Szerda, 1977. november 16. 5 A címzett ismeretlen A minap történt: a fele- taxit sem talált, nehéz cso. ség egyhetes távollét után magokkal, keservesen hosz- — jó előre — táviratot szú utazás után esett bevé- adott fel a férjének, amely- gül lakása ajtaján. Majd ben jelezte, hogy mikor, „biztos nem nézted meg a melyik vonattal is érkezik postaládát" bevezetéssel egy pontosan. A táviratblanket- kis családi perpatvar kezdő- tát a kelleténél is gondo- dött, s csak nehezen állt sabban, olvashatóbban töl- helyre újra a béke. tötte ki, hogy új lakótelepi lakásukhoz minden nehéz- ség nélkül odataláljon a postás. Azaz: ahol a cím- zett neve, címe szerepelt, oda nyomtatott betűkkel a férj nevét és lakáscímét ír- BE&ITHE TETLEN Két nappal később a fel- adó, azaz a feleség kapott egy táviratot. Ebben közöl- ték vele, hogy az X. Y.-nak küldött TAAVIRAT KEEZ- CIM- ta. A feladó neve és pontos ZETT ISMERETLEN, címe megjelölés alá pedig Néha az ember kénytelen a saját neve és ugyanaz a rádöbbenni arra, hogy a sa- cím került. ját lakásában nem is A jelzett időpontban afe- olyan biztos hogy ő maga leség meg is érkezett. Az lakik, állomáson nem várta senki, F. K. Irodalomtörténetig éppen aktuális fiola Megjelent a József Attila Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszéké- nek új Actája. A terjedel- mes kiadványban Csukás Ist. ván a századvégi és a szá- zadforduló egyik legjelentő- sebb szlovák írójának, Sve- tozar Húrban Vajanskynak magyarságképét elemzi. Vö- rös László a tükrözés kate- góriájáról ír Marx filozófiá- jában, Sipka Sándor tanul- mányának címe: Beöthy Zsolt irodalomtörténeti tankönyve a középiskolai oktatásban, Ba- ranyai Zsolt Naturalista szemlélet és szecessziós kom- pozíció — Szigeti Lajos: Jó- zsef Attila Kosztolányi-bíró. latának lírai fedezete címmel publikál; Scheiber Sándor, Zsoldos Jenő és Katona Z. Ferenc pedig Mikszáth Kál- mán levelezéséból ad közre érdekes dokumentumokat. Kiállítási napló Dokumentumok egy faluról és egy kertről ü n n i f ás GSlMSfUl* Talán az első pillantásra is érthető, miféle a kapcsolat a cim két szava között. Hiszen, ha reggel, másodpercre ki- számított rohanásunkban nem férünk fel a buszra, késest pecsétel a bélyegző a gyárkapuban, s hiába védekezünk a csúcsforgalommal. Vagy délután, hazafelé• menet, ha útba ejtjük az ABC-áruházat, intézni valónk van még az OTP- nél és az óvodába, bölcsődébe is időre kell menni a gyere- kekért, bizony előfordul, hogy legszívesebben taxival men- nénk, nehogy ferde szemmel nézzenek ránk a gondozónők... A munkaidő kezdete és véne felgyorsítja napi teendőink tem- póját, s az igyekezetben még arra is gondolnunk kell. hogy a buszt elérjük-e még, vagy hogy sok csomagunk lévén, ké- nyelmesebb lenne tán villamosoznunk... Két szabadkai képzőművész jelentkezik Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Képtárában. A két testvérváros kap- csolatainak keretében mulatja be alkotásalt a szegedi kö- zönségnek Dudás Antal festőművész és Ivan Jandric ke- ramikusművész. Közösen rendezett szabadkai tárlatuk anyagát vasárnaptól Szegeden láthatjuk. Két egyívású, de merőben eltérő alkatú művésszel is- merkedhetünk meg, akiket mégis összeköt egyfajta va- lóságszemlélet, egyfajta nosz- talgikus látásmód. Termé- szetesen meghatározza mun- kásságukat a választott és művelt műfaj — a táblakép, illetve a plasztikus kerámia. Mindketten nagyon egységes anyaggal jelentkeztek. Dudás Antal a vajdasági falu nosz- talgíkus-dokumentalista fel- dolgozására vállalkozott, Ivan Jandric pedig szellemes plasztikai ötletének, kiteljesí- téséhez még címet is mellé- kelt: Csodálatos növények kertje. Dudás Antal erőteljes szá- lakkal kötődik gyermekkora falujahoz. Sétát tesz bölcső- helye körül, s festőszerszá- maival regisztrálja a szere- tett ölelésnyi világot, emlé- keinek megszépítő erejével, lírai hevülettel, nosztalgikus vággyal újrarendezi a motí- vumokat, melyek mégiscsak dokumentatív egyszerűség- gel szólnak egy tűnőben levő eletforma egyszerű szépsé- geiről, csodás arónyrendjé- ről, funkció és esztétikum ölelkezéséről. Az eltűnt idő nyomába szegődik Dudás Antal (Egyszer volt, Túllé- pett múlt, Elveszett messze- ség. Elveszett idö, Elfelejtett nyár, Elöregedett nyár, Az emlékek varázsa stb.), hogy a visszapillantó tükör fény- törésében újrarendezze em- lékeit, az indítás jeleit. Szín- világával — törtfehérek, sápadtokkerek, penészszürkék — lg ezt a múló-málló világot búcsúz- tatja. Nem lennénk igazsá- gosak, ha nem fedeznénk fel festményein a modernebb tö- rekvéseket — a síkban való komponálást, a térproblémók iránti érzékenységet, a mo- nokrónia lehetőségeinek ku- tatását, az ornamentlkus de- korativitást. A tematika, az eszköz- és kifejezéstár még nem találkozott az áhított egységben. Így fő motívu- mai — fallóra, régi Szék, eké, szőttes, tornáckapu stb. — szép dokumentumok marad- nak, nem nőnek föl Igaz jel- képekké, nem izmosodnak egy életforma sűrítményelvé. Ha Dudás Antal a múltba tekint, Ivan Jandric inkább a jövő képét (vagy kertjét!) teremti meg. Kétségkívül eredeti ötlet kerámiából fantasztikus virágoskertet alakítani, még akkor is, ha magában rejti azt a veszélyt, hogy csak így, együtt érvé- nyes az anyag, s külön-külön elerőtlenednek, veszítenek hitelükből az egyes darabok. Ivan Jandric természetesen többet akar, mint konkrét virágokat gyúrni agyagból — az ő csodálatos kertje az élet folytonosságának, születésnek és halálnak, az örökkévaló- ságnak jelképe kíván lenni. Erre utalnak a címek is — amik szerintem ebben az esetben feleslegesek! —, mint például: Haldoklás a szüle- tésért, Születés a halálban, A lialál az élet kezdete stb. Van ebben a kertben valami megborzongatóan groteszk felhang ls. A szecesszió bur- jánzó indái, hajlongó szir- mai-levelei összekapcsolód- nak egy húsdaráló közönsé- ges képével, egy buggyanó forma nem mindig eszté- tikus látványával. Ere- deti és egyszeri lehetőséget ragadott meg Ivar. Jandric, amiből jobban megismertük a világról alkotott képét mina azt, milyen keramikus is voltaképpen Tandi Lajos Mikor vezetik be Szege- den is — budapesti és mis- kolci példára — a lépcső- zetes munkakezdést — kér- dezte nemrégiben egyik ol- vasónk az Élő postaláda közlekedési ankétján, s a válaszadók akkori monda- taiból, s azóta folytatott vizsgálódásainkból rajzol- hatunk most helyzetképet. Még 1975-ben került a városi tanács végrehajtó bizottsága elé a lépcsőze- tes munkakezdés ügye. „Kü- lönös tekintettel a város tömegközlekedésének regge- li és délutáni csúcsóráira" — így kezdődtek az együtt- érzők érvei, akik sikerként könyvelhették el, hogy a végrehajtó bizottság meg- bízta a munkaügyi és az épitési-közlekedési osztályt, dolgozzon ki az érintett közlekedési vállalatokkal közösön javaslatot. Azóta az SZKV és a Volán utasszámlálási lis- táin rendre gyűlnek az adatok — a Volánnál éppen ezekben a hetekben is —, a tanács munkaügyi osztá- lya feltérképezte, melyik városrészre, iparkörzetre, lakótelepre kell különös fi- gyelmet fordítaniuk a ja- vaslattevőknek. szóval a „gép beindult". Hiszen tíz- ezreket érint a kérdés: Sze- geden az iparkörzetbe. a termelőüzemedbe reggel 5 és 6 óra között indul meg az áradat, a második reggeli csúcs pedig 7 és 8 óra kö- zött észlelhető: az iskola- és hivatalkezdés előtt. A haj- nali zsúfoltság Petőfitelep, Szöreg és Kiskundorozsma járatain a legszembetűnőbb, a diákok és tisztviselők pe- dig főleg a lakótelepekről, Odesszából, Tariánból, s várhatóan az Északi város- részből indulnak. Az utas- r Uj központi irattár Szegeden Szöged megyei város ta- nácsánál a felszabadulás utáni években nem volt al- kalmas helyiség az Íratok tá- rolására. A városháza re- . noválási munkálatai előtt a fakóbarnák, j gondnokság a „torony alatt" Vasutas ok a tiszta környezetért A MÁV vezérigazgatósága ítélik meg a szolgáltatások — a Vöröskereszt kezdemé- kulturáltságét. Emellett a nyezésére — a Tiszta kör- vasutasoknak is jobb, ha nyezetért mozgalom szerve- zésére hívta föl a vasutas munkahelyek dolgozóinak figyelmét. A november 7. alkalmából meghirdetett ver- sengéssel a munkahelyek tisztán tartását éJ a környe- zeti ártalmak megszüntetését kívánták elérni. A mozga- lom részvevői számára a vasúti járművek, a személy- szállító vonatok és a pálya- udvarok , tisztaságát tűzték ki feladatul. Ugyanakkor kérték a vasutasokat az uta- sokkal szembeni fokozott udvariasságra, azért is, mi- vel a vonattal utazók' és a tiszta környezetben dolgoz- nak. A MÁV Szegedi Igazgató- ságának területén 31 mun- kahely dolgozói neveztek be a versenybe, amelyet tegnap, kedden értékeltek az igaz- gatóság épületében. Első lett a csongrádi állomás, amely- nek vasutasai pénzjutalmat és plakettet kaptak. Elisme- rő oklevelet adtak át a do- rozsmai, a fáblánaebejtyéni állomás, a róküsi gépállomás és a makói építésvezetőség képviselőjének. Pénzjuta- lomban részesült a szegedi fuvaroztatók ennek láttán állomás,, levő több helyiségben tá- rolt hivatali és tanácsi ira- tokat. két községbe, Kiskun- dorozsmára és Szőregre szál- lította át. Mivel korszerű irattári helyiséget létesítet- tek. az előzőkben kiszállí- tott iratokat Szegedre fo- lyamatosan visszaszállítják az újonnan létesített köz- ponti irattárba. Az irattár a 30/1969. Korm. számú rendeletben előírtak alapján létesült, ami a visz- szakerült iratoknak nemcsak a biztonságát, de az egész- séges tárolását is jelenti. Az új központi irattárban már Dexion—Salgó vasállványo- kat szereltek, és így a ren- dezendő iratok ezekre az állványokra kerülnek, hi- vatalok, illetve osztályok szerinti csoportosításban. A rendezési munka menetét nehezíti az a körülmény, hogy az iratkötegek össze- keveredtek. szétestek, fel- iratai is leváltak. A sze- gedi tanács azért volt kény- telen ezeket az iratokat két községbe szállítani, mivel a megyei levéltár (helyhiány miatt) sem tudta átvenni. Ha időközben a tanács egyes osztályainak szüksége volt egy-egy iratra, ki kellett I utazni a községekbe, ahol | azokat tárolták. Az ott le- rakott nagy tömegű anyag- ban az éppen szükségeset általában nem találták, s így azt elveszettnek tekin- tették. A beszállított ira- toknak folyamatos rende- zése során kiderült, hogy közvetlen a felszabadulás utáni időkből valók. Ugyan- csak itt vannak a tanácsok megalakulása utáni iratok is. A rendezendő anyagból már több közérdekű akta került elő. Többek között — a Katonai Nyilvántartó Hi- vatal által kezelt iratok kö- zül — a szovjet katonai és polgári hősi halottak alap- összeírásai. továbbá a sze- gedi új hősi temetőben el- temetettek eredeti kimuta- tásai. Ez többek között fel- sorolja a hősi halottak ne- vét, rendfokozatát, szüle- tési helyét, a halál időpont- ját stb. Néhány hivatali irat a tanácsok alakulása előtti időből: I. fokú Köz- igazgatási Hatóság; Lakás- hivatal. később Kommuná- lis Osztály: Katonai ügy- osztály; Népjóléti ügyosz- tály; I. fokú Rendőri bün- tetőbíró; Szociális felügye- lőség stb. Lehetséges, hogy az iratok rendezése során az elveszettnek vélt iratok egy része is előkerül. Komoly Pál 1 számlálási adatok mindezt pontosan mutatják. Az ellenérvek már nehe- zebben körvonalazhatók. Hogy. tudniillik a Tarjánbői induló, mondjuk fél nyol- cas busz zsúfolt lehet, de a Belváros tucatnyi intézmé- nyébe igyekvők számát nem lehet pontosan megállapíta- ni. Hogy az iskolák sem kez- denek mindig pontosan nyolckor — például, ha tor- naórával kezdődik az óra- rend —, vagy hogy a bejáró tanulók mit kezdenének az idejükkel, ha a tanítás ké- sőbb fejeződne be, s emiatt lekésnék a hazafelé tartó járatokat.. Élénken tilta- koznak a vállalatok képvi- selői is a lépcsőzetes, plá- ne a rugalmas munkakez- désről rendezett tanácsko- zásokon. (A rugalmas mun- kakezdésre — ahol az üze- mi feltételek lehetővé te- szik — jó budapesti pél- dák vannak már; ha nem nyolckor, hanem egy óra múlva kezdi műszakját a dolgozó, csak egy órával ké- sőbb indulhat hazafelé.) alom Az ellenzők tábora azt hangoztatja: nincs még elég öntudatunk, felelősségérze- tünk ahhoz, hogy az önkén- tesen megnyújtott, s talán kevésbé ellenőrzött mun- kaidőben is fegyelmezetten tegyük a dolgunkat. De ta- lán meg kéne mégis pró- bálni, elsősorban a hivata- lokban, az egyéni munka- teljesítményt mérő vállala- toknál, a nem szalagrend- szerban dolgozó üzemegy- ségekben. Van egyébként szegedi példa is: az OLAJTERV dol- gozói, a ruhagyár gyerme- kes anyái, mint halljuk, semmivel sem dolgoznak rosszabbul kötött munka- kezdésű kollégáiknál... És van ám lépcsőzetes mun- kakezdés is Szegeden, meg- figyelhető a kora reggeli gu- migyári autóbuszjáratokon, vagy a Radnóti gimnázium környékén levő buszmegál- lókban, ahol már 7 órától esaoatostul szállnak le a diákok. Na mármost, ha a spóntán kialakult lépcsőze- tes munkakezdés hatása le- mérhető a tömegközlekedési járműveken, s a további módosítások elől sem zár- kóznak el a közlekedési vál- lalatok. hiszen az utasaik érdekeit szolgálná — az 1978. március 5-én életbe lépő új menetrend kidol- gozása előtt a téma még ép- pen aktuális —. akkor még megfontolhatóbbá válik a •rugalmas és a lépcsőzetes munkakezdés és -befejezés ügye Szegeden. Pálfy Katalin Rakfárfejlesztési tanácskozás Négynapos raktárfejlesztési tanácskozás kezdődött ked- lására a KGST-országok együttműködnek a korszerű den a Magyar Tudományos raktárak tervezésében, és Akadémia székházában 11 or- egyáltalán a tervszerű anyag- szág — közöttük hat KGST- gazdálkodás technikai, mű- tagállam képviselőinek rész- szaki feltételeinek megte- vételével. Hazánkban jelenleg mint 100 milliárd forint ér remtésében. A KGST anyagi, több műszaki ellátási állandó bi- zottsága ennek érdekében 11 tékű áru tárolásáról, raktá- téma Összehangolt kimunká- rozásáról kell gondoskodni; lását koordinálja. A koordi- vajamennyi ágazat azonban nátor Csehszlovákia, Magyar- raktárgondokkal küzd, kevés országra a közös munkában a a tárolási hely, s a .meglevők számítógéppel vezérelt, auto. jó része is elavult. Az el- múlt években már nagysza- bású fejlesztési munkák in- dultak meg a raktárgondok matizált mágasraktár-komp- lexum műszaki dokumentá- ciójának, tervezésnek felada- ta hárul, a többiek közül enyhítésére. Legtöbb gondot Románia a csomagolás, Bul- a mezőgazdasági termékekés gária az anyagmozgatás gé- mütrágyák tárolása Jelentet, te, ezért a jelenlegi ötéves tervidőszakban a gabonatá- roló hálózat építésére három- milliárd forint támogatást kapnak a vállalatok, a mű- trágya tárolására pedig egy- szeru raktárak épülhetnek pesítésének, az NDK pedig a raktártelepítés elméleti kon- cepciója kidolgozásának té- magazdája. A közös munka nyomán olyan komplex kor. majd, amelyek valamennyi KGST-orjszágban enyhítenek az anyagtárolás gondjain. A konferencián elhangzó elő- milliárd forint az állami tá- mogatás, s most 40 óriás tá- rolótelep kiépítése folyik. A raktározási gondok a 2 S B Í T 2 S K V e ^ í tapasztalatai ehhez a a nazainoz, s az integráció keretében, a szellemi erők jobb kihaszná- közös munkához nálhatók. is felhasz- Húszéves a fóti gyermekváros Bensőséges ünnepséget tartottak kedden a fóti gyermekvárosban. Több száz egykori növendék látoga- tott az intézménybe, hogy a mai kis lakókkal közösen megemlékezzen a gyermek- város fennállásának 20. évfordulójáról. A meghitt hangulatú ta- lálkozó este a fóti műve- lődési házban tartott ün- nepséggel zárult, amelyen Barna Lajos, a gyermek- város igazgatója köszöntöt- te az egykori növendéke- ket és nevelőiket, Beszá; molt a 100 millió forint ál- lami beruházással és 15 mil- lió forint társadalmi ado- mányból létesült intézmény életéről, tevékenységéről és fejlődéséről. Az • igazgató megemlékezett az őket pat- ronálókról, akik nemcsak a gyermekek életét igyekez- nek emberibbé tenni, hanem társadalmimunka-akciókkal gazdagítják, szépítik a gyer- mekvárost. Segíteni akará- suk legutóbbi szép példája a parkban levő négy és fél holdas tó rendbe hozata- la. (MTI)
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Szerda, 1977. november 16. 5
A címzett ismeretlen A minap történt: a fele- taxit sem talált, nehéz cso.
ség egyhetes távollét után magokkal, keservesen hosz-— jó előre — táviratot szú utazás után esett bevé-adott fel a férjének, amely- gül lakása a j ta ján . Majd ben jelezte, hogy mikor, „biztos nem nézted meg a melyik vonattal is érkezik postaládát" bevezetéssel egy pontosan. A táviratblanket- kis családi perpatvar kezdő-tát a kelleténél is gondo- dött, s csak nehezen állt sabban, olvashatóbban töl- helyre új ra a béke. tötte ki, hogy ú j lakótelepi lakásukhoz minden nehéz-ség nélkül odataláljon a postás. Azaz: ahol a cím-zett neve, címe szerepelt, oda nyomtatott betűkkel a fé r j nevét és lakáscímét ír- BE&ITHE TETLEN
Két nappal később a fel-adó, azaz a feleség kapott egy táviratot. Ebben közöl-ték vele, hogy az X. Y.-nak küldött TAAVIRAT KEEZ-
CIM-ta. A feladó neve és pontos ZETT ISMERETLEN, címe megjelölés alá pedig Néha az ember kénytelen a saját neve és ugyanaz a rádöbbenni arra, hogy a sa-cím került. já t lakásában nem is
A jelzett időpontban a f e - olyan biztos hogy ő maga leség meg is érkezett. Az lakik, állomáson nem várta senki, F. K.
I r o d a l o m t ö r t é n e t i g é p p e n aktuális
fiola Megjelent a József Attila
Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszéké-nek ú j Actája. A terjedel-mes kiadványban Csukás Ist . ván a századvégi és a szá-zadforduló egyik legjelentő-sebb szlovák írójának, Sve-tozar Húrban Vajanskynak magyarságképét elemzi. Vö-rös László a tükrözés kate-góriájáról ír Marx filozófiá-jában, Sipka Sándor tanul-mányának címe: Beöthy Zsolt irodalomtörténeti tankönyve a középiskolai oktatásban, Ba-ranyai Zsolt Naturalista szemlélet és szecessziós kom-pozíció — Szigeti Lajos: Jó-zsef Attila Kosztolányi-bíró. latának lírai fedezete címmel publikál; Scheiber Sándor, Zsoldos Jenő és Katona Z. Ferenc pedig Mikszáth Kál-mán levelezéséból ad közre érdekes dokumentumokat.
Kiállítási napló
Dokumentumok egy faluról és egy kertről
ü n n i f á s G S l M S f U l *
Talán az első pillantásra is érthető, miféle a kapcsolat a cim két szava között. Hiszen, ha reggel, másodpercre ki-számított rohanásunkban nem férünk fel a buszra, késest pecsétel a bélyegző a gyárkapuban, s hiába védekezünk a csúcsforgalommal. Vagy délután, hazafelé• menet, ha útba ejtjük az ABC-áruházat, intézni valónk van még az OTP-nél és az óvodába, bölcsődébe is időre kell menni a gyere-kekért, bizony előfordul, hogy legszívesebben taxival men-nénk, nehogy ferde szemmel nézzenek ránk a gondozónők... A munkaidő kezdete és véne felgyorsítja napi teendőink tem-póját, s az igyekezetben még arra is gondolnunk kell. hogy a buszt elérjük-e még, vagy hogy sok csomagunk lévén, ké-nyelmesebb lenne tán villamosoznunk...
Két szabadkai képzőművész jelentkezik Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Képtárában. A két testvérváros kap-csolatainak keretében mulatja be alkotásalt a szegedi kö-zönségnek Dudás Antal festőművész és Ivan Jandric ke-ramikusművész. Közösen rendezett szabadkai tárlatuk anyagát vasárnaptól Szegeden láthatjuk.
Két egyívású, de merőben eltérő alkatú művésszel is-merkedhetünk meg, akiket mégis összeköt egyfajta va-lóságszemlélet, egyfajta nosz-talgikus látásmód. Termé-szetesen meghatározza mun-kásságukat a választott és művelt műfa j — a táblakép, illetve a plasztikus kerámia. Mindketten nagyon egységes anyaggal jelentkeztek. Dudás Antal a vajdasági falu nosz-talgíkus-dokumentalista fel-dolgozására vállalkozott, Ivan Jandric pedig szellemes plasztikai ötletének, kiteljesí-téséhez még címet is mellé-kelt: Csodálatos növények kertje.
Dudás Antal erőteljes szá-lakkal kötődik gyermekkora falujahoz. Sétát tesz bölcső-helye körül, s festőszerszá-maival regisztrálja a szere-tett ölelésnyi világot, emlé-keinek megszépítő erejével, lírai hevülettel, nosztalgikus vággyal újrarendezi a motí-vumokat, melyek mégiscsak dokumentatív egyszerűség-gel szólnak egy tűnőben levő eletforma egyszerű szépsé-geiről, csodás arónyrendjé-ről, funkció és esztétikum ölelkezéséről. Az eltűnt idő nyomába szegődik Dudás Antal (Egyszer volt, Túllé-pett múlt, Elveszett messze-ség. Elveszett idö, Elfelejtett nyár, Elöregedett nyár, Az emlékek varázsa stb.), hogy a visszapillantó tükör fény-törésében újrarendezze em-lékeit, az indítás jeleit. Szín-világával — törtfehérek, sápadtokkerek,
penészszürkék — lg ezt a múló-málló világot búcsúz-tatja. Nem lennénk igazsá-gosak, ha nem fedeznénk fel festményein a modernebb tö-rekvéseket — a síkban való komponálást, a térproblémók iránti érzékenységet, a mo-nokrónia lehetőségeinek ku-tatását, az ornamentlkus de-korativitást. A tematika, az eszköz- és kifejezéstár még nem találkozott az áhított egységben. Így fő motívu-mai — fallóra, régi Szék, eké, szőttes, tornáckapu stb. — szép dokumentumok marad-nak, nem nőnek föl Igaz jel-képekké, nem izmosodnak egy életforma sűrítményelvé.
Ha Dudás Antal a múltba tekint, Ivan Jandric inkább a jövő képét (vagy kertjét!) teremti meg. Kétségkívül eredeti ötlet kerámiából fantasztikus virágoskertet alakítani, még akkor is, ha
magában rejti azt a veszélyt, hogy csak így, együtt érvé-nyes az anyag, s külön-külön elerőtlenednek, veszítenek hitelükből az egyes darabok. Ivan Jandric természetesen többet akar, mint konkrét virágokat gyúrni agyagból — az ő csodálatos kert je az élet folytonosságának, születésnek és halálnak, az örökkévaló-ságnak jelképe kíván lenni. Erre utalnak a címek is — amik szerintem ebben az esetben feleslegesek! —, mint például: Haldoklás a szüle-tésért, Születés a halálban, A lialál az élet kezdete stb. Van ebben a kertben valami megborzongatóan groteszk felhang ls. A szecesszió bur-jánzó indái, hajlongó szir-mai-levelei összekapcsolód-nak egy húsdaráló közönsé-ges képével, egy buggyanó forma nem mindig eszté-tikus látványával. Ere-deti és egyszeri lehetőséget ragadott meg Ivar. Jandric, amiből jobban megismertük a világról alkotott képét mina azt, milyen keramikus is voltaképpen
Tandi Lajos
Mikor vezetik be Szege-den is — budapesti és mis-kolci példára — a lépcső-zetes munkakezdést — kér-dezte nemrégiben egyik ol-vasónk az Élő postaláda közlekedési ankétján, s a válaszadók akkori monda-taiból, s azóta folytatott vizsgálódásainkból rajzol-hatunk most helyzetképet.
Még 1975-ben került a városi tanács végrehajtó bizottsága elé a lépcsőze-tes munkakezdés ügye. „Kü-lönös tekintettel a város tömegközlekedésének regge-li és délutáni csúcsóráira" — így kezdődtek az együtt-érzők érvei, akik sikerként könyvelhették el, hogy a végrehajtó bizottság meg-bízta a munkaügyi és az épitési-közlekedési osztályt, dolgozzon ki az érintett közlekedési vállalatokkal közösön javaslatot.
Azóta az SZKV és a Volán utasszámlálási lis-táin rendre gyűlnek az adatok — a Volánnál éppen ezekben a hetekben is —, a tanács munkaügyi osztá-lya feltérképezte, melyik városrészre, iparkörzetre, lakótelepre kell különös fi-gyelmet fordítaniuk a ja-vaslattevőknek. szóval a „gép beindult". Hiszen tíz-ezreket érint a kérdés: Sze-geden az iparkörzetbe. a termelőüzemedbe reggel 5 és 6 óra között indul meg az áradat, a második reggeli csúcs pedig 7 és 8 óra kö-zött észlelhető: az iskola- és hivatalkezdés előtt. A haj -nali zsúfoltság Petőfitelep, Szöreg és Kiskundorozsma járatain a legszembetűnőbb, a diákok és tisztviselők pe-dig főleg a lakótelepekről, Odesszából, Tariánból, s várhatóan az Északi város-részből indulnak. Az utas-
r
Uj központi irattár Szegeden
Szöged megyei város ta-nácsánál a felszabadulás utáni években nem volt al-kalmas helyiség az Íratok tá-rolására. A városháza re-
. noválási munkálatai előtt a fakóbarnák, j gondnokság a „torony alatt"
Vasutas ok a tiszta környezetért
A MÁV vezérigazgatósága ítélik meg a szolgáltatások — a Vöröskereszt kezdemé- kulturáltságét. Emellett a nyezésére — a Tiszta kör- vasutasoknak is jobb, ha nyezetért mozgalom szerve-zésére hívta föl a vasutas munkahelyek dolgozóinak figyelmét. A november 7. alkalmából meghirdetett ver-sengéssel a munkahelyek tisztán tartását éJ a környe-zeti ártalmak megszüntetését kívánták elérni. A mozga-lom részvevői számára a vasúti járművek, a személy-szállító vonatok és a pálya-udvarok , tisztaságát tűzték ki feladatul. Ugyanakkor kérték a vasutasokat az uta-sokkal szembeni fokozott udvariasságra, azért is, mi-vel a vonattal utazók' és a
tiszta környezetben dolgoz-nak.
A MÁV Szegedi Igazgató-ságának területén 31 mun-kahely dolgozói neveztek be a versenybe, amelyet tegnap, kedden értékeltek az igaz-gatóság épületében. Első lett a csongrádi állomás, amely-nek vasutasai pénzjutalmat és plakettet kaptak. Elisme-rő oklevelet adtak át a do-rozsmai, a fáblánaebejtyéni állomás, a róküsi gépállomás és a makói építésvezetőség képviselőjének. Pénzjuta-lomban részesült a szegedi
fuvaroztatók ennek láttán állomás,,
levő több helyiségben tá-rolt hivatali és tanácsi ira-tokat. két községbe, Kiskun-dorozsmára és Szőregre szál-lította át. Mivel korszerű irattári helyiséget létesítet-tek. az előzőkben kiszállí-tott iratokat Szegedre fo-lyamatosan visszaszállítják az újonnan létesített köz-ponti irattárba.
Az irattár a 30/1969. Korm. számú rendeletben előírtak alapján létesült, ami a visz-szakerült iratoknak nemcsak a biztonságát, de az egész-séges tárolását is jelenti. Az ú j központi irattárban már Dexion—Salgó vasállványo-kat szereltek, és így a ren-dezendő iratok ezekre az állványokra kerülnek, hi-vatalok, illetve osztályok szerinti csoportosításban. A rendezési munka menetét nehezíti az a körülmény, hogy az iratkötegek össze-keveredtek. szétestek, fel-iratai is leváltak. A sze-gedi tanács azért volt kény-telen ezeket az iratokat két községbe szállítani, mivel a megyei levéltár (helyhiány miatt) sem tudta átvenni. Ha időközben a tanács egyes osztályainak szüksége volt egy-egy iratra, ki kellett
I utazni a községekbe, ahol | azokat tárolták. Az ott le-
rakott nagy tömegű anyag-ban az éppen szükségeset általában nem találták, s így azt elveszettnek tekin-tették. A beszállított ira-toknak folyamatos rende-zése során kiderült, hogy közvetlen a felszabadulás utáni időkből valók. Ugyan-csak itt vannak a tanácsok megalakulása utáni iratok is. A rendezendő anyagból már több közérdekű akta került elő. Többek között — a Katonai Nyilvántartó Hi-vatal által kezelt iratok kö-zül — a szovjet katonai és polgári hősi halottak alap-összeírásai. továbbá a sze-gedi ú j hősi temetőben el-temetettek eredeti kimuta-tásai. Ez többek között fel-sorolja a hősi halottak ne-vét, rendfokozatát, szüle-tési helyét, a halál időpont-ját stb. Néhány hivatali irat a tanácsok alakulása előtti időből: I. fokú Köz-igazgatási Hatóság; Lakás-hivatal. később Kommuná-lis Osztály: Katonai ügy-osztály; Népjóléti ügyosz-tály; I. fokú Rendőri bün-tetőbíró; Szociális felügye-lőség stb. Lehetséges, hogy az iratok rendezése során az elveszettnek vélt iratok egy része is előkerül.
Komoly Pál 1
számlálási adatok mindezt pontosan mutat ják.
Az ellenérvek már nehe-zebben körvonalazhatók. Hogy. tudniillik a Tarjánbői induló, mondjuk fél nyol-cas busz zsúfolt lehet, de a Belváros tucatnyi intézmé-nyébe igyekvők számát nem lehet pontosan megállapíta-ni. Hogy az iskolák sem kez-denek mindig pontosan nyolckor — például, ha tor-naórával kezdődik az óra-rend —, vagy hogy a bejáró tanulók mit kezdenének az idejükkel, ha a tanítás ké-sőbb fejeződne be, s emiatt lekésnék a hazafelé tartó j á r a t o k a t . . Élénken tilta-koznak a vállalatok képvi-selői is a lépcsőzetes, plá-ne a rugalmas munkakez-désről rendezett tanácsko-zásokon. (A rugalmas mun-kakezdésre — ahol az üze-mi feltételek lehetővé te-szik — jó budapesti pél-dák vannak már ; ha nem nyolckor, hanem egy óra múlva kezdi műszakját a dolgozó, csak egy órával ké-sőbb indulhat hazafelé.)
alom Az ellenzők tábora azt
hangoztatja: nincs még elég öntudatunk, felelősségérze-tünk ahhoz, hogy az önkén-tesen megnyújtott, s talán kevésbé ellenőrzött mun-kaidőben is fegyelmezetten tegyük a dolgunkat. De ta-lán meg kéne mégis pró-bálni, elsősorban a hivata-lokban, az egyéni munka-teljesítményt mérő vállala-toknál, a nem szalagrend-szerban dolgozó üzemegy-ségekben.
Van egyébként szegedi példa is: az OLAJTERV dol-gozói, a ruhagyár gyerme-kes anyái, mint halljuk, semmivel sem dolgoznak rosszabbul kötött munka-kezdésű kollégáiknál. . . És van ám lépcsőzetes mun-kakezdés is Szegeden, meg-figyelhető a kora reggeli gu-migyári autóbuszjáratokon, vagy a Radnóti gimnázium környékén levő buszmegál-lókban, ahol már 7 órától esaoatostul szállnak le a diákok. Na mármost, ha a spóntán kialakult lépcsőze-tes munkakezdés hatása le-mérhető a tömegközlekedési járműveken, s a további módosítások elől sem zár-kóznak el a közlekedési vál-lalatok. hiszen az utasaik érdekeit szolgálná — az 1978. március 5-én életbe lépő ú j menetrend kidol-gozása előtt a téma még ép-pen aktuális —. akkor még megfontolhatóbbá válik a •rugalmas és a lépcsőzetes munkakezdés és -befejezés ügye Szegeden.
Pálfy Katalin
Rakfárfejlesztési tanácskozás
Négynapos raktárfejlesztési tanácskozás kezdődött ked-
lására a KGST-országok együttműködnek a korszerű
den a Magyar Tudományos raktárak tervezésében, és Akadémia székházában 11 or- egyáltalán a tervszerű anyag-szág — közöttük hat KGST- gazdálkodás technikai, mű-tagállam képviselőinek rész- szaki feltételeinek megte-vételével.
Hazánkban jelenleg mint 100 milliárd forint ér
remtésében. A KGST anyagi, több műszaki ellátási állandó bi-
zottsága ennek érdekében 11 tékű áru tárolásáról, raktá- téma Összehangolt kimunká-rozásáról kell gondoskodni; lását koordinálja. A koordi-vajamennyi ágazat azonban nátor Csehszlovákia, Magyar-raktárgondokkal küzd, kevés országra a közös munkában a a tárolási hely, s a .meglevők számítógéppel vezérelt, auto. jó része is elavult. Az el-múlt években már nagysza-bású fejlesztési munkák in-dultak meg a raktárgondok
matizált mágasraktár-komp-lexum műszaki dokumentá-ciójának, tervezésnek felada-ta hárul, a többiek közül
enyhítésére. Legtöbb gondot Románia a csomagolás, Bul-a mezőgazdasági termékekés gária az anyagmozgatás gé-mütrágyák tárolása Jelentet, te, ezért a jelenlegi ötéves tervidőszakban a gabonatá-roló hálózat építésére három-milliárd forint támogatást kapnak a vállalatok, a mű-trágya tárolására pedig egy- s z e r u r a k t á r a k épülhetnek
pesítésének, az NDK pedig a raktártelepítés elméleti kon-cepciója kidolgozásának té-magazdája. A közös munka nyomán olyan komplex kor .
majd, amelyek valamennyi KGST-orjszágban enyhítenek az anyagtárolás gondjain. A konferencián elhangzó elő-
milliárd forint az állami tá-mogatás, s most 40 óriás tá-rolótelep kiépítése folyik.
A raktározási gondok a
2 S B Í T 2 S K V e ^ í tapasztalatai ehhez a a nazainoz, s az integráció keretében, a szellemi erők jobb kihaszná-
közös munkához nálhatók.
is felhasz-
Húszéves a fóti gyermekváros
Bensőséges ünnepséget tartottak kedden a fóti gyermekvárosban. Több száz egykori növendék látoga-tott az intézménybe, hogy a mai kis lakókkal közösen megemlékezzen a gyermek-város fennállásának 20. évfordulójáról.
A meghitt hangulatú ta-lálkozó este a fóti műve-lődési házban tartott ün-nepséggel zárult, amelyen Barna Lajos, a gyermek-város igazgatója köszöntöt-te az egykori növendéke-ket és nevelőiket, Beszá;
molt a 100 millió forint ál-lami beruházással és 15 mil-lió forint társadalmi ado-mányból létesült intézmény életéről, tevékenységéről és fejlődéséről. Az • igazgató megemlékezett az őket pat-ronálókról, akik nemcsak a gyermekek életét igyekez-nek emberibbé tenni, hanem
társadalmimunka-akciókkal gazdagítják, szépítik a gyer-mekvárost. Segíteni akará-suk legutóbbi szép példája a parkban levő négy és fél holdas tó rendbe hozata-la. (MTI)
Related Documents
