Hungaricum: különleges, egyedi, jellegzetes – és magyar

Négy, világszerte jól csengõ nevû vállalat 1999-benlétrehozta az exkluzív Hungaricum Klubot. A He-rendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt.,a Tokaji Kereskedõház Rt. és a Zwack Unicum Rt.kezdeményezéséhez 2003-ban csatlakozott a kis-kunhalasi Halasi Csipke Alapítvány. A magyar tra-dicionális asztali kultúra reprezentánsainak neveelválaszthatatlanul egybefonódott az általuk elõál-lított termékekével: a porcelánnal, a szalámival, azaszú borkülönlegességgel, az Unicum gyomorkese-rû likõrrel és a varrt csipkével. A klub tagjai, Ma-gyarország névjegyének szánva, Taste of Hungaryelnevezéssel egy látványos díszdobozban hozzákforgalomba ízléses és ízletes termékeiket.

A Hungaricum Klub kétségkívül egy

ötletes és hasznos kezdeményezés,

amely vállalati marketingszemponto-

kat szolgál, de egyúttal Magyarország

értékeire is ráirányítja a külföldiek fi-

gyelmét. Természetesen Magyaror-

szágnak ennél jóval több értéke van.

Az értékeink ugyanis nem szûkíthetõk

le csupán ipari, élelmiszeripari vagy

kézmûves termékekre. Hiszen sokféle

különleges, egyedi és jellegzetes, azaz

tipikusan magyar dolog kötõdik ehhez

a változatos és sokszínû közép-európai

országhoz. Ilyen például maga a ma-

gyarok által beszélt nyelv, a táj, ahol

élünk, a hagyományok, a folklór, a

szellemi és anyagi kulturális kincsek, a

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA – www.kum.hu

Hungaricum: különleges, egyedi, jellegzetes – és magyar

jelenségek és szokások, az õshonos ál-latok, az utánozhatatlan ízû, zamatúgyümölcsök és fûszerek, a gasztronó-mia, a borok és pálinkák…

Ebben a kiadványban ilyen hunga-ricumokat mutatunk be. A kép nem le-het teljes, arra azonban alkalmas ez azösszeállítás, hogy a Magyarország irántérdeklõdõk új ismeretekkel gyarapod-janak és új benyomások érjék õket. Aztszeretnénk, ha gazdagodna és árnyal-tabbá válna bennük a Magyarországrólkorábban kialakult kép.

Európa közepén, több mint ezer éve,a germán, szláv és latin nyelvek gyûrû-jében áll önálló szigetként a magyarnyelvterület. A magyar nyelv kialakulá-sának kezdete 2500-2800 évvel ezelõtt-

2

gyar vers, az Ómagyar Mária-siralom, aXIII. század közepébõl való. A 37 so-ros költeményben Szûz Mária megfe-szített fiát, Jézust siratja. Mindkét kul-túrtörténeti kincset a budapesti Orszá-gos Széchenyi Könyvtárban õrzik.

A magyar nyelv a latin betûs ábécéthasználja. A fõnevek nemét nem jelö-li. A külföldiek számára mindenekelõtta 17 különbözõ nyelvtani eset és a bo-nyolult igeragozás teszi nehéz feladat-tá a magyar nyelv elsajátítását.

Története során a magyar nyelv sokszót kölcsönzött, vett át más nyelvek-bõl. Az Ural vidékét elhagyva, és Nyu-gat felé vándorolva, elõször az iráni éstürk nyelvek hatottak rá. Késõbb, aKárpát-medencei letelepedés után, el-sõsorban a németbõl, az olaszból, akörnyezõ szláv nyelvekbõl, a franciá-ból, sõt még az angolból is vett át sza-vakat.

A XVIII. század utolsó évtizedeibena felvilágosodás jegyében kibontako-zott nyelvújító mozgalomnak az volt acélja, hogy a szellemi életet addig meg-határozó latin és német nyelv helyétegy korszerû, a hétköznapi beszédreés az irodalmi mûvek írására egyaránt

re tehetõ. A magyarok õsei ez idõ tájt azUral-hegység észak-nyugati vidékén él-tek. Ez a magyarázata, hogy a magyarnyelv az urali nyelvcsaládon belül afinnugor alapnyelv ugor ágába tartozik.

Az elsõ írott magyar nyelvemlék aBalaton melletti tihanyi bencés apátság1055-ös keltezésû latin nyelvû alapító-levelében olvasható hat magyar szó.

Az alapítólevél a kulturális világörök-ség egyik magyarországi helyszíne, apannonhalmi bencés apátság könyvtá-rában tekinthetõ meg.

A legrégibb teljes magyar nyelvûírás, egy temetési szertartás szövege, aXII. század utolsó negyedében kelet-kezett. A Halotti beszéd és könyörgés190 magyar szót tartalmaz. Az elsõ ma-

SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ

Károli Gáspár református pap fordításában 1590-ben Vizsolyban jelent meg az elsõ magyar nyelû a Biblia

Magyar nyelvterületek a szomszédos országokban

3

alkalmas magyar nyelv vegye át. Ennekköszönhetõen lett a XIX. század a ma-gyar irodalom aranykora.

Ez idõ szerint a magyar nyelvetmegközelítõen 15 millióan beszélik.Magyarország mintegy 10 millió lakó-ján kívül a szomszédos országokbanélõ több millió magyar is ezt tartjaanyanyelvének. Nyugat-Európa,Észak- és Dél-Amerika országaiban,valamint Ausztráliában is jelentõs a ma-gyar diaszpóra.

A Kárpát-medence kedvezõ termé-szeti adottságai miatt Magyarországotõsidõktõl fejlett növénytermesztés ésállattenyésztés jellemzi. Az elmúlt év-századok óta, egészen napjainkig,több és csak ehhez a vidékhez köthe-tõ növény- és háziállatfajta folyamato-san jelen van a magyarság életében.Közéjük tartozik például az óriási, íveltszarváról azonnal felismerhetõszürkemarha, amely a középkorban alegfontosabb magyar mezõgazdaságiexportcikk volt. Szívósságára jellemzõ,hogy annak idején több napon, többhéten át lábon hajtották a nyugati vá-rosok vásáraira, s közben megõrizte adús füvû legelõkön magára szedetthúst. A szürkemarha igénytelen, télen-nyáron a szabadban él, jól tûri a szél-sõséges idõjárási viszonyokat. A beteg-ségekkel szemben ellenálló, példáulbizonyítottan rezisztens a számos nyu-gat-európai országban méltán nagy ri-adalmat keltett kergemarha-kórra(Bovine Spongiform Encephalopathy –BSE). Ez is szerepet játszik abban, hogyfolyamatosan nõ a húsa iránti kereslet.Csak természetes takarmányt fogyaszt,ezért a húskészítmények gyakorlatilagbioterméknek minõsülnek.

A szürkemarhához hasonlóan ismételterjedõben van a mangalica sertés.Körülbelül kétszáz évvel ezelõtt neme-sítették ki ezt a hosszú idõn át elsõsor-ban zsírjáért kedvelt, göndör szõrû, le-lógó fülû sertésfajtát. Sok gondosko-dást nem igényelt, a táplálékát egyko-ron maga szerezte meg, különösen sze-rette a tölgyfaerdõk földre hullott ter-mését, a makkot. Mai tenyésztõi egy ré-

3

sze változatlanul a szabadban tartja, ter-mészetesen gyorsabb a húsgyarapodás,ha a mangalicák jó minõségû takar-mányt kapnak. Zsírja és húsa kifejezet-ten koleszterinszegény. Kiváló a belõlekészült enyhén csípõs, paprikás, füstöltszárazkolbász. Sonkája külföldön is ke-resett csemege. A hagyományos ma-gyar húsételek elkészítéséhez régennélkülözhetetlennek tartották a manga-lica zsírját vagy szalonnáját. Napjaink-

ban újra divatja van a mangalicának, ésaz ínyencek szívesen keresnek felolyan vendéglõket, ahol a belõle sütötthúsok gazdagítják az étlapot.

A magyar racka különleges típus,egyetlen más juhfajtával nem téveszt-hetõ össze. Fekete vagy fehér bundá-ját hosszú, göndör gyapjúfürtök alkot-ják, V alakú pödrött szarva és nemesfejtartása teszik jellegzetessé. Kitartó ésszívós, a legmostohább körülményekközött is megél, és szolgálja tejével, hú-sával, gyapjával az embert. A legelészõrackanyáj képe éppen úgy elválasztha-tatlan a magyar pusztától, mint aszürkemarha gulyáé vagy a vadul vág-tázó ménesé.

A pásztorok egyedül nem tudtakmegbirkózni a rájuk bízott állatsere-gekkel. Munkájukat okos, hûséges ésmegbízható kutyák segítették, akik apusztai magányuk oldásában is fontosszerepet játszottak. A tipikusan magyarebek közül ezért mindenekelõtt hárompásztorkutyát kell említeni: a terelõ éshihetetlenül éber pulit, valamint az „õr-zõ-védõ” feladatot ellátó kuvaszt és ko-mondort.

A puli valóságos mestere a nyájakirányításának, egyben tartásának. Aztszokták mondani róla, hogy mindentmegért, csak éppen beszélni nem tud.

Mangalica sertés egy 1910-bõl származófotón

A szürkemarha rideg viszonyok között is jól érzi magát

tenthetetlen. E tulajdonságai miatt nap-jainkban elsõsorban különbözõ objek-tumok õrzésére képezik ki. Csak olyanházaknál érdemes tartani, ahol megfele-lõ tér van mozgásigénye kielégítésére.Házõrzõként azért kedvelik, mert nemigényel különleges bánásmódot és a be-tegségekkel szemben ellenálló.

Az állatok õrzõit, gondozóit össze-foglalóan pásztoroknak hívják, sokatvándoroltak állataikkal új legelõket ke-resve. A magyar nyelv gazdagságát mu-tatja, hogy minden állathoz más-más –

nyájakat, a méneseket. A komondorthosszú, fehér szõr borítja, amely egy-aránt jó hõszigetelõ a nyári melegbenés a téli hidegben. Bundája a farkasok-kal elleni küzdelemben is védelmülszolgált. Gazdájához feltétel nélkül ra-gaszkodik, azonban nem szereti, haönállóságában korlátozzák. A rábízottterületet képes minden körülményekközött megvédeni.

A kuvasz tömött szõrzetû, nagytestû,ugyanakkor mozgékony és acélos izom-zatú fajta. Jó szimatú, tanulékony és ret-

A jól nevelt puli a feladatot a gazdájatekintetébõl, egy-egy apró mozdulatá-ból is ki tudja olvasni, és azonnal vég-rehajtja. Ez a közepes vagy inkább kisnövésû, sûrû, hosszú fekete, szürke ésfehér, zsinórokban lógó szõrû, energi-kus, nagy mozgásigényû, intelligensállat napjainkban házõrzõként is me-gállja a helyét.

A komondor és a kuvasz szintén õsimagyar pásztorkutyák. Mindkettõtazért tartották, hogy a vadállatoktól, atolvajoktól megvédjék a csordákat, a

44

Hortobágyi hangulatok. A cifraszûr a magyar pásztoremberek tipikus viselete

5

néha többféle – foglalkozási név társult.A disznónyájat a kondás vagy a kanászterelgette, a szarvasmarhákat a gulyásvagy a csordás tartotta egyben, a juhászés a bacsó a juhokról gondoskodott, acsikós pedig a szilaj ménesre ügyelt.Kint éltek a pusztán, távol a települé-sektõl, lakhelyük általában ideiglenesvolt, legtöbbször egyszerû nádkunyhó.

A magyar puszta fogalommá lett, hi-szen sok tekintetben több száz év ótaváltozatlan, és sikerült a civilizáció ár-talmaitól megvédeni. A Hortobágy, eza 82 ezer hektáros vidék, Európa leg-nagyobb összefüggõ, természetes fü-ves pusztája, az emberiség közös kin-cse, ahol a nemzeti park páratlan nö-vény- és állatvilágát immár a világörök-ség részeként az UNESCO is védi. ARamsari Egyezmény a Hortobágy vizesélõhelyeit bioszféra rezervátummányilvánította, és nemzetközi védelemalá vonta.

A Hortobágy évezredeken át a Tiszaártere volt, hatalmas kiterjedésû,egyenletes síkság, amelynek a felszínétagyagos hordalék borítja. A területnagy része elszikesedett, itt-ott halasta-vak, vizenyõk és sekély mocsarak gaz-dag növénytársulásai teszik változatos-sá a kívülállók számára egyhangúnaktûnõ tájat. Ritka madarak fészkelnek itt,az õszi és tavaszi vonulások idején szá-mos északi költözõ madár piheni ki fá-radalmait errefelé. Nyáron ez a vidékMagyarország legmelegebb része,ugyanakkor nagy a napi hõingadozás.A tél is hideg, szinte akadálytalanul sü-vít át a tájon a dermesztõ szél.

Rackanyáj

Éberen figyelõ kuvasz

A pulik és a komondorok ma már elsõsorban házõrzõ kutyaként szolgálnak

6

A puszta képéhez hozzátartoznak alegelõ állatok, a pásztorkunyhók, az is-tállók, a gémes kutak, a Hortobágy fo-lyó híres Kilenclyukú hídja a szom-szédságában álló csárdával és a pász-tormúzeummal. A hortobágyi csárdaaz egyik legismertebb vendégfogadó,étterem Magyarországon. A csárdák ré-gen a fontosabb pusztai országutakmentén, birtokhatárokon vagy folyamiátkelõhelyek közelében épültek, távola lakott településektõl, s többnyirenádfedelesek voltak. Szálláshelyül, pi-henõhelyül szolgáltak a vándoroknak,az utazóknak. A csárdák mellett gé-meskút állt, ahol a lovakat meg lehe-tett itatni és etetni. A csárdákban ter-mészetesen a magyar konyha jellegze-tes ételeit fogyasztották, jóféle borokkíséretében, s így aztán esténkéntrendszeresen a nagy mulatozásoktólvolt hangos a környék. A csárdák a ma-

gyar irodalomba is bevonultak mintversek, novellák és regények színhe-lyei. Különösen Petõfi Sándor, az egyiklegkiválóbb magyar költõ énekeltemeg nagy átéléssel és szeretettel az1840-es évek alföldi csárdáinak világát.

Napjainkban már az egész ország-ban találkozhatunk csárdákkal, ame-lyek a külföldiek szemében a hangula-tos, magyar népi bútorokkal berende-zett, tipikus magyar éttermek megtes-tesítõi. A turizmus keltette igények ki-elégítésére a csárdákban folklór prog-ramokat mutatnak be, és sok helyen lo-vas parkokat létesítettek mellettük,hogy a külföldi látogatók változatosantölthessék el szabad idejüket.

Visszatérve a Hortobágyra, a Kilenc-lyukú hídhoz, az itt rendezett állatvá-sárok, népmûvészeti bemutatók és ahozzájuk kapcsolódó lovas napok iga-zi idegenforgalmi látványosságok,

amelyek kedvelt úti céljai a turista cso-portoknak. A bátor csikósok közül semindenki képes a nagy attrakcióra, éskét ló hátán állva öt-tíz vágtázó lovatösszefogni, irányítani. A magyar csikó-sok egyébként nem használnak nyer-get, „szõrén” ülik meg a lovat, és szin-te eggyé válnak vele.

Az ünnepek hamar elmúlnak, kö-vetkeznek a dolgos hétköznapok, azállatok gondozását nem lehet szünetel-tetni. Közben azért a pásztor embernekmarad ideje a fõzésre, a fafaragásra. So-kan esküsznek rá, hogy a legízletesebbmagyar ételeket a pásztorok készítikbográcsban. A pásztorok menüje többételt is tartalmaz, ezek közül a két leg-ismertebbet, a pörköltöt és a gulyásle-vest mutatjuk be.

A pörköltek hagyományos magyarételek. Szinte mindenféle húsból ké-szíthetõ pörkölt. Sertés, marha, borjú,

pörköltek alkothatók, az igazi ínyen-cek azonban a szabadtûzön, bogrács-ban fõtt pörköltekre esküsznek. A pör-költ készítés nem bonyolult feladat, deazért odafigyelést igényel.

A gulyásleves igazi magyar ételkü-lönlegesség, még ha számos ország ét-termeiben is találkozhatunk vele az ét-lapokon. Ezek a külföldi gulyáslevesektermészetesen magukon viselik a helyikonyhák sajátosságait, no meg a séfekkreativitásának nyomait, ezért bemu-tatjuk, hogy milyen az „autentikus” gu-lyás. E híres étel elnevezése megegye-zik a legelõ marhacsordát, a gulyát õr-zõ ember foglalkozásának elnevezésé-vel: mindkettõt gulyásnak hívják. A gu-lyás tehát a magyar pásztoremberekeledelébõl lett közkedvelt egytálétellé,amelyet eredetileg marhából és birká-ból szabadtûzön, bográcsban fõztek.Persze, ma már nem szentségtörés, haa gulyáshoz sertéshúst használunk, ésnem kint a természetben, hanem a jólfelszerelt otthoni konyhánkban készülez a finom és laktató étel.

Hasonlóan sok magyar ételhez, agulyásleveshez is elõször zsíron vagyolajon hagymát pirítunk. Ehhez adjuka kis kockákra vágott húsdarabokat.Kevergetés közben bõven paprikát

7

birka, õz, szarvas vagy a különbözõszárnyasok egyaránt lehetnek a pör-költ alapanyagai. Ebbõl is látható, hogya pörkölt elnevezése az étel elkészíté-si módjára utal, azaz a „pörkölésre”.Tehát valamennyifajta pörkölt lényegé-ben azonos módon készül. Elõször zsí-ron vagy olajon kockára vágott hagy-mát fonnyasztunk. Amikor a hagymaüveges, folyamatos keverés mellettõrölt pirospaprikát szórunk rá. Vigyáz-ni kell, mert a paprika könnyen odaégés keserû lesz! E két kiváló aromájú ésutánozhatatlan zamatú fûszernövényadja a pörkölt alapját. Ezt követõen azalaphoz hozzáadjuk a kockára vágotthúst. A keverés közben a hús „pörkö-lõdik” és levet ereszt. Egy darabig sa-ját levében párolódik a hús. Ízlés sze-rint ekkor további fûszerekkel gazda-gíthatjuk a pörköltet: borssal, friss pa-radicsommal és zöldpaprikával. Ami-kor a lé már-már elpárolgott, kevés víz-zel vagy száraz borral – a bor színe ahús fajtájától függ – felöntjük a pörköl-tet. A lé sohasem lepje el teljesen ahúst, a fõzés idején inkább többszörpótoljuk az elpárolgó levet. Így kerül-hetjük el a szaft felhígulását, s így tud-juk a hús minden ízét megõrizni. Azotthoni konyhákban is emlékezetes

szórunk rá, majd kevés vízzel felen-gedjük. Ízlés szerinti sózás, borsozáskövetkezik, s van, aki kevés kömény-magot is használ, csípõs paprikát azon-ban mindenképpen illik beletenni. Azelpárolgó vizet rendszeresen pótoljuk.Amikor a hús már félig puhára pároló-dott, jöhetnek a friss zöldségek, min-den, ami a háztartásunkban van, ter-mészetesen csak mértékkel: sárgarépa,fehérgyökér, karikára vágott paradi-csom és zöldpaprika, valamint néhánygerezd zúzott fokhagyma. A zöldsé-gekre már több vizet kell önteni, merta fõzés vége felé még kockára vágottkrumpli is kerül az edénybe. Az egyesösszetevõk mennyiségét ki-ki saját ta-pasztalata alapján alakítja ki, egy sza-bály szokott lenni csupán: a hús általá-ban fele annyi, mint a krumpli.

Aki Magyarországon jár, és elvetõ-dik a Duna, a Tisza vagy a Balaton part-jára, valamilyen ottani halászlével min-den bizonnyal ismeretségbe kerül. Ahalászlé ugyanis vidékenként más ésmás, egy csupán a közös bennük: ma-radandó gasztronómiai élményhez jut-tatják az embert.

Az igazi halászlét bográcsban fõzik.Készülhet egy- vagy többféle halból:van, aki szerint a tiszta ponty vagy har-

A két „klasszikus” magyar desszert: a dobos torta és a Gundel palacsinta

gyar szalámit. Budapesten a Herz, Sze-geden a Pick márkát állítják elõ külön-legesen finom sertéshúsból, nagy oda-figyeléssel és szigorúan õrzött receptekalapján. A szalámihoz a húst nem darál-ják, hanem apró darabokra vágják,bükkfán füstölik, és a szalámimester fo-lyamatos felügyelet mellett 100 napigérlelik. Az érlelés alatt borítja be foko-zatosan a fellógatott, vastag szalámi-rudakat a különös aromát adó, vékonypenészréteg. Ez adja azt az ízt, ami a ki-zárólag a magyar szalámik sajátja. APick szalámi elkészítésének technológi-ája és íze immár l869 óta változatlan!

Az ételekhez aperitifet szoktak fo-gyasztani. Erre több magyar italféleségis kiválóan alkalmas. Elsõsorban kü-lönbözõ pálinkák jöhetnek szóba, to-vábbá az Unicum likõr és a tokaji szá-raz szamorodni. A pálinkák eredetvé-delmét az Európai Unió is szavatolja.Ezzel az elnevezéssel csak a különbö-zõ gyümölcsök erjesztett cefréjébõl,kétszeres lepárlással készült, tiszta sze-szes italt szabad forgalomba hozni. Pá-linka szinte minden gyümölcsbõl fõz-hetõ. Magyarországon leginkább szil-va, kajszibarack, cseresznye, körte éseper, valamint a kipréselt szõlõ erjesz-tett cefréjébõl készül gyümölcspárlat.Az egyes gyümölcsféleségek, bár szer-te az országban megteremnek, egy-egytájhoz szorosabban kötõdnek. Ugyan-ez vonatkozik a pálinkákra is. Kecske-mét neve így forrt össze a barackpálin-

csa halászlének nincs párja, míg másokízletesebbnek tartják, ha apróhalak,keszeg, kárász, netán kisebb busa iskerülnek a bográcsba. Magyarorszá-gon halászlevet kétféleképpen készíte-nek. Az egyszerûbb módszer szerint ahalak „gyengébb” részeit, így a fejeketés a farkakat, valamint az ízt gazdagítóapróhalakat berakják a bogrács aljára,ezekre apróra vágott hagymát, paradi-csomot, zöldpaprikát és õrölt piros-paprikát raknak, majd vízzel felenge-dik. Személyenként fél kilogramm hal-hússal és másféltányérnyi vízzel kellszámolni, mert fõzés közben erõs a pá-rolgás. Amikor az alap hallé felforr, in-nen számítva negyedóra múlva a levetátpasszírozzák, és ebbe rakják bele azelõzõleg feldarabolt, enyhén besózott„nemes” haldarabokat. Mértékkel csí-põs paprikát is szórnak bele, mertenélkül a valódi magyar halászlé el-képzelhetetlen. További 30-40 perceslassú fõzés után lehet asztalhoz ülni, éshozzákezdeni a lakomához.

Az ételekhez felhasznált zöldségekés fûszerek közül a makói hagymát, va-lamint a kalocsai és a szegedi õrölt pi-ros paprikát szokták a hungaricumokközé sorolni. Utánozhatatlan zamatukteszi egyedivé a magyar ételek ízvilágát,az étvágyat fokozó látvány, a telt mély-sárga, vörös szín pedig a „piros arany-nak”, a paprikának köszönhetõ.

A fõtt és sült magyar ételeken kívülvilágszerte szeretik és fogyasztják a ma-

Ez a plakát az 1910-es évektõlnépszerûsíti az Unicumot

Az ínyencek a szilvapálinkák közül a szatmárit tartják a legjobbnak

káéval, a szatmári és a békési vidéképedig a szilvapálinkáéval.

A pálinkás pohár alul öblös, felülszûkülõ szájú. A pálinkát szobahõmér-sékleten, kicsit kézben melengetveajánlott inni, mert ekkor lehet legjob-ban az orron át belélegezve érezni azillatát, a szájban átforgatva és a száj-üreg minden szegletébe eljuttatva pe-dig érezni az érett gyümölcs zamatát.

A leghíresebb magyar likõr névadó-ja II. József, Ausztria és Magyarországcsászára volt. „Das ist ein Unicum” –kiálltott fel, amikor egyik udvari orvo-sa, dr. Zwack 1790-ben megkóstoltattavele az uralkodó gyomorpanaszai kú-rálására általa kreált italt. A Zwack csa-lád azóta õrzi a titkot. Ipari méretekben1840-tõl gyártják az Unicumot, ekkoralakult meg a Zwack vállalat, amely rö-videsen Közép-Európa legnagyobbitallepárló üzemévé vált, és fénykorá-ban kétszáznál több italféleséget állítottelõ. Napjainkban már az ötödik gene-ráció vezeti sikeresen a céget.

Mi is az Unicum? Ez az italkülönle-gesség finom, összetett zamatú,félkeserû gyógynövénylikõr, valaholközépen helyezkedik el az édesebbamarók és az erõs digestivek között.Tehát egyszerre lehet aperitifnek ésdigestivnek fogyasztani, azaz étvágy-gerjesztõ és emésztésserkentõ is egy-ben. Több mint negyvenféle gyógynö-

vénybõl kapja az ital az ízét, mélybar-na színét és jótékony hatásait. Az alap-anyagok egy részét egy hónapon át al-koholban áztatják, míg másik részét –ez a technológia eltér más, hasonló jel-legû likõrökétõl – párolják, majd ele-gyítik a különbözõ összetevõket. Eztkövetõen legalább fél évig tölgyfahor-dóban érnek össze az ízek, s csak ez-után indulhat a jellegzetes gömb alakúüvegekbe a palackozás. Az üvegekcímkéje is feltûnõ: vörös kör közepénegy arany kereszt. Ez a formájú keresztaz elsõ magyar királyra, Szent Istvánra,s egyben az európai tradícióra utal. Akereszt négy ága egyformán jelképezia négy õselemet, valamint négy égtá-jat. A vörös szín az életerõ, az arany pe-dig az italt alkotó értékes és csodálatosanyagok szimbóluma.

Az Unicum az ember ízlésétõl, han-gulatától függõen behûtve és szobahõ-mérsékleten is fogyasztható. Tréfásanazt szokták mondani, hogy az Unicumkis mennyiségben gyógyszer, nagymennyiségben pedig orvosság. Nemárt, persze, vigyázni vele, mert minttudjuk, a patikaszereknek azért szokottlenni mellékhatásuk is…

Magyarországon a tokaji száraz sza-morodni is kedvelt aperitif. Ahungaricumok világában tett barango-lásunk során elérkeztünk hát Tokajba.A világban a magyar fõváros neve mel-

Aszúsodó szõlõfürt

Muzeális tokaji borok

10

lett talán ennek, a Bodrog és a Tisza fo-lyók összefolyásánál található, nagymúltú észak-keleti kisvárosnak a nevea legismertebb. Kétségkívül Tokajbanés a vele szomszédos két tucatnyi tele-pülés határában terem az a híres bor,amely az utóbbi években egyre na-gyobb sikereket ér el a legrangosabbnemzetközi borversenyeken, ésamelynek itthon és külföldön egyre nõa hódolói köre.

Tokajban és környékén már a kö-zépkortól termelnek kiváló minõségûborokat. Az aszúborok elsõ írásos em-lítése 1571-bõl való. Ezek a nemes ne-dûk eljutottak a kor nagy uralkodó csa-ládjainak asztalaira is. XIV. Lajos fran-cia király 1703-ban e szavakkal fejezteki csodálatát a tokaji bor iránt: „A kirá-lyok bora, a borok királya”. Szívesenkortyolgatta a tokajit Nagy Péter oroszcár és Nagy Katalin cárnõ, II. Frigyesnémet-római császár, Voltaire, Goetheés Schubert pedig mûveihez merítettekihletet és jó hangulatot belõle.

Tokaj zárt borvidék, a Zempléni-hegység déli, dél-keleti és dél-nyugatilejtõin körülbelül 80 kilométer hosszanés 3-5 kilométer széles sávban húzó-dik. Az itteni szigorú termesztési éstechnológiai elõírásokat a magyar bor-törvény rögzíti. Évszázadok óta csakhárom fehér szõlõfajta termesztését en-gedélyezik, ezek: a furmint, a hársleve-

A csárdás kinetográfiája

Csárdás tánclépések

Csárdás matyó népviseletben A Száztagú cigányzenekar koncertje

lû és a sárgamuskotály. A borászokgondos és nagy szakértelmû munkájamellett alapvetõen a termõtáj különle-ges adottságainak köszönhetõ, hogy atokaji bor semmi mással nem vethetõössze. Lösszel és agyaggal borított vul-kanikus, napsütötte déli hegyoldalak, aBodrog és a Tisza által meghatározottmikroklíma és borok érleléséhez ideá-lis viszonyokat biztosító, sziklákba vájt,állandóan 12 ºC körüli hõmérsékletû ésmagas, körülbelül 95 százalékos pára-tartalmú pincék alkotják még e bonyo-lult rendszer elemeit.

Tokajban száraz borokat, szamo-rodnit és aszút állítanak elõ. Az itteniszáraz borok kiválóak, azonban Tokajnem általuk tett szert világhírnévre. Azegyediség a szamorodnihoz, és minde-nekfelett az aszúhoz kötõdik. Mielõttazonban ezeket bemutatnánk, ismer-kedjünk meg azzal a penészgombával,a botrytis cinerea-val, aminek köszön-hetõen aszúbort lehet készíteni. Máshelyen a szõlõültetvényekben ez agomba betegségnek számít, szürkerot-hadást okoz, védekeznek ellene, merttönkreteszi a termést. Nem így Tokaj-ban, ahol a sajátos talaj- és klimatikusviszonyok között ez a gomba valósá-gos csodát mûvel. Magáért beszél,hogy amíg máshol szürke penészgom-bát és szürke rothadást emlegetnek,addig Tokajban ugyanezt nemes pe-nésznek és nemes rothadásnak hívják.

Az aszúsodási folyamat lényege,hogy õsz elején az érõ szõlõszemek hé-ja elvékonyodik, esõ hatására felreped,elpattan, s az így keletkezett vékonykarésben a botrytis cinerea megtelepszik.

Ha hosszú, napsütéses az õsz, a szõlõ-szemek a gomba és az apró nyíláson áteltávozó nedvesség miatt betöppednek,aszottá, mazsolaszerûvé válnak, nõ ben-nük a cukorkoncentráció. A jó évekbensok tõkén szinte minden fürt teljesen be-aszúsodik. Az aszú szemeket októbervége felé kezdik el szedni, és külön edé-nyekben gyûjtik õket. Ha azonban a ter-mészet nem volt kegyes, és kevés azaszú szem, s ezért nem érdemes szétvá-logatni a termést, akkor egyben szürete-lik le a szõlõt, úgy, ahogyan termett. Azilyen szõlõbõl kipréselt mustból lesz aszamorodni bor. Ez a szláv eredetû szóugyanis azt jelenti, „úgy, ahogyan ter-mett” vagy „úgy, ahogyan született”.

Tokaj igazi különlegessége és a ma-gyar borok legismertebb hírvivõje két-ségkívül az aszú. A kádakban felhal-mozott aszú szemeket összezúzzák,majd friss mustot vagy bort öntenek azaszútésztára, hogy a két napig tartó áz-tatás során a cukor és a nemes rotha-dás ízanyagai fellazuljanak és kioldód-janak belõle. A préselés után tölgyfa-hordókban erjed ki az aszúbor, amitaztán a borászok éveken át érlelnek ésgondoznak féltõ szeretettel.

Az aszúbor minõsége természetesenelsõsorban attól függ, hogy elkészítésé-hez mennyi aszú szõlõt használtak fel.Ennek mérésére két ûrmértéket szolgál:az egyik a gönci hordó, a másik a put-tony. A gönci hordó 136 literes, és ar-ról a mezõvárosról kapta a nevét, aholhagyományosan gyártották. A körülbe-lül 25-28 literes puttony szüretelõedény, fából készül és a háton hordják,ebben gyûjtik össze a leszedett szõlõt.

A borosüvegek címkéin látható 3, 4, 5és 6 puttonyos jelölés azt jelenti, hogyegy gönci hordónyi mustban vagy bor-ban hány puttony aszú szõlõt áztatnakki. További szigorú szabály, hogy azaszúbort legalább annyi évig és mégkét évig kell fahordóban érlelni, ahányputtonyos. Tehát például egy 2004õszén megalkotott háromputtonyosaszút legkorábban 2009-ben, egy hat-puttonyost pedig csak 2012-ben lehetpalackozni és értékesíteni.

Az aszúbor leírhatatlanul finom, avilág valóban legnagyobb desszert bo-rai közé tartozik. A pohár fölé hajolvaés kortyolva belõle, a tokaji aszú illatá-ból és ízeibõl annyi mindent kiérezheta még nem igazán szakavatott kóstolóis, amennyire a fantáziájából telik. Hi-szen a zsenge zöld dió, a mézédes ka-ramell, a legkülönbözõbb aszalt gyü-mölcsök, a narancshéj, a mandula illa-ta-íze elegyedik ízlelés közben és hataz ember minden érzékszervére. A vas-tag, bundaszerû nemes penésszel ki-bélelt pincékben a bort dicsérõ halkszó is tisztán hallatszik. A szemünkelõtt meg évmilliók sejlenek fel, amintáhítattal nézzük, ahogyan a gyertya fé-nye átcsillan a kihunyt vulkánok feletttermett, mélyarany borostyán színû,olíva olaj sûrûségû isteni adományon.

Az édes nektárra emlékeztetõ tokajiaszú után essen szó két magyar des-szertrõl is. Az egyik a dobostorta, ami-nek az alakja bár kétségkívül egy dob-ra emlékezet, még sem errõl, hanem el-sõ készítõjérõl, Dobos C. József cuk-rászmesterrõl kapta a nevét. A cukrász1884-ben lepte meg alkotásával az

11

A kiskunhalasi csipkeház varrónõi

12

külföldiek azonnal asszociálnak, ha amagyarokról szó esik. Ez a tánc a csár-dás. Az elnevezés nyilvánvalóan a csár-da szóból ered, utalva arra, hogy azelõzõekben már ismertetett pusztaivendégfogadók egykoron tánchelyül isszolgáltak. A csárdás a közkeletû szó-használatban a magyar néptánc szino-nimája, bár ezzel az összefoglaló elne-vezéssel nem ildomos minden magyarnéptáncot illetni. A táncok ugyanis anevüket elsõsorban a tájegységükrõl ésa rájuk jellemzõ karakterisztikus moz-gásukról vagy a ritmusbeli különbözõ-ségükrõl kapták.

A csárdás kialakulásának kezdete aXVIII. század végére tehetõ, végsõ for-máját a XIX. században nyerte el. Pá-ros ütemû, kötetlen szerkezetû tánc.Jellegzetes alapmotívumai: egy- és két-lépéses oldalt lépés, majd zárás, párel-engedés és csalogatás, valamint páros

édesszájúakat: a torta vékony piskóta-lapjai közé vaníliás, kakaós vajkrémettett, ez volt az õ találmánya, a tetejét pe-dig borostyánkõ színû karamell bevo-nattal fedte le. A dobostorta Sisi király-né egyik kedvenc süteménye volt, nemtudott ellenállni neki, pedig õ igazánigyekezett vigyázni az alakjára. A pesticukrászmûhely jelentõs tortaexportotbonyolított, külön erre a célra készítettfadobozokban szállították Dobos C. Jó-zsef tortáit a környékbeli országokba.

Közel száz éve, hogy elkezdte hódí-tó útját a másik desszert, a Gundel pa-lacsinta. A nevét viselõ étterem egyko-ri tulajdonosának, s egyben kiváló sza-kácsának és cukrászának, Gundel Ká-rolynak a kreációja szinte kötelesség-szerûen szerepel a magyar éttermekmenüsorában. Természetesen nem ha-gyománytiszteletbõl, hanem mert azízletes magyar ebédek e záró fogásasokak kedvence. Megismerkedve azalkotórészekkel, elegendõ hozzá kisképzelõerõ, hogy gondolatban azok is„megkóstolják”, akiknek eddig mégnem volt módjuk villájukra tûzni aGundel palacsintát. A finom palacsin-tatésztába rumos, mazsolás, citromhéj-jal és darált dióval gazdagított túrót töl-tenek, majd erre kerül vaníliás csoko-ládé öntet. Felszolgáláskor, ha a ven-dég úgy óhajtja, az ízeket és a látványtflambírozással tovább lehet fokozni.

A Gundel palacsinta és még annyimás fenséges étel szülõhelye, a 2004-ben fennállásának 110. évfordulójátünneplõ Gundel étterem. A budapestiVárosligetben egy attraktív mûemlék-épületben mûködik a nagy múltú ven-déglátóhely, amelynek elegánsan ésszellemesen megkomponált ételsora ahagyományos magyar konyha értékei-re épít, ugyanakkor magas színvona-lon eleget tesz a mai nemzetközi gaszt-ronómiai trendeknek is. Az étterem el-sõsorban saját tokaj-hegyaljai és egripincészeteibõl származó, díjnyertesborokat ajánl a különbözõ fogásokhoz.A falakon a magyar festészet óriásainakképei láthatók. A vendégek emelke-dett hangulatának további forrása még

a Gundel étteremben minden este fel-hangzó élõ, virtuóz cigányzene.

A cigányzene kétségkívül a magyarkultúra része. Valamit magára adó étte-rem másfél évtizeddel ezelõtt még szin-te elképzelhetetlen volt cigányzenekarnélkül. Azóta számuk jelentõsen lecsök-kent, s ez mindenekelõtt az éttermek stí-lusa megváltozásának a következmé-nye. A cigányzene funkciója természe-tesen nem korlátozódik csupán az étter-mi szórakoztatásra, hiszen mûvelõi kö-zött az eredendõ õstehetségüket felsõ-fokú zenei képzéssel tökéletesítõ muzsi-kusdinasztiák egész sorát találjuk. A ci-gányzene rendszeresen szerepel a kon-certtermek programján és a nyári sza-badtéri elõadások folklórmûsoraiban.Egyedülálló formáció a világszerte nagysikereket arató Száztagú cigányzenekar.

A folklórra áttérve említsük megmindenekelõtt azt a táncot, amelyre a

Húsvéti locsolás Hollókõn

Betlehemi jelenet kukoricacsuhéból

13

forgás. Többnyire lassú és friss tempó-jú részbõl áll, de néhány vidéken talál-kozni a fokozatosan gyorsuló, és egyközépgyors résszel kibõvített hármastagozódású csárdással is. A táncokatzenekarok kísérik, sokszor azonban atáncosok maguk is énekelnek, fokoz-va az érzelmi hatást.

A magyar néptánc egyedülálló a vi-lágon abban a tekintetben, hogy auten-tikus zenei és mozgás anyaga gyakor-latilag teljes mértékben dokumentálvavan. Köszönhetõ ez mindenekelõtt apályájuk elején népzenekutatással isfoglalkozó Bartók Bélának és KodályZoltánnak, valamint Vikár Bélának,Lajtha Lászlónak és követõiknek, akikösszegyûjtötték, felvették és lejegyez-ték az egész magyar népdalkincset, sõt,részben még a magyarokkal érintkezõ,velük együtt élõ szomszédos – példáula román és a szlovák – népekét is. Atáncok összegyûjtése is tudatos volt:Gönyei Sándor és Morvai Péter már az1920-as években filmfelvevõvel járta azországot és rögzítette az 50-60 éves pa-

rasztembereknek a XIX. századi moz-gáskultúrából eredõ táncát. SzentpálOlga, Szentpál Mária, Lugossy Emma ésLányi Ágoston érdeme, hogy a tánc-írást, a kinetográfiát alkalmassá tették anéptánc dokumentálására. Az õ mód-szerükkel a táncosok legkisebb mozdu-latának, rezdülésének leírása is lehetsé-gessé, késõbb pedig reprodukálhatóvá,azaz újratanulhatóvá vált.

Magyarországon élõ a néphagyo-mány, a népmûvészet. Ez különösen anéptáncról mondható el. A világot já-ró, a magyar népi tánc- és zenei kultú-ra értékeit közkinccsé tevõ hivatásosnéptánc együttesek mellett megszám-lálhatatlanul sok amatõr néptánc cso-port mûködik az országban. Kifejezet-ten egyedi jelenség, és immár három ésfél évtizede töretlenül népszerû a tánc-ház mozgalom. A magyar néptáncokéleterejét mutatja, hogy képesek meg-érinteni a XXI. századi városi fiatalokat,akik az egykori falusi táncalkalmakmintájára egy-egy mûvelõdési házban,sportcsarnokban gyûlnek össze hétvé-geken közös táncra. Zenekari kíséret-tel a táncház vezetõ pár mutatja be alépéseket. A tanuló körbe bárki beáll-hat, s hamarosan – tehetségétõl és ér-zékétõl függõen – akárcsak néhány fi-gura variálásával, szabadon és felsza-badultan táncolhat. Mindig nagy ér-deklõdés kíséri az országos táncház ta-lálkozót, a nyári néptánc táborokat,fesztiválokat és versenyeket.

Figyelemre méltó jelenség, hogy anéptánc szeretete, a vele való érzelmiazonosulás a magyar fiatalokban kivál-totta a más népek zenéje és táncai irán-ti érdeklõdést is. Budapesten és többmás nagyvárosban, tehát nemcsak anemzetiségek által lakott települése-ken, rendszeresen tartanak román,szlovák, német, bolgár, szerb, görög ésújabban ír táncházakat, mintegy jelez-

vén, hogy egymás kultúrájának befo-gadásával és megbecsülésével mind-annyian csak gazdagodhatunk.

A városi táncházakban a fiatalok ter-mészetesen mai kornak megfelelõ ru-házatot viselnek, míg az „igazi” néptán-cosok arra a tájegységre jellemzõ vise-letet öltenek magukra, ahonnan a táncszármazik. A tánc, táncolás ünnep,vagy ünnepi alkalom, ezért a ruhák isszínesek és díszesek, különösen a lá-nyok-asszonyok öltözete látványos.Nem csak egy-egy nagyobb tájegység-nek volt saját, s csupán rá jellemzõ vi-selete, de az is gyakran elõfordult,hogy 2-3 szomszédos faluban, sõt, oly-kor akár egy településen is önálló öl-tözködés kultúra alakult ki. Az öltésfaj-ták és a díszítések, az alapanyagok ésa motívumok gazdagsága miatt egykaleidoszkóp képeinek változatossá-gához lehet hasonlítani a magyar hím-zéseket és szövött vásznakat. Nehézbármelyiket is kiemelni közülük, hi-szen mindegyik egyedi, s hogy kinekmelyik tetszik különösen, az egyéni íz-

léstõl függ. A motívum- és színvilág aruházat mellett a bútorok, a cserépedé-nyek és más használati tárgyak díszíté-sében is megjelent. Íme néhány, a nép-mûvészetérõl híres, önkényesen meg-nevezett tájegység vagy város: Sárköz,Buzsák, Szatmár, Mezõkövesd, Kalocsaés Hódmezõvásárhely.

A népmûvészeti tárgyak kizárólag ké-zi munkával készülnek. Ez rokonítja ve-

Hagyományos szódavizes üvegek Készül a Guiness-rekord szódásüveg

14

lük a halasi csipkét, a magyar népi kéz-mûves iparmûvészet világhírû termékét.Magyarország déli részén, Kiskunhalasvárosában alig tucatnyi ügyes kezû var-rónõ készíti roppant türelemmel ezeketa leheletkönnyû alkotásokat. A csipke-varrás rendkívül idõigényes, aprólékosés nagy pontosságot igénylõ munka.

Ezért a csipke grammonkénti értéke azaranyéval vetekszik.

Dékáni Árpád helyi rajztanár elsõcsipketerveit Markovits Mária varrónõkeltette életre, és az így elkészült csip-kecsodákat 1902-ben mutatták a nagy-közönség elõtt. Az elmúlt évszázad so-rán az eredeti motívumokat megõrzõ ésa világ legvékonyabb lencérnájából hat-van öltéstípus felhasználásával varrtmagyar csipke méltó versenytársa lett abrüsszeli és velencei csipkének. A hala-

si csipke eddig három alkalommal ka-pott nagydíjat a világkiállításokon:1904-ben St. Louis-ban, 1937-ben Pá-rizsban, 1958-ban pedig Brüsszelben.Utalva a város nevére, 1935-tõl háromegymáson keresztbe fektetett hal a ha-lasi csipke védjegye. A magyar államtólhalasi csipkét kapott ajándékba II. János

Pál pápa, a japán császári pár, valaminta világ számos államfõje és first ladyje.

A népmûvészet és a népszokásokelválaszthatatlanok egymástól. Ma-gyarországon a keresztény ünnepek-hez és az év bizonyos napjaihoz, min-denekelõtt a névnapokhoz kapcsolód-nak a sokszor évszázados hagyomá-nyokat õrzõ népszokások. Az is jellem-zõ rájuk, hogy bár szorosan kötõdneka keresztény hithez, a pogány hitvilágnéhány eleme is tovább él bennük. A

karácsonyi ünnepkörhöz számos nép-szokás fûzõdik. Ezek közül tipikusanmagyar és legkedvesebb a betleheme-zés. Több évszázaddal ezelõtt még atemplomokban mutatták be a Jézusszületésérõl szóló misztérium játékot,késõbb azonban, éppen a pogány hit-világ felidézése miatt, kitiltották az Is-ten házából. Attól különleges ez a má-ig élõ hagyomány, hogy a betlehemitörténetet egy pásztorjáték keretébe il-leszkedik. A szereplõk a betlehemi is-tálló kicsinyített másával – benne a Kis-dedet, Máriát, Józsefet, a hódoló háromkirályokat és az állatokat megszemé-lyesítõ bábukkal – bekopognak a há-zakhoz, és prózában, énekkel, tánccalelõadják a Megváltó születésének tör-ténetét. A háziak a jókívánságokat ven-déglátással, élelemmel és pénzzel vi-szonozzák.

Magyarországon húsvétkor a tojás-festés mellett a locsolás a legelterjed-tebb népszokás. A húsvét vidámságotsugároz, hiszen a feltámadás ünnepeszinte egybe esik a tavasz kezdetével, atermészet új életre kelésével. Régenhúsvét reggelén a férfiak, a legényekkivitték a patakhoz vagy az udvari kút-hoz a sikongó asszonyokat, lányokat,és vödörnyi vízzel leöntötték õket. A lo-csolás, mint õsi termékenységvarázslóés megtisztulási rítus, az idõk során át-lényegült, bár a termékenységre, amegújulás óhajtására való utalás meg-maradt. A víz tisztító erejét és a locso-lást a kereszténység a keresztelés rítu-sához kapcsolta. A locsolás ebben a ha-gyományos formában leginkább márcsak a külföldi turisták kedvéért törté-nik. Napjainkra ez a szokás sokat sze-lídült, s az terjedt el, hogy az apák fia-ikkal kölnivizes, parfümös üveggel ke-resik fel a rokon és ismerõs lányokat,majd egy többnyire tréfás locsoló verselszavalása után diszkréten meglocsol-ják õket. A vendégeket füstölt, tormás,fõtt sonkával, süteménnyel és itallal kí-nálják, s a fizetség része még a festetthímes tojás, a csokoládé nyuszi, vala-mint a kamaszkort el nem ért fiúknakmég némi pénz is jár „fáradozásukért”.

Herendi porcelántermékek

15

Húsvétkor olykor elõfordul, hogyátmenetként a vödör víz és a kölni kö-zött, szódavízzel spriccelik le a visíto-zó lányokat. Ez is része tehát a szóda-víz sokoldalú felhasználásának. Az em-berek megszokták és szeretik a szóda-vizet. Hiába kerülnek újabb és újabbásványvizek az üzletekbe, és hiábaköltenek óriási pénzeket egy-egynagynevû világmárka reklámozására,hogy ne lankadjon iránta a fogyasztókérdeklõdése, a szódavíz hírveréseknélkül is rendületlenül tartja magát.Van, ami csak szódavízzel jó. Ilyen pél-dául a nyári hõséget elviselni segítõfröccs, ami borból és dúsan pezsgõszódavízbõl – az egyéni ízléstõl függõarányban – elegyített „üdítõ ital”.

A szódavíz ipari méretû elõállításátJedlik Ányos bencés paptanár, fizikusés feltaláló 1829-ben valósította meg.(Jedlik nevéhez fûzõdik még a tisztánelektromágneses hatás alapján mûkö-dõ elsõ elektromotor megalkotása, adinamó elvének felfedezése, különle-ges kondenzátorok kifejlesztése stb.)Enyhén savassága miatt a széndioxidgázzal telített víznek egykoron gyógy-hatást is tulajdonítottak. Egy-egy ki-adós ebéd vagy vacsora alatt és után el-fogyasztott néhány pohár szódavíz két-ségkívül serkentõen hat az emésztésre.Magyarországon ez idõ szerint körül-belül 1500 szódavízkészítõ kisüzemmûködik. A gyártókat tömörítõ szak-mai szövetség azt szeretné elérni, hogyaz EU-ban eredetvédelmet kapjon amagyar szódavíz.

Az idõ tájt, hogy Jedlik Ányos meg-

alkotta az elsõ szódavízgyártó gépsort,Stingl Vince keramikus Herenden meg-alapított egy kis üzemet, amely kõ-edénygyártással és porcelán elõállításikísérletekkel foglalkozott. Ez volt azõse a mai Herendi Porcelánmanufaktú-rának. A világhír kivívása az új tulajdo-nos, Fischer Mór nevéhez fûzõdik.Fischer 1839-ben vette meg a gyárat, ésnagy ambícióval kezdett hozzá a mû-vészi porcelán étkészletek elõállításá-hoz. A kitûnõ minõség és az eredetiminták hamar Herendre irányították aszakértõk, a gyûjtõk és az arisztokratavásárlók figyelmét. Az 1851-es londo-

ni, az 1853-as New York-i és az 1855-ös párizsi világkiállításokon a magyarporcelán óriási sikert ért el. A kor ural-kodói közül herendi étkészletet ren-delt magának például Viktória király-nõ, I. Ferenc József császár és II. Sán-dor orosz cár. A nagy megrendelõk kö-zé tartoztak az Esterházy, a Batthyány,a Rothschild és az Apponyi családok.Többükrõl a gyár gesztusként mintát iselnevezett.

Fennállásának 175 éve alatt a He-rendi Porcelánmanufaktúra tartósítanitudta magas nemzetközi elismertségéta luxusporcelánt gyártók és mindenek-elõtt a vásárlók körében. A herendi ké-zi porcelánfestõk szinte a génjeikbenörökítik át utódaikra a mesterségbelitudást. Hûek az iparmûvészeti hagyo-mányaikhoz, ugyanakkor SchrammelImre vezetésével új formákat, új min-tákat dolgoznak ki, hogy a herendi ter-mékek a XXI. században is korszerûekmaradjanak.

A Magyarországra látogató külföldi-ek sok helyütt találkoznak egyedi ki-alakítású, a szokványostól eltérõ, izgal-mas látványt nyújtó épületekkel. Érez-

Csete György és Makovecz Imre organikus építményei

Fürdõzõk a Hévizi tóban

16

ni, hogy ezek építõi nagyon tisztelik,szeretik a természetet, s ez egyaránttükrözõdik az épületek formáiban és afelhasznált anyagokban. Az organikusépítészeti stílus legkiemelkedõbb alak-jai Makovecz Imre, Csete György ésCsernus Lõrinc. Mûveik között egy-aránt találunk templomokat, iskolákat,közösségi épületeket, kulturális intéz-ményeket és családi házakat.

Magyarország egyik természeti cso-dája a Hévízi-tó, amely 5 hektáros fe-lületével Európa legnagyobb gyógyítóerejû, melegvizes tava. Nyáron a vízhõmérséklete 35 ºC, de télen is megkö-zelíti a 30 ºC-t. A források vízhozamanapi 35 millió liter, így a tó teljes víz-készlete körülbelül háromnaponta tel-jesen kicserélõdik. Hévizet méltán ne-vezik a reumások Mekkájának, mert akénes, alkáli-hidrogénkarbonátos,enyhén radioaktív gyógyvíz és a tóbólnyert iszap sokat javít a mozgásszervibetegségekben szenvedõk állapotán.A tó partján található a legnagyobb ma-gyar balneológiai központ, ahol jó ha-tékonysággal kezelik a gyulladásosízületi és gerincbetegségeket, az izomés ínszalagbántalmakat, és végeznekkülönbözõ mûtétekkel összefüg-gõ elõ- és utókezeléseket.

Minden felmérés aztmutatja, hogy a világona legismertebb ma-gyar Puskás Fe-renc. A futball fe-nomén nimbuszafél évszázad óta egy-

formán fényesen csillog. 1927-ben szü-letett, tehetsége nagyon hamar kiderült.Ördöngös cseleirõl, bal lábával rúgottgóljairól legendák keringenek. Egyiklegemlékezetesebb játékát 1953-bannyújtotta, amikor a magyar válogatottLondonban, hazai pályán 6:3-ra legyõz-te a Wembley stadionban addig verhe-tetlen angol 11-et. Élete legnagyobbkudarca 1954-ben a berni világbajnok-ságon érte. A magyar csapat, Puskássalaz élen, egyértelmû favoritként érkezettSvájcba, a döntõben 3:2-re mégis kika-pott a selejtezõk során korábban márkét vállra fektetett NSZK focistáktól.Magyarországon ezt a vereséget valósá-gos tragédiaként élték meg az embe-rek, s a lelkek mélyén ez a seb máignem hegedt be.

Puskás Ferenc 1956-ban külföldretávozott és Spanyolországban telepe-dett le, ahol a Real Madrid csapatábanhalmozott sikert sikerre. Számos ma-gyar és külföldi magas állami kitünte-tése mellet megkapta a NOB OlimpiaiÉrdemrendjét, õt választották meg aXX. század legnagyobb magyar férfisportolójának, kinevezték a magyar

sport tiszteletbeli nagykövet-ének és róla nevezték el a

legnagyobb budapestifutball stadiont.

A magyar a „já-tékos” nemzetek

sorába tartozik. Ahagyományos népi

játékok szellemesek,kreatív gondolkodásra

serkentenek. Ez az eredendõ kreativitáskülönösen megmutatkozik a „bûvöskockában”, amely 1975-ben Rubik-koc-kaként indult el világhódító útjára. Azépítész, tárgytervezõ Rubik Ernõ (1944),a budapesti Iparmûvészeti Fõiskola taná-ra ekkor készítette el az õ nevét viselõ já-tékot. A feltaláló egy strukturális problé-ma megoldásával próbálkozott, s enneknyomán alkotta meg a történelem máiglegelterjedtebb kirakós játékát. A kocka1980-ban elnyerte a Világ Év Játéka cí-met, s bevonult a New York-i ModernMûvészetek Múzeumába is.

A Rubik-kocka oldallapjai más-másszínûek, és kilenc egyenlõ méretû,egymástól elválasztott négyzetre van-nak osztva. A nagy kocka tehát 26 da-rab, külön-külön elmozdítható, elfor-gatható kis kockából áll. A forgatás ígyhárom tengely mentén lehetséges, sösszesen 43 milliárd színkombinációhozható létre! A játék célja az eredetihelyzet, vagyis az egyszínû oldallapokvisszaállítása. Sokan képtelenek a he-lyes megoldásokat megtalálni, másokórákig vagy napokig bíbelõdnek vele,amíg végre sikerül rájönniük a kockafortélyára. A logikus gondolkodást és atérlátást fejlesztõ Rubik-kockát általá-ban a gyerekek és a fiatalok tudják aleghamarabb „legyõzni”. Az 1982-esbudapesti Rubik-kocka világbajnoksá-gon felállított világrekord 23 másod-perc volt.

Rubik Ernõ még több tucat logikaijátékot szabadalmaztatott, köztük a bû-vös kígyót és a bûvös négyzetet.

A labdarúgó fenomén Puskás Ferenc kétségkívül a legismertebb magyar a világon