Ismeretelmélet

ISMERETELMÉLETISMERETELMÉLET

KollokviumKollokvium

Előadások:Előadások: http://hps.elte.hu/~gszabo/http://hps.elte.hu/~gszabo/

Filozofiadiszciplinai.htmlFilozofiadiszciplinai.html IsmeretelméletIsmeretelmélet

Tankönyv:Tankönyv: Forrai G., Forrai G., Mikor igazolt egy hit?,Mikor igazolt egy hit?, Osiris- Osiris-

Láthatatlan Kollégium, 2002.Láthatatlan Kollégium, 2002.

IsmeretelméletIsmeretelmélet

Episztemológia:Episztemológia: a tudás mibenlétének és feltételeinek tanaa tudás mibenlétének és feltételeinek tana epistepistēēmmēē: tudás (: tudás (↔↔ doxa: vélemény) doxa: vélemény)

Főbb kérdései:Főbb kérdései:I.I. Mi a tudás?Mi a tudás?II.II. Mennyire megbízhatóak ismeretszerző eszközeink? Mennyire megbízhatóak ismeretszerző eszközeink?

(szkepticizmus)(szkepticizmus)III.III. Hogyan igazoljuk hiteinket?Hogyan igazoljuk hiteinket?IV.IV. Hogyan teszünk szert tudásra? (érzékeléselméletek)Hogyan teszünk szert tudásra? (érzékeléselméletek)V.V. Létezik-e Létezik-e a prioria priori tudás? tudás?

I. A tudásI. A tudás

A tudás fajtái:A tudás fajtái: Tudás ismeretség (acquaintance) által:Tudás ismeretség (acquaintance) által:

„„Sanyika ismeri Béla bácsit.”Sanyika ismeri Béla bácsit.” „„to know” = „tudni”, „ismerni”to know” = „tudni”, „ismerni”

Képesség-tudás:Képesség-tudás: „„Sanyika tud biciklizni.”Sanyika tud biciklizni.”

Propozícionális tudás:Propozícionális tudás: „„Sanyika tudja, hogy a méz a felső polcon van.”Sanyika tudja, hogy a méz a felső polcon van.”

p: „A méz a felső polcon van.” p: „A méz a felső polcon van.” ↔↔

S: Sanyika S: Sanyika ↔↔ „A méz a felső polcon van.” „A méz a felső polcon van.”

A feladatA feladat

S akkor és csak akkor tudja, hogy p, S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha …ha …

Milyen feltételek álljanak a Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen? kipontozott helyen? Elégséges és szükséges feltételekElégséges és szükséges feltételek Ellenőrzés: gondolatkísérletekkelEllenőrzés: gondolatkísérletekkel

1. megoldási kísérlet1. megoldási kísérlet

Feltétel: Feltétel: Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk,

hogy egy kijelentés igaz.hogy egy kijelentés igaz.

Definíció:Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, haS akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha

1.1. (azt) hiszi, hogy p.(azt) hiszi, hogy p.

1. megoldási kísérlet1. megoldási kísérlet

Feltétel: Feltétel: Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk,

hogy egy kijelentés igaz.hogy egy kijelentés igaz.

Definíció:Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, haS akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha

1.1. (azt) hiszi, hogy p.(azt) hiszi, hogy p.

Ellenőrzés:Ellenőrzés: Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. ↯↯

2. megoldási kísérlet2. megoldási kísérlet

Feltétel: Feltétel: Tudni csak igaz dolgot lehet.Tudni csak igaz dolgot lehet.

Definíció:Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, haS akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha

1.1. hiszi, hogy p,hiszi, hogy p,2.2. p igaz.p igaz.

2. megoldási kísérlet2. megoldási kísérlet

Feltétel: Feltétel: Tudni csak igaz dolgot lehet.Tudni csak igaz dolgot lehet.

Definíció:Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, haS akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha

1.1. hiszi, hogy p,hiszi, hogy p,2.2. p igaz.p igaz.

Ellenőrzés:Ellenőrzés: Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az

anyag atomos szerkezetű. anyag atomos szerkezetű. ↯↯

3. megoldási kísérlet3. megoldási kísérlet

Feltétel: Feltétel: A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik.A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik.

Definíció:Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, haS akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha

1.1. p igaz,p igaz,2.2. S hiszi, hogy p,S hiszi, hogy p,3.3. S igazoltan hiszi, hogy p.S igazoltan hiszi, hogy p.

Platón, Platón, TheaitétoszTheaitétosz

„„Ezt a kijelentést halottam már valakitől, Ezt a kijelentést halottam már valakitől, Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut eszembe. Méghozzá azt mondotta: a eszembe. Méghozzá azt mondotta: a megindokolt igaz véleménymegindokolt igaz vélemény maga a tudás, a maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s aminek nincs meg a maga indoka, az nem is aminek nincs meg a maga indoka, az nem is tudható tudható ─ még pontosan így is fejezte ki magát ─ még pontosan így is fejezte ki magát ─, aminek pedig megvan, az tudható.” (201 d)─, aminek pedig megvan, az tudható.” (201 d)

„„De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)d)

Az igazolás erősségeAz igazolás erőssége

Mi a kapcsolat az igazság és az Mi a kapcsolat az igazság és az igazolás között?igazolás között? Infallibilizmus:Infallibilizmus:

Az igazolásból következik az igazság.Az igazolásból következik az igazság. Hamis, de igazolt hit Hamis, de igazolt hit nemnem lehetséges. lehetséges.

Fallibilizmus:Fallibilizmus: Az igazolásból Az igazolásból nemnem következik az igazság. következik az igazság. Hamis, de igazolt hit lehetséges.Hamis, de igazolt hit lehetséges.

InfallibilizmusInfallibilizmus

A tudás A tudás infallibilistainfallibilista definíciója: definíciója: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, haS akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha

1.1. S hiszi, hogy p,S hiszi, hogy p,2.2. S (infallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p.S (infallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p.

Nem létezik hamis tudás.Nem létezik hamis tudás.

Probléma: A definíció túl erős; a Probléma: A definíció túl erős; a szkeptikus érvek miatt nem létezne szkeptikus érvek miatt nem létezne tudás.tudás.

Nincs tévedhetetlen bizonyítékom róla, mégis Nincs tévedhetetlen bizonyítékom róla, mégis tudomtudom, hogy most előadást tartok. , hogy most előadást tartok.

FallibilizmusFallibilizmus

A tudás A tudás fallibilistafallibilista definíciója: definíciója: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, haS akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha

1.1. p igaz,p igaz,2.2. S hiszi, hogy p,S hiszi, hogy p,3.3. S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p.S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p.

Probléma: Gettier-problémaProbléma: Gettier-probléma Anna azt hiszi, hogy egyik kollégájának Fordja Anna azt hiszi, hogy egyik kollégájának Fordja

van, mert épp most látta Bélát kiszállni egy van, mert épp most látta Bélát kiszállni egy Fordból, stb. Bélának azonban tegnap ellopták Fordból, stb. Bélának azonban tegnap ellopták a Fordját. Cecilnek viszont van egy Fordja, a Fordját. Cecilnek viszont van egy Fordja, amiről Anna nem tud.amiről Anna nem tud.

A tudás módosított A tudás módosított definíciójadefiníciója

Definíció:Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, haS akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha

1.1. p igaz,p igaz,

2.2. S hiszi, hogy p,S hiszi, hogy p,

3.3. S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p,S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p,

4.4. …………………………………………..

Mi álljon a kipontozott helyen?Mi álljon a kipontozott helyen? Mi az, ami a hit és az igazság közötti Mi az, ami a hit és az igazság közötti

szakadékot képes áthidalni?szakadékot képes áthidalni?

Három javaslatHárom javaslat

Megdönthetőségelmélet:Megdönthetőségelmélet:4.4. Az igazolás megdönthetetlen, azaz nincs olyan igaz Az igazolás megdönthetetlen, azaz nincs olyan igaz

kijelentés, ami keresztülhúzná az igazolást.kijelentés, ami keresztülhúzná az igazolást. pl. Van ilyen kijelentés: „Béla Fordját ellopták.”pl. Van ilyen kijelentés: „Béla Fordját ellopták.”

Oksági elmélet:Oksági elmélet:4.4. A hit megfelelő oksági lánc révén ered abból a tényből, A hit megfelelő oksági lánc révén ered abból a tényből,

amely a hitet igazzá teszi.amely a hitet igazzá teszi. pl. Cecil Fordja és Anna hite között nincs megfelelő oksági pl. Cecil Fordja és Anna hite között nincs megfelelő oksági

lánc.lánc.

Kontrafaktuálisok:Kontrafaktuálisok:4.4. Ha p nem volna igaz, S nem hinné azt, hogy p.Ha p nem volna igaz, S nem hinné azt, hogy p.5.5. Ha p igaz volna, S akkor is azt hinné azt, hogy p.Ha p igaz volna, S akkor is azt hinné azt, hogy p.

pl. 4. nem teljesül, mert ha Cecilnek nem volna Fordja (és pl. 4. nem teljesül, mert ha Cecilnek nem volna Fordja (és minden egyéb változatlan maradna), Anna továbbra is azt minden egyéb változatlan maradna), Anna továbbra is azt hinné, hogy egyik kollégájának Fordja van.hinné, hogy egyik kollégájának Fordja van.

KontrafaktuálisokKontrafaktuálisok

A A □□→ B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a → B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzethelyzet

„„Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének.” esnének.” → igaz→ igaz

„„Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamisvillamos” → hamis

Lehetséges világok: Lehetséges világok: @ v@ v11 v v22 … …

A A □□→ B igaz:→ B igaz: ha nem létezik olyan világ, amelyben A igaz (ha nem létezik olyan világ, amelyben A igaz (A A □□→ B → B

üresen igaz), vagyüresen igaz), vagy ha a legközelebbi olyan világ, amelyben A igaz, abban ha a legközelebbi olyan világ, amelyben A igaz, abban

B is igaz (B is igaz (A A □□→ B nem üresen igaz).→ B nem üresen igaz).

II. SzkepticizmusII. Szkepticizmus

szkeptomai: „megvizsgálok”szkeptomai: „megvizsgálok”

A szkepszis értelmezései:A szkepszis értelmezései: Pozitív tanításPozitív tanítás

Semmit sem tudhatunk.Semmit sem tudhatunk. Egy bizonyos területre vonatkozóan nem tudhatunk.Egy bizonyos területre vonatkozóan nem tudhatunk.

Tudásigényünkkel szemben megfogalmazott Tudásigényünkkel szemben megfogalmazott kihíváskihívás

Honnan tudod …?Honnan tudod …?

Történeti áttekintésTörténeti áttekintés

Pürrhoni szkepticizmusPürrhoni szkepticizmus Pürrhon (i.e. 365-275): az ítéletek felfüggesztése Pürrhon (i.e. 365-275): az ítéletek felfüggesztése

(epokhé) az ataraxia érdekében(epokhé) az ataraxia érdekében „„A szkepticizmus az a művészet, amely minden A szkepticizmus az a művészet, amely minden

lehetséges módon szembeállítja egymással a lehetséges módon szembeállítja egymással a megjelenő és az elgondolt dolgokat, amelyből az megjelenő és az elgondolt dolgokat, amelyből az egymással szemben álló dolgok és érvek egymással szemben álló dolgok és érvek egyenértékűsége miatt először a visszafogottsághoz, egyenértékűsége miatt először a visszafogottsághoz, azután a lélek megnyugvásához jut el.” (Sextus azután a lélek megnyugvásához jut el.” (Sextus Empiricus)Empiricus)

Akadémiai szkepticizmusAkadémiai szkepticizmus mérsékeltebb irányzatmérsékeltebb irányzat A valószínűbb elméletet kell elfogadni.A valószínűbb elméletet kell elfogadni.

DescartesDescartes szkeptikus argumentumokszkeptikus argumentumok

A módszertani és a A módszertani és a problematikus szkepticizmusproblematikus szkepticizmus

Descartes, Descartes, ElmélkedésekElmélkedések, 1641, 1641 Szkeptikus érvek:Szkeptikus érvek:

érzéki csalódásérzéki csalódás álomargumentumálomargumentum démonargumentumdémonargumentum

Descartes: módszertani szkepszisDescartes: módszertani szkepszis A kételkedés csupán módszer a bizonyosság elérésére.A kételkedés csupán módszer a bizonyosság elérésére. Problémák: Problémák:

A bizonyosság pszichológiai állapot, amely független A bizonyosság pszichológiai állapot, amely független hiteink helyességétől.hiteink helyességétől.

Karteziánus kiindulópont: Az ismeretelmélet kiindulópontja Karteziánus kiindulópont: Az ismeretelmélet kiindulópontja a privát tudat adata.a privát tudat adata.

Descartes után: problematikus szkepszisDescartes után: problematikus szkepszis A szkeptikus érvek megoldásra váró feladatok.A szkeptikus érvek megoldásra váró feladatok.

Szkeptikus érvekSzkeptikus érvek

Tévedésen alapuló érvek:Tévedésen alapuló érvek: Néha tévedünk abban, hogy tudunk valamit.Néha tévedünk abban, hogy tudunk valamit. Ilyenkor tévedésünknek nem vagyunk tudatában.Ilyenkor tévedésünknek nem vagyunk tudatában. Most honnan tudjuk, hogy nem tévedünk-e?Most honnan tudjuk, hogy nem tévedünk-e?

Hipotézisen alapuló érvek:Hipotézisen alapuló érvek: Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szisztematikusan Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szisztematikusan

tévedünk.tévedünk. Ilyenkor a helyzetünknek nem vagyunk tudatában.Ilyenkor a helyzetünknek nem vagyunk tudatában. Most honnan tudjuk, hogy nem vagyunk ebben a helyzetben?Most honnan tudjuk, hogy nem vagyunk ebben a helyzetben?

Pl. álomargumentum, démonargumentum, agyak a tartálybanPl. álomargumentum, démonargumentum, agyak a tartályban

Az észlelés közvetett elméletén alapuló érvekAz észlelés közvetett elméletén alapuló érvek A külvilágról közvetetten, ideák segítségével szerzünk tudomást.A külvilágról közvetetten, ideák segítségével szerzünk tudomást. Honnan tudjuk, hogy az ideáinkat a megfelelő tárgyak okozzák?Honnan tudjuk, hogy az ideáinkat a megfelelő tárgyak okozzák?

Honnan tudjuk, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen Honnan tudjuk, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nem észleljük őket?nem észleljük őket?

Lehetséges válaszokLehetséges válaszok

BagatellizálásBagatellizálás A filozófiai szkepszisnek nincs köze a gyakorlati élethez.A filozófiai szkepszisnek nincs köze a gyakorlati élethez.

Direkt cáfolatDirekt cáfolat Descartes: Cogito ergo sum; ma kevesen járják ezt az utat.Descartes: Cogito ergo sum; ma kevesen járják ezt az utat.

Hamis premissza kimutatásaHamis premissza kimutatása Pl. az észlelés közvetett elméletének elvetésePl. az észlelés közvetett elméletének elvetése

A valóság átértelmezéseA valóság átértelmezése Pl. Berkeley: az anyag nem létezikPl. Berkeley: az anyag nem létezik fenomenalizmus: az anyagi tárgyak érzetadatokból álló fenomenalizmus: az anyagi tárgyak érzetadatokból álló

konstrukciókkonstrukciók behaviorizmus: a mások elméi viselkedési diszpozíciókbehaviorizmus: a mások elméi viselkedési diszpozíciók

A tudás fogalmának átértelmezéseA tudás fogalmának átértelmezése Pl. a tudás infallibilista definíciójának elvetésePl. a tudás infallibilista definíciójának elvetése

III. IgazolásIII. Igazolás

Igazolhatók-e hiteink?Igazolhatók-e hiteink?

Regresszus-érv: az igazolás nem lehetségesRegresszus-érv: az igazolás nem lehetséges1.1. Minden hitünk más hiteink segítségével igazolható.Minden hitünk más hiteink segítségével igazolható.2.2. Az igazolás fa-szerkezetet mutat.Az igazolás fa-szerkezetet mutat.3.3. A fa egyes ágai vagyA fa egyes ágai vagy

a.a. igazolatlan hitekben végződnek, vagyigazolatlan hitekben végződnek, vagyb.b. végtelenül folytatódnak, vagyvégtelenül folytatódnak, vagyc.c. visszakanyarodik már említett hitekhez, vagyvisszakanyarodik már említett hitekhez, vagyd.d. alapvető hitekben végződnek.alapvető hitekben végződnek.

4.4. a., b. és c. esetben hitünk nem igazolt.a., b. és c. esetben hitünk nem igazolt.5.5. Alapvető hitek nem léteznek.Alapvető hitek nem léteznek. Tehát egyetlen hitünk sem igazolható.Tehát egyetlen hitünk sem igazolható.

IgazoláselméletekIgazoláselméletek

Az igazoláselméletek a regresszus-érvre Az igazoláselméletek a regresszus-érvre adott lehetséges válaszok alapján adott lehetséges válaszok alapján csoportosíthatók: csoportosíthatók: Internalista igazoláselméletek: nem lépnek túl Internalista igazoláselméletek: nem lépnek túl

S hiteinek körénS hiteinek körén fundácionalizmus: 5.-t támadjafundácionalizmus: 5.-t támadja koherentizmus: 2.-t támadjakoherentizmus: 2.-t támadja

Externalista igazoláselméletek: túllépnek S Externalista igazoláselméletek: túllépnek S hiteinek körénhiteinek körén

megbízhatóságelmélet: 1.-t támadjamegbízhatóságelmélet: 1.-t támadja

FundácionizmusFundácionizmus

Kétfajta hit:Kétfajta hit: nem alapvető hitek (épület nem alapvető hitek (épület

váza)váza) alapvető hitek (épület alapja)alapvető hitek (épület alapja)

Az igazolás Az igazolás fundácionistafundácionista definíciója:definíciója:

S hite p-ben akkor és csak S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, haakkor igazolt, ha

1.1. S hite p-ben alapvető hit, vagyS hite p-ben alapvető hit, vagy2.2. S hite p-ben alapvető hitre épül.S hite p-ben alapvető hitre épül.

FundácionizmusFundácionizmus

Melyek az alapvető hitek?Melyek az alapvető hitek? Infallibilis (korrigálhatatlan) hitek: a bennük Infallibilis (korrigálhatatlan) hitek: a bennük

való hit garantálja az igazságukatvaló hit garantálja az igazságukat klasszikus empiristák: az észlelés közvetlen tárgyaira klasszikus empiristák: az észlelés közvetlen tárgyaira

vonatkozó hitek („Most piros ideával rendelkezem.”)vonatkozó hitek („Most piros ideával rendelkezem.”) Descartes: cogitoDescartes: cogito

Fallibilis (korrigálható) hitek: a bennük való hit Fallibilis (korrigálható) hitek: a bennük való hit nem garantálja az igazságukatnem garantálja az igazságukat

„„önmagától adódó” kijelentések: szükségszerű, hogy önmagától adódó” kijelentések: szükségszerű, hogy igazságuk esetén higgyünk bennük („Nagyon fáj a igazságuk esetén higgyünk bennük („Nagyon fáj a fejem.”)fejem.”)

KoherentizmusKoherentizmus

Csak egyfajta hittípus létezik.Csak egyfajta hittípus létezik. Az igazolás nem fa-szerkezetű: egy hit Az igazolás nem fa-szerkezetű: egy hit

igazoltságát a többi hithez fűződő viszonya igazoltságát a többi hithez fűződő viszonya adja.adja.

Koherencia: ellentmondásmentesség + sűrűn Koherencia: ellentmondásmentesség + sűrűn átszőtt deduktív és induktív következésekátszőtt deduktív és induktív következések

Az igazolás globális jelleget öltAz igazolás globális jelleget ölt

Az igazolás Az igazolás koherentistakoherentista definíciója: definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, haS hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha

S hite p-ben koherens S összes többi hitével.S hite p-ben koherens S összes többi hitével.

MegbízhatóságelméletMegbízhatóságelmélet

Az internalista elméletek problémája:Az internalista elméletek problémája: Hiteink igazsága nem hozzáférhető a számunkra.Hiteink igazsága nem hozzáférhető a számunkra.

Externalista elmélet:Externalista elmélet: Az igazolást az igazság révén határoztuk meg.Az igazolást az igazság révén határoztuk meg.

Megbízható folyamatok:Megbízható folyamatok: észlelés, következtetés, stb.észlelés, következtetés, stb.

Az igazolás Az igazolás megbízhatóságelméletimegbízhatóságelméleti definíciója:definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, haS hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha

S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki.S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki.

IV. Érzékelés és észlelésIV. Érzékelés és észlelés

Érzékelés (sensation):Érzékelés (sensation): a külvilág ingereinek a külvilág ingereinek

érzékszervi rögzítése érzékszervi rögzítése és idegi továbbítása és idegi továbbítása az agy feléaz agy felé

érzéklet: vörös fényérzéklet: vörös fény

Észlelés (perception):Észlelés (perception): az érzékletek az érzékletek

magasabb szintű magasabb szintű integrációja az integrációja az agykéregbenagykéregben

észlelet: paradicsomészlelet: paradicsom

moonwalking bearmoonwalking bear http://www.youtube.com/watch?v=47LCLoidJh4http://www.youtube.com/watch?v=47LCLoidJh4

1. Érzékelés1. Érzékelés

Az érzékleti modalitások és abszolút Az érzékleti modalitások és abszolút küszöbeik:küszöbeik:ÉrzékÉrzék KüszöbKüszöb

LátásLátás Gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszakábanGyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszakában

HallásHallás Karóra ketyegése 6 m-ről csendes Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények közöttkörülmények között

ÍzlelésÍzlelés Egy teáskanál cukor 9 liter vízben Egy teáskanál cukor 9 liter vízben

SzaglásSzaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi levegőbenEgy csepp parfüm 6 szobányi levegőben

TapintásTapintás Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra hullvahullva

Weber-Fechner-törvényWeber-Fechner-törvény

2. Észlelés2. Észlelés

Funkciói:Funkciói: Felismerés: a tárgyaknak egy kategória Felismerés: a tárgyaknak egy kategória

alá rendelése (Ez egy autó)alá rendelése (Ez egy autó) Lokalizáció: a tárgy távolságának és Lokalizáció: a tárgy távolságának és

mozgásának észlelése (Az autó balról mozgásának észlelése (Az autó balról közeledik)közeledik)

Konstanciák: a tárgyi tulajdonságok Konstanciák: a tárgyi tulajdonságok állandóságának biztosítása a változó állandóságának biztosítása a változó ingerek között ingerek között

LokalizációLokalizáció

figura és háttérfigura és háttér csoportosításcsoportosítás

proximitásproximitás

hasonlósághasonlóság

zártságzártság

jó folytatásjó folytatás

LokalizációLokalizáció

távolságészlelés távolsági jelzőmozzanatokkaltávolságészlelés távolsági jelzőmozzanatokkal monokuláris: monokuláris:

relatív nagyságrelatív nagyság takarástakarás relatív magasságrelatív magasság perspektívaperspektíva mozgásparallaxismozgásparallaxis

http://hps.elte.hu/~gszabo/Powerpoint/parallaxis.AVIhttp://hps.elte.hu/~gszabo/Powerpoint/parallaxis.AVI

binokuláris:binokuláris: parallaxisparallaxis diszparitásdiszparitás

textúragradienstextúragradiens

LokalizációLokalizáció

mozgás észlelésemozgás észlelése stroboszkopikus stroboszkopikus

mozgás mozgás

indukált mozgásindukált mozgás

valódi mozgás valódi mozgás szelektív adaptáció és szelektív adaptáció és

mozgási utóhatásmozgási utóhatás

FelismerésFelismerés

Korai szakasz: a tárgy Korai szakasz: a tárgy leírása primitív leírása primitív alkotórészekkelalkotórészekkel vonásdetektorok, geonokvonásdetektorok, geonok

Késői szakasz: a tárgy Késői szakasz: a tárgy leírásának összehasonlítása leírásának összehasonlítása a tárgyaknak az a tárgyaknak az emlékezetben őrzött emlékezetben őrzött leírásávalleírásával egyszerű és visszacsatolt egyszerű és visszacsatolt

hálózatokhálózatok

A kontextus szerepeA kontextus szerepe kétértelmű ábrakétértelmű ábra időbeli kontextushatásidőbeli kontextushatás

KonstanciákKonstanciák világosság- és színkonstanciavilágosság- és színkonstancia

a tárgy és a háttér viszonyán a tárgy és a háttér viszonyán múlikmúlik

alak és helykonstanciaalak és helykonstancia észlelőrendszerünk az észlelőrendszerünk az

észleletből levonja a saját észleletből levonja a saját mozgásunkatmozgásunkat

nagyságkonstancia:nagyságkonstancia: a nagyság-távolság invarianciaa nagyság-távolság invariancia illúziók (holdillúzió, Ames-szoba)illúziók (holdillúzió, Ames-szoba)

A konstanciák kialakulásaA konstanciák kialakulása

Jean Piaget vizsgálatai a tárgykonstancia gyermekkori Jean Piaget vizsgálatai a tárgykonstancia gyermekkori kialakulásáról:kialakulásáról:

4. hónap: a tárgy csak addig létezik, amíg látjuk.4. hónap: a tárgy csak addig létezik, amíg látjuk. Ha a csörgőt letakarjuk egy zsebkendővel, a gyerek érdeklődése Ha a csörgőt letakarjuk egy zsebkendővel, a gyerek érdeklődése

megszűnik.megszűnik. 8. hónap: a tárgy a cselekvési séma része.8. hónap: a tárgy a cselekvési séma része.

Zsebünkből elővesszük a kulcsot, és a párna alá tesszük. Zsebünkből elővesszük a kulcsot, és a párna alá tesszük. Többszöri ismétlés után a gyerek ott kezdi keresni, ahol Többszöri ismétlés után a gyerek ott kezdi keresni, ahol előbukkant. előbukkant.

1. év: a tárgykonstancia még nem stabil, a cselekvési séma 1. év: a tárgykonstancia még nem stabil, a cselekvési séma még fölékerekedhet. még fölékerekedhet. A gyerek elbúcsúzik apjától az állomáson, majd hazaérve A gyerek elbúcsúzik apjától az állomáson, majd hazaérve

megdöbben, hogy nincs otthon az apja.megdöbben, hogy nincs otthon az apja. 1,5-2 év: a tárgy kiszakad a cselekvési sémából, konstanciája 1,5-2 év: a tárgy kiszakad a cselekvési sémából, konstanciája

stabilizálódik.stabilizálódik. Egy ceruzát papírba csomagolnak, majd egy dobozzal együtt Egy ceruzát papírba csomagolnak, majd egy dobozzal együtt

letakarják egy inggel. Mellé egy zsebkendőt tesznek, és ezt egy letakarják egy inggel. Mellé egy zsebkendőt tesznek, és ezt egy kabáttal takarják le. A gyerek rögtön megtalálja a ceruzát.kabáttal takarják le. A gyerek rögtön megtalálja a ceruzát.

Az észlelés és tárgyaiAz észlelés és tárgyai

Észlelési aktus:Észlelési aktus: észlelés tárgya + észlelési tapasztalatészlelés tárgya + észlelési tapasztalat

Az észlelés tárgya és az észlelési tapasztalat Az észlelés tárgya és az észlelési tapasztalat független egymástól.független egymástól. a váza és tulajdonságaia váza és tulajdonságai illúziók és hallucinációkillúziók és hallucinációk

httphttp://://www.brl.ntt.co.jpwww.brl.ntt.co.jp//IllusionForumIllusionForum//basicsbasics//visualvisual//index-e.htmlindex-e.html

httphttp://://www.latashonapja.huwww.latashonapja.hu/optikai_/optikai_csalodasok.htmcsalodasok.htm

Müller-Lyer-illúzióMüller-Lyer-illúzió

Zöllner-illúzióZöllner-illúzió

Poggendorf-illúzióPoggendorf-illúzió

Hering-illúzióHering-illúzió

Herman-rácsHerman-rács

Alakváltó ábrákAlakváltó ábrák

Lehetetlen ábrákLehetetlen ábrák

Az észlelési tapasztalat és Az észlelési tapasztalat és tárgyának lehetséges viszonyaitárgyának lehetséges viszonyai RealizmusRealizmus

közvetlenközvetlen közvetettközvetett

naivnaiv tudományostudományos

AntirealizmusAntirealizmus idealizmusidealizmus fenomenelizmusfenomenelizmus

Közvetlen realizmusKözvetlen realizmus

Hétköznapi álláspont: közvetlen realistaHétköznapi álláspont: közvetlen realista realista: a tárgyak rendelkeznek észlelhető realista: a tárgyak rendelkeznek észlelhető

tulajdonságokkaltulajdonságokkal Az asztal tényleg barna.Az asztal tényleg barna.

közvetlen: mi ezeket a tulajdonságokat észleljükközvetlen: mi ezeket a tulajdonságokat észleljük Ezt a barnaságok látjuk.Ezt a barnaságok látjuk.

Probléma: illúzió-argumentumProbléma: illúzió-argumentum Mi a közös az illuzórikus és a valóságos Mi a közös az illuzórikus és a valóságos

észlelésben?észlelésben? Az asztal nem lehet, hiszen az egyik esetben nincs Az asztal nem lehet, hiszen az egyik esetben nincs

jelen.jelen.

Közvetett realizmusKözvetett realizmus

17-18. század: közvetett realizmus17-18. század: közvetett realizmus Az észlelés során nem magát a tárgy Az észlelés során nem magát a tárgy

tulajdonságait észleljük, hanem egy ideát / tulajdonságait észleljük, hanem egy ideát / érzetadatot, amely hasonlít a tárgyhoz.érzetadatot, amely hasonlít a tárgyhoz.

Az introspekcióval szemlélt idea révén Az introspekcióval szemlélt idea révén okságilag következtetünk a tárgyra.okságilag következtetünk a tárgyra.

Nem az asztalt észleljük, hanem az asztal ideáját Nem az asztalt észleljük, hanem az asztal ideáját önmagunkban.önmagunkban.

Probléma: szkepticizmus Probléma: szkepticizmus Honnan tudjuk, hogy a közvetlenül észlelt ideák Honnan tudjuk, hogy a közvetlenül észlelt ideák

hűen jelenítik meg a külvilágot?hűen jelenítik meg a külvilágot? Tényleg az asztal áll-e az asztal ideája mögött?Tényleg az asztal áll-e az asztal ideája mögött?

AntirealizmusAntirealizmus

Antirealizmus: kísérlet az észlelt ideák és a külső Antirealizmus: kísérlet az észlelt ideák és a külső tárgyak közötti szakadék megszüntetéséretárgyak közötti szakadék megszüntetésére Idealizmus: a tárgy nem létezik, az ideák Isten Idealizmus: a tárgy nem létezik, az ideák Isten

elméjében állnak fennelméjében állnak fenn Fenomenalizmus: a tárgy nem más, mint folyamatosan Fenomenalizmus: a tárgy nem más, mint folyamatosan

fennálló észlelési lehetőségfennálló észlelési lehetőség Az asztal az a folyamatosan fennálló lehetőség, hogy ha Az asztal az a folyamatosan fennálló lehetőség, hogy ha

oda nézek, egy asztalt látok.oda nézek, egy asztalt látok.

Probléma:Probléma: Hogyan állhatnak fenn az észlelési lehetőségek, ha nincs Hogyan állhatnak fenn az észlelési lehetőségek, ha nincs

mögöttük egy tárgy?mögöttük egy tárgy? Hogyan láthatok én mindig egy asztalt, ha nem épp egy ott Hogyan láthatok én mindig egy asztalt, ha nem épp egy ott

levő asztal miatt?levő asztal miatt?

Naiv és tudományos Naiv és tudományos realizmusrealizmus

Naiv realizmus: minden észlelt tulajdonság Naiv realizmus: minden észlelt tulajdonság létezik az észleléstől függetlenüllétezik az észleléstől függetlenül

Tudományos realizmus: csak a tudomány Tudományos realizmus: csak a tudomány által meghatározott tulajdonságok léteznek által meghatározott tulajdonságok léteznek az észleléstől függetlenülaz észleléstől függetlenül

Kombinációk:Kombinációk:

RealizmusRealizmus NaivNaiv TudományTudományosos

KözvetettKözvetett ✕✕ ✓✓

KözvetlenKözvetlen ✓✓ ✕✕

Az illúzió-argumentum Az illúzió-argumentum megoldásaimegoldásai

Probléma: A közvetlen realizmusban mi a Probléma: A közvetlen realizmusban mi a közös az illuzórikus és a valóságos közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben?észlelésben? Maga az asztal nem lehet, hiszen az illuzórikus Maga az asztal nem lehet, hiszen az illuzórikus

észlelés esetében nincs jelen.észlelés esetében nincs jelen.

Három megoldás:Három megoldás: Oksági értelmezésOksági értelmezés Határozói értelmezésHatározói értelmezés Intencionális értelmezésIntencionális értelmezés

Az illúzió-argumentum Az illúzió-argumentum megoldásaimegoldásai

Oksági értelmezés: az észlelés során a tárgy oksági Oksági értelmezés: az észlelés során a tárgy oksági kapcsolatban áll velünk.kapcsolatban áll velünk. Nincs közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben, mert Nincs közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben, mert

az illuzórikus észlelésből hiányzik az oksági kapcsolat.az illuzórikus észlelésből hiányzik az oksági kapcsolat.

Határozói értelmezés: az észlelésnek nem csak Határozói értelmezés: az észlelésnek nem csak tárgya van, hanem módja is (pl. polkát táncolni =tárgya van, hanem módja is (pl. polkát táncolni = „polkaszerűen” táncolni)„polkaszerűen” táncolni) A közös az illuzórikus és a valóságos észlelésbenA közös az illuzórikus és a valóságos észlelésben a mód, a mód,

ahogyan érzékelek, és különböző a tárgy, amit érzékelek. ahogyan érzékelek, és különböző a tárgy, amit érzékelek. (Egy asztalt és egy széket asztal(Egy asztalt és egy széket asztalkéntként látok.) látok.)

Intencionális értelmezés: az észlelés hit és nem Intencionális értelmezés: az észlelés hit és nem érzésérzés Mivel hinni nem létező vagy hamis dologban is lehet, ezért Mivel hinni nem létező vagy hamis dologban is lehet, ezért

a létező és a nem létező asztalt is észlelhetem.a létező és a nem létező asztalt is észlelhetem.

V. Az V. Az a prioria priori tudás tudás

A prioriA priori tudás: a tapasztalatra nem szoruló tudás tudás: a tapasztalatra nem szoruló tudás a priori:a priori: (a tapasztalás) előtt (a tapasztalás) előtt

A posterioriA posteriori tudás: a tapasztalaton alapuló tudás tudás: a tapasztalaton alapuló tudás a posteriori:a posteriori: (a tapasztalás) után (a tapasztalás) után

A priori kijelentések:A priori kijelentések: logikai törvények: „A = A”logikai törvények: „A = A” matematikai törvények: „Minden páros szám osztható matematikai törvények: „Minden páros szám osztható

kettővel.”kettővel.” fogalmi összefüggések: „A piros egy szín.”fogalmi összefüggések: „A piros egy szín.” metafizikai tételek: „Létezik legtökéletesebb lény.” (Kant metafizikai tételek: „Létezik legtökéletesebb lény.” (Kant

óta nem)óta nem)

A kijelentések osztályozásaA kijelentések osztályozása

Metafizikai szempont: Metafizikai szempont: 1.1. Szükségszerű: ami igaz, és nem is lehetne másképpSzükségszerű: ami igaz, és nem is lehetne másképp2.2. Kontingens: ami igaz, de lehetne másképpKontingens: ami igaz, de lehetne másképp

Ismeretelméleti szempont:Ismeretelméleti szempont:1.1. A priori: a tapasztalattól függetlenül tudhatóA priori: a tapasztalattól függetlenül tudható2.2. A posteriori: a tapasztalat alapján tudhatóA posteriori: a tapasztalat alapján tudható

Szemantikai szempont:Szemantikai szempont:1.1. Analitikus: csak a benne szereplő szavak jelentése teszi igazzáAnalitikus: csak a benne szereplő szavak jelentése teszi igazzá2.2. Szintetikus ítélet: a benne szereplő szavak jelentése és a Szintetikus ítélet: a benne szereplő szavak jelentése és a

faktuális tényezők teszik igazzáfaktuális tényezők teszik igazzá

Példák:Példák: „„A Kékes 1016 méter magas.”A Kékes 1016 méter magas.” „„Minden agglegény nőtlen.”Minden agglegény nőtlen.” „„5 + 7 = 12”5 + 7 = 12”

Hogyan függnek össze az Hogyan függnek össze az osztályok?osztályok?

Empirista tradíció:Empirista tradíció:1.1. szükségszerű = a priori = analitikusszükségszerű = a priori = analitikus

Pl. „Minden agglegény nőtlen.”Pl. „Minden agglegény nőtlen.”2.2. kontingens = a posteriori = szintetikuskontingens = a posteriori = szintetikus

Pl. „A Kékes 1016 méter magas.”Pl. „A Kékes 1016 méter magas.” Kant:Kant:

Léteznek szükségszerű, a priori, szintetikus kijelentések.Léteznek szükségszerű, a priori, szintetikus kijelentések. Pl. „5 + 7 = 12”; az okság törvényePl. „5 + 7 = 12”; az okság törvénye

Quine:Quine: Az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs Az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs

értelme.értelme. Kripke:Kripke:

A szükségszerűség és azA szükségszerűség és az aprioricitás nem függenek össze. aprioricitás nem függenek össze. „„Katánghy Menyhért = Mikszáth Kálmán”: szükségszerű, de Katánghy Menyhért = Mikszáth Kálmán”: szükségszerű, de

nem a priorinem a priori „„A párizsi méterrúd 1 méter hosszú”: a priori, de nem A párizsi méterrúd 1 méter hosszú”: a priori, de nem

szükségszerűszükségszerű