IV. évfolyam 4. szám 2008. december 790 Ftmsztsz.hu/wp-content/uploads/2019/03/Szinpad_2008_december.pdf · Tokaj kistérségi központ, és azt gondol-tuk, hogy a színház nemcsak

IV. évfolyam 4. szám 2008. december 790 Ft

3

Tartalomjegyzék

KIVÁLÓ FIATALJAINK (Szabó-Jilek Iván) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Színházépítés…

PAULAY EDE SZÍNHÁZ (Plótár Fatime) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Új teátrummal bôvült a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont. 2008. augusztus 30-án avatták fel Tokaj el-sô kôszínházát, amely Paulay Ede – a város szülöttjének – nevét viseli. A színház alig kilenc hónap alatt épültfel a Nemzeti Fejlesztési Terv társfinanszírozásával, egymilliárd forintba került.

Sceni-Tech 2008. Agora Program…

A MÛVELÔDÉS ÚJ INTEGRÁLT TEREI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Az EU jelentôs támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség „Agora – multifunkcionális közösségi köz-pontok” címmel kétfordulós pályázatot hirdetett meg 2008 elején. A Színházépítészeti Szekció az újfajtakulturális integráció építészeti, technológiai igényét vitatta meg. Pontosításra szorulnak a többcélú teremfogalma, a multifunkcionalitás határai, a technológiai tervezés feladatai.A vitaindító elôadást Vargha Mihály építész tartotta, a kerekasztal-beszélgetés résztvevôi dr. Német János,Hegedûs Ágnes, Janáky István, Kotschy András, Strack Lôrinc voltak.

Lebontják az Erkel Színházat?…

ERKEL SZÍNHÁZ: FÜGGÖNY! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Búcsúznunk kell az ország legnagyobb színházától, amely 2011-ben lenne százesztendôs? A régi épület története.

FORDÍTVA ÜLNEK A LOVON… (Borsa Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Gondolatok a kormányhatározattal lebontásra ítélt épület várható sorsáról.

Hazai hírek…

ELKÉSZÜLT AZ ELÔADÓ-MÛVÉSZETI TÖRVÉNY TERVEZETE (Wettstein Tibor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30A törvényhozás elé terjesztett színházi törvényrôl.

Kiválóságaink…

KITÜNTETETTJEINK BEMUTATKOZNAK (Kárpáti Imre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Riportok a 2008. augusztus 20-a alkalmából magas kitüntetéseket kapott kollégáinkkal.

EGY PRÍMA FIATAL MUNKAERÔ (Garancsi Ágnes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Az Operaházban ünnepélyes keretek között idén elôször adták át a Junior Príma Díj magyar színház- ésfilmmûvészet kategóriájának díjai. Farkas Pál világosító is a díjazottak között volt.

Színpadvilágítás…

A VILÁGÍTÁSTECHNIKA FEJLÔDÉSE A MÛVÉSZETEK PALOTÁJÁBAN (Kiss Péter) . . . . . . . . . . . . . . . 36A Mûvészetek Palotájának színpadvilágítási berendezései sokat fejlôdtek az elmúlt három évad alatt.

Followspot…

A VILÁG LEGFANTASZTIKUSABB ELÔADÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40A pekingi olimpia nyitó- és záróünnepségének technikai hátterérôl.

Technikai újdonságok…

ÚJ TERMÉKEK A LISYS ZRT. PALETTÁJÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Hang-szín-ház…

A HANGOK HÁZA (Mester-Lovas András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46A megszólaltatott hangok viszonya környezetükkel.

Nekrológ…

SCHÄFFER JUDIT 1931–2008 (Kárpáti Imre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Elhunyt a Kossuth-díjas, érdemes- és kiváló mûvész jelmeztervezô.

EL KAZOVSZKIJ 1950–2008 (Kárpáti Imre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49Eredeti nevén Elena Kazovszkaja festômûvész, grafikus, díszlet- és jelmeztervezô hosszan tartó súlyos be-tegség után Budapesten elhunyt.

Külföldi hírek…

TÛZ A PQ HAGYOMÁNYOS HELYSZÍNÉN PRÁGÁBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50FÉNYVETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

Színház – fény – technika kiállítás Bécsben, az Osztrák Színházmúzeumban.

Kiállítás…

SZÍNPADI ÚJÍTÁSOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (Kárpáti Imre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti tára kamarakiállítást rendezett Az ember tragédiája elsôszínházi bemutatójának 125. éves évfordulója alkalmából.

A Magyar Állami Operaház történetébôl…

A NÉZÔTÉRI NAGYCSILLÁR TÖRTÉNETE (Czeiner László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

4

Gyakran hangoztatják az idôsebb kollégák, hogy kiöregedett a szakma, nincs utánpótlás.Most Farkas Tamás, a hétezer euróval járó Junior Príma Díj nyertese cáfolhatatlan bizonyíté-kát adta annak, hogy igenis van tehetséges új nemzedéke a színháztechnikai szakmánknak. Már önmagában az is nagyszerû gondolat, hogy a 2007-ben elindított Junior Príma Díj ka-

tegóriái közé idén már bekerült a Magyar Színház- és Filmmûvészet kategória is. A Junior Prí-ma Díj társalapítója, Nathaniel Rothschild így nyilatkozott: „Személyes érdeklôdésem, a kul-túra iránti szüntelen tiszteletem alapján e kategória támogatását választottam. Olyan élmé-nyeket, katarzisokat köszönhetek e két mûvészeti ágnak, amelyek meghatározókká váltak azéletem során. Meggyôzôdésem, hogy életünk és gondolataink képi és színpadi megálmodá-sa és megjelenítése olyan különleges képességeket kíván, amely csak kevesek sajátja. Külö-nösen nagyra értékelem azt a teljesítményt, amely már pályakezdôként is megmutatkozik.”Öt évvel ezelôtt indult útjára – Demján Sándor egyedülálló kezdeményezése – a Príma Pri-

missima Díj, amelyet egy-egy kimagasló életmûért kapják a nyertesek, akik egész életpályá-juk során alkottak maradandót. Ez a díj országunk közéletének, a gazdaság, vállalkozói éscivil szféra együttmûködésének köszönhetôen mindenki által elismert, abszolút értékmérô-vé vált. A hitelességét a pártatlan, széles körû szakmai és közönségvélemény figyelembevé-tele biztosítja. A pályájuk elején álló, de kimagasló tehetségû fiatal mûvészek, szakemberek ösztönzé-

sét, bátorítását szolgálja a Junior Príma Díj. A prima primissimák példáját követôket ösztön-zi, azokat a fiatalokat, akik odaadásukkal, elkötelezettségükkel egyszer majd maguk is iránytés mércét jelentenek fiatalabb társaiknak. Ennek a díjnak a nyerteseit is a szakmai szerveze-tek és felsôoktatási intézmények által javasolt jelöltekbôl választja ki a rangos mûvészekbôlálló zsûri. A Prima Primissima Alapítvány lehetôvé tette, hogy a Magyar SzínházTechnikaiSzövetség is – a 30 évesnél fiatalabb, kiváló színháztechnikai szakemberek közül – három je-löltet javasolhatott a díjra: Farkas Tamást (Új Színház), Korsós Andrást (MûPA) és Somfai Csa-bát (Nemzeti Színház). Összesen 23 fiatalt jelöltek a díjra.Az Eperjes Károly, Lukács Sándor, Nagy-Kálózy Eszter színmûvészekbôl és Szabó István film-

rendezôbôl álló zsûrit dicséri, hogy a tehetséges fiatalok között – a hét színmûvész, egy balett-táncos és egy zongoramûvész mellett – egy színházi világosítót is érdemesnek találtak a díjra.Farkas Tamás tehetségének és munkájának rangos elismerése nagy örömmel tölt el ben-

nünket, és szívbôl gratulálunk neki! Régi vágyunk teljesült: a zsûri döntésével a színháztech-nikai szakmát is az alkotómûvészet rangjára emelte. A Junior Príma Díj a megbecsülést te-remtette meg számunkra is.Az elismerés rangot és kötelezettséget is jelent. Világunkban alapvetôen a negatív, elma-

rasztaló kritika dívik, ezzel szemben a demjáni gondolat egymás megbecsülését, dicséretéthelyezi elôtérbe. A másik két fiatal kollégánk, jelöltünk is megérdemel minden nyilvános el-ismerést. Köszönjük Korsós Andrásnak és Somfai Csabának, hogy munkájukkal rászolgáltaka felterjesztésre, még hallani fogunk róluk is, mert tehetségük, lelkesedésük ki fogja vívni azelismerést.A díj felhívja a figyelmûnket arra is, hogy többet foglalkozzunk, adjunk több segítséget

azoknak a szakmai mûhelyeknek, ahol ezek a fiatalok – kiváló mesterektôl – megtanulhat-ják a szakmát. A díj azt is példázza, hogy ezekben a mûhelyekben a nevelôk, tanítók tudás-uk önzetlen átadásával ösztönzik és engedik a fiatalokat tehetségük kibontakoztatásában.Ezért az elismerés egyben Simon László világítási felügyelônek és az Új Színház mûvészi ésmûszaki vezetésének is szól. Köszönet érte!Soha sem szabad megfeledkeznünk a fiatalokról, akik a szakmánk utánpótlását jelentik.

A tanításnál, oktatásnál, a pozitív elvárásnál aligha van fontosabb feladatunk. Mert a JuniorPríma Díj jelmondata szerint is: „a tehetség jövôt formál.”

Szabó-Jilek Iván

A Magyar SzínházTechnikai Szövetség szaklapja

HU ISSN 1786-6995

Megjelenik: negyedévente

(március, június, szeptember, december hóban)

Kiadja:

a Magyar SzínházTechnikai Szövetség,

1011 Budapest, Corvin tér 8.

Felelôs kiadó:

Kiss István, az MSzTSz elnöke.

Fôszerkesztô:

Szabó-Jilek Iván,

Tel./fax: (+36-1) 375-6566,

[email protected]

Szerkesztôbizottság:

Kárpáti Imre

Kiss Péter

Kovács Bálint

Rétfalvi János

Dr. Sirató Ildikó

Szentmártoni Gergely

Dr. Venczel Sándor

Wettstein Tibor

Szerkesztôség:

Magyar SzínházTechnikai Szövetség titkársága,

1134 Budapest, Kassák Lajos utca 79.

Tel./fax: 329-0841

Korrektor: Darnay László

Grafikai munkák:

Atelier 21, Sára Ernô Grafikai Mûterme

Tel./fax: (+36-1) 411-0833,

[email protected]

Nyomdai munkák:

Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.

Terjesztés: elôfizetéssel, színházi árusoknál

Ár: 790 Ft/példány

Elôfizethetô: a szerkesztôség címén.

2008. évi teljes évfolyam ára 2600 Ft.

A tavalyi lapszámok – korlátozott számban –

még kaphatók. Számonként 400 Ft, négy-négy

lapszám ára 1600 Ft.

SZÍNPADElôadómûvészetek techniká ja

IMPRESSZUM

Kiváló fiataljainkIV. évfolyam 4. szám 2008. december

Elimex Kft. 36. o.INTERTON 47. o.I Media International 46. o.

Jelmez-Art 49. o.La Belle 38. o.LISYS Fényrendszer Rt. 55. o.Logen Bt. 43. o.Luminis 37. o.

Pelyhe & Társa Kft. 52. o.Philips Magyarország Kft. 39. o.Racional Mérnöki Iroda Kkt. 56. o.Színháztechnikai Kft. 2. o.Színpad- és Emelôgéptechnika 13. o.

Hirdetôink:

5

Színházépítés...

A világörökség részeként elismert város leg-frissebb kulturális nevezetessége két létesít-mény együttesébôl, az egykori zsinagóga gyö-nyörûen felújított épületébôl, valamint a Pau-lay Ede1 Színházból áll. A régi izraelita imaházimpozáns méretei, a város történelmérôl árul-kodó architektúrája önmagában is megkapólátványt nyújt a szemlélôdônek. A melletteemelt, minden ízében modern, ugyanakkoremberközeli és barátságos az új teátrum, s ekettôst a Serház – még felújítás alatt álló –épülete fogja teljessé tenni. Az új komplexumaz elôadómûvészetek mellett nemzetközikonferenciák és rendezvények helyszínéül isszolgál. A közel 300 férôhelyes színház elsôelô adása Strauss A denevér címû operettjevolt a Miskolci Nemzeti Színház elôadásában.Tokaj kulturális és konferenciaközpontja

három ütemben nyeri el végleges formáját.A 4500 fô lakosú, Borsod-Abaúj-Zemplénmegyei városban – mely kistérségi központis – az új intézmény létrehozását fôképp az

indokolta, hogy a helyi kulturális eseményekkinôtték a régi, rossz állapotban levô mûve-lôdési házat.Az elôzményekrôl Dévald István urat, a

Tokaji Kulturális és Konferenciaközpontigazgatóját kérdeztük:A történet húsz évvel ezelôtt kezdôdött,

1987 óta tervezte a város, hogy a zsinagó-gában, illetve mellette egy kulturális köz-pontot hozzon létre. Az elsô tanulmányter-veket Farkas Pál építész már akkor elkészí-tette. Az elképzelések három ütemben való-sulnak meg, de végig ugyanaz a személymaradt az építész. Az elsô az egykori zsina-góga felújításával kialakított kulturális éskonferenciaközpont volt, amely 2004-benkezdôdött el és 2006-ban lett kész. Európaiuniós programból, a PHARE-alapból nyer-tünk el rá pénzt, ez 400 millió forintos beru-házás volt. Most a zsinagógában hangverse-nyeket és konferenciákat, reprezentatív ün-nepségeket tudunk rendezni.

A második ütem a színház felépítésevolt, amely szintén nagyrészt EU-s pénzbôlvalósult meg, egymilliárd forintba került.Ebbôl 97 százalék volt az állami költségve-tési és európai uniós támogatás. Tehát ne-künk gyakorlatilag 23 millió forintba kerültez a ház. A harmadik ütem a mellettünk lé-vô épületnek, a Serháznak a rendbetételelesz. Látni lehet, hogy úgy van kialakítva aszínház épülete, hogy át lehet menni aszomszédos épületbe. A felújítás alatt állóSerház emeletén egy kiállítótér lesz, amely-ben a világörökségi bortermelô helyszínekkiállítása és további idôszaki kiállítások kap-nak majd helyet.Tokaj kistérségi központ, és azt gondol-

tuk, hogy a színház nemcsak a várost híva-tott kiszolgálni, hanem a környezô 8-10 te-lepülést is. Mintegy 15-20 km-es vonzáskör-zete van a városnak és a háznak is, de aztgondolom, hogy vannak és lesznek olyanesemények, amelyekre akár Budapestrôl is

Paulay Ede Színház, TokajÚj teátrummal bôvült a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont. 2008. augusztus 30-án avatták fel Tokaj elsô kôszínházát,amely Paulay Ede – a város szülöttjének – nevét viseli. A színház alig kilenc hónap alatt épült fel. A Nemzeti Fejlesztési Terv

társfinanszírozásával épült létesítmény egymilliárd forintba került.

1 Paulay Ede (1836. Tokaj – 1894. Budapest) színész, rendezô, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító emelte fel a magyar színházat európai színvonalra a 19. századmásodik felében. Ô volt az elsô, aki Az ember tragédiáját színre tudta vinni. A magyar színháztörténet legnagyobbjai közé tartozik.

4

Fotó: Szji

6


vagy Dunántúlról is eljönnek. A mai háromgyermekelôadásra is szomszédos települé-sekrôl autóbuszok hozzák a kicsiket. A vendégmûvészek nagyon kedvelik az

épületet, emberléptékûnek tartják, és dicsé-rik az akusztikáját. A Miskolci Nemzeti Szín-ház a stratégiai partnerünk, velük nagyon jóa kapcsolatunk, és sok segítséget kapunk tô-lük, hiszen még nincs elegendô tapasztala-tunk egy ilyen épület mûködtetéséhez. Leg-közelebb a kassai színház fog jönni hozzánk,de szeretnénk az ország minden tájáról hívnitársulatokat. Alapvetôen a kôszínházak profitársulatait, elôadásait várjuk. Miután mi be-fogadó színházként nagyon kevesen va-gyunk – a mûszaki létszám, magammalegyütt négy fô meg két takarító – színházi el-ôadásokhoz még esetleg fel tudunk venni ki-segítôket. Ezért lényeges, hogy az elôadá-sokkal együtt a mûszaki stáb is jön, a sajátfény- és hangtechnikus, ügyelô, színpadmes-ter stb. A mûszaki kollégáim oktatását, kép-zését ezért nagyon fontosnak tartom. A kulturális központnak és benne a szín-

háznak az a célja, hogy az egyébként rövididegenforgalmi szezont kulturális turizmus-sal megnyújtsa. Kulturált és vonzó körülmé-nyeket teremtsen konferenciák, színházi elô -adások, hangversenyek megrendezéséhez.A város stratégiai ágazatként kezeli az ide-genforgalmat, a világörökség részekéntnem akarunk ide gyárakat, üzemeket építe-ni, ez környezetvédelmi okokból sem volnalehetséges. Az gondoljuk, hogy olyan beru-házásokat kell megvalósítani, amelyek a hu-mán infrastruktúrát javítja. Van még egy másik álmunk is, egy hatal-

mas szabadtéri színpad felépítése a Bodrog

partján, ott ahol az ún. Patkóbánya van. Eb-ben az elhagyott kôbányában már hat-hétéve rendszeresen rendezünk nagy szabadté-ri elôadásokat. Különösen zenés elôadásokés koncertek számára nagyon jó helyszín. Eza tervünk mintegy kétmilliárd forintos beru-házást jelent, 2500 fô befogadóképességûlesz a nézôtér. Úgy tûnik, hogy hamarosanmeglesz erre is a támogatási szerzôdés. Nagyon érdekes tapasztalatunk, hogy ez

a kulturális beruházás hogyan gerjeszti azidegenforgalmat. Ahogy híre ment annak,hogy itt elkészült a zsinagóga, és épül egyszínház, attól a pillanattól kezdve turisztikaicélú befektetéssel elkezdtek ingatlanokat vá-sárolni Tokajban. Például a fôtéren van azegykori Aranysas Szálló épülte, amely négy-öt éve már üresen állt. Most találtunk rá ve-vôt, aki négycsillagos szálloda építését kezdiel. Az új tulajdonos azt mondta, neki már

nem kell megépítenie a konferenciatermet aszállodához, mert 200 méterre vagyunk a Fôtértôl. Amint kiderült, hogy négycsillagosszálloda épül, egy újabb befektetô jelentke-zett, hogy ô is akar egyet építeni. Sikerült el-indítottuk a várost egy ilyen felfelé mutatófejlôdési spirálba. amely belekényszeríti azegész környéket, hogy felfelé mozduljon.Ez alatt a rövid idô alatt hihetetlenül nép-

szerû lett a színház, nagyon szeretik az em-berek. Minden elôadásunk telt házzal megy.Sokan szkeptikusak voltak, hogy minek egyilyen kis városba egy ilyen színházépület.Most meg döbbenten tapasztaljuk, hogy azelôadásokra hetekkel elôre elkapkodják ajegyeket, és olyan emberek jönnek el, akikeddig soha nem jártak kulturális rendez-vényre. Szeretnek az emberek felöltözni,elegánsnak lenni, találkozni itt egymással.Optimista vagyok a jövôt illetôen.

4

A következô álom színhelye Patkóbánya – szabadtéri színpad

Fotó: Farkas Péter

7


Tokaj a térség iskolai és kulturális központja,táji és történelmi adottságai révén világörök-ségi rangot kapott. A Paulay Ede Színház To-kaj történelmileg meghatározó helyén: a II. vi-lágháború után gyakorlatilag elhagyott és fo-lyamatosan pusztuló zsinagóga mellett épültfel. A színházépület többfunkciós: a 300 fôsnézôtér színházi elôadások és filmvetítések, atágas elôcsarnok kiállítások és különbözôrendezvények megtartására alkalmas.Új színház megvalósítására a város koráb-

ban több esetben címzett támogatási pályáza-tot, majd ezek eredménytelensége után euró-pai uniós pályázatot nyújtott be és nyert el.Az európai uniós elôírások szerint a tá-

mogatást elnyert pályázatoknál a megvalósí-tást jelentô projektzáró rendezvényt a pénz-ügyi fedezetet biztosító támogatási szerzô-dés aláírásától számított 24 hónapon belülmeg kell tartani. A 24 hónapos idôtartam afeladat jellegétôl, nagyságrendjétôl függet-lenül kötelezô terminus.Egy színház „zöldmezôs” felépítése 24

hónap alatt egyébként is kritikus feladat, deitt néhány tényezô ezt a feladatot továbbnehezítette.Az építtetô önkormányzat a támogatási

szerzôdés aláírásakor még csak engedélye-zési tervekkel és jogerôs építési engedéllyelrendelkezett. A kivitelezôi pályáztatáshozszükséges tervdokumentáció készítése, akivitelezôi versenyeztetés (nyílt közbeszer-zési eljárással), az eredményhirdetés és aszerzôdéskötés a rendelkezésre álló 24 hó-napból 15 hónapot vett el. Ezért a színházfelépítésére a munkaterület átadásától azépület mûszaki átadás-átvételéig, a pro-jektzáró rendezvény megtartásáig 9 hónapmaradt !A kivitelezési munkák a közbeszerzés

eredményhirdetése, majd a generálkivitele-zôi szerzôdés aláírása után 2007. június 26-án haladéktalanul megkezdôdtek.Hátráltatta az építkezést, hogy a tervezé-

si munkák során készített talajmechanikaiszakvélemény egyébként is kritikus talaj- éstalajvízviszonyokat jelzett, de a feltárt álla-pot viszont ennél is kedvezôtlenebbnek bi-zonyult. A már újjáépített és mûködô konfe-renciaközpont (az egykori zsinagóga épüle-te) és a helyi környezetvédô egyesület által„megtartásra, megmentésre ítélt” 300 évestölgyfa közelsége miatt a pince földkiemelé-si és cölöpözési munkáit le kellett állítani.Rendkívüli helyszíni mûszaki egyeztetésenszületett döntés a pince méretének csök-kentésére.

Az EU-s elôírások szerint azonban a pénz-ügyi támogatás viszont csak abban az esetbenbiztosított, ha a pályázatban szereplô mûszakijellemzôk, „indikátorok” maradéktalanulmegvalósulnak. A felmerült nehézségek mel-lett – a rendelkezésre álló egyébként is re-ménytelenül rövid idô alatt – olyan megoldástkellett keresni, mely az elnyert pályázat veszé-lyeztetése nélkül, a mûszaki színvonal megtar-tásával az összes követelménynek eleget tesz.A megvalósításban részt vevôk – a meg-

bízó önkormányzat, tervezôk, kivitelezôk,mûszaki ellenôrök és az építési hatóság (Kul-turális Örökségvédelmi Hivatal) – konstruktívegyüttmûködése végül is biztosította, hogya vismajor helyzet ellenére szakaszos terv-szolgáltatás mellett a kivitelezés nem állt le,építési szünet nélkül folytatódhatott. A pin-

cébe tervezett közönségforgalmi mosdók,WC-k a földszintre és a karzati szintre, a lég-technikai központ a tetôtérbe került.Az építési és technológiai szerelési mun-

kák – színvonalas mûszaki irányítás, folya-matos tervezôi mûvezetés, mûszaki ellenôr-zés mellett – jó ütemben készültek.Az elkészült színház építési munkáinak

minôsége jó, a színháztechnikai, technoló-giai berendezések biztosítják a többfunkciósbefogadó színház és mozi, valamint a kiállí-tótér színvonalas mûködésének feltételeit.Tokaj város és a környék lakói örömmel

vették birtokukba a régen várt kulturális lé-tesítményt, a „színházépítés 9 hónapos vi-lágcsúcsa” teljesült!

Simon GáborÉp-Kontroll Kft.

Színházépítési világcsúcs a világörökség színhelyénA Tokaji Paulay Ede Színház felépítése kilenc hónap alatt

Tokaj Kulturális és Konferenciaközpont a régi Zsinagógában

A 300 éves tölgyfa

Fotó: F. P. ArchiA

8


Tokaj városában elkészült a kulturális közé-pület-együttes második üteme, a társulatnélküli Paulay Ede Színház – a magyarorszá-gi színházak között talán a legkisebb. (A fô-várost ebbôl a szempontból nehéz figyelem-be venni, ahol a zavaróan nagy kínálatbanvannak kisebbek, országszerte azonban szá-mos nagyobb – színházi elôadásokat is befo-gadni tudó – mûvelôdési ház mûködik.) Az új tokaji színház nézôtere mindössze

300 fôs. Intim, faburkolatú nézôtere volta-képpen a színpaddal egy (lég)térben van,abból belsôépítészeti-színpadtechnikai esz-közökkel szakíttatott ki. Mindazonáltal – aforgószínpad, a gépi világítási és díszlettar-

tók, a bársony elôfüggöny, a mobil lefedés-sel ellátott zenekari árok, a nézôtéri világítá-si híd, a fejgép- és vezérlôfülkék révén –színházzá tud lenni, a fizikai körülményekmegvannak.

Az eredeti tervezési program szerint mégtöbb célú terem kialakítása volt a cél: „A né-zôtér és színpad olyan közös teret alkot,amelybôl az adott színpadi produkció igénye

szerint lehet – mélységi irányban állíthatószínpadi portállal – keretes színpadot létre-hozni. Ez a keret a »színpad« hátfaláig gör-díthetô az elôfüggönnyel, oldaltakarásokkalés a fényvetôket tartó acélszerkezetû portál-lal együtt. A nézôtér járófelülete a színpadsíkjáig vízszintes helyzetbe felbillenthetô.Ezekkel a térformáló elemekkel egy kb. 12,5m széles és kb. 20 m mély egybefüggô térhozható létre, amely az alternatív hasznosí-tásokhoz (bálok, fogadások, kiállítások,szakmai bemutatók stb.) tetszôlegesen ren-dezhetô be.” A kiviteli tervek készítése so-rán azonban kiderült, hogy a városvezetés atöbbcélú terem helyett inkább egy hagyo-

mányos térképzésû keretes színházteret kí-ván felépíttetni. A kiviteli tervek már ebbena szellemben készültek. Tokaj színháza szerény, megépítése közel

1 milliárd forintba került. Már elhelyezkedé-se is szerénynek mondható az együttes tör-téneti fôépületéhez, a két évvel korábbanrekonstruált zsinagógához képest. Az 1890körül, romantikust mór stílusban épült zsina-

góga konferencia- és hangversenyteremfunkciót kapott a felújítás során, melyhez aterveket Farkas Pál építész készítette, aki egyszemélyben a színház tervezôje is. Az egyko-ri zsinagóga kapcsán a 19–20. század fordu-lóján virágzó tokaji zsidó hitközség hánya-tott sorsáról akár egy egész könyvet lehetneírni. Magáról az épületrôl a Magyarországizsinagógák címû kötetben (Mûszaki Könyv-kiadó, Budapest, 1989) viszont csak morzsá-nyi adalék olvasható, igaz, például ezzel afontos megállapítással: „Az új zsinagógakülsô mérete kb. 17x26 méter, ami a leégettréginek kb. kétszerese. Az épület eredeti ál-lapotában a városközpont legimpozánsabb

épülete.” A helyreállítással sikerült visszava-rázsolni ezt a rangot. A megváltozott hasz-nálatot a térszínt alatti és a tetôtéri bôvítésszolgálja, és valamennyi szintet az újonnanbeépített panorámalift köti össze. Egy-szerûek, kellemesek az új üvegablakok, me-lyekbôl találunk a belsô térben is, a kétolda-li karzatok és az elôtér között. A célnak jólmegfelel a – például szekcióteremnek is al-

A Mini A Paulay Ede Színház építészete

Fotó: Vargha János

9


kalmas – tetôtéri nagyterem. A zsinagógá-ban rendszeresen tartanak hangversenye-ket, ami a terem akusztikáját tekintve nem alegcélszerûbb használat a kemény burkolatúfelületek miatt. A ma már egyre kiforrottabbelektronikus hangosítás csak csekély mér-tékben tud segíteni az akusztikailag nem ke-zelt zengô téren. Ezt a hiányosságot mie-lôbb pótolni szükséges. A teljes komforttalellátott épület (ruhatárat és mosdókat a pin-ceszinti bôvítésben létesítettek) gépészetikülönlegessége a geotermikus energiávalsegített fûtés.Az épület telkét régen kerítés határolta,

ami most szerencsére a bejárat elôtt nincs,miáltal a fôhomlokzat sokkal jobban érvé-nyesül. A kis terecskét szökôkút díszíti, egy-szerû parkosítással, néhány paddal körülvé-ve, és az unos-untig megismételt öntöttvaskandeláberekkel. E vasbábúk az új építésûszínház oldalfala melletti szervizúton is elkí-sérnek egészen az üzemi bejáratokig, nemtudnak szervesen kapcsolódni az együttes-hez. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a régieskedôkandelábereket, melyek anno még gázlám-pákhoz születtek, és a villamosságra történtátalakításuk eleve megerôszakolás volt, csaknagyon ritkán kéne alkalmazni. Jól világítómai lámpatestek sokkal jobban össze tud-nak kapcsolni régi és új építészeti alkotást,arról nem beszélve, hogy e helyen kandelá-berek nélkül sokkal jobban érvényesülnéneka zsinagóga eredeti öntöttvas tartóoszlopai. Az új kerítés kétoldalt kapcsolódik a zsi-

nagógához, így a színház bejáratának éselô csarnokának hangsúlyos üvegfala védel-met kap, ami fontos, mert nincs napontamûsor az épületben. Tágasság jellemzi azudvart a két épület között, melynek díszeegy ôsfa a zsinagóga mögött, amit félkör-ben magába ível a színház üveghomlokzata.Az alapkompozíció a helyszínbôl adódóanaszimmetrikus, a zsinagóga jobb oldalán akerítéskaputól sétány vezet a színház bejára-tához, melynek kôvel keretezett bejáratavisszacsempész némi szimmetriát az együt-tesbe, viszont ehhez képest a felirat – PaulayEde Színház – megint csak aszimmetrikus,jobb szélre, a sarokhomlokfalra szorult. A portikusz egyben szélfogó is, az auto-

mata üvegajtón belépve két szint magas,galériás elôtérbe jut a nézô. Jobbra pulttalleválasztott ruhatár, középen a földszintizsöllye jobb és bal oldali bejárata balra eny-hén ívelt, kôburkolatú, üveg mellvédes lép-csô fogad, mely a galériára vezet. Hátrábbvan egy lift is a mozgáskorlázottak számára.A lépcsô mögött az elôcsarnok tere L alak-ban fordul balra, az íves üvegfal egyenesbenfolytatódik. Az emeleten is megvan a karza-ti helyek bal és jobb oldali ajtaja, a balra foly-tatódó térben érhetôk el a mosdók. Csupánnéhány tükör díszíti az elôcsarnok falait, 4

Földszinti alaprajz

Emeleti alaprajz

azokon elképzelhetô lenne néhány igénye-sen kialakított, képes tabló a zsinagóga épü-letének történetével, valamint Paulay Edenemzeti színházi mûködésének dokumentu-maival. A földszinten, a nézôtér mögött – le-zárható nyílással – vetítôgépházat találunk,vagyis a színházban mozifilmek is vetíthe-tôk.A nézôtér földszintjén rögzített széksorok

vannak, enyhén ívelt alaprajzi elrendezés-ben, megfelelô lépcsôs emelkedéssel. A leg-hátsó sor mindkét oldalon páholyszerû,egyedi székekkel. A karzaton is íveltek a so-rok, a kétoldali lépcsôzés elsô fellépése zava-róan magasabb a többinél, ami kissé bal-esetveszélyes. A karzat kétoldalt elôrefut aszínpad felé, egy szabad székes nézôsorral.A karzaton balra egy süllyesztett ajtónyílásvan a falban, ami a fontos vendégek (VIP) el-különített várójába vezet. A váró az elôcsar-nok karzati terébôl közelíthetô meg, a szín-padi oldalhoz nincs kapcsolata. A nézôtér oldalsó és hátsó falait sötétbar-

nán kezelt táblás faburkolat fedi, melyen acsavarozásokat fémszegecsre emlékeztetô,esztergált fasapkák takarják. A mennyezetgipszkarton borítású, sötétkékre festett táb-lákból tevôdik össze, melyek nagyobbik há-nyada ívelt felületû a hangterelés céljából.Ezen táblák közepére egy-egy erôs LED-lám-pát szereltek be, az általános világítás része-ként. Ahol a panelsor megszakad, helyet ad-va a nézôtéri világítási hídnak, fehér testû,hengeres lámpák függesztett sora ad mégfényt, erôs lefelé sugárzással. További világí-tótestek a nézôtéren: matt burájú, álló üve-gezésû falikarok a faburkolaton, és szintén

matt gömb lámpák a karzati sorok alattimennyezeten. Ez utóbbiak kilógnak azegyüttesbôl, ide is inkább süllyesztett fény-forrásokat kellett volna tenni, hasonlót aLED-ekhez. Zavaróan erôs fényt adnak a lép-csôkbe beépített fényfüzérek.A karzati hátsó sorok mögött középen

hang- és fényvezérlô fülke, kétoldalt két-kételfedhetô ablaknyílással követôfejgép-állásvan. A karzati elôtérbôl oldalt vezet följárata technikai térsorba – egy igen szûkösenszerkesztett, erôsen nyiszogó falépcsôn ke-resztül, ami elôadás közben szinte használ-hatatlan. Még szerencse, hogy van átjárás anézôtéri világítási híd és a színpadi karzatokfelé. (A színházi mûködést kissé nehezíti,hogy színpadszinten nincs átjárás a színpadiés a nézôtéri kiszolgálóterek között. A kar-zat szintjén lett volna erre lehetôség, de afontos vendégek szeparéja miatt ott sem va-lósult meg, ezért csak a pincében, illetve amunkakarzat-világítási hidak szintjén van át-közlekedés.) A színpad a rendelkezésre álló lehetôsé-

gek miatt kisméretû elôszínpaddal rendelke-

zik, az elôszínpad szétszerelhetô padlózataalatt zenekari árok helyezkedik el. A színész-tartózkodó a színpad északi oldalán kapotthelyet a színészbüfé fogyasztóteréhez kap-csolódva. A keleti épületszárnyban vannak akiszolgáló helyiségek: úgymint az öltözôk,raktárak, próbatermek és irodák, valamint agépészet helyiségei.A színpad mögött manipulációs teret és

teherfelvonót alakítottak ki a díszletmozga-táshoz, melyhez az utca felé nagy magassá-gú, emelt szintû ajtót is létesítettek. Ily mó-don a kis befogadóképességû színház alkal-mas komplett díszletezésû vendégjátékokfogadására. A színház felavatása, 2008 augusztusa

óta csak igen rövid idô telt el, ezért a színhá-zi mûködés komolyabb értékelése még korailenne. Nyilvánvaló, hogy a Paulay Ede Szín-ház létesítésével a város nagy lehetôségetkapott arra, hogy részese legyen a régiószínházi kultúrájának. A Zempléni Fesztiválszínvonalas rendezvénysorozatának is ran-gos helyszínévé válik. Azért említem ezt,mert pár éve a fesztivál keretében alkalmamvolt megnézni egy rossz idô miatt a tokajigimnázium tornatermébe behozott Car-men-elôadást. Persze szó sincs arról, hogycsupán „beugró” helyszínnek tekintsük azúj tokaji színházat, hanem igazi fôszerepe-ket kívánunk neki. Remélhetôleg a város –és annak nem lebecsülendô turista – közön-sége is segít abban, hogy a lehetôségbôl va-lóság váljék, Tokaj magas színvonalú színhá-zi eseményeknek adjon helyet az elkövetke-zendô idôben.

Vargha Mihály

10


Paulay Ede SzínházTokaj, Kulturális és KonferenciaközpontÉpíttetô: Tokaj Város ÖnkormányzataPolgármester: Májer JánosPénzügyi vezetô: Szabóné Suszterics GizellaProjekt felelôs: Dévald IstvánAdatok:Teljes alapterület: 3000 m2

Nézôtér: 300 fôÉpítés kezdete: 2007. júniusBefejezés: 2008. május

Tervezôk:építész: Farkas Pál F. P. ArchiA Kft.tartószerkezet-tervezô: Kerényi László Statika M Kft.épületgépész tervezô: Cservenyák Gábor Klimasol Kft.elektromos tervezô: Kucskár Mihály Vil-Art Kft.akusztikus: Kotschy András Kotschy Bt.színpadtechnikus: Strack Lôrinckörnyezetrendezés: Dobos Sára Élettér Bt.

Kivitelezôk:Generálkivitelezô: Depona Kft. (Nyíregyháza)Felelôs mûszaki vezetô: Rudolf RóbertSzínpadgépészet: Színpad- és Emelôgéptechnika Kft. Barna JánosSzínpadvilágítás és hangtechnika: B & D Stage System Kft. Gál DezsôMûszaki ellenôr: Ép-Kontroll Kft. (Miskolc)Építészet: Zsák AlbertÉpületgépészet: Verebélyi ZoltánÉpületvillamosság: Csányi György

4

Elôadóterem a Zsinagóga tetôterében

11


Ritka pillanat tanúi lehetünk, ÚJ SZÍNHÁZSZÜLETETT! A mintegy 300 nézô befogadására alkal-

mas színház, a mai kornak megfelelô techni-kai felszereltségével, impozáns megjelenésé-vel, színvonalas kulturális események, konfe-renciák, rendezvények helyszíne lehet.Cégünk, a generálkivitelezô Depona Kft.

alvállalkozójaként a színpadtechnikai beren-dezések tervezését, gyártását, beépítését vé-gezte. A feszített tempó ellenére (a színhá-zat kilenc hónap alatt sikerült felépíteni)rendkívül jó együttmûködést sikerült kialakí-tani a fôvállalkozóval, elsôsorban Rudolf Ró-bert fô-építésvezetôvel, aki fáradhatatlanulkoordinálta a különbözô szakterületek mun-káit, így ésszerû kompromisszumokkal sike-rült elkerülni egymás akadályozását.A beépített színpadtechnikai berendezések:

Zenekari árok mobil lefedés tartószer-kezete12 db áthidaló segédtartó a zenekari árokmellvéd és a színpad peremére fektethetôvégzôdésekkel, tájoló fogadószerkezetekkel11 db kb. 1 m széles borovifenyô járófelületfogadásához.

Elôfüggöny-mozgatásA fôszínpad lezárásához, „görög” rendszerûgépi függönymozgató mechanizmus kerültbeépítésre, 0–1, 0 m/s között fokozatmen-tesen szabályozható, kezelése a bal oldalitorony alatt elhelyezett központi kezelôpult-ról történik.

Felcsévélhetô vetítôvászon mozivetíté-sekhezMotorikus mozgatású vetítôvászon került be -építésre a színpadi világítási híd aljához rög-zítve. A frontális filmvetítéshez max. 9x5 mhasznos vetítôfelülettel. Vezérlését a színpa-di ügyelôhöz, a vetítô gépházba és a fény-és hangvezérlôbe építettük ki.

Panoráma függönytartók és háttérfüg-gönytartó sínAz oldaltakaró függönyök bekötéséhez – atechnikai karzat oldalához rögzített vízszintesgerinctartóból és az arra elcsúsztatható mó-don rögzített – forgó konzolok szolgálnak. A hátsó karzathoz konzolosan szerelt 2

db függönypálya van, két garnitúra, kétszár-nyú háttérfüggöny bekötéséhez szükségesszámú görgôkkel. A pályák rögzítettek, a

függöny széthúzása, ill. a le- és felszerelésea karzatról oldható meg.

Gépi díszlethúzók 16 db + 2 db világítá-si tartóA díszletemelôk típusa SH-4 spirálhúzó, 4köteles közvetlen gépi díszletemelôk mozgócsôtartóval. Hegesztett fôtartóra szerelt haj-tómûbôl, fékes motorból és négyes spirál-tárcsából áll. A csigahajtómûvek statikusanönzáróak, így a fékkel felszerelt motorralegyütt biztosítják a kettôs biztonságot.A mozgatást fékes háromfázisú aszinkronvillanymotor végzi frekvenciaváltóról vezé -relve, ami halk járást, valamint lágy indítástés megállást eredményez. A berendezés ren-

Színpadtechnikai berendezések

4

Díszletbeszállítás a Színház hátfalánál

Nézôtéri világítási hídFotó: Szji

12


delkezik elektromos sebességkompenzálás-sal, ami a spirális feltekerésbôl adódó sebes-

ségváltozást egyenlíti ki. A szerkezeti kialakí-tásnak köszönhetôen nincs szükség különgépházra. A pinceszinten az erre a célra ter-vezett helyiség felszabadult, raktárkénthasznosítható, feleslegessé vált a födémát-törés, valamint a színpadszinten az oldalfalis szabad maradt. A gépi húzók a bal oldalitorony alatt elhelyezett érintôképernyôs,központi vezérlôpultról mûködtethetôk. A díszlethúzók (16 db) illetve a világítási

tartó (2 db) beválasztása az érintôképernyôsmonitoron az adott számú gomb szimbólummegnyomásával történik. Csoportba válasz-tás a díszlethúzók esetében kétféle véghely-zet leállítás lehetséges: EGYEDI VÉGÁLLÁS

esetén a gépek egyenként állnak meg azirányhelyes véghelyzeten, a CSOPORTOSVÉGÁLLÁS esetében az elsôként véghelyzet-re futott gép a többi gépet is leállítja. Termé-szetesen a FEL vagy a LE gomb elengedése amozgatást megállítja.

Színpadi forgótárcsaA forgószínpad központi csapos, a forgótár-csára szerelt futókerekes kialakítású. Az ener-gia bevezetése a központi csapon keresztültörténik. Vasszerkezete sugárirányú fôtartók-ra épített keresztirányú segédtartókból állóhegesztett rendszer. Tartását a két koncentri-kus körben elhelyezett tandem elrendezésûfutókerekek végzik, a központosító csappalegyütt. Az alacsony zajszintû mûködést a ke-rekek poliuretán futófelülete garantálja. A forgószínpad hajtását egy függôlege-

sen felszerelt hajtógyûrût két oldalról össze-szorító 2x2 hajtókerekes dörzshajtás látja el.A hajtásegység egy szerelônyíláson keresztüla színpad alatti térbôl hajtja a forgót. A haj-tásegység alatt helyezkedik el a forgót ki-szolgáló elektromos szekrény.

A mûködtetés az ügyelôi munkahelynéltalálható központi vezérlôpanelrôl történik.

Hátfali kétszárnyú tolóajtóA hátfali díszletbeszállító nyílás lezárásáhoza tûzrendészeti elôírásoknak megfelelôen1 óra tûzgátlással és a biztonsági hálózatrólvezérelt automatikus behúzó szerkezettelszerelt, kétszárnyú, súlymotoros tolóajtó ke-rült beépítésre.

Díszletszállító emelôA díszlet-elôkészítôbe került beépítésre egydíszletszállító emelô, amely ellensúlyos, felsôgépes kialakítású. Típusa: DE-3-1000. Az el-

lensúly 2 db kötéllel kapcsolódik a kashoz,melynek mozgatását 2 db visszakötött duplexlánc végzi. Tartóváza az alapbetonozásra ülte-tett, oldalstabilitását a betonkoszorúkhoz tör-ténô rögzítés biztosítja. A kas feletti padlólapa födémkivágásra, ülô acélvázra rögzített fa-padlóból áll, terhelhetôsége a környezetébenlévô padlóterheléssel egyezik (5,0 kN/m2). Eza padló a kas emelkedésekor a kas tetején el-helyezett illesztôcsapokon felül és a kassalegyütt emelkedik. A mozgatást háromfázisúaszinkron villanymotor végzi, frekvenciaváltó-

Az érintôképernyôs vezérlôpult

Panoráma függönyök a munkakarzat szélén

Díszletszállító emelô a raktárban

Gépi díszlethúzók hajtómûvei

4

13


val vezérelve, ami lágy indítást és megállásteredményez. Alsó szinten – egyórás tûzgátlá-sú – kapcsolóval ellátott egyszárnyú liftajtónkeresztül lehet rakodni. Színpadszinten,elektromosan reteszelt korlátokkal védett te-

rületre érkezik a kas. Mûködtetése a felsôszinten a vezérlôszekrény mellett találhatólengôkábeles vezérlôdobozzal történik.

Barna JánosSzínpad- és Emelôgéptechnika Kft.

14


A tokaji Paulay Ede Színház fény- és hang-rendszerének kivitelezése volt cégünk ilyenjellegû, elsô nagyobb volumenû munkája.A hang- és fénytechnikai rendszerek ter-

vét Kotschy András fogalmazta meg. Sajnosezek a tervek – mint oly sok más beruházásesetében is – az anyagi keret hiánya miattnem tudtak teljes egészükben megvalósulni.A csökkentésre két lehetôséget láttunk. Azegyik, hogy a tervezett fényvetôk teljesítmé-nye és darabszáma nem szükséges egy ilyenméretû – bár új és csodálatos – épület kiszol-

gálásához. A színpad portálnyílása nagyobba zenekari árok mellvédje és a vezérlô közöt-ti távolságnál. Tehát figyelembe véve ezeketa kis távolságokat – mivel a fényvetôknekpozíciójuk sincs – bátorkodtunk elsô lépcsô-ben a fényvetôk teljesítményét drasztikusancsökkenteni. Az elsô tárgyalások után márlátszott, hogy egyre fogy a technikára fordít-ható pénz. Ezért döntöttünk úgy – a kivitele-zô mûszaki vezetôjével, aki nagyon jól tájé-kozott ebben a témában, – hogy csak azokataz eszközöket építjük be felsô kategóriás be-rendezésekbôl, amelyek cseréje nagy kiadástjelentene a színháznak illetve a városnak.Ezért kerültek beépítésre a kiválasztott típusúfényvezérlô és ezek a minôségû dimmerek,szabályzó egységek. Kifejezetten a megren-delô kérésére nem egy megszokott színházifényvezérlô pultot telepítettünk. Olyan fény-vezérlôt kellett választanunk, ami megfelelugyan a kiírásnak, de nem csak színházi elôa-dásokra, hanem egyéb könnyûzenei vagy vá-rosi rendezvény lebonyolítására is használha-tó. Választásunk egy Avolite Pearl 2008-aspultra esett, aminek a tudása – országos vi-szonylatban is – minden igényt kielégít.A fényvetôk cseréje, bôvítése késôbbiekbenis – amennyiben a költségvetés engedi – sza-kaszolva, kisebb költségbôl megvalósítható.A hangtechnikában nem tértünk el a ki-

írásban szereplô fôegységektôl. A tervezôi ki-írásban szereplô keverôpultot illetve erôsítô-ket szereztük be. Viszont magunk döntöt-tünk arról, hogy nem a kiírásban szereplô Li-ne Array berendezést telepítjük. Ez egyrésztjelentôsen megnövelte volna a költséget,

másrészt ebben a kis térben használhatatlanlett volna. Gyakorlati tapasztalatunk, hogyminôséget jelent egy koaxiális hangszórókkalszerelt rendszer, amely mind front-, mindcentersugárzónak és háttérsugárzónak is ki-válóan alkalmas. Természetesen megfelelôrendszervezérlôvel hajtva. Az épület ugyanelsôsorban színháznak illetve konferencia-központnak épült, de itt egy mozi is mûkö-dik. Tehát a kiírásban szereplô 6 db háttérsu-gárzót – mert a tervek elôször csak a színház-ról szóltak – fel kellett bôvíteni 24 db háttér-sugárzóra. Az volt a szerencsénk, hogy en-nek a költségét a kivitelezô felvállalta. A színházteremnek több funkciót kell ki-

elégítenie: a színházi elôadásokon túl kon -certek, konferenciák és egyéb rendezvényeklebonyolítása is alkalmas. Ezért mindegyikfunkcióra oda kellett figyelni, és ezeknek azösszessége határozta meg azt, hogy ezek azeszközök kerültek beépítésre. Ugyanígy afény terültén is, hiszen a nagy teljesítményûfejgépek kényelmetlenek lettek volna amûvészek számára ezen távolságon, és fo-lyamatosan le lettek volna szabályozva, amiteljesen fölösleges. Az épület elektromos betáplálása egy 240

mm2-es földkábelen keresztül, közvetlenül azépület mellett található transzformátortóljön. Hasonló objektumok felújításainál szer-zett tapasztalataink alapján ragaszkodtunkahhoz, hogy a villanyszerelô csak álljon fel atirisztoros helyiségbe a földkábellel, a többitbízza ránk. A betáplálástól a szabályzókonkeresztül egészen a csapdák, dugaszolók ki-építéséig, beleértve a teljes vezetékezést is,

magunk szereltük az erôsáramú hálózatot.A szcenikai világítás egyidejû energiaigénye3x200 A. A szabályozott áramköröket 8 db12x2,3 kW-os dimmeren keresztül táplálják.A kapcsolt szcenikai áramkörök számára egyThorn típusú, 30 csatornás direkt egységettelepítettünk, amely 3 db, egyenként 10x2kW-os panelbôl áll, Ez egyidejûleg 60 kW di-rekt áramkör kapcsolását teszi lehetôvé.A szcenikai hálózat soha nem fog ennyit fel-használni.

Gál DezsôB & D Stage System Kft.

Színpadvilágítás és hangtechnika A Paulay Ede Színház beépítetthang- és fénytechnikai eszközei-nek listája:

Hangtechnika:Keverôpult: Crest Audio HP Eight 32Végfokok: 8 db Crest Audio CPX 1500

2 db Crest Audio CPX 2600Front- és centersugárzók: 2-2 db DAP 15” Szubsugárzók: 2 db DAP 18”Effektsugárzók: 24 db DAP 8” koaxMonitorládák: 6 db DAP 15”/1”Mikroportok: 8 db Mipro APTEffekt: Lexicon MX 200EQ: 2 db DBX 215 Compressor-limiter: 2 db DBX 8 csatornáraBejátszók: 2 db Tascam CD-MD

2 db Tascam CD-MC Fénytechnika:Vezérlôpult: 1 db Avolites Pearl 2008Teljesítményszabályozók: 8 db PPL 12 x2,3 KW-os dimmer

Direkt: 1 db 30 csatornás THORN direktszekrény

Fényvetôk: 88 db fényvetô (22 db 2 kW-osPC ill. Fresnel, 20 db 0,5 kW-os PC ill. Fres-nel, 20 db 1 kW-os PC ill. Fresnel, 14 dbprofilgép, valamint szimmetrikus és aszim-metrikus derítôk, PAR 64-es reflektor)

Fejgép: 2 db HMI 575Fejgépállások lehajtható ablakokkal

Zsúfolt hang- és fényvezérlô

15


Számomra Tokajjal kapcsolatosan egy másikdátum – 1950. szeptember 3. – is nagyonfontos, mert ekkor születtem nem messze azaugusztusban átadott és a címben jelzett na-pon szemügyre vett új, Paulay Edérôl elneve-zett színháztól. Elnézést a kedves olvasótól,hogy ismét személyes dolgaimról írok, de fon-tos, hogy értsék az esetleges elfogultságomata tokaji színházzal és a gyönyörû, többcélú,zsidó templomromból kialakított hangver-senyteremmel szemben. Noha csak néhányévet (6), töltöttem el gyermekéveimbôl Tokaj-ban, emlékeimben élénken él az akkori Tokajképe. Az említett elhanyagolt zsinagógátólcsak néhány háznyira laktunk, és a még mostis mûködô óvodába jövet-menet útba esett azépület. Sokat játszottunk körülötte, és a ro-mos ablakok színes üvegeire fájt a fogunk.A színház helyén nagy vizesgödrök voltak,melyek télen befagyva kiváló csúszkálási lehe-tôséget biztosítottak (a cipészek nagy örömé-re). Sajnos keresztanyám, Reményfi BélánéIrén néni már nem érhette meg, hogy gyö-nyörködjön eme épületekben, hogy valame-lyikben zongoratanítványai felléphessenek a

szokásos tanév végi koncerteken. Irén néni ésférje, Béla bácsi Tokaj két legismertebb lokál-patriótája volt. Emlékszem, mindig szorgal-mazták, legyenek ilyen létesítményei Tokaj-nak. Most végre megvalósult az álmuk, és haa volt kôbányában tényleg megépül Közép-Európa egyik legszebb szabadtéri színpada,akkor nem volt hiába életük és munkásságuk.Ennyi személyes kitérô után, nézzük szak-

mai szemmel a létesítményeket!Kezdjük a színpaddal és csatolt részeivel.

A színpad méretei, arányai szinte tökéletesek,érvényesül az az európai elvárás, hogy a nézô-tér alapterülete egyezzen meg a színpadéval,

és a nézôtér területe férjen el a színpadon. Ezitt megvalósult. A színpad mögötti puffer tá-roló jól kapcsolódik a játéktérhez, a külsô fé-nyek kizárásával ez még jobb is lehetett volna.Sajnos azonban az ide kapcsolódó rakodónyí-lás kialakítása már nem olyan szerencsés, mi-vel az ajtó közvetlenül egy forgalmas, de szûkútra nyílik. Így az ide szállító autó ugyan rám-paszinten, de csak az oldalával tud a bejárat-hoz állni. Ezért nem lehet közvetlenül a szín-padszintre rakodni, hacsak az autó oldala nemnyitható külön is. A színpad gépészeti kialakí-tása a térbeli adottságoknak megfelelô, mégegy forgó is beépítésre került, ami egy befo-gadó színházként mûködô intézménybennem szokásos. A mûvészöltözök tágasak, jó afelszereltségük. Sajnos a színpadszintre csakegy jutott belôle, a többi két emeleten oszlikel. A próbaterem is az emeleten van.A szcenikai világítást és a hangtechnikát

a B & D Stage System (Gál Dezsô – Kiskun-halas) cég készítette. Magánvéleményem,hogy az Evolit fényvezérlô pultot nem kifeje-zetten színházi célra fejlesztették, progra-mozási és kezelési filozófiája bonyolultabb

Látogatás Tokajba 2008. október 20.

4

Konferenciák, hangversenyek és ünnepségek helyszíne

Csigalépcsô csak akrobatáknak

Fotó: Szji

16


Mindig arra törekszünk, hogy olvasóink meg tudjanak ismerked-ni az újonnan létrejött színházi létesítményekkel. Tesszük ezt abemutatás céljából és a hasznos tanulságok megállapítása érde-kében. Bízva abban, hogy a hasonló beruházásokat végzôk szá-mára ezek hasznosítható tudást jelentenek. Tudjuk, hogy mindenprojekt mögött lelkes, jó szándékú csapat küzdelmes munkájavan. A tanulságok levonása – bár számukra is hasznos lehet – desoha sem bántó szándékkal születik.Tokajban is az akarás és a lelkesedés eredménye az új mûvelô-

dési ház, amely a Paulay Ede Színház nevet kapta a keresztségben.Befogadó hely, mely sokféle rendezvény megtartására alkalmas,esetenként színházi elôadások számára is. Bár jelentôs EU-támoga-tással épült, a kényszerû takarékosság végigkísérte a beruházást. A megrendelônek szíve-joga és felelôssége eldönteni, hogy

mit akar: nagy luxusautót vagy hétköznapi kisautót. A baj ottkezdôdik, amikor ez utóbbiból is ki kell spórolni valamit. A fiská-lis, hályogkovács-szemlélet gyakran olyan csökkentéseket erôsza-kol, hogy végül már el sem indul a kisautó. Bár van szép karosz-szériája, négy kereke, belül szûkös ülései, de a motorból az olajés a hûtôvíz hiányzik.A mai fôvállalkozói gyakorlatban hiába tervezte meg a tech-

nológiai tervezô a színháztechnikát, színpadvilágítási és elektro-akusztikai rendszereket, azokat az extraprofit érdekében a gene-rálkivitelezô saját belátása szerint csökkenti. Gyakran olyan mér-tékben, hogy a korrekt szakkivitelezô már nem is vállalkozik a fel-adat elvégzésére. A tervezôt már senki nem kérdezi, jóváhagyá-sára sincs szükség. Ekkor olyan alvállalkozókra esik a választás,akik ugyan hasonló feladatot még nem végeztek, referenciákkal

nem rendelkeznek, de készségesen kiszolgálják a megrendelôjükpénzügyi elképzeléseit.Ebbe a folyamatba csak a megrendelô tudhat beavatkozni –

ha jogilag még van erre lehetôsége –, de ha ôt is az olcsóbbításkényszere hajtja, és nincs színháztechnológus szakembere, akkora produktum minôsége sínyli meg.Tokaj új színházában nehéz megmagyarázni, hogy miért volt

szükség forgószínpadra, amikor nincs állandó társulat, ugyanak-kor miért kellett a színpad-világítási és hangosítási rendszereketgyenge minôségû – bár olcsó – termékekbôl összeállítani. Ezeketa rendszereket majd színvonalasabb termékekre fogják lecserélni,akkor lesz erre pénz? Könnyebb változtatni a mûszaki személyzetlétszámán és képzettségén, lehetetlen, hogy két fô (világosító-hangosító) mellett egy ekkora, jól gépesített színpadot szak-szerûen és felelôsen üzemeltetni lehessen.Örülünk, hogy egy új színházépület megszületett, olyan kevés

kellett volna ahhoz, hogy az adott pénzügyi keretbôl még jobbanfunkcionáló, jól és gazdaságosan mûködtethetô kulturális intéz-mény legyen. Nem ítélkezni akarunk, csupán tanulni mások hibá-iból. Minden elismerésünk azoké, akik erôfeszítése nyománmindez létrejött. Másodszorra ôk is biztos jobban csinálnák, aszakemberekre is jobban figyelnének. Tokaj mégis büszke lehet új színházára.Az élet, a mindennapos gyakorlat, a különbözô rendezvények,

elôadások rendszeres igénye ki fogja kényszeríteni az ésszerû fej-lesztést. A minôséget elôbb-utóbb meg kell fizetni, jobb elôbb…

Szabó-Jilek Iván

A minôség ára

az ismert színházi vezérlôknél. A lámpák el-helyezése és típusai az elvárásoknak megfe-lelôek, talán szembôl laposabb szögbôl iskellene, kellett volna telepíteni lámpákat, ezmég utólag pótolható.A hangrendszer kiépítésénél, gondolom,

nem rajtuk múlott, hogy a hangvezérlô he-lyiség kialakítása oda került, ahol van, és ígysikerült. Nem tudom megérteni, hogy ami-kor új színház, új kulturális létesítmény épül,miért nem lehet a hangvezérlés elhelyezésétúgy kialakítani, hogy az egy térbe kerüljön anézôtérrel. Egy igényesebb zenei koncertnélne kelljen a vezérlést utólag a nézôtérre ki-telepíteni. Ez a hiba csak évek múlva, az el-sô rekonstrukciónál javítható. Ráadásul az ittkialakított, a fényvezérlôvel közös valami (eza szûkös lyuk helyiségnek nem nevezhetô)az utazó rackekben elhelyezett „hangos pe-rifériák” miatt még tovább rontja a helyze-tet. A hangsugárzók elhelyezése sem tökéle-tes, mivel az erkélyen nem biztosít megfele-lô hangellátást. Az erôsítô végfokok sajnosegy sötét, szellôzetlen szerelôtérbe kerültek. A vezérlôállás megközelítése egyszerûen

katasztrofális. Egy ilyen meredek, korlát nél-küli, íves karú lépcsôn csak akrobatikusadottságokkal rendelkezô ember tud közle-kedni. Még szerencse, hogy a nézôtéri és ahozzá kapcsolódó színpadi karzaton is lehet

ki-be közlekedni. Ezek azonban a nézôtérrelés a színpaddal egy légtérben vannak, ezérta lépések zaja behallatszik.A színház mûszaki személyzete ma 4 fôbôl

áll, ha ebbôl kiveszem a két takarítót, bizonykicsit kevésnek tûnik, mert jó, hogy befogadószínház, és egy ember van a hangnál, egy afénynél, de akkor ki van a színpadon? Remél-hetô, késôbb még vesznek fel kollégákat.

Mindezen gondok, problémák és hiá-nyosságok ellenére végre van Tokajnak egyolyan színháza, ahol a borok királyai mel-lett, a színpad mûvészkirályai is méltó mó-don megjelenhetnek. Gratulálok Tokaj elöl-járóinak és polgárainak, és most már ke-resztszüleim is megelégedve nyughatnaksírjukban.

Kiss István

4

17

Sceni-Tech 2008. Agora program...

Az elején néhány kérdést próbálok megfo-galmazni, amihez remek segítséget kaptamegy jeles spanyol szerzôtôl, José Ortega yGasset filozófustól

Mi a színház? – részlet José Ortega yGasset elôadásából, 1946„A színház: épület. Valamely épület pedig

behatárolt tér, vagyis el van különítve a térmás, kívül maradó részétôl. Az építészetnekaz a missziója, hogy – szemben a nagy, csil-lagászati térrel, ami odakinn van – meg-konstruálja a ’bensôt’. Amikor behatároljuk ateret, akkor ennek bensô formát adunk, s eza bensô, téries forma lesz az a kívánt cél,mely alakítja és szervezi az épület anyagait.Ennélfogva az épület bensô formájában fe-dezzük fel, hogy az – konkrét esetekben –miféle célnak van alárendelve. Ezért van az,hogy egy katedrális belsô formája különbö-zik egy vasútállomás belsô formájától, smindkettô elüt egy lakóház belsô formájától.A forma összetevôi azért épp ilyenek mindenegyes esetben, s nem pedig másfélék, mert emeghatározott célszerûséget szolgálják. Esz-közök ennek vagy annak a számára. (...)A nézôteret megtöltik az ülôhelyek – a

zsöllyék és a páholyok. Jelzésszerûen utalva

arra, hogy a ’nézôtérnek’ nevezett tér ren-deletetése az, hogy abban azok az emberilények, akik összességükben a közönségetalkotják – ott helyet foglaljanak és semmimást ne tegyenek, mint hogy néznek. A szín -pad ellenben üres tér, mely a nézôtérnél ma-gasabban található, a célból, hogy azon másemberi lények mozogjanak, akik eltérôen aközönségtôl, nem csendesek, hanem aktí-vak, olyannyira aktívak, hogy ezért színé-szeknek (actor) nevezzük ôket. …az a hely-zet, hogy amikor színházba megyünk, és né-zôközönséggé válunk, ahhoz viszonyítva,amit a nap során cselekszünk, semmit semteszünk vagy alig valamit; hagyjuk, hogy aszínészek tegyenek velünk valamit, arrakésztessenek például bennünket, hogy sír-junk vagy nevessünk. Úgy tûnik, hogy a szín-ház a hiperaktívak és hiperpasszívak valami-féle egyvelege.”1

Más kérdés, hogy mi egy színház? Van-nak-e erre pontos kritériumok?Ahogy egyre több az olyan hely, ahol le-

hetséges vagy éppen rendszeresen van szín-ház jellegû esemény, melyen ott vannak hi-peraktívak és hiperpasszívak, az mind szín-ház? És egyáltalán érvényes-e napjainkban

az Ortega-féle bontás hiperaktívakra és hi-perpasszívakra? Vagy esetleg nem is csupána színházra érvényes, hanem már az egésztársadalomra kivetíthetô?Világunkban a látvány szerepe egyre erô-

södik, a spektákulum társadalma alakul ki –nem mindig öröm, de ellene direkt módonharcra kelni szinte lehetetlen, vagyis nem ér-demes. Ehelyett a meglévô lehetôségek ér-telmes kihasználása és – lehetôleg kompro-misszum nélkül – a legjobb minôség eléréselehet a cél minden körülmények között.Színháztechnikai találkozón – tanácsko-

záson és kiállításon – talán nem kell különö-sen bizonyítanom, hogy a vázolt látványvi-lághoz mennyire szorosan kötôdik ez azipar ág. Ezért e területen is résen kell lenni,folyamatosan törekedni kell a már említettlegjobb minôségre, és egészséges körülmé-nyek között ez együtt jár azzal, hogy kerülnikell a szélsôségeket, a vad túlzásokat, mertazok az esetek többségében álminôségeketképviselnek. Mindezt azért merem így ki-mondani, mert elválaszthatatlan a dolog azépítészettôl, és egy építészeti internetes új-ság, az immáron nyolc éve napilapkéntmûködô építészfórum szerkesztôjeként

Az Európai Unió jelentôs támogatásával, aNemzeti Fejlesztési Ügynökség – a Társadal-mi Infrastruktúra Operatív Program kereté-ben – „Agora – multifunkcionális közösségiközpontok és területi közmûvelôdési tanács -adó szolgálat infrastrukturális feltételeinekkialakítása” címmel kétfordulós pályázatothirdetett meg 2008 elején.A pályázat az érintett megyei jogú váro-

sok körében nagy érdeklôdést váltott ki.A pályázati kiírás egyik lényeges eleme azagorák „élményfunkcióihoz” ajánlott multi-funkcionális rendezvényterem. A pályázatikiírás 13. számú mellékletében találhatómûszaki paraméterek foglalkoznak a teremfunkcionális kialakításával, a szükséges mo-bil nézôterekkel, színpaddal, a felsôgépezet-tel, a hatásvilágítási és audiovizuális rendsze-

rekkel. A melléklet meglehetôsen pongyolánfogalmazza meg a technológiai igényeket ésa terek felszerelését. Például az öltözôk ki-alakításánál az alábbi mondatot találjuk:„Az öltözôk legfontosabb berendezési tár-gya az asztal, amire a hangszertokokat el le-het helyezni, és a hangszereket az elôadásraelôkészíteni.”A Magyar Színháztechnikai Szövetség el-

nöksége levélben kereste meg a minisztériu-mot, felajánlva szakmai segítségünket.Megkeresésünkre udvarias elutasító válaszérkezett. A program lényegének megisme-rése és a szakmai részletek tisztázása érde-kében a Sceni-Tech 2008. Tanácskozás Szín-házépítészeti Szekciója kiemelt témakéntfoglalkozott az agoraprogrammal. A vitain-dító elôadást Vargha Mihály építész tartotta,

a kerekasztal-beszélgetés résztvevôi dr. Né-met János vezetô fôtanácsos (OKM Közmû -velôdési Fôosztály, Hegedûs Ágnes a Nyírbá-tori Kulturális Központ igazgatónôje, JanákyIstván építész, Kotschy András akusztikus,Strack Lôrinc színháztechnikai tervezô vol-tak. A beszélgetés moderátora Szabó-JilekIván volt. (Az elhangzottakat rövidítve, tar-talmilag tömörítve adjuk közre.)A megbeszélés célja az volt, hogy megvi-

lágítsuk az újfajta kulturális integráció elkép-zeléseit és építészeti, technológiai igényét.Tisztázzuk a program által meghatározott újlétesítmények beilleszkedését a már meglé-vô mûvelôdési házak szövetébe. Pontosítás-ra szorulnak a többcélú terem fogalma, amultifunkcionalitás határai, a technológiaitervezés feladatai.

A mûvelôdés új integrált terei

Multifunkcionális rendezvénytermekmûszaki kritériumai

Európai (színvonalú) közösségi központok építészete

4

18


tényleg nap mint nap tapasztalom, hogysok-sok tájékozatlansággal, a minden határteltipró érvényesülési vágyakkal, a sokszorféktelen türelmetlenséggel egyre több ve-szély leselkedik a kultúrára, az igazi kultúraminôségére. Úgy is fogalmazhatok, hogyszámos dolog, ami új – azaz újnak, „formás-nak”, megnyerônek tûnik, egyáltalán nemilleszkedik a meglévô javak tengerébe – ésígy már létrejöttével pusztítást tud indukál-ni! Lehetôség szerint igencsak tisztában kelllennünk azzal, hogy mi minden érték vankörülöttünk, és nem lehet engedni annaktudatosításából, hogy kötelességünk törôdnimindezzel. Puhl Antal elôadásán fôképp új színhá-

zakról, színházépítészetrôl esett szó. Ese-tünkben – az elôzô bekezdésben foglaltakratekintettel! – a mûvelôdési központok felújí-tása, újjávarázsolása a téma. Eleve tudjuk,hogy szcénáról, a színpad világáról van szó.Pontos számok citálása nélkül is biztosak le-hetünk abban, hogy a színpaddal rendelke-zô létesítmények száma sokkal nagyobb,mint a szó hagyományos értelmében vettszínházak száma. Milyen érdekes, hogy azúgynevezett hiánygazdaságban kulturálistúlkínálathoz vezetett a politika „megfelelé-si” mozgalma, vagyis az alapellátást kötele-zôen mindenütt biztosítani akarták. Ezértépült vagy létesült meglévô épületekbenannyi intézmény, sôt még a szükségesnél istöbb, hiszen a mesterséges szétválasztásvolt a cél. Külön könyvtár, külön mûvelôdésiház, külön múzeum, sokszor még külön ze-neiskola, és ezek „megfelelôen” szeparálvaaz iskoláktól.Nem lehet csodálkozni azon, hogy a

rendszerváltozással zavar állt be ebben akonglomerátumban, miután a központosí-tott vezetés már jóval korábban eleresztettea gyeplôt. Azt talán túlzás lenne állítani,hogy teljes csôd érte a mûvelôdési házak há-lózatát, bár nyilvánvaló, hogy a gazdaságitevékenységekhez hasonlóan mély volt avisszaesés. Bôven voltak megszûnések, agyarapodás már közel sem volt annyiraegyértelmû. Nyilvánvaló, hogy a felújítások-ban, korszerûsítésekben itt is jelentôs lema-radás van.

A mûvelôdési házak számáról pár adategy 2000. évi KSH-tanulmány szerint:

Ez utóbbiból önkormányzati 2582, mun-kahelyi 20 (1970-ben 530!), alapítványi-egyesületi 663.

Visszatekintés

Idézet Beke Pál bevezetôjébôl: „A mûvelôdési otthon, ez a mai formájá-

ban alig negyedszázados intézmény évekóta viták kereszttûzében áll. Ellenzôi és tá-mogatói szakmai és egyéb vitákon, a szak-mai és egyéb sajtóban hol temetik, hol újjá-születésérôl szólnak.A mûvelôdési otthonok kultúraterjeszté-

sében elért eredményeit természetesen nemtette semmissé a dogmatizmus e területre isnehezedô súlya, noha nem állíthatjuk, hogyalapításkori betegségeit teljesen kinôtte vol-na az intézményhálózat. Akkoriban követeltfunkciójának megfelelôen alakult ki alapraj-za, az elôcsarnok/nézôtér/színpad szenthá-romsága. Az új rendszerû kísérletek eredmé-nyei lassan hatnak. Hogy mindezt meggyor-sítsuk: ezért e kiadványsorozat.A korábbi évtizedekhez képest manapság

egyre inkább kiteljesedik a sugárzott, nyom-tatott, vetített kulturális ellátás, mely föl-menti a mûvelôdési otthonokat a kultúraegyedárusításának kényszere alól. S ha vala-hol a hiányzót mégis pótolnia kell, fölszaba-duló idejében és egyre kevésbé leterheltalapterületén az otthonok meghosszabbítá-

sává válhat, az egy környéken lakók vagyegyütt dolgozók közös otthona lehet, mely-ben a kultúra aktív, egyéni és együttes fel-dolgozása folyik. Ehhez más eszközökre, ajelenlegi szék/asztal/szekrénynél több beren-dezési tárgyra, más üzemeltetési módra,más népmûvelési módszerre van szükség, stermészetesen más logikájú, másképpenszervezett épületre is.”2

Elôretekintés

A következôkben egészen friss idézetek kö-vetkeznek az Agora programról. Az elôké-szítés során meglehetôsen részletes igény-szintleírással találkozhattak a pályázati anya-gok összeállítói:AZ AGORA PROGRAMRÓL„A konstrukció átfogó célja az egyes ré-

giók, illetve térségek közötti kulturális, inf-rastrukturális fejlettségbeli különbségekmérséklése a kulturális alapú városfejlesztésrévén.A konstrukció alapvetô célja olyan

közmûvelôdési intézményrendszer kialakítá-sa, amely a közoktatási és közmûvelôdésirendszerek összekapcsolása, az egész életenát tartó tanulás feltételeinek javítása és inf-rastrukturális hátterének kialakítása, illetvefejlesztése révén lehetôséget teremt a jobbminôségû kulturális szolgáltatások biztosítá-sára. A létrejövô intézmény segíti az egyé-

év színház közmûvelôdésiintézmény

1965 30 3878

1975 34 2805

1980 33 2554

1985 41 2497

1990 43 2391

1995 46 2647

2000 52 3265

Szekszárd, Babits Mihály Mûvelôdési Ház – Sulyok Balázs építész és munkatársainak terve a Tillai Ernô tervezte épü-let felújítására és bôvítésére.

4

19


nek társadalmi érvényesüléséhez szükségeskompetenciák megszerzését, továbbá szol-gáltatásai által elôsegíti a közösségi és civilaktivitás dinamizálását, így hozzájárulhat atársadalmi befogadás javulásához.A fenti célok elérését az Agora intéz-

ménytípus létrehozása biztosítja. Az Agoratöbbfunkciós (multifunkcionális) közösségiközpont, közmûvelôdési intézmény, melysajátosan kialakított épített környezetben al-kalmas a közösségi-mûvelôdési, oktatási-fel-nôttképzési és élmény funkciókat integráló,e funkciók mentén gazdag kulturális szol-gáltatást kínáló mûködésre, a helyi társada-lom, a város szociokulturális fejlesztésére.Mûködése közvetlenül, illetve közvetve ki-hat a tágabb földrajzi környezetben élô la-kosság közmûvelôdésére, magas minôségûprogramokat, szolgáltatási és módszertanisegítséget nyújtva a környezô települések,kistérségek közmûvelôdési intézményei szá-mára.Az agorák létesítésének három fô célja:1. Multifunkcionális közösségi központ

létrehozása a városban mûködô közmûvelô-dési intézmények racionalizálásával.2. Közösségi, felnôttképzési és élmény-

funkciók egy komplexumba történô telepí-tése, a szolgáltatások minél szélesebb spekt-rumának egy helyen történô elérésének biz-tosítása.3. Területi közmûvelôdési tanácsadó szol-

gáltató funkció kialakítása, s ezáltal a kör-nyezô kistérségek kulturális-közmûvelôdésialapszolgáltatásainak magasabb színvona-lon történô biztosítása.Célcsoport: A konstrukció keretében

megvalósuló fejlesztések a város és a von-záskörzetébe tartozó térség lakosságára, ki-emelten a hátrányos helyzetû társadalmicsoportok és rétegek információhoz, lehetô-ségekhez való hozzáférésének javítására,társadalomba való integrálódási esélyeik nö-velésére irányulnak. A konstrukció kereté-ben megvalósuló fejlesztések célcsoportja akomplex kulturális szolgáltatásokat igénybevevô lakosság, valamint a szakmai szolgálta-tó funkció esetében a hatókörben lévô köz -mûvelôdési intézményhálózat és azok hasz-nálói.”

Az agorák élményfunkcióihoz ajánlottmûszaki paraméterek„Multifunkcionális rendezvénytermekA jól mûködô multifunkcionális rendez-

vényterek nagy teherbírású sík padozattalrendelkeznek, körbejárhatók és mind a négyoldalon több bejárati ajtón keresztül megkö-zelíthetôk. A neutrális térnek célszerû hatá-

rozott irányítottságot kijelölni. Egyik oldal in-kább a közönségforgalmi rész, a szemköztioldalon az üzemi területek, leginkább a kül-sô szállítás, raktározás, energiaellátás, öltö-zôk, adminisztráció stb. tereinek kialakításacélszerû.Optimális belmagasság a terem méretétôl

függôen 8–12 m. Közvetlenül a mennyezetalatt kb. 3 m magas technikai zónában tech-nikai járdarendszer tudja leghatékonyabbana változó elrendezésû teret kiszolgálni. A kör -bejárhatóság ezen a szinten is fontos.

Mobil nézôtéri lelátók és játékterekA változatos elrendezési formák kialakításá-hoz könnyen mozgatható nézôtéri tribün-rendszer és szerelhetô pódiumrendszer be-szerzése szükséges. Ezekbôl változatos mó-don lehet frontális, tér és aréna rendezvény-termi formákat kialakítani. Ezeknek a terje-delmes eszközöknek közvetlenül a teremalatt legelônyösebb tárolni. Ide kerülhetneka többcélú használathoz szükséges kellékekis: székek, asztalok, kiállítási paravánok, füg-gönyök, technológiai berendezések stb.

KiállítóterekOlyan vizuális központok, amelyek komplexfunkciókat látnának el a helyi gyûjtemé-nyekkel, a helyi tradíciókkal és a vizualitássalösszefüggô, szerteágazó területeken (a kiál-lítások bemutatásán túl az oktatást segítôtevékenységformákkal és gyakorlattal, szak-körök mûködtetésével, esetleg alkotómûhe-lyek fenntartásával és mûködtetésével stb.).

Felsôgépészet és hatásvilágításA mennyezeti technológiai járdarendszerrôla terem bármely pontja jól világítható. A já-rófelületek közötti zónákban kisebb-na-gyobb teherbírású, fixen telepített vagy mo-bil rendszerû emelôk beépítése szükséges.Ezek kiegészítô technikák, hangvetô felüle-tek, díszletelemek stb. felemelését teszik le-hetôvé.A hatásvilágítási rendszer mobil, eszközei

a terem elrendezési formáihoz igazodva te-lepíthetôk. Fontos szempont, hogy az alap-kiépítés legyen tetszôleges mértékben ki-egészíthetô kölcsön vagy a vendégtársulat(bérlô) által hozott eszközökkel.”

Értékelés

Az 1979-bôl Beke Páltól idézett gondolatokfényében kicsit olyan ez a szöveg, minthamegint feltalálták volna a meleg vizet, csakmost egyenesen az EU felôl jönnek direktí-

vák, vagy az ottaniakhoz kívánnának hason-lítani a bázisdokumentumok. Úgy tûnik,hogy a szakszöveget nem pontosan értôkfogalmazták meg magyarul az elôírásokat,és azután a szöveg bekerül a bürokrácia út-vesztôibe… De mégis azt mondom, hogyezen ne sokat rágódjunk, amint már az ele-jén próbáltam megfogalmazni, igyekezzünkelôsegíteni a valódi minôség megvalósítását.

Példák

Még az a szerencse, hogy a pályázatra ösz-szeállított anyagok mégsem szolgaian köve-tik a direktívákat, hanem láthatóan a tényle-ges szituációkhoz kívánnak alkalmazkodni,ami valóban reménnyel tölthet el bennün-ket, hogy színvonalas felújítások, bôvítésekszületnek majd a közeljövô ben. (Az illusztrá-ciók ezekbôl mutatnak be néhányat.)Befejezésül egy 20. századi irodalmi rész-

let az építészetrôl„Phaidrosz: Mit csinálsz itt, Szókratész?

Már régóta kereslek. Bejártam egész homá-lyos lakhelyünket, és mindenütt felôled ér-deklôdtem. Mindenki ismer itt téged, denem látott senki. (…)Szókratész: Mindennemû tett közül pe-

dig a legtökéletesebb az építés. A mû szere-tetet kíván, elmélyedést, azt, hogy legszebbgondolatodnak engedelmeskedj, törvényekteremtését lelkedben, s megannyi mást,amit csodálatosképpen kihoz belôled, holottnem is sejtetted, hogy benned lakoznak.”3

Vargha Mihály

1 Csejtei Dezsô és Juhász Anikó fordítása. José Ortega y Gasset: Regény, színház, zene – esszék a mûvészetrôl. Nagyvilág Könyvkiadó, 2005, Budapest2 A közösségi mûvelôdés terei – az épület, 1979; kiadta a Népmûvelési Intézet Mûvelôdési Otthon osztálya.3 Paul Valéry: Eupalinosz vagy az építész; fordította Somlyó György

Szekszárd, Babits Mihály Mûvelôdési Közpnt. Az átépí-tésre váró régi moziterem

20


Most kétarcú helyzetben vagyok, mert úgyvagyok megszólítva, mint egy minisztériumidolgozó, de mégis szeretnék visszatérni – azáltalam nagyra becsült – Varga Mihály elô -adására. Már csak azért is, hogy az agora-program jotbban érthetôvé váljon. Mint 30éve népmûvelô, mindig közbe akartamszólni, mert a közmûvelôdéssel kapcsolat-ban idézett példák – akár a szerzôt említve,akár az említett filmet – szakmai körökbenmeglehetôsen nagy visszhangot váltottak kiaz elmúlt években. A köz mûvelôdés szakte-rületén nincs egyfajta konszenzus e gondo-latsor mentén. 1979-es szakirodalom alap-ján az egyfajta intézményi hálózatot kor-szerûsíteni vagy arra az agoraprogramotalapozni meglehetôsen bonyolult lett volna.Körülbelül 3 évvel ezelôtt elkezdôdött – szé-les szakmai együttmûködéssel, a szakmaiérdek-képviseleti szervezetek, kitûnô értel-miségi szakemberek bevonásával – egyolyan munka, ami ma már Európában meg-kerülhetetlen: a közmûvelôdés jövôjénekstratégia elkészítése. Ez nem öncélú doku-mentum, hanem egy nagyon szigorú terve-zési módszertan. Az a lényege, hogy egyszakterületnek, egy alrendszernek a straté-giai dokumentumának meg kell felelnieszámos követelménynek. Ha normális kohe-rencia van benne, ha a megfelelô hivatko-zási pontok meg vannak, akkor ez egy legi-timációs forrás – mondjuk pénzszerzéshezakár – az úgynevezett strukturális alapokbólvagy sok minden másból.Ez a stratégia három év munkájával elké-

szült – azoknak mondom, akik a közmûve-lôdéssel kapcsolatban a legfrissebb adato-kat, a szakma identitásának meghatározá-sát, küldetését stb. meg akarják ismerni.Miután a jelenlevôk többnyire érintettek, azagoraprogramban ennek a filozófiának, en-nek a szakmai küldetésnek valamelyestmegálmodói, továbbgondolói legyenek. Ja-vaslom, az www.erikanet.hu honlapot fel-keresni. Ez a közmûvelôdési szakterülethonlapja, amelyrôl a közmûvelôdési straté-gia letölthetô. Ez a közel 40 oldalas doku-mentum, kitûnô fogalomtárral, angol se-gédlettel rendelkezik. Ebben található megaz agoraprogram alapfilozófiája, aminek aza lényege, hogy olyan gondolkozásmódotpróbáljanak megvalósítani a fenntartók, aszakemberek, amelynek a tengelyében ahasználó van, a helyi társadalom és annakközösségei állnak. Ôk azok, akik ezt a beru-házást megvalósítják.

Nagyon fontos dolog: az agorarogramegy szakmapolitikának, egy mûvelôdéspoli-tikának a megtestesülése, amely egy köz-ponti szándékot hivatott megvalósítani.Ezért központi forrásból lehet pályázni a tá-mogatásra. Az agoraprogramra visszatérve: ez egy-

séges szakmai koncepció mentén megvaló-suló központi fejlesztés. Két éven keresztülvolt lehetôségünk arra, hogy a közmûvelô-dési intézmény hálózatnak bizonyos szeg-menseit próbáljunk meg olyan irányba fej-leszteni, hogy ezt a tervet, ezt a gondolko-dásmódot közkinccsé tegyük. Felszámolód-nak, azok a túlhaladott struktúrák, hogy kü-lön van a könyvtár, külön van e-Magyaror-szág stb. Semmilyen paternalista direktívanem fogalmazódott meg, hanem úgy pró-báljuk érdekeltté tenni ebben a gondolko-zásmódban a helyieket, hogy gyakorlatilagezeket az értelmességeket valósítsák meg. Hozzáteszem, hogy az agoraprogram

mellett van az Agora Pólus Program. Ez apólus városoknak szól, és szintén nem kö-zömbös a jelenlevôknek, hogy az 5000 fô-nél kisebb települések 29,5 milliárd Ft-értmajdnem automatikusan, vagy normatívalapon integrált közösségi szolgáltatótere-ket építhetnek szintén pályázati rendszer-ben. Az agoraprogram pályázati anyagának

elôkészítésében mi a szakmai programmegálmodói voltunk, és nagyon hiányzott aKözmûvelôdési Fôosztályon, hogy olyanépítészekkel tudjunk ebben együtt munkál-kodni, amelynek eredményeként a kiírás ta-lán jobban értelmezhetô, praktikusabb len-ne. Ezért sajnálom, hogy a SzínháztechnikaiSzövetség segítô szándékú ajánlkozását aminisztérium visszautasította. A magunkmentségére mondom, hogy nem az európaidokumentumokból fordítottuk le a kiírást,de mégis figyelembe kellett vennünk bizo-nyos szempontokat, hogy a pályázatotBrüsszel elfogadja. Ha tetszik, ha nem, miaz Európai Unió tagjai vagyunk, európaiuniós ország, amelynek megvannak a ma-gyar mûvelôdéstörténeti hagyományai is.Az Európai Unió támogatási rendszeré-

nek az az alapelve, hogy a helyi szociális,oktatási, kulturális intézmények fejlesztését,felújítását a helyi önkormányzatoknak kellmegvalósítaniuk. Ezeket a támogatásokat –többet, mint a központi pénzek – a regioná-lis, operatív programokba helyezi. Tehát, hamûvelôdési házat akarunk felújítani, akkor

a Regionális Operatív Programokhoz kellfordulni.

Az agoraprogram mûszaki paramétereia megyei jogú városok szövetsége által el-készített ajánlás. Nem kötelezô. Tehát azépítész, a szcenikus teljesen szabadon gon-dolkozhat, nincsenek megkötések. Az Európai Unió köldökéhez próbáltunk

gondolatban visszamenni. Az agora, a szépemlékképû hellének, Athén helyi demokrá-ciájának szimbóluma volt. Tehát mi úgyképzeltük el az agorát, mint élô közösségiteret, amely multifunkcionális és a megyeijogú városokban élôket integrálni tudó hely.Ahol nem valósul meg az integrált mûködés(külön mûködik a színház, a kultúrház, afelnôttképzési központ stb.) az nem agora.Az agora attól lesz a helyi társadalmi életközpontja, hogy a közmûvelôdés intézmé-nyei szerves egységet alkotnak. Az agora ahelyi demokrácia intézménye kell – és sze-retnénk –, hogy legyen. Már az 1882. április 7-ei Vasárnapi Új-

ságban György Aladár nevû kitûnô gondol-kodó a következô címmel jelentetett megegy cikket: A közmûvelôdés csarnokairól,ahol a labdajátékoktól a takarékszövetke-zeten át, színházi elôadások stb. rendezhe-tôk. Megfogalmazta az agorának a prog-ramját. Utolsó mondatát hadd idézzem:„pedagógiai tapintattal megszervezett nyil-vános szórakozó hely”. Tehát errôl szól azagora.Az 1970-es években Magyarországon

mintaértékûen megépül háromszáz-egyné-hány általános mûvelôdési központ. A fin-nek a ’70-es ’80-as években csodálkoznijártak hozzánk, hogy ez milyen jó. Vagy anyitott ház, ami arról szólt, hogy az anten-náinkat a helyi érdeklôdésnek, a használó-ink igénye felé irányítsuk. Hangsúlyozni sze-retném azonban, hogy a mûvelôdési házaknem az elit kultúra intézményei. Lehet,hogy kicsit bôven beszéltem az agora elôz-ményérôl, de hát Hegel is azt mondta, hogymindennek a lényege a dolgoknak a törté-netiségében van.A gondolatmenet befejezéséül nagyon

fontos az, hogy nem agora az, ami a mûve-lôdési ház átalakítását, felújítását célozzameg. Ezt felejtsük el! Kitûnô alapanyag amagyar mûvelôdési intézményhálózat, de alényeg a többcélúságon és a mûvelôdési le-hetôségek integrációjában van. Az a célja apályázatnak, hogy a gazdaságtalanulmûködô, nagy felújítási igényû, részterüle-

Az agoraprogramDr. Németh János vezetô fôtanácsos (Oktatási és Kulturális Minisztérium,Közmûvelôdési Fôosztály

21


teken mûködô kis intézményeket behozzukaz agorába. A pályázók mutassák ki, hogymennyi lepukkant közmûvelôdési intéz-ményt váltottak ki az agora tervezésével. Az agora tehát integrált, multifunkcioná-

lis létesítmény, ahol a közösségi funkciók azélményfunkciókkal (mûvészeti, színház,film, minden, ami egyéni katarzishoz juttat-ja az odalátogatót) és a harmadik a felnôtt-képzéssel kapcsolatos funkciókkal ötvözôd-nek. Gyakorlatilag ennek a három funkció-nak a szinergiája az agoraprogram lényege.Az agorapályázat elsô fordulójának kiírásamár megtörtént, és a pályázatok elkészítésea beadás elôtt vannak. Az agoraprogram 14,7 milliárd Ft-ból

gazdálkodik, egy pályázati projekt 1,8 milli-árd Ft-ot nyerhet el.

Azt tudni kell, hogy Budapesten éltem, éskét éve költöztem Nyírbátorba. Így nagyonsok fôvárosi tapasztalatom van, azonban azifjúkorom Szabolcs-Szatmár megyéhez köt,tehát nyugodtan állíthatom, hogy ismerem avidéki életet, szemléletet is. Ezt a kettôssé-get szeretném önök elé tárni. Amíg az em-ber a sajtó- és médiaközpontú fôvárosban

él, és a színházi, kulturális élmények is ittérik az embert, addig nem is gondol az a 2millió fôvárosi arra, hogy a másik 8 milliómagyar számára a színházi élmény és bármi-lyen mûvészetekkel való találkozás helyszínekizárólag a mûvelôdési ház lehet. (Kivételtképeznek természetesen azok a városok,ahol színházi társulatok mûködnek kôszín-házakban, s ezekbôl pedig nincs túl sok.)

Nagyon örültem, hogy erre a beszélge-tésre sor került, és ismételten el tudommondani, hogy ez a nagyon fontos dologelfelejtôdött. Volt egy idôszak, amikor amûvelôdési házak pályázhattak színházivendégjátékokra. A társulatok eljöttek ésbemutatták az elôadásaikat. A színházakolyan darabokkal tájoltak, amelyeket tech-nikailag és dramaturgiailag a mûvelôdésiszínházak egyszerûbb színpadjaihoz alakí-tottak át. Úgy gondolom, hogy ez valamiértfeledésbe merült. Színházigazgatókkal és nagyon sok

problémával találkoztunk az elmúlt két év-ben. Egy igazán modern színházunk van, jólfelszerelt színpaddal, de most meg a színhá-zak tárják szét a kezüket: nem tudják elhoz-ni az elôadásukat, mert azok milliókba ke-rülnek. Valahogy érdekeltté kellene tenni atársulattal rendelkezô kôszínházakat, hogyévente legalább egy olyan darab készüljön,amelyet más játszási helyen, más városbanis elô tudnak adni. Mint befogadó színházezt nagyon hiányolom, mert nincsen olyandarab, amit meg tudnék mutatni Nyírbátor-nak és Nyírbátor vonzáskörzetének.Most itt fôleg színházi szakemberekkel

ülök szemben, azért is emelem ki a színhá-zat. Nagyon fontosnak tartottam, hogy ta-lálkozzunk a tervezôkkel, akik az új vagy át-alakítandó épületekbôl agorákat fognakmegálmodni. Nagyon jó, hogy a közmûvelô-dési szakma találkozik azokkal, akik ezeketaz épületeket majd megtervezik és felépítik.Most a mi többfunkciós termünk hasz-

nálatának tapasztalatairól szeretnék beszél-ni. Egy többfunkciós terem való igaz, hogynagyon sok problémával jár: hiszen át kellszerelni, ehhez technikai személyzet kell.Nagyon sok gonddal jár, mégis valami hihe-tetlen csodát tudunk adni Nyírbátornak ésvonzáskörzetének (ez egy kistérségi cent-rum, ahol a város 14 000 lakosú, de min-tegy 40 000 ember él a kistérségben).

Nyírbátor, Kulturális Központ – építész: Bán Ferenc (A Stúdió ’90); új épület, részletes ismertetése a SZÍNPAD 2008/2.és 2006/3. számában.

Egy többcélú mûvelôdésilétesítmény tapasztalatai

Hegedûs Ágnes igazgató,Kulturális Központ, Nyírbátor

4

22


Sok ember látogat el hozzánk, akik na-gyon sok mindent találhatnak ebben azépületben, amelyet mi egy kicsit nehezen,de mûködtetünk. Tény, hogy a terem mozi,bálterem, színházterem, koncertterem, kon-ferenciaterem is. Való igaz, hogy ennek asok funkciónak nem fog tökéletesen megfe-lelni, úgy ahogy egy építész, vagy egy szak-mabeli elvárná. Ez igaz, de ami ennek a mér-legnek a másik serpenyôjébe kerül, az az,hogy olyan csodákra lelhetnek itt az ember-ek, amikkel egyébként nem találkoznának.Nekik nincs olyan lehetôségük, mint egy fô-városban élônek, aki több tucat színházba,moziba, kiállításra, hangversenyre mehet elés válogathat a kulturális csemegék közül. Az itt élô emberek viszont csak a kultu-

rális központban találkoznak mindezzel.Nagyon fontosnak tartom a gyermekelôa-dásokat. A gyermekek még kiszolgáltatot-tabbak, mert a jobb módú felnôtt az elme-het Debrecenbe, Egerbe, feljöhet Buda-pestre színházba, de gyermek csak helybentalálkozhat ilyen színházi élményekkel.Ezért jogos az aggodalom, vajon milyen él-ményben lesz a fiataloknak részük? S ezek-bôl az élménybôl táplálkozva hogyan leszigazi színházszeretô, vagy mûvészetszeretôember, hogyan jön rá a kulturált szórako-zás ízére.Amikor Bán Ferenc tervezte a több funkció

befogadására alkalmas épületet, én abban azidôben pályáztam és nyertem meg a ház ve-zetésének a lehetôségét. Csupa kétkedôvel

találkoztam. Az épületnek valóban óriási au-lája van, nagy terei vannak, van levegô ben-ne, óriási lépcsôsor. Tehát óriási az épület, ésmégis másfél év alatt kinôttük ezt a nagy há-zat. Van olyan nap, amikor nem tudok helyettalálni egy programnak. Most már ott tartok,hogy a kihalt alkotóházat is el szeretném kér-ni a város vezetôitôl, hogy idônként kisebbközösségi foglalkozásokra használhassuk aztaz épületet is. Mert a központnak nagy tereivannak, de sok kis foglalkoztatószoba nincs.A központ nem agorának épült, de azzá vált.Nem tipikusan agora, mert például a könyv-tár és pár olyan funkció kimaradt, amit én szí-vesen beleraktam volna, ha a tervezéskor el-mondhattam volna az én véleményemet is.A megnyitás óta – a jó mûködésnek köszön-hetôen – nemhogy kistérségi központtá vál-tunk, hanem Nyíregyháza jön hozzánk, ésnem mi megyünk hozzá. Egy sor megyei ésrégiós programot valósítunk meg. Nyírbátor másik építészeti remeke a Bá -

thory-várkastély. Ezzel a két épülettel vívtaki Nyírbátor a szakma szeretetét és ellen-szenvét. A kulturális központról általában jóvélemények vannak, de sokan nehezmé-nyezik, hogy miért épült ebbe a környezet-be ez a modern épület. A Báthory-kastélyhelyreállítását is kritizálják. A város kiharcol-ta, hogy a felújítandó épület használható le-gyen, amiben van kiállítótér, konferenciate-rem. Így a várkastély is alkalmas a különbö-zô kulturális rendezvényekre, s egyben iz-galmas és érdekes épülete a városnak.

Valóban a régióban nálunk van az egyiklegismertebb többfunkciós terem.Persze sok hibája is van, megannyi prob-

léma merült fel már a tervezés alatt, és sokmindenre nem gondoltak. Amikor odake-rültem, elhatároztam, hogy én szeretni fo-gom ezt a házat, és meg fogom szerettetniaz emberekkel. E szerint válogattam össze acsapatomat, és e szerint üzemeltetjük azépületet. Elértük, amit meg akartunk valósí-tani: az emberek szeretik a központot. Az épületben sok a lépcsô, mert a terve-

zô szereti a lépcsôket. A lépcsôt pedig a fi-atalok elôszeretettel használják találkozásipontnak. Az épületnek vannak olyan részei,terei, amelyek megtalálták az emberekhezvaló utat.Van olyan gyermekszínházi elôadás,

amelybôl egy nap hármat is kell tartani,mert minden jegy elkel. Ez azt jelenti, hogy1200 gyerek nézi és hallgatja végig az elô -adást. Most a hétvégén két operettszínházielôadást kellett tartanunk, mert az elsô el-ôadásra már egy hónappal az elôadás elôttelkelt minden jegy.A Nyírbátori Kulturális Központ színpa-

dán vitte színre a Debreceni Csokonai Szín-ház az Indul a bakterház címû darabot,amely óriási siker volt. Határon túli színhá-zak elôadásai jönnek sorra és mutatnak beolyan darabokat, amelyek díszlete itt is fel-építhetô. A Nyírbátori Kulturális Központegy jól felszerelt színpaddal és még sok le-hetôséggel rendelkezik.

Az elmúlt 20 évben a magyar színházak fel-újításra kerültek. Ez rendkívül pozitív hely-zet, mert azt jelenti, hogy szakmai, techni-kai, technológiai szempontból a magyarszínházak gyakorlatilag jelentôsen felszerel-tekké váltak. Ez azt jelenti, hogy igényesebbelôadásokat hoznak létre, különösen vonat-kozik ez azokra a darabokra, amelyek popu-lárisabbak (elsôsorban nyilván a zenei prog-ramokra gondolok), amik rendkívül nagytechnikai igénnyel kerülnek ma már mindenhivatásos színházban színpadra. Amikor a közös felbuzdulás során Nyírbá-

torba szerettünk volna elvinni elôadást, kide-rült, hogy egyetleneggyel sem tudunk tájolni.Az a dilemma áll elô, hogy a rendkívül nagyköltséggel létrehozott hivatásos színházi pro-dukciók, amelyek tulajdonképpen a közösség-nek, az államnak nagyon sok pénzébe kerül-nek, nem tudnak kimozdulni, és ezekbe a há-zakba elmenni, mert ezek a típusú termek, te-rek, épületek – még az újonnan létrehozottakis – egyszerûen alkalmatlanok annak a szak-

mai minôségnek a megvalósítására, amit mamár bármelyik hivatásos színház egyébkéntprodukálni tud. Ez azt jelenti, hogy a drágánlétrehozott produkció nem tud elmenni egyközepes nagyságú városba már, mert nemtudja az újonnan megépített ház fogadni. Eztény, én nagyon sokszor találkoztam ezzel aproblémával az elmúlt 10-12 év alatt. Nyírbá-torban is ez volt a helyzet. Azt, hogy mi enneka megoldása, azt érdeklôdéssel hallgattam,

mert valószínûleg nem az agoraprogram arossz, hanem az a tény az igaz, hogy akkor ér-demes ilyen többfunkciós teremben gondol-kozni, ha azokat nagyon magas színvonalonés legalább 2-3 fô funkcióra is (feltehetôleg aszínház is ezek közé tartozik) magas szintenlehet megvalósítani. Mert ha nem, akkor hiá-ba épül meg az épület. Tulajdonképpen a kö-zösség által egyébként létrehozott produkció-kat sem tudja befogadni.

Csányi János igazgató, rendezô hozzászólása:

4

Volt Helyôrségi Mûvelôdési Központ – HEMO – Szombathely. Agora programban megújul és kibôvül

23


Bán Ferenc Kossuth- és Ybl-díjas építészmegtervezte a nyíregyházi mûvelôdési há-zat, majd megépítette a mátészalkai színhá-zat, nagyon jól látszott az életmûvében azaz érzékenység, ami az építészet alapveté-se, hogy hogyan tud a változó világhoz azépítészet igazodni. Az általa tervezett, szak-mában közismert Nemzeti Színház gyôztespályázata is ezt az utat mutatta. A Nyírbáto-ri Kulturális Központ szintén a magyar épí-tészet kimagasló eredménye, és közmûvelô-dési szempontból is kiváló az épület. Aztgondolom, hogy ez példamutató épület,melyet mindenkinek, aki agorára pályázik, atervezés elôtt meg kell néznie. Mert való-ban sikerült egy agoraházat – annak min-den szellemiségével – felépíteni. Bán Ferencvalóban kiváló tanácsadója lehet ennek apályázatnak, mert ô valóban 30 év alattmegjárta azt az utat, aminek a végén ez si-kerül.

Azt gondolom, hogy az agoraprogram amagyar építészet nagy lehetôsége. A ma-gyar építészet megmutathatja legjobb ké-pességeit, és azt gondolom, hogy emellett aszínháztechnikai szakmának is ez egy na-gyon fontos lehetôség. Célszerû lenne egylistát összeállítani azokról az építészekrôl,színháztechnikusokról, akusztikusokról, akikezt a programot valóban nagyon jól tudjáksegíteni szaktudásukkal, mûszaki felkészült-ségükkel. (Vargha Mihály a lista összeállítá-sában segíteni tudna.) A pályázók számáranagy segítség lehetne a szakemberek név-jegyzéke, mert bevonásukkal a lehetô legsi-keresebben valósulhatnának meg ezek akulturális létesítmények.Itt Gyôrben is azt látom, hogy sok kérdés

merül fel egy új mûvelôdési intézménnyelkapcsolatban. Van már 16 mûvelôdési há-zunk, akkor minek akarjuk a 17.-et megépí-teni, hiszen a meglévôk üzemeltetésére is alig

van pénz. Ezért nagyon fontosak a mûködésitapasztalatok, a használhatóság bizonyítása.Ugyanakkor azt látjuk, hogy az új, jól si-

került épületeknek milyen kisugárzása van.Például a Szegedi Egyetem könyvtára olyanlátványos épület, hogy az ember nem tudjamegállni, hogy ne menjen be, és ha bemegy,már használja is. Ugyan ez volt a Fogadóvala Millenárison, vagy a Mûvészetek Palotájá-val, melyeket az emberek nemcsak megsze-rettek, hanem profi módon tudják mûköd-tetni is. A nyírbátori háznál is ezt tapasztal-juk, lelkes hozzáértôk töltik meg élettel. Mi,az építészek, színházi szakemberek az épü-let megalkotásával egy lehetôséget hozunklétre a közmûvelôdés számára, de nagyonfontos, hogy a használók is ezzel azonosulnitudjanak, és képesek legyenek reggeltôl es-tig élettel, programokkal ezt feltölteni. Azönkormányzatoknak ezekre a tapasztalatok-ra is nagy szükségük van.

Tavaly év végén kaptuk meg öcsémmel azt afeladatot, hogy az agoraprogram alapjántervezzük meg a Hódmezôvásárhelyi Mûve-lôdési Ház rekonstrukcióját. Amikor meghal-lottuk ezt a „multifunkcionális” szót, akkormajdnem frászt kaptunk. Olyan üzemekreemlékeztünk vissza, amelyeknek az éttermedélben étterem volt, utána pedig kultúrte-remmé alakították át, amelyben még mindigérezhetô volt az ételszag.A multifunkcionalitással az a baj, hogy

nem nagyon való Magyarországra. Az igazimultifunkcionális teret csak gazdag országoktudják megvalósítani, ahol tényleg vannakolyan szerkezetek és azokra pénz, amivel eztkomikusság nélkül meg lehet valósítani.Gondoljanak arra, ha 4 óráig tart egy te-

remnek az átrendezése, mi történik azokkal atárgyakkal, amiket átrendeznek? Azok bizonypár év alatt elkopnak, elhasználódnak. Ezértöcsémmel elhatároztuk, hogy Hódmezôvá-sárhelyen a programnak csak azokat a része-it csináljuk multifunkciójúra, amiknél feltétle-nül szükség van erre. Az volt az óriási szeren-csénk, hogy ez a helyszín állt a rendelkezé-sünkre, ahol ez az épület az 1949-ben éppen– a szocreál elôtt – megépült. Gyönyörû tég-

laépülete a dán építészet hatását mutatja, (aMûegyetemet a háború alatt kivitték Dániá-ba, és Jánosi György neves építész – akiapámnak tanítványa volt – onnan hozta hazaa dán építészet levegôjét. Az épület mellettfönt húzódik Hódmezôvásárhely Fô utcája,

amit sétálóutcává fognak átalakítani. Ez a te-lektömb, amit itt látnak és ez a jellegzetesKossuth tér, ami az igazi alföldi nagy mezôvá-rosi tereknek a példája. Itt van egy görögke-leti templom, ami már alig mûködik, mert mamár csak 12 görögkeleti család él itt.

Sándor János gyôri építész hozzászólása:

Egy mûvelôdési ház átalakításaaz agoraprogram alapján

Janáky István építész

Hódmezôvásárhely, Petôfi Sándor Mûvelôdési Központ

4

Az agorák élményfunkcióihoz ajánlottmûszaki paraméterek kielégítésekor fontosszerep jut az akusztikának. Ezeknél a több-célú termeknél akusztikailag a végleteketkell biztosítani, ami tény és való, hogy egy-szerûen, komp romisszumok nélkül nemmegoldható.A feladat azonban mégsem új, miután az

agoraprogram elôtt is – már több évtizede –minden mûvelôdési központnál ez volt a há-

zi feladatunk, hogy akusztikailag olyan ter-vet készítsünk, amelyik a prózától, a filmve-títéstôl, a városi zenekar hangversenyéig,egy oratóriumestig mindenre legyen alkal-mas. Ez világos, hogy nem megy. Két alap-vetô kritérium van ezeknél a létesítmények-nél: a beszédérthetôség és az utózengési idôösszehangolása. Törekedni kell arra, hogy akiváló beszédérthetôség biztosítva legyen.Azonban alapvetô tény, hogy a beszédérthe-

tôség és a nagyobb terem utózengés egy-mással ellentétes viszonyban van. Minél zen-gôbb a terem, annál rosszabb lesz a beszédérthetôsége. A zenei eseményekhez pedig anagyobb utózengés a követelmény. A komp -romisszumot az jelenti, hogy meg kell talál-ni azt a közel optimális értéket, a közepesutózengés mértékét, amelyik a zenei elô -adásoknál is már jó és még nem rontja a be-szédérthetôséget.

24


Úgy gondoltuk, hogy ez a szituáció alkal-mat ad arra, hogy ettôl a multifunkcionalitás-tól bizonyos mértékig megszabaduljunk, ésezt a mûvelôdési házat úgy alakítottuk ki,hogy a nagyon alacsony lejtésû nézôterét egysokkal jobb emelkedésû nézôtérré tettük.Gondoskodtunk mindenféle modern szín-padtechnikai dologról (Strack Lôrinc – szín-padtechnológia, Kotschy Bandi – akusztikus).Az agoraprogram túl nagy volt, hogy ebbe azépületbe beleférjen, és ezért építettünk egyúj házat, ami ugyanabból a gyönyörû téglá-ból van, amit Hódmezôvásárhely környékéngyártottak. Ebben van egy nagy terem, amisík padlózatú, az alsó szinten pedig oktatásiés számítógépes mûködésre, oktatásra alkal-

mas termek vannak. Az egész területet körül-veszi egy nyírt, magas sövényfal. Mi nem csakaz épületben akartuk megvalósítani azt atöbbfunkciósságot, hanem, olyan színháztör-téneti dolgokra is gondoltunk, amirôl itt déle-lôtt hallhattunk. Volt már olyan rendezô, akiazt mondta, hogy nem színházban kell játsza-ni, hanem a valóságban. Tényleg érdekes el-képzelni egy olyan darabot, ami nem a szín-házban történik, hanem az utcán. Egy elô -adást a valóság kellôs közepén is be lehetmutatni, és ilyen dolgokra szolgál ez a körül-határolt tér, aminek a padozata ugyanabból atéglából van, mint amibôl a két épület lesz.Hátul van még egy süllyeszték, ahol a szob-rászszakkör is ki tud menni a szabadba.

Most adtuk be ennek a tanulmánynak atervét, a Hódmezôvásárhelyi Önkormányzat,a megbízónk pályázik a pénzre. Visszatérek a dolog elejére, hogy ez Ma-

gyarország, ahol vagyunk. A magyarok na-gyon szívesen bontanak le épületeket. Min-dent lebontanak, ami a kezük ügyébe ke-rül, és utána állati ronda épületeket építe-nek. Úgy néz ki az ország, mint egy zsibvá-sár.Mi is fel akartuk használni azokat az épí-

tészeti körülményeket, amik adva vannak,anélkül hogy túlságos mértékben utánozniakarnánk a gazdag országokat. Nincs komi-kusabb, mint amikor valaki szegény, és agazdagot adja.

Hódmezôvásárhely, Petôfi Sándor Mûvelôdési Központ –Janáky István és Janáky György építészek terve az édes-apjuk, idôsebb Janáky István által tervezett MûvelôdésiKözpont felújítására és bôvítésére – nem többcélúteremre készült a terv, hanem a színházterem megma-rad, és külön új épületben létesül táncra is alkalmasterem.

A többcélú termek akusztikájaKotschy András akusztikus (Kotschy Bt.)

4

25


Az esetek többségében – agoraprogramide vagy oda – arról van szó, hogy adva vanegy meglévô épület, amelyet új funkciók be-fogadására kell alkalmassá tenni. Ilyenekpéldául – az utóbbi idôben – a régen nemhasznált mozik. Itt Gyôrben jó példa volt er-re a Rába mozi terme, melyet hangverseny-teremmé kellett átalakítani. A mozi átalakí-tásánál nagy szerencse volt, hogy a teremköbtartalma messzemenôen fölötte volt an-nak az értéknek, mint ami egy mozihozszükséges. Ezért egészen könnyen lehetetthangversenyteremmé alakítani.Építészeti belsô tér kialakítására akuszti-

kai szempontból az alábbiak javasolhatók:– terem köbtartalmát ~6–8 m3/fôre kell

megválasztani; – a terem formai kialakításánál a kollégá-

kat arra sarkallom, hogy maradjunk meg arégi „sátortetôs” formánál, mert ez akuszti-kailag is messze kedvezôbb, mint a síkmennyezeti felület. Sokkal jobb hang-vissza-verôdési viszonyokat eredményez. – hangvetô felületek elhelyezése;– hangelnyelô burkolatok beépítése;Általában nem is nagyon kell akusztikai bur-

kolat egy jól megtervezett nagyterembe, több-célú terembe, még sokszor a hátfalra sem. Alapvetôen fontos, hogy a térben minél

több olyan hangvetô felület legyen, ahon-nan a hangvisszaverôdések a hallgatókhozirányítják a hangot. Például a Szolnoki Me-gyei Mûvelôdési Központ átalakításánál egynagy rácsos tartószerkezet van a teremmennyezetén, és a zenekari rész fölé plexi-bôl készült hangvetô lapokat építettünk be,így az egységes látvány megmaradt. A mis-kolci mozi átalakításánál a Miskolci Mûvé-szetek Házánál viszont térformáló akusztikailapok vannak a pódiumrész felett. Látható,hogy a hangvetô felületek kialakításánál is

sokféle megoldás közül lehet kiválasztani abelsôépítészetileg legmegfelelôbbet.

Ének-zenekari hangvetôk:Számtalanszor fordul elô, hogy egy városnaka színházában tartják a koncerteket. Ebbenaz esetben a zenekar hangenergiájánakmég a fele sem megy ki a nézôtérre, mert amagas zsinórpadlás elnyeli. Ahhoz, hogy azakusztikai viszonyokat jelentôsen javítsuk,hangvetô lapok befüggesztése szükséges.Számtalan esetben, már több vidéki színház-ban oldottuk meg ezt a feladatot.Zenei rendezvényeknél a színpad, pódi-

um oldalsó lehatárolása is nagyon fontos.Ezeket természetesen csak mobil formábanlehet kialakítani. Például a Kölcsey Konfe-renciaközpontban a színpadon látható cik-cakkos rész, azok mobil akusztikai paravá-nok. Strack Lôrinc kollégámmal terveztük, aparavánok egyszerûen, kis konténeres kocsi-val szállíthatók.A multifunkcionális termeknél a másik

nagy probléma, hogy a báltól a koncertigmindenre használni kell tudni a termeket,mert sok vidéki városban nincs sajnos arralehetôség, hogy ezek a rendezvények külön– alkalmasabb – termekben legyenek. Teháta teremnek mindent tudnia kell. Éppen ezérta nagyterem padlózata hol sík legyen, holpedig emelkedjen. Például a Kölcsey Konfe-renciaközpontnál – ezt az egyet igazán na-gyon sajnálom, hogy nem valósult meg – azeredeti tervek szerint a padlózatot emelni le-hetett volna. Tehát színházi elôadáshoz anézôteret lehetôleg lejtôssé kell tenni. Példá-ul Tatabányán a színházépület most folyó re-konstrukciója során a nézôtér emelése gé-pekkel fog történni. Világos, hogy ez jelen-tôs költségtöbblettel jár. Kisebb beruházásiköltséget jelent az a megoldás, amit a nyír-

bátori többfunkciós teremnél építettünk be:itt a nézôtéri lépcsôzést mobil lelátókkal ol-dottuk meg. Ezek a lelátók kigördíthetôk,összecsukhatók. A mobil lelátókkal a teremátrendezése mintegy négyórai munkát igé-nyel, itt a munkaerôt kell megfizetni.Manapság már nagyon sok mindenre van

technikai lehetôség, csak pénz kell hozzá.A Kölcsey Konferenciaközpontban például aterem utózengését javító berendezés lett be-építve. Ennek az ára ugyan 50-60 millió fo-rint körül van, de ezzel azt el lehet érni,hogy a terem természetes akusztikai adott-ságához képest az utózengés értékét öt fo-kozatban lehet növelni. A terem utózengé-sének elektronikus növelésével a teremakusztikája optimálisan beállítható az elô -adásra kerülô zenemûvek igényéhez. Nagy fejlôdésen ment keresztül az akusz-

tikai tervezés is. Mintegy tíz éve már számí-tógépes teremakusztikai modellezési lehetô-ségünk van. Ennek segítségével bármilyenteremformációra elôre meg lehet határozniaz utózengés mértékét, a beszédérthetôsé-get és az egyéb akusztikai paramétereket.A program jóságát már több esetben a készteremben mért értékek igazolják. Ez a szá-mítógépes program azonban nemcsak a te-rem akusztikai modellezésére használható.Az építész, vagy a megrendelô fejére tesszüka fejhallgatót, és bemutatjuk, hogy a nézô-tér különbözô pontjain az elôadás hogyanlesz hallható. Aki multifunkciós termet tervez, annak a

tervezésbe feltétlenül színháztechnológustés akusztikus szaktervezôt kell bevonnia.Ez alapvetôen fontos annak érdekében,hogy jól használható, többcélú termek jöj-jenek létre, és elkerülhetôk legyenek azutólagos költséges javítgatások, a toldozás-foldozás.

Nagyon fontos, hogy egy ilyen multifunkcio-nális létesítményt megfelelôen tudjanakmûködtetni, mert ha ezt rosszul teszik, vagynem használják ki a mûszaki lehetôségeket,akkor nem volt értelme az egésznek.Másik szempont a gazdag ország – sze-

gény ország kérdése. Véleményem szerintnagyon meg kell vizsgálni, hogy mikor érde-mes kombinált fogót vennie az embernek akezébe, és nem külön csípô- vagy laposfo-gót. Azt is mondják, hogy a kombinált fogómindenre jó, de semmire sem használható.Mint minden hasonlat, persze ez sem telje-sen igaz. Éppen a szegény országok mûfajakellene, hogy ez legyen. A mûködtetéshezazonban kellôen széleskörû szakismeretek-

kel kell rendelkezni. Mert csak így tudják azüzemeltetôk kiszolgálni, a változatos prog-ramokat. Csak így érvényesülhet a multi-funkcionalitás.A többcélú termek egyik prob lémája a

megfelelô utózengési idô. Az ideális beszé-dérthetôségre 1 mp körül kell lennie a te-rem utózengésének. Zenére ennél több.Magyarországon sokszor tapasztaljuk, hogygazdasági okok miatt, az iskolák zömében atantermekben 2 mp-et is meghaladja azutózengés, pedig viszonylag kis termekrôlvan szó. Kellemetlen benne tartózkodni,nemhogy tanulni. Ahhoz képest, hogy egyiskola mennyibe kerül, nagyon kevés plusz-pénzre volna szükség. Tehát itt mindenki-

nek a sarkára kellene állnia, építészektôlkezdve a minisztériumokig, használókig be-zárólag.Fokozottan fenn áll ez a probléma egy

multifunkcionális teremnél. Ha például 2 mputózengésû egy terem, ott már konferencianem tartható, vagy szükséges egy megfele-lô szakértelemmel megtervezett és kivitele-zett irányított hangsugárzó rendszer. Ezzelfel lehet javítani a beszédérthetôséget, ze-nére pedig lehet használni a termet. Ez aleg egyszerûbb megoldás A jó multifunkcio-nalitás ott kezdôdik, hogy lecsillapítom ezt atermet úgy, hogy az utózengés 1 mp körülilegyen, és akkor megfelelô a beszéd érthe-tôsége. Igen ám, de a különbözô zenei

Dr. Balogh Géza elektroakusztikus hozzászólása:

4

Az úgynevezett multifunkcionális követel-ményeket technikailag ma már nem gondteljesíteni. Erre kiforrott mûszaki megoldá-sok állnak rendelkezésünkre. Ezek alkalma-zásánál a korlátot inkább a pénzkérdés je-lenti. A legfontosabb az egyes funkciókpontos megfogalmazása és azoknak megfe-lelô technológiák optimális összehangolása.Lehet egy nagy helyiségben gondolkodni,

és annak a sokoldalú használatát megolda-ni. Lehet több, akár egymáshoz kapcsolhatóvagy szétválasztható tereket elképzelni.Meglévô épület esetében – az én vélemé-nyem szerint – abból kell kiindulni, hogy atöbbféle használatból melyek azok, amelye-

ket a terem adottsága lehetôvé tesz. Nemérdemes erôszakoskodni, néha ragaszkodnikéne a meglévô alapfunkcióhoz, és abból ki-indulva keresni az illeszthetô periferikushasználati módokat. Az új létesítményeknél más a helyzet. Az

én tapasztalatom az, hogy az országbanalig-alig van olyan központi fekvésû telek,ahol ez a klasszikus multifunkcionális terem,– ami az agoraprogram kiírásból kiolvasható– teljesen megvalósítható lenne. A mûszakikövetelményekkel általában nincs probléma,azok teljesíthetôk. A kiírás szerint „A jólmûködô multifunkcionális rendezvénytereknagy teherbírású sík padozattal rendelkez-

nek, körbejárhatók, és mind a négy oldalontöbb bejárati ajtón keresztül megközelíthe-tôk.” A sík padló követelményén érdemesazonban elgondolkodni. Míg táncrendezvé-nyeknél, éttermi és kiállítási célra megfelel asík padlózat, elôadások esetén nem lehet ajó látási és hallási viszonyokat biztosítani.A nyugat-európai modern létesítményekbena padlózat billenthetô, vagy lejtôsre állítha-tó. Valami egyszerû megoldást mindig ki le-het találni, hogy a különbözô használati mó-dokat a lehetô legjobban megoldjuk. A leválasztható tereket akusztikailag is

hangolni kell, de ez ma már mûszakilag nemnehéz feladat.

26


mûfajoknak akusztikailag ez nem fog meg-felelni (nagyzenekarnak, kórusnak).A zenészek nem örülnek, ha olyan terem-

ben játszanak, de a zeneértô emberek sem,ha olyan teremben ülnek, ahol nem megfe-lelô az akusztika. Akkor mit kell csinálni? Jönaz a rendszer, amit a világ gazdagabb felénmár rendszeresen használnak. Ez a teremakusztikáját megváltoztató módszer, amit aMÜPÁ hangversenyterménél is alkalmaztak.Ott a tér fizikai megnövelésével vagy az el-nyelô felületek változtatásával módosítják aterem akusztikai paramétereit. Ugyaneztelektroakusztikával is el lehet érni, egyetlengombnyomással át lehet alakítani a teremakusztikáját. Költségei természetesen ennekis vannak, de kevesebbe kerül. Erre Magyar-országon az elsô példa a Kölcsey Konferen-ciaközpont Debrecenben. A pénzhiány atöbbcélú termek építésének sem kedvez.Van esetünk, amikor a költségvetés 120 mil-lióról indult, és végül 12 millió lett, mert egy-szerûen ennyi maradt rá, és ennek megfele-lô minimálprogramot kellett megvalósítani.Ha jól meggondoljuk, 2-3 célra 2-3 különbö-zô termet kellene megépíteni. Ezek biztosantöbbe kerülnének egy többcélú teremnél.

Nem vitás, hogy a többcélú termekben spe-ciális berendezések szükségesek, de néhánymilliárdos építési összköltség mellett ezekcsak néhány százmilliós kiadás jelentenek.

Tehát azt gondolom, hogy amíg szegényekvagyunk, inkább csináljunk multifunkcioná-lis termeket, de ne spóroljuk ki a szükségestechnikát, csináljuk meg normálisan.

Szombathely, Konferenciaterem és rendezvényközpont – volt kertészeti csarnok átalakítása, 2004–2008; építészSztojka Gábor és Koós Marianna (S.M. all design építésziroda). Nem Agora program, hanem építészeti szempontbólbemutatásra érdemes felújítás, átalakítás.

A többcélú termek technológiája Strack Lôrinc színháztechnológus

Körülbelül egy hónapja tudok csak errôl aprogramról. Bevallom, ettôl azért annyira vi-dám nem vagyok. Megmondom, miért. Itt-hon a Nemzeti Színház akkor épült, amikora nemzet nem volt egységes (ellentétbenmáshol, ahol az egységes nemzet hozta lét-re), olyan is lett.

Dr. Németh úr mondta, hogy az igaziagoraprogram helye magától kijelölôdik.Ezért gondolom, hogy azt nem lehet önké-nyesen, ide-oda tenni, mert abból nem leszhely. A másik, hogy félek, hogy megintgyenge gazdasági állapotban van ez az or-szág. Elég jól ismerem Hollandia építésze-

tét. ôk találták ki ezt a sokfunkciós teret aháború után, amikor „szegények” voltak,és építettek olyan csarnok épületeket, amidélelôtt piac volt, délután tornaterem, esteszínház. Ahogy kicsit jobb módúbbak let-tek, valójában ezek a funkciók szétváltak.Soha nem fogom megérteni, hogy miért

Puhl Antal DLA építész hozzászólása:

4

27


lenne bûn, ha egy városban külön épületbemegyek a tornaterembe, egy másik épület-be megyek könyvtárba vagy színházba.Szerintem az ember így mûködik normáli-san. Miért csak erre van pénz? Tudom,hogy az európai uniós támogatások csakbizonyos funkciókra, projektekre vannak.Kétlem azonban, hogy ma Magyarorszá-gon olyan közösségek vannak a városok-

ban, hogy ezeket a házakat, ezt a fajta kö-zelséget elviselik. Nekem hatalmas kételye-im vannak, bár az agoraprojekt összköltsé-ge körülbelül annyi, amennyit a NemzetiSzínház felépítésére költöttek. Az egészbenazt érzem, hogy valamit kitalálunk és oda-adunk a népnek, ha kéri, ha nem. Visszake-rülünk oda, hogy ha az általános iskolábannincs rendbe téve az oktatás, akkor a gye-

rekek plázában töltik az idejüket. Aki megigényesebb, az nem a többfunkcionális ter-mekbe, hanem minden egyes funkciónakmegfelelô épületbe megy. Úgy érzem, hogynem az emberekben felmerülô igény kielé-gítése történik. Most van pályázati pénz,most kell csinálni valamit: találjunk ki egyolyan épületet, ami vagy fog mûködni,vagy nem.

A tanácskozás óta eredményt hirdettek azagorapályázat elsô fordulójában. Erre 12megyei jogú város adott be pályázatot, eb-bôl 9 település nyert el támogatást összesen14,6 milliárd forint összegben, a pénzt kö-zösségi és mûvelôdési központok felújításá-ra, fejlesztésére vagy építésére költhetik.Minden városnak biztosítani kell valamennyiönrészt, amely a támogatás összegétôl

függ. A munkát várhatóan 2010. december31-ig fejezik be.

A nyertes projektek:

Békéscsaba Agora multifunkcionális közösségi központés területi közmûvelôdési tanácsadó szolgá-lat infrastrukturális feltételeinek kialakításaBékéscsabán

EgerAgora Agria

HódmezôvásárhelyMinden nap kultúra! Petôfi Mûvelôdési Köz-pont felújítása és bôvítése

KaposvárKaposvár a térség Agorája – az Agora térsége

NyíregyházaAgora Nyíregyháza – Agora multifunkcio-nális közösségi központ és területi köz -mûvelôdési tanácsadó szolgálat infrastruk-turális feltételeinek kialakítása Nyíregyhá-zán

SzekszárdAgora Szekszárd – A Babits Mihály Mûvelô-dési Ház és Mûvészetek Háza multifunkcio-nális közösségi központ kialakítása

SzolnokAgora Terminál a 21. század újfénye Szolno-kon

SzombathelyAgora Savaria – az új szellemi városközpont

TatabányaTatabánya – a Vértes Agorája

„Kell egy hely, vagy a hely kialakul”. Valami-kor a ’60-as ’70-es évek végén sorra épültekfel a megyei mûvelôdési központok. Ezek azépületek, helyek. Bármikor bemehetünk egyilyen épületbe, és látjuk, hogy jönnek a hely-béli felnôttek, gyerekek. Ezek a létesítmé-

nyek élnek, használják ôket. Az agora a he-lyi demokrácia intézménye, és azt szeret-nénk, hogy az is legyen.A pályázat elsô köre most május végén

zárul le. Elôször az alapvetô koncepciót, aprojekt nagyságát, milyenségét, ütemezhe-

tôségét és hatását vizsgálja a bírálóbizott-ság, a részletek kimunkálására még nemvolt szükség. A további fordulóban azonbanmár oda kell figyelni a szakmai részletekre, amultifunkcionalitást biztosító technikák mi-nôségére.

Dr. Németh János reagálása:

Az agoraprogram egy nagyon szép gondolatés lehetôség, ami mögött jelentôs pénzügyifedezet van. Demokratikus fölépítése miattdöntôen a helyi városvezetés felelôssége,hogy ezt tartalommal hogyan tudja megtölte-ni. Az elképzeléseket az ott élôk a maguk is-mereteik alapján fogalmazzák meg, ezekbennagy a szakmai tévedések lehetôsége, hanem vesznek igénybe szakértôket. Az agora-program sikeressége azon fog múlni, hogy ahelyi önkormányzatok, vezetôk, hogyan ér-telmezik szerepüket és feladatukat ebben a

témában. Nagy kérdés, mennyire fogják tud-ni kézben tartani a beruházás és az építés fo-lyamatát, bevonni ebbe a szakcégeket. Nekünk, színháztechnológusoknak,

akusztikusoknak az a felelôsségünk, hogy alegkorrektebb mûszaki megoldásokkal segít-sük a hozzánk fordulókat. A szakmai intelli-genciánktól és a helyi adottságok megértésé-tôl, a különféle funkciók alapos végiggondo-lásától függ a tervezés minôsége. Nagyonnagy a szakmai felelôsségünk, hogy tartal-masan mûködtethetô, gazdaságos létesít-

mények születhessenek. A feladat egybennagy munkalehetôséget is teremt számunk-ra, amelyre a szakmának fel kell készülnie.Szinte mindenütt azt tapasztaljuk, hogy

az új kulturális létesítmények létrehozásávalszembeni kételyeket jó mûködésük elsöpri.Maga az új létesítmény rendkívül inspirálóhatású környezetében, és ha jó, akkor na-gyon sok mindenre lehet használni, olyanprogramokra is, amelyre az építôk nem isgondoltak. Tehát szükség van ezekre az újagorákra, éljünk az EU adta lehetôséggel!

Szabó-Jilek Iván zárszava:

Nyertesek:

28

Lebontják az Erkel Színházat?

Búcsúzunk az ország legnagyobb színházá-tól, amely 2011-ben lenne százesztendôs.A régi épület története dúskál az esemé-nyekben. A mai formáját alig fél évszázadaelnyert Erkel Színházon nehéz felfedeznibármit is, ami kapcsolódik az 1911-benemelt elôdjéhez – pedig nagyrészt magábanfoglalja annak falait. A Népoperának emeltépület Budapest egyik elsô jelentôs, magán-pénzbôl emelt teátruma volt, akkor és mostis az ország legnagyobbja, jóllehet idôköz-ben a nézôszámot 3200-ról 2400-ra csök-kentették. Az eredeti terveket Komor Mar-cell, Jakab Dezsô és Márkus Géza készítet-ték. Az elôbbi páros ma is közismert a ma-gyar szecessziót meghatározó épületeikrôl,mint a marosvásárhelyi Kultúrpalota vagyépp az Erkeltôl nem messze, a Rákóczi útonemelt Palace Szálló.A Népopera épülete azonban, való-

színûsíthetôen, Márkus Géza kéznyomát vi-seli magán. Az eredeti tervrajzok ugyanistartalmaznak több olyan, jellegzetesen sze-cessziós elemet, amelyek a megépült, ko-morabb hatású, görög-római stílusjegyekethordozó változatról lemaradtak. Ennek egy-szerû az oka: az ország második operaházakifejezetten a szerényebb körülmények kö-zött élók számára épült, és a befektetô Már-kus család a lehetô legtöbbet próbálta ki-hozni a lehetô legkevesebb pénzbôl.Ennek következményei lettek a gyakori

átépítések. Bár a korabeli kritika dicsérte azinnovatív módon, parafával burkolt nagyte-rem akusztikáját és az akkor szokatlannakszámító, trapéz alakú nézôteret, amelynekminden egyes ülésérôl kifogástalan rálátáskínálkozott, a színpadot már 1917-ben átkellett építeni. Az ehhez a SzínháztörténetiIntézetben ma is megtekinthetô terveketVágó László készítette. Amíg 1951-ben végleg az Operaházhoz

nem csatolták, a mai Erkel önálló társulat hí-ján többnyire befogadó színpadként mûkö-dött, szólóesteknek, opera- és operett-elô -adásoknak nyújtva helyszínt. 1914 januárjá-ban például itt volt Richard Wagner Parsifal-

jának magyarországi ôsbemutatója. Ennél isérdekesebb, hogy 1944. december 3-án azakkor Városi Színház néven épp Budapestkezelésében mûködô ház adott helyet a ma-gyarországi nyilasok elsô (és egyben utolsó)nagykongresszusának, amelyet a kommu-nista partizánok két becsempészett bombátfelrobbantva zavartak szét.A világháborúban a színház nem szenve-

dett jelentôs károkat, csakhamar azonbanbebizonyosodott, hogy az 1953-ben azOperaház elsô fôzene-igazgatójának, ErkelFerencnek nevét felvevô színház nem felelmeg céljaira. 1951-ben Kaufmann Oszkárépíti át a színpadot és a proszcéniumot,majd nyolc év múlva kezdetét veszi a közön-ségforgalmi terek bôvítése.Ennek legfontosabb lépéseként teljesen

új elôcsarnok és fogadótér épült, mintegyátölelve a meglévô fôhomlokzatot. A bôví-tést az akkor már idôs Kotsis Iván professzortervezte. Az építkezés alatt a színház végigmûködött, csak épp a fôbejáratok helyett azoldalajtókat használták.Az épület eredeti díszeinek legnagyobb

része, köztük a Beran Lajos készítette hom-

lokzati dombormûvek, ekkor tûntek el. Va-lószínûnek látszik, hogy a takarás alól fellel-hetôek még értékes, a korábbi periódusbólszármazó maradványok, amelyekre a bontásalatt fokozott figyelmet kellene fordítani.A nagyterem Pór Bertalan által készített, 33négyzetméteres freskóját ma már csak fény-képekrôl és rajzokról ismerjük; az átépítésután azonban Bernáth Aurél is készített két,ma is meglévô festményt a színházba. Azemeleti 420 négyzetméteres társalgó cico-más falikarjai, aranyozott mennyezeti rozet-tái szocreál hatást mutatnak; az egyszerûvonalú új homlokzat haraszti keménymész-kô burkolást kapott.A színház vasfüggöny mögötti részének

teljes átépítése már a hatvanas években fel-merült; akkor nyolcvanmillió forintra kalku-lálták a költségeket. Konkrét lépések azon-ban csak 2005-ben történtek az ügyben,amikorra az Erkel szinte használhatatlannávált. Ekkor pályázatot írtak ki a felújításra,amelyen három befektetôcsoport tett aján-latot. A Mányi Építész Stúdióval együtt mû -kö dô KÉSZ Kft. átalakítást javasolt, a belgaAtelier D’architecture de Genval új épületet,míg a Duna Sétány Székház Kft.-val és aTrigránittal közösen pályázó Zoboki, Deme-ter és Társaik építésziroda mindkét megol-dásra nyújtott be tervet. Egyelôre nem tudni, hogy ezek a pá-

lyamûvek és a nemrég született, a bontásmelletti kormánydöntés mennyire függnekössze, mint ahogy azt sem: írnak-e ki pályá-zatot az új színház megtervezésére.

(Kovács Dániel blogja alapján – hvg.hu)

Erkel Színház: függöny!

Fotó: OSZK Színháztörténeti Tár

A Népopera 1911. Korabeli képelapon

A Népopera nézôtere Egy tervpályázati látványterv 2005

29

Lebontják az Erkel Színházat?

Újsághír:A Kormány egyik, 2008. szeptemberi ülésénúgy határozott, hogy lebontják az Erkel Szín-házat, helyére pedig vadonatúj épületetemelnek, melyben évi 180 napon opera- ésbalettelôadások, az év másik felében pedigegyéb rendezvények lesznek. Az új épület jó-részt magántôke bevonásával jön létre, és2012-re készül el. Az elôterjesztés szerint aköltségvetés 25 év alatt 19,2 milliárd forintotfizetne az Erkel fenntartásáért, ennek fejé-ben évi legfeljebb 180 napig az Operaházhasználná a színházat, kivéve azt a két-két ésfél évet, amíg az Ybl-palotát felújítják, mertakkor teljes idôben ott játszana a társulat. Az elôterjesztésben ötféle változat szere-

pelt a jelenleg zárva tartó színház jövôjérôl.Ezek között a színház eddigi funkcionálisproblémáit nem megszüntetô egyszerû fel-

újítástól a végül elfogadott variációig többátmeneti megoldás is szerepelt. A szakmaiegyeztetések egyik sarkalatos pontja volt,hogy a metró- és színházépítés nem zavarja-e, esetleg nem zárja-e ki egymást. A szakér-tôk egyöntetû megállapítása, hogy a metrósemmilyen akusztikai problémát nem fogokozni a színház használatában, és a föld-alattinak sem jelent semmilyen kockázatot aszínház, illetve az épület. Ezzel a kormányzatszakértôi cáfolják azokat a korábbi építészivéleményeket, hogy a Köztársaság téri met-rómegálló akadályozza a színházépítéstvagy mûködtetést.

Már a kormányülést megelôzôen az épüle-tet életveszélyesnek nyilvánították. A ten-dencia világosan követhetô volt azokban anapilapokban megjelent tudósításokban,melyben leírták az életveszély szót, majdegy-két nap múlva rövid helyreigazolást kö-zöltek, hogy bocsánat, mégsem életveszé-lyes. Azután újra, mégis. Ennek ellenére pró-bákra használják. Lehet, hogy operai alkal-mazottakért nem kár? A magam részérôlkétkedéssel fogadom az életveszély kérdé-sét. Több mint tíz éve, hogy Magyar Bálintakkori miniszter be akarta záratni az ErkelSzínházat, és azóta is, valahányszor új veze-tés került az Operaház élére – az Erkel Szín-ház az Operaház „kamaraszínháza” – a szi-netári idôket kivéve, mindegyik kötelességé-nek érezte, hogy kimutassa, az Erkelbenéletveszély van. Ez 2006-ig biztosan nem si-

került, az akkor készült komoly szakvélemé-nyek egy rövidebb távú, 10-15 éves üzemel-tetésre vonatkozóan javaslatokat tettek aváltozatlan körülmények közötti mûködésérdekében szükséges hibaelhárításra és in-tézkedésekre, de nem látták indokoltnak aleállást. Azóta lehet, hogy találtak „szakem-bert”, aki leírt ilyesmit. A kormány elképzelése eleve több pon-

ton sántít, ráadásul a határozat idôpontjá-ban még magabiztosan jelentették ki, hogya nemzetközi pénzügyi válság Magyarorszá-got nem érinti. Egy héttel késôbb már ennekaz ellenkezôjét mondták. Két eset van: vagy

eleve nem mondtak igazat (elôfordult már),vagy nem értenek jól a pénzügyekhez. Min-denesetre a már többedik, 2009-re szólóköltségvetés és a már (helyesen) több évretaksált recesszió tükrében nyilván nem az újErkel Színház beruházása lesz fontos.Amennyiben egy gondolatkísérlet erejéig

eltekintünk a nemzetközi pénzügyi válság-tól, akkor is kiderül, hogy a döntéshozók ésa döntéseket elôkészítôk miért ülnek fordít-va a lovon. Elôször is nem tudni, mekkora terület áll

a tervezôk rendelkezésére, mekkora is a te-lek? Zavecz Ferenc, az Oktatási és KulturálisMinisztérium fejlesztési és gazdasági szakál-lamtitkára szerint telekalakítás kérdésébennagyon jó az együttmûködés az illetékes ál-lami, fôvárosi és kerületi szakemberek kö-zött, ezzel azt sugallva, hogy a rendezés márcsak rövid idô kérdése. E sorok írója márévekkel ezelôtt részt vett telekalakítási meg-beszéléseken, ahol az álláspontok meglehe-tôsen távol estek egymástól…Másodszor, amennyiben tisztázódik a

rendelkezésre álló telek mérete és helye – ajelenlegi épület ún. úszó telken áll, körös-körül a Köztársaság tér van – vita lehet a ter-vezett mélygarázs elhelyezésérôl, egyáltalána Köztársaság tér rendezési tervérôl, mely amai napig még nem született meg. Nem fe-nyegetés, csak emlékeztetô: a VIII. kerületegyetlen nagyobb zöldterülete a tér és ko-rábbi alkalmakkor, amikor pl. japán beruhá-zók tûntek fel, a zöldek erôsen protestáltak,ami ugyan megoldható kérdés, de idôbe te-lik. Harmadszor: a tervezés sem pillanatok

mûve már csak a kezdetéig eljutni is a köz-beszerzés, pályáztatás labirintusainak határ-idôi között hosszú idô. A kivitelezés idejénéltessék emlékezni a közelmúltra, a NemzetiSzínház építésére. Annál rövidebb idô az Er-kel Színházra sem lehet elegendô. Mindezekmellett a magánbefektetôk pénze, ugye… Történelmi kitérôként röviden emlékez-

tetnék a magyar színházépítés néhány ese-ményére. Az elsô világháború elôtt tûzve-szélyre hivatkozva leállították a Rákóczi útelején állott Pesti Magyar Színház, késôbbNemzeti Színház mûködését, hogy kész,visszafordíthatatlan helyzetet teremtsenek (atársulatot a Blaha Lujza téri Népszínházbaköltöztették, az lett „a Nemzeti”, ahol a ha-tos [villamos] megáll), tervpályázatot írtak kiegy új épületre, amibôl nem lett semmi, jötta háború, nem volt pénz. A második világ-

Fordítva ülnek a lovon…Gondolatok az Erkel Színházról

4

Fotó: Mezey Béla

30

Hazai hírek…

háború elôtt is voltak pályázatok egy Nem-zetire, de ekkor is jött a háború, szerencsérebontani nem bontottak semmit. 1964-ben ametróépítés okozta veszélyekre hivatkozvalebontották a Blaha Lujza téri épületet, hogykész helyzetet teremtsenek egy új színházfelhúzásához (a társulatot elôször a mai Thá-lia helyén állott színházba, majd a HevesiSándor téren felújított, mai Magyar Színház-ba költöztették). Közel négy évtizedet kellett

várni az újra, mert addig is csak pályázatokvoltak, pénz nem. Végül 2002 tavaszánazért örültünk, mert az elkészült Duna-partiépület valójában az elsô, eleve Nemzeti Szín-háznak épült teátrum. Már csak a történel-mi hagyományok szerint is, ha elbontják azErkel Színházat, a továbbiakra nem leszpénz, csak üres terület, meg türelem, hogyegyszer majdcsak felépül valami. Így szokottlenni.

A kormány és tanácsadói köre azért ülfordítva a lovon, mert 2012-re semmiképpennem tud elkészülni az új Erkel Színház. Méga pénzügyektôl eltekintve, pusztán mûszakioldalról nézve sem lehet a határidôt betarta-ni. Ez is csak ígéret… Elôször bontani akar-nak, azután majd meglátjuk? Van egy józanész szerinti sorrend is. Elôször legyen tisztáz-va a telek helye, mérete. Utána készüljön el aterv, álljon rendelkezésre a pénz, szerzôdjéka kivitelezô, és ha mindez rendben, csak ak-kor vágják bele a csákányt a mai épületbe.Azt nem vitatom, hogy a jelenlegi Erkel

Színházat fejleszteni, toldozgatni nem sza-bad, csak bontani. A kérdés az, hogy mikor?Akkor, amikor a fentebb leírtak már teljesül-tek. Addig használni kell, elôadásokat tarta-ni azoknak, akik már nem tudják az Opera-ház jegyárait megfizetni, de még szeretné-nek kultúrát nyújtani családjuknak, maguk-nak. Ehhez most nincsen szükség milliárdok-ra, ki kell festeni, be kell foldozni az esetlegkilyukadt tetôbádogot, ki kell cserélni a né-zôtér kopott szônyegeit, megcsinálni a ko-moly szakvéleményekben elôírtakat, vissza-ragasztani a lepotyogott csempét, homlok-zat-burkolatot. Az Erkel Színház ily módonvaló „üzembe helyezése” várhatóan keve-sebbe kerülne, mint elbontása. Haszna islenne, a magyar kultúrának mindenképpen.Mivel a pénzügyi válság begyûrûzött, az ille-tékeseknek van idejük a helyzet újragondo-lására.

Borsa Miklós

A kormány benyújtotta a parlamentnek azelôadó-mûvészeti szervezetek támogatásá-ról és sajátos foglalkoztatási szabályairólszóló törvényjavaslatát. Amint az a törvény-tervezet címbôl is kitûnik az érintettek körea színházakon kívül már a tánc és ze-nemûvészeti együtteseket is tartalmazza.A törvénytervezet tartalmazza az elôadó-

mûvészeti szervezetekkel kapcsolatos ható-sági és egyéb állami feladatokat, meghatá-rozza színház-, tánc- és zenemûvészeti szer-vezetek központi költségvetési támogatásá-nak szabályait és e szervezetekben foglal-koztatottakra vonatkozó sajátos munkajogiszabályokat.A törvénytervezet létrehívja az Elôadó-

mûvészeti Tanácsot (EMT), amely a különbö-zô, az elôadó-mûvészet területén mûködôszervezet, intézmény illetve a Pénzügymi-nisztérium és az OKM képviselôibôl áll. AzEMT elsôsorban véleményezô, tanácsadótestület, amely az elôadó-mûvészettel kap-

csolatban felmerült kérdésekben a döntés-elôkészítést segíti.A tervezet szerint az elôadó-mûvészeti

szervezeteket különbözô szinteken kategori-zálja, amely egyben azt is meghatározza,hogy azok a központi támogatásból milyenformánban részesülhetnek. Az új támogatá-si rendszer – várhatóan a korábbinál maga-sabb szinten – ösztönzi a fenntartó önkor-mányzatokat, hogy minél magasabb összeg-gel támogassák színházaikat, illetve egy újösztönzô elemet hoz be a rendszerbe, a kü-lönbözô szakmai szorzókkal súlyozott, fizetônézôszám arányában elosztásra kerülô köz-ponti támogatást.Az adórendszerbe beépített ösztönzô

elemekkel új szereplôket sikerülhet bevonnia színházak támogatásába, kibôvítve a tá-mogatók körét a gazdasági élet szereplôivelis. Az elôadó-mûvészeti területet támogatókkörének bôvítése, a szponzoráció elômozdí-tása, ezáltal a közvetlen állami támogatások

további bôvítésének mérséklése céljából tár-sasági adókedvezményt vezet be a törvény-tervezet.Az elôadó-mûvészet területén foglalkozta-

tottak sajátos munkakörülményei (a színházimunkarend, a mûvészeti munka szubjektívmegítélése stb.) indokolják, hogy rájuk az ál-talánostól eltérô szabályok vonatkozzanak.Ugyancsak részletes szabályokat tartalmaz atervezet a elôadó-mûvészeti szervezetek elsôszámú vezetôjének kinevezésével kapcsolato-san. Fontos eleme a törvénytervezetnek,hogy az ekhóval adózható foglalkoztatottakköre néhány színházi szakmával bôvülhet.A szakmai és érdekvédelmi szervezetek

bevonásával több mint kétéves elôkészítômunka során létrejött törvénytervezet parla-menti bizottsági vitái lapzártánkkor kezdôd-tek meg, a törvényt várhatóan lapunk meg-jelenését követôen fogadja el az Ország-gyûlés.

Wettstein Tibor

Elkészült az elôadó-mûvészeti törvény tervezete

4

Fotó: Kováts András

31

Kiválóságaink…

Magyar Köztársasági EzüstÉrdemkereszt kitüntetést ka-pott Német Tibor, a TháliaSzínház mûszaki igazgatója, aMagyar SzínháztechnikaiSzövetség elnökségének tag-ja:❚ Hogyan kezdte a pályáját, hogyan ke-rült a színházhoz?A Budapesti Mûszaki Egyetem Építômérnökikarán szereztem diplomát, majd 1983-ban aFôvárosi Tanácsnál kezdtem el beruházások-kal foglalkozni. Tíz évvel késôbb – egy élesváltással – az akkori Mûvész Színházban in-dult a színházi pályafutásom, fômérnökként.A színház varázsa mellett az épület tervezettrekonstrukciója is vonzott. Mint építômérnökezt nagyon fontos és szép feladatnak tekin-tettem. A rekonstrukció kivitelezése – TháliaSzínház néven – 1997–98-ban zajlott, deelôt te már részt vettem a teljes tervezési fo-lyamatban, majd a kivitelezésben is, és azótaa színház üzemeltetésében dolgozom. Nyil-ván ennek is köszönhetô, hogy a Thália Szín-házat a „sajátomnak” tekintem, hiszen is-merem minden részletét.

A rekonstrukció lebonyolításában Megye-ri László igazgató úr vezetésével egy olyan el-járást alkalmaztunk, amelyben a színházi tá-rak vezetôi és én szinte szabad kezet kap-tunk arra vonatkozóan, hogy milyen mûsza-ki megoldásokat és technikai eszközöket al-kalmazzunk, illetve építsünk be a munkáksorán. Ennek megvalósításában a tervezôk,fôként Siklós Mária vezetôtervezô érdemipartnerek voltak. Szerencsés megoldás, haazok határozzák meg, hogy mire van szük-ség, akik késôbb üzemeltetni fogják a beren-dezéseket. A kivitelezés 14 hónapja alatt na-ponta figyelemmel követtük a munkálatokatés pontosan tudtuk, láttuk, hogy mindenúgy készül-e, ahogyan azt mi kigondoltuk.

Az átadás óta lényegében változatlanmûszaki, vezetôi személyzettel üzemelünk ésez meg is látszik a berendezések és az épületállapotán. Eltelt 10 év és még ma is olyan jóállapotban van szinte minden az üzemi ésközönségforgalmi területen, mintha új len-ne. A természetes amortizációt leszámítvatökéletesen mûködünk, és bátran állíthatom,hogy beváltak az elképzeléseink. Bevallom,büszke vagyok arra, hogy a szakmai és a lai-kus látogatóknak is az a véleménye, hogyrendesen „megcsinálták” ezt a színházat.❚ Hogyan készült el a színháztechnika?

A színpad-fény-hangtechnika, vagyis össze-foglalva a színháztechnikai rendszerek terve-zésében, a pályázati kiírások készítésében, aközbeszerzési eljárásokban, a döntésekbenfolyamatosan részt vettünk. Minden egyesszegmensre külön versenyeztettünk, a nyer-teseket a generálkivitelezô alvállalkozókéntfogadta be, és így minden témában az álta-lunk meghatározott mûszaki tartalom való-sult meg. Sajnos ma már nem így történneka felújítások, mert miután a generálkivitelezômegnyerte a nagy vonalakban vázolt ten-dert, nem abban érdekelt, hogy professzio-nális színházat alkosson, sokkal inkább, hogyminél olcsóbb vállalkozókkal és berendezé-sekkel oldja meg a feladatot.❚ Az a változás, hogy a Mûvész Színház-ból Thália Színház lett, nem jelentettproblémát a felújítás során?A Mûvész Színház egy társulattal rendelkezô„repertoár” színház volt. Már a felújításmegkezdése elôtt megszületett a döntés afenntartó Fôvárosi Önkormányzat részérôl,hogy a Thália Színház társulat nélküli „befo-gadó” színház lesz. Így már a tervek is olyantartalommal készültek, hogy a színházbanprofesszionális berendezésekkel mûködôszínháztechnikai rendszert alakítsunk ki,amely az elôadások széles skáláját magasszinten legyen képes kiszolgálni.

A felújítás során a régi díszletraktár helyénelkészült az „Új Stúdió” színpadunk. A har-madik játszóhelyként szolgáló „Régi Stúdió”rekonstrukciós munkáit most indítjuk, ha úgytetszik, egy kis színház „építésén” dolgo-zunk, melyet hasonlóan az Új Stúdióhoz aszínház fôbejáratán keresztül közelíthetnekmajd meg a nézôk. ❚ Egy társulat nélküli, de három játszásihellyel rendelkezô színháznak milyenmûszaki személyzetre van szüksége?A Thália Színházban mûködô technikai rend-szerek magas szinten gépesítettek, automa-tizáltak, így relatíve alacsony létszámmal üze-melünk. Mint minden színházban, nálunk isvannak olyan színházzal „fertôzött” embe -rek, akik csak itt és így tudják elképzelni azéletüket. A tárvezetôk nagyrészt ugyanazok,akikkel már a felújítás során is együtt dolgoz-tunk. Sôt az úgynevezett „elômunkások”,tehát akik valamilyen funkcióval bírnak egytáron belül, szintén hosszú ideje, változatla-nul itt dolgoznak. De ugyanez vonatkozik anem színpadi munkatársakra is. Csak akkorvolt egy kis elvándorlás, amikor a Nemzeti

Színház és a MÜPA megnyitott. A magasabbbérezés vonzó volt a jó színházi szakemberekszámára. A befogadó színház mûsora a saját,a kooprodukciós és a befogadott elôadásokszínes egyvelegébôl áll össze. Ez igen válto-zatos, mozgalmas munkarendet is jelent, deaki itt dolgozik, hamar megszokja. Ugyanak-kor jól tervezhetô az idôbeosztás, ma márpéldául 2009. június 30-ig elôre tudjuk, hogya nagy színpadon melyik nap mit fogunk ját-szani. Ilyenformán természetesen azt is idô-ben tudjuk egyeztetni, hogy melyik produk-ció milyen mûszaki kiszolgálást igényel.❚ Sokáig fômérnökként, majd mostmûszaki igazgatóként vezeti a színháziüzemet?Igen, a közelmúltban történt ez a titulusvál-tás. Ugyanis a fômérnök kifejezés azt feltéte-lezi, hogy vannak beosztott mérnök munka-társaink is, ez viszont egy színháznál nincsígy, ezért a mûszaki vezetô, vagy igazgatócím jobban kifejezi a tényleges helyzetet. Mi-vel a Thália Színház egy közepes méretû szín-ház a napi épület-fenntartási és a színpadiüzemeltetési munkák vezetése is rám tarto-zik. A színházi gondnokkal együtt irányítjukaz épület karbantartását, felújítását. A szce-nikai részen pedig a tárvezetôkkel közösen,az elôadások és a próbák napi mûszaki fel-adatainak ellátását vezetem. Feladataim kö-zé tartozik a befogadott produkciók mûszakiigényeinek egyeztetése, a szükséges mûsza-ki berendezések és azok kezelôinek biztosítá-sa. Az elôadások lebonyolítása már a tárve-zetôk és munkatársak feladata. Természete-sen probléma esetén én is részt veszek amegoldásban. ❚ Rendelkezésükre áll a különbözô igé-nyek kielégítéséhez szükséges anyagi fe-dezet?A Thália Színháznak úgynevezett „mene -dzser” igazgatója van, Megyeri László köz-gazdász személyében. Másképpen látja azegész színházi világot, mint egy „mûvész”igazgató, s ez a színház mûvészi, gazdálko-dási és mûszaki szempontjából is nagyonelô nyös. Megvan az a kényes egyensúly, amia mûvészet és a reáliák terén elengedhetet-len. Igazgatónk úgy alakítja a költségvetést,hogy a szcenikai berendezések beszerzésére,karbantartására és felújítására is elegendôjusson.

Színházépületünk hat különbözô ingatla-non, hat társasház területébôl foglal el ki-sebb-nagyobb részeket. Külön feladatom a

Kitüntetettjeink bemutatkoznak…2008. augusztus 20-a alkalmából magas kitüntetéseket kapott kollégáinkkal – pályájukról, munkájukról –

Kárpáti Imre beszélgetett.

4

32

Kiválóságaink…

közös képviselôkkel történô egyeztetés és aközgyûléseken való részvétel. Az együtt mû -kö dés az érintett társasházaknak nagyon elô -nyös, hiszen bár semmilyen közmûvet nemhasználunk közösen, jelentôs közös költsé-get fizetünk.❚ A Színháztechnikai Szövetség elnöksé-gi tagjaként milyen feladatot lát el?A választott elnökség meglehetôsen hetero-gén összetételû. Színházak mûszaki vezetôi,valamint színházzal kapcsolatos vállalkozá-sok vezetôi a tagjai. Én a színház üzemeltetôioldalát képviselem, így a színházi mûködésmindennapi feladatainak megoldásán dolgo-zom. A havi elnökségi ülések napirendenszereplô kérdéseit megvitatva, közös állás-pontot alakítunk ki vagy döntünk a vitás kér-désekben. Az elmúlt idôszakban foglalkoz-tunk például az új színházi törvény-tervezet-tel. Ez sajnos nem igazán érinti a színházimûszakiak igen széleskörû problémáit. Már aneve is megváltozott „elôadó mûvészeti”törvényre, ami nagyon jól jelzi, hogy alapve-tôen a mûvészek problémáira keres megol-dást, és csak néhány helyen érinti azt a tényt,hogy egy színházban a mûvészeken kívülmások is dolgoznak.❚ Vajon a szerteágazó tevékenységéértkapta ezt a magas állami kitüntetést?A színház igazgatója terjesztett fel, és bár ezttudatta velem, én csak akkor éreztem át ahelyzetet, amikor megkaptam a meghívástaz ünnepélyes átadásra. Nagy örömet szer-zett ez nekem, különösen, hogy a kollégákés a szakma is velem örült. Nagyon sokangratuláltak, és néhány dísztáviratot is kap-tam. Úgy gondolom, hogy annak is sokanörültek, hogy a kitüntetés által a színházimûszaki szakmát érte elismerés.

* * *

Magyar Köztársasági BronzÉrdemkereszt kitüntetést ka-pott Komoróczky Gábor, aVígszínház és a Pesti Színházvilágítási felügyelôje. ❚ Kérem, mondjon néhányszót az indulásról, hogyankerült a színházhoz, és milyen út vezetettehhez a magas állami kitüntetéshez?

A Miskolci Egyetemen Híradástechnikaifelsôfokú végzettséget szereztem. Az iskolabefejezése után Budapestre költöztem, ésegy barátom, aki a Játékszínben világosító-ként dolgozott, szólt, hogy a Vígszínház vilá-gosítókat keres. Jelentkeztem, felvettek, ésazóta itt dolgozom. Megszerettem a színhá-zat, és úgy gondolom, hogy kitanultam ezt aspeciális szakmát. A létra legalsó fokán kezd-tem mint beosztott világosító. Móray Ernô aVígszínház akkori fôvilágosítója vezetett be aszakma rejtelmeibe. Nagyon sokat tanultamtôle, és sokat köszönhetek neki. Folyamato-

san haladtam elôre a mai világítási felügyelô-ségig.

Akkoriban kezdôdött a számítástechnikaalkalmazása a színpadvilágításban. Az elsôszámítógép vezérelte fényszabályozó beren-dezést a Vígszínháznak a Tungsram gyártot-ta. Mivel az egyetemen tanultam számítás-technikát, én kezdtem el kezelni az új beren-dezést. A késôbbiek során a világítási beren-dezések vezérlésével és a programozássalfoglalkoztam. Amikor új munkarend kialakí-tása miatt kettéosztották a mûszaki állo-mányt a két színházépület között, átkerül-tem a Pesti Színházba. Sokszor egyszerre ké-szültek bemutatók a két színpadon, és Mó-ray Ernô nem tudott mindig átjönni a PestiSzínházba, elkezdtem önállóan „bevilágíta-ni” az új produkciókat.

Közben felújították a Vígszínház épületét,és amikor átadták a színházat, visszahívtak anagyszínházba, mert komoly számítógépesvezérlôpult és intelligens világítási berende-zések lettek beépítve. Az új berendezésekkezelése nagyobb számítástechnikai és elekt-romos ismereteket igényelt. Különleges ef-fektgépeket, lézerberendezést használtunkaz elôadásokhoz.

Kiépítettük a Házi Színpadot, ahol a világí-tás kialakításában részt vettem, és ezután ottmár én „terveztem”, vagyis önállóan állítot-tam be a bemutatók világítását. Közben anagyszínpadon is dolgoztam, elsôsorban vi-deó- és lézertechnikával foglalkoztam. Saj-nos Móray Ernô beteg lett, és akkor a szín-ház igazgatósága rám bízta a világítási veze-tôi feladatokat. Mélyvízbe kerültem azonnal!A Kék madár címû elôadás próbái folytak, ezaz elsô vígszínházi darab, amit önállóan kel-lett világítanom. Nagyon igényes, látványosprodukció volt ez, így nagy kihívást jelentettszámomra. Zsótér Sándor rendezôvel ésAmbrus Mária díszlet- és Benedek Mari jel-meztervezôvel közösen kialakított látványtmindenki dicsérte és jónak ítélte.

Ettôl kezdve mint világítási felügyelô ter-vezem és irányítom a Vígszínház, a Házi Szín-pad és a Pesti Színház összes bemutatójánakszínpadvilágítását. Természetesen mindig kö-zösen az elôadások rendezôivel, díszlet- ésjelmeztervezôivel, hiszen a színpadi látványtcsak együtt tudjuk megteremteni. A világító-testek pozícióját, elhelyezését, beállítását,azt, hogy melyik jelenetben hány százalékonvilágítson, én találom ki, és a beállított pozí-ciók programozását, a világítási jeleket hatá-rozom meg. Mind a két színházban kitûnôkollegáim segítenek mindezek gyakorlatimegvalósításában. A próbákon a díszletállí-tástól a világításbeállításától kezdve részt ve-szek, és a fôpróbákig javítjuk, alakítjuk a vilá-gítást a lehetô legjobb megoldás eléréséig.Akkor érzem jónak a világítást és sikeresneka munkánkat, ha a nézô nem is érzékeli,

hogy van világítás. Szerintem az egész lát-ványnak, a színpadképnek úgy egybe kell ol-vadnia, hogy a nézô természetesnek vegye,és a színészre az elôadás, a darab történeté-re, mondanivalójára figyeljen.❚ Néhány érdekesebb, világítási szem-pontból igényesebb, vagy az Ön számá-ra emlékezetes, kedvenc, produkciórólmondana néhány szót?

Már említettem a Kék madár címû pro-dukciót mint elsô önálló nagyszínpadi mun-kámat, természetesen azóta is nagyon szere-tem. Jól sikerült, különleges világítású mun-kámnak tartom a Szikora János által rende-zett P.O. Enquist: A földigiliszták életébôlcímû elôadást. Amikor az elôadás elején fel-ment a függöny, a közönség megtapsolta aszínpadképet, ami elég ritka dolog, úgy gon-dolom, hogy ebben a sikerben benne van avilágítás is. A közelmúltból megemlíthetem aMácsai Pál által rendezett Molière: Úrhatnámpolgár címû bemutatót (díszlet: Bagossy Le-vente, jelmez: Jánoskúti Márta). A vendég-rendezôk szeretnének saját stábbal, az álta-luk jól ismert munkatársaikkal dolgozni. Má-csai Pál is valószínûleg szívesebben dolgozottvolna megszokott világítástervezôjével, Bá-nyai Tamással a Vígszínházban is. Így részérôlkérdôjelekkel indult a munka, a próbasoro-zat végére azonban, amikor már összeállt avilágítás és a látvány, a rendezô úr és MartonLászló igazgató úr is meg volt elégedve azeredménnyel. Természetesen a régi munká-imra is büszke vagyok, de mindig a legújab-bak érdekesek igazán. Beaumarchais: Figaroházassága (rendezô: Eszenyi Enikô, díszlet-jelmez: Kentaur) világítási szempontból is na-gyon érdekes volt. Most készül a Pesti Szín-házban Hegedûs D. Géza rendezésben Hein-rich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessé-ge-bemutató. Bagossy Levente tervezte az elô -adás díszleteit, nagyon érdekes és jól funk -cio náló díszlet ez, de a világítását nehéz meg-oldani, mert a mozgatható elemek közöttikis réseken kell megvilágítani a jeleneteket.❚ Mindezekért kapta ezt a magas államikitüntetést?Ôszintén meglepett ez az elismerés. LázárEgon úr a színházunk gazdasági igazgatójaértesített errôl, és annyira megilletôdtem,hogy szóhoz sem jutottam. Azt hiszem, hogyez nem mindennapi dolog az ember éle -tében. A családom és a barátaim nagyonörültek, a színházból is sokan gratuláltak, ésúgy vélik, hogy megérdemeltem az elisme-rést. Színházunk mûszaki dolgozói közülutoljára a felújítási munkák irányításáért kap-tak hasonló elismeréseket az akkori mûszakivezetés tagjai. Nagyon remélem, hogy ez akitüntetés a színházi szakma értékelése amunkámról és talán ennek a Magyarorszá-gon még alig-alig elfogadott világításterve-zési szakmának az elismerését jelenti.

4

33

Kiválóságaink…

A Magyar Köztársasági BronzÉrdemkereszt kitüntetést ka-pott Lengyel Gábor, a Székes-fehérvári Vörösmarty Színháznyugdíjas színpadmestere.❚ Gratulálok ehhez a szép ki-tüntetéshez, kérem, mond jael, hogy milyen út vezetett idáig?

Az építôiparban dolgoztam 11 és félévet, tanácsi építôipari vállalatnál mint vízve-zeték-szerelô. 1967-ben, amikor katona vol-tam, elvittek bennünket egy színházi elô -adásra, és a kezdés elôtt megmutatták aszínpadot és a technikát. Nagyon megtet-szett, már akkor úgy gondoltam, hogy ittszeretnék dolgozni. Leszerelés után azonbanmég sokáig az építôiparban maradtam, cso-portvezetô lettem. 1973-ban gondoltam,hogy megpróbálom, és jelentkeztem a Szé-kesfehérvári Vörösmarty Színházba. Felvet-tek épület-karbantartónak. Az akkori szín-ház még nem rendelkezett társulattal, csakvendégjátékokat fogadott. A fellépô társula-tok hozták magukkal a saját színpadimûszaki dolgozóikat. Így mi mint „vendég-látók” csak segítettünk az elôadások elôké-szítésében, és a fô feladatunk, az épület kar-bantartása volt.

1984-ben Péterffy Attila igazgató vezeté-se alatt kezdtük el saját produkciók készíté-sét. A bemutatókat vendégrendezôk ren-dezték, és a színészek is vendégek voltak, dea díszleteket már erre a színpadra tervezték,és a próbák is e színpadon folytak. Ezekheza feladatokhoz egyre több díszletezômunkakellett, és lassan a karbantartás mellett adíszletezés lett a nagyobb része a feladata-inknak. Az elôzô években a különbözô bu-dapesti és vidéki színházak vendégjátékaisorán sok mindent ellestem a vendégeink-tôl, hogy hogyan dolgoznak a színházi dísz-letezôk. Láttam, hogy hogyan építik fel a kü-lönbözô díszleteket, és hogyan oldják megaz elôadások alatti díszletváltásokat. Ezekkela tapasztalatokkal felvértezve láttam neki adíszletezôi munkának. 1986-tól már mintszínpadmester dolgoztam.❚ Milyen volt a színházi élet, milyen elô -adások és vendégjátékok voltak akkori-ban?Gyönyörû idôszak volt. Olyan színházi elô -adásokat fogadtunk, amelyekben a leghíre-sebb fôvárosi és vidéki mûvészek léptek fel.Rendszeresen hozott bemutatókat a Víg-, aMadách, a Thália és Katona József SzínházBudapestrôl. Vidékrôl a gyôri, szolnoki, egri,kaposvári, veszprémi és szegedi színház töb-bek között jött játszani hozzánk. Amikormár nálunk készültek az elôadások, akkor isnagyszerû vendégmûvészek dolgoztak itt.például: Iglódi István, Bujtor István, KonczGábor és persze sokan mások. Nagy élményvolt ilyen kiváló emberekkel dolgozni. Nagy

szeretettel és lelkesedéssel készítettük a pró-bákat és az elôadásokat. Késôbb a saját pro-dukcióinkkal mi is „tájoltunk” azaz vendég-játékra utaztunk. Ezek az utak különösen ér-dekes feladatokat jelentettek számunkra,mert a színpadok különbözôsége miatt soktechnikai problémát a helyszínen kellettmegoldani.❚ Milyen volt a munkaidô-beosztása? A munkarend eléggé váltakozó volt, sokszoregész napi szerelés és próba után követke-zett az elôadás, majd éjjel a díszletek lebon-tása. Rendszeres volt a hétvégi elfoglaltság,és a sok tájolásból, utazásból még a nyáriszünetekre is jutott. A színpadmesterségmel lett végeztem a karbantartást is, mertsoha nem volt elegendô státusz arra, hogyminden munkára legyen külön dolgozó. Na-gyon szerettem a munkámat és a színházat,soha nem tekintettem fárasztó, nehéz fel-adatnak. Mindig a szórakoztató részét ke-restem, kedveltem a különleges feladatokat,amelyek megoldása kihívást jelentett a szá-momra.

Mindig megpróbáltam emberséges lenniés jó hangulatot teremteni magam körül,mert így jobban tudtunk dolgozni. Rengetegjó produkcióban vettem részt az évek során,meg sem tudnám számolni, hogy mennyielô adást láttam, és mennyinek a létrejötté-ben segédkeztem a színháznál eltöltött 34évem során. Nagyon boldog vagyok, hogyolyan munkát végezhettem, amiben sok örö-möm telt, és remélem, hogy sok-sok örömetszereztünk a nézôknek is.

Rengeteg idôt töltöttem a színházban, ésezt a családom mindig elfogadta, mert lát-ták, hogy milyen szívesen végzem a feladata-imat, és mekkora örömöt jelent nekem, havalamit sikerült jól megoldanom. E mellett anagy elfoglaltság mellett nem tudtam maga-sabb iskolai végzettséget szerezni. PéterffyAttila igazgató úr elküldött egyszer Buda-pestre, hogy mûszaki iskolán tanuljak, de ép-pen akkor kezdtem itthon építkezni is, és asok utazás és a rendszeres iskolába járás nemfért bele az idômbe, így a tanulás abbama-radt. A színházban volt olyan mû sza ki veze-tô, aki segített, adott szak köny veket ígyazokból képeztem magam.❚ Volt a sok elôadás között kedvenc, vagyolyan, amiben érdekes technikai megol-dást kellett megvalósítani?A legelsô saját bemutatónk, az Egerek ésemberek címû színdarab, örökre emlékeze-tes maradt számomra. A Vágy villamosávalmentünk elôször tájelôadásra, bejártuk Sal-gótarjánt, Egert, Sátoraljaújhelyt és Miskol-cot. Különleges élményekkel teli utazás volt,a változatos helyi körülmények miatt. Ké-sôbb más elôadásokat is utaztattunk, ehheza munkához is hozzászoktam. Rendszeresenjártunk Budapestre, színházakba és mûvelô-

dési házakban egyaránt szerepeltünk. Meg-szerettem ezt a részét is a színházi munká-nak, mert a találékonyságomra nagy szükségvolt ahhoz, hogy a díszleteinket fel tudjuképíteni, és mozgatni legyünk képesek a helyiszínpadi adottságok között.❚ Mikor ment nyugdíjba?2007 augusztusában. Elôtte megpróbáltama díszítô kollégák közül kinevelni az új szín-padmestert, remélem, sikerült, úgy tudom,hogy aki átvette a feladatomat, megállja ahelyét a felújított és sok új színpadtechnikaieszközzel felszerelt színházban. A mai napigtartom a kapcsolatot a volt munkatársaim-mal. Amikor a felújítás miatt bontani kezd-ték az épületet, nagyon fájt érte a szívem.A régi színházépületben ismertem mindenzugot az utolsó csavarig, ezt az újat márnem érzem magaménak. Az átépítésbe márnem folytam bele, úgy vélem, hogy lezárultegy fejezet a színházépület és az én életem-ben is.❚ A kitüntetésébôl arra lehet következ-tetni, hogy nem csak Ön szerette a szín-házat, hanem a „színház” és annak veze-tôi is szerették, tisztelték Önt, nagyra be-csülték a munkáját.A nyugdíjba vonulásom alkalmával elôször aváros önkormányzati vezetôi tüntettek ki.Ilyen, nyugdíjasokat kitüntetô városi elisme-rés, eddig még nem fordult elô Fehérváron.Amikor az állami kitüntetés átadására meg-kaptam a meghívót, nagyon meglepôdtem,és persze örömmel mentem, hiszen nagymegtiszteltetés volt számomra, hogy ilyengyönyörû helyen a Hôsök terén, a Szépmûvé-szeti Múzeumban Hiller István minisztertôlvehetem át a köztársasági elnök által adomá-nyozott kitüntetést. Azt, hogy egy egyszerûszínpadmester, egy kétkezi színházi munkásilyen magas kitüntetést kapjon, szinte el semhiszi az ember. Velem örült a családom, az is-merôsök, a volt kollégák gratuláltak, és a mainapig, ha találkozunk, szóba hozzák, mertszerintük is nagyon megérdemeltem.

Nyugdíjasként is rendszeresen eljárok aszínházunk elôadásaira, ilyenkor nagyonigyekszem, hogy a színdarabra figyeljek, dea szakmai érdeklôdésem megmaradt, és aztlátom, hogy milyen a díszlet, és hogy ho-gyan tud változni a színpad. Elôadás elôttbemegyek a színpadra, megnézem hátulróla berendezést. Ilyen hosszú idô után nemlehet egyik napról a másikra mindent kikap-csolni. Tudnom kell, hogy jól mûködik, lát-nom kell, hogy milyen szép a díszlet, mertez még ma is nagy boldogságot okoz ne-kem.

❚ Köszönöm a beszélgetéseket, mindhá-rom kitüntetettnek gratulálunk, jóegészséget és munkájukhoz további si-kereket kívánunk!

34

Kiválóságaink…

❚ Mikor kezdôdött a mûszaki érdeklôdé-sed? Azt mondhatnám, hogy az óvodára visszave-zethetô, hiszen már akkor szétszedtünk min-dent, hogy megnézzük, mi van benne. Per-sze soha többé nem mûködtek utána ezek ajátékok. Késôbb szakképzô iskolába jártamSzékesfehérvárra, ahol épület-villamosságiszerelést tanultam, majd számítástechnikaimûszerész végzettséget is ott szereztem. Azelsô szakmámból országos versenyen elsôhelyezett lettem. Mindez nagyon nagy mér-tékben hozzájárult ahhoz, hogy idekerültema színházba, mert a legegyszerûbb feladatesetében is, ha rossz helyre nyúlsz, az életed-be kerülhet. Az összes kollégám hasonló el-ôélettel rendelkezik, nyilván senki sem cseré-li össze a feketét a kékkel. ❚ Sok érdekes eszközt gyártottál már aszínházi produkciókhoz, kívülrôl úgytûnik, nagyjából egy feltaláló kreativitá-sára van szükség ezeknél a feladatoknál. Ennél a munkakörnél egyértelmû, hogy nemaz történik, hogy nyolckor bejössz, majdnégykor hazamész. De ezen túl sem egy-szerû, hiszen nem arról van szó, hogy beállí-tasz egy lámpát, azután úgy hagyod, éskész. Általában egyedi kérések érkeznek,amin olykor az ember egy hétig töri a fejét,épít valamit, aztán az megy a kukába, mertnem úgy sikerült. Sokszor vannak raktárbanülôs, forrasztgatós, fejtörôs napok, de olyanis elôfordul, hogy az elsô pillanatban jön azisteni szikra. Azt szoktuk mondani, hogynincs olyan, amit ne lehetne megoldani,csak kitartás meg kreativitás kell hozzá. ❚A legemlékezetesebb alkotásod a Vador-zók címû elôadáshoz készített állványos,távirányítható mikrofon, ami mindig nagyderültséget okozott a nézôtéren, amikorvidáman begurult az énekesek elé. Ez mindenkinek nagy emlék, szegénybôl márnincs sok, hiszen már felhasználtuk az alkatré-szeit egy újabb produkcióba. A távirányításegyébként gyakori trükk, a rádiófrekvenciásvezérlést sok helyen használjuk, például torta,vagy egyéb kellék esetében. Ennél komolyabbfeladatunk is akad persze, nemrég építettünk

egy lámpát, ami nem kapható Magyarorszá-gon. Meghozattuk az alkatrészeket Németor-szágból, de hogy egyben legyen a lámpatest,és az vezérelhetô legyen a pultról, mi oldottukmeg. Egy alacsony nyomású nátriumlámpáról

Egy príma fiatal munkaerôAz Operaházban ünnepélyes keretek között adták át a 2007-ben létrehozott JuniorPríma Díj magyar színház- és filmmûvészet kategóriájának díjait. Az idén elôször ki-osztott, 7000 euróval járó elismeréssel az elôadó-mûvészeti szakma tíz ígéretes, fiataltehetségét, hét színmûvészt, egy zongora- és egy balettmûvészt, valamint egy világo-sítót tüntettek ki. A fiatal mûvészek között a 28 éves Farkas Tamás, az Új Színház vi-lágosítója vehette át a rangos díjat. Az igen találékony és lelkiismeretes fiatal szakem-ber nyolcévnyi színházi munkája alatt már számos elôadásban mutathatta meg kreati-vitását leleményes „találmányaival” és mindig kitartó munkájával, hogy a produkció-kat szórakoztatóbbá, látványosabbá tehessék. Gratulálunk az elismeréshez!

35

Kiválóságaink…

van szó, ami egyetlen színspektrumot sugá-roz, emiatt nem lehet színeket látni a fényé-ben. Rajtunk kívül egyelôre egyetlenegy szín-házban van itthon, de már terjed az ötlet,mert mindenkinek nagyon tetszik. ❚ Mi volt az eddigi legnehezebb problé-ma számodra a színházi munka során? Nem szakmailag, inkább energia szempont-jából volt komoly munka a Fogat fogért dísz-lete, mert egy hét alatt építettünk be két-száz fénycsövet a falakba, ami rengeteg idô-be került. Amikor azonban szembeálltunk aszínpaddal, és megnéztük mûködés közben,el kellett ismerni, hogy látványban egyedül -álló. Fôképp a biztonság miatt volt nagyonnehéz, hiszen a fémszerkezetbôl nem spó-rolhattuk ki a földelést. ❚ A világításszerelésen kívül a vezérlés-ben is kaptok feladatot.

Jó, hogy nálunk van lehetôség erre, mert so-kat számít, hogy mindenki a szerelés és a ve-zérlés szempontjából is belelát a szakmai fo-gásokba. Mindenki úgy kezdi nálunk a pulto-zást, hogy az Új Színház stúdiószínpadi darab-jai közül valamelyiket átveszi, amiben mégnincs olyan sok jel. Nem egyszerû elsôre ígysem, de hamar megtanulható. Fontos, hogymivel kezdi el az ember ezt a posztot tanulni,hiszen van olyan darab is, ami alatt meg lehet-ne kötni egy pulóvert a pultban. Hát kötni énegyelôre mégsem tanultam meg, fôleg, mi-után a nagyszínpadunkon átvettem a Vôle-gényt, vagy a Keleti P.U. címû darabokat, illet-ve az új bemutatót, a Viktor, avagy a gyermek-uralom címû elôadást is én fogom pultozni. ❚ A pultozás azért is nehéz, mert olykorváratlan események is történhetnek azelôadások során… Ha hiba történik, azt igyekszünk gyorsan elfe-lejteni, és reménykedni, hogy rajtunk kívül sen-ki nem vette azt észre. Persze van olyan, hogyönhibánkon kívül esik baj, ha például lefagy apult, és improvizálni kell, miközben az embermegpróbálja túlélni az infarktust. Vagy, ha aszínész valamiért nem azt csinálja, amit erede-tileg kellene, és ezért másképp kell reagálni atörténésekre, mint az összes többi estén.❚ Van más „káros” szenvedélyed a világí-tási szakmán kívül? Amióta elôször repültem, szeretnék megta-nulni repülôt vezetni. Egyelôre szimulátorralpróbálkozom, az igazi repülés egy nagy álommarad, de ezzel is egészen jól elvagyok.A pénzbôl, amit a díjjal kaptam, jelenlegi ter-veim szerint elôször is egy olyan számítógé-pet szeretnék, amin nem akad el a szimulá-torprogram, mint a mostani gépen, valamintegy projektort, amivel az élmény némileg ja-vítható. A maradék pénzt pedig igyekszem le-kötni, hogy késôbb is tervezhessek még vele.

A Junior Príma 2008. Díj nyertesei a M. Állami Operaház Székely Bertalan termében (balról jobbra)Farkas Tamás világosító, Varju Kálmán, Toronyi Ildikó, Gulyás Attila, Pálmai Anna, Jordán Adél,Keresztes Tamás színmûvészek, Oláh Zoltán balett mûvész, valamint Lukács Sándor színmûvész

és Szabó István filmrendezô, Príma Primissima díjasok, a zsûri tagjai

Feydeau – Hennequin: Fogat fogért

Fotó: Szji

36


Mint az talán közismert, ez az épület Európaegyik legnagyobb kulturális komplexuma,már az indulás évében rengeteg elismeréstgyûjtött be, és mára a világ tíz legjobb kon-certterme között tartják számon. Ez nagyonkomoly siker, és nagyon megnehezíti a házéletét a hazai kulturális környezetben. Gya-korlatilag nincs igazi összehasonlítási alap,így nagyon nehéz meghatározni, milyenmûszaki fejlesztésekre van szükség. A techni-ka elég erôs alapokról indult, de a feladatok

meghatározása menet közben bôvült, ígylassan utol kellet érni a növekvô igényeket.

Mint arról már korábban beszámoltunk,elsôként a hangversenyterem eszközparkjátkellett a feladatokhoz igazítani, így MARTINMAC700 robotok kerültek az addig csakideiglenesen felszerelt robotok helyére.

A koncertterem a Wagner-elôadásoknakköszönhetôen kapott új VARI*LITE robotokat.

Ebben az évben is volt Wagner-fesztivál,és további gépekkel bôvült a nagyterem esz-közparkja, így ma már 21 darab VL1000 ro-botlámpa segíti a munkánkat.

Közben a színházterem eszközparkja isbôvítést kapott, a nagyon magas üzemórák-kal futó MARTIN MAC2000 PERFORMANCEgépcsalád szorult segítségre. Ezekrôl a gé-pekrôl azt érdemes tudni, hogy kifejezettenszínházi használatra tervezte a MARTIN, ígykéselô rendszer és egy gobótárcsa találhatóbenne. Sajnos (vagy szerencsére) nem csakszínházi produkciókat kell kiszolgálnunk, éskülönösen a könnyûzenei koncertek eseté-ben bizonyult kevésnek ez a gobókészlet. Azeltelt évadok alatt a gépek fényereje is erô-sen megkopott, így a vezetôség új, nagyobb

A világítástechnika fejlôdése a MûvészetekPalotájábanMár több mint három teljes évad futott le a Mûvészetek Palotájában, most egy rövid összefoglaló következik a világítástechni-kai eszközök házon belüli fejlôdésérôl.

Robotlámpa, parkunk zászlóshajója, VL3500

Fotók: Mezei Ferenc


tudású gépek beszerzése mellet döntött.Több lehetséges géptípus is felvetôdött, vé-gül a nagyteremben már nagyobb számbanüzemelô VARI*LITE gépeken szerzett ta-pasztalatok alapján kerül kiválasztásra az újgéptípus (az is szempont volt, hogy lehetô-

leg a már meglévô eszközök gyártóitól ér-kezzenek az új típusok, így egyszerûsödik akarbantartás). A VARI*LITE csúcsgépét, aVL3500Q típust állítottuk csatasorba, 12ilyen gép vette át a világítási tartóinkban akifáradt MARTIN profilok helyét.

Az új gép is kiszolgálja a színházi elôadá-saink igényeit, precíz késelô rendszer és szín-keverô rendszer áll rendelkezésre. A koncer-teken már két gobótárcsa és elképesztôZOOM-tartomány szolgálja a változatos lát-ványvilágot.

Felszerelés után így néz ki az elsô világítási tartónk

4

38


A változtatás természetesen érinti a mármeglévô, futó elôadásainkat is, így az átállásnémi pluszmunkával jár. Szerencsére az újgéptípus mozgástartománya nagyon közelesik a régebbi gépekhez, így a pozíciók csakminimális korrekcióra szorulnak. Az esetekdöntô részében az elôadások programozásá-nál használtuk a pult paletta funkcióit, ez ismegkönnyíti a korrekciókat. A színkeverôrendszer technikailag azonos mindkét géptí-pus esetében, az elterjedt CMY keverést foko-zatmentes színhômérséklet-korrekció teszi tel-jessé. Némi különbséget az új gépek mélyebbárnyalatai, illetve a kiegészítô színtárcsa továb-bi lehetôségei jelentenek, de ezek az eltérésekis jól kezelhetôek a palettákon keresztül.

Az elmúlt két évben tehát érkezett MAR-TIN és VARI*LITE eszközpark. Elsôként anagyteremben történtek változások, MAR-TIN MAC700, és STAGEBAR LED-es derítôk

kerültek be az orgona világítására, színezé-sére. Késôbb a Wagner-operák kapcsán ke-rült be VARI*LITE, és terjedt tovább a szín-házterem felé.

A vezérléstechnika területén jóval szeré-nyebb mértékû fejlesztéseket hajtottunkvégre. Gyorsabb hálózati elemek kerültek beaz ETHERNET architektúrába, és négy, nagysebességû ETHERNET-DMX átalakító kerültbe a nagyterem rendszerébe (az új COMPU-LITE E-PORT átalakítók már ARTNET proto-kollt is fogadnak, így egyszerûsödik a beér-kezô produkciók pultjainak a kiszolgálása).

A pultjaink új alaplapot kaptak, illetve be-szerzésre került egy kiegészítô WING, amelytovábbi csoporthúzókat tesz elérhetôvé a ki-sebb pultjaink megsegítésére.

Elég nagy lendületet adott a fejlesztése-inknek a beérkezô produkciók felôl érkezôigények kiszolgálása. A nagyteremben zajló

operák csendes, késelhetô robotlámpákatigényeltek. A könnyûzenei koncertek na-gyobb fényerejû, szélesebb eszközkészlettelrendelkezô robotokat és kibôvíthetô vezér-lôpultot igényeltek. A beszerzések egy részea produkciós költségekre, másik részük a fej-lesztési alapokra támaszkodik.

Nem látjuk elôre, milyen további fejlesztés-re lesz szükségünk, sok mindent megszabnakaz anyagi lehetôségek és a beérkezô produk-ciók igényei. Nagyon örülünk, hogy lehetôségnyílt ezeknek a valóban világszínvonalú eszkö-zöknek a beszerzésére, reméljük, hosszú ideigdolgozhatunk velük. Én azt kívánom, hogyminden színházból, kulturális intézménybôlhasonlóan jó hírek érkezhessenek, legyen elégforrás arra, hogy megfelelô színvonalú eszkö-zökön dolgozhassanak a kollégák!

Kiss PéterMûvészetek Palotája

Analóg gépek környezetében a csúcsosztály

4

Egyszerûsítse életét…próbálja ki FastFit termékeinket.A Philips FastFit egy teljesen új fogalom az egyik végén fejelt MSR Gold

és a halogén Hi-Brite típusú fényforrásokra. A fényforrások cseréjét megkönnyítô

rendszert a Bender & Wirth céggel együtt fejlesztettük ki. A Clickfit foglalattal a lámpák cseréje

és igazítása másodpercek alatt elvégezhetô. Továbbá a fényforrás hosszának csökkentésével,

kompaktabb és könnyebb lámpatesteket alkalmazhatunk. Az új megoldás nagynyomású kisülô

és halogén fényforrásoknál egyaránt alkalmazható, ezzel lehetôvé téve mindkét típus

felhasználását ugyanabban a lámpatestben.

40

Followspot….

Az elôzmények és az alkotókA Pekingben megrendezésre került 29. olim-piai játékok nyitóünnepségét talán mindenidôk leglátványosabb elôadásaként tartjákszámon. A tervezési folyamat hét évig tar-tott, az igen bonyolult díszletek és az összesjelmez már egy évvel az esemény elôtt ké-szen voltak. A 2008. augusztus 8-án este 8órakor megkezdett ceremónia bizonyította,hogy a tökéletességre való törekvés kifizetô-dô. Mind elôadásban, mind szervezésben,mind a sport terén vitathatatlanul a 2008-asolimpiai játékok bizonyult a világ eddigi leg-fantasztikusabb eseményének.

A „Civilizáció és Harmónia” témakörébenmegrendezett látványos elôadások, a csodáskosztümök, a látványkép, az egész eseményeffektjeinek megtervezése mind-mind a híresZhang Yimou filmrendezô nevéhez fûzôdik,aki az esemény mûvészeti vezetôje és produ-cere is volt egyszerre. Yimou arra törekedett,hogy univerzálisan próbálja megfogalmaznia harmónia jelentését.

A hajlított vetítôfelület a stadion körvona-lát követve, a világítás, a mozgó szobrok al-kalmazása, a különbözô látványelemeket le-hetôvé tevô mozgatható színpad, a Mark Fis-her által tervezett hatalmas glóbusz is mindszerves részeit alkották a komplex techniká-nak. Mindezek alkalmazása és az extrava-gáns tûzijáték együttesen váltották ki azt,hogy nemcsak a helyszínen lévô 95 000 em-ber – köztük több mind 80 államfôvel és szá-mos hírességgel – hanem a tévénézôk szerteaz egész világon le voltak nyûgözve.

Yimou munkáját Chen Weiya helyettesmûvészeti vezetô (a záróünnepség mûvésze-ti vezetôje), és Zhang Jigang (a paraolimpiaijátékok mûvészeti vezetôje) segítették.A mûszaki csapatot részben Yu Jianping aPekingi Speciális Berendezések Tervezô Inté-zetének szenior igazgatója alkotta, aki azegész mûszaki stáb igazgatásáért, a színpad-gépészetért és a látványelemek felszerelésértfelelt, másrészt Lu Jiankang gyártásvezetô,aki az elôadókért és a színpadi produkcióértvolt felelôs.

Az olimpiai játékok pekingi szervezôbi-zottsága három külföldi szakértôt is felkért,úgymint Stephen Spielberget, Yeves Pépintés a veterán ausztrál Ric Birchöt, hogy taná-csadóként segítsék a produkció sikerességét.

Yimou és Weiya pedig meghívta Mark Fisherurat, hogy mûködjenek együtt a mûszaki ter-vezésben és a produkció tökéletes megvaló-sításában. Ezenfelül felkérték a japán Eiko Is-hioka jelmeztervezôt, és a német Adree Ver-leger videós mûvészt, hogy csatlakozzanakaz alkotói gárdához.

Az elôadás Hónapokkal a nagy esemény elôtt a világminden részérôl összegyûltek a mûszakiszakemberek, a tervezôk, a mérnökök, hogyaz elérhetô legmodernebb technikát minélszínvonalasabban beszerelhessék, beállíthas-sák és mûködtethessék a játékokra.

Már a produkció elejétôl az egész arénátbetöltötték a fények, a színek, a különbözôképek és a mozdulatok. Szinte észrevétlenül,folytonosan váltakoztak a hatásos jelenetek,hol különlegesen látványos, sok embert fel-vonultató koreográfiákat, hol szinte megren-dítô hatású, de mégis intimebb hangvételû,egy-egy elôadómûvész produkcióját láthat-tunk.

2008. augusztus 8-án 8 órakor 2008 Foudobos vonult be a stadionba, hogy dobolá-sukkal megkezdjék a visszaszámlálást. And-ree Verleger ötlete alapján minden egyes do-bütésnél az összes dobot LED-ek világítottakmeg. Ezzel a stadion egy óriási pixeles kivetí-tôvé változott, ahol a rengeteg dob hol elsö-tétedve, hol kivilágítva különbözô arab és kí-nai számokat jelenített meg.

Ahogy a visszaszámlálás befejezôdött, a sö-tétben 29 tûzcsóvás lábnyomot láthattunk Pe-

king forgalmi úttengelyei mentén, hogy aNemzeti Stadionnál összeérve jelezzék a 29.olimpiai játékok kezdetét. Ez az ötlet némilegvitatható, mivel CGI virtuális pirotechnikát al-kalmazták, ami nem szerencsés élô mûsor ese-tén. Mark Fisher mindezt így magyarázza:„Csapatunk eredetileg a lábnyomokat heli-kopterbôl szerette volna lefilmezni, de többenúgy ítélték meg, hogy mindez nem lenne biz-tonságosan és jó minôségben kivitelezhetô,ezért inkább HD videoanimációt alkalmaztunk,mintha az elképzelt helikopteres jelenetet vet-tük volna fel, és ezt vetítettük ki mind a stadi-onban, mind a tv-képernyôkön, azt a látszatotkeltve, hogy valódi tûzijátékról van szó.”

A hatás fokozásaként a pompás tûzijátékcsóvák ezernyi ragyogó csillagként hullottakalá a Madárfészekre, s mindezt a stadionalapzatába épített LED-es csillagos égbolt –mintegy visszhangként – tükrözte vissza.A jelenetet a csillagok között kirajzolódóolimpiai karikák megjelenése zárta le. A tetô-rôl 20 LED-es ruhába öltözött angyal szálltalá, hogy az öt karikát kiemelje a LED-esalapzatból, és felrepítse magával a levegôbe.Minden egyes karika 10 m átmérôjû volt, és45 000 db, elemmel mûködô fehér LED-ek-kel átszôtt fekete hálóból készült. Ezzel arésszel vette kezdetét a „Nagyszerû Kultúra”bemutatását célzó rész, amely az 5000 éveskínai kultúra vívmányainak kívánt vizuálisemléket állítani.

Fô látványelemként egy gigantikus mé-retû, 147x22 m-es kínai stílusú papírtekercsszolgált, ami a játékmezô közepén helyezke-

A világ legfantasztikusabb elôadásaRovatunkban az elmúlt években a színpadtechnika egy-egy kisebb részletét próbáltuk meg reflektorfénybe állítani – de mostnem mehetünk el szó nélkül a világ legfantasztikusabb, technikailag legnagyszerûbben kivitelezett show-ja, a 2008-as olimpiaijátékok nyitóünnepsége mellett, mely minden idôk legnézettebb eseménye is volt egyben.A Lighting & Sound International magazin októberi számában egy részletes ismertetés jelent meg a nyitóünnepség technikaihátterérôl, melyet az alábbiakban ismertetünk.

41

Followspot….

dett el. Fisher szerint Yimou találta ki a hatal-mas tekercset a stadion közepén, amely fo-lyamatosan kinyílt és bezárult, mint egy való-di tekercs. Hogy a természetes hatást el le-hessen érni, az egész felület egy LED-képer-nyôvé változott, amelyen a különbözô képekfolyamatosan váltakoztak, mintha az idô ten-gerét látnánk.

A LED-eket és a további 44 000 db RGB-sLED pixelt a GLux Shenzen szolgáltatta. A pi-xelek 5 cm-es négyzetekben voltak 60 cm-esrácsozatot alkotva az elôadás padlóján aszínpad körül. A tekercs közepére Yu Jian-ping csapata betervezett egy 26 m széles és36 m hosszú emelôszerkezetet, amelyet 2 el-húzható lemez takart. Mind a lift, mind a ta-karó ugyanolyan LED-ekkel volt borítva, minta tekercs, így a megjelenô képek zavartala-nok maradhattak, függetlenül attól, hogy afedeleket kinyitották vagy sem.

Amint a tekercs kinyílt, közepén egy11x20 m-es papírlap jelent meg, amelyre 15táncos produkciójuk közben festékbe már-tott kesztyûkkel tájképet festett, mindeköz-ben alattuk kivetítve digitális képek lenyûgö-zô sorozata jelent meg.

62 db Serapid LinkLift 100 típusú emelô-szerkezet segítségével sikerült felemelni, és10 különbözô pódiumra osztani az 1780 m2

kiterjedésû színpadot. A maximum 7 m eme-lési magasság mellet az emelôk 595 t öss-zsúlyt is képesek voltak mozgatni. Mindenpódium külön-külön mûködött, és önállóanállt. A stabilitást a háromollós rendszer alkal-mazása tette lehetôvé, amely minimalizáltaaz oldalkilengést.

A Creative Technology Sanghaj, a Creati-ve Technology Group (CT) audiovizuális cég-csoport tagja biztosította a teljes 4000 m2-esLED fal nagy felbontású (HD) képanyag tarta-lomkezelô és lejátszó rendszerének mûköd-tetését. A rendszer lelkét 6 db Pronto HDDVS típusú merevlemezes videomagnó al-kotta, amely a képernyô 6 fô részét látta el,de további csatornákkal is rendelkezett,amelyek a stadion többi kivetítôjét, illetve avideós „csillagmezôt”, táplálták. A HD nagyfelbontású lejátszónak összesen 22 csatorná-ját használták.

A CT Asia Pacific ügyvezetôje elmondta,hogy eltérôen a többi „nyugati” cégtôl, a CTLondon közvetlenül a BOCOG-gal szerzôdöttle. A tárgyalások már azelôtt megkezdôdtek,hogy a CT sanghaji kirendeltsége egyáltalánmegalakult volna. A 2007. januári megbe-széléseket követôen CT lett az európai kon-zorciumon belül a vezetô médiatechnikai be-szállító cégcsoport. A cég szállíthatta a LED-es padló videokivetítô és lejátszó rendszerét,ami a mûsor kulcsfontosságú elemének bizo-nyult. A kemény munka és a türelem, illetvea londoni és a sanghaji csapat együttmûkö-dése hibátlan mûsort eredményezett.

Hosszú tárgyalások után a LED-es padlót aGLux Shenzen szállította.

Medialon szoftver vezérelte a teljes rend-szert, és kapcsolta össze a bejövô hangraszinkronizált idôkód vezérlést a DMX-es fény-vezérléssel, ami lényegében az elôadás külön-bözô részeinek az ún. kottájaként funkcio-nált. A Medialon cég képviselôje Alex Carrufelhívta a figyelmet arra, hogy annak ellenére,hogy hittek a technológiájuk sikerében, át-érezték a súlyát annak, hogy egy ilyen rendkí-vüli és oly sok ember által nézett esemény si-kere a szoftvervezérlésen áll vagy bukik.

A CT a Barco Encore sok csatornás rend-szerét használta fel arra, hogy biztosítsa a jel-forrás-szabályozást, azazhogy a világosítókszükség esetén bármikor szabályozni tudjáka vetítôernyôt. Ezt úgy érték el, hogy a Me-dialon szoftver a DMX jeleket a Barco proto-koll számára alkalmas jelekké alakította. Vis-ta Sypder 12x4 rendszerét használták a több-szörös jelforrás DVI (digital video input) meg-jelenítésére. A rendszer azonnal át tudottkapcsolni esetleges meghibásodás esetén.

Az elôadás második részében a LED-espapírtekercs jobban kinyílt, mialatt LED-es vi-lágítással ellátott ruhákba öltözött mûvészekgalambot formáztak, majd hirtelen szétreb-bentek, hogy egy még ennél is lenyûgözôbb

emberek formálta szobrot hozzanak létre aMadárfészekben, miközben az arénát ma-dárcsicsergés töltötte be. Eközben élénkszínû, madaras képeket vetítettek a stadionfelsô gyûrûje mentén elhelyezett 60 m hosz-szú kivetítôre.

A stadion padlójába szerelt 5000 db LED,illetve a hatalmas LED-kivetítô hirtelen csilla-gos univerzummá változott. Három ûrhajósereszkedett alá a tetôrôl, a padló megnyílt,és vakító erejû fény tört elô a lyukból. Ezutánfelbukkant a hatalmas földgolyó, melynektetején Sarah Brightman és Huan énekeltek,mialatt 58 artista kinyújtott karokkal állt agömbön a Föld kilenc szélességi fokát jelké-

pezve. Fisher tervezte a glóbuszt és alenyûgözô jelenetet. A kékeszöld színben ra-gyogó glóbusz az Apolló ûrhajósainak 1967-es visszatérése óta az emberi egység szimbó-lumává vált. A jól láthatóság miatt a gömb-nek legalább 18 m átmérôvel kellett rendel-keznie, ami nagyobb helyet igényelt, mintami a süllyeszôtérben rendelkezésre állt,ezért valamilyen módon össze kellett hajto-gatni. A jelenet azzal kezdôdött, hogy ami-kor a zene a tetôpontra hágott, akkor a gló-busz belsejében fény gyúlt, miközben a las-san változó és körbe forgó Föld képeit kivetí-tették a gömbre. A képek szépen átváltottaka sportolókra, úszókra, selyemtáncosokra,akrobatákra, futókra. 2008 elôadó vonult bea színpadra, mialatt az énekesek az utolsóversszakot énekelték, a fények felerôsödtek,az artisták eltûntek a glóbusz belsejében, ésmindenki kinyitott egy ernyôt, amely így2008 db mosolygós arcot ábrázolt. Ráadásultöbb ezer mosolygó arcot mutattak a stadionperemén elhelyezett kivetítôk is, és elkezdô-dött a tûzijáték. Ennek nem lehetett ellenáll-ni, muszáj volt mosolyogni.

Amilyen gyorsan elôbukkant, olyan gyor-san el is tûnt a glóbusz a padlózatban, ésmegkezdte a 205 részt vevô nemzet a bevo-nulást. ôket követte a fáklyavivô, Li Ning – kí-

nai olimpiai aranyérmes bajnok. A nézôk fe-je fölött a levegôben imitálta, hogy körbefut-ja a stadion peremén lévô képernyôt, miköz-ben a kivetítôn Kína jelent meg. A párkánymögötti betonpályán futó reptetô-szerkezet-rôl gyújtotta meg az olimpiai lángot.

A vetítésA vetítéstechnika kulcsszerepet töltött be azegész ceremónia alatt, ráadásul a megjelení-tési felület hatalmas volt, és a feladat össze-tett. Andree Verleger médiamûvész instruk-ciói alapján a videorendszert 60 db High EndSystem média szerver, 86 db Chrisite Roads-ter S + 20K 3-chip DLP motoros vetítô és 634

42

Followspot….

db CP2000-ZXs Christie Cimena vetítô alkot-ta. Ennek a hatalmas hálózatnak a gerincét aHP Pro-Curve 2626 jelkapcsolók, a HP Pro-Curve 8212zl elosztókapcsolók és a több ki-lométer hosszúságú, több eres optikai kábe-lek adták.

A Chrisitie mûszaki legénysége a WincomTudományos Fejlesztô Társasággal és a pe-kingi Time Antaeus Media Tech céggel kar-öltve több mint két hónapot töltött a helyszí-nen azzal, hogy a látványtervezô csapat el-képzelései szerint valósítsa meg a rendszert.Az otthon maradt fejlesztômérnökök renge-teg tesztet végeztek, hogy sikerüljön megfe-lelni a játékok audiovizuális bizottsága általelôírt vizuális paramétereknek. A vetítôket

természetesen extrém hômérsékleti és pára-viszonyok között is kipróbálták, hogy min-denképpen optimálisan és megbízhatóanmûködjenek Kínában. Gary Fuller a ChrisitieDigital munkatársa így nyilatkozott: „Bárminden egyes Chrisitie’s 3-chip DLP vetítôrendelkezik beépített kép-él hajlítási techno-lógiával, de az ilyen óriási méretû kivetítésnélennél sokkal több kellett. Jelentôs mértékûhajlításra volt szükség, hogy az ívelt képeketmeg tudjuk jeleníteni. Az aréna körvonalátkövetô vetítôfelületen az ívelést a Chrisitie ésa High End Systems (HES) technológia tettelehetôvé. A padlón megjelenô képek mindhardveresen, mind szoftveresen szintén aHES technológia segítéségével mûködtek.”

A stadion felsô lelátóira telepített gyûrûegy körkörös vetítési felületet alkotott, a verti-kálisan ellipszis alakú felületre 21 képet vetí-tettek kb. 23 m szélességben, kb. 10%-oshajlítással, hogy a képek illeszkedni tudjanak akülönleges formájú peremhez. A dôlésszögkb. 7-10 fokos volt, amit lencsékkel kellett el-lensúlyozni. A Chrisitie technológia lényegeegy olyan CineIPM képfeldolgozó berendezés,amely mind az analóg jeleket, mind a digitálisjeleket átalakítja, amennyiben Chrisitie típusúdigitális filmvetítôkkel együtt használják.

A stadion alsó részén a Chrisitie Roadstervetítôkkel a HES Catalyst ’Orbital Heads’ mo-

toros fejeket használták, hogy a nagy távol-ságban lévô és sokszor mozgó képernyôkreis célzottan vetíthessenek képeket. A progra-mozáson és a megbízhatóságon felül ez je-lentette a legnagyobb kihívást, hiszen ún.„célpontra irányzott programozásra” voltszükség az alsó lelátókon, hiszen a vetítô-vásznakat az elôadók mozgatták a színtéren.Chrisitie 30 db projektort használt az ún.LED-es papírtekercses képhez, ami a stadionpadlóján jelent meg.

Multi-multimédiaA nyitóünnepségen minden idôk legnagyobbmennyiségû médiaszerverét fogták munkára,110 db High End Systems Axont. Mindezt 4

db Wholehog III fénypult vezérelte, s így min-den effekt tényleg valós idôben jelenhetettmeg. Az Axonok folyamatosan hozták létre aképi effekteket: kezdve a stadiont övezô kive-títôkön megjelenô képektôl a földgömbösképekig. Dennis Gardner fô világítási és video -programozó szerint ez volt az általa készítettlegnagyobb show. Általában 6-8 médiaszer-verrel szokott dolgozni, de most 110-rôl voltszó! A Föld képeit nyolc vetítô jelenítette megnégy csoportban, egymástól 90 fokra elhe-lyezve. Itt nem használta az Orbital Headet,mivel nagyobb és élénkebb, de ugyanakkorgömbölyû képet kellett megalkotni, ezt azAxon segítségével oldották meg. „Az egészmûsort a Wholehog 3 rendszerére progra-moztuk fel, amelyet 2.6 szoftver vezérelt. Aszervereket az alábbiak szerint kötöttük ösz-sze: 1 db szerverpult, amihez nem is nyúltunkhozzá, 2 db klienspult nekem és az asszisz-tensemnek és 1 mobilpult a stadion körüliprogramokhoz. Mióta megalkották a Whole-hog 3 vezérlôt, azóta használom, és nagyonelégedett vagyok vele. Nagyszerû és könnyûvolt a különbözô médiaszervereket felprogra-mozni és a zenére mûködô LTC idôkód vezér-léssel összekapcsolni, s az egész rendszer tel-jesen stabilnak bizonyult.”

HES négy termékspecialistát is küldött arendezvényre, hogy segítségünkre legyenek.

A cég kínai disztribútora telepítette a beren-dezéseket és építette ki a médiaszerver szo-bát az Axonok számára.

VilágítástechnikaSha Xiao Lan nagy volumenû és komplex vi-lágítástervezést végzett, hiszen sikerült ki-hangsúlyoznia az óriási hangulati és stílusvál-toztatásokat, tökéletesen kiegészítve a vide-ós képeket és a LED-es megjelenítéseket. Pél-dátlanul nagy számú, 2700 db intelligensfényvetô világította be a stadiont, a színpa-dot és a közönséget. Mindebbôl 1100 dbMartin Professional berendezés volt.

Ez a hatalmas, intelligens fényvetôpark akövetkezô elemekbôl állt: 980 db MAC 2000Wash, 162 db új MAC 2000 Wash XB, 112db Clay Paky Alpha Wash. 308 db Vari*Lite3500 spot, 316 db Vari*Lite 3000 spot, 180db Vari*Lite 3500 wash. 12 db High EndShowGun és különbözô követôfényvetôk azUshio és Kupótól, továbbá 8 db Lancelot4000W HTI a Robert Juliat-tól. Ezenkívül 204db PureLight City Color, 80 db Fine2000Wash és 32 db FineArt LED PAR-CAN fényve-tô és 46 db Silver Start LED csoport.

A világosítók már 2008 márciusában el-kezdték az installációs munkát. A legtöbbMAC és Vari*Lite fényvetôt a stadion tetejé-re szerelték a több száz díszletelemmelegyütt. A világítás fô beszállítói a CCTV, azaza kínai központi tv, valamint Quan Jiang,Sanghaj TV, Gong Ti, Bei Ao és Feng ShangShi Ji voltak.

Sha Xiao Lan elmondta, hogy milyen kon-cepció alapján tervezte meg a világítást. A leg-fontosabb annak figyelembevétele volt, hogyaz olimpia nemcsak a kínai embereknek, ha-nem az egész világnak szólt. A világ pedig na-gyon különbözô ízléssel bír, hiszen a nyugatiemberek az elegáns, pasztellszíneket, a kínai-ak pedig éppen ellenkezôleg, az erôs, telítettszíneket kedvelik. Ami pedig a technikát illeti,mindenképpen a legmodernebb eszközöketszerették volna felvonultatni. Ez utóbbi kon-cepciót mindenképpen elôsegítette az óriásinemzetközi gyártói és beszállítói támogatás.

A másik fontos szempont a világítás kiala-kításánál az volt, hogy a mûsor közvetítésrekerült, ezért meghívták Paul Collison ausztrálszakértôt, aki számos sportesemény világítá-sát tervezte már, mint pl. nemzetközösségijátékok, ázsiai játékok stb. Collison vélemé-nye szerint egy ilyen esemény televíziósszempontból is nagy kihívás, hiszen az elôa-dótér és a háttérben lévô közönség is hatal-mas területet ölel fel, amelyet meg kell vilá-gítani. S habár a fô attrakció a színpadon zaj-lik, a kamerák bármilyen irányban pásztáz-hatnak, ezért nem szabad elfelejtkezni arról,hogy az egész stadion a show része.

A MAC 2000 XB fényvetôk mindkét vilá-gosítót lenyûgözték. Collison elmondta,

4

43

Followspot….

hogy valóban nagyszerû a fényük; jól hasz-nálhatók a balkonokon, amikor oldalvilágí-tással kell valami pluszt elérni pl. amikor azelôadás a VIP szektornak szól, és a kamera isrájuk irányul; ráadásul ilyen távoli pozícióbólis erôs fénynyalábot bocsát ki. Nagyszerûenteljesítettek a nagy páratartalom, magas hô-mérséklet és a Madárfészek építése soránfelgyûlt rengeteg por ellenére is. Sha továbbfolytatta a méltatást, a fényvetôkkel sikerülta tökéletesen egységes hatás elérése, mivelaz 1200 db MAC fényvetô annyira szinkron-ban világított, mintha egyetlen egységbôljött volna a fény. Olyan hatást keltett mind-ez, mint egy impresszionista festmény.

Ennek a rengeteg berendezésnek – többmint 2300 db DMX-vezérlésû fényvetô és a45 000 világítási jel vezérlését 3 db teljes ki-építésû grandMA pult és 3 db tartalék (bac-kup) pult látta el további 2 db grandMALight és 46 db MA NSP (network signal pro-cessor) hálózati jelfeldolgozó segítségével.

Collison, aki a vezérlésért és a programo-zásért is felelt, kiemelte, hogy a megbízható-ság és a stabil hálózat a kulcsa mindennek.Amikor valaki több cég több ezer berendezé-sével, azonfelül több típussal is dolgozik egy-szerre, nagyon fontos, hogy mindent azon-nal és egyértelmûen azonosítani tudjon.Ezért minden lámpamodell és típus kapottegy azonosítószámot, s ezután kerülhetettsor a DMX kiosztásra. Alapvetô volt, hogy arendszerben még legyen tartalék kapacitás,pl. a szoftver vagy az áramellátás terén, hogya direktkapcsolók mûködtetése és az adat-és információszolgáltatás folyamatos legyen.Ehhez az optikai kábeleknek katonai minô-ségûnek kellett lennie. Minden eszközt be-pozicionáltak a grandMA pult 3D terébe,hogy ezzel segítsék a világítás elôprogramo-zását. Május elején kezdte meg a csapat azelôprogramozott anyagot a helyszínen élesz-teni, minden egyes fényvetô egyesével kerültaz online rendszerbe, s így június 12-én el-kezdôdhettek a próbák. Hatalmas volt a fel-adat, hiszen a mûsor elsô szakasza 15 921 vi-lágítási jellel, 14 db MA NSP-vel, és 834 dbfényvetôvel, a második szakasza 13 503 vilá-gítási jellel, 16 db MA NSP-vel és 884 dbfényvetôvel, a harmadik pedig 15 987 jellel,16 MA NSP-vel és 624 db fényvetôvel bírt.

Az épületvilágítás minôsége is alapvetôvolt, különös tekintettel a TV felvételre. Többmint 200 db Century Color 2500 és XL

washlight fényvetô került telepítésre PR Ligh-ting-tól, hogy a különleges Madárfészek te-tejét bevilágítsa.

HangtechnikaA hangrendszer fôtervezôje Gary Hardestyrészére ez volt technikailag a legkomplexebbolimpia, pedig már számos olimpián vettrészt, pl. Salt Lake Cityben, Turinban, Athén-ban. Segítségére volt a munkában az asszisz-tense Duncan Edvward, aki a zenei progra-mozásért és a rendszer beállításáért felelt.

A rendszer lelkét a Meyer Sound’s Matri-ex3 audio show vezérlôrendszer alkotta, me-lyet elôször használtak nagyfelbontású tv-s ésrádiós közvetítésre. Ez a rendszer együttesenvezérelte az elôadáshoz kapcsolódó összesmûszaki berendezést, beleértve a hangosí-tást, gépészetet, a tûzijátékot és a világítást.

Hardesty számára a legnagyobb problé-mát maga az újonnan épült stadion jelentet-te, mert még ismeretlen volt annak akuszti-kája. Sajnos sok helyen kellett megküzdeni ahangvisszaverôdéssel. A nagyszínpad alkal-mas lehetett volna hangfalak elhelyezésére,de szó sem lehetett a hagyományos passzívsugárzók alkalmazásáról, mivel az 56 nagy-felbontású kamera és az esemény is azt kí-vánta, hogy a hangosítási rendszer bár töké-letes legyen, de kis energiafelhasználássalszinte láthatatlan legyen. Ezért Hardesty úgyhatározott, hogy osztott rendszert alakít ki: aküzdôtéren háromrészes line-array rendszerttelepített Meyer Sound MILO típusokból, ez-zel biztosítva az alsó két szint a hangellátá-sát, a felsô szinten pedig kiegészítésként Pa-nasonic LA3 line-array sugárzókat használt.

A minél tökéletesebb mélyhangok érdeké-ben Meyer 700-HP mélysugárzókat alkalmaz-tak kardioid párokban elhelyezve, amelyetmég megkoronázott egy MILO sugárzó, me-lyet az alsó szektorokra irányítottak. Az ígykapott hangzás fantasztikus volt – Hardestyszerint – az eddigi legjobb, amit valaha is hal-lott ekkora rendezvényen. Ha a hangosítókbecsukták a szemüket, szinte nem is érzékel-ték a hangok minôségébôl, hogy a hangfalakigazán milyen messze is vannak tôlük.

Kulcsfontosságú volt a Matrix3 rendszer sta-bil mûködése, mivel nemcsak a hangosításértfelelt, rajta keresztül futott nemcsak az összeshangerôsítô, vezérlôpult és WildTrack merevle-mezes lejátszó, hanem az egész esemény time-code jele is innen indult, mely mindent vezérelt,

ideértve a hangosítást, a világítást, a vetítést, atûzijátékot és a videotechnikát is.

Hardesty több érvet is felsorakoztatott aMatrix3 rendszer mellett: a nagyszerû hang-zás, a hibátlan mûködés, az a rugalmasság,amit a használata biztosított, és nem utolsó-sorban a Meyer Sound mindig elérhetô és se-gítôkész csapata.

A Sound Media Design volt felelôs a han-gosítás megtervezéséért és programozásá-ért, de a berendezések kiválasztásáért és te-lepítéséért is, melyek között a fentieken túlmegtalálhattuk a JBL VerTec sorozatát, aCrown I-Tech erôsítôit és a Soundcraft Vi6 di-gitális mixereit is.

Minden FOP (Field Of Play) hangszórónakaktívnak kellett lennie, mivel az elhelyezésilehetôségek igen korlátozottak voltak. A JBLtermékeket tekintve a kis méretük volt fon-tos, de a nagy hangnyomás érték és a jól ter-vezhetô sugárzási szög is szempont volt.A JBL VerTec DP rendszer egy óriási, szétosz-tott, többzónás rendszer részeként tökélete-sen funkcionált, mivel az egész nézôtérenolyan volt a hangzás, mintha közvetlenülhozzájuk szólt volna a hang. Ráadásul a zó-nák között kiváló akusztikai határolást sike-rült elérni érthetôségi problémák nélkül.

Számtalan Harman HiQnet-kompatibilisVT4882DP-AN aktív, közepes méretû line-ar-ray elemekbôl álló és az ôket kísérôVT4882DP-AN mélysugárzók kerültek kivá-lasztásra, a JBL DrivePack technológiávalmeghajtva, hogy a stadion különbözô része-in, különösen a kritikus szélsô zónákbanmûködjenek. Mindegyiket földre telepítetttoronyként építették fel, 2-3 védôdobozbahelyezve. Ráadásként 26 db JBL MS-26 ultra-kompakt hangfal mûködött még a 2. karza-ton és a VIP szektorban.

A Crown I-T6000 és I-T4000 teljesítmé-nyerôsítôk mûködtették a passzív hangfala-kat. A hangtechnika elhelyezésére két terem-re volt szükség, mivel csak a Crown 400 I-Tech rendszer 30 rackegységbôl állt.

A pekingi olimpiai játékok fantasztikusrasikerültek, ösztönzô példájaként az emberilehetôségeknek, kitartásnak, eltökéltségnek,sporteredményeknek, kreativitásnak, mûsza-ki eredményeknek és azok alkalmazásának.Ez a cikk ennek alig felét tudta visszaadni.Mit is mondhatnánk? Egyszerûen zseniálisvolt, ezért mindenkinek csak gratulálni le-het.

44

Technikai újdonságok…

MAC 2000 Wash XBTM –a legfényesebb

A Martin Professional a MAC 2000 Wash XBpiacra dobásával válaszolt a piac egyre nö-vekvô elvárásainak. Az új 1500 W-os lencsésintelligens fényvetô a MAC 2000 Wash ed-digi jó tulajdonságait megôrizve, új hatéko-

nyabb hûtési rendszerrel, ballaszttal , gyújtó-val és nem utolsósorban az Osram új HTI1500 W-os fényforrásával minden eddiginélnagyobb fényerô kibocsátására képes.

1500 W –os fényforrásAz 1500 W-os Osram fényforrásnak köszön-hetôen óriási fényerôt érhetünk el, a lencsetípusától függôen akár a 60 000 lument is.Ez 40%-kal több, mint amire a normál MAC2000 Wash képes! Az új elektronikus bal-

laszt lehetôvé teszi a fényforrás melegenvisszagyújtását, valamint a villogásmentesfényt, az új nagy teljesítményû ventilátorokpedig megoldják a nagy hômennyiség haté-kony eltávolítását.

Hatékony optikaA MAC 2000 Wash XB hatalmas fényerejéta nagy teljesítményû fényforrás valamint a

hatékony optikai rendszer együttesének kö-szönhetjük. Lehetôség van az XB-t 1200 W-os üzemen mûködtetni megnövelve ezzel afényforrás élettartamát.

CMY + színtárcsákA két 4 pozíciós színtárcsa színei cserélhe-tôk, lehetôvé téve a világítástervezôk számá-ra a CMY színkeverés megfelelô kiegészíté-sét. A finoman szabályozható színkorrekciósrendszer fokozatmentes színhômérséklet-szabályzást tesz lehetôvé.

Cserélhetô lencsékA motoros zoom 4-féle, könnyen cserélhetôlencsével mûködhet: PC, Fresnel, széles ésszûk Fresnel lencsék. A zoomlencse eltávolít-ható létrehozva ezzel fix szögû, de hatalmasteljesítményû fényt, mely több mint 60 000lumen.

MAC 2000 Wash →MAC 2000 Wash XB

Lehetôség van meglévô Martin MAC 2000Wash fényvetônket XB-re fejleszteni egy up -grade csomag segítségével. A csomag a követ-kezô alkatrészeket tartalmazza: 1500 W fény -forrás és foglalat, 1500 W ballaszt, gyújtó,hôszûrô, a színkeverô rendszer dichro színei,burkolat, ventilátorok. A Martin a régi 1200W-os elektronikus ballasztot visszavásárolja.

Fôbb tulajdonságok:– 1500 W fémhalogén fényforrás (a gép tar-talmazza)

– CMY színkeverés– 2 db 4+1-pozíciós színtárcsa– szabályozható CTC– motoros zoom– PC, Fresnel, széles Fresnel lencsék (a géptartalmazza), szûk Fresnel lencse (opcioná-lisan)

– Mechanikus dimmer– Sztroboszkóp effekt, max. 10 Hz– 16 bites fejmozgás, 540º/267º– szabályozható hûtés– elektronikus ballaszt, melegen visszagyújtás

JEM K1 ködgép

A JEM K1-es, a Martin legújabb fejlesztésûködgépe a gyár csúcsterméke, mely nagyködteljesítményével, magas megbízhatósá-gával és alacsony szervizigényével tûnik ki aködgépek ma gyártott típusai közül. A visz-

szafogott külsô gazdag funkcionalitást ta-kar, többek között változtatható ködteljesít-mény, DMX vezérlés, állítható ventilátor-for-dulatszám, automatikus folyadékérzékelés –hogy csak a legfontosabbakat említsük. Hi-hetetlenül hosszú folyamatos mûködési idôjellemzi ezt a ködgépet – a behelyezett 2,5literes folyadéktartállyal 17 órán keresztültud a gép folyamatosan mûködni úgy, hogypercenként 5000 m3 ködöt termel!

MARTIN MAC 575 Krypton

A Martin új 575 W-os profil jellegû mozgó-kengyeles effektfényvetôje kifejezetten aköltségérzékeny kulturális intézmények szá-mára készült.

A rendkívül alacsony zajszintû mozgó-kengyeles fényvetô 2x8 pozíciójú színtárcsá-val, továbbá 8 statikus és 6 forgatható, cse-rélhetô gobót tartalmazó tárcsával rendelke-zik. Motoros írisz, 16–31 fokos zoom, for-gatható prizma és motoros fókusz biztosítjaa fényvetôt minél univerzálisabb használa-tát. A motoros mechanikus dimmer és a 10Hz-ig gyorsítható sztroboszkóp teszi teljesséa fényvetô gazdag funkcionális listáját.

A kitûnô optikai rendszer több mint11 000 lumen fényáramot biztosít – mindeztmeglepôen versenyképes áron, hiszen Mar-tin minôség és 2 éves garancia párosul hoz-zá!

www.lisys.hu, www.martin.com

Új termékek a LISYS Zrt. palettáján

45

PR cikk…

Cégünket 2001-ben alapítottuk, de már jóval a megalakulás elôttprofesszionális végerôsítôk fejlesztésével foglalkoztunk, keresve alegmodernebb „kapcsoló üzemû” megoldásokat. Többéves fejlesz-tés után sikerült bemutatni a magyarországi gyártók közül elsôkéntaz XD professzionális digitális végerôsítô-családot. Fôbb jellemzôi aterméknek, amelynek sikerét is köszönhette: rendkívül kis méret(1U), magas hatásfok, kis súly, nagy teljesítmény. A modellek kiala-kításakor óriási figyelmet fordítottunk arra, hogy a készülékek meg-bízhatóak és könnyen hordozhatóak legyenek.

Többévnyi gyártás után tökéletesítettük az elérhetô modelleket avevôi igények, tapasztalatok alapján. Kialakításra került az új XErendszererôsítô szériánk, amely tartalmaz távoli adminisztrációs le-hetôséget. Ethernethálózaton keresztül számítógépes program se-gítségével a készülékek minden üzemi paraméterét lehet állítani ésmonitorozni. A informatikai fejlesztés mellett a készülék „lelke” issokat fejlôdött a technikai paraméterek terén. A készülékben szá-mos olyan fejlett funkció került beépítésre, amelyek a felhasználószámára nem láthatóak, viszont nagyban növelik a rendszer megbíz-hatóságát. Ide tartozik az áramgenerátoros torzításmentes üzem-mód, magasabb dinamikatartomány, kiegyenlítettebb frekvenciaát-vitel, amely segítségével tökéletesen használható a teljes frekvencia-tartományban. A készülék kapott egy programozható limitert, mely-nek köszönhetôen rendkívül precízen beállítható a kimeneti maxi-mális feszültségszint. Ezáltal a kereskedelmi forgalomban kaphatókülönbözô teljesítményû hangsugárzók biztonsággal meghajtható-ak. Az erôsítôszéria 2006-ban Olaszországban debütált a SIB Riminiszakkiállításon, majd megjelent a magyarországi viszonteladóinknál.

Szándékunkban áll az erôsítôinket külföldi piacokon is nép-szerûsíteni, ezért komoly figyelmet fordítottunk, fordítunk a legfôbbszakkiállításokra, melyeken állandó kiállítók vagyunk: Prolight & So-und – Frankfurt, Plasa Show – London, LDI – USA.

Jelentôs piacaink közé tartozik: Németország, Oroszország és akörnyezô országok.

Napjainkban egyre fontosabb a modern eszközök használata,amelyek megfelelnek a legfontosabb szabványoknak, irányelveknek.Készülékeinkrôl elmondható, hogy rendelkeznek PFC-vel (teljesít-ménytényezô korrekció), amely segítségével szinuszossá válik a fo-gyasztó a hálózat felé, a kimenô teljesítmény pedig állandó marad160 VAC – 250 VAC között. Kapcsolóüzemû tápegységeink, végfo-kozataink hatásfoka megközelíti a 95%-ot, amely jelentôs energia-megtakarítást és több kimenô teljesítményt eredményez egy na-

gyobb rendszer üzemeltetésénél. A kis méret mellé nagy teljesít-mény párosul, jelenleg 2x1250 W 4 Ohm és 2x2000 W 4 Ohm tel-jesítmények érhetôek el a modelljeinkben.

A jövô, napjainkban több széria fejlesztése is folyamatban van,amely között megtalálhatóak kisebb teljesítményû modellek egé-szen a 2x4000 W 4 Ohm-ig. Hamarosan piacra kerül az elsô 4 csa-tornás modellünk, amelynek teljesítménye 4x1000 W 4 Ohm.

Arra számítunk, hogy a meglévô és a hamarosan megjelenô ter-mékeinkkel lefedjük a profi hangosítási feladatok teljes egészét.

www.pknc.com

PKN Controls Kft.

SIB Rimini 2006 – az XE termékcsalád bemutatkozása Frankfurt 2008 – Prolight&Sound

Az erôsítôk „lelke”

46

Hang-szín-ház…

Elérkezve cikksorozatom végéhez, kissé köz-helyesen idézem a mondást: „tiszta vizet apohárba”. A mondat nem utal arra, hogy apohárnak is tisztának kell lennie, amibe a vi-zet öntjük. Hiszen ha koszos edénybe tisztavizet öntünk, az fogyaszthatatlanná válik.

Így van ez a hangok birodalmában is. Pró-báljunk meg például egy futballmérkôzés le-látójának közepén, a tömegben klasszikus gi-tárpreludiumokat hallgatni zenész barátunkélô tolmácsolásában, és beláthatjuk, hogy bi-zonyos körülmények szükségesek a zene hall-gatásához, befogadásához, megértéséhez.

Korunk kulturális szervezôinek, menedzs -mentjeinek is szükséges betartaniuk az ide-vonatkozó szabályokat, hogy elkerüljék azelôadás sikertelenségét. Az elôadások hely-színválasztásánál persze egyéb feltételeket isszükséges megvizsgálni. Ilyen például a terem -akusztika. Bizonyos terek alkalmatlanok ze-nés vagy éppen prózai elôadások lebonyolí-tására, vagy csak zengô karakterüknek meg-felelô hangszereléssel és tempóval lehet ze-nekarokat felléptetni.

Képzeljünk el például egy hosszú lecsen-gésû repülôgép-szerelô hangárt, úgy 5 mp-es utózegéssel. A túl zengô terem kaotikus-sá teszi a gyors tempójú zenét, és értelmez-hetetlenek lesznek a dallamok, ritmusok.Ilyen karakterû helyeken inkább kamaraze-ne szólaltatható meg akusztikusan, vonósvagy fúvós hangszerekkel, közeltéri mikrofo-nozás esetén félközel téri hangszórással.

Akusztikai hatások az életünk minden te-rületén elkísérnek bennünket (szerencsére) ésvilágossá válik a fent említett mondás cik-kemhez kapcsolódó értelme, nem elég a szín-vonalas zenemûvet eljuttatni a közönséghez,és kevés a tökéletes mikrofonozás, precíz di-namikai szabályozás vagy az arányos, ízléseslekeverés, ha a környezetünk áthallásokkal,zajjal szennyezett, vagy éppen a zengôtér ef-

fektus dominál a muzsika helyett. Most téte-lezzük fel, hogy munkatársaink tökéletesprecizitással választották ki az elôadóteret,így nekünk már nincs is másra szükségünk,mint a technika médiumán keresztül to-vábbvinni a mûvet, egészen a közönség fü-léig, tudatáig.

Kompetensnek érezve magam, néhányszót szólok a magyar népzene színházbantörténô megszólaltatásáról. Ez a téma szoro-san kötôdik az aszimmetrikus keveréshez.

Míg szimmetrikus keverés esetén a zene-kar hangszeresei a zenei eseményhorizontot,azaz a két (sztereó) hangfal közötti horizon-tot teljesen betöltik, addig az említett aszim-metrikus keverés esetén a zenekar a bal oldalés a center pozíció közé kerül egy keske-nyebb panorámaívbe (persze amennyiben azenészek a rendezôi balon helyezkednek el).Így marad megfelelô hely a jobb oldalon atánc és énekhangok megszólaltatására tér-mikrofonok segítségével. Ennek a berendez-kedésnek hatására a színpadi kép megfelelôleképzése jelenik meg hangkép formájában.

Jómagam gyakran dolgozom mikropor-tokkal, hangszereken és éneken egyaránt.Ilyenkor minden esetben szükséges a szólis-ták útját lekövetni a panoráma potenciomé-terrel, így hatványozódik a nézôben, hallga-tóban a jelenet életszerûsége.

Folyamatkeverés esetén, ami mindenkép-pen indokolt néptáncdaraboknál, ez mégmindig kevés. Változatos, dinamikus hangké-pekre van szükség jelenetrôl jelenetre. Meg-engedett az összhangerô líraibb részeknéltörténô csökkentése, és érzékletes a hangerônövelése friss, gyors tempójú tételeknél.

Én ezt úgy szoktam alkalmazni, hogy abal kezemet a zenekari sub groupon tartom,míg a jobb kezemet a színpadi térmikrofo-nok subján, így folyamatosan képes vagyokkontrollálni nem csak az „over all” hang-

erôt, de az asszimetrikus panorámabeállítá-sokat és a zene-, tánchang arányát is.

Surround keverés esetén még több lehe-tôségünk van ötletes, akár kísérleti panorá-ma kialakítására. Mindez a keverés elôtt állómû jellegén múlik, mennyire is kell határtszabnunk fantáziánknak. Mindenesetre az„in audience” technikával a zenekar túlnyo-mó része a LCR horizonton fog mutatkozni,míg a rear hangszórók inkább wet azaz ef-fekt (reverb) hangzással szolgálnak majd,elô idézve azt a megszólalást, ami koncertter-mekben megszokott, ahol is szemben velünkzajlanak a zenei események a színpadon.

Az „on stage” surround keverési techni-kával magunk köré varázsolhatjuk a zené-szeket, mintha csak magunk is a színpadonfoglalnánk helyet. Ebben az esetben van le-hetôségünk bôven a kísérletezésre, ami azenészek térbeli panorámázását illeti.

A színházi surround keverés még kevéssékapott helyet hazai létesítményeinkben, depéldául a MÜPA és a Nemzeti Színház is ren-delkezik ehhez szükséges technikával, mégha nem is igen gyakran veszik igénybe a pro-dukciók.

Ne feledkezzünk meg a hangok keveréseközben, legyen az élô vagy stúdióesemény,hogy az esztétikus, ízléses keverés titka a tu-dás mellett a felelôsségteljes hozzáállás, amiminden esetben teljes embert kíván az elô -készületektôl az utolsó hangig. Hallgassunksokféle zenét, próbáljuk meg kitalálni ahangszerek csatornáin történt módosításo-kat mások munkáiban is, felfedezni a hallha-tó panorámázottakat, effekteket, és ne fél-jünk változtatni, kísérletezni. Ha szükséges,rugalmasan legyünk képesek eltérni a nem-kívánatos berögzôdésektôl, így emelvemunkánk színvonalát mindenki örömére.

Remélem, a cikksorozatomban leírtakhozzá tudtak járulni a minket technikusokat,zenészeket, zenei producereket foglalkozta-tó kreatív technika használatához, és továbbifejlôdésre és nyitottságra ösztönöz a min-denkori befogadók, hallgatók, nézôk örömé-re, akik ne felejtsük el, éltetô táplálékként ve-szik magukhoz mindazt, ami számunkramindennapos, a hangok, szavak, fények,mozdulatok birodalmának gyümölcseit!

Keep Mixin’! Azaz Mixelj kitartóan!

Mester-Lovas AndrásA Magyar Állami Népi Együttes hangosítója

I Media InternationalZenei Producer Kurzusok vezetôje

A hangok házaavagy a megszólaltatott hangok viszonya környezetünkkel

48

Nekrológ…

2008. augusztus 27-én, életének 78. évé-ben elhunyt Schäffer Judit jelmeztervezô. AKossuth-díjas, érdemes- és kiváló mûvésztôl2008. szeptember 17-én a Nemzeti Sírkert-ben családtagjai, barátai, pályatársai vettekvégsô búcsút.

Schäffer Judit 1931. január 25-én szüle-tett Budapesten. Az Iparmûvészeti Fôiskolajelmeztervezô szakán végzett 1954-benNagyajtay Teréz tanítványaként. Ezt követô-en két éven át a Magyar Néphadsereg Szín-háza ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József At-tila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház,1987-tôl a Magyar Állami Operaház vezetôtervezômûvésze, 1991-tôl a Budapesti Ka-maraszínház vezetô tervezôje volt. 1997-tôlismét a régi Nemzeti Színház, 2000-tôl aPesti Magyar Színház társulatának tagja, ve-zetô tervezôje volt. (Férje: Kézdi Lóránt dísz-lettervezô volt.)

A József Attila Színházban A három test -ôr mellet a Beckett, avagy az Isten becsüle-te, az Üvegfigurák és a Chailott bolondjacímû darabok ruháit tervezte. A NemzetiSzínházban, majd a Magyar Színházbanfôbb munkái: a Czillei és a Hunyadiak, a Mó-zes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor ésTünde, a Kényeskedôk, az Advent a Hargi-tán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosen -crantz és Guildenstern, A szuzai mennyeg-zô, a Karnyóné, a Rómeó és Júlia, a Nagy-mama, Az ember tragédiája, A hattyú,A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt vagy

amit akartok, A néma levente elôadásainakjelmezei voltak. Az Operaházban opera- ésbalettjelmezeket egyaránt tervezett. Többekközött a Nabucco, a Háry János, a Traviata,Gounod Rómeó és Júliája, a Hunyadi László,a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán ésIzolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhä-user ruhái is az ô keze alól kerültek ki.

Sok más fôvárosi és vidéki színháznak,szabadtéri színpadnak és külföldi operaház-nak is dolgozott. Rendszeresen tervezett jel-mezeket magyar filmekhez, többek között aHúsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Is-ten hozta ôrnagy úr, Hangyaboly, Déryné holvan? Anna Karenina és televíziós játékokszámára is.

1961-tôl 1966-ig az Iparmûvészeti Fôis-kola jelmeztervezés-tanára. Nagy szerepevolt a hatvanas–hetvenes években az úgyne-vezett „magyar jelmeztervezô iskola” kibon-takoztatásában. Tanítványa volt többek kö-zött Vágó Nelly és Jánoskútí Márta.

Egyéni és csoportos kiállításai voltak Bu-dapesten a Nemzeti Galériában, a Mûcsar-nokban és a Várszínházban, külföldön Bécs-ben, Prágában, Újvidéken és Tokióban.

1971-ben Jászai Mari-díjat, 1975-ben Ér-demes Mûvész kitüntetést kapott, ugyaneb-ben az évben a Prágai Quadriennálé ezüstér-mét, 1979-ben az Újvidéki Nemzetközi Kiál-lítás Ezüst-díját nyerte el. 1985-ben KiválóMûvész kitüntetéssel, 1991-ben Erzsébet-díjjal, majd 1997-ben Kossuth-díjjal jutal-

mazták munkásságát. 2005-ben elnyerte aFônix-díjat is.

Schäffer Judit tervei és ezek alapján elké-szült jelmezei, a kész ruhák gyönyörûek.Aprólékos gonddal készített rajzai nem vázla-tok, hanem önálló mûalkotások. Színes rajzainemcsak jelmeztervek, hanem vélemények aszereprôl, a darabról, hozzájárultak az elôadásösszbenyomásához, a sikerhez. Mûvészetéreelegáns formakultúra, karakterfestô készség alegkülönbözôbb képzô- és iparmûvészeti,népmûvészeti stílusok, eszközök adaptálása,ízlés, humor, irónia volt jellemzô.

A magyar színházi világ szeretve tisztelt,feledhetetlen mûvészétôl búcsúzik.

K. I.

Shäffer Judit

Mózes Nagymama Rómeó és Júlia

49

Nekrológ…

EL KAZOVSZKIJ, (eredeti nevén Elena Ka-zovszkaja) festômûvész, grafikus, díszlet- ésjelmeztervezô hosszantartó súlyos betegségután 2008. július 21-én, Budapesten el-hunyt. A Kossuth-díjas mûvészt 2008. au-gusztus 6-án helyezték örök nyugalomra abudapesti Farkasréti temetôben.

El Kazovszkij 1950. július 13-án Lening-rádban (Szentpétervár) született. 1965-tôlélt Magyarországon. 1970 és 1977 közöttvégezte el a Képzômûvészeti Fôiskola festôszakát. Mesterei Kádár György és Kokas Ig-nác voltak. 1976-ban a Fiatal Képzômûvé-szek Stúdiójának és a Mûvészeti Alapnak ,1978-ban a Képzô- és Iparmûvészek Szövet-ségének tagja lett.

Festészettel, installációval, performance-szal, díszlet- és jelmeztervezéssel foglalko-

zott. Könyvekben, szaklapokban jelentekmeg grafikái. Képein titokzatos, jellegzete-sen önálló mitológiát teremtett. Álladó je-lentéssel bíró motívumokkal dolgozott. Mo-tívumait a görög mitológiából, a Távol-Keletvilágából és magából az emberi létbôl merí-tette.

Színházi tervezéseibôl a jelentôsebbek: aGyôri Kisfaludy Színház számára 1981-bentervezett Goldoni: Nyári kalandozások ésBohumil Hrabal: Bambíni di Praga címû elôa-dásának jelmezei, a Szolnoki Szigligeti Szín-ház számára 1983-ban tervezett, Beumar-chais: Figaro házassága és Mészöly Miklós:Hová mész? címû elôadásainak díszlet- ésjelmezterveit. 1984-ben a Katona JózsefSzínház John Ford: Kár, hogy kurva címû be-mutatójához, 1985-ben a Pesti Színház Ho-ward Aschman: Rémségek kicsiny boltjacímû elôadásához, 1986-ban az Egri Gárdo-nyi Géza Színház Vörösmarty: Csongor ésTünde címû produkciójához, 1993-ban a Jó-zsef Attila Színház Brecht: Városok sûrûjé-ben címû produkciójához készített jelmeze-ket.

Nemzetközileg is elismert, sokoldalú kép-zômûvészeti munkásságáért, a modern koréletérzését kifejezô, sajátosan egyéni világú

képeiért, úttörô jelentôségû díszlet- és jel-mezterveiért kapott 1989-ben MunkácsyMihály-, 2002-ben Kossuth-díjat.

Személyében az egyik legjelentôsebbkortárs képzômûvészt veszítettük el.

EL KAZOVSZKIJ(1950–2008)

50

Külföldi hírek…

A bécsi Szépmûvészeti Múzeumhoz tartozó Osztrák Színházmúze-umban 2009. április 12-ig tekinthetô meg a földszinti termekbenberendezett színpadvilágítási kiállítás. A témának megfelelôen söté-tített termekben, fényekkel-vetítéssel kialakított – németül „beszé-lô” – tárlat történeti áttekintést ad mind a színpadképek alakításá-ról, mind a technikai eszközökrôl. Így eljutunk az olajmécsestôl aleg újabb intelligens „táncoló” fényvetôkig, mely utóbbiakat azutána legbelsô teremben mûködés közben lehet megtekinteni, vegyítvea gobók sokoldalúságával. Csak a nyílt tûzzel mûködô eszközök be-mutatása hiányzik az érdekes kiállításról, ahol két tárlóban válogatáslátható a (színpad)világítás eszközeinek fejlôdésérôl.

A tárlat címe:SCHEIN WERFENLicht – Theater – Technik23.10.2008 bis 12.4.2009Lobkowitzplatz 2, A-1010 WienTel. +43 1 525 24- 3460E-Mail: [email protected],www.theatermuseum.at

A Prágai Quadriennálé kiállítások tradicionális helyszíne, a prágai ki-állítási területen fekvô Ipari Palota bal szárnya tûz áldozatává vált.2008. október 16-án, este fél nyolckor tört ki a csarnokban a hirte-len terjedô tûz, mely olyan mértékûvé vált, hogy a csarnok bal szár-nyának acél tetôszerkezete az éjszaka során beomlott. Az Ipari Palo-tának ebben a szárnyában egy autókiállítás volt a tûz kitörésekor.A gyorsan a helyszínre érkezô tûzoltók nagy erôkkel kezdték meg azoltást, de a katasztrófát nem tudták megakadályozni. Erôfeszítésük-nek köszönhetôen azonban a tûz nem terjedt át a középsô és a balépületszárnyra. Vizsgálják, hogy mindhárom épületrész közös acél-szerkezete mennyire sérült meg a megmaradt csarnokokban.

A tûz okának és hatásának felderítésére vizsgálatot indítottak.

A palota bal szárnyának maradványait mindenképen el kell bonta-ni, ugyanakkor a középsô épületrész és a jobb oldali csarnok megtart-ható. Építészek vizsgálják, hogy a bal csarnokszárny eredeti formájánakrekonstrukciój,a vagy egy modern épületrész felépítése a kívánatos.

Egyelôre nem lehet pontosan tudni, hogy a 2011-ben esedékesPrágai Quadriennálé megrendezése szempontjából mit jelent ez azúj helyzet. Valószínûsíthetô, hogy kicsi az esélye annak, hogy a csar-nok addigra újjáépül. Ezért a nemzetközi díszlet- és jelmezkiállításszámára új helyszínt kezdtek keresni Prágában.

A kialakult helyzet ellenére a PQ titkársága az eredeti tervek sze-rint kezdi meg a következô seregszemle szervezését.

(A PQ szervezôinek tájékoztatása)

Tûz a PQ hagyományos helyszínén, Prágában

FényvetésSzínház – fény – technika

Fotók: Vargha Mihály

51

Kiállítás…

Az Országos Széchényi Könyvtár Színház-történeti Tára a fenti címmel rendezett ka-marakiállítást Madách Az ember tragédiájacímû mûvének elsô színházi bemutatója125. éves évfordulójának alkalmából.

A kiállításon három tárlóban bemutatjáka Tragédia színpadi elôadásainak három na-gyon különbözô változatát. Az elsô tárló-ban az 1926. augusztus 18-án a BudapestiVárosi Színházban bemutatott dr. BánócziLászló által rendezett elôadáshoz Baja Be-nedek által tervezett tizenkét darab díszlet-terv látható. A kitûnô festômûvész új nagy-vonalú, modern, színes díszleteket, festôiszíntérjelzéseket tervezett. A színpadképeka valóság fölé igyekeztek emelni a Tragédi-át. Sajnos a színháznak nem tellett hasonló-an modern jelmezekre is, így – mint a kihe-lyezett korabeli kritikákban olvashatjuk –nagy ellentmondás volt a modern díszlet ésa hagyományos jelmezekben elôadottklasszikus játékmód között.

A második tárlóban az 1934. augusztus4-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemu-tatott elôadáshoz készült tervek közül hatdarab díszletterv szerepel. Az elôadást grófBánffy Miklós fôrendezô és ifj. Oláh Gusz-táv rendezô közösen állította a Dóm tériszínpadra. A díszleteket is ketten, ifj. OláhGusztáv és Fülöp Zoltán tervezték. A nagy-méretû színpad a mû új szcenikai távlataitnyitotta meg. A színpadra nagyszabású öt-szintes emelvényrendszert szerkesztettek.A Dómot egy hatalmas vászonnal kitakar-ták, és a vetített hátteret egy-két jellemzôdíszlettel egészítették ki. Paradicsomi alma-fa, lugas, a fáraó trónja, egy Guillotin vagya falanszter képben óriási lombik lett a szín-padra helyezve.

A harmadik tárlóban a Nemzeti KamaraSzínház (Budapest) 1939. május 14-i bemu-tatójának színpadképeit láthatjuk. Dr. Né-meth Antal rendezte az elôadást, amely új-szerû kísérlet volt arra, hogy a nagy színpa-dot, sok szereplôt és statisztát igénylô szín-darabot kamaraszínházi körülmények kö-zött színre vigyék, utaztatható változatbanadják elô. Az elôadás díszleteit Viski BalázsLászló, a jelmezeket Nagyajtay P. Teréz, aszobrokat Jálits Ernô és Erdei Dezsô készí-tették. A kiállításon tizennégy darab díszlet-tervet és tizenkét darab színpadfotót tekint-hetünk meg.

A kiállítást rendezô dr. Kis Domokos Dá-niel a három kiválasztott színrevitellel kivá-lóan illusztrálja, hogy Madách Imre mûve a„kôszínházi” nagyszínpadon, a hatalmasszabadtéri színpadon és a kicsi kamara-

színpadon egyaránt eljátszható, ha a dísz-lettervezô és a rendezô a lehetôségekre fi-gyelve állítja színre a produkciót. A kiállítás

kivitelezésében Horváth Ágnes mûködöttközre.

Kárpáti Imre

Színpadi újítások a két világháború között

Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán tervei

Viski Balázs László anyaga

Fotók: Kárpáti Imre

52


A Magyar Királyi Operaház építése 1875.október 11-én kezdôdött. Az építôk márezen a napon tudták, hogy minden beépí-tendô anyagot, berendezést és szakiparimunkát csak hazai, a Magyar Királyság terü-letén mûködô vállalkozótól rendelnek meg.

A hosszú, kilenc évig tartó építkezés köz-ben a világban és hazánkban zajló ipari forra-dalom következtében új anyagok és mûszakitechnológiák jelentek meg. A korszak legfon-tosabb jellemzôje az addig nem ismert nagytömegû fogyasztási, gyártási és szállításiigény, valamint ezzel párhuzamosan megjele-nô hatalmas energiaszükséglet. Ennek kielé-gítésére már régen széles körben alkalmaztáka gôzgépet, a gázt kezdetben csak világításicélra használtak. Az építkezés kilenc éve alatta világ fejlettebb városaiban gázhálózatokmellett megjelentek az elektromos hálózatokis. 1879-ben Edison feltalálja az izzólámpát.

Az Operaház építésének elsô három évé-ben elkészültek a kômûvesmunkák, és a ter-veknek megfelelôen a vízhálózat építésemellett már építik a gázhálózatot is. A kö-zönségforgalmi területek márványburkolataialatt ma is az akkor beépített gázcsövekben

haladnak a jelenleg mûködô elektromos ve-zetékek. 1879-ben az épület tetô alá kerül.Ekkor még senki, de a tervezô Ybl Miklóssem gondolt az elektromosság bevezetéséreés jövôbeli alkalmazására.

1881-ben a bécsi Ringtheater egy Hoff-mann meséi elôadás alatt leégett. A tragédi-ában a nézôk jelentôs része meghalt. A ka-tasztrófa hatására az Osztrák–Magyar Mo-narchia valamennyi mûködô színházánakbiztonsági elôírásait felülvizsgálták. A vizs-gálat rámutatott arra, hogy a Monarchiábanmindaddig nagyon keveset gondoltak aszínházi biztonságra. Az épülô, vagy terve-zés alatt álló színházakat az idôközben sür-gôsen kidolgozott és kiadott szabályzatokalapján áttervezték, a mûködô színházakatpedig a lehetôségek figyelembevételévelazonnal átalakították. Sok helyen csökken-tették a nézôtér befogadóképességét, meg-szüntették az állóhelyeket, az ajtókat kifelényílóra és nagyobb áteresztô képességûrealakították át, tûzoltó vízhálózatokat létesí-tettek, a világítási eszközöket biztonságo-sabbra cserélték, a nézôtér és a színpad kö-zé tûzálló vasfüggönyt telepítettek, és ké-

sôbb elrendelték, hogy az elôadások alattmindig jelen legyen egy tûzoltó.

Az épülô Operaház terveit is átvizsgálták,a terveken, és meglévô részeken módosítá-sokat hajtottak végre. 1882-ben ennek hatá-sára fogadták el Ybl Miklós javaslatát, amelyalapján megvásárolták a bécsi Asphaleia tár-saság vízhidraulikával mûködtetett, tûzbiztosszínpadgépészetét. A társaság biztonságotnövelô javaslatai között szerepelt az elektro-mos világítás bevezetése is, de nagy vitaután, a pénzszûke miatt végül is a gázvilágí-tás mellett döntöttek. Ennek következtébenrendelték meg Mainzból a lehetô legbizton-ságosabb, gázzal mûködtetett, 30 mázsás,bronzból készült nagycsillárt. A csillár forma-tervét, arányait és díszítését Ybl Miklós ter-vezte. Az eredeti, teljes hazai kivitelezés el-képzelésétôl eltérôen, a két említett megren-delést végül mégis külföldre küldték.

A Mainzban készült és 12 000 forintértvásárolt csillárt 1884 nyarán szerelték fel anézôtér mennyezetének közepén találhatófüstelvezetô szellôzôkürtôbe, melyet két da-rab acél sodronykötél tart. Eredeti és mai ál-lapotában is egy kézi csörlô segítségével en-

A nézôtéri nagycsillár története

53


gedik le a földszinti nézôtéri székekig. Ez amozgathatóság teszi lehetôvé a csillár kar-bantartását és tisztítását. A többször meg-csodált kézi csörlô, mûködô ipartörténetiemlék. Az épület egyetlen eredeti szerkeze-te a csillárpadláson található, az eredeti he-lyén, a nézôtér tetôteréig nyúló falába vanbeépítve.

A csillár leengedésekor elôször a csillártrögzítô bilincseket kell feloldani a szellôzô-kürtôben, majd a nagy tömeget a csörlô se-gítségével, 15 centiméterrel fel kell emelniahhoz, hogy az emelés következtében a ter-helést átvegye a csörlô két kötele a két tar-tókötéltôl. A két tartókötélnek annyira kellfellazulnia, hogy azokat le lehessen emelni atartó horgokról. A csillár leengedését ezutánlehet elkezdeni. Váltott személyekkel 25perc szükséges a csillár teljes leengedéséhez.Amíg teljesen leér, többször megfordul ten-gelye körül. A leérkezése után a stabilizálás-hoz teljesen vissza kell forgatni annyira,hogy a csörlô kötelei függôlegesek legye-nek, ne feszüljenek, majd kötelekkel a nézô-téri székekhez több helyen rögzíteni kell.Felemeléskor a munkafolyamat lépései for-dított módon megegyeznek a leengedésé-vel, de idôszükséglete 50-55 perc. A feleme-lést nehezíti, hogy a csillár felfelé haladásaközben nem fordulhat el a tengelye körül.

Amennyiben menetközben ez bekövetkez-ne, akkor ismét le kellene engedni és a visz-szaforgatás után az emelést elölrôl kellenekezdeni. Nagy gyakorlat és egy 124 éve fél-tve ôrzött egyszerû „trükk” teszi lehetôvé apontos megvalósítást.

Egykoron a hatalmas lámpatesten 500gázláng égett, amelyeket elektromos induk-ciós módon gyújtottak meg, és légszesz el-osztókon, csapokkal szabályozták a gázmennyiségét. Az elôadások alatt a „vissza-húzott láng” teljes sötétséget nem tett lehe-tôvé, így a nézôk félhomályban ülve néztékaz elôadást. A csillár (mai pozíciójához ké-pest) a nagy hôsugárzása miatt 3 méterrellejjebb lógott. A gáz tisztítását glicerinesszûrôvel oldották meg – az így kezelt gázlángja kevesebb kormot bocsátott ki, és anézôtér mennyezeti képe kevésbé piszkoló-dót. A képet 1984-ben restaurálták és tisztí-tották, de a szélén meghagytak egy sötét kistéglalapot, hogy az mindig emlékeztessenaz egykori gázvilágításra.

1895-ben bevezették az elektromos világí-tást. Az addigi lámpatesteket és csillárokat át-szerelték, elektromos hálózatot építettek, há-lózati berendezéseket telepítettek. A nézôtérinagycsillár izzólámpafüzéreket és elektromoslámpatesteket kapott, az üvegburákat kicse-rélték. 1980-ig javításokat és átalakításokatcsak az évtizedek alatt megváltozott feszült-ség miatt kezdeményeztek, de az 1980 és1984 közötti rekonstrukció alatt a csillárt tel-jesen szétszerelték és felújították. A csillár-testbôl kiszerelték a régi gázcsöveket, teljessúlya ezáltal kb. 9 mázsával csökkent.

A 21 mázsás csilláron jelenleg 220 dbfényforrás mûködik (156 db 40 W-os göm-bizzó, 75 db 75 W-os és 8 db 40 W-os nor-mál izzó, valamint a mennyezeti kép megvi-lágítására 8 db 500 W-os halogénizzó), ésteljes pompájában 14 160 W teljesítménnyelvilágít.

Czeiner Lászlómûszaki igazgató

Magyar Állami Operaház

Fotók: Magyar Állami O

peraház archívum

a

54

STAGE Technology for Performing ArtsHungarian Society for Theatre Technology

OUR EXCELLENT YOUNG PEOPLE (by Iván SZABÓ-JILEK) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Theatre Construction…

PAULAY EDE THEATRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5The Tokaj Cultural and Conference Centre has been enriched by a new theatre. The first stone theatre of Tokaj with the name ofPaulay Ede, born in the town, was inaugurated on 30th August 2008. The theatre was completed within nine months for onethousand million HUF.

Sceni-Tech 2008 Agora Project…

NEW INTEGRATED SPACES OF CULTURE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Early 2008, the Ministry of Culture launched a two-cycle application project “Agora – multifunctional community centres”, co-fundedby the European Union. Section Theatre Architecture discussed the new architectural and technological requirements of culturalintegration. The term “multipurpose room", boundaries of multifunctionality, tasks of technological planning call for clarification.

Will be Erkel Theatre Demolished?…

ERKEL THEATRE: CURTAIN-FALL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Shall we say good-bye to the largest theatre of Hungary that would be 100-year old in 2011? History of the old building.

SITTING ON HORSEBACK THE WRONG WAY… (by Miklós BORSA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Comments on expectable future of the building sentenced to death.

News from Hungary…

DRAFT OF THE ACT ON PERFORMING ARTS IS READY (by Tibor WETTSTEIN) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30About the Act on Theatres put forward to legislation.

Our Celebrities…

AWARDED PERSONS INTRODUCING (by Imre KÁRPÁTI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Reports with our colleagues honoured on the occasion of the Day of Constitution, on 20th August 2008.

AN OUTSTANDING YOUNG CRAFTSMAN (by Ágnes GARANCSI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34This year was the first time to grant the Junior Prima Prize in the category of Hungarian Theatre and Movie Arts. Lighting technicianPál Farkas of the Új Színház was also among prize-winners.

Stage Lighting…

DEVELOPMENT OF LIGHTING TECHNOLOGY IN THE PALACE OF ARTS (by Péter KISS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Stage lighting of the Palace of Arts has been greatly developed in the last three seasons.

Followspot…

THE MOST FANTASTIC PERFORMANCE OF THE WORLD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Technology in the Opening and Closing Ceremonies of the Beijing Olympic Games.

Technological Novelties…

NEW PRODUCTS WITH LISYS LIGHTING SYSTEMS PLC. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

Sound in Theatre…

HOUSE OF SOUNDS (by András MESTER-LOVAS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Relation of generated sounds to their environment.

Necrology…

SCHÄFFER, JUDIT 1931–2008 (by Imre KÁRPÁTI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Kossuth-prize winner, Meritorius and Excellent Artist, costume designer is dead.

EL KAZOVSZKIJ 1950–2008 (by Imre KÁRPÁTI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49Born as Elena Kazovszkaja, painter and graphic artist, stage and costume designer died in Budapest after a long-lasting seriousdisease.

News from Abroad…

FIRE ON THE LEFT WING OF THE INDUSTRIAL PALACE, THE TRADITIONAL SITE OF PQ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50SCHEIN-WERFEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

Exhibition Theatre – Light – Technology in Vienna, in the Austrian Theatre Museum.

Exhibition…

INNOVATIONS ON STAGE BETWEEN THE TWO WORLD WARS (by Imre KÁRPÁTI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52The Hungarian Széchenyi Library, Section Theatre History organized a chamber exhibition on the occasion of the 125th anniversaryof the first performance of The Tragedy of Man.

From the History of the Hungarian State Opera…

HISTORY OF THE LARGE CHANDELIER OF THE AUDITORIUM (by László CZEINER) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

IV. évfolyam 4. szám 2008. december 790 Ftmsztsz.hu/wp-content/uploads/2019/03/Szinpad_2008_december.pdf · Tokaj kistérségi központ, és azt gondol-tuk, hogy a színház nemcsak

Documents