Magyar Parazitológusok Társasága Tudományos Ülés Budapest, 2008. november 27. Igazi szúnyogok terjesztette fontosabb vírusok hazánkban Bakonyi Tamás 1 , Papp László 2 , Nyárády Kata 2 , Erdélyi Károly 3 , Ferenczi Emőke 4 , Bernhard Seidel 5 , Norbert Nowotny 6 1 SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék, Budapest 2 Természettudományi Múzeum, Állattár, Budapest 3 MgSzH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Budapest 4 Országos Epidemiológiai Központ, Vírusdiagnosztikai Osztály, Budapest 5 Ökológiai Kutatóiroda, Persenbeug, Ausztria 6 Állatorvos-tudományi Egyetem, Pathobiológiai Tanszék, Klinikai Virológia, Bécs, Ausztria
50
Embed
Igazi szúnyogok terjesztette fontosabb vírusok hazánkban virus {mosquitoes} Koongol virus Kairi virus {mosquitoes} Guaroa virus {mosquitoes} Mahogany Hammock virus {N.D.} Moju virus
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Magyar Parazitológusok TársaságaTudományos Ülés
Budapest, 2008. november 27.
Igazi szúnyogok terjesztette fontosabb vírusok hazánkban
Bakonyi Tamás1, Papp László2, Nyárády Kata2,Erdélyi Károly3, Ferenczi Emőke4, Bernhard Seidel5, Norbert Nowotny6
• Ízeltlábú vektorok által közvetített vírusok (arthropod-borne)
• WHO definíció:"Viruses, which are maintained in nature principally, or to an important extent,
through biological transmission between susceptible vertebrate hosts by hematophagous arthropods; they multiply and produce viraemia in the vertebrates, multiply in the tissues of arthropods, and are passed on to new vertebrates by the bites of arthropods after a period of extrinsic incubation"
Fehéroroszország, Ukrajna, Csehország, Olaszország
Hubalek & Halouzka, 1999
vírusizoláláseset
szeropozitivitás
A nyugat-nílusi vírus elterjedése az USA-ban
200120001999
200420032002
2005 2006 2007
Járványtan– Elsődleges gazdái: madarak
• számos madárfajból kimutatták• 20-100 nap viraemia• eltérések a viraemia szintjében
~ a terjesztőképességben• vonuló madarak szerepet játszhatnak a terjesztésben
– Ízeltlábú vektorok: szúnyogok (kullancsok)• több mint 60 szúnyogfajból kimutatták• elsődleges vektor: Culex pipiens• biológiai vektorok, vertikális terjedés
– Juh agyvelőgyulladás• Alföld, 2005 szeptember közepe• 4 éves anyajuh ellés után 1 hónappal• idegrendszeri tünetek közepette elhullott• lymphocytás agyvelőgyulladás• vírusizolálás, PCR• a ragadozó madarakból kimutatott törzshöz > 99%-os
hasonlóság• 2006:
– Nem találtunk nyugat-nílusi vírusfertőzéses eseteket
• 2007:– Idegrendszeri tünetek és elhullások két lúdállományban
• augusztus közepe• mozgászavarok, sántaság, alacsony mortalitás• RT-PCR: WNV pozitív• > 90%-os hasonlóság a héja/2004, lineage 2 törzshöz
– Ló agyvelőgyulladás• szeptember elején felvétel az üllői nagyállatkórházba• súlyosbodó i.r. tünetek – a 4. napon euthanasia• agy- és gerincvelő-gyulladás• PCR és gerincvelő immunhisztokémia: WNV pozitív• > 90%-os hasonlóság a héja/2004, lineage 2 törzshöz
– Vadmadár-elhullások• héja, Hortobágy, szeptember, i.r. tünetek, elhullás• kékvércse (6 madár), Körös-Maros nemzeti park területén• PCR: WNV pozitív
– Humán esetek: 4 diagnosztizált heveny fertőzés
• 2008:• Ragadozó madár elhullások
– döntően héják – 2008 augusztus 20 és október 31 között 20 WNV pozitív eset– főként Pest megyéből és a Dunántúlról– WNV lineage 2 törzs kimutatása, izolálása– Ausztria keleti részén is felbukkant a vírus (héjában, keában,
saskeselyűben)• Idegrendszeri tünetekben beteg lovak
• Nemzetközi terjedés– Fokozott nemzetközi érdeklődés
A 2008-as járvány tanulságai, kérdései
• A vadmadár (héja) elhullások megelőzték a ló és emberi eseteket→ indikátorfaj
• Mi az oka a jelentős földrajzi terjedésnek?– rezervoár vadmadarak?
• Várható-e jövőre újabb járvány?– a szúnyogok szaporodási dinamikájától függ– a szúnyogokban a vírus szaporodási dinamikájától függ→ az időjárástól függ
• Monitoring rendszer szükségessége– vadmadár elhullások a nyár közepétől– szerológiai felmérés: ló, szarvasmarha (?)– szúnyog-monitoring
szúnyogokarányafertőzött szúnyogok
vérszívás utáneltelt idő (nap)
generalizált fertőzés
fertőző szúnyogok
Kilpatrik et al., PloS Path. 2008. 4/6, e10000092
• A WNV előfordulásának vizsgálata magyarországi szúnyogokban– Mintagyűjtés:
– Szúnyogokhoz értő entomolóus hiánya (gyűjtés, határozás)– Tárolási problémák (alkoholban vagy fagyasztva?)– Költségek (kiszállások)→ viszonylag kis számú minta
– Mintafeldolgozás:• RT-PCR• Nehézségek:
– Sok aspecifikus termék (érzékenység ↔ specifikusság)– Nem konzekvens / nem validálható eredmények– Költségek (RNS izolálás, RT-PCR, szekvenálás) → TaqMan real time RT-PCR igénye
Az Usutu vírus• Flaviviridae, Flavivirus• Japán encephalitis vírus csoport
– szúnyog vektor– Nyugat-Nílusi vírus, Japán Encephalitis vírus, Murray-völgyi láz
• Első izolálás: Dél-Afrika, 1959, Culex naevei– szúnyogok, madarak– rágcsálók (Praomys sp), ember (1 eset, kiütés, láz)
N=398Hemagglutináció gátlási (HAG) próbaPlakkredukciós VN próba (90% redukció) a HAG pozitív savókon
Hazai vizsgálatok• Elhullott vadmadár surveillance
– A nyugati országrészből kevés minta érkezett– Ócsai madárvárta
• 2003-2008 között– Országos Állategészségügyi Intézet– Évente több mint száz madárminta feldolgozása– RT-PCR JEV-csoport specifikus primerekkel
• A 2003-2004-ben gyűjtött madarak (n=155) mindegyike negatív• 2005 augusztus
– feketerigó; Budapest, XI. kerület– lymphocytás agyvelőgyulladás– JEV-csoport specifikus RT-PCR: pozitív– a PCR-termék szekvenálása: USUV, 99,9% nt hasonlóság a bécsi
törzshöz
• 2006 augusztus– további öt USUV pozitív feketerigó– retrospektív vizsgálattal még egy pozitív feketerigó 2005-ből– mindegyik pozitív minta Budapestről származik
• Zürich, 2006 július-augusztus– vadmadár elhullások a városi állatkertben (baglyok)– vadmadár elhullások a városi parkokban (feketerigók, verebek)– lymphocytás agyvelőgyulladás– USUV IHC, RT-PCR: pozitív, >99% hasonlóság a bécsi/budapesti
– Arbovírusok: főként szúnyog vektor– legalább 180 vírus faj és szerotípus– Világszerte elterjedtek– Főként lázas betegségeket okoznak– La Crosse vírus
• Évi kb. 300 000 fertőzés és 100 eset USA közép-nyugaton
• Következmény: epilepszia (a gyerekek 10%-ában), perzisztáló paresis (2%)
• Osztrák „törzsek”:– Baden, 2004. augusztus 30, és Bécs, 2004.
szeptember 15. – lázas, kiütéses betegek fehérvérsejtjeiből
• GenBank referenciák: G-92 passzázsok– S szegment: Z68497 – M szegment: AF229129
Nukleinsav hasonlóság• A konszenzus szekvenciához viszonyított hasonlóságok
(mutációk száma)
99% (5 nt)99% (5 nt)98% (7 nt)GenBankreferencia
99% (2 nt)99% (6 nt)100% (0 nt)Ausztria 2004
100% (0 nt)99% (4 nt)99% (2 nt)Cseho. 1974
99% (2 nt)99% (4 nt)99% (1 nt)Magyaro. 1967
99% (3 nt)99% (10 nt)99% (3 nt)Szlovákia 1958
M szegment IIM szegment IS szegment
Következtetések
• Az igazi szúnyogok több jelentős vírus vektorai hazánkban
• Az esetek valószínűleg aluldiagnosztizáltak• A globális változások eredményeként új,
egzotikus vírusok bukkanhatnak fel az országban
• Az igazi szúnyogok hazai felmérése, ökológiai jellemzése és vektor-szerepének vizsgálata mind tudományos, mind pedig köz- és állategészségügyi szempontból fontos feladat
Kutasi Orsolya, Sonja Chvala, Christiane Bukovsky, Tanja Meister, KarinFragner, Zdenek Hubálek, Hornyák Ákos, Ingrid Friedl, Klaus Bittermann, Anton Maderner, Franz Rubel, Katharina Brugger, Ernest A. Gould, Martin
Pfeffer, Glávits Róbert, Kecskeméti Sándor, Palya Vilmos, Drén Csaba, Bajmócy Endre, Bacsadi Árpád, Kiss István, Csörgő Tibor, Rusvai Miklós,
Dobos-Kovács Mihály, Vass István, Halmos Gergő , Martin Hofmann, Gerry M. Dorrestein, Hanspeter W. Steinmetz, Giovanni Manarolla, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai és sokan mások
OTKA D 048647, OTKA K 67900, „Bolyai János” Kutatói ÖsztöndíjMagyar-osztrák bilaterális TéT A-9/2005