1 1. A minőség és a minőségirányítás alapfogalmai, fejlődése Járműipari gyártási folyamatok minőségbiztosítása (MEKOGGM611)
1
1. A minőség és a minőségirányítás alapfogalmai, fejlődése
Járműipari gyártási folyamatok
minőségbiztosítása
(MEKOGGM611)
2
2
Minőség és minőségirányítás
1.1 A minőség fogalma, értelmezése.
1.2 A minőségi gyártás alapjait megteremtő termelési rendszer alapok
és alapelvek kialakulása
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
3
3
Minőség és minőségirányítás
1.1. A minőség fogalma, értelmezése
1.,
A minőség fogalma:
A minőség megítélése mindig függ az adott kor és régió kultúrájától és ennek
következtében a termék/szolgáltatás minősége, a folyamatok minősége, a
vállalatok/szervezetek minősége és végső soron a társadalom minősége szorosan
összefügg egymással.
A teljesség igénye nélkül a minőség néhány megfogalmazása:
Philip B. Crosby: „a minőség a követelményeknek való megfelelés”
Joseph M. Juran: „a minőség a használatra való alkalmasság.”
Shoji Shiba: „a minőség a vevők rejtett igényeinek kielégítésére való alkalmasság.”
A minőség (quality) az MSZ EN ISO 9000:2015 szabvány megfogalmazása szerint :
„annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a
követelményeket.”
4
4
Minőség és minőségirányítás
1.1.1 A minőséggel kapcsolatos fogalmak
Minőségjellemző (quality characteristic): „terméknek, folyamatnak vagy
rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos saját jellemzője.”
Termékjellemzők (product characteristic): technológiai jellemzők (méret, súly,
fizikai-kémiai paraméterek),
Követelmény (requirement): „kinyilvánított vagy általában magától értetődő igény,
elvárás vagy kötelezettség.”
Fokozat (grade): „azonos funkcionális rendeltetésű (használatú) termékek,
folyamatok vagy rendszerek kategóriája vagy besorolása, amelyet
különböző minőségi követelményekhez rendeltek.”
Képesség (capability): „egy szervezetnek, rendszernek vagy folyamatnak az az
adottsága, hogy olyan terméket hozzon létre, amely ki fogja elégíteni az
illető termékre vonatkozó követelményeket”.
Vevői megelégedettség (customer satisfaction) : „a vevő észlelése arról, hogy
milyen mértékben teljesültek a vevő követelményei”.
5
5
Minőség és minőségirányítás
1.1.2 A megfelelőséggel kapcsolatos fogalmak
Megfelelőség (conformity): „egy követelmény teljesülése”.
Nem megfelelőség (nonconformity): „egy követelmény nem teljesülése”.
Hiba (defect): „egy szándék szerinti vagy előírt használattal kapcsolatos
követelmény nem teljesülése”.
Megelőző tevékenység (preventive action): „tevékenység egy lehetséges eltérés
vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére”.
Helyesbítő tevékenység (corrective action): „tevékenység egy észlelt eltérés vagy
más nem kívánatos helyzet okának kiküszöbölésére”.
Újramunkálás/Átsorolás
Javítás (repair): „tevékenység egy nem megfelelő terméken, hogy azt a szándék
szerinti használatra elfogadhatóvá tegyék”. selejtezés (scrap), felhasználási
engedély (concession), eltérési engedély (deviation permit). továbbengedés (release)
6
6
Minőség és minőségirányítás
1.1.3 A folyamattal és a termékkel kapcsolatos fogalmak
Folyamat (process): „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló
tevékenységek olyan sorozata, amely erőforrások felhasználásával
bemeneteket kimenetekké alakít át.”
Szervezet (organization): „munkatársak csoportja és eszközrendszer a felelősségi
körök, a hatáskörök és a kapcsolatok elrendezésével együtt (a szervezet
lehet közjogi, magánjogi, valamint önálló jogi személyiség nélküli is).”
Eljárás (procedure): „egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének módja”. A
minőségirányítási rendszer dokumentumainak részét képezik az eljárási
utasítások.
Folyamatszemléletű megközelítés (process approach) „irányítási stratégia,
amelynek során a vezetők úgy irányítják szervezetük folyamatait, hogy
tudatosan teremtik meg a folyamatok közötti kölcsönhatásokat, valamint
meghatározzák azokat a bemeneteket és kimeneteket, amelyek
összekapcsolják ezeket a folyamatokat”. PDCA-elv
Termék (product): „egy folyamat eredménye.” Hardver, Szoftver, Feldolgozott
anyag, Szolgáltatás
Rendszer (system): „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek
összessége”, (folyamatok összessége).
7
7
Minőség és minőségirányítás
1.1.4 A minőségirányítással kapcsolatos fogalmak
Minőségpolitika (Quality policy): „egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a
felsővezetőség által hivatalosan kinyilvánított szándékai és irányvonala.”
Minőségirányítás (Quality management): „összehangolt tevékenységek egy
szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.”- Minőségtervezés (Quality planning): „a minőségirányításnak az a része, amely a
minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a
velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a
minőségcélok elérése érdekében.”
- Minőségszabályozás (Quality control): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi
követelmények teljesítésére összpontosít.”
- Minőségbiztosítás (Quality assurance): „a minőségirányításnak az a része, amely a
bizalomkeltés megteremtésére összpontosít az iránt, hogy a minőségi
követelmények teljesülni fognak.”
- Minőségfejlesztés (Quality improvement): „a minőségirányításnak az a része,
amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére
összpontosít.”
Minőségirányítási rendszer (Quality system): „irányítási rendszer egy szervezet
vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.”
8
8
Minőség és minőségirányítás
1., Egyedi gyártás,
2., Tömeg termelés,
3., Termelési Rendszerben történő gyártás,
4., Autóipari ellátási lánc,
5., Termelési rendszer helye az üzleti modellben,
1.2 Termelési rendszer alapok
9
9
Egyedi gyártás
Minőség és minőségirányítás
10
10
Egyedi gyártás
Minőség és minőségirányítás
Egyedi gyártás jellemzői:
- Magasan képzett munkaerő nemcsak a megmunkálás, hanem a konstrukció és
az összeszerelés területén is.
- Az irányítás teljesen decentralizált. A beszállítók és együttműködő partnerek
önállóan hoznak döntéseket. A gyártó, összeszerelő üzemet általában a
tulajdonos vezeti. Mindenki ismer mindenkit, mindenki kapcsolatban van
mindenkivel.
- A termék a vevő szeme előtt születik, természetes az egyedi igények
figyelembevétele.
- Általános célú gépeket használnak a fém és fa megmunkálására.
- Alacsony a gyártott darabszám. Jellemzően ezek az üzemek ritkán tudnak 1000
járműnél többet gyártani évente. Nagyon nagy a variáció, még azok a járművek
is, amelyek egyformának tűnnek, az egyes alkatrészek méreteiben eltérőek.
- Nincs szisztematikus minőségbiztosítás. A tesztelés az úton történik.
Sofőrök és mechanikus szerelők fejezik be a gyártás. Az egyedi, nem
csereszabatos alkatrészek miatt a karbantartás és a javítás sok időbe és
pénzbe kerül.
11
11
Tömegtermelés/nagysorozatú gyártás
Minőség és minőségirányítás
12
12
Tömegtermelés/nagysorozatú gyártás
Minőség és minőségirányítás
Tömeggyártás megjelenése:
A Ford vállalat öt éves fennállása alkalmából 1908-ban mutatták be a legendás
„Model T”-t, amely teljesen új alapokra épült. Minden alkatrészében új konstrukció volt
és magán hordozta Ford két zseniális az iparág jövőjét meghatározó újítását:
1., Az autót a gyárthatóság szempontjából tervezték. Az alkatrészek
csereszabatossakká váltak. Az illeszkedő párokat nem kellett egyedileg gyártani és
válogatni.
2., A mai szóhasználattal élve a „ Model T” volt az első „felhasználóbarát” autó, mivel
bárki tudta vezetni és karbantartani. Nem kellettek az üzemeltetéshez speciális
ismeretek. Az autóhoz karbantartási kézikönyvet adtak, amely segítségével szaktudás
nélkül is el lehetett végezni az alapvető javítási műveleteket.
Ipari újdonságok:
- Taylor-White szerszámacél biztosította a csereszabatos alkatrészeket
- Vasbeton és elektromosság lehetővé tette a gyártóüzem tömeggyártásra alkalmas
kialakítását.
13
13
Tömegtermelés/nagysorozatú gyártás
Minőség és minőségirányítás
Tömeggyártás jellemzői:
Csereszabatos alkatrészek
A munkadarab mozog és megy a következő művelethez
Kevés munkatartalomra szétosztott, ismétlődő műveletek,
melyek elvégzéséhez nem kell szaktudás. A betanítás nem igényel sok időt.
A néhány művelet gyorsan elsajátítható.
Feladat szerinti specializálódás. Az összeszerelés kiszolgálására új munkakörök
jönnek létre.
Megjelenik az üzemvezetés, mint önálló feladat. Szétválik a direkt és az indirekt
munkakör.
A költségcsökkentés érdekében nagy teljesítményű célgépeken, nagy sorozatban
készülnek az alkatrészek.
14
14
Tömegtermelés/nagysorozatú gyártás
Minőség és minőségirányítás
15
15
Tömegtermelés/nagysorozatú gyártás
Minőség és minőségirányítás
16
16
Tömegtermelés/nagysorozatú gyártás
Minőség és minőségirányítás
General Motors átveszi a vezető szerepet:
1., Vállalti struktúra, irányítás a számok
segítségével, decentralizálás, profitcenter
2., Marketing, GM „család” (Chevrolet, Pontiac,
Oldsmobile, Buick és Cadillac)
3., Dealer hálózat
17
17
Tömegtermelés/nagysorozatú gyártás
Tömegtermelés – Lean termelés
Európa:
1910 - Ford
1924 - Adam Opel (1929 GM megvásárolja)
1950 - Fiat, Renault, VW
18
18
Idősor/Mérföldkövek
Minőség és minőségirányítás
19
19
Toyota Termelési Rendszer
Minőség és minőségirányítás
20
20
Toyota Termelési Rendszer
Tömegtermelés – Termelési rendszerben
21
21
Lean termelés
Tömegtermelés – Termelési rendszerben
22
22
Idősor/Mérföldkövek
Tömegtermelés – Termelési rendszerben
1913 - Henry Ford megteremti a tömeggyártást
1955 - Toyota Termelési Rendszer
1972 - Első olajválság
1980 - GM első negatív profit
1984 - NUMMI (GM és Toyota közös vállalat)
1980-as évek – Japán a második legnagyobb gazdaság a világon,
Protekcionista gazdasági intézkedések
1992 - GM elkezdi felépíteni saját termelési rendszerét
2000 - Bosch, Mercedes és VW
2000-es évek XPS
23
23
A Termelési Rendszer és az érték
Termelési Rendszer
24
24
Termelési Rendszer/Production system:
Machine
Managing
Man
Method
Termelési Rendszer
25
25
Production system:
Machine
Managing
Man
Method
Termelési Rendszer
26
26
Business Model:
Company level:
EngineeringSystem
Production System
MarketingSystem
Managementand
support
Termelési Rendszer
27
27
Business Model
Company Business
Model
EngineeringSystem
Production System
MarketingSystem
Managementand
support
NationalEconomy
ModelEducation
Health
and
Social Care
Goverment and
Authorities
Termelési Rendszer
28
28
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszer
29
29
OEMs
Systemintegrators
Parts Manufacturers
RawMaterialsSuppliers
OEMs: Autógyártók
System Integrators: Rendszer integrátorok
Parts Manufacturers: Alkatrészgyártók
Raw Materials Suppliers: Alapanyaggyártók,
Újrahasznosítás
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszer
30
30
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszer
Dealer
OEM
Gyártó
Rendszer-
integrátor
Alkatrész-
gyártó
Alapanyag-
gyártó
Újrahasznosított
anyagok
Daráló
Bontó
Vevő (globális autópiac)
Az autóipar az EU körforgásosgazdaság szemléletében:
Természeti erőforrások
EU irányelv a körforgásos gazdaságra való áttérés. 2020-tól a leselejtezett járművek anyagát 100%-ban újra kell hasznosítani.
31
31
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
OEM Termelési Rendszer jellemzői:
32
32
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
OEM Termelési Rendszer jellemzői:
- Globális Rendszerek, a konszernek által fejlesztve és szabványosítva
- Fix gyártási ciklus idő a teljes gyárban:
- 150 – 200 takt-ból álló a szerelőszalag
- 300 – 500 operátor dolgozik egyszerre
- együttműködés a fényező-, karosszéria- és présüzemekkel
- Vevői igényekhez való alkalmazkodás műszakrenddel
- Hangsúlyos a logisztikai építő elemek alkalmazása
- Just in Time, Milkrun, árukosár, sorrendképzés
- Külső logisztikai szolgáltató
- Munkatartalom kiegyenlítés a munkatársak között
- Team munka, workshop koncepciók
- Kifinomult, évtizedes rendszerek
- Minőség a vevőnél, a végfelhasználónál jelentkezik
33
33
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
Rendszer Integrátor Termelési Rendszer:
34
34
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
Rendszer Integrátor Termelési Rendszer:
- Globális Rendszerek, de a fejlettség szintje eltérő
- A vevői igényekhez alkalmazkodó gyártási ciklus idő:
- 3 – 10 munkahelyből álló, rugalmasan alakítható
gyártó cellák
- 3 – 15 operátor dolgozik egy folyamatban
- Változó automatizáltság szint,
- Vevői igényekhez való alkalmazkodás szükségessé teszi a „levelinget”,
- Logisztikai építő elemek alkalmazása
- Just in Time, Milkrun,
- Külső logisztikai szolgáltató igénybevétele csak a készletezésben
- Minőség mindenekelőtt, mert az OEM gyártó „érzékeny”, auditálás
- VSM/VSD a CIP eszköze
35
35
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
Alkatrészgyártó Termelési Rendszer:
36
36
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
Alkatrész gyártó Termelési Rendszer:
- Egyedi rendszerek, a fejlettség szint nagyon eltérő
- A technológia által meghatározott, jellemzően fix gyártási ciklus idő:
- 1 – 5 különböző technológiai műveletet végző gyártó helyek
- 1 – 5 operátor dolgozik egy folyamatban
- Magas automatizáltság szint, az operátor gépet felügyel, betölt és ürít,
- Nagy sorozatban, kevés variáció miatt a „leveling” nem annyira szükséges, de
az ostorcsapás effektus jelentkezhet
- Logisztikai építő elemek, csak a nagyméretű alkatrészeknél
- A jövedelmezőséget a gépkihasználtság adja, ezért kiemelt a TPM és
QCO/SMED
- Minőség elsősorban a folyamat biztoság által érhető el
- Auditálás, minősítés a vevők által
37
37
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Alapanyaggyártó Termelési Rendszer:
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
38
38
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
Alapanyag gyártó Termelési Rendszer:
- Globális gyártók, eltérő fejlettség szinttel
- A technológia által meghatározott gyártási
ciklus idő:
- Folyamatos gyártás
- Magas automatizáltság szint
- Operátorok csak felügyelnek
- Nagy mennyiségben előállított, „katalógus” termékek
- Logisztikai építő elemek alkalmazása
- Pull (húzó) elv a termelésben, csak azt gyártsuk ami elfogyott
- Nagy mennyiségben (1 kamion) történő kiszállítás
- Minőség: szabványokban leírt anyagminőségek,
39
39
1.3 A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban
Termelési Rendszerek az ellátási láncban
A beszállítói lánc egyes szintjeinek eltérő prioritásai vannak az egyes
Termelési Rendszer eszközök alkalmazásában.
Alkatrész db Jellemző művelet Beszállítói
arány
Profit
OEM 5000 – 10000 Összeszerelés, > 80% 10 %
S. Int. 10 - 99 Szerelés + gyártás, kb. 50 % 6 %
P. M. 1 - 9 Gyártás, 20 – 80 % 2- 4 %
R. M. S. 1 Alapanyag gyártás, 20 – 80 %
40
40
Rogers-féle termék elfogadási görbe:
Everett Rogers az adaptáció szempontjából a fogyasztókat a következő
csoportokba sorolja:
1.Újítók (Innovators) 2,5%
2.Korai elfogadók (Early Adopters) 13,5%
3.Korai többség (Early Majority) 34%
4.Késői többség (Late Majority) 34%
5.Lemaradók(Laggards) 16%
Forrás: Ruszkai Csaba
Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Kar
Minőség és minőségirányítás
41
41
Key Figures of Automotice Industry (WWW.ACEA.BE):
Minőség és minőségirányítás
42
42
Key Figures of Automotice Industry (WWW.ACEA.BE):
Minőség és minőségirányítás
43
43
Key Figures of Automotice Industry (WWW.ACEA.BE):
Minőség és minőségirányítás
44
44
Key Figures of Automotice Industry (WWW.ACEA.BE):
Minőség és minőségirányítás
45
45
Key Figures of Automotice Industry (WWW.ACEA.BE):
Minőség és minőségirányítás
About 8,000 patents are granted to the automotive sector per year!
46
46
Key Figures of Automotice Industry (WWW.OICA.NET):
Minőség és minőségirányítás
The International Organization of Motor Vehicle Manufacturers (OICA) was founded in Paris in 1919