban van már a mű- szaki intézkedések kidolgozá- sa, amelyek minőségjavulást, önköltségcsökkenést eredmé- nyeznek jövőre. Az üzem elképzeléseit, több éves távlatra tervezését világosan látja, megérti a minisztérium. Az előzetes megbeszélések pedig arról tanúskodnak, hogy lényeges kérdésekben nemcsak elfo- ről még korai volna szót gad j a , de segíti is azok meg- ejteni. Az azonban mér most valósítását. sok facsemetét oltottak már be. amelyek azóta ontják ter- mésüket. De sok kiöregedett közülük. Túl a hatvanon A rózsabarackot most sze- dik, rázzák a fáról, s azon mód elültetik. Leszedtek már 12 mázsa vadszllvát is, hogy a leendő oltványokba kajszi- barackot és nemes ringlót szemezzenek majd. A jövő hónapban kezdik 240 ezer csemete szemzését. Kellené- Sajnos ez a sors vár ker- nak * de « fiatalok, akiknek tészeikre ls. Legtöbbjük tűi a tol bd, ja a sok haj- van már a hatvanon, vagy longáat, s az ker " aífelé tart. A legfiatalubb tészek tudását, tapasztalatát a 33 éves Lengyel József. Az átadják majd az utánuk kö- előtte járó 10 évvel idősebb vetkezö gener6clónak . utána pedig nem következik 6 senki. U. F. • Szegedieknek — Lódzról I tex- kat. Informálva olvasóit varosaink' gazdasági, szociális ős kulturális problémáiról. Felhaszná- lom azt az alkalmat, hogy a Dél-Magyarország szerkesztőségének meghívására Magyarországon Urtózkodhatom, arra, hogy megismertethetem Önöket Lodz néhány problémájával szcrKrsztosegünk vendégeként hazánkban tar. rendezéseket, transzformátorokat, ruha és tözkodtk Stefan Kotlarek elvtárs, lengyel test- tjlinari berendezéseket gyártanak vérlapunk, a ludzi Glo. Robotniczv szerkesztő- tuipari Berendezéseket g> artanak. •égi titkárt. Üjságirdvendégünk cikkét közöljük Lodz ipara jelentós szerepet vállalt magára az alábbiakban budiról, Szeged lengyel testvér- országunk exporttervének teljesítéséből. Váro- vároaárúi. sunkból a népi demokratikus országokba, Eu- Abból az elképzelésből indulok kl, hogy a Dél- [ ó P a 13 kap ' tabs , ta sok í?* 1 ** f ^ 1 " Magyarország olvasói számára Lodz neve nem ka L valamntflközép- és dél-amerikai országba lejmeretlen. Sok év óta tart fenn ez a város - exportálunk. Ezért nem mondhatja ma mar sen- amelyben lakom és dolgozom - Szegeddel köz- k ' h <W csu f a " a ( t€Xtill Pf k o f^- vetlen kulturális kapcsolatokat. Újságunk, a l a - Az ^ész világon ismeretes a Marchlewskt Glos Robotnlczy pedig az Önök lapjával együtt ^ ' T ^ C a Dtíewa ™ ki _ Olimpia Gyár az kölcsönösen közöl szegedi, Illetve lodzl anyago- Obrablarek Üzem, az. E ta Transzformátor Gyúr es tobb mas nagyüzemünk markája. Ezeknek a vállalatoknak termékeivel az összes világré- szeken találkozhatunk. Magyarok a testvérvárosban Lodz Ipari fejlődésével párhuzamosan » há- ború titán a város tudományos és kulturális fej- lődése is meggyorsult. "Jelenleg sok felsőoktatási intézmény működik városunkban: tudománv- , „. , , , , , „ H • egyetem, politechnikái felsölskoln. orvostudomk- rlk. Távolról Lodz. gyárépületek tömkelege és nyl e g Vetem éltalános orvosi karral, a.vógysze- kenderrel, valamint lennel megrakott vasúti sze- rész és fogorvosi karral, színház- és filmmüvé- relvények sokasága. Ám Lodz nem csupán tex- szetl főiskola, zeneiskola, képzőművészeti iskola tiltpari központ, bár városunkban és környékén stb. Lodzbnn általában több, mint hétszáz kül- koncentrálódik Lengyelország textiliparának földi diák tanul, akik Európa, Ázsia, Afrika-, és csaknem kétharmad része. A népi Lengyelország Közép-Amerika országaiból érkeztek hozzánk, ideje alatt a városban olyan üzemek létesültek, Jelentős szerepet játszik városunk az ország tu- amelyek gyakran bonyolult berendezéseket és doményos kutató Intézeteinek munkájában is. A készülékeket, így például vetítőgépeket, órákat, régi "kulturális puszta*, ahogy a II. világhá- rádió- és televíziókészülékeket, telefonokat, le- honi után neveztek bennünket, a népi Lengyel- mezjátszókat, precíziós orvosi elektroműszere- országban a tudományos élet művelőinek első ket, erőműalkatrészeket, valamint: gépipari be- sorába került Lengyel Manchester Várusunkat lengyel Manchester néven isme- 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd. 1964. íúllus 28. Lodzban igen sok színház működik, az egyik színházunk nemrég Pécs városában vendégszere- pelt. Helyette a Pécsi Nemzeti Színház művé- szei jártak városunkban, 6 a lodzi előadások né- zői lelkesen tapsoltak a magyar művészek játé- kának. A lodzi filharmóniában gyakran adnak koncertet Olyan nemzetközileg elismert művé- szek. mint Ojsztrah és Rubinsteln. Magyar mű- vészeket is gyakran látni a filharmónia színpa- dán, így például Ungár Imrét, Radnai Gábort, Koródi Andrást, Palánky Klárát, Antal Ist- vánt, Franki Pétert és Szendrei Karper Lászlót. A lodzi filmgyárban sok Európa-szerte ismert film készül, így például: a Hamu és gyémánt, Keresztesek, Világ vége. Csatorna, melyek közül többet magyar filmszínházakban is bemutat- tak. Pillantás a jövőbe Nehéz egy rövid írásban beszámolni annak a varosnak az életétől, mélyben lakom. A leg- fontosabb mindenesetre az, hogy Lodz szocialis- ta város jellegét öltötte az elmúlt néhány év alatt. Távlati terveink, melyek részben ebben az ötéves tervben már megvalósultak, jől beren- dezett város perspektíváját rajzoijék elénk. Vá- rosunk egyre inkább elveszti a csupán textil- ipari jellegét, annak ellenére, hogy ezt az ipar- ágat is szisztematikusan modernizáljuk és mind- inkább gépipari, precíziós és elektroipari, vala- mint vegyipari jelleget ölt. A távlati tervek alapjait már leraktuk. Az ltílil—65-ös ötéves tervben 13 milliárd zlotit ruháztunk be váro- sunkba. Hallatlanul nagy összegeket költünk új lakások építésére. Az 1965-ös év végéig 120 ezer új lakóházat építenek Lodzban, és az ötéves terv első négy évének adatai biztosítanak bennünket, hogy ezt a tervet túl fogjuk teljesíteni. Sok tíz- ezer dolgozó hagyja el a háború előtti korsze- rűtlen, sötét." nedves, zsúfolt lakását, és költözik modernül fölépített ú'j Lakásba. És ez lesz a leg- szebb propaganda a népi hatalom mellett.