Nyomástartás A változó tömegáramú keringetés gazdasági előnyei Távhővezeték hővesztesége Kritikus hőszigetelési vastagság Feladatok Hőszállítás Épületenergetika B.Sc. 6. félév 2009. március 23.
Dec 30, 2015
NyomástartásA változó tömegáramú keringetés
gazdasági előnyeiTávhővezeték hővesztesége
Kritikus hőszigetelési vastagságFeladatok
HőszállításÉpületenergetika B.Sc. 6. félév
2009. március 23.
Nyomástartás
A nyomástartás feladata, hogy a zárt hidraulikai körökben a sztochasztikus nyomásviszonyok helyett a nyomásmező irányítottan, előre tervezhető módon alakuljon ki, és ez az állapot üzem közben, üzemszünetben, valamint tranziens viszonyok között egyaránt folyamatosan, adott tűrési értékek között, kellő üzembiztonsággal fennálljon.
A nyomástartást befolyásoló tényezők
• a folyadéktöltet rugalmassági viszonyai
• a határolószerkezetek rugalmassági viszonyai
• a folyadéktöltetben és a határolószerkeze- tekben az instacioner hőmérséklet-viszonyok miatt fellépő térfogatváltozások
• folyadékveszteségek
• a hálózat nyomásvesztesége
• domborzati viszonyok
Távfűtési hőszállító vezetékek nyomástartásának speciális követelményei
• Minden időpontban és a hálózat minden pontjában (értelemszerű kivétel a statikus nyomástartás esetleges gőzpárnája) akadályozza meg a gőzfázis képződést. Vagyis minden időpontban, illetve üzemállapotban és a hálózat minden pontjában nagyobb legyen a nyomás, mint az adott pontban a hőszállító közeg maximális hőmérsékletéhez tartozó telítési nyomás.
• Egyetlen üzemállapotban és a hálózat egyetlen pontjában sem szabad a maximálisan megengedett üzemi nyomást túllépni.
• A nyomástartó berendezésnek kompenzálnia kell a hőszállító közegben üzemben, illetve üzemszünetben bekövetkező térfogatváltozásokat (kontrakció, expanzió, vízveszteség, víznyereség).
A nyomástartás módjai és berendezései
• statikus nyomástartás– gázpárna
• nyitott• közvetlen kapcsolat a folyadékfelszín és a gázpárna között• membrános
– gőzpárna• saját gőz• idegen gőz
• dinamikus nyomástartás– szivattyús– kompresszoros
A nyomástartás kapcsolása szerint
• alsópontos nyomástartás (nyomott)• felsőpontos nyomástartás (szívott rendszer)• közbensőpontos (műpontos) nyomástartás
Alsópontos statikus nyomástartás
PS
KS H
F
KT
Alsópontos dinamikus nyomástartás
PS
KS
H
F
FKSPS
Felsőpontos statikus nyomástartás
KT
H
Felsőpontos dinamikus nyomástartás
KS
PS
F
H
KS
PS
KT
F
H
Közbenső (műpontos) statikus nyomástartás
Közbenső (műpontos) dinamikus nyomástartás
PS
H
KS F
Különböző nyomástartási megoldások nyomásdiagramja
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
nyomás (kPa)
nyom
vona
lhos
sz (
m)
előremenő, felsőpontos
visszatérő, felsőpontos
előremenő, alsópontos
visszatérő, alsópontos
előremenő, műpontos
visszatérő, műpontos
nyomástartás
Változó tömegáramú távhőhálózat fordulatszám-szabályozott szivattyúval
Szigetelt cső hőátbocsátási tényezője
dr
dtlr
dr
dtFQ 2
r
dr
l
Qdt
2
Cr
l
Qt
ln
2
az r = r1→ t = t1 peremfeltételből:
Crl
Qt
11 ln
2
11 ln
2r
l
QtC
11 ln
2 r
r
l
Qtt
1
2
21
ln2
rrtt
lQ
hőátadás a cső belső és külső felületén:
)(2 knkk ttlrQ )(2 100 ttlrQ b
lr
Qtt
kkkn
2
)(
lr
Qtt
b
010 2)(
kn
n
iii tttttttt
1
1110
a külső és belső hőmérséklet közötti különbség:
lr
Q
r
r
l
Q
lr
Qtt
kk
n
i
i
bi
2ln
22
1
1
1
0
lr
Q
r
r
l
Q
lr
Qtt
kk
n
i
i
bi
2ln
22
1
1
1
0
A vezetékmenti hőátbocsátási tényező
1 méter hosszú vezetékszakasz hőleadása 1°C hőmérsékletkülönbség esetén; [kl]=W/mK
tlktklDtkAQ l
lkkD
lr
Q
r
r
l
Q
lr
Qtt
kk
n
i
i
bi
2ln
22
1
1
1
0
tlktkAQ l tkl
Qq ll
kk
n
i
i
bl rr
r
rQ
tl
k 2
1ln
2
1
2
11 1
1
1
0
lktl
Q
kk
n
i
i
b
l
rrr
r
k
21
ln2
121
11
1
1
0
A forróvíz lehűlésének számításaPolitropikus, súrlódásos, kívülről fűtött vagy hűtött
stacionárius áramlás állandó áramlási keresztmetszetű csőben
ggradpwww
1
)(
2
2w
Ddz
dpv
dz
dww
Az energiaegyenlet: m
qwpvu
dz
d
2
2
m
q
dz
dww
dz
dvpv
dz
dp
dz
du
Differenciálva:
2
2w
Ddz
dp
dz
dww
A mozgási egyenlet:Euler-egyenlet:
gxx
p
x
ww
w
j
ji
ij
ij
i
,
Mivel a közeg összenyomhatatlan, ezért
0dz
dvp így
m
q
dz
dwwv
dz
dp
dz
du
A mozgási egyenletet az energiaegyenletbe helyettesítve
m
qw
Ddz
du
2
2
Mivel u = c T, ezért qVwDdz
dTcm 2
2
Ha tkUqTTkUq k )( akkor
tkUVw
Ddz
tdcm
2
2
A peremfeltétel: z = 0 0tt
t BAt
cm
kUw
Dc2dz
td 2
dz
tBA
td
A differenciálegyenlet a szétválasztás után
CBz)tBAln(
BzCetBA BzeB
C
B
At
B
C
B
At 0
0tΔBAC
A peremfeltételből
BzeB
tBA
B
Azt 0
B
Ae
B
At Bz0
ztDkU
mwe
DkU
mwt
zcm
kU
22
22
0
0
10
20
30
40
50
60
70
0 5000 10000 15000 20000 25000
távolság m
hőm
érsé
kle
t C
t
t külső
t vége
111
1
11
1
11
1
111
1ln
2
1ln
2
1ln
2
11
kk
k
burkkszig
k
b DD
D
d
D
d
d
dR
R
ttkq l
Rkl
1
111
1
11
1
11
1
1111
1ln
2
1ln
2
1ln
2
11
kk
k
burkkszig
k
b DD
D
d
D
d
d
dR
222
2
22
2
22
2
2222
1ln
2
1ln
2
1ln
2
11
kk
k
burkkszig
k
b DD
D
d
D
d
d
dR
A védőcsatorna egyenértékű átmérője:
)(2
44
ba
ba
K
ADe
Ezzel a talaj hővezetési ellenállása:
1
22ln
2
12
eett D
h
D
hR
A védőcsatorna hőmérlege:
szellt qqqq 21
)()()()(
2
2
1
1kcs
t
tcscscs ttcVR
tt
R
tt
R
tt
cVRRRRtRRRRR
tcVRRRRRtRRtRRtt
ttt
kttttcs
212112
21211221
2
2
1
121
)()(
R
tt
R
ttqqq cscs
Közvetlen fektetésű távvezeték-pár hővesztesége
A távvezetéki hőveszteség aránya a szállított hőmennyiséghez
A számítást kétféle fektetési mód felvételével végeztük el:ISOPLUS köpenycsöves fektetésVasbeton védőcsatornában vezetett távvezetékpár
A távvezeték mérete:Külső csőátmérő: 219 mmBelső csőátmérő: 211 mmA hőszigetelés külső átmérője:
ISOPLUS: 301 mmVédőcsat.: 319 mmFektetési mélység: 1,2 mA számításokat 1000 m hosszú vezetékre végeztük el.A hőszigetelés hővezetési tényezőjeISOPLUS: 0,027 W/m,KVédőcsat.: 0,27 W/m,K üzemi hővez. tény
Vízsebesség, m/s Éves szállított hőmennyiség, GJ/év
Éves hőveszteség, GJ/év,illetve arány, %
ISOPLUS Vb. védőcsatorna
0,5 52 346,8
1531,8
2,9
6291,7
12,0
1,0 104 693,5 1,5 6,0
1,5 157 040,3 1,0 4,0
A számítást a védőcsatornában vezetett távvezeték esetében tervezési hővezetési tényezőre is
elvégeztük (0,045 W/m,K), és az eredmény alig tér el az ISOPLUS fektetésre kapott értékektől.
A hőszigetelés kritikus vastagsága
fajlagos hőátbocsátási tényező:
a szigetelés vastagságával befolyásolható:
szélsőérték:
Például:
ha αk=10 W/m2K; λszig=0,04 W/mK →Dkrit=0,008 m
ha αk=10 W/m2K; λszig=1 W/mK →Dkrit=0,2 m
A fajlagos hőátbocsátási tényező változása a szigetelés vastagságának függvényében, különböző hővezetési tényezőkre
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15szigetelési vastagság (cm)
fajl
agos
hőá
tboc
sátá
si té
nyez
ő (W
/mK
) λ=0,05
λ=0,4
λ=0,8
λ=1,5
Köszönöma
figyelmet!