ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 lechNer iloNa Újszerű kifejezések a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban (kérdőíves kutatás) 1. Bevezető A nyelv dinamikus voltából adódóan minden korban jelennek meg újszerű lexémák, frazémák a különböző nyelvekben. nem kerüli el ez a fejlődési tenden- cia a magyar nyelvet, valamint annak egyik nyelvváltozatát, a kárpátalján beszélt magyar nyelvet sem. de mit nevezhetünk újszerű kifejezésnek, vagy idegen szó- val élve neologizmusnak? meddig újszerű az újszerű kifejezés? egyáltalán szük- ség van-e ezekre a nyelvi jelenségekre, és ha igen, miért? ekezdeti kérdések meg- válaszolása, valamint a fogalmak definiálása céljából a tanulmány első részében tekintsük át a téma elméleti hátterét a szakirodalomban. A második részben egy a témához kapcsolódó kutatás eredményeit foglaljuk össze. A neologizmusok szemantikai struktúrája és elterjedtségük mértékének fel- tárása céljából végeztünk nem reprezentatív kérdőíves kutatást kárpátaljai magyar fiatalok körében. 1.1. A neologizmus meghatározása minya (2003, 13) szerint a neologizmus kifejezés definiálása igencsak proble- matikus, hiszen „sokféle nyelvi tényre vonatkoztatva használjuk a neologizmus elnevezést, s ezeket a nyelvi jelenségeket nehéz egyetlen, valamennyit felölelő meghatározásba belesűríteni”. definiálásakor többnyire az ilyen nyelvi jelensé- gek újszerűségét, valamint létrejöttének okait emelik ki. ennek kapcsán zsemlyei (1996) megjegyzi, hogy a neologizmusok keletkezésének hátterében egyrészt a költői leleményesség, másrészt pedig a társadalmi, politikai, tudományos életben bekövetkezett változások állnak. szathmári (2004) a fenti definícióból kiemeli azt, hogy a nyelvnek lépést kell tartani a társadalmi életben bekövetkezett külön- böző változásokkal, hiszen az újonnan megjelenő dolgokat a társadalomban meg kell nevezni. ebből a célból veszünk át idegen szavakat más nyelvekből, vagy alkotunk új szavakat nyelven belül, melyek vagy meggyökereznek nyelvünkben, vagy egy idő után eltűnnek. A neologizmusok nyelvben való megőrzése függ a társadalom tagjainak attitűdjétől, az újszerű kifejezések felé tanúsított viszonyu- lástól. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy egy kifejezés létjogosultságot vív-e ki magának, vagy rövid időn belül feledésbe merül, folyamatos, többször megis- mételt vizsgálatokra van szükség. A neologizmusok megjelenését illetően tehát egyrészről fontos a keletkezé- sük célja, másrészről viszont szólnunk kell keletkezésük módjáról is. A követke- zőkben a neologizmusok szemantikai szerkezete mögött rejlő kognitív folyama- tokat tekintjük át röviden.
15
Embed
Újszerű kifejezések a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban · ség van-e ezekre a nyelvi jelenségekre, és ha igen, miért? e kezdeti kérdések meg-válaszolása, valamint
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
262
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2
lechNer iloNa
Újszerű kifejezések a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban (kérdőíves kutatás)
1. Bevezető
A nyelv dinamikus voltából adódóan minden korban jelennek meg újszerűlexémák,frazémákakülönbözőnyelvekben.nemkerülielezafejlődésitenden-ciaamagyarnyelvet,valamintannakegyiknyelvváltozatát,akárpátaljánbeszéltmagyarnyelvetsem.demitnevezhetünkújszerűkifejezésnek,vagyidegenszó-valélveneologizmusnak?meddigújszerűazújszerűkifejezés?egyáltalánszük-ségvan-eezekreanyelvijelenségekre,éshaigen,miért?ekezdetikérdésekmeg-válaszolása,valamintafogalmakdefiniálásacéljábólatanulmányelsőrészébentekintsükátatémaelméletihátterétaszakirodalomban.
1.1. A neologizmus meghatározásaminya (2003, 13) szerint a neologizmus kifejezés definiálása igencsak proble-matikus,hiszen„sokfélenyelvi tényrevonatkoztatvahasználjukaneologizmuselnevezést, s ezeketanyelvi jelenségeketnehézegyetlen,valamennyit felölelőmeghatározásbabelesűríteni”.definiálásakor többnyireaz ilyennyelvi jelensé-gekújszerűségét,valamintlétrejötténekokaitemelikki.ennekkapcsánzsemlyei(1996)megjegyzi,hogyaneologizmusokkeletkezésénekhátterébenegyrésztaköltőileleményesség,másrésztpedigatársadalmi,politikai,tudományoséletbenbekövetkezett változások állnak. szathmári (2004) a fenti definícióból kiemeliazt,hogyanyelvneklépéstkelltartaniatársadalmiéletbenbekövetkezettkülön-bözőváltozásokkal,hiszenazújonnanmegjelenődolgokatatársadalombanmegkellnevezni.ebbőlacélbólveszünkát idegenszavakatmásnyelvekből,vagyalkotunkújszavakatnyelvenbelül,melyekvagymeggyökerezneknyelvünkben,vagyegyidőutáneltűnnek.Aneologizmusoknyelvbenvalómegőrzésefüggatársadalomtagjainakattitűdjétől,azújszerűkifejezésekfelétanúsítottviszonyu-lástól.Ahhoz,hogymegállapíthassuk,hogyegykifejezéslétjogosultságotvív-ekimagának,vagyrövididőnbelülfeledésbemerül,folyamatos,többszörmegis-mételtvizsgálatokravanszükség.
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 263
1.2. A nyelvi kreativitás mint a fejlődés mozgatórugójanyelvvelfoglalkozószakemberekkörébenszokásmondani,hogyabeszélőkkre-ativitásahatártalan.mitistakarezakifejezés?nyelvikreativitásalattkövecses(2010)aztanyelvitevékenységetérti,melysoránúj,nemkonvencionálisfogal-mimetaforákatés/vagyazoknyelvimanifesztációitalkotjukmegéshasználjuk.ennekmegfelelőenakreativitásalapulhatametafora forrás-, illetveacéltarto-mányáraegyaránt,de indukálhatjaa folyamatotakontextus is,melybenazúj-szerűfogalmimetafora,vagyaráépülőmetaforikusnyelvikifejezéslétrejött.Akontextusszóalattjelenesetbentöbbtényezőtértünk,melyekközülmindegyikkülön-külön,vagyazokegyüttesenislehetnekakreativitásforrásai.jelenthetiakontextustehát:
Akontextusbelikülönbségekvalójábanafogalmimetaforákvariálódásánaklegfőbboka.különbözőkontextusbelihatásokvezethetnektehátújszerűfogalmimetaforák,metonímiák alkotásához, valamint indukálhatják a fogalmi integrá-ciót is.gyakrannemkönnyűmeghúzni a határt a kognitív folyamatokközött,azokösszefonódhatnak,ezáltallétrejöhetnekpl.metonímiaalapúmetaforákvagyéppenmetonímiaalapúblendekis.Aneologizmusokszemantikaiszerkezeténekpontosabbmegértéseérdekébenvizsgáljukmegközelebbrőlazemlítettkognitívfolyamatokat.
1.2.1. Fogalmi metaforákAmetaforákat hagyományos értelemben a költői képek közé sorolják és azokértelmezésétaz irodalmárokfeladatánaktartják.Ametaforákfunkciójaeszerintvalamilyenművészivagyretorikaihatáselérése.
Afogalmimetaforákkognitívnyelvészetielméletétlakoffésjohnson(1980)Metaphors we live bycíműkönyvükbenfejtettékki.ezvoltazalapmű,melyreakognitívnyelvészekatovábbikutatásokatalapozták.kövecses(2005)megfo-galmazásábanafogalmimetaforakognitívnyelvészetiszempontbólegyfogalmitartományegymásikfogalmitartományterminusaiáltalimegértése.megállapít-ja,hogya„metaforákataköznapiemberekisalegkisebberőfeszítésnélkülhasz-nálják(anélkül,hogyennektudatábanlennének),eznemcsupánakülönlegesentehetségesemberekkiváltsága”(14.o.).Afogalmimetaforáknyelvimegnyilvá-nulásai ametaforikusnyelvikifejezések.Aneologizmusok szempontjából fon-tos kiemelni, hogy az újszerűkifejezések alapulhatnakkonvencionális fogalmimetaforán.lakoffésturner(1989)szerintakölteményekbentalálhatófogalmimetaforákisvisszavezethetőkahétköznapiemberáltalishasználtkonvencionálisfogalmimetaforákra,mégislehetnekújszerűek.Azújszerűségetnégylehetségesmódonérhetjükel:kiterjesztés,kidolgozás,kritikuskérdezés,komponálás.
264
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2
kamillázik:’néz,szemlél,csodálkozik’.ezazigeakamillavirágá-nakismeretébenérthetőmeg:acsodálkozóembertágranyitottsze-meiugyanolyanok,mintakinyíltkamillavirág.Aszemgolyónakavirág közepe, a szempilláknak pedig a virág szirmai feleltethetőkmeg,aneologizmusmetaforikusalapjatehátaszemvirág(sólyoM 2010b, 274).
1.2.2. Fogalmi metonímiákAhagyományos felfogástól eltérően a kognitív nyelvészet ametonímiát olyankognitív folyamatként definiálja, „amelyben egy fogalmi entitás, a közvetítő,mentálisanhozzáférhetővéteszegy,ugyanabbanatartománybanvagyidealizáltkognitív modellben szereplő másik fogalmi entitást (a célentitást)” (kövecses2005,148).Ametonímiaatartományonbelülakontiguitás,vagyisérintkezéselvealapjánműködik.metonimikuskapcsolatlétrejöhetatartományésannakrészei(rész az Egész hElyEtt, Egész a rész hElyEtt)között,valamintatartományegyesrészei(rész a rész hElyEtt)közöttis.ezeknekametonímiáknaktovábbispeciali-zálódásalehetségesattólfüggően,hogymilyenidealizáltkognitívmodellenbelül(pl.cselekvésIkm,IrányításIkm,Alkotás/létrehozásIkm, stb.)hozunklétremetonimikuskapcsolatokat.
gyűjtősziget:’aszelektívhulladékgyűjtéscéljárakialakított,külön-féle konténerek elhelyezésére alkalmas hely’. ennek az összetettszónakazelőtagjábanacselekvéstvégző(k)jelennekmegacselek-véseredményehelyett,hiszennemaszigetaz,amigyűjtvalamit.ennélaszónáltehátacselekvésmódjaacselekvéseredményenéző-pontjábólmeghatározásérvényesametonimikusviszonyjellemzé-sekor(sólyoM2010b,279).
1.2.3. Jelentésintegráció, avagy a blending folyamataegyesnyelvészek (pl. fauConniEr és turnEr 1995)a fogalmimetaforákat egyátfogóbbfolyamat,mégpedigablendinghatáskörébesorolják,mások(pl.lakoff2009,kövECsEs2005)nemfeltétlenülértenekegyetezzelazelképzeléssel.Abbanviszontegyetértenekakognitívnyelvészek,hogyazelméletbenközpontiszerepetjátszikamentálistérfogalma,amivalójábanegyfogalmitartomány,csaksokkal
lechNer iloNa: Újszerű kifejezések a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 265
A jelentésintegráció folyamatában legalábbkétbemeneti tér (de lehet többis), valamint egy generikus (általános) tér vesz részt. ez utóbbi a bemenetitartományokra(inputspaces)közösenjellemzőabsztraktszerkezetettartalmazza.ezekből jön létre egy integrált tér, a blend, ami a bemeneti terekből csak amegfelelő jellemzőket ötvözi a generikus tér segítségével (kövECsEs 2005).Akialakult struktúrában megmutatkozik a beszélő kreativitása (BEnCzEs 2011).coulson(2006)szerintablendingazemberekképzeletikapacitásánnyugszik.
Benczes (2011) tanulmányában részletesen foglalkozik a kreativitás és ablendingkapcsolatával.Atovábbiakbanazőmunkájáratámaszkodvamutatjukbeablendalapúneologizmusokszemantikaistruktúráját.
Ablendingelmélettelmegmagyarázhatószámoshagyományoseszközökkelmegmagyarázhatatlanújszerűszóösszetétel,elsősorbanfőnév-főnévkonstrukció.Azintegrációbanrésztvevőszavaknakvanalapjelentésük,hakombináljukazokat,akkor követni kell a kompocizionalitás logikáját. hogy milyen összetevőketválasztunk ki, azt a kategória jellemvonásai határozzák meg, vagyis hogy akategóriában lévő főnevek közül melyik tudja létrehozni a legproduktívabbszemantikaihálót,ezáltalkiterjesztikakategóriahatárait(Benczes,2011).Ahhozviszont, hogy a kiterjesztett kategóriatag jelentésétmegértsük, be kell vonni akevésbékiterjesztetttagjelentésétis.
Benczes (2011) szerint viszont mindkét elképzelés összhangba hozhatólangacker(1987)elméletével,melyszerint„aszóösszetételfelidézegyszeman-tikaihálót,melyhezegyikösszetevőneksincsközvetlenhozzáférése,deazössze-tételtagjaimotiváljákaszóösszetételmintegészjelentésénekkülönbözőaspek-tusait”(idéziBEnCzEs2011,253).tehátazösszetételeketnemcsakelraktározzuk,hanemképesekvagyunkakülönbözőelemeketösszeiskapcsolni.
kísérleti hipotézisünk, hogy a kérdőív kitöltetése és a kapott eredményekelemzéseáltalsikerülválasztkapnikutatásikérdéseinkre.mivelegykutatásnálszámolnunkkellazzalalehetőséggelis,hogyakísérletihipotéziseinknemigazak(vö.gonzalEz-MarQuEz Et al2007,70),ezértnullahipotéziskéntfeltételezzük,hogyabeszélőkmindenneologizmustismernekésnincsszükségszövegkörnye-zetreamegértésükhöz.
2. A kutatásról
2.1. A kutatás résztvevőiAkutatásban30adatközlővettrészt.nemimegoszlásukszerint23nőés7férfi.életkorukat illetően 16–27 év közötti beszélőkről, főleg főiskolai hallgatókról,vagyafőiskolátnemrégbefejezőfiatalokrólvanszó.Anyanyelvükettekintve1főazukrán(őisbeszéltmagyarul)nyelvet,atöbbiekamagyartjelöltékmeg.két-nyelvűbeszélőönbevallásalapjánnemvoltközöttük.
2.2. Kutatási eszközökAkutatásdirekteszközeegyáltalamösszeállítottkérdőívvolt,amelynyitottészártkérdéseket(BaBBiE2003)tartalmazott,melyeketkétrészreosztottam:szemé-lyeséstárgyikérdésekre(lásd:melléklet).Akérdőívszándékosankétlapbóláll,akontextusbaágyazottszavakmagyarázataamásodiklapontalálható.ezzelazvolta célom,hogy akontextusnélkülmegadottmagyarázatok javításárane legyenlehetőségükazadatközlőknek.Apontosazonosításcéljábólakérdőívekmindkétlapjátelőzetesensorszámokkalláttamel.
2.3. A kutatás meneteArésztvevőketa„barátombarátjamódszerrel”(Milroy1980)választottamki.
Akutatás két részből állt.Akérdőíveket kitöltető személyeket felvilágosí-tottamakérdőívkitöltetésénekmenetéről.Az adatközlők először az első lapotkaptákmeg,melyenaszavakatkontextusnélkülkellettmegmagyarázni.majdaztbefejezve,leadtákazokatavizsgálatlevezetőjének,ésmegkaptáktőlükazazonos
lechNer iloNa: Újszerű kifejezések a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 267
teajáratkülönösen téli időszakban hajléktalanok megsegítésére,felmelegítéséreszervezettitalt/ételtszállítószolgáltatás
* Saját értelmezés
A szóösszetételek sólyom (2010b) tanulmányából származnak. A szerzőolyanszavakszemantikaiszerkezetétvizsgáljakognitívnyelvészetiszempontból,melyekjelentésétéstársadalombanvalóelterjedtségétegytöbbévenátívelőku-tatássorozat(2006,2008,2009)soránőmagavizsgáltakülönbözőkorcsoportokkörében.
3.1.1. Metonímián alapuló neologizmusoklássukelőszörisazoknakaszavaknakaszemantikáját,melyekesetébenmetoní-miárautalójeleketvéltünkfelfedezni.
268
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2
− gyűjtősziget:aszójelentéséből(lásd:1sz.táblázat)adódik,hogyeztahelyetvalamilyencéllalalakítottákki,tehátaszóbana CsElEkvés CélJa a CsElEkvés MódJa hElyEttmetonímiatalálható.
− panelhitel:akövetkezőszótszintenapmintnaphalljukamédiábanazutóbbiidőben.tehátelmondhatjuk,hogyezanéhányévvelezelőttmeg-jelent szómeggyökerezett nyelvünkben, legalábbis amagyarországonbeszéltmagyarnyelvben.Aszóösszetételbena cSeleKVéSBen réSzT VeVő tárgy a CsElEkvés hElyEttmetonímiafedezhetőfel.
− rozsdaövezet:ezaszó főleganagyvárosokban,esetleg iparivárosok-banélőkkörébenismert.Valójábanarozsdaelőtagutalametonímiaje-lenlétére.Arozsdáróltapasztalatainkalapjántudjuk,hogyolyanfémbőlkészülttárgyakonjelenikmeg,melyeketmárrégnemhasználunk.tehátvalamilyencselekvéshiányaazokaannak,hogyegytárgyberozsdáso-dik.ezalapjántehátkijelenthetjük,hogyazoKozaT (haTáS) az oK helyeTT metonímiarajzolódikki.
− teajárat:aszótteaosztójáratkéntiskörüllehetneírni,deanyelvigaz-daságosság elvét követve a rövidebb változat is elterjedt a nagyvárosiemberek,ésfőlegaszolgáltatástigénybevevőszemélyekkörében.jelenesetbenaCsElEkvés CélJa a CsElEkvés hElyEttmetonímiafedezhetőfel.
lechNer iloNa: Újszerű kifejezések a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 269
3.1.2. Blending által létrejött szóösszetételekebbenafejezetbenelőszörisavéltjelentésintegrációsfolyamatottekintsükátahatszóesetében.
− barnárium:aszóbanabarnamelléknévhezkapcsolódikaz–áriumkép-ző, ami számos idegen eredetű, de közismert szóbanmegtalálható, pl.tropikárium,herbárium,akváriumstb.Aszóvalójábanaszoláriumma-gyarosítottváltozata.
− csokohololista: a szóösszetétel jelentéstani elemzése az előzőhöz ké-pestsokkalegyszerűbb.Acsokoládérövidültalakjáhoztársula–holistautótag,amiazangol’workaholic, danceaholic, sexaholic’szavak–holic végződéséreutal,amiaztjelenti,hogyszemélyekvalamilyencselekvésttúlzottmértékbentesznek.ekéttagjelentésénekintegrálásából(lásd:2.sz.ábra)jöttlétrea’csokoholista’mintmániákuscsokoládéevő.
2. ábra. A ’csokoholista’ szóösszetétel szemantikai vázlata jelentésintegrációval
270
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2
− Tokajicum: a szó valójában egy borpincészet neve.Ami felfogásunkszerintviszont ebbena szóban integrálódhat a ’Tokaj’mint aborászatkiemelkedőmagyarhelyszíne, illetvea ’Hungaricum/Unicum’ szavak-banisfellelhetővalamifélekülönlegességreutaló–icumképző.Vélemé-nyünk szerint így utalhat a szó valamiféle kifejezettentokaj vidékérejellemzőborkülönlegességreis.
3. ábra. Helyes szómagyarázatok száma metonímiaalapú neologizmusok esetén (N=30)
A ’barnárium’ értelmezésekor arra mindenki rájött, hogy valami barnaszínnel kapcsolatos dologról lehet szó, de leggyakrabban egy olyan helyiségetneveztekmegbarnáriumként,aholmindenbarna.A’csokirály’ésa’vlog’szavakokoztákakérdőívbenalegnagyobbproblémát.A’csokirály’szóeseténkétszóraasszociáltakafiatalok,egyrésztacsókkirályra(eztegyébkéntnéhányantovábbvitték a csokoholista szó értelmezésére is),másrészt a csokikirályra,mint egykifejezetten finom és különleges csokoládéfélére, a csokoládék királyára. A’vlog’ szó esetén közel jártak a helyes megoldáshoz, értelmezési javaslatkéntmegjelentablogésvalamilyeninternetesoldalis.tehátjótémakörbenkerestékaszójelentését,ésbekellvallani,hogyavideószórautalóegyetlenbetűigencsakkevés az értelmezéshez.A ’Tokajicum’ szó jelentését a megkérdezettek 1/3-aadtameghelyesen.jelenesetbenasajátértelmezésünknekmegfelelőjelentéstiselfogadtukhelyesként.Afélreértelmezésekbenmegjelenikabor,aborászatvagyatokajividék,deatokajicumotinkábbaboregyösszetevőjekénthatároztákmeg,
lechNer iloNa: Újszerű kifejezések a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 271
illetve valamiféle tokaji hagyománynak.A ’videoárium” szó értelmezésekor isközeljártakahelyesmegoldáshoz:videotárként,videogyűjteményként,valamintvideókat árusító üzletként értelmezték a szóösszetételt. legtöbben viszont a’csokoholista’szójelentésétfejtettékmeg,nyílvánazalkoholistaszómintájára.Asikeresértelmezéshezhozzájárulhatottazis,hogyafiatalokközülsokanangolszakosak voltak, tehát ismerhették a fentebb megnevezett szavakat, melyekmintájáralétrejöttamegnevezettszó.
láthattuktehát,hogykontextusnélküligencsaknehézvoltafiatalokszámáramegfejteni a szavak jelentését, tehát első számú hipotézisünk, mely szerinta kárpátaljai magyar fiatalok nem ismerik a megnevezett neologizmusokat, alátámasztástnyertahelyesválaszokszámánaktükrében.Arraakérdésre,hogytalálkoztak-emárvalahaezekkelaszavakkal,25nemés5igenválaszérkezett.Azigen/nemválaszokarányatehátugyancsakbizonyítékulszolgálhipotézisünkhelytállóságára. Akik hallották a szavakat, azok a barnárium, gyűjtősziget,tokajicuméspanelhitelszavakatjelöltékmegismertként.Véleményemszerintaz értelmezés sikertelensége elsősorban annak tudható be, hogy kárpátaljánezek a létesítmények, szolgáltatások nem mondhatók elterjedtnek. néholmég a szemét megfelelő elszállítása sincs megoldva, nemhogy a szelektívhulladékgyűjtésre kijelölt létesítmények építése. tehát a megállapítás, hogy aneologizmusok keletkezésének hátterében a társadalmi, politikai, tudományoséletbenbekövetkezettváltozásokállnak,evizsgálatalapjánisigaznakbizonyult.
3.2. A kontextus hatása az értelmezési folyamatraAkérdőívmásodik részébenaztvizsgáltukmega fentebb leírtmódon,hogyakontextusmilyenhatássalbírazértelmezésifolyamatra.Amondatok(lásd:mel-léklet),melyekbenaneologizmusokelőfordultak,azinternetrőlszármaznak,tehátmindenkiszámáraelérhetőhelyenolvashatók.Azígykapotthelyesválaszokszá-mátakövetkeződiagramszemlélteti.
A felsorolt szavak a következők voltak: szlogen, evidens, detergent, pahujiszty, bamzsolni, zsír (nagyon jó értelemben), tyipá, pesálni, táncilni, káfézni, kacagságos, szivcsikompótok, wifi, cső, csákány (utóbbi kettő szó je-lentésben), falenopszis, szolárium, pedikür, house, like/lájk, like-olom/lájkolom, pósztolom, bürgős, obroty, vízgyűlde, taggel, share-olni, facebook, face, internet, szivcsi, köcci.*1 ezekközülleggyakrabbanaszámítógéppelkapcsolatoskifejezé-seket,ezekközülisalike/lájk(mindkétformábanelőfordult)szótjelöltékmeg.Aszavakegyrészetehátazinternethez,facebookhozköthetők,melyekkárpátaljánszéleskörben1-2évvelezelőtt terjedtekel.Amegadottszavakegymásikcso-portjaaszlengbőlszármazik,megjelennekbennükafiataloktársalgásistílusárautalójellemvonások.Ilyenekpéldáula pahujiszty (szláv eredetű trágár kifejezés, jelentése: minden mindegy neki), bamzsolni (megadott magyarázata a kérdőívben ’csövelni’), zsír (nagyon jó értelemben), tyipá (szintén szláv eredetű, jelentése: például).*Aszavakatakérdőívbenmegadottformájukbanírtamle,nemkövettemahelyesírásiszabályokat.
lechNer iloNa: Újszerű kifejezések a kárpátaljai magyar nyelvhasználatban
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 273
Aszavakszerkezetétilletőenmegállapíthatjuk,hogyvannakköztükképzettszavak,minta’szivcsi’vagya’kacagságos’,valamintidegeneredetű,elsősorbanazangolésukrán/orosznyelvekbőlkölcsönzöttésmagyarosítottvagyeredetifor-májukbanhasználtszóalakokis,pl.a’pesálni’azukrán’пишить’magyarosítá-sakéntjöttlétre,melynekjelentése’írni’.hasonlófolyamatonmentáta’káfézni’igeis.A’taggel, facebookozik, a share-olni’ igékesetébenviszontazangolki-fejezéshez csakmagyar személyrag járul, ezzel lehetővé téve az igeragozást amondatban.
mindezenadatokalapjánutolsóhipotézisünkisigazoltnaktűnik,tehátafi-atalok által javasolt, nyelvünkbenmegjelenő újszerű kifejezések elsősorban azangol,illetveukrán/orosznyelvbőlkölcsönzött,vagymagyarosítottszavak.
Amagyarnyelvbenfolyton-folyvástmegjelenőújszerűkifejezésekszeman-tikai struktúráját, illetve a megértés során alkalmazott értelmezési stratégiákatilletőenszámosszinkrónésdiakrónkutatásravanszükség,hiszenvannakméggyengepontjaiazelméletnek,hacsakazújszerű,elsősorbankölcsönszavakhe-lyesírásáragondolunk.
Felhasznált irodaloM
BEnCzEs, r.:Blendingandcreativityinmetaphoricalandmetonymicalcompounds.Inh.-j.schmidéss.handl (szerk.),Windows to the mind: Metaphor, metonymy and conceptual blending.Berlin&newyork,2011,moutondegruyter,246–268.p.
Coulson, s.:conceptualblendinginthought,rhetoric,andideology.Ing.kristiansen,m.Achard,r.dirvenésF.j.r.demendozaIbanez(szerk.),Cognitive linguistics: Current applications and future perspectives.Berlin,2006,mountondegruyter.187–208.p.
BaBBiE, E.:A társadalomtudományi kutatás gyakorlata.Budapest,2003,Balassikiadó.gonzalEz-MarQuEz, M., BECkEr, r. B., & Cutting, J. E.:An introduction toempiricalmethods
forlanguageresearchers. Inm.gonzelez-marquez,I.mittelberg,s.coulsenésm.j.spivey(szerk.),Methods in cognitive linguistics ().Amsterdamésphiladelphia,2007,johnBenjamins,53–86.p.
274
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2
kövECsEs, z.:A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest, 2005,typotex.
lakoff, g. és Johnson, M.:Metaphors we live by.chicago,1980,Universityofchicagopress.lakoff, g. és turnEr, M.:More than cool reason.chicago,1989,Universityofchicagopress.Milroy, l.:Language and social networks.Oxford,1980,Blackwell.Minya, k.: Mai magyar nyelvújítás – szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a
rendszerváltozástól az ezredfordulóig.Budapest,2003,tintakönyvkiadó.sólyoM, r.: megértési stratégiák és attitűdök neologizmusok értelmezésében. In t. Váradi
(szerk.):III. Alkalmazott nyelvészeti doktorandusz konferencia kötete.Budapest,2009,mtAnyelvtudományiIntézet,152–166.p.
sólyoM, r.: értelmezési stratégiák és attitűdök vizsgálata fogalmi terek ötvöződését tartalmazóköznyelvi neologizmusainkban. In m. Illés-molnár, zs. kaló, l. klein, és A. parapatics(szerk.):FÉLÚTON 5. Az ötödik Félúton konferencia (2009) kiadványa. Budapest,2010(a),elteBtknyelvtudományidoktori Iskola és l’harmattankönyvkiadó ésterjesztőkft.139–154.p.letöltve:http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk09/
sólyoM, r.: Szóösszetétellel keletkezett neologizmusok szemantikai szerkezetének vizsgálata.előadás formájában elhangzott: XXI. magyar Alkalmazott nyelvészeti kongresszus.szombathely, 2011. augusztus 29-31. letöltve: http://www.bdtf.hu/btk/mAnye%208%20Az%20alkalmazott%20nyelvszet%20regionlis%20s%20globl/tAnUlm%c3%81nyOk/s%c3%B3lyom%20r%c3%A9ka_sz%c3%B3%c3%B6sszet%c3%A9tellel%20keletkezett%20neologizmusok%20szemantikai%20szerkezet%c3%A9nek%20vizsg%c3%A1lata.pdf
ISSN 2310-1954. Acta Academiae Beregsasiensis 2013/2 275
Melléklet
Kérdőív
Tisztelt Hölgyem/Uram!Arra szeretném kérni Önt, hogy a következő kérdőív kitöltésével
segítse PhD-tanulmányaimhoz szükséges kutatás elvégzését!
Sorszám:_________Dátum: _____________
i. laP
Személyes kérdések:1. Neme:Férfi□nő□2. Életkora:____________________3. Lakhelye (falu/város):__________________________________4. Foglalkozása: ____________________________5. Évfolyam/Szak (ha diák):_____________________________6. Anyanyelve(i): ___________________________7. Iskolai végzettsége:
• általánosiskola □• középiskola □• szakiskola/szakközépiskola □• főiskola □• egyetem □• fokozattalrendelkező □
Tárgyi kérdések:8.Kérem, magyarázza meg, Ön szerint mit jelentenek az alábbi szavak!• barnárium• csokirály• csokoholista• tokajicum• videoárium• vlog• gyűjtősziget• panelhitel• rozsdaövezet• teajárat
9. Találkozott-e már korábban ezekkel a szavakkal? (Megfelelőt kérem aláhúzni!)Igen nem
csokoholistanemiscsodálkozna(…).”___________________________________________________________________________− „A hagyományokat tiszteletben tartva, de a kor kihívásainak eleget téve jött létre a
Tokajicum.”___________________________________________________________________________− „A videoáriumban óriási dVd- és videokazetta-választékkal, kedvező árakkal várjuk