I. Témakör : A társadalmi szabályok

I. Témakör : A társadalmi szabályok1. Téma: A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése, szerepe a tradicionális társadalmakban

Fogalmak: szociológia, szabály, norma, szokás, hagyomány, tradicionális társadalom

Mondj példákat írott és íratlan szabályokra!Hogyan alakulhattak ki és maradtak fenn a társadalom életét szabályozó szokások, nomák?A példák alapján gondold végig, mi a szokások, hagyományok szerepe, létjogosultsága!Jellemezd a tradicionális társadalmakat!

Milyen funkciója van az együttélés szabályainak?Mondjon példát írott és íratlan szabályokra!

szokás

A normák kialakulásaA klasszikus fogolydilemma a következő:Egy súlyos bűntény kapcsán két gyanúsítottat letartóztat a rendőrség. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól és mindkettejüknek ugyanazt az ajánlatot teszik. Amennyiben az első fogoly vall és társa hallgat, akkor az előbbi büntetés nélkül elmehet, míg a a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha az első tagadja meg a vallomást és a második vall, akkor az másodikat fogják elengedni és az első kap 10 évet. Ha egyikük sem vall, akkor egy kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap. Az alábbi táblázattal foglalható össze a játék:2. vall 2. nem vall

1. vall1. nem vall

David Riesman:A magányos tömeg

Tradicionális társadalmak, civilizációkpremodern, az ipari társadalmakat megelőző (vadászó és gyűjtögető, agrártársadalmak, pásztorkodó társadalmak), a gazdálkodás alapja a mezőgazdaságma a harmadik világ (volt gyarmati országok)

gyermeknevelés

tradicionális

A társadalmi viselkedés átalakulásának főbb szakaszai (David Riesman megközelítése alapján)

tradicionális társadalmak(törzsi társadalmak, feudalizmus)

reneszánsz,felvilágosodás,ipari társadalmak (polgári társadalom, kapitalizmus)

individuumegyéni szabadságjogokprotestáns munka etikamobilitás

a változásra készítik fel - célokat, elveket tanul meg, lelkiismeret, belső erkölcsiség

XX. vil.háb. utánfogyasztói társadalomglobalizáció

tradicionálisszemélyiség

a hagyományokon alapuló szokások az élet minden területére kiterjednek pl. öltözködés, házépítés...a szokások kötelező érvényűek, a normaszegésta közösség bünteti

Belülről vezéreltszemélyiség

Kívülről irányított személyiségönmegvalósítás, önkifejezés, tömeges divatorientáció és fogyasztási mámor

Afganisztán, nyolc nap az anyóssal

"... A kosi esküvői szertartás két teljes napig tart. Az első nap hajnalán megérkeznek a menyasszonyhoz barátnői és néhány idősebb asszony. Ők hozzák a menyasszonyi ruhát: fehér inget, bő nadrágot, a menyasszony kezét és lábát pedig különleges krémmel kenik be. Két óra múlva a menyasszony keze és lába halványpirosra színeződik, s egy ideig még az esküvő után is ilyen marad.A törzs legidősebb asszonya ezután a menyasszony fésüléséhez lát. Szurok és méz keverékét keni a hajára, ami két órával e művelet után fényes, kemény frizurává alakul.A lányok kórusa szomorú dalokat énekel, a menyasszony erre az énekszóra hagyja el szülei házát, hogy a vőlegény lakhelyére induljon. A fiú már a küszöbön várja őt.A sátorban szőnyeg van a padlóra terítve, amelyen óriási tálakban gőzölög a vendégeknek szánt finomság: a főtt kecskehús meg a rizs. A vendégek egész este esznek - isznak, táncolnak és nótáznak. Az esküvőre azonban még nem került sor, a fiatalok csak másnap lesznek törvényesen férj és feleség. Csak másnap - egy különleges verseny után, amelyben a törzs minden férfitagja részt vesz. Valamennyiüknek egyetlen kardcsapással kell elmetszeniük egy fatörzset, amely csak néhány centiméterre áll ki a földből.

A szöveg tanúsága szerint ebben a törzsben ki választja ki a párját? Milyen szerepe lehet a próbatételeknek? Miért éppen ezeket a feladatokat kell megoldani? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a házasulandó feleknek?

... A kosik ősei valaha nyakig a földbe ásták az ellenséges törzsek foglyul ejtett kánjait, Lovon ülve, vad vágtában csapták le az ellenség fejét. Igaz, nem olyan gyakran estek fogságba éppen a kánok, s nem minden kosi harcosnak sikerült foglyul ejtenie egy kánt, de mindannyiuknak készen kellett állnia erre. S ezt gyakorolták kicsik és nagyok. A szomszédos népek között pedig az járta róluk, hogy vérengzők és vadak. Ez a rossza hírnév pedig meg is maradt.A mérkőzés után az ifjú házasok törvényesen is bevonulhattak a maguk jurtájába. Csakhogy ez nem olyan könnyű: a fiatalok útjába a vőlegény barátainak sorfala áll. Megragadják a vőlegény ruháját, s közben igyekeznek elragadni menyasszonyát; csúfolják az újdonsült férjet, gúnyolják, kétségbe vonják minden nemes tulajdonságát.A férjétől elragadott menyecske tüstént a barátnői kezébe kerül, akik kiáltoznak, zokognak, és minden módon győzködik őt, hogy "mondjon le a szándékáról". Ez a játék egészen addig tart, amíg meg nem jelenik az ifjú férj édesanyja. Ő aztán kézen fogja a menyét, gyöngéden átöleli, a másik kezével meg a fiát ragadja galléron. És így vezeti be őket a jurtába. Most már senki sem állja útját a fiataloknak.Persze a legény anyját sem tartóztatja föl senki, ő pedig bemegy az ifjú házasokkal a jurtába, nyolc napon át ott marad, hogy meggyőződjék róla, helyesen választott-e a fia."(Dridzo - Mincz: Emberek és szokásaik Móra Könyvkiadó - Kárpáti Kiadó Budapest - Uzsgorod, 1982 117-118.o.)

Az áldozatA "magányos vitorlázók" Föld körüli versenyének egyik női versenyzőjét a nagy vihar egy ismeretlen szigetre sodorta. A félmeztelen szigetlakók barátságosnak tűntek és azonnal a főnökük elé vezették az idegent. A törzsfőnök lakomával üdvözölte vendégét és megengedte, hogy addig maradjon náluk, amíg csak akar. Néhány nappal később azonban a vendég elborzadva látta, hogy a szigetlakók emberáldozat bemutatására készülődnek. A főnök elmondta, hogy a vendéglátás óriási megtiszteltetés számukra és ilyen alkalmakkor szokás szerint egy fiatal fiút ajándékoznak a vendégnek és azt feláldozzák a sziget isteneinek. A nő tapintatosan megpróbálta elmagyarázni, hogy helytelen a fiút feláldozni és nem akarja, hogy ez történjen, de valamiért a szigetlakók nem értik meg őt. A kiválasztott fiú szülei örülnek az áldozatnak, sőt, úgy tűnik, maga a fiú is nagyon várja. Amikor a nő aztán titokban közli a fiúval, hogy nem akarja a halálát, a fiú sértődöttnek látszik, majd azt válaszolja, hogy az nem lenne helyes.

1. Milyen értékrendek, illetve szokások fogalmazhatóak meg ebben a történetben?2. Szerintetek miért akar ebben a helyzetben a fiú meghalni ?- kedvére akar tenni szüleinek és a szigetlakóknak- fél, hogy ha nem vállalja, akkor őt is és a hozzátartozóit is megbüntetik- kötelességének tartja - de honnan származik ez a kötelességtudategyéb3. Vajon a szigetlakók miért nem értik a nő véleményét?4. Miért lehetnek annyira eltérő szokásaik a Földön élő embereknek?

lakodalomEgyéb elnevezései: menyegző, nász, lagzi. Rendezői a menyasszony és vőlegény szülei (→ örömanya és örömapa), akik a házasságkötés lebonyolításában segédkező → lakodalmi tisztségviselők gyakorlati támogatásával nagyarányú házi ünnepség keretében... szervezik meg a házasságkötéssel kapcsolatos cselekményeket. A lakodalom folyamán történnek meg a házasságkötésnek az egyház és – 1894 óta – az állam által előírt formaságai, az → esküvő és a polgári házasságkötés, továbbá a menyasszony átadása a vőlegénynek (→menyasszonyvitel), befogadása a vőlegény családjába (→ menyasszony befogadása), az elhálás (→ menyasszonyfektetés) és ennek megtörténte után a menyasszony asszonnyá válásának formai kifejezése ( → kontyolás). Ezekhez járul a házasságkötéssel kapcsolatos anyagi természetű ügyek rendezése: a → hozomány átadása és átvétele (→ hozományvitel) s a menyasszony → násznépének az új menyecske állapotát szemrevételező látogatása. E cselekmények széles társadalmi ellenőrzését a két násznép mellett a megfigyelőként szinte folyamatosan jelen levő → hívatlanok biztosították. A megelőző századokban a násznépek szerepe a védő-támogató kíséret biztosítása is volt, arra az esetre, ha a cselekmények folyamatában nézeteltérés vagy külső veszély miatt fennakadás lenne, mint ahogy a közelmúltbeli, sőt jelenkori lakodalomban is utal erre több bizalmatlanságot kifejező intézkedés (pl. kapuelzárás), erőszakos akadályozás (útelzárás) és a másik fél által kifejtett ellenállás leküzdése erőszakkal vagy diplomáciával (menyasszonyvitel). E fontos feladatokban igénybe vett násznép számára a mulatság és lakoma egyszersmind ellenszolgáltatás szolgálatukért. A múlt paraszti életformájában a lakodalom volt az egyik legjelentősebb mulatási alkalom. A lakodalom az azt rendező családok számára egyedülálló reprezentálási lehetőség. Ez alkalomból anyagi javaikat és társadalmi súlyukat a helyi társadalom érdeklődésének középpontjába állíthatták. Ez a kevésbé tehetőseket is arra csábította, hogy anyagi lehetőségeiket felülmúlva reprezentáljanak, gyakran létbiztonságuk rovására is. A lakodalom megrendezésében a násznép tagjai, a családokhoz fűző kapcsolat mértékében fizikai munkával (→ csigacsinálás, → gazdasszony), ételekhez szükséges nyersanyag, kész ételek (főleg sütemények), → nászajándék és pénz (→ menyasszonytánc) ajándékozásával segítették a lakodalom rendezőit. A lakodalom folyamán történt meg a menyasszony és a vőlegény belépése a házasok körébe, amit formálisan is kifejeztek és elismertek a jelenlevők (→ menyasszony búcsúztatása, kontyolás). – A lakodalom folyamán a néphit szerint veszélyeztetett, átmeneti állapotban levő fiatal pár védelmére és jövendő szerencséjének biztosítására számtalan → mágikus eljárást hajtottak végre (pl. menyasszony befogadása). (Néprajzi lexikon)