This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
1
II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban
6. Szállodavezetés tárgya, a szálloda
7. Szállodaipar piaci elemei
8. Szállodák tevékenységei
9. Szállodai árak
10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei
„Piacgazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban” – Értékesítés -
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 2
1. Piac elemei- kínálat – szállodai szobák száma, kiadható szobák- kereslet – vendégéjszakák száma- két tényező által a piac által alakított ár. - bevétel - szállásdíj, egyéb, összes, részarányok- indikátorok
2.2. Szállodák piaci helyzete „Piaci nyertesek” piaci részarány nyertesek és vesztesek
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 5
3. Szálláshely szolgáltatás kereslete „Kereslet”
3.1. Vendégszegmensek
3.2. Szálláshely kereslet „Szálláshely kereslet”A szálláshelyek iránt megjelenő kereslet az igénybe vételi szándék, a szállásra.A ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma fejezi a szálláshelyek keresletét. „Vendégéjszaka”Adott időszakban ténylegesen kiadott szobákban elszállásolt és regisztrált vendégek száma.Vendégéjszaka ÷ eladott szoba = Vendégéjszaka hányados (1.8 fő)Vendégéjszaka ÷ vendégszám = Átlagos tartózkodási idő (2.5 nap) Szálláshely szolgáltatás piaci áraiÁtlagárak alakulása
Bevételek alakulása „Vendégéjszaka-bevétel”Vendégéjbevétel, Gespar egy vendégéjszakára jutó összes szállodai bruttó bevétel. Csomagár alapú szállodák jól használható indikátora. Egy vendégre jutó csomagár. Bevételek és részarányok változásai, trendjei
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 6
3. Szálláshely szolgáltatás kereslete „Kereslet”
3.3. Szállodák kereslete
Vendégszegmensek „Szegmentálás”A vendégszegmensek olyan vendégkategóriák, amelyekbe azok a vendégek tartoznak, akik a szállodai szobákat hasonló okokból veszik igénybe, valamint fogyasztó szokásaik többé-kevésbé azonosak.Így az elvárásaik is azonosak ezért a az igények kielégítése szegmens szinten történik.
A kategóriák megkülönböztetése, valamint elvárásaik kielégítése érdekében a vendégeket két fő szempont alapján csoportosítják, utazásuk célja (üzleti út, kikapcsolódás), illetve utazásuk módja (egyénileg vagy csoportosan) szerint.
Szálloda összes Üzleti szegmens Turista szegmens (szabadidős)
Egyéni üzleti Egyéni turistaCsoportos üzleti Csoportos turista
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 7
4. Piaci részarány és pozíció
4.1. Piaci részarányEgy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínálati vagy keresleti piacon. Kínálati részarány (statikus) a szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány (dinamikus) a vendégéjszaka szám osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti nagyobb, mint a kínálati akkor a szálloda piaci pozíciója kedvező (piaci nyertes) illetve a vezetés sikeres. 4.2. Piaci pozícióA szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező figyelembe vételével a versenytársakhoz vagy benchmarkhoz, szakágazathoz vagy kijelölt csoporthoz valamilyen szintjelzőhöz viszonyítva. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek átlagár, kínálati ár, kategória, piaci részarány, revpar, gespar, a szobafoglaltság, a létszám vagy vendégéjszaka bevétel felhelyezve a tengelyekre. 4.3. Szállodavezetést befolyásoló tényező, a piaci helyzet
Piaci részarány és piaci pozíció hatásaKeresleti és kínálati piac hatásaNövekvő vagy csökkenő trend hatása
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 8
5. Szállodák piaci céljai „Piaci célok”
Jellemző és gyakran használt objektív piaci célokObjektívSzubjektívSpeciális
5.1. Közvetlen piaci környezet A szállodák környezeti szintjeinek száma elérheti a kilencet,
- kozmosz,- föld,- kontinensek,- célállomások,- ország,- régió,- kistérség,- település,- közvetlen szűk piaci környezet „környék”.
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 9
5. Szállodák piaci céljai „Piaci célok”
5.2. Versenytárselemzés a gyakorlatban 5.3. Versenytárs kiválasztás módszertana
Közvetlen környezet minden egyes szálláshelye Versenytársak, szűk piaci környezet hasonló szállodái Magyarországi benchmark szállodák, „példakép”
5.4. Versenytárselemzés módszertana
5.4.1. Pozicionálóelemzés, Boston mátrix
5.4.2. Rangsoroló elemzés
- Piaci tényezők
- Felszereltség
- Szolgáltatások
5.4.3. SWOT elemzés használta a versenytárselemzésben
5.4.4. Objektív adatok alapján
- például árpozicionálás
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 10
6. Inspiráció „CBL”
6.1. Piaci részarány, piaci pozíció és piaci helyzetelemzés(elemzések, trendek, okozatok, okok, e nélkül nincs szállodavezetés)
1. Ismertesse, a piac elemeit, tartalmukat, elemzéshez használható adataikat2. Ismertesse, a piaci pozíció és piaci részarány fogalmát, tartalmát és felhasználási lehetőségét, 3. Mondjon példát a szállodavezetés lehetőségeire és kereteire a piaci helyzettel való összefüggésének bemutatására4. Ismertesse, a turizmus alanyainak csoportosítási lehetőségeit, és különböző vendégcsoportok jellemzőit (trend, ciklikusság, részarány), 6. Mutassa be a az utazási motiváció és szállodai vendégszegmens összefüggését, 5. Ismertesse a szálláshely kereslet és kínálat és a vendégéjszaka fogalmát valamint mutassa be a fejlődési irányvonalukat 7. Ismertesse, a szálloda közvetlen környezetének bemutatásával a piaci helyzet, a piaci környezet és versenytárs elemzés elemeit, tényezőit 8. Ismertessen lehetséges piaci célokat eltérő szállodatípusokra.
8. Ellenőrző kérdések „Önértékelés”
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 13
„Szálláshely kínálat”Egy adott ország, régió vagy település szálláshely kínálata a turizmus
piacán. A szálláshely kínálat a ténylegesen regisztrált és működő szálláshelyek
szobaszámával (egység, férőhely) fejezhető ki.
„Szálláshely kereslet”A szálláshelyek iránt megjelenő kereslet.
A ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma fejezi a szálláshely keresletet.
„Vendégéjszaka”Adott időszakban ténylegesen eladott szobákban
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 14
„Piaci részarány”Egy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínalti vagy
keresleti piacon. Kínálati szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány pedig a vendégéjszaka szám
osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti nagyobb, mint a kínálati akkor hatékony szálláshelyvezetése vagy a
piaci pozíciója a szállodának kedvező.
„Piaci pozíció”A szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező
figyelembe vételével más piaci szállodákhoz, versenytársakhoz viszonyítva. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek
átlagár, kínálati ár, színvonal, piaci részarány, revpar, összevetve a szobafoglaltsággal, létszámmal, eredménnyel. Az szakmai átlaghoz
való viszonyt a mátrixban való elhelyezkedés mutatja meg.
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
I. Fejezet „A hazai turizmus és szállodaipar piaci helyzete az előző öt évben”Helyszín - Magyarország, régió, megye, kistérség, település, elhelyezkedés, gyógyhely
3. Ár és bevételÁtlagár, revpar, tevpar, vendégéjszaka-bevétel, 2000- 201, % és differencia eltérésbevételek (szállásdíj, F&B, egyéb) részarányok fejlődése
4. Indikátorok, egyedi kiemelésekTartózkodási idő, Szállodák nagyság és szobaszám szerinti összetételeFejlődő és csökkenők tendenciák kiemelése színvonal, régió miért ok - okozatInfláció - Árfolyam változás hatásai az átlagárakraKínálati és programárak összehasonlítása Régiók eltérései és okaiKereslet és kínálat fejlődésének összevetése, ütem, mérték, követés, korrelációkÁtlagárak eltérései az átlagostól árpozíciókTartózkodási idő külföldi és belföld eltérő típusokban és színvonalban
Tény – eltérés – ok (miért)
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 16
Piaci környezet elemei
Kereslet
vendégéjszaka
turizmus alanyai
Vendégigény
Vételi szándék
Vendég elégedettség
Szegmensek
Utazási motiváció
Utazás módja
Nemzetiség
Kínálat
szobák száma
Helyszín – Kategória
Specializáció
ÁrKínálatiÁtlagár RevparTrevparGespar
BevételekSzállás - F&BSpecializáció
egyéb
Piaci Pozíció
(átlagár Ft, szobafoglaltság
két dimenziós mátrix
RészarányKínálati - Keresleti
elemzés Nincs
akkor nincsszállodavezetés
Indikátorok
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodaipar trendjei kereslet és kínálat
1966+22%
196919%
1978+12%
1987+14%
1993-94+12-12%
2004-05+8-8%
2009-8%
1990-91-13%
1988-6%
1980-12%
1984+10%
1972-5%
Keresleti piac 30 év Kínálati piac 20 év -?
Látható: olajválság1972 és 1981, rendszerváltás 1989, Balkán Háború 1992, pénzügyi válság 2009
Látható: 1972 vadászati kiállítás, 1982 osztrák hitel, 1992 zárt szakszervezeti piacra lépésével rendszerváltás után
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Dr. Juhász László PhD – BGF –KVIFK – Turizmus Intézet 18
Magyarország szobafoglaltság
48 - 47 – 48 – 50 - 49 - 43 – 45 – 47 - 48%
Magyarország
2004 – 2012
Boston Matrix
5
4
12
3
Magyarország
Átlagárak
14.676 Ft
14.372 Ft
14.223 Ft
14.944 Ft
15.000 Ft
14.900 Ft
15.000 Ft
13.000 Ft
12.000 Ft
Piac pozícionálás
HU
5
4
3
21
48%
48%
12.000
14.676HU
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
19Szállodák keresleti és kínálati részaránya
KSH 2012. július hónap piaciszoba % szállo % átl diff éjsza % diff bevétel bev /sz