-
Tartalom
MOSZ: a rendkívüli meleg miatt nehéz helyzetbe került a
tejágazat
.................................................................................
1
Súlyos károk a magyar mezőgazdaságban
....................................................................................................................................
1
A tejtermelők veszíthetnek az új földtörvénnyel
.......................................................................................................................
2
Százmilliárdos hitelprogram a mezőgazdasági és élelmiszeripari
beruházásokra ....................................................
2
A vásárlók a hibásak, ha nem fogy a magyar tej?
.......................................................................................................................
4
Frissből magyart kínálnak
....................................................................................................................................................................
4
A tejesek másképp látják
.......................................................................................................................................................................
5
300 millió forintból újították fel a szarvasmarhatelepet
........................................................................................................
5
Aranyérmes magyar sajt
.......................................................................................................................................................................
6
Statisztikák, előrejelzések
.....................................................................................................................................................................
8
A világ kukoricamérlege, millió tonna, 2012. július 26-i
előrejelzés
.................................................................................
9
Az Európai Bizottság nem akar beavatkozni a tejpiaci helyzetbe
...................................................................................
12
Tejtermelési válság Nagy-Britanniában
......................................................................................................................................
12
Súlyos gondok Spanyolország tejtermelésében
.......................................................................................................................
13
Románia nem kívánja kiárusítani hagyományos termelőit
................................................................................................
14
A román kormány csökkentett áfa bevezetését tervezi
.......................................................................................................
14
Maffiavád miatt csaptak le az olasz mozzarellakirályra
.......................................................................................................
15
Hollandia mezőgazdasági termelése és
exportja.....................................................................................................................
15
Lengyelország tejtermelése
..............................................................................................................................................................
16
Az olaszok Csehországban termelt sajttal pótolják a földrengés
miatti kieséseket.................................................
17
Parmalat: üzembezárások
.................................................................................................................................................................
17
A bolgár tejfeldolgozás problémái
.................................................................................................................................................
18
Bolgár tejipari export az USA-ba
....................................................................................................................................................
18
Szlovákia
....................................................................................................................................................................................................
18
A mezőgazdasági jövedelmek alakulása Franciaországban
...............................................................................................
19
Franciaország tejtermelése
...............................................................................................................................................................
19
Ausztria: a tejtermelők és a szupermarketek harca
...............................................................................................................
20
Jobb a húsa a borissza marhának
...................................................................................................................................................
20
Horvátországban hivatalos sajtút nyílt
........................................................................................................................................
21
A rendszeres sajtevés 12 százalékkal csökkentheti a cukorbaj
veszélyét
...................................................................
22
SZERBIA: 1,8 millió liter jégkrémet exportál idén az EU-ba
.............................................................................................
22
Kiemelt állami támogatás az orosz tejtermelés fejlesztésére
............................................................................................
23
A tejtermékek indiai vámjai akadályozzák az új-zélandi
tejtermelők piacszerzését
.............................................. 23
A „Berjozka” sajtgyár Fehéroroszországban
.............................................................................................................................
24
Marokkó: bekebelezi a legnagyobb tejipari céget a Danone
..............................................................................................
24
A tejtermelés helyzete Kínában
.......................................................................................................................................................
24
Kína tejtermelésének és importjának alakulása
......................................................................................................................
25
Tejbotrány Kínában – már megint
.................................................................................................................................................
25
A Pepsi belép a joghurt piacra
.........................................................................................................................................................
26
Alacsony tejtermékek árak és romló jövedelmezőség az USA-ban
.................................................................................
27
USA: a tejtermékek külkereskedelmi forgalma
........................................................................................................................
27
Az USA tejtermék exportja
................................................................................................................................................................
28
Tejtermelés és feldolgozás Svájcban
.............................................................................................................................................
28
3 millió dollár a száj-és körömfájás nemzetközi
referencia-laborra
..............................................................................
29
Magyarországon legalacsonyabb a fogyasztói bizalmi index
............................................................................................
29
Latin-Amerika tejtermelése
..............................................................................................................................................................
33
A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete
35
-
HAZAI HÍREK I. évfolyam - július
[email protected] 1 [email protected]
MOSZ: a rendkívüli meleg miatt nehéz helyzetbe került a
tejága-zat Az utóbbi hetek rendkívül meleg időjá-rása nehéz
helyzetbe hozta a tejágazatot, a hőség miatt napi egymillió
literrel csökkent a belföldi tejtermelés – közölte Krajcsovicz
András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos
Szö-vetsége (MOSZ) Szarvasmarhatenyésztők Országos Vá-lasztmányának
elnöke a testület ülésén. A hőség miatt előállt takarmányhiány,
valamint az állatokat ért hőstressz és a csökkenő felvásárlási árak
következté-ben az ágazatban a válsághelyzet jelei mutatkoznak. A
választmányi elnök kö-zölte: a tej felvásárlási ára mintegy 10
forinttal marad el kilogrammonként az év eleji mértéktől. Most a
felvásárlók 80-83 forintot adnak a tejért literenként. A fórumon
jelen lévő szakemberek sze-rint a korábban elindult pozitív
folyama-tok, azaz a kiegyensúlyozott belföldi tej-piac, továbbá az
állatállomány növeke-dése veszélybe kerülhet a most előállt
problémák miatt. A fórumon valamennyi megyei választ-mányi tag
megerősítette, hogy a kukori-ca és a szója az utóbbi hetekben
jelentő-sen drágult: a kukorica ára mintegy 30 százalékkal
emelkedett, a szójáé még jobban. Emellett szálastakarmány-hiány –
azaz széna- és lucernahiány – is fenye-get, sőt szalmából sem lesz
elegendő. A jelenlévők aggasztónak tartják, hogy a Vidékfejlesztési
Minisztérium (VM) mó-dosítaná a szerkezetátalakítási támoga-tás
idei kifizetését, és a gazdák nem jut-nának hozzá az állat jólétét
biztosító költségeik ellentételezéséhez. Ez mint-egy 7-8 milliárd
forintos kiesést jelente-ne az ágazatnak – mondta Tóth István,
a
MOSZ titkára. Hozzátette: ezt a különle-ges tejtámogatás
tervezett előleg kifize-tése sem ellensúlyozná. Sokan sérelmezték,
hogy a készülő új földtörvény – a jelenlévők szerint – a
haszonbérletet korlátozná, és foglalkoz-tatottsági limiteket írna
elő. Ez a fórum résztvevői szerint ellehetetlenítené a
szarvasmarhatartást Magyarországon. Krajcsovicz András szerint a
tejtermelők akkor lennének elégedettek, ha a felvá-sárlási árak –
amelyek az unión belül a legalacsonyabbak közzé tartoznak – is-mét
az év eleji kilogrammonkénti 90 forint feletti mértéket érnék el.
Ez az elnök szerint nem okozna fogyasztói áremelkedést sem. Ez
utóbbihoz Tóth István az MTI-nek hozzátette: a felvásárlási ár
emelkedése azért kis mértékben átgyűrűzhet a fo-gyasztói árakba.
Megjegyezte azt is, hogy az ágazatban keletkező haszonból a
je-lenleginél nagyobb mértékben kellene a termelőknek részesedniük.
Példaként említette: míg a felvásárlási árak mér-séklődtek az
utóbbi időben, addig a fo-gyasztói árak nem csökkentek a
boltok-ban. (MTI)
Sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy a fogyasztói árakba
sokkal in-kább a magasabb forgalmazói árré-sek gyűrűznek át,
mintsem a tejárak. Azok leginkább csak hivatkozások. A helyzet
várható romlását csak meg-erősíteni tudom. Az újabb világpiaci
árhullámmal a statisztikai rovatban kiemelten foglalkozunk.
Súlyos károk a magyar mező-gazdaságban A MOSZ felmérése szerint
a magyar me-zőgazdaságban a rendkívüli hőség és az aszály által
okozott kár, illetve terméski-esés értéke eléri a 200 milliárd
forintot.
-
HAZAI HÍREK I. évfolyam - július
[email protected] 2 [email protected]
Az állattartásban azonban a súlyos ta-karmányhiány és az árak
emelkedése további veszteségeket okozhat, és jelen-tősen
megdrágíthatja az állati termelést. Az ország egyes térségeiben a
búzater-mésnek közel fele, a viszonylag jónak ígérkező
kukoricatermésnek pedig egy-harmada megsemmisült. Búzából egy 3,8
millió tonnás, gyenge-közepes termés várható, amely a tavalyitól is
elmarad. A várható kukoricatermést egyelőre nem lehet megbecsülni,
de az akár 2 millió tonnával is kevesebb lehet a korábbi
előrejelzéseknél. A terméskiesés hatásá-ra a búza ára máris 50-55
ezer forint körül alakul tonnánként. A MOSZ java-solta, hogy az
agrártárca nyilvánítsa ka-tasztrófa sújtotta övezetté az országot.
Eközben Romániában is a rendkívüli állapot kihirdetését követelik.
Romániá-nak alig két hétre elegendő gabonatarta-léka van. A kormány
25 millió euró rendkívüli támogatást hagyott jóvá, csökkentette az
öntözésre használt víz díját és a károk 80 százalékát megtérítik, a
kisvállalkozások 7500 eurós gyorsse-gélyre számíthatnak -
jelentette be Vic-tor Ponta miniszterelnök. A takarmányproblémák
már napi-renden vannak. Viszont az súlyos té-vedés, hogy a mi rossz
termésünk mi-att ugrottak meg a belföldi árak. Ért-sük meg már
végre, hogy a világpiac határozza azt meg! A mi áraink csak azt
követik szolgaian. Ennek üteme és mértéke az ügylet két
szereplőjének informáltságán múlik. A román helyzetről szólva az a
két hét egy kissé súlyos kijelentés aratáskor.
A tejtermelők veszíthetnek az új földtörvénnyel Csak
meghatározott számú alkalmazott előzetes foglalkoztatásával
szerezhetné-nek jogot a mezőgazdasági agrártársa-
ságok arra, hogy haszonbérletbe vegye-nek földterületeket – áll
a parlamentnek a napokban benyújtott földtörvényben. A cégeknek a
szerzést megelőző három évben kellene vállalniuk a szakma sze-rint
irreálisan magas létszámú foglalkoz-tatást a haszonbérleti
jogosultsághoz. A Tej Terméktanács elnöke szerint a tej-ágazat
lehet a szabály egyik nagy veszte-se, és komoly bajba kerülhetnek a
tehe-nészetek, amelyek zömmel társasági formában működnek. Horváth
Gábor, a MOSZ főtitkára szerint a rendelkezés révén a társaságok
jelen-tős versenyhátrányba kerülnek a családi gazdaságokkal
szemben. A főtitkár sze-rint az agrárcégek leépülése magával vonja
majd az agráriumban dolgozók számának csökkenését is. (vg.hu) A
törvény még csak tervezet formájá-ban létezik. A földhasználati
korlát nem vonatkozik a tagok, tulajdono-sok földjeinek bérlésére.
Ennek ará-nyáról ugyan nincsenek nyilvános adatok, de kétségtelenül
fontos té-nyező. A kormányzati kommunikáció (lásd lentebb Budai)
kifejezetten az állattartók elsőbbségét sugallja. Mindemellett
súlyt kell helyezni a lobbyra, most!
Százmilliárdos hitelprogram a magyar mezőgazdasági és
élel-miszeripari beruházásokra Az OTP Bank ebben az évben – az
elmúlt két év beszűkült agrárfinanszírozási le-hetőségein túllépve
– százmilliárd forin-tos keretösszegű hitelpályázatot kíván
meghirdetni, elsősorban a mezőgazda-sági és élelmiszeripari
beruházások fi-nanszírozására. Wolf László,
vezérigaz-gató-helyettes szerint a pályázat tőkefe-dezete az OTP
Banknál rendelkezésre áll. Egy agrárvállalkozás 50 milliótól 4
milliárd forintig terjedő hitellehetőségre
-
HAZAI HÍREK I. évfolyam - július
[email protected] 3 [email protected]
pályázhat, amihez legalább 20 százalék-nyi saját erőt kell
igazolnia, és a megva-lósítandó projektnek legfeljebb 60
szá-zalékát lehet hitelből finanszírozni. A futamidő maximum tíz
évre, forgóeszköz hitelezés esetén öt évre terjedhet ki. Az OTP
Bank elsősorban azért kívánja fel-vállalni a mezőgazdasági és
élelmiszer-ipari beruházások finanszírozását, mert az agrárágazat
fejlesztése serkentőleg hat a kapcsolódó ágazatokra (feldolgo-zás,
takarmánytermelés, növényvédő-szer és műtrágya forgalmazás,
élelmi-szer-forgalmazás, stb.), gyakorlatilag a nemzetgazdaság
egészére is. Az OTP Bank bízik abban, hogy a makrogazda-sági
környezet általános javulása révén, a jövő évtől – a megkötendő IMF
megál-lapodást is figyelembe véve – ismét fel-lendülhet a vállalati
finanszírozás. A pá-lyázatokat a program beindulása után
elektronikus úton kell az OTP Bankhoz eljuttatni. A cikk konkrét
példa a banki figyelem erősödésére a mezőgazdaság iránt. A most
erősödő árhullám ismét közre fog játszani abban, hogy ebben az
év-ben is a GDP termelésben jelentős ágazatként szerepeljünk. Ez
persze kevéssé a mi teljesítményünk növe-kedésének köszönhető,
mindenesetre a „pénz” érdeklődését növeli irá-nyunkban. Az OTP-s
termékben sze-replő forrásszerkezet számol a támo-gatási
pályázatokkal. Ezzel pedig az ÁTK IV. körének, valamint a források
helyzetének ismeretében kijelenthe-tő, hogy leginkább 2012-ben
lehet számítani. A jövő évben történő újabb kiírások esélye
csekély.
Rögtön televágja a kannát a kormány által csodált tehén
Miniszter és államtitkár is köszöntöt-te Kedvest, a mezőfalvai
tehenet, aki 130 ezer liter tejet adott eddig életé-
ben. Az ünnepségre alaposan lecsuta-kolt szarvasmarhát
megtapsolták, felszalagozták, és a miniszter több-ször is
simogatással jutalmazta. A trágyaszagban a tehénlepényt kerül-getve
megtudtuk, hogy Fazekas Sán-dor miniszter kaszált már szénát
te-hénnek, hogy L. Simon László régóta ismeri Kedvest, és hogy
Einstein gon-dolatai a mezőgazdaságra is érvénye-sek lehetnek.
Kedvesnek, a 12 éves mezőfalvai tehén-nek ez a nap is úgy indult,
mint a többi. Reggel evett egy kis szénát és száraz lucernát, ivott
egy kis vizet, majd készült a reggeli fejésre. Hétfőn reggel is
hozta szokásos formáját: húsz liter tejet adott, ami nagyjából
kétszer annyi, amennyit társai tudnak. Kedves megszokott napirendje
azonban ezután teljesen felborult: a gondozója alaposan lemosta,
lecsutakolta, majd az udvarhoz legközelebb eső tágas karám-ba
vezette. Fél tizenegy körül pedig kí-váncsiskodó emberek vették
körül, fo-lyamatosan érkeztek fotósok és operatő-rök, hogy jobbnál
jobb közeliket csinál-janak megereszkedett tőgyéről. Kedves először
hátrálni kezdett a sok kamerától és embertől, majd pár perc múlva
élvez-ni kezdte a dicsfényt, és többször is szí-vesen evett-ivott
az érdeklődök kedvé-ért. Hétfő délelőtt a Mezőfalvai Zrt.
tehené-szeti telepét öltönyös, nyakkendős férfi-ak és kosztümös nők
lepték el, hogy együtt ünnepeljék Kedvest, az arany-törzskönyves
tehenet, mivel 130 ezer liter tejet adott eddig életében. Igaz, ez
nem a csúcs - volt már tehén, amelyik 150 ezer litert tejelt -, de
az ünnepségre a telep vezetői nemcsak a médiát, hanem a
vidékfejlesztési minisztert is meghív-ták, aki köszöntő beszédet is
ígért. Az origón megjelent cikk ezen részle-te azért érdekes, mert
az egyik leg-
-
HAZAI HÍREK I. évfolyam - július
[email protected] 4 [email protected]
népszerűbb internetes újságból származik. Ez meglehetősen nagy
publicitást jelent. Kedves jó szimbó-lumává válhatna a hazai
tejterme-lésnek. Miért ne lehetne média-sztár? Rászolgált.
A vásárlók a hibásak, ha nem fogy a magyar tej? A tejesek
szerint az áruházak szándéko-san adják az importnál drágábban a
ma-gyar tejet. Az agrártárca azt kérte, csak magyar tejet
szerezzenek be, de ezt úgy tűnik, nem mindegyikük vállalta.
Túltermelés van tejből az egész EU-ban, ezért exportra is
kevesebbet tudnak szállítani a magyar termelők, vagyis a
szokásosnál is nagyobb az itthoni kíná-lat. S mivel ezt nem tudják
mind feldol-gozni, UHT, vagyis sokáig elálló tejet készítenek
belőle. Ezért kérte arra május végén Budai Gyula agrárállamtitkár a
hazai üzletláncokat, vállalják, hogy csak magyar UHT tejet és
trappista sajtot sze-reznek be. Megkérdeztük a láncokat,
betartják-e az agrártárca kérését, és arra is kíváncsiak voltunk,
vajon az árazással is segítik-e, hogy jobban fogyjon a magyar tej.
Az importból is van még a polcokon A CBA rögtön reagált a
felkérésre, s meg-ígérték, hogy amíg túltermelés van a tejből,
addig betartják a szabályt. Ezt az önmérsékletet és önkorlátozást
azért
vállalták öt hete, hogy a magyar terme-lőknél keletkező
tejfelesleg ne vesszen kárba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
egyáltalán ne lenne import tej a boltja-ikban, mert a korábban
megrendelt mennyiségek még nem futottak ki. A többi áruház
kikerülte ezt a kérdést, vagyis nem válaszoltak rá, hogy eleget
tettek-e az államtitkári kérésnek. Ko-rábban azt mondták a
kereskedők, ők nem vállaltak ilyen kötelezettséget. Azt azonban
mindnyájan hangsúlyozták: elkötelezettek a magyar áruk mellett.
Frissből magyart kínálnak A SPAR-nál friss tejből csaknem 100
százalékban magyart kínálnak, és UHT kategóriában is többségben van
a hazai. A friss tejből a magyar termékek a legol-csóbbak náluk. A
Tescókban kizárólag hazai termelőtől vesznek friss tejet, és
törekednek rá, hogy minél több magyar tej fogyjon. Ezt mutatja az
is, hogy míg 2010-ben 33 százalékban friss tejet vásároltak a
bolt-jaikban (a többi UHT volt), addig 2011-ben ez az arány elérte
a 41 százalékot. Az idei évben szeretnék elérni, hogy leg-alább
felerészben a friss magyar tejet válasszák a fogyasztók.
Megjegyezzük, a múlt hétvégi bevásárlásnál az UHT-ból is a magyar
tej volt náluk a legolcsóbb. A vásárlók igénylik A CBA-kban a
magyar és az import UHT tej nagyjából azonos árban kapható most –
tudtuk meg Fodor Attila kommu-nikációs igazgatótól. Az őszi-téli
idő-szakban a tejet vásárlók felerészben vá-sárolnak UHT tejet, a
melegebb nyári hónapokban azonban 60 százalékban választják a
hosszabb eltarthatóságú terméket. Egyébként az import tejet csak
kiegészítésként tartják.
-
HAZAI HÍREK I. évfolyam - július
[email protected] 5 [email protected]
Ők lennének a legboldogabbak, ha a ma-gyar tejet mindig
olcsóbban tudnák be-szerezni, mint a külföldit – tette hozzá. De
mivel ez nem így van, és a vásárlók keresik az olcsó tejet, ezért
volt náluk import is a kínálatban. Amit lehet, azt magyar forrásból
szerzik be, előnyben részesítik a magyar termékeket az ára-zásnál
is. Az import tejet a Lidl is a vásárlói árér-zékenységre
hivatkozva tartja kínálat-ban. Hozzátették azt is: a kemény
disz-konttól elvárhatóan arra törekednek, hogy a lehető legjobb
áron juthassanak hozzá az élelmiszerekhez. S bár a Lidl is a magyar
termékeket helyezi előtérbe, nem szeretné az egyik alapvető
értékét, a kiváló érték-ár arányt háttérbe szorí-tani. A tejesek
másképp látják A tejtermelők szerint más a helyzet. Az üzletláncok
árpolitikája áll a háttérben: az olcsó importtej a vevőcsalogató –
mondta nemrégiben Hegedűs Imre, a Bicske MG Zrt. vezetője, a Tej
Termékta-nács elnökségi tagja az [origo]-nak. S hogy legyen
vevőcsalogató, játszanak az árréssel. Az importtejre csak 1-4
száza-lékot tesznek rá, vállalva a veszteséget is. A magyar tejre
meg ennek akár a tíz-szeresét (20-40 százalékot). S a magyar tejen
hozzák be az import tej vesztesé-gét. Szerinte ezért olcsóbb
például a szlovák tartós tej. Úgy véli, nagyjából tízforintos
árkülönb-séget már nem tolerálnak a vevők. Ha olcsóbb a külföldi,
akkor amellett dönte-nek. Senki nem venne drágább szlovák vagy cseh
tejet, ha jóval olcsóbban árul-nának magyart is – tette hozzá a
lapnak nyilatkozva. (Hír24) Szívemből szólt. Nagy reményekkel
várjuk az eltérő árazási technikák tiltásáról szóló jogszabály
hatását.
Felhívom a figyelmet a professzioná-lis kommunikációra. A Tesco
csak a friss tejről beszél. Az import tartós. A CBA pedig a
beszerzési árról beszél, nem az eltérő árazási módszerről. Egyik
sem indokolja meg az égbekiál-tó különbségeket a fogyasztói
árak-ban. Ugyanakkor vegyük észre a fél-revezető címadást is!
300 millió forintból újították fel a szarvasmarhatelepet Átadták
Fejér megyében a Lajoskomá-romi Tejtermelő Kft. több mint 300
mil-lió forintból felújított szarvasmarhatele-pét. Az átadáson
részt vevő Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parla-menti
államtitkára avatóbeszédében hangsúlyozta, felemelő érzés, ha egy
olyan mostoha ágazatban, mint amilyen az állattartás, valaki
bővítésre, fejleszté-sekre vállalkozik. Kijelentette, a kor-mány
nemcsak szavakban hirdeti, hogy a növénytermesztés és az
állattenyésztés között egyensúlyt kell teremteni, hanem határozott
lépéseket is tesz ezért. „Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy
az állattartók megfelelő földterü-lettel rendelkezzenek és meg
tudják termelni az állatok etetéséhez szükséges takarmányt. Amíg a
piacon kell a takar-mányt megvásárolniuk, kiszolgáltatottak a
piacnak. Ezért szükséges a földterület biztosítása állami
földekből” – tette hoz-zá. Bejelentette, a parlamentnek benyújtott
új földtörvény az állattartóknak mind a tulajdonszerzés, mind a
haszonbérlet esetében elsőbbséget kíván biztosítani. „Az új
földtörvényben elsődleges szem-pont lesz az állattartók földhöz
juttatása, mert a kormány komoly szerepet szán az állattartóknak.”
Szili József ügyvezető igazgató elmondta, a pályázat nem zöldmezős
beruházás keretében valósult meg, hanem folyama-
-
HAZAI HÍREK I. évfolyam - július
[email protected] 6 [email protected]
tos munkavégzés mellett hajtottak végre komoly fejlesztéseket.
Két pályázaton nyertek támogatást, így összesen 317 millió forintos
beruházást hajtottak vég-re. Fejlesztették a trágyakezelési
techno-lógiát 182 millió forintból, amelyhez 136 millió forintos
támogatást nyertek. En-nek keretében 500 méter trágyaelvezető
csatornát és átemelő medencét építet-tek, elkészült egy 9000
köbméteres, szi-várgásmentes hígtrágya-tároló, valamint
felújították az istállók padozatát. Emel-lett a géppark is
megújult: rakodógép, szippantókocsi segíti a munkát a jövő-ben. A
technológiai fejlesztési pályázaton 53 millió forintot nyertek a
135 millió forin-tos beruházáshoz. A fejlesztés során 2500 tonna
kapacitású silótároló épült, illetve az épületek tetejére 120
szellőző-kürtő került, 466 darab dupla pihenőboxot alakítottak ki,
megújultak az itatók és ventilátorokat szereltek az istállókba. A
lajoskomáromi szarvas-marhatelep 1980-ban épült, jelenleg 28-an
dolgoznak a telepen. A cég 523 nö-vendék üszőt és 570 tejelő
tehenet tart, utóbbiak naponta 13 500 liter tejet ad-nak. (MTI)
Tárolni akkor már tudják a trágyát. Aztán mi lesz, ha megtelik a
tároló? Többször utaltam már rá, hogy a trá-gya végett érdemes
újabb lábat nö-veszteni. A trágyafeldolgozás lehet a tejtermelés
ingadozását kiegyenlítő üzletág. Ehhez a piac már meg van. A
non-porfit tároló helyett profitter-melő üzemet kellene inkább
építeni.
Aranyérmes magyar sajt Aranyérmet nyert Róna Péter somo-gyi
keménysajtja a brit Nantwich-ben megrendezett sajtolimpián múlt
hé-ten. A Chester melletti település ren-dezvényén 27 országból
több mint 3000 sajt versenyzett - a sajtokat kül-
sejük, ízük, állaguk és szaguk alapján rangsorolták. A
kisasszondi üzem, ahol a sajtot készítették, a legkisebb volt a
sajtgazdaságok között. Róna Péter kisasszondi keménysajtját a nem
brit-szigeteki országok kategóriá-jában ítélték a legjobbnak - a
tulajdonos, aki amellett, hogy sajtüzemét igazgatja, az Oxford
egyetem közgazdásza is, a vil-lányi és szekszárdi borok ízvilágához
igazította titkos receptjét. "Franciaor-szágban, Olaszországban,
Angliában, de még Németországban is elképzelhetet-len, hogy a sajt
ne járjon együtt a borral. Sajnos e felfogásnak nincs nagy múltja
hazánkban, mi azonban mégis vörösbo-rokat vettünk elő, amikor a
recepten gondolkodtunk" - mondta el erről a szakember. Arra a
kérdésre, hogy ho-gyan jött a sajtkészítés ötlete, Róna Pé-ter
elmondta, hogy sok kollégájával el-lentétben ő a gyakorlatban is
szereti látni azon szabályok és törvényszerűsé-gek működését,
amelyekről az egyete-men beszél a diákjainak. "Nagyon kis gazdaság
vagyunk, a miénk volt a legkisebb a versenyző üzemek közt: összesen
36 tehenünk van, és csu-pán 35 kilogramm sajtot készítünk na-ponta
Kisasszondon, a birtokon tehát inkább a minőség, semmint a
mennyiség az első" - részletezte a gyártási körül-ményeket a
közgazdász, majd hozzátet-te: a visszaigazolások és a díjak őket
iga-zolják. "Sajnos sok magyar vállalkozás hagy fel a minőséggel
ezekben az idők-ben, és ezzel rendre elveszítik a külföldi
piacokat. Mi nem ebbe az irányba indul-tunk." - jegyezte meg Róna
Péter, aki a magyar mezőgazdaság egyik súlyos gondjának tartja,
hogy a termelők jelen-tős részének nagyon kis befolyása van a
termelési láncra. "Közgazdasági alap-szabály, hogy annál erősebb
egy vállal-kozás, minél nagyobb részét ellenőrzi a termelési
láncnak, ebben az esetben ugyanis nincsenek annyira
kiszolgáltat-
-
HAZAI HÍREK I. évfolyam - július
[email protected] 7 [email protected]
va az árváltozásoknak. A mi vállalkozá-sunkat más üzleti modell
mozgatja". Amikor arról kérdeztük, hogyan jött lét-re a kisasszondi
sajtüzem, a tulajdonos úgy válaszolt, hogy a borászok igénye volt
az egyik legfontosabb motiváció: "több borász ismerősöm is arról
panasz-kodott, hogy borkóstolókon olykor nem tudnak mit felkínálni
a vendégeknek, mert néhány jó kecskesajton kívül alig van minőségi
termék a piacon. Másfelől pedig az is közrejátszott, hogy először
járván a Somogy megyei településen megdöbbentett az ottaniak
kilátástalan-sága, hogy mennyire nincs munka a köz-ségben. A
birtokon 12 alkalmazott dol-gozik, és mindannyian kisasszondiak".
Róna Péter elmondta még azt is, hogy sajtüzemükben csak
tehénsajttal foglal-koznak, és 5-6 félét készítenek belőlük, amiket
elsősorban vendéglőknek, borá-szoknak adnak el. (Népszava)
Gratulálunk! Ez valódi példamutatás, bár a tétel kétségtelenül nem
piaci kategória.
-
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK I. évfolyam - július
[email protected] 8 [email protected]
Statisztikák, előrejelzések E rovatban olyan releváns
statisztikai sorokat követünk hónapról-hónapra, amelyek mindennapi
működésüket határozzák meg. Statisztikai elemzésünket e hónapban
átlengi az újabb, kibontakozóban lévő világpiaci
élelmiszer-árrobbanás. Ennek jelentőségét a tejtermelőknek nem kell
magyarázni, hiszen máris súlyos takar-mány-gondok redőzik
homlokukat. Napról-napra nyilvánvalóbb, hogy egy újabb árhullám
kezdetén vagyunk a me-zőgazdasági tömegcikkek piacán. Ahogy
korábban is, most is a rossz hírekre (el-sősorban az amerikai
aszályra) alapozva indul az árfelhajtás, de az egyéb piacok
(értéktőzsdék, állampapír, nemesfém, valuta) gyengélkedései is
ugyanúgy fennállnak, mint 2008-ban. Minden együtt van ahhoz, hogy
megismétlődjön a 2008-as áremelkedés. Igen, megint érkezik a
kockázati tőke a mezőgazdasá-gi piacokra, nem hagyja ki a jó
megtérü-lési lehetőséget. Ez sajnos megint össze-zavarja a
mezőgazdasági piacokat. A ta-karmányokon keresztül az állattartók,
és az élelmiszeripar ismét komoly költség-emelkedésre készülhetnek.
Eközben a gazdasági növekedés lassulása miatt mind a belföldi, mind
a világpiacon le-lassul a kereslet növekedése, ezért az árak
emelkedése ezen az (a kibocsátási) oldalon nehezen érvényesíthető.
USA: a szója- és kukoricatermés rom-ló kilátásai Az USDA július
harmadik hetében közzé-tett felmérése szerint – az ország nagy
részén uralkodó (1956 óta nem tapasz-talt) szárazság következtében
– a szója-vetések már csak 34 százalékban sorol-hatók a „kitűnő”
vagy „jó” állapotú kate-góriába. A kukorica esetében ez az
arány
mindössze 31 százalék, 10 százalékpont-tal rosszabb a májusi
állapotfelmérésnél, sőt még az eddig nyilvántartott leggyen-gébb
1988. évinél is. Ennek alapján az ország szója- és
kukoricatermésének a tavalyihoz viszonyított visszaesésével kell
számolni. A terméskiesés mértékét egyelőre pontosan előre jelezni
nem le-het, mivel a természet még mindkét nö-vény esetében
behozhatja a lemaradást. Kukoricából az USDA 146 bushel/acre
terméssel számol, amely hektáronként mintegy 9 tonnának felel meg,
és 14 szá-zalékkal kevesebb a májusi előrejelzés-nél. Az amerikai
kukorica-piac helyzetét súlyosbítja, hogy az etanol-gyártók a
termésnek az elmúlt évinél nagyobb há-nyadát kívánják bioetanol
céljára igény-be venni. Az egyes államokban a helyzet nagyon
különböző, az amerikai kormány azon-ban – a csapadékhiány miatt –
26 állam területén több mint 1.000 körzetet ter-mészeti-katasztrófa
sújtott régióvá nyil-vánított. A várható terméskiesések hatá-sára
az USA-ban a szója- és kukoricaárak jelentősen megemelkedtek, az
ország kukorica exportja pedig 25-30 százalék-kal csökkenhet a
tavalyihoz képest. Az amerikai terméskiesés önmagában nem indokol
ilyen, a jelenleg tapasztal-ható mértékű áremelkedést, hiszen a
többi termelőnél jelentős termés-emelkedésre lehet számítani. Az
alábbi táblázatban jól, látszik, hogy a várható termés a tavalyi
szinttől ugyan némileg elmarad, de minden idők második
leg-nagyobbja. A gond ott van, hogy – bár lassuló ütemben – de a
kereslet is to-vább emelkedik. Ez pedig további kész-letcsökkenés
okoz, az utóbbi hat év leg-alacsonyabb szintjét.
-
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK I. évfolyam - július
[email protected] 9 [email protected]
A világ kukoricamérlege, millió tonna, 2012. július 26-i
előrejel-zés
2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 elızetes elırejelzés
26.júlTermelés 800 820 829 870 864Külkereskedelem 84 86 93 94
97Felhasználás 785 822 844 870 878Készlet 146 144 129 129 115Év/év
változás 14 -2 -15 - -14Nagy exportırök 52 51 38 37 26
Forrás: Nemzetközi Gabonatanács
Ez azt mondatja velem, hogy várhatóan ez az áremelkedés nem
rövid távú. Úgy értem, hasonlóan a 2008-ashoz, a magas árak ebben
az évben fenn fognak ma-radni. A chicagói kukoricaárak elmúlt 12
havi alakulását mutató alábbi grafikonon jól látszik az újabb
árhullám első szakasza, amely egy hosszú, mintegy hét hónapos
oldalazást tört meg. Az elmúlt hét közepi korrekció még korán sem
az emelkedő trend vége, sokkal inkább újabb belépési pontok
tesztelése, vagy még szebb kife-jezéssel élve:
profitrealizálás.
Forrás: CBOT
A júniusban (év/év alapon) 21, és júli-usban 19 százalékos
emelkedés egyér-telművé teszi a kitörést. A kérdés most, hogy
mekkora és meddig tartó hullámra készülhetünk. Az alábbi, az öt
éves moz-gást mutató grafikonon jól látszik, hogy a magas
szintekről már szinte nem is tér vissza az ár. Az olcsó takarmányt
el lehet felejteni.
Forrás: CBOT
A forint az elmúlt hónapban is erősö-dött az euróval és gyengült
a dollárral szemben. Azok a várható intézkedé-sek, amit az euró
erősítése érdekében az elkövetkező napokban jelentenek be,
várhatóan tovább erősítik a forin-tot is. Eközben az alapkamat
csök-kentése még mindig nem indult el, de heteken belül várható. Ez
pedig a hi-telkamatokban is lecsapódik majd.
Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulásahavi
átlag, 2010 január - 2012 június 293,71
234,39
100,00
150,00
200,00
250,00
300,00
350,00
2004
.
2005
.
2006
.20
07.
2008
.20
09.
2010
.20
11.
2012
.
Euró/ECU
US dollár
A jegybanki alapkamat alakulása
1990-2012, %
7,00%
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
1990
.10.
15
1991
.10.
15
1992
.10.
15
1993
.10.
15
1994
.10.
15
1995
.10.
15
1996
.10.
15
1997
.10.
15
1998
.10.
15
1999
.10.
15
2000
.10.
15
2001
.10.
15
2002
.10.
15
2003
.10.
15
2004
.10.
15
2005
.10.
15
2006
.10.
15
2007
.10.
15
2008
.10.
15
2009
.10.
15
2010
.10.
15
2011
.10.
15
Forrás: MNB
A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint augusztusban 415
forinton számolható el a gázolaj litere, ami 21 forintos csökkenés
a júliusi, és 31 fo-rint a csúcsnak számító májusi adat-hoz képest.
Eközben a világpiacon tovább a csökkenő szakasz után kor-
-
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK I. évfolyam - július
[email protected] 10 [email protected]
rigál, emelkedik az olajár. Jelenleg (27-én) 89,63 dollár a
hordónkénti ár. Ez a május eleihez képest (május 1: 105,96) 15
százalékos csökkenés, az idei csúcsnak számító februári 109,6
dollárhoz képest pedig 18 szá-zalékos.
A gázolajár alakulása, Ft/l
2006 január - 2012 augusztus
415
200
250
300
350
400
450
500
jan máj
szep
tjan m
áj
szep
tjan m
áj
szep
tjan m
áj
szep
tjan m
áj
szep
tjan m
áj
szep
tjan m
áj
Forrás: NAV
A világpiaci olajár alakulása az elmúlt két évben, USD/hordó
Forrás: plusz500.hu
Az áramár 2012 júniusában 7,3 száza-lékkal, a vezetékes gáz ára
7,9 száza-lékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző
hónaphoz képest nem változott.
Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2012 június
486
300
320
340
360
380
400
420
440
460
480
500
jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
már
cáp
rm
ájjú
n
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Vezetékes gáz ár, 1 m3
2007 január - 2012 június
136
90
95
100
105
110
115
120
125
130
135
140
jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
rm
árc
ápr
máj
jún
júl
aug
szep
to
kt
no
vd
ec jan
feb
már
cáp
rm
ájjú
n
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Forrás: KSH
Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 81,33
forint/kg volt 2012 júniusában, 2 százalékkal csökkent a májusihoz
képest. A nyerstej kiviteli ára 83,22 forint/kg volt júniusban, 1
százalékkal csökkent az előző havihoz képest, és 2 százalékkal volt
magasabb a belpiaci árnál.
A termelői árak csökkenésével egy idő-ben estek a feldolgozói
árak is. A trap-pista sajt értékesítési ára 3 százalékkal, a túróé
2 százalékkal, a 2,8 százalékos zsírtartalmú dobozos friss tejé 1
száza-lékkal csökkent júniusban az előző havi-hoz képest. Az első
két fázis árának esé-sét néhány hónapos késéssel követték a
fogyasztói árak is. A pasztőrözött 2,8 százalékos zsírtartalmú
friss tej és a trappista tömbsajt fogyasztói ára egy-aránt 1
százalékkal csökkent májusban az áprilisihoz képest a KSH adatai
sze-rint. E néhány hónapos késleltetés tiszta haszon a kereskedők
zsebében.
-
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK I. évfolyam - július
[email protected] 11 [email protected]
A tehéntej termelıi átlagára, Ft/kg
2004 január - 2012 júniusKSH - AKI
96,584,0
május
81,33
június
94,2
50,0
55,0
60,0
65,0
70,0
75,0
80,0
85,0
90,0
95,0
100,0
J F M Á Mj
Jú Jl
Au
Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au
Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au
Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au
Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au
Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au
Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au
Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au
Sz O N D J F M Á Mj
Jú
2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
A búza és a kukorica termelői ára 2012. májusában is alig
mutatott változást. A fizikai piacról tudjuk, hogy azóta elindult
az áremelkedés, de nagy a bizonytalan-ság, kivárás. A KSH adatai
szerint a ku-
korica ára 50,5 Ft/kg, a búzáé 55,9 Ft/kg volt.
A búza és a kukorica termelıi havi átlagára, Ft/kg
2008 január - 2012 május
55,9Búza
50,5
Kukorica
0
10
20
30
40
50
60
70
80
J F M Á Mj
Jú Jl
Au Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au Sz O N D J F M Á Mj
Jú Jl
Au Sz O N D J F M Á Mj
2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Forrás: KSH
Írország Ázsiában kíván új piacokat keresni tejtermékei számára
Az Ír Élelmiszeripari Szövetség, a Board Bia értékelése szerint
Írország 2020-ig 50 százalékkal bővülő tejiparának első-sorban a
Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában célszerű új piacokat keresni. A
piackutatások megállapították, hogy a 245 milliós Indonézia a
teljes tejtermék fogyasztásának 70 százalékát importból szerzi be,
és az ország jelenleg, Mexikó után, a világ második legnagyobb
tejpor importőre, tehát ott bőven juthat hely az írországi felesleg
számára. A 86 millió lakosú Vietnamban az egy főre jutó
tejfogyasztás mindössze 15 kg-ot tesz ki, a közeli jövőben ennek
szá-mottevő növekedésére lehet számítani, különösen a
gyermekélelmezésben. Dél-Koreában a tejfogyasztás jóval ma-gasabb,
mint Vietnamban vagy Indoné-ziában, a belső tejtermelés viszont tíz
év óta csökkenő tendenciát mutat. Ezeken a piacokon, valamint az
arab országokban elsősorban a sajtimport növelésére nyí-lik reális
lehetőség. Az írek nem a mi piacunkat akarják a kvóta utáni években
sem. Vannak an-nál jóval perspektivikusabbak is.
A Dairygold 120 millió eurót fektet tejfeldolgozó
kapacitása-inak bővítésébe Írország egyik legnagyobb tejfeldolgozó
cége, a Dairygold szövetkezeti vállalko-zás a következő nyolc év
folyamán – gondosan előkészített tervek alapján – 120 millió eurót
kíván befektetni tejfel-dolgozó kapacitásainak bővítésébe. A cég
jelenleg hetente 29 millió liter tejet dolgoz fel, ezt 2014-ig
további 4,3 millió literrel akarják bővíteni, két új sajtüzem
megépítésével. 2020-ra a vállalat el akarja érni a heti 52 millió
literes feldol-gozást, mivel beszállítóival – a kvóta-rendszer
megszűnése után – a termelés ilyen arányú (63 %-os) növelésében
ál-lapodott meg. A terv keretében a Dairygold 2015-ben és 2019-ben
egy-egy új vonalat is üzembe kíván helyezni tejpor és porított
bébiétel gyártására, egyenként 7,5 tonna/óra kapacitással. A fent
vázolt beruházáson túlmenően a szövetkezetnek pótlólag 50 millió
eurós működő tőkére lesz szüksége a kibőví-tett termelés folyamatos
finanszírozása érdekében. Ennek biztosítására a Dairygold többek
között a tagi hozzájá-rulások különböző formáit tervezi igénybe
venni.
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 12 [email protected]
Az Európai Bizottság nem akar beavatkozni a tejpiaci helyzetbe
Amint arról korábban is beszámoltunk, több EU tagország kritikusnak
ítéli meg a tejtermelés és a tejpiac helyzetét. Miu-tán az Európai
Bizottság megtárgyalta a problémát, Dacian Ciolos, mezőgazdasá-gi
biztos július 16-án jelentésben és köz-leményben ismertette
Brüsszel ezzel kapcsolatos álláspontját. A Bizottság leszögezi,
hogy bár az EU tejtermelőinek ez év májusában fizetett kilónkénti
31,6 centes átlagár nagyon alacsony, és mint-egy 5 százalékkal
alatta marad a 2011. májusi átlagárnak, az előbbi még mindig közel
30 százalékkal fölötte van a 2009 májusában fizetett árnak, az euró
dollár-ral szembeni leértékelődése pedig kife-jezetten kedvez a
tagországok exportjá-nak. Az elemzés azt is megmutatta, hogy a
tejfelvásárlási árak 2011-ben folyamato-san emelkedtek, és csak ez
év elejétől kezdtek el csökkenni, elsősorban az EU-n kívüli nagy
termelő országok fokozott kínálatának nyomására és a világpiaci
ártendenciákat követve. A tejtermelés ez év első negyedévében
Új-Zélandon 9,9, Argentínában 12,0 százalékkal, az év első 5
hónapjában Ausztráliában 5,5, az USA-ban 4,2 százalékkal
növekedett. A fentiek alapján, a Bizottság elismeri, hogy az
európai tejtermelés súlyos hely-zetben van, mégsem tartja
szükséges-nek, hogy központi intézkedésekkel próbálják meg a
helyzetet javítani, és az árcsökkenést kompenzálni. Pontosab-ban,
az EU nem lát lehetőséget a tejpiac problémáinak rövid-távú,
központi in-tézkedésekkel történő megoldására, mi-vel ezeket a
problémákat a külső ténye-zők kedvezőtlen alakulása váltotta ki
(alacsony hozzáadott értékű termékek magas aránya, a tejszektor
szervezési és infrastrukturális hiányosságai, vállalatok
eladósodottsága, stb). A brüsszeli be-avatkozást – elsősorban az
export-támogatás visszaállítását – Lengyelor-szág kérte, és azt
több tagország, köztük Magyarország is támogatta, más tagor-szágok
viszont, a Bizottsággal egyetér-tésben nem tartják szükségesnek a
be-avatkozást (meglepő módon még Nagy-Britannia sem). Mindennek
ellenére az elkeseredett tej-termelők – különösen
Nagy-Britanniában, de más tagországokban is – már eddig is több
tiltakozási akciót (tüntetést) szerveztek, sőt bejelentették, hogy
azokat a jövőben is folytatni fogják. Az EU nem akar beavatkozni a
világ-piac által meghatározott tendenciák-ba. Azt azért megtehetné,
hogy az EU tejtermelőinek lehetőséget teremt az ezen folyamatokhoz
való hatéko-nyabb alkalmazkodásra. Egyéb eset-ben pedig, tessék
végre elkezdeni le-építeni azt az apparátust! Lehet, hogy ennek
(anyagi és adminisztrációs) terhe is szerepet játszik a világpiaci
kitettségben?
Tejtermelési válság Nagy-Britanniában A Brit Parlament alsóházi
ülésén erős támadások érték Jim Paice mezőgazda-sági minisztert,
mivel a képviselők a tej-termelő gazdák megbízásából
intézke-déseket követeltek tőle az alacsony tej-árak miatti válság
enyhítése érdekében. A legegyszerűbb megoldás lenne a leg-utóbbi
csökkentés előtti felvásárlási árak visszaállítása, de hatásos
lehet egy olyan intézkedés is, amely megengedi a tejtermelőknek,
hogy két hónapos határ-idővel elálljanak a többnyire egy kerek évre
kötött tejszállítási szerződéstől, amennyiben az ár az önköltségi
szint alá esik. Az áprilisi árcsökkentés után a termelők átlagosan
24-26 pennyt kap-nak egy liter tejért, miközben az előállí-
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 13 [email protected]
tási költségek helyenként meghaladják a 30 pennyt (1 angol font
~ 364,47 Ft). Ennek következtében a brit tejtermelők egy jelentős
része csak veszteséggel tud-ja értékesíteni a megtermelt tejet, egy
év alatt a veszteség farmszinten az 50 ezer (tehenenként a 375)
fontot is elérheti. A Brit Elosztási Konzorcium (BRC) azon-ban
elutasította a termelőknek azt az igényét, hogy a konzorciumnak
többet kellene tennie a tejárak emeléséért, sőt a tejfeldolgozók
további árcsökkentést helyeztek kilátásba, amit a termelők nagy
felzúdulással fogadtak. Az elkese-redett tejtermelők egy csoportja
azzal is fenyegetőzik, hogy a londoni Olimpia idején szerveznek
tiltakozó akciókat. Az Olimpia megzavarására azonban való-színűleg
nem kerül sor, mivel David Cameron miniszterelnök július 13-án
bejelentette, hogy a kormány 5 millió fontos segélycsomagot
szavazott meg az ország tejtermelőinek támogatására. A Brit
Farmszövetség (NFU) hangsúlyozza, hogy tejfeldolgozók, sőt a brit
nemzet-gazdaság érdekeinek is árt, ha túl sok termelő hagy fel a
termeléssel, mivel munkahelyek szűnnek meg (a feldolgo-zásban és az
értékesítésben is), és ha esetleg nem lesz mit feldolgozni, akkor
drágább, külföldi tejtermékeket kell im-portból beszerezni. Az NFU
ezért támo-gatni kíván minden békés akciót, amely a tejtermelők
jogos követelésének ad hangot. Mindenütt ugyanaz a nóta. Ők is ki
vannak szolgáltatva a világpiaci ár-mozgásoknak, és ők is politikai
be-avatkozást sürgetnek. Újabb bizonyí-ték arra, hogy rossz az az
irány, amely eltörölni igyekszik a mezőgazdasági termékek
világpiacát korlátozó in-tézkedéséket, s így teljesen kiteszi őket
a spekulatív ármozgatásnak. A nemzeti és közösségi költségvetés
emiatt nem kiszámíthatóan, hanem ad hoc jelleggel is kénytelen
pénzt juttatni a tejtermelőknek. A fenyege-
tőzés hiányzik nekik? Akkor folyjon a tej!
Súlyos gondok Spanyolország tejtermelésében Kasztília és León
tartomány Parasztszö-vetségének (UCCL) jelentése szerint a
tejfelvásárlási árak ez év májusában ki-lónként 0,309 eurós
mélypontra süllyed-tek a tartományban, ami az előző havi 0,317
eurós szinthez képest is számotte-vő visszaesést jelent. Amennyiben
ez az ár változatlan marad, a tartomány tej-termelő gazdáinak
vesztesége a jelenlegi kvótaévben elérheti a 28,8 millió eurót. A
tejtermelés tulajdonképpen az egész Spanyolország területén évek
óta vál-ságban van, amelynek kiváltó okát első-sorban az alacsony
felvásárlási árakban, illetve a termelési költségek emelkedé-sében
kell keresni. Ezért az UCCL sürgős intézkedéseket követel a
kormánytól annak érdekében, hogy – szükség esetén a tejfeldolgozók
profitjának csökkentése révén – a minimális felvásárlási ár
fe-dezze a tejtermelők költségeit, és egy tisztességes nyereséget
biztosítson szá-mukra. Ellenkező esetben a tartomány tejtermelőinek
nagy része kénytelen lesz felhagyni a termeléssel. És ez így megy
mindenütt. Azon azért illik elcsodálkozni, hogy egyrészt, a spanyol
szövetség még mindig a tej-iparban látja az ellenséget, másrészt,
furcsán képzeli el a megoldást.
Németország tejtermelése: eny-he kvótatúllépés A Német
Raiffeisen-szövetség legfris-sebb jelentése alapján a német
tejterme-lők együttesen a 2011-12. kvótaévben alig több mint 0,1
százalékkal (39 ezer tonnával) lépték túl az ország számára
megállapított 29,626 millió tonnás ter-melési kvótát, bár még a
legutóbbi előre-
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 14 [email protected]
jelzések is 0,6 százalékos túllépést mu-tattak. Az alacsonyabb
túllépéshez rész-ben a zsírtartalom szerinti kiigazítás is
hozzájárult. Ebből adódóan a kvótatúl-lépés miatt fizetendő
büntetés is jóval alacsonyabb lehet a megállapított
kilo-grammonkénti 28,72 centnél. Ez annyit jelent, hogy
Németországnak összesen 10,9 millió eurót kell büntetés címén
Brüsszel részére átutalnia. A német tejkvóta piacon az ár a
legutób-bi tőzsdehatáridő óta kilónként két cent-tel emelkedett.
Jelenleg az ország nyuga-ti felében 14 centet, a keleti felében 5
centet fizetnek egy kilónyi kvóta átadá-sáért. Országos szinten,
március 135.581 tonnányi kvóta cserélt gazdát, ebből 114.940 tonna
a nyugati, 20.640 tonna pedig a keleti tartományokra jutott. Ez a
kvóta-forgalom azért már nem nevezhető jelentősnek. A mozgást a
bírság mértéke befolyásolja.
Románia nem kívánja kiárusí-tani hagyományos termelőit a
multinacionális nagyvállalko-zóknak Amint arról többször is
beszámoltunk, a romániai mezőgazdaság két arca erősen ellentmond
egymásnak. A korszerű, jól gépesített nagyüzemek mellett ott
van-nak a törpebirtokok ezrei, amelyeknek jelentős része száz évvel
ezelőtti techno-lógiával műveli a földet. Az utóbbiak
fel-emelkedésére gyakorlatilag alig van le-hetőség, mivel az évente
Romániának jutó uniós agrártámogatásnak több mint felét a
(nagyüzemi) farmok 0,1 százaléka kapja, a törpebirtokok nagyobbik
fele pedig egyáltalán nem jogosult ilyen tá-mogatásra. Ez év eleje
óta a harmadik mezőgazdasági miniszter van hivatalban az országban,
akik közül az első kettő korábban a Monsanto óriáscég
alkal-mazottja volt, ennek megfelelően a GMO
növények romániai vetésterületének kiterjesztését szorgalmazták.
A kister-melők abban bíznak, hogy az új minisz-ter, Daniel
Constantin szakít ezzel a vo-nallal, mert a kis parcelláikat nem
akar-ják egybeszántani, és a kézzel vetett és betakarított búza,
kukorica, burgonya stb. helyett nem szívesen termesztené-nek
génmódosított növényeket, már csak azért sem, mert azokat nem lehet
önellátásra hasznosítani. A júliusban tartott romániai országos
„agrobusiness konferenciát” mégis a Monsanto szpon-zorálta. Achim
Irimescu, mezőgazdasági államtitkár is kénytelen volt bevallani,
hogy ennek a szponzori akciónak a célja többek között az volt, hogy
a GMO növé-nyek vetésterületének további növelését szorgalmazza.
Ezt nevezik forgóajtónak. Nagy cégtől hivatalba, onnan vissza.
Nemzeti ér-dekek a sutban.
A román kormány csökkentett áfa bevezetését tervezi A román
kormány a jelenlegi 24 százalé-kos áfa helyett 9 százalékos
csökkentett áfát tervez bevezetni január 1-jével a mezőgazdaságból
származó élelmisze-rek esetében – jelentette be Victor Ponta román
miniszterelnök. A kormányfő a mezőgazdasági miniszté-riumban
tartott sajtótájékoztatón kifej-tette, hogy kormányfőként támogatja
a szaktárca tervét, miszerint január 1-jétől az élelmiszerek
esetében csökkentett áfát alkalmazzanak. Az elképzelés sze-rint –
mondta Ponta – a 24 százalék és a 9 százalék közötti 15 százalékos
különbözetet visszaadják a terme-lőknek, amennyiben számlával
tudják bizonyítani, hogy termékeiket törvénye-sen értékesítették. A
román kormány ezzel akarja csökken-teni az adócsalást a
mezőgazdaságban,
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 15 [email protected]
amely gazdasági elemzők szerint nagyon magas ebben az ágazatban.
Ponta szerint az adócsalás visszaszorítása mellett az intézkedés
csökkentheti az élelmiszerek árát is. Romániában 2010 júniusában
emelték öt százalékponttal, 19 százalékról 24 százalékra az áfát,
miután Románia ke-mény megszorító intézkedések megho-zatalára
kényszerült. Románia 2009-ben kötött 20 milliárd euró értékű,
többoldalú nemzetközi ké-szenléti hitelmegállapodást a Nemzetkö-zi
Valutaalap (IMF) szervezésében, amit 2011 tavaszán egy szintén
kétéves, elő-vigyázatossági típusú kölcsön váltott fel. Ennek
értéke mintegy 5 milliárd euró. Az IMF küldöttsége várhatóan
augusztus első hetében érkezik a román fővárosba a soron következő
felülvizsgálati látoga-tásra. Ezen a tárgyalássorozaton a kabi-net
az adórendszert érintő módosításo-kat akarja ismertetni. A kormány
augusztustól lehetővé tenné az 500 ezer eurónál kisebb üzleti
forga-lommal rendelkező vállalatok számára, hogy az áfát ne a
számlák kiállításakor, hanem csak a kifizetéskor fizessék be az
államkasszába. Emellett a kormány mentesítené a
társadalombiztosítási járulékok megfizetésének kötelezettsége alól
egy évig azokat a cégeket, amelyek 25 évnél fiatalabb és 55 évnél
idősebb munkanélkülieket alkalmaznak legalább két évig. (MTI) A
feketegazdaság elleni harc egyik újabb érdekes ötletét láthatjuk.
Re-méljük sikerrel be is vezetik, és ta-pasztalatikra hivatkozva
nálunk is lesz rá mód. A fordított áfánál is így volt. A kis cégek
áfa-fizetési könnyíté-se szintén megfontolandó. Ott sem jobb a
költségvetés helyzete, mint nálunk.
Maffiavád miatt csaptak le az olasz mozzarellakirályra Az olasz
hatóságok lefoglalták az egyik legnagyobb dél-olasz sajtgyárat,
mivel gyanújuk szerint a gyár vezetője kapcso-latban állt a
maffiával. A mozarella-király néven emlegetett vállalkozót
őri-zetbe vették. Bűnszövetkezés vádjával tartóztatta le kedden az
olasz rendőrség az egyik leg-nagyobb dél-olaszországi sajtgyártó
vál-lalkozót, a mozzarella-királyként ismert Giuseppe Mandarát. A
hatóságok szerint Mandara a campaniai camorra bűnszer-vezetének
tagja volt, a Casalesi klánhoz tartozott. Vállalkozását a
szervezett bű-nözés finanszírozta, és a mozzarella-kereskedelem
bevétele a camorra kasz-száiba került. Mandarát termékhamisítással
is vádol-ják: az általa bivalytejből gyártott, védett eredetű,
tipikus campaniai mozzarella sajt a gyanú szerint nem minden
esetben felelt meg az élelmiszerbiztonsági köve-telményeknek. A
"Bufalo" (Bivaly) fedő-nevű akcióban a hatóságok lefoglalták a
campaniai Mondragonéban a Mandara cég központi üzemét százmillió
eurónak megfelelő más vagyontárgyakkal együtt.
Hollandia mezőgazdasági ter-melése és exportja A Wageningeni
Élelmiszergazdasági Ku-tató Intézet (LEI) éves értékelése alap-ján
Hollandia mezőgazdasági és kerté-szeti exportja 2011-ben az előző
évihez képest 9 százalékkal növekedett, miköz-ben az egész
mezőgazdasági szektor jö-vedelme jelentősen visszaesett. Ugyan-csak
csökkent a mezőgazdasági üzemek száma is, amely jelenleg alig
haladja meg a 70 ezret az országban. Ez együtt járt a koncentráció
növekedésével, így jelenleg a tejtermelésben alig van olyan
üzem,
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 16 [email protected]
amely 100 fejőstehénnél kevesebbet tart. A megmaradó
agrárvállalkozások mintegy 20 százaléka (főleg az üvegházi
zöldségtermesztők és a tojástermelők) null-szaldóval vagy
veszteséggel zárta a 2011. évet. A recesszió azonban a hol-land
mezőgazdaságot kisebb mértékben érintette, mint a nemzetgazdaság
egé-szét, mivel a megtermelt hozzáadott ér-ték a mezőgazdaságban –
a válság elle-nére – enyhe növekedést, a nemzetgaz-daságban pedig 1
százalékos csökkenést mutatott. Közben az ország agrárexport-ja
évek óta folyamatosan növekszik, a szomszédos EU tagországokba és
har-madik országokba egyaránt. Régóta napirenden van a holland
me-zőgazdaság kereskedelemmé való alakulása. Tudatosan fejlesztik a
disztribúciós vonalakat, és erősítik a tudásbázist. A tudás és
technológia ugyanis nagyon jó üzlet. Állattartó és növényházi
technológiákban például a világszínvonalat ott fejlesztik és
ex-portálják. Még nem késő elkezdenünk együttműködni velük, és
hasonló pro-filt felvenni a magyar agráruimban.
Az Olympus Dairy International sikere a nemzetközi piacokon A
mélyülő görög gazdasági válság elle-nére, a görög tőkével
létrehozott és főleg exportra berendezkedett Olympus Dairy
International stabilan tartja pozícióit a görög és a nemzetközi
piacon egyaránt. Sőt, az Olympus tevékenysége nagyban hozzájárul
ahhoz, hogy a szarvasmarha-tartók egy részének ne kelljen
felhagynia a termeléssel, és a tejüzemek dolgozói ne veszítsék el
állásaikat. A világ 25 or-szágában (többek között Romániában is)
jelen lévő cég jövedelme 2011-ben 238 millió eurót tett ki, ami 63
százalékkal meghaladta a 2007. évi szintet. Nemzet-közi sikerét –
különösen az USA-ban – a speciális baktérium törzsekkel beoltott,
görög joghurtok népszerűségének kö-
szönheti, amelyeknek árbevétele, ameri-kai elemzők szerint ez év
végéig az öt évvel ezelőtti 35,4 millió dollárról 2 mil-liárd
dollárra emelkedhet. A nyereség egy részét az Olympus folyamatosan
visszaforgatja a cég tevékenységének és üzemeinek bővítésébe.
Marketing-marketing-marketing. Persze a gyenge valuta sem hátrány
annak, aki csak exportban érdekelt, importra nem kényszerül a
termék előállításához.
Lengyelország tejtermelése A lengyel szaksajtóban, július
második hetében megjelent értékelés szerint az ország tejtermelése
súlyos problémák-kal küzd, ami egyértelműen a felvásárlá-si árak
csökkenésére és a termelési költ-ségek növekedésére vezethető
vissza. A költségek növekedését az üzemanyagok, a takarmányok és a
műtrágyák árainak folyamatos emelkedése váltja ki. Az
Élelmiszergazdasági Kutató Intézet (IERiGZ) értékelése szerint a
lengyel tejipar értékesítési árbevétele 2011-ben (a jégkrémek
nélkül) 26,3 milliárd zlotys rekordértéket ért el (1 zloty ~ 67,35
Ft). Ennek ellenére a tejszektor finanszíro-zási helyzete romlott,
az ágazati szintű bruttó nyereség 7,4 százalékkal (583 millió
zlotyra) csökkent. Ebben az évben a tavalyinál is gyengébb
jövedelmezősé-gi mutatókra kell számítani. Jelenleg ugyanis a
feldolgozás jövedelmezőségét - a Polmlek egyesülés szerint - csak
úgy lehet fenntartani, ha a tejfelvásárlási árat literenként,
átlagosan 0,10-0,20 zlotyval leszállítják. A lengyel tejhasznú
szarvasmarha állo-mány az utóbbi években folyamatosan apadt, ami
együtt járt a termelés foko-zott koncentrációjával. 2007-ben még
2,677 millió fejőstehenet tartottak az országban, 2011-re ez a
létszám 2,466 millióra esett vissza. Ugyanakkor a 10 és
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 17 [email protected]
49 közötti tehénlétszámú üzemek száma 5 százalékkal nőtt az
országban, miköz-ben az egy gazdaság által megtermelt tej éves
mennyisége csaknem a kétszeresé-re (26 ezer literre) emelkedett.
2004-ben még 480 ezer lengyel gazda foglal-kozott árutej
termeléssel, mára ez a szám 167 ezerre esett vissza, egy két éven
belül pedig további jelentős csök-kenés várható. A vállalkozások
koncent-rációja a tejfeldolgozásban is megfigyel-hető, bár a
fentieknél jóval szerényebb mértékben. A lengyel tejtermékek
exportjából szár-mazó bevétel ez év március-áprilisában, átlagosan
mintegy 30 százalékkal csök-kent, részben a globális
kereslet-kínálat arányainak megváltozása, részben a
de-vizaárfolyamoknak a lengyel export szempontjából kedvezőtlen
alakulása miatt. Ennek nyomán az ország tejter-mék exportja
drasztikusan lecsökkent, ami jelentős felesleget teremtett a belső
piacon, mivel a teljes termelésnek mint-egy 20 százaléka korábban
exportra ke-rült. A kivitel beszűkülése különösen érzékenyen
érintette az exportra beren-dezkedő lengyel vállalatokat. Az elmúlt
évben a tejipar export bevétele megkö-zelítette az 1,4 milliárd
zlotyt, és az ex-portárak alapvetően befolyásolták a bel-ső árakat
is. A nemzetközi tejpiac jelenlegi tendenciái alapján lengyel
elemzők a következő hónapokban a tejtermék árak csökkené-sére
számítanak, ami a felvásárlási árak további lenyomására és a
termékszerke-zet megváltoztatására kényszeríti a fel-dolgozókat. A
belső piac ugyanis a ko-rábban exportra kerülő, gyorsan romló
tejtermékeknek csak egy kis részét tudja befogadni, azok nagyobb
részét más termékekkel kell kiváltani. A lengyeleknél később
kezdődött a tejszektor konszolidációja, mint ná-lunk. Ezért most
zajlanak azok a fáj-
dalmas lépések, amelyeken a hazai szektor nagyrészt már túl van.
Ez vi-szont azt jelenti, hogy kisebb lesz az onnan érkező import
nyomása.
Az olaszok Csehországban ter-melt sajttal pótolják a földren-gés
miatti kieséseket Miután az ez év májusi földrengések a Parmezán
típusú sajtok termelésében óriási kieséseket okoztak, az olasz
ellá-tók nagy mennyiségben Csehországból vásárolnak egy olyan, jól
reszelhető (morzsálódó) kemény sajtot, amellyel a Parmezán sajtnak
a tészta alapú készéte-lek adalékaként a legjobban
helyettesít-hető. Csehország általában nem a sajt-gyártásáról
híres, viszont már 1996-ban megkezdődött egy olasz-cseh
együttmű-ködés, amikor a morvaországi Litovel városkában az olasz
Orrero cég közre-működésével létrehoztak egy tejfeldol-gozó üzemet,
kimondottan olasz típusú keménysajtok előállítására. Miután a helyi
személyzet betanítását olasz szak-értők elvégezték, mára ez a gyár
évente, Gran Moravia márkanévvel 6 ezer tonna „parmezán típusú”
sajtot állít elő, amelynek utóérlelése nagyrészt Olaszor-szágban
történik. Ezt a sajtot jelenleg több mint 50 országba exportálják,
az utóbbi hetekben egyre többet szállíta-nak belőle Olaszországba
is.
Parmalat: üzembezárások A Lactalis csoport tulajdonában lévő
Parmalat tejipari óriáscég július első hetében bejelentette, hogy a
közeli jövő-ben bezárja három (kisebb méretű) olaszországi üzemét
annak érdekében, hogy javítani tudja a hatékonyságot, és jobban
felvehesse a versenyt az olcsó, kereskedelemi márkás tejjel. A
kiskeres-kedelmi márkákat nagyon olcsón kínál-ják a boltok, komoly
gondot okozva ez-zel a Parmalatnak, amelynek a friss-tej
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 18 [email protected]
forgalma a legutóbbi egy évben 5 száza-lékkal, öt év alatt pedig
15 százalékkal csökkent. A cég szóvivője, Fabio Caporizzi elmondta,
hogy a Parmalat a bezárásokból befolyó pénzt a további 9 üzemének
korszerűsítésére kívánja fel-használni. A bezárások következtében
90 munkahely szűnik meg, de a cég megpróbál más üzemekben
foglalkozta-tást biztosítani a munka nélkül maradó dolgozóknak. A
globalizáció dübörög. A legfrissebb adatokat és zajló folyamatokat
egy lentebbi cikkben mutatjuk. Ennek mozgatói semmit nem változtak
az elmúlt évtizedek alatt. Ezt ne feled-jük, ha nálunk is feltűnne
egy nagy „megmentő” befektető.
A bolgár tejfeldolgozás problé-mái A bolgár fogyasztók arról
panaszkodnak, hogy egyre kevesebb bolgár tejterméket lehet kapni a
boltokban. A hetvenes években még 1,8 millió főt számláló bol-gár
szarvasmarha állomány az EU csat-lakozás idejére 650 ezer, mára
mintegy 450 ezer főre apadt. Ennek ellenére nyerstejből volna elég
a belső piacon, a bolgár tejfeldolgozók azonban nem tud-nak
versenyezni az olcsó importtal. Ér-dekes módon a nagyobb gondot nem
az EU tagországokból és a nagy multinaci-onális cégektől beáramló
sajtok, joghur-tok és egyéb, magas értékű tejtermékek beáramlása,
hanem a pálmaolaj és a tej-por importja jelenti. Ezekből az
alap-anyagokból ugyanis az ügyeskedő helyi termelők jelentős
mennyiségű „hagyo-mányos” bolgár terméket állítanak elő, és
értékesítenek a helyi piacon. A hami-sított termékek tömeges piacra
kerülé-sének hatására a bolgár tejfeldolgozók nem tudják
kihasználni kapacitásaikat, és nem tudnak rendszeresen fizetni a
tejbeszállítóknak, ami erősen bénítja az ország tejtermelését és
feldolgozását. A
bolgár hatóságok egyelőre képtelenek hatékonyan fellépni az
ügyeskedőkkel szemben. Megint a feketegazdaság. Pedig a pálmaolaj
importja ellen azért nem olyan nehéz fellépni. Ha majd sikerül,
akkor kezdhetik a kereskedelmi üz-letpolitikákkal szembeni
küzdelmet. Tudják vajon, mi vár rájuk?
Bolgár tejipari export az USA-ba A Novinite, angol nyelvű bolgár
hírportál tudósítása szerint bolgár tejipari vállala-tok a
következő évtől az eddigihez ké-pest háromszoros mennyiségű
tejipari terméket szállíthatnak az USA-ba az EU tagállamok számára
biztosított vám-mentes kvótán belül. Ezt megelőzőn azonban
Bulgáriának (és Romániának) a WTO-val folytatnia kell a július
elején félbeszakadt tárgyalásokat. A 2013. év-ben az EU tagországok
– preferenciális feltételekkel – 16 ezer tonna sajtot vi-hetnek be
az USA-ba. Ebből a bolgár szállítók elsősorban sózott sajtokkal
ve-hetik ki a részüket, amelyekre a megál-lapított kvóta 4.300
tonna.
Szlovákia A szlovák mezőgazdasági minisztérium adatai szerint
1989-ben még 536 ezer fejőstehenet tartottak az országban. Ez a
létszám mára mintegy 200 ezer főre apadt, ami olyan alacsony, hogy
tovább már nem csökkenhet. Ugyanakkor a leg-utóbbi kvótaévben
Szlovákia csak 80 százalékban tudta kihasználni a számára
megállapított kvótát. A tehénlétszám és a tejtermelési kedv
csökkenése főleg az alacsony tejfelvásárlási árakra és a tar-tási
költségek emelkedésére vezethető vissza. Az utóbbi hónapokban a
tejfelvá-sárlási árak valamelyest emelkedtek az országban, de még
mindig nem biztosít-ják a termelés jövedelmezőségét. Ennek ellenére
az ország – meglepő módon –
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 19 [email protected]
tejből még a legutóbbi években is nettó exportőr maradt, ez
azonban annak kö-szönhető, hogy az egy főre jutó tejfo-gyasztás
mindössze 150 kg körül mozog, miközben Ausztriában, Németországban
és Franciaországban ez a mutató 280 és 350 kg között alakul.
Mindenünnen ugyanazok a hírek jön-nek. Nem kellene végre együtt
meg-oldást keresni? Minek vagyunk EU-tagok, ha nincs közös
érdekképvisele-te a tagállamoknak? Vagy próbáljunk a szomszédok
gyengülésére építeni? És vajon a miénkre ki fog és mikor?
A mezőgazdasági jövedelmek alakulása Franciaországban A francia
mezőgazdasági minisztérium július 5-én közreadott értékelése
szerint a mezőgazdasági jövedelmek 2011-ben – a megelőző évek
mintegy, 3,6 százalé-kos csökkenésével szemben – 3,8 száza-lékkal
emelkedtek az országban, bár az agrártermékek árainak erős
ingadozása megnehezítette a pontos kalkulációt. Nagy különbségek
vannak azonban az ország egyes körzetei között, és a 22 nagy
körzetnek csupán a felében lehet igazán jövedelemnövekedésről
beszélni. Az elmúlt évi jövedelem országos átlag-ban, egy fizetett
mezőgazdasági dolgo-zóra számítva 32.500 eurót tett ki. A 2011. év
legnagyobb nyerteseinek a sző-lőtermesztők, a tejtermelők és a
barom-fitartók tekinthetők. Ugyanakkor a ga-bonatermesztők
jövedelme – elsősorban a rendkívüli, tavaszi szárazság
követ-kezményeként – átlagosan 13,5 száza-lékkal csökkent, miközben
a zöldség- és gyümölcstermesztő gazdák katasztrofá-lisan rossz évet
zártak. A jövedelmek azonban még az ágazat javulást mutató
szektoraiban sem érték el a 2009. évi válság előtti szintet, mivel
a termékárak emelkedése nem tudta ellensúlyozni a
termelési költségek (főleg a növényvé-dő-szer és műtrágya árak)
növekedését. A francia tejtermelő gazdák átlagos jö-vedelme
2011-ben 29.900 euró körül stabilizálódott, miközben a húshasznú
juh- és szarvasmarha-tartóké ennek leg-feljebb az 55-60 százalékát
tette ki, bár ők a szárazság miatt kiegészítő támoga-tást is
kaptak.
Franciaország tejtermelése A francia mezőgazdasági minisztérium
jelentése alapján az ország tejtermelői a 2011/12-es kvótaévben
(zsírtartalom szerinti kiigazítással) 24,7 millió tonna tejet adtak
le feldolgozásra, ami az 1987/88. évi kvótaév óta a legnagyobb
mennyiség volt, 3 százalékkal alatta ma-radt viszont a 25,5 millió
tonnában meg-állapított kvótának. A 2012/13. évi sze-zon első hat
hetében (ez év április elejé-től) az előző szezon hasonló
időszakához képest egy 2 százalékos termelésnöve-kedés volt
megfigyelhető, bár az ország-ban uralkodó szárazság erre fékezőleg
hatott, és a tejhasznú nőivarú állomány 2011. áprilisától, egy év
alatt 1,4 száza-lékkal csökkent. Ugyanakkor a tejterme-lés
visszaesése a nyári időszakban évről-évre mérséklődni látszik. Ez
év áprilisában a franciák az egy évvel korábbihoz viszonyítva
valamennyi tar-tós tejtermékből többet állítottak elő, nevezetesen
tejporból 5 százalékkal többet gyártottak, és 20 százalékkal többet
exportáltak, a vajgyártás pedig 3 százalékkal növekedett. A
legnagyobb előretörés azonban a friss tej kivitelében következett
be, amely elérte a 27 száza-lékot. A francia tejtermelés alakulását
az aláb-bi ábra szemlélteti.
-
EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július
[email protected] 20 [email protected]
Ausztria: a tejtermelők és a szu-permarketek harca Az osztrák
tejtermelők élesen kritizálják az országban működő szupermarket
láncokat az utóbbiak által kezdeménye-zett és folytatott „gyilkos”
árharc miatt. A tejtermelők azért is teljesen értetlenül szemlélik
ezt az árharcot, mivel semmi-lyen észérvet nem lehet fellelni
mögötte, csupán az egyes áruházi láncok piaci részesedésének
növelését. Ugyanakkor az árak folyamatos csökkentése óriási nyomást
gyakorol a tejtermelőkre, és azok jelentős részét a termeléssel
való felhagyásra kényszerítheti. „Elfogadha-tatlan, hogy az
élelmiszerkereskedelem a belső piacokért vívott harcát az oszt-rák
termelők kárára folytassa” – mondta a Tejtermelők Szövetségének
képviselő-je. Lám, még a sógorok sem értik? Az általam kettős árrés
technikának el-nevezett üzletpolitika megértése nél-kül még az
elkötelezett fogyasztó sem elég a fenntarthatósághoz. Ez nagyon
rossz hír. Alternatív értékesítési csa-tornák, előre!
Jobb a húsa a borissza marhá-nak Borissza lett több marha
Franciaország-ban: naponta két palack kiváló minőségű bort
vedelhetnek, hogy jobb legyen a húsuk. Az ötlet- és a marhagazda
Jean-Charles Tastavy. Kezdetben három tehenét itatta borral:
árpából, szénából és gyümölcsből összeállított takarmányukat
locsolta meg a szeszes itallal, a tehenek pedig egyből nagyon
“boldogok” lettek. Kiváló közérzetük húsukon is érződik,
zamato-sabbak izmaik rostjai. A marhák nem borjúkoruktól kapják a
helyi, délkelet-franciaországi bort, csakis nagykorúként ihatnak,
és mindössze 4 hónapon át kap-ják a “felborozott takarmányt”. A
meny-nyiséget Tastavy az orvosok által egész-ségi szempontból
javasolt optimális em-beri adag – napi 2-3 deciliter – alapján
kalkulálta ki. Mivel a marhák testtömege jóval nagyobb, így akár
másfél liter – két palack – bort is ihatnak naponta. A
“takarmánybor” kiváló minőségű: Montpellier környékéről, egészen
pon-tosan Saint-Genies des Mourgues falu szőlőiből származik. A
borissza marhák luxushúsáért jó pár mesterszakács lelke-sedik, a
többi közt a Michelin-csillagos Laurent Pourcel. “Nagyon különleges
a húsuk állaga: gyönyörű, márványos, lágy” – idézte a konyhaművészt
a The Daily Telegraph című brit lap. (MTI) Ott még marhának is jobb
lenni……
-
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI I. évfolyam - július
[email protected] 21 [email protected]
Folytatódik a koncentrálódás A Rabobank legfrissebb értékelése
alap-ján a világ tejfeldolgozó és forgalmazó vállalatainak forgalmi
sorrendjében az új-zélandi Fonterra a harmadik helyről a negyedikre
csúszott vissza. Az első he-lyen a svájci székhelyű Nestlé áll,
amely-nek 2011. évi árbevétele 25,9 milliárd USA dollár volt, utána
a Danone áll, 19,5 milliárd dolláros forgalommal. Viszony-lag
nagyot lépett előre a francia Lactalis,
de még így is jóval lemarad a Danone mögött. A fent vázolt
helycserén kívül 16 vállalat nagyságrendi sorrendje változat-lan
maradt, különösen figyelemreméltó azonban a kínai cégek
előretörése. Ezek közül a Yili négy, a Mengnui pedig két hellyel
lépett előre. A Rabobank sze-rint a szóban forgó vállalatok nagy
kihí-vás előtt állnak, mivel a következő öt évben, a nagy termelő
országokban a kibocsátás lassulása várható.
Aktuális tejipari TOP20 forgalom alapján
Forrás: Rabobank
Helyszíni beszámolót közlünk a tej-ipar globális versenyéről. A
közvetí-tést a Rabobank támogatja, aki évről-évre összeállítja a
ranglistát. A világ leggyorsabban koncentrálódó ipar-ága méltó
pozíciójához. Így e tavalyi sorrend is változott már az idén.
Né-hány példa a még le nem zárult ügyle-tek sorából: A Nestlé a
Pfitzer, a FrieslandCampina a belga IDB, az Arla a Milk Link és
Milk Union Hocheifel megszerzésén dolgozik. A kiélezett küzdelmet
jelzi, hogy a mennyiségi és a forgalmi adatok alap-ján a sorrend
kissé eltér.
Horvátországban hivatalos saj-tút nyílt Az Agrobörze horvát
hírportál szerint Karlovac (Károlyváros) körzetében megnyílt az
ország első „sajtútja”. Az alapötletet az adta, hogy Karlovac
me-gyében régi hagyományai vannak a le-geltetéses állattartásnak és
a házi sajtké-szítésnek. Ezért az Európa több körzeté-ben
bevezetett borutak mintájára „sajtutat” szerveztek, ahol az
őstermelők a helyi önkormányzatok és a Mezőgaz-dasági Szaktanácsadó
Szolgálat felügye-lete mellett árusíthatják a házi készítésű
sorrend 2010 sorrend 2011 ország 2011
1 N estlé N estlé S vá jc2 D anone D anone F ranc iaország3
Fontera Lacta lis F ranc iaország4 Lacta lis Fontera Ú j-Zé land5
Fries landC am pina F ries landC am pina H ollandia6 D ean Foods D
airy Farm ers o f Am erica U SA7 D airy Farm ers o f Am erica D ean
Foods U SA8 Arla Foods A rla Foods D ánia9 Kraft Foods K raft Foods
U SA
10 U nilever M eiji D a iries Japán11 Saputo U nilever H
ollandia12 M eiji D a iries S aputo K anada13 N ordm ilch + H um
ana D M K N ordm ilch + H um ana D M K N ém etország14 Sodiaa l
+Entrem ont A lliance S odiaa l +E ntrem ont A lliance F ranc
iaország15 Parm ala t Y ili K ína16 M orinaga M ilk Industry M engn
iu K ína17 Bongra in B ongra in F ranc iaország18 M engniu M ülle r
N ém etország19 Yili S chreiber Foods U SA20 Schre iber Foods Land
O 'Lakes U SA
-
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI I. évfolyam - július
[email protected] 22 [email protected]
sajtokat. A program előkészítése több mint három évet vett
igénybe a Zágrábi Egyetem Tejipari Tanszékének bevoná-sával, amely
a fent említett helyi szer-vekkel együtt, rendszeresen ellenőrzi az
eladásra kínált sajtok minőségét, bár az árusítást a magántermelők
végzik. Az itt élő tejtermelők ugyanis túl kicsik, és túl
szétszórtan helyezkednek el ahhoz, hogy a tejet egy nagy központi
feldolgozó üzembe hordják be naponta, ráadásul a helyi árusítás
révén a többnyire rész-munkaidőben, házilag végzett feldolgo-zás
haszna is a termelőnél marad. A program megvalósításának első
fázisá-hoz az UNDP 200 ezer kunával járult hozzá (1 kuna ~ 38,48
Ft). A második fázisban az út egész hosszán egységes címkéket
fognak alkalmazni.
A rendszeres sajtevés 12 száza-lékkal csökkentheti a kettes
tí-pusú, felnőttkorban kialakuló cukorbaj veszélyét - állítják
amerikai kutatók. Az American Journal of Clinical Nutrition című
havilapban megjelent tanulmány szerzői megjegyzik, hogy az
egészséges étkezésre ügyelők igyekeznek kerülni a sajtot, mivel sok
benne a telített zsír, ám a mostani felmérés azt sejteti, hogy
jóté-kony zsírsavakban is bővelkedhet. Más tejtermékek ugyanakkor
nem mu-tattak a sajthoz hasonlóan jótékony ha-tást - ismertette a
tanulmányt a The Dai-ly Telegraph című brit lap. A tényeken nem
változtat az, hogy a „tudósok” éppen miről mondják, hogy jó vagy
éppen rossz. Az emberiség által évezredek óta fogyasztott
tej-termékek miatt nem kell a fogyasztó-nak aggódnia mindaddig, míg
az az ami. A „kutatókról” még annyit, hogy épp a minap azt
állították, hogy az adók emelésével kell leszokatni a ne-
héz ételekről a népet. Ezért kár volt olyan sokat koptatni az
iskolapadot.
SZERBIA: 1,8 millió liter jég-krémet exportál idén az EU-ba a
Nestlé Stara Pazova-i gyára A Nestlé szerbiai, Stara Prazova-i
jégkrémgyára az ország tejipari cégei közül az egyik elsőként
szerezte meg az exportengedélyt az EU-ba történő szállí-tásokhoz,
amibe az év elején már bele is kezdett. Ansgar Bornemann, a Nestlé
szerbiai és montenegrói leányvállalatainak vezetője elmondta, hogy
még az idén 1,8 millió liter jégkrémet fognak a gyárból az EU-ba
szállítani, elsősorban Olaszországba, Franciaországba,
Görögországba és Ro-mániába, de mostantól Lengyelország helyett
Szerbiából szolgálják ki a spa-nyolországi igényeket is. Az
üzemben, amely Oroszországba Kit-Kat és Nesquik jégkrémeket
szállít, kétszámjegyű a nö-vekedés.
A tejárak és a tejimport alakulá-sa Oroszországban Az orosz
mezőgazdasági minisztérium legfrissebb adatai szerint a tejtermelő
gazdák ez év június elsején, átlagosan 16,12 rubelt (1 orosz rubel
~ 7,27 Ft) kaptak egy kg feldolgozásra leadott (standard minőségű
és zsírtartalmú) tejért. Ez átszámítva valamivel alacso-nyabb az EU
tagországok átlagos felvá-sárlási áránál, az EU ár azonban jelenleg
csökkenő tendenciát mutat, az orosz ár viszont az év eleje óta 2,7
százalékkal növekedett, miközben a fogyasztói ár az országban csak
0,8 százalékkal emelke-dett. Az idei orosz ár alacsonyabb az
el-múlt évinél, amely a rendkívüli száraz-ság miatt volt a több évi
átlagnál maga-sabb.
-
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI I. évfolyam - július
[email protected] 23 [email protected]
Ugyanakkor a tejtermékek orosz import-ja ez év első négy
hónapjában (a Fehér-oroszországból behozott mennyiséget is
figyelembe véve) – az előző év hasonló időszakához képest – kereken
10 száza-lékkal csökkent (tej-egyenértékben számítva 2.546.200
tonnáról 2.292.800 tonnára). Ezen belül a legnagyobb (44,7 %-os)
csökkenést a tejpor importja mu-tatta. Na ugye, megmondtam. Aki nem
adja fel a piacvédelmet, tud piacpolitikai célokat megvalósítani.
Aki nem tudja védeni a piacát, az szenved a külső
kiszolgáltatottságtól. Erről szól a kö-vetkező hír is.
Kiemelt állami támogatás az orosz tejtermelés fejlesztésére
Oroszország újonnan kinevezett mező-gazdasági minisztere, Nyikoláj
Fedorov, a szövetségi minisztérium egyik értekez-letén
bejelentette, miszerint az orosz kormány határozatot hozott arról,
hogy a feldolgozásra leadott tej után fizetett dotáción keresztül
kívánja támogatni az ország tejtermelőit. A miniszter kifejtet-te,
hogy a kormány támogatásával már az elmúlt négy évben 330 új
tejtermelő komplexum felépítésére és további 776-nak a
korszerűsítésére került sor, ame-lyek együttesen 4 millió tonna
tejet állí-tanak elő. A támogatásra a kormány 2013-2020 között
10,0-12,5 milliárd rubelt tervez fordítani. A miniszter sze-rint
erre az intézkedésre azért van szük-ség, mert a tejtermelés
alapvetően befo-lyásolja a lakosság egészségi állapotát, ugyanakkor
az országban megtermelt tejnek csak 50 százaléka sorolható az
árutej és 30 százaléka az első osztályú kategóriába. A tanácskozás
részvevői szerint az orosz tejipar fejlesztésének egyik legfőbb
akadályát az alacsony fel-vásárlási árak képezik, amelyek
nagy-mértékben csökkentik a beruházási kedvet a tejszektorban.
A minisztériumi értekezleten felvető-dött, hogy Oroszországban
gyakran elő-fordul a tejtermékek hamisítása, amikor a tejzsírt
különböző növényi zsiradé-kokkal – elsősorban pálmaolajjal –
he-lyettesítik. A Szojuzmoloko felmérése szerint az orosz
tejtermékek 30 százalé-ka tartalmaz növényi zsiradékokat. Eb-ben az
évben, az ország különböző pont-jain 28 áruházi lánc üzleteiben
végeztek ellenőrzést, és a megvizsgált 138 minta alapján 82
terméket találtak hamisnak. Az ilyen hamisításért kiszabható
bünte-tés jelenleg tíz- és százezer rubel között van megállapítva
(1 rubel ~ 7,29 Ft), ezért a minisztérium határozatot hozott a
büntetési tétel jelentős felemeléséről. Kíváncsian várom, milyen
lépéseket tesznek a dolgozókat megkárosítók ellen. Alighanem
határozottakat.
A tejtermékek indiai vámjai akadályozzák az új-zélandi
tej-termelők piacszerzését Az India és Új-Zéland között, a
szabad-kereskedelmi megállapodásról 2009 óta folyó tárgyalások
váratlan akadályba ütköztek, mivel India nem hajlandó en-gedni a
tejtermékek behozatalára megál-lapított vámokból. Ezek a vámtarifák
20 és 60 százalék között mozognak, és így gyakorlatilag
ellehetetlenítik az új-zélandi tejtermékeknek az indiai piacra való
bejutását. Ugyanakkor India a világ legnagyobb tejpiacai közé
tartozik, és a belső fogyasztás évi 5 százalékos növe-kedést mutat.
Ezért az új-zélandi tejex-portőrök óriási lehetőséget látnak ezen a
piacon, és sérelmezik, hogy India más partnerországokkal kötött
szabadkeres-ke