innovációs ökorendszer · ökorendszerében3 mûködõ partnerek, beszállítók, rendszer- ... féle „építsd meg, és majd jönnek” stratégia. Különösen ambiciózus

HARVARD BUSINESSMANAGER28

IV O

RLO

V

Versenyképes

innovációs ökorendszer

létrehozása

Thomas D. Nastas

AZ INNOVÁCIÓ, A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK (KKV-K), a vállalkozó szel-lem és a kockázati tõke a tudásalapú gazdaságok megteremtésé-nek építõkövei; elég, ha a Szilícium-völgy sikerére gondolunk, és

arra, hogyan ismétlõdött meg ez a siker Franciaországban, Németország-ban, Japánban és máshol. A kis országok – például Izrael, Írország ésSzingapúr – gazdaságai, ahol a hazai technológiai fejlesztések iránt ala-csony a kereslet, egyedi módszereket alakítottak ki a tudás megteremté-séhez és exportjához – remek eredményekkel.

Magyarország, Brazília, Oroszország, India, Kína, Chile és más országok azokat a stratégiákat másolják,

amelyeknek Izrael, az Egyesült Államok, Korea stb. a tudásalapú gazdaságmegteremtésében elért sikereiket köszönhetik.

Van-e kevésbé kockázatos alternatíva, amellyel nagyobb az esély, hogy ezeknek az országoknak sikerül belépniük a technológiai

fejlesztõk nemzetközi táborába?

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 28

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 29

A kormányokkal és külföldi befektetõkkel kialakítottpartnerségi együttmûködésben a kkv-k tevékenysége a tech-nológiai kapacitás megteremtésére irányul, és arra, hogymegalapozzák a jövõjüket egy tudásalapú világban. Sokenergiát fektetnek annak a stratégiának a „másolásába”,amely oly sikeressé tette a kkv-kat Izraelben, Írországban,Koreában, Szingapúrban és Tajvanon, vagyis a világpiacokeléréséhez szükséges technológia fejlesztésébe, a technoló-giai fejlesztésre szánt állami és támogatói pénzek, valamint akockázati tõke megszerzésébe, amely finanszírozza az inno-vációt.

Valóban ezek a legjobb stratégiák? Velük van legnagyobbesély a sikerre? Vannak-e alternatívák, amelyek inkább a he-lyi piacok technológiai igényeibõl – mint alapokból – épít-keznek, s fokozatosan vezetik végig a fejlõdõ országok kkv-ita tudás megteremtésének pályáján, ami egyrészt több hazaivállalkozást tesz sikeressé, másrészt helyzetbe hoz néhányat,hogy megjelenhessen a világpiacon? Ha igen, hogyan tudnaka kkv-k, a kormányok és a multinacionális vállalatok együttdolgozni, hogy a gazdasági fellendülést szolgálják?

Ebben a cikkben bemutatom az „Elõre” (GoForward) el-nevezésû rendszert, amellyel felmérhetõ és rangsorolható azinnovációs ökorendszer, és a beruházás, amely a megvalósí-tásához szükséges. Olyan – fejlõdésük kezdeti és korai szaka-szában lévõ – vállalatoknál szerzett tapasztalataimból merí-tek, amelyek Közép- és Kelet-Európában, valamint a FÁK-országokban (az egykori Szovjetunió területén) az olaj- ésgáziparban, az információtechnológai, a biotechnológiai ésaz egészségügyi szektorban mûködnek.

Kockázatitõke-finanszírozásAzok az amerikai vállalatok, amelyek 1970 és 2005 közöttkockázati tõkét vontak be, 10 millió új munkahelyet terem-tettek, és 2005-ben 2,1 billió dollárt meghaladó bevétellel já-rultak hozzá a gazdaság teljesítményéhez.1 A 10 millió új állás a magánszférában foglalkoztatottak összlétszámának 9százalékát, az amerikai GDP 16,6 százalékát jelenti, szembena 2000. évi 8,7 millió új munkahellyel és 1,5 billió dollár be-vétellel.

Az elmúlt harminc év során a leghíresebb vállalatok né-melyikét kockázati tõkével finanszírozták (lásd a Kockáza-

titõke-befektetõk által finanszírozott társaságok címû táblá-zatot2).

A Hotmail elõtt telefonon, telexen, faxon és levélben kom-munikáltunk egymással, és akkoriban ez mindenkinek ígyvolt természetes. A Hotmail viszont teljesen átalakította a

kommunikációt, amint a felhasználók rájöttek, mekkora lehe-tõséget rejt – termelékenység, egyszerûség és kényelem szem-pontjából –, hogy számítógép segítségével állandóan és a világbármely pontjáról elérhetõ az e-mail. Az elõnyöket ismervenem csoda, hogy új iparágak szervezõdtek e megoldás köré.

Az eBay elõtt évszázadokon át adtunk-vettünk terméke-ket az aukciókon. Vagyis az eBay sem fedezte fel a spanyol-viaszt. Létrehozott egy újszerû kereskedési felületet, amely„összehozza” az élõ aukciót, az internetet és az árucikket: alegnagyobb online piac lett belõle, és az online kereskede-lemre épülõ iparágak egész sorát hívta életre.

A kiskereskedelem és a szállítás is évszázadok óta létezik.Az Amazon a grafikus felület újszerû kialakításával könnyí-tette meg a rendelés folyamatát a felhasználó számára, s ez-zel egyidejûleg hatékonnyá tette a raktározást és a forgal-mazást.

Ami közös ezekben a sikertörténetekben, hogy mindegyikinnovatív üzleti modellt alakított ki egy úgynevezett „játsz-mamódosító” technológia (game changing technology) kö-rül, amelynek ismérve, hogy remek teljesítményt nyújtó ésrendkívül költségtakarékos, forradalmian új technológia. Ajátszmamódosító megoldások segítségével az egész világonhozzáférhetõvé válnak a termékek és a szolgáltatások.

E technológiai és üzletimodell-felületek új szállítók éspartnerek üzleti ökorendszereit hozták létre. Becslések sze-rint a Microsoft Chilében minden megtermelt 1 dollárnyibevételére másik 11 dollár jut, amelyet a Microsoft chileiökorendszerében3 mûködõ partnerek, beszállítók, rendszer-integrátorok és hasonló profilú szereplõk termelnek meg. Ezaz áttétel bizonyítja, mennyire sokrétû az a gazdasági érték,amely az új elképzelések, az innováció, a technológia és akockázati tõke ötvözeteként jön létre.

B E R U H Á Z Á S / F I N A N S Z Í R O Z Á S • Versenyképes innovációs ökorendszer létrehozása


Thomas D. Nastas kockázatitõke-befektetõ, az Innovative

Ventures Inc., the USA & Russia (www.IVIpe.com, Tom@

IVIpe.com) elnöke. Nastas marketinget is oktat a moszkvai Busi-

ness and Economic College Amerikai Intézetének MBA-képzésén.

Kockázatitõke-befektetõk által finanszírozott társaságokTársaság Kockázatitõke-befektetõ

Microsoft August Capital

Intel & Apple Venrock

United Healthcare Warburg Pincus

Cisco & Yahoo Sequoia

Hotmail Draper, Fisher & Jurvetson

Genentech, Amazon.com, Kleiner Perkins

AOL, Intuit & Netscape

eBay Benchmark

Google Kleiner Perkins & Sequoia

Skype Draper, Fisher & Jurvetson,

Index Ventures és mások

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 30

Versenyképes innovációs ökorendszer létrehozása • B E R U H Á Z Á S / F I N A N S Z Í R O Z Á S

2007. OKTÓBER 31

A globális technológiai piacok vonzerejeA feltörekvõ országok kormányai azt tapasztalják, hogy akkv-k üzleti és pénzügyi sikerei megoldják a globális szükség-letek kiszolgálásának kérdését. Arra ösztönzik a vállalkozáso-kat, hogy törjenek be a piacokra az e stratégiát támogató kor-mányzati források segítségével.

A nagy lehetõségek – az öregedés és a betegség okoztaegészségügyi problémák megoldása, a biztonság iránti igényaz egyre erõszakosabb világban, az alternatív energiahordo-zók a kimerülõ természeti erõforrások helyett – vonzzák alegjobb tudósokat, vállalkozókat és befektetõket. A globálisigények és szükségletek kiszolgálása közben – az iparági meg-oldások eredményeként – új gazdagság alakul ki, és fellendü-lésnek lehetünk tanúi.

A magyar és az orosz kormány intézkedései jól példázzákazt az elkötelezettséget, amellyel a kormányok „fejest ugra-nak” a globális technológiába, a kereskedelmi forgalmazás-ba és a kockázatitõke-játszmába. A magyar kormány szá-mos programot indított útjára, amelyek katalizátorkéntmûködve egyre több beruházást, kockázatitõke- és techno-lógiai fejlesztést generálnak: ilyen például a Fejlesztési és in-

novációs program, a kkv-knak meghirdetett Mikrohitel-

program és a Vállalkozásfejlesztési program. A kormányzat –az Oktatási Minisztérium kutatási-fejlesztési osztálya és a

Magyar Beruházás- és Kereskedelemfejlesztési Társaság ré-vén – a korábbiaknál jobban beavatkozik a gazdasági élet-be az innováció, a beruházások, a kereskedelem és a kkv-kfejlõdése érdekében.

A Putyin-kormány olajdollárok milliárdjait költi arra,hogy megszüntesse az orosz gazdaság függését az olajtól, s emegfontolt stratégiát érdemes végigvinni. Állami pénzeketfordítottak a vállalkozói övezetek, a technológiai parkok ésinkubátorházak infrastruktúrájának kialakítására, amely af-féle „építsd meg, és majd jönnek” stratégia.

Különösen ambiciózus intézkedés az Orosz KockázatiTõke Társaság létrehozása az izraeli Yozma alap mintájá-ra (lásd a Mi a Yozma? címû keretes írást), 500 millió dol-lár ráfordítással. Ennek a PPP-nek (public-private part-nership, a köz- és magánszféra partnersége) a megbízatásaa magánszektorral közös beruházásra és húsz új orosztechnológiai kockázatitõke-alap létrehozására szól, össze-sen egymilliárd dollárral, amelynek felét az orosz kor-mány, másik felét a magánszektor adja. A kezdeményezé-sek célja, hogy helyet kapjanak a globális technológiai fej-lõdésben.

A magánszektor aktív a kelet- és közép-európai, valaminta FÁK-országokban egyaránt. A több iparágban mûködõ glo-bális vállalatok – Intel, Ford, TI, Nokia, Siemens, Motorola,

A Yozma alap egy befektetési társaság volt, amelyet az iz-raeli kormány hozott létre 100 millió dollár tõkével. Eb-bõl 80 millió dollárt fektettek be új kockázatitõke-alapoklétrehozásába, a maradék 20 milliót izraeli technológiaikkv-kbe történõ mûködõtõke-beruházásra használták fel.A Yozma 8 millió dollárt invesztált egy magán kockáza-titõke-alapba. Legkevesebb 12 milliót fektettek izraeli éskülföldi kockázatitõke-befektetõk vállalkozásaiba. AYozma felajánlotta az alapkezelõknek, hogy öt év eltelté-vel kivásárolhatják a kormány tulajdonrészét.

Mûködése elsõ három évében a Yozma tíz, összesen200 millió dollárt meghaladó összegû kockázatitõke-alaplétrehozásában mûködött közre. Méltán aratta le a babé-rokat az izraeli kockázatitõke-szektor létrehozásáért az1990-es években.

A Yozma rendszer8 ideális megoldás, ha egy országnakolyan tõkepiaci gondjai vannak, mint Izraelnek voltak az1990-es évek elején: kipróbált technológiák, de korláto-zott hozzáférés a nemzetközi piacokhoz, kevés tõke a for-galmazáshoz és a kkv-k kialakításához. Akkoriban az izra-eli technológia fõ forrásai a hadsereg stratégiai k+f-beru-házásai voltak, amelyeket átadtak a magánszektornak. Asikerhez hozzájárult egyrészt az izraeli iparpolitika,amely finanszírozta az alap- és alkalmazott k+f-et, hogy

befektetési lehetõségeket kínáljon; másrészt az a várat-lan, szerencsés jelenség, hogy a „8-200”-as hírszerzõ egy-ség a katonai kiképzés során egyúttal vállalkozássá isvált.

A Yozma alap módszere nem kínál megoldást, ha egyországban gondok vannak a befektetési lehetõségekkel:amikor minõségük és mennyiségük túl kevés ahhoz,hogy megfeleljenek a pénzügyi kockázatitõke-befektetõkvárakozásainak. Chilében csalódást okozott egy Yozmatípusú kezdeményezés: kevés befektetést bonyolítottak lea chilei kockázatitõke-alapok. Ennek oka nem a pénz-hiány, hanem a befektetési lehetõségek hiánya és gyengeminõsége volt.

A kevés és gyenge minõségû befektetési lehetõségnemcsak a technológiai teljesítményre, hanem az indulótechnológiai vállalkozásokat mûködtetõ, jól képzett me-nedzserek és szakemberek megszerzésére is vonatkozik.Például Oroszországban kihívást jelent a sikeres vállalko-zókat és menedzsereket megnyerni a technológiai kkv-knak. Jobb álláslehetõségeket, magasabb fizetést kínálóalternatíváik vannak, és gyorsan meggazdagodhatnak anem technológiai jellegû – például építõipari, kiskereske-delmi, márkás fogyasztási cikkeket gyártó és fuvarozási –vállalatok részvényeinek tõzsdére vitelével.

Mi a Yozma?

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 31



Mibe invesztál a kockázatitõke-befektetõ?

Pénz, innováció és kemény munka – ezek visznek elõreegy vállalkozást. Elég, ha megnézzük azt a mérhetetle-nül nagy nyereséget, amelyre a Skype, az ismert VoIP-telefontársaság alapítói és befektetõi tettek szert. ASkype 2003-ban kezdett mûködni; az eBay több mint 2,5milliárd dollárért vásárolta fel a (nem nyereséges) társa-ságot 2005-ben: a Skype befektetõi csillagászati hoza-mot könyvelhettek el azon a 20 millió dolláron, amelyetbefektettek.

A hiedelmekkel ellentétben a kockázatitõke-befek-tetõk az innovációnak csak egy töredékét finanszíroz-zák, szemben a kormányok (100 milliárd dollárt megha-ladó) és a vállalatok (200 milliárd dollárt meghaladó)k+f-befektetéseivel. A tisztítással kapcsolatos technoló-giákkal foglalkozó vállalatok 2006-ban például 22 mil-liárd dollárt, a kormányok 24 milliárdot, a kockáza-titõke-befektetõk mindössze 2 milliárd dollárt fordítot-tak a k+f-be világszerte.9

A kockázatitõke-befektetõk által beruházott összeg80-90 százaléka a kkv-k növekedéséhez szükséges infra-strukturális költségeket finanszírozza, nem a technoló-giai fejlesztést. A kockázati tõke középtávon mozgópénz, amellyel a megfelelõ méretûvé lehet fejleszteni akkv-kat, amíg három–hét év múlva eladhatók nagyválla-lati vevõnek vagy egyéni befektetõknek.

A kockázati tõke piaci szegmense megtalálható a tõ-kepiacokon, a hagyományos módszerek és a piaci töké-letlenségek miatt. A technológia szellemi tulajdon, s abankok mindaddig nem hiteleznek, amíg nincs megfog-ható eszköz, amely fedezetül szolgál a hitelhez; a kezdõvállalkozások kockázata miatt magasabb kamatokra vanszükség annál, mint amennyit a bankok az uzsorakamat-ról szóló törvények miatt (például az Egyesült Államok-ban) felszámíthatnak, és amennyit a kkv-k meg tudnakfizetni.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kkv-knak 10millió dolláros árbevételt, többéves (lehetõleg nyeresé-ges) mûködést és több millió dolláros mérleget kell be-mutatniuk, hogy megcélozhassák a tõzsdék világát.Csakhogy az Egyesült Államokban például a vállalatokmindössze 4-5 százaléka ér el 10 millió dolláros vagyazt meghaladó árbevételt. Így az újonnan alapított és afejlõdõ szakaszban lévõ kkv-k egy olyan piaci résben to-longanak, amely a befektetõk egy különleges típusá-nak, a kockázati tõkéseknek kínál magas kockázatú, ámjókora pénzügyi hozammal kecsegtetõ befektetési lehe-tõséget.

A kockázati tõkés pénzintézetektõl – például nyugdíj-pénztáraktól, biztosítótársaságoktól és alapítványoktól– szerez forrásokat. A KT növekvõ iparágakba invesztál;ezekbe kifizetõdõbb befektetni, mint a lassan vagy egy-általán nem növekvõ piacokba. Bár vannak kivételek(például a biotechnológia), a kockázatitõke-befektetõfeladata, hogy a megfelelõ iparágba fektessen be, visel-je a piaci kockázatot és a menedzsment végrehajtói ké-pességének kockázatát; technológiai kockázatot azon-ban nem visel.

A kockázati tõke a siker 2-6-2-es szabálya szerintmûködik: minden tíz befektetésre két olyan jut, aholaz összes befektetett pénz elvész, hat a befektetettpénzt vagy annak a dupláját hozza vissza, kettõ pedigcsúcsbefektetés (például a Skype), amely a befektetéstízszeresét, hússzorosát, vagy éppen százszorosáthozza.

Azért ennyire alacsony a siker aránya, mert sok min-den balul üthet ki a kkv-k létrehozásában és fejlõdésé-ben (lásd A siker valószínûsége címû táblázatot10).

A SIKER VALÓSZÍNÛSÉGE

Az üzleti siker összetevõi A siker valószínûsége

A kkv számára elegendõ pénz áll rendelkezésre 80%Rátermett menedzsment 80%A termékfejlesztés sikeres és a költség-elõirányzat szerint alakul 80%A termelés megfelel a költségre, a minõségre és a mennyiségre vonatkozó céloknak 80%A versenytársak a várakozásoknak megfelelõen cselekszenek 80%A megrendelõk az elõre jelzett árakon vásárolnak 80%Gondoskodnak a szellemi tulajdon védelmérõl 80%Az elõirányzott költségvetést sikerül tartani 80%Az ületi siker együttes valószínûsége 17%

A siker valószínûsége <10 százalékkal csökken, haegyetlen összetevõ is 80-ról 50 százalékra csökken.

A híresztelésekkel ellentétben a kockázati tõkés (ritkakivételektõl eltekintve) nem mûködteti vagy menedzse-li a vállalatot, amelybe befektet; inkább a vállalat igaz-gatóságában foglal helyet, segít kialakítani a stratégiát,jóváhagyja a költségvetést, menedzsereket toboroz, to-vábbi tõkét szerez, segít megnyitni az ajtókat és kapcso-latokat építeni a külvilágban.

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 32

Microsoft, Boeing, IBM, United Technologies, Samsung,Cadence, Sun – k+f-központokat hoztak létre, s kelet-közép-európai és FÁK-országbeli technológiákat építettek be ter-mékeikbe, kimazsolázva persze a legjobbakat. Néhány nem-zetközi kockázatitõke-alap magyar és orosz innovációba fek-tetett be.

Azonban a befektetett és még befektetendõ „pénz, pari-pa, fegyver” ellenére „valami van, de nem az igazi” a kelet-közép-európai és a FÁK-országokban. A fejlõdésük elejénvagy kezdeti szakaszában levõ kkv-k befektetési lehetõsége-inek – a hazai és a külföldi kockázatitõke-befektetõk számára fontos – kritikus tömege nincs jelen. Nem a pénz-hiány az oka, hiszen ezeket az országokat elárasztja a tõke,és elárasztják a lehetõségeket keresõ befektetõk. Továbbáolyan elõnyeik vannak, amelyek más fejlõdõ országoknaknincsenek: a tudományos vívmányok, amelyek egykor azorosz hadi gépezetet táplálták, vezetõ egyetemek, világhí-rû kutatók.

A technológia megújítóiA Magyarországon született szoftverfejlesztõ, CharlesSimonyi vezette a Microsoft Excel és a Word fejlesztésénekfolyamatát, két olyan termékét, amelyek forradalmasítottáka pénzügyi elemzést és a szövegszerkesztést, samelyekkel több milliárd dolláros vagyont te-remtett a vállalat és saját maga számára.

Az 1950-es években 43 vízszintes olajkutatfúrtak a Szovjetunióban, ami a még kipróbálat-lan technológia legambiciózusabb vállalkozásavolt. E munka és az amerikai tudós, Lester Urentevékenysége alapján Alekszander Grigorjan agyakorlatban alkalmazta az elméletet úgy, hogya fúrólyukat elágaztatta, kiérdemelve ezzel „azelágazó olajkútfúrás atyja” címet.

1953-ban a szovjetek a baskír olajmezõkönegy fõfuratot fúrtak kilenc oldalsó és egy (136méteres) vízszintes elágazással. Noha a megol-dás másfélszer többe került, mint más kutak-nál, öt és félszer hatékonyabban hatolt be azolajkészletekbe, és tizenhétszer több olajat ho-zott a felszínre naponta. Az elkövetkezõ húsz-egynéhány év során a szovjetek 110 vízszinte-sen elágazó kutat fúrtak. Grigorjan maga többmint 30-at.4

A szénhidrogén-bányászatban (feltárás és termelés) elter-jedt orosz technológiák a tûzelárasztás és a függõleges szeiz-mikus szelvényezés (VSP) is, amelyeket 1957-ben dolgozottki Evsei Galperin, a Szovjet Földtani Intézet geofizikusa.VSP-profiljai megmutatták a szeizmikus hullámmezõk szer-kezetét; segítségükkel – a szénhidrogénmezõk fekvésénekpontosabb meghatározása nyomán – sokkal nagyobb terme-lékenységet lehet elérni. Miután a nyugati világ fejlesztõi

(élükön a Phillips Petroleumnál dolgozó Bob Hardage-dzsal)ötven éven át tökéletesítették az eljárást, a VSP-módszert mamár az egész világon alkalmazzák.

Miután a kelet-közép-európai és a FÁK országok ilyen si-kereket értek el az ásványolajiparban, az ûrrepülés, az infor-mációtechnológia és az ûrkutatás terén, természetes, hogy abefektetõk és a technológiai megrendelõk figyelme feléjükfordul más területek innovációival kapcsolatban is.

Néhány játszmamódosító technológiaAz elmúlt hét év során az Innovative Ventures Inc. (vagyIVI) és más kockázatitõke-befektetõk sok száz, az IT-, a táv-közlési, a biotechnológiai, az egészségügyi és más szektor-ban kötött orosz üzletet értékeltek ki; együttesen azonbanlegfeljebb huszonöt befektetésben voltunk érdekeltek.Ugyanígy mindössze néhány tucat befektetésrõl beszélhe-tünk Kelet-Közép-Európa és a Baltikum országaiban is az el-múlt tíz év során.

Az elmúlt három évben különösen a szénhidrogén-bányá-szat (feltárás és termelés) terén kerestük a befektetési lehetõ-ségeket. Értékelésünk eredményei a piac aktuális eseménye-inek egyfajta mikrokozmoszát és tükrét nyújtják, rávilágítva,miért olyan kevés a technológiai kockázatitõke-befektetés.

Az orosz tudomány és a tudomány alapjainak átemelése atudásalapú gazdaságokba igazi erõpróba.

Oroszországban például az elemzett – szénhidrogén-bá-nyászattal (feltárással és termeléssel) kapcsolatos – innová-ciók mindössze 2 százalékának vannak olyan teljesítmény-mutatói, melyeket forradalmian újnak nevezhetünk, s ame-lyek kiváló teljesítményt nyújtanak vagy csökkentik a költsé-geket (lásd a Lehetõségek és döntések címû ábrát). Ilyen játsz-mamódosító technológiai elõnyökre van szükség, ha nem-


2007. OKTÓBER 33

ELUTASÍTJA 52%

A technológia

nem megfelelõ

bemutatása,

nincs elegendõ

információ,

nincs teljesítményadat

Intézmények 22%

Kkv-k 30%

ELFOGADJA: 2%Intézmények 1%Kkv-k 1%

ELUTASÍTJA 46%

Kívül esik e befek-

tetõk látókörén,

szolgáltatói

technológia

Intézmények 30%

Kkv-k 16%

HAZAI STRATÉGIÁRAÉPÜLÕ LEHETÕSÉGEK?

Lehetõségek és döntések

Forrás: Innovative Ventures, Inc., 2006

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 33



Fölfelé az innovációs értékláncon

A kis országok – a nagyokkal összehasonlítva – hátrá-nyos helyzetben vannak a tudásalapú gazdaságok kiala-kításában. A kevesebb technológiai megrendelõ azteredményezi, hogy a fejlesztõk és a befektetõk energiá-jukat, tudásukat és tõkéjüket a nagy piacok problémái-nak megoldására és igényeinek kiszolgálására fordítják.Azonban minden országban, méretétõl függetlenül,megbújnak lehetõségek, amelyek révén a kkv-k feljebbjuthatnak az innovációs értékláncban, amint az alábbihárom példa is illusztrálja.

Fokozatos fejlõdés. Az import helyettesítése csupánegyetlen aspektusa az ellátási lánc kiépítésének és a kkv-khazaitermék-felhasználási aránya növelésének. A tudás-alapú kkv-k létrehozása és számuk gyarapítása érdeké-ben egyaránt jó stratégia lehet a még több technológiahozzáadása a termékfunkcionalitás növelése érdekében,valamint a felhasználói tapasztalatok bõvítése.

A Donnelly Mirrors (DMI, ma Donnelly Mirrors Mag-na) kis, családi vállalkozásként mûködõ beszállító volt,amely belsõ és külsõ autótükröket szállított a „háromnagy”-nak (Chrysler, Ford és General Motors). A DMI 10millió dolláros árbevételével a terület alacsony szintûtechnológiájú és kevéssé értékelt szegmentumába tarto-zott, szemben a nagy értékû erõátviteli és egyéb alkatré-szek beszállítóival (például motorok, sebességváltók). Rá-adásul a DMI székhelye a Michigan állambeli Holland-ban volt, kiesett a látókörbõl, nem is nagyon jutott senki-nek az eszébe, földrajzilag távol volt a megrendelõktõl.

Az 1980-as években a DMI új lehetõségeket dolgozottki a fotoelektronikában, az üveg- és mûanyaggyártás-ban, a bevonatok és a mûanyag-feldolgozás területén.Az új mûszaki megoldásokkal új funkciókat kaptak a tük-rök, és csökkentek az elõállítás költségei. A mûszakiak abelsõ világítást és az információs tartalmat ötvözték atükrökben (elektronikus érzékelõkkel és mikroprocesz-szoros technológiával), amely kijelzi a jármû irányát, va-lamint a kinti és benti hõmérsékletet.

Mivel nem elégedtek meg azzal, hogy mindössze azautósok komfortérzetét javítsák, a mûszakiak más irá-nyokban is fejlesztettek; az elektrokróm üveg, amely akülsõ tükröket tartja tisztán a jégtõl, az esõtõl és a köd-tõl, a korábbiaknál értékesebb kényelmi megoldás,amely szinte mindenki számára növeli a közlekedés biz-tonságát. A kismotor-teljesítmény javulása az autóbólbeigazítható külsõ tükröket eredményezett.

Tíz év alatt ezek és más innovációk több mint 300 milliódollárra emelték a DMI értékesítési árbevételét akkor, ami-

kor az amerikai autók fajlagos értékesítési árbevétele törté-nelmi mélységet ért el, mert a japán import rabul ejtette azamerikai fogyasztók szívét és pénztárcáját egyaránt.

Vállalkozói találékonyság. A maradi szemlélet, a szov-jet éra egyik öröksége, korlátozta az érdekszférájába tarto-zó országok növekedését még a berlini fal lebontása, a bal-ti államok függetlenségének kikiáltása és az egykori VarsóiSzerzõdés országainak felszabadulása után is. De aholegyesek csak bürokráciát, ott mások lehetõséget láttak.

A lettországi, rigai székhelyû SAF Tehnika nevû cégetaz 1990-es évek elején alapította egy mérnök, akit bosz-szantott, hogy hat évet kellett várnia, míg telefonvonalatkapott a helyi telefontársaságtól. Felhasználva egy egy-kori szovjet intézményben szerzett mûszaki tudását, ahelyi társaságot megkerülõ mikrohullámú kapcsolatothozott létre. Innovációjával telefonvonalhoz juttattaszomszédait; késõbb tõlük, barátaitól és családtagjaitólkért pénzt, hogy megoldásait másoknak is ajánlhassa.

Tizenöt év elteltével a SAF Tehnika már több mintnegyven országban értékesíti telekommunikációs eszkö-zeit, részvényeit 2004 óta forgalmazzák a rigai tõzsdén.

A problémából megoldás. Az új innovációk elõnyök so-rát nyújtják fogyasztóknak és felhasználóknak egyaránt.Ugyanakkor minden technológiának megvan a magaproblematikus vagy kellemetlenséget okozó oldala, amelymegteremti az új kkv-k létrehozásának, valamint újabb éstöbb innovációnak a feltételeit.

A montevideói (Uruguay) dr. Alejandro Zaffaroni azegyesült államokbeli University of Rochesteren szereztePhD-jét biokémiából. A szteroidokról írta disszertáció-ját, majd a mexikóvárosi Syntexben kezdett dolgozni, azõserdõ közelében, ahol a szteroidgyártáshoz felhasználtalapanyag terem. A társaság gyorsan növekedett, a fo-gamzásgátlók és a bõrgyógyászati készítmények növek-võ forgalmának köszönhetõen.

A gyógyszerek hatóanyagai akkoriban oltás vagy tab-letta formájában kerültek a véráramba. Bár hatásosakvoltak, gyors feloldódásuk a gyógyszer-koncentráció in-gadozásához vezetett a szervezetben. A szteroidok semvoltak kivételek. Mellékhatásaik tanulmányozása köz-ben dr. Zaffaroni új megoldásokat fejlesztett ki: tapa-szok és idõzített kibocsátású tabletták segítségével las-sabban kerül a gyógyszer a szervezetbe. Elindította vál-lalkozását, az Alzát, amely a gyógyszerhatóanyag-kibo-csátási technika területén új gondolkodásmódot terem-tõ készítményeket gyártja és forgalmazza.

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 34


2007. OKTÓBER 35

zetközi ügyfeleket, befektetõket szeretnénk vonzani, és a glo-bális piacokon akarunk versenyezni.

Bár az elemzett technológiáknak érdekes tulajdonságaikvannak, még nem állnak készen a felhasználók és a kockáza-titõke-befektetõk számára. Ezek k+f-szakaszban lévõ koncep-ciók, amelyek teszteléséhez és fejlesztéséhez pénzre és idõrevan szükség, hogy piacéretté és az ügyfelek számára értékes-sé váljanak, továbbá eléggé fejlettek legyenek ahhoz, hogyvonzó célpontot jelentsenek egy kockázatitõke-befek-tetõnek. Ellentétben a hagyományos elképzeléssel, a kocká-zati tõkések ritkán fektetnek a k+f-be (lásd a Mibe invesztál a

kockázatitõke-befektetõ? címû keretes írást).Megállapításaink kétségessé teszik azt az elképzelést, hogy

az orosz intézetekben és kkv-knál nagyszerû technológia állrendelkezésre, csak a befektetõk nem veszik észre a lehetõsé-geket. Nos, nem így áll a helyzet: az intézeteknek és a kkv-knak ragyogó ötleteik vannak, az ügyfelek azonban árukatvásárolnak, nem ötleteket, a befektetõk pedig ügyletekbe,nem kialakítási szakaszban lévõ elképzelésekbe invesztálnak.

Az ábrára visszatérve: a technológiák 52 százalékának el-utasítására az elképzelés értékeinek nem megfelelõ ismer-tetése, a nem meggyõzõ teljesítményadatok és versenyké-pességi referencia-összehasonlítások miatt került sor. Sokelképzelés tûnik érdekesnek, olyannak, amelyet megbízha-tó adatok birtokában érdemes alaposabban fontolóra ven-ni. Az elutasítás oka nem a szellemi tulajdon, az üzletiterv, a menedzselés vagy a tõkepiacok hiánya, nem ilyenokok miatt olyan kevés a kockázatitõke-befektetés azoroszországi, a kelet-közép-európai, az ukrajnai és a balti-kumi technológiákba.

A jó teszteredmények alapvetõ fontosságúak a teljesít-mény kínálta elõnyök bizonyításához. Ha a kkv úgy dönt,hogy a technológiai piacon fog versenyezni, globális ver-senytársakkal szemben pozicionálja magát, akik közül so-kan jobban hozzáférnek és közelebb vannak az ügyfelek-hez; ügyfél-orientációjuk alapján a vevõknek azokat az in-formációkat nyújtják, amelyek segítségével eldönthetik,mit vásároljanak.

Ahhoz, hogy bejussunk a nemzetközi piacokra, a jó telje-sítményadatok mellett is forradalmian új technológiára vanszükség, amely megváltoztatja az ügyfelek vásárlási szoká-sait, és behatol a kialakult ellátási láncokba. A játszmamódo-sító technológiák azonban ritkák, gyakran véletlen esemé-nyek egybeesése és idõzítése, nem elõre megtervezett inno-váció eredményei (lásd a Fölfelé az innovációs értékláncon cí-mû keretes írást).

Ha a forradalmian új megoldások kialakításának esélyeennyire csekély, mit tehet egy ország, mit tehetnek tudósai,egyetemei és kkv-i, hogy bekerülhessenek a technológia és akereskedelem világpiacára? Mivel annyira kevés a játszma-módosító technológia a szénhidrogén-bányászat (feltárás éstermelés), az IT, a biotechnológia stb. terén, mit tehet Észtor-szág, Magyarország, Lengyelország, Oroszország, Csehország

– ahol nincsenek híján a pénznek és a tehetségeknek, ám csu-pán ötletek vannak –, hogy kialakítsák helyüket a tudásalapúvilágban? És mit vehetnek át más fejlõdõ országok, ahol hiá-nyoznak az exszovjet tudományos intézetek mûszaki alapjai?

Nézzük meg, mi lehet az alternatív stratégia Oroszországszámára, tanulási folyamata milyen tanulságokkal szolgál azinnovációs láncon való elõrelépéssel kapcsolatban.

Kihagyott lehetõségek az orosz szektorbanBár kevés orosz innovációnak van a nemzetközi vásárlókszempontjából játszmamódosító technológiai tulajdonsága,azért vannak olyanok, amelyek a hazai szénhidrogén-bányá-szat (feltárás és termelés) területén értékesek (lásd a Lehetõ-ségek és döntések címû ábrát). A legtöbb innovációt azzal azindoklással utasították el, hogy a Schlumbergerhez ésHalliburtonhoz hasonló nemzetközi konkurensek mögöttkullognak. Azonban ezek között van néhány alacsony költsé-gekkel járó megoldás, amelyek az ügyfeleknek (orosz ésnemzetközi olajtársaságoknak egyaránt) világszínvonalhozközeli teljesítményt nyújtanak, olcsóbban, mint nyugati ver-senytársaik. Az alacsony költségû technológiák vonzzák azárérzékeny ügyfeleket.

Ami vonzóvá teszi ezeket a lehetõségeket, hogy alternatí-vát kínálnak a játszmamódosító stratégia helyett. Nem kellfelülmúlni a nemzetközi versenytársakat minden fronton; kilehet építeni helyileg versenyképes kkv-technológiai szektorta hazai piacra. Ha kialakult ez a bázis, következhet az új for-rások befektetése, amelyekkel kialakítható a nemzetközilegeladható tudás.

Mivel helyi szinten nagyobb esély van versenyképes tech-nológiai szektor kialakítására, ehhez alakítottuk ki az „Elõ-re” stratégiát, amely a hazai értékekbõl, azok köré épít techno-lógiai felületet, nem a hazai piac elõnyeitõl eltávolodva diverzi-fikálja a forrásokat. Ha van észrevétlen technológiai poten-ciál a hazai szektorban, akkor vajon hogyan lehet eredmé-nyesebben, idejekorán felfedezni, hogy kereskedelmi forgal-mazásra alkalmassá tehessük?

Az „Elõre” terv a technológiában és a tudásteremtésben

1. cselekvési pont:

Elõször a hazai felhasználókat vegyük célba

A kkv-k és a kormányok, amikor meg akarják indokolni, mi-ért a játszmamódosító innovációs stratégiát követik a világ-piacok vonatkozásában, arra hivatkoznak, hogy a hazai fel-használók lassan fogadják be az új technológiát. Azonbanminden országban vannak tudásalapú iparágak; egyesekklasztereket formálnak egy adott iparág körül, mások a ko-rábbi elõnyeikbõl táplálkoznak.

Az autóipar olyan technológiai klaszter, amely nagyfokú

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 35



Mi a kormányok szerepe a technológiák kialakításában?

A kkv-k menedzserei felelõsek a vállalkozásaikban folyóinnovációért; a tudásalapú gazdaságok kialakulásaazonban nem történhet meg sem politikai akarat, sem aszövetségi és a nemzeti kormányok beruházása nélkül. A tudás megteremtése sok feladatukat érinti, például azoktatást, az alap- és az alkalmazott kutatást és fejlesz-tést, a szellemi tulajdont, az innovációs politikát, a ke-reskedelmet és a beruházásokat, a befogadó környeze-tet, hogy csupán néhányat említsünk. A politikai kon-szenzus kialakítása a küldetést illetõen, továbbá a végre-hajtáshoz szükséges finanszírozás megteremtése kihí-vást jelenthet, így az egyes kormányok átmeneti, kisebb,de megvalósítható lépéseket tesznek a nagyobb tudásmegteremtése érdekében.

2005-ben a CzechInvest, a cseh befektetés- és vállalko-zásfejlesztési hivatal és a Cadence Design Systems, azegyesült államokbeli székhelyû elektronikai tervezõ vál-lalat ChipInvest néven partnerséget hozott létre a BrnóiMûszaki Egyetemen. A központ tehetséges mérnököketközvetít a kelet-közép-európai országokból és Oroszor-szágból a világ chipgyártó vállalataihoz.

A ChipInvest az analóg tervezésben alkalmazott mû-szaki tudás iránti globális keresletre koncentrál; az analógkialakítás a hõmérsékletet, a fényt és a hangot a digitálisfeldolgozáshoz szükséges 1-esekre és 0-ákra alakítja át. Az1980-as években a digitális forradalom az analógról a di-gitális szintre emelte a gondolkodást és a munkaerõt; azanalóg munka Európáé lett, tekintettel az autógyártásbanés a telekommunikációban kialakult erejére, továbbá a ke-vert jelû termékek fõ megrendelõi bázisa miatt.

A ChipInvest a szovjet hatalom idején megszerzettmûszaki szakértelmet aknázza ki; a tehetségekbõl ma-napság hiány van. A szovjet egyetemek és a Varsói Szer-zõdés országainak egyetemei az analóg ismeretekre he-lyezték a hangsúlyt, mivel el voltak vágva a nemzetköziversenytõl, amely az áramkörök méretének csökkentésétcélozta. Mivel szûkében voltak az erõforrásoknak és apénznek, a mérnököknek a rendelkezésre álló eszközök-kel kellett beérniük. Erre a szakértelemre nagy szükségvan most, amikor a költségek miatt a munkahelyeket el-viszik Nyugat-Európából, és – ugyancsak a költségek mi-att – a ChipInvest nemzetközi és hazai megrendelõketvonzó mikroelektronikai k+f-mágnessé változott.

A kormányok különbözõ ösztönzõkkel tudják befo-lyásolni az innováció környezetét. Vannak olyan ösz-tönzõk, amelyek a magánszektor pénzügyi és üzleti le-hetõségein belül teszik ezt, amint a következõ két pél-da illusztrálja.

Évekkel ezelõtt az izraeli kormány megbízást adott,hogy minden izraeli háztartásban napenergiával mûkö-dõ vízmelegítõk mûködjenek, ami a helyi gyártók és be-szállítók egész ökorendszerének kialakulását eredmé-nyezte. Az alternatív energia XXI. századi gyors elterje-désével több tucat új izraeli vállalkozás eszközként hasz-nálja ezt a technikai bázist és innovatív megoldásokatnyújt a fényelemek, a napenergia, a fûtés és a világításiránti kereslet kiszolgálásához.

Észtország egyike a vezetékes telefonhálózattal legin-kább ellátott országoknak, mivel a lakosság hamar elfo-gadta az új technológiát, a kormány pedig proaktív tá-mogatást nyújtott hozzá. A törvényhozás számos refor-mot fogadott el, hogy Észtországot átvezesse az infor-máció korába, ami ösztönözte az innovációt és a techno-lógiai fejlõdést a magánszektorban.

Az E-iskola a fejlõdés korai szakaszában lévõ társaság,amely Észtország minden iskolájában alkalmazott szoft-vereket értékesít. A tanárok az osztályzatokat és a jelen-léti íveket a szülõk számítógépére vagy mobiltelefonjáraküldik; sms-t küldenek nekik, ha a gyermekük hiányzikaz iskolából. Amint a termék elfogadottá válik Észtor-szágban, úgy nyílnak meg a lehetõségek az E-iskolaelõtt, hogy balti és kelet-közép-európai szomszédainak isértékesítse megoldását, mivel annak értékét igazoltákmár az észt megrendelõk és felhasználók.

Izrael esetében a kormány törvényt alkotott az ener-giatakarékosságról, hogy csökkentse az ország függõsé-gét az import szénhidrogénektõl – a nagyobb biztonságérdekében a világ egy bizonytalan szegletében. Az észtkormány lépéseket tett, hogy felgyorsítsa az ország in-tegrációját a globális gazdaságba a szovjet uralom alat-ti több évtizedes bezártsága után. Mindkét kormánykezdeményezése biztosította a feltételeket, hogy a ma-gánszektor tudást teremtsen; új kkv-kat alapítottak,amelyek kiszolgálták a piaci keresletet, s több innová-ciót és kreativitást hoztak, több pozitív hatással, mintamit eredetileg vártak tõlük.

növekedést ért el a kelet-közép-európai és a FÁK-országok-ban: a Ford, a General Motors, a Toyota, a VW, a Peugeot ésmások fokozzák termelésüket Csehországban, Magyarorszá-gon, Oroszországban és Szlovákiában. Üzleti tervük megva-

lósításához a gépjármûgyártó multinacionális vállalatoknak,olyan autóalkatrész-ellátási láncot kell kialakítaniuk ezek-ben az országokban, amely megegyezik a nyugati államok-ban alkalmazottal, s ugyanígy a Shell, a Chevron, a LUKoil,

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 36


2007. OKTÓBER 37

a KazMunaiGaz és mások is több és jobb olajipari szolgálta-tót keresnek a FÁK államaiban.

Mindkét iparág erõfeszítéseket tesz, hogy minél több helyivásárlót szolgáljon ki, és megfeleljen a hazaitermék-felhasz-nálásra vonatkozó elõírásnak. „A helyi autóipart visszafogjaa helyi beszállítók által produkált messze világszínvonal alat-ti minõség” – mondta Carl Hahn, a Volkswagen nyugalma-zott elnöke. „Ez a csapatunk elõtt álló legnagyobb kihívás” –jelentette ki Detlef Wittig, a Skoda vezérigazgatója.5

Ennek ellenére a kelet-közép-európai és a FÁK-országokkormányainak „Elõre” tervei az IT-, bio- és nanotech-nológiához hasonló, tudásalapú iparágak kialakítását cé-lozzák meg, nem a jármûalkatrészek, az olajipari szolgálta-tások és az ásványkitermelés és -feldolgozás területén je-lentkezõ hazai igények kiszolgálásához szükséges techno-lógiákba fektetnek. Az ilyen technológiák azonnali anyagihasznot hoznak a hazai piacokon, és láncreakciót indíta-nak el a technológiák alkalmazásában (lásd a Mi a kormá-

nyok szerepe a technológiák kialakításában? címû keretesírást).

Izrael a globális piacokat célzó játszmamódosító technoló-giák jól ismert motorja. A hazai alkalmazású izraeli innová-ciók – például a víztisztító megoldások – viszont kevésbé is-mertek. Izraelnek vízhiánnyal kellett volna szembenéznie,

mivel lakossága az 1948-as egymillióról 2006-ra több minthétmillióra nõtt.6 A megfelelõ technológia irányába tett kor-mányzati lépéseknek köszönhetõen azonban nem követke-zett be vízhiány.

Az élet fenntartásához szükséges édesvíz megszerzése ér-dekében az izraeli kormány támogatta a k+f-tevékenysége-ket, amelyek a mezõgazdaságban hasznosított kisnyomásúöntözéses rendszer, az esõvíztározás, a szennyvíztisztítás és asótalanítás tökéletesítését célozták. A magánszektor ezekreaz alapokra épített a vízbiztonság, a vízgazdálkodás, a szilárdhulladék, az egészségügyi hulladék és a biológiailag szennye-zett anyagok – hogy csak néhányat említsünk – helyszíni biológiai tisztítására irányuló innovációiban. Míg a hang-súlyt a hazai kereslet kapta és kapja, a nemzetközi megren-delõk tiszta víz iránti kereslete a víztisztítási technológiák újexportszektorát hívta életre Izraelben; a szektor bevétele mamár meghaladja az évi 800 millió dollárt.

A kormány részérõl ígért 160 millió dolláros – a követke-zõ öt évben megvalósuló – beruházással az izraeli cégek avíztisztítási technológiák exportjából 2010-re várhatóan 2milliárd, 2015-re 5 milliárd, 2020-ra pedig 10 milliárd dollárbevételre tesznek szert egy 400 milliárd dolláros, évi 7 száza-lékos növekedést produkáló piacon.6 Mivel – az elõrejelzésekszerint – a Föld lakossága az elkövetkezõ 15 év során 35 szá-

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 37



zalékkal kevesebb vízkészlettel számolhat, a szerencse (lehe-tõség + felkészülés) és az idõzítés ismét az izraeli kkv-k éskockázatitõke-befektetõik számára hoz hasznot.

Más kkv-fejlesztési megközelítéssel is létre lehet hozni hazaiszükségletekre épülõ technológiai szektorokat, amelyek nemegyetlen technológia körül összpontosulnak, például a logiszti-kában, ahol sokféle technológia keresztezi egymást. A Balti-ten-ger partján Lettországnak például új IT-, raktározási és szállításitechnológiákra van szüksége, hogy egy kialakulóban lévõ lo-gisztikai központot regionális elosztó központtá változtasson.

Az orosz és a nemzetközi vállalatok Szibériában, Budapes-ten, Tallinnban és másutt háttérfeladatokat végzõ igazgatásiközpontokat nyitnak, hogy ne kelljen a magas moszkvaiköltségeket fizetni; ezzel új klaszterek kialakulását segítik elõés új kockázatitõke-befektetési lehetõségeket teremtenek. A Moszkvától 1200 kilométerre lévõ kisváros, Kirov bio-klasztereket finanszíroz, hogy a naponta használatos kozme-tikai termékek hazai piacán szükséges krémeket, oldatokatés lágyítószereket gyártasson.


„Miniösztöndíjak” az üzleti lehetõségek dokumentálásához

Ha a hazai ipari technológiai központok azonosítása megtör-tént, érdemes „miniösztöndíj”-programot hirdetni a javasolttechnológiákhoz kapcsolódó üzleti lehetõségek feltérképezé-sére. A 3000–10 000 dolláros miniösztöndíj nem finanszíroz-hat egy teljes üzleti tervet, sokkal inkább egy három-négy ol-dalas dokumentum elkészítésének ösztönzése a cél, amelyrészletezi a technológiában rejlõ lehetõségeket.

Az új technológia kereskedelmi forgalmazása a k+f-fel és atermékfejlesztéssel kezdõdik, hogy bemutassa a „koncepcióhelyességét” és az újszerû elképzelések értékét. A kkv-k csakakkor tudnak közel kerülni a megrendelõkhöz, ha világosanismertetik az eltérõ felhasználói környezetben átfogóanelemzett technológia erõsségeit és gyengeségeit.

A „koncepció helyessége” alap finanszírozza a technológiatesztelésének költségeit, és a technológia összehasonlítását aközvetlen versenytársakéval, az alternatívákkal vagy a he-lyettesítõ megoldásokkal. Az ésszerû tõkebefektetés érdeké-ben meg kell bízni a fejlesztõket és a kkv-kat, hogy korán ésgyakran mérjék össze a technológiát azokkal a termékekkel-szolgáltatásokkal, amelyeket a vevõk a hazai vagy a nemzet-közi versenytársaktól vásárolnak.


A kkv-k és az intézményi technológiák számbavétele,

és közzétételük adatbázis formájában

Kínáljunk szervezeti szolgáltatásokat, amelyek az ügyfelek ésa befektetõk számára ahhoz szükségesek, hogy megismerjékországunk technológiáit:

1. Kkv-k/intézmények technológiai, termék- és piaci szeg-mens szerint, teljes elérhetõségi információval.

2. A technológia elõnyei, a hazai és nemzetközi verseny-társakéhoz mért teljesítmény- és költségviszonyítással,nemzetközi tesztelési szabványoknak megfelelõen generáltadatokkal.


„A koncepció helyessége” alap kiaknázása

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 38


2007. OKTÓBER 39

A kelet-közép-európai és a FÁK-országok technológiaipiacai nem vettek részt teljes mértékben gazdaságuknövekedésében, amelyet a hazai fogyasztási kereslet ésa természeti erõforrások iránti globális étvágy táplált.Voltak fejlesztõk, akik a piaci igényekre új információ-technológiákkal reagáltak, de a legtöbbjüket – mint aszovjet múltból itt maradt emléket – a „kihalás” veszé-lye fenyegeti.

A fejlõdésnek ez a megosztott szakasza megmutatko-zik az eredeti berendezéseket gyártó (original equip-ment manufacturer, OEM) szektorokban és beszállítóiszegmensekben, például az egészségügy, a vegyipar, a nyersanyagok elõállítása, az autógyártás, az energia ésa szerszámgépvezérlés területén. Az olajiparban példáula legtöbb orosz olajfeltárási és kitermelési technológiarégi, még a szovjet érában kidolgozott megoldás, szem-ben a nemzetközi gyakorlattal. Ezek a korábbi és éret-tebb technológiák – a legjobb nyugati technológiákkalösszehasonlítva – kevés hozzáadott értéket nyújtanak.

A tevékenységben tapasztalható kettõsségre – megha-ladott kontra innovatív technológiák – van magyarázat.Sok intézetet és vállalkozást „állítottak rá” az orosz hadi-ipari szektorra, míg mások a zárt orosz piacokra „termel-tek”. Az elzártság elszakította õket a más országokban fo-lyó technológiai fejlesztésektõl. Mivel nem volt lehetõsé-gük, hogy tanuljanak a nemzetközi szereplõk sikereibõl, akelet-európai és az orosz alkalmazott mûszaki tudomány,kutatás és fejlesztés a nyugati és az ázsiai mögött kullo-gott. Ez a helyzet lassan javul, amint egyre több kkv integ-rálódik a nemzetközi vállalatok vérkeringésébe, és amintaz intézetek versenybe szállnak a k+f-szerzõdésekért anyugati és az ázsiai egyetemekkel.

Kihasználatlan lehetõségek vannak a kelet-közép-európai és a FÁK-országokban. Tehát hogyan köthetüzletet egy multi, egy nyugati technológiai kkv vagyegy befektetõ ezekben a térségekben? Hadd tegyek kétjavaslatot!

Ötvözni és társítani kell a hazai és a külföldi technoló-giát az új üzleti modellek kialakítása érdekében. A nyuga-ti társaságok gyakorta megtapasztalják, hogy megoldá-saik jobbak, de túl költségesek, amikor kelet-közép-euró-

pai és FÁK-országokbeli vevõknek értékesítik azokat, ot-tani alkalmazásra. Következésképpen termékeik csupánkorlátozott bevételt ígérõ, szûk piaci szeletre korlátozód-nak.

A költségek csökkentéséhez integrálni kell a hazaitechnológiát a Nyugatról importált kiegészítõ technoló-giával és emberi tudással. Az olajkutak nyomásának éshõmérsékletének mérésére egy angliai székhelyû, koc-kázatitõke-befektetõ által finanszírozott kkv kereskedel-mi forgalomban kapható nyomás- és hõmérsékletmérõrendszerének árát 20 százalékkal csökkentette egy oroszkkv száloptikai innovációja. Ez a költségcsökkentésmegnövelte az értékesítést a FÁK-országok és a külföl-dön mûködõ olajtársaságok részére.

A két vállalat összekapcsolása más elõnyöket is ered-ményezett: felgyorsította az orosz fél bevonását a keres-kedelembe, mivel nem rendelkezik a külföldi fél nemzet-közi értékesítési, forgalmazási és szolgáltató hálózatá-hoz hasonlóval. „Az ellátási láncban kialakított partneriviszony javítja nemzetközi hírnevüket és demonstráljakölcsönös egymásra utaltságukat, s ez utat nyit a közvet-len értékesítéshez a közel-keleti és észak-afrikai olajki-termelõk számára.”

Igen, szükség van a tõkeberuházásra, de a rendszerre vo-natkozó nyugati szaktudást és tapasztalatot is át kell venni-ük a hazai partnereknek. A kelet-közép-európai és a FÁK-országbeli intézeteknek és kkv-knak az alábbiakhoz hason-ló, ügyfélközpontú gondolkodásmódra van szükségük:

1. útmutatás a tervezéshez és a fejlesztéshez; a fej-lesztõknek és a kkv-knak a termékteljesítményre, a mi-nõségre és a költségcélra vonatkozó ügyfélelvárásokrakell összpontosítaniuk,

2. projektmenedzselési ismeretek,3. vizsgálati és mûszaki szolgáltatás/támogatás,4. vállalkozásfejlesztés, marketing és értékesítés.A legtöbb technológiának van olyan sajátos alkalma-

zása, amellyel a legjobb teljesítmény és a legtöbb értékkínálható az ügyfeleknek. A kelet-európaiaknak és azoroszoknak jobban kell ismerniük a felhasználói jellem-zõket, fel kell ismerniük technológiáik értékét, és meg-határozni legjobb alkalmazási módjukat.

A multinacionális vállalatok szerepe az innovációs ökorendszerben

3. A fejlesztés stádiuma, azaz a k+f-nél, a termékfejlesztés-nél, az alfa- vagy bétatesztelésnél tartanak-e.

4. Termékfejlesztési terv ütemezéssel és jelentõs változtatá-si pontokkal, a gyártott tételekre vonatkozó költségvetéssel.

5. Kibocsátott vagy kérelmezett szabadalmak országon-

ként, idõpontonként és számonként, a versenytársak ha-sonló formájú vagy funkciójú technológiái.

Tegyük közzé ezt az információt internetes adatbázisként,amelyre a „technológia” vagy a „piac” kulcsszavakkal lehetrákeresni.

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 39



A szellemi tulajdonjogot védõ pénzügyi konstrukció fedezi ahazai vagy a nemzetközi szabadalmak bejegyeztetésének jo-gi költségeit; ezek a költségek a termékértékesítésbõl szárma-zó bevételeken keresztül megtérülnek. A jogdíj-visszafizeté-sek visszatöltik az alapot, amelybõl így – egyszeri befektetés-sel – folyamatosan mûködõ szolgáltatás lesz.


Célzott vállalkozásfejlesztési támogatás felajánlása

Az innovációk túl sokáig lapulnak a fiókok mélyén, mivel akutatók nem tudnak érvelni a technológiák üzleti hasznamellett, nincs bennük elég hajtóerõ, ami a piacra lépéshezszükséges. A tudósok és a még fejlõdési szakaszban lévõ kkv-k többnyire nem képesek levezényelni az átmenetet a fej-lõdési szakaszból a kereskedelmi és a növekedési szakaszba.

Vállalkozásfejlesztési irodát kell létrehozni, amely aktí-van becserkészi a kkv-szektorban és a tudományos életbenrejlõ lehetõségeket. Ez az iroda térképezi fel és fejleszti aminiösztöndíj-programmal és „a koncepció helyessége”alapból finanszírozott projekteket, továbbá segít értékesíte-ni a tudományos kutatás és a kkv-k innovációit a megren-delõknek.

A vállalkozásfejlesztési iroda egyik feladata, hogy a fejlõ-dési ciklus elején találja meg – és jogi szakértõ bevonásávalvédje – a szellemi tulajdont. A tudósok és az üzletemberekjogosan büszkék az innovációkra. Idõnként azonban már alevédésük elõtt nyilvánosságra hozzák ezeket, amivel – aka-ratlanul is – a saját jogaikat gyengítik. A vállalkozásfejlesz-tõknek tájékoztatniuk kell a kutatókat és a kkv-mene-dzsereket a szellemi tulajdont illetõen, továbbá arról, hogymi hozható nyilvánosságra és mi nem.


A k+f és az ellátási lánc versengése

a technológiák felhasználóiért

A k+f-versenyeket kockázatitõke-fórumokkal vagy ezeknekmegfelelõ alternatívával ötvözve szervezik, amikor a befekte-tési lehetõségek száma túl alacsony ahhoz, hogy beruházókatvonzzon. A k+f-versenyek bemutatják a technológiát, kap-csolatot teremtenek a technológiai fejlesztõk és a vállalatokk+f-munkatársai között. A versenyek területei a nanotech-nológia, az alternatív energia, a zöld technológia, a mestersé-ges anyagok, biotechnológia, szénhidrogén-bányászat (feltá-rás és termelés) stb. A „közönség” a vállalatok, a szakmaikockázatitõke-befektetõk soraiból és a nem pénzügyi kocká-zatitõke-befektetõk közül kerül ki.

Ha sikerül megnyerni a nagyvállalatokat a k+f-verseny-nek, abból sok elõny származik. Ígéretes technológiákba fek-tethetnek be, a fejlesztést az ügyfelek visszajelzései szerintalakíthatják, felgyorsítják a kereskedelmi forgalmazás folya-

matát, és segítenek bekapcsolódni az ellátási láncban rejlõ le-hetõségek kiaknázásába.

A legtöbb multinacionális vállalat vadászik a technológiák-ra, nem számít, honnan származnak, s viszonyítani tudja azadott ország technológiáit egy másikéihoz, ami segít a fejlesz-tõknek azonosítani saját módszereik erõsségeit és gyengesé-geit, összehasonlítva a nemzetközi versenytársak technoló-giáival. Mások – amint A multinacionális vállalatok szerepe az

innovációs ökorendszerben címû keretes írásban olvashatunkróla – stratégiai prioritása, hogy az ellátási lánc elemeként in-tegrálják a technológiát a vállalatba, ösztönözve ezzel az inno-vációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. Ez lehetséges

1. technológiai platformmal, amely segít a kkv-knak mo-dellezni és rangsorolni a megoldásaikat, még mielõtt az ügy-felek igénylik;

2. a fejlesztésre fordított idõ csökkentésével, a piacra jutásfelgyorsításával;

3. a befektetési kockázat csökkentésével és a kkv-k forrás-hoz jutásának elõmozdításával;

4. „lökésszerûen” beindított értékesítéssel;5. a kkv-k földrajzi terjeszkedésével, integrálva õket a vál-

lalati és a nemzetközi üzleti ökorendszerekbe.7

A multinacionális vállalatok kockázatitõke-részlege külö-nösen sokat segíthet. A szakmai kockázati tõkések, például aSiemens, Nokia, Sony, Dow, DuPont, Shell, Chevron, NorskHydro, Cisco, Intel, Sun, Oracle, Motorola, SAP, Schlum-berger, IBM stb. ugyanúgy befektetnek a kkv-kba, mint akockázatitõke-befektetõk. Viszont úgy kínálnak hozzáadottértéket, ahogyan a pénzügyi kockázatitõke-befektetõk nemtudnak.

Vállalják a technológiai kockázatot azzal, hogy befektet-nek a fejlõdésük korai szakaszában lévõ kkv-k k+f-jébe; köz-vetlenül a szellemi tulajdonba fektetnek be, a technológiahasználati jogát megszerezve; ez a struktúra felgyorsítja atechnológia elterjedését a piacokon és az ügyfelek körében.A szakmai kockázatitõke-befektetõk k+f-költségvetésükbõl isáldoznak a fejlõdésük korai szakaszában lévõ technológiákfinanszírozására, mielõtt a pénzügyi befektetõ képes vagyhajlandó befektetni.

A nagyvállalatok segítenek a kkv-k technológiáit az ügyfe-lek igényeihez illeszteni. Amint Esther Dyson, az orosz és akelet-európai kezdõ vállalkozások finanszírozója megjegyez-te: „A piacnak igényesebb ügyfélbázisra van szüksége. Jobbvásárlókká és felhasználókká kell válniuk. Megvan mindenmûszaki tudásuk, de nincs üzleti tapasztalatuk, amellyelmegfelelõen tudnák alkalmazni a technológiát.”

ZárszóFurcsának tûnhet, de Új-Zéland a siker ideillõ modellje, bárnem fejlõdõ ország, kicsi és távol esik a nemzetközi keresletfõbb áramlatától. Stratégiája, amelyet az elavultból a csúcs-technológiába való átmenet reprezentál, remekül példázza,


A szellemi tulajdonjogot védõ pénzügyi konstrukció

létrehozása az ország szellemi értékeinek védelmére

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 40


2007. OKTÓBER 41

hogyan lehet a hazai viszonyokra fókuszálva technológiaikkv-szektort teremteni.

Az 1990-es évek közepén az új-zélandi kormány munka-társai finomabb borok elõállítását, ízletesebb és soványabbhúsú szarvasmarha és bárány kitenyésztését célzó biotechno-lógiai kutatás-fejlesztésbe fektettek be. A mezõgazdaság és azállattenyésztés a hazai igények kiszolgálására koncentrált,nem a nemzetközi biotechnológiára, ahol Új-Zéland ver-senyelõnye elenyészõ. Öt év elteltével a kormány kezdemé-nyezése meghozta gyümölcsét, és a kockázatitõke-befektetõkelkezdték finanszírozni az új-zélandi kkv-k innovációit.

Ma az új-zélandi hús és bor jelen van Ausztráliában, Euró-pában, Japánban, Oroszországban és az Egyesült Államok-ban. Az új-zélandi kkv-k ausztrál, európai és egyesült álla-mokbeli bortermelõknek és állattenyésztõknek értékesíte-nek technológiát és szolgáltatásokat, mindenki számára egy-értelmûen „win-win” szituációban.

Teremtsünk befektetési lehetõségeket, s a megrendelõk ésa befektetõk biztosan jelentkeznek!

Jegyzetek1 National Venture Capital Association, Arlington, VA

(http://www.nvca.org); Global Insight Inc., Waltham, MA(http://www.globalinsight.com)

2 Venture Economics, Boston, MA, National VentureCapital Association, Arlington, VA (http://www.nvca.org);ThinkEquity Partners (http://www.thinkequity.com);CapitalIQ (http://www.capitaliq.com)

3 From the Blog posting of Dan’l Lewin titled ‘Innovationvs. Invention,’ 2005. november 16., Net Business

Development, Microsoft (http://alwayson.goingon.com/permalink/post/1508)

4 Society of Petroleum Engineers web site(http://www.spe. org), Oil & Gas Basics

5 A. SMOLCHENKO: A Lot of Car Plants but not EnoughParts. Moscow Times, 2007. március 30.

6 Innovations in Water Solutions: Where IsraeliCompanies are Making Waves. Israel Venture Capital Jo-urnal, 2007. március 21.

7 From the Blog posting of Dan’l Lewin titled ‘The Magicof Start-ups: How One Thing Leads to Another’, 2006.november 3., Net Business Development, Microsoft(http://alwayson.goingon.com/permalink/post/6908)

8 Lásd a http://ifise.unipv.it/Convegno/Evolution%20of%20th%20%20 Kaufman.ppt honlapot, ahol a Yozma rend-szer áttekintése található.

9 A. QUONG: Global Spending on Cleantech R&D to Rise.Red Herring, 2007. május 31.

10 IVI, ill. BOB ZIDER: Hogyan mûködik a kockázati tõke?,Harvard Businessmanager, 2000. február, 35–42. o.

Angol nyelvû kéziratból fordította: Miskolczy EditLektorálta: dr. Szabó Balázs egyetemi adjunktus, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi EgyetemA cikkel kapcsolatos gondolatait ossza meg a magyar szerkesztõvel: dr. Pataki Béla, [email protected]

A szerkesztõ megjegyzéseE cikkünk grafikáját a HBR orosz kiadásának (http://www.hbr-r.ru) szerkesztõsége bocsátotta rendelkezésünkre, amitezúton is köszönünk.

28_41_Nastas.qxd 2007.10.02. 11:28 Page 41

innovációs ökorendszer · ökorendszerében3 mûködõ partnerek, beszállítók, rendszer- ... féle „építsd meg, és majd jönnek” stratégia. Különösen ambiciózus

Documents