I. évfolyam, 8. szám

1

A 133 nap

Ebben a hónapban emlékeztünk meg a magyarországi holokauszt

áldozatairól. Március-áprilishoz nemzetünk két másik nagy XX. századi

tragédiája is kapcsolható: az első világháború következtében kialakult

magyar belpolitikai helyzet, a trianoni békediktátum, a

Tanácsköztársaság, a vörösterror, a különböző fehér alakulatok

túlkapásai, illetve a második világháború után negyvenöt évig tartó

szovjet megszállás, kommunista diktatúra. Utóbbiról már írtam az

október 23-ai cikk bevezetőjében. Most essék szó az 1919. március 21-én

kikiáltott Tanácsköztársaságról, a kor bel- és külpolitikai helyzetéről, az

előzményekről és a következményekről is. (Folytatás a 2. oldalon)

Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának iskolaújsága

I/8. szám,

2013.04.30.

A könyvtárban elérhető nyomtatott formában is!

Tartalom

1. A 133 nap

2. Aktuális: A költészet napja

3. Egy kis pszichológia: az énkép

6. Bűn és irodalom II.

7. Hagyaték az utókornak

8. Sport: kosarasaink

9. Francophone Fesztivál

10. Bertolt Brecht

11. Így írunk mi

12. Impresszum

2012 óta [email protected]

2

A 133 nap

Ebben a hónapban emlékeztünk meg a magyarországi holokauszt

áldozatairól. Március-áprilishoz nemzetünk két másik nagy XX. századi

tragédiája is kapcsolható: az első világháború következtében kialakult

magyar belpolitikai helyzet, a trianoni békediktátum, a

Tanácsköztársaság, a vörösterror, a különböző fehér alakulatok

túlkapásai, illetve a második világháború után negyvenöt évig tartó

szovjet megszállás, kommunista diktatúra. Utóbbiról már írtam az

október 23-ai cikk bevezetőjében. Most essék szó az 1919. március 21-én

kikiáltott Tanácsköztársaságról, a kor bel- és külpolitikai helyzetéről, az

előzményekről és a következményekről is.

1918. november 9-én Németországban kikiáltják a köztársaságot, a

Német Birodalom végleg összeomlik. Két nappal később a compiegne-i

erdőben aláírják a fegyverszünetet az antanthatalmakkal, így a nyugati

fronton is véget érnek a harcok. A Monarchia már szeptember 14-én

béketárgyalásokra tesz javaslatot, október 17-én pedig Tisza István

kijelenteti a Parlamentben: a háborút elvesztettük.

Ekkora már világossá vált, hogy a tizenegy nyelvű birodalom

fölbomlása elkerülhetetlen. Pusztán egyetlen, lényeges kérdés állt fönn:

az államalkotó két nemzet, és a további nemzetiségek milyen arányban

fognak részesedni az államalakulat területéből. Elsősorban az

antanthatalmak nagyhatalmi

érdekei szerint alakultak az új

határok, de a zavaros magyar

belpolitikai viszonyok is nagy

szerepet játszottak abban,

hogy Magyarország 1920.

június 4-én kénytelen volt

aláírni a trianoni

békediktátumot.

A Magyar

Népköztársaság létrejötte az

1918. október 31-én

kezdődött őszirózsás forradalommal indult. November 16-án kikiáltották

Acta De Kossuth Egy kis pszichológia

Kun Béla csepeli munkások körében agitál

2.

3

a népköztársaságot, melynek Károlyi Mihály, a "vörös gróf" lett az első

miniszterelnöke. Az országra nézve az esemény egyetlen előnye talán az

volt, hogy 391 év után függetlenedtünk a Habsburg-háztól, újra szuverén,

független államot alkothattunk. Gróf Tisza István korábbi

miniszterelnököt - aki mindig is az ország háborúba sodródása ellen

lépett föl - tisztázatlan körülmények között, feltehetőleg politikai

megrendelésre az otthonában néhány katona agyonlőtte, IV. Károly,

Magyarország utolsó királya pedig lemondott a trónról.

A kormány gyors, de határozatlan intézkedésekbe kezdett, melyek

nem tudták csökkenteni a lakosság szenvedéseit, elégedetlenségét. Földet

osztottak, hadsereget szerveztek, az antanthatalmaktól kapott Vix-

jegyzéket - mely a francia kormány részéről a románok keleti előretörését

biztosította volna - visszautasították.

A szociáldemokrata politikusok hamar elpártoltak a pozíciójára

alkalmatlan Károlyitól, aki ellen gyakorlatilag államcsínyt készítettek elő:

a sajtóban, beleegyezése nélkül közölték, hogy a kormány és ő maga is

önként lemondott, a hatalmat pedig a "proletariátusnak" adta át. Március

21-én Garbai Sándor szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők

kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Károlyi kénytelen volt visszavonulni,

a demokratikus jellegű, bár a történelmi helyzet kezelésére alkalmatlan

kormányt egy diktatórikus, szélsőségesen baloldali berendezkedés

váltotta fel.

A tanácsköztársaság gyakorlatilag

teljhatalmú irányító szerve – kormánya –

a Forradalmi Kormányzótanács lett. A

Forradalmi Kormányzótanács miniszteri

feladatokat ellátó tagjai a népbiztosok

voltak, a névleges vezetője Garbai Sándor

volt, ténylegesen azonban a külügyi

népbiztos szerepét betöltő Kun Béla volt a

legbefolyásosabb politikus. A hatalom

megtartása érdekében létrehozták a Vörös

Őrséget. Április 7-én tanácsválasztásokat

tartottak az országban. A választójog elvileg

"valamennyi 18. évét betöltő férfira és nőre

egyaránt vonatkozott", azonban nem

választhattak ugyanakkor a korábbi hatalom

képviselői és a papság. A választásokon diktatórikus módon csak a

"Éljen a proletárdiktatúra!" - propagandaszolgálatba állított műemlékek

Acta De Kossuth Aktuális

3.

4

szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülése után létrejött

Magyarországi Szocialista Párt indíthatott jelölteket.

A kommunista diktatúra ellenzői, a régi társadalmi- és gazdasági elit

támogatásával Bécsben megalakították a Magyar Nemzeti Bizottságot

Bethlen István vezetésével, mely Antibolsevista Comité néven vált

ismertté. Ezzel nagyjából egy időben Károlyi Gyula aradi, majd később

szegedi székhellyel nemzeti kormányt alakított (a szocialista

történetírásban gyakran ellenforradalmi/reakciós jelzőkkel illették),

melynek hadügyminisztere a későbbi kormányzó, Horthy Miklós,

külügyminisztere pedig Teleki Pál lett.

Eközben a tanácskormány "szocializálta", azaz közös, állami tulajdonba

vette az üzemeket, az áruházakat, a földbirtokokat, az iskolákat, a

színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a

gyógyszertárakat, a lakóházakat, a kisiparosok műhelyeit és szerszámait,

a pénzintézeteket és a lakóházakat, ipari-, bánya- és közlekedési

üzemeket, tulajdonképpen semmibe véve ezzel a magántulajdon és a

vállalkozások intézményét, a polgári társadalmak alapját. Kisajátították a

közép- és nagybirtokokat, de a földeket nem adták a parasztoknak, mert

szövetkezetesítést terveztek. Ugyanakkor, hogy társadalmi bázisukat

megtartsák, a munkásság helyzetét javították: bevezették a 8 órás

munkaidőt, és megadták a női választójogot is. Az ország

lakosságának ekkor a többségét kitevő földművesrétegek azonban egyre

inkább szembe kerültek a proletárdiktatúrával. A parasztgazdák

földjeiket a kisajátításoktól féltették, a szőlősgazdák megélhetését a

tanácskormány által bevezetett alkoholtilalom lehetetlenítette el. További

ellenérzést váltott ki a rendszer vallásellenessége. Az oktatási

intézményeket államosították, az

iskolák számára egyházellenes

tankönyveket nyomtattak,

megtiltották az egyházi tanárok

számára a tanítást, betiltották az

iskolákban - egyébként korábban

kötelező - imádkozást. Az istenhit,

a vallás és az egyház elleni agitáció

az emberek többségének vallásos

érzékenységével ütközött. A vörös

szín erőltetése és a nemzeti színek

mellőzése csaknem az egész lakosság hazafias érzelmeit sértette. A

A Tanácsköztársaság egy toborzóplakátja

Acta De Kossuth Aktuális

4.

5

címerről letörték a Szent Koronát, a magyar nemzeti trikolór helyett

teljes egészében vörös zászlót használtak.

A hagyományaihoz ragaszkodó többségi társadalom megfélemlítésére, az

"osztályellenség" megsemmisítésére a tanácskormány terrorista

különítményeket hozott létre (Lenin-fiúk), amelyek Szamuely

Tibor irányítása alá tartoztak. Amikor a legnagyobb szükség lett volna a

nemzeti összefogásra, a tanácshatalom intézkedéseivel a tulajdon mentén

vágta ketté a társadalmat.

A rendszer ellen egyébként az elégedetlen tömegek több felkelést is

szerveztek, azonban Szamuely Tibor terrorkülönítménye, mely az ún.

"halálvonattal" (speciálisan a karhatalmi erők számára fenntartott

páncélvonat) járta az országot, mind a Duna-melléki parasztforradalmat,

mind a soproni szőlősgazdák Ponzichter-lázadását, mind pedig a

ludovikások budapesti akcióját leverte, a parasztmozgalmakat

kegyetlenül megtorolta, vérbe fojtotta.

Az ország külpolitikai megítélése, helyzete is folyamatosan romlott.

Az antanthatalmak féltek attól, hogy a bolsevik eszmék szétterjednek

Közép-Európában is, ezért szabad kezet adtak a szerb, francia, román,

cseh intervenciónak. A franciák koncentrált támadás megindítását

tervezték. A román haderő április 16-án átlépte a demarkációs vonalat, és

a hónap végére elérték a Tisza vonalát, a csehszlovákok pedig elfoglalták

Sátoraljaújhelyt és folytatták az

előrenyomulásukat Miskolc, Eger, és

Salgótarján irányába.

A 60 ezer fős Vörös Hadsereg kudarcot

vallott még a szedett-vetett, nem európai

színvonalú román csapatokkal szemben is:

1919. május 1-jére a Tiszántúl elveszett.

Ennek fő oka az volt, hogy a szakképzett

katonatiszteket a hadvezetés eltávolította,

helyükre a bolsevizmushoz lojális, de a

háborúhoz nem értő munkásokat helyezett.

Szamuely Moszkvába utazott,

kétségbeesve kérte Lenint, hogy küldjön

Magyarországra szovjet csapatokat. Azonban

Szovjet-Oroszország ekkor többfrontos külső és belső háborút vívott -

Vörösterror: a Lenin-fiúk egy védtelen papot bántalmaznak

Acta De Kossuth Aktuális

5.

6

egyébként igen változó eredményekkel -, így nem állt módjában a katonai

segítséget nyújtania a magyarországi kommunistáknak.

A mozgósítások hatására május végére a Vörös Hadsereg létszáma

elérte a 200 ezer főt. Főparancsnoka Böhm Vilmos, vezérkari főnöke –

tényleges vezetője – pedig Stromfeld Aurél vezérkari ezredes volt.

Számos tiszt és katona, aki korábban a királyi haderőben szolgált tért

vissza a seregbe, de nem azért, hogy a kommunisták mellett harcoljon,

hanem, hogy a hazáját védje. Sikerült némileg megfelelő reguláris és

műszaki alakulatokat szervezni, valamint ütőképes tüzérséget létrehozni.

A haderőhöz nagy számmal csatlakoztak idegen, a marxista

történelemkönyvekben internacionalista önkénteseknek tartott

volontérok is.

1919. május 20-án általános ellentámadásba lendült a Vörös

Hadsereg. A cél a román és cseh erők közötti ék kialakítása, a két

ellenséges hadsereg szétválasztása, Miskolc és Kassa visszafoglalása,

továbbá a Kárpátok megközelítésével a szovjet-orosz Vörös Hadsereggel

való későbbi együttműködés lehetőségének megteremtése volt. Miskolc

visszafoglalása sikerrel járt, ezután indult az ún. északi hadjárat,mely

szintén eredményes lett: három hét alatt elfoglalták a Felvidéket a Nyitra

- Zólyom - Kassa vonalig, továbbá elérték a lengyel határt Bártfánál.

Azonban a visszafoglalt városokra már nem magyar trikolór, hanem

vörös zászló került. A Felvidék északi területein pedig kikiáltották a

Szlovák Tanácsköztársaságot.

A tanácskormány

hadvezetésének politikai célja

mindezek után jól látható:

Magyarországot nem

felszabadítani akarták a

kisantanthatalmak

megszállásától, hanem pusztán

közös határszakaszt kívántak

kivívni Szovjet-Oroszországgal,

hogy aztán Magyarországot szovjet tagköztársaságként beolvasszák a

hatalmas államalakulatba.

Clemenceau francia miniszterelnök június közepén jegyzéket

intézett a Kormányzótanácshoz, amelyben közölte Magyarország északi

Román csapatok Budapesten

Acta De Kossuth Aktuális

6.

7

Horthy bevonul Budapestre

és keleti határait, és követelte, hogy a Vörös Hadsereget északon vonják

vissza e határok mögé. Cserében a románok ki fogják üríteni a Tiszántúlt.

A proletárdiktatúra vezetői – hosszas vita után – elfogadták a javaslatot.

Június 30-án az antant követelésének eleget téve megkezdődött a

Felvidékről való visszavonulás, ugyanakkor a román csapatok nem

mozdultak a Tisza mellől. A sikeres északi hadjárat ellenére a

Tanácsköztársaság támogatottsága fokozatosan elolvadt. Mivel a

kommunistákat csak a hatalom fenntartása érdekelte, elfogadták a

franciák által kínált egyezséget. Ez felháborított több katonát és a

főtisztek jelentős részét. A tisztek többsége - köztük Stromfeld is -

lemondott pozíciójáról, a katonák legnagyobb része pedig egyszerűen

hazatávozott. Mivel a románok nem akartak visszavonulni, ezért a

kommunisták támadást erőltettek, méghozzá úgy, hogy az ellenség

többszörös túlerőt képviselt. A tiszántúli ellentámadás pillanatok alatt

összeomlott. A román csapatok megindulása a főváros felé előrevetítette

a Tanácsköztársaság bukását. A Tanácskormány népbiztosai - köztük

Kun Béla - Bécsbe menekültek, az ország fölött a mérsékelt

szociáldemokrata politikusokból álló Peidl-kormány vette át a vezetést.

1919. augusztus 3-án a Magyar Vörös Hadsereg megadta magát, 4-

én a román hadsereg elfoglalta Budapestet. A Peidl-kormány lemondott,

helyére a Friedrich-kormány került.

Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg fővezére augusztus 18-án a

Szövetséges Katonai Misszió

előtt bejelentette, hogy amint

arra engedélyt kap, négy napon

belül tényleges haderővel

rendelkezik, és helyreállítja a

rendet Magyarországon. És

cselekedett. Csapataival az

antant engedélyének

birtokában a

Dunántúlra vonult,

főhadiszállását pedig

Siófokon rendezte be.

Haderejét 8000 katona alkotta géppisztolyokkal, és 19 tábori ágyú.

Deklarálta, hogy nem tartozik felelősséggel a Friedrich-kormánynak, a

Dunántúlon saját katonai igazgatást vezetett be. A zavaros körülmények

között zajlott le Héjjas Iván, Prónay Pál, illetve Ostenburg-Moravek

Acta De Kossuth Aktuális

7.

8

Gyula alakulatainak tevékenykedése. A Tanácsköztársaság kommunista

rendszerében hatalmi szerepet betöltő személyek ellen keményen

fölléptek, de baloldali értelmiségi csoportok ellen is történtek túlkapások.

Horthy emlékirataiban elismerte, hogy bűntettek is történtek, de utólag a

körülményeket, a háborús világ kifordult törvényeit tartotta igazi

felelősnek: "A földre szabadult poklot még senki sem csendesítette le

azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette"– írta portugáliai

emigrációjában.

1919. november 16-án a román hadsereg kivonult a fővárosból,

kelet felé rabolva, fosztogatva hagyta el az országot. Horthy helyesen

ismerte fel, hogy a zűrzavaros helyzetben kizárólag egy összefogott

fegyveres erő képviselhet reális hatalmat: George Russel Clerk brit

diplomata végül vele állapodott meg arról, hogy a román kivonulás után a

Nemzeti Hadsereg vegye át az ellenőrzést Budapesten. Horthy a

viseletéről "darutollasnak" nevezett haderő élén, fehér lovon bevonult a

fővárosba. Főhadiszállását ideiglenesen a Gellért Szállóban rendezte be, a

csapatai pedig több saját központot alakítottak ki saját maguknak.

A belpolitikai harcok lezárultak, az állapotok lassan normalizálódni

kezdődtek. 1920. március 1-jén előzetes tárgyalások után a Nemzetgyűlés

Magyarország kormányzójává választotta Horthy Miklóst, az ország

államformája király nélküli királyság lett.

A Horthy nevével fémjelezett berendezkedés a június 4-ei trianoni

békediktátum után talpra állította a megcsonkított országot, az ország

jelentős gazdasági, kulturális sikereket ért el. Nem állítom, hogy Horthy

rendszerének nem voltak hibái, hiszen Magyarország részben a revíziós

törekvései miatt sodródott bele a második világháborúba, illetve '19 és '21

között, politikai pályájának

korai szakaszában az ún.

"fehér különítmények" túl

nagy szigorral léptek föl

különböző baloldali

csoportokkal szemben. A

kegyetlenkedéseiket nem

tartom elfogadhatónak,

ugyanakkor az ország területi

kiigazításában játszott

szerepüket (Sopron,

Balassagyarmat, Rongyos Gárda, Lajtabánság) nem vitathatom. A

Rongyosgárdisták az Őrvidéken

Acta De Kossuth Aktuális

8.

9

Horthy-rendszer sem volt nyugati típusú, polgári demokrácia, de a

polgári és emberi jogokat a Tanácsköztársasággal szemben deklarálta. A

két világháború közti korszakban egyébként Kelet-Közép-Európában

sehol nem honosodott még meg a polgári demokrácia, mindenhol - a '30-

as évek közepéig legalábbis - demokratikus jellegű, de tekintélyelvű

rendszer működött, akár a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (későbbi

Jugoszlávia), akár Lengyelországot, akár a nyugati történetírás által oly

gyakran mintapéldaként felhozott Csehszlovákiát nézzük.

Simon Bálint, 10.A

Források:

1.) Romsics Ignác: Magyarország történelme a XX. században, Budapest, 2005

2.) Romsics Ignác: A tanácsköztársaság és a Duna-melléki parasztforradalom,

Rubicon, 2011/2, 4-15 p.

3) Kirsch András: A Ponzichter-tüntetés Sopronban, 1919. április 3. Esettanulmány,

Rubicon, 2011/2, 36-38 p.

4.)http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Tan%C3%A1csk%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%

A1g

5.) Leslie Eliason (szerk.), Lene Bogh Sorensen (szerk.), Fascism, Liberalism, and

Social Democracy in Central Europe: Past and Present, Aarhus Universitetsforlag,

2002

6.) Károlyi Mihály proklamációja: Magyarország népéhez! (1919. március 21.)

Acta De Kossuth Aktuális

9.

10

Rekorddöntés Nyíregyházán

A költészet napja A magyar költészet napját 1964 óta

minden évben, április 11-én, József Attila

születésnapján ünnepeljük.

Ebből az alkalomból az ország minden pontján

különböző programokat szerveznek,

költőtalálkozókkal, felolvasásokkal,

versenyeken. Ezeken a rendezvényeken

klasszikus és kortárs költők versei is

megjelennek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma

is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

1998-ban a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának

felkérésére 14 költő (Bella István, Beney Zsuzsa,

Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István,

Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti

Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) írt

szonettet Weöres Sándor Hála-áldozat

című versének 2 megadott sorából. (A

vers itt megtekinthető.)

Budapesten versmaratont tartottak,

Nyíregyházán versolvasási rekordot

döntöttek azzal, hogy csaknem

kétezren mondták el Váci Mihály Én

szőke városom című versét.

A magyar költészet napját még

Torontóban is megünnepelték,

hiszen a Kaláka ebből az

alkalomból koncertezett az

Ontario állambeli városban.

Debrecenben azért is különleges

a költészet napja, mivel egybeesik

a város napjával. Emiatt

csütörtökön számos kulturális

program – kiállítás, felolvasás,

színelőadás, filmvetítés – várta a debrecenieket városszerte. Csütörtökön

József Attila

Versmaraton a Thália Színházban

Acta De Kossuth Aktuális

10.

11

ünnepi közgyűlésen adták át az önkormányzati elismeréseket, illetve

ekkor zajlottak a XI. Debreceni Költészeti Fesztivál péntek estig tartó

programjai is.

A magyar költészet napjáról iskolánk tanárai és diákjai is megemlékeztek egy verses

felolvasás keretében. Az erről szóló rövid beszámolót a következő oldalon találjátok.

Tippan Elizabet 10.c

Acta De Kossuth Aktuális

11.

12

Verses felolvasás a Kossuthban a magyar

költészet napján

József Attila születésének 108. évfordulóján az irodalom iránt

érdeklődő tanáraink és diákjaink délutáni verses fölolvasást tartottak a

humán előadóban. A közel kétórás rendezvényen a Czimer Györgyi

tanárnő által vezetett Kreatív Írás Szakkör résztvevői szavalták saját

verseiket, illetve József Attilától olvasott föl Németiné Vígvári Edit

tanárnő és Subicz István tanár úr.

Mátrai Erika, 11.C,

Simon Bálint, 10.A

Acta De Kossuth Aktuális

12.

13

Az énkép Az énkép rendkívül összetett és

bonyolult képződmény és meghatározó

szerepet tölt be életünk alakulásában.

Kicsiny gyermekkorunktól kezdve jutalmaz,

dicsér, illetve elmarasztal bennünket

szűkebb-tágabb környezetünk. Ezek a

megerősítések kifejezésre juthatnak

simogatások, piros pontok, később jeles

osztályzatok, majd vörös diploma

formájában, ha például intellektuális

képességeink elismeréséről van szó valamely oktatási-nevelési

intézményben. Lehet, hogy az iskolai osztálykiránduláson a fél osztály

velünk szeretne egy szobában lakni, mert annyira népszerűek vagyunk és

szinte mindenki „jó fejnek” tart bennünket. Elképzelhető, hogy nyáron a

strandon többen is utánunk fordulnak kidolgozott izomzatunk láttán. A

környezet visszajelzései azok, amelyek révén folyamatosan változik és

fejlődik énképünk. Mi pedig igyekszünk megfelelni önmagunk elvárásai

mellett a környezetünk elvárásainak is. Az érkező visszajelzéseket

beépítjük énképünkbe és ezáltal folyamatosan változhat is önmagunkról

alkotott képünk.

Ugyanakkor vannak olyan védekező mechanizmusaink is,

amelyekkel igyekszünk énképünk állandóságát fenntartani. Ez az

állandóság személyiségünk védelmét is jelenti egyben. Gyakran már eleve

elutasítjuk környezetünk azon jelzéseit, amelyek nem vágnak egybe

aktuális énképünkkel. Általában a felnőtteknek összetettebb és

árnyaltabb énképük van, mint a gyerekeknek.

Fontos, hogy az énkép reális legyen és hűen tükrözze a valóságot.

Az énkép mindig valamiféle öntudatosságot, önismeretet feltételez. Az

énkép következetességén azt értjük, hogy az egyén megfelelően tudjon

alkalmazkodni, beilleszkedni. Egy ellentmondásos és konfliktusos

énképpel rendelkező személy viselkedése sem következetes. Az énkép

lényeges ismérve még a hajlékonyság. Azt jelenti, hogy a helyzetnek

megfelelően tudjuk változtatni nem csupán viselkedésünket, de

énképünket is.

Az utolsó markáns jellemzője felsorolásunkban az énképhez

Acta De Kossuth Egy kis pszichológia

13.

14

tartozó önelfogadás. Ennek a mértéke azt mutatja meg, hogy az ember

hogyan tudja elfogadni az önmagáról kialakított képet.

Az énkép nagyon fontos része

fizikai testképünk. Az, hogy miként

vélekedünk fizikai megjelenésünkről és

képességeinkről. Vannak az életünkben

olyan periódusok, amikor is az énkép

nagyobb változásokon megy keresztül. E

tekintetben mindenképp kiemelt hely

illeti meg az esetenként sok problémával

terhes kamaszkort. A biológiai

változások következtében az addigi

arányos, csinos fiatalból langaléta

serdülő lesz, aki gyakorta esetlenül mozog a térben és nem tud mit

kezdeni megnyúlt karjaival, lábaival. Zavarhatja pattanásossá vált

arcbőre, mutáló hangja. A változásokkal együtt megváltozhat egy adott

közösségen belül elfoglalt helye is. Esetleg félénkebbé, visszahúzódóbbá

válik. Az énkép intellektuális összetevőjét tekintve is nagyot változhat a

helyzet. Lehet, hogy általános iskolában ő volt sztárhelyzetben, mert több

tárgyból is ő számított legjobbnak. Egy erős középiskolában pedig röpke

néhány hét alatt kiderülhet számára, hogy csupán az erős

középmezőnyben foglalhat helyet.

Az előbb leírtakból egyértelműen kiderül, hogy énképünk

kialakulásában jelentős szerepet töltenek be osztálytársaink, barátaink,

tanáraink visszajelzései. Fontos tehát elgondolkodnunk azon, hogy egy

számunkra jelentéktelen mondat, visszajelzés mennyit jelenthet például

osztálytársaink önképének kialakulásában.

Dávid Gergő, 10.A

Acta De Kossuth Egy kis pszichológia

14.

15

Bűn és irodalom II.

A Debreceni Egyetem

Állam- és Jogtudományi

Karának

Büntetőeljárásjogi

Tanszéke és az ELSA

Debrecen bemutatta a Bűn

és irodalom II. című

Tudományos

Konferenciát. Az előadás

2013. 04. 18-án került

megrendezésre a

Debreceni Egyetem Kassai

úti Campusának

épületében. Egyetemi

oktatók, bírák és ügyvédek

tartották az előadásokat.

A konferenciát Dr.

Szabadfalvi József

professzor, a DEÁJK

dékánja nyitotta meg.

Dr. Balla Lajos, a

Debreceni Ítélőtábla

elnöke, címzetes egyetemi docens: „Gyilkosok és áldozatok Arany

balladáiban” című előadást tartotta. Többek közt megemlítette a

Tetemrehívás érdekes jogi helyzetét, és rávilágított, hogy attól, hogy

valaki bűnös, nem biztos, hogy nem áldozat.

Ezután Dr. Kardos Sándor a DEÁJK Büntető Eljárásjogi Tanszék

vezetőjétől hallhattuk a „Megmérettél, és könnyűnek találtattál” című

előadást.

Őt követte Dr. Elek Balázs Habil. egyetemi docens, a Debreceni Ítélőtábla

tanácselnöke: „Bűnhődés egy életen át” című előadással. A bűn és

bűnhődés gondolatai Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek című

regényében. Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő,

szuggesztív erejű regény belevilágít a barátság, a hűség és az árulás

Acta De Kossuth Debreceni Egyetem

15.

16

örvényeibe. A történetben két régi barát

találkozik. A múltra visszatekintve egyikükből

vádlott, másikból vádló lesz. Árulásról,

csábításról, majdnem elkövetett gyilkosságról

szól a történet. A valóságban az ilyen jellegű

irodalmi művek sokat tudnak segíteni a

bírónak a büntetéskiszabásban. Szándékosan

vagy gondatlanságból elkövetett bűntettek

lehetnek, ilyen akár egy vadászbaleset. Az

elkövetőnek lehet ez egy tökéletes gyilkossági

helyszín, ugyanis ezt egy gondatlanságból

elkövetett balesetnek tudja tettetni, de ilyen

balestek véletlenül is előfordulhatnak.

Dr. Sántha Ferenc, Egyetemi docens „Állatok, halottak, egyesületek a

vádlottak padján” címmel tartott előadást. Ha az állatok sérülést okoztak,

nekik is büntetés járt, például: a kutyát csonkolással büntették, ha az

megharapott egy embert. Úgy tartották, hogy a bűnös embert halála után

is büntetni kell, ezért a holttestet lefejezték. Így vették el a halottól a

végső tisztességet. Egy bűnös szervezet büntetése általában a testület

feloszlatásában, az egyházból való kiközösítésben nyilvánult meg.

Magyarországon nem voltak halottal és állatokkal szembeni eljárások.

Dr. Háger Tamás, a Debreceni Ítélőtábla bírája a Bűnben fogant

szerelemről, avagy A miskolci Bonnie és Clyde történetről tartott

előadást. A bűnözőpáros, Tünde és László Nyíregyházán ismerkedtek

meg, majd kapcsolatuk során több bűntényt is elkövettek. Egy trezorból

27.000.000 forintot raboltak el, ezt követően öt évig bujkáltak. A

következő cél egy pénzszállító autó kirablása volt, amihez be kellett

szerezniük egy autót, amit át lehet alakítani rendőrautóvá. Ez a folyamat

nem ment könnyen, üldözőbe vették őket, közben László rendőrökre lőtt .

Majd egy buszba ütköztek, de sikerült nekik elmenekülniük. Végül egy

garázsban tartóztatták le őket. László a börtönben öngyilkos lett. Tündét

11 év fegyházra ítélték el, de 9 év után feltételes szabadlábra helyezték és

egy fegyőrrel azóta is boldog párkapcsolatban él.

Dr. Szabó Krisztiántól, egyetemi adjunktustól, ügyvédtől a „Hollywood

kontra valóság: A Bounty lázadás igaz története” előadást hallhattuk. 3

film készült erről a történetről: Az első az 1930-as, a második az 1960-as

és a harmadik az 1980-as években készült. A harmadik áll legközelebb a

valósághoz. 1787. december 23-án indulnak útra egy nem túl nagy

Dr. Elek Balázs

Acta De Kossuth Debreceni Egyetem

16.

17

hajóval. Tíz hónapig vannak úton, majd 5 hónapot Tahitin kell tölteniük,

ahol szívélyesen fogadták őket. Az

elkövetkezendő hét konfliktusok sorozatából

fog kiállni. Április 28-án fegyveresek rontanak

be, és kitör a lázadás. A csónakkal 19-en

menekülnek el a kapitánnyal együtt, és 49

napot töltenek el benne. A lázadók

visszamennek, de más részre. Kilencen újra

akarják kezdeni életüket és magukkal visznek

bennszülött nőket.

Dr. Madai Sándor, Egyetemi docens,

tanszékvezető a „Légy jó mindhalálig”-ról

tartott előadást. Nyilas Misi áldozat típus, akinél

csak Orczy jobb, aki egy nemesi családból

származik. Misit beajánlják Törökékhez és Dorogiékhez tanárnak.

Pósalaky úr álmát a takarítónője fogja megfejteni: nyerni fog a lutrin.

Misire bízta a lutri szelvényét, hogy adja fel. Pósalaky úr nyert is a lutrin,

de Misinél volt az igazolószelvény is, amit elloptak tőle és azt mondták,

hogy Mihály sikkasztotta el. Misi ezután elköltözik Debrecenből.

Dr. Tóth Andrea Noémi, Phd. hallgatótól

hallhattuk „A halálbüntetés árnyalatai

Stendhal Vörös és fekete című regényében”

előadást. A középkorban is a legkisebb lopásért

akár halálbüntetést járt. Napjainkban is

bizonyos bűntettekért kivégzik az elkövetőket.

Hazánkban 1990-ben az Alkotmányjogi

Bíróság olyan törvényt hozott, amit tiltja a

halálbüntetést, a legsúlyosabb az

életfogytiglani szabadságvesztés lehet.

Végül Dr. Törő Blanka, Phd. hallgató

„Reneszánsz tragédia: az (ön)gyilkosság a XVI.

században (Shakespeare: Rómeó és Júlia)” című előadását hallgathattuk

végig. Ezt a történetet mindenki nagyon jól ismeri. Az egészből, azt a

következtetést lehet levonni, hogy a patikus volt a hibás, aki Rómeónak

Dr. Szabó Krisztián

Dr. Tóth Andrea

Noémi

Acta De Kossuth Debreceni Egyetem

17.

18

Igen nagy volt az érdeklődés

mérget adott, ami

törvényellenes, abban az

esetben, ha tudja, hogy mire

kell neki a méreg. Így a patikus

volt a bűnös.

A konferenciát Elek Balázs mint

főszervező zárta.

Matkó Nikolett 10.c Biri Tímea 10.c

Acta De Kossuth Debreceni Egyetem

18.

19

HAGYATÉK AZ UTÓKORNAK -avagy-

Tanári aranyköpések kézikönyve

„Robert Burns 18 évesen berúgott, azóta se józanodott ki…”

Dr. Kiss Gabriella Tanárnő

„A régi fogalmak szerint a mai férfiak már nem férfiak!”

Dr. Kiss Gabriella Tanárnő

„Ezt a Timur Lenk-féle sereget úgy kell elképzelni, mint ahogy az orkok

mennek.”

Új Imre Tanár Úr

„Vannak olyanok, ahol egy nőstény és több hím…Jó lenne, mi lányok?”

Dr. Krakomperger Zsolt Tanár Úr

„Ne mutogass, mert eltörik az ujjad. Ha nem magától, én töröm el

véletlenül.”

Dr. Buda Andrásné Tanárnő

„Akinél nem volt ma feladatgyűjtemény, az holnapra hozza…Aki holnapra

se hozza, az már téglát hozzon! Nem hiszitek el, egyszer megcsináltam.

Mit ne mondjak, nagy volt a forgalom a tüzépen.”

Bíró Lajos Tanár Úr

„- Csak nehogy úgy járjunk, mint egy pécsi gimnázium, ami már túl ÖKO

volt…

- Miért?

- A diákok már kendert termesztettek.”

Dr. Kiss Gabriella Tanárnő

„Na ezt még egyszer, mert lemaradtam a hülyeségről!”

Titkó Judit Tanárnő

Acta De Kossuth Hagyaték az utókornak

19.

20

„- Ki volt ez a görög mitológiában?

- Horatio?

- Hát te…Ő Miamiban nyomoz.

- Akkor Horatius.

- Ő meg egy római költő volt, fiam! Hát Prométeusz…”

Dr. Kovács Szilvia Tanárnő

„Ettől felhomályosultam…”

Fazekasné Kovács Judit Tanárnő

Acta De Kossuth Hagyaték az utókornak

20.

21

A diákokAt sem kell félteni… - diák csemege -

„- Engem Futóné dr. Monori Editnek hívnak. Azt nem tudom, hogy a

többi diák engem hogyan szólít, de engem így hívnak.

- Edit Tanárnő kedves.”

„- Hangolódjunk rá az órára!

- ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ”

„- Elnézést kérek tanárnő a késésért, csak a villamos lerobbant.

- Jó, gyere, ülj le és kapcsolódj be.

- Hogy robbant le? Kilyukadt a kereke?”

Köszönjük a 12.c osztálynak! Varga Dóra 10.c

Antal Sára 10.c

Acta De Kossuth Hagyaték az utókornak

21.

22

Siker a palánk alatt

Iskolánk hatodik korcsoportos fiú kosárlabdacsapata ismét sikert ért el. A

nemrégiben Szolnokon megrendezett diákolimpia országos döntőjén a

dobogó harmadik fokára állhatott fel. Ebből az alkalomból beszélgettem a

csapat sikeredzőjével, Asztalos József tanár úrral.

Számolja-e tanár úr, hányadik dobogós helyezését

érte el Kossuthos csapatokkal az idén?

Nem, nem számolom és soha nem is számoltam, de

nekünk ez az OKTV-nk és úgy gondolom, hogy ha a

tantárgyakat nézzük, akkor toplistásak vagyunk az

eredményeket tekintve.

Miért éppen a kosárlabdát részesíti előnyben tanár

úr?

Nem én választottam, hanem a beiratkozásnál Tatos

István testnevelő tanár 1971-ben rám nézett, majd

közölte velem, hogy kedden három órától van az első

edzés. Így kezdődött, és azóta is boldogan

kosárlabdázom a gyerekekkel.

Mi a siker titka?

Valóban ez egy sikertörténet, hisz legalább egy évtized óta veszünk részt

különböző korcsoportokban az országos diákolimpia döntőjén, ahonnan

általában éremmel tértünk haza, ahol megtalálhatók voltak a legértékesebb

arany és a számunkra ugyan olyan fontos ezüst és bronz is. A kosárlabda egy

csapatjáték, amit értelmes emberek nemcsak a pályán, hanem azon kívül is

csapatban játszanak, talán ez is közrejátszik abban, hogy közel félszáz diák

kosarazik iskolánkban és a Ziccer Tigrisek, illetve Sportiskola csapataiból az

elmúlt években és ebben az évben is jópáran pályáznak iskolánkba. Ezek a

kosárlabdázók nagyszerű emberek, mert hiszem és tudom, hogy nem csak a

pályán, de a pályán kívül is megállják helyüket. És ha lehet titokról beszélni,

akkor a siker titka ezeknek, a lányoknak és fiúknak a nagyszerű munkája.

Büszke vagyok rájuk!

Asztalos József

(testnevelő tanár)

Sport Acta De Kossuth

22.

23

Kiket emelne ki a csapatból?

Minden évben lezárul egy korszak. Volt a 91-esek korszaka Bajalina

Kristófékkal, 93-asok korszaka Asztalos Somával, Nagy Szabolccsal az élen.

Most volt a 93-as és 94-es korszak vége. Lezárult a Nagy Botond, Zahorán

Bertold, Bak Márton korszak és így van ez jól, hisz már bontogatják

szárnyaikat a 7., 8., 9., évfolyamon a következő generáció játékosai. Ha mégis

neveket kell kiemelnem, akik az elmúlt évek sikersorozatának részesei voltak,

mindenféle apai elfogultság nélkül Asztalos Somát és Nagy Botondot

emelném ki. Úgy gondolom, hogy ők tettek a legtöbbet saját korszakaikban a

diákolimpiás sikerekért. Lányoknál kiemelném Varga Lili csupaszív játékát.

Hálás vagyok, hogy ebben az iskolában taníthatok és ilyen fiúkkal, és

lányokkal kosárlabdázhatok.

Egy rövid beszélgetés a csapat tagjaival:

Természetes voltak nehézségek a városi fordulóban, de ezt az akadályt elég

jól vette be a csapat.(Tóth Bálint)

( Nemessályi Nándor, Shirian Arásh, Bak Márton, Zahorán Bertold, Földesi Zoltán, Andrássy Géza,

Nagy Sándor, Nagy Botond Ágoston, Nagy Benedek Ágost, Tóth Bálint, Nagy Norbert )

Sport Acta De Kossuth

23.

24

Mindenképpen könnyítésnek számít, hogy Debrecenben volt a területi, hisz

hazai pályán és a nekünk szurkoló tömeg előtt mindig könnyebb sikereket

elérni. (Bak Márton)

Különösebb elvárásunk nem volt az országossal kapcsolatban, talán csupán,

hogy érmesek legyünk és minél előrébb végezzünk. (Nagy Norbert)

Természetesen szeretnénk megköszönni Asztalos József tanár úrnak, aki

nagyon sokat tett annak érdekében, hogy a csapat ilyen sikereket tudjon

elérni. ( Nagy Botond Ágoston)

Új Eszter Dorottya 10.a

Sport Acta De Kossuth

24.

25

Francophone Festival

Élménybeszámoló

2013. március 6-án megrendezték Nyíregyházán a 3. Frankofón

Fesztivált. A Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Debreceni Alliance

Française közös rendezvényéről van szó. A kétévenkénti francia verseny

egyre népszerűbb, mind több iskola nevez be a hét versenyszám

valamelyikébe. Az idén tizenhárom középiskola közel kétszáz diákja

vállalkozott a megmérettetésre.

Amikor megkaptam a

versenyfelhívást, rögtön

bejelentkeztem a 9. c-d franciásaival

a csoportos éneklési versenybe,

hiszen az iskolai gálán már

sikeresen előadtuk ezeket a

gyermekdalokat. Most is Tóth Áron

kísért zongorán. Mégis izgultunk,

amikor megtudtuk, hogy

Nyíregyháza polgármestere nyitja

meg a rendezvényt, jelen van a helyi

TV, a zsűriben pedig franciák ülnek.

Szerencsére a gyerekek bíztak

magukban, jókedvűek, de

összeszedettek voltak, így megnyertük

az első díjat.

Beneveztünk három műalkotással a XXI. század Franciaországának

bemutatása kategóriába is. Itt Aranyi-Aszalós Vivien ért el harmadik

helyezést az igen széles mezőnyben.

Diákjaink oklevelet, apróbb ajándékokat kaptak.

Tóth Marianna

A fesztiválon számtalan kategóriában lehetett nevezni, így mindenki

megtalálhatta a számára kedvére valót. A Kossuthos diákjainkat

Tóth Marianna Tanárnő

25.

26

legfőképpen két kategória fogta meg: az énekes előadás illetve a

műalkotások kategóriája.

Az utóbbinak a témája a XXI. századi

Franciaország hangulatának,

jellegzetességeinek kiemelése és bemutatása

a „vásznon”. Ebben a kategóriában Aranyi-

Aszalós Vivien térhetett haza a harmadik

helyezettnek járó oklevéllel a kezében.

A Viviennek feltett pár kérdésből kiderült,

hogy a nevezés ötlete az Alkony című

kiállítás megtekintése után fogalmazódott

meg, majd alaposan utánajárt a francia

műkincseknek, a klasszikus festészetnek. A

végső ihletet ’Delacroix: A szabadság vezeti a

népet ’című festménye hozta meg. Vivien a

képét egy A3-nál kicsit nagyobb, a vászonhoz hasonló keményebb

felületű papírra, olajfestékkel alkotta. Gratulálunk a szép eredményhez!

A másik nevezési kategória az éneklés, melyben Tóth Marianna

franciatanár vezetésével, a 9. c és d osztályból indult, 16 tagú csoport,

Tóth Áron zongorakíséretével, első helyezést ért el.

A nevezés ötlete szinte magától értetődött, mivel már a télen

megrendezett Kossuth Gálán is szerepeltek. Több hagyományos, magyar

nyelven is ismert, francia dalt is elénekeltek a versenyen: Frére Jaques,

Moniér tu dors, Aluettes, Sur le pond d’Avignon. A dalokat egyéb

hangszerkísérettel, például xilofonnal vagy csengettyűvel is színesítették,

illetve színes szoknyákkal és tánckoreográfiákkal tették még

élvezetesebbé. A csoport nagyon élvezte a fellépést és saját bevallásuk

szerint még a lámpalázat is sikerült leküzdeniük, hiszen már nem először

mutatkoztak közönség előtt. Gratulálunk a kiváló eredményhez!

Gulyás Gréta 10.a

26.

27

Bertolt Brecht (Augsburg, 1898. február 10. – Berlin, 1956. augusztus 14.)

Bertolt Brecht német drámaíró, költő, rendező, a 20.

századi színház egyik megújítója. Brecht nagy hatású

színházelméleti munkásságának középpontjában az

epikus színház eszménye áll. Az epikus színház

törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a

szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális

önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus

reagálást állítsa.

E célok érdekében Brecht elidegenítő

effektusoknak (Verfremdungseffekt) nevezett dramaturgiai és színpadi

eszközöket alkalmaz, melyek ráébresztik a nézőt, hogy amit lát, az csupán

a valóság reprezentációja, nem maga a valóság. Ilyen eszközök a

közönség közvetlen megszólítása, a dalbetétek ('song'-ok) alkalmazása, a

helyszín és a jelenetek tartalmának jelzésére szolgáló feliratok. [1]

Brecht azt akarta, hogy a nézők aktív részesei legyenek az előadásnak, ne

éljék bele magukat a cselekménybe, hanem mindvégig egy kicsit kívülről

figyeljék az eseményeket, és az író által feltett kérdésekre maguk

keressenek választ. A szecsuáni jólélek című darabjának alapproblémája,

hogy hogyan lehet valaki jó, egy romlott társadalomban.

A történet Szecsuan tartományban

játszódik, amely mindazon helyeket

képviseli, ahol ember embert

kizsákmányol (bár ma már nem

tartozik az ilyen helyek közé).[2] Egy

napon három isten száll a földre, azzal

a céllal, hogy találjanak legalább egy jó

embert a világon. Vang, a vízárus

próbál nekik szállást keríteni

éjszakára, de az emberek nem A Jászai Mari Színház, Népház előadása

Sen te, Sui ta – Tóth Ildikó Szun, pilóta -

Horváth Virgil

Kultúra Acta De Kossuth

27.

hajlandók segíteni neki.

28

Végül Sen Te ad szállást estére az Isteneknek, akik másnap reggel

örömmel jelentik ki, hogy találtak egy jó embert. A lány ekkor bevallja

nekik, hogy prostitúcióból kell megélnie, habár még így se tudja

megkeresni a kenyérre valót. „Persze boldog volnék, ha megtarthatnám a

parancsolatokat, hogy tiszteljem apámat és anyámat, s ne térjek le az

igazság útjáról. Igazán, örülnék neki, ha nem kívánnám a felebarátom

házát, és kellemes volna hitvesi hűségben élnem egy férfival. Nem akarok

én senkiből hasznot húzni, és nem akarom kifosztani a gyámoltalanokat.

De hát mit csináljak? Hiszen még akkor sem boldogulok, ha megszegek

néhány parancsolatot?”

Az istenek erre azt válaszolták, hogy mindez nem más, mint egy jó lélek

kételkedése önmagában és adtak a lánynak több mint ezer ezüstdollárt,

hogy ne kelljen többé eladnia a testét. A lány vett egy trafikot, viszont a

jószívűsége miatt már-már a csőd fenyegette. Ekkor találja ki a nagybácsi

Sui ta személyét. Innentől kezdve kettős szerepet játszik. Férfiruhát ölt és

mindenkit elkerget a dohányboltból, akit Sen te befogadott. Egy napon a

lány megismerkedik Szunnal, aki pilóta volt.

A lány szerelmes lesz a

férfiba és adni szeretne neki

500 ezüst dollárt, hogy a

férfi elmehessen Pekingbe,

hogy újra „repülő” lehessen.

A lány tudja, hogy ha ezt az

összeget kölcsön adja a

férfinak, akkor tönkre megy

a boltja.

Mikor megtudja Sen te, hogy gyereket vár, újra felölti Sui ta jelmezét és

közli az emberekkel, akik Sen te segítségét várják, hogy a lány elutazott és

hogy nem hajlandó segíteni Szunnak sem. Az emberek azzal kezdik

vádolni Sui tat, hogy megölte unokahúgát. Bíróság elé viszik „a

nagybácsit”. Amikor Sui ta meglátja a bírók személyében az isteneket,

mindent elmondd nekik. „Kárhoztassatok: mindazt , amit tettem, azért

Kultúra Acta De Kossuth

28.

29

tettem, hogy társamon segítsek, hogy szerethessem szerelmesem, s hogy

kisfiam megmentsem a nyomortól. Nagy terveitekhez, istenek, én,

szegény ember, én kicsiny vagyok.” Vajon milyen ítéletet hoznak a bírók

és választ kap-e az olvasó a történet végén arra a kérdésre, hogy hogyan

lehet az ember jó egy romlott társadalomban, hogyan maradjon jó és

tisztességes úgy, hogy ne használja ki mindenki?

Felhasznált irodalom:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Bertolt_Brecht

[2] BERTOLT Brecht, 1985, Három színmű, Budapest, Európa Könyvkiadó

Montlika Lejla 10.a

Kultúra Acta De Kossuth

29.

30

Simon Bálint:

Heine, Apollinaire, Villon meg a többiek után

A Lorellály-ballada

Nem tudom, mért kísért egy ősi, vad románc,

Álmodó szívemről miért nem hull a lánc,

Nem tudom, mért hallom a patak dalait,

Nem én, mért tapintom a sellő combjait.

Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján.

Egyszer rég Zalában, egy búsképű lovag

- Háborút nem látott, bár nem volt hallgatag -,

Éjszín paripáján a folyó hídján járt,

Habok közt zöld sziklán, meglátta Lorellályt.

Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján.

Alkony szállt a völgyre, ködfüst a víz fölött,

Nyugvó bíborkorong a borhegyek mögött,

"Barna szép szemeddel, Lorellály ne igézz,

Gyúló sugaraddal, sellő rám ne nézz!"

Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján.

A hableány csak állt, a sziklák ormain,

Sírtáncot pengetett a lantja húrjain,

"Bajnok, fönn a hídon, a Szűzhöz imádkozz,

Szerelmes szavaddal, könyörgöm ne átkozz!"

Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján.

A lovag hirtelen sarkantyúra rúgott,

Éjszín paripáján a vízbe ugratott,

Ott lelte végzetét a telihold alatt,

Lorellály kacagott, az ár gyorsan szaladt.

Lorellály, Lorellály, a szél játszik haján.

Debrecen, 2013.04.10.

Így írunk mi Acta De Kossuth

30.

31

Sanzon az áprilisi hóban

Fehér borhegy az áprilisi hóban,

Barokk tornyocska lenn a völgy ölén...

Lábam léhán lankad borús bujdosásban,

Fázik a szívem, fenyőerdő mélyén.

Számomra mindegy, hogy rigó vagy varjuhad,

Dalol tört ágakról talpalávalót,

Nem érint az sem, hogy szolga-e vagy szabad

Döf holnap hátamba kardot vagy karót.

Csönd és béke honol most a sáros úton,

Angyalok csókolnak gyáva lépteimnél,

Az útkereszten fölnyög mögöttem a sorsom,

Máriák könnyeznek keresztek tövénél.

Rum kellne torkomnak, pénz a tenyeremnek,

Lyukas rézgaras vagy florenci arany.

Isten, vagy ördögök hitetlen hitemnek,

Kik meghallják imáim, s értik szavam.

Legyek, ki zsinegen táncol ott a szélben,

Talpa alatt lég, feje fölött holló,

Vagy vesszen sóhajom az ezüstszín ködben,

S leszek örökkön átkozott csavargó.

Csönd és béke honol most a sáros úton,

Angyalok csókolnak gyáva lépteimnél,

Az útkereszten fölnyög mögöttem a sorsom,

Máriák könnyeznek keresztek tövénél.

Zalaegerszeg, 2013.04.04.

Közjáték/II.

Jövőm látom sötét szemmel,

Hangod hallom süket füllel:

Anyám könnye sírhantomon,

Selyemzsinór vastorkomo n.

Így írunk mi Acta De Kossuth

31.

32

Szellem jár a lépcsőházban,

Kopogtat úgy éjféltájban.

Rám borul a víg félhomály,

Nyugat felé bíborban száll.

Szétvet a nikotin,

Fáradtan elfekszem,

Pillangók szárnyain,

Arcod nem felejtem...

Debrecen, 2013.04.21.

Szonett a kalózok szeretőjéről

Tegnap hajó érkezett Brabantból,

Hét patkánnyal, kilenc vitorlával -

Zúg a rakpart tengerek dalától,

Nem vesződnek még az utcalánnyal.

A gót árkádok félhomályában,

Festett arcán törik a nyugvó fény,

Porcelánbaba a sűrü sárban -

Tekintetére így találtam én.

Lenge a szoknya a lányka ölén,

Alkony-sugarak már kanyarodnak

Szifilisz-szagú sikátoroknak.

Dinnyehéj-csikók a Szajna vizén

Ringanak álmosan szürke szinén,

Mellékutcákban macskák napoznak.

Debrecen, 2013.04.08.

Így írunk mi Acta De Kossuth

32.

33

Aranyi-Aszalós Vivien (10.A) grafikája Simon Bálint: A

Lorellály-ballada című verséhez

33.

34

Szerkesztők: Hacsi Ágnes

Pálinkás Dóra

Simon Bálint

Tóth Imola

Új Eszter Dorottya

Antal Sára

Biri Tímea

Féki Zsuzsanna

Gönczi Annamária

Kerekes Regina

Nemes Barbara

Papp Eszter

Varga Dóra

Matkó Nikolett

Tippan Elizabet

Felelős szerkesztő:

Dr Kiss Gabriella

Technikai szerkesztő:

Tippan Elizabet

Grafikus:

Mezei Sándor

Irodalmi szerkesztő:

Simon Bálint

Acta De Kossuth Impresszum

34.