Honnan kerülnek a nehézfémek a szervezetünkbe és milyen ...feriko.weebly.com/uploads/3/7/4/8/37480021/honnan...Dr.Joe Pizzorno mind tanítók,mentorok,és végső sorban barátok

Honnan kerülnek a nehézfémek a szervezetünkbe és

milyen hatásaik vannak egészségünkre!

Készítette: Bujdosó Ferenc avagy Ferikó

Dr. Walter J. Crinnion A Mitogenx Orvosi Tanácsadói testület

vezetője a Mitogenx Termékek létrehozója és a„Clean Green &

Lean” c Könyv írója és dokumentációi forditásával ami a környezeti

mérgekről szól a szervezetünkben.

Mielőtt belefognék bemutatnám

Dr. Walter J. Crinniont

Walter J. Crinnion ND(Nathropatic Doctor) vagyis természetgyógyász Orvos

diplomázott első osztályúan a mai Bastyr Egyetemen amit hítvtak John Bastyr

Főikola Tremészetes avagy Táplálék Gyógyszerészeti szakának Seattle ben

Washingtonban 1982 ben, ahol elkötelezettje volt Dr Bastyr, Dr Bill Mitchell,

Dr.Joe Pizzorno mind tanítók,mentorok,és végső sorban barátok mellett.

Természetes orvosságok alapulnak egy kézel fogható alapelv alapján: Kezelni

az okot, a természet gyógyító erejét felhasználva mind Orvos és tanár. Hamar

magáévá tette ezt az alapelvet, és kutatni kezdte hogy miért van az, hogy

néhány beteg egyszerűen nem javult annak ellenére hogy a szokásos és

biztonságos nagyon hatásos természetes gyógymódokat alkalmazta.

Felfedezte nagyon hamar hogy az oka jónéhány megbetegedésnek a

szervezetben a túltelitődött környezeti mérgeknek köszönhető. Mivel SOHA

SENKI NEM kezdte el tanítani azelőtt ebből az aspektusból az orvoslást orvosi

egyetemeken, elkezdett kutatni tudatosan szorgalmasan orvosi publikációkat,

orvosi ujágokat, és orvosi konferenciákat hogy választ kapjon.

Most így 30 év orvosi praktizálás után, Ő a legelső legelismertebb és

legnagyobb szaktudással tapasztalattal rendelkező szakértő orvos ezen a

Táplálék-orvostudományi területen. Környezeti Orvosságok Tanulmányait a

Bastyr egyetemen kezdte, majd a Bridgeport Természetgyógyászat

Orvostudomány , Dél Nyugati Természetgyógyászati Főiskola Termeszetes

Orvostudomány karán, végezte ahonnan Őt Professzori minősitésben

visszahívták tanítani ami egy nagylelkű megoldás Al és Kelly Czap tól,

létrehoztak egy külön tagozatot Természetes Orvoslás néven.

Szintén létrehozott diplomázott Orvosok számára egy fél éves kurzust akik

jártasságot kaphtnak a természetes alapú orvoslásban.

Ő az alapítója a a természeti Orvostudományok természetgyógyászati

szervezetének. Egy hivatalos testület ezen a területen ami felállitotta az alap

elvárásokat , és szolgáltat tanúsítványt ezen a területen dolgozni akaróknak.

Dr Crinnion többek között előadó keresztül teljes Észak Amerikán, és Európán

az orvosi konferenciákon, ahol ő egy nagyon keresett szónok előadó.

Az első könyve a Clean Green & Lean volt kiadva Wiley & Sons által 2009 ben,

ami egy kitűnő könyv a környezeti mérgekről ami átfogó képet és segítséget

ad a természeti orvoslásról, és hogy hogyan tudjuk minimalizálni a

szervezetünkbe kerülő mérgeket, és visszanyerni az egészségünket.

Dr Crinnion vendége volt az ABC csatornán már 3 alkalommal Barbara Walters

műsorában 2001 ben, ahol a napi környezeti mérgek szervezetünkbe

kerüléséről beszélt és arról hogyan tudjuk szervezetünket megóvni azoktól.

Dr. Crinnion többek között fel volt kérve Huffington Post által legyen egy blog

író az ő oldalaikon, szolgáltatva az ő olvasóiknak jelenlegi pontos információkat

az egészségről és a környezet hatásairól.

Ő a szerkesztője az Alternative Orvostudományok szekciójának egy ujságban

aminek a neve „Alternative Medicine Review” és ezen kívül vezető szerkesztő

az „ Új Angol Orvosi Ujság” nak is, Gyógyszerész Biológia, és a Tudományok a

Teljes Környezet és és Nemzetközi folyóiratnak aminek a neve „ Higénia és

Környezeti Egészség”

Dr. Crinnion szintén szerkesztője több mind 25 ujágcikknek amik publikálva

voltak már az elismert PubMed orvos kutatói oldalon is. Dr Crinnion szintén az

aki segített létrehozni egy laboratórium intézetet ami sztandardja lett egyfajta

környezet kutatási munkáknak, ami betegségek kialakulását kutatják a

környezeti hatások által, és ennek laboratóriumnak a munkálya által

felkutatott mérgek eltávolítához létrehozott egy speciális nagyon egyedi tej

alapu Táplálékkiegészítőt ami a LEG HATÉKONYABBAN ÉS LEGERŐSEBB

HATÁSSAL BÍRÓ kiegészítő ami ma megtalálható a piacon. Lásd Mitogenx

termékek(Amino Icg)

Ezenkívül még Dr. Crinnion vezetésével betegeket kezelnek a SouthWest Of

Collige of Naturopathic Medicine Medical Center ben. Bárki Orvosi szaktudását

szeretne szerezni időpontot tud kérni a 480-970-0000 es telefonszámon.

.

Tehát a Mérgek a Környezetünből és hatásaik

egészségünkre!

A Nehézfémek általában mérgezéses kölcsönhatással vannak a szervezetünk

müködőképességeire. Ezek a mérgek szét tudnak szóródni és fel tudnak

halmozódni különbözö szerveinkben sejtjeinkben, növelve a sejt szintű

károsodást és ezt követően késöbb azok halálát is!

Nehézfémekkel szennyezett a világunk az egész föld ezért megjelennek az

Ivóvíz készletünkben, a levegőben amit mi belélegzünk, a földben ahol járunk

és ültetünk, az ételeinkben amikből eszünk, a gyermekeink játékaiban, és a

szeméyes napi használati dolgainkban amiket napi szinten használunk, szappan

tusfürdők, kozmetikumok, tisztitószerek, stb.

Nagyon fontos tudnunk és figyelmeztetve legyünk arról hogyan kerülünk

kapcsolatba a legáltalánosabb Nehéz fémekkel amik a környezetünkből tudunk

a szervezetünkbe juttatni azért hogy tudjuk hogy mit tudunk tenni azért hogy a

lehető legkevesebb jusson be a szervezetünkbe ezekből!

Higany bejutása

Fogorvosi amalgam( ezüst fgotömő) tulajdonképpen folyamatosan „gőze”

termelődve belélegezzük a szánkon keresztül. Egyre növekvő tanulmány

bizonyítja hogy a szájban levő amalgám fogtömő be tud szivárogni a

szervezetünkbe azt mérgezve úgy hogy rágás közben ,mossuk a fogainkat vagy

ahogy egmáshoz döryzöljük a fogainkat vagyis az étel örlés közben.

Halak Tulajdonképpen a nagyobb halak mind a cápa, kardhal, Ton hal szték, és

király makréla, Higanyt fedeztek fel az USA (FDA:Food Drug Administraton)

vagyis (étel gyógyszerészeti hivatal)által pl a Tonhal konzervekben, a

fagyasztott Tőkehal filében, apró tengeri rákokban, és a legtöbb rántott

halszeletekben!

Oltások amik tartalmaznak thimerosol ide teszek egy másolatot egy magyar

oldalrol ennek bizonyitékáil hogy már Magyarországon is tudnak erről:

http://www.labtestsonline.hu/tests/Mercury.html?tab=5

1. Mi az a thimerosal?

2. Az amalgámtömés tartalmaz higanyt?

1. Mi az a thimerosal?

A thimerosal a higany szerves vegyülete, amelyet kis mennyiségben bizonyos

oltások tartósítószereként használtak. Bár általában veszélytelennek tartják,

mostanában fokozatosan kezdik megszüntetni az alkalmazását.

2. Az amalgámtömés tartalmaz higanyt?

Igen. A fogtömésre használt amalgám kb. 50%-a fém higanyt tartalmaz.

Egyesek szerint az a kis mennyiségű higanygőz, amely rágás során keletkezik,

ártalmas lehet, de a legtöbb nemzetközi egészségügyi szervezet szerint az

amalgámtömés biztonságos. Egyes országok viszont elővigyázatosságból

korlátozni kezdték az amalgámtömések használatát.

Terhes Nők akik már védtelenek a higany fertőzés ellen és a fejlődő gyermekik

már mérgeződtek az anyaméhben átala. A Methylhigany 5-10 szer

mérgezőbbek a fejlődő gyermek embrióra mind a felnőttek számára!!!

http://www.allergiaambulancia.hu/femallergia-gyogyszerallergia.php

ás ide másolom egy másik magyar oldal tartalmát:

http://kockazatos.hu/anyag/higany

Higany

Elemi állapotban ezüstös színű, folyékony, toxikus fém. Toxicitása attól függ, hogy milyen kémiai

vegyület formájában kerül érintkezésbe az emberi szervezettel. A természetes eredetű higany

leginkább a földkéregből felszabaduló gázok közvetítésével, vulkánok kibocsátásából és a természetes

víztestek párolgása során kerül a környezetbe. Egyéb fontos szennyező forrás a fosszilis

tüzelőanyagok elégetése, a fém-szulfid ércek olvasztása, az arany kivonása, a cementgyártás, az

égetés, valamint az ipari fémek előállítása. A fertőtlenítőszerekben is megtalálható a higany-klorid

valamint a vetőmagok kezelésére (csávázására) korábban használt szerves higanyvegyületek erősen

mérgezőek. A higanyvegyületek többségének használata jelenleg tiltott, ill. korlátozott az EU-ban. A

higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését és felhalmozódik az emberi

szervezetben.

a

Anyag(csoport) neve, CAS szám, kémiai jellege, miből állítják elő

Név: Higany és vegyületei

Angol név: Mercury/Quicksilver/Hydrargyrum and its chemical compounds

Vegyjel: Hg

Rendszám: 80

CAS-szám: 7439-97-6

A legfontosabb szervetlen és szerves higanyvegyületek: [2, 3]

Higany-klorid (HgCl2): CAS 7487-94-7

Higany-szulfid (HgS): CAS 1344-48-5

Higany-acetát (HgC4H6O4): CAS1600-27-7

Higany-oxid (HgO): CAS 21908-53-2

Dimetil-higany (metil-higany) [(CH3)2Hg]: CAS 593-74-8

R-mondatok: R 61: A születendő gyermekre ártalmas lehet.

R 26: Belélegezve nagyon mérgező (toxikus).

R 48/23: Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R 50/53: Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást

okozhat.

S-mondatok: S 53: Kerülni kell az expozíciót, használata előtt szerezze be a külön használati utasítást.

S 45: Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a

termékcímkét meg kell mutatni.

S 60: Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.

S 61: Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást/biztonsági

adatlapot.

Elemi állapotban ezüstös színű, folyékony, toxikus fém, melynek több mint 115-féle vegyülete ismert.

Toxicitása attól függ, hogy milyen kémiai vegyület formájában kerül érintkezésbe az emberi

szervezettel [1]. Természetes eredetű higany leginkább a földkéregből felszabaduló gázok

közvetítésével, vulkánok kibocsátásából és a természetes víztestek párolgása során kerül a

környezetbe. Egyéb fontos szennyező higanyforrás a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a fém-szulfid

ércek olvasztása, az arany kivonása, a cementgyártás, az égetés, valamint az ipari fémek előállítása.

A fertőtlenítőszerekben is megtalálható a higany-klorid és a vetőmagok kezelésére (csávázására)

korábban használt szerves higanyvegyületek erősen mérgezőek.

b

Mire használják, miért és hol található meg közvetlen környezetünkben

A higanyvegyületek többségének használata jelenleg tiltott, ill. korlátozott az EU-ban. A higany

legjelentősebb felhasználói Európában és hazánkban is jelenleg a klór-alkáli üzemek. A környezetbe

leginkább széntüzelésből, kohászatból és kommunális-, veszélyes- és kórházihulladék-égetésből,

valamint fogászatokból kerülhet higany, de az energiatakarékos izzók higanytartalma is kockázatokat

jelent.

Higanyt használtak az elektromos ipar, az ellenőrző eszközök, az otthoni és ipari, valamint a

laboratóriumi és orvosi eszközök gyártásakor. A mezőgazdaságban alkil-, alkoxialkil-, aril-higany és

szervetlen gombaölő szerekként csávázó-, gombaölő szerekbe keverték, amit a gyepeken, a

gyümölcsösökben és a szántóföldi növénytermesztésben használtak fel. Bár az alkil- és aril-higany

gombaölő szereket már csak korlátozottan lehet, vagy tilos forgalmazni, számos fejlődő országban

még napjainkban is használják őket.

A higany vegyületeit régebben fertőtlenítő, baktériumölő, gombaölő, vizelethajtó és/vagy katarzist,

eufóriát kiváltó tulajdonságuk miatt bőrbetegségek (pl. ekcéma, ótvar) kezelésére, szifilisz ellen,

pikkelysömörre [4-7], valamint hashajtóként [8] is használták. Az ilyen célú felhasználással a legtöbb

fejlett országban ma már felhagytak, és helyettük a rendelkezésre álló hatékony és kevésbé toxikus

megoldásokat választják.

Mindennapi életünk során számos módon érintkezhetünk higanyvegyületekkel. A szervezetünkbe

higannyal szennyezett élelmiszerekkel juthatnak be, ilyenek lehetnek a tejipari termékek, a húsok, a

halak, a kagylók, a rákfélék, a vízi emlősök és a vízimadarak húsai, mivel ezek a környezetbe kerülő

higanyvegyületeket felhalmozzák a szervezetükben. Édesvízi, szennyezett vizekben élő halakban a

mérhető koncentráció átlagosan 0,2 mg/kg, azonban csuka, menyhal és süllő esetében akár 1-5

mg/kg is lehet. A cseh „Arnika” nevű szervezet 2009-ben 0,52 mg/kg higanyt mért magyar

csukában [9].

A higany forrása lehet a fogászatban használatos amalgámtömés, az elektronikai műszerekből

kiszabaduló fémhigany, a higanytartalmú hagyományos izzók, az energiatakarékos fényforrások,

festékek, ill. a higanytartalmú festékkel történő tetoválás. Jelenlétét az utóbbi években mind

gyakrabban mutatják ki gyermekjátékokban [10]. Az eltört hőmérőkből kikerült kisebb mennyiségű

higany a lakásokban párolog el, míg a vérnyomásmérőkből kijutó nagyobb mennyiségű higany a

kórházakat szennyezheti.

Etil-higanyt tartalmaznak a thiomersal tartalmú védőoltások, ám ennek a higanyformának rövid

(kevesebb, mint egy hét) a fél életideje az emberi szervezetben. Független tanulmányok igazolták,

hogy vélhetően nincs összefüggés a gyermekkori fejlődési rendellenességek, idegrendszeri,

viselkedési zavarok és a védőoltások etil-higany tartalma között [11].

A szervetlen higanyvegyületeket a mai napig széles körben használják fejlődő országokban a

bőrvilágosító szappanokban és krémekben, mivel a higany kationja blokkolja a melanin pigment

termelődését a bőrben [12-18]. 38-féle bőrvilágosító krém vizsgálata szerint a készítmények

átlagosan 45% higanyt tartalmaztak [19]. Több közülük átlépte az amerikai Food and Drug

Administration 1 mg/kg határértékét, két termék higanykoncentrációja pedig több mint 900 mg/kg

volt.

A lakosság szervetlen higany kitettsége, az etnikai, vallási, mágikus és rituális gyakorlatokból, főleg a

gyógyító célokra használt kínai gyógynövény-készítményekből eredő higanyterhelése kevésbé

dokumentált terület. A kereskedelmileg előállított 12 fajta növényi „labda” (herbal ball) elemzése

alapján a mérhető higanyszint 7,8-621,3 mg/labda volt. A felnőtt adag figyelembevételével ez akár

1,2 g higany (feltehetően higany-szulfid) terhelést is jelenthet naponta [20].

c

Hogyan jut be szervezetünkbe

Higany a higanygőz belélegzésével juthat az emberi szervezetbe (ily módon 80%-ban felszívódik és

felhalmozódhat a szervezetben).

Higany juthat a szervezetünkbe szennyezett élelmiszerek, elsősorban halak, tengeri élőlények

elfogyasztásával, sőt magzati korban a placentán keresztül, csecsemőkorban pedig az anyatej

közvetítésével is, de az anyag bőrön át is felszívódik, és ivóvízben is előfordulhat. Higany lehet

továbbá egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerekben, védőoltásokban, ill. kis mennyiségben kijut az

amalgámtömésekből is.

d

Milyen egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, milyen adatok vannak erre

A higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését, felhalmozódik az emberi

szervezetben.

Az akut higanymérgezést az alábbi tünetek kísérik: nehézlégzés, rossz közérzet, hányinger, hányás és

hasmenés 24 órán belül. Akut mérgezést követően akár agyi vizenyő és halálozás is bekövetkezhet

[21, 22]. Étvágytalanság, ingerlékenység, álmatlanság, ill. ekcémás tünetek jelentkeztek higany-

aminokloridot vagy higany-oxidot tartalmazó kenőccsel kezelt gyermekeknél, ill. higany-klorid-

oldatot tartalmazó öblítővel mosott pelenkák használatakor [23]. Higanytartalmú gyógyszerek voltak

felelősek a gyermekkori Acrodynia nevű betegségért. Higanygőz-kitettség a feltételezett oka a

mindmáig ismeretlen kóroki hátterű Kawasaki-szindrómának. Az autizmus és a higanykitettség

közötti feltételezett összefüggést azonban a WHO állásfoglalása alapján cáfolták a tudományos

vizsgálatok.

A higany különösen a magzatokat és gyermekeket károsítja, a kitettségtől függően tanulási zavarokat,

de akár súlyos idegrendszeri károsodásokat, fejlődési rendellenességeket is okozhat. A

higanyszennyezés krónikus hatása lehet többek között: a koncentráció- és emlékezőképesség

gyöngülése, depresszió, látási zavar, fáradtság, ingerlékenység, izgatottság, remegés, bőrbetegségek,

szédülés, beszédzavarok, asztma, immungyengeség, ízületi és gerincfájdalmak.

A higany káros élettani hatásaira emlékezetes példa az 1950–1960-as években történt japán

katasztrófa, amikor is az ipari eredetű, higanytartalmú szennyvízkibocsátás következtében az igen

mérgező metil-higany óriási koncentrációban dúsult fel a Minamata-öböl halállományában. A halat

elfogyasztó lakosság körében – látás-, hallás- és koordinációs zavarral járó – mérgezéses

tünetegyüttes jelentkezett, a következő nemzedékben született gyermekeknél pedig súlyos

idegrendszeri elváltozásokat tapasztaltak. A betegség Minamata-kór néven vonult be a köztudatba.

Hasonlóan súlyos következményekkel jártak az 1960–1970-es évek iráni, ill. iraki balesetei, amikor

higannyal csávázott vetőmag került élelmiszerként felhasználásra és okozta 459 ember halálát,

valamint 6500 megbetegedését.

Rákkeltő hatás tekintetében az IARC összefoglaló álláspontja szerint nincs megfelelő bizonyíték arra,

hogy emberekben a higany vagy a higanyvegyületek daganatot okozhatnának. Állatkísérletek alapján

egyedül a metil-higany-kloridról áll rendelkezésre elegendő adat a rákkeltő tulajdonság

kijelentéséhez, így e vegyület esetlegesen embernél is daganat kiváltója lehet. Nincs bizonyíték arra,

hogy a szervetlen higany belélegzése rákot okozna [24].

e

Milyen környezeti kockázatokat hordoz

Antropogén forrásból hozzávetőlegesen évente 4800-8300 tonna higany kerül a környezetbe. Az ipari

(széntüzelés, kohászat, hulladékégetők) kibocsátásokból származó higanyemisszió akár egy évig is a

légkörben maradhat és a földi légkörzés révén nagy távolságokra is eljuthat, majd a lebegő

részecskékhez kötődve végül kiülepedhet. Higanyvegyületek származhatnak továbbá laboratóriumi és

kórházi hulladékok lerakásából, valamint a környezetbe kerülhetnek kiselejtezett elektromos

készülékek, fénycsövek, festékek, katalizátorok és egyéb források révén, szennyezve a felszíni vagy

felszín alatti vizeket. Környezeti hatásukat nagyban befolyásolja a közeg pH-értéke, hőmérséklete, az

egyéb oldott szerves és szervetlen anyagok, valamint a mikrobaközösség összetétele.

Bioakkumulációs hajlamuk révén a higanyvegyületek vízi szervezetekben felhalmozódhatnak [2].

f

A kitettség és az egészségügyi kockázat mértéke milyen tényleges veszélyforrást jelent

a lakosság számára

A higany esetében megállapított referencia dózis (RfD): 0,1 µg/testtömeg kg/nap. Ha a közvetlen

környezetünkben nincs higanyt kibocsátó pontforrás, akkor a belégzéssel bevitt mennyiség a lakosság

számára egészségkárosodás nélkül tolerálható érték 5%-át, míg az étkezéssel bevitt higany a becsült

tolerálható mennyiség 3%-át éri el [2]. Higany okozta közvetlen egészségkárosodás veszélye tehát

normál körülmények között nem áll fenn.

Feltételezve, hogy a környezeti levegő higanyszintje 50 ng/m3, fémes higanygőzből átlagos

körülmények között napi 1 µg belégzéssel számolhatunk. A WHO állásfoglalása szerint a fogorvosi

amalgámból felszabaduló higanygőz mennyisége napi 1-27 µg elemi higany is lehet, ám az

amalgámtöméssel rendelkezők jelentős hányadánál ez a mennyiség nem éri el a napi 5 µg szintet. Az

anyatejben mérhető átlagos higanykoncentráció 8 µg/liter [26-29].

Figyelem! A törött lázmérőből kiszabaduló higany gőzeinek belégzése komoly egészségkárosodáshoz

vezethet és veszélyes hulladéknak minősül! Közömbösítésére a kénpor a legalkalmasabb.

g

Hogyan kerülhetjük el

Bár hazai és nemzetközi szakvélemények szerint a fogtömésből kioldódó higany egészségkockázata

elhanyagolható, csökkenthetjük a higanyterhelés kockázatát a kompozit fogtömések választásával. Az

élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló

2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet a higany határértékéről is rendelkezik, így az

élelmiszerek biztonsága az elmúlt években jelentősen javult. Sok országban, például a skandináv

országokban és az Egyesült Államokban is felhívják [25] a lakosság figyelmét, hogy a terhes vagy

szoptató nők és a gyermekek mely halakból, tengeri élőlényekből ne vagy csak keveset egyenek. Nem

javasolt ragadozó vagy sok zsírt felhalmozó halak, például tonhal, lazac, kardhal rendszeres, napi

fogyasztása.

A higanyos lázmérők forgalmazásának megszüntetésével 2009 áprilisától már csak digitális

készülékek szerezhetők be, ám a korábban értékesített, higanyt tartalmazó eszközök még számos

háztartásban megtalálhatók és potenciális veszélyt jelenthetnek.

A higanytartalmú vérnyomásmérők különösen sok higanyt tartalmaznak. Az elektronikus készülékek

hasonlóan pontosak, ám sok orvosi rendelő, kórház még nem cserélte le higanyos eszközeit, és törés

esetén se kezelik megfelelően a higanyhulladékot. Javasolt lenne ezeknek az eszközöknek a

mihamarabbi kiváltása, ill. fontos, hogy a higanyhulladékot mindig megfelelően kezeljük.

Nagy körültekintéssel kell eljárni kozmetikumok, alternatív gyógyászati termékek vásárlásakor is.

Számos ipari folyamatban használnak elemi higanyt és eközben a munkavégző

higanyterhelése biológiailag jelentős mennyiségű, a normál lakossági kitettségnél nagyobb mértékű

lehet. Ilyen pl. az elektromos világítótestek gyártása. A fogászati laboratóriumokban dolgozók szintén

nagy higanyterhelésnek vannak kitéve a visszaforgatásos szellőztető rendszereknek köszönhetően,

vagy a nem megfelelő munkafeltételek következtében.

Munkavégzés közben a higanykitettség általában akkor jelentkezik, amikor a munkavállalók belélegzik

az elemi higany gőzét. A környezetben a levegő higanykoncentrációja éves szinten 1 µg/m3 lehet, e

felett egészségkárosodás alakulhat ki és beavatkozásra lehet szükség.

h

Léteznek-e kevésbé káros alternatívák, és melyek azok

2005. január 28-án az EU Bizottsága a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett közleményt

fogadott el a higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról. A stratégia a higany életciklusának

valamennyi vonatkozásával foglalkozik, és ennek keretében – az emberi egészség és környezet

védelme érdekében – húsz intézkedésre tesz javaslatot, melyek közül több meg is valósult.

Az 1102/2008/EK rendelet megtiltotta a fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek

exportját, valamint rendelkezett a higanyhulladékok biztonságos tárolásáról. A higanyt tartalmazó

nem elektromos vagy elektronikus mérő és szabályozó berendezések, például a higanyos hőmérők

forgalmazását pedig korlátozta az EU 2007/51/EK irányelve, a 76/769/EGK irányelv mellékletének

módosítása.

Az 1907/2006/EK rendelet (REACH) szerint higanyvegyületek nem használhatók fel pl. hajótestek

kezelésére, faanyagok tartósítására, textíliák impregnálására, ipari víz kezelésére. Tilos továbbá a

0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmazó elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala

(kivéve a 2 tömegszázalékot meg nem haladó higanytartalmú gombelemeket).

i

Vonatkozik-e rá valamilyen jogi szabályozás (betiltás, korlátozás), vagy van-e ilyen

folyamatban

Források

[1] Turkington, C. (1995): Mérgek és ellenanyagaik lexikona. Corvina Kiadó, Budapest, 299 p.

[2] http://www.inchem.org/documents/cicads/cicads/cicad50.htm

[3] http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol58/mono58-8.pdf

[4] Bowman, W.C.; Rand, M.J. (1980): Textbook of pharmacology, 2nd ed. Oxford, Blackwell Scientific

Publications, 715 p.

[5] Goodman Gilman, A.; Goodman, L.S., Rall, T.W., Murad, F. (eds.) (1985): Goodman and Gilman’s

The pharmacological basis of therapeutics. Macmillan Publishing, New York, 1872 p.

[6] Bourgeois, M.; Dooms-Goossens, A.; Knockaert, D.; Sprengers, D.; Van Boven, M.; Van Tittelboom,

T. (1986): Mercury intoxication after topical application of a metallic mercury ointment.

Dermatologica, 172: 48–51.

[7] O'Shea, J.G. (1990): Two minutes with Venus, two years with mercury. - Mercury as an antisyphilitic

chemotherapeutic agent. Journal of the Royal Academy of Medicine, 83: 392-395.

[8] Wands, J.R.; Weiss, S.W.; Yardley, J.H.; Maddrey, W.C. (1974): Chronic inorganic mercury poisoning

due to laxative abuse. A clinical and ultrastructural study. American Journal of Medicine, 57(1): 92-

101.

[9] http://www.toxickelatky.arnika.org/tiskove-zpravy-o-rtuti/rtut-v-rybach-vzbuzuje...

[10] http://www.atsdr.cdc.gov/tfacts46.pdf

[11] WHO-Global Advisory Committee on Vaccine Safety, CDC

[12] Wilkie Millar, A.F. (1916): Perchloride of mercury poisoning by absorption from the vagina. British

Medical Journal, 30 2(2909): 453-454.

[13] Warkany, J.; Hubbard, D.M. (1953): Acrodynia and mercury. Journal of Pediatrics Gastroenterology,

42: 365-386.

[14] Williams, N.E.; Bridge, H.G. (1958): Nephrotic syndrome after the application of mercury ointment.

Lancet, 20;2(7047): 602.

[15] Barr, R.D.; Rees, P.H.; Cordy, P.E.; Kungu, A.; Woodger, B.A.; Cameron, H.M. (1972): Nephrotic

syndrome in adult Africans in Nairobi. British Medical Journal, 15;2(5806):131–134.

[16] Tunnessen, W.W.; McMahon, K.J.; Baser, M. (1987): Acrodynia: Exposure to mercury from

fluorescent light bulbs. Pediatrics, 79(5): 786-789.

[17] Dyall-Smith, D.J. and Scurry, J.P. (1990): Mercury pigmentation and high mercury levels from the

use of a cosmetic cream. The Medical Journal of Australia, 153(7): 409-410.

[18] Kang-Yum E. and Oransky S.H. (1992): Chinese patent medicine as a potential source of mercury

poisoning. Veterinary and Human Toxicology, 34(3): 235-238.

[19] Al-Saleh, I.; Al-Doush, I. (1997): Mercury content in skin-lightening creams and potential hazards

to the health of Saudi women. Journal of Toxicology and Environmental Health, 51(2):123-130.

[20] Espinoza, E.O.; Mann, M-J.; Bleasdell, B. (1995): Arsenic and mercury in traditional Chinese herbal

balls. The New England Journal of Medicine, 333(12): 803-804.

[21] Kanluen, S.; Gottlieb, C.A. (1991): A clinical pathologic study of four adult cases of acute mercury

inhalation toxicity. Archives of Pathology & Laboratory Medicine, 115: 56-60.

[22] Rowens, B.; Guerrero-Betancourt, D.; Gottlieb, C.A.; Boyes, R.J.; Eichenhorn, M.S. (1991):

Respiratory failure and death following acute inhalation of mercury vapor: A clinical and histologic

perspective. Chest, 99(1): 185–190.

[23] Warkany, J.; Hubbard, D.M. (1953): Acrodynia and mercury. Journal of Pediatrics, 42: 365–386.

[24] Ungváry Gy.(szerk.) (2000): Munkaegészségtan. Medicina

[25] IPCS (1990): Methyl mercury. Geneva, World Health Organization, International Programme on

Chemical Safety. Environmental Health Criteria, 101 p.

[26] IPCS (1991): Inorganic mercury. Geneva, World Health Organization, International Programme on

Chemical Safety. Environmental Health Criteria, 118 p.

[27] Pitkin, R.M.; Bahns, J.A.; Filer, L.J.; Reynolds, W.A. (1976): Mercury in human maternal and cord

blood, placenta, and milk. Proceeding of the Society for Experimental Biology and Medicine, 151(3):

565-567.

[28] Grandjean, P.; Weihe, P.; White, R.F. (1995): Milestone development in infants exposed to

methylmercury from human milk. Neurotoxicology, 16(1): 27-33.

j

Rákkeltő besorolások

IARC* karcinogén

Group

3

Fémhigany és szervetlen higanyvegyületek

Group 2B: metil-higany

EU CMR -

EPA karcinogén/ EPA Toxics Release

Inventory List Group C -

EU szabályozás

1907/2006/EK (REACH)

1102/2008/EK

2007/51/EK

2001/2455/EK

96/61/EK

2001/80/EK

2000/479/EK

75/442/EK

91/689/EGK

94/904/EK

304/2003/EK

93/42/EGK

2002/95/EK

76/769/EGK

1999/45/EK

SVHC lista +

CAREX -

UNEP PIC

Higany vegyületek, beleértve a szervetlen higanyvegyületeket, alkil-higanyvegyületeket és

alkyloxyalkyl és aril-higanyvegyületeket

USA TRI fejlődési vagy reprotoxikus, vagy európai PRTR-E-PER**

nincs megállapítva de minimis cc.

az EPER tartalmazza

Stockholm POP -

SIN lista

+

CMR

vegyületekre nem tér ki

ETUC lista -

Tudományoos információ

Endokrin Diszraptor:

EU-s lista, EPA Illionois, Colborn lista, Keith lista

EU lista: -

EPA lista: ?

Colborn lista –

Keith lista -

*The International Agency for Research on Cancer (IARC) is part of the World Health Organization.

IARC's mission is to coordinate and conduct research on the causes of human cancer, the mechanisms

of carcinogenesis, and to develop scientific strategies for cancer prevention and control. The Agency is

involved in both epidemiological and laboratory research and disseminates scientific information.

**194/2007. (VII. 25.) korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási

Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó

kormányrendeletek módosításáról

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp

http://www.chemtrack.org/White/CMR.pdf

http://www.atsdr.cdc.gov/

http://www.carexcanada.ca/en/carcinogen_profiles_and_estimates/

http://www.mindfully.org/Pesticide/Banned-Severely-Restricted-EPA.htm

http://www.chem.unep.ch/pops/alts02.html

http://w3.chemsec.org/

http://www.etuc.org/a/7479

EDC-hez: http://www.womenlivingnaturally.com/articlepage.php?id=164

Keith-lista: http://media.iupac.org/publications/pac/1998/pdf/7012x2319.pdf

Colborn-lista: http://www.ourstolenfuture.org/basics/chemlist.htm

EU-lista: http://ec.europa.eu/environment/docum/pdf/bkh_annex_01.pdf

k

Környezeti hatások

Környezeti elem Koncentráció

Mértékegység Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke - 24 órás

(μ/m3)

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a

légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött

légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Környezeti elem Koncentráció

Mértékegység Hivatkozás

Légszennyezettség egészségügyi határértéke 1 éves (μ/m3)

14/2001 (V.9.)

KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi

határértékekről, a helyhez kötött légszennyező

pontforrások kibocsátási határértékeiről

Szennyezettségi határérték földtani közegre 0,5 mg/kg

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a

földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel

szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a

szennyezések méréséről

Szennyezettségi határérték felszín alatti vízre 1 μ/l 6/2009.

Felszíni vízminőséget érintő elsőbbségi anyag igen

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek

minősége védelmének szabályairól

Munkaegészségügyi határérték megengedett átlagos konc. (ÁK) megengedett csúcskoncentráció (CK) Kadmium és szervetlen vegyületei CdF2, CdCl2, Cd0 kivételével (Cd-ra számolva)

ÁK: 0,01

CK: 0,04

ÁK: 0,08

CK: 0,32

mg/m3

mg/m3

mg/m3

mg/m3

Munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30.) EüM-

SzCsM együttes rendelet

Tünetek körülmények amik a Higannyal mérgezéssel összefüggnek

A legáltalánosabb Higany mérgezési mód a Methyl Higany formátum

ami nagyon könnyen tud szervezetünkben szétszóródni naponta

akár! Az már igazoltan kimutatott tény hogy így mérgezi az , az

idegrendszert, károsítva ott az agysejteket!

A Higany mérgezése okozni tud Pszihológia tüneteket, mind ahogy pl:

Ingerlékenységet, heves érzelmi kitöréseket, veszekedés kitöréseket,

szorongásokat, félelem érzését, állandó fáradság érzését, depresszió,

álmatlanság végül krónikus fáradság, és gyengülő memória.

A Higany krónikusan hat az immunrendszerre ami előbb utóbb az

autoimmun betegségek kialakulásához vezetni fog.

A Nehézfémek jelenléte a szervezetünkben egyértelműen ellensége

az idegrendszeri fejődésnek és hatása van rá ugyan úgy felnötteknél

mind a gyermekekenél is!

Referencia:Walter Crinnion,ND, Természetes orvosságok, Harmadik

rész,:Hosszútávú hatások a krónikus Higany általi mérgezésből,

Természetes orvoslás áttekintés.

Grafit-Olom Az idősebb házakban a legrégebbi forrása ennek a mérgezésnek

az ivóvíz vezetékek. Ha a ház több mind 30 évvel régebben épült akkor az elég

jó sansz van ahoz hogy az Olom onnan az ivóvízbe szivárgott!

Olom alapú festékek a legáltalánosabb módja az olom szervezetbe

jutásának egy teljes nemzedéket érint! Ezek az olom alapu festékek

nezedékeken keresztül voltak használva a legtöbb belső festésnél, pl ablakok

ajtók, falak, és olom tartalmúak voltak a legtöbb 1950 es években használt olaj

alapú festékek. Gyermekek meg tudtak mérgeződni azáltal hogy szájukba

vették nyalogatták ezeket a festett fal, ajtó, ablak, stb sőt a levegőbe is benne

volt a párolgás végett, benne volt a porban a lakásokban, és mindeütt a

lakásokban!

Gyermek játékok amik importálva voltak más országokból ahol még

használtak olom alapu festékeket mind pl a régebbi játékokat amik 1978 előtt

készültek az USA ban ezután ismerték csak fel azok mérgezők lehetnek. A

gyermekek rizikó alatt voltak ha azok a szájukba tették ezeket a játékokat.

Kozmetikumok mind pl a szájfény, ajakápolók,tartalmazhatnak olmot ugyan

úgy mind pl néhány tipusú hajfestékek.

Piszkok szennyeződések a lakásokban szintén ha azok közel voltak

vannak épületfelújitásokhoz ahol olom alapú festékeket használnak vagy

használtak, sőt a lakásba te is beviszed ha nem veszed le a cipőd a lakáson kívül

az ajtóban.

Tünetek körülmények amik a Olom-Grafit mérgezéssel

összefüggnek

Olomnak pszihológiai és kóros hatásai vannak a szervezetünkre nyilvánvalóan

amik hatása növekszik az alacsonyabb Olom szinttől a magasabb Olom szintig.

Gyermekekben, fejlődési rendellenességben, és viselkedési promlémákban

mutatkozik, IQ csökkenése, hallás elvesztése, fejletlenségben, ezeknek az oka a

növekvő Olom koncentrációja a szervezetben. A következök szintén

felbukkannak: romló D vitamin anyagcsere, fejfájás, fám íz érzése,

étvágytalanság, székrekedés, bélgörcs, vérszegénység, remegések, vesekő ves

mérgezés vese kiválasztás a hugysavnak. idegbetegségek kialalkulása( az

idegsejtek károsodása a csipőtájéki fájdalommal) dermedség, izomgyengeség.

Az Olom kárositó hatású a vesében ,az idegekben, és felhalmozódik a

scontokban is!

Kadmium

A következők Magyar Oldalakon megtalálhatóak!

esszenciális cinket, annak jótékony élettani hatása nélkül. Mivel

erősen toxikus, a Zn helyébe beépülve súlyos károsodásokat okoz.

Felvétele

A kadmium főként a táplálékkal jut az emberi szervezetbe.

Kadmiummal leginkább szennyezett élelmiszerek a máj, a gombák, a

kagylók és más puhatestűek, a tengeri moszat és a lenmag. Ezért

korlátozzák 20 grammban a lenmag napi adagját.

A műtrágya bevezetése óta azonban a kadmium feldúsult a

mezőgazdasági területeken, így minden élelmiszerbe bejuthat.

A foszfátforrások szegényesek, és a legtöbb előfordulás

nehézfémekkel vagy sugárzó anyagokkal szennyezett. A növények

sokáig elviselik a magas Cd-tartalmat, ezért a kadmium könnyen

bekerülhet az állati és emberi táplálékláncba jóval azelőtt, hogy

maguk a növények láthatóan károsodnának. Sok ipari ország ezért

határértéket vezetett be a trágya kadmiumtartalmára.

Az emberi és állati szervekben a Cd felhalmozódik, így krónikusan

toxikussá válik. Az emberek számára külön Cd-forrás a dohányzás,

ami az akkumulációt is erősíti (folyamatos Cd-felvétel). A krónikus

Cd-toxicitás tünetei közül megemlítendő a szív- és veseelégtelenség,

a magas vérnyomás. Fokozott veszélynek vannak kitéve a sok

kadmiumot kibocsátó gyárakban dolgozók, de az illegális

hulladéklerakók is növelik a veszélyt. Belélegzése súlyosan károsítja

a tüdőt, így akár halált is okozhat. Az ipari katasztrófák és az

évtizedekig tartó szennyezés hatásai valós veszélyekre mutatnak rá

(Guangdong, itai-itai-kór, Gressenich-betegség).

Az emberi szervezetben okozott károk

A kadmium 5%-ban szívódik fel a belekben. Vas-

és kalciumhiány esetén ez az arány megnő, mivel a három fém

ugyanazzal a transzporttal szívódik fel. A kadmium a májban fokozza

a metallothioneinek szintézisét, amikkel komplexet képez. A

vérkeringéssel a vesébe jutó kadmiumot a vese visszajuttatja a vérbe,

ami újra fokozza a metallothioneinek szintézisét, ezzel több

kadmiumot köt meg. A vesében felhalmozódó kadmium a szerv

károsodásához és fehérjevizeléshez vezet.

A kadmium a csontokat is károsítja, mivel azokból kihajtja a

kalciumot. A belekben is verseng a kalciummal. Emellett a kadmium

a kalcitriol szintézisét is blokkolja. Ez ahhoz kell, hogy aktiválja a

kalciumhoz kötődő fehérjéket. Összesítve mind a felszívódást, mind a

csontokban maradást, mind a visszaszívódást akadályozza.

Tünetei

hasmenés, gyomorfájás és heves hányás

vesekárosodás

csontritkulás, csonttörés

a központi idegrendszer károsodása

az immunrendszer károsodása

a szaporítószervek károsodása, terméketlenség

pszichés zavarok

gyaníthatóan a DNS sérülése, rák

a szaglás elvesztése

Biztonsági intézkedések

A kadmiumot „nagyon mérgezőként”, vegyületeit „mérgezőként”

vagy „nagyon mérgezőként” tartják számon. Gyaníthatóan

rákkeltőek. A kadmiumtartalmú por belélegezve károsítja a tüdőt, a

májat és a vesét.

Jól szellőzőnek kell lenniük, vagy légelszívásról kell gondoskodni

azokban a helyiségekben, ahol felhevített kadmiumvegyületekkel

dolgoznak. Az Európai Unió rendelkezései szerint a műanyagokban a

kadmiumra vonatkozó határérték 0,01 tömegszázalék. A

következőkben még szigorúbb rendelkezések bevezetését tervezik.

Cigarettázáskor határozottan növekszik a Kadmium a szervezetben A dohány

növény egy abból a növény csoportból gakorlatilag képesek felvenni azt a

táptalajból!

Légszennyezés elsősorban ipari övezetekben fordul elő vagy Köolaj égetése

közben nagy mennyiségben képződik. Olvasztás hamvasztás kor

törvényhatósági hulladék égetésekor kadmium tartalmú termékek mind pl

műanyagok és nikkel-kadmium elemek szennyezik a levegőt azok

megsemmisitésekor.

Táplálék növények mind ahogy a leveles zöldségek, gyökér zöldségek,

gabonafélék, fölvesznek nagyon könnyen Kadmiumot. Gyakorlatilag a

levegőben levő Kadmium az alapja onnan a földbe kerülni és a Fő „

alapanyagát” képezni a kadmium elérhetőségenek a földben a növények

számára. A Kadmiumot ugyan a legkisebb mértékben a táplálékokbol vesszük

fel bár ez idővel fel tud halmozódni.

Tünetek körülmények amik a Higannyal mérgezéssel összefüggnek

Kadmium fel tud halmozódni a vesében ami az okozója a vese

károsodásásának. ami célpontja tud lenni a csontoknak csont sürűségének, ami

okozója a csontritkulásnak. Krónikus esetben összefüggésben tud lenni a

következőkkel: magas vérnyomás,súly csökkenés, vérszegésnység,

méhrák,COPD (chronic obstructive pulmonary disease ) Krónikus obstruktív

légúti betegség (COPD Érszükület, magas koleszterin szint, gyenge

koncentráció, gyenge hasnyál mirigy működés cukorbetegsé kialakulása,

izomgyengeség medencetáji fájdalom, Jónéhány orvosi kutatás igazolja a

kadmium és a tüdőrák kialakulása közti összefüggést ami okozhat még

pajzsmirigy betegséget.

Aluminium mérgezése

Ételek , gyógyszerek, kozmetikumok, konyhai esközök, haszálati tárgyak,

tartalmazhatnak aluminiumot.

Az Aluminiumról egy Magyar oldal :

http://tudatbazis.hu/a-legkockazatosabb-vegyuletcsoportok

forrás: AntalVali.com

1. Alumínium származékok és alumínium vegyületek

Miben találhatóak:

dezodorokban

izzadás gátlókban

borotválkozás utáni készítményekben

arckrémekben

napozószerekben (nem káros, ha olyan szemcseméretben van jelen, ami

nem tömíti el a

pórusokat, csak fizikai védelmet biztosít az UV sugarakkal szemben,

visszatükrözi azokat)

babaápolási készítményekben

A kozmetikumokban leggyakrabban az alumínium sókat alkalmazzák

pórusösszehúzó, verejtékcsökkentő, vérzéscsillapító tulajdonságuk miatt. Minél

hatékonyabb készítményt szeretnénk használni, annál nagyobb az esélye, hogy

a lehető legfelszívódóbb formában találjuk meg benne az alumíniumot, amely

a bőrön keresztül felszívódva egyenesen a véráramba jut, ezáltal tudja

mérgezni akár az egész szervezetet is. Ugyanis az alumínium származékok az

egyik legsúlyosabban mérgező vegyületcsoport.

Elég, ha csak abba belegondolunk, hogy a 70-es évek közepe-vége táján, az

összes közkonyhán betiltották az alumínium edények, és az alumínium

evőeszközök használatát, mert bebizonyosodott, hogy az alumínium egy olyan

reakcióképes anyag, hogy egy egyszerű leves megmelegítésétől alumínium

részecskék kerülhetnek bele az ételbe, és mérgezést kaphat, aki eszik belőle.

Befolyásolja a növekedési hormonok működését, fejlődési rendellenességeket

okoz, gyengíti az immunrendszert és szabad gyököket képez a szervezetben.

A legveszélyesebben a dezodorok esetében hat, ugyanis megakadályozza a

természetes kiválasztást és méregtelenítést azáltal, hogy blokkolja a

verejtékmirigyek működését. Minél “huszunnégyórásabb” egy deo, annál

garantáltabb a mérgező hatás. Gyakorlatilag pont a legkényesebb részen – a

hónalji és a mellmirigyek közelében – blokkolódnak a természetes

méregtelenítő folyamatok, aminek köszönhetően az eltávozni képtelen mérgek

a környező mirigyekben rakódnak lenne, amely kiváló táptalaja lehet bármilyen

rákos folyamat kifejlődésének. Érdekes statisztikai adat, hogy az alumíniumos

dezodorok elterjedésével egy időben nőtt meg ugrásszerűen az emlőrákosok

száma világszerte. Eleinte az emlőrákot a hormonális működések zavarával és a

klimaxszal hozták összefüggésbe, és női betegségnek tartották. Ma már sajnos

minden negyedik mellrákos beteg férfi, ami cáfolja ezt a tézist. Sajnos amióta a

férfiak körében is teret hódított a napi szintű

dezodorálás a hatékony marketing jóvoltából – “férfiasan tökéletes”, “nem

ígéret, bizonyíték”, “hódító érzés” – azóta egyre több az emlődaganatosok

száma köztük is. Az előrejelzések szerint pár éven belül a női-férfi mellrákos

arány kiegyenlítődik.

Leggyakrabban használt alumínium vegyületek:

Aluminium Zirconium Tetrachlorohydrex Gly

Aluminium Chlorohydrate

Ammonium alum

Aluminium Chlorohydrex Pg

Aluminium Fluoride

Alumina

Aluminium Silicate

Alumínium Zirkónium – Tri-, Tetra-, Penta-, Octachlorohydrate

2. Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok

Ahhoz, hogy egy kozmetikum habos legyen, habképző tenzidet vagy más néven

mosóaktív anyagot kell a gyártónak beletennie. Ezek azok anyagok, amelyektől

“tisztának” érzed magad, ugyanis olyan erős zsíroldó tulajdonsággal

rendelkeznek, hogy leoldják a testeden található bőrfelszíni emulziót.

Ebbe a vegyületcsoportba tartozik az összes olyan kozmetikum, ami habzik:

habfürdő

tusfürdő

babafürdető

intim mosakodó

sampon, hajbalzsam

fogkrém

arclemosók, sminklemosók

Dr. Rózsa Sándor egyetemi tanár és kémikus minden előadását, úgy kezdte:

“Hölgyeim és Uraim, kik azok Önök közül, aki persillel mosnak hajat ?” – A

hallgatók természetesen felháborodottan tiltakoztak. “Ebben nem vagyok

olyan biztos! – válaszolta erre Dr. Rózsa Sándor – ugyanis a mosóporok és a

samponok mosóaktív anyaga általában ugyanaz az agresszív zsíroldó tenzid:

egy szulfát vagy foszfát származék. De ezek a vegyületek találhatóak meg a

kutya és macskafürdetőkben, az autómosóban, az ipari zsíroldókban, a

mosogatószerekben, a sütő- és grilltisztítókban, a felmosó-szerben és

a vécétisztítókban is. Egy sampon és egy folyékony mosószer vagy

mosogatószer alaphatóanyag-összetételét tekintve nem sokban különbözik,

mindössze abban, hogy más a doboza és más az illata. Illetve a kozmetikumok

egy részébe kevernek az eladhatóság kedvéért egy elenyésző mennyiségű

növényi hatóanyagot, amely hatása (hatástalansága) említést sem érdemel.

A kozmetikumokban alkalmazott szulfátoknak a bőrre és az egészségre

gyakorolt hatását tekintve négy nagyon veszélyes képviselője van:

Sodium Lauryl Sulfate (SLS)

Sodium Laureth Sulfate (SLES)

Ammonium Lauryl Sulfate (ALS)

Ammonium Laueth Sulfate (ALES)

Az SLS-ről már régóta köztudott, hogy mennyire mérgező és veszélyes

vegyület, nem véletlen, hogy az ÁNTSz-nél nyilvántartott veszélyességi

biztonsági adatlappal is rendelkezik.Az SLES az SLS alkoholos változata, amely

igaz, hogy enyhébb hatású, viszont a kísérletek szerint rákkeltő nitrózaminokat

képezhet a szervezetben. Nagyon sok kozmetikum, tisztálkodószer második

összetevője a víz után, ami arra utal, hogy nagy koncentrációban van jelen.

Vannak cégek, akik azzal reklámozzák a termékeiket, hogy nagyon sokáig elég,

csak egy csepp kell belőle (fogkrém, tusfürdő, sampon, mosogatószer), ez pont

azért van, mert hatalmas mennyiségű habzó anyagot tartalmaznak, ezáltal

sokkal mérgezőbbek is…

Miután a fenti két vegyület veszélyessége a szakmán kívül is nyilvánosságra

került, a kozmetikai cégek egy része – félve a tudatos vásárlók okozta

forgalomcsökkenéstől – lecserélte a szulfát tenzideket Ammóniumos

változatra, amelyek csak nevükben különböznek, de ártalmasságukat tekintve

nem maradnak el szódiumos (nártiumos) társaiktól. Rákkeltő, bőrizgató,

nyálkahártya károsító, mérgező hatásukon kívül súlyos kárt okoznak a

szervezetnek azzal a funkciójukkal is, hogy a bőr és a szervezet első számú

védelmi vonalát – a bőrfelszíni emulziót – kíméletlenül és maradéktalanul

leoldják a bőrről, megfosztva ezáltal a bőrt immunrendszerétől. Ezen

vegyületek “áldásos” tevékenységének köszönhető az a bizonyos száraz,

húzódó és viszkető érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés és a –

sajnos már csecsemőkorban is jelentkező – ekcéma.

Alternatívaként a kókuszolajból (Cocamide-, Cocamido-) és pálmaolajból (Palm-

) kivont bőrbarát tenzidek használatát javasoljuk. Kivételt képez ez alól a

Cocamide MEA/DEA és a Cocamidopropyl Amineoxyde, amelyek egy növényi

tenzidek ugyan, de a kémiai gyártásuk folyamán nitrózaminokkal és -amidokkal

szennyeződhetnek, amelyek elősegítik a rák kialakulását.

3. Emulgeátorok

Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikai készítmények zsíroldékony

és vízoldékony hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót – hétköznapi

nevén krémet – alkotnak. Ugyanis egy krém nem más, mint víznek és zsírnak

(olajnak) a keveréke, ami köztudottan nem elegyedik egymással, és még alapos

felrázás vagy kevergetés után is egy idő után szétválik. Ez a víz és a

zsírmolekulák között fennálló felületi feszültségnek köszönhető. Az

emulgeátorok ezt a felületi

feszültséget szüntetik meg, és a felületi feszültség megszűnésének köszönhető,

hogy a két nem elegyedő anyag krémmé áll össze. Hasonló folyamat zajlik le a

majonéz készítésénél is, akol a tojás a vizes fázis, az étolaj pedig a zsíros.

A tojásban lévő két természetes emulgeátornak – a lecitinnek és koleszterinnek

köszönhető, hogy a majonéz mégis krémszerűen összeáll. A főzelékek liszttel

(rántás, habarás) történő sűrítése (krémesítése) esetén is emulziót gyártunk.

Sajnos a kozmetikai ipar mesterséges emulgeátorokat használ, amelyek között

sok a veszélyes vegyület.

A legkockázatosabb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA) és

ennek származékai, amelyek közül sok a többfunkciós emulgeátor-tenzid is:

TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate

TEA-Cocoate

TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein

TEA-Dodecylbenzenesulfonate

TEA-EDTA

TEA-Hydroiodide

TEA-Lactate

Sajnos az összes trietanolamin származék rákkeltő nitrózaminokat képez a

szervezetben, bőrirritáló hatású, súlyos vesekárosító, megterheli a májat.

Ezeket az állításokat állatkísérletekkel is bizonyították és alátámasztották. A

DEA, TEA, MEA mozaikszavak összetételekben való előfordulásával

általánosságban is vigyázni kell, mert a jól hangzó nevek mögött álló vegyületek

– diethanolamine, triethanolamine, monoethanolamine – általában károsak.

Egyes anyagokkal reakcióba lépve erősen rákkeltő nitrozaminokat

képezhetnek, bár nem tisztázott, hogy a kozmetikumokban használt

koncentrációban

ez mekkora veszélyt jelent. Egyre inkább az a kutatók véleménye, hogy a

rizikófaktor nagy ezeknek a vegyületeknek az esetében.

4. Szintetikus illatanyagok

Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak

azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok

a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Az újabb

kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően szerepük van a

demenciális betegségek (autizmus, sclerosis multiplex, Altzheimer-kór,

Parkinson-kór, dislexia, disgraphia, migrén, epilepszia) kialakulásában is. Ennek

ellenére nincs könnyű helyzetben az óvatos vásárló, hiszen az üzleti titkok

védelme érdekében a gyártóknak elég csupán annyit feltüntetni “parfüm” vagy

“fragrance”, és – néhány alább részletezett kivétellel – nem tüntetik fel külön

az illatanyag összetételét. A gyártók több ezer illatkomponenst használnak, és

egy-egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között

vannak ártalmatlanok, erős allergének, rákkeltőek, agykárosítóak és olyanok is,

amelyek csak az emberek elenyésző kisebbségét érintik

kellemetlenül. Hátulütőjük, hogy nem elsősorban a bőrrel érintkezve fejtik ki

káros hatásukat, hanem a szagláson keresztül a limbikus rendszerben – azaz az

agyban landolnak a szemnek láthatatlan méretűvé tett kőolajmolekulák, és ott

blokkolnak különböző agyi folyamatokat.

Sajnos szinte minden kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumban,

tisztálkodó szerben és tisztító-és mosószerben találhatóak illatanyagok,

amelyek többnyire szintetikusak. A természetes -aromaterápiára alkalmas,

jótékony és gyógyító – illatokat a termékek összetételében apró

csillagocskákkal jelölik, és lábjegyzetben közlik, hogy ezek eredeti illatok, és

nem szintetikumok. A szintetikumokat, mint már fent említettük, összefoglaló

néven Parfum vagy Fragrance névvel illetnek.

Valószínű, hogy a szintetikus illatanyagok és aromák nem véletlenül kerültek

bele a WWF vérünkben keringő méreganyagok felmérésébe a kritikus 103

vegyi anyagba. Van pártucat illatanyag, amelyek az évtizedek során kiemelten

allergénnek bizonyultak. Ezért az Európai Unió 2003 óta megköveteli ezek

feltüntetését az összetevők listájában, amennyiben koncentrációjuk meghalad

egy bizonyos minimális értéket.

Ezek az anyagok – az első 11, amely a legproblémásabbnak bizonyult,

allergén hatásuk jól dokumentált:

Amyl Cinnama

Cinnamyl Alcohol

Citral

Eugenol

Hydroxycitronellal

Isoeugenol

Amylcinnamyl Alcohol

Cinnamal

Coumarin

Geraniol

Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd

Hadd meséljek el a szintetikus aromákkal kapcsolatban egy történetet. Az egyik

előadásom után, ahol bővebben ecseteltem a szintetikus illatok és aromák

veszélyeit, valaki azt mondta: “oh, hát őt nem érinti, mert nem használ

parfümöt”. Akkor végigvettük a napjának az első fél óráját, ami nagyjából egy

átlagember napkezdésébe teljesen belefér. A következő illathatások érnek

általában:

Felébredsz, kikelsz egy olyan ágyneműből, amit mostál, öblítettél,

amelyekben ott van a szintetikus illatanyag, s amióta tudjuk a reklámokból,

hogy hetekig illatmegőrző kapszulába zárják az illatokat, azóta még egy hónap

múlva is fogod érezni.

Jó esetben meztelenül aludtál, rosszabb esetben még egy hálóing is van

rajtad, amit valószínűleg ugyancsak mosol és öblítesz. Kikeltél az ágyból és

kimész a WC-re, már a papír is illatosítva van. Ha végeztél, akkor jön a spray,

hogy “nehogy büdös legyen a lakásban”, vagy “megszóljon a vécéd”.

Töményen kerül a rákkeltő anyag bele az éterbe.

Ha ezen túl vagyunk, akkor az emberek nagy része megmosdik vagy

lezuhanyozik, de ha nem akkor legalább az arcát megmossa. Mivel?

természetesen tusfürdővel vagy szappannal, amelyben megint csak van

szintetikus illatanyag.

Mivel a tusfürdő vagy szappan tartalmazza a Sodium-Lauryl/Laureth-Sulfate-

ot, ami kiszárítja bőrt, ezért be kell kennünk valamilyen testápolóval, vagy a

nők az arcukat krémmel, amelyben megint van szintetikus illatanyag.

Még csak 6 perce keltél fel!

Fogat mosol (szintetikus aromák, íz- és illatanyagok).

Ezek után felöltözöl, s magadra veszel olyan ruhát, amit mostál, öblítettél, sőt

jobb háztartásokban, már szekrényparfüm is van (nem a levendula csokor,

hanem a szintetikus szekrény illatosítók).

A férfiak nagy része borotválkozik: preshave, borotvahab, after shave, amely

megint mind potenciális illatanyag veszélyforrás.

A nők nagy része frizurát készít: Lakk, zselé stb., megint mindnek illata van.

Általában most már a férfiak is használnak hajhabot vagy zselét, amelyeknek

szintén van illata.

Sokan ezen a ponton magunkra fújják az aktuális parfümöt (természetesen

kivéve az felsorolást „kiprovokáló” hallgatót).

A nők nagy része sminkel is, és a sminkszereknek is van illata.

És a nagy készülődésben, főzünk magunknak egy teát az agyonreklámozott

filteresből, amelyben szintén szintetikus illat és aroma van (agy megiszunk egy

3 az 1-ben instant kávét, amelyben a csábító íz és az illat nem más, mint

kőolajból szintetizált aroma). Eltelt az első fél óra az életünkből és még hátra

van 23 és fél. Sőt mindezek után lemegyünk a kocsiba és ott lóg a fenyőfa a

tükrön: a szintetikus illatosító. És még egy gondolat: a drogériákba kapható

párszáz forintos aromaolajokat ne tévesszük össze a valódi 100%-os

illóolajokkal!

5. Tartósítószerek

Az egyik legproblémásabb vegyületcsoport a tartósítóké. Az EU szabályozás

szerint ugyanis csak tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni.

Sajnos az általánosan alkalmazott szintetikus tartósítószerek 90%-a káros

hatású. Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában allergén, egyes

konzerválószereknél még a rákkeltés gyanúja is fennáll (Bronopol/2-Bromo-2-

Nitropropane-1,3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan).

A berlini Bundesgesund-heitsamt (Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet a

dietanol-aminokra (DEA), a trietanol-aminokra (TEA), amelyek szintén rákot

okozhatnak. Egyes szintetikus antioxidánsok (BHT/ E321, BHA/E320) és

komplexképzők (EDTA) is nagyon veszélyesek a bőrre nézve. A Glyoxalról

(Glyoxalic Acid), annak ellenére, hogy egy eléggé elterjedt kozmetikai tartósító,

igen kevesen tudják, hogy egy olyan rendkívül káros szintetikus anyag, amely

mutagén, fehérjekárosító, mérgező, és hullakonzerválásra használják.

Használják tartósításra a szintetikus karbamidokat is (Diazolidinyl Urea,

Imidazolidinyl Urea), amelyekről később még részletesebben is írok.

A tartósítószerek károsságának vagy a hasznosságának a megítélése az egyik

legnehezebb feladat. Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál

kevésbé romlik, mivel a szintetikumok nem élő anyagok, tehát nem tudnak

penészesedni, avasodni, erjedni, rothadni, penészedni – azaz romlani. A

szintetikus alkotók viszont nem tesznek jót a bőrnek! Sokszor olvashatjuk

bizonyos kozmetikai termékeken bizalomgerjesztő reklámfogásként, hogy

tartósítószer mentesek. Ez így is van, csak éppen az a baj, hogy nincs is bennük

semmilyen jótékony növényi hatóanyag, ami meg tudna romlani, és

sok esetben hiába tartósítószer mentes a termék, a bennük lévő szintetikumok

többet ártanak a bőrnek, mintha enyhén tartósított növényi hatóanyagot

tartalmaznának. A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség,

gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumok sajnos romlanak,

mivel az élő anyag folyamatosan reakcióképes: bomlik, oxidálódik, erjed. Tehát

tartósításra szorulnak, ha azt akarjuk, hogy egy-két hétnél tovább elálljanak. Az

őstermészet kiváló természetes”tartósítószereket” talált fel, de ezek

használata drága és macerás a hagyományos kozmetikai termékeket gyártó

cégeknek. Ezeket a drágább módszereket csak az igényesebb natúr, bio és

Demeter minőségű kozmetikumokat előállító gyártók alkalmazzák. Ebbe a

csoportba tartozik a természetes C-vitamin, az E-vitamin, a tejsav, és a

természetes antioxidáns növényi kivonatok nagy része.

Ennek ellenére a hatóságok elvárják, hogy egy kozmetikai termék nagy

biztonsággal minimum 24 hónapig eltartható legyen a felbontás után is, ezért a

legkörültekintőbb gyártók is kénytelenek szintetikus tartósítószer(eke)t

alkalmazni, ügyelve arra, hogy ezek az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak is

megfeleljenek.

Mivel szinte mindegyik szintetikus tartósítószer valamilyen formában káros,

ezért kivételesen azokat sorolnám fel, amelyek NEM károsak, sajnos igen

rövid a lista:

Benzoic Acid

Sorbic Acid

Phenoxyethanol

Ascorbic acid

Tochopheryl Acetate

Apple Acid

Ascorbyl Palmitate

Benzyl Salicylate

Benzy Alcohol

És a természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

A tartósítószerek közt érdemes megemlíteni a baktérium-, gomba- és

vírusölő vegyületeket is. Itt most csak a két legveszélyesebbet említeném

meg:

Triclosan (2,4,4′triklór-2′-hidroxidifenil-éter), amelyet már 2005-ben

betiltottak, mint tartósítószert. Ennek ellenére nedvesítő-lágyító

címszóval még mindig találkozhatunk vele a kozmetikai termékekben

tartósítóként, fertőtlenítőként és baktérium ölőként.

Előszeretettel alkalmazzák dezodorokban és fogkrémekben is. Rákkeltő

dioxint, anilint és furánt tartalmazhat, mérgező és allergén. Már a

Greenpeace is fellépett a teljes körű kivonása érdekében.

Methylparaben, butylparaben, ethylparaben, isobutylparaben,

propylparaben: Gombaölő (penészedésgátló) tartósítók, magas víz,

illetve fehérje tartalmú készítményekben használják: bőrirritációt,

kontakt dermatitist és kontakt bőrallergiát okozhatnak. A

parabének ösztrogén utánzatok: a butylparaben és isobutylparaben

hatása a legerősebb, ezt követi a propylparaben, ethylparaben és

methylparaben. A túl nagy mennyiségű ösztrogén

mellrák, petefészekrák, méhrák és hererák okozója, és hatása van az

embrió fejlődésre is. Nemrégiben a tudományos kutatók mellrák

vizsgálatot végeztek, és minden egyes mintában találtak felhalmozódott

parabéneket.

6. Kőolaj származékok

A szintetikus anyagok túlnyomó többsége is kőolajszármazék, de most

konkrétan azokról szeretnék beszélni, amelyek természetes zsír- és

olajpótlóként kerülnek a kozmetikumokba – legfőképp akrémekbe,

testápolókba, masszázsolajokba, babaolajokba, alapozókba és rúzsokba. Mivel

a valódi 100%-os növényi olajok drágák, a kozmetikai ipar a nagyobb haszon, és

a hosszabb eltarthatóság érdekében előszeretettel alkalmazza az olcsó

kőolajat, egészen pontosan a kőolaj feldolgozás során keletkezett

kőolajhulladékot: a pakurát. Bármily bizarrul is hangzik, ebből a gusztustalan,

büdös, ragacsos és rendkívül mérgező veszélyes hulladékból készülnek durva

vegyszeres finomítással a kozmetikai szintetikus zsír- és olajkomponensek.

A kőolajszármazékok bőrre gyakorolt hatása:

eltömítik a pórusokat, ezáltal blokkolják a bőr természetes élettani

folyamatait: a légzést, az anyagcserét és a kiválasztást

akadályozzák a bőr méregtelenítését

élettelenné, törékennyé teszik a bőrt a megszűnt funkciók miatt

gátolják a bőr természetes kopását, aminek a következménye a

megvastagodott szaruréteg

elősegítik a mitesszerek és a pattanások kialakulását

erősítik a gyulladásra való hajlamot, és a gyulladással együtt járó

bőrbetegségek kialakulását (sömör, ekcéma, hiperkeratózisok,

szeborrea, rozácea, egyéb bőrgyulladások) nekik és az SLS/SLES-nek

köszönhetjük azt a bizonyos “száraz, húzódó, viszkető érzés”-t

egy láthatatlan (fel nem szívódó) réteget képeznek a bőrre, amely

megakadályozza a bőr légzésével együtt járó párolgást, vagyis azt a

természetes vízleadást, ami az egészséges bőr hőháztartása

szempontjából nélkülözhetetlen (érdekes módon ezt a gyártók előnyként

tüntetik fel a terméken a hidratáltság szempontjából, ami persze nem így

van, mert a bőr hidratáltsága a vízmegkötő faktorok munkájától, és az

ivással elfogyasztott vízmennyiségtől függ!)

kőolajtartalmú készítmények a babák bőrére nézve életveszélyesek,

ugyanis nem engedik kialakulni a bőr természetes védelmét (bőrimmun)

ellátó savköpenyt (pH 6-7), azaz a bőrfelszíni emulziót

Kőolaj származékok az INCI megnevezésük alapján:

Mineral oil: a leggyakrabban használt kőolajból előállított szintetikus zsír.

Bőrbe nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését. Petróleum melléktermék,

befedi a bőrt, mint a műanyag, eltömi a pórusokat. Gátolja a bőr képességét,

hogy semlegesítse a méreganyagokat, elősegíti az aknék és más

rendellenességek létrejöttét. Lassítja a bőr funkcióit és a sejtfejlődést,

ezáltal idő előtti öregedést okoz. Sok termékben használják (a babaolaj 100%-a

ásványi olaj!). Az ásványi olaj származékok szennyezettek lehetnek rákkeltő

hatású PAH-okkal (Polycyclic Aromatic Hydrocarbonok). A gyártók vazelint

használnak, mert ez hihetetlenül olcsó.)

Liquidum Paraffinum (az ásványi olaj szebben kifejezve!): A Paraffinum

liquidum sterilisatum steril paraffin-olaj, kőolajból előállított,

szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú (sűrűn folyó) kristálytiszta,

íztelen olajszerű folyadék, hosszú szénláncú szénhidrogének keverékéből áll,

ami egy nagyon durva bőrkárosító kőolaj származék

Paraffin wax vagy Mineral wax: a drága virágviaszokat, a sheavajat és a

méhviaszt hivatottak helyettesíteni

Vazelin: a petrolátum (más néven puha paraffin vagy vazelin) egy zselé állagú

szénhidrogén keverék (főként 25 szénatomnál hosszabb szénláncot tartalmazó

szénhidrogének keveréke). Régebben elsősorban a neki tulajdonított gyógyító

hatás miatt alkalmazták. Elterjedt vélekedés volt, hogy szinte minden

betegségre jótékony hatással van. Később ezen hatások számos területen nem

bizonyultak valósnak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vazelin

Petrolatum: Petróleum bázisú szintetikus zsír, amelyet az iparban

kenőanyagként használnak. Kőolaj származék. A petrolatum valamennyi

károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.

Cera Microcristallina vagyis mikrokristály viasz funkciója: zsírkomponens,

krémalap Szintetikus anyag, kőolaj származék, nagyobb koncentrációban

elzárja a bőr pórusait, gátolja a bőrlégzést. A valódi méhviaszt helyettesítik vele

az olcsó kozmetikai

készítményekben. http://antalvali.com/hatoanyagok/c/cera_microcristallina

Hart-Paraffin: vagy más néven nehéz paraffin, amelyet sűrű kenőcsökhöz,

popsikrémekhez, pomádékhoz és hajwaxokhoz használnak

Ozokerit: nem más, mint ásványi paraffin, azaz szintén kőolaj származék.

Petrol Wax: hajápoló termékekben

Ceresin

Miben találod ezeket:

dezodorban

testápolóban, melyeknek nagy része nem más, mint kőolaj (mineral oil)

és víz vegyi anyagokkal emulgeált elegye, némi szintetikus illattal

(Fragrance) dúsítva. A kőolaj származékokból készült krémek látszólag

enyhítik a tusfürdők okozta kínzó tünetek nagy részét, hosszú távon

azonban hatalmas károkat okozhatnak. Pl.: parafin likvid, ami elfedi

a glicerin szárító hatását, mert blokkolja a bőr összes természetes

funkcióját.

gyógyszertári krémekben krémalapként

popsikrémben pl.: vaselinum flav

naptejben, amelyeknek nem csak krémalapot szolgáltat, hanem a

vízállóság is a kőolajnak köszönhető.

fényvédőben krémalapként, és a vízállóság biztosítására

arckrémben: olyan készítményt, amiben vazelin van, pattanásos bőrre ne

használj!

babaolajokban, amelyeknek zöme színtiszta kőolaj némi szintetikus

illatanyaggal és színezékkel – a víztaszító hatás miatt alkalmazzák a

popsikenőcsökben is

gyerekkrémekben: Parrafinum Liquidum, amely eltömíti a bőr pórusait,

nem engedi levegőzni a bőrt, irritáló hatású, elősegíti az ekcéma

kialakulását

kéz és lábápoló krémben a “puhító hatás” miatt: Petrolatum =

petróleum származék, Paraffinun liquidum=pakura származék. Roncsolja

a bőrt, eltömíti a pórusokat, gyulladásokat idézhet elő a hosszú távú

használata. A száraz, érzékeny bőrt pillanatnyilag enyhíti, de

hosszú távon tönkre teszi

gyantázás utáni olajokban és nyugtató balzsamokban, amit a

kozmetikusok használnak, elősegíti a szőrszálak “benövését”.

ajakírban: ozokerit, petrolatum, ynthetic beeswax, amelyeknek a

“rúzsállag” köszönhető

napozás utáni krémekben, balzsamokban

hajápoló készítményekben: waxokban, hajvégápolókban, balzsamokban,

hajolajokban - előidézhetik a hajhullást, a korpásodást és a

fejbőrekcémát.

7. Ftalátok

A legtöbb kozmetikum összetevőként nem tartalmaz ftálsavat, csak a tégelyük,

ugyanis a ftálsav egy olyan műanyagból kioldódó súlyos egészségkárosító

hatású vegyi anyag, amelyet a WWF is felvett arra a bizonyos 103 mérgező

vegyi anyagot tartalmazó listára, amikor elvégezték az egyik legszélesebb körű

európai felmérést a vérünkben keringő méreganyagokról. (Mi kering a

vérünkben?)

A legrosszabb választás a kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, amelyet

minden esetben ftalátokkal lágyítanak, hiszen

egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel

a háztartási szeméttel szabadulunk meg, amely sokszor az égetőbe kerül)

rákkeltő dioxin keletkezik,

másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó

ftalátok oldódhatnak ki a termékbe.

Milyen hatásra tudnak a ftálsavak kioldódni a műanyagból?

enyhe savhatásra: Majdnem minden kozmetikum helytelenül PH 5.5–re

van beállítva, tehát enyhén savasra. Ezzel szemben a bőr PH-ja 6 és 7

között van, nem pedig 5.5, ami az egészséges bőr legeslegalsó határ

értéke. Ne feledjük, hogy a szénsav is egy enyhe sav, amely a buborékos

ásványvizek és a szénsavas üdítők esetén ugyanúgy kioldja a

flakonból ezeket a káros anyagokat.

enyhe lúghatásra: A különböző tenzides termékek pH-ja általában

enyhén lúgos, ami már veszélyt jelent a kioldódás szempontjából. Az

olcsó kínai játékokból például már a baba nyála (ami szintén enyhén

lúgos) is kioldja a ftálsavat és a nyálkahártyán keresztül a

szervezetbe juttatja (nem véletlen, hogy az Európai Unióban előállított

játékokban már betiltották bizonyos ftalátok használatát).

enyhe hő hatására (30 fok fölött), azaz testhőmérséklet vagy napsütés

hatására: Csupán azzal, hogy kozmetikumainkat bent tartjuk a 30 fokos

fürdőszobában, már enyhe hő hatásának tesszük ki a flakont. A nyári

kozmetikai szerek ide-oda hurcolásáról már nem is beszélve.

Mivel a bőrön át kétszer annyi káros anyag szívódik fel, mint az

emésztőrendszerükön, tápcsatornánkon keresztül, a tégelyekből könnyedén

kozmetikumainkba oldódó ftalátok komoly veszélyt jelentenek egészségünkre.

Mik azok a ftalátok?

A ftalátok olyan vegyi anyagok, amelyeket elsősorban műanyagok,

PVCeszközök lágyítására alkalmaznak, tehát műanyag termékekben

találkozhatunk velük. De ezek az emberi egészségre kockázatot jelentő

anyagok megtalálhatóak kozmetikai termékekben, például haj- és

körömlakkokban valamint parfümökben is. A lágyító adalékanyagok közül a

legkockázatosabbnak számító dibutil-ftalátok (DBP) illetve a tributil-

ón vegyületek (TBT) nem véletlenül kerültek az EU tiltó listájára.

Miben találhatók ftalátok?

Bár az EU betiltotta a ftalát típusú lágyítószerek alkalmazását gyerekjátékokban

– azok egészségkárosító, rákkeltő hatása miatt – a kozmetikai

csomagolóeszközökből kioldódó ftalátokról mintha elfelejtkeztek volna. A

ftalátok ma is megtalálhatóak számos, mindennapokban használt termékben:

PVC padlóban

mosóporban

testápoló szerekben (krémek, tusfürdők, parfümök, dezodorok,

hajspray-k, formázó zselék)

műanyag használati tárgyakban (gyerekjátékokban!)

élelmiszereinkben (lásd műanyag csomagolásuk van!)

ásványvizes palackokban, ahová a feldolgozáskor vagy a

csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek

A ftalátok hatásai:

hormonrendszert károsan befolyásolhatják – elsősorban az alacsony

nemi hormonok szintjéért okolhatók

károsíthatják az immun- és idegrendszert

az asztma és bizonyos allergiák kialakulásának veszélyét növelik ftaláttal

érintkező gyermekeknél

elősegíthetik a rák kialakulását (kutatások szerint mellrákot okozhatnak)

veseroncsoló hatásúak

szaporodási és fejlődési rendellenességeket okozhatnak – a kutatások

szerint elsősorban fiúgyerekekben

rontják a nemzőképességet

már anyatejben is kimutatták, tehát szoptatós kisgyermekeinkre is

hatással van

Hogyan állapítsuk meg, hogy ftalátmentes-e a termékünk?

Általában a termékek címkéjén nem szerepelnek a ftalátok az összetevők

listáján.

A ránézésre egyforma csomagolások között a dobozok és palackok alján

található számok, vagy rövidítések alapján tehetünk különbséget: ezeket a

csomagolóanyag újrahasznosíthatóságára vagy újrahasználhatóságára utaló

háromszögben kell keresnünk.

Ftalátot tartalmaznak a puhább PVC-ből készült termékek, tehát ha a

háromszögben a PVC vagy V jelzés, illetve a 3-as szám áll, akkor ftálsavat

tartalmaz a műanyag. A polietilénből készült termékeket, melyek ugyancsak

tartalmaznak ftálsavat 1-es számmal jelölik (lásd vizes palackok).

Végül nézzük, melyek azok a ftalátok, amelyek nem a műanyagokból

oldódnak ki, hanem a különböző kozmetikumok direkt alkotó részei:

Dibutyl Phtalat (napvédő szerekben) – máj- és ivarszerv károsító,

megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású

Diethyl Phtalat (napvédő szerekben) – súlyos idegméreg, szintén

ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-

szerű hatású

Dimethyl Phtalate (kozmetikai lágyító, rovarűző)

Dioctyl Phtalat (kozmetikai lágyító) – súlyosan mérgező

A ftalátokról bővebben itt olvashatunk: http://antalvali.com/a_ftalatok_hatasa

8. BPA (biszfenol A)

Hasonló veszélyforrást jelent a BPA (biszfenol) is, amely szintén a műanyag

csomagolókból és flakonokból oldódik ki. Az élő szervezetekre gyakorolt

hatásáról kutatások folynak a Yale Egyetemen.

A kutatásokban részt vesz Dr. Hajszán Tibor olvasónk is, aki a következőket írta

erről nekünk:

A Yale Egyetem kutatásai

„A Yale egyetemen dolgozom kutató orvosként és a saját két kezemmel

végeztem vizsgálatokat a BPA-val. Higgyétek el, ez az anyag elképesztő

rondaságokat művel a kísérleti állatok agyával -majmokat és patkányokat

vizsgáltunk. Először is mit csinál a BPA? Rengeteg vizsgálati adat van a BPA-ról,

és igazából ez gerjeszti a vitát és ellentmondást. Az adatok többsége ugyanis

arra utal, hogy a BPA veszélytelen standard toxicológiai tesztekben: nem

mérgező, nem rákkeltő és nem okoz komoly fejlődési rendellenességeket.

Mivel a BPA a nemi hormonokra (androgén és ösztrogén) hasonlító vegyület,

ezért a reproduktív szervekre gyakorolt hatását is vizsgálják – úgy tűnik ezekre

is veszélytelen. Akkor mi ez a nagy felhajtás?

Tisztelt professzorom, Neil J. MacLusky említette nekem néhány évvel ezelőtt,

hogy mivel az agyunk minden más szervnél érzékenyebb a nemi hormonokra,

ezért a BPA befolyással lehet az agy szerkezetére és működésére. A nemi

hormonok egyik borzasztó fontos hatása, hogy az idegsejtek közötti

kapcsolatok (ezeket szinapszisoknak hívjuk mi tudóskodók) mennyiségét

szabályozza. Négy éve fogtam először a kezembe az első BPA-val kezelt

patkányokból származó elektronmikroszkópos metszeteket, és igazán meg sem

lepődtünk amikor az analízis a szinapszisok több mint felének

eltűnését mutatta!

Mi ennek a jelentősége? Ilyen mértékű szinapszis döglést találtak többek

között elbutulással járó betegségekben, mint amilyen az Alzheimer-kór, és

saját kutatásaim bizonyították a szinapszis pusztulást depresszióban és

skizofréniában. Hogy egyszerűen fogalmazzak, a szinapszisok felének eltűnése

olyan, mintha a fele agyunk elpusztulna!

Nemrég megjelent közleményünkben írjuk le, hogy ezeket a csúnya

elváltozásokat majmokban is látni lehet BPA adása után. Ez az első teszt, ami

főemlősben, az emberre leginkább hasonlító élőlényben is bizonyította a BPA

káros idegrendszeri hatását. Ami a legfélelmetesebb, hogy a BPA-val

kezelt majmainkban 1-2 ng/ml BPA vérszintet mértünk (ez még friss, nem

teljesen kontrollált adat). Ez az 1- 2 ng/ml BPA vérszint mérhető az emberek

nagy többségében! Tehát nem az a lényeg, hogy melyik műanyag vacakból

mennyi BPA oldódik ki és mitől, hanem az, hogy 1-2 ng/ml BPA állandóan ott

van a vérünkben és ez káros az agyunkra – vagy legalábbis a majmok agyára.

Kire veszélyes a BPA? Leginkább a csecsemőkre és 14 év alatti gyerekekre.

Gyerekekben tipikusan 10- szer (!!!) magasabb a BPA vérszintje (10-15 ng/ml),

mint felnőttekben. Ennek oka elsősorban nem az, hogy műanyagokkal tömjük

gyerekeinket, hanem az, hogy a fiatal szervezetből még hiányzik az

a mechanizmus ami a felnőttekben már működik, és a BPA-t képes gyorsan

kipucolni a testünkből. Ráadásul a nemi hormonok (ösztrogén és androgén) az

agy fejlődésében kritikus szerepet játszanak, amivel ha a BPA összeveszik,

akkor az agy fejlődésében visszafordíthatatlan károsodás keletkezik. Ezért amíg

az agy fejlődik (tipikusan 14 éves korig), addig a BPA-t messze el kellene

kerülni. Honnan jön a BPA? BPA-t használnak polikarbonátok és bizonyos PVC-k

előállításához, amik a 3-as és 7-es plasztik csoportba tartoznak. Ha ezt látjuk a

műanyag edényünk alján, akkor keressünk másikat.

BPA-t használnak a konzervdobozok bevonatában, hogy a nehézfémek ne

kerüljenek bele a kajába - jó vicc: nehézfém helyett ehetjük a BPA-t. Sok orvosi

eszközben is van BPA: fogászati anyagokban, katéterekben, kanülökben. Ami

fölött viszont majd mindenki figyelme elsiklik, hogy az évek során számottevő

BPA szennyezés került a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, ahonnan

mindennapi ivóvizünket nyerik. Magyarul, már a csapból is BPA folyik, és víz

nélkül nehéz meglennünk.”

A Cincinatti Egyetem kutatásai

A Cincinnati Egyetem farmakológiai és sejt-biofizikai kutatókból álló csoportja

is kimutatta, hogy a BPA - a biszfenol-A, amely megtalálható a kemény

műanyagokban – polikarbonátokban – és számos élelmiszerkonzerv

bevonatában – milyen módon károsítja a szívizomsejteket. A biszfenol-A olyan

vegyület, amely a természetben nem létezik, ráadásul csak egy az

ember előállította, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül. A többször

használatos műanyag palackok, az élelmiszerkonzervek belső fala (bevonata), a

vízvezetékcsövek, a fogtömések tartalmazzák – sok egyéb használati cikk

mellett. Állatkísérletekben úgy találták, hogy a szaporodást, az agy

fejlődését képes befolyásolni, de májkárosodással, cukorbetegséggel,

mellrákkal és prosztatarákkal is összefüggésbe hozták már -, még ha igen kis

mennyiségű volt is a BPA-expozíció.

Amint azt már régebben megírták a Független.hu-n: a BPA – a biszfenol A –

nagyon kis mennyiségben is ártalmas az élő szervezetre, mert megváltoztatja

az endokrin (belső elválasztású hormon) rendszerének működését azzal, hogy a

szervezet saját hormonjait utánozza.

“Széles körű a biszfenol-A expozíciónk, annak ellenére, hogy tudatában

vagyunk, hogy káros hatással lehet ránk. Okunk van azt hinni, hogy a káros

hatások közé felsorakozik a szívre gyakorolt hatás is” - mondja a Cincinnati

Egyetem kutatócsoportjának egyik tagja. (Az egyetem már régebb óta

foglalkozik a BPA hatásának kutatásával.)

A kutatóik élő sejtkultúrát (amely patkány- és egérszívből származott) rövid

időn át kitettek BPA és ösztrogén, illetve ösztrogén hatásának. Mind a két

vegyület megváltoztatta a nőnemű állatokból származó szívizomsejtek

működését – ugyanakkor a hím állatok szívizomsejtjeire nem volt

hatással. További kutatások kiderítették, hogy a sejtek működésének változása

szívritmus-zavarhoz vezetett, rosszul kontrollált szívveréshez.

“Az alacsony dózisban adagolt BPA megnövelte az aritmiás esetek

előfordulását. Az ösztradiol – ösztrogénhormon – pedig fokozta a BPA hatását

az aritmiára.”

“A BPA és/vagy az ösztrogén gyors ütemben stimulálta a szív összehúzódását,

megváltoztatva a szabad kalcium koncentrációját a szívsejtek belsejében, de

csak a női szívizomsejtekben, ami azt jelenti, hogy ezek a hatások nemre

specifikusak.

BPA-t a 3 és a 7 jelzésű műanyagok tartalmaznak.

Egyedül a 2 jelzésű műanyag nem tartalmaz sem BPA-t, sem ftalátot.

A témával kapcsolatos további részleteket itt olvashatsz:

http://antalvali.com/tudnivalok-a-bparol.html

http://antalvali.com/comment/16699/BPA-a-veszelyes-muanyag-2.html

http://antalvali.com/hirek/bpa-biszfenol-a.html

http://antalvali.com/hirek/bisphenol-a-val-szennyezett-bebicumik.html

9. Fluoridok

A Magyarországon kapható fogkrémek túlnyomó többsége fluoridos – mert

ugye “fogorvosunk is ezt ajánlja”. A reklám szakirodalom szerint a

fogzománcon keresztül felszívódva erősíti azt, és megvédi a fogakat a

szuvasodástól.

Vajon a fogzománcon keresztül felszívódik-e valami? A kutatások

bebizonyították, hogy semmi!

Akkor miért raknak a fogkrémbe fluoridot? Hol fog fölszívódni a fluorid?

Egyáltalán mi is az a fluorid?

A fluorid a legerősebb mérgek egyike: Sok növényvédő szer tartalmaz fluort

molekulavázában. A kemoterápiában használt készítmények között is

található ilyen vegyület.

Legfontosabb káros hatásai a következők:

Mérgező mivoltának mértékére jellemző, hogy olyan ipari vidékeken, ahol

hidrogén-fluorid formában kerül a levegőbe, már 0,1 ppb koncentrációban

immunrendszer-károsító hatását észlelték elsősorban gyermekeknél.

Több mint 62 enzim működését képes gátolni szervezetünkben.

Közöttük találhatók a DNS – ben keletkezett hibák javításáért felelős

enzimek, valamint az ingerületátvitel során kulcsszerepet játszó

kolinészteráz enzim is. Érdekességként jegyzem meg, hogy azok

a molekulák, amelyeket idegbénító gázként vetettek be háborúk idején,

szintén elsősorban a kolinészteráz enzim bénításán keresztül ölnek.

Megváltoztathatja az információátvitelben kulcsszerepet játszó DNS

molekula szintézisét, nem kívánatos szerkezetű DNS-láncok jöhetnek

létre. Ezt nevezik a biokémiában mutációnak, és ezért a fluor mutagén

elem.

Módosíthatja a kromoszómák szerkezetét.

Gyorsíthatja a daganatok kialakulását, növeli a daganatképződés

kockázatát.

Mivel a fluorid nagyon kis méretű elem, képes az agyba is behatolni.

Ennek egyik kimutatott komoly következménye a tanulási képesség

csökkenése és memóriazavar kialakulása. Kínában a fluoridos ivóvizet

fogyasztó gyermekek IQ-ja jóval alacsonyabb, mint azoké, akik nem

isznak magas fluoridtartalmú vizet. Számos vizsgálat igazolta, hogy aki

több mint 1 ppm (mg/l) fluoridot tartalmazó vizet iszik huzamosabb időn

át (pl. egy-két év), annak IQ-ja a kár 70 alá is csökkenhet.

Arra is fény derült, hogy a fluorid az agyban az oxidatív folyamatok

felgyorsításával, a szabadgyök-koncentráció növelésének serkentésével

fejti ki káros hatását. Agyunkban a tobozmirigy az egyik gyűjtőhelye a

bekerült fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevű hormont,

amely kiváló antioxidáns, valamint az alvás-ébrenlét ciklus – ezen

keresztül biológiai óránk – egyik szabályozója. A tobozmirigyben

felgyülemlő fluorid hatásra csökkent a melatonin termelés.

Hol használják ma a fluort?

A félvezető ipar és az új nanotechnológia, használják a fluor plazmát,

maratásra

Egyes eljárások használják a hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására

(marja az üveget)

Fluorozott polimereket használnak mint tapadásgátló bevonatokat:

teflon

A hűtőgépek még használják a freonokat mint hőszállító közeget. A

freonok az ózon ellenségei és ezért mind kevésbé használják. A freon

negatív hatásáért nem a fluor a felelős, hanem a klór.

Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben,

antibiotikumokban, gombaölőszerekben, adalékként egyes

fogpasztákban mint fogszuvasodást gátló szer.

Nagy adagban a nátrium-fluoridot mint rovarirtót használták.

A hatvanas években kísérletek folytak a fluornak rakéta üzemanyagként

történő alkalmazására. Mérgező és maró hatása miatt a kutatások

abbamaradtak.

A fluor hatása az élővilágra:

Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon

mérgezők és maró hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni és kerülni,

hogy a bőrre vagy a szembe kerüljenek. A fluor nagyon reaktív és szerves

anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el és hidrogén-fluorid

(HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF,

ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a

második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is hogy

az idegvégződések is károsodnak és az első fázisokban az égés

fájdalommentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a csont kalciumával és idült

csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb, a szervezetben lévő kalcium

megkötése, ami szívritmus zavart okoz és szívmegállás következhet be. Ha a HF

a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2) és nem mossák le azonnal bő vízzel,

a sebesült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélni a

balesetet.

A fogkrémek számos, lassan ható mérget tartalmaznak, mint például a

szaharin, a mesterséges színezékek és ízesítők (mind potenciális rákkeltők). Ám

a legaggasztóbb továbbra is az, hogy minden tubus fogkrémünk halálos adag

fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluoridtartalmú

fogkrémeket egészségesnek kiáltják ki a reklámokban, az Egyesült

Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug

Administraton, FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni

az egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az

információt, hogy a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez

kell fordulni. A Skandináv országokban és a volt Szovjetunió területén

törvények korlátozzák a használatát, fogkrémekben való alkalmazása

tilos. Bármily megdöbbentő is, de fogkrémet, azaz egy olyan terméket, amit a

szánkba veszünk és gyakran le is nyelünk – bárki előállíthat és árulhat,

engedélyek csupán akkor szükségesek, ha a gyártók valamilyen gyógyhatást

tulajdonítanak a terméknek (például a fog érzékenységének csökkentése).

10. Szintetikus színezékek

A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezeket úgy

ismerheted föl, hogy a terméken a következőt látod: C.I. és egy hosszú

számsor. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat, allergéneket, mérgezőeket,

de sok közöttük a rákkeltő is.

Ezek a legveszélyesebb rákkeltők:

C.I.19140 (Acid Yellow 23, Tartrazin, E102) – sárga

C.I.20040 (Pigment Yellow 16, diklór-benzidin) – sárga

C.I.21100 (Pigment Yellow 13, diklór-benzidin) – sárga

C.I.21108 (Pigment Yellow 83, diklór-benzidin) – sárga

C.I.42053 (FDC Green 3) – zöld

C.I.42090 (Acid Green 9) – zöld

C.I.42520 (Basic Violet 2, Magenta III) – lila. Előszeretettel színeznek vele

levendula illatú termékeket.

C.I.45170 (DC Red 19, Rhodamin B) – piros

C.I.50325 (Acid Violett 50) – lila. Mérgező fenol származék.

C.I.60724 (Hydroxy.Phenylamino-Antrachinon) – lila. Mérgező anilint

tartalmazhat.

C.I.74260 (Pigment Green 7) – zöld. Mérgező dioxint tartalmazhat.

C.I.77163 (bizmut-oxiklorid) – fehér. Fehérítő és szeplő elleni

krémekben, napozószerekben fordul elő.

A “mitsem érő” kozmetikumok eladhatóságát a színnel és az illattal növelik.

Sajnos a nők nagy többsége még manapság is úgy választ kozmetikumot, hogy

vagy a reklámokra hallgat, vagy pedig bemegy a drogériába, és ha megtetszik a

termék színe és csomagolása, akkor leveszi a polcról, és megszagolja. Ha jó az

illata, akkor a termék a kosárban landol. Van olyan eset is, hogy a színnel a

benne lévő állítólagos hatóanyag mennyiségét próbálják vizuálisan hihetővé

tenni.

Az A-vitamin tartalmat sárga szintetikus festékekkel teszik hihetővé, a

levendula tartalmat lilával, az uborka, avokádó vagy aloé tartalmat pedig

zölddel. Pedig minderre nem lenne szükség, ha valóban benne lenne a

termékben a hatóanyagból az a mennyiség, amely valóban hat.

A babatermékeket sokszor a halványkék és a halványrózsaszín színnel teszik

“babaszínűvé”, amely a megbízhatóság pszichikai hatását váltja ki a

vásárlóból. A higiénés és arcápoló kozmetikumokon kívül a dekor

kozmetikumok tartalmazzák a legelképesztőbb töménységben a káros

színezékeket. A divat sajnos újabb és újabb színtrendekkel ösztönzi

a vegyészeket újabb és újabb színkombinációk megalkotására.

Az új szintetikus színkombinációk legtöbbször tesztelés nélkül kerülnek bele a

sminktemékekbe, és csak évekkel később kerül napvilágra a bőrrákot, a

nehézfém-mérgezést, az allergiát és egyéb súlyos bőrelváltozásokat ösztönző

hatásuk. Sajnos aki lépést akar tartani a sminktrendekkel, az nem kerülheti el a

káros színezékek szervezetbe való jutását.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy mekkora bőrkárosodást tud okozni még a

legkevésbé ártalmas szintetikus színezék is, ha napsugárzás éri. A szintetikus

vegyületek nagy része ugyanis UV sugárzás hatására reakcióba léphet

bármilyen más vegyülettel, amelyekkel a legváltozatosabb

kémiai kombinációkat létrehozva mérgezhetik a szervezetünket. Nem

hagyhatjuk figyelmen kívül a szintetikus színezékek tárgyalásánál a szintetikus

hajfestékeket sem.

Sajnos egy elkeserítő hírt kell közölnöm a hajfestés pártiakkal: nincs egészségre

ártalmatlan kémiai hajfesték! És még egy tévhitet eloszlatnék: nem a

hajfestékekben lévő ammónia a legkárosabb, hanem a bennük lévő színezék.

Minél sötétebb a hajfesték árnyalata, annál több méreganyagot juttattunk be a

fejbőrünkön át a szervezetbe. Ugyanis a színek sötétségéért és mélységéért

egy parafenilén-diamin (PPD) nevű szintetikus anyag a felelős, amely

mennyisége a termékben egyenesen arányosan nő a hajszín sötétségével, ami

azt jelenti, hogy nem a szőke hajfestés a legkárosabb, hanem a fekete. A

szőkítés “csak” a haj szerkezetét teszi tönkre, a fekete viszont az agy

szerkezetét is. Ugyanez a vegyület fordul elő a tartós szempillafestékekben, és

a szempillaspirálok és fekete szemceruzák többségében is, amely esetben nem

csak a súlyosan mérgező, hanem az irritáló, nyálkahártya- és szemkárosító

hatása is érvényesül.

Mindezek ellenére nem kell, hogy gyanús legyen minden, ami színes, mert a

természet rengeteg bőrbarát alternatívát is kínál organikus színezékekből,

amelyek még akár a termék hatékonyságát is növelhetik – igaz, hogy

drágábbak sokkal, mint szintetikus társaik, de szerintem az egészségünk megér

ennyit. Ilyen hasznos színezőanyagaink a klorofill (zöld), a cékla (piros-bordó), a

meggy (piros), a sárgarépa (sárga-narancs),az algák (kék-zöld), az indigó (kék-

fekete), a henna (barna-vörös), a dióolaj (bronz-barna), az azulén, amely a

kamilla és a cickafarkfű fő hatóanyaga (kék-zöld), a körömvirág (sárga), a

feketeribiszke (kékeslila), a málna (piros), a bodzabogyó (piros-bordó-

kékesvörös), a spenót (zöld), stb.

11. Mesterséges fényvédő szerek

A fényvédő szereknek három csoportját különböztetjük meg: a kémiai, a fizikai

és a biológiai fényvédőket.

Ezek közül a kémiai fényvédők tartogatnak számunkra veszélyeket.

Már a 90-es évek végén bebizonyosodott, hogy a kémiai fényvédő vegyületeink

nagy része – annak ellenére, hogy önmagában a vegyület nem rákkeltő – UV

sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. Ezt a paradoxont

alátámasztják azok a statisztikák is, amelyek kimutatják, hogy a nyaralás

alkalmával fényvédőszert használók között sokkal több a bőrrákos esetek

előfordulása, mint a fényvédelem nélkül állandóan a napon tartózkodók

(útépítő munkások, mezőgazdaságban dolgozók, tengerészek, halászok, arató

munkások, csőszök, erdőkerülők) között. Ez a paradoxon sarkallta a kutatókat a

kémiai fényvédő szerek hatásmechanizmusának a behatóbb vizsgálatára.

Bebizonyosodott, hogy több fényvédőszerünk tartalmaz rákkeltő

vegyületeket, mint például:

4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)

Octyl-Methoxycinnamate (OMC)

Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)

Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)

Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)

3-Benzylidencamphor

A fenti vegyületek problémás mivoltát a német Öko Test magazin vizsgálatai is

alátámasztották.

A szomorú tény az, hogy ezek a vegyületek már nem csak a napozószerekben,

hanem a napi használatú kozmetikumainkban (arckrémek, tusfürdők,

szappanok, samponok, testápolók) és a babatermékekben is megjelentek,

alkalmazásukat a káros UV sugárzással alátámasztandó.

Jogos a kérdés, miért is van szükség a tusfürdőnkben UV szűrőre?

Az UV szűrő anyagok ebben az esetben nem annyira a bőrt, hanem a terméket

magát védik a fény okozta esetleges elszíneződéstől vagy minőségromlástól. Az

átlátszó vagy világos flakonban tárolt anyagokat ugyanis károsíthatja az UV

sugárzás, ami hatással lehet a termék színére, illatára. A gyártónak az

eladhatóság a fontos, és nem a mi egészségünk.

A probléma az, hogy a termékek védelmére használt UV szűrő anyagok

némelyike allergén, néhány esetében felmerült a gyanú, hogy megzavarják a

hormonháztartásunkat, valamint kimutathatóak az anyatejből is. Mivel a

kémiai fényszűrők az egyik legkockázatosabb vegyületcsoport, kerüljük el

azoknak a termékeknek a használatát, amelyek tartalmazzák őket. Helyettük

használjunk olyan napvédő szereket, amelyek fizikai vagy biológiai fényvédő

vegyületeket tartalmaznak.

12. Púder és hintőpor alapanyagok

A púder és hintőpor alapanyagok – a bőrre gyakorolt hatásukat nézve –

korántsem olyan veszélyesek, mint azt egyes hozzá nem értő források állítják.

Viszont belélegezve annál nagyobb problémát tudnak okozni. Gondoljunk bele,

hogy pont a csecsemőknél alkalmazzuk leggyakrabban a hintőporokat.

A hintőpor alapanyagok nagy részének apró láthatatlan szemcséi még fél

órával is kimutathatók a levegőben. Ezen szemcsék mikroszkopikus szerkezete

hasonló ábrát mutat, mint egy „bogáncs”.

Mikor egy ilyen szemcsét belélegzünk, akkor az megtapad a hörgőinken, a

garaton és a tüdőlebenyek között, és ott fejti ki hosszú távon a káros hatását.

Leginkább a magas nedvszívó és jó tapadóképességű púder- és

hintőporalapanyagok viselkednek így.

Ezek közül is a legveszélyesebb a:

Silica vagy más néven kovaföld amely csak belélegezve használatuk után

veszélyes (ennek köszönhetjük a ‘szilikózis’ kifejezést), mert tüdőrákot

okoz. Tehát pont ezért a hintőporokban (főleg babahintőporokban) és a

púderekben való alkalmazása veszélyes lehet. Csak egyszeri nagy

mennyiségű, vagy több éven át való rendszeres belélegzése okoz

szilikózist vagy tüdőrákot. Egyébként ez az anyag egy finom tapintású

púderszerű porcelánföld. A tévhittel ellentétben a szilikonhoz semmi

köze nincs.

Talkum, egy szürkészöld színű, puha ásvány. Testápoló és kozmetikai,

valamint gyógyszertári termékekben fordul elő a leggyakrabban.

Belégzése káros, bizonyos körülmények között rákot és talkum

pneumokoniózist is okozhat. Megengedhető viszont lemosható

pasztapakolásokban, amelyek belégzése kizárt.

13. Glikolok

A glikolokat más néven két vegyértékű alkoholoknak is hívjuk.

Kozmetikai felhasználásuk elég széleskörű, szinte minden kozmetikumban

megtalálhatóak adalékanyagként. A kilencvenes években még hatóanyagként

is alkalmazták a glikolokat a bőr gyors és drasztikus hámlasztásához. Azóta

erről az eljárásról bebizonyosodott, hogy korántsem olyan jótékony, mint azt

eleinte hitték.

Propylene glycol (PG), amely a glikolok csoportjába tartozik, és szinte

minden kozmetikumban megtalálható, a drágább, de kevésbé káros

butylene glycol helyett alkalmazzák a termékekben. A propilénglikol az

ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék- és

hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a

fagyásgátló szerekben. A propilénglikolt a bőr- és hajápoló termékekben

és a kozmetikumokban hidratáló hatása miatt használják. A bőr

nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilénglikol

megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a

bőrt. Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglikol

tartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt,

és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.

PEG (Polietilén-glikol): nem mérgező vegyületek, viszont a bőrt

áteresztővé és sérülékennyé teszik a káros anyagokkal szemben,

használatuk főleg sérült bőrfelületen kerülendő! Főleg: PEG-10 M, PEG-

14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters

14. Szintetikus antioxidánsok

A szintetikus antioxidánsokat nem csak tartósítószerként, hanem sajnos „anti

ageing” hatóanyagként is alkalmazzák a különböző kozmetikai termékekben.

Az utóbbi esetben lényegesen nagyobb koncentrációban fordul elő, mint ha

csak tartósítóként szerepeltetnék.

Legveszélyesebb képviselői:

Butylhydroxytoluol (BHT), Butylhydroxyanisol (BHA), amelyek szintetikus

antioxidánsok, öregedésgátló készítményekben a természetes

antioxidánsok helyett, vagy egyéb kozmetikumokban tartósítószerként

alkalmazzák őket. Károsíthatják az immunrendszert, az örökítő sejteket

és a magzatot. Elváltozásokat okozhatnak a pajzsmirigyben és a

májban, felhalmozódnak a zsírszövetben. Számomra az a megdöbbentő,

hogy ezt a két vegyületet még prémium kategóriás és biotermékekben is

alkalmazzák. Az élelmiszeripar – tudvalevő káros hatása miatt már csak

korlátozottan alkalmazza mindkettőt.

15. Szintetikus karbamid

A karbamid a bőr egyik legfontosabb nedvesség megkötő faktora.

Hiánya kóros bőrszárazságot és bőrgyulladást is okozhat. A valódi karbamid

tartalmú kozmetikumok és bőrápolószerek jól

alkalmazhatók a száraz, vízhiányos bőr tartós ápolására, valamint az ekcéma

tüneteinek a megelőzésére is. Kiváló nedvesítő, bőrlágyító, gyulladáscsökkentő

és viszketés csillapító hatással bírhatnak. Sajnos mindezek a jó és bőrbarát

tulajdonságok a szintetikus karbamidokról nem mondhatók el. Pedig a legtöbb

kozmetikumban a vízmegkötő hatást nem valódi, hanem

szintetikus karbamidokkal próbálják megoldani.

Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea, mindkettő szintetikus karbamid,

amelyekkel a valódi és jótékony hatású karbamidot (Urea) próbálják

helyettesíteni. Sajnos a bőrbe való felszívódása közben formaldehidet ad

le, amely allergén, mérgező és fehérjekárosító anyag. Ennek ellenére sok

bio-nak mondott és úgynevezett “prémiumtermékben” is megtalálható.

16. Szilikonok

Alapképletét az 1940-es években egyszerre fejlesztették ki az USA-ban és

Németországban. Az amerikaiak szigetelőanyagot kerestek a vezetékekhez, a

németek pedig mesterséges ködöt akartak előállítani, mely láthatatlanná teszi

a városokat a radaron. Az egyik sikerült, a másik nem, de mindkét esetben a

szilikon volt a végeredmény.

Hajlakkokban, hajzselékben megengedett.

A szintetikus szilikonolaj bőrirritációt okoz, eltömíti a pórusokat, nem engedi

szellőzni a bőrt, gátolja a bőr természetes funkcióit, elősegíti az ekcéma és

egyéb gyulladással járó bőrbetegségek kialakulását.

Cyclomethicone

Dimethiconol

Simethicone

17. Hidrogénezett növényi olajok

Arról már lassan 10 éve cikkeznek, hogy miért káros az emberi szervezet

számára a hidrogénezett növényi olaj (margarin), ha elfogyasztjuk. Erről sok

cikket olvashatsz az antalvali.com Hírszem rovatában is. Ha beírod a házi

keresőnkbe, hogy transz-zsírok, vagy transz-zsírsav, akkor számtalan írást

találsz a hidrogénezésről és ártalmairól.

A hidrogénezett növényi olajokat más néven „margarinoknak” is nevezzük. Az

élelmiszeripar a II. világháború során kezdte tömegesen gyártani a

margarinokat növényi olajokból, mert azok olcsóbbak voltak és jobban

eltarthatók, nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetők

voltak, mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri

betegségek közötti összefüggések felismerése után az állati zsiradékok

kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében ugrott meg, vált általánossá a

fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű

zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti

majd a keringési és érrendszeri betegségek előfordulását. A telítetlen zsírsavak

egy vagy több kettőskötést tartalmazó molekulák. A természetben főleg

a veszélytelen cisz konfigurációjuk fordul elő, a többnyire mérgező transz

konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke.

A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból

állítják elő. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-

zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kettős kötésükben

transz- („szabálytalan”) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat.

Ez megváltoztatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik

szénatomján van szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle

TFA létezik, ezek mérgező hatása is eltérő. Kis mennyiségben a természetben is

előfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sőt hatásuk kedvező, a mesterségesen

előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már

számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze. A

hidrogénezés a növényi olajban lévő összes értékes összetevőt (esszenciális

olajok, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak, omega spektrum, zsírban

oldódó vitaminok: A, E, D, F, K) tönkreteszi, viszont ezek helyett úgynevezett

transz-zsírsavak képződnek, amelyek viszont nagyon károsak nem csak a

szervezetre, hanem a bőrre nézve is.

Akkor miért hidrogéneznek?

A válasz egyszerű: mert ez a legolcsóbb eljárás, hogy könnyen tárolhatóvá,

könnyen szállíthatóvá, és nem romlóvá tegyenek egy növényi olajat.

A kozmetikai ipar ezeken kívül azért is alkalmazza ezt a nem éppen üdvös

eljárást, mert a hidrogénezett olajok könnyebben kenhetőek, könnyebben

felszívódnak, és nem kell beléjük annyi tartósítószer és emulgeáló szer. Így

bátran “bőrbaráttá” és “hypoallergénné” kiálthatnak ki egy terméket a

tartósítószer és emulgeálószer mentessége miatt, viszont közben megölték az

értékes és gyógyító alkotórészeket az olajban, és helyette transz-zsírokkal

mérgezik a bőrt.

Gyakran ismételt kérdések a transz-zsírsavakról

Transz-zsírok, margarinok, koleszterinek, szív- és érrendszeri

megbetegedések

Mit kell tudni a transz-zsírokról?

Újabb átverés? – Élelmiszernek álcázott vegyi termék

18. Önbarnító és ránctalanító krémek káros hatóanyagai

Önbarnító krémek, DHA (dihidroxi-aceton)

Az önbarnító krémek hatóanyaga egy cukorszármazék, a dihydroxyacetone,

röviden DHA, amelyet cukornádból állítanak elő. A DHA a bőr felső rétegeinek

aminosavaival kapcsolatba lépve megszínezi azokat. A berlini Gematria Test

Lab kutatása szerint a DHA-val kezelt bőrfelületben az UV sugárzás hatására

180 százalékkal több szabad gyök képződött, mint a kezeletlen bőrfelületen.

Egy 2004-es kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a DHA befolyásolja az

amino- és nukleinsavak működését és felgyorsíthatja a bőrsejtek pusztulását. A

vegyület a bőr felső második-harmadik rétegével kerül reakcióba, ezek élő

sejtsorok, melyek szoros kapcsolatban vannak az alsóbb rétegekben

elhelyezkedő sejtekkel, így kiszámíthatatlan a szervezetre ható hosszú távú

hatás…

Asztmában szenvedők, cukorbetegek, ekcémás bőrűeknek tilos a használata!

Az még nem tisztázódott, hogy a bőrre kerülve milyen reakcióba lép a többi,

minden nap használt kozmetikumaink összetevőivel (tusfürdő, testápoló).

FONTOS! Bőrünk a napfény hatására melanint termel, ami egy nagyon fontos

védekező funkciót ellátó vegyület, ugyanis sapkaként védi a sejtmagot,

vigyázva annak örökítő anyagaira. Az önbarnítók csak felületi barnaságot

adnak, nem termelődik pigment, a bőr ugyanolyan védtelen, mintha fehér

lenne!

(Megjegyzés: a szolárium hatására a termelődő melanin a sejtplazmában

szétszórva helyezkedik

el, szintén védtelenül hagyva a sejtmagot!)

Ránctalanító krémek, DMAE

A DMAE (2-dimetil-aminoetanol) számos ránctalanító krém összetevője,

amelyeket „azonnali öregedés-elleni arcfiatalító” kozmetikumként hirdetnek.

Ez a vegyület megtalálható egyéb krémekben, kozmetikumokban, ajakrúzsban,

samponban, szappanokban és baba testápolókban annak ellenére, hogy eddig

pontosan még nem tisztázták, hogyan is fejti ki hatását a bőrre a molekula.

A Laval Egyetem orvosi karának kutatói felfedezték, hogy a DMAE nevű

vegyület, melyet gyakran használnak ránctalanító krémekben, kóros reakciót

válthat ki a bőrsejtekben. Az eredményekről a szakemberek a British Journal of

Dermatology legújabb számában számoltak be.

A Dr. Francois Marceau csapata által végzett kísérletek kiderítették, hogy a

DMAE a bőrszövetben található fibroblasztok (kötőszöveti sejtek) látványosan

gyors megduzzadását okozza. A DMAE alkalmazása utáni órákban azonban a

sejtosztódás jelentősen lelassul, néha le is áll, egyes anyagcsere folyamatok

gátlódnak, és a fibroblasztok szignifikáns hányada elpusztul. A fibroblasztok

halálozási aránya a DMAE koncentrációjától függően 24 óra után a 25

százalékot is elérte. A kutatók szerint a fibroblasztok kóros duzzadása miatti

bőrvastagodás magyarázza meg a DMAE ideiglenes ránctalanító hatását.

A DMAE gyógyszerhez hasonló vegyület, mégsem vizsgálták hosszú távú

hatását, mielőtt alkalmazni kezdték a kozmetikumokban, ennél sokkal

fontosabb volt, hogy az átmeneti ránctalanítás álcájával gyorsan piacra dobják

a profitszerzés érdekében.

ünetek körülmények amik a Higannyal mérgezéssel összefüggnek

az Aluminium iagzolt idegmérgek. Gyenge emlékezés, krónikus fáradság,

változó hangulat rendellenesség, pl depresszió,szorongás, mind az Aluminium

mérgezésre utalnak. Pl az Altzheimer kór, csont lágyulás, Parkinzon kór,

melrák, mind igazoltan összefüggésben vannak az Aluminium mérgezéssel.

Más Nehéz fémek: Arzén,Barium, Bismuth, Cesium, Antimony, Barium,

Beryllium, Bismuth, Cesium,

Gadolinium, Nickel, Palladium, Platinum, Tellurium, Thallium, Thorium, Tin,

Titanium,

Tungsten, and Uranium may also be playing a role in your overall health.