HUMÁN ANATÓMIA - ELTE · Web viewA markolatot és a testet egy porcos összeköttetés választja el, erre az elcsontosodás után az egyben lévő csont megtörése emlékeztet.

H U M Á N A N A T Ó M I A

Előadó: Faludi JuditElérhetőség: 061-487-9200/1278; [email protected]

Ajánlott irodalom: Dr. Miltényi Márta – Sportmozgások anatómiája

I. CSONTTAN

1. Alapfogalmak: Anatómia = struktúra (ana = fel, tomos = vágni) Élettan = funkció Sejt: a legkisebb önálló életre képes alkotóelem, élettani alapegység. Szövet: azonos alakú és származású sejtek speciális feladatra (célfunkció) speciális szerkezetben

összerendeződve. Szervrendszer: egyes szervek életműködés szerinti összerendeződése (pl.: keringés, légzés,

emésztés stb.) Vázrendszer:

csontrendszer (váz + egyesítő képletek) ízületek izomrendszer

Csontszövet: szilárd (a Ca és Mg tartalmú szervetlen sók miatt) rugalmas (a kollagén szerkezetű csontfehérje, az ossein miatt) könnyű a testsúly 10-14 %-át adja a kor előrehaladtával a szilárd rész aránya nő, a rugalmas részé csökken (40–60 % szilárd

– rugalmas arányról 70–30 %-ra). Csöves csontok: a végtagokban találhatók Sárga csontvelő: a csöves csontokban általában ez található, szilárd állományú Vörös csontvelő: a lapos csontokban, valamint az újszülöttek minden csontjában ez található

(koponya, bordák, pici csontok), szivacsos állományú. Csonthártya (periosteum): tápláló és védő funkciója van, minden élő csontot beburkol, benne

erek és idegek futnak, gyulladása a periostitis.

2. A test síkjai: Aspectus: nézet

aspectus anterior: elölnézet aspectus posterior: hátulnézet aspectus superior: felülnézet aspectus inferior: alulnézet

Frontalis (longitudinalis, vagy vertikalis) tengely: a homlok vonalával párhuzamos függőleges metszés, a testet középső helyzetben elülső és hátulsó testfélre osztja.

Horisontalis (transversalis) tengely: a frontalis síkra merőleges vízszintes metszés, a testet középső helyzetben alsó és felső testfélre osztja.

Sagittalis tengely: nyílirányú sík, a horisontalis síkra merőleges, a testet középső helyzetben (median sagittalis) jobb és bal testfélre osztja.

1

3. A test részeinek helyzete: Medialis: a test középvonalához képest belső Lateralis: a test középvonalához képest külső Internus: belső felszín vagy az adott üregen belüli Externus: külső felszín vagy az adott üregen kívüli Ventralis: a test elülső oldala felé eső (venter = has) Dorsalis: a test hátulsó oldala felé eső (dorsum = hát) Proximalis: adott végtagnak a törzshöz közelebb eső része Distalis: adott végtagnak a törzstől távolabb eső része

4. A test részei: Felső végtagok: extermitas superior Alsó végtagok: extermitas inferior Fej: caput Nyak: collum Felkar: brachium Alkar: antebrachium Kéz: manus Törzs: truncus Comb: femur Lábszár: crus Lábfej: pes

A csontváz: – megadja a test formáját– a test szilárd váza– testüregeket határol– a mozgás passzív szervrendszere– fontos ásványianyag-raktár

A hosszú csont részei: – fej: caput– nyak: collum – végdarab: epiphysis (lehet proximalis vagy distalis)– középdarab: diaphysis

5. A felső végtag csontjai:

Lapocka (scapula) Lapockatövis (spina scapulae): felső nyúlványa a vállcsúcs (acromion) Hollócsőrnyúlvány (processus coracoideus): a lapocka elülső felső nyúlványa, nem

tapintható. Kulcscsont (clavicula): izmokba és ízületi tokba ágyazott, elmozdulása erősen behatárolt.

A kulcscsont-lapocka ízület megszakított ízület, közte ízületi folyadék található és ízületi tok burkolja.

Condylus: üvegporccal borított ízületi fej

2

Karcsont (humerus): proximalis epiphysisénél található a caput humeri, distalis epiphysisénél a 2 db (medialis és lateralis) könyökdudor (epicondylus), hátulsó részén pedig a könyökkampó árka húzódik.

Singcsont (ulna): anatómiai alaphelyzetben mediálisan (a kisujj oldalán) található, 2 dimenziós mozgásra képes. Proximalis epiphysisénél található a könyökkampó (olecranum ulnae), distalisan pedig az íróvessző-nyúlvány (processus styloideus radii), amely a csukló kisujj felöli oldalán tapintható.

Orsócsont (radius): anatómiai alaphelyzetben lateralisan (a nagyujj oldalán) található, elforgatásával megvalósítható a tenyérborintás (pronatio).

Kéztő (carpus): 8 db csontocska 2 (proximalis és distalis) sorban elhelyeződve.- sajkacsont - os scaphoideum- holdascsont - os lunatum- háromszögletűcsont - os triquetrum- borsócsont - os pisiforme- nagy sokszögletűcsont - os multangulum majus- kis sokszögletűcsont - os multangulum minus- fejescsont - os capitatum- horgascsont - os hamatum

Kézközép (metacarpus): 5 db pici csövescsont. Kézujjak (digiti manus): mindig római számmal jelöljük;

- hüvelykujj (I) – pollex- mutató ujj (II) – index- középsőujj (III) – digitus medius- gyűrűs ujj (IV) – digitus anularis- kisujj (V) – digitus minimus.

A II-V. ujjakon 3 ujjperc (phalanx) található (alapperc - phalanx proximalis, középső ujjperc - phalanx media, körömperc - phalanx distalis), míg az I. ujjon csak 2 (proximalis és distalis).

6. Az alsó végtag csontjai:

Keresztcsont (os sacrum) Medence (pelvis): 2 db medencecsontból (os coxae) áll, melynek részei:

csípőcsont (os ilium) részei a csípőlapát (ala ossis ilii), a csípőízületi árok (acetabulum) és a medencecsonti dudorok (processus ilium)

szeméremcsont (os pubis) ülőcsont (os ischii), része az ülőgumó (tuber ischiadica)E három csont a csípőízületi árokban (fossa acetabuli) csontosodik össze. A nők csípőcsontja jobban kiterül, a férfiaké pedig meredekebb. Minél előredöntöttebb a medence (medencedőlés: inclinatio pelvis), annál erőteljesebb a deréktáji homorulat (lordosis).

Combcsont (femur): fej (caput femoris) nyak (collum femoris) nagy és kis tompor (trochanter major et minor) 2 condylus (medialis és lateralis), hátrafelé gömbölyödnek 2 térddudor (medialis és lateralis epicondylus)

Térdkalács (patella) Lábszárcsont (tibia): proximalis végén a térd alatt tapintható lábszárcsonti dudor (tuberositas

tibiae), ahol a négyfejű combizom ina tapad, distalis része a belboka (malleolus medialis).

3

Szárkapocscsont (fibula): a lábszár külső felén található, proximalis része a tibiahoz tapad, így nem része a térdízületnek. Distalis része a külboka (malleolus lateralis). A tibia és a fibula közötti teret a margo interossea cruris kötőszövetes állománya tölti ki.

Lábtő (tarsus) lényeges részei: ugrócsont (talus), mely a két boka között található, sarokcsont (os calcaneus), melynek gumója a tuber calcanei, sajkacsont (os naviculare) belsőékcsont (os cuneiforme mediale) középsőékcsont (os cuneiforme intermedium) külsőékcsont (os cuneiforme laterale) köbcsont (os cuboideum)

Lábközép (metatarsus) Lábujjak (digiti pedis): mindig római számmal jelöljük;

- öregujj (I.) – hallux- lábujjak (II-V.) – digiti pedis

A II-V. ujjakon 3 ujjperc (phalanx) található (alapperc - phalanx proximalis, középső ujjperc - phalanx media, körömperc - phalanx distalis), míg az I. ujjon csak 2 (proximalis és distalis).

7. A törzs csontjai:

Csigolya (vertebra): részei csigolyatest (corpus vertebrae), itt találhatóak a porckorongok bordaízesülési felszín (fovea costales), a csigolyatest két oldalán találhatóak csigolyaív (arcus vertebrae), összeérve alkotják a csigolyalyukat csigolyalyuk (foramen vertebrale), ebben fut a gerincvelő tövisnyúlvány (processus spinosus), hátrafelé áll felső és alsó ízületi nyúlvány (processus articularis superior et inferior), a csigolyatest

mellett a többi csigolyához való kapcsolódásra szolgálnak páros harántnyúlvány (processus transversus), a csigolyaívről erednek

Gerincoszlop (columna vertebralis) részei: nyaki (valódi) csigolyák (vertebrae cervicales): 7 db (C1-7), az I. (atlas), a II. (axis vagy

epistropheus) és a VII. (vertebra prominens) alakja jelentősen különbözik a többitől. háti (valódi) csigolyák (vertebrae thoracicae): 12 db (Th1-12) deréki (valódi) csigolyák (vertebrae lumbales): 5 db (L1-5) ágyéki (ál)csigolyák (vertebrae sacrales): 4-5 db (S1-5), ezek a csigolyák a köztük lévő

porcokkal együtt keresztcsonttá (os sacrum) nőttek össze farok (ál)csigolyák (vertebrae coccygeae): 4-5 db (Cc1-5), az általában csökevényes

farokcsonttá (os coccygis) nőttek összeA gerincoszlop enyhe jobboldali görbületet (scolyosis) mutat, mely – ha a görbület kicsi – fiziológiásnak tekinthető.

Porckorongok (discus intervertebralis): a csigolyatestek között találhatóak, egy külső tömör szerkezetű gyűrűből, és egy belső puha kocsonyás magból állnak (amikor ez a mag kitüremkedik, akkor beszélünk gerincsérvről). A nyaki és ágyéki szakaszon elülső felük a hátulsónál magasabb, míg a háti szakaszon ez fordított. Lefelé haladva a porckorongok egyre vastagabbak.

Szegycsont (sternum): lapos, könnyű, rostos állományra emlékeztető csont, amelynek három (sokszor külön álló) részét különböztetjük meg: felül a kisebb markolatot (manubrium sterni), középen a nagyobb testet (corpus sterni), alul a rendkívül variábilis alakú, sokszor csökevényes kardnyúlványt (processus xiphoideus). A markolat és a test oldalsó felszínein a bordák

4

ízesülésére szolgáló bevágások (incisurae costales) vannak. A markolathoz csatlakozik az első pár borda mellett a két kulcscsont is. A markolatot és a testet egy porcos összeköttetés választja el, erre az elcsontosodás után az egyben lévő csont megtörése emlékeztet.

Bordák (costae): minden borda egy csontos (os costale) és egy hyalinporcból álló porcos (cartilago

costalis) részből áll, amely idősebb korban elmeszesedhet. összesen 12 pár, melyből az első 7 közvetlenül a szegycsonthoz kapcsolódik, ezért ezeket

valódi bordáknak (costae verae) nevezzük. A 8-10. bordapár (costae spuriae) csak közvetve kapcsolódik a szegycsonthoz, míg a 11-12. bordapár szabadon áll, ezért ezeket repülőbordáknak (costae fluctuantes) nevezzük.

az os costale-n fejet (caput), nyakat (collum) és testet (corpus) különítünk el. a legtöbb borda háromirányú görbületet mutat: lapjára és élére hajlított, valamint tengelye

körül megcsavarodott.II. ÍZÜLETTAN

1. A csontok kapcsolódási formái Folytonos

csont-csont: a koponyacsontok varratai (satura), vagy a fogak az állkapocsban (beágyazódás)

szalagos: az alkar és a lábszár csontjai között található membrana interossea porcos: pl. a gerincoszlopban a csigolyatestek között

Megszakított ízület (articulatio): synovialis összeköttetés, amely a csontfelszínen található porcból, az

ízületi folyadékból és az egészet beborító tokból és annak szalagrendszeréből áll. Az ízület lehet: feszes mozgékony (1, 2 vagy többtengelyű)

A mozgékony ízület elmozdulásai: Nyílirányú elmozdulás: iránya lehet hajlítás (flexio) és feszítés (extensio), a véghelyzet 180o,

a forgástengely horizontális (pl. könyök és térd). Frontális elmozdulás: iránya lehet távolítás (abductio) és közelítés (adductio), a

forgástengely nyílirányú Forgatás (rotatio): iránya lehet medialis (befelé) vagy lateralis (kifelé). Ebben az esetben a

testrész saját konstrukciós tengelye mentén fordul el (pl. a lógó kar forgatása) Körzés (circumductio): pl. kar vagy lábkörzés

2. A kulcscsont ízületei Szegycsont-kulcscsonti ízület (articulatio sternoclavicularis) Váll-kulcscsonti ízület (articulatio acromioclavicularis)

E két esetben sima, közel egyenes csontfelszínek találkoznak, ún. korlátozott szabadízületek (a körülöttük lévő képletek korlátozzák). Soktengelyű ízületek, a következő mozgásokra képesek:

vállemelés (elevatio), vállsüllyesztés (depressio) a váll előretolása (protractio), a váll hátrahúzása (retractio) rotatio circumductio

2. A vállízület (articulatio humeri)

5

csak a karcsontokkal együtt

Soktengelyű gömbízület (articulatio sphaeroidea) Ízületi fej: a karcsont feje (caput humeri), felszíne hatszorosa az ízületi árokénak Ízületi árok: a lapockán található (cavitas glenoidalis scapulae), méretének növelését egy porcos

ajak (labrum glenoidale) segítiA vállízület laza ízületnek tekinthető, a hátul futó izomzat tartó funkciót is ellát, azonban előrefelé instabil, ezért a vállficam előre sokkal gyakoribb. A következő mozgásokra képes:

a kar előre emelése (anteflexio vagy anteversio) a kar hátra lendítése (retroflexio vagy retroversio) a kar oldalra emelése, távolítása (abductio) a kar közelítése (adductio) medialis és lateralis rotatio karkörzés (circumductio)

3. A könyökízület (articulatio cubiti) Karcsont-singcsonti ízület (a. humero-ulnaris): a karcsonton található pörgő (trochlea humeri)

fekszik a singcsont árkába (incisula trochlearis ulnae). Típusát tekintve egytengelyű henger- vagy csapóízület (gynglimus).

Karcsont-orsócsonti ízület (a. humero-radialis): a karcsonton található fejecske (capitulum humeri) fekszik az orsócsont árkába (fovea capitis radii). Típusát tekintve egytengelyű henger- vagy csapóízület (gynglimus).

Orsó-singcsonti ízület (a. radioulnaris proximalis): az orsócsont feje (caput radii) fekszik a singcsonton található mélyedésbe (incisura radialis), melyet egy azt körülvevő szalag, a ligamentum annulare radii egészít ki. Típusát tekintve forgóízület (a. trochoidea).

A könyökízület összetett csapó-forgó ízület (trochogynglimus). Az oldalirányú elmozdulást két oldalsó szalag, a ligamentum collaterale radiale és a ligamentum

collaterale ulnare korlátozza. A következő mozgásokra képes:

az alkar hajlítása (flexio) az alkar nyújtása (extensio) a tenyér borintása (pronatio) a tenyér hanyintása (supinatio)

4. A csuklóízület (articulatio radiocarpea) Típusa 2 tengelyű tojásízület (a. ellipsoidea) Ízületi fej: 3 kéztőcsont alkotja, a sajkacsont (os scaphoideum), a holdascsont (os lunatum) és a

háromszögű csont (os triquetrum). Ízületi árok: a két alkarcsont distalis vége alkotja (faties articulares carpea radii). A következő mozgásokra képes:

tenyéri hajlítás (palmarflexio) kézháti hajlítás (dorsalflexio) singcsonti távolítás (ulnaris abductio) orsócsonti távolítás (radialis abductio) circumductio

(A kéz ízületei)1. Kéztőcsontok közötti ízület (art. intercarpea): feszes ízületek, kis fokú rugalmas elmozdulás2. Kéztő-kézközépcsonti ízületek (a. carpometacarpea communis): fent, hüvelykujjnál nyeregí.3. Kézközép-ujjízületek (art. metacarpophalangea): gömbízület, korlátozott szabadízület4. Ujjpercek közötti ízületek (art. interphalangea): hengerízület, csapóízület (ginglymus)

6

5. A medence ízületei Szeméremcsonti összeköttetés (symphysis pubica): tökéletlen félízület, csak szüléskor tágul. Kereszt-csípőcsonti ízület (articulatio sacroiliaca): típusát tekintve feszes ízület

(amphiarthroses), jelentős szerepe van a lengéscsillapításban, valamint a testsúly két oldalra helyezésében. A fül alakú ízületi felszínt a csípőcsont oldalán a faties auricularis ossis ilii, a keresztcsont oldalán pedig a faties auricularis ossis sacri alkotja. Az ízületet rengeteg szalag tartja stabilan, melyek közül a saját szalagok: elülső szalagsor (ligamenta sacroiliaca ventralia) hátulsó szalagsor (ligamenta sacroiliaca dorsalia) a két csont közti szalagsor (ligamenta sacroiliaca interossea)Segítőszalagok: ligamentum iliolumbale: a deréki csigolyák nyúlványaihoz kapcsolódik ligamentum sacrotuberale: az ülőgumót köti össze a keresztcsonttal ligamentum sacrospinale: az ülőtövist köti össze a keresztcsonttal membrana obturatoria: az elfedett nyílás lemeze

6. A csípőízület (articulatio coxae) Típusa: dióízület (soktengelyű gömbízület) (enarthrosis sphaeroidea) Ízületi fej: a combcsont feje (caput femoris) Ízületi árok: a medencecsont csípőízületi árka (acetabulum) és az azt kiegészítő rostosporc ajak

(labrum acetabulare) Ízületi tokon kívüli szalagok:

csípő-combcsonti (Bertini-féle) szalag (lig. iliofemorale): a test legerősebb szalagja szemérem-combcsonti szalag (ligamentum pubofemorale) ülő-combcsonti szalag (ligamentum ischiofemorale)E szalagok mélyrostjai gyűrűt alkotnak a combcsont nyaka körül (zona orbicularis)

A következő mozgásokra képes: hajlítás (flexio) és nyújtás (extensio) a comb távolítása (abductio) és közelítése (adductio) a nyújtott láb forgatása (rotatio) medialisan és lateralisan lábkörzés (circumductio)

7. A térdízület (articulatio genus) Típusa: összetett csapó-forgó ízület (trochogynglimus), kettős ízületi fej és árok. Ízületi fej: a combcsonton található külső és belső ízületi bütyök (condylus lat. et med. femoris) Ízületi árok: a sípcsonton található, a külső (C) és belső (O) porcsarlóval (meniscus lat. et med.)

megerősített ún. felső ízületi felszín (faties articularis superior tibiae) Az ízületi tokon belüli szalagok:

− elülső keresztszalag (ligamentum cruciatum anterius): elöl tapad− hátulsó keresztszalag (ligamentum cruciatum posterius): hátul tapad

Az ízületi tokon kívüli szalagok:− sípcsonti oldalszalag (ligamentum collaterale tibiale)− szárkapcsi oldalszalag (ligamentum collaterale fibulare)− térdkalácsszalag (ligamentum patellae): ez valójában a négyfejű combizom ina− belső és külső térdkalács-tartó harántszalag (retinaculum patellae mediale et laterale)− ferde térdhajlati szalag (ligamentum popliteum obliquum)

A térdízületben ezeken kívül még nyálkatömlők (bursa) és zsírpárnácskák is találhatóak A következő mozgásokra képes:

− hajlítás (flexio) és nyújtás (extensio)7

− akaratlagos rotatio hajlított állapotban− önkéntelen rotatio járásnál

8. A bokaízület vagy felső ugróízület (articulatio talocruralis) Típusa: egytengelyű csapó- vagy csuklóízület (gynglimus) Ízületi fej: az ugrócsont pörgője (trochlea tali) Ízületi árok: a bokavilla 3 ízületi felszínnel

− a sípcsont alsó ízületi felszíne (faties articularis inferior tibiae)− a belsőboka ízületi felszíne a sípcsonton (faties articularis malleoli medialis)− a külsőboka ízületi felszíne a szárkapocscsonton (faties articularis malleoli lateralis)

Ízületi szalag a belső oldalon: deltaszalag (ligamentum deltoideum) Ízületi szalagok a külső oldalon:

− elülső szárkapocs-ugrócsonti szalag (ligamentum talofibulare anterius)− hátulsó szárkapocs-ugrócsonti szalag (ligamentum talofibulare posterius)− szárkapocs-sarokcsonti szalag (ligamentum calcaneofibulare)

A következő mozgásokra képes:− lábháti hajlítás, pipa (dorsalflexio)− talpi hajlítás, spicc (plantarflexio)− körbevezetés (circumductio): az alsó ugróízület mozgásával együtt

9. Alsó ugróízület (articulatio talotarsalis) Ugró-sarok-sajkacsonti ízület (articulatio talo-calcaneo-navicularis): típusa gömbízület,

szabadízület, 3 ízületi fej, 3 ízületi árok, saját ízületi tok Ugrócsont alatti ízület (articulatio subtalaris): típusa csapóízület, ízületi fej a sarokcsonton, az

ízületi árok az ugrócsonton található, saját ízületi tok E két részízület szalagjai közösek. Az alsó ugróízület egészében forgóízület (articulatio trochoidea) A következő mozgásokra képes:

− borintás (pronatio): öregujji szél süllyed− hanyintás (supinatio): öregujji szél emelkedik− körbevezetés (circumductio): a bokaízület mozgásával együtt

10. A láb alátámasztása 3 pontos alátámasztás:

− az öregujj töve (caput ossis metatarsi I.)− a kisujj töve (caput ossis metatarsi V.)− a sarokgumó (tuber calcanei)

Harántboltozat-süllyedés: az elülső talppárna lesüllyed Hosszanti boltozat süllyedése: lúdtalp

11. A gerincoszlop ízületei Csontos összeköttetés (synostosis):

− keresztcsont (os sacrum)− farokcsont (os coccygis)

Porcos összeköttetés (synchondrosis):− porckorongok a csigolyatestek között (discus intervertebralis), 23 db

Szalagos összeköttetés (syndesmosis): önálló szalagrendszer− elülső hosszanti szalag (ligamentum longitudinale anterius)

8

− hátulsó hosszanti szalag (lig. longitudinale posterius), a gerincoszlop ventrális részén − sárga szalag (ligamentum flavum)− harántnyúlványok közötti szalag (ligamentum intertransversarium)− tövisnyúlványok közötti szalag (ligamentum interspinale)− tövisnyúlványok feletti szalag (ligamentum supraspinale)− tarkószalag (ligamentum nuchae): a 7. nyakcsigolya felett

Ízületes összeköttetés (articulatio intervertebralis): feszes ízületek saját ízületi tokokkal. − ízületi felszín az alulsó csigolyán: felső ízületi nyúlványok (faties articularis superior)− ízületi felszín a felülső csigolyán: alsó ízületi nyúlványok (faties articularis inferior)

A két csigolya közti minimális elmozdulások a gerincoszlop teljes hosszában összegződnek. Ezen kívül a következő mozgások lehetségesek:− nyakcsigolyák: horizontális síkú elmozdulás− hátcsigolyák: frontális síkú elmozdulás− deréki csigolyák: sagittalis síkú elmozdulás

Előre domborodás: lordosis (nyaki és deréktáji csigolyák) Hátra domborodás: kyphosis (háti és keresztcsonti csigolyák) A domborulatok kialakulása az alátámasztás növelését szolgálja. A születéskor kizárólag a

keresztcsonti görbület létezik, a többi a gravitáció hatása. Mozgásai:

− ventralis és dorsalis flexio− lateralis flexio− torsio-retorsio (hátrafordulás-előrefordulás)− rugózó mozgás

12. A szegycsont és a bordák kapcsolódásai Porcos összeköttetés (synchondrosis sternocostalis): csak az 1. pár borda kapcsolódik így. Ízületes kapcsolódás: a szegycsont-borda ízületek (art. sternocostalis), feszes ízületek

(amphiarthroses)− ízületi fej: a bordák porcos vége (cartilago costalis)− ízületi árok: a szegycsont bordai bevágásai (incisura costalis)− ízületen belüli szegycsont-bordai szalagok (ligamentum sternocostale intraarticulare)− sugár alakú szalagok (ligamentum sternocostalia radiata)− a légzés során jelentkező kisfokú rugalmas elmozdulásra képesek

13. A csigolyák és a bordák kapcsolódásai Bordafej-csigolya ízületek (articulatio capitis costae)

− ízületi fej: a borda feje (caput costae)− ízületi árok: csigolya testén található fovea costalis superior et inferior− ízületen belüli szalag (ligamentum capitis costae intraarticulare)− sugár alakú szalag (ligamentum capitis costae radiatum)− feszes ízületi tok

Bordagumó-harántnyúlvány közötti ízületek (articulatio costotransversaria)− ízületi fej: a bordagumó (tuberculum costae)− ízületi árok: a csigolya harántnyúlványán található ízületi felszínek (fovea costalis

transversalis)− borda-gumói szalag (ligamentum tuberculi costae)− borda-harántnyúlványi szalag (ligamentum costotransversarium)− bő ízületi tok

A két ízület együtt forgóízületet (articulatio trochoidea) hoz létre9

Mozgások: a borda forgásával (rotatio) emelkedés és süllyedés (bordalengés)

III. IZOMTAN

1. Alapfogalmak (vázizmok) Eredés: az ízület szempontjából a nyugvó csont Tapadás: a mozgatott csont Harántcsíkolt izomsejt: átmérője 10-100 mikron, hossza akár 15 cm is lehet. 1 sejtben több

sejtmag. Szerkezet: az izomsejtek izomnyalábokba, a nyalábok izomkötegekbe, a kötegek izomtestbe

tömörülnek. Minden egységet rugalmas pólya burkol. Szívizom: csak oxidatív energiatermelésre képes (a robbanékony, hirtelen nagy erőkifejtéshez a

harántcsíkolt izmok anaerob módon nyert energiát használnak). Összehúzódó képesség (kontraktilitás) Rugalmasság (elaszticitás): e tulajdonság folytán a nyugalmi állapotba való visszatérés jóval

kevesebb energiát igényel. Az izom két keresztmetszettel rendelkezik: anatómiai (az izom egyszerű átmérője) és élettani (a

rostok lefutására merőleges átmérő). Az élettani keresztmetszet nagysága egyenesen arányos az adott izom által kifejthető erő nagyságával.

Az izom részei:− izomfej− izomhas (venter)− ín (tendo)

Az izom formái:− orsó alakú− egyszeresen-, kétszeresen-, vagy többszörösen tollazott

Eredés és tapadás szerint:− két-, három vagy többfejű: az adott izomnak több eredési pontja van, a különálló fejek az

izomhasban egyesülnek (pl. a két és háromfejű karizom).− két-, vagy többhasú: az izom egyetlen fejjel, de több inas megszakítással, így több hassal

rendelkezik. Az ilyen izom lehet egyszerű lapos, három-, illetve négyszögletű lapos izom. Túlizmoltság: izom hipertrophia Gyenge izmoltság: izom atrophia

2. A váll izmai

1. Deltaizom (musculus deltoideus)

eredés: kulcscsont, lapocka 2 pontján (az acromionon és a spina scapulae alsó szélén).

10

tapadás: a karcsont (humerus) külső felszínén. funkció: a kart vízszintesig emeli (abdukál), elülső része a kart befelé, hátulsó része a kart

kifelé fordítja.anterior posterior

2. Tövis feletti izom (musculus supraspinatus)

eredés: lapocka tövise felett. tapadás: a karcsont (humerus) felső részén kívül, a

vállcsúcs (acromion) alatt. funkció: a kart távolítja (abdukál).

3. Tövis alatti izom (musculus infraspinatus)

eredés: lapocka tövise alatti széles terület. tapadás: a karcsont (humerus) felső részén kívül, a

musculus supraspinatus alatt funkció: kifelé rotál.

1-3. izmok: rögzítik a vállízületet, védik a kifordulástól.

4. Kis görgetegizom (musculus teres minor)

eredés: lapocka alsó széle. tapadás: a karcsont (humerus) felső részén kívül, a

musculus infraspinatus alatt. funkció: a rotátorköpeny tagja, a karközelítő

izmok közé tartozik.

5. Nagy görgetegizom (musculus teres major)

eredés: lapocka alsó csúcsa, a hónaljárkon át előre ível.

11

tapadás: a karcsont (humerus) elülső felső részén, a musculus subscapularis tapadási helye alatt.

funkció: a rotátorköpeny tagja, a karközelítő izmok közé tartozik, befelé forgat.

6. Lapocka alatti izom (musculus subscapularis)

eredés: lapocka belső, a bordák felé néző felszínén, a hónaljárkon át előre ível.

tapadás: a karcsont (humerus) elülső felső részén, az acromion alatt elöl.

funkció: a rotátorköpeny tagja, előre forgat.

3. A kar izmai

1. Kétfejű karizom (musculus biceps brachii)

– hajlító

eredés: a hosszú fej a lapockán (ízületi tokon belül), a rövid fej a hollócsőr-nyúlványon (processus coracoideus).

tapadás: az orsócsonton. funkció: főműködése a könyökízületi hajlítás

(flexio), emellett vállízületben előre lendít (anteflexio), vállízületben távolít (abductio), valamint részt vesz a tenyér felfelé fordításában (supinatio).

Hollócsőr-karizom (musculus coracobrachialis)

– hajlító

eredés: hollócsőr-nyúlvány (processus coracoideus).

tapadás: a karcsont (humerus) elülső-belső felszíne.

funkció: vállízületben előre lendít (anteflexio).

12

3. Karizom (musculus brachialis) – hajlító

eredés: a karcsont (humerus) elülső felszínén középen.

tapadás: singcsont (ulna). funkció: könyökízületi hajlítás (flexio).

4. Háromfejű karizom (musculus triceps brachii) – feszítő

eredés: hosszú feje a lapockáról, mediális és laterális fejei pedig a karcsont hátulsó részéről.

tapadás: a singcsont

könyökkampóján (olecranon ulnae). funkció: főműködése a könyökízületi feszítés (extensio), emellett vállízületben közelít

(adductio).

5. Kampóizom (musculus anconeus) – feszítő

eredés: külső könyökdudorról (epicondylus laterialis humeri). tapadás: a singcsont könyökkampóján (olecranon ulnae). funkció: könyökízületi feszítés (extensio), könyökízület védelme.

2.Az alkar izmai13

Az inak ínhüvelyekben futnak a kéz csontjai felé, ez biztosítja az akadálymentes elmozdulást.

I. Felületes izmok

1. Hengeres borintóizom (musculus pronator teres) – hajlító

eredés: kétfejű izom, karcsonti feje a belső könyökdudorról (epicondylus medialis), singcsonti feje a singcsont felső részéről (koronanyúlvány) ered.

tapadás: az orsócsont (radius) közepén, a külső-oldalsó felszínen.

funkció: főműködése az orsócsont (így a tenyér) lefelé fordítása (pronatio), segít a könyökízületi hajlításban (flexio).

2. Orsócsonti csuklóhajlító izom (musculus flexor carpi radialis)

– hajlító

eredés: belső könyökdudor (epicondylus medialis). tapadás: a II. kézközépcsont (II. os metacarpale) alapjánál

tenyéri oldalon (a csukló és a tenyér találkozásánál). funkció: tenyéri hajlítás csuklóízületben, orsócsonti távolítás

(radialis abductio).

3. Singcsonti csuklóhajlító izom (musculus flexor carpi ulnaris)

– hajlító

eredés: kétfejű izom, karcsonti feje a belső könyökdudorról (epicondylus medialis), singcsonti feje pedig a singcsont könyökkampóján (olecranon), valamint a singcsont hátulsó részéről ered.

tapadás: az V. kézközépcsont (V. os metacarpale) alapjánál tenyéri oldalon.

funkció: singcsonti távolítás (ulnaris abductio), tenyéri hajlítás (palmarflexio).

14

4. Hosszú tenyérizom (musculus palmaris longus) – hajlító

eredés: belső könyökdudor (epicondylus medialis). tapadás: tenyéri bőnye. funkció: tenyéri hajlítás (palmarflexio) csuklóízületben, a tenyéri

bőnye feszítése.

5. Felületes ujjhajlító izom (musculus flexor digitorum superficialis)

– hajlító

eredés: kétfejű izom, karcsonti feje a belső könyökdudorról (epicondylus medialis), singcsonti feje a singcsont felső részéről (koronanyúlvány), orsócsonti feje az orsócsont felső részéről ered.

tapadás: a csuklónál 4 ínra válik szét, melyek a középső ujjpercek (phalanx media) két oldalán tapadnak.

funkció: főműködése az ujjak hajlítása, emellett rész vesz a tenyér és gyengén a könyökízület hajlításában.

6. Karhajlító izom (musculus brachioradialis) – hajlító

eredés: karcsont (humerus) alsó része. tapadás: íróvessző nyúlvány (processus styloideus radii). funkció: az alkart pro- és supinatio közötti középhelyzetbe hozza és e

helyzetben hajlítja („tisztelgő izom”), emellett enyhén részt vesz a könyökízület hajlításában (flexio).

(innentől aspectus posterior)

7. Hosszú orsócsonti csuklófeszítő izom (musculus extensor carpi radialis longus) – feszítő

15

eredés: külső könyökdudor (epicondylus lateralis). tapadás: a II. kézközépcsont (II. os metacarpale) alapjánál kézháti oldalon. funkció: kézháti hajlítás (dorsalflexio) csuklóízületben, enyhe könyökízületi hajlítás (flexio).

8. Rövid orsócsonti csuklófeszítő izom (musculus extensor carpi radialis brevis) – feszítő

eredés: külső könyökdudor (epicondylus lateralis). tapadás: a III. kézközépcsont (III. os metacarpale) alapjánál kézháti

oldalon. funkció: kézháti hajlítás (dorsalflexio) csuklóízületben, enyhe

könyökízületi hajlítás (flexio).

9. Közös ujjakat feszítő izom (musculus extensor digitorum communis) – feszítő

eredés: külső könyökdudor (epicondylus lateralis). tapadás: a csukló kézfeji oldalán 4 ínra válik szét, melyek a

körömpercek (phalanx distalis) alapjáig futnak. funkció: az ujjak feszítése és szétterpesztése.

10. Kisujjat feszítő izom (musculus extensor digiti minimi) – feszítő

eredés: külső könyökdudorról (epicondylus lateralis) a közös ujjakat feszítő izommal közös fejjel (caput commune).

tapadás: a kisujj körömperce (phalanx distalis). funkció: a kisujj feszítése, kézháti hajlítás (dorsalflexio) csuklóízületben.

11. Singcsonti csuklófeszítő izom (musculus extensor carpi ulnaris) – feszítő16

eredés: külső könyökdudorról (epicondylus lateralis) a közös ujjakat feszítő izommal közös fejjel (caput commune).

tapadás: az V. kézközépcsont (V. os metacarpale) alapjánál kézháti oldalon.

funkció: kézháti hajlítás (dorsalflexio) csuklóízületben, singcsonti távolítás (ulnaris abductio).

II. Mély izmok

1. Hosszú hüvelykujj-hajlító izom (musculus flexor pollicis longus) – hajlító

eredés: az orsócsont közepén, annak elülső felszínén ered. tapadás: a hüvelykujj körömpercén (phalanx distalis). funkció: főműködése a hüvelykujj hajlítása, a körömperc szembe

helyezése, kismértékű tenyéri hajlítás.

2. Mély ujjhajlító izom (musculus flexor digitorum profundus) – hajlító

eredés: a singcsont (ulna) elülső részének felső kétharmadáról és a csontközti hártyáról (membrana interossea) ered.

tapadás: a felületes ujjhajlító izom inával egy hüvelyben halad, a csuklónál 4 ínra válik szét, melyek a felületes ujjhajlító izom inai alatt átbújva a körömpercekig futnak.

funkció: a csukló és az I-V. ujjak hajlítása.

3. Négyszögű borintóizom – „óraizom” (m. pronator quadratus) 17

eredés: singcsont (corpus ulnae) distalis végén. tapadás: orsócsonton (corpus radii). funkció: alkar borintása (pronatio).

4. Hanyintóizom (musculus supinator)

eredés: külső könyökdudorról (epicondylus lateralis humeri). tapadás: orsócsonton (corpus radii) és singcsonton (corpus ulnae). funkció: alkar hanyintása (supinatio).

5. Hosszú hüvelykujj távolító izom (m. abductor pollicis longus)

eredés: orsócsontról (corpus radii), singcsontról (corpus ulnae) és a csontközépi hártyáról (membrana interossea).

tapadás: az I. kézközépcsonton (metacarpus pollex). funkció: hüvelykujj távolítása (abductio) és szemből visszahelyezése

(repositio), csuklóízületben radialis abductio.

6. Rövid hüvelykujj feszítő izom (musculus extensor pollicis brevis) – feszítő

eredés: orsócsontról (corpus radii), és a csontközépi hártyáról (membrana interossea).

tapadás: a hüvelykujj alsó ujjpercen (phalanx proximalis I.). funkció: hüvelykujj feszítése (extensio) és távolítása (abductio),

csuklóízületben radialis abductio.

7. Hosszú hüvelykujj feszítő izom (m. extensor pollicis longus) – feszítő

eredés: singcsontról (corpus ulnae) és a csontközépi hártyáról (membrana interossea).

tapadás: a hüvelykujj körömpercén (phalanx distalis I.).18

funkció: hüvelykujj feszítése (extensio) és távolítása (abductio), csuklóízületben radialis abductio.

8. Mutatóujj feszítő izom (musculus extensor indicis) – feszítő

eredés: singcsontról (corpus ulnae) és a csontközépi hártyáról (membrana interossea).

tapadás: a mutatóujj körömpercén (phalanx distalis I.). funkció: mutatóujj feszítése (extensio), csuklóízületben dorsalflexio.

A mélyréteg feszítő izmai 1 izom kivételével (amely a mutatóujj körömpercén tapad) kizárólag a hüvelykujj mozgatását szolgálják.

19

5. A csípő izmai

1. Nagy farizom (musculus gluteus maximus) – feszítő

eredés: a ligamntum sacrospinale-ról, a csípőcsontról (os ilium) és az ágyéki pólyáról (fascia thoracolumbalis).

tapadás: a combcsonton (tuberositas glutealis) és a combpólyán (tractus iliotibialis).

funkció: a csípőízület feszítése (extensio), a comb kifelé rotálása, különböző tapadási pontjai miatt abductorként és adductorként egyaránt funkcionál.

2. Középső farizom (musculus gluteus medius) – feszítő

eredés: a csípőcsont (os ilium) lapátján. tapadás: a combcsont nagy tomporán (trochanter major),

melyet sapkaszerűen beborít. funkció: elülső rostjai hajlító (flexio) és befelé rotator, hátulsó

rostjai feszítő (extensio) és kifelé rotator működésűek, összességében azonban csípőízületi távolító (abductor) funkciójúak. Járásnál testsúly-kiegyenlítő szerepe van.

3. Kis farizom (musculus gluteus minimus) – feszítő

eredés: a csípőcsont (os ilium) lapátján a középső farizom alatt. tapadás: a combcsont nagy tomporán (trochanter major). funkció: megegyezik a középső farizoméval, de gyengébb távolító.

4. Combpólya feszítő izom (musculus tensor fasciae latae) – hajlító

20

eredés: a csípőcsont (os ilium) lapátján a középső farizom mellett. tapadás: a combpólyába (tractus iliotibialis) megy át, mely a sípcsont fejének külső részén

(condylus lateralis tibiae) tapad. funkció: csípőízületi hajlító, befelé rotator és csípőízületi közelítő (adductor).

5. Külső elfedő izom (musculus obturator externus)

eredés: a szemérem és az ülőcsont között található nyílás, a foramen obturatum csontos keretéről, valamint a nyílást elfedő membrana obturatoria-ról ered.

tapadás: a combcsont nyakán (collum femoris). funkció: kifelé rotál, ülő helyzetben gyenge közelítő (adductor).

6. Négyszögű combizom (musculus quadratus femoris)

eredés: az ülőgumó (tuber ischiadica). tapadás: a combcsont nyakán (collum femoris). funkció: erős kifelé rotator, csípőízületi közelítő (adductor).

7. Kis horpaszizom (musculus psoas minor)

eredés: L1 corpus vertebrae. tapadás: szeméremcsont (os pubis). funkció: ágyéki tájékban hajlítás (flexor).

7. Csípőhorpasz izom (musculus iliopsoas) – hajlító

7/a. Nagy horpaszizom (musculus psoas major)– eredés: a 12. háti és az 1-5. derék csigolyákról.– tapadás: a csípőizommal egyesülve a combcsont hátulsó

részén a kis tomporon (trochanter minor).– funkció: a legerősebb csípőízületi hajlító, közreműködik a

törzs oldalra hajlításában is.

7/b. Csípőizom (musculus iliacus)– eredés: a csípőlapát külső felszíne.– tapadás: a nagy horpaszizommal egyesülve a

combcsont hátulsó részén a kis tomporon (trochanter minor).– funkció: csípőízületi hajlító, csípőízületben kifelé rotál.

21

A csípőhorpasz izom a láb előrelendítésének legfontosabb izma, lehetővé teszi a járást, a törzs előre hajlását, valamint fekvésből emeli a törzset.

8. Körteképű izom (musculus piriformis)

eredés: a keresztcsontról (os sacrum). tapadás: a combcsont nagy tomporának (trochanter major) belső

felszínén. funkció: csípőízületi távolító (abductor), álló helyzetben kifelé rotál.

9. Háromfejű csípőizom (musculus triceps coxae)

9/a. Felső és alsó ikerizom (musculus gemellus superior et inferior)

– eredés: az ülőcsontról (os ischii).– tapadás: közös tapadási pont a combcsont nagy tomporának

(trochanter major) belső oldalán.

9/b. Belső elfedő izom (musculus obturator internus)– eredés: a szemérem és az ülőcsont között található nyílás, a

foramen obturatum csontos keretéről, valamint a nyílást elfedő membrana obturatoria-ról ered a külső elfedő izommal ellentétes oldalon.

– tapadás: a combcsont nagy tomporának (trochanter major) belső oldalán az ikerizmok tapadási pontja mellett.

A 3 izom egymást segíti, funkciójuk: erős kifelé rotálás, ülő helyzetben csípőízületi távolítók (abductor).

6. A comb izmai

Combfeszítők: a comb elülső részén találhatóakCombhajlítók: a comb hátulsó részén találhatóakCombközelítők: a comb belső részén találhatóak

I. Combfeszítő izmok

1. Szabóizom (musculus sartorius) – hajlító!

eredés: a csípőcsonton (os ilium), az egyenes combizom eredési pontja felett.

22

tapadás: a sípcsont (tibia) belső felszínén az ún. lúdláb (pes anserinus) mellett. funkció: a térdízületet hajlítja, behajlított térdnél a lábszárat befelé rotálja, csípőízületben

hajlít.

2. Négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris)

2/a. Egyenes combizom (musculus rectus femoris)– eredés: csípőcsont (os ilium).

2/b. Belső vaskos izom (musculus vastus medialis)– eredés: az érdes vonal (linea aspera) medialis felszíne.

2/c. Középső vaskos izom (musculus vastus intermedius)

– eredés: a combcsont (femur) elülső felszíne.

2/d. Külső vaskos izom (musculus vastus lateralis)– eredés: a combcsont (femur) felső része.

A négy izom közös ínban a térdkalácsszalaggal egyesülve a térdkalács (patella) alatt a sípcsont térd alatti gumóján (tuberositas tibiae) tapad.

A négyfejű combizom a térdízület feszítője (extensor), emellett az egyenes combizom a csípőt is hajlítja.

II. Combhajlító izmok

1. Féliginas izom (musculus semitendinosus)

eredés: ülőgumó (tuber ischiadica). tapadás: a sípcsont (tibia) belső felszínén a lúdlábban (pes anserinus). funkció: a térdízület hajlítása (flexio), csípőfeszítő (extensio), a

lábszár befelé rotálása.

2. Félighártyás izom (musculus semimembranosus)

23

eredés: az ülőgumóról (tuber ischiadica), szorosan a féliginas izom eredési helye alatt. tapadás: ina a térdízület felett három részre válik, mindhárom rész a sípcsont (tibia) belső-hátsó

felszínén tapad. funkció: a térdízület hajlítása (flexio), csípőfeszítő (extensio), a lábszár befelé rotálása.

3. Kétfejű combizom (musculus biceps femoris)

eredés: hosszú feje az ülőgumóról (tuber ischiadica) ered a féliginas izommal közös fejben, rövid feje pedig a combcsont hátulsó részén található ún. érdes vonal (linea aspera) középső részén ered.

tapadás: a két fej a lábszárcsont (tibia) magasságában egyesül és a szárkapocscsont fején (caput fibulae) tapad.

funkció: a hosszú fej csípőfeszítő (extensio) hatású, a két izomfej együtt térdízületi hajlító (flexor), a hajlított térdet kifelé rotálja.

III. Combközelítő izmok

1. Fésűizom (musculus pectineus)

eredés: szeméremcsont (os pubis). tapadás: a combcsont (femur) felső hátulsó részén. funkció: combközelítő, csípőízületben hajlít (flexio), a combot

gyengén befelé rotálja.

2. Rövid combközelítő izom (musculus adductor brevis)

eredés: szeméremcsont (os pubis) és az ülőcsont alsó része (os ischii)

tapadás: a combcsont (femur) felső hátulsó részén a fésűizom tapadási helye alatt az érdes vonalon (linea aspera).

funkció: combközelítő, a csípőt gyengén hajlítja (flexio) és kifelé rotálja.

3. Hosszú combközelítő izom (musculus adductor longus)

eredés: szeméremcsont (os pubis) és az ülőcsont alsó része (os ischii).

tapadás: az érdes vonalon (linea aspera), a rövid combközelítő izom tapadási helyétől beljebb.

funkció: combközelítő, a csípőt kifelé rotálja.

24

4. Nagy combközelítő izom (musculus adductor magnus)

eredés: szeméremcsont (os pubis) és az ülőcsont alsó része (os ischii).

tapadás: felső része izmosan az érdes vonalon (linea aspera), alsó része inasan a combcsont alsó részén a térd belső felén.

funkció: a legjelentősebb combközelítő, döntő működése a lábak keresztezése. Felső része kifelé rotáló hatású, alsó része a már kifelé rotált hajlított combot befelé rotálja, emellett csípőízületben feszítő (extensor).

5. Karcsúizom (musculus gracilis)

eredés: szeméremcsont (os pubis) és az ülőcsont alsó része (os ischii).

tapadás: a lúdlábban (pes anserinus) a lábszárcsont (tibia) belső felszínén.

funkció: combközelítő, térdízületben befelé rotál, csípőízületben hajlít (flexio).

25

7. A lábszár izmai

I. Lábszár feszítő izmai

1. Elülső sípcsonti izom (musculus tibialis anterior)

eredés: a sípcsonti külső ízületi bütyök (condylus lateralis tibiae) és a csontközti hártya (membrana interossea).

tapadás: az ékcsonton (os cuneiforme mediale), és az I. lábközépcsonton (metatarsus I.).

funkció: ugróízületekben dorsalflexio és supnatio (inversio).

2. Hosszú öregujjfeszítő izom (musculus extensor hallucis longus)

eredés: szárkapocscsont (corpus fibulae) és a csontközti hártya (membrana interossea).

tapadás: az öregujj körömpercén (phalanx distalis I.). funkció: fő működése az öregujj feszítése (extensio), emellett

bokaízületben dorsalflexio.

3. Hosszú ujjakat feszítő izom (musculus extensor digitorum longus)

eredés: a sípcsonti külső ízületi bütyök (condylus lateralis tibiae), a csontközti hártya (membrana interossea), és a szárkapocscsont (fibula).

tapadás: a II-V. ujjak középső- és körömpercein (phalanx media et distalis II-V.).

funkció: fő működése a II-V. ujjak feszítése (extensio), emellett bokaízületben dorsalflexio.

II. Lábszár felületes hajlító izmai

26

1. Háromfejű lábikraizom (musculus triceps surae)

1/a. Kétfejű lábikraizom (musculus gastrocnemius)– eredés: a combcsont belső és a külső ízületi bütykök

(condylus medialis et lateralis femoris) felett.– tapadás: sarokcsont gumóján (tuber calcanei) „Achillesz-

ín”– funkció: fő működése bokaízületben plantarflexio, emellett

térdízületben hajlítás (flexio)

1/b. Gázlóizom (musculus soleus)– eredés: a szárkapocscsont (caput fibulae), és a gázlóizom

eredési vonala (linea musculi solei tibiae) – tapadás: sarokcsont gumóján (tuber calcanei) „Achillesz-

ín”– funkció: fő működése bokaízületben plantarflexio, emellett

térdízületben hajlítás (flexio).

2. Talpi izom (musculus plantaris)

eredés: a combcsont külső ízületi bütyke (condylus lateralis femoris) felett.

tapadás: sarokcsont gumóján (tuber calcanei) „Achillesz-ín” funkció: fő működése bokaízületben plantarflexio, emellett térdízületben

hajlítás (flexio).

27

III. Lábszár mély hajlító izmai

1. Hátsó sípcsonti izom (musculus tibialis posterior)

eredés: sípcsont (corpus tibiae), szárkapocscsont (corpus fibulae), és a csontközti hártya (membrana interossea).

tapadás: a sajkacsont (os naviculare), és az ékcsont (os cuneiforme mediale) talpi oldalán

funkció: fő működése bokaízületben plantarflexio, emellett a láb supinatioja (inversio).

2. Hosszú ujjhajlító izom (musculus flexor digitorum longus)

eredés: sípcsonton (corpus tibiae). tapadás: a II-V. lábujjak körömpercei (phalanx distalis II-V.). funkció: fő működése a II-V. ujjak hajlítása (flexio), emellett a láb

plantarflexioja.

3. Hosszú öregujjhajlító izom (musculus flexor hallucis longus)

eredés: szárkapocscsont (corpus fibulae), és a csontközti hártya (membrana interossea).

tapadás: az öregujj körömperce (phalanx distalis I.). funkció: fő működése az öregujj hajlítása (flexio), emellett a láb

plantarflexioja.

4. Térdárki izom (musculus popliteus)

eredés: combcsont külső ízületi bütyke (condylus lat. femoris) felett.

tapadás: sípcsonton (corpus tibiae), és a gázlóizom eredési vonala (linea musculi solei) felett.

funkció: térdízület hajlítása (flexio), ízület védelme.IV. Szárkapcsi izmok

28

1. Hosszú szárkapcsi izom (musculus peroneus longus)

eredés: szárkapocscsont feje és teste (caput et corpus fibulae). tapadás: az ékcsont (os cuneiforme mediale) és az öregujj lábközépcsontjának (metatarsus I.)

talpi oldalán. funkció: fő működése a bokaízületben plantarflexio, emellett a láb pronatioja (eversio).

2. Rövid szárkapcsi izom (musculus peroneus brevis)

eredés: szárkapocscsont (corpus fibulae). tapadás: a kislábujj lábközépcsontján (metatarsus V.). funkció: fő működése a láb pronatioja (eversio), emellett

bokaízületben plantarflexio.

3. Harmadik szárkapcsi izom (musculus peroneus tertius)

eredés: szárkapocscsont (fibula) distalis vége. tapadás: a kislábujj lábközépcsontjának (metatarsusVI.) lábháti oldalán. funkció: a láb pronatioja (eversio), és bokaízületben dorsalflexio.

29

8. A törzs izmai

I. Felületes hátizmok

1. Csuklyásizom (musculus trapezius)

eredés: felső része a koponyáról és a tarkószalagról, középső része a nyak- és 1-3. hátcsigolyák tövisnyúlványairól (processus spinosus), alsó része pedig a 3-12. hátcsigolyák tövisnyúlványairól ered.

tapadás: felső része a kulcscsonton (clavicula), középső része a kulcscsont végén, a vállcsúcson (acromion) és a lapocka tövisén (spina scapulae), alsó része pedig a lapocka tövisének alsó részén tapad.

funkció: tartja a lapockát, fixálja a vállövet, lapockaközelítés (retractio), részt vesz a törzs oldalra hajlításában, valamint a fej hátra és oldalra billentésében. Alvás közben sem pihen teljesen.

2. Széles hátizom (musculus latissimus dorsi)

eredés: a 7-12. hátcsigolyáról, a 10-12. bordapárról és az ágyéki pólyáról.

tapadás: karcsont (humerus) elülső felső felszínén. funkció: testünk legnagyobb izma, a nagy mellizom

szinergistája. A kart hátrahúzza (retroflexio), a hátrahúzott kart befelé rotálja, a vállat hátra és lefelé húzza, erőltetett kilégzésnél és köhögésnél is működik, tartja a törzset.

3. Nagy és kis rombuszizom (m. rhomboideus major et minor)

eredés: a kis rombuszizom a 6-7. nyakcsigolya tövisnyúlványairól (processus spinosus), míg a nagy rombuszizom az 1-4. hátcsigolya tövisnyúlványairól ered.

tapadás: mindkét rombuszizom a lapocka (scapula) gerinc felé néző szélén, annak külső oldalán tapad. A kis rombuszizom feljebb, a nagy rombuszizom pedig alatta.

funkció: a lapockát a mellkashoz nyomják és a gerinc felé húzzák (katonás tartás, „nyitott” vállak), emellett a kar leengedésekor a lapockát visszabillentik.

4. Felső hátsó fűrészizom (musculus serratus posterior superior)

30

eredés: 6-7. nyakcsigolya és az 1. hátcsigolya tövisnyúlványairól (processus spinosus) ered. tapadás: a 2-5. bordapáron. funkció: bordaemelő (belégzőizom).

5. Alsó hátsó fűrészizom (musculus serratus posterior inferior)

eredés: az ágyéki pólyáról az utolsó (12.) hátcsigolya és az 1-3. deréki csigolya térségében.

tapadás: legtöbbször négy csipkével húzódik a 9-12. bordapárhoz. funkció: bordasüllyesztő (kilégzőizom).

6. Lapockaemelő izom (musculus levator scapulae)

eredés: az 1-4. nyakcsigolya harántnyúlványairól (processus transversus).

tapadás: a lapocka (scapula) gerinc felé néző szélén, annak külső oldalán tapad, a kis rombuszizom tapadási helye felett.

funkció: a lapockát emeli.

31

II. Felületes mellkasizmok

1. Nagy mellizom (musculus pectoralis major)

eredés: felső része a kulcscsont elülső felszínének szegycsonthoz közeli részén, középső része a szegycsonton (sternum) és a 2-6. bordapáron, alsó része pedig az oldalsó hasizmok lapos inai által alkotott hüvely (rectus hüvely) felső részén ered.

tapadás: a karcsont (humerus) felső-elülső feszínén keresztezett rostokkal (az izom alsó része tapad legfelül).

funkció: a törzs tartása, a kar lehúzása, közelítése és befelé rotálása, légzési segédizom.

2. Kis mellizom (musculus pectoralis minor)

eredés: a 3-5. bordapáron. tapadás: a lapocka hollócsőrnyúlványa (processus

coracoideus). funkció: a lapocka (scapula) süllyesztése és előre forgatása,

belégzőizom.

3. Elülső fűrészizom (musculus serratus anterior)

eredés: az 1-9. bordapáron 9 (néha 10) csipkével. tapadás: a rombuszizmok és a lapockaemelő izom tapadási

helye mellett a lapocka (scapula) gerinc felé néző szélén, annak belső felszínén tapad.

funkció: a kar vízszintes fölé emelése, a lapocka mellkashoz húzása, belégzési segédizom.

III. A bordák izmai, mély mellkasizmok

32

1. Külső bordaközi izmok (musculi intercostales externi)

eredés: a felső bodra alsó szélén a borda középső részén. tapadás: az alsó bodra felső szélén a bordaporcogók kezdeténél. funkció: belégzőizmok (főként erőltetett belégzésnél), emellett részt vesznek a törzs oldalra

hajlításában.

2. Belső bordaközi izmok (musculi intercostales interni)

eredés: az alsó bodra belső felszínének felső szélén a borda szegycsonthoz (sternum) közeli részén.

tapadás: a felső bodra belső felszínének alsó szélén a szegycsontig. funkció: kilégzőizmok, emellett részt vesznek a törzs oldalra hajlításában.

3. Bordaemelő izmok (musculi levatores costarum)

eredés: a 7. nyakcsigolya és az 1-11. hátcsigolyák harántnyúlványain (processus transversus).

tapadás: rövid ága a soron következő bordán, hosszú ága pedig a rákövetkező bordán tapad.

funkció: a gerincoszlop forgatása, a törzs oldalra hajlítása, belégzési segédizom.

4. Haránt mellkasizom (musculus transversus thoracis)

eredés: a szegycsont testén (corpus sterni) és a szegycsont kardnyúlványán (processus xiphoideus) belső felszínén ered.

33

tapadás: a 2-6. bordaporcogó alsó szélén. funkció: kilégzőizom.

5. Rekesz (diaphragma)

eredés: szegycsonti része a kardnyúlvány (processus xiphoideus) belső felszínén, bordai része a 7-12. bordaporcogók belső felszínéről, deréki része pedig a deréki csigolyákról ered.

tapadás: saját inas lemezében (centrum tendineum). funkció: a hasüreg és a mellüreg elválasztása.

Alaphelyzetben domború, összehúzódva ellapul.

6. Kulcscsont alatti izom (musculus subclavius)

eredés: 1. borda szegycsonti végén ered. tapadás: kulcscsont (clavicula) alsó felszínén. funkció: kulcscsontot rögzíti.

34

IV. Hasizmok

1. Külső ferde hasizom (m. obliquus externus abdominis)

eredés: az 5-12. borda külső felszínén 8 csipkével. tapadás: a 10-12. bordákon eredő csipkék a csípőlapáton,

a többi a hasfal közepén található, ún. fehér vonalban (linea alba).

2. Belső ferde hasizom (musculus obliquus internus abdominis)

eredés: a csípőlapátról és az ágyéki pólyáról. tapadás: felső része a 10-12. bordák alsó szélén, középső

része a fehér vonalban (linea alba), alsó része pedig az ivarszervek izmaiban folytatódik.

3. Haránt hasizom (musculus transversus abdominis)

eredés: elsődlegesen a 7-12. bordaporc belső felszínéről hat csipkével, további eredési helyei lehetnek az ágyéki pólyán, a lágyékszalagon és a csípőlapáton.

tapadás: a fehér vonalban (linea alba), övszerűen körbefogja a derekat.

4. Egyenes hasizom (musculus rectus abdominis)

eredés: 3 csipkével az 5-7. bordaporc külső felszínén, valamint a kard-nyúlványon (processus xiphoideus).

tapadás: a szeméremcsonton (os pubis), a köldök vonaláig (néha az alatt is) három inas behúzódás található („kockás has”).

5. Négyszögű ágyékizom (musculus quadratus lumborum)

35

eredés: csípőlapát. tapadás: a 12. bordapár gerinchez közeli részén, valamint az 1-3. (néha 4. is) deréki

csigolyákon. funkció: a 12. borda süllyesztése, közreműködik a törzs oldalra hajlításában.

Az itt tárgyalt hasizmok funkciói: a zsigeri szervek védelme, a hasűri nyomás fenntartása, a törzs előre és oldalra hajlítása, erőteljes kilégzéskor közreműködnek.

36