Kapos 2007 Masszázs 1

MASSZÁZS 1. lecke 1. oldal

www.2007kapos.hu

Kedves Hallgató!

Ön most kezében tartja a Kapos Felnõttképzõ Kft. Masszázs tanfolyamának elsõ füzetét. Nyilván szeretné egészségét megóvni, szeretne megismerkedni a masszázs sokoldalú jótékony hatásával. Ezért felkínáljuk Önnek a lehetõséget, hogy végigjárja velünk a tanfolyamot. Ha szorgalmasan tanul a gyakorlati konzultációkon részt vesz, a házi feladatokat elkészíti, olyan ismeretek birtokába juthat, amellyel nem csak saját maga egészségén tud majd javulást elõidézni, hanem környezete számára is. A Kapos Felnõttképzõ Kft. biztosítja a lehetõséget arra, hogy az elméletben megszerzett tudást a gyakorlatban is elmélyítse. Cégünknél gyakorlati képzésen vehet részt, melynek zá-rásaként az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ gyógymasszõr szakmából vizsgát tehet.Ehhez kívánunk mi együttmûködõ munkát és sikeres tanulást!

Bevezetés

A masszázs a testi-lelki kondíció fenntartásának hatékony eszköze, továbbá megfelelõen megválasztva és kíméletesen végrehajtva kedvezõen hat a szervezetre. Kinek nem volt már kisebb-nagyobb betegsége vagy sérülése? Az érintés ilyenkor csodákra képes illetve életünk minden szakaszában igényt tarthatunk gyöngéd-ségre, törõdésre, amelybõl megtudhatjuk, hogy nem vagyunk egyedül, az ember érzelmekkel megáldott lény. Maga az érintésnek egy nagyon finom megnyugtató hatása is van. A masszázst minden idõben és minden kultúrában alkalmazták. Errõl megfelelõ feljegyzések vannak birtokunkban. Ma már a masszázst nem te-kintik luxustevékenységnek illetve szolgáltatásnak, egyre több ember tapasztalja meg jótékony hatását és engedheti meg magának a kényeztetõ gyógyírt. Ebben

2. oldal 1. lecke MASSZÁZS

www.2007kapos.hu

tudunk mi segítségére lenni, ha úgy dönt együttmûködik velünk akkor a megfelelõ segédanyaggal és szakmailag jól képzett szakoktatóktól sajátíthatja el a masszázst. Meggyõzõdésünk, ha Ön elhatározza, hogy megismerkedik ezzel az új ismerettel egy új világra lesz nagyobb rálátása. Megtanulhatja csillapítani a stresszes állapotot, számûzheti a fejfájást és ezek csak a legegyszerûbb példák voltak.

Hogyan tanuljunk?A tanfolyam anyagát leckefüzetekként fogjuk elküldeni Önnek. Minden füzetben két leckét fog találni. A leckék mind elméleti és gyakorlati tudást rejtenek. A tan-anyagok egymásra épülnek, minden füzet egy házi feladatot tartalmaz. Ha hatéko-nyan szeretne tanulni akkor kérjük töltse ki és küldje vissza hozzánk. Az elméleti tudás még gyakorlati konzultációkkal fog kiegészülni. Ennek elérhetõségérõl mi fogunk segítséget adni.

Mivel segítjük, hogy mielõbb megtanulja a leckét?

ý Az elméleti ismeretet a masszázs történetével kezdjük, sok képpel illusztráljuk.

ý Meghatározzuk a fogalmakat

ý Képekkel szemléletességet nyújtunk

ý A leckék végén összefoglalásokat,

ý Ajánlott irodalmat

ý Önellenõrzõ kérdéseket fog találni

ý A házi feladat beküldendõ változatával zárjuk le a két leckét

Az alábbi jelzések segítségére lesznek

Információ – fontos információk, melyeket meg kell jegyeznie.

Feladat – azokat a feladatokat jelöli, amelyek megoldásával elmélyítheti tudását, felkészülhet a házi feladatok megoldására.

Gyakorlat – könnyen elvégezhetõ feladatok az adott témakörrel kapcsolat-ban.

Érdekesség – az adott témához kapcsolódó különlegességek.

2. oldal MASSZÁZS


www.2007kapos.hu

Tartalom

1. lecke: A masszázs története 2. lecke: A masszázs fõbb jellemzõi

3. lecke: Anatómiai alapismeretek 4. lecke: A hát masszázsának elmélete

5. lecke: Élettani alapismeretek 6. lecke: Lumbogluteális tájék masszázsa

7. lecke: Klinikai ismeretek I.- Reumatológia 8. lecke: A felsõ végtag, hasmasszázs és a mellkas masszázsának elmélete

9. lecke: Klinikai ismeretek I.- Ortopédia 10. lecke: Az alsó végtag és az arc masszázsának elmélete és a kimozgatások

11. lecke: Klinikai ismeretek II.- Traumatológia 12. lecke: A lúdtalp és fejfájás kezelése svédmasszázs fogásokkal

13. lecke: Klinikai ismeretek II.- Ideggyógyászat 14. lecke: A csipõficam és csipõprotézises beteg kezelése svédmasszázs fogásokkal és a vállizület körüli gyulladás(PHS)kezelése svédmasszázs fogásokkal

15. lecke: Klinikai ismeretek II.- Belgyógyászat 16. lecke: A csonthártya kezelése svédmasszázzsal

17. lecke: Elsõsegélynyújtás 18. lecke: A szegmentmasszázs

19. lecke: Fizioterápia 20. lecke: Kötõszöveti masszázs

21. lecke: Balneoterápia 22. lecke: A masszázs elmélete

23. lecke: Klinikai ismeretek II.- Bõrgyógyászat 24. lecke: Érdekességek

MASSZÁZS 3. oldal


www.2007kapos.hu

„Engedd át testedet a dögönyözõk kézügyességének, s tudjad, hogy halandó vagy de addig is tartozol testednek valamivel.”

/Márai Sándor/

1. lecke - A masszázs története

Hol találkozott elõször a masszázs szóval?

A masszázs világtörténeteA masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. A francia massage szó, görög eredetû, massein (dörzsölni) szóból ered, s gyúrást jelent /Az arab mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az eredete. Vannak, akik szankszrit származást véltek benne felfedezni

Valószínûleg az emberek önmagukon már õsidõk óta ösztönösen alkalmazták a masszázst nyomkodva - gyúrva - simogatva a fájós részeiket. Késõbb már tuda-tossá válhatott. A primitívtõl a kulturált népekig szinte mindenütt megtalálhatjuk a használatát.

I.e. 4000-ben Indiában léteztek már fürdõk, melyeknél masszázskezeléseket is alkalmaztak a jóga mellett. Indiában a masszázst egészségügyi és rituális célból is végezték. Illatos olajokkal kenték, dörzsölték be a testet, és utána megfürödtek a szentnek tartott Ganges folyó vizében. Simították, nyomkodták, gyúrták a test


www.2007kapos.hu

lágy részeit. Az arcon kezdték, a törzsön folytatták, s a végtagokkal fejezték be. Végtagokon a mûveleteket a széli részek felé végezték, mintha ki akarták volna nyomni a gonoszt a testbõl.

I.e. 3200-ben Herodotos idejébõl, papirusz tekercsek és más feliratok, festmények is tanúsítják, hogy az egyiptomiak a betegségek és sebek gyógyítására is hasz-nálták a masszázst. Akkor már a betegség megelõzését (preventio) is fontosnak tartották.

Legkorábbi Kínából származó feljegyzés a masszázsról Kong-Fu-tól származik ie. 2700-ból. Orvospapok végezték, s kombinálták a szervezet aktív és passzív tornájával. (Thai-Chi – az élet /a chi/ energia keringtetése) Innét származik az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, mely az akupunktúra egyszerûsített változata. Idõrend szerinti beillesztés nélkül állítják, hogy innét ered a malajziai „thai masszázs” is, mely különleges kimozgatási technikájával tûnik ki a többiek közül.

A Japán shiatsu csupán hasonló a kínai módszerekhez, energia áramolta-tási alapjai közel azonosak. Benne az ázsiai masszázst és az akupresszúrát ötvözték.

Japán eredetû a ma már hazánkban is ismert Yumeiho masszázs is (megkö-zelíti a thai masszázs technikáját). Alap tételeként tartják, hogy a medence helyzete felelõs a szervezetünk mechanikai állapotáért, mely befolyásolja a zsigeri szervek mûködését is.

Kelet más õsi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek, és a perzsák a masszázst gyógykezelésként használták, fõleg sebesült katonáik gyógyítására. San Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief is masszázs manipulációt ábrázol.

A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elõ a hívõk számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.


www.2007kapos.hu

I.e. 460-370-ben a görög-római kultúrában, az orvosok a jó levegõt, helyes táp-lálkozást, testmozgást, gyógyfürdõt és a masszázst ajánlották gyógyterápiaként. Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosztól (ie. 482-347.) tanulta a masszázs módszereit. „De officina medici” c. munkájában foglalkozik e témakörrel. A kezdetleges vízgyógyászatot elméleti alapokra fektette. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdõt és masszázst javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelõzte fontosságban az egyéb kezeléseket.

I.e. 199-130-között a római birodalom legnagyobb orvosa, Galenus (i.sz. 131-201) átvette Hippokratesz tanait, és „Tripsis” c. (Egészség megóvásáról) mûvében javallatokat és utasításokat adott a masszázs fogásait illetõleg.” A természet maga gyógyít, de az orvosnak kell segítenie a felismerésben és a természetes gyógyhatások adagolásában.”

A görög származású Oribasius és Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos, a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszázsával foglalkozott. Encik-lopédikus munkájában foglalta össze a máig is érvényes észrevételeit, javaslatait, és gyakorlatát.

Celsius a legnagyobb római orvosok egyike, reumás betegek és sérült katonák ke-zelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban, termákban (meleg fürdõ) és közfürdõkben végezték ezt a tevékenységet javarészt.


www.2007kapos.hu

Avicenna (i.sz. 980-1037.) arab orvos tovább vitte Galenus tanait. Az ”Orvosi törvények könyvé”-ben többek között pontosan leírja a masszázst, és a hidrote-rápiával - dietikával összekapcsolt masszázsformákat.

A Salernoi iskola is a mozgásközpontú terápiákkal foglalkozott, melyben fontos szerepet kapott a passzív mozgást képviselõ masszázs is.

A XII. században Francis Fuller brit orvos, a mozgást és a masszázst, gyógymódjai közé sorolja.

A reneszánsz korabeli mester, Hyeronimus Mercurialis páduai tanár (isz. 1530-1606.), Velencében a „De arte gymnastica” c. mûvében leírta, hogyan kell alkalmaz-ni a testgyakorlatokat, fürdõket, a masszázst, s az életben milyen egészségmegõrzõ haszna van.

A XV. században Nicolas Andry francia orvos, a prevencionális megoldásokat tartja fontosnak. Hangsúlyos szerepet kap benne a tartó mozgató szervrendszer funkcionális mûködése.

Ambroise Pare (1517-1590.) anatómiai és fiziológiai ismeretekre alapozta a szá-mára gyógyító eljárásnak számító masszázst.

XVI. században a német Paracelsus azonos nézeteket vall Pare-vel. Szintén az anatómiai és élettani tudományt tartja fontosnak a gyógyítás alapjaként.

Cook (XVIII. sz.) leírásából értesültünk, hogy Ausztráliában, Tahiti szi-getén az õslakosok a fáradtságot dörzsöléssel csillapították, Jáva szigetén pedig fogamzásgátlásra használták (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították, ha szükséges volt ismét a fogamzás képesség, akkor masszázzsal visszaállították).

A XVIII. századtól a masszázs, mint mechanikai úton végzett eljárás, mechanoterápia néven vált ismertté.

Pehr Henrik Ling (1776-1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár foglal-kozott a torna és a masszázs rendszerezésével. Ismertette a masszázs technikáját, hatását és javallatait.(Innét ered a „svédmasszázs” elnevezés is.) Elterjedt Euró-pában és átvették Amerikában.

A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (1839-1901, aki Ling tanítvány volt) gyûjtötte a korábbi tapasztalati anyagot. 1867-ben adott ki könyvet a masszázsról, mely komoly összefoglaló munka volt. Felvetették, hogy a masz-százsnak a mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai is lehetnek.


www.2007kapos.hu

Hoffa, Németországban Ling módszerét tovább fejlesztette. Tapasztalatait leírta a masszázs helyi és távolhatásait és tanítványainak tovább adta. Õ vezette be a masszázs melletti ízületi mobilizációt. 1893-ban megírt „Masszázs kézikönyve” címû munkájában összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt alapfogást, mely ma is meghatározó tanulmányainkban:

1. effleurage - simítás

2. pétrissage - gyúrás

3. frictio - dörzsölés

4. tapotment - ütögetés

5. vibratio - rezegtetés, vibráció

A szomszédos Finnországban is kialakult egy sajátos egyszerû regeneráló, frissítõ, gyógyító módszer, a „finn-masszázs” a szauna-kultúrával együtt.

A szaunázás egy életforma. Egy értorna folyamat, melynél a testet, az alaphõmérsékletrõl magasabb hõfokra melegítik, majd hideg vizes merülõkádban, jeges tóban, „csobbantással” lehûtik, vagy hidegzuhanyt vesz-nek. Ezt többször, egymás után megismétlik. A kamrát mindig visszahûtik az újramelegítés elõtt.

1885-ben, Romániában R. P. Manga írta - “A masszázs története és mûveletei, élettani hatása és bizonyos betegségek kezelése masszázs által” címû könyvét.

1886-ban Gaskell közli, hogy állatkísérletekkel bizonyította azt a tényt, hogy a szervek autonóm motoros beidegzésének szelvényezett elrendezése van. (szeg-mentáció elve)

A román N. Halmagiu írta 1889-ben “A masszázs és a masszázzsal kezelt mozgás-korlátozottság bizonyos csonttörésekben” címû mûvét.

1890-ben William Murell, londoni klinikus vezette be a masszázs oktatását. Az orvosi egyetemeken, klinikákon az orvosképzés része lett.

Gustav Zander (1835-1920) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira.

Rajtuk kívül a svédmasszázsnak még számos neves követõje akadt, így a francia Velpeau, Stapfer, az angol Mennel, az orosz Berling és Pauli.

A XX. sz. elsõ évtizedeiben a klasszikus masszázs mellett a speciális masszázs fajták is kialakultak.

Gaskell eredményei hatására Head, 1889-1896 között vizsgálatokat végez a bõrtakaró és a belsõ szervek közötti összefüggéseket illetõleg.

Az idegreflektórikus összefüggésekre építve, felhasználta azon lehetõségeket is és 1898-ban felfedezte, hogy a belsõ szervek megbetegedéseinél a bõrtakaró bizonyos


www.2007kapos.hu

helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezek a zónák reflektórikus kapcsolatban vannak a belsõ szervekkel.

1904-ben Gowers a fájdalmas izomterületeket fibrositis gyûjtõnéven nevezte meg.

Braczevski alkalmazta legelõször a csonthártya masszázst a lágyrészek masszázsával együtt. Eljárását, 1911-ben megjelent könyvében ismertette, de masszázskezelése nem terjedt el. Feledésbe merült ugyan úgy, mint Cornelius által közölt idegpont masszázs leírása is, melynek köze lehetett a kínai akupresszúrához.

A Polaritás technika, a kiropraktikus Randolf Stone nevéhez fûzõdik, aki a szá-zadforduló táján fejlesztette ki a módszert. Alapja az a feltételezés, hogy bizonyos energiaáramlás van a testben. (A kínai gyógyászatban a „csí”, az életenergia.) A kézrátétel technikájával dolgozik. A kezeket arra a testrészre helyezzük, amely az energiaáramlás pólusának megfelel. Ezzel az energia kiegyenlítõdése ismét helyreáll. A kiropraktikából ismert fogásokat is alkalmazza. A kezelés, keringés-,és anyagcserezavarokat serkent, érzékenységi zavarokat enyhít, az általános állapotot javítja.

A módszer Angliában és az USA-ban már széles körben elterjedt. Talán ezt te-kinthetjük a kineziológia elsõ lépéseinek.

1917-ben Mackenzie, a korábban Gaskell és Head által felismert szegmentális összefüggést továbbfejlesztette. Bebizonyította, hogy a belsõ beteg, zsigeri szer-vekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Elõször diagnosztizáltak vele, majd késõbb kiderült, hogy fordított irányban (kívülrõl befele), mint terápiás kezelés is hatékony.

Szegmentzónás összefüggéseket, és az erre ható masszázs eljárásokat „reflexzóna masszázs”-nak nevezték el.

1929-ben Ruhman bevezette az ujjbegyes dörzsölõ, valamint a bõreltoló masz-százsfogásokat. Hatástanilag szinte megegyeztek a kötõszöveti masszázséval. Erõteljesen ingerelte a neurális és vegetatív úton befolyásolható képleteket.

Szinte ugyanabban az idõben (1929-ben) Elisabeth Dicke német gyógytornász Freiburgban, saját tapasztalatain keresztül (érszûkület) jutott az általa megfogal-mazott és gyakorolt kötõszöveti masszázshoz. Ez a technika neurovegetatív úton befolyásolja az emberi szervezet állapotát, zavarát.

Freiburgban az Orvostudományi Egyetem klinikáján H. Teirich Leube és W. Kholrausch tíz év alatt kidolgozta a teljes testre kiható kötõszöveti masszázs technikai végrehajtás módszerét.

Shade és Lange a muszkuloszkeletális elváltozások vonatkozásában kutatott. Központba került a myalgia terápiás jelentõsége.

Kirchberg 1926-os megjelenésû „Masszázs és gyógytorna” könyvében már a spe-ciális masszázsfajták fejlesztésével foglalkozott. Bevezette a köztudatba a nyújtás fogalmát, s megállapította, hogy a masszázs nem csak az izmok hipertónusát befolyásolja, hanem hatással van a nyirokkeringésre is.


www.2007kapos.hu

Vogler 1928-as évben kezdte „periostealis kezelés” néven a csonthártyakezelést alkalmazni.

Dr. Frank Chapman kimutatta, hogy bizonyos nyomási pontok serkentik a nyi-rokkeringést a szervezet különbözõ részein.

Az 1930-as évek elején Terence J. Bennett azt állította, hogy a koponya bizonyos pontjait megnyomva, élénkíthetõ a különféle szervek vérellátása. Sikerült feltér-képeznie a koponyán, a kulcscsont felett és a térd alatt, 16 különbözõ nyomási pont és a test fõbb izomcsoportjai kapcsolatát.

Erdélyben a masszázs Marius Sturza professzor tevékenysége következtében terjedt el a szanatóriumokban és az üdülõ- és gyógyhelyeken.

A bukaresti Testnevelési Fõiskola tanszékén olyan kiváló szakember ad elõ, mint dr. Ion Lascar professzor. Dr. Valentian Rosca, a tanszék tanársegédje, 1930-ban az egyetemi hallgatók részére összeállított egy könyvet “A masszázs és az orvosi torna alapelemei” címmel.

Elsõ alkalommal 1932-ben alkalmazták a nyirokelvezetés (lymphdrainage) masz-százst, mely módszert, azóta is állandóan fejlesztik. Elõször Dr. Emil Vodder dán fizioterapeuta dolgozta ki. A nyirok szállítja el a szövetekbõl az anyagcsere végter-mékeit, amelyek részben túl nagyok ahhoz, hogy a vérkeringésbe visszatérjenek; részben a szövetekben sem tudnak tovább bomlani. A nyirok az immunrendszer szempontjából nagy jelentõségû. Az ún. lymphdrainage serkenti a nyirokkerin-gést.

1933-ban jelent meg román nyelven M. de Frumerie francia orvos munkája “Gyakorlati és elméleti, általános és részleges masszázs - A kisegítõ egészségügyi személyzet számára”; a munkát Theodora Athanasiu dolgozta át.

Dr. Adrian Ionescu 1940-ben szerkesztette a “Masszázs” címû munkát a Testne-velés Nemzeti Akadémiájának hallgatói számára.

1947-ben James Cyriax, angol orthoped orvos, a lágyrész kezelések manuális technikáját az ún. mélymasszázst írja le a „Kezelés manipulációval és mélymasz-százs” címû, 1950-ben kiadott könyvében. Ez volt az elsõ fizioterapeuták számára írt könyv.

1952-ben Glaser és Dalicho kutatásaikkal továbbfejlesztették, egyszerûsítették a Mackenzie féle szegment-masszázst (a végtagok kezelésénél). Elméletét és gya-korlatát szakirodalomban foglalták össze.

1953-ban P. Vogler és H. Krauss német orvosok Lipcsében kiadták a periostealis masszázsról szóló könyvüket, mely a reflexiós zóna masszázs speciális eljárását (csonthártya masszázs) írja le.

Rolfing-módszer a múlt században bevezetett olyan masszázstechnika, mely kísértetiesen hasonlít a finn masszázshoz. Az amerikai Ida Rolf ún. egyéni mély-masszázs-módszert fejlesztett ki. Extrém erõs, koncentrált nyomással dolgozik, melyet ujjal, könyökkel, vagy az összezárt kéz csontjait használva alkalmaz bizo-


www.2007kapos.hu

nyos pontokra. Ez a nyomás a kötõszövetre és minden olyan szövetre hat, ami az izomrostokat beburkolja. Ennek következtében megrövidült, vagy szakadt izmok ismét eredeti alakjukat nyerhetik vissza.

1964-ben George Goodheart, a kineziológia atyja, Dr. Frank Chapman és J. Bennett tanulmányait felhasználva megállapította, hogy a meridiánok és a kineziológiai csatornák egybeesnek. Megállapította, hogy minden izomcsoport a test más és más részével (zsigeri szervek, bélcsatornák, mirigyek, csontok, keringési szervek) áll kapcsolatban. Ha az izmok jól mûködnek, akkor a szervezet is rend-ben van. A vizsgálókéz nyomásra adott izomválasz elárulja a test állapotát. Nem betegséget diagnosztizálnak, hanem egyensúly zavart keresnek, ugyanúgy, mint az ázsiai gyógyászatban. A módszer alapja, hogy a megfelelõ nyomási pontokat serkentve, élénkíthetõ az izmok vérellátása, egyensúlyba hozható a nyirokellátásuk, javítható a mûködésük.

Dr. Adrian Ionescu 1970-ben adta ki Bukarestben a „Sportmasszázs” címû munká-ját, melyet 1976-os magyar kiadásánál Bodnár László gyógytestnevelõ és masszõr a Sportkórház munkatársa lektorált.

A múltszázad utóbbi évtizedeiben nagy népszerûségre tett szert a Schwester Hodi Masafret (1975.) által feldolgozott talp-,és kézreflexológia. („Egészség a jövõben – Reflexológia – Láb és testmasszázs” címen adták ki Magyarországon) Reflexológia tág határain belül Európában a szegment, a kötõszöveti és a periosztális masszázst ismerjük.

Megállapította, hogy az európai és az ázsiai reflexológiai kezelések között a ha-tásmechanizmusában, és a kezelési területek eltérésében van a különbség.

Az európai, a szervezet idegpályái közvetítésével operál a központi idegrendszer reflexközpontjával. Ingerelve az érzõ idegvégzõdéseket, a kiváltott reakciók a gyógyhatású eredmények.

Az ázsiai pedig, a szervezet „meridián végeit” ingerli, melynek területei a kézfejen, a lábfejen és a lábszáron vannak. Ezek a meridián végek nem azonosak az érzõ idegvégzõdéssel, bár a kezelés során olykor erõs fájdalmat lehet érezni.

Masareft szerint nem elég, csak a reflexiós masszázs, az életvitelt is ennek kell alárendelni, fõleg a táplálkozásra ügyelve. Nagyon hatásos beavatkozás és diag-nosztizálás kiegészítésére is alkalmas.

Japánban, 1980. novemberében, Toru Namikoshi, kiadja a „The Complete Book of Shiatsu Therapy” címû könyvét. Namikoshi mester eltért a japán hagyományok-tól. A nyugati világ reflexológiai tapasztalatait ötvözte az ázsiai hagyományokkal. Ezzel kettészakadt a „Japán shiatsu tábor”.

Brigitte Gillessen 1990-ben adta ki Németországban a Haramasszázs könyvét, mely érdekes megvilágításba helyezi a has masszázsát. Hazánkban, 2004-ben adták ki a könyvét magyar nyelven.


www.2007kapos.hu

Honi masszázstörténetHazánkban Mátyás király udvarában ún. dögönyözõk végeztek a masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. Késõbb a török megszállás idején terjedt el a fürdõ kultúra, s vele a masszírozás gyakorlata is. Késõbb fürdõmesterek tevé-kenykedtek, majd a jótékony német-osztrák behatásra nálunk is tudományosan terjedt e kezelési metódus.

Mátyus Pál volt az elsõ jegyzett magyar orvos, ki a hippokrateszi eszmékre alapoz-va a mozgásban, helyes táplálkozásban, gyógyfürdõkben és a masszázsban vélte felfedezni az egészség kulcsát.

1952-ben Dr. Külley László szabatos fogalmazású, nagyon érthetõ masszázsirodal-mat írt a gyógymasszõrök számára. (Dr. Kunszt János: Fürdõsök kézikönyve)

Dr. Mirgay Sándor és Dr. Fröhlich Lóránt 1968-ban kiadott „Fürdõkezelõk és masszõrök tankönyve” az akkori teljesség igényével készült.

Dr. Riesz Ede írta a masszázs fejezetet, az 1976-ban megjelent, fotókkal illuszt-rált Physiotherapia címû könyvben. Tömörített változatát használták fel az „A fizioterápia gyakorlati alkalmazása” címû gyakorló orvos könyvtára kézikönyvben. (1979.) A mai napig is megállja a helyét a masszázs szakirodalom terén.

1981-ben az ETI égisze alatt látott napvilágot ”Jegyzet a sportmasszõr alsófokú képzéséhez” címû tankönyv, melynek masszázs szakírója, a néhai bajnok jégtánc páros férfitagja, Dr. Nagy László, a sportkórházi labor fõorvosa. E könyvben sok neves orvos közremûködött: - Lángfy György, Tompa Károly, Miltényi Márta, Árky Nándor, Bíró András, Gyarmathy Jenõ, Péter Márton, Némethy István.

Sportkórházban tevékenykedett Dr. Balogh János gazdasági igazgató és masszõr-orvos, aki valaha a francia ökölvívó válogatottnak volt a masszõr-orvosa. Több évet töltött külföldön, magával hozta az új idõk szeleit, a nyugaton már elismertnek számított akupresszúrát.

Õ a test és a lélek egységét hirdette. Elsõdlegesnek tartotta a páciens feszültség-mentesítését. Nagyszerû tanár volt és mûvésze mesterségének.

Irja le volt-e már stresszes állapotban?

Dr. Csermely Miklósné 1984-ben írta meg ”Jegyzet a gyógymasszõrök szakkép-zéséhez” címû könyvét. Késõbb kimagaslóan jól érthetõ szakirodalmat fogalma-zott meg a vak masszõrök számára. Férje, Dr. Csermely Miklós több, nagyszerû fizioterápiás könyvet írt, felhasználva a kortársak irodalmát és az új technikai ismereteit. Sajnos, õ a masszázskezelések irodalmával igen szûkmarkúan bánt könyveiben.


www.2007kapos.hu

1986-ban adták ki Dr. Kerényi Vilmos, Bécsben végzett magyar származású orvos „Masszázskezelések” címû könyvét, mely mélyrehatóan taglalja betegségek szerinti masszázskezelési eljárásokat. Reflexiós masszázs tankönyvnek is nevezhetnénk. Kerényi nem a gyógyszeres kezelések híve, hanem hisz, a szervezet önregenerációs képességében. Életmûvében leírtakkal közel áll a természetgyógyászathoz és a távol-keleti felfogáshoz.

Dr. Ormos Gábor „A csontkovácsok titkai könyvében” a manuálterápiáról ír, melynek elõkészítõ fázisa a masszázs. (1990.)

1991-ben adták ki a „Thai masszázs titkai” – füzetet, a Mi Világunk szerkesztésében (Csontkovácsok bibliája), melyet ma már magyarok is oktatnak hazánkban.

Gardi Zsuzsa és Koltainé Balázs Éva gyógytornászoktatók is letették jegyzeteik-kel névjegyüket a masszázs szakirodalom asztalára. Sajnos újat nem hoztak, de a meglévõ ismereteikkel próbáltak használható tankönyveket, különféle színvonalon létrehozni a gyógytornász hallgatók számára. Sajnos könyveik „élõ oktatás melletti jegyzetek” maradtak. Hiányzik ma is egy igazi részletes, masszázsoktató könyv.

A gyõri Masszõr Egyesület, 2001-ben Malawi Kiadó gondozásában kiadta a „Masszõrképzés A – tól Z - ig” címû, szép kiadású, három kötetes könyvét. Saj-nos a kivitel színvonala nem párosult a tartaloméval. Vannak benne jól megírt, szerkesztett fejezetek, csak sajnos pont a masszázs rész a legsilányabb.

Sok próbálkozás történt a masszázs oktatása terén. 2000 körül a hivatalos „amateur” masszázsfilmet forgalmaztak minden tudományos alap nélkül. Kicsit úgy nevezhetnénk: „Ahogy tetszik masszázs”.

2005-ben megszületett az egységes masszázs oktatófilm Horváth János szerkesztésében. Nagyszerû masszõr, Baranyi Éva mutatja be és mondja alá a gyakorlat szövegeit. Abszolút kimeríti Bády Réka masszõroktató és gyógytornász kívánalmait a bemutató oktatás terén. Hibáival együtt is sok félreértés tisztázódik heterogén oktatási rendszerünkben.

2006. második felében Horváth János és Komáromy Sándor szerzõpáros magán-kiadása a: Masszázs (elsõ érintések a gyógymasszázs terén – alcímmel) c. könyv, mely oktató célzattal készült.

Sokféle, különbözõ színvonalú masszázskönyvet adnak ma már ki hazánkban, igazi szakmai szûrés-válogatás nélkül.

A masszázs gyakorlata mind differenciáltabbá vált. A tudomány fejlõdése mellett, ez a terápia is egyre változik, megtartva alapjait. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két külön álló vonal fémjelzi, az Ázsiai és az Európai stílus, melynek vannak találkozási pontjai, de „dogmatikus filozófiájuk” más és más.


www.2007kapos.hu

Ajánlott irodalomDollinger Gyula: A masszázs Magyar orvosi könyvkiadó, Budapest, 1884.

Eke Károly: A keleti gyógyítás útján Medicina könyvkiadó, Budapest, 1986.

Clare Maxwell-Hudson: Masszázs Gondolat könyvkiadó, Budapes, 1990.

Ormos Gábor: A csontkovácsolás titkai Akkord –General Press, Budapest, 1990.

Önellenõrzõ kérdések1. Honnan származnak a legkorábbi feljegyzések a masszázsról?

2. Melyik országban foglalkoztak a gladiátorok masszázsával ?

3. Kinek a nevéhez fûzõdik az öt az alapfogás?

4. Kinek a nevéhez köthetõ a periostealis kezelés?

5. Melyik királyunk udvarában dolgoztak a dögönyözõk?

Összefoglalás – 1. leckeA masszázs szinte egyidõs az emberiséggel. A masszázst és a kézrátételt a törté-nelem elõtti idõkben a sámánok és gyógyítók már alkalmazták különbözõ kultikus és gyógyító ritusok során.

A legrégebbi írásos adat az ókori Kínából származik az ie. 2700 körül kiadott „a sárga császárok belsõ orvoslásának klasszikusai” címû könyvben. Ez a könyv a tradicionális kínai orvoslás legelsõ írásának tekinthetõ.

Ie. 500 körül Kínában Lao-Tse és Kong-Fu Tse feljegyzései utaltak a mozgásgya-korlatokra és a masszázsra. Papjaik oktatták éveken keresztül, s a titkát szigorúan õrizték.

Hipokratész (ie. 460-377) a szervezet egészséges mûködéséhez szükségesnek tartotta a friss levegõt, a megfelelõ táplálkozást, gyógyfürdõt és masszázst. Jól ismerte a gyógyfürdõ és ivókúra gyógyhatásait. A krónikus betegeknek fürdõt és masszázst javasolt, szükségesnek tartotta hozzá a mozgást. A masszázs görög elnevezésének szószerinti fordítása gyúrást jelent.

Ie. 199-130 között a római Birodalomban Galenus folytatta Hippokratész mun-kásságát.

Az Egészség megóvásáról” szóló munkájában kifejtette, hogy a természet maga gyógyít, az orvosnak csak meg kell találnia a megfelelõ gyógymódot és segítenie kell. Új masszázsfogásokat vezetett be, ezeket gimnasztikával kombinálta.

IX. században az arabok továbbvitték Galenus tanait. Salernoi iskola egészségvé-delemmel foglalkozott, elsõsorban masszázzsal és mozgással.


www.2007kapos.hu

XII. században Francois Fuller brit orvos a masszázst és a testedzést a gyógymód-ok közé sorolja. XV. Században Nicolas Andry francia orvos ír a megelõzésrõl, a tartó-mozgató szervrendszer funkcionális szerepérõl.

1517-1590-ben Ambroise Pare francia tábori orvos terápiás céllal masszírozta azokat a sebesülteket, akik mozgásképtelen voltak.

1600-ban Paracelsus egyetértést tanúsít Pare-val, az anatómiai és élettani alapokat látja fontosnak.

A XVIII. századtól a mechanoterápia néven válik ismertté. A masszázs szó francia eredetû, de eredetét tekintve megoszlanak a vélemények. A fogások elnevezése is francia eredetû, innen vették át.

Magyarországon Mátyus Pál véleménye teljes egészében megegyezett Hippokratész eszméivel, az egészséget a testmozgásban, megfelelõ táplálkozásban fürdõkúrában, valamint a masszázsban látta.

Mátyás király udvarában úgynevezett „dögönyözõk” voltak, akik mindenféle kép-zettség nélkül végezték munkájukat.

A klasszikus svédmasszázs fogásait P.H. Ling (1776-1839) vívómester és tornata-nár alakította ki. Munkásságát Amsterdamban Metzger (1839+1901) folytatta, összegyûjtve az eddigi tapasztalatokat. 1875-ben Mosengeil Berlinben Metzger munkásságát folytatja, felveti, hogy a masszázs során beszélhetünk-e reflexes idegi hatásokról is?

A XIX. Században Hoffa ortopéd sebész Németországban Ling módszerét fej-lesztette tovább és adta át tanítványainak. Leírja az öt alapfogást, amelyet ma is tanítanak. Hoffa tanítványa BÖHM 1911-ben könyvében leírta a masszázs vezér-fonalát, s azokat fényképekkel illusztrálja.

1890-tõl az orvosi egyetemeken oktatták, William Murell vezette be, az orvoskép-zés része lett. 1898-ban Head felfedezte a bõrtakaró és a belsõ szervek közötti reflektórikus kapcsolatot és szegmentális összefüggéseket, (Head zónák).

1917-ben Mackenzie ezt továbbfejlesztette, és bebizonyította a belszervek és az izomzat közötti reflektorikus kapcsolatot. (Mackenzie-zónák).

Az Ó kutatásai a szegment-masszázs alapjait tették le, melyet a reflexzóna masz-százs néven írták le. Az Õ kutatásaikat Glaser és Dalicho fejlesztette tovább 1952-ben megírt könyvében.1929-ben Elisabeth Dicke német gyógytornász ki-dolgozta a kötõszöveti masszázs elméletét és speciális gyakorlati technikáit. Ku-tatási eredményeit könyvében („Az én kötõszöveti masszázsom”) címmel írja le. 1904-ben Gowers foglalkozott a fájdalmas izomterületekkel, melyeket fibrositis gyûjtõfogalom alá rendezett.

1926-ban Kirschberg a „Masszázs és gyógytorna” c. könyvében kitért arra, hogy a masszázs nem csak az izmok hipertónusát befolyásolja, hanem a nyirokkeringést is.

1947-ben James Cyriax angol ortopéd orvos írja meg a könyvét a „Kezelés mani-pulációval és a mély masszázs” címmel, mely fizioterepeuták számára írt.

Kapos 2007 Masszázs 1

Documents