Kalejdoszkóp 9. évf. 3. sz. (2011. május-június)epa.oszk.hu/01600/01658/00033/pdf/EPA01658_Kaleidoszkop_May-June_2011.pdfMAGYAR-ANGOL KULTURÁLIS FOLYÓIRAT 2011. 5 - 6. 2011.

MMMMMAAAAAGYGYGYGYGYARARARARAR-----ANGOLANGOLANGOLANGOLANGOL K K K K KULULULULULTURÁLISTURÁLISTURÁLISTURÁLISTURÁLIS F F F F FOLOLOLOLOLYÓIRAYÓIRAYÓIRAYÓIRAYÓIRATTTTT 2011. 5 - 6. 2011. H 2011. 5 - 6. 2011. H 2011. 5 - 6. 2011. H 2011. 5 - 6. 2011. H 2011. 5 - 6. 2011. HUNGARIANUNGARIANUNGARIANUNGARIANUNGARIAN-----ENGLISHENGLISHENGLISHENGLISHENGLISH C C C C CULULULULULTURALTURALTURALTURALTURAL M M M M MAAAAAGAZINEGAZINEGAZINEGAZINEGAZINE

IX. É IX. É IX. É IX. É IX. ÉVFOLVFOLVFOLVFOLVFOLYYYYYAMAMAMAMAM 3. 3. 3. 3. 3. V V V V VOLUMEOLUMEOLUMEOLUMEOLUME IX. I IX. I IX. I IX. I IX. ISSUESSUESSUESSUESSUE 3. 3. 3. 3. 3.

BBBBBarabásarabásarabásarabásarabás M M M M Miklósiklósiklósiklósiklós: G: G: G: G: Galambposta - Pidgeon Mailalambposta - Pidgeon Mailalambposta - Pidgeon Mailalambposta - Pidgeon Mailalambposta - Pidgeon Mail

KALEJDOSZKÓPALEIDOSCOPE

“““““NNNNNincs más haza, csak az anincs más haza, csak az anincs más haza, csak az anincs más haza, csak az anincs más haza, csak az anyanyanyanyanyanyyyyyeeeeelvlvlvlvlv.”.”.”.”.”(M(M(M(M(Máraiáraiáraiáraiárai S S S S Sándorándorándorándorándor)))))

IX. évfolyam 3. szám V IX. évfolyam 3. szám V IX. évfolyam 3. szám V IX. évfolyam 3. szám V IX. évfolyam 3. szám Vol. IX, Issue 3.ol. IX, Issue 3.ol. IX, Issue 3.ol. IX, Issue 3.ol. IX, Issue 3.

KKKKKALEJDALEJDALEJDALEJDALEJDOSZKÓPOSZKÓPOSZKÓPOSZKÓPOSZKÓP - 2011. M - 2011. M - 2011. M - 2011. M - 2011. MÁJUSÁJUSÁJUSÁJUSÁJUS - J - J - J - J - JÚNIUSÚNIUSÚNIUSÚNIUSÚNIUS K K K K KALEIDALEIDALEIDALEIDALEIDOSCOPEOSCOPEOSCOPEOSCOPEOSCOPE - M - M - M - M - MAAAAAYYYYY- J- J- J- J- JUNEUNEUNEUNEUNE 2011 2011 2011 2011 2011

1

Kéziratokat és más, közlésre szánt anyagot csak elektronikuspostán fogadunk el.

A folyóiratban megjelenõ írások tartalmáért kizárólaga szerzõk felelõsek.

We accept manuscripts, pictures, etc. by e-mail only.The opinion expressed in this publication are

not necessarily those of the publisher.

HHHHHIRDESSENIRDESSENIRDESSENIRDESSENIRDESSEN F F F F FOLOLOLOLOLYÓIRAYÓIRAYÓIRAYÓIRAYÓIRATUNKBTUNKBTUNKBTUNKBTUNKBANANANANAN!!!!!A HA HA HA HA HIRDETÉSIRDETÉSIRDETÉSIRDETÉSIRDETÉS M M M M MAAAAAGÁBGÁBGÁBGÁBGÁBANANANANAN F F F F FOOOOOGLALJGLALJGLALJGLALJGLALJAAAAA

AAAAAZZZZZ É É É É ÉVIVIVIVIVI E E E E ELÕFIZETÉSTLÕFIZETÉSTLÕFIZETÉSTLÕFIZETÉSTLÕFIZETÉST ISISISISIS

SSSSSZERKESZTÕIZERKESZTÕIZERKESZTÕIZERKESZTÕIZERKESZTÕI G G G G GONDONDONDONDOND OLAOLAOLAOLAOLATTTTTOKOKOKOKOK A TA TA TA TA TARARARARARTTTTTALOMBÓLALOMBÓLALOMBÓLALOMBÓLALOMBÓL - C - C - C - C - CONTENTSONTENTSONTENTSONTENTSONTENTS

KKKKKALEJDOSZKÓPALEJDOSZKÓPALEJDOSZKÓPALEJDOSZKÓPALEJDOSZKÓP - K - K - K - K - KALEIDOSCOPEALEIDOSCOPEALEIDOSCOPEALEIDOSCOPEALEIDOSCOPE

ISSN 1480-5499ISSN 1480-5499ISSN 1480-5499ISSN 1480-5499ISSN 1480-5499MMMMMEGJELENIKEGJELENIKEGJELENIKEGJELENIKEGJELENIK K K K K KÉTHAÉTHAÉTHAÉTHAÉTHAVVVVVONTONTONTONTONTAAAAA - P - P - P - P - PUBLISHEDUBLISHEDUBLISHEDUBLISHEDUBLISHED B B B B BIMONTHLIMONTHLIMONTHLIMONTHLIMONTHLYYYYY

Elõfizetés - Subscription: CA$50.00/year; Foreign: US$55.00/yearPublisher: Kaleidoscope PublishingKaleidoscope PublishingKaleidoscope PublishingKaleidoscope PublishingKaleidoscope Publishing

Elnök - TTTTTeeeeelch Glch Glch Glch Glch Györgyörgyörgyörgyörgyyyyy-----GeorgeGeorgeGeorgeGeorgeGeorge - - - - - PresidentFõszerkesztõ - TTTTTeeeeelch-Dancs Rózsalch-Dancs Rózsalch-Dancs Rózsalch-Dancs Rózsalch-Dancs Rózsa - - - - - Editor-in-Chief

Terjesztés - T T T T Turóczy Kuróczy Kuróczy Kuróczy Kuróczy Katalin atalin atalin atalin atalin - SubscriptionElérhetõség - Address:

122 Silas Hill Drive, Toronto, On, M2J 2X9, CanadaTel.: 416-491-4631; Fax: 416-491-9661E-mail: [email protected]@[email protected]@[email protected] © Kaleidoscope Publishing

No part of this publication may be reproduced by electronic means,photocopying or otherwise, without written permission from the

publisher, excepting brief quotes for the purpose of review.

*KALEJDKALEJDKALEJDKALEJDKALEJDOSZKÓP szó a PalOSZKÓP szó a PalOSZKÓP szó a PalOSZKÓP szó a PalOSZKÓP szó a Pallas Nlas Nlas Nlas Nlas NagagagagagyyyyyLexikona helyesírását követiLexikona helyesírását követiLexikona helyesírását követiLexikona helyesírását követiLexikona helyesírását követi

wwwwwwwwwwwwwww.kalejdoszk.kalejdoszk.kalejdoszk.kalejdoszk.kalejdoszkopopopopop.com.com.com.com.com

Dancs Rózsa

http://epa.oszk.hu/html/vgi/boritolapuj.phtml?id=01658

Kölcsy Ferenc: Himnusz 2Ferenc Kölcsy: Hymn. Transl. by Frank Veszely 3Új Alkotmány - Nemzeti hitvallás 4Szabó Lõrinc: Ima a gyermekekért (vers) 5Szigethy Gábor: Fõhajtás XXXVII. Országcímer 6Kosztolányi Dezsõ: Szegény anyám csak egy dalt

zongorázik; Az apa (versek) 8Minden évben Csíksomlyó 880 éve halt meg Kuncz Aladár. Fekete kolostor (részlet) 9In Memoriam Mádl Ferenc 10Nagy Gáspár: Visszatérés (vers) 11Miska János: Utószó 12Petz Teri: Sajátos kanadai magyar irodalom 12Pilinszky János: A tenger (vers) 13Horthy Nándor: Kitelepítésünk 1951-ben... 14We Are Proud of Eva. Büszkék vagyunk rá! 16Farkas Réka: Megbélyegezve felnõni... 17Dancs Rózsa: Az aranyszívû zsarnok 19“Románia legjobb exportterméke Erdély” 20Ütõ Gusztáv: Sipos Sándor víziói 20Pilinszky János: Francia fogoly (vers) 22János Pilinszky: French Prisoner. Transl. by Ted Hughes 23Bácsalmási István: Közgazdaságtan zéró, avagy... 24Dancs Rózsa: Egy torontói irodalmi kör margójára 25Kaslik Péter: A Bujdosó könyv üzenete 26Székely Ambrus: Ha anya vagy (vers)

Gyorsvázlat Medárd napjáról (vers) 27Tormay Cécile: Bujdosó könyv (részlet) 28Gyarmati Péter: Ha rád lenne írva... 29Pilinszky János: A tengerpartra (vers) 34Postaládánkból 35

Alig egy esztendeje született meg ésöltött formát a Nemzeti ÖsszefogásNapjának a gondolata - és máris teljesenátlényegítette nemzettudatunkat. Kihunytmásodrendûségi érzésünk, és a világlegtermészetesebb dolgaként tekintjükmagunkat az egyetemes magyar nemzettagjának.

Azt azonban nem tehetjük meg, hogy ne emlékezzünkazokra a történelmi idõszakokra, amelyek túlélését csak Istenkegyelmének köszönhetjük. Amelyekben vagy elhülyülésbevagy elvándorlásba vagy pedig önfeladásba kényszerült többnemzedék magyarsága. Egy nemzet sem tudja megtalálni ahelyes identitását anélkül, hogy ne tudná a fix pontokat, acölöpöket, mondta egy interjúban a kiváló Takaró Mihályéppen az idei Nemzeti Összefogás Napjának elõestéjén a DunaTV-ben, mert egészséges nemzettudatot csak a történelemhiteles ismeretére tudunk építeni.

Idõ múltával gyermekeink, unokáink márkényelmetlennek érzik az éhezés, a megalázás, azegérlyukakba húzódás emlegetését, lassan szenilitásnaktekintik a szülõk, nagyszülõk könnyes szemû meséit.

Ezért kell leírnunk a “meséket”! Ezért van szükség azélõ történelemre! Mert ha nem tudják, hogy miért nemindulnak egyforma eséllyel a pályán, ha nem tudják, hogy avolt kommunista diktatúrák bukása után hirtelen csakazoknak a fiókáknak lett a csillagos egekig magasodó,hatalmas vagyonokat rejtõ kacsalábon forgó kastélyuk,akiknek õsei a tanácsköztársaságos, trianonos, sztálinos vagyceauscus rendszer rablói, gyilkosai voltak, akkorelkeseredhetnek. És gyámoltalan, szánalomra méltószülõknek, nagyszülõknek tekintenek bennünket. Márpedigazoknak a rendszereknek a túlélõi nem gyámoltalanok, nemlesajnálásra érdemesült, hanem erkölcsileg le nemnullázódott, becsületes emberek. S mert túlélõk, ezért nemis tekinthetõk élhetetleneknek.

Tehát ha valamikor elõkerülnek a porlepte polcokról ajelen lapszámban is olvasható történetek, és utódaink szemétrányitják a hajdani valóságra, akkor nem írtunk hiába.

KKKKKALEJDALEJDALEJDALEJDALEJDOSZKÓPOSZKÓPOSZKÓPOSZKÓPOSZKÓP - 2011. M - 2011. M - 2011. M - 2011. M - 2011. MÁJUSÁJUSÁJUSÁJUSÁJUS - J - J - J - J - JÚNIUSÚNIUSÚNIUSÚNIUSÚNIUS K K K K KALEIDALEIDALEIDALEIDALEIDOSCOPEOSCOPEOSCOPEOSCOPEOSCOPE - M - M - M - M - MAAAAAYYYYY- J- J- J- J- JUNEUNEUNEUNEUNE 2011 2011 2011 2011 2011 IX. évfolyam 3. szám V IX. évfolyam 3. szám V IX. évfolyam 3. szám V IX. évfolyam 3. szám V IX. évfolyam 3. szám Vol. IX, Issue 3.ol. IX, Issue 3.ol. IX, Issue 3.ol. IX, Issue 3.ol. IX, Issue 3.

2

Isten, áldd meg a magyartJó kedvvel, bõséggel,

Nyújts feléje védõ kart,Ha küzd ellenséggel;

Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg esztendõt,

Megbünhödte már e népA multat s jövendõt!

Õseinket felhozádKárpát szent bércére,

Általad nyert szép hazátBendegúznak vére.

S merre zúgnak habjaiTiszának, Dunának,Árpád hõs magzatjai

Felvirágozának.

Értünk Kunság mezeinÉrt kalászt lengettél,Tokaj szõlõvesszeinNektárt csepegtettél.

Zászlónk gyakran plántáládVad török sáncára,

S nyögte Mátyás bús hadátBécsnek büszke vára.

Hajh, de bûneink miattGyúlt harag kebledben,

S elsújtád villámidatDörgõ fellegedben,

Most rabló mongol nyilátZúgattad felettünk,

Majd töröktõl rabigátVállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkainOzman vad népének

Vert hadunk csonthalmainGyõzedelmi ének!

Hányszor támadt tenfiadSzép hazám kebledre,

S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s feléKard nyúl barlangjában,Szerte nézett s nem lelé

Honját a hazában,Bércre hág és völgybe száll,

Bú s kétség mellette,Vérözön lábainál,

S lángtenger fölette.

Vár állott, most kõhalom,Kedv s öröm röpkedtek,

Halálhörgés, siralomZajlik már helyettek.

S ah, szabadság nem virúlA holtnak vérébõl,

Kínzó rabság könnye hullÁrvánk hõ szemébõl!

Szánd meg Isten a magyartKit vészek hányának,Nyújts feléje védõ kart

Tengerén kínjának.Bal sors akit régen tép,Hozz rá víg esztendõt,

Megbünhödte már e népA multat s jövendõt!

KKKKKÖLCSEYÖLCSEYÖLCSEYÖLCSEYÖLCSEY F F F F FERENCERENCERENCERENCERENC::::: HHHHHIMNUSZIMNUSZIMNUSZIMNUSZIMNUSZ



3

TTTTTHEHEHEHEHE N N N N NAAAAATIONTIONTIONTIONTIONALALALALAL A A A A ANTHEMNTHEMNTHEMNTHEMNTHEM [To be sang]

God bless the HungarianWith good spirit and plenty,Extend your protective armWhen struggles with emnity!

Whom ill fate so long have rent,Bring on him a merry year:

This people have long atonedFor both their past and future.

HHHHHYMNYMNYMNYMNYMN (The Poem)

God bless the Hungarian,With spirit and plenty,

Extend him protecting armWhen stuggles emnity!

Whom ill fate so long have rent,Bring on him merry year,

This people, past and present,Atoned their past, future.

You’ve brought in our ancestorsThrough cragged Carpathians,

Much spilled blood of conquerorsWell paid for our homelands.

Where the Tisza’s and Danube’sStirred waters gently flowSons of Árpád multiplied

A thousand years ago.

Waves of ripened wheat greets usOn our fertile plains,

Dripping nectars gave to usYour grapes on Tokay’s hills.

Our flags you have planted oftOn ramparts of the Turk,King Mathias raised aloft

Flags to Vienna’s irk.Û

Ah, but angered by our sins,Your wrath we did evoke,

Midst thundrous heavenly dinsYour lightning us thus stroke:

Thieving Mongols’ swift arrowsWere buzzing overhead,

Turkish yoke added sorrowsTo generations’ dread.

How many times Turkish foesSang songs of victory

Over fallen armies’ bones,In their wild extasy!

How often at your son’s handsOur country would suffer,The pursuit of selfish endsWould end the pursuer?

Hid the refugee, towardHim only the sword reached,

In his home the homeless wardFor his own homeland searched.To craig climb, valley descend,

Doubt, worry beside him –Pools of blood his feet ascend,

Seas of flames above him.

Castle stood, now rubble heap,Cheer, happiness took flight –Death rattle and wailing weepHeard instead in dark nights.Ah, freedom will not blossom

From spilled blood of the dead,Fervent tears of orphaned sonFall on the enslaved’s head.

God, pity Hungarians,Danger-tossed once again,

Extend to them guarding armsOn the sea of their pain!

Whom ill fate so long have rent,Bring on him merry year:

This people, past and present,Atoned their past, future.

FERENC KÖLCSEY

Translated by Frank Veszely, Kamloops, May 6, 2008


4

Ú Ú Ú Ú ÚJJJJJ A A A A ALKLKLKLKLKOOOOOTMÁNYTMÁNYTMÁNYTMÁNYTMÁNY – N – N – N – N – NEMZETIEMZETIEMZETIEMZETIEMZETI H H H H HITITITITITVVVVVALLÁSALLÁSALLÁSALLÁSALLÁS

Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumotMagyarország hétfõn elfogadott új alaptörvénye, amely aHimnusz „Isten, áldd meg a magyart!” sorával kezdõdik.

A 2012. január elsejéig hatályos – rendszerváltáskormegalkotott és azóta számos alkalommal módosított –alkotmány bevezetõje úgy szólt, hogy a többpártrendszert, aparlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságotmegvalósító jogállamba való békés politikai átmenetelõsegítése érdekében állapítja meg Magyarországalkotmányának szövegét az Országgyûlés – az új alkotmányelfogadásáig.

Az új alaptörvény bevezetõjéül szolgáló Nemzetihitvallás megemlékezik arról, hogy Szent István király ezerévvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, éshazánkat a keresztény Európa részévé tette.

„Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért,szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkékvagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira.Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon átharcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmávalgyarapította közös értékeit” – olvasható a szövegben.

A hitvallás értelmében a magyarok elismerik akereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunkkülönbözõ vallási hagyományait, ígérik, hogy megõrzik azelmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemiés lelki egységét.

A velünk élõ nemzetiségek a magyar politikai közösségrészei és államalkotó tényezõk – rögzíti a hitvallás, amelybenaz is szerepel: „vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülállónyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországinemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medencetermészet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk ésmegóvjuk”.

Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemiés természeti erõforrásaink gondos használatávalvédelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit –folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét alapja azemberi méltóság.

A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkalegyüttmûködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabbkeretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõértékei a hûség, a hit és a szeretet, a közösség erejének ésminden ember becsületének alapja a munka, az emberiszellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésénekkötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja ajó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadságkiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az államszolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés ésrészrehajlás nélkül intézi – olvasható az új alkotmánybevezetõjében.

E szerint a magyarok tiszteletben tartják történetialkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amelymegtestesíti Magyarország alkotmányos államifolytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerik el történetialkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezettfelfüggesztését, tagadják a magyar nemzet és polgárai ellena nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alattelkövetett embertelen bûnök elévülését.

„Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt,mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjukérvénytelenségét” – áll a szövegben, amely kinyilvánítja aztis: a magyarok egyetértenek az elsõ szabad Országgyûlésképviselõivel, akik elsõ határozatukban kimondták, hogymai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március 19-én elveszített államiönrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az elsõszabadon választott népképviselet megalakulásátólszámítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája ésalkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadikszázad erkölcsi megrendüléshez vezetõ évtizedei utánmúlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra– tartalmazza a hitvallás, amely úgy zárul:

„Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogyországunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk”.

A preambulumként szolgáló Nemzeti hitvallás válthatjaaz államigazgatási szervek, hivatalok, közintézmények falána jelenleg kifüggesztett Nemzeti EgyüttmûködésiNyilatkozatot.

S S S S SARKALAARKALAARKALAARKALAARKALATTTTTOSOSOSOSOS T T T T TÖRÖRÖRÖRÖRVÉNYEKVÉNYEKVÉNYEKVÉNYEKVÉNYEK

Számos területen sarkalatos törvény bontja majd ki ajövõ év elején hatályba lépõ új alkotmány rendelkezéseit. Azalaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes

“Az alkotmány egyik legfontosabb pontja, hogykimondja, egységes magyar nemzet van, amelytörténelmi okokból a világban szétszóródva él. Ezzela ponttal az alkotmány minden határon túli magyartbeemel a magyar nemzetbe, átlépve ezáltalegyféleképpen a történelem viharait is.”

HúsvétHúsvétHúsvétHúsvétHúsvéti Alki Alki Alki Alki Alkotmánotmánotmánotmánotmányyyyy



5

elõre. Újdonság, hogy sarkalatos törvény rendelkezik majda közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvetõ szabályairól,a nemzeti vagyon megõrzésérõl, valamint a családok rögzíti:minden nagykorú állampolgárnak (lakóhelyétõl függetlenül)joga van ahhoz, hogy az országgyûlési képviselõk, a helyiönkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint azeurópai parlamenti képviselõk választásán választó ésválasztható legyen. Ugyanakkor sarkalatos törvény aválasztójogot vagy annak teljességét magyarországilakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhezkötheti. Szintén a jelenlévõ országgyûlési képviselõkkétharmadának szavazatával fogadja el az Országgyûlés aparlamenti bizottság elõtti megjelenés kötelezettségérõl,valamint a képviselõk javadalmazásáról ésösszeférhetetlenségének eseteirõl szóló jogszabályt.

Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és aPénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szólójogszabály is kétharmados lesz. A bírósági, ügyészségiszervezetrõl és az Alkotmánybíróságról változatlanulminõsített többséget igénylõ törvény rendelkezik majd,ahogy a helyi önkormányzatokról, az ÁllamiSzámvevõszékrõl, a honvédségrõl, a rendõrségrõl és anemzetbiztonsági szolgálatokról is.

Továbbra is sarkalatos törvény szabályozza a pártokmûködését és gazdálkodását, a sajtószabadságot, a magyarállampolgársággal kapcsolatos rendelkezéseket, a személyesadatok védelmét és a közérdekû adatok megismerhetõségét,valamint az eddig nemzeti és etnikai kisebbségekneknevezett nemzetiségek jogait, így az új alkotmány alapján azOrszággyûlés munkájában való részvételüket is.

Újdonság ugyanakkor, hogy a címer és a zászlóhasználatának részletes szabályai mellett az államikitüntetéseket is sarkalatos törvény határozza meg.

hirado.hu

SZABÓ LÕRINC

IIIIIMAMAMAMAMA AAAAA G G G G GYERMEKEKÉRTYERMEKEKÉRTYERMEKEKÉRTYERMEKEKÉRTYERMEKEKÉRT

Fák, csillagok, állatok és kövekszeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tõlem, azalatteddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,szeressétek õket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, õsz, folyók, ligetek,szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,fû, kõ, légy párna a fejük alatt.

Kínáld õket gyümölccsel, almafa,tanítsd õket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élõ és holt anyagok,tanítsátok õket, felhõk, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,De tûz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,tûz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tûz, víz, ég és föld s minden istenek:szeressétek, akiket szeretek.

Szervátiusz Tibor: Boldogasszonykõ, Gyõr - Püspökvár

JJJJJÚNIUSÚNIUSÚNIUSÚNIUSÚNIUS 4. 4. 4. 4. 4. AAAAA N N N N NEMZETIEMZETIEMZETIEMZETIEMZETI

ÖÖÖÖÖSSZETSSZETSSZETSSZETSSZETARARARARARTTTTTOZÁSOZÁSOZÁSOZÁSOZÁS N N N N NAPJAPJAPJAPJAPJAAAAA

Kövér László, az Országgyûlés elnöke az ÓpusztaszeriNemzeti Történelmi Emlékparkban tartott

megemlékezésen a Nemzeti Összetartozás Napján

“A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk,hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarokösszetartozását ünnepeljük... Eljött hát az idõ, hogy necsak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt isünnepeljük, amit újra megleltünk.”


6

FFFFFÕHAJTÁSÕHAJTÁSÕHAJTÁSÕHAJTÁSÕHAJTÁS XXXVII. O XXXVII. O XXXVII. O XXXVII. O XXXVII. ORSZÁGCÍMERRSZÁGCÍMERRSZÁGCÍMERRSZÁGCÍMERRSZÁGCÍMER

Hivatalos irat: Általános iskolai/népiskolai TanulmányiÉrtesítõ – az iskola körpecsétje és az igazgató bejegyzéseszerint 1948. szeptember 1-jén az Állami általánosleányiskola Budapest XI. ker. Szt. Imre herceg útja 5-7. elsõosztályos tanulója lettem.

A leányiskola tévedés: fiúosztályba jártam, de merteredetileg egyházi leányiskola volt elsõ tanintézetem, azállamosítás zûrzavarában nem tudták eldönteni azországrombolásban haladó illetékesek, hogy csak az egyházatszámûzzék az iskolából, vagy a lányokat is. A körpecséten, atanulmányi értesítõ címoldalán és a halványzöld páratlanoldalakon babérággal övezve az ország hivatalos felségjele:a Kossuth-címer.

Változnak az idõk. 1950. január 31-én akörpecsétbõl eltûnt a Kossuth-címer, 1950. június 17-én márFõvárosi Általános Iskolába jártam, és a pecsét közepénRákosi pajtás szovjetbarát internacionalista – vöröscsillag,búzakalász, sarló és kalapács – torz címere díszeleg. De aziskola címe még 1953-ban is Szent Imre herceg útja volt,amit aztán valamikor akkortájt kereszteltek át Villányi útra.

A körpecsétek sûrûn változtak, ám a tanulmányiértesítõmben 1956. június 23-ig – ekkor fejeztem be általánosiskolai tanulmányaimat – minden páratlan oldalon otttündökölt a Kossuth-címer.

A szót édesanyámtól tanultam: az országcímer.

Aztán 1956. október 23-án fölrobbant a hazám.Lõporfüst, ágyúdörej, zûrzavar a fejekben, holttestek azutcakövön – de néhány nap múltán már mosolygottMagyarország.

Álomvilágban éltünk. Egész nap a városbancsavarogtam, bámészkodtam, megvásároltam mindenújságot, gyönyörködtem a címlapokon tündöklõ Kossuth-címerben. A kommunista napilap, a Szabad Nép 1956.október 29-én megjelent utolsó számának elsõ oldalán láttamelõször kinyomtatva a Kossuth-címert, és talán azon a naponvettem egy élelmes hazámfiától azóta is õrzött Kossuth-címeremet. Kézzel festett, hajdani ötforintos méretûfalapocska, gombostûbõl összeügyeskedett feltûzõvel.Évtizedekig azzal a véres tízfilléressel együtt álmodta fiókmélyén téli álmát, amelyet az éjszakai szovjet támadás után,november 6-án délelõtt emeltem föl a törmelékmaszatosföldrõl a Bartók Béla úton, az akkor Szabadságnak nevezetthajdani Simplon mozi elõtt.

Számomra az a kopott falapocska jelentette azországcímert, a véres tízfilléres a hazámat. A múltat, amelyetnem szabad elfelejteni.

Félévi értesítõt abban a tanévben csak 1957. március2-án kaptunk. Tanulmányi értesítõm minden lapján éscímoldalán a Kossuth-címer nyomata, tehát valamikor 1957elsõ hónapjaiban készülhetett. És bár a tanév végén, 1957.június 30-án kiállított bizonyítványomban a körpecsétbenaz új, félig internacionalista – maradt a vöröscsillag, eltûnt asarló és a kalapács – címerszörny díszelgett, amíg iskolábajártam, minden félévben egy napig megcsodálhattam ahivatalos iratban kitörölhetetlenül ott rejtõzködõ Kossuth-címert. A címlapon azonban kör alakú fehér vignettaéktelenkedett a Kádár-címerrel: ne felejtsük, hol élünk.

És 1960. január 31-én új tanulmányi értesítõt kaptunk.Illetve nem akkor kaptunk. Január 31-én hazavihettük aTanulmányi Értesítõt, félévi érdemjegyeinket, nagyanyámmint nevelõszülõm annak rendje és módja szerint február 1-jén alá is írta, és másnap – hivatalos okirat! – leadtam aziskolában. De ezt a Kossuth-címeres Tanulmányi Értesítõtcsak érettségi után láttam viszont az új Tanulmányi Értesítõmtársaságában. Ebbe az újba – címlapján és minden oldalánott virított a vöröscsillagos címerszörny – utólag beírták afélévi jegyeimet, január 31-i dátummal. Az elsõ oldalonhivatalos bejegyzés: „Az 5413/1959 I. M. M. Sz. utasításalapján a IV. osztálytól kezdõdõen új Tanulmányi Értesítõtállítottam ki. Budapest, 1960. január 31. dr. Temesi Alfrédigazgató”. Jogállamban ezt okirat-hamisításnak nevezik.Népi demokráciának becézett proletárdiktatúrában – „amúltat végképp eltörölni” – haladó ügyintézésnek. AKossuth-címer, ami iskolai bizonyítványaimban 1948-tól1960-ig végigkísért, mire leérettségiztem, eltûnt.

Az utólag kiállított értesítõm törzslapján csillag alattmegjegyzés: A kiállítás kelte a felvétel napja.

A József Attila Gimnáziumban elkezdetttanulmányaimat 1959 januárjától – nem önszántamból – az

SZIGETHY GÁBOR



7

CristalOpticians

Apáczai Csere János Gimnáziumban folytattam, tehát nem1960. január 31-én nyertem felvételt. Ráadásul a másik, aKossuth-címeres értesítõmben már 1960. január 31-énhivatalosan értesítették szüleimet tanulmányieredményemrõl. De az elvtársak úgy határoztak, hogy azújabb keletû szovjet megszállás ötödik esztendejében véglegel kell tüntetni a múltra emlékeztetõ Kossuth-címert. Azinternacionalista hazaárulás vállalt nagy feladata mellettszámukra az okirat-hamisítás jelentéktelen, figyelemre nemméltó apróság. Iskolám igazgatója is megnyugtathatta – havolt – háborgó lelkiismeretét: miniszteri utasításracselekedett.

Nézegetem elsõ gimnáziumi Tanulmányi Értesítõmcímlapján a ráragasztott fehér vignettán virító vöröscsillagosbúzakalászt, amivel elfedték a Kossuth-címert. Hallottamegy történetet, amelyet 1989 lázas napjaiban mesélt egyismerõsöm Pécsett.

Valakinek eszébe jutott a városban, hogy a fõpostaépületének oromzatát hajdan gyönyörû országcímerdíszítette, a Zsolnay-gyár iparmûvészeti remeke. Rákosipribékjeinek szúrta a szemét, utasították az illetékeseket,verjék le a kerámiát. El is tûnt az épületrõl.

Változnak az idõk. 1989-ben sokan gondolták úgy:

vissza kellene helyezni eredeti formájában az épületre azországcímert. És akkor jelentkezett egy öreg kõmûves.

– Nem kell azt újra megcsinálni – mondta –, megvan arégi, csak óvatosan le kell róla takarítani a vastag vakolatot,amivel negyven éve egy éjszaka bepucoltam, eltüntettem.

Na, ezt nem tudták a bolsevik elvtársak: az országraerõszakolt vörös máz alatt mindenhol ott rejtõzik, ott lapul,ott bujdosik a hagyományait, a történelmét, a múltját õrzõország. Megfogyva bár, de törve nem…

Pécsett a malter mögött rejtõzött az országcímer, az1957-ben kinyomtatott sok ezer tanulmányi értesítõborítóján a ráragasztott vignetta alatt, fiók mélyén aszabadulásunkat 1956-ban Kossuth-címerrel hírlelõújságokon…

Fél évszázada õrizgetem az 1956 õszén vásárolt, fábólkészült, kézzel festett apró Kossuth-címert. Fél évszázadaõrzi bennem a múltat.

(Néha lecövekelek a Clark Ádám téren, és figyelem aSikló bejáratánál várakozókat: vajon hány embernek akadmeg a szeme a várfalat ékesítõ gyönyörû országcímeren?

„Bizalmam az õsi erényben.”Június 4-én fejet hajtva egy percre minden évben

megállok az országcímer elõtt.)

CCCCCAAAAATHERINETHERINETHERINETHERINETHERINE S S S S SZABÓZABÓZABÓZABÓZABÓ O O O O OPTICIANPTICIANPTICIANPTICIANPTICIAN

BBBBBeszélek mageszélek mageszélek mageszélek mageszélek magyarulyarulyarulyarulyarulKedvezményes árakKedvezményes árakKedvezményes árakKedvezményes árakKedvezményes árakminden szemüvegreminden szemüvegreminden szemüvegreminden szemüvegreminden szemüvegre

Bring in your eyeglass prescriptionBring in your eyeglass prescriptionBring in your eyeglass prescriptionBring in your eyeglass prescriptionBring in your eyeglass prescriptionand you get free single vision plasticand you get free single vision plasticand you get free single vision plasticand you get free single vision plasticand you get free single vision plastic

lences when you purchase your frameslences when you purchase your frameslences when you purchase your frameslences when you purchase your frameslences when you purchase your framesfrom one of the thousands in our greatfrom one of the thousands in our greatfrom one of the thousands in our greatfrom one of the thousands in our greatfrom one of the thousands in our great

selection.selection.selection.selection.selection.“Limited t“Limited t“Limited t“Limited t“Limited time oime oime oime oime offerfferfferfferffer. Some restrict. Some restrict. Some restrict. Some restrict. Some restrictionsionsionsionsions

applyapplyapplyapplyapply.”.”.”.”.”

Eye Exams Available

$90

$180

off of one pair

off of two pairs

Centerpoint Mall, 6464 Yonge Street, North York, ONTel.: 416 222 8146


8

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.Egy árva dalt. Azt veregeti folyton,és megbicsaklik elefántcsont ujja

a fekete-fehér elefántcsonton.És elfelejti, próbálgatja egyre,

és szállni vágy, mint vérzõ sas a hegyre,mert szállni tudna, szállni és röpülni,

de visszahúzza újra ezer emlék.Ezt zongorázta kisleány-korában,

s mikor apuskával egymást szerették.Ezt próbálgatta, amikor születtem,és megtanulta, elfeledte csendben.

Jaj, mennyi vágy van benne, hosszu évek.Egy szürke dalban egy szent, szürke élet.Hogy össze nem rogy a szobánk alatta,

hogy össze nem rogy menten, aki hallja.E dalban az õ ifjusága halt el,

s a semmiségbe hervadt vissza, mint õ.Kopog-kopog a rossz, vidéki valcer,

és fáj és mély, mint egy Chopin-keringõ.

A A A A AZZZZZ APAPAPAPAPAAAAA

Mily gyorsan távolodsz a nagy idõben tõlem, fiam.Már idegesen kelsz föl az ebédtõl,

eltûnsz, szaladsz.Újságot olvasol, amikor beszélek,

kurtán felelsz.Barátaiddal vagy. Üres a szobád.

Üres a lelkem.Nem látod arcomon botor szerelmem.

Nem veszel észre.Csikorgó hangom iszonyú tenéked.

Nehéz a kezem.Anyád lett megint egyetlen barátnõm.

Véle beszélek.Halkan említem hancúzó korunkat.

Hogy meg ne halljad.Így hagytam el egykor én is apámat.

Õ is így ment el.Nehéz sóhajjal, büszkén, átkozottan,

vissza se nézve.Ó e magány a régihez hasonló,

mikor még nem éltél.A reggelek hamut szórnak fejemre,

szürkék a delek.Este a kertben nézem az eget,

a fákat, a lombot,s kérdem magamtól, miért nem érti

gyümölcs a törzset?

KOSZTOLÁNYI DEZSÕ

SSSSSZEGÉNYZEGÉNYZEGÉNYZEGÉNYZEGÉNY A A A A ANYÁMNYÁMNYÁMNYÁMNYÁM C C C C CSAKSAKSAKSAKSAK E E E E EGYGYGYGYGY D D D D DALALALALALTTTTT

ZZZZZONGORÁZIKONGORÁZIKONGORÁZIKONGORÁZIKONGORÁZIK

MMMMMINDENINDENINDENINDENINDEN ÉVBENÉVBENÉVBENÉVBENÉVBEN C C C C CSÍKSOMLSÍKSOMLSÍKSOMLSÍKSOMLSÍKSOMLYÓYÓYÓYÓYÓ

Idén 2011. június 11-én, szombaton kerül sor acsíksomlyói pünkösdi búcsúra, amelynek mottója:

„Mária által Jézushoz!”Az elõzõ évekhez hasonlóan most is fontosnak tartjuk

hangsúlyozni: a csíksomlyói pünkösdi búcsú elsõsorbanzarándoklat, és szeretnénk, ha – történelmi múltjához hûen– vallási cselekmény is maradna! A legfontosabb tehát az,hogy a Csíksomlyóra zarándokolók az Isten imádását, aboldogságos Szûz Mária tiszteletét tartsák szem elõtt, éstudatosítsák magukban, hogy a bûnbánati gyakorlatok, agyónás, az áldozás és a szentmisén való részvétel mellett azarándoklatnak az áldozatvállalás is része.

Évrõl évre megtapasztalhatjuk azonban, hogy acsíksomlyói pünkösdi búcsúsok között sokan vannakolyanok, akik nem a lelki-vallásos tartalmat és lelkületetkeresik, hanem annak alkalmaként használják fel, hogy akeresztény értékrendtõl merõben eltérõ csoportidentitásukatmutogassák. Ennek a több éve megfigyelhetõ jelenségnek amegemlítésével nem szeretnénk senkit bántani, de mint akegyhely õrei úgy gondoljuk, hogy ezek a megnyilvánulásoknem találkoznak a búcsús zarándoklat alapvetõ értelmével,szerepével, amely a bûnbánatban, az Istennel való közöstalálkozásban, a Mária-tiszteletben keresendõ.

Törekedjünk tehát a búcsújárás szerepének megõrzéséreúgy egyénileg, mint közösségi szinten, hogykeresztényekként megfelelõ magatartásunkkal méltófolytatói lehessünk és maradhassunk õseink hitének, acsíksomlyói búcsújárás hagyományainak!

Meggyõzõdésünk, hogy a közös imádkozásban és aközös Szûzanya-tiszteletben megnyilvánuló tiszta hit azIstenre való rátalálás mellett minden magyar egymásratalálásának a kegyelmévé is válik.

(Fr. Péter Arthur OFM csíksomlyói ferences házfõnök)

Csíksomlyói express 2011.



9

80 80 80 80 80 ÉVEÉVEÉVEÉVEÉVE HALHALHALHALHALTTTTT MEGMEGMEGMEGMEG K K K K KUNCZUNCZUNCZUNCZUNCZ A A A A ALADÁRLADÁRLADÁRLADÁRLADÁR

FFFFFEKETEEKETEEKETEEKETEEKETE K K K K KOLOSTOROLOSTOROLOSTOROLOSTOROLOSTOR(Részletek)

UTOLSÓ SZABAD NAPOK PÁRIZSBANUTOLSÓ SZABAD NAPOK PÁRIZSBANUTOLSÓ SZABAD NAPOK PÁRIZSBANUTOLSÓ SZABAD NAPOK PÁRIZSBANUTOLSÓ SZABAD NAPOK PÁRIZSBAN

1914 nyarán, a világháború kitörését megelõzõhetekben, kis francia tengeri fürdõn nyaraltam. Hogykerültem e Párizstól gyorsvonaton is tizennégy óratávolságnyira levõ, isten háta mögötti breton faluba?

A franciák iránt érzett rajongásomnak volt ez isbizonyára egyik következménye. A világháború elõttiévtizedben szenvedélyünkké vált valósággal, hogy a franciairodalom és egyáltalában Franciaország kultuszában mindigújabb és újabb területeket fedezzünk fel. Magyar íróknak ésmûvészeknek e háború elõtti franciaimádatára, annak okairaérdemes volna egyszer részletesebben kitérni. Tény az, hogymikor 1909 nyarán Párizsba elõször megérkeztem, sírtam aboldogságtól a csilingelõ egylovason, amely a Gare de l’Esttõla Quartier Latinbe vitt. Azóta minden nyaramat s egy ízbentizennégy hónapot egyfolytában Párizsban és Franciaországkülönbözõ vidékein, különösen Bretagne-ban töltöttem.

A kis breton falura, amely Finistere-ben, Morlaixmellett feküdt, Orbók Loránd íróbarátom és tanártársam hívtafel figyelmemet. Ezen a nyáron õ is ott volt jegyesével,Jeanette-tel, akit késõbb, a háború folyamán,Spanyolországban feleségül vett.

Ketten tartózkodtunk magyarok ebben az idegenvilágban, s mondhatom, otthonosabban éreztük magunkat,mintha magyar fürdõhelyen lettünk volna. Július utolsónapjainak egyikén, emlékszem, nagy breton népünnepségetrendeztünk a falu piacán. Mi ketten magyarok. Díjakat tûztünkki a legszebb breton dalra, a legrégibb breton táncra.Fazékjátékot, lepényevést s egyéb e vidéken ismeretlenmutatványokat iktattunk a mûsorba, amelyeket a piacotzsúfolásig megtöltõ fürdõvendégek s a messzi vidékekrõlidesereglõ breton parasztok zajos derültséggel néztek végig.

A háború réme ösztönszerû megérzésben elõször éppenezen az ünnepélyen támadt fel. Este fáklyásmenetet állítottunkössze a tenger felé. Zeneszóval vonultunk ki a part szikláiközé. A menet eleje a holdfényben elterülõ tenger felett máréppen a legmagasabb sziklára ért, amidõn Orbók barátomtáncosnõjével mellettem elõreszaladt. Mikor észrevett,hátrakiáltott: “Megüzentük Szerbiának a háborút!”... Avidám, éneklõ, muzsikaszós menetben zord kijózanítássalhatottak rám e szavak. A menet vezetõje ebben a pillanatbanfelnyújtotta fáklyáját a hallgatag ég felé, s ez most úgy égett,mint vérvörös rózsa.

Nekem ettõl a pillanattól kezdve elment mindenkedvem a szórakozástól. A háború kísérlete mellémszegõdött, s azóta - tizenhat éve - egy percre sem hagyott el.Vége volt gondtalan életemnek. Vége a fiatalságnak. Úgyéreztem, hogy huszonnyolc évemmel befejeztem az életemet,

vagy legalábbis befejeztem egészen egy régi életmódot, régivilágot...

Szombat délután volt. Mindenki az utcán tartózkodott.A tengerpart üres volt. Már dél óta elterjedt a hír, hogy amozgósítás parancsa minden percben érkezhet. Még egyszerbenéztem a postahivatalba...

Másnap reggeltõl estig a búcsúzás meghatódott, bódultállapotában járkáltam Párizs utcáin. E város szépségei,amelyek elõlem sorsom izgalmas fordulatában messzirehúzódtak, most, hogy válni készültem, megint elõre léptek.

Az augusztusi nyár napjának megszépítõ aranyfényevont be mindent a Luxembourg-kertben, amikor délutánide beléptem. A fák, bokrok levelei itt-ott már megsárgultak,vagy vörösek lettek. A korai õsz, amelyrõl Ady írt, már-márbeszökött Párizsba. A kert álomszerû szépségben terült el. Afák között a magas, halványzöld füvön a nap fénye nagyfoltokban remegett. A fasorok árnyékában néha színes ruhájúnõ ment végig, vagy kisgyermekek futottak karikájuk után.A szökõkút vize csillogva sistergett felfelé, azután puhán,szétömölve hullott vissza. A szökõkút elõtt állt most is amadaras ember. Õt háború, világzajlás nem érdekelte. Kijötta madaraihoz, mint évtizedek óta minden délután, s kinek-kinek a maga kedvenc ételébõl kedveskedve nyújtott. Vállángalambok pihentek, keze elõtt csattogva fürjek, verebekrepdestek, s az ügyesen kikészített eledelért néha varjú vagyszarka is lecsapott. Amíg messze kint az emberek öltékegymást, õ itt békés nyugalomban a madarakat barátkoztattaegymással...

A Luxembourg-kert s talán az életem sem volt sohaolyan szép szememben, mint ezekben a pillanatokban.Bejártam minden régi kedves zugot a kertben, s ahová csakléptem: a 5mi lesz velem, hová visznek. Azt az életet, amelyet

(folyt. a 11. oldalon)

KUNCZ ALADÁRKUNCZ ALADÁRKUNCZ ALADÁRKUNCZ ALADÁRKUNCZ ALADÁR(1885-1931)(1885-1931)(1885-1931)(1885-1931)(1885-1931)

író, szerkesztõ, mûfordítóíró, szerkesztõ, mûfordítóíró, szerkesztõ, mûfordítóíró, szerkesztõ, mûfordítóíró, szerkesztõ, mûfordítóhalálának 80. évfordulóján ünnepélyes

megemlékezésre került sor Budapesten 2011.június 15-én.

A megemlékezés programjábanrészt vettek:

Jancsó Miklós író, egyetemi tanár, KolozsvárRekita Rozália elõadómûvész, Kolozsvár

Dávid Gyula irodalomtörténész, Kolozsvár,Bágyoni Szabó István író, Budapest

Juhász Andrea egyetemi adjunktus, Budapest Kuncz Magdolna, a Kuncz Alapítvány elnöke

Pomogáts Béla irodalomtörténész, az IllyésGyula Archívum és Mûhely vezetõje.


10

IIIIINNNNN M M M M MEMORIAMEMORIAMEMORIAMEMORIAMEMORIAM M M M M MÁDLÁDLÁDLÁDLÁDL F F F F FERENCERENCERENCERENCERENC

Elhunyt vasárnap Mádl Ferenc, a harmadik magyarköztársaság második köztársasági elnöke. A Széchenyi-díjasmagyar jogtudós, a nemzetközi gazdasági és összehasonlítómagánjog kutatója nyolcvanéves volt.

A hírt Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatalvezetõje közölte az MTI-vel: “Mádl Ferenc volt köztársaságielnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtértteremtõjéhez”.

A Sándor-palota bejárata elõtt a volt köztársasági elnökgyászkeretes fényképét tették ki egy asztalra, mellette kétgyertyát, a nemzeti lobogót és egy csokor virágot helyeztekel, Schmitt Pál államfõ pedig csendes tiszteletadássalemlékezett a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elõttelhelyezett fényképnél. (Erre minden gyászoló látogatónaklehetõsége volt vasárnap este kilenc óráig és hétfõn reggelnyolctól ugyancsak este kilenc óráig a Köztársasági ElnökiHivatal elõtt.)

“Nemcsak elõdöm, hanem barátom és példaképem isvolt Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök” - mondtaSchmitt azt követõen, hogy a Sándor-palotánál felállítottemlékezési helyen gyászszalagot kötött a nemzeti lobogóra,és lerótta kegyeletét az elhunyt köztársasági elnök fényképeelõtt.

Schmitt Pál gyertyát is gyújtott Mádl Ferenc emlékére,majd beírt abba az emlékkönyvbe, amelyet arészvétnyilvánítók üzenetének közvetítésére helyeztek ki aSándor-palota elõtt, a Mádl családnak pedig személyesenfejezte ki részvétét.

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprémmegyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-ésJogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 közötttanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetköziösszehasonlító jogi karán.

1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetébendolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam-és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézeténekigazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi MagánjogiTanszékének vezetõje volt. 1987-tõl az MTA levelezõ, majd1993-tól rendes tagja. 1985-ben a Harvard NemzetköziKereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-ban az EurópaiAkadémia, 1989-ben az Európai Tudományos és MûvészetiAkadémia is felvette tagjai közé.

Az Antall-kormány megalakulásakor, 1990. május 23-án tárca nélküli miniszteri posztot kapott. 1991-tõl a bõs-nagymarosi vízi erõmû kormánymeghatalmazottja is volt.1990. augusztus 1-jétõl az Állami Vagyonügynökségigazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992.január 23-tól - a Vagyonügynökségtõl megválva - a kormánynevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyeletfelett. 1993 és 1994 között kultuszminiszter volt...

Az Orbán-kormány 1998-as megalakulása utánMartonyi János külügyminiszter kezdeményezte, hogy azEurópa Tanács fennállásának 50. évfordulójára NemzetiBizottságot alakítsanak meg hazánkban. Az ideiglenestestület élére Mádl Ferenc került. Emellett a jogász professzor1999-tõl a kormány tudományos tanácsadó testületének tagjais lett.

1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európaijog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmijog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományosmunkásságáért, iskolateremtõ egyetemi oktatói, valaminttudományszervezõi tevékenységéért.

1996 és 2000 között a konzervatív Magyar PolgáriEgyüttmûködés Egyesület elnökeként tevékenykedett. Õkkérték fel elõször a kormányfõt 1999-ben arra, hogynyilvánosan értékelje az ország helyzetét. A kezdeményezésazóta hagyománnyá vált.

2000-ben a Független Kisgazda Párt Mádl Ferencetjelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyûlésmegválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökkéa harmadik fordulóban... 2005. augusztus 5-én adta áthivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak.

Forrás: index, 2011. május 30.

1931-20111931-20111931-20111931-20111931-2011

„Isten, gondviselés, emberi méltóság,„Isten, gondviselés, emberi méltóság,„Isten, gondviselés, emberi méltóság,„Isten, gondviselés, emberi méltóság,„Isten, gondviselés, emberi méltóság,erkölcs, szabadság, szeretet,erkölcs, szabadság, szeretet,erkölcs, szabadság, szeretet,erkölcs, szabadság, szeretet,erkölcs, szabadság, szeretet,

szolidaritás... valószínû, hogy ezek mindszolidaritás... valószínû, hogy ezek mindszolidaritás... valószínû, hogy ezek mindszolidaritás... valószínû, hogy ezek mindszolidaritás... valószínû, hogy ezek mind„útjelzõk” voltak a számomra, és„útjelzõk” voltak a számomra, és„útjelzõk” voltak a számomra, és„útjelzõk” voltak a számomra, és„útjelzõk” voltak a számomra, és

energiaforrások is egyben.”energiaforrások is egyben.”energiaforrások is egyben.”energiaforrások is egyben.”energiaforrások is egyben.”Mádl Ferenc



11

Ferenc Madl, who served as a Cabinet minister in Hun-gary’s first post-communist government, then as the coun-try’s president, has died. He was 80 years old.The President’s Office says Madl, who lived in Budapest,died Sunday. The cause of death was not given.Madl, who studied local and international law, was theauthor of 20 books, some of them about the process ofEuropean integration.He earned a law degree in 1955 and was a member of theHungarian Academy of Sciences. After communist ruleended in Hungary, he served as the nation’s minister ofeducation from 1993 to 1994, then held the largely cer-emonial post of president from 2000 to 2005.Madl, who was born on Jan. 29, 1931, is survived by hiswife, Dalma, a son and three grandchildren.

NAGY GÁSPÁR

VVVVVISSZAISSZAISSZAISSZAISSZATÉRÉSTÉRÉSTÉRÉSTÉRÉSTÉRÉS

Egyszer mindent az Õ szemével látunkjót és rosszat

a tékozoltat és tékozolhatatlant”gyönyörû fölöslegeinket”

a kapkodás iramábanmégis végezetlenüldolgaink erdejébenegy erõsen fogadott

valahai akaráscsöndes halálát

a fák mohás oldalánhogy lám

senki nem tapintottnem horzsolt arcával

nem kért helyes útiránytde mégis tudtuk merres miért múlik el a Nap

és az esõ tompított ritmusáramerre kerekednekjegyzõirkánkban

a betûk boldog könnycseppjeiamikor vége a loholásnak

vége a szökéseknek ismár elõre megköszönjük

a biztos landolást:megígért birtokunkra

a jó visszatéréstámen.

FFFFFERENCERENCERENCERENCERENC M M M M MADLADLADLADLADL, F, F, F, F, FORMERORMERORMERORMERORMER P P P P PRESIDENTRESIDENTRESIDENTRESIDENTRESIDENT O O O O OFFFFF

HHHHHUNGARUNGARUNGARUNGARUNGARYYYYY, D, D, D, D, DIESIESIESIESIES A A A A ATTTTT 80 80 80 80 80

most elhagyok, többé viszont nem látom.Lehet, hogy magát az életet sem. Nagy dolog az ilyesmi...Hát eljöttem legalább búcsút mondani!”

Különös érzés volt ez. És magam sem tudom miért,érzésemhez hozzátársítottam egy szõke orosz lány képét,aki anyjával egyik Bd. St. Michel-i szállóban lakott. Két évelõtt többször összejöttem velük Nogeant sur Marne-ban.Leeresztett, sötétszõke hajú, szelíd kékszemû lány; nagyfehér orosz agárral járt mindig, Chopint zongorázott, ésismerte a francia lírikusokat. Pogány és Dózsa jóban voltakvelük, s az õ révükön ezekben az izgalmas napokban egyszerén is összekerültem a lánnyal.

Bizonyára elcsodálkoztak, amikor csokorral kezembenbeállítottam hozzájuk. Kissé szomorúan, de melegen éssokáig elbeszélgettünk. Azután felálltam, és megindulthangon búcsút mondtam. Talán ezen a megindultságon iscsodálkoztak, vagy félremagyarázták. Nem tudom. A kislánymeleg, vékony keze megremegett az enyémben. Lehet, hogyvalamit megérzett abból, ami bensõmben lefolyt.

Tíz óra után érkeztem haza. Fejemben a holnapi hajnaliutazás motoszkált. Mme Azas még az üvegajtós irodábandolgozott. Elkértem számlámat, és csak akkor döbbentemmeg, mit csinálok, amikor az asszony számolni kezdte anapokat. Hátha nem lesz mibõl kifizetni, és mire valóegyáltalán a számlát kérni? Hiszen az asszony maga mondta,hogy szívesen vár... Mindegy. A fényûzõ vacsora után nagyonbelejöttem a régi, boldog szokásokba!... Éppen fél frankmaradt zsebemben, mikor a számlát kifizettem, mint amozgósítás napján a kis breton fürdõben. Nem törõdtem vele.Annyira nem sejtettem, mi vár rám, hogy azt sem tudtam,vajon nem olyan nevetséges pénzt vinni magammal, minthaaz öngyilkos, mielõtt a halálba indulna, megnézné tárcáját,hogy van-e elég pénz nála?...

(folyt. a 9. oldalról)

BBBBBRÜSSZELBENRÜSSZELBENRÜSSZELBENRÜSSZELBENRÜSSZELBEN MEGNYÍLMEGNYÍLMEGNYÍLMEGNYÍLMEGNYÍLTTTTT S S S S SZÉKELZÉKELZÉKELZÉKELZÉKELYFÖLDYFÖLDYFÖLDYFÖLDYFÖLD

KÉPVISELETIKÉPVISELETIKÉPVISELETIKÉPVISELETIKÉPVISELETI IRIRIRIRIRODÁJODÁJODÁJODÁJODÁJAAAAA

Tõkés László, az EP alelnöke és Sógor CsabaRMDSZ-es képviselõ köszönti a vendégeket

2011. május 31.


12

MISKA JÁNOS

UUUUUTÓSZÓTÓSZÓTÓSZÓTÓSZÓTÓSZÓ

Megkönnyebülést jelent pontot tenni e nagylélegzetûmunka, a Magyar irodalom Kanadában, 1900-2010, végére.

Jó fél évszázada indult elkötelezettségem a Kanadábanlévõ magyar irodalom iránt. Elõtte az a vágy hajszolt, hogya hazai regényírók munkásságát elérhetõvé tegyükfordításainkkal az angol nyelvû olvasó számára. Elõadásokattartottam, recenziókat írtam több íróról és regényrõl, skezdeményeztem azok angolra való átültetését. Kettõt,Rákosy Gergely Óriástök és Örkény István Tóték címû remekkisregényét le is fordítottam angolra. Angol nyelvûmûfordítókkal, köztük Kenneth McRobbie költõvel ésDuczynska Ilona mûfordítóval közremûködtem olyanköltõk, mint Juhász Ferenc, Nagy László és mások verseiangolra való fordításában. Ezek megjelentek jeles kanadaikiadók, köztük az Oxford Egyetemi Kiadó gondozásában.

A hatvanas évek végén azonban intenzív szerepetvállaltam a kanadai magyar irodalom szervezésében. Mint akötetben közölt forrásokból is kitûnik, kezdeményezõ részemvolt az itt élõ írók és költõk mûvei népszerûsítésében, sválogatott írásaik antológiákban, folyóiratokban valóközlésében. A Kanadai Magyar Írók Köre (KMIK)megalapításával és antológia-sorozata kiadásával a hazaiirodalom szolgálata egyre nagyobb mértékben a háttérbeszorult. Érdeklõdésem továbbra is megmaradt amagyarországi írókkal, de a kettõ érdemteljes mûvelése túlsoknak bizonyult még az olyan kiapadhatatlan energiávalrendelkezõ egyén számára is, mint én voltam.

Így váltam ismertté, mint a kanadai magyar irodalommozgató motorja, Dancs Rózsa szerint Mikes Kelemene,illetve Kazinczy Ference, Bisztray György ajánlása révén. Anagy kezdeményezés 1966-ban kezdett gyümölcsözni,amikor a KMIK elsõ antológiája megjelent. Ezt követtékújabbnál újabbak, elõbb évenként, majd idõszakosan,magyarul és angol fordításban.

Az olvasók és írók határtalan lelkesedéssel fogadták aRómában, szép fehér kötésben megjelenõ gyûjteményeket.A magyar lapok diaszpóraszerte a kanadai magyar irodalommegszületését köszöntötték bennük. Az olvasó és író a sajátfórumát látta a gondos összeállításban és szerkesztésbenmegjelent gyûjteményekben, az elõbbi azért, mert sajátmagát ismerhette fel az írásainkban, az utóbbi mertközösségre talált a Kör tagjai sorában és fórumot megjelenõgyûjteményeiben.

Kellemesen izgalmas idõket éltünk. A külföldre szakadtmagyarság, a honvágy gyötrelmei mellett bizalommal nézettúj élete alakulása elébe. A fiatal befogadó ország, Kanada isfeltalálta magát a világban, otthonosan mozogva a nagynemzetek soraiban. Hazafias ébredése nemzeti megújhodásteredményezett, s önbizalmat keltett honpolgáraiban, köztükbennünk, bevándorlókban is. Egyedül hazulról, a tengeren

átszivárgott terrorizmus híre hozott ürömöt örömünkbe.Hála a történelem kegyes alakulásának, ez a korszak kimúlt,s ma már csupán rémmesékben él tovább.

Az Ottawához közeli Aylmer nagyközségben lévõházunkban alakult meg a Kanadai Magyar Írók Köre 1966tavaszán. A vele járó temérdek elfoglaltság kellemes érzést,hivatásom mellett másodhivatást eredményezett számomra.Irodalmi rendezvények megszervezése Kanada-szerte ésmunkásságunk sajtóban való ismertetése, havi informáló ésalkotásra ösztönzõ körlevelek megírása, antológiákszerkesztése, kiadása, terjesztése s a velük járó adminisztrációteljes, összpontosított figyelmet igényelt. Az antológiákterjesztésében, a könyvelésben a feleségem, Marie is hathatósszerepet játszott. A nagy ládákban megérkezettkönyvszállítmányokat negyvenes csomagokba rendezveemelgettük és postáztuk az íróknak, könyveseknek éskönyvtáraknak szerte az országban. Anyagiak hiányában mimagunk álltuk a kiadással, szervezéssel járó költségektekintélyes részét.

Gyönyörû alkotói, szervezõi korban éltünk. Az egyrenövekvõ adminisztratív elfoglaltságok mellett azonbanháttérbe szorult saját írói munkásságom. Bár számos kötetemmellett novellák, tanulmányok, bibliográfiák kerültek kitollam alól, a tervezett társadalmi regények csupánjegyzetekben maradtak fenn. Pályám végéhez közeledveazonban úgy érzem, megérte a fáradozást. A stafétabotátadása után is, a kanadai magyar irodalom, amint az ittközre bocsátott kötetbõl és a felsorolt forrásmunkákból iskitûnik, példás eredményeket tud felmutatni. Ez igen fontosszámomra. Meg az a hálás felismerés, hogy új otthonunkban,Brit-Columbiában, akárcsak pályánk során másutt is egészKanadában, segítõ és szeretõ kollégák, barátok öveznek. Haújból kezdhetném, bizonyára hasonló utat választanék.

Victoriában, 2011. március 26-án.

PETZ TERI

SSSSSAJÁTAJÁTAJÁTAJÁTAJÁTOSOSOSOSOS KANKANKANKANKANADADADADADAIAIAIAIAI MAMAMAMAMAGYGYGYGYGYARARARARAR IRIRIRIRIRODODODODODALOMALOMALOMALOMALOM

Befejezõdött Miska János Kanadai magyar irodalom:1900 – 2010 címû könyve. A kézirat elolvasása utánfelkerestük az írót victoriai lakásán és új munkájávalkapcsolatban kérdeztük.

Milyennek találja a kanadai magyar irodalmat?Kimeríthetetlennek. Sajátos helyet foglal el egyetemes

irodalmunkban. Kevés olyan kisebbségi magyar csoportlétezik a diaszpórában, amelynek olyan népes írói gárdájavan és amely mind minõségben, mind mennyiségben olymaradandót alkotott, mint a kanadai. Nincs olyan irodalmimûfaj a költészettõl a szépprózáig, a színmûtõl az életrajzimunkáig; nincs olyan stílusirányzat a klasszikus versformátóla szürrealistáig, a neodadaizmustól a népi misztikusig, atárcától a regényig, amely ne képviseltetné magát a kanadaimagyar irodalomban.



13

A kötetben szó esik az angol nyelvû ágazatról is.Igen, a magyar nyelvûvel egyenrangú elemzésben.

Sajátos értéke irodalmunknak az irodalom angol nyelvûágazata. E dimenziónak is számottevõ alkotógárdája van.Tagjai, akár elsõ, akár másodgenerációs írók, tudatosanvallják magyar mivoltukat, de legalábbis magyarszármazásukat. Mindkét ágazat jelentõségét igazolja az atény, hogy kettõs, magyar és kanadai kapcsolódása ellenérevagy éppen annak jegyében, mind a hazai, mind a befogadóország irodalma magáénak vallja.

Ismeri-e a hazai és a kanadai angol nyelvû olvasó akanadai magyar írókat?

Ha az átlag olvasó felszínesen is, de a hazaiszakavatottabbak részletesen. A költõk és írók, élükön FáyFerenc, Tûz Tamás, Vitéz György, Kemenes Géfin Lászlóóhazai fórumokon is helyet kapnak, különösen a nyolcvanasévek óta, antológiákban, folyóiratokban, de önállógyûjteményekben is. Az angol nyelvûek, de a magyarulalkotók is, tekintélyes helyet foglalnak el az angol és francianyelvû kanadai irodalomban is. Az angol nyelvûek közülTihanyi Éva, Farkas Endre, Könyves Tamás, Payerle Györgyés a nagyon ígéretes Dobozy Tamás és Kaslik Iby szerepelantológiákban, önálló kötetekben. Adataikat nemzeti éstársadalmi bibliográfiák õrzik, könyveik megtalálhatókvárosi és egyetemi könyvtárakban, és a róluk szóló irodaloma tankönyvek és más forrásmunkák szerves részét képezik.

Úttörõ munkának számít Miska János jelen könyve?Bizonyos szempontokból igen. Megjegyzendõ, hogy

megjelent pár maradandó forrásmunka a tárggyalkapcsolatban. A hazaiak közül Béládi Miklós, Pomogáts Béla,Rónay László, Kürtösi Katalin irodalomtörténészek és másokkönyvei érdemelnek figyelmet. A határontúliak közülBisztray György, Szakács István Péter, Czigány Lórándkönyvterjedelmû munkái foglalkoztak a tárggyal. Jelenmunkám annyiban újszerû, hogy ez az elsõ vállalkozás, amelyfelveti irodalmunk kettõs ágazatának gondolatát,ugyanakkor részletesen foglalkozik az irodalomhozszervesen kapcsolódó tárgyakkal, köztük az életrajziregényekkel, az irodalmi bibliográfiákkal, az egyedülállóangazdag antológiákkal, a kanadai irodalmi források és amagyarságkutató intézmények sokaságával. Újszerû mégbenne az egyéni írók munkásságáról szóló tanulmányok,recenziók és könyvészeti írások adathalmaza, amelymegkönnyíti a tárgy iránt érdeklõdõk számára a továbbikutatást.

Mikor várható a könyv megjelenése és hol?Ez a monográfia fõleg a hazai olvasók számára készült.

Felkerestem kiadása ügyében a Kortárs könyvkiadót. Háthaérdekli õket. Már eddig is gondoztak pár kanadai magyarverseskötetet. Reméljük, a fennálló gazdasági nehézségekellenére, pozitív eredményre számíthatunk ebben is. Ez azév szerencsésnek ígérkezik számomra. Kiadás alatt áll otthonegy elbeszélés- és egy tanulmánykötetem is.

Sok sikert kívánunk és köszönöm a beszélgetést.

Sipos Sándor alkotása

PILINSZKY JÁNOS

A A A A A TENGERTENGERTENGERTENGERTENGER

A tenger, mondtad haldokolva,s azóta ez az egy szavad

jelenti számomra a tengert,s azt is talán, hogy te ki vagy.

S azt is talán, ki vagyok én?Hullámvölgyek, hullámhegyek.

Agóniád, akár a tenger,megszabadít és eltemet.

Anya, anya. Hétköznapok.Halálod hallom s hívlak én.

Irtóztató hétköznapok.Szegény, szegény, szegény, szegény.


14

HORTHY NÁNDOR

KKKKKITELEPÍTÉSÜNKITELEPÍTÉSÜNKITELEPÍTÉSÜNKITELEPÍTÉSÜNKITELEPÍTÉSÜNK 1951- 1951- 1951- 1951- 1951-BENBENBENBENBEN

BBBBBUDUDUDUDUDAPESTRÕLAPESTRÕLAPESTRÕLAPESTRÕLAPESTRÕL K K K K KONDONDONDONDOND OROROROROROSBOSBOSBOSBOSBAAAAA

Május végén koránreggel egy rendõr csengetettbe hozzánk. Munkába induláselõtt voltam, és amikor azajtót kinyitottam, csak annyitmondott halkan, szinteszégyenkezve, hogy „Énnagyon sajnálom, de ezt azértesítést kell átadnom Önnek,kérem, írja alá, hogy átvette.”

Átvettem és elolvastam a végzést, amiben az állt, hogybizonyos miniszteri rendelet alapján a családunk mindentagját – szüleimet, két bátyámat, a feleségemet, Évát, az aligegy éves kislányomat és engem – nagy Budapest területérõlkitiltanak és kényszerlakhelyül Kondoros községben a Sztálinút 40. szám alatti házban egy szobába költöztetnek...

Éva azonnal leutazott Velencére, hogy a szüleimetértesítse, én pedig siettem a munkahelyemre felvenni azutolsó fizetésemet. Délutánra együtt volt a család, éselkezdõdött a csomagolás. Közben futótûzként terjedt a híre,hogy mi si “megkaptuk.” Akkoriban ebben a szóban bennevolt minden. Azt jelentette, hogy családokat vittek el, összesingóságukat, lakásaikat átadták a politikailag “jó”beállítottságúaknak, rendszerint az államvédelmiseknek…

Jöttek az ismerõsök, a segíteniakarók, a jóbarátok.Mindenki hozott valami kis ajándékot, egyesek szégyenkezvepénzt nyújtottak át…

Másnap hajnalban jött értünk a leponyvázott teherautó...A véletlen folytán valami forgalmi akadály miatt a Váci útonéppen a Konverta Egyenirányító Gyár elõtt állt meg az autó...Kibújtam a teherautó ponyvája alól. Valaki éppen akkornézett ki a gyárablak azon emeletén, ahol én is dolgoztam.Felismertem az illetõ nõt és intettem neki. A következõpillanatokban az összes ablak megtelt integetõkkel… Esteérkeztünk Kondorosra. Mire kipakolták a vonatot éslovaskocsival elszállították a csomagjainkat a kijelölt házba,már régen besötétedett. Egy egészen szép házba kerültünk.Ennek a tulajdonosa is egyike volt a kulákoknak, akiket úgybüntetett a rendszer, hogy idegen családokat lakoltatott behozzájuk…

Másnap a békéscsabai Viharsarok Népe c. újság elsõoldalán szerepelt a hír a kitelepítettek Kondorosraérkezésérõl. Az újság nagybetûs fõcíme pontosan így szólt(amíg élek, nem felejtem el): “A kitelepítettek közöttmegérkezett családjával Horthy Nándor voltcsendõrtábornok, a múlt kegyetlen ura.” … Apám másnaplevelet írt a szerkesztõségnek, amiben közölte, hogy sohanem volt tábornok, csak alezredes, beosztásánál fogva nemkegyetlenkedett senkivel, hanem az irodában a csendõrség

gazdasági ügyeit intézte. Természetesen korrigálás soha nemjelent meg az újságban, apám levelét nem méltattákválaszra…

A falusiak viselkedése a kitelepítettekkel szembenmegosztott volt, nagy részük azonban részvéttel éssegítõkészséggel viszonyult hozzánk… A rendõrökkelszemben teljesen kiszolgáltatottak voltunk. A rendõrségbármikor beállíthatott a szobánkba, legtöbbszörszórakozásból. Mindig éjjel, amikor mindenkinek otthon volta helye és rendszerint miután elaludtunk. Ilyenkorbedörömböltek az ajtón, hogy “Rendõrség, azonnal nyissákki!” Õrült félelem kerített bennünket hatalmába, mert nemtudtuk, hogy csak létszámellenõrzést tartanak-e vagy nemakarják-e valamelyikünket elvinni valamilyen oknál fogva.Az ellenõrzés abból állt, hogy egy-két rendõr bejött a szobába,lassan el kezdtek sétálni az ágyak, matracok, szalmazsákokközött, élvezve minden pillanatot, amivel zaklathattak ésfélelmet kelthettek bennünk. Zseblámpával mindenkirerávilágítottak, megkérdezték a neveinket, egy-egy gúnyosmegjegyzést tettek ránk, aztán például felvettek egy éppenott felejtett levelet a földrõl vagy asztalról, amit aznapkaptunk valakitõl, abba beleolvastak és gúnyolódva otthelyben szinte rögtönzött kihallgatást tartottak...

Amikor kenyérért álltunk sorba, sokszor a rendõregyszerûen elzavarta a kitelepítetteket mondván, hogy“Maguknak nem jár.”…

A legnehezebben elviselhetõ idõszak a tél volt. Ilyenkorjóformán minden munkalehetõség megszûnt számunkra ésezzel együtt az a minimális pénzkereseti lehetõség is, amit aföldmunkáért kaptunk a gazdaságban. Rokonok, barátok,ismerõsök, sokszor ismeretlenek segítettek rajtunkcsomagokkal, kisebb-nagyobb pénzadományokkal. Ezeknélkül talán éhen haltunk volna… Néha napokig alig-aligjutott valami ennivalónk. Száraz kenyérhéjat pároltunk meggõz felett, hogy megpuhulva ehetõbbé váljék, kijártunk aföldekre keresgélni bármit, ami ehetõ. Nagyritkán találtunkegy-egy ott felejtett cukorrépát vagy tököt… Soha nemtudom elfelejteni azt a két napot, amikor semmit nem ettünk,azokat a reggeleket, amikor másfél, illetõleg két éveskislányunknak csak a földekrõl lopott és zsebben haza hozottnyers zöld borsószemeket tudtunk adni… De az emberi jóságis megmutatkozott alkalmanként. Elõfordult, hogy valaki aszobánk ablakán bablevest nyújtott be egykopott edényben.Megtörtént, hogy élelmiszercsomagot helyeztek a szobánkelé, vagy teljesen ismeretlen emberek hívtak be a házukbaegy kis harapnivalóra. Egyszer, amint Évával mentünkvalahova, a falu szélén egy kis házból kedvenc zeneszámomdallamai ütötték meg a fülünket. Egészen ledöbbentünk, mertabban az idõben amerikai zenét hallgatni nem voltveszélytelen. Megálltunk Évával hallgatni a mennyei zenét.Ugyanis az akkor és ott mennyei zene volt. Váratlanul egyidõs néni jelent meg az ablakban és kedvesen behívottuzsonnára és zenét hallgatni. Elmondta, hogy fiatalonFranciaországban élt, jól beszéli a nyelvet, szívesen kölcsönöz



15

nekünk a könyveibõl – és kérte, menjünk be máskor is hozzáegy kis uzsonnára, zenét hallgatni, mert jól esik egy kicsitelbeszélgetni hozzá hasonlókkal… Similis simile gaudet…Hasonló hasonlónak örül.

A községben két orvos volt, emberségesek, rendesek,ingyen kezelték a kitelepítetteket… A fogorvos háza elõttelmenve egyszer hegedûszót hallottam. Megálltamhallgatózni. Az orvos idõs apja hegedült nagyon szépen.Annyira felvillanyozott a zene, hogy bekopogtam. Az öregúrnagyon megörvendett, hogy valaki értékeli a muzsikáját.Miután megtudta, hogy szaxofonozom, és velem van ahangszerem is, meghívott közös zenélésre. Örömmel kaptamaz alkalmon. Rengeteg Kaiser és egyéb etüdhöz volt eredetikottája. Minden zenei délutánon megkínált uzsonnával,amibõl próbáltam zsebembe is dúgni, haza lopni acsaládomnak. De erre nem volt szükség, mert mindig egykis élelemcsomaggal bocsájtottak el. Aztán hamarosan ennekis vége szakadt.

Egy nap a postás egy katonai behívót nyomott akezembe… A laktanya udvarán sült ki, hogy minket nemkatonának hívtak be, arra mi megbizhatatlanok voltunk…,hanem munkaszolgálatra kellettünk…

Szabadulásom után… Kitalálták az új okosak, hogy a“felsõbbrendû szocialista államforma” majd legyõzi atermészetet is, és Magyarországon gyapotot fognak termelni,sõt, citrom- és narancstermesztésre is áttérnek. Éppen azÖrményzúgi Állami Gazdaságra esett a választásuk mint elsõkísérleti területre, ahová mi is jártunk dolgozni.Koratavasszal megkezdtük a munkát, a szántás-vetéselvégzése után hamarosan ki is bújtak a kis gyapotpalánták.A nagy területû gyapotföld környékén volt néhány teljesenüres tanyaépület, ahonnan mint kulákokat a tulajdonosokatelhurcolták. Évával mi is kaptunk egy ilyen házat, kétszalmazsákot és egy-egy pokrócot. Volt valami edényünk,amibõl ehettünk, egy kanalunk és egy villánk. A gyapotföldszomszédságában úgy éreztük, hogy teljesen állati sorbasüllyedtünk. Nem tudtuk, nem akartuk elhinni, hogy ezvalóság…

Milyen furcsa is az emberi természet. Ebben a hihetetlennyomorban is találtunk valami biztatót. Itt szabadabbakvoltunk, ide nem jöttek egy ideig éjszaka a rendõrök, és hasorba álltunk az ebédünkért, a rendõr nem zavart elbennünket, nem mutogattak ránk az utcán az emberek, igaz,utca sem volt, csak a végtelen gyapotmezõ – és amikor márcsillagokat láttunk a tûzõ napon, amikor már-már a napszúráskerülgetett, akkor megjelent egy-egy délibáb…

Egy szép tavaszi napon a postás az ajtónkhoz érve nemlevelet hozott, hanem csak annyit mondott halkan:“Megdöglött a vén postarabló.” Nem akartunk hinni afülünknek.

Egymás között Sztálint neveztük postarablónak. Apostás bizonygatta, hogy igaz, a rádióból hallotta, “mostmár megváltozik lassan a világ, meglátják, maguk isszabadok lesznek hamarosan. Higgyék el,” mondta. De nemmertük elhinni.

Csodák csodájára, nagyon lassan ugyan, de valóbanmegtörtént a hihetetlen. A rendõrök viselkedésén éreztüklegelõször a változást…, beengedtek a falu fürdõjébe is, sõt,amikor olyan jegyszedõ volt szolgálatban, aki szimpatizáltvelünk, akkor még belépõt sem kellett fizetnünk. Ez nagyonsokat jelentett nekünk, mert ez nagyon szép, modern fürdõvolt, állandó meleg gyógyvízzel. Végre több mint két évután tisztálkodni tudtunk… Aztán a földekre megérkeztekaz elsõ hírek, hogy hamarosan szabadlábra helyeznekbennünket. Õszre kiszabadulunk a kitelepítés poklából…

Hamarosan jött egy alapos lehûlés és reggelre lefagyott azegész gyapottermés. Így tehát a “magasabb rendû szocialistatudományt” egy éjjel egycsapásra elintézte a természet...De a kár úgy látszik, nem gyõzte meg eléggé a“szakembereket,” mert a következõ évben újra elkezdtük agyapottermelést és õsszel sikerült is gyapotot szednünk...

Hogy ne legyen hosszabb ideig nyugalmunk, itt ismegjelentek a rendõrök. Kettõ kerékpáron érkezett ésvégigjárták a tanyasi házakat, ahol kitelepítettek laktak.Hozzánk pont akkor érkeztek, amikor csak fürdõruhában avályúban mosakodtunk. Szemüket legeltetve Éván,megkezdték a zaklatást, bejöttek a házba, szétnéztek, kutattak,keresgéltek, hogy valamit ránk tudjanak fogni mint aszocializmus ellenségeire.Az egyik egyszercsak boldogan

felkapott egy dobozt, amiben valamikor kakaó volt, de nema mi idõnkben. Mivel elég erõs fémdoboz volt, miapróságokat tartottunk benne. De volt ennak a kis doboznakegy hatalmas bûne: angol volt rajta a felirat! Ez kapóra jött“vendégeinknek”, legalább egy fél óráig kellettbizonygatnunk nekik, hogy nem emlékszünk a dobozeredetére, valahol találtuk, nincsenek rokonainkAmerikában, nem is vettük észre, hogy angol nyelvû afelirata, és arra sem gondoltunk, hogy vétünk a szocialistaállamrend ellen azzal, hogy a birtokunkban tartjuk.

Évának egyszeriben elege lett az egészbõl, és aztmondta: “Megvan! Ezt a dobozt itt találtuk ebben a házbanaz egyik félig összetört szekrény fiókjában.” És végsõelkeseredésében emelt hangon kiabálni kezdett, hogy “Kikellene talán nyomozniuk, hogy melyik börtönbenraboskodik ennek a tanyának a volt tudajdonosa, és ha mégnem verték agyon a gazember kulákot, akkor felelõsségrevonni az ilyen állam ellenes merényletért, és talán még rá issózhatnak egy-két év büntetést, mert egy angol nyelvûfelirattal ellátott fémdobozból akart fegyvert készíteni. Hátilyen megbizhatatlan ellenség és imperialista bérencekvagyunk mi kitelepítettek.”

Én meglepõdtem és meg is ijedtem Éva begerjedtkiabálásától, de a két rendõr szinte meghunyászkodott tõle.Aztán az alacsonyabb összeszedte magát és gúnyos hangonrendre utasította, majd megfenyegetett, “Jobb lesz, ha ittcsendben meghúzzák magukat és nem próbálják ezeknek afalusi dolgozóknak elcsavarni a fejét, meg különben ismegtiltom, hogy beszédbe elegyedjenek velük, megértették?”


16 Sipos Sándor alkotása

When scientists at Hamilton’s McMaster University no-ticed that a petri dish full of long, thin skin cells now also hada quite different occupant – distinctive, round blood cells –they suspected they were on to something big.

The researchers’… team, under Dr. Mick Bhatia seizedon that chance microscopic sighing and devised a processthat transforms skin cells directly into blood… The discov-ery opens the door to creating healthy blood from a merepatch of skin. For leukemia sufferers unable to find a bon-marrow donor… the innovation one day could prove lifesaving… The discovery began as Dr. Bhatia’s team were tryingto create iPS cells from skin. Eva Szabo, a post-doctoral stu-dent, noticed one day what looked like blood cells in the dishof skin cells, an observation soon borne out by testing… (TomBlackwell, National Post, November 7, 2010)

EVA SZABO

RRRRRESEARESEARESEARESEARESEARCHCHCHCHCH S S S S SUMMARUMMARUMMARUMMARUMMARYYYYY

The aim of regenerative medicine is to replace diseasedor damaged tissue with healthy, functional cells. Recently, ithas been demonstrated that human adult dermal fibroblastscan be reprogrammed to a pluripotent state, offering a novelsource of stem cells for cell-replacement therapies. How-ever, the use of these human induced pluripotent stem cells(iPSCs) in a clinical setting has several limitations, mostimportantly the inability to control differentiation of thesecell into mature cell types and the low efficiency of iPS colonyderivation. My current research focuses on fibroblast repro-gramming and the cellular transformation. The first aspectof my research involves increasing the efficiency of the iPSCderivation by looking at the role of the Wnt pathways in thisprocess, based on the regulation of the pathways during can-cer and normal stem cell self-renewal and differentiation(disease modeling and drug screening). The second aspect ofmy research involves bypassing the pluripotent state anddirectly converting a skin cell into a functional cell of neu-ronal or hematopoietic lineages, which would provide anexciting new cell source for autologous transplantation.

Éva Szabó, HBSc York University, MSc York University,PhD University of Toronto

Hungarian born in Marosvásárhely, Transylvania

WWWWWEEEEE AREAREAREAREARE PRPRPRPRPROUDOUDOUDOUDOUD OFOFOFOFOF E E E E EVVVVVAAAAA

SSSSSTEMTEMTEMTEMTEM C C C C CELLELLELLELLELL ANDANDANDANDAND C C C C CANCERANCERANCERANCERANCER R R R R RESEARCHESEARCHESEARCHESEARCHESEARCH

IIIIINSTITUTENSTITUTENSTITUTENSTITUTENSTITUTE - M - M - M - M - MCCCCCMMMMMASTERASTERASTERASTERASTER U U U U UNIVERSITYNIVERSITYNIVERSITYNIVERSITYNIVERSITY, H, H, H, H, HAMILAMILAMILAMILAMILTTTTTONONONONON

A marosvásárhelyi születésû Szabó Éva a világhírcsúcsai felé halad. Máris számos ország legnagyobb tudósaikíváncsiak sejtkutatásainak eredményeire, amelyek újlehetõségeket ígérnek a leukémiában szenvedõkgyógyítására. Éva felfedezése kutatóintézetének $150 millióállami támogatást hozott, csoportjának hírnevet ésmegbecsülést.

Szeretettel gratulálunk fiatal honfitársunknak éskívánjuk, hogy szakmai sikereiért egyszer majd a Nobel-díjat is átvehesse.

BBBBBÜSZKÉKÜSZKÉKÜSZKÉKÜSZKÉKÜSZKÉK VVVVVAAAAAGYUNKGYUNKGYUNKGYUNKGYUNK RÁRÁRÁRÁRÁ!!!!!



17

FARKAS RÉKA

MMMMMEGBÉLEGBÉLEGBÉLEGBÉLEGBÉLYEGEZVEYEGEZVEYEGEZVEYEGEZVEYEGEZVE FELNÕNIFELNÕNIFELNÕNIFELNÕNIFELNÕNI

H H H H HÁRÁRÁRÁRÁROMSZÉKIOMSZÉKIOMSZÉKIOMSZÉKIOMSZÉKI D D D D DEPOREPOREPOREPOREPORTÁLTÁLTÁLTÁLTÁLTTTTTAKAKAKAKAK

1950. szeptember 23-ra virradóra 76 személyt,háromszéki földbirtokos családok tagjait gyûjtöttek össze ésszállítottak Dobrudzsába kényszerlakhelyre,kényszermunkára. Tizenhárom és fél évig tartott aszámûzetés, sokan meghaltak, megbetegedtek, voltakgyermekek, akik ott nõttek fel, mások hazakerülhettek, deszüleiktõl távol cseperedtek, igen nehéz körülmények közöttjártak iskolába, viselték a nép ellensége bélyeget, szenvedtékennek következményeit.

Ez a sors jutott a dálnoki nagybirtokos Beczásycsaládnak is. Tánya hétéves volt, testvére, Erzsébet tíz,amikor egy hajnalban kiverték õket az ágyból, és elkezdõdötttöbb mint egy évtizedes kálváriájuk. Másfél évvel korábbanmár államosították dálnoki birtokukat, házukat, ésSepsiszentgyörgyön egy jóakarójuk fogadta be, szerény kiskonyhában húzódott meg a család, a szülõkerdõkitermelésben, mezõn, fizikai munkával próbáltákmegkeresni a napi betevõt.

,,Sepsiszentgyörgyön a kulcsos házban laktunk GecseLaci bácsinál. Õ fogadott be akkor, amikor senki nem merteezt megtenni, hisz a nép ellenségének számítottunk. Én éppenelkezdtem az elsõ osztályt a Mikóban, s alig egy hét után,22-rõl 23-ra virradó éjszaka dörömböltek a nagy vaskapun.Négy haragos milicista jött, valaki beengedte õket. Mi azemeleten laktunk, hátul az udvarban. Feljöttek, nyitva voltaz ablak, beugrottak azon. Édesanyám és édesapám aludt azablak alatt, mi a testvéremmel egy kinyitható sõberágyon.Egy kicsi konyha volt az egész lakás. Nagy ordibálás volt, aszüleim kiugrottak az ágyból, kérdezték, hogy mi van? Énpisis leányka voltam egész életemben, leültem a bilire, debelém rúgtak, hogy gyorsan, gyorsan öltözzünk. Volt, akinekszóltak, adtak egy fél órát, összecsomagolhattak egy párnát,egy paplant, egy darab kenyeret. Nekünk semmit nemengedtek, négyen egy üveg dzsemet és egy negyed kenyeretvihettünk. Se ruhát, se cipõt, semmit, csak, ami rajtunk volt,”idézi fel a hatvan évvel ezelõtt történteket Beczásy Tánya...

Akkor éjszaka hetvenhat személyt gyûjtöttek össze. Voltközöttük hat hónapos csecsemõ, egyéves, hatéves, tízévesgyermek, terhes asszony, hetvenéves idõs ember. Mindenkitvittek, akit otthon találtak, s megtörtént az is, hogy az egykoriföldbirtokos helyett a tiszttartóját hurcolták el, mert õtartózkodott a megadott címen. Hiába magyarázta, hogy nemõt keresik, nem volt akinek, éveket húzott le Dobrudzsában,amíg sikerült tisztáznia a helyzetet, s hazaengedték. ,,Nagyteherautókra raktak, és bevittek Brassóba, a rakodó-pályaudvarra, és onnan kezdõdött a gyönyörû utazás —emlékezik Tánya. — Ott álltunk és vártunk Brassóban,szedett-vedett társaság, éhesen, rongyosan, úgy néztünk ki,mint egy halálbrigád. Nem tudtuk, mi vár ránk, találgatták,

hogy Szibériába visznek vagy a Duna-csatornához, mertakkoriban ez a két cél volt a magunkfajták számára.” Ebbena szállítmányban arisztokraták nem voltak, háromszékiföldbirtokos családokat szedtek össze, a néhány nappalkorábbi gidófalvi események miatt akartak példát statuálni,ott a kollektivizálás miatt robbant ki lázadás, lövöldözéssel,emberhalállal, s ezt próbálták a nagygazdák nyakába varrni.Kézdiszéki, dálnoki, mikóújfalusi, besenyõi családokatszedtek össze, olyanokat, akiknek vagyonát márállamosították ’49 márciusában. Két nap vonatozás utánérkeztek meg Cataloi-ba, Brãilától 40 kilométerre, egyhatalmas, sok ezer hektáros állami gazdaságba, a semmiközepébe. ,,Nem volt ott egyéb, csak egy hatalmas barakk,amely tele volt egérrel, békával, patkánnyal, kígyóval, amiállat elképzelhetõ, mindennel. Nagyon nehezen sikerültkiirtani ezeket. Ebben az egyetlen szobában laktunkmindannyian, priccseken aludtunk, alul az idõsebbek, felüla fiatalok. Mindenki megpróbálta tenni a dolgát. Nekünkszerencsénk volt, apám, anyám iskolázott ember, anyám hatnyelven beszélt, édesapám románul, németül, így mindigvolt egy kis elõnyük ebbõl.”

A szülõk megpróbálták legalább gyermekeiketkimenekíteni a dobrudzsai pokolból. Beczásy István is addigjárt, míg sikerült két leányát hazaküldenie. ,,Nõvéremet,Erzsébetet és engem december 6-án egy harmadik kislánnyalegyütt elengedtek. A testvérem ment Brassóba, valaminagynénihez, én Marosvásárhelyre, nagyanyám öregtestvéréhez...”

Tánya hétévesen került Marosvásárhelyre, ígyemlékszik erre az idõszakra: ,,Nagyon nehéz életem voltebben a hat évben, rengeteget éheztem, sokat szenvedtem. Akét öreg nem nagyon tudott mit kezdeni egy hétévesgyerekkel, szegények igyekeztek, de akkor, ’50-ben olyanvilág volt, nem volt senkinek semmije. Nagyon keserûidõszak volt, s életem egyik legnagyobb frusztrációja isekkorról származik. Ma már bizonyára nevetségesnek tûnik,de akkor engem rettenetesen bántott, hogy másodikosztályban nem vettek fel pionírnak. Mindenkit, de egy

Dobrudzsai “Váci utca”


18

A Beczásy házaspár végül 13 és fél év után szabadult adobrudzsai kényszerlakhelyrõl.

,,Édesanyám 13 és fél évig volt ott úgy, hogy soha nemhagyta el a telepet. Nem lehetett jönni-menni, a személyibebeütött D. O. (domiciliu obligatoriu - kényszerlakhely) aztjelentette, hogy a háromosztályos rendõrnek kellettengedélyeznie azt is, hogy valaki Brãilára, az orvoshozmenjen. A szüleim mindenrõl lemondtak, hogy mitanulhassunk.”

Tizenhárom év maradt ki a közös életükbõl, tizenháromdöntõ esztendõ. Felnõttek, boldogultak, de nem múlt elnyomtalanul az az idõszak.

Beczásy Tánya... ma már Dálnokon él, az egykoricsaládi birtokot még a hosszú életet, 99 évet megértédesapjának sikerült visszaszereznie...

Háromszék, 2010. szeptember 25. Élõ múlt

nyolcéves gyermeket különösen frusztrál, ha megbélyegzik,ha kilóg a sorból. Így voltam ezzel én is, mindenki pionírlehetett az osztályból, csak én nem. Azt az érzést soha nemfelejtem el.”

... ,,Hatodikos voltam, amikor az egyik, már elengedettismerõs telefonált anyámnak, hogy a leánykát gyorsan vigyékel Marosvásárhelyrõl, mert nem lesz jó vége. Nem törõdtekvelem, nem tanultam, piszkosan jártam. Akkor hoztak elengem is Brassóba a bentlakásba, a testvérem mellé. Egyévig annyit vert, mint a kutyát, hogy valahogy embert faragjonbelõlem. Rendetlen voltam, nem tanultam, õ pedig mindigeminens volt. Elvégeztem a hetedik osztályt, nagy nehezenátengedtek, nem a nagy tudásért, hanem mert sajnáltak. Ebbenaz idõszakban is voltak kellemetlen dolgok, melyek nyomothagytak az életemben. Szerencsére olyan a természetem, hogynem veszek nagyon a szívemre semmit, de akkor, gyerekkéntazért megviseltek. Kilencedikben például, amikor arról voltszó, hogy felvegyenek a KISZ-be, ketten alá is írták a papírt,de amikor látta az illetékes elvtársnõ, hogy hívnak, elkezdettordítani: ez egy kulák, mit keresel itt? Kiderült, cseléd voltnálunk, s tudtam, nekem ott már nincs keresnivalóm.”Nehézség tehát bõven akadt. Erzsébetet nem vették felnyolcadikba, vissza kellett mennie Dobrudzsába, két évigott dolgozott, amíg sikerült elintézniük, hogy mégis folytassaaz iskolát. Tánya közben a bentlakásban szenvedett, felidézi,hogyan nézte falusi társai kolbászokkal teli élelmiszeresládáját, hogyan próbált bár a szaggal jóllakni. Miként mondtaaz étkezdében, hogy légy esett az ételbe, azért, hogyotthagyják és megehesse. Közben társai mindebbõl alig tudtakvalamit, vidám gyerek volt, az osztály örökké jókedvûbohóca. Nem vették észre, mennyire bántja, hogy kilóg asorból. ,,Sose felejtem el, nyolcadikosok lehettünk, s egyszületés- vagy névnapon ott volt mindenki, gyönyörûenfelöltözve, szép fodros ruhába, én pedig egyenruhában. Nemvolt más. Ha kivasaltad, szép volt, s ha nem, nem. Mindenhónap bizonyos napján küldték el nekem a 300 lejt. Abbólkifizettem a bentlakásért 165 lejt, és maradt 135 lej

harisnyára, cipõre, minden egyébre. Az iskolával szembenvolt egy cukrászda, én minden alkalommal, ahányszormegkaptam a pénzt, megettem három bombát, ilyen kerek,diós, csokoládés süteményt. Mindig beteg lettem tõle, deminden hónapban megettem, akkor volt az egyetlen alkalom,többet nem engedhettem meg magamnak. Én voltam a rútkiskacsa, s ezt az ember érzi” - emlékezik.

... Késõbb ennél nagyobb bajok is jöttek, de találkozottjóakarattal is: ,,Mikor mentem tizedikbe, kidobtak abentlakásból azzal, hogy nincs hely. A krizbai papnak aleányával együtt, Imolával álltunk, és néztük, hogy mégutánunk vagy ötvenet felvesznek. Ottmaradtam úgy, hogynem volt, ahol aludnom. A bentlakásba nem szabadottbemennem, de egy osztálytársam, Szentpáli Ildikó vállalta,és beloptak, két éjjel ott aludtam, harmadik nap észrevették,már nem lehetett, s akkor jött a brassói evangélikus papnaka lánya, õ hívott, hogy egy hétre menjek hozzájuk. Végül ötévig laktam náluk. Egész életem legszebb öt éve: szeretetet,jóságot kaptam, tanultak velem, törõdtek velem. Most istestvéreimnek tartom õket.” Ennek a családnak köszönhetiazt is, hogy elvégezte Brassóban az egészségügyitechnikumot, nõgyógyászati asszisztensnõ lett, s ez rengetegszépséget, elégtételt hozott az életébe. Szíve szerint francia—magyar szakos tanárnak tanult volna, de származása miattesélye sem volt egyetemre bejutni, így nem is próbálkozott.

... Családjukban is akadt, aki ,,nem volt ennyireszerencsés” - mondja. “Édesapám testvérének a lányaszenvedett a legtöbbet. Tizenegy éves volt, amikor levittek,és ott volt végig, 13 és fél évet, úgyhogy naponta hatvanveder vizet hordott a disznóknak. Olyan élete volt, hogy aztelmondani sem lehet, annyit dolgozott, mint egy állat, ésnagyon szomorú asszony lett. Hozzá képest, amit mimegéltünk, az semmi. Késõbb soha nem beszélt még agyermekeinek sem arról az idõszakról, azt mondta, kitörölteaz életébõl. Mikor visszakerült is, nehéz volt, csak hatosztályt járt, alig tudtuk elintézni Brassóban, hogylevizsgázzék, és meglegyen a hét osztálya, s valamilyenmunkára felvehessék...

... Erzsébet Brassóban, Tánya Vásárhelyen élt, aszülõkkel három évig csak levélben tarthatták a kapcsolatot.Ezután kicsit enyhült a helyzet, és mehettek vakációzniDobrudzsába. ,,Mindig került egy ismerõs, rokon, aki levitt,és következett három hónap gyönyörûség. Szegények,mindig arra gyûjtöttek, hogy amikor ott vagyunk,mindenünk meglegyen. Csak prézlis csirkét és másfinomságokat ettünk, volt egy nagynéném, aki mindigcsászármorzsát csinált nekem. Édesanyám és édesapám is350 lejes fizetést kapott. Ebbõl 300 lejt elküldtek az éntartásomért, 300 lejt Brassóba a nõvéremnek, bentlakásra.Maradt száz lejük, abból anyám elcigarettázott harmincat, atöbbibõl éltek. Ma már ez elképzelhetetlen, de soha panaszta szájukból nem hallottam.” Ennyi jutott a Beczásy-lányoknak a családi életbõl, évi három hónap, a többi távol,nehéz körülmények között, sokszor megaláztatással, olykoréhezéssel fûszerezve.



19

www.vilagtalalkozo.hu

DANCS RÓZSA

AAAAARANYRANYRANYRANYRANYSZÍVÛSZÍVÛSZÍVÛSZÍVÛSZÍVÛ ZSARNOKZSARNOKZSARNOKZSARNOKZSARNOK

Falusi jógazda, hat gyermekkel, sok tennivalóval.A legtakarosabb, vármegye szerte legszebb asszonnyal

az oldalán, akit csak bal karjával tudott átölelni, mert a jobbkönyöktõl csorba volt. Azt szétroncsolta egy játéknak véltkézigránát, amit a Nagy háború huncutkodott a hancúrozógyerekek keze alá. Talán jobb karjának a leszakított darabjavitte magával a gyöngédségre való engedelmességét, amitaz emberek kegyetlenségnek neveztek.

Lelke mélyén megrettent ember volt. Félt a nagySzámonkéréstõl, mert tudta, hogy terrorral kárhoztattacsaládját az engedelmességre. Nem volt bátorsága élni velük,jóízûen nevetni, örülni, mert attól félt, akkor elveszíti õket.Az egészséges, jó emberi természetük, és nem õ, amegcsonkított fogja irányítani a sorsukat. Féltékeny volt azéletükre, az épségükre. És ha már testi valóságukban nemtudta megcsonkítani egyik szeretettjét sem, akkormegnyomorította a lelküket.

Ez volt a saját, mások lelkiéletének megrablásábólfelépített légvára, amelyiket aztán a legelsõ szívgörcselsöpört...

A család... Pazarló vétség volt félelmet tettetveelodázniuk minden alkalmat, amikor kinyúlhattak volnaazután a botban végzõdõ csonka kar után – tudták, érezték,hogy az apai féltés és büszkeség kis rügyes ága is ott lapultabban a buta botforma végtagban. Szerették pedig, s mégsemakarták a lelküket kitárni elõtte. Mintha szégyellték volnaazt is, hogy nagyapa ép kezében gyakran édessé vált a vackorkörte, amit a Hegyfarkán elterülõ családi birtokról hozotthaza vacsoraidõkben. Szigorba fintorult ráncai kisimultak apetróleumlámpa fényében, miközben meghallgatta asarjúhordásban elfáradt fiainak a beszámolóját. Jól van,mondta, hogy éppen mondjon valamit, mert elégedett voltvelük, csakhát azt minek mutatta volna, és elment egyet járni,hogy megtudja, mi hír a faluban.

Úgy találomra indult hírszerzésre akkor is, amikor aJancsó-féle kúriát megszállták a hatóságok. Aföldbirtokosokat úgy szedték össze kommunista uraimék,mint néhány évvel elõtte a zsidókat a nácik. Az öregtekinteteséket senki nem tartotta ártalmas osztályellenségnek,és amióta a valamikori nagycsalád szétszéledt, a két öreget

már csak Katika lányuk, a gyenge alkatú elhagyott asszonypátyolgatta. Nagyapám döbbenten állt meg az összefutott,viharlámpás szomszédság gyûrûjében, akik értetlenül néztéka jól megszerkesztett forgatókönyv szerint folyó kitelepítéstragédiáját. A hetven éven felüli Jancsó bácsi isiásos derekamég jobban meggörbült, a szája hangtalanul reszketett,babrálta a hozzátámolygott felesége kezét. Istenem, Istenem,sopánkodtak a kapuban összeverõdött napszámosok, ésKatika pakolt. A két öreg a többi hasonló osztályellenséggelmegy a Duna-csatornához! – hallotta a parancsot.

„És a gyermek? Enikõ? Mi lesz a gyermekemmel?” –kérdezte kétségbeesetten az egyik hatalmasat.

„Az a maga dolga, amit akar, azt csinál vele, mi csak avének elszállítására kaptunk parancsot.”

„A »vének« helyett engem vigyenek, õk túlságosanbetegek és gyengék” – rimánkodott. Katika abban apillanatban Amerikába emigrált volt férjére gondolt, KoréhFerencre. Vajon megérzi, vajon megtudja valaha is, hogykislányukat, Enikõt nemcsak az édesapja hagyta itt Istenszámára, hanem most már neki, az édesanyjának is el kellhagynia? Hiszen öreg, beteg szüleit nem vetheti oda apribékek áldozatául, hogy kényszermunkatáborba hurcolják,azt viszont el sem tudta még képzelni, hogy mi lesz akislányával.

„Hová viszik a szüleimet?”Mert ha nem Duna-csatorna, akkor kényszerlakhely.

De hol? Választ nem kapott senkitõl. Az édesanya viaskodottbenne az emberi felelõsségérzettel a kemény férfiakat isösszeroppantó próba rettenetes pillanataiban. Akkor lépetthozzá a csonka karú nagyapám, megfogta a fiatalasszonykezét és csak annyit szólt: „Viszem én Enikõt.”

Katika nagy, riadt tekintete belekapaszkodott a komoly,gyermekkorától kegyetlennek ismert férfiú határozottpillantásába, és szó nélkül átengedte a semmit nem értõ,álmából felriasztott kislányt. Nagyapám sietve fordult ki agyermekkel az ajtón, mintha félne, hogy valamelyikfegyveres elébe áll, s csak távolról hallotta az anyai jajszót:„Isten áldja meg, Jenõ bácsi!”

A jaj üvegszilánkjai úgy csörömpöltek bele az éjfélifalu csöndjébe, hogy még a csillagok is beleremegtek. Azálmában megzavart erdõ sötéten, mélyen sóhajtozott a kertekfölött, s valaki félreverte a harangot. Mint tûzvész idejénszokás.

Nagytata futva érkezett kis álmos terhével hozzánk,édesanyával mellém fektették Enikõt, és nagyon sokáigégették a petróleumlámpát. Édesapa a mûhelybõl szótlanulbehozta a nagy botot, amit a hadifogságban faragott volt, ésodaállította az ajtó mellé. Mi Enikõvel csodálkozva ugyan,de egy kicsit örvendeztünk egymásnak, amíg újból el nemnyomott az álom…

Részlet a szerzõ Vaddisznók törték a törökbúzát címû,második, átdolgozott kiadásban megjelent kötetébõl. KairoszKiadó, Budapest, 2010


20 21

Sipos Sándor Kanadában élõ képzõmûvész 25 év 25 év 25 év 25 év 25 év címûtárlata nyílt meg tegnap a Székely Nemzeti Múzeum GyárfásJenõ Képtárában.

A Farkaslakáról származó, emigrációba kényszerültalkotó fontosnak érzi, hogy szülõföldjén újra bemutatkozzék,bevallva, nehéz megszokni ezt a rettenetes távolságot. ÜtõGusztáv megnyitóbeszédében Sipos Sándor 1994-es AnnArtnemzetközi fesztiválon való részvételére is emlékeztetett. Akiállítás kapcsán kiemelte a mûfajok, technikák keveredését,hogy a grafikusban a festõt ismerjük meg, ahol a formaiattitûdök sohasem tiszták. Az új megoldásokat keresõmûvész kollázsait, fotóit, talált tárgyait gyakran a szürrealitáshatárai felé tolja...

Albert Levente: Az emigráció képei, Háromszék, 2011.április 23.

ÜTÕ GUSZTÁV

A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenõ Képtárban 2011. április22-én Sipos Sándor Montrealban élõ, farkaslaki származásúképzõmûvész másodszor mutatkozott be alkotásaival. Elsõalkalommal az 1994-es AnnART 5 és Medium 3 – LövészárokMûvészeti Fesztiválon láthattuk alkotását ugyanitt(reprodukció a fesztivál katalógusának 16. oldalán). Akkorés most is ünnep-értékû alkalom kitelepedett, elmenekült,idegenbe szakadt mûvésztársunkat vendégül látni.

KKKKKANANANANANADADADADADAIAIAIAIAI KÉPZÕMÛVÉSZKÉPZÕMÛVÉSZKÉPZÕMÛVÉSZKÉPZÕMÛVÉSZKÉPZÕMÛVÉSZ S S S S SZÉKELZÉKELZÉKELZÉKELZÉKELYFÖLDÖNYFÖLDÖNYFÖLDÖNYFÖLDÖNYFÖLDÖN

SSSSSIPOSIPOSIPOSIPOSIPOS S S S S SÁNDÁNDÁNDÁNDÁNDOROROROROR VÍZIÓIVÍZIÓIVÍZIÓIVÍZIÓIVÍZIÓI

Sipos Sándor: Maszk I.

A brit trónörökös a román közszolgálati televíziónaknyilatkozott erdélyi és romániai benyomásairól. Azintézmény közleménye szerint Károly azt mondta, hogy“Romániának a legjobb exportterméke Erdély”, szerinteNagy-Britannia sem rendelkezik ilyen értékes kinccsel.A herceg meglátogatott a Maros megyei Szászkézden(Saschiz) egy norvég támogatásból korszerûsítetttejfeldolgozó üzemet, Szászfehéregyházán (Viscri) pedigfelavatta Románia elsõ biológiai szennyvíztisztítóját.Kedd este a Kovászna megyéhez tartozó zalánpataki birtokánhelyi önkormányzati vezetõkkel is találkozott.

A megbeszélésen részt vevõ Tamás Sándor, Kovásznamegye tanácselnöke tájékoztatása szerint a brit trónörökös ahelyi termékekrõl és hagyományokról, valamint azautentikus székely falvakról érdeklõdött.

Károly herceg már évek óta különösen vonzódik Erdélyszász építészeti örökségéhez. Több falusi birtokotmegvásárolt, a brit Mihai Eminescu Alapítvány pedig azegykori hagyományos építészeti stílust tiszteletben tartvatöbb tucatnyi szász házat restaurált.

A herceg korábban kifejtette, hogy Erdély tájailenyûgözik, szerinte meg kellene azokat õrizni minéltermészetesebb formájukban. Károly biotermékeket iselõszeretettel fogyaszt, erdélyi látogatásai alkalmábólrendszerint résztvesz a helyiek által szervezett hagyományostermékek bemutatóján. 2008-ban úgy nyilatkozottújságíróknak, hogy “Erdély a vérében van”, és különlegesmódon ragaszkodik Romániához, kifejezetten Erdélyhez.

Károly trónörökös, azért járt Erdélyben, mert anyjának,II:Erzsébet királynõnek az ükanyja Rhédey lány volt és ottvan a kastélya Erdõszentgyörgy határában, Marosvásárhelyés Szóváta között. Sõt van egy kis temploma is. A kastélyt aháború után renováltatta a mama, és a család tagjai közül,gyakran járnak arra. Magyar Krónika, 2011. május 26.

Fadrusz Jáanos:Mátyás király, Kolozsvár

Nincs jobb exportterméke Romániának, mint Erdély -jelentette ki Károly herceg brit trónörökös, aki öt na-pos magánlátogatás keretében kereste fel erdélyi birtokait.

Sipos Sándor kiállításának megnyitója, Sepsiszentgyörgy

“R“R“R“R“ROMÁNIAOMÁNIAOMÁNIAOMÁNIAOMÁNIA LEGJOBBLEGJOBBLEGJOBBLEGJOBBLEGJOBB EXPORTTERMÉKEEXPORTTERMÉKEEXPORTTERMÉKEEXPORTTERMÉKEEXPORTTERMÉKE E E E E ERDÉYRDÉYRDÉYRDÉYRDÉY”””””



21

Évfolyamtársaiként a marosvásárhelyi MûvészetiLíceumban, illetve a kolozsvári Ion AndreescuKépzõmûvészeti Fõiskolán volt alkalmunk megismernielhivatottságát, értékelni igen mélyszántású gondolkodását,és – bár a sors úgy hozta, hogy ritkán voltak mûelemzõ,világnézeti eszmecseréink – alkotásai révénmegközelíthettük sugárzó egyénisége titokzatosságát.Csupán megközelítés említhetõ, mert a spontaneitást isnagymértékben szóhoz engedõ társunk elsõsorban a mívesenkidolgozott részleteket részesíti elõnyben. Viszontminduntalan a titkok felfedhetetlenségébe ütközne, aki apontos megfejtéseket keresné. Az ilyen titokzatosan ésaprólékosan megmunkált felületei energiákat sugároznak anézõ irányába, és erre az “adóállomásra” hangolt“vevõkészülék” feltöltõdhet a Sipos-erõsugarakkal.

Elsõsorban e vizuális energiák átadását tarthatjuklényegi üzenetnek a 25 éves tevékenységet átölelõ, ittbemutatott festmények, nyomatok, rajzok, talált tárgy as-semblage-ok, fényképek, vegyes technikájú alkotásoksokaságában. Ebben a sokszínûségben Nagy Pál(képzõmûvész, tanár 1939–1979) szellemi hagyatékánakegyik folytatójaként tartjuk számon kiállítónkat, aki akísérletezõ mûvészt és ugyanakkor az új vizuálismegoldásokat keresõ alkotót testesíti meg.

Mezei Ottó budapesti mûvészettörténész a következõketállapítja meg róla: ,,Sipos Sándor munkái általábanellenállnak bármiféle verbális, egyértelmû értelmezésnek,Umberto Eco hatvanas-hetvenes évekbeli divatosszóhasználatával élve »nyitott mûveknek« nevezhetõk.Mindazonáltal nyitott jellegük több olyan támpontot kínál,amelynek révén közelébe férkõzhetünk e technikailag,formai elemeit tekintve és – egyfajta értelmezhetõségkockázatát vállalva – a racionális-irracionális, köznapi-szakrális merev ellentétet feloldó heterogén együttesnek.Voltaképpen sajátos, a tudat szintjére emelt »világérzés«spontán megnyilatkozásai, lenyomatai ezek a munkák.Együtt van bennük, elfogultság nélkül, a mai, de egy régi éslegújabb kultúrákon, korokon, stíluselemeken, tudományosismereteken, pszichológián, jelelméleten és természetesenirodalmon iskolázott mûvészember vizuális válasza annak aszociális miliõnek az ingereire, amelyben él(ünk).” A tömörjellemzéshez feltétlenül hozzá kell tennem, hogy mindeztSipos Sándor montreali erdélyiként vagy farkaslakikanadaiként éli meg és valósítja meg mindenekelõtt.Formai megközelítésben a töprengõ attitûd soha nemvegytiszta építkezését tapasztalhatjuk. Gyakori az észak-amerikai indián törzsek naiv emberábrázolási megjelenítése.(Egy pillanatig se gondoljunk azonban arra, hogy SiposSándor nem tud rajzolni akadémiai szinten, de õt elsõsorbannem a test anatómiai ábrázolása érdekli, hanem a lélekkisugárzása földi porhüvelyünkbõl.) Ebben a vonulatban adekoratív pont- és vonalhasználat által a grafikusan festõtismerhetjük meg. És éppen ez az elegyítés valósítja meg amûvek kontrasztra épülõ értékét. A festõi felületek szinte

költõien légies mivoltát váltja a már említett, sugárzóanmegrajzolt részlet. Szimbólum-rendszerében helyet kap aglobalizálásra törekvõ baloldaliság nyomasztó kísértete: asarló és a kalapács réme. A meghajlott, állati megkucorodásbagörbült antropomorf alakzatok – bogarak, lepkék,oroszlánok, macskák és képzeletbeli szereplõk sokasága mintgyilkos álmok visszatérõ motívumai, szintén rémképjellegûek. A szürrealizmus határán. A csillogóanyaghasználat, mint az említett szemfényvesztõglobalizálási kísérlet ámító felülete, rögeszmeként vonulvégig a képek egynéhányán. Szervesen épülnek a mûveksorába a fényképalapú alkotások is, bár ezek mûfajilageltérõek. De Sipos Sándor nagyszerûsége épp a sokoldalúkutatásaiban, a mûfajok keverésében rejlik. Õt nem a mûfajoktisztasága érdekli, hanem az üzenet továbbítása, a sugárzóerõ célba juttatása. És, ismétlem, mindezt az erdélyiszellemiség jegyében teszi. Az idegenbe szakadt hazánkfiahonvággyal keveredõ világnézeti víziói rétegzõdnek aFarkaslakán, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Segesváronmegtapasztalt stációk emlékeivel. Montrealban. Különösenhangsúlyossá válnak az alkotások kiállításunk nagypéntekimegnyitásaként, a gyász és az ünnep együttes megéléseként.Öröm vendégünket tisztelettel bemutatni Sepsiszentgyörgymûvészetpártoló és mûvészetet igénylõ közönségének,miközben a keserûség, a meggyötörtség és az elszakadottságérzetét képrõl képre tetten érjük. Akár a keresztre feszítés ésa feltámadás, legbensõbb lelki gyászunk és ünnepünkpárhuzamaként. Háromszék, 2011. ápr., 28.

Sandor Sipos, multidisciplinary artist, completed a fouryear university degree in sculpture and visual art education.”The human problematic/condition humaine and spiritual-ity remain the main subject of his drawings. His works drawon influences such as popular naive art of the Transylvanianregion and sacred Byzantine art.

Considering the technical and formal aspects, and un-dertaking the risk of interpretability, one could get closer byintroducing the proper antithesis of concepts such as: ra-tional/irrational, trivial/sacred, including the archaic primi-tive elements of contemporary cultures. Thus each pictorialelement being a stylistic motive: whether a photo, a figuralstamp, gold colour, delicate gesture, calligraphy or simplesketching. They all gain symbolic meaning, opening an as-sociative field thus one could say ‘symbolized life and mani-festations.’” Otto Mezey, Budapest


22

KKKKKAPAPAPAPAPHAHAHAHAHATÓTÓTÓTÓTÓ T T T T TORORORORORONTÓBONTÓBONTÓBONTÓBONTÓBANANANANAN AAAAA

PPPPPANNÓNIAANNÓNIAANNÓNIAANNÓNIAANNÓNIA K K K K KÖNYVESBÖNYVESBÖNYVESBÖNYVESBÖNYVESBOLOLOLOLOLTBTBTBTBTBANANANANAN

300 St. Clair A300 St. Clair A300 St. Clair A300 St. Clair A300 St. Clair Ave. Wve. Wve. Wve. Wve. W., T., T., T., T., Torontoorontoorontoorontooronto, Ontario, Ontario, Ontario, Ontario, OntarioTTTTTeeeeel.: 416 966 5156l.: 416 966 5156l.: 416 966 5156l.: 416 966 5156l.: 416 966 5156

MagMagMagMagMagyarországon: Lyarországon: Lyarországon: Lyarországon: Lyarországon: LÍRAÍRAÍRAÍRAÍRA K K K K KÖNYVÁRÖNYVÁRÖNYVÁRÖNYVÁRÖNYVÁRUHÁZAKBUHÁZAKBUHÁZAKBUHÁZAKBUHÁZAKBANANANANAN

FFFFFÓKUSZÓKUSZÓKUSZÓKUSZÓKUSZ K K K K KÖNYVÁRÖNYVÁRÖNYVÁRÖNYVÁRÖNYVÁRUHÁZAKBUHÁZAKBUHÁZAKBUHÁZAKBUHÁZAKBANANANANAN

BBBBBÉNIÉNIÉNIÉNIÉNI N N N N NYERGESYERGESYERGESYERGESYERGES O O O O OLGALGALGALGALGA

AAAAAZZZZZ U U U U UTOLSÓTOLSÓTOLSÓTOLSÓTOLSÓ

EEEEELÕTTILÕTTILÕTTILÕTTILÕTTI S S S S SZÓZÓZÓZÓZÓ J J J J JOGÁNOGÁNOGÁNOGÁNOGÁN

FFFFFRANCIARANCIARANCIARANCIARANCIA FOFOFOFOFOGOLGOLGOLGOLGOLYYYYY

Csak azt feledném, azt a franciát, kithajnalfele a szállásunk elõtt

a hátsó udvar sûrüjében láttamlopódzani, hogy szinte földbe nõtt.Körülkutatva éppen visszanézett,s hogy végre biztos rejteket talált:övé lehet a zsákmánya egészen!

Akármi lesz is, nem mozdul odább.

S már ette is, már falta is a répát,mit úgy lophatott rongyai alatt.

Nyers marharépát evett, de a torkánmég alig ért le, jött is a falat;

és undorral és gyönyörrel a nyelvénaz édes étel úgy találkozott,

mint telhetetlen testi mámorukbana boldogok és boldogtalanok!

Csak azt a testet, reszketõ lapockát,a csupa bõr és csupa csont kezet,

a tenyerét, mely úgy tapadt a szájraés úgy adott, hogy maga is evett!

Az egymás ellen keserülõ szervekreménytelen és dühödt szégyenét,

amint a végsõ összetartozást isönönmaguktól kell, hogy elvegyék!

Az állatian makogó örömrõla suta lábát ahogy lemaradt,

és semmisülten kuporgott a testnekvad gyönyöre és gyötrelme alatt!

A pillantását, - azt feledném egyszer!Ha fuldokolva is, de falt tovább,

és egyre még, és mindegy már akármit,csak enni bármit, ezt-azt, önmagát!

Minek folytassam? - Õrök jöttek érte;a szomszéd fogolytáborból szökött.

S én bolyongok, mint akkor is a kertbenaz itthoni kert árnyai között.

A jegyzetembe nézek és idézem:”Csak azt feledném, azt a franciát...”

S a fülembõl, a szemembõl, a számbóla heves emlék forrón rámkiált:

”Éhes vagyok!” - És egyszeriben érzema halhatatlan éhséget, amit

a nyomorult már réges-rég nem érez,se földi táplálék nem csillapít.

Belõlem él! És egyre éhesebben!És egyre kevesebb vagyok neki!Ki el lett volna bármi eleségen:most már a szívemet követeli.

Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjasíró-költõ volt Pilinszky János. A Nyugat irodalmi folyóiratnegyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja Nemes NagyÁgnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, lévéna Nyugat, s szellemi utódának, a Magyar Csillagnakmegszûnése után az Újhold (folyóirat) körül csoportosultak,mely lapnak 1946. és 1948. között társszerkesztõje is volt;munkatársa volt a Vigília, az Élet, az Ezüstkor s az Új Emberlapoknak is.

Olyan mûvekrõl ismert mint az Apokrif, Harbach 1944,Ravensbrücki passió vagy rövid epigrammáiról mint aNégysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életmûvébena 20. század kegyetlen világát elemzi, az embermagárahagyottságát, a létezés szenvedése elõl való menekvéshiábavalóságát, a félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhetõ a 40-es évek alattilágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyiaslíra és katolikus hitének hatása, de elutasította a vallásos és aprofán irodalmat elválasztó falat („Én költõ vagyok éskatolikus.”) Lírai mûvein túl prózát és drámai mûveket isalkotott. Esszéi és esszészerû prózakölteményei (Meditáció,Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-benadták ki a Beszélgetések Sheryl Suttonnal címû párbeszédesregényét, 1957-tõl kezdve pedig gyermekeknek írt versesmeséket (Aranymadár, A Nap születése).

PPPPPILINSZKYILINSZKYILINSZKYILINSZKYILINSZKY J J J J JÁNOSÁNOSÁNOSÁNOSÁNOS(Budapest, 1921. nov. 25. – Budapest, 1981. május 27.)

Pilinszky János a mûvészet megközelítéséhez ésmagyarázatához egy saját rendszert alkotott, amely az õevangéliumi esztétikája. Ez nem más, mint magának amûvészetnek a metafizikája, melynek fõ elemei a szeretet, agyermeki szemlélõdés, a személytelenség, a mûvészmédiumként való felfogása és az alázat.



23

Ártándiné Borbás Ilona sorsátnegyvenkét éves koráig zsarnokédesapja befolyásolja. Ilike valóshelyzetére akkor döbben rá, amikormunkanélkülivé válik. Ellenszegül azõt megfigyeltetõ, volt párttitkárédesapjának... egy öntudatra ébredõnõ vívja meg csatáját a hatalmiarroganciával, a mindent átszövõképmutatással.

Salga Attila regénye az 1944-1995 közötti idõszakot öleliát... A változatos, érdekfeszítõ cselekményt olykor finomlírával, gyengéd humorral szövi át.

edition nove. novum publishing kft.H-9400 Sopron, Várkerület 1-3. II/6.H-9400 Sopron, Várkerület 1-3. II/6.H-9400 Sopron, Várkerület 1-3. II/6.H-9400 Sopron, Várkerület 1-3. II/6.H-9400 Sopron, Várkerület 1-3. II/6.

TTTTTeeeeel.: +36 99 505 024; Fl.: +36 99 505 024; Fl.: +36 99 505 024; Fl.: +36 99 505 024; Fl.: +36 99 505 024; Fax: +36 99 505 032ax: +36 99 505 032ax: +36 99 505 032ax: +36 99 505 032ax: +36 99 505 032

http://www.editionnove.hu . [email protected]

János Pilinszky was born in Budapest, Hungary in 1921.His early education was eclectic including the study of Hun-garian literature, law and art history, though he never earnedhis degree. His first book of poetry, Trapéz és korlát (Trapezeand Bars), was published in 1946 and was awarded theBaumgarten Prize. It took more than ten years before Pilinszkypublished another volume of poetry, Harmadnapon (On thethird day). Pilinszky was imprisoned during the war and hisanti-communist stand forced him into isolation for self-im-posed exile Pilinszky left Hungary in 1960 and for ten yearstraveled in the United States and Europe taking part in anumber of significant poetry readings. In 1971 he wasawarded the Attila Prize for his collection entitled Nagyvárosiikonok (Metropolitan Icons). He published several additionalworks up until his death in 1981.

TTTTTHEHEHEHEHE F F F F FRENCHRENCHRENCHRENCHRENCH P P P P PRISONERRISONERRISONERRISONERRISONER

If only I could forget that Frenchman.I saw him, just before dawn, creeping past our quarters

into the dense growth of the back gardenso that he almost merged into the ground.

As I watched he looked back, he peered all round—At last he had found a safe hideout.

Now his plunder can be all his!He’ll go no further, whatever happens.

Already he is eating, biting into the turnipwhich he must have smuggled out under his rags.

He was gulping raw cattle-turnip!Yet he had hardly swallowed one mouthful

before it flooded back up.Then the sweet pulp in his mouth mingled

with delight and disgust the sameas the unhappy and happy come together

in their bodies’ voracious ecstasy.

Only to forget that body, those quaking shoulder blades,the hands shrunk to bone,

the bare palm that crammed at his mouth,and clung there

so that it ate, too.And the same, desperate and enraged

of the organs embittered against each otherforced to tear from each other

their last bonds of kinship.The way his clumsy feet had been left out

of the gibbering bestial joy and splayed there,crushed beneath the rapture and torture of his body.

And his glance—if only I could forget that!Though he was choking, he kept on

forcing more down his gullet—no matter what—only to eat—anything—this—that—even himself!

Why go on? Guards came for him.He had escaped from the nearby prison camp.

And just as I did then, in that garden,I am strolling here, among garden shadows, at home.

I look into my notes and quote:’If only I could forget that Frenchman...’And from my ears, my eyes, my mouth

the scalding memory shouts at me:‘I am hungry!’ And suddenly I feel

the eternal hungerwhich that poor creature has long ago forgottenand which no earthly nourishment can lessen.He lives on me. And more and more hungrily!

And I am less and less sufficient for him.And now he, who would have eaten anything,

is clamoring for my heart.

Translated from the Hungarian by Ted Hughes

JJJJJÁNOSÁNOSÁNOSÁNOSÁNOS P P P P PILINSZKYILINSZKYILINSZKYILINSZKYILINSZKY

1921 - 19811921 - 19811921 - 19811921 - 19811921 - 1981


24

KKKKKÖZGAZDÖZGAZDÖZGAZDÖZGAZDÖZGAZDASÁGTASÁGTASÁGTASÁGTASÁGTANANANANAN ZÉRÓZÉRÓZÉRÓZÉRÓZÉRÓ, , , , , AAAAAVVVVVAAAAAGYGYGYGYGY

AZAZAZAZAZ ÁRÁRÁRÁRÁRTTTTTAAAAATLANSÁGTLANSÁGTLANSÁGTLANSÁGTLANSÁG ÉSÉSÉSÉSÉS AAAAA TÖBBIEKTÖBBIEKTÖBBIEKTÖBBIEKTÖBBIEK

Amikor már elég idõs voltam ahhoz, hogy tudjam, mia pénz és jól-rosszul azt is, hogy mire való, gyorsanmegtanultam, hogy nekünk nem sok jutott belõle. Amikorszüleim pénzrõl beszéltek, mindig arról volt csak szó, hogyvajon elég lesz-e, ami van s arra, amire kell? Azt tudtam,hogy valamiféle üzlet hozta azt a kevés pénzt, amirõl szóesett és mert nem látszott, hogy több is jöhetne a bizonytalankevésnél, egyszerre csak Budapesten találtam magam.

Gyorsan és könnyen illeszkedtem bele a budapestikörülményekbe, de az már tovább tartott, hogy ezt az életetazonosítsam egy közalkalmazott gyerekének az életével. Apénz szempontjából ez egyszerûen csak azt jelentette, hogyszüleim jól tudták, mennyi pénzünk lesz minden hónap elejénés a vidéki bizonytalanság helyett a közalkalmazottaknaknyújtott biztos keret szabta meg azt a keveset, amivelgazdálkodni kellett.

Mit részletezzem? Közgazdaságtanból csak akkortanultam többet, amikor az egyetemre kerültem, addigazonban az élet megtanított néhány alapvetõen fontosdologra. Arra például, hogy vannak nálunk kissészegényebbek is, de jóval gazdagabbak is. Hogy milyenmódon élt az egyik és hogy a másik, az nem volt atananyagban, mert abban az utcában, ahol éltünk,gyerekkorom színhelyén, nem lakott senki sem az egyikbõl,sem a másikból. Hogy ezt ki alakította így és miért, nemmondta nekünk meg senki. Igaz, hogy még egy jó ideig amiértek nem nagyon érdekeltek, és mi, egykorú gyerekeknem veszélyeztettük egymás társadalmi biztonságát. Nem isvolt más ellenség az indiánokon kívül, akikkel háborúztunk,és õket is ki kellett találni, mert Pesten egy sem élt belõlük.Még cigányokról sem sok szó esett, akikrõl viszont márszülõfalumban tudtam, de arról sejtelmem nem volt, hogynálunk szegényebbek vagy gazdagabbak lehettek-e?

Mindenki közalkalmazott lehetett a mi utcánkban?Nem tudom. Azt azonban igen, hogy bért kellett fizetnünkazért a lakásért, ahol laktunk. Így hallottam arról is, hogyakiknek a bért fizettük, azok voltak a gazdagok. Amikorraaz óvodából iskolába kerültem, már az is tisztázódott, hogymi a különbség a „lakás” és a ház között. Az sem sokáig voltkétséges, hogy a bér, amit mi fizettünk, azt a lakásért fizettük,noha a pénz lett igazi megtartója, értéke a háznak. A bér,amit mi és a többiek fizettünk, azoké lett, akiké a ház volt,amit azután õk tõkének hívtak. Nem is lett volna ezzel sokbaj, ha a bér nem lett volna mindig több és több. Ha valaholmáshol akartunk lakni, egyre nagyobb és nagyobb béreketkellett fizetnünk. Úgy tûnt, csupán azért, hogy nagyobb ésnagyobb lehessen a ház, ami a gazdagoké volt. Ez volt alátszat. Akik jobban tudták a valóságot, azok nem beszéltek.

Mindinkább a magam útját jártam már akkor, amikor

világossá vált az is, hogy voltak házak, nagyok és szépek,amelyekben ugyan senki sem lakott, de ott õrizték a pénzeket,a tõkét azok, akik gazdagabbak voltak azoknál, akik a béreketszedték. A tõke õrzõi voltak igazán a gazdagok, az urak, õkírták az újságokat, jóban voltak a politikusokkal és mindenkicsak tisztelettel beszélt róluk. Legalább is azok, akiknekhangjuk volt. A családhoz csak egy napilap járt, és az többszépirodalmat közölt, mint közgazdaságtant, mert afontossága ellenére a pénz nem volt központi témája a családiasztalnál folytatott beszélgetéseknek. Mi jól beilleszkedtünkabba a társadalomba, ahol az iskola számtanja vagy bölcseletenem keveredett össze a bankok matematikájával és abankárok bölcsességével. Noha az élet mindinkább zavarossávált, a politika lett az élet központja és sajnos, a politika el isvesztett mindent. Úgy látszott, csak a tõke maradt egyben,egészben és csöndben. Mindenki más csak része volt az akkoritrgédiának, összeomlásnak. Hogy a tõke mennyit és mitvesztett, csak késõbb derült ki. Akik akkor urai lettek azországnak, nem a magyarok érdekét szolgálták. Mi iselvesztettünk mindent, noha egy tégla sem volt a mienk azegész országban. Csak életünket hoztuk el a vállainkon.

Kanadában aztán egészen más világ bontakozott kielõttünk. Meglehetõsen gyorsan. Itt a pénz a mindennapokcélja volt, az élet központja. A politikai és gazdasági rendszer,a kapitalizmus, mindenki részérõl elfogadott és hibátlanemberi alkotásnak tûnt. A politika képviselõi, a politikusoknem volt hibamentesek, de a rendszer igen. Mint gyárimunkások nem több mint három év után mi is vehettünkházat. Ezen a területen nem pusztított háború. Minden fillértitt kerestünk meg, mi nem csináltuk a pénzt. A lakás és a házfogalma egy volt és a ház egyáltalán nem jelentettgazdagságot. Nem olyat, mint amirõl érdemes lett volnabeszélni. Ahhoz túl sok embernek volt háza, kényelmes, szép,egyszerûen szükségleti cikk a kapitalista jólétben, hogybeszédtéma legyen. Legalábbis ezt hittük. Az évek során miis megszoktuk és megértettük, hogy az Egyesült Államokszülte politikai, társadalmi elmélet, a „bottom line” tiszteleteés célja szinte általánossá, nemzeti sajátossággá lettKanadában is. Mindennek a magyarázata is ez lett, a sohanem bírált értelme a nyugati életnek még azok részére is,akik a „bottom line” szintjét sosem tudták elérni, mert mindigalatta botorkáltak. De lassan-lassan a bajok forrása is ez lettsokak számára. A bajok pedig többször is jöttek egyemberöltõ alatt. Mégsem változott semmi a „bottom line”nagyságát, fontosságát, szerepét és hatását illetõen.

A piac végsõ törekvése a „minél több pénz mindenáron” és a társadalom készségesen elfogadott életszemlélete:„pénz minden áron” - ha ma még nem is tudom elérni,-annyira egy lett, hogy a csöndes társadalmi szemléletmentette a piacot, a piaci árusok minden hamisságát, azáltaluk okozott minden kár ellenére. A határok nélkülikockázatok vállalása a minél több pénzért még akkor is apiac célja maradt, amikor az számukra is meggondolatlanveszéllyé lett.

BÁCSALMÁSI ISTVÁN

(folyt. a 34. oldalon)



25

A A A A A LEHELETSZERÛLEHELETSZERÛLEHELETSZERÛLEHELETSZERÛLEHELETSZERÛ FINOMSÁGOKFINOMSÁGOKFINOMSÁGOKFINOMSÁGOKFINOMSÁGOK Í Í Í Í ÍRÓNÕJERÓNÕJERÓNÕJERÓNÕJERÓNÕJE - - - - - AZAZAZAZAZ

AKTÍVAKTÍVAKTÍVAKTÍVAKTÍV ÉSÉSÉSÉSÉS ENERGIKUSENERGIKUSENERGIKUSENERGIKUSENERGIKUS KÖZÉLETIKÖZÉLETIKÖZÉLETIKÖZÉLETIKÖZÉLETI EMBEREMBEREMBEREMBEREMBEREgy torontói irodalmi kör margójára

Tormay Cécile munkásságából kaptak ízelítõt arésztvevõk a torontói Szent Erzsébet Katolikus Egyházközségirodalmi körének május 23-i összejövetelén. Sajgó Szabolcs,mai magyar irodalmunk egyik kiemelkedõ papköltõjeheteken keresztül szervezte ezt az összejövetelt, tudván, hogynagyon kevesen ismerik a magyar irodalom e rendkívültehetséges, de a teljes mellõzésbe és elfeledtetésbekényszerített alakját. A kör vezetõjeként ismertette az írónõéletrajzát, közéleti és irodalmi munkásságát, hangsúlyozva,hogy Tormay cselekvõ író volt. És hogy ez így volt, bizonyítjaa róla olvasható, rosszindulatmentes irodalom számosfejezete. A Kárpáti Harsona fõmunkatársa, v. Siklósi 2003-ban például a következõt fogalmazta meg:

“Az írónõ újra felragadta fényes, tiszta fegyverét, atollát, hogy a szó leírt erejével, az igazságba vetett hitévelfelvegye a harcot a hazát széttépõ, szétmarcangoló belsõ éskülsõ ellenséggel szemben.” Szerb Antal, aki dolgozott aTormay fõszerkesztése alatt mûködõ Napkeletnek, halálaévében a Nyugatban így írt róla: „A világháború után azirodalmat elhagyta a politika kedvéért. A leheletszerûfinomságok írónõje meglepõen aktív és energikus közéletiembernek bizonyult. Olyan aktívnak és energikusnak, hogysokan el is fordultak Tormay Ceciletõl, az írótól. Ekkoralapította a Napkelet címû folyóiratot, és ennek szellemiirányítója maradt haláláig. Mint szerkesztõ, sokoldalúanmegértõ volt; munkatársait hatalmas közéleti befolyásávalis jótékonyan támogatta.”

Az irodalmi kör szervezésekor Sajgó Szabolcselbeszéléseket, rövidebb könyvrészleteket olvastatott fel ajelenlévõkkel azért, hogy minél átfogóbb képet kapjunkTormay írásmûvészetérõl. Az irodalmi szemelvényekbemutatása után a hallgatók megbeszélték az írások kiváltottahatásokat. Jaschkó Balázs és Jankura Ákos az Õ volt, KovácsKlári és Kecskés Ildikó A veszély, Nagy Rita és Gáspár Gyulaaz Idõtlen bolt, Csermely Ildikó és Engyel Teri Te csakdolgozzál, Dancs Rózsa Az erõsebb c. novellákat olvastákfel. Miután Kaslik Ibolya fejezetrészeket mutatott be a Bujdosókönyvbõl, Kaslik Péter ismertette e munkáról írotttanulmányának egy részletét. Tiefenbeck Endre Tormaynaka Megállt az óra c. mûvéhez írott bevezetõjét hozta magával.

Az 1945 óta mély hallgatásba temetett írómegszólaltatása egy folyamatot indított el a jelenlévõkben.Mindenekelõtt felkeltette az érdeklõdést, az olvasás igényét,hiszen bár idõben és térben messze estünk nemzetitörténelmünk legtöbbször tragikummal árnyékoltszínhelyeitõl, mégis magunkra ismertünk egy-egy felvillanóképben, metafofában, hangulatban.

DANCS RÓZSA

Tormay Cécile Budapesten született 1875. október 8-án. Édesapja, a középnemes Tormay Béla mezõgazdaságiszaktekintély volt, az MTA tagja, államtitkár, édesanyja pedigBarkassy Hermin. Elsõ könyvei az Apródszerelem, (1899)címû novelláskötet és az Apró bûnök (1905) címûelbeszéléskötet. Elsõ sikeres regénye az 1911-ben megjleentEmberek a kövek közt címû, a kisemberek életét bemutatómunkája, amelyet több nyelvre lefordítottak. A Régi ház(1914) c. családregényével elnyeri a Magyar TudományosAkadémia irodalmi díját. A Bujdosó könyv (1921–22) c.naplószerû regénye az 1918. október 31-tõl 1919. augusztus8-ig terjedõ idõszakról tudósít, az õszirózsás forradalomról,a Tanácsköztársaságról nyújt hátborzongatóan hiteles képet.Ez a mûve német, angol és francia nyelven is megjelenvevilágsikert aratott. Klebersberg Kunó felkérésére latinbólmagyarra fordította középkori legendáinkat MagyarLegendárium (1935) címen. Útiélményeirõl szól A virágokvárosa (1935) és a Szirének hazája (1935) c. könyve. Az õsiküldött címû regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik:a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után a Afehér barát (1939) az írónõ halála következtében befejezetlenmaradt. Az 1918–19 évek fordulóján létrehozta a MagyarAsszonyok Nemzeti Szövetsége nevû szervezetet, az I.világháború során kivérzett magyarság újraélesztésére.

1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként aCorvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben a NépszövetségSzellemi Együttmûködés Nemzetközi Bizottságábaegyhangúlag választották a Mme Curie halálával megüresedettszékbe. 1937-ben megosztva megkapta volna az IrodalmiNobel-díjat, de halála ezt megakadályozta.

(Forrás: http://wikipedia.hu)

Tormay Cécile írásmûvészetét jellemzi a kifinomult,arisztokratikus konzervativizmus és a modern formabontás,látomásosság míves egysége. Elsõ sikeres regénye, azEmberek a kövek közt (1911) egy magyar vasutas fiú és egyhorvát pásztorlány tragikus szerelmét örökíti meg. A Régiház (1914) címû családregénye minden idõk egyiklegnagyobb történelmi tárgyú magyar regényének számítmindmáig. Mitológiai tárgyú novellaremeklések, a Magyarlegendárium, kiemelkedõ prózaremeklések (A virágokvárosa, a Szirének hazája, a Csallóközi hattyú, a Fehér barát)újrafölfedezésért kiáltanak. Akár csak az Õsi küldött címûgrandiózus regénytetralógiája.

Tormay Cécile-lel a huszadik századi szocialistarealizmussal kezdõdõ, a posztmodernista ízlésterrorraltetõzõ hivatalos kánon még annál is mostohábban bánt ésbánik, ahogyan Pósa Lajossal, Szabó Dezsõvel, NyirõJózseffel, Wass Alberttel, egy ideig Márai Sándorral ésmásokkal bánt. Õt úgyannyira sikerült kitörölni a nemzetkollektív emlékezetébõl, hogy máig is kevesen tudják méga nevét is. Köszönet illeti Jobbágy Évát és a Tormay CécileKört azért, ahogyan évek óta szívósan munkálkodnak aTormay-reneszánszért.

Pósa Zoltán, Magyar Nemzet, 2011. márc. 31.


26

KASLIK PÉTER

A BA BA BA BA BUJDUJDUJDUJDUJDOSÓOSÓOSÓOSÓOSÓ KÖNYVKÖNYVKÖNYVKÖNYVKÖNYV ÜZENETEÜZENETEÜZENETEÜZENETEÜZENETE

„… aki nem volt még magyar, nem tudja mi a fájdalom”Dzsida Jenõ: Psalmus Hungaricus

Ez a fájdalom soha nem volt elevenebb, mint az ezeréves magyar nemzet erõszakos szétdarabolásának elõestéjén.1918. október 17-én Tiszta István, Magyarországminiszterelnöke a képviselõházban bejelentette: „… aháborút elvesztettük, s ennek folytán a békét kell keresnünk.”A magyarok számára azonban sem a külsõ, sem a belsõ békenem következett be. A belsõ “békét” Károlyi Mihály árulójellegû, majd Kun Béla szintén áruló jellegû, törtetõ, idegenés kegyetlenkedõ uralma késleltette. A külsõ “békét” pedigaz igazságtalan és bosszú indíttatású Trianoni békediktátumhelyettesítette. Ebbe a „békébe” a magyarok kilencven évesem belenyugodni, sem a maguk igazságának érvénytszerezni nem képesek.

Az elsõ világháború öt éve alatt mintegy négymilliómagyar katona harcolt, ebbõl több mint 600 ezer esett el. Asebesültek és hadifoglyok száma elérte a másfélmilliót. Aháború Magyarországra esõ összköltsége egy békebeliátlagos év állami összbevételének több mint harmincszorosáttette ki.

Súlyos megpróbáltatások idején áltaában nemcsak anemzetek, de a családok is feltétlen összefogást tanúsítanak,és önzetlenül támogatják és bátorítják egymást. Ez avégveszély eseteiben való ösztönös összefogás családi ésnemzeti szinten is csodákra képes. A háborúban elvérzettMagyarországon azonban nem ez történt.Történelmünkegyik legsúlyosabb szakaszában egy Magyarországon belülicsoportosulás az újonnan létesült kommunista Szovjetuniópénzügyi támogatásával belülrõl rárontott a megsebzett ésvédtelen nemzetre, magához ragadta a hatalmat, és egyidegen ideológia terjesztését mímelve gátlástalanulgarázdálkodott az országban. A magyar történelemnek az1918 õszétõl a trianoni békediktátumig (1920. június 4.)terjedõ idõszakát a mai napig is igen nehéz összefüggõenmegérteni vagy azokat másokkal megismertetni, mert amagyar történelemnek ezt a súlyos szakaszát mások írták,írják, és tanítják ma is - rólunk, nélkülünk.

Jó lenne egy olyan könyvet olvasni a magyar nemzetkálváriájának errõl a Trianont megelõzõ stációjáról, amelybõlmegérthetjük az akkori órák érveréseit és amelynek tévedéseiis tükrök: a kor tévedéseinek tükrei. Ennek a könyvnek arrólkell szólnia, amirõl nem tudhatnak a jövõ történetírói, mertazt át kellett élni. Legyen ez a könyv a fájdalom, de mégis aszámtalanszor bebizonyított magyar élniakarás, a magyartavasz reményének könyve.

Az emberi szellem idõfelettiségének és az írott szókonok életerejének köszönhetõen a magyar történelem fentitragikus korszakáról létezik egy ilyen hiteles, a szerzõ

közvetlen tapasztalataira épülõ magyar könyv. TormayCécile, 1920-ban megjelent”Bujdosó könyv” c. alkotása, anaplójegyzetek füzére az utókor számára írott krónikaelévülhetetlen remeke. Hiteles dokumentuma annak, hogy1919. március 22-én Károlyi Mihály szociáldemokratakormánya átadja a hatalmat Kun Bélának, és megalakul aTanácsköztársaság. Tormay Cécile neve a Tanácsköztársasághúsz nevet tartalmazó halállistájának a nyolcadik helyénszerepel. Emiatt a már világviszonylatban is elismert író1918. október 31-tõl 1919 augusztusáig Földvári Erzsébetnéven bujdosásra kényszerül. A szerzõ sorsa ezen a pontonazonosul hazájának sorsával. A Bujdosó könyv a ”nem leléhonját e hazában” életérzés – a hazához való ragaszkodás hûés reménykeltõ krónikája.

Tormay Cécilnek ez a bolsevizmus minden jellemzõtulajdonságát magában foglaló mûve huszonöt évvelmegelõzte Arthur Koestler Sötétség délben” c. könyvét.Huszonhét évvel korábban született George Orwell “Állatigazdaság” c. alkotásánál és ötven évvel megelõzteSolzhenitsyn Gulágját. Az összehasonlítás nem von le semmita fenti könyvek érékébõl, ellenkezõleg: az utána születettmûvek alapvetõen megerõsítik Tormay Cécile könyvénekegyértelmû üzenetét, mely szerint a Tanácsköztársaság minta nemzet elleni merénylet és a hazaárulás egyik legsúlyosabbformája törvényes keretek között többé nem vállalhatóMagyarországon.

Tormay Cécile évtizedeken át Európa egyik leghíresebbírója volt, akinek a francia, angol és olasz kiadóházak elõreleszerzõdtették megírandó könyveit. Az ízig-vérig magyarhazafi, Tormay Cécile elõbb volt híres Európában, mintMagyarországon. “A régi ház” c. könyve a mai napig is alegjobb európai nagyregényekkel vetekszik. A másodikvilágháborút követõen azonban Tormay Cécile írásait az újállamhatalom 1945-ben betiltotta, aminek következtébenéletmûve a mai napig nem épülhett bele a magyar irodalmikultúrába.

A tiltott irodalomra vonatkozó törvényt ugyan ma márnem alkalmazzák, de hivatalosan sem történt semmi annakérdekében, hogy a fenti törvény káros következményeithelyre hozzák. Tormay Cécile Bujdosó könyvét 2009-benadták ki Magyarországon, és néhány éve elektronikus már

Hart C. Judit fotója az irodalmi körrõl



27

SZÉKELY AMBRUS

HHHHHAAAAA ANYANYANYANYANYAAAAA VVVVVAAAAAGYGYGYGYGY

Ha anya vagyszülj újra engem.

Védelmezza veszedelemben.

Tisztíts megnaponta a vértõl.Fakassz vizet rám

sziklamélybõl.Öltöztess engem

szûz ruhákba,hogy a világáltal ne járna.

Mindnyájunkértnevelj fel engem.

Hadd ne haljak megidegenben.

GGGGGYYYYYORSVÁZLAORSVÁZLAORSVÁZLAORSVÁZLAORSVÁZLATTTTT M M M M MEDÁRDEDÁRDEDÁRDEDÁRDEDÁRD NNNNNAPJÁRÓLAPJÁRÓLAPJÁRÓLAPJÁRÓLAPJÁRÓL

Nem hagy lélegzeteta nyáridõ.

A kacagtató esõkönnyezik.

Lohol az erdõ.Friss fények a célban

fellökik gyõztes,ujjas tenyerük.

Aztán beszélgetésa jegenyékkel,

majd szerteoszlás,hazasietés:

szembeülni a léttelmint egy könyvvel,

melybõl a múlandóságkipereg.

“Székely Ambrus... pontos és pengeéles versekben ír ateremtett világról. És a teremtményrõl, aki hol Szent

György, hol pedig a sárkány.Gáll Ernõ, mert benne él, érti és megszenvedi a világot.Székely Ambrus felette áll a mindennapoknak. Abban atérben létezik, ami a mindenség felé vezet. A költészet

terében. Nem zuhan le, megtartja a hite...Gáll Ernõ nyolcvan éves. Székely Ambrus minden

bizonnyal kortalan.” (Malgot István)

Sipos Sándor alkotása

formában is elérhetõ az interneten...Noam Chomsky világhírû nyelvtudós szerint, aki az

államilag irányított közvéleményalakító propagandaelemzõje, a gondolatszabadsághoz nem elegendõ, ha egyelõzõleg betiltott könyvet a tárgykör iránt különösenérdeklõdõ egyén megszerezhet és elolvashat. A könyveknekjelen kell lenniük a könyvtárakban, az iskolai tananyagban,az egyetemi kurzusok olvasmányainak listáin...

Ahhoz, hogy a magyar kultúra a magyarokról és amagyarokhoz szóljon, az egész kulturális látképnek meg kellváltoznia. Ehhez azonban csak a magánkezdeményezéseknem elegendõek. Amíg ez a helyzet meg nem változik, addigTormay Cécile és vele együtt a magyar szellemû irodalomtovábbra is bujdosó marad a saját hazájában.

László AttilaLászló AttilaLászló AttilaLászló AttilaLászló Attila, a kézdivásárhelyi Petõfi Sándor általánosiskola 8. osztályos tanulója a Nemzeti Összetartozás Napjánlett a Csillag Születik könnyûzene vetélkedõ gyõztese.


28

Május 23. Hiába siettem. A vörös börtön itt maradt. Adirektórium megint visszatért. Az éjszakai harcnak sokhalottja van. Hajdúszoboszló, Szolnok, Abony, Miskolcz,Fülek, Balassagyarmat... hörögnek a városnevek. Hörögminden, ami magyar. És vérben forog a kocka, lassan,rémesen. A kockát a hatalmak pergetik, de a vér a mienk. AzIpolyon túlról dörögve mond valamit a csehek ágyúja.Hetven... nyolcvan, nyolcvanegy... abbahagytam a számlálást.Minek, mire való? Az idõközök nem változnak. Most...Recsegõ robbanással feleltek a Nyíresbõl a vörösök. Lépésekmentek el sebesen az ablak alatt. Valaki mondta odakinn:

- A páncélvonatot lövik a csehek. Nyílt pályán. Nemengedik be az állomásra.

Dél lett... délután... És megint eljött az Ipoly mentialkonyat babonásan szép órája. A nap a parton áll fenn ahegyen és behúzza rengõ, végtelen aranyhálóját, melyetvirradattal a völgyre kivetett. Mint a halász a vízen, húzza,húzza, maga után a tündöklõ, könnyû hálót, földek felett,vetéseken. A mérföldes háló pedig siklik nesztelenül, sebesen.Aranya meg-megakad egy pillanatra a bokrokon, a topolyáklombján, a parti jegenyéken... A háló már a láthatárhoz ért.Egy percre, mint egy arany csík, tétován még fennakad, mégmarad a honti hegyek kék élein. Már eltûnik. Lefordul,alámerül nyugat felé a túlsó oldalon. Utána nézek. Szerettemazt a fényt, hozzá ért valamennyi templomunk tornyához,valamennyi kunyhónk küszöbéhez, végig a régi, nagyországon. Mint ezer év óta minden napon Erdélyen kezdte,mikor megvirradt. Ragyogóan úszott el a Kárpátokon, arónán, a Tisza vizén, a Bánát vetésein, a Karszton, Fiume sós,kék öblein, át a Dunán, a meggyalázott hõsi vármegyéken,Buda és Pest és Pozsony és Trencsén felett. A hálóban egyvolt újra, ami szétszakadt. De a nagy halász fogása mégiskoldusszegény. Csak egy elmúlt magyar napot visz magávalés halálverejtéket, vért és könnyeket. Elvétett puskalövésekhangja kószál a csendes ház körül. A város elfeketül odakinn.

Ma korábban aludt ki a villany. Egy gyertya ég azasztalon. Szemben ülünk egymással, Huszár Aladárné megén. A tetõk felett sivító gránátok túrják a csillagos eget. Újság

nincs napok óta. A könyv kifordul az ember kezébõl. Agondolat pedig megáll, felágaskodik és iszonyodva hátrálönmaga elöl. Mi történik a sötét országban? Gyertya ég sokasztalon. Vésztörvényszékek ítélkeznek az éjszakában.Nyargaló autók viszik szét a halált és Kun Béla évtizedekreszóló tervekrõl beszél. A falióra elhallgatott. Már nemketyeg, megállt. Zsibbadt aggyal ki tudja mióta üldögélünk.Nem lehet tovább elviselni. Menekülõn nyúl a kezem akártyák után. Kicsi pasziánszkártyák, régi világ színes játékai.Koronás királyok, púderes fejû, hermelines kis királynék,hetyke ifjú lovagok, mintha tetszelegve tükör fölé hajolnánakvalamennyien, hogy felfordított képük megismétlõdjékodalenn, a kártya alsó felén. Mikor hazulról el kellettmennem, Anyám tette ezeket a kártyákat kézi bõröndömbe.Egyedüli szegény kis fényûzésem. Valahányszor rájuk téveda szemem, halkan, finoman az otthonról mondanak valamit...Gondûzõk, jósok, jövendõmondók, furfangosak, kedvesekés furcsák. Lassan rakjuk ki a kártyákat az asztalon.Összesöpörjük. Elölrõl kezdjük. Hogy lefogyott a kezem... Atetõ felett, valahol a magasban, megint elsurrogott egy gránát.Lecsapódása széles, tompa bõgés volt. Kisvártatvavisszacsaholt a Nyíres. - A vörösök... - Most a csehek lõttek.Csend lett. - Megint a vörösök. Fásultan, vontatva mondjuk.Ismerjük az ágyúk hangját. És közben a kicsi dámák éskirályok jönnek, mennek az asztal lapján, a gyertyafényben.- A csehek... Három hete... azóta mindig, mindig így megy.És az idõ mértéke mintha hirtelen elveszne. A hetekeltörlõdnek. A tegnap, a tegnapelõtt, a holnap... olyanmindegy. Nincsenek többé se nappalok, se éjszakák. Semmisincs, csak örökkévalóságig megismétlõdõ tompa dörrenésekvannak. A kártyafigurák megálltak az asztalon. És felettüknem látón, mozdulatlanul egymásra meredünk mi ketten.Odakinn újra kezdõdik. Az utcában kísértetiesen fütyülnek agolyók. A gránátok dörrenése útközben bezörget az ablakon.Tegnap is... holnap is... Valami a homlokom mögött lassankuszálni kezdte a dolgokat. Odakaptam, hogy abbamaradjon.Holnap is, azelõtt is, azután is... Egyszerre úgy rémlett, régesrégen van már mindez így. Évek múltak el, mióta elkezdõdött.Közben megõszültünk, egészen öregek és görnyedteklettünk. Szerteszét az országban pedig még mindig gyertyákégnek a vésztörvényszékek asztalán. Az oláhokmozdulatlanul állnak a Tiszánál. A csehek lövöldöznek, avörösök felelnek. Semmi se változik és mi várunk és egyremondjuk: - Ez a vörösök ágyúja volt. - Most... a csehek. - Avörösök... Hallom a hangomat és úgy rémlik, elment tõlemés fojtottan, idegenül, messze, sok év múltán, öregen ismétliugyanazt. Ha csakugyan így lenne. Ha így maradna mindig...Valamilyen borzadás fut át a levegõn. Az asztal túlsó oldalárólkitágultan, mozdulatlanul néz rám két szem. - A csehek...Gépfegyver kattogása hallatszik az Ipoly felõl... A ház falánkemény ujjal koppant egy golyó. - A vörösök... Megintbezörgetett a dörrenés az ablakon. A szoba végében magátólkinyílt az ajtó, mintha bejött volna a tébolyodott kétségbeesésés a csendben odaült volna harmadiknak kettõnk közé...

BBBBBUJDUJDUJDUJDUJDOSÓOSÓOSÓOSÓOSÓ K K K K KÖNYVÖNYVÖNYVÖNYVÖNYV (részlet)

TORMAY CÉCILE

«És a vágyódás nõttés a szenvedésnem fáradt el.»(Viaszfigurák.)



29

GYARMATI PÉTER

HHHHHAAAAA RÁDRÁDRÁDRÁDRÁD LENNELENNELENNELENNELENNE ÍRÍRÍRÍRÍRVVVVVAAAAA……………

Fikciós novella, amely akár meg is eshetne.Történt pedig azidõtájt, amikor már minden újszülöttbe

kötelezõen életreszólóan chipeket ültettek az államinyilvántartás, az egészségbiztosítás, a háziállatazonosítás éski tudja még miféle intézkedés fontos céljából.

Evvel nem is lett volna semmi baj, mert már mindenember az államot szolgálta: csak azt tették, tehették, amitmondtak nekik, mert különben nem tudtak megélni, hiszennem járt volna nekik multibatka, amivel vásárolni lehetett.Meg is szokhatták már ezt az életmódot, hiszen többgenerációjuk élt az ezt megelõzõ idõkben, amikor a „szabadországban, szabad emberek azt teszik, amit szabad” volt azélet jelmondata. A nagy, kerek változás óta a szlogen ismegváltozott: „Multibatka az élet java, még ha nem is azIsten adta.”

Ebben a mi új multibatka világunkban történt ez azeset, amelyet most elbeszélek.

I. fejezet, amelyben a dolog megesik.A chipeket egy robotüzem gyártotta és azokat tokozás

nélkül, ömlesztve szállították más üzemekbe, ahol a szülõ-otthoni megrendelések szerint tokozták az újszülöttnekmegfelelõ beültetésbarát fóliákba. Az eljárás bonyolult volt,mert figyelemmel kellett lenni a vér összetételre, azenergiaforrás-szondákra, a sugárzásvédelemre, akommunikációs hullámok zavarmentességére, valamint akülsõ érzékelõk elõtti megfelelõ membránok kiképzéséreés elhelyezésére is. Pontos információval a szülõotthonokmûszerei szolgáltak ehhez a bonyolult tokozási mûvelethez.Az elkészült chip mikrocsatornán jutott a beültetéshez. Mivelmindenki rendelkezett beültetett chippel, az épületet senkisem hagyhatta el ellenõrzés nélkül és így került sor acsecsemõ chipjének elsõ ellenõrzésére az úgy nevezett: wind-up validation, kiinduló érvényesítésre.

Egy ilyen robotüzemi szállítás alkalmával a kamion-sofõrnek a pihenõ-parkolóban a szokásosnál nagyobbélvezete akadt és túlaludta az indulás idejét. Kénytelen voltezért ott maradni a következõ indulási idõpontig, hogy atávolság miatti vezetési ideje megfeleljen a közlekedésielõírásoknak. Nem bánta, mert az élvezetes hölgyemény velemaradt. Úgy gondolta, megéri azt a büntetést, amit fizetniekell majd a késedelemért.

Szép nyári idõ volt, csak úgy tûzött a nap, mégis akamion légkondicionált, lefüggönyözött részébenkellemesen, mondhatnám gyönyörökkel teltek az órák. Arranem is gondolt, hogy a raktérben a meztelen chipek azegyébként jótékony szilikonoldatba süllyesztve aszokásosnál jóval több idõt töltöttek a nem nekik tervezettkörülmények között.

Tudvalévõ, hogy mindenkinek, még a chipeknek ismeghatározó, milyenek az elsõ benyomásaik.

Ezek ágyazódnak be az emberbe, állatba, növénybe, dea chipbe is, a legmélyebben. A csodás napsütés nem izgattakülönösebben a sofõrt és társát, ahhoz túlságosan el voltakfoglalva egymással. Nem így, a raktérben elhelyezettekkel:a napsugárzás hatására a szilikonoldat összetételemegváltozott, egyes részek párologni kezdtek, növelve atartály nyomását, mások elektronokat veszítettek vagyvettek fel, izotóppá váltak. Néhányuk felfedezte a meztelenchipeket és azokhoz tapadt, benyomult védtelenérzékelõjükbe. Volt olyan is, amelyik a chip legbelsõjébediffundált és elektroncsere folytán kötésbe került. Egyszóvala chipek megváltoztak, hiszen bio-chipek voltak, a kor igazinano-digitális csodái, sokszorosan lekörözve hagyományosszilícium õseiket.

Nem tudta meg az apró kis szabálytalanságot senki,mert a kamionsofõr a nagyobb botrány elkerülése érdekébenazonnal befizette a késedelmi büntetést, amit a közlekedésifelügyelõ természetesen azonnal zsebre is tett. Így jelentéssem készült az esetrõl, vagyis nem történt semmilyenrendkívüli esemény. A mi chipjeink bekerültek a többi közéfelsorakozva a tokozásra, csomagolásra, amelyeket azután avilág legkülönbözõbb részein ültettek be az újszülöttekbe.Jutott belõle emberekbe, házi állatokba, kutatás tárgyátképezõ emlõsökbe, madarakba, sõt közép-Amerikábanhüllõkbe is. Azért volt ez lehetséges, mert a végsõ ésmegváltoztathatatlan azonosítót, a személyi számot és másfontos jellemzõt, a beültetéskor táplálta beléjük a központirendszer a chip elsõ aktiválásakor, a beültetés pillanatábanlétrejövõ kommunikációs kapcsolatban. A személyi ’73zámaz egyszer írható, csak olvasásra alkalmas, kitörölhetetlenmemória részbe töltõdött. A mi kamionosunk szállítottachipek is sorra kerültek egytõl-egyig. Sokáig semmi semtörtént, az élet folyt a szokásos medrében, mígnemkutatóknak feltûnt, hogy egyes megfigyelt állataik szemekfölötti része furcsán elszínezõdik, különbözõ és változószíneket vesz fel. Az okoknak nem tudtak nyomára bukkanni,azért kutatási jelentés csak készült róla, és hamar napirendretértek fölötte, folytatták kirendelt feladataikat - tudjuk, amultibatkáért.

Másutt is hasonló jelenséget figyeltek megháziállatokon, de az iparszerû termelésük során legfeljebb,ha egy-egy állatorvos végzett ellenõrzõ vizsgálatot az ismertbetegségekre kiterjedõen. Az eredmény negatív volt és aszíneket tudomásul vették.

Eltelt az eset óta egy generációnyi idõ és az emberekhomlokán furcsa, változó színû foltok kezdtek megjelenni.Elõször egyetemistákon, legalábbis így került a figyelemközpontjába, azután egyre szélesebb körben fedezték fel.Érdekes módon, a kisgyerekeken és az iskolásokon nem voltlátható, másoknál meg kitûnt a színek változása és idõnkéntieltûnése. Az emberek nem tudták mire vélni a jelenséget,próbálták mindenféle szerrel kezelni, hatástalanul. Hirtelenhisztérikus vásárlási roham indult a baseball sapkákért,amely némileg eltakarta az új betegséget. A kozmetikai ipar


30

felismerve az új piacot kísérletezni kezdett a napvédõszerekés a hajfestékek mintájára homlok-takaró-krém és homlok-színezõ-festék elõállításával. Több egyetemista, akik elõszörészlelték a jelenséget, részvénytársaságot alapított ésbiztatták társaikat, hogy lépjenek be ebbe a bomba üzletbe.Alig akadtak olyanok, akik a jelenség vizsgálatávalfoglalkoztak volna, hogy megállapíthassák, mitõl keletkezett,hogyan változik, esetleg megszûnik - egyszóval a jelenségokaival, magyarázatával. A krém- és festék részvénytársaságsokkal hasznosabbnak ígérkezett. Nem hiába korunkbeidegzõdése, mindennek a multibatka hozam oldaláttekintjük. Aki nem ezt teszi, az - bármilyen tevékenységet isvégez - pusztán szolgai sorsra és ebbõl kifolyólag igenalacsony életnívóra, kevés batkára számíthat.

II. fejezet, amelyben az egyetemisták illegális kutatásbafognak.

Az egyetem Neumann János Emlékét Ápolók Köre azonnéhányak közé tartozott, akik kíváncsiak voltak az új jelenségeredetére, okaira. A néhányak analízise furcsa, meglepõ,hihetetlen eredményeket mutatott. A munka rendkívül nehézvolt, mert mindenki igyekezett takarni, eltüntetni a foltjait.Különösen nagy akadályba ütközött a színváltozások okainaka keresése. Sajátmaguk vizsgálatával kezdték, de ez semmieredményre nem vezetett, mert azon nyomban a színes foltokeltûntek. Felhagyva a munkával a foltok ismét elõkerültek.Aztán egy fõzõtanfolyamon sikerült a résztvevõ, újdonsültháziasszonyokat rávenni egy analízis elvégzésére. Mindenrésztvevõ kapott egy táblázatot, amelyet rendszeresidõközönként kitöltöttek: a homlokfolt színe, mit ettek, mitcsináltak, hõmérséklet, vérnyomás, ki a kedvenc politikusaés még néhány más adatot is.

Az adatokat egy hónapig gyûjtötték, amely úgy voltlehetséges, hogy a matematika tanszék fiatal adjunktusa isérdeklõdött a feladat iránt és gazdag családba nõsülve némitámogatást szerzett a kitöltési munka „ösztönzésére.” Afizetség egy adag kísérleti homlok-festék volt, amelyet apósaüzemébõl sikerült szereznie. Tehát biztosítva volt az adatokmegszületése, amelyek pontosságát a számok egyenlõtleneloszlásáról szóló törvénnyel ellenõrizték. Szerencséjük voltaz ifjú arákkal, mert lelkiismeretesen végezték adatrögzítõmunkájukat és alig akadt „trükközött” táblázat. Hiába, afélelem beidegzõdése és a beígért fizetség hatása!

Az adatfeldolgozást a tanszék, világhálóhoz PPP útjánkapcsolt, cloud-computing rendszerén végezték, a MATLABsegítségével, minden részletre kiterjedõ programozásával ésannak alapos ellenõrzésével. Végül a programozó-felhõkiváló munkát végzett és elkezdõdhetett a feldolgozás.

Az elsõ eredmények biztatóak voltak, mert a foltokszíne és nagysága, valamint a hozzá felvett adatok közötthatározott összefüggés, korreláció mutatkozott. Úgy érezték,hogy közel járnak egy új betegség felfedezéséhez, amelyvalószínûleg az ember állapotától függ és így a mértparamétereibõl, hõmérséklet, vérnyomás, vízfogyasztás, pH-érték, stb. megállapítható, kimutatható. Úgy érezték, Sellye

professzor nyomán járnak, a stresszhez hasonló jelenségfelfedezésének küszöbén vannak és már viszketett a tenyerüka Nobel-díjra számítva. És akkor jött a krach, igen ahhozvolt hasonló, amikor a gép kidobta, hogy alacsony akorreláció ezekhez a paraméterekhez, vagyis nincs köztükelfogadható kapcsolat. Fuccs a Nobel-díjnak, jólesz, haelcsípnek egy állást ezek után a kozmetika új virágzó ágában.

Heuréka, mondta Archimédesz és azóta számosfelfedezõ és felfedezést képzelõ ember. Most sem történtmásként, a matematikus adjunktus kiáltott így fel és õrültenelkezdte verni a billentyûket és ördögien kavart az egérrel.

Nem szaporítom a szót, észrevette, hogy a „mit csinált”oszlop egyes adatai és a szóban forgó folt magas korrelációsértéket mutat. Az egész társaság nekigyürkõzött avizsgálatnak és hihetetlen eredményre jutottak: a krumplihámozáskor, a mosogatáskor, sõt a porszívózáskor a foltokeltûntek, de a TV készülék bekapcsolása után röviddel afoltok újra megjelentek és akkor is, amikor háziasszonyunka tükör elé ült a krémeket válogatni magára. A heuréka mostmégis tévedésnek látszott, és az archimédeszi fölös vízinkább a hullámzásból keletkezett, mint a kiszorításból.Hiszen tudjuk: Minden vízbe mártott test/ A súlyából annyitveszt,/ Mint amennyi az általa/ Kiszorított víz súlya.

A TV talán sugárzott, vagy a porszívó dübörgése isokozhatta, esetleg a krumpliban lehetett valami, hiszenközismert a csírájának a mérgezõ hatása. Az egész társaságmagába roskadt, talán az egyetlen fizikushallgatókivételével, aki az energia és munka izomorfizmusávalfoglalkozott és a homloka többnyire foltmentes volt,legfeljebb ha halványsárga. Nos, ifjú fizikusunk kétszer isheurékázott.

- Figyeljetek ide, amint az közismert, mindenhezenergia szükséges, így a munkavégzéshez is: több munkáhoztöbb energia kell. A mi adatforrásaink tehát mindig energiátfogyasztottak, többet-kevesebbet. Mit szólnátok, ha ez a folt-jelenség az elfogyasztott energiát méri, amely a folt színévelarányos, vagyis fordítottan arányos, mivel például a krumplihámozásakor eltûnik.

- Szóval akkor a porszívózás és a krumplihámozásugyanannyi energiát igényel, vetette ellen az egyikük ésezáltal tulajdonképpen elismerte a gondolat jogosultságát,mert mindkét esetben eltûnik a folt.

- Akkor alvás közben, amikor a legkevesebb azenergiafelhasználás, a foltnak feketévé kellene válnia. Mipedig ennek az ellenkezõjét figyeltük meg, minden esetbenalvás közben eltûnt a folt.

- Hát persze, ütött a homlokára a matematikus – nemvolt folt rajta – mi is beleestünk az emberi gondolkodáselsõfajú csapdájába. Megfigyeléskor, valaminek avizsgálatakor általában, automatikusan azt feltételezzük,hogy az érintett dolog statikus, de legalább folytonos, állandóés ez mindig fennáll, a vizsgálat elõtt, alatt és utána is.Ráadásul arányosnak is gondoljuk, kétszer annyi idõ alattkétszer annyi, stb. Ha az arányosság fordított, az már



31

- Az téveszt meg, hogy sokszor - bizonyos határokközött - ilyen feltételezéseket tehetünk és akkor élhetünkevvel az elsõfajú gondolkodásmódunkkal. Igazatok van, demit szóltok ahhoz, ha a mi foltunkkal kapcsolatban feltesszük,hogy alvás közben nem mûködik és így az egyik akadálytkiküszöböljük.

- No, és mi a véleményetek, ha folytatva fizikusunkgondolatmenetét, azt mondanám, hogy az összefüggés nemaz energiával, hanem a munkával van?

- De hát ez ugyanaz, hiszen már mondtam, hogy e kétfogalom izomorf, vagyis kölcsönösen egyértelmû megfelelésáll fenn köztük – reagált a fizikus.

- Ez igaz lehet, de ne feledjük, az energiával szemben amunkát úgy fogjuk fel, úgy értelmezzük, mint valamilyentevékenység végzését, tehát teljesítmény kifejtését bizonyosidõ alatt – tûnõdött a gondolaton az adjunktus.

- Akkor több a teljesítmény, amely több idõt, többmunkát jelent és több energia is szükségeltetik hozzá –csapott le rá az egyik egyetemista.

- Igen, így már helyre áll a fizikai világképünk éskapunk egy bonyolultabb összefüggést, nevezetesen azt,hogy az elvégzett munka (W) a kifejtett teljesítmény (P) ésaz ezenközben eltelt idõ (t) szorzata: W= P.t - nyugodott beleifjú fizikusunk.

- Azért ne essünk ismét a naivitás csapdájába ésemlékezzünk, semmi sem állandó, tehát ez csak arra azidõdarabkára vonatkozik, amikor a teljesítményugyanakkora – tért vissz az alaphangra a matematikus.

- Ha ezt a darabkát -val jelöljük, akkor ez így néz ki:W = P. t . A feladatunk “pusztán” annyi, hogy ezeket

a pillanatokat összegezzük...- No, ez szép volt gyerekek, redõzte folttalan homlokát

az egyik, de mi van a folttal?- Azt mondjátok, arányos a munkával? De, ha munka

van, akkor a folt nincs, mi most munkát végzünk, hiszensenkin sem látok foltot: miféle munka ez, még csak nem isizzadok? – vette fel a gondolat fonalát az egyikbölcsészhallgató.

- Hát, éppen errõl van szó! Ez valami olyan munka,amely az emberben, az embernek munka, de nem feltétlenülarányos az éppen hozzá felhasznált energiával és ráadásulhasonló a konyhát felmosó háziasszonyéval és az ittgondolkodó egyetemistákéval.

- Na, és még azt is megállapítottuk, alváskor nemmûködik, valamint a folt eltûnik az itt említettmunkavégzéskor – szögezte le a kivétel esetét valamelyikük.

Most már megállíthatatlanul záporoztak a lényegethordozó következtetések:

- De megállapítottuk azt is, hogy a folt gyorsan tûnik elés lassan, fokozatosan jön elõ megint és az idõ múlásávalváltozik a színe. Vajon milyen ez az összefüggés?

- Azt is megállapítottuk az adatainkból, hogyegyeseknél eltûnik a folt, függetlenül másoktól, vagyis egyesmunkák a foltot gyorsan eltüntetik, míg mások nembefolyásolják, megint mások növelik, gyorsítják a színezését.

- Hát persze, világos, akkor kétféle munka van: W(t) =WH+WF és ezek nem ellentétek, hiszen nem a kettõ egyenlegea folt! Például ortogonálisak, vagyis egymásra merõlegesek,mint itt az ábrán.

- Akkor viszont van eredõjük, a szaggatott vonal, és azéppen a mi W(t) értékünk lenne?

- Micsoda, mit mondtál, érték? Hát ez az! Heuréka,megint! A foltot eltünteti az egyik, míg a másik nembefolyásolja: vagyis eltünteti az értéket végzõ munka ésakkor a másik pusztán meddõ tevékenység!

- Hát akkor látjuk is már a lényeget, megfejtettük arejtélyt! Valami belekerült a szervezetünkbe egyelõreismeretlen módon és gerjeszti ezt a homlok foltot, amelynem mûködik alváskor, és fordítottan arányos a valamilyenértelemben a végzett munkával.

- Úgy is felfoghatjuk, hogy az egyik munka színezi ahomlokot, a másik pedig eltünteti azt?

- Látjuk, hogy a mi munkánk esetében a folt eltûnik ésazt feltételezzük, hogy hasznos munkát végzünk, amelyhezhasonló a háziasszonyok házimunkája. Nevezzük ezt a WH-nak, hasznos munkának, míg a másikat WF-nek, fölöslegesmunkának. Ez megfelel az eddigi feltételezésünknek, a kettõeredõje az összes munkavégzés és a hasznos eltünteti a foltot,a fölösleges pedig létrehozza azt. Az erõk aránya azelszínezõdés mértéke és változásuk menete határozza meg afolt színezõdésének a sebességét.

Kezdett megnyugodni a társaság és konklúzióra jutniaz eset fõbb vonalaiban:

- A munka befejezésétõl még ugyancsak messzevagyunk, mert még nem tudjuk pontosan, melytevékenységek hová sorolandók és vajon mit fejez kiegyáltalán a felmérésünkkel szerzett tapasztalatokontúlmenõen.

- Mégis jelentésünket meg kell tennünk a kutatás eddigieredményérõl és a továbbiakról döntsön az egyetemtudományos tanácsa. Hiszen ezt a munkát is szorgalombólvégeztük!

A társaság elkészítette jelentését és a Tudományos Tanácskollektívan csóválta bíbor homlokú fejét, nem tudván mitkezdjenek az õket személyesen is érintett jelenség Neumann-társasági értelmezésével. Most is meghatározó volt a „miértpont én” kibúvó igyekezet, mint minden szokásostól eltérõesetben. Végül a Neumann-jelentés tartalma kiszivárgott ésa Tanács megint megúszott állásfoglalás nélkül egy dolgot.De az ügy nem volt ilyen egyszerû, amelyrõl a továbbiakbanértesülhetünk.

III. fejezet, amelyben a zûrzavar a tetõfokára hág.Közismertté vált a Neumann-jelentés, mindenkinek a

homlokára van írva, hogy milyen munkát végez a

legtöbbször komoly gondot okoz, De hát a valóság általábanennél bonyolultabb: nem lineáris, nem folytonos, nemstatikus.


32

társadalomban. Mint már említettem, az egyetemistatársaság, amelyik azt a bizonyos önkéntes kutatást végezte, aNeumann János Emlékezetét Ápoló Társaság volt, ezértéppúgy közzétették kutatásuk eredményét, amint aztnévadójuk tette a belsõ programozású számítógép elvévelannakidején. Ezért is nevezték Neumann-jelentésnek. Volt isnagy felháborodás, éppúgy, ahogy a kapitalistagondolkodásúak tették az 1950-es években látvadollármillióik szertefoszlását a közkinccsé váló komputer-elv miatt. A legfurcsább az volt, hogy az éppen hatalombakerült ifjú gyõzõ is elkezdett baseball sapkában járni akormányülésekre. Ráadásul felröppent a hír, hogy azöldtrikós szélsõségesek chip besugárzó készülékhez jutottak,amivel manipulálhatták a beültetett chipeket.

A figyelem elterelése és a szélsõségesek kiszûréseérdekében elrendelte a fõ hatalmasság a chipek cseréjét, azazkioperálhatatlansága miatt a régi kódtörlését és új chipekbeültetését, amelyet elláttak a zöldek besugárzása ellenivédelemmel. És ekkor tört ki a legnagyobb zûrzavar: azelszínezõdés a tetõfokára hágott, hiszen azt a mi kamionosunkchip-készlete okozta. Ezt azonban senki sem tudta! Így aztáncsak kevesen jártak tiszta homlokkal, sárga foltúak mártöbben voltak, de a túlnyomó többséget a baseball sapkásokalkották. Ezek homlokszínei a narancstól a vörösig terjedtek,másoké pedig a zöldön át a kéken keresztül az ibolyáig. Nemvolt kivétel, mert a színeket nem a multibatka-nyilatkozat,vagy a kreditpont-igazolás határozta meg. Kiürültek aparlamenti padsorok, üresen tátongtak a mozik, a diszkók éshasonló intézmények. Az események kezdtek gazdaságitragédiává válni, egyre többen újfajta válság tüneteit véltékfelfedezni.

A parlament elsõ intézkedése a baseball-sapka kötelezõviselésének elrendelése volt, hogy ne tûnjön fel az õsapkaviselésük és titkosított pótköltségvetést fogadtak el,amelyben multibatka milliókat és adókedvezményeketígértek a kozmetikai gyáraknak a homlokfesték mielõbbielõállításáért. Hatalmas versengés folyt a háttérben a festékmonopóliumért. Egyes körök már felvetették azaranyfedezetû dollár újbóli bevezetését is, mert a homlok-válság miatt a multibatka lassan már egy fabatkát sem ért.

Szerencséjükre a nyilvánosság elõtti szereplést könnyûvolt kikerülni, mert alig akadt olyan riporter, újságíró, akine kényszerült volna hasonló viseletre. A kormány és aparlament együtt ráncolta szivárvány színeiben tündöklõhomlokát és bizottságai közvetítésével reformokat dolgoztakki és utasítottak el, míg el nem fogyott az erre szántpótköltségvetés. Végül egy szolidabb anti-Neumannprogramot fogadtak el. Már éppen halványulni kezdetttöbbségük homlokszíne – kezdett eltolódni a sárgábbárnyalatok felé -, amikor a folyamat hirtelen megszakadt,éppen akkor, amikor a program kidolgozása elismerésekéntegyöntetûen felemelték saját járandóságukat. A homlokszínmaradt, a pótköltség elfogyott. Az anti-programnak tok-lexlett a neve, a készítõ Tudósok Okos Köre után. A tok-lex két

fõ pontból állt, a tudományos magyarázatból és a kapcsolódóintézkedésekbõl. A tudományos magyarázat sarkalatos részea Neumann-jelentés cáfolata, amely szerint kétségtelenbizonyítékok sora mutatja, hogy az tévedésen alapul, mintpéldául az illegális kutatási tevékenység esete, amely sohasem vezethet kielégítõ eredményre és ráadásul azoknévadójának egykori hanyagsága a kapitalista birtoklás terénrossz példát mutatott az egyébként értelmes, igyekvõ, defélrevezetett egyetemistáknak. A másik fontos tényezõt azûrkutató tokosok adták, akik szerint a Földet rendkívülikozmikus sugárzás érte, amely a homlokon keresztül hatolbe az emberbe. Az elszínezõdés ez elleni védelem: a szokásosbõrszíntõl távolabbi szín a nagyobb védelmet jelenti.Bizonyos tevékenységek csökkentik ezt az elszínezõdést,amely reflexszerû, de éppen a káros sugárzás fokozottabbbejutását jelenti, amely egy eddig ismeretlen fertõzõbetegséget okoz. Az ilyen emberek többsége hasonló beteggélesz, mint a Neumann-jelentés készítõi. A TOK márfoglalkozik a furcsa kettõsség megértésén és az államifarmakológián már készül az ellenszer, amely világelsõségetfog biztosítani számukra. Az intézkedések öt fõbb iránythatároztak meg:

- A tudós megállapítások következményekéntintézkedési terv készült, amelynek ugyan átmeneti jellegetadtak, de a határidõrõl nem történt intézkedés.

- A választási törvénybe belekerült a védettségi szín-vonal fogalma és értéke, mely szerint kizárólag a színskálaérdeklõdésre jobban számot tartó színeit viselõk jelölhetõka választások során. A kizáró színeket a közönségesbõrszínen kívül a sárga halványabb narancsba hajló és azenyhe zöldig terjedõben határozták meg. A pontos értékek ajogászok szokott értékadási módszereikkel készültek és atörvényekben pontosan leírásra kerültek. Érdekesmegjegyezni vagy talán nem is olyan meglepõ, hogy ajelenleg is a hatalomban és környékén tevékenykedõk színeia választásra jelölhetõk kategóriájába estek. Ez is atörvényalkotók kiválóságát dicséri. A soron következõválasztás központi kampánya a „nyitott homlok” elnevezéstkapta.

- Az intézkedési csomag szigorúan titkos részelétrehívta a terrorelhárító hivatal fedõnevû intézményt,amely feladatául kapta a zöldtrikósok és az annak látszókhullasárgára változtatását és a választási törvénybenmeghatározott kizáró színeket viselõk adatregiszterbevonását. Erre a munkára bizottságot neveztek ki, amelyfelhatalmazást kapott a hivatal beindítására és a szükségesszámú külsõs szakemberek bevonására, a szakértõitanulmányok elkészíttetésére. Az elhelyezést és aszámítógép-hálózatot a skála-konzorcium biztosította 35éves részletfizetési kedvezménnyel. Egy különlegesügyosztály feladatául kapta virtuális felhõ létesítését, hogy



33

a katonai felhasználás lehetõségeinek tisztázására. Egyesekfelvetették, hogy a színeket ki lehetne terjeszteni a katonateljes testfelületére a ruházat megtakarítása céljából. Azonbanaz államot ellátó ruhaipar ezt profit kiesésre hivatkozvamegakadályozta. A felvetõk a profit arányos multibatkaesetleges elmaradása miatt javaslatukat visszavonták.

IV. fejezet, amelyben kiderül az ok és levonjuk atanulságot.

Megoldás? Mit várna tõlem a kedves Olvasó? Igazságot,a színek megszûnését, a hazugságok elmúlását, a batkafényesítését, esetleg batka szerzési módszereket? Sajnosegyikkel sem tudok szolgálni! Nem tudok, mert a történetnem az én adományom, a történetet az élet szülte, énegyszerûen csak kihallottam a szférák zúgásából ésigyekszem hírül adni. Tehát nem az igazság derül ki, mintegy jól nevelt történetben, csupán a kiindulásra nyerünknémi magyarázatot. Íme: Úgy kezdõdött, mintha mese lenne,de azután valósággá vált, komoly valódivá. Szóval egyszervolt, hol nem volt, volt egyszer egy Statisztikai Hivatal,amelynek elnöke feladatot adott egy „békebelistatisztikusnak”, barátjának, dolgozná ki az egyesfoglalkozások értékteremtõ eredményességére vonatkozótáblázatát.

Az élen a köz számára legnagyobb értéket alkotólegyen, majd csökkenõ sorrendben a többi, egészen ahaszonképzés minimumáig. Ezeket kövesse azok rendje,amelyek javakat fogyasztva látják el munkájukat. A harmadikcsoportba azok kerüljenek, akik értéktelen munkájuk miattkizárólag fogyasztóknak minõsülnek. Statisztikusunk azártatlannak tetszõ foglalkozások és tevékenységekosztályozási rendszereire vetítette a foglalkoztatottakmegoszlását és a jövedelmüket. Figyelembe vette azállamnak, a bankoknak, és más adó- és illeték szerveknek,szabálysértési hatóságoknak befizetett összegeket.Kiszámította továbbá, hogy a mindezek után megmaradtösszegek mely hányada maradt az országon belül, hazai árukvásárlására és kultúrára, mivel csak ez a rész fordítódik aköz javára. Ebbõl még az idegen tulajdonosok által kivittprofitot is levonta és csak az így megmaradt csekélyke résztvette figyelembe.

Nem részletezem tovább a munkát, csak annyit mondokmég róla, hogy a skáláját plusz egy és mínusz egy közéarányosította úgy, hogy az értéket teremtõket a pozitívoldalra helyezte az értékteremtésük nagysága szerint. A nullaalá azok kerültek, akik többet fogyasztottak, mint termeltek,a fogyasztásuk szerint, de arányosítva a munkájuk hasznával.Végül a harmadik csoport - az értéktelen tevékenységûek –a munkaarányosítás miatt a mínusz egy értéket kapták.

A munka a terv szerint elkészült, de a hivatalvezetõegy véletlen balesetben váratlanul elhunyt. Az eredmény, amegbízás szigorú titkossága folytán, még inkább személyeskapcsolatuk okán ismeretlen maradt. Statisztikusunk az ígyelkészült rangsort élete fontos alkotásának tartotta, önérzetefelülkerekedett félelmén és munkáját egy biodrive-ba írva

elrejtette. A férjeknek azonban még ebben a korban semlehetett titka a feleségeik elõtt, így az asszony tudott arejtekrõl, tudta, hogy valami okosság van abba a kisrizsszemnyi tokba gyömöszölve, ha rejtegetni kell.

A sejtés, amely fõnöke balesetét okozta elérte a mistatisztikusunkat is valamilyen titok szolgálat képében.Mûveltségükre legyen mondva, hogy elõbb cselekedtek,mint kellett volna, de a titok nem tudódott ki. Az asszony,mint mondtam figyelmes, okos asszony volt és ráadásul régineveltetésû, így bosszút esküdött. A biodrive-ot tokjábólkivéve a kamionban a chipet szállító medencébe dobta.

A többit már tudjuk. A véletlen a chipekszínérzékenyítését zavarta meg, amely, a nem ritkaszimmetrikusság folytán a színskála közepétõl, a naturálisbõrszíntõl, mindkét irányba okozta az elváltozást. Miért ahomlokon? Másutt, kevéssé, vagy egyáltalán nem láthatóhelyen is lehetett volna, de akkor ez a történet semkeletkezhetett volna. Talán még az is elképzelhetõ, hogyelváltozások vannak az embereken a munkájuk értékessége,vagy más szempont alapján, de nem olyan feltûnõ helyen,mint a homloka, ezért nem nyilvános, mint itt. Ennekeldöntését mindenki maga elvégezheti saját magán. Azegyszerû, józanész csodákat képes mûvelni.

V. fejezet, amelyben befejezésül a Neumann-társaságismét színre lép.

A percepció az ontológia olyan területe, amelynekkonstanciája a szubjektum saját belsõ esszenciájávalintegrálódva sajátos, de mégis objektív jelenséget alkot.Némelyek merészelik ezt lelkiismeretnek, az igazságkeresésnatura perceptronjának nevezni – fejezte be evvel azárómondattal beavató elõadását a Társaság új tagja, a minapkinevezett fiziológiai adjunktus. A jelenlévõk megtapsoltákés a kérdések csak úgy záporoztak hozzá, de márközérthetõbb nyelven a külsõ és belsõ érzékszervekmûködését illetõen. Így sikerült megtudnunk, hogy aközismert öt érzékszerven túl másokkal is rendelkezünk,mint például az egyensúlyi helyzetérzékelés, vagy a riasztójelzõk és más, belsõ szerviek, a fájdalomé például.

Megtudtuk azt is, hogy az érzékszerveink általábantudat függetlenül, fáradhatatlanul és szüntelenül mûködnek.a tudatunkkal átmenetileg befolyásolhatjuk, vagyis amikorkimondottan rá figyelünk. Az érzékeléseket az agy tárolja,ez szintén tudat független, sõt ezeket az agyunk feldolgozzaés mindig adódik belõlük valamilyen összesítés. Ez asummázat más, tanult tapasztalatokkal ismét csakintegrálódik, ezt nevezzük lelkiismeretnek. A lelkiismeretúgy válik tudatossá, hogy befolyásolja az embert, hat acselekvéseire. A lelkiismeretet átmenetileg háttérbe lehetszorítani, sõt a cselekedetei szempontjából az ember egészéletében korlátozhatja, de attól az még létezik és mûködik.

Megtudtuk, hogy léteznek lelkiismeret kijelzõk, példáula szem a lélek tükre, vagy idegességében reszket a keze,beleizzad valamibe, elvörösödik a hallottaktól,meglepetésében csak dadogni tud, és még sorolhatnánk.


34

De még akkor is, csodálatos módon megmaradt a „mégtöbb pénz” elérésének, megokolásának, a törekvésfelmentésének, céljának a központi fontossága. Amerikában,amely az elsõrangú pédamutató a világ számára, a nemzetipolitika a szélsõségessé fajult „bottom line” szolgálatával éselméletével szemben álló korábbi törvények és rendeletekalkalmazását is lépésenként megszüntették. Ameggondolatlan veszélyek vállalása és követése már nem istûnt rossznak, inkább „hõsiességnek.” A törvények nevébenmár bírálni sem lehetett. Kanadának nem is volt nehézmindezt lemásolnia. A meg nem szûnt törvények ellenéresem. A kapzsiság társadalmilag is, egyénileg is a tökéletességútja lett itt is, és a harminc évvel ezelõtt az Államokbanmeghirdetett a „ kapzsiság jó” szólam a CBC egyik maimûsorának csatakiáltásává vált. A gazdasági összeomlásellenére. Tiltakozásról nem is sokat hallottunk sem amédiában, sem a politikusok részérõl. A politikusok azelvárások alapján szemet hunytak mindenre, nem akartákelveszteni a megszokott és könnyen jött pénzeket. Atársadalom részérõl sem volt tiltakozás. Õk is az elvártakszerint minden mellett és minden ellen egyformán hallgattak.A közelmúltban végzett kutatás adatai szerint az egyetemeküzleti karainak többjénél a diákok érdeklõdése társadalmiés erkölcsi kérdések iránt nagyobb volt, amikor az egyetemrekerültek, mint amikor befejezték tanulmányaikat. Jó tudnimégis, hogy legalább négy-öt év kellett nekik ahhoz, hogyelfeledkezzenek a jó példákról. A tanárok feladták, amint apéldából kiderül, a jóra való törekvés fontosságának tanítását.Vélhetõen a „bottom line” érdekében. A kutatások semvoltak sohasem olcsók. Ami most történt globálisan, azelenyészõ szám, akik merték gazdasági „erkölcsök

süketségével” vádolni a tõkéseket, vagy akik mertek„gazdasági terrorizmusról” is beszélni. A bírálatok azonbansehol sem kerültek közel a társadalmi tiltakozáskomolyságához, nagyságához és erejéhez. Az ilyen eseteknem sokszor jutottak a bírósági épületek csarnokába se. Márelõbb fölmentették õket, mielõtt tárgyalásra került volna asor. Hallottunk arról is, hogy egy volt híres pénzügyiintézmény vizsgáztatta tisztviselõit, hogy képesek-e hazudni,csalni ha kell, hogy minél több milliót csináljanakmunkaadóik részére. Beszélni azonban errõl nem illett. A jóízlést mindenki értékelte. Az összeomlás viszont most semmaradhatott el és amikor megjött, láthattuk a sorozatátazoknak a védelmi hirdetéseknek is, amelyek igyekeztekelterelni a figyelmet a bajokat okozók érdekeirõl.Kétségtelen, hogy más világ fejlõdött ki, ha a fejlõdés fogalmátszabad egyáltalán a leírtakhoz kapcsolni.

Ellenben, hálával tartozunk a jó Istennek azokért azemlékekért, amelyek képesek fénysugarat hozni alegsötétebb jelenbe is. Évtizedekkel ezelõtt, amikor a kicsiunokákat igyekeztünk magunkhoz szoktatni és egyesévelvagy csoportosan velünk voltak napokig az iskolás kor elõtt,késõbb nyaranta és hétvégeken, sok felejthetetlen élménybenvolt részünk. A következõ történet még az iskolás kortmegelõzõen történt. Vacsora után voltunk és az éppen akkorsoros unoka ült mellettem, figyelve a televízió mûsorát. ACBC mûsora idõsekrõl, betegekrõl szólt és természetesen ahalálról. Egy-egy jelenet megkapta a kicsi figyelmét, de nemengem kérdezett, hanem a nagymamához szaladt elmondanivagy kérdéseket tenni a látottakkal kapcsolatban. „Ama, tiis megöregedtek?” kérdezte. Az igenlõ választólmegnyugodva visszaült mellém. Az elõadás lépésrõl lépésrement a végsõ ismertetések felé, amelyek betegségrõl szóltak,majd a halál lehetõségénél fejezõdött be. A kis unoka kérdéseiis annak megfelelõen következtek. De miért nem hozzámintézte azokat, ma sem tudom. „Ama, ti is betegek lesztek?”Igen, volt a felelet. S jött az újabb kérdés: „Ama, ti ismeghaltok?” Kissé nyugtalanabbul, de jött a hõsies válasz,hogy elõbb-utóbb mindenki meghal. A gyermek erre aválaszra kis kacsójával nagyot ütött az asztalra és mindenmást kizárva kijelentette: „Akkor a házatok a mienk lesz.”A gazdagodás és a tulajdon kérdése ezzel meg is oldódottanélkül, hogy valakinek bajt okozhatott volna. Ártatlanul ésõszintén. A kettõ együtt mindig és minden kétség nélkülfelismerhetõ. Jó volt ennek is része lenni.

TTTTTorontoorontoorontoorontooronto, ON, M4E 3V5, ON, M4E 3V5, ON, M4E 3V5, ON, M4E 3V5, ON, M4E 3V5 752 W 752 W 752 W 752 W 752 Woodbine Aoodbine Aoodbine Aoodbine Aoodbine Aveveveveve

T T T T Teeeeel.: 647 889 1947l.: 647 889 1947l.: 647 889 1947l.: 647 889 1947l.: 647 889 1947$25 + postai költség$25 + postai költség$25 + postai költség$25 + postai költség$25 + postai költség

Megvásárolható:Megvásárolható:Megvásárolható:Megvásárolható:Megvásárolható: Panoráma Könyvesbolt Panoráma Könyvesbolt Panoráma Könyvesbolt Panoráma Könyvesbolt Panoráma Könyvesbolt

PPPPPAPPAPPAPPAPPAPP M. Z M. Z M. Z M. Z M. ZSUZSASUZSASUZSASUZSASUZSA: M: M: M: M: MEGTEGTEGTEGTEGTAAAAAGADGADGADGADGADVVVVVAAAAA

EEEEEGYGYGYGYGY SZERELEMSZERELEMSZERELEMSZERELEMSZERELEM IGAZIGAZIGAZIGAZIGAZ TÖRTÉNETETÖRTÉNETETÖRTÉNETETÖRTÉNETETÖRTÉNETE

(Folyt. a 24. oldalról)

PILINSZKY JÁNOS

A A A A A TENGERPTENGERPTENGERPTENGERPTENGERPARARARARARTRATRATRATRATRA

A tengerpartra kifekszik a tenger,a világ végén pihen a szerelmem,mint távoli nap vakít a szivem,

árnyéka vagyunk valamennyien.

Nyilvánvaló, akkor, hogy a mi homlokjelzõnk felfogható,mint egy lelkiismereti kijelzõ, amely a munka minõségénekmértéke. Miért is ne keletkezhetett volna egy új ilyen elem,éppen ebben a mi korunkban, amikor létfontosságúvá vált amindannyiunk javára végzendõ értékteremtés. Legyen színesa homloka mindenkinek a saját lelkiismerete objektivitásaútján, tehát érdeme szerint. Akinek pedig naturális marad,annak az élete lesz színes a hasznos értékteremtés révén. Ami kis statisztikusi beavatkozásunk a „homlokszín a munkatükre” lelkiismereti kijelzõ teremtésének katalizátora volt.Munkára fel, tehát kedves baseball sapkások! Aki a sapkátleteszi, más erkölcsösségekre is képessé válhat! Talán még achip-gyár munkásai is új munka után nézhetnek.



35

HHHHHIRDESSENIRDESSENIRDESSENIRDESSENIRDESSEN L L L L LAPUNKBAPUNKBAPUNKBAPUNKBAPUNKBANANANANAN!!!!!MMMMMÛVELÛVELÛVELÛVELÛVELTSÉGETSÉGETSÉGETSÉGETSÉGE G G G G GAZDAZDAZDAZDAZDAAAAAGODIKGODIKGODIKGODIKGODIK, H, H, H, H, HAAAAA A A A A A

MMMMMAAAAAGYGYGYGYGYARARARARAR D D D D DIASZPÓRAIASZPÓRAIASZPÓRAIASZPÓRAIASZPÓRA E E E E EGYETLENGYETLENGYETLENGYETLENGYETLEN

KKKKKÉTNYELÉTNYELÉTNYELÉTNYELÉTNYELVÛVÛVÛVÛVÛ, , , , , SSSSSZERZERZERZERZERVÁTIUSZVÁTIUSZVÁTIUSZVÁTIUSZVÁTIUSZ J J J J JENÕENÕENÕENÕENÕ-----DÍJJDÍJJDÍJJDÍJJDÍJJALALALALAL KKKKKITÜNTETETITÜNTETETITÜNTETETITÜNTETETITÜNTETETTTTTT K K K K KULULULULULTURÁLISTURÁLISTURÁLISTURÁLISTURÁLIS

LLLLLAPJÁTAPJÁTAPJÁTAPJÁTAPJÁT O O O O OLLLLLVVVVVASSAASSAASSAASSAASSA

PPPPPOSTOSTOSTOSTOSTALÁDÁNKBÓLALÁDÁNKBÓLALÁDÁNKBÓLALÁDÁNKBÓLALÁDÁNKBÓL

AAAAAZZZZZ Ö Ö Ö Ö ÖNNNNN É É É É ÉLETELETELETELETELETE ISISISISIS T T T T TÖRTÉNELEMÖRTÉNELEMÖRTÉNELEMÖRTÉNELEMÖRTÉNELEM!!!!!MMMMMESÉLJEESÉLJEESÉLJEESÉLJEESÉLJE E E E E ELLLLL U U U U UNOKÁINAKNOKÁINAKNOKÁINAKNOKÁINAKNOKÁINAK I I I I ISSSSS!!!!!

KKKKKÖNYVÉTÖNYVÉTÖNYVÉTÖNYVÉTÖNYVÉT M M M M MIIIII K K K K KIADJUKIADJUKIADJUKIADJUKIADJUK M M M M MAAAAAGYGYGYGYGYARARARARARULULULULUL, A, A, A, A, ANGOLNGOLNGOLNGOLNGOLULULULULUL

VVVVVAAAAAGYGYGYGYGY K K K K KÉTÉTÉTÉTÉT N N N N NYELYELYELYELYELVENVENVENVENVEN

KKKKKÉZIRAÉZIRAÉZIRAÉZIRAÉZIRATÁNTÁNTÁNTÁNTÁNAKAKAKAKAK F F F F FORDORDORDORDORDíTÁSÁTTÁSÁTTÁSÁTTÁSÁTTÁSÁT V V V V VÁLLALJUKÁLLALJUKÁLLALJUKÁLLALJUKÁLLALJUK

E-E-E-E-E-mailmailmailmailmail: : : : : [email protected]@[email protected]@hotmail.comrosacae@hotmail.comwwwwwwwwwwwwwww.kalejdoszk.kalejdoszk.kalejdoszk.kalejdoszk.kalejdoszkopopopopop.com.com.com.com.com

TTTTTeeeeel.: 416 491 4631l.: 416 491 4631l.: 416 491 4631l.: 416 491 4631l.: 416 491 4631

KKKKKALEJDALEJDALEJDALEJDALEJDOSCOPEOSCOPEOSCOPEOSCOPEOSCOPE P P P P PUBLISHINGUBLISHINGUBLISHINGUBLISHINGUBLISHING

Rózsa drága, jól tudod, minden írásunkról szólóvélekedés az életünket hosszabbítja meg... Éveim számátnézve, hát e “hosszabbítás” reám is férne!

Köszönöm a Versvirágvasárnap-ot méltatónmegtisztelõ soraidat. Annak tudatában különösen köszönöm,hogy lapodban, a kanadai magyarok szellemi éltetõ-lapjában,a Kalejdoszkóp-ban nemrég Magad jelentetted meg ezeket astrófákat... Az összmagyar gondolkodásért manapság alighalehetne többet tenni. Rég nem volt ehhez hasonlómegtiszteltetésben részem. Ráadásul: Kanadában eleddig seversem, se prózám nem jelent meg. Kézcsók érte!

(Utólag köszönöm meg esszékönyvem - Az idõ festettorcái - budapesti bemutatóján való jelenlétedet...

Öleléssel: Bágyoni Szabó István

“““““NINCSNINCSNINCSNINCSNINCS MÁSMÁSMÁSMÁSMÁS HAZAHAZAHAZAHAZAHAZA, , , , , CSAKCSAKCSAKCSAKCSAK AZAZAZAZAZ

ANYANYELVANYANYELVANYANYELVANYANYELVANYANYELV.”.”.”.”.”(M(M(M(M(MÁRAIÁRAIÁRAIÁRAIÁRAI S.) S.) S.) S.) S.)

PPPPPOLISHOLISHOLISHOLISHOLISH EU P EU P EU P EU P EU PRESIDENCYRESIDENCYRESIDENCYRESIDENCYRESIDENCY WILLWILLWILLWILLWILL SERSERSERSERSERVEVEVEVEVE

HHHHHUNGARIANUNGARIANUNGARIANUNGARIANUNGARIAN WINESWINESWINESWINESWINES

The wines presented during the Hun-garian Presidency’s term will be servedin the events of the upcoming PolishEU Presidency as well. But before thetwo countries’ foreign ministries signthe relevant agreement, the nobledrinks will be carefully selected oncemore, so that Hungarian wines match-ing Polish dishes best can be served inthe gala dinners.

Prima, Tokaji Aszú, Szamorodni andBull’s Blood received much apprecia-tion,” Helga Gál, the sommelier of theHungarian Presidency said, revealing

a few details to eu2011.hu about the result of the latest offi-cial selection. She added, there is no final list yet; the deci-sion will depend on how the specific Hungarian wines canbe matched to Polish cuisine. The Poles could first taste thecarefully selected beverages, as guests in the Hungarian Presi-dency’s events. This gave the idea that Poland could alsoserve these wines in its events, after taking over the Presi-dency in July. The latest evaluation of these beverages tookplace on 14 May in a cultural event, held near Warsaw, alsoattended by Jerzy Buzek, the Polish President of the Euro-pean Parliament. “The Polish Ambassador will receive usnext week, this is when we will discuss the schedule fur-ther,” Helga Gál explained, adding that the final agreementwill be concluded by the two countries’ foreign ministers.

Polish–Hungarian wine diplomacy is not a novelty inhistory. Polish nobility imported wines from Hungary datesback to as early as in the 16–17th centuries. The major sourceof Polish wine imports was the Tokaj Hegyalja wine region.According to historical records, in the 1700s, Hungarianwine was already transported to Poland in large quantities.The intensity of this commercial relationship is clearlyshown by the fact that the name of one of the most popularwines of Tokaj, Szamorodni, is of Polish origin. The Polishword „samorodny” means “as it was grown.” This refers tothe technique that during the production of this wine, the socalled asszú grapes that developed the “noble rot” (Botrytiscinerea) mold on bunches, are not separated but processedtogether with the rest of the grapes. The commercial rela-tionships and the friendship of the two countries were re-corded in several sayings, such as the one which is known inboth countries, “Pole and Hungarian, two good friends, jointfight and drinking are their ends”. (The saying in polish:„Polak, Wêgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”.)

Forrás: eu 2011.hu


36

A KA KA KA KA KALEIDALEIDALEIDALEIDALEID OSZKÓPOSZKÓPOSZKÓPOSZKÓPOSZKÓP I I I I IRRRRRODODODODODALMIALMIALMIALMIALMI K K K K KÁVÉZÓÁVÉZÓÁVÉZÓÁVÉZÓÁVÉZÓ

A KA KA KA KA KANANANANANADADADADADAIAIAIAIAI M M M M MAAAAAGYGYGYGYGYARARARARAR T T T T TEHETSÉGEKEHETSÉGEKEHETSÉGEKEHETSÉGEKEHETSÉGEK

BBBBBEMUTEMUTEMUTEMUTEMUTAAAAATKTKTKTKTKOZÁSÁTOZÁSÁTOZÁSÁTOZÁSÁTOZÁSÁT V V V V VÁRJÁRJÁRJÁRJÁRJAAAAA

JJJJJELENTKEZÉSELENTKEZÉSELENTKEZÉSELENTKEZÉSELENTKEZÉS: : : : : [email protected]@[email protected]@[email protected]: 416 491 4631lefonon: 416 491 4631lefonon: 416 491 4631lefonon: 416 491 4631lefonon: 416 491 4631

Kaleidoscope Heritage Club

the coffee millMMMMMAAAAAGYGYGYGYGYARARARARAR ÉSÉSÉSÉSÉS E E E E EURÓPURÓPURÓPURÓPURÓPAIAIAIAIAI É É É É ÉTELEKTELEKTELEKTELEKTELEK

A A A A A LEGFINOMABBLEGFINOMABBLEGFINOMABBLEGFINOMABBLEGFINOMABB BÉCSIBÉCSIBÉCSIBÉCSIBÉCSI SZELETSZELETSZELETSZELETSZELET,,,,, GULGULGULGULGULYÁSLEVESYÁSLEVESYÁSLEVESYÁSLEVESYÁSLEVES

BBBBBORJÚPORJÚPORJÚPORJÚPORJÚPAPRIKÁSAPRIKÁSAPRIKÁSAPRIKÁSAPRIKÁS GALGALGALGALGALUSKÁVUSKÁVUSKÁVUSKÁVUSKÁVALALALALAL

NNNNNAAAAAGYGYGYGYGY SALÁTSALÁTSALÁTSALÁTSALÁTAAAAA- - - - - ÉSÉSÉSÉSÉS SZENDSZENDSZENDSZENDSZENDVICSVÁLASZTÉKVICSVÁLASZTÉKVICSVÁLASZTÉKVICSVÁLASZTÉKVICSVÁLASZTÉK

LLLLLIKÕRENGEDÉLLIKÕRENGEDÉLLIKÕRENGEDÉLLIKÕRENGEDÉLLIKÕRENGEDÉLLYELYELYELYELYEL RENDELKEZÜNKRENDELKEZÜNKRENDELKEZÜNKRENDELKEZÜNKRENDELKEZÜNK

48. 48. 48. 48. 48. ÉVEÉVEÉVEÉVEÉVE ÁLLÁLLÁLLÁLLÁLLUNKUNKUNKUNKUNK VENDÉGEINKVENDÉGEINKVENDÉGEINKVENDÉGEINKVENDÉGEINK

RENDELKEZÉSÉRERENDELKEZÉSÉRERENDELKEZÉSÉRERENDELKEZÉSÉRERENDELKEZÉSÉRE!!!!!MMMMMINDENINDENINDENINDENINDEN NNNNNAPAPAPAPAP NYITNYITNYITNYITNYITVVVVVAAAAA

DDDDD. . . . . EEEEE. 10-. 10-. 10-. 10-. 10-TÕLTÕLTÕLTÕLTÕL ESTEESTEESTEESTEESTE 11- 11- 11- 11- 11-IGIGIGIGIG

PPPPPÉNTEKENÉNTEKENÉNTEKENÉNTEKENÉNTEKEN ÉSÉSÉSÉSÉS SZOMBSZOMBSZOMBSZOMBSZOMBAAAAATTTTTONONONONON ESTEESTEESTEESTEESTE 12- 12- 12- 12- 12-IGIGIGIGIG

99 Y99 Y99 Y99 Y99 YORKVILLEORKVILLEORKVILLEORKVILLEORKVILLE A A A A AVEVEVEVEVE., T., T., T., T., TORORORORORONTONTONTONTONTOOOOO, O, O, O, O, ONTNTNTNTNTARIOARIOARIOARIOARIO

416-920-2108416-920-2108416-920-2108416-920-2108416-920-2108ÉÉÉÉÉLÕZENELÕZENELÕZENELÕZENELÕZENE PÉNTEKPÉNTEKPÉNTEKPÉNTEKPÉNTEK, , , , , SZOMBSZOMBSZOMBSZOMBSZOMBAAAAATTTTT

ÉSÉSÉSÉSÉS VVVVVASÁRNASÁRNASÁRNASÁRNASÁRNAPAPAPAPAP ESTEESTEESTEESTEESTE

OOOOORMARMARMARMARMAYYYYY G G G G GABRIELLAABRIELLAABRIELLAABRIELLAABRIELLA

AAAAAZZZZZ É É É É ÉRTÕLRTÕLRTÕLRTÕLRTÕL AZAZAZAZAZ Ó Ó Ó Ó ÓCEÁNIGCEÁNIGCEÁNIGCEÁNIGCEÁNIG

A könyv egy ErdélybenA könyv egy ErdélybenA könyv egy ErdélybenA könyv egy ErdélybenA könyv egy Erdélybenszületett fiatal-született fiatal-született fiatal-született fiatal-született fiatal-asszonyról szól,asszonyról szól,asszonyról szól,asszonyról szól,asszonyról szól,

aki mint önkéntesaki mint önkéntesaki mint önkéntesaki mint önkéntesaki mint önkéntesápolónõ végigéli aápolónõ végigéli aápolónõ végigéli aápolónõ végigéli aápolónõ végigéli a

II. világháborúII. világháborúII. világháborúII. világháborúII. világháborúviszontagságait .viszontagságait .viszontagságait .viszontagságait .viszontagságait .

5 C5 C5 C5 C5 Concorde Pl. Suite #3301, Toncorde Pl. Suite #3301, Toncorde Pl. Suite #3301, Toncorde Pl. Suite #3301, Toncorde Pl. Suite #3301, Torontoorontoorontoorontooronto, ON, ON, ON, ON, ONM3C 3M8 CanadaM3C 3M8 CanadaM3C 3M8 CanadaM3C 3M8 CanadaM3C 3M8 Canada

Postaköltséggel CA$15.00Postaköltséggel CA$15.00Postaköltséggel CA$15.00Postaköltséggel CA$15.00Postaköltséggel CA$15.00 Postaköltség nélkül CA$12.00 Postaköltség nélkül CA$12.00 Postaköltség nélkül CA$12.00 Postaköltség nélkül CA$12.00 Postaköltség nélkül CA$12.00

TTTTTÁMOÁMOÁMOÁMOÁMOGASSAGASSAGASSAGASSAGASSA A M A M A M A M A MAAAAAGYGYGYGYGYARARARARAR M M M M MÛVÉSZETETÛVÉSZETETÛVÉSZETETÛVÉSZETETÛVÉSZETET!!!!!

A Szervátiusz Alapítványt SzervátiuszA Szervátiusz Alapítványt SzervátiuszA Szervátiusz Alapítványt SzervátiuszA Szervátiusz Alapítványt SzervátiuszA Szervátiusz Alapítványt SzervátiuszTibor szobrászmûvész alapítottaTibor szobrászmûvész alapítottaTibor szobrászmûvész alapítottaTibor szobrászmûvész alapítottaTibor szobrászmûvész alapította

édesapja, Szervátiusz Jenõ születésénekédesapja, Szervátiusz Jenõ születésénekédesapja, Szervátiusz Jenõ születésénekédesapja, Szervátiusz Jenõ születésénekédesapja, Szervátiusz Jenõ születésének100. évfordulójára.100. évfordulójára.100. évfordulójára.100. évfordulójára.100. évfordulójára.

Egyúttal létrehozta a Szervátiusz JenõEgyúttal létrehozta a Szervátiusz JenõEgyúttal létrehozta a Szervátiusz JenõEgyúttal létrehozta a Szervátiusz JenõEgyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenõdíjat, azzal a céllal, hogy ráirányítsa adíjat, azzal a céllal, hogy ráirányítsa adíjat, azzal a céllal, hogy ráirányítsa adíjat, azzal a céllal, hogy ráirányítsa adíjat, azzal a céllal, hogy ráirányítsa a

figyelmet a Kárpát-medencében születõfigyelmet a Kárpát-medencében születõfigyelmet a Kárpát-medencében születõfigyelmet a Kárpát-medencében születõfigyelmet a Kárpát-medencében születõmagyar mûvészetre.magyar mûvészetre.magyar mûvészetre.magyar mûvészetre.magyar mûvészetre.

A díjat a kuratórium évente adja át olyanA díjat a kuratórium évente adja át olyanA díjat a kuratórium évente adja át olyanA díjat a kuratórium évente adja át olyanA díjat a kuratórium évente adja át olyanképzõmûvészeknek, akik a nemzetiképzõmûvészeknek, akik a nemzetiképzõmûvészeknek, akik a nemzetiképzõmûvészeknek, akik a nemzetiképzõmûvészeknek, akik a nemzetikultúra gyökereit felmutató, magaskultúra gyökereit felmutató, magaskultúra gyökereit felmutató, magaskultúra gyökereit felmutató, magaskultúra gyökereit felmutató, magas

színvonalú mûvészetet hoznak létre.színvonalú mûvészetet hoznak létre.színvonalú mûvészetet hoznak létre.színvonalú mûvészetet hoznak létre.színvonalú mûvészetet hoznak létre.A formakultúra ugyanis - a nyelv mellettA formakultúra ugyanis - a nyelv mellettA formakultúra ugyanis - a nyelv mellettA formakultúra ugyanis - a nyelv mellettA formakultúra ugyanis - a nyelv mellett- a legfontosabb identitás -megtartó erõ- a legfontosabb identitás -megtartó erõ- a legfontosabb identitás -megtartó erõ- a legfontosabb identitás -megtartó erõ- a legfontosabb identitás -megtartó erõ

egy nemzet életében: megmaradásukegy nemzet életében: megmaradásukegy nemzet életében: megmaradásukegy nemzet életében: megmaradásukegy nemzet életében: megmaradásukzáloga.záloga.záloga.záloga.záloga.

Két éve, felváltva mûvészettörténész,Két éve, felváltva mûvészettörténész,Két éve, felváltva mûvészettörténész,Két éve, felváltva mûvészettörténész,Két éve, felváltva mûvészettörténész,illetve újságíró is kap alternatívilletve újságíró is kap alternatívilletve újságíró is kap alternatívilletve újságíró is kap alternatívilletve újságíró is kap alternatív

Szervátiusz Jenõ díjat.Szervátiusz Jenõ díjat.Szervátiusz Jenõ díjat.Szervátiusz Jenõ díjat.Szervátiusz Jenõ díjat.

Számlaszám: HU02 10300002-20609254-Számlaszám: HU02 10300002-20609254-Számlaszám: HU02 10300002-20609254-Számlaszám: HU02 10300002-20609254-Számlaszám: HU02 10300002-20609254-0000328500003285000032850000328500003285

Szervátiusz Tiborné kuratóriumi elnökSzervátiusz Tiborné kuratóriumi elnökSzervátiusz Tiborné kuratóriumi elnökSzervátiusz Tiborné kuratóriumi elnökSzervátiusz Tiborné kuratóriumi elnökTTTTTeeeeel.: 06/20-338-9278l.: 06/20-338-9278l.: 06/20-338-9278l.: 06/20-338-9278l.: 06/20-338-9278

e-mail: [email protected]: [email protected]: [email protected]: [email protected]: [email protected]

Magda MihályMagda MihályMagda MihályMagda MihályMagda MihályBBBBBooth L - 233ooth L - 233ooth L - 233ooth L - 233ooth L - 233

http:/http:/http:/http:/http://szentg/szentg/szentg/szentg/szentgyyyyyorgorgorgorgorgybaranta.eybaranta.eybaranta.eybaranta.eybaranta.extra.huxtra.huxtra.huxtra.huxtra.hu

MMMMMEGJELENTEGJELENTEGJELENTEGJELENTEGJELENT

DDDDDANCSANCSANCSANCSANCS R R R R RÓZSAÓZSAÓZSAÓZSAÓZSA

VVVVVADDISZNÓKADDISZNÓKADDISZNÓKADDISZNÓKADDISZNÓK T T T T TÖRÖRÖRÖRÖRTÉKTÉKTÉKTÉKTÉK AAAAA T T T T TÖRÖKBÚZÁTÖRÖKBÚZÁTÖRÖKBÚZÁTÖRÖKBÚZÁTÖRÖKBÚZÁT

CCCCC. K. K. K. K. KÖNYVEÖNYVEÖNYVEÖNYVEÖNYVE M M M M MÁSODIKÁSODIKÁSODIKÁSODIKÁSODIK, B, B, B, B, BÕVÍTETÕVÍTETÕVÍTETÕVÍTETÕVÍTETTTTTT K K K K KIADÁSAIADÁSAIADÁSAIADÁSAIADÁSA

A KA KA KA KA KAIRAIRAIRAIRAIROSZOSZOSZOSZOSZ K K K K KIADÓIADÓIADÓIADÓIADÓ G G G G GONDONDONDONDONDOZÁSÁBOZÁSÁBOZÁSÁBOZÁSÁBOZÁSÁBANANANANAN

Megvásárolható a szerzõnélMegvásárolható a szerzõnélMegvásárolható a szerzõnélMegvásárolható a szerzõnélMegvásárolható a szerzõnélTTTTTeeeeel.: 416 491 4631l.: 416 491 4631l.: 416 491 4631l.: 416 491 4631l.: 416 491 4631

Email: [email protected]: [email protected]: [email protected]: [email protected]: [email protected]írkötésû: $20 + postai költségPapírkötésû: $20 + postai költségPapírkötésû: $20 + postai költségPapírkötésû: $20 + postai költségPapírkötésû: $20 + postai költség

KKKKKeméneméneméneméneménykötésû új kiadás:ykötésû új kiadás:ykötésû új kiadás:ykötésû új kiadás:ykötésû új kiadás:$30 + postai költség$30 + postai költség$30 + postai költség$30 + postai költség$30 + postai költség

IIIIIDÉNDÉNDÉNDÉNDÉN 1111111111 ÉVESÉVESÉVESÉVESÉVES AAAAA HUV HUV HUV HUV HUVAAAAAC!C!C!C!C!KKKKKANANANANANADADADADADAIAIAIAIAI M M M M MAAAAAGYGYGYGYGYARARARARAR K K K K KÉPZÕMÛVÉSZEKÉPZÕMÛVÉSZEKÉPZÕMÛVÉSZEKÉPZÕMÛVÉSZEKÉPZÕMÛVÉSZEK E E E E EGYESÜLETEGYESÜLETEGYESÜLETEGYESÜLETEGYESÜLETE

H H H H HUNGARIANUNGARIANUNGARIANUNGARIANUNGARIAN V V V V VISUISUISUISUISUALALALALAL A A A A ARRRRRTISTSTISTSTISTSTISTSTISTS OFOFOFOFOF C C C C CANANANANANADADADADADAAAAA

TTTTTÁMOÁMOÁMOÁMOÁMOGASSÁKGASSÁKGASSÁKGASSÁKGASSÁK

M M M M MÛVÉSZEINKETÛVÉSZEINKETÛVÉSZEINKETÛVÉSZEINKETÛVÉSZEINKET!!!!!

KKKKKIÁLLÍTÁSAINKIÁLLÍTÁSAINKIÁLLÍTÁSAINKIÁLLÍTÁSAINKIÁLLÍTÁSAINKONONONONON

AAAAAZZZZZ A A A A ALKLKLKLKLKOOOOOTÁSOKTÁSOKTÁSOKTÁSOKTÁSOK

MMMMMEGVÁSÁREGVÁSÁREGVÁSÁREGVÁSÁREGVÁSÁROLHAOLHAOLHAOLHAOLHATÓKTÓKTÓKTÓKTÓK

NNNNNEGYVENEGYVENEGYVENEGYVENEGYVEN M M M M MAAAAAGYGYGYGYGYARARARARAR

SSSSSZÁRMAZÁSÚZÁRMAZÁSÚZÁRMAZÁSÚZÁRMAZÁSÚZÁRMAZÁSÚ

KKKKKÉPZÕMÛVÉSZÉPZÕMÛVÉSZÉPZÕMÛVÉSZÉPZÕMÛVÉSZÉPZÕMÛVÉSZ

AAAAALKLKLKLKLKOOOOOTÁSAITÁSAITÁSAITÁSAITÁSAI

wwwwwwwwwwwwwww.huvac.ca.huvac.ca.huvac.ca.huvac.ca.huvac.ca

BBBBBÕVEBBÕVEBBÕVEBBÕVEBBÕVEBB FELFELFELFELFELVILÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁSVILÁGOSÍTÁS: H: H: H: H: HORORORORORTHYTHYTHYTHYTHY N N N N NÁNDÁNDÁNDÁNDÁNDOROROROROR ELNÖKELNÖKELNÖKELNÖKELNÖK: 416-485-1027: 416-485-1027: 416-485-1027: 416-485-1027: 416-485-1027MMMMMAJTHÉNYIAJTHÉNYIAJTHÉNYIAJTHÉNYIAJTHÉNYI B B B B BARBARBARBARBARBARAARAARAARAARA TITKÁRTITKÁRTITKÁRTITKÁRTITKÁR: 416—281-8714: 416—281-8714: 416—281-8714: 416—281-8714: 416—281-8714

e-mail: [email protected]; e-mail: [email protected]; e-mail: [email protected]; e-mail: [email protected]; e-mail: [email protected];

TTTTTEKINTHETÕKEKINTHETÕKEKINTHETÕKEKINTHETÕKEKINTHETÕK M M M M MEGEGEGEGEG A A A A AZZZZZ É É É É ÉVENTEVENTEVENTEVENTEVENTE R R R R RENDEZETENDEZETENDEZETENDEZETENDEZETTTTTT S S S S SZÁMOSZÁMOSZÁMOSZÁMOSZÁMOS K K K K KIÁLLÍTÁSONIÁLLÍTÁSONIÁLLÍTÁSONIÁLLÍTÁSONIÁLLÍTÁSON

Lowy Katalinfestménye

MEDICAL LASER CLINIC

Szépüljön Velünk!

LÉZER KLINIKA

MMMMMINDENINDENINDENINDENINDEN K K K K KEZELÉSTEZELÉSTEZELÉSTEZELÉSTEZELÉST, K, K, K, K, KOZMETIKAIOZMETIKAIOZMETIKAIOZMETIKAIOZMETIKAI B B B B BEAEAEAEAEAVVVVVAAAAATKTKTKTKTKOZÁSTOZÁSTOZÁSTOZÁSTOZÁST

DDDDDRRRRR. D. D. D. D. DUNCAUNCAUNCAUNCAUNCA M. Z M. Z M. Z M. Z M. ZOLOLOLOLOLTÁNTÁNTÁNTÁNTÁN V V V V VÉGEZÉGEZÉGEZÉGEZÉGEZ V V V V VAAAAAGYGYGYGYGY A A A A AZZZZZ Õ F Õ F Õ F Õ F Õ FELÜGYELETEELÜGYELETEELÜGYELETEELÜGYELETEELÜGYELETE

AAAAALALALALALATTTTTTTTTT V V V V VÉGEZÜNKÉGEZÜNKÉGEZÜNKÉGEZÜNKÉGEZÜNK

NNNNNYITYITYITYITYITVVVVVAAAAATTTTTARARARARARTÁSTÁSTÁSTÁSTÁS - P - P - P - P - PRRRRROOOOOGRAMGRAMGRAMGRAMGRAM

EEEEELSÕLSÕLSÕLSÕLSÕ V V V V VIZSGÁLAIZSGÁLAIZSGÁLAIZSGÁLAIZSGÁLATTTTT I I I I INGYENESNGYENESNGYENESNGYENESNGYENES, S, S, S, S, SZEMÉLZEMÉLZEMÉLZEMÉLZEMÉLYREYREYREYREYRE S S S S SZÓLÓZÓLÓZÓLÓZÓLÓZÓLÓ;;;;;KKKKKOMPLETOMPLETOMPLETOMPLETOMPLETTTTTT K K K K KEZELÉSEZELÉSEZELÉSEZELÉSEZELÉS E E E E ESETÉNSETÉNSETÉNSETÉNSETÉN E E E E ELSÕLSÕLSÕLSÕLSÕ K K K K KEZELÉSREEZELÉSREEZELÉSREEZELÉSREEZELÉSRE 50%- 50%- 50%- 50%- 50%-OSOSOSOSOS K K K K KEDEDEDEDEDVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNY

31 D31 D31 D31 D31 Disera Drisera Drisera Drisera Drisera Dr, Suite 200, Thornhil, Suite 200, Thornhil, Suite 200, Thornhil, Suite 200, Thornhil, Suite 200, Thornhill, ON, L4J 0A7l, ON, L4J 0A7l, ON, L4J 0A7l, ON, L4J 0A7l, ON, L4J 0A7; ; ; ; ; TTTTTeeeeel.: (905) 731 8800; Ingl.: (905) 731 8800; Ingl.: (905) 731 8800; Ingl.: (905) 731 8800; Ingl.: (905) 731 8800; Ingyyyyyenes Parkenes Parkenes Parkenes Parkenes Parkolásolásolásolásolás wwwwwwwwwwwwwww.medical.medical.medical.medical.medicallaserlaserlaserlaserlaser.ca.ca.ca.ca.ca

DR. DUNCA M. ZOLTÁN♦♦♦♦♦ UUUUUNWNWNWNWNWANTEDANTEDANTEDANTEDANTED P P P P PERMANENTERMANENTERMANENTERMANENTERMANENT L L L L LAZERAZERAZERAZERAZER H H H H HAIRAIRAIRAIRAIR R R R R REMOEMOEMOEMOEMOVVVVVALALALALAL

♦♦♦♦♦ ΑΑΑΑΑCNECNECNECNECNE T T T T TREAREAREAREAREATMENTTMENTTMENTTMENTTMENT, S, S, S, S, SKINKINKINKINKIN R R R R REJUVENEJUVENEJUVENEJUVENEJUVENAAAAATIONTIONTIONTIONTION

♦♦♦♦♦ MMMMMICRICRICRICRICRODERMABRASIONODERMABRASIONODERMABRASIONODERMABRASIONODERMABRASION

♦♦♦♦♦ VVVVVASCULARASCULARASCULARASCULARASCULAR ANDANDANDANDAND P P P P PIGMENTEDIGMENTEDIGMENTEDIGMENTEDIGMENTED L L L L LESIONSESIONSESIONSESIONSESIONS ( ( ( ( (AAAAAGEGEGEGEGE/////SUNSUNSUNSUNSUN SPOSPOSPOSPOSPOTSTSTSTSTS)))))♦♦♦♦♦ AAAAALPLPLPLPLPHAHAHAHAHA-B-B-B-B-BETETETETETAAAAA P P P P PEELINGEELINGEELINGEELINGEELING (S (S (S (S (SWISSWISSWISSWISSWISS M M M M MEDEDEDEDED.).).).).)♦♦♦♦♦ FFFFFAAAAACIALCIALCIALCIALCIAL L L L L LIFTINGIFTINGIFTINGIFTINGIFTING, S, S, S, S, SKINKINKINKINKIN T T T T TIGHTENINGIGHTENINGIGHTENINGIGHTENINGIGHTENING

♦♦♦♦♦ RRRRROSAOSAOSAOSAOSACEACEACEACEACEA, V, V, V, V, VEINSEINSEINSEINSEINS, S, S, S, S, SCARSCARSCARSCARSCARS, S, S, S, S, STRETCHTRETCHTRETCHTRETCHTRETCH M M M M MARKSARKSARKSARKSARKS

♦♦♦♦♦ BBBBBOOOOOTTTTTOOOOOXXXXX - $8/ - $8/ - $8/ - $8/ - $8/ EGYEGYEGYEGYEGYSÉGSÉGSÉGSÉGSÉG: 33% : 33% : 33% : 33% : 33% KEDKEDKEDKEDKEDVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNY

♦♦♦♦♦ RRRRRÁNCFELÁNCFELÁNCFELÁNCFELÁNCFELTÖLTÖLTÖLTÖLTÖLTÕTÕTÕTÕTÕ I I I I INJEKNJEKNJEKNJEKNJEKCIÓCIÓCIÓCIÓCIÓ: 2-: 2-: 2-: 2-: 2-TTTTT FIZETFIZETFIZETFIZETFIZET, 3-, 3-, 3-, 3-, 3-AAAAATTTTT KAPKAPKAPKAPKAP

♦♦♦♦♦ HHHHHOMEOPOMEOPOMEOPOMEOPOMEOPAAAAATHYTHYTHYTHYTHY

♦♦♦♦♦ HHHHHERBERBERBERBERBALALALALALMMMMMEDICINEEDICINEEDICINEEDICINEEDICINE

♦♦♦♦♦ AAAAACUPUNCTURECUPUNCTURECUPUNCTURECUPUNCTURECUPUNCTURE

♦♦♦♦♦ MMMMMASSAASSAASSAASSAASSAGEGEGEGEGE T T T T THERAPYHERAPYHERAPYHERAPYHERAPY

MMMMMINDENINDENINDENINDENINDEN LÉZERKEZELÉSILÉZERKEZELÉSILÉZERKEZELÉSILÉZERKEZELÉSILÉZERKEZELÉSI CSOMACSOMACSOMACSOMACSOMAGGGGG

ELSÕELSÕELSÕELSÕELSÕ KEZELÉSÉREKEZELÉSÉREKEZELÉSÉREKEZELÉSÉREKEZELÉSÉRE 50% 50% 50% 50% 50% EDEDEDEDEDVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNYVEZMÉNY

BBBBBIZTIZTIZTIZTIZTOSÍTÓOSÍTÓOSÍTÓOSÍTÓOSÍTÓ ÁLÁLÁLÁLÁLTTTTTALALALALAL F F F F FEDEZETEDEZETEDEZETEDEZETEDEZETTTTTT Ú Ú Ú Ú ÚJJJJJ SZOLGÁLSZOLGÁLSZOLGÁLSZOLGÁLSZOLGÁLTTTTTAAAAATÁSOKTÁSOKTÁSOKTÁSOKTÁSOK

AAAAAKUPUNKTÚRAKUPUNKTÚRAKUPUNKTÚRAKUPUNKTÚRAKUPUNKTÚRA, M, M, M, M, MASSZÁZSASSZÁZSASSZÁZSASSZÁZSASSZÁZS ( RMT ( RMT ( RMT ( RMT ( RMT), R), R), R), R), REIKIEIKIEIKIEIKIEIKI,,,,,RRRRREFLEXEFLEXEFLEXEFLEXEFLEXOLÓGIAOLÓGIAOLÓGIAOLÓGIAOLÓGIA, T, T, T, T, TUNUNUNUNUNAAAAA ÉSÉSÉSÉSÉS Q Q Q Q QUIGONGUIGONGUIGONGUIGONGUIGONG KEZELÉSEKKEZELÉSEKKEZELÉSEKKEZELÉSEKKEZELÉSEK!!!!!

FFFFFairvieairvieairvieairvieairview Malw Malw Malw Malw Malllllltel.: 416.491.1115 - 1800 Sheppard Ave. E., TTTTToronto ONoronto ONoronto ONoronto ONoronto ON M2J 5A7fax.: 416.491.1146

The Shoppes oThe Shoppes oThe Shoppes oThe Shoppes oThe Shoppes of the Tf the Tf the Tf the Tf the Tooooowne Squarewne Squarewne Squarewne Squarewne Squaretel.: 905.338.3900; Unit 3, 210 Lakeshore R. E., OakvilOakvilOakvilOakvilOakville ON le ON le ON le ON le ON L6J 1H8fax.: 905.338.8054

Square One MalSquare One MalSquare One MalSquare One MalSquare One Malllllltel.: 905.896.4030; 100 City Centre Dr., Mississauga ONMississauga ONMississauga ONMississauga ONMississauga ON L5B 2C9fax.: 905.896.4031

HHHHHililililillcrest Mallcrest Mallcrest Mallcrest Mallcrest Malllllltel.: 905.883.1144; 9350 Yonge St. Richmond H Richmond H Richmond H Richmond H Richmond Hililililill ONl ONl ONl ONl ON L4C 5G2fax.: 905.883.1148

HHHHHÉTFÕTÕLÉTFÕTÕLÉTFÕTÕLÉTFÕTÕLÉTFÕTÕL-S-S-S-S-SZERDÁIGZERDÁIGZERDÁIGZERDÁIGZERDÁIG: 9 -17; C: 9 -17; C: 9 -17; C: 9 -17; C: 9 -17; CSÜTÖRSÜTÖRSÜTÖRSÜTÖRSÜTÖRTÖKTÖKTÖKTÖKTÖK: 10 -20;: 10 -20;: 10 -20;: 10 -20;: 10 -20;PPPPPÉNTEKÉNTEKÉNTEKÉNTEKÉNTEK: 9 -18; S: 9 -18; S: 9 -18; S: 9 -18; S: 9 -18; SZOMBZOMBZOMBZOMBZOMBAAAAATTTTT: 9 - 14: 9 - 14: 9 - 14: 9 - 14: 9 - 14VVVVVasárnap: csak easárnap: csak easárnap: csak easárnap: csak easárnap: csak elõzetes idõponteglõzetes idõponteglõzetes idõponteglõzetes idõponteglõzetes idõpontegyyyyyeztetésseeztetésseeztetésseeztetésseeztetésselllll

New!! Homeopathy-Herbal Medicine

ANTICELULITE & BODYCONTOURING (ÚJ LÉZERES KEZELÉSI MÓDSZER)

Become more beautiful!A változás szépsége:A változás szépsége:A változás szépsége:A változás szépsége:A változás szépsége:

LégLégLégLégLégy szebby szebby szebby szebby szebb, ug, ug, ug, ug, ugyanakkyanakkyanakkyanakkyanakkor légor légor légor légor légy Ty Ty Ty Ty Temagad!emagad!emagad!emagad!emagad!

A HA HA HA HA HOMEOPOMEOPOMEOPOMEOPOMEOPAAAAATIÁTTIÁTTIÁTTIÁTTIÁT AAAAA L L L L LEGTÖBBEGTÖBBEGTÖBBEGTÖBBEGTÖBB

BBBBBIZTIZTIZTIZTIZTOSÍTÓOSÍTÓOSÍTÓOSÍTÓOSÍTÓ F F F F FEDEZIEDEZIEDEZIEDEZIEDEZI

A uniquelA uniquelA uniquelA uniquelA uniquely iry iry iry iry irrrrrresistibesistibesistibesistibesistibleleleleleoptical shoppe, woptical shoppe, woptical shoppe, woptical shoppe, woptical shoppe, whichichichichich willh willh willh willh will

fffffacilitate the latest inacilitate the latest inacilitate the latest inacilitate the latest inacilitate the latest infffffashionabashionabashionabashionabashionable eyle eyle eyle eyle eyewewewewewear andear andear andear andear andalso pralso pralso pralso pralso prooooovide impeccabvide impeccabvide impeccabvide impeccabvide impeccablelelelele

functionality withfunctionality withfunctionality withfunctionality withfunctionality withmaximum comfmaximum comfmaximum comfmaximum comfmaximum comfororororort.t.t.t.t.

Collections likCollections likCollections likCollections likCollections like: Te: Te: Te: Te: Theoheoheoheoheo, Beausoleil,, Beausoleil,, Beausoleil,, Beausoleil,, Beausoleil,Gold & wGold & wGold & wGold & wGold & wood, Lindberood, Lindberood, Lindberood, Lindberood, Lindberggggg, F, F, F, F, Face a Face a Face a Face a Face a Face,ace,ace,ace,ace,

IC! BerIC! BerIC! BerIC! BerIC! Berlin, Maui Jim and morlin, Maui Jim and morlin, Maui Jim and morlin, Maui Jim and morlin, Maui Jim and moreeeee

delta optical

Kalejdoszkóp 9. évf. 3. sz. (2011. május-június)epa.oszk.hu/01600/01658/00033/pdf/EPA01658_Kaleidoszkop_May-June_2011.pdfMAGYAR-ANGOL KULTURÁLIS FOLYÓIRAT 2011. 5 - 6. 2011.

Documents