Itália energiagazdálkodása

Itália energiagazdálkodásaItália energiagazdálkodása

Az energiapolitika alakulásaAz energiapolitika alakulása• A II. világháborút követő - különösen az 1950-es évek A II. világháborút követő - különösen az 1950-es évek

végén, az 1960-as évek elején - gyors gazdasági végén, az 1960-as évek elején - gyors gazdasági növekedés az energiafogyasztás nagymértékű növekedés az energiafogyasztás nagymértékű emelkedésével és ezzel együtt az importfüggőség emelkedésével és ezzel együtt az importfüggőség fokozódásával járt. 1960-ban a víz- és geotermikus fokozódásával járt. 1960-ban a víz- és geotermikus energia részesedése a villamos áram-termelésben 80% energia részesedése a villamos áram-termelésben 80% fölötti volt, míg a szénhidrogének aránya csak fölötti volt, míg a szénhidrogének aránya csak egyötödnyi részt tett ki. Néhány év alatt azonban egyötödnyi részt tett ki. Néhány év alatt azonban utóbbiak felhasználása ugrásszerűen megnőtt. Így az utóbbiak felhasználása ugrásszerűen megnőtt. Így az évtized közepére Itáliában - akkori szemmel nézve - évtized közepére Itáliában - akkori szemmel nézve - rendkívül korszerű villamosenergia termelési szerkezet rendkívül korszerű villamosenergia termelési szerkezet alakult ki, amely eltért a többi nyugat-európai  állam alakult ki, amely eltért a többi nyugat-európai  állam  áramtermelési struktúrájától. áramtermelési struktúrájától.

• A szénhidrogének előretörésének az volt az oka, hogy A szénhidrogének előretörésének az volt az oka, hogy az 1950-es évektől fokozódott a hazai földgáz az 1950-es évektől fokozódott a hazai földgáz kitermelése, megötszöröződött a kőolaj-behozatal, kitermelése, megötszöröződött a kőolaj-behozatal, miközben a bőségesen rendelkezésre  álló miközben a bőségesen rendelkezésre  álló vízerőkészletet döntő többségében már hasznosították, vízerőkészletet döntő többségében már hasznosították, így aránya lényegesen már nem volt tovább növelhető.így aránya lényegesen már nem volt tovább növelhető.

• Az 1945. utáni olasz energiapolitika lehetővé tette a Az 1945. utáni olasz energiapolitika lehetővé tette a korábbi - önellátásra törekvő - gazdaság korábbi - önellátásra törekvő - gazdaság alapanyaggyártó kapacitásának a korszerűsítését és alapanyaggyártó kapacitásának a korszerűsítését és megnövelését. megnövelését.

• Erre az időszakra tehető az országnak az új Erre az időszakra tehető az országnak az új nemzetközi munkamegosztásba való nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódása, amely társadalmi feszültségektől bekapcsolódása, amely társadalmi feszültségektől mentesen zajlott. mentesen zajlott.

• Az 1950-es, de még inkább az 1960-as évekre Az 1950-es, de még inkább az 1960-as évekre jellemző volt, hogy a belső szükségleteket jóval jellemző volt, hogy a belső szükségleteket jóval meghaladó kőolajfinomító-kapacitás épült ki, és hogy meghaladó kőolajfinomító-kapacitás épült ki, és hogy a háztartási energiafelhasználás is egyoldalúan a a háztartási energiafelhasználás is egyoldalúan a szénhidrogéneken alapult.szénhidrogéneken alapult.

• Az atomenergia hasznosítása más országokhoz Az atomenergia hasznosítása más országokhoz képest korán - 1963-ban - kezdődött. Az képest korán - 1963-ban - kezdődött. Az atomenergia-program végrehajtását később atomenergia-program végrehajtását később elhalasztották, majd teljesen leállt.elhalasztották, majd teljesen leállt.

• 1963-1975. között a GDP egységnyi növekedése az 1963-1975. között a GDP egységnyi növekedése az energiafogyasztás 1,64%-os emelkedésével járt.energiafogyasztás 1,64%-os emelkedésével járt.

• Az első kőolajárrobbanást követően az olasz Az első kőolajárrobbanást követően az olasz energiapolitika három megvalósítandó célt tűzött energiapolitika három megvalósítandó célt tűzött ki: a takarékosságot, a belső energiaforrások ki: a takarékosságot, a belső energiaforrások minél jobb kihasználását, és az energiahordozót minél jobb kihasználását, és az energiahordozót szállító országok számának a gyarapítását.szállító országok számának a gyarapítását.

• A takarékosságnak elsősorban azért van A takarékosságnak elsősorban azért van kitüntetett szerepe, mert a belső ellátás hosszú kitüntetett szerepe, mert a belső ellátás hosszú idő óta a szükségleteknek csak egy részét képes idő óta a szükségleteknek csak egy részét képes fedezni. 1960-ban a hazai termelés a teljes fedezni. 1960-ban a hazai termelés a teljes elsődleges energiaigénynek még a 45%- t, 1970-elsődleges energiaigénynek még a 45%- t, 1970-től kezdve már csak kb. 20%- t adta (1987-ben től kezdve már csak kb. 20%- t adta (1987-ben 18,8%- t).18,8%- t).

• Ugyanakkor az egy lakosra jutó Ugyanakkor az egy lakosra jutó energiafogyasztás az 1950-től 1960-ig terjedő energiafogyasztás az 1950-től 1960-ig terjedő időszakban háromszorosára, a nemzetgazdaság időszakban háromszorosára, a nemzetgazdaság energiafelhasználása pedig a kétszeresére nőtt. energiafelhasználása pedig a kétszeresére nőtt. Az egy főre eső fogyasztás 1973-ig további 2,5-Az egy főre eső fogyasztás 1973-ig további 2,5-szörös növekedést mutatott, ezt követően az szörös növekedést mutatott, ezt követően az emelkedés lelassult és jelenleg 3675 kWh/fő.emelkedés lelassult és jelenleg 3675 kWh/fő.

• 1960-1970. között az elsődleges energiaigény 2,4-1960-1970. között az elsődleges energiaigény 2,4-szeresére nőtt. 1970-től 1987-ig egyik évről a másikra szeresére nőtt. 1970-től 1987-ig egyik évről a másikra 1-8% között volt a változás, úgy, hogy 1975-ben, 1977-1-8% között volt a változás, úgy, hogy 1975-ben, 1977-ben és 1980-1982-ben visszaesés következett be az ben és 1980-1982-ben visszaesés következett be az előző évi szükségletekhez képest. Az energiaigény előző évi szükségletekhez képest. Az energiaigény 1960-1987. között 3,1-szeresére növekedett.1960-1987. között 3,1-szeresére növekedett.

• Itáliában már az 1973-as kőolaj- árrobbanás előtt Itáliában már az 1973-as kőolaj- árrobbanás előtt igyekeztek takarékoskodni az energiával. Az országban igyekeztek takarékoskodni az energiával. Az országban 1967. óta készítenek ún. Nemzeti Energia Tervet (Piano 1967. óta készítenek ún. Nemzeti Energia Tervet (Piano Energetico Nazionale = PEN), amelyben mindenkor Energetico Nazionale = PEN), amelyben mindenkor hangsúlyozták az energia-racionalizálás hangsúlyozták az energia-racionalizálás szükségességét.szükségességét.

• Ez mindenekelőtt a kőolajjal való takarékoskodást Ez mindenekelőtt a kőolajjal való takarékoskodást jelentette, ami abban nyilvánult meg, hogy az jelentette, ami abban nyilvánult meg, hogy az energianyerésre felhasznált mennyiséget energianyerésre felhasznált mennyiséget csökkentették, a finomítókban továbbfeldolgozott csökkentették, a finomítókban továbbfeldolgozott termékek arányát növelték. Az olajfelhasználást kiváltó termékek arányát növelték. Az olajfelhasználást kiváltó energiahordozó a földgáz volt. Jelentős szerepet játszott energiahordozó a földgáz volt. Jelentős szerepet játszott a fajlagos energiafelhasználás csökkentése is olyan a fajlagos energiafelhasználás csökkentése is olyan "energiafaló"  ágazatokban, mint a kohászat és a "energiafaló"  ágazatokban, mint a kohászat és a vegyipar. vegyipar.

Az elsődleges energiahordozók felhasználása, millió Az elsődleges energiahordozók felhasználása, millió kőszénegyenérték tonnakőszénegyenérték tonna

Energiahordozó 1973 1980 1990 2000

Szén 11,6 16,7 20,9 40,0

Kőolaj 143,1 138,0 130,8 109,7

Földgáz 20,3 32,5 55,7 71,4

Atomenergia 1,2 0,8 - -

Vízenergia 4,6 5,6 3,9 7,9

Geotermikus energia

3,0 3,3 4,0 3,1

Egyéb (fa, tőzeg stb.)

2,5 1,3 1,6 5,0

Összesen 186,3 198,2 216,9 237,1

Hazai energiahordozók: a szénHazai energiahordozók: a szén

• Az olasz energiagazdálkodás csak kismértékben Az olasz energiagazdálkodás csak kismértékben támaszkodhat hazai forrásokra. támaszkodhat hazai forrásokra.

• Így van ez a széntermelés esetében, amely Így van ez a széntermelés esetében, amely gyakorlatilag a lignitbányászatra korlátozódik. gyakorlatilag a lignitbányászatra korlátozódik. Jellemző a szerény és egyenletes mennyiségű Jellemző a szerény és egyenletes mennyiségű kitermelés; 1970. óta egyetlen alkalommal kitermelés; 1970. óta egyetlen alkalommal csökkent 1 millió t alá  és sohasem haladta meg a csökkent 1 millió t alá  és sohasem haladta meg a 2 millió t-t. (1988-ban 1,5 millió t volt. A 2 millió t-t. (1988-ban 1,5 millió t volt. A kitermelés központjai a toscanai Santa Barbara, kitermelés központjai a toscanai Santa Barbara, az umbriai Pietrafitta, továbbá  Foligno és Cittá  az umbriai Pietrafitta, továbbá  Foligno és Cittá  della Pieve. Kevés - 1988-ban mindössze 48 ezer della Pieve. Kevés - 1988-ban mindössze 48 ezer t - feketekőszenet hoznak felszínre Szardínia t - feketekőszenet hoznak felszínre Szardínia szigetén Bacu Abisban és Carboniában. szigetén Bacu Abisban és Carboniában. Szardíniában a kitermelés évi 1 millió t-ra való Szardíniában a kitermelés évi 1 millió t-ra való felfuttatását tervezik, a Sulcisban működő felfuttatását tervezik, a Sulcisban működő erőművet részben innen táplálnák. Csekély, már erőművet részben innen táplálnák. Csekély, már nem művelt antracit-előfordulás található Valle nem művelt antracit-előfordulás található Valle d`Aostában (La Thuile) és Szardínián (Seui).d`Aostában (La Thuile) és Szardínián (Seui).

A szénhidrogénekA szénhidrogének• A kőolajbányászat 1988-ban rekordot  állított fel: 4,9 millió t A kőolajbányászat 1988-ban rekordot  állított fel: 4,9 millió t

volt a felszínre hozott mennyiség. (Azóta csökkent a volt a felszínre hozott mennyiség. (Azóta csökkent a kitermelés: 1991-ben 4,3 millió t-ra.) A fontosabb kitermelés: 1991-ben 4,3 millió t-ra.) A fontosabb szárazföldi lelőhelyek Szicíliában (Caltanissetta, Ragusa szárazföldi lelőhelyek Szicíliában (Caltanissetta, Ragusa környékén) találhatók. Kisebb fontosságúak a környékén) találhatók. Kisebb fontosságúak a Lombardiában (Bergamo), Emilia-Romagnában (Piacenza), Lombardiában (Bergamo), Emilia-Romagnában (Piacenza), Marchéban, Molisében és Basilicatában (Pisticci) termelő Marchéban, Molisében és Basilicatában (Pisticci) termelő kutak.kutak.

• A tengeri lelőhelyek kiaknázása több mint 30 éves múltra A tengeri lelőhelyek kiaknázása több mint 30 éves múltra tekint vissza (a Gela környéki selfterületen indult 1959-tekint vissza (a Gela környéki selfterületen indult 1959-ben), de igazán jelentőssé csak az 1980-as évek közepétől ben), de igazán jelentőssé csak az 1980-as évek közepétől vált. (1984-ben az akkor 1727 ezer t-s termelésből 527 ezer vált. (1984-ben az akkor 1727 ezer t-s termelésből 527 ezer t selfterületről származott). A fontosabb tengeri lelőhelyek t selfterületről származott). A fontosabb tengeri lelőhelyek az Adriai-tengerben, Ancona közelében kréta üledékben az Adriai-tengerben, Ancona közelében kréta üledékben elhelyezkedő Gianna-mező, a Termoli szélességén található elhelyezkedő Gianna-mező, a Termoli szélességén található Raspo Mare-mező, a Gela előterében fekvő triász időszaki - Raspo Mare-mező, a Gela előterében fekvő triász időszaki - részben tengeri-mező, vagy az ugyancsak itt lévő jura korú részben tengeri-mező, vagy az ugyancsak itt lévő jura korú Perla-mező, valamint a triász Mila-mező. Ezen a területen Perla-mező, valamint a triász Mila-mező. Ezen a területen fekszik a jelenleg legnagyobb ismert készlettel rendelkező fekszik a jelenleg legnagyobb ismert készlettel rendelkező Vega-mező (jura korú üledékben). Itt nagysűrűségű kőolajat Vega-mező (jura korú üledékben). Itt nagysűrűségű kőolajat találtak, a napi kitermelés - rövid ideig - 5-6 ezer t.találtak, a napi kitermelés - rövid ideig - 5-6 ezer t.

A földgázA földgáz

• A földgáz az egyetlen energiahordozó, amelyből a hazai termelés A földgáz az egyetlen energiahordozó, amelyből a hazai termelés számottevő: 1991-ben 17,4 milliárd m3 volt, a belső szükséglet számottevő: 1991-ben 17,4 milliárd m3 volt, a belső szükséglet kb. harmadát elégítette ki. A szárazföldi termelés a Pó-síkságra kb. harmadát elégítette ki. A szárazföldi termelés a Pó-síkságra korlátozódik, főleg Emilia-Romagna tartományban korlátozódik, főleg Emilia-Romagna tartományban (Cortemaggiore, Coreggio, Ravenna), ill. kisebb mértékben (Cortemaggiore, Coreggio, Ravenna), ill. kisebb mértékben Lombardiában (Cavagia, Rivalta, Cornegliano Laudense, Desana Lombardiában (Cavagia, Rivalta, Cornegliano Laudense, Desana és Malossa). Jellemzőjük, hogy a készletek fogyóban vannak, és Malossa). Jellemzőjük, hogy a készletek fogyóban vannak, hiszen a kitermelés már az 1960-as évektől folyik ezen a hiszen a kitermelés már az 1960-as évektől folyik ezen a területen. A Mezzogiorno földgázkincsének a hasznosítása egyre területen. A Mezzogiorno földgázkincsének a hasznosítása egyre erőteljesebb ütemű, mindenekelőtt Puglia (Delicato, Camdela, erőteljesebb ütemű, mindenekelőtt Puglia (Delicato, Camdela, Montestillo), Abruzzo (Cellino Attanasio és Castelnuovo Vomano), Montestillo), Abruzzo (Cellino Attanasio és Castelnuovo Vomano), Basilicata (Ferrandina, Pisticci), valamint Szicília (Mazara del Vallo, Basilicata (Ferrandina, Pisticci), valamint Szicília (Mazara del Vallo, Gagliano, Bronte) tartományokban.Gagliano, Bronte) tartományokban.

• A kitermelés 2/3-a már tengeri lelőhelyekről történik. A számos A kitermelés 2/3-a már tengeri lelőhelyekről történik. A számos előfordulás közül a legfontosabbak Ravenna előterében a pliocén előfordulás közül a legfontosabbak Ravenna előterében a pliocén kori Anemonde-Azalea-, Cervia Mare-Arianna-, Porto Corsini Mare-, kori Anemonde-Azalea-, Cervia Mare-Arianna-, Porto Corsini Mare-, Porto Garibaldi-Agostino- és Ravenna Mare mezők. Marche és Porto Garibaldi-Agostino- és Ravenna Mare mezők. Marche és Abruzzo tengerpartjához közel sok lelőhely található, többségüket Abruzzo tengerpartjához közel sok lelőhely található, többségüket az 1980-as évtizedben fedezték fel. Készleteivel kitűnik a Bonaccia az 1980-as évtizedben fedezték fel. Készleteivel kitűnik a Bonaccia - (pleisztocén), a Flavia 1 - (pliocén), a San Benedetto 1 - - (pleisztocén), a Flavia 1 - (pliocén), a San Benedetto 1 - (pliocén), a San Giorgio Mare - (kréta-eocén), valamint a Squalo (pliocén), a San Giorgio Mare - (kréta-eocén), valamint a Squalo Centrale - (pliocén) és a Vongala Mare 1 mező. A calabriai Centrale - (pliocén) és a Vongala Mare 1 mező. A calabriai lelőhelyek legnagyobb ismert készletével a Crotonéhoz közeli lelőhelyek legnagyobb ismert készletével a Crotonéhoz közeli miocén korú Luna-mező rendelkezik.miocén korú Luna-mező rendelkezik.

A kőolaj-behozatal megoszlása, millió tA kőolaj-behozatal megoszlása, millió t

Ország 1960 1970 1980 1986 1991

Szaúd-Arábia 19,3 14,4 33,1 21,0 18,2

Irak 26,8 18,9 13,3 5,5 -

Irán 4,7 5,6 1,0 9,4 -

Kuvait 31,2 12,3 2,3 4,2 -

Bahrein - - - - 15,6

Egyéb közép-keleti o. 1,7 3,6 9,1 2,7 4,5

Közép-Kelet összesen 83,7 54,8 58,8 42,8 38,3

Líbia - 31,2 13,7 19,3 35,5

Egyiptom 0,7 1,2 6,9 7,8 7,2

Algéria - 2,4 2,6 4,2 5,5

Nigéria - 0,5 3,8 7,6 3,8

Egyéb afrikai ország 0,3 0,3 3,5 3,0 3,3

Afrika összesen 1,0 35,6 30,5 41,9 55,1

Szovjetunió 13,6 7,7 6,2 9,6 5,0

Egyéb országok 1,7 1,9 4,5 5,7 1,6

Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

• A szénhidrogén-ellátásban az  állami tulajdonú ENI A szénhidrogén-ellátásban az  állami tulajdonú ENI (Ente Nazionale Idrocarburi) holdingnak van a (Ente Nazionale Idrocarburi) holdingnak van a legnagyobb szerepe: részesedése 40% körüli. legnagyobb szerepe: részesedése 40% körüli.

• Az ENI még az 1960-as években kialakított politikáját Az ENI még az 1960-as években kialakított politikáját követve egyrészt növelte külföldön a kőolaj-követve egyrészt növelte külföldön a kőolaj-kitermelést, másrészt pedig a nemzeti kitermelést, másrészt pedig a nemzeti olajvállalatokkal hosszú távú megállapodásokat olajvállalatokkal hosszú távú megállapodásokat kötött.kötött.

• Algériával már az 1970-es évtizedben egyezmény Algériával már az 1970-es évtizedben egyezmény született az ún. TRANSMED-vezeték megépítéséről. A született az ún. TRANSMED-vezeték megépítéséről. A csővezeték - 2,5 milliárd dolláros költséggel - csővezeték - 2,5 milliárd dolláros költséggel - elkészült, és Szicílián, ill. Dél-Olaszországon keresztül elkészült, és Szicílián, ill. Dél-Olaszországon keresztül haladva Rómánál csatlakozik az észak-olasz haladva Rómánál csatlakozik az észak-olasz vezetékrendszerhez. vezetékrendszerhez.

• Területfejlesztési szempontból tanulságos, hogy Területfejlesztési szempontból tanulságos, hogy Szicília az érkező mennyiség 30%- t felhasználhatja. A Szicília az érkező mennyiség 30%- t felhasználhatja. A megállapodás szerint 1984-től 25 esztendőn  át 12,3 megállapodás szerint 1984-től 25 esztendőn  át 12,3 milliárd m3/év földgázt szállítanak az arab  államból.milliárd m3/év földgázt szállítanak az arab  államból.

A földgázbehozatal, milliárd A földgázbehozatal, milliárd mm³³

Ország 1985 1991

Hollandia 4616 5328

Algéria 8094 13375

Líbia 341 -

Szovjetunió 6220 14185

Összesen 19271 32288

• Az olasz kormány a Szovjetunióval 1984-ben kötött Az olasz kormány a Szovjetunióval 1984-ben kötött egyezményt a földgázszállítás növeléséről. A egyezményt a földgázszállítás növeléséről. A szerződés szerint 1985-től évi 4 milliárd m3 szovjet szerződés szerint 1985-től évi 4 milliárd m3 szovjet földgáz érkezik Olaszországba. Ez a mennyiség földgáz érkezik Olaszországba. Ez a mennyiség 1992-ben 6 milliárd m3-re emelkedett és 2008-ig 1992-ben 6 milliárd m3-re emelkedett és 2008-ig ennyi is marad. A szerződés nem érinti a ennyi is marad. A szerződés nem érinti a Szovjetunióval kötött egyéb földgázegyezményeket. Szovjetunióval kötött egyéb földgázegyezményeket.

• A Szovjetunió felbomlását követőn még nem  áll A Szovjetunió felbomlását követőn még nem  áll rendelkezésre információ arra vonatkozóan, hogy az rendelkezésre információ arra vonatkozóan, hogy az újonnan létrejött  államok milyen megoszlásban újonnan létrejött  államok milyen megoszlásban járulnak hozzá  a földgáz-szállításhoz.járulnak hozzá  a földgáz-szállításhoz.

• A harmadik jelentős földgázszállítóval - Hollandiával A harmadik jelentős földgázszállítóval - Hollandiával - még az 1970-es években kötöttek megállapodást.- még az 1970-es években kötöttek megállapodást.

A szénbehozatal, millió tonnaA szénbehozatal, millió tonna

Ország 1978 1985 1990

koksz erőművi szén

koksz

erőművi szén

koksz

erőművi szén

Ausztrália 1347 - 1973 260 1045

-

NSZK 2537 - 1734 - 804 109

USA 3027 - 5541 3518 6236

4800

Lengyelország 1525 1437 839 1150 158 507

Szovjetunió 1136 - 112 150 131 609

Dél-afrikai Közt.

- 960 - 6641 - 4884

Kína - - - - - 310

Összesenx 10007 2437 10248

11965 8648

11797

• 1990-ben az összes szénbehozatal 20,5 millió t 1990-ben az összes szénbehozatal 20,5 millió t volt. Az USA meghatározó az olasz volt. Az USA meghatározó az olasz szénellátásban, mind a kokszolható, mind az szénellátásban, mind a kokszolható, mind az erőművi szenek kategóriájában. Mellette a Dél-erőművi szenek kategóriájában. Mellette a Dél-Afrikai Köztársaság említhető az energianyerésre Afrikai Köztársaság említhető az energianyerésre alkalmazott szén esetében. alkalmazott szén esetében.

• Ausztrália szerepe a kokszolható szén Ausztrália szerepe a kokszolható szén tekintetében lényegében alig változott. A korábbi tekintetében lényegében alig változott. A korábbi nagy szénexportőrök, mint az NSZK, de főleg nagy szénexportőrök, mint az NSZK, de főleg Lengyelország és a volt Szovjetunió egyre kisebb Lengyelország és a volt Szovjetunió egyre kisebb részt birtokolnak az olasz szénpiacon, miközben részt birtokolnak az olasz szénpiacon, miközben azon új - igaz, egyelőre nem jelentős - szereplők azon új - igaz, egyelőre nem jelentős - szereplők (Kína, Kolumbia, Venezuela, Indonézia) is (Kína, Kolumbia, Venezuela, Indonézia) is megjelentek.megjelentek.

A villamosenergia termelés, milliárd A villamosenergia termelés, milliárd kwhkwh

Év Víz- Hő- Geotermikus-

Atom- Összesen

energiatermelés, GWh

1950 21605 1798 1278 - 24681

1960 46106 8030 2104 - 56240

1970 41300 70222 2725 3176 117423

1980 47511 133350 2672 2208 185741

1986 44531 136281 2760 8758 192330

1989 37484 170111 3155 - 210750

• A villamosenergia-termelés szerkezetében A villamosenergia-termelés szerkezetében számottevő változások következtek be. számottevő változások következtek be.

• A vízenergia aránya az 1950-beli 87,5%-os A vízenergia aránya az 1950-beli 87,5%-os részesedésről fokozatosan csökkent 20% körüli részesedésről fokozatosan csökkent 20% körüli értékre. Ezzel ellentétes folyamat zajlott le a értékre. Ezzel ellentétes folyamat zajlott le a hőerőművek termelését illetően: az 1950-es 7,3%-os hőerőművek termelését illetően: az 1950-es 7,3%-os arány 1989-re 80%-ra emelkedett. a geotermikus arány 1989-re 80%-ra emelkedett. a geotermikus energia részesedése a viszonylag magas 5,2%-os energia részesedése a viszonylag magas 5,2%-os értékről 1,5%-ra csökkent, míg az atomenergiáé az értékről 1,5%-ra csökkent, míg az atomenergiáé az 1970-es 2,7%-ről 1986-ra 4,6%-ra emelkedett, de az 1970-es 2,7%-ről 1986-ra 4,6%-ra emelkedett, de az évtized végére - mint említettük - valamennyi évtized végére - mint említettük - valamennyi atomerőmű leállt a termeléssel.atomerőmű leállt a termeléssel.

• Olaszország mintegy két évtizede jelentős Olaszország mintegy két évtizede jelentős mennyiségű villamosenergia-behozatalra szorul, mennyiségű villamosenergia-behozatalra szorul, hogy a gyorsan növekvő belső fogyasztást fedezni hogy a gyorsan növekvő belső fogyasztást fedezni tudja.tudja.

A villamosenergia behozatalának A villamosenergia behozatalának alakulása, milliárd kwhalakulása, milliárd kwh

Év Bruttó termelésx

Fogyasztás Behozatali többlet

Egy főre eső fogyasztás,

kwh

1950 24681 20128 129 531

1960 56240 47584 128 1130

1970 117423 105637 3965 1968

1980 185741 163645 6083 2867

1986 193230 183030 22114 3192

1989 210750 211622 33729 3675

A vízenergia-termelésA vízenergia-termelés• Tivolinál létesült az első vízerőmű. Az első olasz Tivolinál létesült az első vízerőmű. Az első olasz

távvezeték is innen vezetett - 1892-től - Rómába. A távvezeték is innen vezetett - 1892-től - Rómába. A vízenergia-termelés egyik sajátossága, hogy a vízenergia-termelés egyik sajátossága, hogy a potenciális vízerő-készletet csaknem teljesen potenciális vízerő-készletet csaknem teljesen kiaknázták. Ennek az eredménye, hogy hosszabb - 30 kiaknázták. Ennek az eredménye, hogy hosszabb - 30 év - időszakot  áttekintve észrevehetjük: az évente év - időszakot  áttekintve észrevehetjük: az évente megtermelt villamosenergia mennyisége  általában 40-megtermelt villamosenergia mennyisége  általában 40-50 milliárd kwh között ingadozik.50 milliárd kwh között ingadozik.

• A vízenergia-termelés tartományonkénti megoszlása A vízenergia-termelés tartományonkénti megoszlása ugyancsak kevéssé módosult az utóbbi években. A ugyancsak kevéssé módosult az utóbbi években. A termelési rangsorban Lombardia az első (részesedése a termelési rangsorban Lombardia az első (részesedése a vízenergia ellátásból 25%), megelőzve Trentino-Alto vízenergia ellátásból 25%), megelőzve Trentino-Alto Adigét (20%), Piemontét (15%), Venetót (10%). Az Adigét (20%), Piemontét (15%), Venetót (10%). Az utánuk következő Valle d`Aosta közel ugyanannyit utánuk következő Valle d`Aosta közel ugyanannyit termel a "fehér szénből", mint amennyit az összes déli termel a "fehér szénből", mint amennyit az összes déli tartomány, amelyek közül egyedül Abruzzo említésre tartomány, amelyek közül egyedül Abruzzo említésre méltó vízenergia-termelő.méltó vízenergia-termelő.

• A vízerőművek száma 2300 körül van, A vízerőművek száma 2300 körül van, beépített teljesítményük 1989-ben 18400 beépített teljesítményük 1989-ben 18400 MW volt. Az olasz vízerőművek  általában MW volt. Az olasz vízerőművek  általában a kis teljesítményűek közé sorolhatók; a a kis teljesítményűek közé sorolhatók; a Sarca folyón a santa massenzai (344 MW), Sarca folyón a santa massenzai (344 MW), a Piavén a soverzenei (220 MW), az Addán a Piavén a soverzenei (220 MW), az Addán a grasiói (207 MW), az Oglión a cimegai a grasiói (207 MW), az Oglión a cimegai (206 MW) a legnagyobbak az országban.(206 MW) a legnagyobbak az országban.

• A mindössze 3900 km2 vízgyűjtő-területű A mindössze 3900 km2 vízgyűjtő-területű Piavén 47 erőmű 909 MW-nyi beépített Piavén 47 erőmű 909 MW-nyi beépített teljesítménnyel évi kb. 3,2 milliárd kwh teljesítménnyel évi kb. 3,2 milliárd kwh  áramot  állít elő. áramot  állít elő.

A hőerőművekA hőerőművek

• A villamosenergia döntő többségét a hagyományos A villamosenergia döntő többségét a hagyományos hőerőművekben  állítják elő: 1989-ben 170 milliárd kwh-t. A hőerőművekben  állítják elő: 1989-ben 170 milliárd kwh-t. A hőerőművek beépített teljesítménye 41,4 ezer MW. A hőerőművek beépített teljesítménye 41,4 ezer MW. A legnagyobb hőerőmű a Pó torkolatához közel fekvő Porto Tolle-legnagyobb hőerőmű a Pó torkolatához közel fekvő Porto Tolle-i (2640 MW), a La Speziában (1792 MW), ill. Vado Liguréban i (2640 MW), a La Speziában (1792 MW), ill. Vado Liguréban (1241 MW) található erőművek a jelentősebbek közé (1241 MW) található erőművek a jelentősebbek közé sorolhatók. Csupán a hőerőművek  áramtermelését nézve is sorolhatók. Csupán a hőerőművek  áramtermelését nézve is Lombardia vezeti a tartományi rangsort; részesedése 15%. Lombardia vezeti a tartományi rangsort; részesedése 15%.

• A legfontosabb lombard erőművek: Tavazzano, Turbigo és A legfontosabb lombard erőművek: Tavazzano, Turbigo és Ostiglia. Lazio a második, közel 14%-os részesedéssel, Ostiglia. Lazio a második, közel 14%-os részesedéssel, megelőzve Venetót (13%), Szicíliát (11%) és Liguriát (9%). Ez megelőzve Venetót (13%), Szicíliát (11%) és Liguriát (9%). Ez utóbbi 1986-bban még a második volt a villamosenergia-utóbbi 1986-bban még a második volt a villamosenergia-termelés rangsorában. A Délvidék jelentősége - közel termelés rangsorában. A Délvidék jelentősége - közel egyharmados részesedéssel - jóval nagyobb, mint a egyharmados részesedéssel - jóval nagyobb, mint a vízerőművek esetében, hiszen Puglia, Szardínia és Calabria is vízerőművek esetében, hiszen Puglia, Szardínia és Calabria is említésre méltó  áramtermelők. A széntüzelésű említésre méltó  áramtermelők. A széntüzelésű hőerőművekben megtermelt villamosenergia mennyisége hőerőművekben megtermelt villamosenergia mennyisége 1990-ben 35,6 milliárd kwh volt. A növekvő szerepű 1990-ben 35,6 milliárd kwh volt. A növekvő szerepű szénerőművek beépített teljesítménye kereken 7000 MW. szénerőművek beépített teljesítménye kereken 7000 MW.

Működő széntüzelésű erőművek adataiMűködő széntüzelésű erőművek adatai

Település Tüzelőanyag Beépített teljesítmény,

MW

Brindisi (Észak) 90-95 %-ban kőszén és kőolaj

1206

Fusina 90-95 %-ban kőszén és kőolaj

920

Genova 90-95 %-ban kőszén és kőolaj

281

La Spezia 90-95 %-ban kőszén és kőolaj

1792

Monfalcone 90-95 %-ban kőszén és kőolaj

320

Vado Ligure 90-95 %-ban kőszén és kőolaj

1242

Porto Marghera 90-95 %-ban kőszén, kőolaj, földgáz

133

Sulcis 90-95 %-ban kőszén és kőolaj

684

Pietrafitta lignit 61

Santa Barbara lignit és kőolaj 234

Bastardo lignit és kőolaj 150

• A közeljövőben a kőszénnek a jelenleginél jóval A közeljövőben a kőszénnek a jelenleginél jóval jelentősebb lesz a szerepe. Brindisiben, Gioia jelentősebb lesz a szerepe. Brindisiben, Gioia Tauróban, a Szardíniában található Fiume Tauróban, a Szardíniában található Fiume Santóban új, nagy teljesítményű szénerőművek Santóban új, nagy teljesítményű szénerőművek építése van folyamatban. Ezek kisebb részben a építése van folyamatban. Ezek kisebb részben a bezárt atomerőművek, nagyobb részben a kőolaj-bezárt atomerőművek, nagyobb részben a kőolaj-tüzelésű centrálék helyettesítése céljából lépnek tüzelésű centrálék helyettesítése céljából lépnek üzembe.üzembe.

• Az erőművekben 1990-ben 11,8 millió t Az erőművekben 1990-ben 11,8 millió t feketekőszenet tüzeltek el. Az erőművi célú feketekőszenet tüzeltek el. Az erőművi célú barnakőszén-felhasználás 1,1 millió t-t tett ki, és barnakőszén-felhasználás 1,1 millió t-t tett ki, és az  áramtermelés 1 milliárd kWh alatt maradt.az  áramtermelés 1 milliárd kWh alatt maradt.

• A kőolajat felhasználó erőművek termelték 1990-A kőolajat felhasználó erőművek termelték 1990-ben a legtöbb villamos energiát: 102,7 milliárd ben a legtöbb villamos energiát: 102,7 milliárd kWh-t, míg a földgáztüzelésűek 39,1 milliárd kWh-t, míg a földgáztüzelésűek 39,1 milliárd kWh-t.kWh-t.

Az atomerőművekAz atomerőművek

• 1963-ban a Latina melletti Foce Verdében kezdett az 1963-ban a Latina melletti Foce Verdében kezdett az első üzemelni (153 MW-os gázhűtésű erőmű). A második első üzemelni (153 MW-os gázhűtésű erőmű). A második 1964-ben lépett üzembe Gariglianóban, beépített 1964-ben lépett üzembe Gariglianóban, beépített teljesítménye 260 MW volt. 1981-ban leállították az teljesítménye 260 MW volt. 1981-ban leállították az  áramtermelést. áramtermelést.

• A harmadik atomerőmű Piemontében (Trino Vercellese) A harmadik atomerőmű Piemontében (Trino Vercellese) épült, szintén 1964-ben, 260 MW-os volt. A legnagyobb épült, szintén 1964-ben, 260 MW-os volt. A legnagyobb atomerőmű Caorsóban termelt 1978. óta  áramot, atomerőmű Caorsóban termelt 1978. óta  áramot, beépített teljesítménye 860 MW. Az atomerőművek  által beépített teljesítménye 860 MW. Az atomerőművek  által termelt  áram mennyisége 1986-ban 8,8 milliárd kWh termelt  áram mennyisége 1986-ban 8,8 milliárd kWh volt, a beépített teljesítmény pedig csak 1273 MW.volt, a beépített teljesítmény pedig csak 1273 MW.

• Az 1980-as évtizedben a villamosenergia-termelésben Az 1980-as évtizedben a villamosenergia-termelésben arányának megkétszerezését tűzték ki célul. Konkrétan arányának megkétszerezését tűzték ki célul. Konkrétan azonban csupán két nagyobb - 2000 MW-os - azonban csupán két nagyobb - 2000 MW-os - atomerőmű építésébe kezdtek bele, Montalto di atomerőmű építésébe kezdtek bele, Montalto di Castróban (Lazio) és Trinóban (Piemonte),  ám ezeknek Castróban (Lazio) és Trinóban (Piemonte),  ám ezeknek az  átadása többször halasztást szenvedett. További az  átadása többször halasztást szenvedett. További három - egyenként 2000 MW-os erőmű felépítése három - egyenként 2000 MW-os erőmű felépítése szerepelt még a tervek között.szerepelt még a tervek között.

A geotermikus erőművekA geotermikus erőművek

• Ennek a megújuló energiaforrásnak a Ennek a megújuló energiaforrásnak a hasznosításában Olaszország úttörő szerepet hasznosításában Olaszország úttörő szerepet játszott. Napjainkban jelentősége csökkent: az játszott. Napjainkban jelentősége csökkent: az energiatermelésből való részesedése csak 1,5%, energiatermelésből való részesedése csak 1,5%,  ám az erőművek 496 MW-os teljesítménye  ám az erőművek 496 MW-os teljesítménye mégsem elhanyagolható. A geotermikus erőművek mégsem elhanyagolható. A geotermikus erőművek Larderello környékén az Amiata-hegység és a Larderello környékén az Amiata-hegység és a Tirrén-Antiappenninek előterében találhatók, de Tirrén-Antiappenninek előterében találhatók, de egy kisebb erőmű Lazióban is épül. A hasznosítás egy kisebb erőmű Lazióban is épül. A hasznosítás fokozására nagyreményű tervek születtek, az fokozására nagyreményű tervek születtek, az elképzelésekben azonban még nincs egyetértés: elképzelésekben azonban még nincs egyetértés: 1000 MW-os és 3000-5000 MW-os fejlesztések 1000 MW-os és 3000-5000 MW-os fejlesztések egyaránt szóba kerültek.egyaránt szóba kerültek.

• A mezőgazdaság súlya az energiafogyasztásban szerény: 1989-A mezőgazdaság súlya az energiafogyasztásban szerény: 1989-ben az összes felhasználáshoz viszonyítva 1,8%. Igaz, az 1971-es ben az összes felhasználáshoz viszonyítva 1,8%. Igaz, az 1971-es 1,05%-hoz képest ez előrelépés. A felhasznált energiamennyiség 1,05%-hoz képest ez előrelépés. A felhasznált energiamennyiség növekedése viszont - 3,25-szörös - minden más szektort növekedése viszont - 3,25-szörös - minden más szektort megelőz. Ez a fogyasztásbővülés a jobb gépesítettséggel, az megelőz. Ez a fogyasztásbővülés a jobb gépesítettséggel, az öntözés térhódításával, az  állattenyésztés korszerűsödésével öntözés térhódításával, az  állattenyésztés korszerűsödésével magyarázható.magyarázható.

• Az ipar részesedése egy ország villamosenergia felhasználásában Az ipar részesedése egy ország villamosenergia felhasználásában közismerten meghatározó nagyságú. Az 1971-beli közel közismerten meghatározó nagyságú. Az 1971-beli közel kétharmados (64,3%) részesedés folyamatos csökkenést kétharmados (64,3%) részesedés folyamatos csökkenést mutatott: tíz évvel később 59,6%-ra, 1989-ben pedig 55,6%-ra mutatott: tíz évvel később 59,6%-ra, 1989-ben pedig 55,6%-ra esett. A felhasznált energia mennyisége 1,66-szorosára esett. A felhasznált energia mennyisége 1,66-szorosára emelkedett a közel húsz esztendő során. emelkedett a közel húsz esztendő során.

• Az iparágak közül a legnagyobb fogyasztó a vegyészet, az ipart Az iparágak közül a legnagyobb fogyasztó a vegyészet, az ipart 100%-nak véve egynegyednyi (24,7%) a részesedése. 1971-ben 100%-nak véve egynegyednyi (24,7%) a részesedése. 1971-ben még egyharmadnyi volt, sőt 1981-re ez 35%-ra nőtt. a kőolajár-még egyharmadnyi volt, sőt 1981-re ez 35%-ra nőtt. a kőolajár-robbanások hatása ekkor még nem volt érzékelhető, az elkezdett robbanások hatása ekkor még nem volt érzékelhető, az elkezdett beruházások, fejlesztések többnyire befejeződtek. A jelzett beruházások, fejlesztések többnyire befejeződtek. A jelzett időszak alatt az energiafelhasználás 28%-kal lett több, a időszak alatt az energiafelhasználás 28%-kal lett több, a növekedés az 1981-1989-es időszakban következett be.növekedés az 1981-1989-es időszakban következett be.

• A másik nagy  áramfogyasztó a kohászat, amelynek a A másik nagy  áramfogyasztó a kohászat, amelynek a részesedése az első időpontban 23% körüli volt. Tíz részesedése az első időpontban 23% körüli volt. Tíz évvel később ugyanúgy, mint a vegyiparé‚ a kohászat évvel később ugyanúgy, mint a vegyiparé‚ a kohászat aránya is emelkedett (25,6%) az ipari aránya is emelkedett (25,6%) az ipari energiafelhasználásból, és ez 1989-re keveset csökkent.energiafelhasználásból, és ez 1989-re keveset csökkent.

• Az  ágazaton belül ellentétes folyamatok zajlottak le: az Az  ágazaton belül ellentétes folyamatok zajlottak le: az acéltermelésben az elektromos és oxigén-konverteres acéltermelésben az elektromos és oxigén-konverteres gyártás térhódításával számottevően mérséklődtek a gyártás térhódításával számottevően mérséklődtek a fajlagos energiafelhasználási értékek, új nagy gyár fajlagos energiafelhasználási értékek, új nagy gyár pedig csak egy kezdett működni, mialatt sok kisüzem pedig csak egy kezdett működni, mialatt sok kisüzem abbahagyta a termelést. (Tarantóban a vas- és abbahagyta a termelést. (Tarantóban a vas- és acélgyártás már a 1960-as évek végén megindult, de a acélgyártás már a 1960-as évek végén megindult, de a teljes kapacitással való üzemelésre 1971. után került teljes kapacitással való üzemelésre 1971. után került sor.) sor.)

• A színesfémkohászatban viszont ebben az időszakban A színesfémkohászatban viszont ebben az időszakban nagykapacitású gyár kezdte el Porto Vesmében a nagykapacitású gyár kezdte el Porto Vesmében a termelést. Részben ennek köszönhető, hogy a kohászat termelést. Részben ennek köszönhető, hogy a kohászat energiafogyasztása 1971-1989. között 60%-kal energiafogyasztása 1971-1989. között 60%-kal megemelkedett.megemelkedett.

• Az ipar fogyasztásában 1989-ben a harmadik Az ipar fogyasztásában 1989-ben a harmadik legjelentősebb  ágazat a gépgyártás, amelynek a legjelentősebb  ágazat a gépgyártás, amelynek a villamosenergia felhasználásból való aránya növekvő villamosenergia felhasználásból való aránya növekvő (1971 - 8,8-, 1981 - 10,3-, 1989 - 11,7%). Figyelemre (1971 - 8,8-, 1981 - 10,3-, 1989 - 11,7%). Figyelemre méltó, hogy a kis energiaigényű szakágazatok fejlődtek méltó, hogy a kis energiaigényű szakágazatok fejlődtek gyorsan (műszer-, precíziós gépgyártás stb.). A gyorsan (műszer-, precíziós gépgyártás stb.). A felhasználás gyorsabban bővült, mint az egész ipar felhasználás gyorsabban bővült, mint az egész ipar  átlaga, a közel két évtized alatt több mint kétszeresére  átlaga, a közel két évtized alatt több mint kétszeresére emelkedett.emelkedett.

• Az építőanyag-ipar 1971-ben még a harmadik Az építőanyag-ipar 1971-ben még a harmadik energiafogyasztó volt a rangsorban 9,4%-os energiafogyasztó volt a rangsorban 9,4%-os részesedéssel, amely egy évtizeddel később 10% fölé részesedéssel, amely egy évtizeddel később 10% fölé emelkedett, majd 9,3%-ra csökkent. Az emelkedett, majd 9,3%-ra csökkent. Az energiafogyasztás kétharmad résszel növekedett, de az energiafogyasztás kétharmad résszel növekedett, de az 1980-as években ez lelassult és csak 7%-ot tett ki.1980-as években ez lelassult és csak 7%-ot tett ki.

• A textil- és ruházati-, valamint az élelmiszeripar A textil- és ruházati-, valamint az élelmiszeripar következnek a sorban 7,1-, ill. 6,2%-os részesedéssel. következnek a sorban 7,1-, ill. 6,2%-os részesedéssel. Mindkettő növelte súlyát az energiafogyasztásban: Mindkettő növelte súlyát az energiafogyasztásban: 1,4- és 1,2%-kal. Mindkét  ágazat  által felhasznált 1,4- és 1,2%-kal. Mindkét  ágazat  által felhasznált elektromos energia mennyisége megkétszereződött elektromos energia mennyisége megkétszereződött 1971-hez képest, ezen belül 1981-1989. között közel 1971-hez képest, ezen belül 1981-1989. között közel 40%-kal lett több.40%-kal lett több.

• A papír- és nyomdaipar sorolható még a nagyobb A papír- és nyomdaipar sorolható még a nagyobb energiafogyasztók közé. Az  ágazat részesedése 6% energiafogyasztók közé. Az  ágazat részesedése 6% körüli volt a vizsgált időszak alatt (1971. - 6,1-, 1981. - körüli volt a vizsgált időszak alatt (1971. - 6,1-, 1981. - 5,8-, 1989. - 5,9%). 1971-1989. között a felhasznált 5,8-, 1989. - 5,9%). 1971-1989. között a felhasznált energia mennyisége jó 60%-kal növekedett. Ebben az energia mennyisége jó 60%-kal növekedett. Ebben az iparágban is az 1980-as évtizedben a felhasználás iparágban is az 1980-as évtizedben a felhasználás bővülésének üteme lelassult.bővülésének üteme lelassult.

• A sok országban számottevő energiafogyasztó A sok országban számottevő energiafogyasztó bányászat az előzőekben bemutatott kis jelentősége bányászat az előzőekben bemutatott kis jelentősége miatt, Itáliában nem lényeges. Aránya fokozatosan miatt, Itáliában nem lényeges. Aránya fokozatosan csökken: 1971-ben 1,9-, 1981-ben 1,6-, végül 1989-csökken: 1971-ben 1,9-, 1981-ben 1,6-, végül 1989-ben 1,3% volt. ben 1,3% volt.

• A kitermelőiparban az 1971-1989. közötti A kitermelőiparban az 1971-1989. közötti energiafelhasználás alig növekedett, sőt az 1980-as energiafelhasználás alig növekedett, sőt az 1980-as években mérséklődött. A harmadik szektor összes években mérséklődött. A harmadik szektor összes energiafelhasználása 18,5%-ot tett ki 1989-ben, energiafelhasználása 18,5%-ot tett ki 1989-ben, amely 3,3%-os aránynövekedésnek felel meg 1971-amely 3,3%-os aránynövekedésnek felel meg 1971-hez képest. A fogyasztás 234%-kal növekedett, jóval hez képest. A fogyasztás 234%-kal növekedett, jóval nagyobb mértékben, mint az iparé. Ez a lendület az nagyobb mértékben, mint az iparé. Ez a lendület az 1980-as évtizedben is tartott; 1981-1989. között 1980-as évtizedben is tartott; 1981-1989. között 62%-kal emelkedett a felhasználás mennyisége.62%-kal emelkedett a felhasználás mennyisége.

• A lakossági energiafogyasztás bővült A lakossági energiafogyasztás bővült a leggyorsabb ütemben: a csaknem a leggyorsabb ütemben: a csaknem két évtized során 238%-kal, 1981-két évtized során 238%-kal, 1981-1989. között 131%-kal. Aránya a 1989. között 131%-kal. Aránya a villamosenergia-fogyasztásban is villamosenergia-fogyasztásban is jelentősen megnövekedett (1971 - jelentősen megnövekedett (1971 - 19,5-, 1989 - 24,1%).19,5-, 1989 - 24,1%).

A villamosenergia termelés és A villamosenergia termelés és fogyasztás sajátosságaifogyasztás sajátosságai

• A villamosenergia-termelés és fogyasztás összevetése és a A villamosenergia-termelés és fogyasztás összevetése és a két tényező 1971-1989. közötti változásainak dinamizmusa két tényező 1971-1989. közötti változásainak dinamizmusa alapján kategorizáltuk a tartományokat. Az 1. csoportba alapján kategorizáltuk a tartományokat. Az 1. csoportba kerültek azok a tartományok, amelyekben 1989-ben a kerültek azok a tartományok, amelyekben 1989-ben a fogyasztás meghaladta a termelést, a 2-ba pedig azok, ahol fogyasztás meghaladta a termelést, a 2-ba pedig azok, ahol a termelés volt nagyobb a fogyasztásnál. Az 1. csoportot a termelés volt nagyobb a fogyasztásnál. Az 1. csoportot további két típusra oszthatjuk:további két típusra oszthatjuk:

• 1/a - ahol a villamosenergia előállítása 1989-ben 1971-hez 1/a - ahol a villamosenergia előállítása 1989-ben 1971-hez képest csökkent, a fogyasztás viszont ugyanezen időszak képest csökkent, a fogyasztás viszont ugyanezen időszak alatt gyorsabban növekedett, mint az országos  átlag alatt gyorsabban növekedett, mint az országos  átlag (1,92).(1,92).

• Ide tartozik Umbria, Marche, Abruzzo, Molise, Campania, Ide tartozik Umbria, Marche, Abruzzo, Molise, Campania, Piemonte és Basilicata. A felsorolt tartományok többsége Piemonte és Basilicata. A felsorolt tartományok többsége 1971-ben még önellátó volt, a későbbi fejlesztésekkel 1971-ben még önellátó volt, a későbbi fejlesztésekkel együtt járó igénynövekedést azonban nem tudták együtt járó igénynövekedést azonban nem tudták kielégíteni. Piemonte esete ettől különbözik, itt az elavult, kielégíteni. Piemonte esete ettől különbözik, itt az elavult, környezetszennyező hőerőművek leállása okozta a környezetszennyező hőerőművek leállása okozta a termelés visszaesését.termelés visszaesését.

• A csoportot növekvő hiányú típusnak nevezhetjük.A csoportot növekvő hiányú típusnak nevezhetjük.

• Az 1/b kategóriába sorolhatók azok a tartományok, amelyekben a Az 1/b kategóriába sorolhatók azok a tartományok, amelyekben a termelés 1989-ben 1971-hez képest növekedett, és a fogyasztás termelés 1989-ben 1971-hez képest növekedett, és a fogyasztás bővülése az  átlagos érték körül mozgott (Lombardia, Emilia-bővülése az  átlagos érték körül mozgott (Lombardia, Emilia-Romagna, Toscana). A szükségletek saját termelésből való Romagna, Toscana). A szükségletek saját termelésből való kielégítése valamennyiük esetében 70-80%-ban valósul meg. E kielégítése valamennyiük esetében 70-80%-ban valósul meg. E típust hiánnyal küzdőnek nevezzük. típust hiánnyal küzdőnek nevezzük.

• A 2. csoport ugyancsak kétfelé osztható:A 2. csoport ugyancsak kétfelé osztható:• A 2/a csoportba azok a tartományok tartoznak, amelyekben a A 2/a csoportba azok a tartományok tartoznak, amelyekben a

villamosenergia előállítása 1989-ben 1971-hez képest csökkent, a villamosenergia előállítása 1989-ben 1971-hez képest csökkent, a fogyasztás az eltelt időszakban az országos  átlagnak fogyasztás az eltelt időszakban az országos  átlagnak megfelelően, vagy annál lassabban bővült (Valle d`Aosta, Liguria, megfelelően, vagy annál lassabban bővült (Valle d`Aosta, Liguria, Trentino-Alto Adige, Friuli-Venezia Giulia, továbbá  Szicília tartozik Trentino-Alto Adige, Friuli-Venezia Giulia, továbbá  Szicília tartozik ide).ide).

• A kategóriát csökkenő többletű típusnak nevezhetjük.A kategóriát csökkenő többletű típusnak nevezhetjük.• A 2/b csoportot azok a tartományok alkotják, ahol a A 2/b csoportot azok a tartományok alkotják, ahol a

villamosenergia-termelés erőteljesebben növekedett, mint a villamosenergia-termelés erőteljesebben növekedett, mint a fogyasztás. A növekvő többletű tartományok közé soroljuk fogyasztás. A növekvő többletű tartományok közé soroljuk Venetót, Laziót és Calabriát. A 3. csoportban találjuk Pugliát és Venetót, Laziót és Calabriát. A 3. csoportban találjuk Pugliát és Szardíniát, amelyekben a termelés és a fogyasztás lényegében Szardíniát, amelyekben a termelés és a fogyasztás lényegében összhangban van, mindkét tényező országos átlagot felülmúló összhangban van, mindkét tényező országos átlagot felülmúló bővülése mellett. Ezt a típust kiegyensúlyozottnak nevezzük.bővülése mellett. Ezt a típust kiegyensúlyozottnak nevezzük.

• Az ipar - mint legnagyobb felhasználó Az ipar - mint legnagyobb felhasználó  ágazat - villamosenergia-fogyasztásának  ágazat - villamosenergia-fogyasztásának területi megoszlását részletesebben területi megoszlását részletesebben vizsgáltuk. Az adatokat 1971-re az M.4., vizsgáltuk. Az adatokat 1971-re az M.4., 1981-re az M.5., 1989-re vonatkozóan az 1981-re az M.5., 1989-re vonatkozóan az M.6. táblázat mutatja be. A táblázatokban M.6. táblázat mutatja be. A táblázatokban szakágazati bontásban találhatók meg az szakágazati bontásban találhatók meg az egyes tartományok villamosenergia-egyes tartományok villamosenergia-felhasználási adatai. Ezekből ugyanis a felhasználási adatai. Ezekből ugyanis a fejlesztési politika hatásai közvetve fejlesztési politika hatásai közvetve figyelemmel kísérhetők.figyelemmel kísérhetők.

• Az 1989-es adatok alapján tipizáltuk az Az 1989-es adatok alapján tipizáltuk az ipari villamosenergia-fogyasztás tartományi ipari villamosenergia-fogyasztás tartományi jellegzetességeit.jellegzetességeit.

• 1./ A hagyományos típusú tartományok közé 1./ A hagyományos típusú tartományok közé soroltuk azokat, amelyekben a soroltuk azokat, amelyekben a tradicionálisan nagyfogyasztó szakágazatok tradicionálisan nagyfogyasztó szakágazatok (kohászat, vegyipar) együttes részesedése az (kohászat, vegyipar) együttes részesedése az ipari felhasználás legalább 50%- t teszi ki ipari felhasználás legalább 50%- t teszi ki (Trentino-Alto Adige, Veneto, Umbria, (Trentino-Alto Adige, Veneto, Umbria, Szardínia).Szardínia).

• 2./ Az egyoldalú típusúak közé tartoznak 2./ Az egyoldalú típusúak közé tartoznak azon tartományok, ahol egyetlen szakágazat azon tartományok, ahol egyetlen szakágazat részesedése a villamos áram részesedése a villamos áram felhasználásából több mint az összes felhasználásából több mint az összes többi‚ együttesen (Valle d`Aosta, Puglia).többi‚ együttesen (Valle d`Aosta, Puglia).

• 3./ A vegyes típusú csoportban azokat a 3./ A vegyes típusú csoportban azokat a tartományokat találjuk, amelyekben a kohászat tartományokat találjuk, amelyekben a kohászat és/vagy a vegyipar fontossága mellett egyéb és/vagy a vegyipar fontossága mellett egyéb szakágak szerepe is kiemelkedő, néha pedig szakágak szerepe is kiemelkedő, néha pedig elsődleges. Jelezve ezzel az adott tartomány elsődleges. Jelezve ezzel az adott tartomány gazdasági sajátosságait, az országon belüli gazdasági sajátosságait, az országon belüli munkamegosztásban való jellegzetességeit. Ide munkamegosztásban való jellegzetességeit. Ide sorolható Piemonte, Lombardia, Emilia-Romagna, sorolható Piemonte, Lombardia, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Toscana, Marche, Abruzzo, Friuli-Venezia Giulia, Toscana, Marche, Abruzzo, Molise és Basilicata tartomány.Molise és Basilicata tartomány.

• 4./ Az egyéb vagy szolgáltató típusba kerültek 4./ Az egyéb vagy szolgáltató típusba kerültek azok a tartományok, amelyekben az ipar azok a tartományok, amelyekben az ipar részesedése nem éri el az 50%-ot, a részesedése nem éri el az 50%-ot, a villamosenergia-felhasználásban (Liguria, Lazio, villamosenergia-felhasználásban (Liguria, Lazio, Campania, Calabria, Szicília).Campania, Calabria, Szicília).

• Ha körzetek szerint vizsgáljuk az Ha körzetek szerint vizsgáljuk az energiafogyasztást, akkor azt tapasztaljuk, hogy a energiafogyasztást, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legjelentősebb felhasználó Északnyugat-legjelentősebb felhasználó Északnyugat-Olaszország. 1971-ben az összes villamosenergia Olaszország. 1971-ben az összes villamosenergia 2/5-‚t ez a régió használta el. Jellemző, hogy 1981-2/5-‚t ez a régió használta el. Jellemző, hogy 1981-ben már csak 35%, 1989-ben pedig egyharmad volt ben már csak 35%, 1989-ben pedig egyharmad volt az országos fogyasztásból való részesedése. az országos fogyasztásból való részesedése. Különösen az ipart tekintve volt kiemelkedő az Különösen az ipart tekintve volt kiemelkedő az aránya, amely az első időpontban 40% fölött volt, aránya, amely az első időpontban 40% fölött volt, azután valamivel ez alá  csökkent. A legtöbb azután valamivel ez alá  csökkent. A legtöbb vegyipari és kohászati üzem ebben a régióban szűnt vegyipari és kohászati üzem ebben a régióban szűnt meg. Az ipari energiafogyasztásban végbement meg. Az ipari energiafogyasztásban végbement arányvesztés jórészt ennek köszönhető. A körzet arányvesztés jórészt ennek köszönhető. A körzet mezőgazdasági energiafogyasztása az országosnak mezőgazdasági energiafogyasztása az országosnak csak negyedét tette ki 1971-ben, ez a viszonylag kis csak negyedét tette ki 1971-ben, ez a viszonylag kis részesedés később 23%- kal  csökkent.részesedés később 23%- kal  csökkent.

• Az északkeleti körzetnek lényegében változatlan Az északkeleti körzetnek lényegében változatlan maradt az összes energiafogyasztásból való maradt az összes energiafogyasztásból való részesedése. Említésre méltóan egyedül a részesedése. Említésre méltóan egyedül a mezőgazdaság aránya emelkedett: Itália mezőgazdaság aránya emelkedett: Itália mezőgazdasági villamosenergia-fogyasztásában a mezőgazdasági villamosenergia-fogyasztásában a körzet aránya az 1971-es 29-ről 1989-re 33%-ra nőtt. körzet aránya az 1971-es 29-ről 1989-re 33%-ra nőtt. Ebben elsősorban Emilia-Romagna tartomány Ebben elsősorban Emilia-Romagna tartomány rendkívül intenzív, világszínvonalú agrárgazdasága rendkívül intenzív, világszínvonalú agrárgazdasága játszotta a főszerepet.játszotta a főszerepet.

• Az ipari energiafogyasztás a 19 év során - kis Az ipari energiafogyasztás a 19 év során - kis ingadozással - az országos 23%- t tette ki.ingadozással - az országos 23%- t tette ki.

• Közép-Itália villamosenergia felhasználása az Közép-Itália villamosenergia felhasználása az országosénak a 17%-a, 1971. óta a részesedése alig országosénak a 17%-a, 1971. óta a részesedése alig valamivel nőtt. A szolgáltató szféra viszonylag magas valamivel nőtt. A szolgáltató szféra viszonylag magas aránya (23%) a fővárosnak, mint közigazgatási, aránya (23%) a fővárosnak, mint közigazgatási, adminisztrációs és idegenforgalmi központnak adminisztrációs és idegenforgalmi központnak tulajdonítható.tulajdonítható.

A villamosenergia termelő berendezések beépített teljesítménye energiaforrások szerint, 2002

20838

780 6 707

56997

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

Energiaforrás

Beép

ített

telje

sítm

ény,

MW

A villamosenergia-termelés megoszlása 2002-ben

víz19%

szél0%

nap0%

hőerőmű79%

geotermikus2%

• Dél-Olaszországnak az energiafelhasználáson belül Dél-Olaszországnak az energiafelhasználáson belül egyre növekvő volt a súlya: 1971-ben 22-, 10 év egyre növekvő volt a súlya: 1971-ben 22-, 10 év múltán 26-, 1989-ben 27%. Az országos múltán 26-, 1989-ben 27%. Az országos  áramfogyasztásból való részesedése a  áramfogyasztásból való részesedése a mezőgazdaságot kivéve nőtt. A mezőgazdasági mezőgazdaságot kivéve nőtt. A mezőgazdasági villamosenergia-felhasználásnak közel harmada itt villamosenergia-felhasználásnak közel harmada itt realizálódik. 1971-ben az ipari fogyasztásnak 21,5-, realizálódik. 1971-ben az ipari fogyasztásnak 21,5-, 1989-ben 24%-a valósult meg a Délvidéken. A 1989-ben 24%-a valósult meg a Délvidéken. A szolgáltatásokat tekintve hasonló az előrelépés: szolgáltatásokat tekintve hasonló az előrelépés: részesedése 20-ról 25%-ra bővült. A háztartási részesedése 20-ról 25%-ra bővült. A háztartási energia-felhasználás aránya emelkedett meg igazán energia-felhasználás aránya emelkedett meg igazán szembetűnő módon: 1971-ben 26%, 19 év elteltével szembetűnő módon: 1971-ben 26%, 19 év elteltével 35%. Ebben a nagyon jelentős változásban 35%. Ebben a nagyon jelentős változásban kétségkívül nagy szerepe van a lakosság kétségkívül nagy szerepe van a lakosság életszínvonal-növekedésének (háztartási eszközök életszínvonal-növekedésének (háztartási eszközök elterjedése: automata mosógép, hűtőszekrény, elterjedése: automata mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép, légkondicionáló stb.), ill. a lakások mosogatógép, légkondicionáló stb.), ill. a lakások villamos energiával való fűtésének.villamos energiával való fűtésének.

Megújuló energiaforrásból nyert villamos-energia megoszlása, 2002

Víz80%

Szél3%

Nap0%

Geotermikus10%

Biomassza7%

A villamosenergia-fogyasztás megoszlása, 2002-ben

Mezőgazdaság2%

Ipar51%

Szolgáltatások25%

Háztartások22%