iSSSSSSSSSScSSSSSSSSSSSSSSS: GRÓF …Szinte uj erőt é s reménységét nyúj e t könyv, mert részletesen megismerte a t mi haderőnkkel. Ára 60 fillér. A MODERN HÁBOR ESZKÖZEÚ

232 YASÁBNAPI ÜJSÁG.

GRÓF AtiDRAssy GVULA MUNKÁI: Kinekbűnea háború?

Ara 2 korona.

Az 1867-iki kiegyezésről. Ara 4 korona.

A magyar állam fönmaradá-sának és alkotmányos sza­badságának okai. Három kötetben. Ara 22 korona.

A száműzött Rákóczi. Ára 4 0 f i l lér.

Zrínyi Miklós a költő. - Á r a 4 0 fillér.'

Franklin-Társulat kiadása.

Kapható minden könyvkereskedésben.

G U B Á N Y I KÁROLY

M usztrália 16 műmelléklettel,

J a térképpel és J oo ábrával. Díszesen kötve ára 9 korona.

E könyv óaerxője hét évet töl­tött Auáactráliában éá munká­jának minden réóctlete ott, eredeti megfigyeléáek alapján kéáaült. Auáatrália történetét, föld- éá néprajzát, táráadalmi viáaonyait ótb. iámerteti áok alapoóáággal éá áaeretettel.

Megrendelhető:

LAMPEL R. KÖNYVKERESKEDÉSE (Wodianer F. i s Fiai) részvénytársaságnál

BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 21. és minden könyvkereskedésben.

Rendelésnél szíveskedjék lapunkra immun 1 h i v a t k o z n i , imimminim

SB8MllllllHlili|lg||W||iW||||

fffffff

Sok millió ember szenved

tyúkszem, szemölcs, bőrkémé-nyedésbe,

holott azoii.tr e «Riabalzsam» 3 nap alatt íaidaiom nélkül, gyö­kerestül Kiirtja, ellenesetben pénzt visszafizetem. — Ezrekre menő hála- és köszönöiratok.

Ara tégelyenként I •— korona 3 tégely 2'50 •

Rlamüvek, Kassa Postafiók 12/30.

|S o

{ i i <

iSSSSSSSSSScSSSSSSSSSSSSSSS:

SEBESÜLTEK ÁPOLÁSÁHOZ

szükséges tudnivalók és orvosi könyvek:

Dotunánnláctan A v S r ö s k e r e s z t e s áPol°-DcICydpUluOldl l i nők tanfolyamán használt

betegápolástan kivonata. Ára K 1.80

A betegápolás kézikönyve, SÜSSE Hivatásos betegápolónők és a művelt kö­zönség számára. Ajánló sorokkal ellátta Müller Kálmán dr. Számos szöveg közé nyomtatott ábrával. Ára K 8.— A betegápolók tankönyve. S Ü S : Számos a szöveg közé nyomtatott ábrával.

Ára K 4.20

Klinikai recipekönyv. S í r t ? í / í í temi klinikák, a budapesti poliklinika és a fővárosi kórházak gyógymódjainak ren­delvényeinek gyűjteménye. IL kiadás.

Ára K 8.—

A fertőző betegségekről S L t s f i t kezesről. Irta Gerlóczy Zsiqmond dr.

Ára K 1.50

Útmutató a hadsebészetben . Prochnov József dr. 96 ábrával és 6 kőnyomatu táb­lával Ára K 7.—

A sebek gyógyulása és a sebkezelés. Irta Scháchter Miksa dr. Ára K 4.—

Megrendelhetők: LAMPEL R. k ö n y v k e r e s k e d é s e

(Wodianer F . és Fiai) B.-T.-nál B u d a p e s t , V I , A n d r á s s y - í i t 2 1 . s z á m

és minden hazai könyvkereskedésben.

<

A. F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában B u d a p e s t e n (IV., Egyetem-utoza 4. «z.) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

A háború irodalma! A Magyar Könyvtár

újdonságai.

AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG HADSEREGE

Irta Pilch Jenő* honvédórnagy.

Szinte uj erőt és reménységét nyújt e könyv, mert részletesen megismertet a

m i h a d e r ő n k k e l .

Ára 60 fillér.

A MODERN HÁBORÚ ESZKÖZEI Irta Archibald Williams nyomán

Sándor Szilárd.

A háború borzalma és dicsősége ele­venedik meg előttünk, ha annak esz­

közeivel megismerkedünk.

Ara 60 fillér.

Z E P P E L I N Irta dr. Mikes Lajos.

Érdekes leírása a modern háború leg-félelmesebb eszközének.

Ara 60 fillér.

NAGYBRITANNIA VESZEDELME Irta

Conan Doyle. Fordította

Góth Sándor.

Ara 30 fillér.

Az Olcsó Könyvtár újdonságai.

I. V I L M O S német császár és porosz királynak

kilenczven válogatott irása.

Fordította Supka Géza dr.

A nagy német birodalom megalapításá­nak érdekes dokumentumai I. Vilmos

császár Írásai.

Ára 1 korona.

NAGY P É T E R CZÁR

Irta John L Moltley.

Fordította Herkner János.

A modern Oroszország megalapítójá­nak Péter czárnak életrajzát nyújtja e füzet, de egyben megismertet az

orosz nép lélektanával.

Ara 60 fillér.

A VILÁGHÁBORÚ OKAI

Irta Angyal Dávid egyet, tanár.

Élénkséggel írja le a szerző a világ­háború előzményeit s éleslátásával be­tekintést enged az események mögött

rejtőző okokba is.

Ára 40 fillér.

A NÉMET VILÁGPOLITIKA Irta Wlassics Gyula.

Ára 20 fillér;

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest. IV., Egyetem-ntcza 4. az.

lSf/> \

15. SZ. 1915. (62. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ

H O I T 8 Y P Á L . BUDAPEST, ÁPRILIS II. Szerkesztőségi iroda : IV. Vármegye-utcza 11. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-ntcza 4.

Egyes szám ára 40 fillér.

Előfizetésiig™ feltételek:} N e g y e d é v r e

80 korona. A tVilágkróniká-val 10 korona, negyedévenként 1 koronával

5 korona. több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­határozott viteldíj ie csatolandó.

E R D E I H A R C Z A K Á R P Á T O K B A N . — Balogh Rudolf, a harcztérre kiküldött munkatársunk fölvéte.

234 VASÁRNAPI_UJSÁ£L 15. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

REGÉNY. IRTA S Z E M E R E GYÖRGY. (Folytatás.)

Az Edus egében, állandó lakója szuggeráló erejének hatása alatt senkinek sem jutot t eszébe, hogy a fiatalember földi pályáját, a rögökön szerteleneknek látszó fizikai és lelki kicsapon-gásainak súlyát centiméterekben, illetve gram­mokban határozza meg. Edus a vele szemtől-szembe állónak ilyetén kicsinyes merényletét mindenkor meg tudta hiúsítani. Edus a jelen­levő mindig diktált, csak a távollevő Edusnak nem volt sohasem igaza. Az bolond volt a maga sírját ásó szerencsétlen bolond.

Ezt természetesen legjobban tudta a fiú maga. S bár általában nem törődött az emberek véle­ményével, általa arra érdemesnek ítélt tár­saságban gyakran csak azért bontotta ki elméje szárnyait, hogy gyönyörködhessék a győzelmé­ben. Most észrevehetőleg különösen ki akart tenni magáért.

A társaságnak egyik tagja mindenesetre észrevehette ezt az igyekezetét, észrevette, egy­ben rosszalta, a mi abból tűnt ki, hogy idegesen babrált az asztalkendőjével s gyakran össze­szorította az ajkát; egyszer végkép megfeled­kezett magáról s indulatosan rázta a fejét. Min­denki lá t ta s természetesen ismét csak ellenszen­vet magyarázhatott ki a fejvetésből.

A társaságnak ez az egy tagja Miczi volt. Asztalbontás u tán a terraszra ült ki az ünneplő

gyülekezet. Bár javában sütött a hold, a házi­gazda felgyújtatta parkja valamennyi ívlám-

Miczinek azt diktálta az Ízlése, hogy ne fog­lalkozzék többet a vőlegényével, mint a mennyit a dekórum egy menyasszonytól szigorúan meg­követel. De még ennél is kevesebbet tet t a leány, szinte teljesen kimerítette felsőbbséges poziczió-jának előnyeit, azt a kivételes szabadságot, a me­lyet az emberektől kivételes kvalitásai fejében tiszteletdíjul kapott .

A terraszon nem ült a vőlegénye mellé, jö­vendőbeli sógorához szegődött s a szeme tüzé­vel, folyton újító alt hangja melódiájával, ká-bítóan eredeti s mégis tökéletesen plasztikus taglejtésével, beszédje megtévesztő fordulataival úgy elcsavarta a száraz úr fejét, hogy az való­sággal megirigyelte Őt a saját bátyjától.

— Die Mitzi ist dir zu hoch, — súgta oda ennek elragadtatása egy szabad pillanatában magáról megfelejtkezve — Nein, die verdienst du nicht. (Miczi túlnagy neked, ezt a leányt nébr érdemled meg.)

Később az a különös ötlete t ámadt a leánynak, hogy kivonja a társalgásból s kizárólag a maga szamára kösse le a tiszteletes urat . Félrevonta a papocskát egy sötét sarokba s félóráig beszél­tet te, lelkesítette úgy, hogy a végén szinte meg­részegedett a saját hangjától.

— Mária grőfnő, — így köszönte meg a leány kitüntető figyelmét, — úgy mint méltóságod, senki a világon meg nem ért engemet.

Egyben eszébe ju to t t , hogy benne rekedtek a tosztjai: eldiskurálta őket a Morvay méltóságos úr. Hogy helyrehozza a mulasztást, kiállt a terrasz közepére s a szürke fejére ömlő villany­sugarak árjában elmondta, a mi a szívén feküdt.

Guszti ezalatt kiosont az ebédlőbe s egy vö­dör pezsgőt és poharakat rendelt a terraszra.

«Emelem poharamat — fejezte be köszöntőjét a pap, — poharamat emelem a drága gyöngyre, a melynek értékét csak emeli, hogy a mai nap­pal egy hozzá méltó díszes foglalatba került, az én Istenem éltesse Belényessy Mária grófnőt, a női eszményt a ki magában egyesíti Danaé szépségét. Európa báját, Pszikhé varázsát, Juno okosságát, de szívből üdvözlöm Ottó gró­fot is a férfiasság mintaképét. Éljen a nemes főúri pár ! * í

Guszti tekintetes úr idején a kezekbe csem­pészte volt az italt, lehetett koczintani.

A banális köszöntő által felkavart érzéshul­lámok elültével váltig azon mesterkedett Tibor gróf, hogy leendő szép sógornőjét visszakapa­rintsa a maga számára. Körültipegte, elállotta az útját, hosszú lére eresztett angol szóval ke­

rí tette körül, de Miczi most már egyébre gondolt: elkerülte a sógor tekintetét s egy ügyes fordu­lattal kisiklott a hódolata légköréből.

— Nem veszi észre, hogy ég a cousinom szeme, bizonyosan láza van — megkérdezem.

Edus egy oszlophoz támaszkodva szótlanul bámult maga elé. Annál beszédesebb volt az arcza: (Az a mit ti i t t most műveltek, mind csupa felesleges banalitás, egyetlen igaz őszinte szó nem válik le ajkatokról, komédiáztok a magatok és mások mulattatására és ámítására, mert rös-tellitek lelketek mezítelenségeit.)

Miczi lassan közeledett az ábrándozóhoz, s ez alatt bátor teli szemmel elemezte annak beszé­des arezvonásait.

Edus nem vet te észre. Csudálkozó pillantást vetett a leányra, midőn az megszólította őt. — Edus, nincs lázad? Hogy érzed magadat?

A férfi válasz nélkül hagyta a kérdést. — Te közelítesz hozzám, — mondta, — azt

h i t tem én leszek kénytelen hozzád közeledni. Miczi kissé leejtette szemhéj já t .

— Talán nem a helyes szót használod. Miért kénytelen?

— Mert olyasmi motoszkál a fejedben, a mit kötelességem megakadályozni.

A leány elámult. — Mit tudsz te? Merőn nézte a férfi felkötött karját, mintha

onnan várná a feleletet. — Mindent, —válaszolt Edus. — Mondjad. — I t t sokan vannak. — Sétálni akarsz velem? — Akarok. — Gyerünk. Miczi bejelentette vőlegényének: — Ottó, sétálni megyek Edussal, négyszem

közt akarok vele beszélni, tudod miről. — Tudom, édes Miczi, tudom. A park eleje ki volt világítva. Eleinte csak

ott járkál tak Edus és Miczi a társaság szeme előtt. A társalgást a férfi ujjította meg.

— Miczi, még mindig haragszol reám? A leánynak nem volt ínyére ez a banális tufa. — Miért kérdezed? Ott folytassuk, a hol el­

hagytuk. Mit tudsz rólam? Morvay megállott s szigorúan a leány szeme

közé nézett. — Először én kérdezek, Miczi. — Nem haragszom — adta meg magát a

leány, — most már nem'haragszom, mindent elfelejtettem. Különben — tet te hozzá észbe­kapva, — miért kérdezed, mikor mindent tudsz?

Edus különös, alig érthető feleletet adott . — Szeretem a zenét, a hangod zenéjét. A te

szivedben húrok vannak kifeszítve, meg akarom még egyszer rezegtetni ezeket az ismerős hú­rokat .

Miczi megértette. Valóságos haragra lobbant. — Csalódol, ha azt hiszed, hogy erre képes

leszel. Azokat a húrokat, jól tudod, rég kitép­tem a szivemből, azaz, igazában nem is szeret­telek én téged soha.

A férfi halkan, gúnyosan kaczagott. — Nem szerelemről akarok én veled beszólni—

tulaj donképen nem is beszéltünk arról soha . . . Miért árulod el magadat, te büszke leány?

Miczi érezte, hogy a megpendített hangnem­ben nem bír a férfival. Egész új fordulatot adott a párbeszédnek.

— Bocsánatot kell tőled kérnem, Edus. — Miért? — Hogy nem vigyáztam eléggé arra a gyö­

nyörű virágra, a mit eljegyzésemre küldtél. El tűnt a szobámból, valaki elvette.

— Azt senki se vette el, — állította a férfi ha tá rozot tan 'és egyszerűen.

— Ah, magától csak nem tűnhetet t el, — vélte a leány.

— Magától tűnt el. Miczi nem tudta megítélni, lázban beszél-e

a férfi vagy gúnyt űz belőle. — Hogyan? — kérdezte szárazon.

A férfi újra m e g á l l o t t . . . — Átadta neked Ottó a virághoz fűzött nze.-

netemet is ? — Azokat a hozzád hasonlító képleteket?

Igen. _ fgy mondta: ezt a virágot nem föld ter­

metté, nem emberkéz szakította, vannak virá­gok a túlvilágon is?

— Körülbelül. — Akkor ez nekem elég; többet nem beszélek

veled arról a virágról. Jobban megbecsülhetted volna Miczi, — tet te hozzá kijelentósszerfien, — mindig az volt a legnagyobb hibád, hogy nem tudtál különbséget tenni virág és virág, erény és erény, bűn és bűn között; mindig minden egyforma volt.

A leány meghajtotta fejét. — Edus, még kevésbbé értelek meg, mint

eddig, pedig Isten látja lelkemet, szeretném, ha megértenélek s ha te is megértenél en­gemet . . .

— A mi téged illet — vágott a férfi a leány szavába — az többé nem lehet; hívtalak ma­gammal a kék aetherbe, a rózsaszín felhők mögé, nem követtél, féltél tőlem, gőgös voltál, — most már késő: egyszer s mindenkorra eladtad a lelkedet a molochnak, a mi elefántlá bakos jár, de vampirnyelvet hord a torkában, a mivel kiszívja az agyakból a velőt, a szivekből a vér t ; elismerem, most még képes lennél repülni, de ismerlek, a «szerződés» alól nem fogod magadat kivonni, a te jellemed nem tűr i , hogy adós maradj .

Ezt a czélzást már megértette Miczi. Alig tudta magát visszatartani attól, hogy ki ne tör­jön. A férfi lenyűgöző ékesszólása ránehezedett a tüdejére s megmarkolta a szivét: érezte, hogy ilyen körülmények között végzetes lehetne rá­nézve, ha szenvedelmére hallgatva megkísér­tené a férfi támadásának visszaverését. Meg­érintette a férfi karját.

— Menjünk beljebb Edus, i t t figyelnek, a sötétbe menjünk.

Egy sűrű összehajló alléba vezette unoka­bátyját. A holdsugár sem férkőzött hozzájuk, megakadt a fák lombozatában.

— Ne vágj a szavamba, hagyj beszélnem, Edus, hiszen még nem fejeztem be! — kérte a leány tőle szokatlan alázatossággal.

— Fejezd be hát . — Azt akar tam még mondani, hogy attól a

pillanattól kezdve, a melyben döntöt tem jövőm felől s határozott irányt vet t az életem, egy­szerre megszűnt lelkemnek minden ingadozása, tudatára ébredtem annak, hogy kötelességeim vannak veled szemben . . .

— Például? — Nincs jogom rád neheztelni a multakért ,

a lelkiismeretem azt diktálja, hogy a javadat kell akarnom s mindent meg kell tennem az ér­dekedben.

— Diktál a lelkiismereted!? — kérdezte a férfi. — Arra hallgatsz, attól félsz? Vagy enge­met sajnálsz? Tisztában vagy-e magaddal?

— Teljesen tisztában. A férfi csendesen ingatta fejét. — Nem, Miczi, Juani tának van igaza. Miczinek a tánczosnő neve hallatára szinte

elállott a lélekzete. Maga sem tud ta volna igaz okát adni : miért. Hiszen meg akart vele ismer­kedni. S íme kínos zavarba hozta már a puszta neve is. Fölháborodott, hogy rá hivatkoztak, a komédiásnéra, vele a Belényessy leánynyal szemben s hogy az a férfi emelte őt a bírójává, a kinek a kettőjük közötti különbséget leg­jobban kellene éreznie.

Ám hamarosan erőt vett magán a leány. — Mit mondott rólam — ő? Edus nyugodtan felelt. — Azt, hogy ha egyszer eljegyezted magadat ,

törődjél csak a leendő uraddal. A leány azonban kifakadt. — Ezt üzente ő nekem ál talad? Honnan

vet te ezt a bátorságot? Mi jogon . . .?

15. 8ZAH.„1915. Gl^ávFOLTAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 235 A férfi közbevágott. — A szerelő, az ösztönös, a féltékeny nő jo­

gán. Különben — jegyezte meg, — nem üzent neked semmit, egyszerűen elmondta nekem azt a párbeszédet, a mit a vőlegényeddel, hozzá küldött nagyköveteddel folytatott s természe­tesen a véleményét sem hallgatta el.

Miczi észrevette, hogy elragadtatta magát. Jóvá igyekezett tenni a hibáját.

— É n nagyon örülök, — mondta halkan, — hogy úgy szeret, hiszen arra építek; ha te is komolyan szereted őt — folytatta, — vedd el,

' a társadalom elnézéséről majd én gondoskodom... az a nő nem lehet teljesen méltatlan hozzád: barátnője leszek.

— Ah, hát ez a czélod? — Egyelőre ez, természetesen közöltem ezt

Ottóval is, bár házasságról nem beszéltem neki. A leány megkönnyebbülten sóhajtott fel,

mint a kinek sikerült végre ügyeit rendeznie. Méltánylást, elismerő szót, hálát várt a férfitól.

Az sokáig vára tot t magára, akkor is csaló­dást hozott.

— Hogy ju to t t ez a bolondság eszedbe, Miczi ? — kérdezte keserűen kaczagva — Persze — fakadt ki nyersen — nem ismered a körülményeket, te is csak olyan vagy, mint a többi, azt hiszed, hogy én azt a szegény leányt szeretem, hogy a kedvesem, arra építesz, hogy megvette az érzékeimet, nem tudok tőle elszakadni, életföltételem s hogy az anyagi romlástól, az elzülléstől, mint ti mondjátok, — csak az menthet meg, ha feleségemmé teszem.

Miczi őszinte volt, mint a nap. — Igen, azt hiszem. A férfi megragadta a leány karját. — Nos, akkor ide figyelj Miczi és jól jegyezd

meg magadnak, a mit mondandó leszek. Ázt a leányt én soha egy pillanatra sem szerettem, csak becsülöm, mert tisztább, igazabb lelke van, mint a boldog erénykoszorús dámák leg-többikének. Vétkezett, bűnhődött s most ön­magát keresi. Testvéremül tekintem s segítek neki: nincs tovább.

A leány sokáig hallgatott. Nem hitt a férfi szavának; nem az igazmondásában kételkedett, hanem az önismeretében.

— Ha segíteni akarsz neki — kérdezte vé­gül, — miért hozod lehetetlen helyzetbe? Miért tar tod magadnál a pletyka és megszólás czél-táblájául, miért nem segítesz neki a tisztes tá­volból?

— Mert — válaszolt Edus kapásra, — mert első sorban arra kell megtanítanom, (ha azt akarom, hogy megtalálja magát), arról kell őt meggyőznöm, hogy boldogulását ne a társa­dalomban keresse, mert ott azt soha senki sem kapja meg, hanem a maga öntudatában, lelki békéjében; immúnissá akarom tenni az emberi támadásokkal szemben s ez csak úgy lehetséges, ha megvívja a maga csatáját s győztes marad. A magam képére akarom őt formálni —, foly­ta t t a Edus lendülettel, — magammal ragadom őt a kék aetherbe, a rózsaszínű felhők felé, ő követni fog engem oda előbb-utóbb, nem úgy mint te.

Az összehasonlítás fájt. Belevágott a leány elevenjébe. De az nem mert fellázadni. Pár lé­pést vonszolta vérző szivét, aztán lehanyat­lott egy padra. Erősén küzködött a könnyeivel. Nem gondolt most egyébre, csak a sebére.

Edus mellé ült. A sötétben nem lát ta a leányt, de abból a forróságból, a mi testéből feléje áradt, megérezte, hogy kíméletre szorul. Jóságossá vált a hangja.

— Kedves Miczi, tulajdonképen miért tö-rődöl te velem? Nem vagy te nekem semmivel sem adósom, inkább nagy jót tet tél velem. Végeredményében neked köszönhetem a nagy hitemet, a szabadságomat, azt a bizonyos kék aethert , a melybe már életemben feljutottam, de testi halálunk u tán mindnyájunk hazája leszen. Tudom — folytatta, hogy akaratod elle­nére futot tam meg a nagy karriert, nem a te jószándékod segített hozzá, ellenkezőleg, álta­lad történt megaláztatásom váltot ta ki belő­lem az eget vívó daczot, a mi az élet megismeré­séhez vezetett , — de én nem irom azért a te ter­hedre, hiszen mégis én vettem hasznát s te buk­tál bele. Te ugyan megfordítva látod ezt a két­ségtelen valóságot, szerencsétlenséget látsz a földi törvényektől való eltávolodásomban, a miért lelked mélyén magadat okolod, ha nincs is meg a bátorságod hozzá, hogy ezt magadnak

nyíltan bevalld, inkább visszahárítod rám az elképzelt ódiumot. Visszahárítod, de miután nem vagy egészen biztos benne, hogy helyesen ítéltél, gondolsz egy nagyot, így gondolkozol: É n a révbe ju to t tam s ez a szerencsétlen fiú to­vább rohan a veszte felé; a trónuson ülve mos)

. már elég erőt érzek magamban, hogy megaka­dályozzam ezt az esztelen vakbarohanást: hát megakadályozom; mert bárha ő egyedül a hibás, mégis én voltam a végzete; nem latolgatok, nem okoskodom: megmentem, hogy könnyítsék lelki­ismeretemen . . . Há t édes Miczi — jelentette ki a férfi — itt a nagy tévedés. Te a fuldoklónak nyújtod a kezedet, hogy a partra segítsed, ho­lott igazában a felszabadultnak, a magasabb szférákba menekültnek a lábába kapaszkodói, hogy visszarántsd a földre. Jót akarsz és rosszat mívelsz. Hagyj engem Miczi a magam kiszenve­dett, megérdemelt ösvényemen haladnom — vé­gezte szavait, — lásd be, hogy tévedtél, midőn esésnek ítélted az emelkedést és nyugtasd meg lelkiismeretedet, a mi félrevezetett: — nem a férfi a kit eltaszítottam magamtól, az igazi boldogtalan, hanem én, a ki nem mertem kö­vetni őt.

Mély csend. Egy kuvik szakította meg a hall­gatást, aztán- megjött végre a Miczi szava is.

— Én nem vagyok boldogtalan — nyögdé­cselte kínosan — én menyasszony vagyok és szeretem a vőlegényemet.

A férfi ismét kegyetlen lett. Kiforrott világ­nézetében nem adott az önámítás gyengeségé­nek helyet.

— Nem szereted, — jelentette ki szigorúan. A leány meggörnyedt. — Oh, hogy mondhatsz ilyet! — Nem szeretheted, — ismételte a férfi kí­

méletlenül, — a te igazi lényed oly távol van tőle, mint földtől a nap.

Most már, ha erőlködve is, de kiegyenese­dett a leány.

— Szeretném tudni, — kérdezte fegyelme egy kétségbeesett nyomásának engedve, — szeretném tudni, mivel szolgáltam rá, hogy a saját lényét megtagadott képmutatónak higy-jenek és hogy mit értesz igazi lényem alatt s kihez van az közel?!

Csak egy szóval felelt a férfi. — Hozzám. A leány felállott; félt. — Vakmerőség ilyet a jegyváltásom napján

állítani. Edus ülve maradt. — Vakmerőség az ellenkezőjét hinni, — je­

lentette ki kíméletlenül, — s ennek a vakmerő­ségednek az a szegény férfi fogja megadni az árát, a ki vakon hisz benned, imád, holott gondolat­ban ezerszer meg fogod csalni, mint a hogy meg­csaltad saját magadat.

Most már kezét is tördelte a leány. — Honnan veszed? — lihegte — magya­

rázd meg nekem. Ne nyugtalaníts, hanem add vissza a szivem békéjét, a miért nekem is meg kellett szenvednem hosszú éveken át s a mit te pár perez alatt oly kegyetlenül elraboltál tőlem.

A földi álarcz, a konvenczió maszkja, a tár­sadalmi ember gyávaságának a vértezete kez­dett lefelé csúszni a szenvedő szépséges leány-arezon. Edus merész kézzel odanyúlt s egészen levette. Aztán ismét a szive beszélt, a jóságos, a meleg.

— A lelked békéjét — kezdte, — ne nálam-keresd, megtalálod azt magadban is, ha nem rost ellesz a szivek mélyébe nézni s őszinte, be­csületes bírálat tárgyává tenni, a mit ott találsz.

A férfi kis szünetet tar tot t . A leány türelmet­lenül nógatta.

— Beszélj hát, hallgatlak s nem fogok el­lentmondani, bármit állítasz is.

— A lelked békéjét — kezdte újból Edus, — csak úgy találhatod meg, ha egy vonást húzol eddigi életed értékei és tévedései alá s egy új életet kezdesz. Ügy cselekedtem én is, példa után beszélek.

— Beszélj, beszélj . . . — Mindent el kell mondanod Ottónak. A leány közbevágott ijedtében. — Miért nyugtalanítsam a szegény jó embert,

hiszen alapjában véve nem csináltam semmit, bűnt nem követtem el!

— Annál könnyebb a helyzeted. — De mit mondjak neki, mit? A férfi a leány keze után nyúlt. — Ülj le, majd megmondom.

Miczi engedelmeskedett s egy pillanatig a férfi kezében felejtette a maga kezet.

— Mondd meg neki — folytatta Edus, — hogy tizenhét eves korodban viszontláttál egy oxfordi buszonkét éves jogászt, az unokatest­véredet, a kit utoljára, miután mindig kül-földön csatangolt, csak kurta nadrágban láttál. Meséld el neki, hogy a jogász első látásra beléd szeretett halálosnak hitt szerelemmel s egy bét múlva már azt kívánta tőled, hogy örök hűséget esküdjél neki. Ám a milyen erőszakos önhitt legényke volt a jogász, megnyilatkozásában bem igen respektálta azokat az édes formákat, a-miket a közönséges elkapatott úri leányok megkövetelnek/.ahelyett, hogy szemeit forgatva, ténlreesett volna előtted, mint azt ugyancsak közönséges regényhősök csinálják, egyszerűen megfogta a kezedet S mintha máris urad, pa­rancsolod lett volna, így szolt hozzád: Miczi esküdjél meg nekem, hogy a feleségem leszel. Te kirántottad a kezedet ós elszaladtál. Én utánad. ((Esküdjél Miczi», «lihegtem», «mert úgy is hiábavaló a vonakodásod, Isten bennünket egymásnak teremtett, a végzetét senki sem ke­rülheti el». Te nevettél. Én megfogtalak. ((Es­küdjél, vagy éh esküszöm!» ((Bolond vagy, eressz.» Nem eresztettelek, megcsókoltalak. Te mellbelöktél ós ismét kiszabadítottad magadat. Én újra hatalmamba kerítettelek. Erőszakos voltam, mint a hímtigris, a ki inkább széttépeti magát a vetélytársától, mintsem átengedje a párját. Valami végtelennek tetsző erő tombolt bennem, azt hittem, nem egy leányt, de < gr egész világot meghódíthatok vele. Csalódtam. Nem nekem esküdtél hűséget, ellenkezőleg, arra esküdtél meg, hogy sohasem leszel a fele­ségem. Erre én is elmondtam a magam esküjét, a mivel megfenyegettelek: ((Esküszöm neked Miczi, hogy tönkreteszem magamat, ha nem leszel a párom; elszórom apai és anyai jussomat. beledülök az élvezetekbe, inni, kártyázni, ti­vornyázni fogok, a mit sohasem tettem addig; neki megyek fejjel a falnak, valameddig csak egy csöpp becsületem marad, itt fogok ténfe­regni a család szégyenére a földön, aztán fő be­lövöm magamat.

— Borzasztó, borzasztó — nyögte a leány. — Ne félj ~ nyugtatta meg a férfi, — nem

tar tom meg ezt az egy eskümet. Jól tudod, nem vagyok én annak a hiúságnak a rabszolgája, a mi embercsinálta erkölcsi törvényekből táp­lálkozik. Esküszegő vagyok a szemedben s leszek a vőlegényedében, pont. A lelkem föl­ment engemet.

— Én is fölmentelek,— mondta mohón a leány. Edus szinte elmosolyodott. — Tudom, Miczi, Ottó is fel fog menteni,

azt is tudom. Mindenki fölmenti az esküszegőt, ha úgy jó neki s mindenki elitéli, ha úgy rossz. Nem az a lényeges, hanem az, hogy magadat tudjad becsülni. S ezt csak úgy érheted el, ha mindazt a mit mondtam, meggyónod a vőle­gényednek, de egyben bevallód neki azt is, hogy idővel megbántad, a mit ellenem tettél, beláttad, hogy a 'hiúságod, önimádatod kerge­tet t bele engem abba az életbe, a mit teíaigy elitélsz, nem lett volna szabad engem azzal a mértékkel lemérned, a mit a hétköznapi emberek számára csináltak; beláttad később, hogy nem olyan vagyok, mint a többi földhözragadt, de azért nem volt elég lelkierőd ahhoz, hogy be-vallván tévedésedet, megragadd a kezemet, a szerinted örvényben fuldokló kezét s szemébe kiáltsad: Edus, térj vissza hozzám, szeretlek a tied vagyok . . . Ezt — végezte a férfi nagyon komolyan, mind el kell Ottónak mondani .d. hogy nyugodt legyen a lelkiismereted s szived békéjét megtaláld.

A leány reszketett, mint a hideglelős. — S ha elmondom mi lesz? — Semmi — válaszolt Edus, — semmi

egyébb. mint hogy megtetted a kötelességedet. Miczi mást várt . — Nem fogok tudni a férjem >/< -Miébe

nézni, — mondta • kínosan. — ha ugyari ; ra­gaszkodni fog hozzám a vallomásom utáhi is.

A férfi megnyugtatta. — Ragaszkodni fog hozzád Miczi, és I

ságával, szeretetével hozzá fog téged szoktatni, htígy bátran á szemébe nézz. — És — folytatta — hidd el nekem, nem is lesz a férjed bátorítására szükséged, hiszen egy más, egy új Miczi leszel, a ki elfelejtette a régit, midőn legyőzte önmagát: a régi hiúságát, az álszemérmét. (Folyt. *-»•)

•Ili 236 VASÁRNAPLÍ ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1915. 62 . ÉVFOLYAM.

I II

I

>

15. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 237

1. Elfogott orosz gépfegyverek. - 2. Orosz foglyok m

unkálkodnak. - 3. A

fózőláda, melyet akkor használnak, m

ikor nincs közel konyha. - 4. K

öszörülik a kardokat.

AZ

ÉS

ZA

KI

HA

RO

ZT

ÉR

RŐ

L.

1. M

agya

r ba

kák

bekv

árté

lyoz

ása

a K

árpá

tokb

an.

—

2. A

«G

ebirg

stra

n».

—

3.

14 é

ves

oros

z ön

ként

es.

—

4. S

zibé

riai

oro

sz f

ogly

ok.

AZ

É

SZ

AK

I H

AK

CZ

TÉ

KR

ŐL

.

238 VASÁÉNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

AZ ELSŐ UJSÁG EGY TÁBORI KÓRHÁZBAN.

H Á B O R Ú S HULLÁMOK. — A törökök. —

A török hadsereg modern átszervezése még Abdul Hamid szultán uralkodása idejében : né­met munka volt. Goltz basa végezte, a ki most megint igen nagy katonai rangban van Kon­stantinápolyban Mehemed szultán oldalán. Állí­tólag ő konstruálta meg Törökország védő­tervét is, egy Európa felől jövő támadás ese­tére. A támadás el is következett. Négy bal­káni ország, számra együttvéve sem nagyha­talom, rontott neki a török birodalomnak és diadalra diadalt aratva, csaknem Konstantiná­poly kapujáig jutott.

Nem csodálni való, ha az enlente, de főként Francziaország sajtója boldogan és kéjelegve használta föl az alkalmat, hogy a török bal­sikert német kudarcznak, a német katonai rendszer, fölfogás és tudomány bukásának mi­nősítse. A tanítványon keresztül a mesterre mondott lesújtó ítéletet. Nem lehetetlen, hogy jóhiszeműen, ö maga mindenesetre nagyon szívesen hitt e megállapítása igazságában és bizakodó lélekkel építette rá a saját remény­ségeit. A török magyarázatokat, hogy a há­ború teljes készületlenségben lepte meg a bi­rodalmat, nagyon könnyű volt elintézni egy szkeptikus mosolylyal. És egy pillanatig mintha maga Törökország is átadta volna magát a szkepszisnek. A német instruktorok helyét an­golok foglalták el, mig egy rendületlen biza­lom és egy megrendíthetetlen energia, az En-ver basáé a régi mestert nem ültette vissza a kathedrába, a melyből nem tanítják, hanem csinálják a történelmet.

Ez a mi vulkánikus időnk szaporán dolgo­zik. A franczia Ítélettel szemben a németség már tavaly, mindjárt a háború legelején, fran­czia földön igazolta magát. Néhány hónappal később, de a tanítvány rehabilitása is elkövet­kezett. Törökország kardot rántott és kibon­totta zászlaját. Alig pár esztendő előtt a ma­

gáénál félszerte kisebb erőtől megverve, meg-csökkentve és hátrább szorítva, felszökik és birokra kél a magáénál tízszerte nagyobb erőkkel.

Maga ez a jelenség megragadó és végtelenül érdekes. Igaz, hogyha a török nemzet tétlenül marad, a háború végén kegyelemre kiszolgál­tatott prédája lesz esetleg annak a győztesnek, a kinek a diadala nekünk is katasztrófa lenne. De beavatkozva e kegyelem lehetőségét dobta a serpenyőbe. Oly elhatározás, a mely leszerelt és enervált nemzettől ki nem telik. Mert ehhez energia kell, bizalom kell, mesés elszántság és életkedv. Ehhez a köziélek frissesége kell, a melyet át tud tüzesíteni akár egy eszmény, akár egy gondolat, akár egy jövendő nagyság elérésének, akár egy nagy múlt megigazolásá-nak vágya.

A török erőnek, mint harczi tényezőnek aktuális értékét, majd a mostani háború záró­mérlege fogja megmutatni. A múlt adatai nem túlságosan nagy idő határain belül oly nagy külömbségeket tárnak föl, hogy egy középarány megállapítása is szinte lehetetlenség. Negyven esztendővel ezelőtt a hatalmas orosz birodalom a maga erejéből nem tudta legyűrni. Romá­niától kellett segítséget könyörögnie. Három esztendővel ezelőtt az apró balkáni államok koalicziója elbirt vele. Meglepetés volt az első eredmény; meglepetés volt a második. Mikor most Törökország egy új próbatétel küszöbére lépett, a bizakodóknak és a kételkedőknek egy­aránt volt mire hivatkozniuk.

Különben a világtörténet a példák özönével bizonyítja, hogy a nemzeti egyéniségek, mint energia-mennyiségek nem mutatják a követ­kezetességnek még azt a mértékét sem, a mit az emberi egyéniségek. A minek a legkinálko-zóbb, bár lehet, hogy nem hiteles megfejtése az, hogy minden idő, vagy szabatos abban: minden alkalom változtatja a siker kellékeit és feltételeit. Egy nagy és rejtelmes rendező' művészet operál az események kialakulási fo­lyamatában és csoportosítja ugyanazon energia-

ŐRSZEMEK.

mennyiségeket egyszer diadalra, máskor ka­tasztrófára. A magyarázat a döntés után min­dig megtalálható: de előtte mindig sejtelem. Ugyanaz a drámairó-tehetség nagy sikert arat és nagy bukás éri, a nélkül, hogy a siker megtanítaná a siker biztosítására, a bukás a bukás elkerülésére. A kalkulálásban mindig marad vagy hozzáavatkozik egy meghatároz­hatatlan mennyiség, egy titokzatos tétel: a szerencse vagy a balszerencse. Egy ember, egy gondolat, egy körülmény, egy malheure, egy ráhibázás, egy fordulat, egy ötlet vagy egy elfelejtkezés. Nem merjük azt mondani, hogy véletlenség. De ha a legszabatosabb logi­kai folyamat következése is : meglepetés, mert esetleg a szemlélet lehetőségén kivül eső ener­giák törvényes érvényesülése. Csak ezzel tudjuk magyarázni, hogy ugyanaz az egyéniség, a fizi­kai, az értelmi és az erkölcsi erőknek ugyanaz az összetétele külömböző alkatnak próbáiban egészen érthetetlen külömbségeket mutat. Egy­szer ellenállhatatlan, máskor képtelen minden ellentállásra, hogy a következő és sokszor egé­szen közeli alkalomban megint az első formáját mutassa.

A török erő új és a legutóbbiaknál sokkal nagyobbméretü próbatétele még folyamatban van. A döntés a jövő titka. Annyi azonban már eddig is megmutatkozott, hogy a török lélek megtöretlen. Van szárnya és hite, me­részsége és lendülete. Maga föllépésének való­sága oly rugalmasság jele, a milyet az utolsó válságban a törökség nem tanúsított. A szellem most másnak látszik, mint a milyen volt a balkáni háborúban. A Dardanellák védelmében és a kaukázusi harczokban a régi török szí­vósság nyilatkozik meg: az a tulajdonság, a melynek hiánya a legfájdalmasabb meglepetése volt a balkáni mérkőzésnek. De a török har-czos erények fája, úgy látszik, az a rózsatő, a mely a szent varázsige szavára egy éjszakán új, gazdag virágzásba tud borulni. Érdekünk és szivünk kívánsága is, hogy így legyen.

Szöllősi Zsigmond.

ÁGYÚÜTEG EGY FALU SZÉLÉN. ÁGYÚ ÁTSZÁLLÍTÁSA EGY RÖGTÖNZÖTT HÍDON,

AZ ÉSZAKI HARCZTÉRRŐL. — Tyrman Erbő fölvétele.

15. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

— :—* VASÁRNAPI ÚJSÁG. 239

240 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. 9ZAM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

EGY NIDA-MENTI LÖVÉSZÁROK RÉSZLETE.

HATVAN MÉTERNYIRE AZ ELLENSÉG HARCZVONALÁTÓL.

A Z É S Z A K I H A R C Z T É R R Ő L . — Jelfy Gyula, a harcztérre kiküldött munkatársunk fölvéte.

15, SZAM. 1915. 62. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 241

TRÉN EGY OROSZ-LENGYELORSZÁGI VÁROS SZELÉN.

TÁBORI TŰZNÉL EGY OROSZ-LENGYELORSZÁGI ERDŐBEN.

A Z É S Z A K I H A R C Z T É R R Ő L . — Jelfy Gyula, a harcztérre kiküldött munkatársunk fölvéte.

242 VASÁENAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1915. 62. évroLYAM.

LEHMAN AVIATIKUS KAPITÁNY, (A KÖZÉPEN) A KI UTOLSÓNAK JÖTT KI PRZEMYSLBŐL, HOEN TÁBORNONAK ÉS UZELÁC EZREDESNEK A SAJTÓHADISZALLÁSON ELMONDJA A VÁR UTOLSÓ NAPJAINAK TÖRTÉNETÉT. — Jelfy Gyula, a harcztérre kiküldött munkatársunk fölvéte.

EGY BOMBA TÖRTÉNETE. Lengyel regény az 1905-iki lengyel forradalmi mozgalmak

idejébő"l. (Folytatás.)

Irta STRTJG A N D R Á S .

A falu vad gyermeke körülnéz a hatalmas városban. A feje szédült, mikor apjával és any­jával bejött a vámsorompón át a városba. Aztán a földalatti pinczéből óvatosan kinézett az ud­varra, a hol a városi gyermekek játszottak. Odahaza éhség uralkodik. Az apa munkát ke­res és minden este részegen, üres kézzel tér haza. Az anya megbetegszik. Körülötte csupa idegen, gonosz, haszontalan ember van. És a házak oly roppant nagyok. És a város olyan rémséges nagy. És annyi sok ember. Túlságos sok. A kis lány félt mindentől és a legjobban azoktól a szörnyű, füstölgő kéményektől, a me­lyek mindenütt fölfelé merednek, a merre az em­ber néz, — mintha rajtuk nyugodna az ég. Nagy­ságukkal, vérvörös füstjükkel és azzal a csodá­val, hogy nem dőlnek be, megfélemlítik. Ha rájuk nézett, a mesék legijesztőbb részletei ju­tottak az eszébe, a melyekben gonosz. szelle­mekről van szó és mindaz, a mit a plébános úr a pokolról beszélt, hogy a bűnös falusi embere­ket megijeszsze.

Aztán jött a cselédi szolgálat szegény ördö­göknél, a kik kínozták és rosszul bántak vele. Gonosz, mindig dühös mesternek, csúnya, nyű­gös gyermekek. Egy bénalábú suszter, a kinél csak úgy hemzsegett a sok gyerek, maga egy kegyetlen iszákos. Úgy félt tőle, mint a tűztől. Megtette, a mit parancsolt, de ezzel nem lett jobb a dolga. Mindig csak ütötte. Ekkor tizen­két éves volt. Az anyja meghalt, az apja valahol elzüllött, ő egyedül maradt, mindenkitől félve, mindenkinek engedelmeskedve.

A fonál, ah, ez a foná l . . . A gép erősen fut és a haj%óÉprekei zúgnak, mint a szél. A fonál tovább fonódik, keresztülfut a hajócskán, fel­csavarodik az orsóra, egyre vastagabbak lesz­nek a hengerek ; te nem jösz velünk, ember, ha megszakadsz is bele. A titokzatos szövedék nem merül ki, annál jobban az emberi erő. Mi­

kor fog végre megszólalni a síp? Mikor fogják a kifáradt szemek elszakasztani magukat a munkaasztaltól? A szem alig lát, a fej lehanyat­lik, az ujjak megmerevednek. Vigyázz, tartsd a fonalat! Feszítsd ki magadat! Igyekezz, a mes­ter úr idenéz!

A mester úr ránéz. Eánéz és int neki. Ki áll­hat ellent a mesternek? A többiek irigyelték érte. ö pedig csak félt, mint mindig.

Az öreg asszony kinyújtja a karját. Tapo­gatja a fonalat. Megsimítja. Szabályozza, for­gatja a gépet, szorosan vigyáz, hogyan fut a fonál. Figyel, hogy el ne szakadjon. Hogy el ne romoljon. Valamit megragadott és mint a tébolyban ragaszkodik ehhez. Belekapaszko­dik ebbe a vékony fonálba. Talán minden pil­lanatban elszakadhat és ő holtan esik össze munkája mellett — vagy pedig rendben fogja tartani műhelyét és még sok évig fog így tovább fonni, a gyár kórházában, az elmebetegek há­zában, a városi fogházban, mindenütt, a hova a sors veti. A hogy illik egy megbolondult em­berhez ebben a gyapot-birodalomban, ebben a Lodz városában.

* Ezer formája és ezer jelentése van ennek a

régi szónak: boldogság. Boldog, a ki csak egy pillanatra is egy még oly parányi, nevetségesen kicsiny sugarát tudja elkapni ennek a messze napnak. Az öreg Czivikné is megérte a boldog­ságának óráját. Hogy megúnatta magát az Úristen előtt hálálkodásával, — sokkal inkább, mint könyörületességért való könyörgésével hosszú, kegyetlen életén át. Hálájának nem volt sem mértéke, sem határa. Az öröm tudniillik utolsó alkonyodásán jött hozzá egy életnek, a me­lyen születésétől fogva valami átok nehezedett. Pokoli szüntelen vesződségek után, kegyetlen megpróbáltatások után, aggkorában jó, hihe­tetlenül jó idő jött. Istentmegpróbál és meg­kísért kikutathatatlan jóságában és aztán dúsan megfizet, várakozáson felül.

De nehéz a jóhoz hozzászokni. Ha valakit az'élet gyermekkorától fogva a munkában tart és'egy pillanatig nem hagy fellélekzeni, akkor összezsugorodik, elszárad és lehull az ember­

ben minden remény és minden elképzelése annak, hogy valaha is máskép lehessen. Ha va­laki hosszú éveken át semmi egyebet nem látott, mint a nyomort és a jogtalanságot, annak nehéz öreg korában hozzászokni a bol­dogsághoz, a mely hirtelen repül hozzá és min­dent egyszerre megváltoztat.

De a míg ez a boldogság megjelent . . . Még nem fizették ki az adósságokat, melye­

ket lakodalmakor csinálniok kellett, mikor Czivik lefeküdt és egy fél évig nem kelt fel. Az asszony munkába járt, a míg tudott, az első gyermeke idegenek házában született, a hol egy sötét zugban laktak. Ekkor akaszkodott belé­jük erősen a nyomorúság. Mint a veszett kutya vette az embert fogai közé, tartotta erősen, mérgében darabokat tépett ki belőlük. Czivik felkelt betegségéből, dolgozott néhány hóna­pig, aztán megint lefeküdt. Hol rosszabbul lett, hol jobban, csaknem meghalt és ismét életre kelt. Jött a második gyerek. A harmadik, a negye­dik. Végre igazán meghalt Czivik. Az asszony özvegyen maradt négy gyermekével, ebben az áldott Lodz városában. Hogyan élt, hogyan tudott magán segíteni, azt a jó isten tudja.

Az az élet nagy titkainak egyike, a melyek előtt'az ember tanácstalanul áll meg. Bámulat és borzalom fogja el az embert. Lehet miatta panaszkodni, lehet dühöngeni, a kezünket tör­delni, ököllel fenyegetőzni. Lehet csodálni a proletárfaj életerejét, de nem lehet nyomára jönni, honnan származik ez az erő. Meg is lehet a tömeget vetni, a mely ilyet elvisel, a nélkül, hogy gyilkolna, hogy ezt az egész kultúrát füstben emészsze fel. Mindezt meg lehet tenni. De megérteni nem lehet. Ezen a titkon alap­szik a világ. . Ez az, a mi mint egy alapkő bele van falazva a gyárépületek, paloták, bankok alépítményébe. Ezen^emelkedik fel~a királyságok hatalma, a családok szerencséje, a kultúra erényei, minden haladás *és minden szépség.' Kemény, mint a szikla. Semmiféle módszer nem tudja megrágni. A szocziológus tanácstalanul jár körben körü­lötte. A költő elálmélkodva áll meg és sír. Az utópisták behálózták álmaikkal. A vallások

15. SZÍM. 1915. 62. ÉVFOLYAM. VASÁENAPI ÚJSÁG. 243

befödték a dogma kemény héjával. A nyom­tatott papiros megszámlálhatatlan rétegeit ta­pasztották rá — de valahol a lelkek fenekén vagy a föld mélyében van a magva, a mely mez­telen, mint az igazság és a mely borzasztóan megfoghatatlan. .

Talán a közelgő holnapban, vagy a legköze­lebbi évszázadban rejtőzik az a pillanat, a mikor fel fog tűnni minden emberi dolog hori­zontján túl. Fel fog emelkedni és a föld fölött világítani, fényesebben, mint a nap. És ez jelenteni fogja az új teremtés napját.

A nemzetek tömegei egymás karjába fognak borulni. Soha nem sejtett testvériesség fogja a világ alakját megváltoztatni és a farkas együtt fog legelni a báránynyal. Vagy pedig a meg­semmisülés tüzében fog állni a világ. A folyók vértől pirosan fognak folyni. És a megmérhe­tetlen és kifürkészhetetlen tengerek biborszi-nüre fognak festődni.

Kinek hogy tetszik. Ez a titokzatos erő parancsolta ennek az

öreg asszonynak is, hogy éljen, dolgozzon, gon­doskodjék gyermekeiről. Vigyázott arra, hogy az öreg egy pillanatra se jusson nyugalomhoz napközben és ne aludjon éjjel, gondoskodott arról, hogy még az álmai is tele legyenek bol­dogtalansággal. Megadta neki azt a geniális képességet, hogy még a szemétből is, maradékok­ból és rongyokból, a melyek után csak az éhen-halók kapkodnak, hasznot tudjon kiásni ma­gának. Ez hitette el vele, hogy az éhség valami természetes dolog, a rongy ruha, hogy télen meg kell merevedni a hidegtől, nyáron pedig meg kell fulladni fent a pléh-födelek alatt. Hogy mindenkinek joga van őt kihasználni, sérte­getni . . . Az volt végül, a mely a papnál és a rendőrnél jobban gondoskodott arról, hogy az öreg asszony ilyen körülmények közt is meg­tartsa becsületességét, hogy a kezét ne nyújtsa ki idegen vagyon után, ne mutassa ki túlságo­san az irigységét és ne panaszkodjék túlságos hangosan.

így történt az a csoda, hogy megélt mosta­náig. A gyermekei mindig éhesek voltak, min­

dig betegek, zöld arczuak, himlőhelyesek, görbe-lábúak és kiveiesedett szemükben ez a naiv kérdés volt: mire való mindez? A gyermekek éltek, a meddig tudtak. Meghaltak sorban, egymás után, egy év múlva, két év múlva. Az anyjuk megsiratta őket és megszerezte a te­metésükre való pénzt. Csak Szaniszló maradt meg, beteges ós gyönge gyerek, mint a többi. Tizenöt éves koráig kicsi volt és keveset beszélt. Az anyjának protekczió útján sikerült, hogy bevegyék inasnak a gyárba. Szorgalmas volt és három évig nem keresett semmit, ennie azon­ban kellett, mert dolgozott. Az öreg asszonyban már nem volt élet, már az utolsó lyukból fuj­tatott ; csak abból a természetfölötti erőforrás­ból táplálkozott, a mely már teljesen a semmi­ből látszik előbugyogni és a mely valóságos czáfolata a fiziológiának, az energiáról való tanításnak és még sok más szilárdan álló igaz­ságnak. Ugyanis már rég meg kellett volna a kimerüléstől halnia és előbb türelme fogytán meg kellett volna bolondulnia. A higiénikus joggal kérdezhette teljes szigorúsággal: hogy merészelsz minden tudomány ellenére élni? A pszihiater a téboly egy nemének nevezné normális elméjét és a speczialista, a ki az ener­gia csökkenéseit és gyarapodásait mércsikéli, ha áz egyik oldalon egy ilyen ember roppant munkateljesítményét számítaná, a másik ol­dalon pedig összeszámlálná a krumpli, a fekete kenyér, a könnyek, a megalázások és kínok mennyiségét, a melyekkel táplálkozott, kije­lentené, hogy az öreg Czivikné tudományos képtelenség és hogy egyáltalában nem is lé-tezik^

Telíát még sokáig megmagyarázhatatlanok kell, hogy maradjanak az elemek, a melyekből bizonyos jelenségek, vagy mondjuk: a szocziá-lis nyomor összetevődik . . .

Ez azonban nem tartozik a dologra. Hiszen nem a szocziális élet rejtett misztikumába akarunk behatolni.

Vasból öntött doboz volt, sárga bőrtokban. Az öreg Czivikné, kit a fia beavatott a do­

logba, elrejtette egy öreg barátnőjénél, a ki hatalmas pártfogók segítségével tíz évt óta élt a nyomorékok menházában, melyet egy lodzi czég alapított. Itt biztos helyen volt. Ki is gyanakodott volna a menház aggastyánjaira és vén asszonyaira, vagy az irgalmas nővérekre, a kik a házat kezelték? A vén asszony az ágya fejénél tartotta a bombát, elrejtve az ágy szal­májában. Nem könnyű megérteni, miért egyezett bele a dologba, hogy ilyen veszedelmes tárgyat őrizgessen magánál. Elég az hozzá, hogy ma­gához vette és büszke volt rá. Olyan büszke volt, hogy dicsekednie kellett vele a szomszédai előtt jobbra-balra. Az újság, a melyet a vén­asszonyok suttogtak egymásnak az éjszaká­ban, egyiktől a másikhoz ment, eljutott a férfi-osztályba is. Az egész személyzet tudott róla, a szakácsnők, mind. Mindazáltal a titok sér­tetlen maradt és nem jutott ki a menházból. Nem laktak ugyan benne meggyőződésszerű forradalmárok, hanem csak fogatlan, elbutult öreg emberek és asszonyok, a kik majd szét­estek az öregségtől. Abban az időben azonban a forradalom csírái a levegőben voltak ós a hova estek, megfertőzték a legfeddhetetlenebb embereket is. A járvány különben nem sokáig tartott.

Az öreg Czivikné egyáltalán nem volt szo-cziálista. Sokkal jobban elbántak vele az élet nyomorúságai, semhogy azt hitte volna, valaha is el lehet távolítani a világból a szegénységet és jogtalanságot. A szoczializmus, melyet Sza­niszló fia lassankint hazahozott a gyárból, csak megijesztette, mert tudta, hogy a börtönbe juttathatja az embert. Mégsem akadályozta a fiát semmiben, sőt ha kellett, segített is neki. Csak mikor a forradalom kiütött és Szaniszló egy sztrájk után jelentékeny fizetésjavítást kapott, mikor az egész lodzi nép fölemelte a fejét és kezdte felismerni saját erejét, csak akkor kezdett hinni a fiában.

Mégis visszakívánkozott a tiszta boldogság­nak abba a három évébe. Az a boldogság egy szombat este kezdődött, mikor Szaniszló az első megkeresett pénzét hozta haza. Az öreg asz-

J*Ífc

j p * * » .

HUSZÁR-ŐRJÁRAT EGY OROSZ-LENGYELORSZÁGI ÚTON. - Jelfy Gyula, a harcztérre kiküldött munkatársunk fölvéte.

244 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1915. 62; ÉVFOLYAM.

1. Drótakadály. — 2. Automobil-park. — 3. Egyik tábori kórházunk épülete Orosz-Lengyelországban. — 4. Sebesült szállítás.

A Z É S Z A K I H A R C Z T É E R Ő L . — Petrovits Henrik fölvételei.

zony sírva fakadt. Egy rubelt misére adott , a melyet áhítatosan hallgatott végig, az örömtől sírva és szakadatlan suttogó imában fejezve ki háláját istennek. Bocsánatért esdekelt min­den bűnéért, panaszaiért és siránkozásaiért, gőgjéért, mulandó javakra való vágyódásaiért , irigységeért a jóllakottakra és ezenkívül mind­azért, a miért a gyóntatói megrótták.

Az öreg asszony kipihente magát, — először életében. Alig tud ta elhinni és ez a nyugalom kínozta, csodálkozásba ejtette és időnkint ré­mülettel töltötte el. A tia nem engedte meg, hogy kereset u tán nézzen. Nem volt tehát egyéb dolga, mint elkészíteni az ételt, kicsit varro­gatni és a szobát kitakarítani. Mindenek előtt a gond hiányzott neki. Nyomasztónak érezte, hogy a fejét nem nyomja gond. Nem bírta fel­fogni, hogy minden megvan, hogy összetett kézzel ülhet óraszámra és hogy át aludhat) a az éjszakákat. Hogy üldögélhet a templomban, a meddig jól esik, látogatásokat tehet barátnői­nél és nézheti a mások nyomorúságát. A lelki­ismerete szemére vetet te ezt a dúslakodást és isten büntetésével ijesztgette. A sejtelme azt súgta neki, hogy ennek a jólétnek hamar vége lesz, kell jönni valami szerencsétlenségnek, va­lami betegségnek.

— Túlságosan j ó ! Nagyon is j ó ! -r- panasz­kodott.

Végre azonban mindenhez hozzászokik az ember. Az idő elmúlt és az öreg asszony kezdett már feleséget keresni fiának, de egyik sem lát­szott elég jónak hozzá. Szaniszlónak meg nem volt sürgős — nagyon sok nu'is dolga volt. So­káig nem értette az öreg asszony, mivel foglal­kozik, míg aztán egyszer eljöttek Szaniszlóért a czimborái. És egyszerre úgy érezte magát, mintha a régi élete megint a szemébe nézne.

— Mit csinálsz te? — kérdezte. — Azt, a mit kell. Magának nincs feje az

efféléhez, anyám. Nekem kell tudnom. — Elfognak, megkínoznak, Szibériába hur-

czolnak. •*=- ^Maga, anyám, nem volt szocziálista és

mégis jobban megkínozták ebben a Lodz váro­sában, mintha Szibériában lett volna.

— Az istenért! Mit merészkedtek tenni, ti ostobák?

— Mindent. Vagy mi megyünk a pokolba, vagy a kapitalizmus. Fogat fogért. így van ez most az egész világban és így van jól.

Az öreg asszony megpróbálta meglágyítani a szívét.

— Mi lesz én belőlem? Én már nem tudok dolgozni! Öreg vagyok, el vagyok nyűve!

Épen arról van szó, hogy senki öreg korára segítség nélkül ne maradjon. Erről van szó és úgy is lesz. Addig szenvednünk kell. Legyen maga is türelemmel, anyám. Nem az én hibám. Ilyen a világ. Akkor volnék hibás, ha tétlen ma­radnék, csak önmagámra vagy magára gondol­nék. Ha minden munkás csak jó fiú volna, ak­kor a világ nem mozdulna előre, ezt be kell látni.

— Oh fiam, fiam . . . Jö t t a háború és erre a forradalom, a nagy

sztrájkok, a véres tüntetések. A nyomor ós jog­talanság mély iszapjából egy rejtelmes szörny támadt fel, a sötét mélységek megelevenedtek és hallatlan eseményeket, különös dolgokat, nagy tetteket ós nagy gonosztetteket kezdtek okádni magukból.

Egyik nap a másik után új meglepetéseket hozott . Mind sajátságosabbá alakult a szocziá-lis élet alakja és az emberi lélek formája. A munkás maga is csodálkozott rajta. Csodálko­zott az ellenség, csodálkoztak a pártok, melyek állítólag mindent vezettek. Fényes nappal, a legteljesebb nyilvánosság előtt olyan dolgok történtek, melyekben senki sem mert volna hinni. De már egy nap múlva megemésztette őket a világ, el is felejtette és ment tovább. Minden lehetségesnek tűnt fel, minden szük­ségesnek látszott. A régi világ egekig emelte panaszait. A hatalmasok féltek ós merészek lettek, a kik azelőtt sohasem mertek. Minden a feje tetejére állt. Eend és nyugalom el volt pusztítva, jog, erkölcs, tekintély lábbal tiporva. Az egyik azt mondta, ez a világ vége, a másik, hogy még csak most kezdődik. Senki sem ér­te t t semmit. Csak várták a holnapi napot. A publiczisták nem tudták, mit Írjanak, a nemzet vezetői, mire ügyeljenek. (Folyt, kör.)

A HÁBORÚ NAPJAI . Április 1. A keleti Beszkidekben, a Laborcz

völgyben több orosz éjjeli támadást visszavertünk. A lupkovi nyereg és az uzsoki hágó közt a nagy­számú magaslati állásért tart a harcz. Orosz-Len­gyelországban a Pilicza-menti Inovlodznál nagyobb orosz csapatok támadásait, midőn akadályaink elé értek, súlyos veszteségeik mellett visszavertük. A déli harcztéren Orsova nyilt város márcz. 31-én délután történt lövetését Belgrád bombázásával viszonoztuk. A németek Oposznónál orosz táma­dásokat visszavertek s Skiernieviczétől délkeletre meghiúsították az oroszok átkelési kísérleteit a Bavkán. Márczius hó folyamán összesen 58,800 oroszt fogtak el, 9 ágyút és 61 gépfegyvert zsák­mányoltak. A nyugati harcztéren Pont á Mousson-tól nyugatra, a Bois de Prétreben a harczban szünet állott be ; egy keskeny helyen a francziák behatoltak a németek legelői levő árkaiba. Lune-villetől északkeletre és keletre előőrsi csatározá­sokban a francziák jelentékeny veszteségeket szen­vedtek. A Fekete-tengeren az orosz flotta jelenté­kenyebb eredmény nélkül bombázta Zimguldak, Eregli és Kosluk török városokat.

Április 2. A keleti Beszkidek vonalán, minthogy az oroszok összes támadásait véresen visszautasí­tottuk, általában nyugalom van. Az ide keletről csatlakozó szakaszokban, a hol nagy orosz erők tá • mádnak, folyik a harcz. A Pruth és a Dnyeszter közötti orosz határon az oroszoknak túlerővel vég­hezvitt támadásait visszavertük, az ellenség nagy veszteségek után mindenütt visszavonulásra kény­szerült és főként legdélibb szárnyunk elől méne-külésszerüen hátrált. A Nida alsó folyása mellett az oroszok egy éjjeli támadása leghatásosabb tü­zelésünkben összeomlott. A németek harczaiban a helyzet változatlan. A nyugati harcztéren a Maas és a Mosel közt heves tüzérségi harczok folytak. A Bois de Prétre mellett és az erdő belsejében a gyalogsági harczok egész.éjjel tartottak. Az erdő­től nyugatra a francziák támadása a német tüze­lésben összeomlott s ellentámadásban, nagy veszte­ségek közt régi állásaikba vetették vissza a fran-cziákat.

Április 3. A keleti Beszkidekben csak a felső Laborcz-völgyben és a Viravától délre fekvő ma­gaslatokon vannak harczok. Újonnan harezba- ve­tett orosz erősítések arra kényszerítettek bennün­ket, hogy a Cisnától és Berechy Grntól kétoldalt

15. SZÁM. 1915. 62. ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÚJSÁG. 245 harczoló előretolt csoportjainkat kissé visszavon­juk. Az uzsoki szorostól északra állásaink ellen intézett támadásokat véresen visszavertük. Most már a Przemysl előtt állott összes orosz erők had­osztályai mind a kárpáti harcztéren vannak. Harcz-terünk többi pontján, valamint a németek harczai­ban nyugalom van. A nyugati harcztéren a belgák egy kísérlete a Hoek kolostor-major visszafoglalá­sára meghiúsult, a Bois de Prétreben a francziák egy előretörést kísérlete sikertelen maradt, Mühl-hausentől nyugatra, Niederaspach mellett és ettől délre a francziák támadásait visszaverték.

Április 4. A Kárpátokban a harczok a Laborcz • völgy mindkét oldalán levő magaslatokon tovább folynak. A keleti kisérő magaslatokon április 3-án végrehajtott ellentámadásunk az eddig hevesen támadó ellenséget több állásából visszavetette. Vi­ravától keletre is visszavertünk egy erős orosz tá­madást. E harczokban 2020 oroszt fogtunk el. Az uzsoki szorostól északra az oroszok ujabb táma­dása rövid küzdelem után meghiúsult. A németek Augusztov környékén orosz támadásokat vissza­vertek. A nyugati harcztéren az Yser-csatorna mentén Dixmuidentől délre a németek a nyugati parton elfoglalták a belgáktól megszállott Die Graehlen helységet. A Bois de Prétreben franczia támadásokat visszavertek. A török flotta Odesszá­nál két orosz gőzöst (<<Providenz» és «Vastomaja») el-sülyesztett és legénységét elfogta. A «Medsidje» tö­rök czirkáló aknára futott és elsülyedt. A Darda­nelláknál aknahalász hajókat elűztek.

Április 5. A Kárpátokban a Laborcz-völgyben és annak mindkét oldalán a szomszédos szakaszo­kon a heves harczok tartanak. A többi arczvona-lon helyenként tüzérségi harczok vannak. Usczie— Biskupienél, Zalesczikitől keletre nagyobb ellensé­ges erők kísérleteit, hogy a Dnyeszter déli partján megvessék lábukat, visszavertük, 1400 oroszt el­fogtunk és 7 gépfegyvert zsákmányoltunk. A né­metek az oroszoknak Mariampol ellen intézett tá­madását visszaverték. A nyugat" harcztéren a né­metektől néhány ház kivételével elfoglalt Drie Grachten helységhez a belgák erősítéseket igyekez­tek vonni, ezeket azonban a német tüzérség elűzte. Szintúgy megakadályozta a német tüzérség a fran-cziáknak az argonnei erdőben megkisérlett táma­dásait. A Boureuillestől nyugatra a francziák tá­madása összeomlott a német akadályok előtt. Pont á Moussontól nyugatra franczia gyalogság előretö­rései eredménytelenek voltak ; Bois de Prétreben a németek aknarobbantásokkal tért nyertek.

Április 6. A kárpáti harczok kiterjedése növek­szik. A Laborcz-völgytől keletre eső magaslatokon

április 5-én német csapatok és a mi csapataink az oroszok erős hadállásait elfoglalták és 5040 oroszt elfogtak. A szomszédos terepszakaszokon az oro­szok több heves támadását nagy veszteségeik mellett véresen visszavertük és további 2530 oroszt fogtunk el. Délkeleti Galicziában az Ottyniától északra eső magaslatokon az ellenség egy éjjeli támadása meghiúsult. Április 4-én Usczie-Bisku-pietől délnyugatra az ellenségnek a Dnyeszter déli partjára megkísérelt előretörése alkalmával az orosz Sándor-gyalogezred két zászlóalját megsemmisí­tettük. A németek ellen Kalvarjától keletre és délre, valamint Augusztovtól keletre intézett orosz támadások sikertelenek voltak. A nyugati harcz­téren a francziák a Maas és Mosél'közt élénk te­vékenységet fejtettek ki. Nagy. erők latbavetésével és nagyszámú tüzérséggel Verduntól északkeletre, keletre és délkeletre, valamint Ailly, Apremont, Flirey mellett és Pont a Moussontól északnyugatra támadtak. Nagyon heves harczok folytak, de a francziák sehol sem vivtak ki jelentékenyebb sikert.

Április 7. A kárpáti arczvonalon tovább folynak a harczok. A Laborczvölgytől keletre fekvő magas­latokon foglyul ejtett oroszok száma további 930 em­berrel növekedett. E harczokban 2 ágyút és 7 gép­fegyvert, továbbá nagymennyiségű hadiszert, közte 5000-nél több fegyvert is, zsákmányoltunk. Dél-kelet-Galicziában csak helyenkénti tüzérségi harcz volt. A déli hadszintéren Orsova nyilt városnak április 6-án történt ujabbi lövetését Belgrád rövid ideig tartó bombázásával viszonoztuk. A nyugati harcztéren a németek az április 5-én megszállott drie-grachteni majorokat, a melyeket az ellenség a legnehezebb tüzérségi és aknavető-tüzeléssel össze­lövöldözött, tegnap este ez okból feladták. Az Argonneokban egy támadás a német vadaszok tü­zében összeomlott. Verduntől északkeletre, Verdim­től keletre és délkeletre az ellenséges támadások egész sora rendkívül súlyos veszteségek mellett meghiúsult. A Combres-magaslaton két franczia zászlóalj megsemmisült. Ailly mellett a németek ellentámadást intéztek és az ellenséget régi állá­saiba visszavetették. Apremontnál sem ért el az ellenség semmi sikert. Épp úgy teljesen meghiú­sultak más franczia támadások Flirey mellett is. A Bois de Prétre nyugati szélén a német zászló­aljak egyike szuronyharczban visszavetette a 13-ik franczia ezred jelentékeny erőit. A Hartmanns-weilerkopfon április 6-ika délután óta erős hóvihar daczára harcz folyik. A németek orosz területre Andrzejevo felé való előretörése alkalmával 30 kilo­méternyire Memeltől délkeletre, a német lovasság megsemmisített egy orosz zászlóaljat, a melyből

egy parancsnokot, hat tisztet és 860 főnyi legény­séget elfogtak. Egy másik orosz zászlóaljat, a mely az ellenségnek segítségére sietett, visszavertek. A németek vesztesége hat halott. A Kalvarjától keletre és délre, valamint Augusztovtól keletre fekvő német állások ellen intézett orosz támadá­sokat visszaverték.

HALÁLOZÁSOK A harcztereken hősi halált haltak: PAULUS

JÁNOS, a 65. gyalogezred századosa az északi harcz­téren. — Pittingeni PITTNBR GOTTFRID, a 7. tá­bori tüzérezred kapitánya, a harcztéren szerzett betegségében, Budapesten. — Ótsai KOMÁROMY EDÖMÉR kapitány, a signum laudis stb. tulajdonosa, a 22. számú vadászzászlóalj parancsnoka, Wola Mihovánál, a midőn zászlóalját a sokszoros túl­erővel támadó oroszok ellen rohamra vezette, csa­pata élén hősi halált halt. — CBEPY ZSIGMOND, a beszterczebányai 16. honvédgyalogezred főhad­nagya a harcztéren szerzett betegségében Ujszan-deczben. — Dr. KOSNER MIHÁLY, az 5. ulánusezred-hez beosztott ezredorvos, 28 éves korában az északi harcztéren. — MLADONICZKY BOLDIZSÁR, letenyei osztálytanító, a veszprémi 81. honvéd­gyalogezred hadapródja, a harcztéren szerzett súlyos betegségében Bécsben, 28 éves korában. — VÁCZY JÓZSEF kadétőrmester a kárpáti harczok során. — LÁNGH ISTVÁN joghallgató, a ki a nagyváradi 4. honvédgyalogezredben mint önkéntes tizedes szol­gált, az északi harcztéren. — FORSTER GYULA, a 48. gyalogezred önkéntese, a Hagenmacher-malom tisztviselője, a szerb harcztéren még múlt év no­vember 28-án hősi halált halt. — GAJZÁOÓ KÁROLY, a 101. gyalogezred tartalékos zászlósa 28 éves korá­ban a kárpáti harczokban szerzett betegségben meghalt a homonnai járvány kórházban. — HEMERT KÁROLY orvostanhallgató a 3. számú bosnyák gyalogezred hadapródjelöltje a Bystre falu mellett vívott éjjeli ütközetben.

Elhunytak még a közelebbi napokban : LÁNSZKY JÓZSEF 1848—49-iki honvédfőhadnagy, mérnök, 91 éves korában, Nagyváradon. — KALLA MIHÁLY, volt 48-as honvédfőhadnagy 90 éves korában, Bimaszombaton. — Báró CSÁVOSSY BÉLA, m. kir. udvari tanácsos, hosszú időn át országgyűlési kép­viselő és a képviselőház volt háznagya, 68 éves korában, Budapesten. — VESZTER IMRE, volt kép­viselő Baján, 78 éves korában. — SCULTÉTY GYULA, Szabadka város nyűg. földkönyvnyilvántartója, 75

természetei ég vényes

SAVANYÚVÍZ

Most jelent meg!

GUBÁNYI KÁROLY

iGotltöid Undor

•M usztrália 16 műmelléklettel,

i a térképpel és i oo ábrával. Díszesen kötve ára 9 korona.

E könyv ázerxője hét évet töl­tött Auáztrdlidban éá munká­jának minden részlete ott, eredeti megfigyeléáek alapján kéáaült. Auáatrália történetét, föld- éá néprajzát, tárdadaimi viáaonyait átb. iámerteti áok alapoááággal éá áaeretettel.

Megrendelhető :

L A M P E L R. K Ö N Y V K E R E S K E D É S E (Wodianer F. i s Fiai) részvénytársaságnál

B U D A P E S T , VI . , A N D R Á S S Y - Ú T 2 1 . és minden könyvkereskedésben.

Diana Fegyver atelier

Herény, Szombathely mellett. (Vas megye.) •

A . J o s . D e c o n r n Y , H e r s t a l é s A . , L e n e <fc Co. L i é g e (Viotoria Ham-mcrles), világhírű és leg­első rangú galamblövő és vadászfegyvereinek e g y e ­d ü l i és k i z á r ó l a g o s képviselete. E . B e m a r d

ÍC C o . A . D e f o u r n y - S e v r l n luxusfegyvereinek ál­landó nagy raktára. M a n n l i c h e r - S o h ö n a u e r Anti-oorro- Antínitcsövü, Mignon távosővel szerelt fegyve­reknek állandó raktára. Vadászfegyverek 160 koronától, e j e o t o r o s a k 260 kor.-tól, Anticorro- és Antínitcsövü fegyverek 400 kor.-tól minden árban. A k o n t i n e n s l e g g a z d a g a b b l n x n s f e g y v e r r a k t á r a . Minden mi­nőség állandó nagy készletben. Teljes garanczia. Minden fegyver pontosan belőve. Legjobb minőség.

Legolcsóbb gyári árak. Utolérhetlen olcsó. Árjegyzéket tessék kérni.

Saját érdekében tegyen egy kísérletet az uj szab. amerikai impregnált

F É M T I S Z T I T Ó K E N D Ő V E L . E l ő n y e i : Bárminő fémtárgy gyors és egyszerű keze­lésben hónapokig tartó t u i ö r f é n y t nyer. Minden eddigi tűzveszélyes folyékony fémtisztitót fölülmúl. Sohasem szárad ki, nem koptat, nem horzsol, olcsó és fazdaságos. r.ra 96 üli., 50 üli., és 1 kor. Mindenütt

aphato. — Kereskedőjénél kérjen In gyen mintát. POEAKTÁB: rOBSTNEH JÓZSEF GTAB9SNÁI. BUDA­

PEST, IV. KEB.. BEALTANODA-ÜTCZA 4. SS .

K e n d e l é s e k n é l szíveskedjék lapunkra hivatkozni .

1 ROZSNYAY PEPSIN BORA. Kellemes izü, kiváló jó hatású szer

étvágytalanság, r e n ­det len emésztés és gyomorgyengeség ellen.

Étkezés közben véve, megóv a gyomorterhe léstő l . Egy üveg ára 3 kor . 20 fill.

Kapható:

minden gyógytárban valamint

Rozsnyay Mátyás Arad, Szabadság-tér 8.

Amputált Ön? Akar e legáns, a ezélnak tel­j e sen megfele lő műlábát v. műkezet ? Kz esetben szíves­kedjék biza lommal a 35 év óta fennál ló , legjobb hír­névnek örvendő KELETI I. budapesti orthopádiai mű-intézethez fordulni. :: :: ::

Keleti mi lábai és mükezei, járó s támgépei a legjobbak. Elegáns, könnyű járás! Kifogástalan technikai kivitel! Mérsékelt árak! Azonkívül gyárt és raktá­ron tart: Testegyenesitó­gépeket, orthopad nüfűzö

szabadalmazott sérvkötéket, haskötőket, gummiharisnyákat. valamint ai összes betegápolás i Cl íkkeket . — 3000 ábrával ellátott legújabb árjegyzéket i n g y e n és bérmentve k ü l d :

testegyenesi tő gé­pek és gummiárrik gyára Budapest, 17., Koronaherezeg-a. 17.

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Külön női osztály (női kiszolgálás) Koronaherczeg-nteza 14—

Keleti-féle műlábak. Több évi jótállás.

ket, Csász. és kir.

Keleti J.

246 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZAM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

éves korában. — SZÖLLŐSY ISTVÁN, gödöllői királyi közjegyző 67 éves korában. — Szulyói és káromi SZULYOVSZKY ÁRMIN, honvédezredes, 60 éves korá­ban, Nyitrán. — TURCSÁNYI DEZSŐ, székesfővárosi tanár, 60 éves korában, Budapesten. — PALESCO OTMÁR, a szegedi vasút középponti leszámoló-hiva-talának főnökhelyettese, 60 éves korában. — HÓBOR KÁLMÁN, decsi patikatulajdonos, 50 éves korában, Budapesten. — SERFŐZŐ GÉZA, Pestvármegye mező­gazdasági előadója és gazdasági egyesületének tit­kára, 58 éves korában. — MOHAI LAJOS, Székes­fehérvár tanácsosa, 53 éves korában. — NÉMETH JÁNOS, Sümeg város plébánosa, szentszéki ülnök, 54 éves korában. — REUSS EMIL, Máv. gépgyári felügyelő 54 éves korában, Budapesten. — HREN-CSIK MÁRTON, nyűg. vasgyári főmérnök, 45 éves korában Budapesten.

özv. LUBIK MIKLÓSNÉ magánzónő, 78 éves kora ban, Budapesten. — özv. GRUM IVÁNNÉ, szül. Dobos Jolán, 43 éves korában, Budapesten. — Özv. GYÖNGYÉLYI JÁNOSNÉ, szül. vizkeleti Fe-renczy Kornélia, 38 éves korában, Budapesten. — KORDIN MÁRIA, a magyar királyi Opera nyűg. tagja, Budapesten. — GYULAI-FODOR DÁNIELNÉ szül. Gyulai Aranka, Gyulai Pál leánya, Budapesten.

EGYVELEG. * Bűvészek klubja alakult legutóbb Londonban

és már meg is nyitotta helységeit. A klubnak mintegy kétszáz tagja van, a kik részben profesz-szionátus, részben amatőr hivei a bűvészeinek. A klubhelyiségekhez tartozik egy bűvészeti mú­zeum, egy 500 kötetből álló bűvész-könyvtár nemkülönben egy nagy kísérleti laboratórium, a hol uj trükköket próbálnak ki.

* A legújabb kor csodái. Egy amerikai lap meg­szavaztatta mintegy félmillió olvasóját, hogy sze­rintük a legújabb kornak melyik a hét legnagyobb csodája. Legtöbb szavazat jutott sorrendben a következőknek: a dróttalan táviró, a telefon, a repülőgép, a rádium, a fertőtlenítő szerek, a szín­képelemzés és az x-sugarak.

Seraval lo t r l es t i gyógyszer tá r a d o m á n y a . Seravallo Viktor ur a gyógyszertár tulajdonosa Triest-ben a mostani háború időtartama alatt különböző kórházaknak és intézetnek, mint a hadsegélyző hi­vatal .vörös kereszt társulatnak*, a fehér keresztnek és a hadügyminisztériumnak eddig több mint 6i*0 üveg vasas Chinabort adományozott, azonkívül karácsonyi ajándékul 600 üveg arztali bort s pénzadományt utalt át a hadsegélyző hivatalnak. Nevezett urnák ezen áldozatkészsége a legteljesebb elismerést érdemeli ki.

A ccVASÁHNAPI U J S Á G » 62-ik évfolyama.

A « V a s á r n a p i U j s á g » a legrégibb ma­gyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap évenként több mint 130 íven s több mint másfél e z e r k é p p e l , legjelesebb hazai iróink és művészeink közreműködésével jelen meg.

A i Vasárnapi Újság» szines képmel­lékleteket is ad, több szinben művészileg ki­vitt képeket.

E l ő f i z e t é s i f ö l t é t e l e i n k :

A «Vasárnapi Ujság» negyedévre 5 korona, fél­évre 10 korona.

A «Vasárnapi Ujság» a «Világkróniká»-val negyed­évre 6 korona, félévre 12 korona.

Az előfizetések a «Vasámapi Ujság» kiadóhiva­talába, Budapesten, Egyetem-utcza 4. szám kül­dendők.

S A K K J Á T É K . 2947. számú feladvány Morsch G.-től, Hannover.

SÖTÉT.

8

2943. számú feladvány megfejtése Fuss Ottótál. Világos. Sötét. Világol'. a. Sötét.

1 Val—dl e5—c4 (eő—e4) 1. — _ bGxa5 (f6x«;5) 2. Fd3*U f (F*e4U stb. 2. Fd3xb5 t stb.

1 14—b3 (M—13) 1. .-• _ Kd5-(U 2. R13-fl (Fbl) stb. 2. Bh7—d7 f stb. 1 Kd&—d6 1. - Kd5—e6 2. Fd3—e4 f stb. 2. F<)3—c,4 t stb.

Helyesen fe j te t ték m e g : A tfíudapesti Sakk-kört (Budapest). — Németh Péter (Csongor). — Hoffbauer Antal (Lipótvór). — Kintzig Bóbert (Fákért). — Székely Jenő (GySr).

Szerkesztői üzeneteit. Látogatás a holtaknál. Az e edetit nem tarthatjuk a

német hadi-költtszet oly kiváló termékének, hogy indo­kolt volna épen ezt bemutatni.

Ének. ötven év stb. Prózai nyelven, igazi lendület nélkül irt versek, egészen konvenczionális verseléssel.

Minden élő. Olyan gondolatok, a milyenek mindenki­nek eszébe juthatnak s feszesen, helyenkint egy kis erő­szakkal vannak versbe öntve.

1915 márczius 22. Megható példája annak a hatásnak, melyet Przemysl eleste a közönség széles rétegeire tett, — de nem költői mű.

KEPTALANY.

a b c d e f g h VILÁGOS.

Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.

A ((Vasárnapi Ujság» 10-dik számában megjelent képtalány megfejtése : Kártérítési kereset.

Felelős szerkesztő: Hoitsy Pál. Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Vármegye-utcza 11.

Lapkiadó tulajdonos Franklin-TárBulat IV„ Egyetem-ntcía 4.

FISCHER «T-faiskolák és szölool lvanyle lepek Tulajdonosok:ifj. 1MBRQSI M.tiFischerL. Örökösei.

NAGYENYED

Szakszerűen készített utazási felszerelések

itrüiiiia ^ ff~~ fliegbiihiíí táskák, gá 5 L minőségben, HtHreny i\ m É & előnyösen kalap- t} • l lEsuriiht-Mfflifih, - ML Ifik az általa-ítuuiirii rf&m w£*%® i n a Isiért

HELLER böröndös czégnél

D. (Astoria szálloda épületében)

A czég Ozlete 20 évig Károly, kónitoe ( H m z á r - h á r ) volt

Költözködéskor nélkülözhetetlen a lakásbérleti szabályok ismerete !

LAKÁSBÉRLETI SZABÁLYOK

Összegyűjtötte és magyarázta

Dr. PONGRÁCZ J E N Ő budapesti ügyvéd.

Tarta lmazza Budapest-székesfőváros lakás­bérleti szabályrendeletének hiteles szövegét és magyarázatát . Illeték szabályokat. A kapu­zárási, viz- és gázszabályokat. Teljes jog­

gyakorlatot stb., stb.

Harmadik teljesen átdolgozott kiadás.

Mindenütt kapható. Ara kötve 3 K 20 fillér.

Megjelent a Magyar Törvények, Frankl in-Társulat zseb kiadásának gyűjteményében.

Kapható:

L A M P E L R. k ö n y v k e r e s k e d é s e (Wodianer F. és Fiai) R-T.-nál,

B u d a p e s t , V I . ker . , Andrássy-ú t 2 1 . szám és minden könyvkereskedésben.

TERMELJÜNK ZÖLDSÉGET!!

Minden talpalatnyi földet használjunk fel és mű­veljük meg. — Részletes utasítást nyúj t Rombay Dezső könyve. — Cz ime:

ZÖLDSÉG TERMESZTÉS, zöldségfélék eltartása és konzerválása.

Á R A I K O R O N A .

Megrendelhető: L A M P E L R. K Ö N Y V K E R E S K E D É S E

(Wodianer F, és Fiai) részvénytársaságnál Budapest, V I . ker., Andrássy-út 21 . sz.

és minden könyvkereskedésben,

Lohr Mária ( K R O M F U S Z ) Gyár és főüzlet VII., Baross-u. 85.

[

{"• A fóv»roi eltO ál

lejréglbb oalpka-. Ilaztltd, vegytlaz-I tildéi kelmeíettí i i v a r i l>téuti. Telefon: József 2 - 3 7 .

Fiókok: II. ker., i Fi-utoza 27. tz. IV. ker,, E.kU-út i 6. az. IV., Kess-kemétl-utoza 14. i V., Harnlaozad-utoza 4. az. VI., i Teréz-körát 39. VI., AatrAaay-at i 16. az. VIII. kar., ] JózMf-kBrút 2. i

UilülSIiliiHHillllKI

unni I I IIIIII iinri!miint t in n ii'

Knuth Károly mérnök és gyáros

Cs. és kir. fensége József föh. udv. száll. Gyár és Iroda: Budapest, VII., Garay u. 10.

Q0

KOipontl Tii-, lég- H gozfatéaek, líg»iesi- éi TI I -vexetekek,entornázisok, iiellAttetéaek.nixattTOk. TliMÍműTt emelőgépek itb. — Tervek, kintstgveté-eak, JOvMemi elóirányzatek gyoreaa keeilttetiet

15. SZÁM. 1315. 62. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 247

Mindazok, ak ik

ÖHKEHTESl KEDVEZMÉNyRE teljes igénnyel nem bírnak; tanulók (elsősorban 1895-ben és 1896-ban született középiskolai tanulók), művészek, írók, feltalálók stb. részletesen tájéko­zódhatnak e kedvezmény megszerzési módjairól

Tolcsva i Nagy Barna d r . minisztert fogalmazó, a honvédelmi minisztérium önkéntesi

ügyosztálya referensének most megjelent könyvéből.

C í m e : Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére teljes

igénnyel nem bíró

Egyévi önkéntesjelöltek tájékoztatója. Á r a 1 ko rona 20 f i l lé r .

minden könyvkereskedésben kapható!

A hadi flottáról

érdekes leírást ad Gonda Béla a Magyar Könyvtár legújabb füzetében. Ára 60 fillér.

Minden könyvkereskedésben kapható.

£ <{.$$.& <L& ítJ- <. jőít. j« <L& S.

RENDELÉSNÉL SZÍVESKEDJEK ::: LAPUNKRA::: HIVATKOZNI!

^ £ ^ £ Í ^ £ J I Í £ J ^ £ 2 £ J ^ £ J T ^ ^ £ Í B £ B £ J ^ £ J B ^

•••••••••••

NIMRÓD Képes vadászati és versenysport újság.

SzerKeszti: Szabó Kálmán.

Minden számában sok érde­kes vadászati fénykép-felvéte­leket közöl. Szakszerű czikkeit ismert iróink irják. Rovataiban minden vadászati ügyben fel­világosítást kap az olvasó és

az összes bérbeadó vadász­területek árverésének idejét közli.

A díszesen kiállított lap ha­vonként háromszor jelenik meg és előfizetési ára félévre 6 kor.

Mutatványszámot a kiadóhivatal szívesen küld Budapest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. BZ. (Franklin-Társulat.)

br> •i

Ír p-

Lr

t 1

TI J-n

1

i 1 1 1 1 TI

1 &

&

1 LY & I TTklJ

I U WELLS szenzációs könyvei:

1 i xi h

I In

UILÁGOK HARCA (Mars-lakók a földön.) Regény. Fordította Mikes Lajos. Két kötet. Megjelent a Magyar Könyvtárban. Ára 60 fillér.

U] világ a rési helyén Fordította Mikes Lajos. Két kötet. Ára 8 korona.

Az időgép. Regény. Ford í to t ta Mikes Lajos. Ára 30 fill. A gyémántcsináló és egyéb történetek. Fordí­

totta Dunai Zoltán. Ara 30 fill. Dr. Moreau szigete. Hegény. Ford. Mikes L. Ára 60 fill. Kósza lelkek. Két csodálatos történet. For­

dította Farkas Klára. Ara 30 fill

Ára 30 fiíl

üüiiiiüigiiüiiüiiiüiüüii

Az elcserélt élet és egyéb történetek. Fordí­totta Benedek Marcell.

Megrendelhetők:

LAMPEL R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r,-t. Budapest, YI., Andrássy-ut 21. sz. és minden hazai könyvkereskedésben.

0

m i i V

i I 1 p TÜJ

i 1 i Lfsn

€ÍrlÍiÍéÍÍÍÉÍÉÍÉlÍÍ[ÉÍílÍlÍÍiiEÜl

BHIIIINiill ' N UK

I <»;iiii!ii!iiiiiii;iiiiiiiiiiiuii£iiiiS!iji! :i.s:,::i:i«;:inii!!iii

Olvassa a® hirdetéseket!

i

MAGYAR TÖRVÉNYEK A Frankl in-Társulat zsebkiadásai.

AZ OJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS ÉS

AZ ÉLETBELÉPTETÉSI TÖRVÉNYEK ZSEBKÖNYVE

Magyarázó jegyzetekkel, utalásokkal és betűrendéi tárgymutatóval ellátva.

Irta

Dr. KOVÁCS MARCZEL kir. ítélőtáblai biró.

Ára 6" korona 20 fillér.

A TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK Jegyzetekkel ellátta

Dr. ÚJLAKI JÓZSEF budapesti ügyvéd.

Ara 1 korona 50 fillér.

Megrendelhető:

LAMPEL R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) részvénytársaságnál

Budapest , VI. ker., Andrássy-út 21 . szám. és minden könyvkereskedésben.

*48 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÍM. 1915. 62. ÉVFOLYAM.

K ÁPOLÁSÁHOZ

szükséges tudnivalók és orvosi könyvek:

Betegápolástan. ^ 3 k e r 6 S Z t e s ápoW-betegápolástftn kivonata.

A betegápolás

A betegápolók tankönyve.

Ára K 1.80 I r ta Fialka

*i Gusztáv dr. Hivatásos betegápolónők és a művelt kö­zönség számára. Ajánló sorokkal ellátta Müller Kálmán dr. Számos szöveg közé nyomtatott ábrával. Ara K 8.—

Irta Fialka Gusztáv dr.

Számos a szöveg közé nyomtatott ábrával. Ára K 4.20

Klinikai r e c i p e k ö n y v . \ 7 l r n ™ " temi klinikák, a budapesti poliklinika és a fővárosi kórházak gyógymódjainak ren­delvényeinek gyűjteménye. IL kiadás.

Ára K 8.—

A fertőző betegségekről { ^ r & í kezesről. Irta Gerlóczy Zsigmond dr.

Ára K 1.50 I r ta

rochnov József dr. 9ü ábrával és 6 kőnyomatu táb­lával Ára K 7.—

A sebek gyógyulása és a sebkezelés. Ir ta Scháchler Miksa dr. Ára K 4.—

Megrendelhetők:

LA.MJREL R. könyvkereskedése (Wodianer F . és Fiai) B.-T.-nál

B u d a p e s t , VI., A n d r á s s y - ú l 2 1 . s z á m és minden hazai könyvkereskedésben.

Útmutató a hadsebészetben.

Rendelésnél iiiiiiiiuiiiiiüiuiiniaiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiuiniiiuiiiNíniíiuHüiiiii szíveskedjék lapunkra • H l hivatkozni, n»iiiii»i

mm

k F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában B u d a p e s t e n (IV., Egyetem utcza 4. ez.) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

A háború irodalma! A Magyar Könyvtár

újdonságai.

AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG HADSEREGE

Irta Pilch Jenő honvédórnagy.

Szinte uj erőt és reményeéget nyújt e könyv, mert részletesen megismertet a

mi haderőnkkel. Ára 60 fillér.

A MODERN HÁBORÚ ESZKÖZEI Irta Arcnibald Williams nyomán

Sándor Szilárd.

A háború borzalma és dicsősége ele­venedik meg előttünk, ha annak esz­

közeivel megismerkedünk.

Ara 60 fillér.

ZEPPELIN Irta dr. Mikes Lajos.

Érdekes leírása a modern háború i félelmesebb eszközének.

Az Olcsó Könyvtá r újdonságai.

I. V ILMOS német császár és porosz királynak

kilenczven válogatott Írása.

Fordította Supka Géza dr.

A nagy német birodalom megalapításá­nak érdekes dokumentumai I. Vilmos

császár írásai.

Ara 1 korona.

NAGY PÉTER CZÁR

Irta John L Moltley.

Fordította Herkner János.

Ara 60 fillér.

NAGYBRITANNIA VESZEDELME Irta

Conan Doyle. Fordította

Góth Sándor.

Ara 30 fillér.

A modern Oroszország megalapítójá­nak Péter czárnak életrajzát nyújtja e füzet, de egyben megismertet az

orosz nép lélektanával.

Ara 60 fillér.

A VILÁGHÁBORÚ OKAI

Irta Angyal Dávid egyet, tanár.

Élénkséggel írja le a szerző a világ­háború előzményeit s éleslátásával be­tekintést enged az események mögött

rejtőző okokba is.

Ara 40 fillér.

A KÉMET VILÁGPOLITIKA Irta Wlassics Gyula.

Ara 20 fillér;

BISMARCK születésének 100 éves évfordulója alkalmából élénk érdeklődés mutat­kozik az egyetlen magyar munka iránt, melyben

Bismarck és a magyarsás közötti kapcsolat van hűen leírva és a mai szövetséges viszonyunk meg­alapozása van eleven érdekességgel megrajzolva. — Cz ime :

NSNARCK ÉS AHDRÁSSV I r ta : HALASZ I/WRE. Ára 6 kor.

FRRNKLIN-T Á R S U L R T K I H D Á S a .

Minden könyvkereskedésben kapható. ^ ^ £ ^ s

GRÓF ANDRÁSSV G M A MUNKÁI: Kinek bűnea háború?

Ara 2 korona.

Az 1867-iki kiegyezésről. Ára 4 korona.

A magyar állam fönmaradá-sának és alkotmányos sza­badságának okai.

Franklin-Társulat kiadása.

Három kötetben. Ara 22 korona.

A száműzött Rákóczi. Ára 40 fillér.

Zrínyi Miklós a költő. Ára 40 fillér.

Kapható minden könyvkereskedésben.

16. SZ. 1915. (62. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ

H O I T S Y P Á L . Szerkesztőségi iroda: IV. Vármegye-utoza l t . Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4.

Egyes szám ára 40 fillér.

Előfizetési [ Egészévre , . , / , . , , . , < Félévre _ . feltételek:] N e g Y e d é v r e ,

BUDAPEST, ÁPRILIS 18. . 80 korona. A tVüágkróniká-\iü

10 korona, negyedévenként 1 koronával S korona. több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­határozott viteldíj is csatolandó.

ELŐŐRSEI NK A BESZARÁBIAI HATÁRON.

A B U K O V I N A I H A R C Z T É R R Ő L . — Jelfy Gyula, a harcztérre kiküldött munkatársunk fölvéte.