INDIA VALLÁSAI

INDIA VALLÁSAI

Gáthy VeraMTA Szociológiai Kutatóintézet

2

A társadalom vallási összetétele

80,5% hindu (kb. 926 millió fő)13,4% muszlim (több mint 155 millió fő)2,3% keresztény1,9% szikh0,8% buddhista0,4% dzsainaÉs: zsidók, párszik, Bahá'I, animisták

KERESZTÉNYSÉG

• Több hullámban és több felekezet

• India déli részein és Ászámban

• Részben kényszerű térítés – portugálok

• Részben menekülés az érinthetetlenség elől

Párszi közösség

• Iránból a 7. sz. végén és a 8. sz. elején Indiába menekült zoroasztriánus közösség

• Kereskedelemmel, iparral foglalkozó urbánus népcsoport.

BAHÁ’I

• Bahá’i: idegen, iráni eredetű

• Alapítva 1844 Siraz

• Alapíró: Bahá’u’lláh

• Tanai: az Isten, vallás, emberiség egysége

• Monoteista

• 200 országban 5-6 millió

6

TÖRZSIEK, ANIMISTÁK

• Animisták: a törzsi lakosság köreiben

• A természet élő és élettelen részében élő szellemek, lelkek tisztelete

• Sámánisztikus szertartások

• Ádivászik

6

7

AZ ISZLÁM

• Iszlám Indiában: először a 7. században a Malabar parton megjelenő arab kereskedők hozzák be

• A 8. sz.-tól Szind tartomány, majd a 10. századtól Észak-Indiában elterjed, később délebbre is.

7

8

A SZIKH VALLÁS• Tíz guru

• Alapító: Guru Nának

• Szent könyv: Guru Gránth Száhab

• 1699: khalsza

• Az 5 K

• Központ: Amritszar Aranytemplom

9

EGY KIS NYELVTÖRTÉNET

• Indiai nyelvek több családból:– indo-európai– dravida– tibeto-burmán, munda stb.

• Indo-európai nyelvek– Ókor: védikus ind, szanszkrit, prákritok, páli– Középkor: apabhramsa nyelvek– Újkor: hindí, bengáli, maráthi, gudzsaráti, ...

• Dravida nyelvek– tamil, telugu, malajálam, kannada

9

10

A szanszkrit

• Szam+krita=össze tett, megcsinált• Alkotója: Pánini (Kr. e. 4. sz. ?)• A nagy kommentátor: Patandzsáli (Kr.e. 2.

század) (mellesleg: a Jógaszútra szerzője)• Ma is élő nyelv

BRÁHMANIZMUS

• Bevándorlás észak-nyugatról: a pásztorkodók magukkal hozzák a vallásukat, a szent szövegeket szóbelileg hagyományozzák.

• Kr.e.1000 után kezdik lejegyezni a védikus vallás iratait: a 4 védát (Rig, Száma, Jadzsur, Atharva)

• A helyben talált kultuszokat beépítik az ind hagyományba, ezzel a védikus panteon lassan átalakul.

• Elkülönülő papi réteg, a szertartások tudói, a tudás birtokosai, filozófusok

A SZENT IRATOK TÍPUSAI

• Sruti: a kinyilatkoztatott szövegek, ember feletti eredetűek

• Szmriti: szövegek, amelyekre „emlékeznek”

13

SRUTI• A sruti kategóriájába tartozik a 4 véda (véda=tudás).

Minden véda 4 részből áll:– 1. a szamhiták (tényleges védák, himnusz gyűjtemények)

• Rigvéda: az áldozat vagy más szertartások során recitált himnuszok az istenekhez

• Számavéda: az áldozat során énekelt himnuszok• Jadzsurvéda: az áldozatra, a szertarásra vontakozó

szövegek• Atharvavéda: az áldozattól független, magánimák,

varázslások, gyógymódok stb.– 2. bráhmanák (a szertartásra vonatkozó kommentárok), az 1.és

a 2. a rituális rész– 3. áranjakák (=erdei könyvek): a bráhmanák kommentárjai, az

áldozattól távolabb eső, filozofikusabb írások– 4. upanisadok (=a mester lábához ülés): az áranjakákat

magyarázó, a rítustól független filozofikus könyvek (több, mint 100), a 3. és a 4. a tudás részt alkotják

13

14

SZMRITI

• eposzok: Mahábhárata, Rámájana

• puránák: az istenek történeteit, királylistákat, valós és mítikus történeteket egyaránt tartalmazó verses szövegek: Bhágavata purána, Visnu purána, Matszja purána, Szkanda purána

• szútrák: tanköltemény: jógaszútrák stb.

• Sásztrák: tankönyvek: törvénygyűjtemények (pl. Manu, Nárada stb.), orvosi tankönyvek (ájurvéda: Csaraka, Szusruta), építészeti, művészeti tankönyvek

14

A HAT FILOZÓFIAI RENDSZER

• Kr.e. 5.–4. századtól pezsgő szellemi és vallási élet. 500-600 évvel később lejegyzik a hat ortodox filozófiai rendszert:

• – njája, vaisésika, szánkhja, jóga, mímámszá, védánta

• Ma: jóga és védánta

16

Vallási és társadalmi újítók 1.• Vardhamána Mahávíra, a Dzsina

(kb Kr.e. 599/580–527)– a dzsainizmus megalapítója– elődje a 23 tírthankara– “a helyes megismerés, tudás és

viselkedés a móksához vezető út”– 5 alapelv:

• ahimszá (erőszaknélküliség)• szatja (igazmondás)• asztéja (ne lopj!)• brahmácsárja (önmegtartóztatás)• aparigraha (birtoklás nélküliség)

– a cél a móksa: a karmától való megszabadulás

– az eszköz: a lélek saját útjának kibontakoztatása

– mára kb 5 millió dzsaina Indiában

17

Vallási és társadalmi újítók 2.

• Gautama Sziddhártha, a Buddha (Kr.e. 563–483)– a buddhizmus megalapítójaBuddhizmus: mindenkit befogadott.

Tagadta az istenség létezését. A létezés körforgása az embernek csak szenvedést okoz, ezért meg kell tőle szabadulni. Mindennek gyökere a vágyakozás, ezt kell felszámolni. A cél a nirvána.

Buddhista szerzetesrend és a Tan, a dhamma közössége: a Szangha.

1200 évig meghatározó szerepe Indiában, ill. elterjed Ázsia-szerte.

2 nagy ág: hínajána, mahájána (kis kocsi, nagy kocsi) 1

7

A hinduizmus kialakulása

• Kr.u. kb. 400 körül új brahmanikus tanítók: sokat átvesznek a buddhizmustól (kolostorok, szent helyek, iskolák)

• Visszaállítják a szamszárába vetett hitet: az út végén az istenséggel való azonosulás vár az emberre.

• Az első évezred végére kiszorítja a buddhizmust.

19

VISNU

• Teremtő és fenntartó isten

• Tíz avatára (köztük Krisna)

19

20

SIVA

• Pusztító és megújító isten

• Pre-árja eredetű (Rudra)

• Számos alak: a tánc ura (Nátárádzsa), a kéknyakú stb.

21

TEMPLOM ÉPÍTÉSZET 1.

• Sikára torony• Gópuram

22

TEMPLOMÉSPÍTÉSZET 2.

• Konaraki naptemplom

• Csandéla építészet

A hinduizmus fő fogalmai 1.

• Szamszára – az újraszületések sora• Dharma – etika, kötelességek, maga a vallás (Buddha

is így használta), világi értelmezésben : a törvények összessége.

• Szanáthana dharma – az örök törvény, az örök út• Karma – cselekvés, az ember tettei, amelyek

meghatározzák a későbbi újraszületések minőségét• Móksa – megszabadulás a lét körforgásától,

azonosulás a világszellemmel• Ásramák – az élet 4 szakasza: tanulás,

családalapítás, visszavonulás, az élettől való teljes elvonulás

• Májá – illúzió (a világ csupán illúzió)

24

A hinduizmus fő fogalmai 2.

• Déva: isten (ld. deus stb.)• Óm: A-U-M az istenséget, a világ

egységét kifejező meditációs szócska• Szamszkára: 16, az emberi

életszakaszoknak megfelelő hindu „szentség”

• Upanajanam: a szent fonál szertartása dvidzsák számára

A Brahman és az Átman

• A bráhmanizmus/hinduizmus/filozófia két legvitatottabb fogalma: az istenség megnyilvánulásai, de az Átman az egyes ember része is, amely halálakor távozik a testből.

• A különböző irányzatok között a választóvonal: 1. csak a lélek az örökkévaló és nincs anyagi és lelki kettősség, ez az advaita tanítás

• 2. Van személyes isten és anyagi világ is, tehát kettősség, ez a dvaita tanítás

Vallásgyakorlás ma• Sokféle.• Házi szentélyek az otthonokban. • A templomba virágot és gyümölcsöt visznek.• Életszakasznak megfelelő

szertartások sora (szamszkárák).

• A védikus tűzáldozat márcsak esküvőn és halottiszertartáson.

• A szent fonál szertartása.

A hinduizmus ma

• A megreformált brahmanizmus a mai hinduizmus.

• Számos irányzat• A legfontosabbak: vaisnava és saiva (számos

szektával)• Bhakti – az istenség feltétlen és odaadó

szeretete• A vallás lényege: henotheista: egyetlen isten

tisztelete a többiek létezésének elismerése mellett.

A befogadó hinduizmus

• Évezredek óta befogadó: a helyben talált kultuszokat beépítette. Pl. Siva nem volt védikus isten, Indiában „találták”. A védikus isteneket pedig a helyi viszonyokhoz igazították.

• Mindenféle helyi szokást, rituálét beépít és elfogad.

• Ma a legfontosabb szent irata:• Bhagavad Gítá

A hinduizmus és a kasztrendszer

• Nem szükségképpen függenek össze, de együtt fejlődtek.

• Egyes saiva irányzatok liberálisak: nők és férfiak egyenjogúságát hirdetik.

• Alapelv azonban: a karma tana: az ember felelős a tetteiért a következő újjászületés minősége miatt, és ez meghatározza az egyén helyét a társ. hierarchiában.

• A papság (bráhmanák) szerepe: ők a tudás letéteményesei, az elit, az értelmiség, a hagyományok és a szent iratok őrizői, bírák és törvényalkotók. Ma ez változik, de a vezető szerepet megőrizték.

• A hinduizmus és a kasztrendszer összefonódott.

Indiai ünnepek

• Sok és nagy ünnep van, egyesek évente, mások 3-5, esetleg 9 évente.

• 9 szent hely, zarándokközpontok a Himalájától a Comorin-fokig

• Pl.: Kumbha méla – 4 évente• Krisna dzsanamastami• Hóli – évente• Diválí – évente• Ganés Csaturthi stb.

31

Olvasnivaló

• Terbess Online Ázsia E-tár (www.terebess.hu)

• Az előadás véget ért, jó olvasást kívánok!