JÚNIUS 4. – A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA TRIANONI ...toszeg.hu/dokumentumok/toszegi-tukor/2011/toszegitukor2011junius.pdf · egyértelmû. Az sem szabad elfelejte-ni, hogy óriási

Hegedûs József elérzékenyülve fo-gadta az ünnepség észtvevõinek gra-tulációit. Az alkotás kiválóan beil-leszkedik az I. Világháborús Park éskörnyezetébe. Mérete nem hivalko-dó, ugyanakkor látványos. Vonza atekintetet és a nemes fa szépsége íz-léses megmunkálásával esztétikai él-ményt is ad. A népmûvész ponto-sabb tájékoztatóval is szolgál az em-lékmûvel kapcsolatban A fõ elem akettõs kereszt tölgyfából készült a

történelmi nagy Magyarország japánakác, míg a csonka Magyarországkõrisbõl. Ezek a fák természetes ere-zetükkel és színükkel jól elkülönül-nek, a kompozícióban az összhatástnagymértékben emelik. Csinálhat-tam volna nagyobb méretûbe is azemlékmûvet, de a hely, a környezetezt az arányt kínálta – véli a fafaragó,

majd elmondja: „Köszönöm fafara-gó barátaim segítségét, mert a sze-mem néha gyengélkedik. KöszönömUrbán János díszítõ kovács mester-nek is, hogy elkészítette a vasfelira-tot, amely nagyon fontos eleme amunkának.” Szimpatikus megnyi-latkozás ez az alkotó részérõl. La-punk is elismerését fejezi ki Hege-

dûs Józsefnek, kinek szerte az or-szágban van már népi-iparmûvésze-ti alkotása és végre szülõfalujában ismaradandót alkotott. - EN -

JÚNIUS 4. – A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

Köszönöm barátaim segítségét

TRIANONI EMLÉKMÛVET AVATTUNK

Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította azországgyûlés június 4-ét vagyis a Trianoni Béke-szerzõdés aláírásának napját. A jelentõs többség-gel, 302 igennel elfogadott javaslat kimondja, hogya több állam fennhatósága alá tartozó magyarságegy nemzet, összetartozásuk pedig országhatárokfelett áll.

Tószegen a Képviselõtestület 2010. december 8-án egyhangúlag döntött a Trianoni Emlékmû állí-tásáról. 2011. február 8-án kiválasztották az emlék-mû formáját, majd Dr. Gyuricza Miklós polgármes-ter felkérte Hegedûs József fafaragót, a népmûvé-szet mesterét az emlékmû alkotására. A közismerttószegi mester a rá jellemzõ alapossággal végezteel a feladatot, mely készen áll küldetésének teljesí-tésére.

Június 4-én pontban 16 óra 32 perckor megszólal-tak a Római Katolikus Templomunk harangjai. Pon-tosan akkor mikor aláírásra került a gyalázatos bé-keszerzõdés. A himnusz eléneklése után Dr. Gyuri-cza Miklós polgármester és Hegedûs József népi

iparmûvész leleplezte az emlékmûvet, melyet a kö-zel félszáz jelenlévõ lakosság nagy tapssal fogadott.

Széles László katolikus plébános e szavakkalszentelte fel az emlékmûvet. „Istenünk Te vagy azemberi történelemnek az ura, ezért hozzád fordu-lunk az imánkkal és kérünk, hogy orvosold nemze-tünknek e fájó sebeit és add vissza nekünk ezeketaz elcsatolt területeket.” – mondta többek között fo-hászában az Atya. Péntekné Vízkeleti Márta refor-mátus lelkipásztor rendkívüli átéléssel emlékezett agyászos évfordulóról. Juhász Gyula: Trianon c. köl-teményébõl részleteket adott elõ, melynek kitûnõelõadásmódja és érzelmi azonosulása méltó volt azemlékmû megáldásához és avatásához.

A résztvevõk ezek után helyezték el koszorúikatés az emlékezés virágait a felszentelt és megáldotttószegi Trianoni Emlékmû talpazatán.

A Szózat és a Székely Himnusz eléneklése zártaközterületünk legújabb emlékmûvének avatását,amely mostantól hirdeti a Nemzeti ÖsszetartozásNapját is. - Nádházi Sándor -

Az emlékmû leleplezése Széles László és Péntekné Vizkelety Márta

Az emlékmû

Hegedûs József és Urbán János alkotók a polgármesterrel

2 2011. június

Kóbor kutyák, méhveszély, temetõi szemét

FALUGYÛLÉS 2011

Dr. Gyuricza Miklós szokásáhozhûen számítógépes prezentációvalszínesítette mondandóját. A pol-gármester beszámolója, illetve an-nak lényegi elemei a vetítõvásznonis megjelent, mely nagyban segítet-te elõadása megértését.

A faluvezetõ mondandója elsõrészében az elmúlt év elvégzett fel-adatairól szólt. 2010. évi önkor-mányzati feladatok teljesítésérõl la-punk olvasóinak folyamatosan be-számoltunk, így címszavakbanidézzünk fel a falugyûlésen elhang-zottakat. A legfontosabb feladat azönkormányzat és intézményei mû-ködõképességének megõrzésevolt. A költségvetés szigorú és fe-gyelmezett végrehajtásának kö-szönhetõen, a 92,7 millió forintoslikvidhitel felhasználása az év vé-gére 85,5 millió forint volt.

A település üzemeltetése és az in-tézmények karbantartása, valamintaz utak javítása nem könnyû feladat,de a közmunkaprogram keretébensok mindent sikerült megoldani. Apolgármester hangsúlyozta, hogy aképviselõ-testület teljes mértékben

tisztában van azzal, hogy az útjaví-tások csupán pillanatnyilag javíta-nak az útviszonyokon. Legtöbb utatújra kellene aszfaltozni, nem beszél-ve arról, hogy igyekezetük ellenéresem sikerült a Karai útról baloldalraleágazó utak, különösen a Liget útkörnyékét kiépíteni. Ez változatla-nul prioritással bír a lehetõségek tel-jesülésénél, de amíg nincs erre alkal-mas pályázat, addig ez várat magá-ra.

Sikerült azonban megvalósítania parkolási lehetõséget az OrvosiRendelõnél. A hátsó udvaron to-vábbi tíz autó elhelyezésére alkal-mas parkoló lett kialakítva, így márbiztonságos és elegendõ a gépko-csival érkezõ betegek várakozása.

Bevezették a kompetencia alapúáltalános iskolai oktatás és óvodainevelés módszertanát. A 32 millióforintos EU-s pályázat augusztus31-én lezárult. Az utófinanszírozásmiatt, azonban 15,2 millió forintotmég az állam nem utalt át a falubü-dzsébe.

Számottevõ informatikai esz-közfejlesztés valósult meg az isko-lában. EU-s pályázati forrásból, kö-zel 21 milliót fordíthattak informa-tikai célokra.

Megújult az óvoda is, sõt még újtetõszerkezetet is kapott.

Dr. Gyuricza Miklós szólt még a„Karácsonyi csomagok” ajándéko-zásáról, és a 2010-es év kulturálisprogramjairól is.

2011. év lehetõségeirõl is tájé-koztatott a falu elsõ embere. Elõzõlapszámunkban részletesen beszá-moltunk olvasóinknak a költségve-tésrõl, amely mindig döntõen be-határolja az elöljáróság tervét éscselekvési korlátait.

A tervezett legfontosabb ez évifeladatok többek között:

Az önkormányzat zavartalanmûködésének biztosítása. A köte-lezõ önkormányzati feladatok ellá-tása elsõdleges. A nyilvánosság el-vének érvényesítése. A településüzemeltetése és karbantartása. Azátalakult közmunkaprogram foly-tatása. Utak karbantartása és ká-tyúzása. Belvíz elvezetési felada-tok. Községháza külsõ nyílászárói-nak cseréje. A Mûvelõdési Ház ésaz Orvosi Rendelõ tetõszigeteléseés felújítása. Idõskorú lakosok hul-ladékszállítási díjkedvezményénekbevezetése 2011. június 1-tõl, min-den 70. életévét betöltött tószegi la-

kos, havi 500 Ft díjkedvezmény-ben részesül, így 1842 Ft helyett1342 Ft-ot fizetnek havonta.

Folytatódik a mára már hagyo-mányos kulturális programokmegrendezése. Fõ produkció aszeptember elsõ hétvégéjén FenyõMiklós – Tasnádi István: Made inHungária c. zenés vígjáték. A hely-szín ezúttal is a Sportpályán felál-lított szabadtéri színpad lesz.

Az aktualitásokról, a lakosságotfoglalkoztató témákról is tájékozta-tott dr. Gyuricza Miklós. Errõl rész-letesen olvashat lapunk „Polgár-mester írja” – c. rovatában.

A lakossági hozzászólások sorátCsontos Ferencnyitotta meg. A kis-sé hadaró közis-mert falubeli a je-lenlegi KistérségiOrvosi Ügyeletet bí-rálta. Azt szeretné,

hogy helyben legyen az orvos éj-szaka és hétvégeken. Õ visszaállíta-ná a „régi” ügyeleti rendszert. Má-sik kérdése, miért nincs Tószegenszámítógépes tanfolyam? Vélemé-nye szerint szükség lenne rá.

Dr. BedekovicsLászló a TiszavirágHorgászegyesületnevében megkö-szönte a polgár-mester részletes éstényszerû tótörté-

neti tájékoztatóját. (lásd a „Polgár-mester írja” címû rovatot) 2005-ben, amikor megalakultak, nemtudták, hogy mi lesz enne a vége.Nem könnyû a horgászegyesülethelyzete, de õk is szeretnének a tó-ra vonatkozó törvényeknek megfe-lelni. Ötszáz fõs tagságuk eddig issokat dolgozott a tó és környéké-nek rendben tartásán. Valódi kom-munikációt szeretnének a képvise-lõ-testülettel, mert ez valóban kö-zös érdek. Bejelentette, hogy elké-szült az új internetes honlapjukahol részletesen tájékozódhatnakaz egyesület életérõl az érdeklõdõk.

Tamás József,Kinizsi úti lakos,útjuk kátyúzásárólszólt. Semmi értel-me az ilyen mun-kának – mondja.Reméli, hogy ez a

Mûszaki csoport is tudja, és a to-vábbiakban a megfelelõ szakmai-sággal javítják az utakat.

Szabó Dezsõ arengeteg kóbor ku-tya veszélyeire hív-ja fel a figyelmet.Tenni kell valamit,amíg nagyobb bajnem lesz! A másik

veszély a horgászokat és más a csó-nakázó tóparton levõket fenyegeti,a túlzott méhecske invázió. Tegnapis megcsípett egy horgászt a méh,de olyanról is tudok, hogy a méhekmiatt ment el a kisgyermekes csa-lád. – mondja Szabó Dezsõ.

Kengyel Józseftemetõ üzemeltetõkéri a lakosságot,hogy a temetõi hul-ladékot a kijelölthelyre rakják. Fel-hívta az önkor-mányzat figyelmét, hogy a ravatalo-zó mellett a fûzfa el van korhadva,és így veszélyes.

Szacsva Emília apiactéri kiszáradtfákra hívta fel a fi-gyelmet. Van olyanfa, amely bármikorrádõlhet a villany-vezetékre. Másik

kérése, a közkifolyó. A kút kifolyójaalá kellene egy szélvédõ káva, amelynagyobb szélnél is lehetõvé tenné avízvételt, nem beszélve, hogy meg-szûnne a csúszásveszély is.

Penczi Vinczé-né hozzászólásátazzal kezdi, hogy õis híve az utcák fá-sításának, a lomb-fák ültetésének, deha a növényzet mára közlekedést is akadályozza, azmár veszélyes. Náluk a Deák Ferencúton, már nem egy fa ránõtt az útra.

Buczkó Endrét atóparti méhek miattmegszó l í tot ták ,ezért, mint a legille-tékesebb válaszolt aproblémára. A tanárúr a helyi méhészek

egészség felelõse. Rövid tájékoztatótad a nemzetgazdaságnak is oly fon-tos (helyi) méhészetrõl. A falubanaz érvényes törvényeknek megfelela méhtartás. A méhek száma az1990-es évek elején, amikor õ iskezdte, 600 méhcsalád volt mind-össze, hat méhésszel. Mára 1200-1500 méhcsalád van, több mint hu-szonhárom méhésszel. A tendencia

Gyülekeznek az érdeklõdõkmájus 12-én kora este a Mûve-lõdési Házban. Többen, béké-sen a kezdésre várva, nosztalgi-ázva idézik fel, a rendszerintteltházas, három-négyszáz fõs,régi idõk falugyûléseinek han-gulatát. „Kemény falugyûlésekvoltak” – mondja ez egyik falu-beli, aki emléke szerint, mind-egyiken jelen volt. A válaszazonnal érkezik, a mellette ülõ-tõl. „Persze, hogy sokan vol-tunk! A tószegi embert mindigérdekelte a faluja sorsa. Akkormég nem volt kábel TV, faluúj-ság, csak a falugyûlés volt azegyetlen fórum, ahol sok min-dent megtudhattunk lakóhe-lyünkrõl. 1990-tõl aztán a la-kossági bírálatok is folyamato-san erõsödtek. Mára már odáigjutottunk, hogy bármit meg-kérdezhetnek a lakosok az elöl-járóságtól.” Közben 18 órát üt aszomszédos templom órája, el-foglalja helyét a képviselõ-tes-tület, és a hatvan-hetven fõshallgatóság is. Dr. GyuriczaMiklós polgármester a Him-nusz elhangzása után köszöntia Falugyûlésen megjelent lakos-ságot. Külön üdvözli Jánosinédr. Bene Ildikó (Fidesz-KDNP)körzetünk országgyûlési képvi-selõjét, aki elõzetes ígéretéhezhûen jelenlétével megtisztelte atószegi polgárokat. Meg is tap-solták a neve felhangzásakor akiváló belgyógyász asszonyt afalufórum publikuma.

egyértelmû. Az sem szabad elfelejte-ni, hogy óriási értékrõl van szó, és el-szaporodtak a méhlopások, mindenméhész félti az értékét. Õ május 10-én már elszállította méheit az udva-ráról, így nem kell a horgászoknaksem méhcsípéstõl tartania. – mond-ta többek között Buczkó Endre.

Dr. Gyuricza Miklós polgármestersorban válaszol a lakossági felveté-sekre. Csontos Ferenc házi orvosiügyelet helyben legyen – jogilagnem lehetséges. Abban õ is egyetért,hogy vannak problémák a kistérségiügyelettel. A kistérség polgármeste-

rei sem elégedettek, ezért jelezték aproblémákat a kistérségi ügyeletetellátó cégnek. Reményei szerint po-zitív változások várhatóak. A tanfo-lyamszervezésre, meg bizalommalforduljon a könyvtárhoz, õk rend-szeresen szerveznek és indítanakkülönbözõ tanfolyamokat.

A faluvezetõ köszöni dr. Bedeko-vics László a horgásztóval kapcsola-tos hozzászólását. Ismét hangsú-lyozta, az önkormányzat nem meg-szüntetni akarja a tavat, hanem to-vábbra is támogatni. Az egyesülettagjai legyenek büszkék az öt év alatt

végzett munká-jukra, mindenokuk meg van rá.De azt mindenki-nek el kell fogad-nia, hogy a törvé-nyes mûködésfeltételeit teljesíte-ni kell. – mondtatöbbek között vá-laszában az ön-

kormányzati veze-tõ.

Tamás József azutak kátyúzásiprobléma felvetésé-vel egyetért. A meg-oldás az utak teljesaszfaltozása lenne,de erre nincs megaz anyagi lehetõség.

Szabó Dezsõ a kó-bor kutyák veszélye-ire figyelmeztetõ vé-leményét elfogadja. Intézkedéseketígér a probléma enyhítésére és egybenkéri, hogy ha valakinek tudomása vanaz elkóborolt eb tulajdonosának sze-mélyérõl, akkor az tegyen bejelentésta hivatalban, mert a jegyzõ csak akkortud szabálysértési bírságot kiszabni atulajdonossal szemben.

A temetõ gondnok felszólalásáraa polgármester kérést fogalmazottmeg. Számtalan lakossági panaszérkezett a felhalmozott temetõiszemét miatt. Legyenek szívesek

rendszeresen elszállítani a temetõizöldhulladékot. – mondja határo-zottan dr. Gyuricza Miklós. A kor-hadt fûzfát majd szakember meg-vizsgálja, bár a temetõ a katolikusegyház tulajdona.

Szacsva Emília és Penczi Vincé-né jelzésértékû hozzászólását kö-szöni, a felvetéseket megvizsgáljákés intézkednek is.

A Szózat dallamai zárta a békéspárbeszédû 2011. évi falugyûlést.

Nádházi Sándor

2011. június 3

A 2011. május 25-i soros képviselõtestületi ülésen beszámolt az álta-lános iskola és óvoda, a 2006-2011év között végzett oktatói-nevelõimunkájáról. Az alapos és szaksze-rû, közel húsz oldalas írásos beszá-moló az elmúlt öt év oktatói-neve-lõi munkáját öleli fel. Önkormány-zatunk, mint fenntartó megkülön-böztetett figyelemmel kíséri az in-tézmény mûködését, mert évrõl-évre egyre nehezebb finanszíroznia folyamatosan fogyó állami támo-gatás mellett az oktatási-nevelésiintézményünket. Iskolánkba a2010/2011-es tanévben 318 tanulójár. Az óvodai létszám 144 a peda-gógusok száma 48, egyéb foglal-koztatottak 20-an vannak. A faluköltségvetésének egyéb bevételei-bõl mintegy 80 millió forintot veszel a mûködtetés, melyet fejlesztésiberuházásokra is fordíthatnánk.

Varga Józsefné, az Általános Iskolaigazgatója szóbeli kiegészítéseiután megválaszolt a felvetõdött kér-désekre, majd képviselõi hozzászó-lások következtek.

Báti László a be-számolót tartal-masnak tartja,mely hûen tükröziaz iskolában vég-zett elmúlt öt évmunkáját. Ezt az

évközi kompetencia alapú felméré-sek is visszaigazolták. A tanulók is-meretanyaga és tudása miatt nincsmit szégyenkezni. Az iskola infor-matikai eszközökkel jól fel van sze-relve. Az Önkormányzat és az in-tézmény vezetése mindent megtettazért, hogy az oktatás technikai fel-tételei adottak legyenek, de az épü-let régi szárnyának és az óvodánaka felújítása is sikeresen megtörtént.Ennek ellenére az oktatási intéz-mény megítélése a lakosok körébenmégsem egyértelmû. Õ úgy gondol-ja, sem az iskola vezetése sem a pe-dagógusok egy része, nem találtákmeg azt a módszert, amivel a peda-gógiai konfliktus helyzeteket kezel-ni lehetne.

Ha a gyerek kiabál sem a pedagó-gus, sem iskolavezetõ ne tegye ezt– véli Báti képviselõ, majd így foly-tatja. A pedagógus mutasson pél-dát, mert a személyes példamutatása konfliktus helyzetek kezelésébena leghatékonyabb nevelõ eszköz.Ez a tantestület a mérési eredmé-nyek alapján is jó, de a jelenlegi is-kolai légkörön javítani kell. A tanu-ló-tanár jó viszonyát helyre kell ál-lítani!

Smidéliusz Ernõ egyetért Bátiképviselõvel. Kiegészítésül hozzá-teszi: Nem elég „csak” jól dolgozni,tudni kell azt eladni is. Az iskola ér-tékeit, melyeket az oktató nevelõ-

munkában elértek,menedzselni kell.Muszáj, hogy aszülõk és a lakos-ság is tudomástszerezzenek az el-ért eredményekrõl.A gazdasági erõfeszítések, a pályá-zati sikerek, melyet az önkormány-zat az iskolavezetéssel elért, ko-moly eredményeket hoztak. Elér-tük azt, hogy a tanulás feltételei akor szellemének megfelelõ az isko-lánkban, de ennek a tanulói létszá-mon is látszódnia kellene. Ehhez alakosság jól informáltságára isszükség van.

Dr. GyuriczaMiklós is egyetértaz iskola beszámo-lójával, de az el-hangzott képvise-lõi véleményekkelis. Kiemeli, hogyaz elmúlt öt évben

az iskolában több mint 120 millióforint fejlesztés valósult meg az ön-kormányzat támogatásával. A fej-lesztések lehetõvé teszik, hogy ma-gas szintû oktatás folyhasson az in-tézményben.

A faluvezetõ is úgy véli, nem egy-értelmû az oktató-nevelõ munkamegítélése a képviselõk és a lakos-ság körében sem. „Nem minden na-gyon szép, és nem minden nagyon

jó az intézményben” idézzük a faluelsõ emberének tömör véleményét.

Negatívumként említi az iskola-társulásból Vezseny kiválását, és azelmúlt félév több, napi szintû peda-gógiai problémáját, amik az iskolá-ban kialakultak. Ezek önkormány-zati megítélése „keserû szájízzel”jár. Az eladhatóságra bizony nagyszükség van, mert a tószegi tanuló-létszám 300 alá csökken, ugyanak-kor 80-100 általános iskoláskorúhelybeli gyermek nem a mi isko-lánkban tanul. Ez egynegyede a fa-luban élõ létszámnak, akik akárhozzánk is járhatnának. Az iskola-fenntartó szemszögébõl egyáltalánnem mindegy, hogy az õ utánuk já-ró normatív állami támogatás nemide, hanem más önkormányzathozérkezik. Ez mindenkor érzékenyenveszteség a falu egészére nézve is.Az önkormányzat minden anyagiés erkölcsi segítséget megad az is-kola számára, de ahhoz, hogy az in-tézmény vonzóbbá válhasson, azelöljáróság „kívülrõl” többet tennimár nem tud, csak az iskola veze-tõsége és pedagógusai „belülrõl”, aszakmai munkájukkal.

Dr. Gyuricza Miklós az iskola be-számolóját a fenti kiegészítésekkelfogadja el, és javasolja elfogadásra.A képviselõk egyhangúan egyetér-tenek a polgármesteri javaslattal éselfogadták az Általános iskola, ésÓvoda 2006-2011 év között végzettoktató-nevelõ munkájáról szóló be-számolót. NÁDHÁZI

„A pedagógus mutasson példát.” „Nem minden nagyon szép és nem minden nagyon jó.”

A falugyûlés hallgatósága

Dr. Bene Ildikó, Dr. Gyuricza Miklós és Hasznosné dr. Nagy Ágnes

Beszámolt az általános iskola és óvoda

4 2011. június

1. A CSÓNAKÁZÓ-TÓKÖRÜL KIALAKULTHELYZET

A Tószegi Tükör 2011. évi, márciu-si számában olvashattak arról,hogy „felfüggesztette a megállapo-dás tárgyalását a képviselõ-testü-let”, mert a Tiszavirág HorgászEgyesület nem rendelkezik a hor-gásztóhoz üzemeltetési engedély-lyel. Ezzel kapcsolatban szárnyrakeltek olyan híresztelések a telepü-lésen, hogy az önkormányzat meg-szünteti a horgászati lehetõséget éslecsapolja a Csónakázó-tavat. Eb-bõl azonban egyetlen szó semigaz, az önkormányzatnak nemáll szándékában leengedni a ta-vat, sõt, éppen ellenkezõleg: azonvagyunk, hogy olyan megoldásttalálhassunk, mely lehetõséget ada horgászegyesület számára aCsónakázó-tó további üzemelteté-sére!

Ahhoz azonban, hogy mindenkiszámára érthetõ legyen, hogy miértalakult ki a jelenlegi helyzet, néz-zük meg, hogy az elmúlt évek so-rán mi minden történ a Csónakázó-tóval kapcsolatban.

A Tiszavirág Horgász Egyesületképviselõi az önkormányzattól2006. február 2-án írásban kérték„a Tószegi Csónakázó-tó hosszú tá-vú üzemeltetési jogát, úgy, mint aTószegi Tiszavirág Horgász Egye-sület saját vízterületét”.

Papp István polgármester úr je-lezte a Dél-Pest Megyei Vízgazdál-kodási Társulatnak – mint a Gerje-lecsapoló-csatorna kezelõjének –,hogy a képviselõ-testület 2006. feb-ruár 14-ei ülésén úgy döntött, hogytámogatja az egyesület kérését, an-nak figyelembevételével, hogy „a

meder elsõdleges funkciója a min-denkori belvízelvezetés feladatánakmaradéktalan ellátása, és csak en-nek szem elõtt tartásával és betartá-sával lehet azt más hasznosítási cél-ra igénybe venni.” Egyben kérte avízgazdálkodási társulattól, hogyengedélyezzék az önkormányzatszámára, hogy a tavat átadhassákaz egyesületnek.

A Dél-Pest Megyei Vízgazdálko-dási Társulat, a 2006. április 26-ánkelt levelében, az alábbi feltételekmegléte és betartása esetén járulthozzá az egyesület kérelméhez:■ A Gerje-lecsapoló-csatorna fõ

funkciója a belvíz elvezetés, és ahorgászati hasznosítás csak a fõfunkció akadályozása és zavará-sa nélkül végezhetõ.

■ Az egyesület a horgászatot sajátkockázatára végezheti.

■ A vízgazdálkodási társulat a vízminõségéért nem vállal felelõssé-get, az ebbõl adódó kárt az egye-sület a csatorna kezelõjére nemháríthatja át.

■ Az egyesület a hasznosítási tevé-kenységébõl, vagy a belvízszintnem kellõ magasságon való tar-tásából bekövetkezett kárért fe-lel és megtéríti.A horgász egyesület tehát annak

tudatában kapta meg a Csónakázó-

tavat, hogy a víz minõsége kocká-zatot rejthet magában, hiszen ez acsatorna a külterületi földek belvíz-ét is elvezeti, aminek esetlegesszennyezettségéért a vízgazdálko-dási társulat nem vállal felelõsséget.Továbbá a kezdetektõl ismert voltaz egyesület vezetõsége elõtt az is,hogy a tó elsõdleges funkciója abelvízelvezetés, amit a horgászattalnem szabad korlátozni. Ezt az ön-kormányzat és a vízgazdálkodásitársulat is elõírta számukra, még2006-ban.

Feltételként szabta meg a vízgaz-dálkodási társulat azt is, hogy ■ a zsilip üzemeltetését a vízgaz-

dálkodási társulaton kívül csakTószeg Község ÖnkormányzatMûszaki Csoportjának megbí-zottja végezheti, és

■ az egyesület köteles üzemeltetésiés hasznosítási szabályzatot ké-szíteni, amely teljes mértékbenmegfelel a vízjogi üzemeltetésiengedélyben foglalt elõírások-nak.A vízügyi hatóság által kiállított

vízjogi üzemeltetési engedélybenvan meghatározva a Csónakázó-tó-ban tartható legmagasabb vízszintmértéke. Az egyesület – a vízgaz-dálkodási társulat elõírásától eltérõ-en, 2010 decemberéig saját maga

kezelte a zsilipet (tehát nem a hiva-tal), és több alkalommal is, a ható-ságilag engedélyezettnél magasab-ban tartotta a vízszintet a tóban. Er-rõl jegyzõkönyvek és egyéb írásosdokumentációk is készültek azévek során. De az önkormányzategyetlen egy alkalommal sem gá-tolta meg a horgászat lehetõségét,noha a horgászegyesület nem tar-totta be azokat az elõírásokat,amiket a vízgazdálkodási társulatszabott feltételként ahhoz, hogyaz egyesület a Csónakázó-tavathorgász-tóként üzemeltethesse.

Még 2006-ban, ugyancsak a hor-gász-tóként történõ üzemeltetésfeltételeként írta elõ a vízgazdálko-dási társulat azt is, hogy az Attilaúti áteresznél lévõ halrácsot azegyesület köteles véglegesen eltá-volítani. Ezt a feltételt az egyesületvezetõsége tehát már 2006-ban isismerte, azonban azt nem tartottákbe. Ezért a képviselõ-testület 2010decemberében ismételten kérte azegyesület vezetõségét, hogy találja-nak valami megoldást arra, hogy ahalrácsot – az elõírásnak megfelelõ-en – kiváltsák, de ez nem történtmeg. Ennek ellenére, az önkor-mányzat nem akadályozta meg ahorgász-tóként történõ üzemelte-tést, pedig az elõírás értelmébenezt meg kellett volna tennie.

Azt is feltételként szabta a víz-gazdálkodási társulat 2006-ban,hogy az egyesület nyilváníttassa acsónakázó-tavat halászati vízte-rületté, és az ezt igazoló okmánymásolatát adják át a vízgazdálko-dási társulat részére.

A halászati vízterületté nyilvání-tás 2006. április 26-a óta nem tör-tént meg, a vízterületre az egyesü-letnek mind a mai napig nincs hor-gász-tóként történõ üzemeltetésiengedélye!

A csatornára kiadott legfrissebbvízjogi üzemeltetési engedély 1995-ös keltezésû, mely értelmében a tónem minõsül halászati vízterület-nek, és ebben az engedélyben em-lítve sincs a horgász egyesület. Ez,a 16.220-3/1995. számon kiadott

A CSÓNAKÁZÓ-TÓSZABÁLYOS ÜZEMELTETÉSE FALUÉRDEK

ÚJ ISKOLATÁRSULÁS LESZ SZEPTEMBERTÕL

A POLGÁRMESTER ÍRJA…

A „Polgármester írja” címû ro-vatban ezúttal két olyan kér-désrõl szeretném tájékoztatniÖnöket, melyek joggal foglal-koztathatják településünk köz-véleményét, s melyekrõl a má-jusi Falugyûlésen is szóltam.

A horgászok körében népszerû a Csónakázó-tó

(jelenleg is hatályos) vízjogi üze-meltetési engedély így szól: „a csa-torna alapfunkciója: a belvízelveze-tés. Másodlagos (hasznosítási)funkciója: a jóléti tározás (csónaká-zó tó). Esetleges egyéb hasznosítás-hoz a csatorna vízjogi engedélyénekmódosítását kell kérni.”

2009. október 1-jén, a Közép-Ti-sza-vidéki Környezetvédelmi, Ter-mészetvédelmi és Vízügyi felügye-lõség írásban szólította fel a Tisza-virág Horgász Egyesületet, hogy ató további üzemeltetéséhez kérjemeg a fennmaradási engedélyt. Ateljesítés határidejének 2009. de-cember 31-ét határozta meg, s errõlaz önkormányzatot is hivatalosanértesítette. A horgász egyesület azelõírt határidõig (2009. december31-éig) nem szerezte be az enge-délyt, ezért 2010 decemberében aképviselõ-testület is kérte tõlük an-nak beszerzését. Az egyesület eztkövetõen indította meg az engedélybeszerzésére irányuló eljárást a víz-ügyi hatóságnál, amit az felfüggesz-tett azzal az indokkal, hogy mind-addig, amíg a halászati hatóságnálnem nyilváníttatják a tavat halásza-ti vízterületté (aminek már 2006-ban meg kellett volna történnie), ahorgásztóra a vízügyi hatóság nemadhat mûködési engedélyt.Miért elengedhetetlen az enge-dély megszerzése?➭ Azért, mert az egyesület „saját

vízterületeként” hasznosítja a tá-rozót, így saját nevére kell szólniaa mûködési engedélynek is, a je-lenlegi (nem horgászatóra szóló)engedélyben viszont üzemeltetõ-ként és kezelõként nem az egye-sület, hanem az önkormányzatés a vízgazdálkodási társulat vanfeltüntetve.

➭ Azért, mert jogállamban, enge-dély nélküli gazdasági tevékeny-séget senki sem folytathat, azegyesület pedig üzletszerû, gaz-dasági, (vállalkozási) tevékeny-séget is folytat a vízterületen: pl.elõfordult, hogy ha valamelyik tó-parti ingatlan tulajdonosa a tó vi-zébõl locsolta a kertjét, akkor azegyesület vízdíjat számlázott kineki. Mindeközben azonbannem állt rendelkezésükre a szük-séges hatósági engedély. (Olyanez, mintha valaki mûködési en-gedély nélkül üzemeltetne egyélelmiszerüzletet, vagy bármi-lyen más boltot).

➭ Azért, mert a jóléti tározó (csóna-kázó-tó), az nem horgásztó, és a

hatályos vízjogi engedélyben pe-dig egyértelmûen benne van,hogy a jóléti tározó funkciótól el-térõ hasznosításhoz külön enge-dély szükséges.

➭ Azért, mert nem az önkormány-zat kéri az engedély beszerzésétaz egyesülettõl, hanem a szakha-tóság, azaz a Közép-Tisza-vidékiKörnyezetvédelmi, Természetvé-delmi és Vízügyi felügyelõség, akiírásban szólította fel a TiszavirágHorgász Egyesületet erre, még2009-ben.Mindezek ellenére az önkor-

mányzat nem szüntette meg ahorgászat lehetõségét, nem csa-polta le a tavat és ezután sem állszándékában ezt tenni! Azt sze-retnénk, ha a tó megmaradhatna,mert az egyesület vezetõi és tagjaiötévnyi munkájukat áldozták arra,hogy a tó és környéke ilyen szép le-gyen, melyre joggal lehetnek büsz-kék. Az egyesület fontos szerepettölt be a település életében, társa-dalmi összetartást termet a horgá-szok körében, rendszeres kikap-csolódási lehetõséget biztosít szá-mukra. Tevékenységét az önkor-mányzat – anyagilag is – támogatja.

Az önkormányzatnak azonbanmindenki érdekeire figyelemmelkell lennie, és egy olyan kompro-misszumos megoldást kell találni,ami mindenkinek (horgászoknak,gazdálkodóknak és minden más tó-szegi polgárnak) elfogadható, hi-szen számunkra minden tószegi la-kos egyenértékû, és egyformánfontos, függetlenül attól, hogy me-lyik érdekcsoporthoz tartozik.

Ehhez pedig elengedhetetlen ató törvényes és szabályos, az elõ-írásoknak megfelelõ mûködteté-se! A mûködési engedély beszerzé-sén túl, minden olyan (fentebb isrészletezett) elõírás maradéktalanteljesítése szükséges, melyet a hor-gász-tóként történõ üzemeltetés

feltételéül szabott meg a vízgazdál-kodási társulat, még 2006-ban. Kü-lönös tekintettel a hatóságilag elõírtvízszint betartására is!

2. AZ ÁLTALÁNOSISKOLA HELYZETE

Vezseny Község Önkormányzata a11/2011. (III.7.) számú határozatá-val, 2011. augusztus 31-ei hatállyalegyoldalúan felmondta a Tószegés Vezseny között 2007 óta fenn-álló iskolatársulási megállapo-dást. A határozat meghozatalakor,a vezsenyi képviselõk indoklásulazt hozták fel, hogy ezt a társulástannak idején az elõzõ polgármes-terük erõltette, ami szerintük egyelhibázott döntés volt, és már akkorsem Tószeggel kellett volna társul-niuk, hanem Tiszajenõvel. Mind-ezek ellenére mindvégig maximá-lisan elégedettek voltak a két ön-kormányzat közötti kapcsolattar-tással és együttmûködéssel. Azon-ban a vezsenyi szülõk nem akarjáka gyermekeiket a tószegi általánosiskolába járatni, hanem Tiszajenõ-be viszik õket. S ezt nekik, a képvi-selõknek figyelembe kell venniük.

A társulás egyébként három évalatt, több mint 30 millió forinttöbbletbevételt eredményezett Ve-zseny számára is, ahol az iskolaéves költségvetése hozzávetõlege-sen 25 millió forintot tesz ki.

A társulás megszûnése viszontTószeg számára, éves szinten mint-egy 15-20 millió forint bevételki-esést jelent.

Ezért tárgyalásokat kezdtünkZagyvarékas Község Önkormány-zatával egy új társulás létrehozásá-ról, melyben a központi (gesztor)szerepet ugyanúgy Tószeg tölti be,mint azt a vezsenyi társulásban tet-tük. E társulásban tehát a zagyvaré-kasi általános iskola és óvoda a tó-szegi általános iskola és óvoda tag-intézménye lesz, de a zagyvaréka-si gyerekek nem fognak átutazniTószegre! Õk továbbra is a lakó-helyükön, Zagyvarékason fognakiskolába járni. Tehát a tószegi la-kosok, szülõk és gyermekek az újtársulás miatt semmilyen változástsem fognak érezni a jelenlegi hely-zethez képest! Viszont az új társu-lás lehetõsége, a kiesõ bevételein-ket pótolhatja.

Az új társulás 2011. szeptember1-jei hatállyal történõ létrehozásáta tószegi általános iskola és óvodaszülõi közössége, alkalmazotti kö-

zössége és diákönkormányzata isegyhangúan támogatta.

A 2011/2012-es tanévben sajnoskedvezõtlen intézkedéseket is kellhoznunk az oktatási intézményün-ket érintõen. Ezek az intézkedésekazonban függetlenek mind a vezse-nyi társulás megszûnésétõl, mindpedig a zagyvarékasi társulás meg-alakításától. • Jelenlegi információink alapján

sajnos az óvodában, a kötelezõenóvodai nevelésben részesítendõ,iskolai elõkészítõ csoportba be-íratott gyermekek létszáma jelen-tõsen elmarad a népesség-nyil-vántartóban szereplõ gyermekekszámához képest. Így elõfordul-hat, hogy a következõ tanévtõleggyel kevesebb tanulócsoportottudunk majd indítani, ami sajnostovábbi pedagógus álláshelyekmegszüntetését is eredményez-heti az intézményben.

• Az iskolában a mostani 4. évfo-lyamon (szeptembertõl 5. évfo-lyam) várhatóan olyan mérték-ben lecsökken a tanulói létszám,hogy a meglévõ két tanulócso-portot tovább nem tudjuk fenn-tartani. Ezért elõfordulhat, hogyezt a két osztályt össze kell von-nunk, és a 2011 szeptemberétõlinduló ötödik évfolyamon csakegy (nagyobb létszámú) tanuló-csoportot indíthatunk. A jelenleg ismert létszámadatokalapján, ha ezt nem lépnénkmeg, akkor nem felelnénk meg aközoktatási törvényben elõírt,egy tanulócsoportra vonatkozóminimális tanulói létszámhatár-nak. Ez pedig azt eredményez-né, hogy egyetlen forint államinormatíva lehívására sem len-nénk jogosultak, azaz hozzáve-tõlegesen 120 millió forint esneki az iskola költségvetésébõl.Ebben az esetben pedig nem tud-nánk tovább mûködtetni az isko-lát, azt gyakorlatilag be kellenezárnunk. Ezért fordulhat elõ az, hogyszeptembertõl össze kell von-nunk a leendõ ötödik évfolyamkét tanulócsoportját. Az alapmû-veltségi tárgyakat azonban azösszevonás után is csoportbon-tásban próbálják majd oktatni aziskolában, ezen az évfolyamonis.A képviselõ-testület az iskolai és

óvodai csoportlétszámok kérdését,a június végi ülésén tárgyalja.

dr. Gyuricza Miklós

2011. június 5

6 2011. június

Martossy Szilárd (Fidesz-KDNP) a 2010-es önkormány-zati választáson ötödik képviselõként került be a kép-viselõ-testületbe. A harmincöt éves képviselõ 2011. áp-rilis 6-ai hatállyal munkahelyet létesített a Jász-Nagy-kun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságán, Rákó-czifalva és Rákócziújfalu településeken falugazdászmunkakörben.

Az újdonsült képviselõ 2011. április 26-i hatállyal le-mondott az önkormányzati képviselõi mandátumáról. Emunkaköre összeférhetetlen, települési önkormányzatiképviselõi jogállásával. Dr. Gyuricza Miklós polgármes-ter a május 25-ei testületi ülésen, sok sikert kívánt újmunkájához és megköszönte az elmúlt félév munkáját.

Zsidai András, a helyi Választási Bizottság elnöke, be-jelentette, hogy a választási törvény értelmében, a követ-kezõ legtöbb szavazatot kapott képviselõ jelölt lép a meg-üresedett helyre. 2010. október 3-án a választási eredmé-nyek alapján, hetedik lett Buckó Endre (MSZP), 483 sza-vazattal, így õ tette le a képviselõi esküt Zsidai Andráselõtt, majd vehette át a megbízólevelet. Ezzel a testületteljes létszámmal régi új képviselõkbõl áll. Nádházi

A TIOP 1.1.1-07/1-2008-0503 jelû „A Tósze-gi Általános Iskola és Óvoda, valamint Ve-zsenyi Tagintézménye Informatikai inf-rastruktúrájának fejlesztése és modernizá-lása a hatékony integrált oktatásért és azintézmény pedagógiai módszertan megúj-hodásáért” címû projekt záró rendezvé-nyét tartották május 16-án iskolánkban. Apályázaton elnyert eszközökkel megvaló-sulhat az intézményi informatikai infrast-ruktúra fejlesztése, amely nemcsak az in-formatikai készségek, hanem a többikulcskompetencia fej-lesztéséhez szükségestechnikai hátteret is biz-tosítja. Korszerûsödött aszámítógép állomány:tószegi iskola 29, a ve-zsenyi 1 darab teljesenfelszerelt számítógépetkapott. Internet hozzáfé-réssel rendelkezõ, inte-raktív prezentációs esz-közökkel (interaktív táb-la, projektor, számító-gép) láttak el nyolc tan-termet a tószegi, és kéttantermet a vezsenyi in-tézményi egységben. A fejlesztés segíti awebalapú szolgáltatásokhoz szükségesinfrastruktúra kialakítását egy darab szer-verrel, és lehetõvé teszi mérés-értékelésiprogramok futtatását, az ehhez megfelelõeszközpark biztosításával. A támogatás ér-téke 18.200.000 forint, a megvalósítás idõ-tartama: 2010. 09. 17. — 2011. 05. 16. A ked-vezményezett: Tószeg Község Önkor-mányzata. Másik jelentõs pályázati siker aTIOP 1.1.1. 09/1-2010-0131 „Tanulói laptopprogram a Tószegi iskolában” címû pályá-zat, melynek keretében egy tanulócsoport-

ra 19 db tanulói és 1 db tanári laptopot, va-lamint tárolóeszközt WIFI-Access Point-t ésroutert vásárolt Tószeg Önkormányzata. Abeszerzés az Európai Regionális Fejleszté-si Alap és a Magyar Köztársaság támogatá-sával valósult meg. A támogatás értéke:2.704.301 forint.

Fehér Ferenc igazgatóhelyettes, kineknagy szerepe volt a pályázati sikernél,mondja – „Öt évig fenntartási kötelezettsé-ge van az intézménynek.” Tanár és tanulóegyaránt lelkes, melyet a „tanárt” illetõen

mi is megtapasztaltuk. Rögtönzött bemuta-tóval kápráztatott el bennünket, a tanár úr,melyet mi szülõk és nagyszülõk elképzelnisem nagyon tudunk. A pedagógus arcárólleolvasható az elégedettség, a bemutatóközben. Ez már a XXI. század. Ezzel a tó-szegi iskola a környék egyik legjobban fel-szerelt iskolája lett.

Beköltözött a XXI. század az iskolánkba,világszínvonalú informatikai eszközök se-gítik a tószegi nebulóknak a tanulást.

Nádházi Sándor

Valóban 5-6 órás ülések is voltak,de az éjszakába nyúló tanácskozássem volt ritka régen. De hagyjuk a

múltat, helyette nézzük a közelimúltat és a jelent. Egy önkormány-zat legfontosabb feladata határoza-tok és döntések hozatala, amely atelepülésünket érinti. A jó dönté-sekhez jó csapatmunka kell. Énúgy vélem, hogy minden a döntéselõkészítésén múlik. Egy-egy hatá-rozati javaslat megszületésénél, haaz elõterjesztõ – legtöbb esetben apolgármester – támaszkodik a szak-értõkre és testületi tagokra, renge-teg idõt megtakaríthatunk. Példa-ként személyem említem. Köztu-

dott, hogy többek között én sem fu-karkodom jobbító szándékú véle-ményemmel, esetenként kritikáim-mal. De ha a polgármester már azelõkészítés szakaszában kikéri aképviselõk véleményét, mi több,visszahalljuk egyéni javaslatainkatis a testületi ülésen az elõterjesztés-ben, nem igen van min vitatkozni.Én nagyon örülök annak, hogy Dr.Gyuricza Miklós a képviselõ testü-leti tagok szellemi tõkéjére is épít,és azokat igénybe veszi. Nem gon-dolja azt, hogy õ tévedhetetlen, s

hogy az õ zsebében van a bölcsekköve. Jó döntésre akkor van esély,ha az valóban demokratikus. Való-ban minden képviselõ azonosulnitud vele. Ezek az egyeztetések sok-szor már telefonon, a bizottságiülés elõtt megtörténnek. A bizottsá-gi ülésen a személyes találkozáskoraz „összefésült” javaslatokat hall-juk, melyhez véleményt fûzhe-tünk, s nem ritkán fûzünk is. A tes-tületi ülésen aztán – amit a falu isláthat – legtöbb esetben egyhangú„igen” szavazatokat láthatnak. Ti-tokról tehát semmiképp nincs szó!Csupán a jelenlegi faluvezetõ kor-szerû módszert választott mind-annyiunk örömére – mondja Bátiképviselõ befejezésül. - EN -

Martossy Szilárd távozott,Buczkó Endre érkezett

Személyi változásoka képviselõ-testületben

Beköltözött a XXI. század iskolánkba

Világszínvonalú informatikaieszközök segítik a tanulást

TITOKRÓL NINCS SZÓ

Módszerváltás a testületbenOlvasóink közül sokan nyomonkövetik a képviselõtestületmunkáját. Nem kevesen vannakakik a www.toszeg.hu-n a vá-gatlan videó felvételt is megné-zik. Többeknek feltûnt, hogylendületesebbek, legtöbbször vi-tanélküliek, s így lényegesen rö-videbb testületi ülések vannak.Báti László képviselõt kérdez-tük – aki a múltban is igencsakélen járt a vitatkozásban, nyíltszó kimondásával – a „titokról”,ha egyáltalán van ilyen?

Buczkó Endre, „régi-új” képviselõ

2011. június 7

8 2011. június

2011. június 9

A tavasz a méhek életében azt jelen-ti, hogy véget érnek a hosszú „tétlen-séggel” töltött hónapok, felbomlikaz összekapaszkodott telelõfürt ésaz anya megkezdi a petézést. Aminta hõmérséklet eléri a 10-12 fokot éskisüt a Nap, a méhek elõjönnek akaptárból és elpotyogtatják a tél fo-lyamán a vastagbelükben felhalmo-zott ürüléküket. Ez a tisztuló kirepü-lés. Az elsõ verõfényes tavaszi napo-kon a háziasszonyok vigyázzanak akiteregetett ruhákkal! Ha lehetilyenkor még ne a kertben szárítsákazokat, mert elõfordulhat, hogy egy-két megfáradt méhecske ráül a szá-radó ruhákra vagy kiterített ágyne-mûre és bepiszkítja (amit csak alko-hollal lehet eltávolítani).

Aztán nyílnak a virágok és a gyü-mölcsfák vonzzák a kis kerti munká-sokat. Elõkerülnek a permetezõgé-pek is és a majdani nagy gyümölcs-szüretre gondolva alaposan levegy-szerezik a fákat. Szegény méhecskemegmérgezõdik és elpusztul mielõttbeporozná a virágot, hazavihetné akaptárba a virágport. Ha szabadnajavasolnom, teljes virágzásban apermetezést idõzítsék kora estére,amikor a méhek már nem repülnek.

Májusra már annyian vannakkaptárjaikban, hogy alig férnek. Ek-kor jön el az õ természetes rajzásiösztönük, ami a szaporodásukat se-gíti. Ilyenkor az anya (és nem király-nõ) a népesség fiatal egyedekbõl ál-ló részével kirepül a kaptárból a dél-elõtti órákban és megtelepszik leg-többször egy faágon. Döngõ-zsongófürtöt alkotnak, majd lecsendesed-nek és várnak. Néhányan elindulnakúj lakást, odut keresni, majd amikormegtalálják, oda vezetik a rajt. Az beis költözik az új helyre; padlástérbe,faoduba, falrepedésbe. A fürtbe ka-paszkodott méheket szokták befog-ni. A méhészek, ha szólnak nekik,mézzel fizetnek a figyelmességért.Ha már beköltözött valahová egy rajés nem kívánatos helyet választot-tak maguknak, azokat onnan kifog-ni már nem lehet. Nincs más válasz-tás, el kell õket pusztítani. Mivel sokbetegségük is van a méheknek, me-lyeket szerte a világból hurcoltak be,önmagukban már nem is volnánakéletképesek. Az elszaporodó parazi-ták, vírusos, baktériumos és gom-bás betegségek fertõzõ gócokat isképeznek. Veszélyforrásai a gondo-san és lelkiismeretesen kezelt állo-mányoknak.

A nyári melegben ezek a kis szor-gos rovarok is szomjaznak. Gyakranelõfordul, hogy csöpögõ kerti csa-poknál, pocsolyák körül, kerti me-dencéknél keresik a frissülést. Bár améhészek itatják méheiket, mégisvannak egyedek, melyek házikertek-ben „kellemetlenkednek”. Ilyenkorcsak az segít, ha a vízforrásukatmegszüntetjük.

A méhek nem agresszívek. Ha za-varják õket, bizony kitódulnak a kap-

tárból és támadnak. Veszélyes is le-het, mert 800 szúrás halálos adagegy 75 kilogrammos átlag férfiem-berre. De ha valaki allergiás a méh-méregre, annak egy is végzetes le-het. Az allergiások minden kirándu-láskor vigyenek magukkal kálciumtablettát, amit vízben oldva azonnalmeg kell inniuk és nem árt ha a ko-csijukban is tartanak belõle. Ennekellenére az orvost azonnal értesítenikell, aki adrenalint fecskendez a pá-ciensbe.

A méh fullánkja beleszakad a bõr-be, de tovább pumpálja a mérget améreghólyag a sebbe. Körmünk he-gyével oldalról lekapjuk és már kintis van. Esetleg erõsen szívjuk meg acsípés/szúrás helyét és köpjük ki.De bedörzsölhetjük hagymával ésecetes borogatást is szoktak rá ten-ni. Soha nem szabad kapálózni,csapkodni. Arcunkat eltakarva, lé-legzetünket visszatartva (CO2) sietvehagyjuk el a veszélyes helyet.

A méz fontos immunerõsítõ ésnagyon finom. Napi egy evõkanál el-fogyasztása ajánlott. Friss mézethorzsolásokra, égési sebekre is ken-hetünk. Legértékesebb az akácméz.Minden méz kristályosodik, még ezis. A méhész nem érdekelt a mézcukrozásában, a vevõit tiszteli, bizal-mukra szüksége van. A nagy világoskristályok nem a kristálycukor szem-cséi, hanem maltóz nevû szénhid-rát, mely melegítés után a felolvadtméz aljára süllyed. A bolti méz iskristályosodik. A melegítés árt améznek! Antibakteriális hatása le-csökken, részben karamellizálódhatés idõvel újból kikristályosodik. Azutóbbi idõben felröppent rémhírekellenére elhihetik, a magyar mézbennincs méreg! Ez egy rágalomhadjá-rat, melyet a piaci szereplõk indítot-tak a termelõk ellen a felvásárlásiárak letörése érdekében és az im-portból származó, olcsó, bizonyta-lan eredetû, külföldi méz eladásimutatóinak javítására. Magyaror-szágon még antibiotikumot semhasználhatunk, nem úgy a Távol-Ke-leten vagy Dél-Amerikában!

A tószegi méhészek elhatározták,hogy sok fát fognak ültetni a falukö-zösség és méheik javára egyaránt.Jó ha tudják a kedves tószegiek,hogy megközelítõleg 1300 méhcsa-lád dolgozói zsonganak elõ kaptárja-ikból, amint nyílik az idõ. Ezért márvalamennyi méhészkollégám nevé-ben elõre elnézésüket kérem ha mé-heink – úgymond – kellemetlenked-nek a Kedves Olvasónál. Ilyenkorgondoljanak arra, hogy a húsznál istöbb hivatásos és hobbiméhész be-vételei és iparûzési adója hozzájárulaz Önkormányzat mûködési költsé-geinek fedezéséhez.

Végezetül egy utolsó gondolat: Netévesszük össze a méhet a darázzsalés ne csúfoljuk õket dongónak!

Martossy Szilárd méhész

OLVASÓINK ÍRTÁK… • OLVASÓINK ÍRTÁK…

Intézményünk a Szolnoki Kistérségi Társulás ke-retén belül 2006. január 1. óta látja el a család-segítõ szolgáltatást és 2007. október 1. óta agyermekjóléti szolgáltatást is, 3 szakképzettcsaládgondozóval. Subiczné Bodac Edina – Po-nyokai Brigitta általános szociális munkás, Far-kas Józsefné szociálpedagógus.

A Családsegítõ szolgálat célja, a szociális ésmentálhigiénés problémák miatt veszélyezte-tett, illetve krízishelyzetbe került személyek éscsaládok életvezetési képességének megõrzé-se, az ilyen helyzethez vezetõ okok megelõzése,valamint a krízishelyzet megszüntetésének elõ-segítése. A cél megvalósítása érdekében s szol-gálat feladta a személyes szolgáltatás nyújtása,amely a szociális munka eszközeinek és mód-szereinek felhasználásával hozzájárul az egyé-nek, családok, valamint a különbözõ közösségicsoportok jóllétéhez és fejlõdéséhez.

A hozzánk fordulók adatait bizalmasan kezel-jük, titoktartási kötelezettség vonatkozik a csa-ládgondozókra. A kapcsolatfelvétel személye-sen, vagy levélben történhet. Személyes kérés-re, vagy hivatalos jelzésre felkeressük otthonuk-ban a segítségre szorulókat. A szolgálatnak azegyén és a család számára nyújtott szolgáltatá-sa térítésmentes.

A szolgálatot az alábbi problémákkal lehetfelkeresni: információ és ügyintézéshez való se-gítség kérése, életviteli, családi problémák,kapcsolati zavarok, gyermeknevelési kérdések,anyagi nehézségek, lelki problémák, munkanél-küliség, egészségkárosodás.

Térségi problémaként a munkanélküliség ná-lunk is érezteti hatását. Az aktív korúak ellátá-sán belül, a rendszeres szociális segélyezett tar-tós munkanélküliekkel együttmûködési megál-lapodásunk van, rendszeresen tartjuk a kapcso-latot az érintett ügyfelekkel.

Az elmúlt években ügyfeleink nagy számbankeresték fel a Családsegítõ szolgálatot, anyagijellegû, és megélhetési problémával, informá-ciókéréssel. Ezért az élelmiszer-, ruha adomá-nyoknak nagy jelentõsége van, amelyet azEvangéliumi Szolnoki Gyülekezettõl rendszere-sen kapunk. Az érkezett adományokból (élelmi-szer, ruhanemû, játékok, kerekesszék, járóke-ret, babakocsi) elsõsorban a hozzánk forduló,szociálisan rászorult ügyfelek részesülnek. Azadományok mennyiségétõl függõen, közvetí-tettünk a Gondozási Központnak, Nyugdíjas-klubnak, Általános Iskola és Óvoda részére, va-lamint a Védõnõi Szolgálatnak. Évente több al-kalommal szervezünk ruhaosztást, amelyhez ahelyi lakosok adománya is hozzájárul. Karácso-nyi ünnepségünkön, amelyet minden évbenmegrendezünk, az Accell Hunland közremûkö-désével, Sikke Boorsma által gyûjtött, és s Hol-landiából személyesen elhozott játékok, és ru-hák kerültek kiosztásra. Az ünnep meghittségétaz Általános Iskola diákjai színesítik betlehe-mes mûsorukkal. Szeretnénk megköszönni, aHumán Szolgáltató Központnak, a helyi Önkor-mányzatnak, a tószegi Református Gyülekezet-nek, valamint a helyi vállalkozóknak a segítsé-gét, akik az évek alatt adományaikkal, és támo-gatásukkal hozzájárultak a különféle progra-mok megvalósításában.

Az intézmény rendszeresen szervez különbö-zõ programokat, rendezvényeket, csoportfog-lalkozásokat, nagy hangsúlyt fektetünk a cso-portos programok szervezésére: Álláskeresõcsoport, Én-erõsítõ csoport, Nõi csoport, Ifjú-sági csoport, Életmód csoport, Szabadidõ cso-port.

A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységébenhozzájárul a gyermek testi, lelki egészségének,családban történõ nevelésének elõsegítésé-ben.A szolgálat feladata:•gyermeki jogokról és a gyermek fejlõdését biz-

tosító támogatásokról való tájékoztatás, a tá-mogatásokhoz való hozzájutás segítése.

•családtervezési, pszichológiai, nevelési, azegészségügyi, a mentálhigiénés és a károsszenvedélyek megelõzését célzó tanácsadásvagy ezekhez való hozzájutás megszervezése.

•szociális válsághelyzetben lévõ várandós anyatámogatása, segítése.

•szabadidõs programok szervezése, lebonyo-lítása.•hivatalos ügyek intézése•évi egy alkalommal éves gyermekvédelmi ta-

nácskozás megszervezése, lebonyolítása.•évi hat alkalommal jelzõrendszeri értekezlet

megszervezése, lebonyolítása.A szolgálat 2010.01.05.– 2010. 06. 30-ig

egy féléves EU-s pályázat keretében foglalkoz-tatott gyermekeket, csoportfoglalkozás kereté-ben. A „HERKULES” pályázat nagy sikert aratottmind a gyermekek, mind a szülõk között.

Harmadik éve kerül megszervezésre és lebo-nyolításra az 1 hetes nyári napközis táborunk,ahol 20 fõ gyermeknek szerveztünk különlegesprogramokat. Néhány közülük: látogatás a jász-berényi Állatkertbe, repülõmúzeumba, rákóczi-falvai Macimúzeumba, szolnoki Pláza Cinemamozijába, ahol a Shrek 4 került megtekintésre3D-ben, a helyi Lovarda látogatásakor pedig le-hetõség nyílott a gyermekeknek a lovaglásra.

Elsõ ízben történt KI- MIT- TUD megrendezé-se, a szolnoki Rendõrkapitányság bûnmegelõzé-si osztályáról érkezett egy szakember, aki a he-lyes közlekedésrõl beszélgetett a gyermekekkel,valamint ajándékot is hozott a számukra. A tá-bort, helyi vállalkozók támogatják évek óta, mintpl. ingyen fagyizás, sütemény a záró ünnepség-re, a táborban résztvevõ gyermekeknek tízórai ásuzsonna biztosítása. A gyermekekkel délelõtt-délután 2-2 fõ szakember volt. Szeretnénk azidén is megszervezni és lebonyolítani, ezt, a gyer-mekek között már népszerûvé vált tábort.

2009. január 1. óta mûködik településünköna szenvedélybetegek alacsonyküszöbû ellátása,amelyet szintén a Humán Szolgáltató Központszakemberi látnak el. A Szolnoki Kistérség Több-célú Társulása keretén belül mûködik a Zagyva-menti Integrált Központ által szolgáltatott kö-zösségi pszichiátriai ellátás, valamint a Szociá-lis Szolgáltató Besenyszögi Központja útján mû-ködtetett szenvedélybetegek közösségi ellátásais.

A különféle ellátások után érdeklõdni a Csa-ládsegítõ- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatár-sainál lehetséges.

Intézményünk Tószeg, Rákóczi út 33. sz.alatt található.

Telefon: 56/586-093.

2011. március 1-tõl az ügyfélfogadás a követke-zõképpen változik: Családsegítõ Szolgálat ügyfélfogadási ideje:Hétfõ 8.00 – 16.00Kedd 8.00 – 12.00Szerda 8.00 – 12.00Csütörtök 8.00 – 16.00

Gyermekjóléti Szolgálat ügyfélfogadási ideje:Hétfõ 9.00–16.00Csütörtök 9.00 – 12.00

Az intézmény munkatársai

MÉHEK A SZOMSZÉDBANBemutatkozik a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása

Humán Szolgáltató Központtószegi Családsegítõ- és Gyermekjóléti Szolgálata

10 2011. június

Június 4. és a falunkban levõ trianoni emlékmûeszünkbe juttathatja azokat a magyar testvérein-ket, akiket az elszakított területeken üldöztek ésüldöznek ma is, mert mostanában sincs ez más-ként. A saját szülõföldjükön nem beszélhetnekaz anyanyelvükön, magyarul. Menjünk el példá-ul az õsi magyar városokba, Kassára vagy Nagy-váradra és láthatjuk, hogy az utcákon magyarnyelvû feliratok szinte nincsenek!

A történelmi dolgokat nem kívánom most kü-lönösebben részletezni. Az erkölcsi hátteret te-kintve azt azonban meg kell említeni, hogy a nyu-gati nagyhatalmak nem kis cinizmussal éppen aPárizs mellett levõ Trianon palotában íratták alábüntetõ szerzõdésüket 1920. június 4-én, 16 óra32 perckor. Ezt a palotát a francia királyok,XIV. és XV. Lajos építették a szeretõiknek,Maintenon és Dubarry asszonyoknak ésitt élték velük léha életüket. A palotaegyüt-tes késõbb is könnyelmû mulatozásokszínhelye volt. Jogosan feltehetjük a kér-dést, hogy ugyan mi késztethette 1920-bana nyugati nagyhatalmakat arra, hogy eb-ben a bordélyházban kössék meg azt a sú-lyosan igazságtalan szerzõdést, amely Ma-gyarországot feldarabolta és Európa népe-inek – fõként nekünk, magyaroknak – ten-gernyi szenvedést okozott a II. Világhábo-rú kirobbantásával.

Általában az él az emberek gondolkodá-sában, magam is többször hallottam már, hogyezzel a döntéssel az Osztrák-Magyar Monarchiátakarták büntetni és az I. Világháború miatt mi,magyarok megérdemeltük ezt, mert a rossz, avesztes oldalon álltunk. Ez azért sem igaz, mertAusztriához is csatoltak magyar területet!

Neves történészek már le merték írni, hogyemögött elsõdlegesen a szabadkõmûvesek áll-nak, akik azt akarták, hogy hazánkban átvegyéka hatalmat. A XIX-XX. század fordulójára a ma-gyar sajtó már 98 %-ban az õ, egyházellenes ke-zükben van. Az 1910-es évekre a politikai színte-ret tudatosan megszerezték. A Katolikus Néppár-tot kivéve minden pártba beépítették az embere-iket és folyamatosan végezték az egyház és ma-gyar nemzet elleni aknamunkájukat, ami elveze-tett a trianoni diktátumhoz.

A szerzõdést egyetlen felelõs magyar államfér-fi sem írta alá. Két szabadkõmûves tette ezt meg,akik ezért életük végéig kiemelt juttatásban ré-

szesültek. Annak a döntésnek a meghozatalában,hogy Erdélyt Romániához csatolják igen nagyszerepe volt a „széplányoknak!” Mindez mutatja,hogy milyen jellemûek és erkölcsûek voltak azok,akik ezt a döntést meghozták!

Helyszûke miatt nem írok részletesebben arról,hogy miket tettek a magyarokkal Csehszlovákiá-ban, Romániában, Jugoszláviában és Kárpátal-ján. Az Ausztriához került területrõl nem találtamadatokat. A dolog odáig fajult, hogy rettenetes mé-szárlásokat végeztek a magyar polgári lakosságkörében. Mindszenty József bíboros, Magyaror-szág hercegprímása felemelte ezek ellen a szavát,sõt kérvényben fordult az adott országok püspö-keihez, de mindez eredménytelen maradt.

A magyar sajtó teljesen elhallgatta a követke-zõt. II. János Pál Pápa 1984. január 12-én kelt En-ciklikájában (pápai körlevél) megalapította azINSTITUTUM PRO HOMINIS IURIBUS Intézetet.Ennek az alapszabálya szerint segítenie kell azonszemélyeket, népeket, népcsoportokat, akiketemberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kellarról, hogy a sérelem megszûnjön.

E szervezet fõtitkára, Prof. Ludwig von Lang2001-ben kérvényben fordult az ENSZ HáborúsTörvényszékéhez és kérte a trianoni diktátum jo-gi szempontból történõ felülvizsgálatát. Az ENSZrészérõl érdembeli lépés nem történt.

Ez is megerõsíti azt, amit a történelmünkbenmegtapasztalhattunk és amit az egyik csíksom-lyói búcsúban a misézõ püspök atya úgy fogal-mazott meg, hogy mi, magyarok a világpolitiká-tól nem várhatunk segítséget. Csak Istenben bíz-hatunk!

A dátum és az emlékmû révén gondoljunkegyütt érzõ szívvel ezekre a tõlünk elszakítottmagyarokra és imádkozzunk azokért, akiket azelcsatolt területeinken megkínoztak, meggyilkol-tak és még ma is üldöznek a magyarságuk miatt!Kérjük a Teremtõ segítségét, hogy a hazánkban,a történelmi Nagy-Magyarországon mi magyarokegészen a világ végéig fennmaradhassunk! Ne fe-lejtsük, hogy Isten nélkül nincs nemzeti megúju-lás, újjászületés!

Továbbá ez az emlékmû a szemünk elé állítjaa hazánk szeretetét.

Ezt szemléltetve egy írást közlök, amely önma-gáért beszél. Ehhez nincs mit hozzáfûzni.

2010-ben jutottam el az egyik barátom segítsé-gével Várpalotára, a Trianon Múzeumba. Ott ta-láltam ezt, amit szó szerint idézek azok kedvéért,akik nem tudják a kiállítást meglátogatni.

„E sorok írója 14. éves fiú volt és negye-dikes gimnazista akkoriban. Tíz órakornövénytan óra kezdõdött és Kovách Dem-jén tanár úr magas, szikár alakja pontosanjelent meg az ajtóban, mint mindig. Fel-ment a katedrára, beírta az osztályköny-vet, de nem kezdte el a feleltetést, amintszokta, hanem lehajtott fõvel meredt ma-ga elé egy hosszú percig... és akkor meg-kondultak a harangok.

Kovách Demjén tanár úr felállt, oda-ment a térképtartóhoz, kivette a térképet,amelynek felsõ sarkában akkor még ez anév állt: „A Magyar Szent Korona Országa-inak Politikai Térképe.” Felakasztotta a tér-

képállványra, mindezt egyetlen szó nélkül, aztánmegállt elõtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el elõ-lünk és nézte. Olyan arccal, olyan leírhatatlanlágy kifejezéssel, amilyet mi még sohasem lát-tunk száraz és örökké szigorú arcán.

Mi halálos csendben néztük a térképet és az elõt-te álló, szürkülõ hajú cisztercita papot, amint fejeegyre lejjebb esett a mellére és a kívülrõl behallat-szó harangzúgás által még inkább kimélyítettcsendben inkább magának, mint nekünk ennyitmondott: >Consummatum est.< (Beteljesedett!)

Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégyéves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai utánnem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és el-kezdtünk sírni.

Odakint kongtak a harangok. Nagy-Magyaror-szág keresztre feszítésének napja volt, 1920. jú-nius 4.

Péntek...„Széles László plébános

A TRIANONI EMLÉKMÛ

Az önkormányzat által kiírt pályá-zatot Gál Sándor nyerte. A negy-venéves fiatalember automatizálá-si és mûszeripari technikus. Dol-gozott a helyi Mezõgépnél, majd aDutrade Zrt. szolnoki telephelyén16 évig. Hûséges típus, nem válto-gatta sûrûn a munkahelyét. A falu-ban sokan ismerik, ahogy õ is falu-ját. Nagyon sok családot és embert

ismer. Örömmel fogadta a képvise-lõ-testület döntését, hogy õrá esetta választás. Jól tudja, hogy nemkönnyû a településüzemeltetési-fejlesztési munkatárs feladata.„Nagyok a lakossági és a testületielvárások” – mondja, de úgy véli,hogy a rábízott feladatokat el fogjalátni. Április 20-án kezdte megmunkáját és az eltelt rövid idõ alatt

a lakosság elégedettséggel nyugtáz-ta teljesítményét. Gál Sándor is jóltudja, hogy falunk anyagi lehetõsé-gi szûkösek, éppen ezért vélemé-nye szerint még inkább ki kellhasználni a faluban jelen levõ lehe-tõségeket. A közcélú foglalkozta-tásban levõ helybeliek száma, apolgármester erõfeszítéseinek kö-vetkeztében, napról-napra növek-

szik, így ate le p ü lé s -üzemeltetésis hatéko-nyabb. A lakosságtól türelmet kér,mert a munkások munkaideje vé-ges. (Jelenleg naponta 4 óra. szerk.megj.) A feladatok megoldásáhozmeg idõ kell. – zárja tájékoztatójátGál Sándor. Nádházi

Lendületesen kezdett az új munkatárs

Gál Sándor a településüzemeltetés új felelõse

2011. június 11

Ezzel a címmel rendezték meg 2011.március 11., 12. és 13-án Abádszaló-kon az 5. Tiszator Böllérfesztivált,melyet 2009-ben az év rendezvényé-nek nyilvánítottak a Tisza-tavi régi-óban. A háromnapos rendezvényremeghívást kaptak a korábbi verse-nyen résztvevõ csapatok is, de kor-látozott számban további csapatokjelentkezését várták. A TiszamentiRegionális Vízmûvek tószegi csapa-ta is belevágott ebbe a megmérette-tésbe. A csapat tagjai Pálinkás Béla,Veres Attila, Cseh Mihály és MajorImre voltak, a szolnoki központbólKovácsné Gál Erika, Gulyásné Velin-kó Ágnes és Hanonti Zoltánné vettrészt. A böllér, vagyis a banda veze-tõje, Tábori Attila volt. Nagy kihívástjelentett számukra, hiszen ez nem amunkakörükhöz kapcsolódó feladatvolt. Már hetekkel a verseny elõttösszeültek a csapat tagjai, megbe-széléseket tartottak, mit és hogyankellene majd csinálni a versenyen.

A rendezvény elsõ napján Böllér-falva felépítése zajlott. Ez tulajdon-képpen a verseny helyszínének ki-alakítását jelentette. Minden csapatelõzetes sorsolás után elfoglalhattaportáját. A tószegi csapat PálinkásBéla vezetésével a helyszínre szállí-totta a szükséges kellékeket, együt-tes erõvel kerítést húztak a porta kö-ré, feldíszítették a bejáratot, az asz-talokat, a bejárati boltívre kihelyez-ték a csapat névtábláját.

Ezen a rendezvényen összesen 18csapat mérte össze tudását, az or-szág minden részérõl érkeztek ver-senyzõk és nézõk egyaránt.

Március 12-én a családdal mi is el-látogattunk Abádszalókra, kíváncsi-ak voltunk arra, hogy milyen is egyböllértalálkozó.

A második nap volt a rendezvénycsúcspontja, hiszen ekkor zajlott azigazi verseny. Reggel fél 7-kor kez-dõdött a megnyitó, majd mindencsapat számára a szervezõk ingyen

biztosítottak egy kb. 120 kilós ser-tést, melyet a nap folyamán fel kel-lett dolgozniuk. A verseny már a ser-tés perzselésekor elkezdõdött, hi-szen mesterszakácsokból, húsipari

szakemberekbõl és neves mûvé-szekbõl álló zsûri pontozta a csapa-tok minden mozdulatát. A bírálat so-rán külön figyelmet kapott a perzse-lés, a bontás minõsége, húsok, sza-lonnák formázása, tepertõ készíté-se, hurka, kolbász elkészítése, íze. Ahelyszínre látogatók kóstolójegy el-lenében meg is kóstolhatták a csapa-tok udvaraiban készült étkeket.Eközben reggeltõl kezdve pálinka-és pogácsaverseny zajlott.

A verseny helyszínén a népi mes-terségek mûvelõi (fazekasok, bõr-díszmûvesek, mézeskalácsosok,teknõkészítõk, kosárfonók), vala-mint kirakodók és vendéglátók áru-sították portékáikat.

A csapatok vihettek magukkal ze-nészeket (hegedûsök, gitárosok, ci-terások), táncosokat, komédiásokat,de az elektronikus úton hangosítottgépek használatát megtiltották. Ígyegészen hangulatos kis verseny ala-

kult ki a nap közepére. Délelõtt 10órától a szabadtéri színpadon nép-táncosok, hagyományõrzõk szere-peltek. A csapatoknak egy tálat kel-lett összeállítaniuk a zsûri számára,melyek alapján eldöntötték, hogykié legyen a legjobb hurka, a legjobbkolbász, a legjobb leves, a legjobb to-

roskáposzta, a legfinomabb ételkü-lönlegesség, a legszebb porta, ésmelyik volt a verseny során a legvi-dámabb csapat. Ezen kívül a legtöbbkóstolójegyet leadó csapat kapta aközönségdíjat.

A versengés a „Tiszator böllére”cím elnyeréséért zajlott. Legna-gyobb örömünkre a tószegi csapat amásodik helyezést érte el. Nem gon-dolták a csapat tagjai sem, hogy elsõböllérversenyük ilyen jó eredmény-nyel zárul.

A verseny 3. napja a „konyhama-lac nap” volt, vagyis a sátrakat bon-tották el, a csapatok elszállították akellékeiket.

Nagyon örült minden csapattagennek a sikernek, és természetesena hozzátartozók is. Megfogadták,hogy amennyiben jövõre is megren-dezik ezt a versenyt, a tószegiek is-mét ott lesznek.

Tábori Nóra

Jézus Krisztus, Isten fia feltámadá-sa után még negyven napig itt voltköztünk a földön. Negyven napután elbúcsúzott a tanítványaitól, ésazt mondta nekik: „Most visszame-gyek az Atyához, de nem hagylakbenneteket árván, Szentlélek általeljövök hozzátok.” Ekkor Jézus fel-ment a Mennybe, és amit mondott atanítványainak, az tíz nappal ké-sõbb igaz lett. Az elsõ Pünkösdkoreljött az Isten Szentlelke ebbe a vi-lágba. Azért jött el hozzánk, hogybennünket az Istennel összekap-csoljon. Bár nem látjuk õt szeme-inkkel, de a Lélek által imádkozha-tunk hozzá, lehet vele találkozá-sunk. De a Szentlélek egymással isösszekapcsol bennünket, hiszen aPünkösd az egész egyetemes ke-

resztyén egyházunk születésnapja.Pünkösdkor alakult meg Péter apos-tol prédikációja után, amikor 3000ember megtért, az elsõ keresztyéngyülekezet. Fontos még beszélnünkarról, hogy mi is a Szentlélek szere-pe ebben a világban. Az Isten IgéjeJános evangéliuma 16. részében ígyfogalmaz: „Ha eljön a Szentlélek, azleleplezi a világ elõtt, hogy mi a bûn,az igazság, és az ítélet. A bûn az,hogy nem hisznek énbennem. Azigazság az, hogy én az Atyához me-gyek. Az ítélet pedig az, hogy e világfejedelme már megítéltetett.” Mit je-lentenek ezek az igék? Azt, hogy Is-ten Szentlelke megmutatja ennek avilágnak, hogy a világ egyetemesbûne a hitetlenség, hogy nem hisz-nek az emberek tömegei az Isten-

ben. Felfedi az igazságot, rámutatarra, hogy Jézus Krisztus az Atyátóljött, és az Atyához ment vissza! ÕIsten fia, a Megváltó, az Üdvözítõ.Végül a Szentlélek rámutat arra,hogy mi az ítélet, hogy a világ feje-delme, az ördög, már valóban meg-ítéltetett, mert Jézus Isten fia nemtragikus hõsként távozott, hanem,aki legyõzte a nagy ellenséget, az ör-dögöt. A Szentlélek szerepe nemmás, minthogy azt tudatosítja azemberekben, ami itt Krisztus általtörténik a földön. Isten Lelke általbennünket is keres, a hitetlenségbõlhitre szeretne bennünket segíteni,megmutatja számunkra, hogyKrisztus nem csak egy ember volt,aki köztünk élt, hanem személyeséletünk Megváltója, és rámutat arra,

hogy nem az ördögé az utolsó szó,hogy az ördög már megítéltetett.Nem kell beleesni kísértéseibe, meglehet maradni az igaz, a tiszta, a he-lyes úton. Kívánom valamennyi-ünknek, hogy ezen a Pünkösdöntöltekezzünk be Szentlélekkel, és le-gyünk hittel teli, Krisztust követõ,az ördög kísértéseit elkerülõ Istengyermekei.

Péntekné Vizkelety Márta

eformátus lelkipásztor

A tavaszt a Tiszator hozza el

Pünkösd ünnepe: a Szentlélek eljövetele!

12 2011. június

Olyan emberrõl írok cikkemben,akit bizony csak nagyon kevesenismerhetnek Tószegen. Miért isvan ez így? Az idõs ember nem sze-rette soha a feltûnõséget, a hírne-vet, ezért mindig keveset tudatottmagáról.

Zeller Károly tószegi lakosról so-kan talán még nem is hallottak. Pe-dig községünk egyik büszkeségé-nek kellene õt tekintenünk.

Egyik ismerõsöm már régebb ótaismeri, így hát rajta keresztül én isfelvettem a kapcsolatot Karcsi bá-csival. Elõzetes egyeztetés után fel-kerestem. Már az elsõ alkalommalis órákat beszélgettünk át. Elmesél-te egész életét.

Úgy vélem, ha számomra ennyi-re érdekesek ezek a beszélgetések,akkor nem hagyhatom ki, hogy egyilyen jelentõs személyrõl, mint Kar-csi bácsi, ne tudjanak a tószegiek.

Zeller Károly 1936-ban születettBudapesten. Édesanyja tószegi volt,édesapja élete Szolnokhoz kötõ-dött. A szülei Pesten éltek, mikor õmegszületett, de a II. világháború

idején elköltöztek Tószegre. Sze-rencsésnek mondhatta magát acsalád, mert miután elköltöztek apesti bérházból, a házat teljes bom-batalálat érte.

Károly Tószegenjárt általános iskolá-ba, és elmondása sze-rint igazi gyermekkoraitt kezdõdött. Már ab-ban az idõben is komolyproblémát jelentett a kö-zösségbe való beilleszke-dés. Ezt Karcsi bácsi ismegerõsítette, hiszen isko-lás korában „tubigatyás-nak” csúfolták. Elmesélte,hogy hosszú idõbe telt, mire rájött,ezt a jelzõt melegítõje miatt aggat-ták rá. Ritkaságnak számított még,ha valakinek sikerült egy melegítõ-vel is bõvíteni igen szûkös ruhatá-rát.

Mikor a tanítási idõnek vége lett,barátaival és a vele egykorú gyere-kekkel a sáncra ment játszani. Na-gyon sok játékról mesélt nekem, deaz egyik igen különös: Egy tank gu-mikerekébõl készítettek labdákat,és azzal játszottak.

Ha belegondolunk, a mai gyere-kek szinte kézhez kapnak mindenjátékot születésüktõl kezdve, ígyezek az önálló felfedezések kima-radnak az életükbõl.

Ez az összeszokott társaság nyá-ron a Tiszára járt le fürödni, és mi-vel nagyon tetszett nekik a víz,ezért próbáltak minél több gyere-ket lecsábítani.

Szüleik nagyon féltették õket, ag-gódtak a gyerekekért. Karcsi bácsitis mindig azzal a fenyegetéssel en-gedték el otthonról: „Ha beleful-ladsz a vízbe, agyonverünk”. Ezt agyerekek általában nem vették ko-molyan, és leszöktek a vízpartra.

A gyermekkori vidámságoknakazonban egy szörnyû tornaóraibaleset vetett véget. Hetedik osztá-

lyos korában begipszelték a lábát,és egészen 16 éves koráig begip-szelt lábbal élt.

Középiskolás éveitSzolnokon, a VerseghyFerenc Gimnázium-ban töltötte. Iskolábavonattal jártak, amiegy falusi gyerekszámára igen nagyélmény volt. Köz-ben zenét tanult,dobolt, klarinéto-zott, BergendyIstván zenekará-

val is játszott.1957-ben sikeresen leérettségi-

zett. Középiskolás korában kezdettel komolyabban foglalkozni a vers-írással. Meg kellett gondolnia, hogyfel tudja-e vállalni azokat a terhe-ket, melyekkel egy író élete jár. Amegírt verseket szerkesztõségekbekellett vinni, ott valakivel elolvas-tatni. Úgy gondolta, hogy õ errenem teheti fel az életét. Verseitazért füzetekben, lapokon meg-hagyta, hátha egyszer lehetõségelesz még kiadatni õket.

A középiskola elvégzése után azELTE-re jelentkezett. A felvételijenem sikerült, hiszen a 140 jelentke-zõbõl csak 6 embert vettek fel, õ pe-dig a 10. volt a rangsorban.

Így hát munka után kellett néz-nie. A községi tanácsnál dolgozott,mint adóügyi elõadó.

KISZ bizottságot is vállalt, pedignem szívesen tette. Kijelentette a bi-zottság tagjainak, hogy amennyi-ben a létszám meghaladja a 30 fõt,õ kilép. Nem igazán hittek nekimunkatársai. A létszám azonbantúllépte a meghatározott létszámot,Karcsi bácsi kilépett.

Tószegen hiányolták az embereka kulturális programokat, ezért úgydöntött, hogy színházi elõadásokatkészít a régi Mûvelõdési Ház épüle-tében. Számos fiatal tanár volt a fa-

luban, így velük együtt szerveztemeg az elsõ elõadásokat, majd gim-nazistákat is bevont a színházi élet-be.

1958-ban sikeresen felvételizett aSzegedi Egyetem bölcsészkarára,és csak néha járt haza. Mikor itt-hon volt, rájött, hogy a lakosokmennyit változtak. Régen a falusiemberek sokkal többet beszélget-tek egymással, mindenki köszöntmég annak is, akit nem ismert. Et-tõl a felismeréstõl kezdve kevésembert engedett magához közel,nem barátkozott.

1996 és 2005 között a szolnokiDömösi kör tagja volt. Verseit ezalatt az idõ alatt is írta. Hamar Ist-ván szolnoki református lelkipász-tor kitartó biztatásának köszönhe-tõen 2007-ben megjelent „Az Uni-verzumban homokozó is van” cí-mû verseskötete. Szolnokon két al-kalommal is kiadták 100-100 pél-dányban, de olyan gyorsan elkap-kodták, hogy csak alig néhánykönyvtárnak jutott. A versek nin-csenek dátumozva, de Karcsi bácsiidõszakokhoz tudta kötni. A könyvelején található életrajzban feltün-tette a versek megírásának helyszí-neit és idõszakait, így az olvasókönnyen tájékozódik. A kötetben13 karácsonyi vers is található, me-lyeket Karcsi bácsi 13 karácsonyraírt.

A kötet megjelenése után sokanfelkeresték, az Új Néplapban cikkjelent meg róla, a Szolnok TV-benpedig interjút készítettek a könyvszerzõjével.

Napjainkban is gyakran keresiktelefonon régi kollégái, ismerõsei,költõtársai, akik még mindig dicsé-rik választékos szóhasználatát.

Remélem, sok ilyen fantasztikusverssel fog még megörvendeztetniminket, írói munkájához jó egész-séget kívánok!

Tábori Nóra

FELHÍVÁS!Felhívjuk az ebtartók figyelmét, hogy az állattartás

helyi szabályozásáról szóló 24/2007. (XI.15.) kr. számú rendeletelõírásainak betartására,

az ebek zárva tartására fokozottan ügyeljenek!

2011. JÚLIUS 1-JE UTÁN, A POLGÁRMESTERI HIVATALMINDEN, A TELEPÜLÉS TERÜLETÉN SZABADON KÓBORLÓ EBET

BEFOG ÉS ELSZÁLLÍTTAT.

A KUTYA TULAJDONOSAA BEFOGÁSSAL JÁRÓ KÖLTSÉGEKET KÖTELES MEGTÉRÍTENI,

TOVÁBBÁ, (az állattartási rendelet elõírásai szerint),30.000. Ft-ig TERJEDÕ SZABÁLYSÉRTÉSI BÍRSÁGGAL

BÜNTETENDÕ!

Az ebtartási szabályok betartását, a júliusi befogást követõenrendszeresen ellenõrizzük,

és a kóborló ebeket elõzetes figyelmeztetés nélkül fogjuk beés szállítatjuk el.

Tószeg község önkormányzata

Akit kevesen ismernek TószegenANYÁMNAKSzemeidben

ráncoklegelésznektenyeredben

bánatokbóklásznakkertedben

pistikevirágnyit

fiadbanmeg

városokrohangálnak

Zeller Károly

2011. június 13

Molnár László testnevelõ tanárSokunk számára a nívós kézilabdaeredmények, a felhõtlen testneve-

l é s ó r á kf é m j e l z i kM o l n á rLászló test-nevelõ ta-nár szemé-lyét. A tó-szegi iskolaaz õ oktató-n e v e l õ

munkájának köszönhetõen szá-mos tószegi diák kézilabdás álmaitsegítette valóra váltani.

Ma is van kézlabda oktatás Tó-szegen, de ma már nem készülünkversenyekre-tudtuk meg Tanár úr-tól. A versenyszintû kézilabda okta-tás megszûntét a megyénkben le-zajló kézlabda szakosztályok meg-szûnése eredményezte. Negyvenfölötti létszámmal mûködik ma is akézilabda oktatása iskolánkban. Aversenyrendszerben azonban márnem tudunk részt venni, mert a ké-zilabdával foglalkozó iskolák számaminimálisra csökkent megyénk-ben, tehát nem lenne kivel verse-nyezni. A megyénk határán túli uta-zást pedig anyagilag nem bírnánk.A gyerekek nálunk megtanulják, ésmegszeretik a kézilabda-játék alap-jait, melyet bizonyít az órákon valómagas részvételi arány is.

Gyermekeink mozgásigényeegyre nagyobb, ezt érzik a szülõkis, de már van a gyerekeknek egycsoportja, akik a csapatjáték he-lyett az egyéni sportolási lehetõsé-geket részesíti elõnyben. Ilyen jel-legû tevékenységre a tószegi iskolá-ban is van lehetõség, így sokan ésnem csak tószegi diákok választjáka karate edzéseket.

A tárgyi eszközök javítása érde-kében kisebb pályázatokon is résztveszünk, ezáltal még színesebbétudjuk tenni a tanórákon és tanórá-kon kívüli foglalkozásokat.

Célunk, hogy a gyerekek kikap-csolódjanak és jól érezzék magukataz iskola tornatermének falai között.

Buczkóné Katona Erika tanítónõ,modern táncoktatóA moderntánc irántiérdeklõdést ö r e t l e n ,évek ótamagas lét-s z á m m a lmûködünk– mondja at a n í t ó n õ .Alsó tagozatos diákok számára tar-tom a táncórákat. Láthatott minketa tószegi közönség a falunapi ren-dezvénysorozaton, a Kulturális Gá-la és a Ki mit tud? – rendezvényénis. Ezekre a rendezvényekre min-den évben készülünk, korábban akörnyékben rendezett versenyekenis indultunk.

A tószegi tanulók a modern táncmellet még számos tanórán kívülimozgásforma közül választhatnak.Biztosított az iskolában, minden év-folyam számára a tömegsport fog-lalkozás, ismert és sokan szeretik anéptánc csoportunkat, van kötélug-rás oktatás, melyet GalambosnéKormos Ildikó tart. A sort még foly-tathatom, mert aki a csapatjátékotszereti kézilabdázhat, akit pedig atársastánc érdekel, számára JándiIstván tart táncoktatást. Az iméntfelsorolt foglalkozások minden tó-szegi diák számára ingyenesek.

Mindezek mellett az iskola helytad karate és foci edzéseknek, ésnagy népszerûségnek örvend a Dal-ma Dance tánccsoport, melynektáncóráira a környezõ települések-rõl is érkeznek gyerekek.

A testnevelõ munkakö-zösség pedig próbálja mégszínesebbé tenni a tornate-rem falai közötti életet,ugyanis minden hónapbankülönféle versenyeket szer-vez. Rendeztünk már többalkalommal játékos családivetélkedõket, melyeken aszülõk csemetéikkel közö-sen mérették meg magukat,óriási sikere volt. Szerve-zünk anya-lánya kézilabdaversenyt, apa-fia focit, tar-tunk ovis tornát. A közelipedagógiai hetek keretébentervezünk az ovis gyerekekés szüleik számára egy játé-

kos versenyt. Nálunk az ovis gyer-mekektõl a felnõtt korosztályigmegtalálhatja mindenki a mozgásörömét!

Cinegéné Krecsun Éva tanítónõ,gyermektánc oktató15 éve vannéptánc ok-tatás a tó-szegi iskolá-ban. Cine-géné Kre-csun Éva ta-nítónõ a be-s z é l g e t é -sünk sorántöbbször hangsúlyozta, hogy na-gyon sok nevelési lehetõséget rejtmagában a néptánc óra. A felelõs-ség tudatot, az egymásra figyelést,közösség tudatot, különbözõ rész-képességeket, mint figyelemkon-centráció, emlékezet, szabálytudat,mozgáskoordináció mind-mind fej-lesztjük ezeken a foglalkozásokon.A gyermekek pedig a játszva tanul-nak valami újat, úgy hogy észre semveszik – mondja lelkesen a tanítónõ.

Az elsõ-második osztályban mégtöbb a játékos elem, mint a táncosmotívum, majd harmadik osztály-tól a táncos elemek kerülnek túl-súlyba. Az oktatást a dunántúli-di-alektussal, kanásztáncokkal, ugróstáncokkal kezdjük.

A gyerekek nagyon szeretnekszerepelni, én pedig mindenkineklehetõséget adok a szereplésre. A fi-úk nagyon szeretik a látványos bo-tos táncokat, a verbunkost, a ka-násztáncokat. Nagyon lelkesek tud-nak lenni, fõleg alsó tagozaton, dea jelenlegi hetedikeseim ma is pél-daértékûen szeretnek órákra járni.A gyerekek megtanulják a szereplé-

sek alkalmával, hogy a színpadrakiállni nagy felelõsség, nagy odafi-gyelést igényel. Csak ekkor érzikmeg igazán, de fárasztó ez a cifra!

Folyamatosan vannak fellépése-ink. Jelenleg a március 15.-i közsé-gi ünnepségre készülünk, valaminta leendõ elsõsök fogadásán eleve-nítjük fel a Gergely-járás népszoká-sát. Ez a népszokás egy ismert isko-lába hívogató szokás, mely I. Ger-gely pápa, az iskolák megalapítójanevéhez fûzõdik

Azt gondolom, hogy a néptáncoktatás az egyik legjobb módszerarra, hogy a gyerekeink örömmel,játékosan tanulják meg mindazt,amit az iskolai tanulás során majdhasznosítani tudnak.

Már Tószegen is DALMA DANCEKözségünkben tavaly októberétõlmûködik a Dalma Dance tánccso-port tudtuk meg a tánccsoportotvezetõ Gyõrffy Dalma asszisztensé-tõl Ecsédi Szilviától.

Modern táncokat, Hip-Hop tán-cokat, show táncot, latin táncokattanítunk 5 éves kortól 25 éves korig– mondja Ecsédi Tímea. Tószegenjelenleg kettõ tánccsoportot mû-ködtetünk, a gyermekkorosztály-ban 13 gyermek táncol, a manó kor-osztályban pedig 9 kisgyermek. Aszülõk nagyon örültek a kezdemé-nyezésünknek, többen még Tisza-várkonyból is átjárnak a táncórá-inkra. A táncot nem csak mint mû-vészeti tevékenységet tartjuk fon-tosnak, hanem úgy tartjuk az inten-zív mozgás formában tartja a testetés segíthet a tanulásban is.

Legközelebb a nyári falunaponláthat minket Tószeg közönsége,ahová mindenkit szeretettel vá-runk! M.G.A.

Tanórán kívüli nevelés az iskolában

Szabadidõs tevékenységek a tornaterem falai közöttAmikor még az én korosztályomsportolt az iskola falai között,nem volt olyan délután és este,hogy ne lett volna zsúfolásig te-le a tornaterem. Szerencsére ezma sincsen másképpen, amittöbbek között egy kitûnõ peda-gógus gárda csapatmunkájánakköszönhetünk. Errõl a jól kép-zett, lelkes kis csapatról, annakegyes, de nem valamennyi tagjá-ról szól írásunk.

14 2011. június

Mintegy tíz éve annak, hogy a Mûvelõdési Házat felújították. Számosprobléma keletkezett a felújításból, amely már akkor is borzolta a kedé-lyeket Tószegen. Az átalakítás nem a kultúráról és a mûvelõdésrõl szólt,sokkal inkább a vendéglátásról. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a„Nagyteremben”, mely mindig is helyt adott különbözõ színházi pro-dukciókra is, két bárpult is van, ráadásul az egyik a színpadon. A laikusmegoldás a továbbiakban nem tartható- véli a képviselõtestület. De szá-mos más gond is van! Nincs megfelelõ öltözõ a fellépõknek, de vizes-blokk, sõt WC sem. A bárpult a helyet elveszi a színpadtól. Abszolút di-lettáns építészeti megoldás az is, hogy a színpad elõterében két oszlopis takarja az elõadóteret. A függöny hiánya is elképesztõ, hisz komolyelõadás fõ kellékéhez a függöny is hozzátartozik. 2008-óta Önkormány-zatunk igyekszik a kulturális, színházii programoknak is helyt adni. Ezta lakosság egyre nagyobb része el is várja az elöljáróságtól. Meg egyéb-ként is, falunk az elmúlt rendszerben sem szégyenkezhetett kulturáliséletét illetõen. Igény az itt lakók részérõl máig adott.

Mindezeket figyelembe véve képviselõtestületünk úgy döntött,hogy a legszükségesebb átalakításokat meglépi.

Az átalakítás az elõzetes becslések szerint 300-500 ezer Forintba ke-rül. Ennek fedezetét a kulturális programokra elõirányzott költségek-bõl, illetve az Accel-Hunland szponzori támogatása fedezné, a köz-munka program bevonásával. - Nádházi -

Színpadátalakítás

KÖNYVTÁRI HÍREK

Székelyföldön, Gyergyószentmiklósonszületett 1952-ben. Tanulmányait is ottvégezte, és festészetbõl diplomázott.1978. áprilisában települt át az anyaor-szágba, pontosabban Tószegre. Itt alapí-tott családot, férje Korozs Mihály volt.1980-ban került a Tiszamenti Vegyimû-vekhez, ahol dekoratõrként dolgozott.Mûvészeti útkeresése innentõl folyama-tos. Ötletgazdagsága, mûvészeti sokszí-nûsége, fiatalos, folyamatos kísérletezé-sei mára kiforrottak. „Létünk palettáján”címû festmény kiállítása hûen tükrözi

hitvallását. „Mûvészet gondolattal, szóval és cselekedettel, avagy tollal, fes-tékkel és ecsettel.”

A „Sziluett” mûvészeti és alkotó kör irodalmi mûsorcsokor elõadásaszínvonalas, és igazán szórakoztató volt. Közremûködésük nem volt vé-letlen, hiszen Kari Erzsébet Zsóka az egyik alapítója és meghatározó mû-vésze a szolnoki alkotókörnek.

A közel félszáz résztvevõ vastapssal ismerte el produkciójukat, a má-jus 6-ai kiállítás megnyitón. Nádházi

Bod Péter OrszágosKönyvtárhasználati Ver-seny 5-6. osztályosokszámára hirdetett verse-nyén Zelei Barbara, is-kolánk 6. osztályos ta-nulója országos 10. he-lyezést ért el.

A versenyen többszáz gyermek vettrészt, elõször az iskolaiversenyeken, majd amegyei fordulókon ésvégül az országos dön-tõben mérték össze tu-dásukat. Az országosdöntõbe 14 tanuló jutott be, köztük Barbara. A döntõ írásbeli és szóbeli for-dulóból állt, ahol a könyvtár és a könyvek használatával kapcsolatos isme-retekrõl kellett számot adni. Barbi a 10. helyezést érte el, amihez ismét szív-bõl gratulálok. Elsõ versenye volt ez tószegi diáknak és a felkészítõknek is.Az iskolai és a megyei fordulóra Jakodáné Tutor Zsuzsanna és SiposnéNagy Julianna készített fel négy majd két tanulót. Az országos döntõre ké-szülés során ellátogattunk a megyei könyvtárba is, és heti rendszeresség-gel oldottuk meg a korábbi évek feladatsorait valamint készültünk a meg-adott témára. Az országos döntõbe Siposné Nagy Julianna kísérte Barbit.

* * *Ezen a nyáron ismét heti rendszerességgel tartunk kézmûves foglalkozá-sokat szerda délelõtt 9-11:30-ig a könyvtárban az érdeklõdõ gyermekek éscsaládok számára. Július 6-augusztus 24-ig minden szerdán különbözõkézügyességet igénylõ, különféle anyagokat felhasználó ingyenes foglal-kozásokat tartunk. Elõzetes jelentkezés nem szükséges, inni valót kellcsak hozni. Minden érdeklõdõt várunk!

Színvonalas „Sziluett”Kari Erzsébet Zsóka a Mûvelõdési Házban

Zelei Barbara (jobbra) országos 10. helyezést ért el