Hírnév-építés online eszközökkel szakdolgozat

2

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

KÜLKERESKEDELMI KAR

KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK

NAPPALI tagozat

PR- ÉS SZÓVIVŐ szakirány

HÍRNÉV-ÉPÍTÉS ONLINE ESZKÖZÖKKEL

Készítette: Kovács Gerda

Budapest, 2013

3

Tartalom

A témaválasztás indoklása ......................................................................................................................... 6

Módszertan................................................................................................................................................. 6

Állítások, amelyeket vizsgáltam ................................................................................................................ 7

A kutatásról ................................................................................................................................................ 7

A Romani Design szervezetként bemutatása ........................................................................................... 12

Hírnévmenedzsment ................................................................................................................................ 14

HÍRNÉV= KÖZISMERTSÉG+ KÖZMEGBECSÜLÉS+ KÖZVÉLEKEDÉS .................................. 14

De mit értünk attitűd alatt? .................................................................................................................. 16

Image ................................................................................................................................................... 18

Image típusok ....................................................................................................................................... 18

Termék (Product) image ...................................................................................................................... 19

Márka (Brand) image ........................................................................................................................... 19

A Romani Design márka image dimenziói .......................................................................................... 20

Vállalati/ szervezet image .................................................................................................................... 22

Személy/ szakember/ vezető image ..................................................................................................... 22

Spontán keletkezett image ................................................................................................................... 23

Tudatosan kialakított image (corporate identity) ................................................................................. 23

Meglévő (current) image...................................................................................................................... 24

Kívánatos (wish) image ....................................................................................................................... 24

Saját elvárás .................................................................................................................................... 25

Mások véleménye ............................................................................................................................. 26

Személyes élmények ......................................................................................................................... 26

Az image és arculat összefüggése és az arculat összetevői .................................................................. 27

A Romani Design cégfilozófiája ....................................................................................................... 27

Embléma, logó ................................................................................................................................. 29

Színvilág ........................................................................................................................................... 29

Egyéb azonosítók ............................................................................................................................. 31

Az image, az arculat és a public relations összefüggése ...................................................................... 32

Online PR ................................................................................................................................................. 32

Információs Társadalom .......................................................................................................................... 33

4

Az információs társadalom modellje .................................................................................................... 35

Az informalizált társadalom ................................................................................................................. 35

Az internet szerepe az információs társadalomban .............................................................................. 37

Interaktív társadalom ............................................................................................................................ 38

A digitális szakadék .............................................................................................................................. 41

Web 2.0..................................................................................................................................................... 42

Az újszerű módszerek jellemzői............................................................................................................... 44

A Romani Design online felületei ............................................................................................................ 47

A weboldal ........................................................................................................................................... 49

Coolromani.blog.hu .............................................................................................................................. 50

A coolromani a Facebook-on ............................................................................................................... 51

A commmunity.eu-n lévő blog ............................................................................................................. 51

A Romani Design a Facebook-on ......................................................................................................... 52

A Youtube és a Pinterest ....................................................................................................................... 54

Blog .......................................................................................................................................................... 54

A blogok jellemzői: .............................................................................................................................. 54

Blog fajták: ........................................................................................................................................... 56

Személyes blogok ............................................................................................................................. 56

Rádióblogok (podcast- blogok) ........................................................................................................ 57

Videoblogok (vlog) .......................................................................................................................... 58

Életfolyam- blogok (naplóblogok) ................................................................................................... 59

Üzleti blogok .................................................................................................................................... 60

Mire és hogyan használhatja egy vállalat a blogot? ......................................................................... 62

Céges blogok a PR gyakorlatában ........................................................................................................ 66

Üzleti blog készítése ......................................................................................................................... 66

Milyen témák legyenek az üzleti blogban? ...................................................................................... 66

Oszd meg! ........................................................................................................................................ 67

Adatvédelem .................................................................................................................................... 67

Hozzászólások .................................................................................................................................. 68

Multimédia ....................................................................................................................................... 68

Portfólióblogok művészeknek .............................................................................................................. 68

Blogolás a gyakorlatban ........................................................................................................................... 69

Mire érdemes oda figyelni, trükkök, tippek, javaslatok ........................................................................... 69

Érdekesség- félresikerült domain-nevek .............................................................................................. 69

5

Blogmotor ............................................................................................................................................ 69

Közösségi média, közösségi hálózatok .................................................................................................... 73

Facebook .............................................................................................................................................. 75

Hogyan lehet etikusan like-okat szerezni? ........................................................................................... 75

Twitter, a mikroblog ............................................................................................................................. 76

Twitter statisztika ................................................................................................................................. 76

Pinterest ............................................................................................................................................... 78

Keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization- SEO) .................................................................. 79

Kategóriák és címkék ........................................................................................................................... 79

Hozzászólások ..................................................................................................................................... 81

Nemkívánatos hozzászólások kezelése, kivédése ................................................................................ 82

Példa az online PR-cikkre .................................................................................................................... 82

A kérdőívből levont következtetéseim ..................................................................................................... 83

Összegzés ................................................................................................................................................. 85

Felhasznált irodalom ................................................................................................................................ 88

Táblázatok ................................................................................................................................................ 92

Mellékletek .............................................................................................................................................. 92

6

A témaválasztás indoklása

A hálózat kutatással kapcsolatos tapasztalataimat szeretném felhasználni a

szakdolgozatomban. A témával kapcsolatban írtam egy Tudományos Diákköri Munkát is,

melyből részleteket fogok átvenni ebbe a dolgozatba. A kutatás célja az volt, hogy segítsük

a civilszervezetek hálózatosodását, másrészt, hogy segítsük a Romani Design

kommunikációját és működését, népszerűsítsük a márkát. Egyszerűen fogalmazva növeljük

a hírnevét. A szakdolgozatom bevezető fejezete éppen ezért a hírnév menedzsment, de a

középpontban az online kommunikáció áll. Az online kommunikáció témakörnél fontosnak

éreztem azt, hogy megértsem azokat a változásokat, amelyek lehetővé tették azt, hogy az

internet segítségével üzleti célú kommunikáció folyjon ma a világban. Ezért dolgozatom

tartalmaz egy információs társadalom részt és később kitérek a közösségi web-re, a web

2.0-ra is. Majd feltárom a Romani Design online kommunikációs felületeit. Az online

kommunikációt a kutatásban a blogra építettük, ezért ez az online kommunikációs eszköz

lesz a leginkább kifejtve. A dolgozatom végén a közösségi hálózatok és a web 2.0-ás

eszközök gyakorlati alkalmazását szeretném bemutatni.

Módszertan

A szakdolgozatban kvalitatív kutatást végeztem. A megfigyelés módja a kérdőíves

vizsgálat, és tartalomelemzés volt, a hálózatkutatás munkafolyamata alatt résztvevő

megfigyelést is alkalmaztam. A kérdőívezés az egész szakdolgozatom alapját megadta,

mérhetővé tette és alátámasztotta a leírtakat. Az online felületeket szemre vételeztem, a

következtetéseket egyszerű tartalom elemzés alapján vontam le. A résztvevő megfigyelést

a hálózat kutatás részekén végeztük el, folyamatosan figyeltünk arra, próbáltuk kitalálni,

hogy mire kíváncsiak az olvasók, így a tartalmakon tudtunk változtatni.

7

Állítások, amelyeket vizsgáltam

1. Az online kommunikáció hatékony a Romani Design esetében

2. Az online kommunikáció mellett szükséges a hirdetés és reklámozás

A kutatásról

A commmunity.eu internetes oldal a gyűjtőhelye a civil szervezeteknek és

kezdeményezéseknek, felületet biztosít a megjelenésre, úgy, hogy bárki szabadon írhat

blogot. A kutatás egy akciókutatás volt, ami azt jelenti, hogy miközben kutattunk, egyben

figyeltük a hatásokat, és ahhoz igazítottuk a kutatás további menetét. Így írtam erről a

kutatás elején, 2012 novemberében a TDK munkámban:

coMMMunity.eu

A coMMMunity.eu küldetési nyilatkozatában többek között a következőket fogalmazza

meg:

“Közösségeink gyengék vagy széthullottak, mi magunk pedig szótlanná váltunk. Erőszakos

és gátlástalan emberek, politikai közösségek, paramilitáris szervezetek veszélyeztethetik a

társadalom békéjét, különböző társadalmi és etnikai csoportok együttélését, és egyre több

áldozatot követelnek. Hogyan juthattunk idáig? A coMMMunity azért jött létre, hogy teret

biztosítson az elmaradt, elhallgatott vitáknak és megfogalmazza a közös feladatokat az

emberi méltóság megőrzése és visszaszerzése érdekében. A legfőbb ideje, hogy mi,

különböző származású, társadalmi helyzetű és világnézetű emberek erkölcsi, anyagi és

politikai felelősségünk teljes tudatában megmutassuk: összetartozunk.”

( Commmunity, 2013)

8

Fenti részletből is világos, hogy egy olyan oldalról van szó, melynek küldetése egy

valamilyen ügy mentén való társadalmi összefogás segítése, egyfajta hálózatépítés

támogatása (melyre neve, a coMMMunity is utal), és egy, az emberi méltóságot

tiszteletben tartó diskurzusnak a kialakítása.

Az oldal épp egy átalakuláson megy keresztül, melynek egyik lényegi eleme a közösségi

funkciók erősítése. Olyan szervezetek becsábítása a blogoldalra, melyek célkitűzéseikben

illeszkednek az oldal ideológiájához. Ezt a helyzetet gondoltuk kihasználni, mikor

kutatásunkat megterveztük.

Akciókutatás

Kutatásunk lényege, hogy beavatkozunk egy folyamatba, s közben ellenőrizzük

beavatkozásunk hatását.

Egyszerű standardmérési módszerrel, az interneten elérhető forgalomfigyeléssel

(klikkelések száma, keresőszavak mentén való oldalra találás, link forrása stb.) követjük

nyomon, milyen olvasottságot sikerül elérni az általunk segített blog felületekkel, illetve

mi és honnan csalja a blogra az olvasókat leginkább. Az eredmények fényében igyekszünk

stratégiánkon menet közben is változtatni, mely változtatást követően ismét ellenőrizzük a

hatást - és mindez kezdődik elölről.

Itt meg kell említenem azt, hogy ez a mérés nem volt sikeres, azaz személyesen nem láttam

ezeket az eredményeket. A munka nagyon lassan indult be, és mire kikerült volna

megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom a blogra, ami alapján mérni tudtunk volna, a

munkát befejeztük.

Kutatásunk elsődleges célja, hogy rámutassunk azokra a kommunikációs technikákra,

melyek hatékonyan segítik egy civil szervezet internetes jelenlétét. Ennek részeként

próbálunk igazítani az online arculaton, a megjelenési technikákon, igyekszünk sűrűbbre

szőni a hivatkozási hálót, és a kereső optimalizálással növelni a látogatók keresőkről való

felületre találását.

9

Másodlagos célja, hozadéka ennek a beavatkozó kutatásnak a hálózati integráción

keresztül a társadalmi integráció segítése. Ennek hatása természetesen rövidtávon nem

mérhető, de néhány interjú, beszélgetés segítségével igyekszünk eljutni legalább egy olyan

állapotfelmérésig, mely későbbiekben lehetővé tesz egy összehasonlító elemzést.

A kutatási céloknak úgy érzem, eleget tettünk, a kommunikációs technikákra rá mutattunk,

az online arculatot vizsgáltuk. Az interjú elkészült, a beszélgetésekkel segítettük a Romani

Design munkáját, és a szakdolgozatomhoz készített kérdőív is sokat segített ebben az

állapotfelmérésben.

Kutatásban résztvevő felületek, szervezetek

www.commmunity.eu

1. /kuglerart

2. /romanidesig

3. /menedek

4. /cfcf

Az én választott szervezetem a Romani Design.

Romani Design

A Romani Design Stúdió Varga Erika divattervező nevéhez köthető. Varga Erika harcol a

rasszizmus ellen, és tevékenységével támogatja, hogy a társadalom elfogadja a másságot.

Úgy érzi, a rasszizmus ellen közösen kell tenni.

Célkitűzése: ápolni a roma hagyományokat úgy, hogy közben közelít a mostani modern

divat irányzatokhoz.

10

11

Mottója: tradíció és modernitás

„A Romani Design különleges, egyedi értéket képvisel, megfelel a mai kor modern

elvárásainak, ugyanakkor tovább élteti a roma kultúra tradícióit, sokszínűségét.

Célja a roma viseleti kultúrában fennmaradt tradíciók felelevenítése és megőrzése nem

statikus, múzeumi keretek között, hanem széles közönséget megszólító produktumok,

igényes, minőségi, divattermékek, alkotások bemutatásával. A Romani Design teljesen

egyedülálló. Újszerű, mert a romák kultúráján alapuló, azt kiszolgálni akaró ruhák,

kiegészítők, ékszerek, kézműves termékek nem készültek mind ez idáig Magyarországon.

Sem a divat-, sem az ékszeripar nem fejlesztett ki termékeket kifejezetten a roma emberek

számára, a roma kultúrából táplálkozva. Az köztudott, hogy a roma népcsoport ezen a két

területen is sajátos, egyedi jegyeket hordoz. A Romani Design ezt a meglévő, ki nem

elégített igényt igyekszik kiszolgálni: tradicionális roma öltözékek és kiegészítők, valamint

azok motívumainak felhasználásával, a XXI.század igényeinek megfelelő divatos dizájn

termékek tervezésével, előállításával.

A Romani Design a tradíció és a modernitás képviselője.”

(Romani.hu,2013)

Írja bemutatkozásában Varga Erika, a www.romanidesign.hu oldalon. A Romani Design

Stúdióhoz még egy felület tartozik, a www.coolromani.blog.hu . A kutatásban célként

tűztük ki, hogy a két oldalon szereplő tartalmat ötvözzük a commmunity.eu-n elérhető

blogban, majd új tartalmat adjunk hozzá adni. Emellett cél volt még egy önálló Youtube-

csatorna létrehozása, ahol összegyűjtöttük volna az oldalon található összes videót, ami a

Romani Designról szól. Javasoltam emellett még a Pinterest képmegosztó közösségi

oldalon, hogy hozzunk létre egy profilt a márkának. Azt sikerült elérnem, hogy Erika neve

alatt fut egy profil, de az üzleti célú használáshoz egy külön profil kell (pinterest for

business).

12

A Romani Design szervezetként bemutatása

Az Romani Design a következő jellemzők alapján szervezetnek mondható, sőt a definíció

szerint a vállalati szervezet jellemzőit is magán viseli, de szigorú értelemben mégsem

beszélhetünk erről. Tevékenységét tekintve is kevert jellemzőket mutat. Ha azt nézzük,

hogy a divatcikkekkel, ruhákkal, kiegészítőkkel kereskedik, akkor egy profit orientált

szervezetről beszélünk, viszont ha azt nézzük, hogy egy olyan szervezet, amely ösztöndíj-

programmal segít, és internetes felületet biztosít a kisebbségi vélemények nyilvánítására,

és pályázaton szerzett forrásból működik, akkor nem profitorientált, illetve civil

szervezetről beszélünk

Először azt szeretném tisztázni, hogy mit értek szervezet alatt.

„ Szervezetet alkot két vagy több személy, ha rendszeresen, szabályozott módon (tudatosan)

együtt dolgozik valamilyen jelentős feladat megoldásán.”

(Nyárády-Szeles, 2011: 11. o)

Evidencia, hogy a Romani Design egy szervezet, hiszen van az ötletgazda, Varga Erika, és

az ő munkáját segítő személyek. Tudatosnak, tudatosan szabályozottnak nem mondható.

Mindenki abban segíti a munkáját, amiben tudja. Amihez ért. Inkább baráti alapon működő

munka ez, nem egy tipikus „cég”.

A következő funkciók ellátása miatt az egyének szervezeteket hoznak létre: kulturális,

politikai, gazdasági, társadalmi funkciók (Nyárády- Szeles, 2011).

A Romani Design egy egyéni vállalkozás, és a civil szervezetek néhány vonását is magán

viseli. Mind társadalmi, mind kulturális és gazdasági funkciót is ellát, nem közvetve

politikait is.

Társadalmi funkciója: A másság és a roma kultúra elfogadtatásának segítése azáltal, hogy

erősíti a kapcsolatot, és ezzel halványítja a vonalat romák és nem romák között.

Kulturális funkció: A hagyományos roma kultúra tovább éltetése, és a modern

körülményekhez való igazítása.

13

Gazdasági funkció: Piaci rést talált, amit ki is szolgál. A piaci rés a roma motívumokkal

készült modern hordható ruhák. Cél a lehetőség megteremtése, hogy a roma fiatalok saját

kultúrájukat képviselhessék a ruhák viselésével, és a nem romáknak divatcikk-ként

értelmezése.

Vállalati szervezeti jellemzők:

„ Formális (vállalati) szervezet:

Vezetőjük van

Jellemző rájuk valamilyen hierarchia (strukturált szervezet)

Tevékenységük jogilag szabályozott

A valóságban jól felismerhetők.

Informális (vállalati) szervezet:

A formális szervezeteken belüli emberi kapcsolatokra épülnek

Kiegészítik a valódi szervezetet”

(Nyárády-Szeles, 2011:12. o.)

Romani Designnál nem vezetőről, inkább ötletgazdáról beszélünk, amint az előzőekben

említettem, és a szigorú hierarchia is hiányzik. Amiben nagyon erős az, az informális

jellemzők.

A következőkben a Romani Designra civilszervezetként tekintek, ezért a szakirodalomban

megtalálható kapcsolódó modelleket, elméleteket nem mindig tudom alkalmazni.

A probléma mögött az áll, hogy Magyarországon milyen nehézségekkel küszködnek ezek a

szervezetek, milyen gondok vannak a kommunikációjukban. Az a legnagyobb probléma,

hogy kezdeményezésekből növik ki magukat általában, ami mögött nincs mindig tudatos

tervezés- Kommunikációjukban nincs egy előre meghatározott stratégia, amit követni

tudnának. Sokszor a helyzet és a kínálkozó lehetőségek alakítják a működésüket, köztük a

kommunikációjukat is. Például az, hogy most bekerült a szervezet ebbe a kutatásba,

próbálunk nekik legjobb tudásunkhoz mérten segíteni. De ez a pályázat sem tart örökké,

vagy beépül a működésébe az általunk javasolt eszköz, vagy sem.

14

Ahhoz, hogy egy tudatos kommunikációs stratégiát tudjanak mégis kiépíteni erőforrás

szükséges. Ezt a tőkét nagyon nehéz megszerezniük Kevés a szponzor, sokszor harc van az

adó 1%-áért.

Tehát nagyon jó lenne, ha a hírnévmenedzsmentben tanultakat sablonosan átvehetném a

szakdolgozatomhoz, de a gyakorlati megvalósulás hiányzik mögüle ezek miatt.

Hírnévmenedzsment

" A public relations a hírnévről szól, ami annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz,

és ami mások mondanak rólad."

(Nyárády- Szeles , 2011: 103.o)

HÍRNÉV= KÖZISMERTSÉG+ KÖZMEGBECSÜLÉS+ KÖZVÉLEKEDÉS

A közismertség eléréséhez nagymértékű média megjelenésre és publicitásra van szükség

(Nyárády- Szeles , 2011: 101.o.). Erika munkáját az online megjelenésben segítettem. A

választás indoklása kettős. Egyrészt a szakkollégiumi kutatás témája a hálózatosodás, és

hálózat építés, ami az interneten keresztül valósul meg. A kutatásban a civilszervezetek egy

hálózatát építjük, ehhez tartozik egy anyaoldal, ahol minden szervezetnek a blogja

megtalálható. Én ennek a szervezetnek, a Romani Design blogjának az írásával voltam

megbízva. A blog mellett a Facebookon,és Youtube-on is aktív a Romani Design, emellett

a Pinteresten is elkezdtünk kísérletezgetni. Ezekről a felületekről később szeretnék írni.

Közmegbecsülést tetteinken és tevékenységein keresztül érjük el (Nyárády-Szeles , 2011:

101. o.).

A közmegbecsülést úgy érzem a Romani Design eddigi tevékenységén és tettein keresztül

már kivívta magának. A szakdolgozatomhoz készült egy kérdőív, amit a dolgozat legvégén

kiértékelek, az itt kapott válaszokból tudtam erre következtetni.

15

A szervezet, azaz Erika tevékenysége a ruhák és kiegészítők tervezésén jóval túlmutat: a

Romani Design ösztöndíj programmal rendelkezik. Ez a tevékenység értelmezhetző CSR-

tevékenységként is. A CSR nem más, mint a szervezetek társadalmi felelősségvállalása

(Corporate Social Responsibility). Az EU Green Paper a következő definíciót írja le:

„ A CSR az a koncepció, mellyel a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és

környezetvédelmi szempontokat építenek be üzleti tevékenységükbe és az érdekgazdákkal

folytatott kölcsönös kapcsolataikba”

( Szeles, 2012, Public Relations 2 kurzus, 2012.09.26.-ai előadás)

A Romani Design egyértelmű társadalmi szempontot épített be üzletpolitikájába: az

elfogadás maximális segítése. Erikánál ez egy hitvallássá vált, üzleti értelemben már a

Corporate Citizenship definíciója érvényes rá, ami egyébként a CSR szinonimája is

(Szeles, 2012). A Corporate Citizenship „a vállatok társadalmi tevékenységének az a része,

amely a közvetlen üzleti tevékenységeken túlmutat.”

(Szeles, 2012, Public Relations 2 kurzus, 2012.09.26-ai előadás)

A pozitív közvélekedéshez az image pozitív tartalmú fejlesztésére, építésére van szükség

(Nyárády-Szeles, 2011: 102. o.). Arra, hogy az emberek pozitívan vélekedjenek rólunk. Ez

az állítás számomra nem mindig kristálytiszta. Gondoljunk csak a rock vagy a death metál

zenészekre, vagy akár Madonnára, ahogy pályája elején a keresztény egyházat provokálta.

Nem kell mindenképp pozitív gondolatokat ébreszteni, hogy pozitívan vélekedjenek

rólunk, viszont az kétségtelen, hogy szimpátiát vált ki az emberekből. A szimpátia, mint

pozitív vetület elengedhetetlen véleményem szerint. A rock zenészeknél a vadságuk, a

death metálosoknál a keménységük, Madonnánál a lázadás, mint érték jelenik meg. Ezek

mind pozitív értékek, de sokszor fekete köntösbe öltöztetettek. A többség nem biztos, hogy

pozitívan vélekedik erről a viselkedésről, de az kétségtelenül igaz, hogy a rajongók igen.

Az utolsó elem a közvélekedés, azaz hogy mi a véleménye általában az embereknek, mit

gondolnak rólunk, cégünkről, a szervezetről. A közvélekedésre gondolhatunk úgy, mint egy

elképzelésre vagy véleményre (Nyárády- Szeles, 2011).

16

Ez a meghatározás „összecseng Magyar M. Kasimir, marketing professzor image

meghatározásával: „Elképzelés, vagy vélemény, ami az emberekben objektív, vagy

szubjektív benyomások alapján kialakul. Amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és

érzékelnek a cégről, termékről (személyről) és márkáról. Vagyis az image fontos tényezője,

formálója a hírnévnek.”

(Nyárády- Szeles , 2011 :101.o)

„A hírnév a vállalat egyik immateriális jószága” (Nyárády- Szeles, 2011: 103.o) – ezért

minden szervezet életében kiemelt jelentőséggel bír ennek a gondozása. Figyelni kell a

teljes kommunikáció alatt, hogy ez ne sérüljön. „Az ok szinte nyilvánvaló: a pozitív

hírnév= tőke!”( Nyárády-Szeles, 2011: 106.o.). Minél több ember vélekedik úgy, hogy a

Romani Design termékek jó minőségűek, megérik az árát, annál több vásárlás lesz. Azzal,

hogy Erika szimpatikussá válik az emberek szemében azáltal, hogy segíti a fiatalok

boldogulását, az emberek úgy gondolhatják, hogy vásárlással fejezik ki szimpátiájukat.

Fombrun 1996-ban végzett egy felmérést a hírnévvel kapcsolatban, amelynek a

legfontosabb megállapításai között szerepel, amit az előbb leírtam:

„A hírnév növekvő szerepet játszik a termékeladásokban”

(Nyárády- Szeles, 2011,107o)

Hogy milyen a közvélekedés a Romani Designról, az előbb említett kérdőívből mértem le.

A hírnév az image-re épül. Az image az arculatra. Az emberek befogadó képessége, pedig

az attitűdre (Szeles, 1998). A tartós attitűd változás elérése a sikeresség egyik kulcsa a

marketingkommunikációban, és a PR-tevékenységben.

De mit értünk attitűd alatt?

Sokféle megfogalmazást ismerünk, sokféle definíció létezik, attól függően, hogy milyen

megközelítésben tekintünk az attitűdre. Én ehhez a fejezethez a marketing szemléletű

meghatározást választottam.

17

„ Az attitűd átfogó értékelés, nézőpont, viszonyulás, érzelem; a magatartást befolyásoló

meggyőződés, hit tulajdonságokról és azok értékéről.”

(Végné Faddi ,2008: 91o)

Ahhoz, hogy egy attitűdöt meg tudjunk változtatni, vagy esetleg kialakítani, értenünk kell

azt, hogy hogyan épül fel. Ezt a rendszert öt elemre osztja a szakirodalom:

1. Viselkedés

2. Viselkedési szándék

3. Kognícióink, érvek, elgondolásaink

4. Érzelmi reakció

5. Maga az attitűd

(Nyárády- Szeles,2011)

Ennek a rendszernek a megértésével képesek vagyunk befolyásolni másokat. Mivel

lépésről- lépésre követhető hogy hogyan épül fel egy attitűd, hogyan alakul ki, ismerjük az

elemeit, ezért azt is tudjuk pontosan, hogy melyik elemet kell megváltoztatni ahhoz, hogy

végeredményben az elérni kívánt attitűdöt kialakítsuk, vagy megváltoztassuk. Ha egy

termékről negatív kép alakult ki a köztudatban, de nekünk még is az a dolgunk, hogy

népszerűsítsük, akkor hogyan érjük azt el? Hogyan tudná egy dohánygyár meggyőzni az

embereket, hogy de, neked igenis szükséged van az én termékemre? A befolyásolás

pszichológiája több módszert ismer, ezért fontos kommunikációs szakemberként ezzel

tisztában lenni. Ha az én feladatom lenne az, hogy egy rákot okozó, köztudottan káros

terméket kelljen népszerűsítenem én először az átértelmezés technikájával próbálkoznék.

Az átértelmezés történhet úgy, hogy egy negatív fogalmat más kontextusba helyezek, hogy

ott pozitív fogalommá váljon. Például ha valaki lusta, akkor kihangsúlyozom azt a

tulajdonságát, hogy valószínűleg nem sieti el a dolgokat. Tehát lehet, hogy ez az ember egy

higgadt személy, aki átgondolja a döntéseit. Nem rohan, meglátja az élet apró örömeit,

élvezi az életet. Megvárja, hátha megoldódnak a problémák, nem pazarolja feleslegesen az

energiáit. (Lehoczky Mária, 2013, Az interperszonális viselkedés lélektana kurzus alapján)

Ugye, így már nem is olyan rossz, ha valaki kicsit lustább? Dohány? Hogy rákot okoz?

Igen, valószínűleg helyesen bizonyított tény. De hogy is van ez? Miért fogyasszák ősidők

óta az emberek? A kubai szivart szívó nénike hogy éli meg a 90 éves kort?

18

És még elég jó színben is van ráadásul a képen. Na, meg köztudott, hogy az emésztésre

kedvezően hat a dohány. Inkább mérgezzem a testemet mesterséges kemikáliákkal, hogy

ne legyen emésztési problémám, vagy inkább elszívok egy szál cigit? Mi a jobb, ha

hazaérek és feszült vagyok, mindenkivel összeveszek, vagy kiülök az erkélyre és pöfékelek

egyet? Igaz, ehhez az is hozzá tartozik, hogy én dohányzom, valószínűleg erősebbek az

érveim, mint ha egy olyan személy mondaná mind ezt, aki valójában dohányzás-ellenes,

viszont neki még is ez a feladata, hogy kampányoljon a dohányzás mellett. Valószínűleg én

hitelesebb tudok lenni.

Az attitűdök adják a viselkedés alapját, és ahogyan az ember érzékeli a külső környezetét,

ezért az image kialakulásában is szerepet játszik

(Szeles, 1998)

Image

Image: „. a szubjektum szűrőjén megszűrt, az észlelések során kialakult tudati képek

rendszere, amely magában foglalja (ti. Pszichikailag tükrözi) a szubjektum teljes

környezetét."

( Nyárády- Szeles, 2011: 130. o.)

A Romani Designal kapcsolatban a következő image típusokat szeretném vizsgálni.

Image típusok

„Reálfolyamatok alapján:

1. termék/ szolgáltatás- image

2. márkakép/ védjegy-image

3. vállalat/ szervezet image

4. személy/ szakember/ vezető-image

Módja szerint:

1. spontán kialakult

2. tudatosan formált, kialakított image

19

És végül az image történetisége (időhorizontja) szerint:

1. előzetes, tény- (current) és

2. jövőbeni, kívánatos- (wish) image”

(Nyárády- Szeles , 2011: 131 o.)

Termék (Product) image

A terméket, mint egyedi cikket értelmezem, megállapítom, hogy miben tér el a

versenytársakhoz viszonyítva, tehát konkrét termékegyedként tekintek rá. Másrészt, mint

egy fajta termék mintapéldányaként, azaz termékfajtája reprezentánsaként.

(Nyárády- Szeles,2011)

Tehát a Romani Design termékei a ruházati piacon konkrét ruhadarabok, pontosan

tervezett, egyedi termék, és mint egy iparművészeti cikk, mint termékfajta egy példánya.

Általában a termék és brand image összeolvad egymással. Ha valaki azt mondja, hogy

rajtam egy Romani Design van az egyben a ruha és a márka. Jellegzetes motívumairól a

hozzáértő szem bármikor felismeri, sőt nem is kell szakértőnek lenni, egyszerűen csak

valahol látnia kellett egy cikket, vagy egy ruhát. Annyira effektívek ezek a darabok, hogy

egyből megmarad az emlékezetben.

A termék image-ének kialakulásában nagyon fontos szerepe van az árnak, ami presztízs

szempontokat közvetítenek (Nyárády -Szeles,2011). Ezek a ruhák azáltal, hogy egyediek,

hogy válogatott, és gyűjtött textíliákból készülnek, nem mellesleg kézzel készülnek nagyon

magas áron eladhatóak. Az ár ez esetben mutatja, hogy mennyi munka van a termék

mögött. A kérdőív alapján elmondhatom, hogy az átlag drága árunak tartotta a terméket,

viszont szerintük a minőség fedi az árat.

Márka (Brand) image

A brand image nem más, mint a márkakép. Egy márka összefoghat egy termékcsaládot,

segíti a fogyasztót a tájékozódásban, megkülönböztet a versenytársaktól.

20

„ A márka többletet ad a terméknek, a fogyasztók magasabb értékűnek becsülik. A

márkához a vevő hű marad.” (Földi Id: Nyárády- Szeles ,2011: 133o). A nagy cégek

általában a márkahűségre építenek, kommunikációjukban sokszor ezt közvetítik. A

legnagyobb óriás a témában egyértelműen az Apple. Ez a márka megalapozta az évtizedek

alapján, hogy csupán elég ennyit mondaniuk arra a kérdésre, hogy miért vedd meg ezt a

terméket? Azért, mert Apple.

Ennél a típusnál érdemes a Leo Burnett Brand Consultancy modelljét konkretizálni. Ez a

modell a következőképpen néz ki:

( Forrás: Szeles, 2011, 50.ábra)

A Romani Design márka image dimenziói

Funkciók

Mi ez? Mire való? Hogyan működik?

Ruházati cikk, kiegészítők, amelyek öltöztetik az embereket.

21

Különbségek

Miben jobb? Mennyiben más?

A romák kultúráján nyugvó, ezt a célcsoport kiszolgálni kívánó termékek.

Magyarországon ilyen termékek a Romani Design megszületéséig nem voltak jelen a

piacon.

Személyiség/ image

Mit éreznek az emberek vele kapcsolatban? Szeretik/ tisztelik?

Ezt méri a kérdőív. A vélekedés mindenképp pozitív, szeretik az emberek. Tisztelik Erikát-

és így a márkát is- azért, amilyen üzenetet hordoznak a termékei. Itt van pár konkrét példa:

„ Mit jelent neked a Romani Design?

Különleges színfolt, amely promotálja a roma kulturát, így talán elősegíti a megismerést,

elfogadást valamelyest.

Kreativitást, Különlegességet, boldogságot, vidámságot, békét és szeretetet. Monopóliumot

Magyarországon.

VARGA ERIKA-t :)

Vidámság, sokszínűség (kulturálisan is)

Egy új utat

Egy olyan lehetőséget, útmutatást, amely segíthet a romákat és nem romákat közelebb

hozni egymáshoz, hogy megismerjék a másik félt, és ne féljenek egymástól. Példamutatást,

hogy igenis meglehet férni egymás mellet. És egyben támogatást a roma embereknek, hogy

megmutathassák magukat, és egy fajta segítségnyújtás abban, hogy fejlődjenek, kitörjenek”

( Részlet a kérdőívre kapott válaszokból)

Forrás

Mi a vállalat profilja? Mik a céljai?

A cél ezt a piaci rést kihasználni, ezeket a fogyasztókat kiszolgálni. „Célja a roma

viseleti kultúrában fennmaradt tradíciók felelevenítése és megőrzése nem statikus,

múzeumi keretek között, hanem széles közönséget megszólító produktumok, igényes,

minőségi, divattermékek, alkotások bemutatásával.”

( Romani.hu, 2013)

22

Vállalati/ szervezet image

A Romani Design esetében persze beszélhetünk cég image-ről, ami a cégfilozófiában

megjelenik kézzel foghatóan, de a többi befolyásoló tényezőt nem szeretném ráerőltetni. A

cég egyenlő a társadalmi elfogadással, a toleranciával, harcol a káros sztereotip viselkedés

ellen. (romani.hu, filozófia) A Romani Design egy embert, egy személyiséget takar,

mégpedig Varga Erikát. Ez az előbbi kérdőíves válaszokból is kitűnik, gondoljunk itt arra,

hogy a kérdésre, hogy mit jelent számára a márka, Erika nevét írta. Nem jellemző műszaki-

tudományos fejlődés tudatosítása, nincs vállalati struktúra, nem tudom értelmezni a

vállalati kultúrát sem. Ezek közül. ahogy az előbb már említettem a vállalati/ szervezeti

filozófiáról tudunk beszélni, továbbá megvizsgálhatjuk a vállalat stílusát, és- ami a

kutatásunk szempontjából a legsarkalatosabb pont-, a szervezet kommunikációját. Nem

elhanyagolható az sem, hogy a Romani Design működésével, termékeivel,

tevékenységével mit kommunikál, és a szervezet vizuális azonosítói sem (design).

Személy/ szakember/ vezető image

„A szervezet vezetőinek, meghatározó szakembereinek személyes aktivitásai, stílusa, ezek

gyakorisága, intenzitása és időzítései, a kommunikátorok, nyilatkozók munkája egyaránt

befolyásolja az image.”(Nyárády- Szeles, 2011: 141. o.)

Esetünkben ez az image a legerősebb, és a legjobban vizsgálható. A Romani Designhoz

már a hálózatkutatás előtt is tartozott egy blog oldal, a coolromani.blog.hu, ahol a romákat

érintő szinte bármely témában születtek bejegyzések. Aktuális rendezvényekről, ösztöndíj

programokról, zenészekről szólt. A Romani Design termékekről kis mértékben szóltak

bejegyzések. Azokban a bejegyzésekben, amiben megjelentek mégis a termékek, nem

önmagukban, hanem egy-egy ösztöndíjas diákhoz kapcsolódóan jelentek meg. Mindig

személyeket mutatott be a blog, akik Romani Design-t hordanak, soha sem a terméket.

23

A jelenlegi kutatásban most ezen munkálkodtunk, hogy a community-n lévő oldalon már

legyenek kifejezetten a termékekről szóló bejegyzések, mert elengedhetetlen része az

eladás növeléséhez, hogy az emberek pontosan ismerjék a terméket. Erikánál jó formán a

PR munka megelőzte a marketing tevékenységet (online)

Spontán keletkezett image

A spontán kialakult image „[…] az alanyban (fogyasztóban, vásárlóban,) kialakult eszmei

„képek” nem a „tárgy” tulajdonosának tudatos, célirányos tevékenysége eredményeként,

hanem eseti, véletlenszerűen kapott információk alapján- legtöbbször felületes

általánosításként- alakulnak ki […] minden esetben káros a „tárgyra” nézve.”

(Nyárády-Szeles 2011: 143o)

Ezt nem igazán értem, ugyanis azért mert hiányos információk alapján kialakult kép, és az

alany autodidakta módon sajátítja el, miért feltétlenül negatív a kép? Én jóformán semmit

sem tudok az Apple termékekről, mégsem gondlom úgy, hogy egy Iphone az rossz termék,

és a vállalatról sincs semmilyen negatív véleményem.

Azt értem, hogy a hiányos információból született kép nem teljes, így torz, így lehet káros

is. A Romani Design esetében ezt nem tudom mi lehet, találgatni tudok. A kérdőívben volt

egy kérdés, hogy mit hallottál a Romani Design-ról, de úgy gondolom ezzel a kérdéssel

nem teljesen a spontán kialakult image-t tudnám vizsgálni. Úgy érzem ez inkább a

kívánatos image kialakulásában szerepet játszó, mások véleménye tényezővel azonos.

Tudatosan kialakított image (corporate identity)

Az összes image típust lehet tudatosan építeni, alakítani, formálni (Nyárády- Szeles, 2011).

Terveztem egy interjúbeszélgetést, ami nem jött létre köztem és Erika között. Arról

akartam kérdezni, hogy ha van tervezettség a képben, amit mutat magából, azok milyen

elemekből épülnek fel. Konkrétan mit tett azért, hogy ez alakuljon ki róla. Azt gondolom,

hogy neki a mindennél fontosabb az a küldetés, hogy segítse a romákat, és a megértést

„közöttünk”, és ezt minden percben kommunikálja.

24

Talán ezt mondhatom egy tudatosan kialakított image-nek, bár ő a fogalommal nincs

tisztában.

Meglévő (current) image

A current image az előzetes image-t jelenti. Ez a besorolás az időbeliséggel kapcsolatos, a

tudatos image építés előtti pillanatban létezik ez a típusa (Nyárády- Szeles, 2011). Egészen

pontosan így szól a meghatározás: „vizsgálatunk, vagy befolyásoló tevékenységünk adott

időpontjában létező, illetve azt megelőzően kialakult, formálódott tudati képek és azok

különböző összetevőinek összességét és adott állapotát értjük.”

( Nyárády- Szeles ,2011: 145 o.)

Sajnos a meglévő image-t úgy tudtam volna megvizsgálni, ha a hálózat kutatás előtt

készítettem volna erre vonatkozó kérdőívet. De akkor sem biztos, hogy pontos képet

kaptam volna, mert ugyanúgy ahogy a hírnév is nehezen mérhető, nincs még egy

szakmailag egységesen elfogadott módszer, úgy az image mérése is nehézségekbe ütközik,

a vizsgálat empirikus úton végezhető el (Nyárády- Szeles, 2011).

Kívánatos (wish) image

Ahogy a neve is elárulja ez az image az elérni kívánt kép rólunk, ennek kialakítására

törekszik tevékenységünk általános értelemben (Nyárády- Szeles, 2011). Erikánál ez sem

jutott még el egy pontosan tervezett tudatos szakaszba, de a fentebb leírt cégfilozófia

akaratlanul is alakítja ezt az elérni kívánt véleményt a fogyasztókban (alanyokban).

Az image kialakulását befolyásoló legfontosabb tényezők:

„Saját elvárások:

(kívánságok vagy megtagadás) egy bizonyos dologgal szemben, amelyben

tükröződik az egyén egy dologhoz való beállítottsága is

25

Mások véleménye:

amely nagyon jelentős befolyásoló tényező. Ez esetben teljesen mindegy, hogy a

befolyásolás beszélgetés, reklám, kritika vagy ajánlás útján megy végbe.

Személyes élmények:

ha valamilyen dolgot saját magunk tapasztalunk, az arra vonatkozó

tapasztalataink, átélt élményeink alakítják ki a legerősebb benyomást.”

(Nyárády- Szeles,2011: 126o.)

Az image kialakulását a Romani Designal kapcsolatban, az előbbi felsorolás alapján

magamon fogom tesztelni.

Amikor bele kezdtünk ebbe a munkába én nem ismertem ezt a márkát, soha nem hallottam

Erika tevékenységéről. Ezért az internetről informálódtam, majd találkoztam magával az

ötletgazdával, később megjelent újság cikkeket olvastam el. Tehát az én esetemben is

ugyanúgy alakult ki egy kép a Romani Designról, mint egy vásárlóban. Itt felvetődhet az,

hogy egy vásárló nem ismerheti személyesen a ruha készítőjét, így biztos én más képet

kaptam, de valójában ez nem igaz. Aki Erikánál vásárol, ugyanolyan figyelmet kap, mint

mi, akik próbálják segíteni a munkáját.

Saját elvárás

A ruhákkal kapcsolatban voltak elvárásaim. A roma kultúrából következtetve nagyon

színes, és túldíszített darabokra számítottam. Olyan ruhákra, amiben biztos voltam, hogy

valamennyire tetszeni fognak, mert szeretem az egyedi dolgokat, de abban is biztos

voltam, hogy nem hordanám az utcán, maximum különleges alkalomkor viselném. Az árral

kapcsolatban az a gondolatom volt, hogy magasabb árkategória lesz, mint amit egy átlag

főiskolás megengedhet magának. Elvárásként a leginkább azt tudom megfogalmazni, hogy

mivel a szervezet mottója a tradíció és modernitás, kíváncsian vártam, hogy mi lesz

ezekben a darabokban a modern. Kíváncsi voltam, hogy hogyan ötvözi Erika a munkáiban

ezt a látszólag két ellentétes fogalmat.

26

Mások véleménye

Ez engem nem nagyon tudott befolyásolni. Két okból is: az egyik az én attitűdömből

adódik, hogy nem hallgatok más véleményére, ha divatról van szó. Szeretem azt hinni

magamról, hogy egyedi az ízlésem, ezért meghallgatom mások véleményét, de sosem tud a

vásárlástól eltántorítani pusztán az, ha valaki azt mondja, hogy ez szerinte jó, vagy nem jó.

A másik ok, hogy olyan emberek véleményét hallgathattam meg a Youtube- videókon,

akikkel nem tudtam azonosulni. Mindegyik alany roma származású volt, és azt

hangsúlyozta ki, hogy büszkeséggel tölti el, hogy hordhatja a saját kultúrájából származó

ruhát. Nekem a Romani Design ezzel szemben egy egyszerű divatcikk. A Romani Design

kommunikációja befolyásolt, mint mások véleménye, szimpatikus volt nagyon a honlapon

feltüntetett cégfilozófia, ami számomra azt az üzenetet közvetítette, hogy végre nem arról

van szó, hogy a roma szóval összefüggően egy kis és zárt közösségnek kínál valamit a

Romani Design, hanem hogy célja, hogy a nem romák is ugyanúgy viseljék ezeket a

darabokat. Szimplán azért, mert tetszetősek.

Személyes élmények

Természetesen az győzött meg legjobban, hogy nekem tetszett ez az egész, amikor

ellátogattam Erika szalonjába. Kellemes meglepetés volt az, hogy találtam olyan ruhákat

is, amelyek nem voltak tele hatalmas bazsarózsákkal, és a nyári divatnak megfelelőek

voltak. A modernitást is megkaptam, a rózsás laptop táskák abszolút megnyertek. A

kiegészítők is ízlésesek voltak, a gyűrűk egyáltalán nem túldíszítettek. A fülchidea egy

igazi különlegesség, már magában a nevében is, ami a fülbevaló és az orchidea szavak

játékos egyvelege. Mindenképpen pozitív élményekkel jöttem el, az meg csak a grátisz

volt, hogy az interjú miatt a színfalak mögé is benézhettem, Erika megmutatta az ötvös

műhelyét.

27

Az image és arculat összefüggése és az arculat összetevői

Eddig a hírnévvel kapcsolatban az image-kről írtam, de utóbbihoz szervesen kapcsolódik

egy másik fogalom is, az arculat. Az image és arculat összefüggés a legegyszerűbben a

szakirodalomban ismert képpel lehet érzékletesen kifejezni. Ha lenne egy pecsétünk, akkor

maga a pecsét lenne az arculat, és az lenyomat a papíron az image. Tehát az arculat az az

objektív valami, egy kép, ami a képmást, azaz az image-t adja. A külvilágban kialakuló

képmás alapja az arculat. Arculat alatt nem csak a vállalat logóját, emblémáját,

levelezőpapírját értjük, hanem a teljes képet, amit a szervezet a környezete felé mutat. Az

arculatot lebonthatjuk indirekt tényezőkre és formai elemekre (Nyárády- Szeles,2011).

„ Indirekt arculattényezők:

a szervezeti struktúra

a vállalati kultúra

a vállalati filozófia

a vállalati misszió és vízió

a vállalati azonosság (önimage)

a vállalati stílus és magatartás”

(Nyárády- Szeles,2011: 162 o.)

Az indirekt tényezők közül egyértelműen le van írva a honlapon a cégfilozófia, ami egyben

a vállalati missziót is tartalmazza.

A Romani Design cégfilozófiája

„A Romani Design a minden szinten egyre inkább jelen lévő és fokozódó társadalmi

konfliktust, a romák elleni előítéletet kívánja csökkenteni a divat világán keresztül. A roma

kultúra számos ponton megjelenik a többségi társadalom kulturális ismeretében, de ezek

között a viseleti kultúra semmiképpen sem jelentős. Így romák és nem romák egyaránt

nagyon keveset tudunk a kultúra e területéről.

28

A divat szinte észrevétlenül, de nagyon hatékonyan tud hozzájárulni az előítéletek

csökkentéséhez, a társadalmi különbségek mérsékléséhez, a közvélemény alakításához,

szemléletformálásához. A divat világán keresztül minden roma fiatal élénkebben ápolhatja

a roma hagyományokat, a nem romák pedig elfogadóbbakká, nyitottabbá válnak. A Romani

Divat Stúdió a divaton keresztül kívánja egyszerre segíteni a roma kultúrával szembeni

előítéletesség mérséklését és hatékony módon ápolni a roma viseleti kultúra hagyományait

a Romani Design márkanév népszerűsítésével.

Szeretnénk elfogadóbbá, egymás iránt érzékenyebbé, toleránsabbá tenni társadalmunkat

vagy legalábbis hatni ebben a tekintetben, azzal, hogy szembesítjük az egyénben, a

társadalomban élő sajnálatos sztereotípiákat, előítéletes képet az utcán, a munkahelyeken,

a közösségi-, kulturális fórumokon szembejövő, a roma kultúra egy XXI. századi modern,

lendületes pozitív képével, a romani dizájnnal.

Hitvallásunk szerint előítéletekkel terhelt világunkban a divat egy erős híd lehet, amely

aktívan hozzájárulhat egy toleránsabb, boldogabb társadalom eléréséhez.

(Romani.hu, 2013)

„Az arculat formai elemei

a vállalat emblémája (cég- és termékvédjegy)

a vállalat logotípiája

a vállalat színvilága

a vállalat betűtípusa, tipográfiai rendszere

grafikai motívumrendszer

a termék formai kialakítása (csomagolás)

a szlogen formai kialakítása

zenei azonosítók

a kommunikáció vizuális stílusjegyei (fotó, film)

egyéb azonosítók (kiállítási installáció, épületek kivitele stb.”

(Nyárády- Szeles, 2011: 162 o.)

29

Embléma, logó

A Romani Design logója egy stilizált négylevelű lóhere, a

szerencse szimbóluma.

Ez a logó a jó logóval szembeni elvárásoknak megfelel.

Egyszerűnek kell lennie, a könnyen megjegyezhetőség miatt,

másrészt a közérthetőség miatt. Alkalmasnak kell

lennie a széles körű alkalmazhatóságra, tehát jól kell

mutatnia nyomtatott formában, egy óriásplakáton

ugyanúgy, mint egy prospektusban, de jól kell mutatnia

egy online felületen is, vagy egy ruha címkén. Ehhez

hozzá tartozik az is, hogy a tervezésnél több

formátumban kell gondolkozni, hogy nagyobb felbontás esetén is jól mutasson, ne legyen

„pixeles”. (Fazekas- Harsányi, 2011)

Színvilág

A pontos nyomdai színskálát nem ismerem, mint egy laikus a színeket tudom leírni. Fehér

alapon fekete betűkkel van a felirat, kiemelve más betűtípussal, hogy „romani”, alatta

kevésbé hangsúlyosan, hogy „design”. A lóhere levelei pedig világoszöld, és az egyik

szirom sötétzöld. Ezzel kifejezi azt a logó, hogy a szerencse nagyon apró dolgokon múlik,

a lóhere, mint szimbólum esetén, egyetlen levélen. Középen pedig egy pirosas pont, ez a

szín azért jó választás, mert a zöld komplementer színe, erőteljesebbé teszi ezért ezt a színt,

így az egész lóhere motívumot is. Persze nem csak ebben az egy változatban készült el a

logó, a másik változaton fekete az alap, és fehér a felirat, de a színvilág természetesen

megegyezik. Összességében nagyon erőteljes színek, alapszínek, és oda vonzza a szemet.

30

31

Egyéb azonosítók

Az arculat szerves része a bemutatószalon, ami egy kellemes, két teremből álló szalon egy

belvárosi lakásban. Így, hogy nem egy utcai butikban van berendezve, hanem egy

lakásban, ad egy bizalmas légkört, és egy pluszérzést, hogy itt személyesen foglalkoznak a

vásárlóval. Ez ténylegesen működik, nem egy vevőt teával, és hellyel kínál Erika, van

olyan, aki beszélgetni jár be hozzá. (Kérdőív)

Összefoglalva az előbb leírtakat, tehát az arculat a cégfilozófiából és cégkultúrából, a

vizuális jegyekből és a vállalati kommunikációból, illetve magatartásból áll. (Fazekas-

Harsányi, 2011)

( Forrás: Fazekas- Harsányi,2011: 53.o., 2. ábra)

32

Az image, az arculat és a public relations összefüggése

„ A public relations a szervezet hírnevét megformáló szakterület, s mint ilyen, a

szervezeten belüli munkamegosztásban az identitásának „felelőse” […] a public relations

az arculat megformálásával építi a szervezet imázsát”

(Nyárády- Szeles, 2011: 177.o.)

A vállalati arculat egy szervezet a totális kommunikációjával formálja. A teljes

kommunikációs környezetnek nagyon sok összetevője van- pl.: arculat, reklám,

sajtókapcsolatok, a külvilág szemmel tartása, szponzorálás, piaci információk, forma

tervezés, stb., csak az image és arculat összefüggésében a teljesség igénye nélkül

felsoroltam párat (Szeles, 1998).

Tehát ezek a tényezők, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek mind feladat, egy szervezet

kommunikációjában. „ Egy szervezet gyakran gondolja úgy, hogy csak akkor kommunikál,

amikor akar, de valójában mindennel kommunikál, amit mond vagy tesz. Ezt a sokféleséget

fogja össze a public relations aktivitás, mint a szervezet kommunikációs funkcióját

megvalósító szakterület” (Nyárády- Szeles, 2011, 178 o.)

Online PR

Az online kommunikáció különösen alkalmas a jó hírnév eléréséhez. Az interneten, ha

beírjuk a keresőbe azt, hogy online PR már elég sok releváns találatot kapunk, de

szakirodalma még nincs a témának ( magyar nyelvű). Állításom helyességét a következő

mondattal szeretném alátámasztani:

„ Az új médiában való jártasság szerves részét képezi az aktuális piaci környezetben

történő hírnév-építésnek és fenntartásnak”

(Nyárády- Szeles , 2011: 23 o)

33

Miért alkalmas az online?

Interaktív, ingyenes, ezért többszöri megjelenés biztosított, ezáltal rendszeres. Az

interaktivitás miatt könnyen kapunk visszacsatolást, és gyorsan tudunk reagálni bármilyen

véleményre.

“ Az online pr fogalmával egyre gyakrabban találkozunk […] megfelelő munkával

elérhető, hogy pozitív megjelenéseket generáljunk az interneten, erősítve ezzel cégünk és

márkánk imázsát[…] az újságíró, illetve ennél is szélesebb kör, maga a fogyasztó osztja

meg véleményét, információját a termékről, illetve vállalatról.”

(Fazekas- Harsányi, 2011: 165.o.)

Információs Társadalom

„[…] a modern kor embere a tér és idő szabadságát kapta meg az új évezredben. Ott áll

egy forradalmian globális változás küszöbén, ami olyan változásokat generál, mely

kétségkívüli hatással lesz az emberi kommunikáció jövőjére.”

(Homodigitalis, 2013)

Ebben a fejezetben szervesen az információs társadalomhoz kapcsolódó tényeket írom le.

Napjainkban új társadalmi modellek vannak kialakulóban. Az ipari-, azaz indusztriális-

társadalmat kezdik felváltani az azt meghaladó modellek, a posztindusztriális világba

mutató társadalmi modellek. Ezek közül is leginkább az információs társadalom

körvonalazódik. Az, hogy jól informáltak legyünk, illetve megkapjuk, megszerezzük a

kellő információt életünk egyre több területén mérvadó, egyre jelentősebbé válik. (Gáspár-

Gervai- Hideg- Nováky-Trautmann, 1999)

Az információ hatalom, sőt tovább megyek, az információk közötti eligazodás az igazi

hatalom, és egy átlagos ember életében ennek már készségszinten meg kell jelennie. A

rengeteg adat között, a „Big Data” korában a kereshetőség kulcsfogalom (Gáspár et al,

1999).

34

Az információs társadalom

„[…] az információs társadalmak egyszerűen olyan társadalmak, amelyek mára komplex

elektronikus információhálózatoktól függnek és erőforrásaik nagy részét információs és

kommunikációs tevékenységre fordítják.

( Homodigitalis, 2013)

Az információs társadalom lényege, hogy az információs technika és elterjedtsége fogja

adni a társadalom alapját. (Gáspár et al, 1999)

Az információs társadalom három alap pillére, a mikroelektronika, a miniatürizálás és az

információs szektor. Dolgozatom szempontjából az utóbbi pillér a lényeges. Ez a szektor

ún. hálózat-iparokból összetevődő szektor lesz. A hálózatiparok alapja pedig a

hálózatosodás, amely külön kiterjedt szakirodalommal rendelkezik. (Gáspár et al, 1999)

A szektor összetevői a következőek:

„Információs iparágak: hardveres, szoftveres háttér, közhasznú

információk

Tudásiparok: K+F (kutatás és fejlesztés), oktatás, tanácsadás

Művészeti iparágak: esztétikai értékek termelése és terjesztése

Etikai iparágak: társadalmi és egyéni erkölcsi érték fejlesztése, megóvása”

( Gáspár et al, 1999, 10. o.)

Az információs társadalom modellje túllépett a posztindusztriális modellen, hogy

meglétének, kialakulásának nem feltétele a magas fejlettségi fok (fejlett gazdaság, fejlett

ipar stb.). Az információs hálózatok egyre inkább egy globális világ épülését teszik

lehetővé, ezért az információs technika és technológiai is globális méretekben tud

érvényesülni, „behatol a világ minden zugába, és már most is változásokat generálnak.”

(Gáspár et al,1999, 11. o.)

Továbbra is centrumok nyújtják a fejlődés alapját, viszont lényegesek a helyi megoldások

sokszínűsége és a „szigetek” hálózatba kapcsolása. ( Gáspár et al, 1999)

35

Az információs társadalom modellje

(Forrás: Gáspár et al, 1999: 11. o., 1. táblázat)

Az informalizált társadalom

A modell középpontja szintén az új technikák és technológiák állnak, viszont eltérve az

információs társadalomtól, az alapja, hogy milyen formákban alkalmazható, valósíthatóak

meg ezek a technikák és technológiák. (Gáspár et al, 1999)

„Központi kategóriája az informalizáció, ami azoknak a kibontakozó új tendenciák

gyűjtőfogalma, amelyek korábban meggyökeresedett és megszokott tevékenységszerzési

formák ellenében vagy mellett jelennek meg és dinamikusan terjednek.

ÚJ TECHNIKAI- TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK

automatizálás, mikroelektronika, információs technológia

általánossá válása

FOGYASZTÁS ÉLETMÓD

növekvő igény az információs javakra és

szolgáltatásokra, növekvő szabadidő, az

elektronikuskultúra elterjedése, a személyes

szabadság kiteljesedése

POLITIKAI HATALOM

váltás az ipari és tradicionális elitről a

műszaki és a közszolgáltatási szakértőkre: a

hatalom decentralizálója, a közvetlen

demokrácia elterjedése

ÁLLAM

növekvő igény a szakképzés, az át- és

továbbképzés, a K+F stb. támogatására,

a jóléti kiadásokra és irányításra

OKTATÁS

az új technika és technológia széles körű

alkalmazásának megtanítása, az információs

technika elterjesztése az oktatásban

GAZDASÁG

az információs szektor a növekedés fő

forrása, növekvő termelői igények a speciális

információs szolgáltatások iránt

FOGLALKOZTATÁS

váltás a fizikai és a hivatali munkáról a

többféle képzettségű, flexibilis és folyamatos

képzést igénylő információs munkákra

36

Ilyenek például a kisvállalkozások, az önfoglalkoztatás, a kooperáció terjedése, a

háztartások és a közösség szerepének növekedése, az állami szerepvállalás csökkenése.”

( Gáspár et al, 1999: 12.o.)

Ezek az informalizációk nagy hányadukban online tudnak érvényesülni.

Mind a kisvállalkozásoknak, mind az egyéni vállalkozásoknak (= self employed,

önfoglalkoztató) egyaránt fontos a költséghatékonyság, amit a legegyszerűbben az internet

segítségével érhetik el, a hirdetési, logisztikai költségek, adatbázisok hozzáférhetőségének

ára jelentősen alacsonyabbak. (Gáspár et al,1999) Például megválasztható az, hogy online

hirdetést ad fel, amiért fizet, vagy közösségi médián keresztül gerilla marketing akciókat

folytat.

A kooperációt segíti, hogy az internet lebontja az emberek közötti tér- és idő korlátokat,

ahhoz, hogy együtt tudjunk dolgozni már nem szükséges egy helyiségben ülnünk,

ugyanabban az időpontban. A feladatok egyből dokumentálva vannak azáltal, hogy

értekezünk, kommunikálunk, online- azaz írásban- egy csoporton belül. (Gáspár et al,1999)

A háztartások szerepének növekedésre közvetett példát nem tudok hozni az online

világból, talán az információk elérhetőségének megkönnyítésével járul hozzá. Például

vegyünk egy gasztro-blogot, ahonnan a háziasszony megnézheti a recepteket, nem kell más

segítségét kérni. Én azt mondanám, hogy a gondolatmenetemben inkább a háztartások

önállósodása és erősödéséről beszélhetünk. Azonban ez már az individuum erősödésének

és térnyerésének témaköre az információs társadalomnak köszönhetően (Gáspár et al,

1999).

A közösség szerepének növekedésére egyértelmű példa a közösségi hálózatok

robbanásszerű terjedése és „hype”- ja. A web 2.0 alapköve.

„Hype, azaz egy jelenség, melyet kiemelt figyelem kísér, sőt, gyakran túlzó reakciók és

szélsőséges kiemelések jellemzik. A hype pedig magából az elterjedtségből fakad: a

közösség dinamikája és a hálózatosodás empíriája együttesen kerül a figyelem

középpontjába. Kiemelt példája ma a facebook-jelenség mind a tömegmédiában, mind a

social mediával foglalkozó szakirodalomban” (Fehér,2013)

37

Az állami szerepvállalás csökkenése a civil szféra előre törésével is összefüggésben van.

Ebben szintén nagy szerepe van annak, hogy van egy felület (internet), amihez mindenki,

(jóformán) ingyen hozzájuthat, a civilek jobban tudják hallatni a hangjukat. A

hálózatkutatásunk is ezt a célt szolgálja, egy felület nyújtása a civil szervezeteknek, és

egyben egy hálózat kiépítése, hogy kapcsolódni tudjanak a hasonló témával foglalkozó

emberek, erősítve ez által egymást, és a civil szférát.

Az internet szerepe az információs társadalomban

Az internet fő szerepe a demokratizálódás előmozdítása, ezen belül is „az állam

államigazgatás jellegű feladatainak demokratizálását teremti meg.” (Gáspár et al, 1999:

45. o.). Az magában, hogy az interneten elérhetőek nyilvánosan az államigazgatással

kapcsolatos szervek adatai átláthatóbbá teszik a rendszert az állampolgárok számára.

Gazdasági értelemben a tiszta verseny körülményeit teremti meg, „a versenyt és mobilitást

növeli a társadalmon belül” (Gáspár et al, 1999, 45.o.). Létrehozza a nagyobb mértékű

versenyt azáltal, hogy a vásárló könnyebben össze tudja hasonlítani az árakat, nem kell

neki minden boltba elmenni (amit valószínűleg életszerű helyzetben nem tenne meg), tehát

„oldja a területi és információs kötöttségeket.” (Gáspár et al, 1999, 45.o.) .

Összegezve elmondható, hogy az internet kiváló kontrollja bármiféle nem hasznos (vagy

rossz) monopólium kialakulásának. (Gáspár et al, 1999)

Azáltal, hogy automatizálódik a termelés, az emberi tőke fokozatosan kiszorul

(kiszorulhat!) a munkafolyamatokból, a szolgáltatások nagyobb szerephez jutnak, a gyárak,

üzemek decentralizáltak lesznek. Ahogyan a gyárakat, úgy a munkásokat is decentralizálni

lehet az internet által (kapcsolattartás) és így áttételesen eszköze a társadalmi mobilitásnak.

Lehetővé teszi a munkaerő piac globalizálását. (Gáspár et al, 1999)

A gazdaságföldrajzi határokat is megszünteti, kitolja a nemzetállamok határait, úgy hogy

nem sérti ezzel más ország, esetleg népek szuverenitását. Az idegen vagy az átlagtól eltérő

kultúrák befogadását segíti ezzel úgy, hogy saját kultúráját külföldre tudja exportálni.

(Gáspár et al, 1999)

38

Interaktív társadalom

A Web 2.0 értelmében leginkább erről a modellről lehet beszélni. Hangsúly az

interaktivitáson van, és az ezt lehetővé tevő kommunikáción van. A Web 2.0-nak

legerősebb hozadéka a webes felületek interaktívvá tétele, azaz biztosítani a fórumokat,

chat szobákat, ügyfélkapukat, egyszóval a C2C (costumer-to-costumer) kapcsolatot teszi

lehetővé. Tehát az interaktív társadalom „fő jellemzője az interaktív információáramlás,

azaz a közlés olyan formája, ahol az információ a közléssel vagy a válasszal egy időben

születik meg[…] jellemző az információs csatornákban történő két- és többoldalú

információ- áramoltatás.„

(Gáspár et al, 1999:103o.)

Összegzés

Az információs társadalom pozitív hatásai, jellemvonásai felsorolva:

1. az információ központi szerepet foglal el a társadalom életében és a társadalomi

folyamatokban

2. az információs hálózat a társadalom minden egyes tagja számára gyorsan és olcsón

elérhető

3. az információ, az informatika egyre inkább főszereplője a társadalmi-, gazdasági-,

és a politikai élet minden területének és fő szerepet játszik a társadalmi szintű

döntési folyamatokban

(Erettsegizz, 2013)

Gazdasági, műszaki hatások, jellemvonások

Alapját a globális számítógépes hálózatok adják, melynek hatásai a következőek:

1. gazdasági, társadalmi, politikai folyamatok figyelése globális szinten

2. a megszerzett és így globálisan érvényes információk segítségével a vállalatok

globális stratégiákat tudnak kidolgozni

3. térbeli távolságok áthidalása, az idő vonatkozásában folyamatos és állandó

megjelenés biztosítva van

4. Számítógépes termelésirányítás tervezés, ami könnyíti a termelésfolyamatot, az egy

termékre jutó ráfordításokat csökkenti (nyersanyag, energia, munkaóra)

39

5. a kereskedelmet is átalakítja az internetes reklámok, az elektronikus üzletkötés és e-

banking (számítógéppel intézett banki ügyletek) lehetősége miatt.

(Erettsegizz, 2013 )

Társadalmi, szociológiai hatások

1. társadalmi munkamegosztás megváltozik

2. csökken az iparban foglalkoztatottak száma

3. növekszik a szolgáltató szektor aránya

4. a dolgozók feladata megváltozik: elsődleges az információ megalkotása,

feldolgozása, tárolása és továbbítása

5. távmunka lehetővé válása

6. fejlett távközlési és informatikai struktúra

7. online információs szolgáltatásokra épülő gazdasági, oktatási és kulturális

tevékenységek

8. közhasznú szolgáltatások kialakítása, elterjesztése

9. biztosítja a korszerű elektronikus információk cseréjét a gazdasági szervek és

állampolgárok között

(Erettsegizz, 2013 )

Pszichológiai hatások, jellemvonások

1. megváltozott hírfogyasztás; szabadon, gyorsan, szinte ingyen hozzá juthatnak a

hírekhez, méghozzá különböző, egymástól független forrásokból

2. kiterjedtebb és komplexebb emberi hálózatok, kapcsolatrendszerek

3. emberi mobilitás növekvése, röghöz kötöttség csökkenése, az ember

„kozmopolitává” válik

Eddig az újfajta társadalom előnyeivel ismerkedhettünk meg. Most szeretnék egy kicsit a

negatív hatásokról, aggályokról, félelmekről írni.

(Erettsegizz, 2013 )

Negatív hatások, jellemvonások

1. A globalizáció negatív hatásait erősíti- társadalmi bizonytalanság növekvése,

munkahelyek megszűnése, új társadalmi egyenlőtlenségek

40

2. Megteremti, és folyamatosan növeli az ún. digitális szakadékot, az informatikai

írástudók és az ebből kiszorulók közti különbséget.

3. A társadalmi és gazdasági élet tervezhetősége egyaránt, csökken, mivel a

globalizáció hozadéka, hogy minden hatással van mindenre, és mindenki

mindenkire, azonban mégsem tudjuk, hogy ezek összeadódva milyen folyamatokat

indítanak el, vagy milyen következményekkel járnak. „Ha egy márka, egy vállalat

vagy egy személy nem érhető el online, felmerül, hogy nem is létezik”- írja a

Digitális Identitás blog. (Fehér, 2012)

Ez a gondolkozásmód a közösségre ugyanúgy átterjedt, „aki nincs fent a Facebook-

on, az nem is ember”. Ezt a problémát szeretném alátámasztani egy interneten

található bejegyzéssel:

„Tudom, hogy vannak az életben nagyobb problémák, de ez már kész...

Nincs olyan, hogy naponta legalább 3x ne halljam meg valaki szájából ezt a szót!

Ha vki megkérdezi, hogy fent vagyok-e, és azt mondom, hogy nem, furcsán néz rám […]

Oké, hogy ingyen tudtok beszélgetni haverokkal, meg mobilról ingyenes a 30-asoknak, de

tényleg mi okoz ekkora függőséget, hogy 0-24-ig nyomni kell?

Sajnos, majd a suli miatt kénytelen leszek regisztrálni, mivel mindenki ott éli az életét és

sok embert tényleg csak ott lehet elérni.

Ja, a szó, amitől kiráz a hideg, az a lájk, lájkolás.”

(Gyakorikerdesek, 2013)

A valós és virtuális egybecsúszik, és egymásra hatással van. A Hálózat és Én

szembenállása.(Csepeli, 2012)

Példa erre a digitális identitás, aminek a lényege, hogy milyen képet mutatunk magunkról

az interneten és mi milyenek vagyunk, egyezik-e a két személyiségkép.

Folytatva a negatív jellemvonásokat:

4. A téma komolyságát bizonyítja, hogy külön törvényi szabályozást kellett létrehozni

(Hardver és szoftver jogi védelme, adatvédelem, internetes információterjesztés)

5. Új globális bűnöző gazdaság jelenik meg

(Erettsegizz, 2013)

41

A digitális szakadék

A digitális szakadék a digitális írástudók és digitális analfabéták között tátong. Ez a

jelenség Magyarországra ugyanúgy jellemző. A hálózatkutatástól részben azt az eredményt

vártuk, hogy ezt a szakadékot próbáljuk csökkenteni azáltal, hogy megjelenési felületet

biztosítottunk olyan társadalmi csoportoknak, amelyek eddig kiszorultak a digitális

világból. Pontosítok, a cigánykérdéssel, és sok más magyarországi társadalmi problémával

foglalkozik jó néhány oldal, fórum, internetes közösség, a commmunity.eu-nak ezeknek a

csoportoknak az összekötése. A barabási féle magányos szigetek összekötése, hálózatba

kapcsolása.

A legfontosabb, és a legnehezebben bevonható szigetek az offline világban találhatóak. Ők

az ún. digitális „nincstelnek”, akiknek egyrészt nincs hálózati hozzáférésük, nincs

megfelelő eszközük az internetezéshez, másrészt egy olyan társadalmilag alsó réteget

képviselnek, melyből a motiváció is hiányzik az űr betöltésére. (Homodigitalis, 2013)

A digitális szakadék kialakulásának és mélyülésének okait a következő csoportokba

szokták sorolni:

1. Gazdasági természetű okok: magas számítógép árak, és/vagy olyan helyek

hiánya, ahol ingyen vagy olcsón lehet internetezni. A közösségi könyvtárakban

általában van hozzáférési lehetőség akár teljesen ingyen is, de tömegeket nem

tud befogadni egyik létesítmény sem. Tömeg alatt akár egy falu lakosait is

értem. 3-5 számítógép még egy 700 fős falu digitális igényeit sem tudja

kielégíteni. A helyzet javulását hozhatja a nyílt wi-fi hálózatok, viszont

általában ilyen pontok nagyvárosokban vannak, ahol amúgy is (feltehetőleg)

nagyobb az internetezés mértéke.

2. Társadalmi természetű okok: ilyen befolyásoló tényezők, például a lakhely, a

jövedelem, az iskolázottság szintje

42

3. Kulturális, tudatosságbeli okok: hiányzik az a mintaadó réteg, aki jártas a

digitális világban. Számukra nincs gyakorlati haszna a használatnak, a

számítógép nélkül is el tudja látni munkáját. Tehát egyszerűen nincs szüksége

rá.

4. Tartalmi okok: nincs olyan tartalom,ami érdekelné.

Ezek mellett az okok mellett alakulnak ki a digitális törésvonalak, ezek mentén szakad a

társadalom az előbb említett két nagy csoportra: a digitális írástudókra és írástudatlanokra.

(Homodigitalis, 2013)

Web 2.0

A web 2.0 elődje értelemszerűen a web 1.0 volt, ami megteremtette meg a technikai

hátteret.

A web 1.0 a hardveres rész, a számítógépek összekapcsolásának korszaka, a dotkom cégek

időszaka.

A web 2.0 a közösségek korszaka, jellemző az egész web-re a dinamikus fejlődés és az

interaktivitás. Az „olvasott” web, „írott” webbé válik, vagyis a felhasználó is elhelyez

tartalmakat, alkotó tevékenységet végez (Krauth- Kömlődi, 2006). Együtt írjuk a tartalmat-

ez a wiki közösségek alapja is. A legismertebb példája a Wikipedia, leegyszerűsítve a wiki

valami ilyesmit jelent: én tudok valamit, amit te nem tudsz, te tudsz valamit, amit én nem

tudok, tegyük össze a tudásunkat!(Csepeli-Prazsák, 2010). Együtt írjuk a tartalmat a

blogokon, a fórumokon, vitázunk, a nagyvilág történéseit a saját szemszögünkből osztjuk

meg. Meg is érkeztünk a web 2.0 lényegéhez, a megosztáshoz. A közösségi oldalakon

folyamatosan megosztjuk egymással, hogy mi történik velünk, híreket olvasunk, majd ami

tetszett, azt tovább osztjuk, akár lavinaszerű folyamatot is elindíthatunk így. Erre a

lavinahatásra épít a gerillamarketing, a vírus marketing, így keletkeznek a „mém”-ek.„ A

mémek olyan kulturális toposzok, amelyek információtömörítő sémaként kommunikációs

úton terjednek és átöröklődnek egyik nemzedékről a másikra.” (Csepeli-Prazsák,

43

2010:35.o.)

Azáltal, hogy hangot adhatunk gondolatainknak, hogy szabadon elmondhatunk bármit a

nagyvilágról a nagyvilágnak (tudjuk, hogy vannak államok, ahol erősen korlátozva vannak

az internetezés lehetőségei, például Észak-Korea, Kína) a web 2.0 a kommunikáció

demokratizálódásának folyamatát is elősegíti. (Krauth- Kömlődi, 2006)

A marketing kommunikációt tekintve fontos megjegyezni, hogy a web 2.0 korszakában

újraértékelődik a marketing, másfajta termékek kerülnek előtérbe. A tömegtermelésre szánt

és eladni kívánt „slágertermékek” helyét átveszik a hosszúfarok termékei (ennek az a

lényege, hogy az e-kereskedelemnek köszönhetően a termékek sokféleségben egy széles

skálán mozognak, a hagyományos termékek képét követve, hosszú vonalban), azaz azok a

termékek, amelyek csak egy bizonyos csoport, vagy réteg szükségleteit elégítik ki

(Wikipedia, 2013). A Romani Design is ebbe a kategóriába tartozik, ezért lenne fontos a

sikeres online kommunikáció kivitelezése, és/vagy összefogása.

A web 2.0-n túl már beszélünk web 3.0-ról, ez a szemantikus keresés, amelynek

megvalósítására van már példa, de széles körben még nem terjedtek el ezek a keresők.

Tehát röviden, összefoglalva:” A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes

szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók

közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit […] Általában a Web

2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ

elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára.”

(Wikipedia,2013)

A web 2.0 megjelenésével és erősödésével a marketing kommunikációban megjelentek az

újszerű módszerek. Ez a marketing kommunikációban élő fogalom, persze kérdéses, hogy

meddig lesznek ténylegesen újak ezek a módszerek, de ma még egyelőre nincs már

kategória ezekre az eszközökre. Mivel az információ rengeteg, és nehéz is kitűnni, ezért az

újszerű módszereknek valamiben különlegesnek kell lenniük- általában tartalomban-

annyira, hogy elérjük, hogy az emberek továbbadják azt. Ezért a témában alapfogalom a

szájreklám (Fazekas- Harsányi, 2011). Tekintve arra, hogy a Romani Design nem

reklámoz, nem hirdet, ezeket a módszereket nagyon ki kellene használnia, és a

költséghatékonyság miatt a kommunikációjának erősnek kellene lennie online. Későbbi

44

fejezetben Romani Design online felületeit be fogom mutatni.

A web 2.0-nak, mint már említettem szerves része a közösségi élmény, így a közösségi

média (social media) és az erre épülő közösségi marketing is. A hálózatkutatásban a blogot

is úgy próbáltuk használni, hogy segítségével pozitív szájreklámot érjünk el. Persze nem

lehet ennyire lecsupaszítani „marketing nyelvre” a tevékenységünket, mert a blognak

jelentős társadalmi szerepe van, a civil hálózat kiépítése. Mivel a bejegyzések nem

termékekről szólnak és nem arról, hogy eladjunk valamit, ez a blogolás online PR

eszközként is felfogható. A dolgozat későbbi részében példát hozok egy online PR-cikkre.

Az újszerű módszerek jellemzői

Újszerűnek azokat a módszereket értem, amelyek akárhogyan, de kapcsolódnak az online

világhoz, és éppen ezért a kommunikációt tekintve interaktív. Azaz kétoldalú, oda-vissza

tipusú kommunikációt tesz lehetővé a vállalat és a fogyasztó között.

Mivel a kommunikáció személyes, és az offline tevékenység is úgy tűnik, mintha a

fogyasztók hozták volna létre, ezért hitelesebb eszközként tekinthetünk rá (Fazekas-

Harsányi, 2011). Mit értek offline tevékenység alatt? Például a flashmobokat amiket

gyakran előtte online szerveznek meg. „ Egy spontán vagy már meglévő társaság

egyeztetett helyen és időben egy különleges tevékenységet végez, majd utána gyorsan

távozik a helyszínről.” (Fazekas-Harsányi, 2011, 306.o) Másrészt viszont nagy a veszély,

hogy úgymond lebukik a cég, hogy ő szervezte azt az eseményt, vagy kiderül, hogy azért ír

a blogban az illető az adott termékről, mert félállásban már a cégnek dolgozik. Egy ilyen

bakinál ugorhat egy addig felépített image.

A befogadói helyzet kedvező, egyrészt mert a befogadó aktív szereplő, másrészt nem egy

üzleti, eladási szituációban találkozik a fogyasztó az üzenettel. A közönséget tekintve

változatos, ugyanúgy tudunk egy szűk réteget kiválasztani a kommunikációval, mint ahogy

általános megközelítést is használhatunk. Legnagyobb előnye, hogy a nehezen elérhető

csoportokat, a tipikus reklámkerülőket is el tudjuk érni így. Nyilvánvaló jellemzője az

alacsony költségvetés, bár internetes kampányokra is lehet milliókat költeni.(Fazekas-

45

Harsányi,2011). Az-az igazán elegáns megoldás, ha az ember egy olyan kreatív és jó

ötlettel tud előállni, hogy különösebb anyagi háttér nélkül is tud hallatni magáról. Egyesek

időbeliségét tekintve gyorsan bevethetőnek tekintik, mert látszólag elég egy hír, vagy egy

jó ötlet, és majd azt felkapja a közönség, de az igazán „ütős” eredményt komoly tervezési

fázis előzi meg. Közel sem jön olyan hamar online sem a siker. Hatása rövid és

hosszútávon egyaránt érzékelhető, sokáig maradhat beszédtéma. Jogilag nehezen

szabályozható, etikailag támadható módszer (burkolt reklámmal egy kategóriába tartozik

majdnem)

Az újszerű módszerek jellemzői, táblázatban összefoglalva:

Előny Hátrány

Presztízs a személyes jelleg hitelessé

teszi

a „mesterkéltség” és a

„lebukás” kockázata

Befogadói helyzet kedvező, nem zavaró,

figyelemfelhívó

Technikai adottságok változatos, bevonó,

interaktív

kontroll hiánya

Közönség célzás lehetősége széles,

nyilvánosságot generál,

reklámkerülők elérése

lehetséges

a célzás esetleges

nehézségei, kiszámíthatatlan

Költség költséghatékony, alacsony

kiadással nagy hatás érhető

el

általában nehezen mérhető

Időbeliség egyes eszközök rugalmasak,

hosszabb a kontaktus

lehetősége, hosszabb ideig

maradhat téma

más esetekben hosszabb a

tervezési idő, elterjedésében

kiszámíthatatlanság

Jogi szempontok kevésbé szabályozható etikai kérdések

Cél figyelemfelkeltés, sztori

generálás, hiteles pozitív

asszociációk

46

47

Ebből láthatjuk, hogy ezeknek a módszereknek mennyi előnyük van, és mennyi hátrányuk.

Ez alapján könnyen tud dönteni az illetékes, hogy mely módszert és eszközöket használja.

A Romani Design esetében mondhatnám, hogy a döntés mögött összetett indokok vannak,

de valójában a költséghatékonysága miatt alkalmazták. A Romani Design elköveti azt a

hibát, hogy csak az online kommunikációra és a pozitív szájreklámra épít. Azaz, hogy nem

épít. A tevékenysége mögött nincsen semmilyen tervezettség, szervezettség.

A Romani Design online felületei

Elől járóban le kell írnom az online kommunikációval kapcsolatban egy nagyon fontos

tényt: a Romani Design esetében sajnos nem beszélhetünk semmilyen tudatos és tervezett

online kommunikációról. Vannak és voltak rá törekvések, de az oldalak nincsenek

megfelelően összekötve, a tartalmak nincsenek rendszerezve, itt is ott is van egy kis

Romani Design, de nem ad egységes és teljes képet a kommunikáció. Nincsen

kommunikációs stratégia, de még csak egy konkrét kommunikációs cél sincsen. Ennek

tükrében olvassák el a következő fejezetet.

Általános elvárás ma már, hogy egy szervezetnek, cégnek legyen weboldala.

A közösségi média terjedésével már az is minimum elvárás, hogy jelen legyenek a

Facebook-on.

Magyarországon a Twitter napjainkban kezd jobban terjedni, de az ebben rejlő lehetőségek

kiaknázására még nem fordított a magyar szakirodalom kellő figyelmet. Ennek az lehet az

oka, hogy egy részt a Facebook az elterjedtebb, a két weboldal Magyarországon egyszerre

kezdte meg működését, és a Twitter maradt alul. A két oldal jellegében eltér egymástól,

más a megosztott tartalom. A Twitteren leginkább híreket, újdonságokat osztanak meg, a

kampányok itt elmaradnak. Míg a Twitteren 140 karakterben kell leírni a közölni kívánt

információit, addig a Facebook-on nincs ilyen szigorú korlátozás. A tartalom azért is térhet

el, mert a két weboldal eltérő közösséget takar.

A Youtube-ot is kitünően alkalmas az üzleti célzatú online kommunikációra, vagy videót

készít a vállalat, vagy meglévő videók elé tesz pár másodperces reklám spotot.

48

A szakdolgozatomban a hirdetési lehetőségekre azonban nem szeretnék kitérni. Tehát a

Youtube-ot a Romani Design arra használta, hogy a roma kultúrával kapcsolatos videókat

tegyen fel.

A Pinteresten még csak szárnypróbálgatások voltak a márkának.Pedig üzletileg szerintem

ezt is jól ki lehet aknázni, főleg egy divat márkának. A Pinterest lényege a képmegosztás,

üzleti szempontból azt a tulajdonságát lehet kihasználni, hogy a kép segítségével

összekötjük a saját oldalunkkal a közösségi oldalt. Így az oldalunkra hozunk új látogatókat,

potencionális vásárlókat, és a kereső motorokban is előbbre kerülünk, mert egyre több

hivatkozás fog a weboldalunkra mutatatni.

A blog, mint online kommunikációs vagy online PR eszköz nem olyan elterjedt a magyar

vállalatok körében .A Romani Designak már a hálózatkutatás előtt is volt egy blogja, de aki

nem ismerte a márkát, nem mindig tudta összekötni a blogot a Romani Design névvel. A

cool romani blog nem a Romani Design termékeivel foglalkozott, hanem inkább roma

kulturális magazinként működött. A commmunity.eu-n lévő blog céljai között szerepelt,

hogy a termékekről is készüljenek bejegyzések, a munkálatok el is indultak, ám sajnos a

szerződés lejárt a Romani Designnal, és ezek a postok már nem tudtak kikerülni. A megírt

cikket be fogom mutatni, mint online PR cikket. Azért sorolom inkább PR-cikk

kategóriába, mint reklám cikk kategóriában, mert igaz. hogy a terméket mutatja be, de

annak történetént, tulajdonságát, emellett nincs feltüntetve az ár, és nem az a mondani

valója, hogy „vásárol”. Tehát a cikk nem elad, hanem népszerűsít. Az már egy másik

kérdés, hogy ha reklám cikket írtunk volna, az már a burkolt reklámmal mozogna egy

határterületen, ami jogilag szabályozott, és büntethető.

Nézzük sorra a Romani Design online felületeit:

1. www.romanidesign.hu és www.romani.hu

2. www.coolromani.blog.hu

3. www.commmunity.eu/romanidesign

4. www.facebook.com/romanidesign és www.facebook.com/erika.varga.9484?fref=ts

5. www.youtube.com nincs saját csatorna

6. www.pinteres.com erika varga

49

A weboldal

Az önálló weboldal fontos. Ez a leginkább statikus felület, nem a minden napi

kommunikáció színtere. Általában a céges oldalakon van egy cég történeti rész,

termékekről adatok, prospektusok, kapcsolattartási adatok, elérhetőség.

A Romani Design weboldal design-ja nagyon jó, az ember bizakodva fordul az oldalhoz.

Amikor először néztem meg, egyből rá is bólintottam a nyitó oldalt látván

(romanidesign.hu), hogy ez bizony profi munka! Amikor tovább mentem az oldalra

(romani.hu), sajnos csalódnom kellett. A design itt is nagyon szépen megjelenik, végül is

minden meg van, ami egy jó weboldal tartalmi követelménye, de mégis az az ember

érzése, hogy ez egy összecsapott munka. Erika nekem ezt egy későbbi beszélgetésben el is

ismerte, hogy sajnos a weboldal nem olyan jó, tudja ő is, de azóta sincs semmilyen

változás az oldalon. Térjünk vissza az oldal elrendezésére: először is külön van választva

egy „főmenü” és egy „kortárs romani” rész. Utóbbinál aránytalanul sok hivatkozás van

alatta, ez nem csak, hogy zavaró, de az ember nem veszi a fáradságot, hogy végig olvassa.

A másik rész, a „főmenü” már valamivel jobban van tagolva, de nem elég feltűnően,

szerintem elég lenne, ha félkövér betűvel lenne szedve a különböző részek. A legnagyobb

problémám az oldalal, hogy nem aktuális. Felkelti az ember érdeklődését a Youtube

videókkal, de az ember a videó végén csalódottan ül, mert egy 2010-es divatbemutatóval

találkozik. Ilyenkor felmerül a kérdés abban az emberben, aki csak az oldalt ismeri, hogy

azért 2010-es videót lát, mert újabb nincsen. Ezzel a saját üzletét rontja Erika. Zavaró az is,

hogy a videó nagyon kicsi ablakban jelenik meg, és nekem átkattintással nem sikerült a

Youtube-ra megérkeznem. Amúgy maga az ötlet jó, hogy a két oldalt összekötik, de

folyamatosan foglalkozni kellene ezzel is. Pár termékről van kép kint, ezeknek a minősége

végül is megfelelőek, de én tudom, hogy vannak ezeknél frissebbek is. A frissebb képek

viszont egy webshop-ba készültek. Szerintem itt is az segítene, ha el lenne döntve, hogy a

különböző felületeket, milyen céllal használja a Romani Design. Nem hiába emelik ki,

hogy a legfontosabb az integrált kommunikáció. A termék képek mellett fotógaléria is van,

amelyben viszont olyan képek vannak, ami szerintem egy for-profit cég esetében nem

megengedhető.

50

Mindenki tisztában van a Romani Design társadalmi szerepvállalásában, de fotógalériába

nem tehet ki akkor sem „búcsús cigány” képeket. Engem először elriasztottak ezek a

képek, és amíg nem láttam a szalonban élőben a termékeket, nem is szavaztam meg túl sok

bizalmat a dolognak.

Egyébként egy rendezett weboldal azért lenne hasznos a Romani Designak is, mert a

közösségi oldalakkal össze lehetne kötni. Rendszerezetten, logikus felépítéssel

kivitelezhető lenne, hogy megjelenjen a Facebook elérhetőség, egy másik helyen a Youtube

videók, és lehetne az oldalnak egy külön blogja. Egyszerűbb lenne, ha az embernek nem

kellene sem a coolromani-ra, sem a commmunity-re ellátogatni,ha tartalmat akar olvasni. A

hálózatkutatás céljait tekintve, persze, jó, hogy ott van a blog, mert egyb kapcsolja a

hasonló embereket, egymásra találnak. De szerintem külön kellene választani egy blogot,

ami a termékekről és a Romani Designról szól, és egy blogot, ahol a társadalmi

szerepvállalásának megfelelő posztok vannak, ami már lehetne a commmunity.eu-n lévő

blog.

Coolromani.blog.hu

Ez a blog „teljesen rendben van”. Rendszeresen vannak bejegyzések, bár 2012 decembere

óta, most márciusban került ki új bejegyzés, de a működésétől kezdve azért végig

folyamatosságot mutat a blog. A design ugyanaz, mint a romanidesign.hu oldalnak,

egyértelmű, hogy valahogyan a Romani Designhoz kapcsolódó oldal. A bejegyzések

típusai változóak, a kezdeti időszakban még nem nagyon találta el az író, hogy miről is

írjon. Ekkor a roma foci bajnokságtól a Szigeten lévő roma sátorig minden téma volt-

minden, ami roma és a kultúrával valamilyen módon összeköthető. Aztán a bejegyzések az

idő előre haladtával egyre inkább a Romani Designra koncentráltak. Megszólaltattak

idősebb roma embereket, akik a tradíciók fontosságáról beszéltek, megismerhettük azokat

a fiatalokat, akiket Erika támogat az ösztöndíj programján keresztül, és a legfrissebb

posztok már a Romani Design ruhákról szólnak. Fontos megjegyeznem, hogy a blogra

minden bejegyzés angol nyelven is kikerül. Erikának sok külföldi ismerőse van, részt vesz

egy Európai Unió által támogatott programban, biztos vagyok benne, hogy sok külföldi áll

az ügy mögött, és ezért van erre szükség. Ha tévedek, akkor is egy nagyon jó ötlet, mert

51

akármilyen kicsi is a cég, vagy márka a piacon, jó ha kezdetektől felkészül arra, hogy nem

csak magyar érdeklődők lesznek, főleg, ha a felület az interneten is jelen van. Nem

hiányzik a Facebook-box (doboz) sem, és az általam oly kedvelt címkefelhő sem, a postok

alatt az össze közösségi oldal „gombja” ott van. A friss topikok alatt érezhető, hogy az

oldalon aktívak az olvasók. A coolromaninak egyébként 148 követője van a Facebook-on.

Vessük egy pillantást erre is!

A coolromani a Facebook-on

Első szembeötlő dolog, hogy a timeline borítókép nem más, mint a Romani Design ruhák.

A közösség is keverdhet a két oldal körül, mármint a Romani Design facebookoldal és a

coolromani facebookoldal körül, mivel itt is találhatóak olyan posztok, amelyek

egyértelműen Erikának és a Romani Designak szólnak: „gratulálok az új ruhákhoz”. Annak

ellenére, hogy a blog és a facebook oldal össze van kötve, az utolsó bejegyzés a Facebook-

on 2012-es, a blogon pedig 2013. márciusi. Ezt különben azért nem értem, mert van olyan

opció, hogy a blog bejegyzés automatikusan kikerül a facebookoldalra, onnan is olvasókat

vonzhatba be. Emögött is azt a poblémát vélem felfedezni, hogy egyszerűen nem

foglalkoznak ezzel. Amúgy ezt nem is látom olyan nagy problémának, mert ha valaki

közösséget akar építeni, és a célcsoport ugyanaz, akkor felesleges ugyanarra a funkcióra

két önálló felület.

A commmunity.eu-n lévő blog

A kutatás alatt célként azt tűztük ki, hogy a Romani Design online kommunikációját erre a

felületre vigyük át. Ezért elkezdtük a coolromani.blog.hu oldalon lévő posztok átvenni erre

az oldalra. Ez után kérdés volt köztünk és Erika között, hogy milyen tartalommal töltsük

meg a blogot, de kitaláltuk, hogy minden héten 2 terméket bemutatunk. Készítettünk

fotókat, elkészült egy cikk is, de időközben a munkakapcsolatnak vége lett. A blogon

megjelenik még egy bemutatkozó videó, ahol Erikával készítettem egy interjút. Az

interjúban elmeséli az életét, hogy mi motiválta, és hogy milyen gondolat hatására született

meg a Romani Design.

52

A Romani Design a Facebook-on

„A Romani Design nem egy egyszerű divatcég. Az elfogadásáért, a békés együttélésért

dolgozik, szervezi bemutatóit. Aki minket választ, az elfogadó megismerést, a toleranciát

választja. www.romanidesign.hu

Küldetés

A Romani Design célkitűzése a minden szinten egyre inkább jelen lévő és fokozódó

társadalmi konfliktus, a romák elleni előítélet csökkentése a divaton keresztül. A roma

kultúra számos ponton megjelenik a többségi társadalom kulturális ismeretében, de ezek

között a viseleti kultúra semmiképpen sem jelentős. Így romák és nem romák egyaránt

nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen ruhákat és kiegészítőket viseltek régen és

viselnek ma a romák, s azok milyen jelentéssel bírnak.”

Olvashatjuk a Romani Design Facebook oldalán. 2280 rajongója van, ami 2009 óta, az

alapítás óta nőtt ekkora létszámmá. Azt tekintve, hogy kommunikációjában sosem volt cél

a rajongói tábor növelése, elég szép ez a szám. Ez a majdnem 2300 ember így valószínűleg

a célközönség tagja. Jelenleg a webshop-ról szóló posztok kerülnek ki a felületre, előtte

pedig mindent ide lett gyűjtve, ami a Romani Designnal kapcsolatos. A Romani Design is

alkalmazza a divatos Facebook „trükköket”, ami nem is trükk, hanem az emberek

aktivizálása, kreatívan. Ez a trükk, a nyereményjáték. A nyeremény elég nagy volt ahhoz,

hogy megmozgassa a közösséget (1. díj Romani Design táska értéke 18 000 Ft, 2. díj

Romani Design nyaklánc értéke 9 000 Ft, 3. díj Romani Design Fülchidea értéke 4 200 Ft).

Nem tudom mennyire volt eredményes a játék, nem kapott sok lájkot, és az is árulkodó,

hogy öt alkalommal tették ki rövid időn belül az oldalra. Ahhoz, hogy olvassák a rajongók

a bejegyzést, nem szükséges teleszórni a hírfolyamot bejegyzésekkel. Arra kell figyelni a

mennyiség helyett, hogy jó időben legyenek kint a posztok. A Magyar Termék rajongói

oldal ötletgazdája erről így gondolkozik:

„ […] igyekszem a tartalmat a megfelelő napszakhoz igazítani[…] Ha valami aktuálisat

osztok meg munkaidőben, az csak rövid lehet, mert arra talán még munka közben is

gyorsan rákattintanak és elolvassák. Az elején kétórás szünetekkel napi 5-6 poszt ment

ki[…]

53

Talán amíg kevés a rajongó, addig fontosabb a gyakoribb bejelentkezés, szerintem később

már elég a kevesebb poszt is.”

( Bárány Attila, Id.: Lévai Richárd, 2012)

Az arányt el kell találni, ki kell tapasztalni. Mások, akik már egy sikeres vállalkozás

tulajdonosai a Facebook-nak köszönhetően, elmondják, hogy itt is fontos egy

kommunikációs stratégia kidolgozása. Hiába, hogy az online világban egy állandó szabály

létezik, mégpedig a folyamatos változás, akkor is ki kell tűzni egy célt. Időközben igazítani

kell a tervet, de ha nincs cél, elvész a lényeg. Én ennek a hiányát erősen érzem a Romani

Designnál. A rendszeres, tudatos kommunikációt minden esettanulmányban kiemelik.

(Lévai, 2012).

A Romani Design bejegyzései változatos témájúak, a játék színesíti a kommunikációt.

Érdekes extra tartalmat is szolgál a követőnek, például a divatbemutató backstage-ét

mutatja be képekben, azt, hogy hogyan készülődnek a modellek. Ezek mind nagyon jó

ötletek. Visszajelzésként a lájkok szerepelnek, a hozzászólások annyira nem jellemzőek.

Ezen még kell javítaniuk. A témák változatossága egyértelműen előnyös, mert nem válik

unalmassá az oldal, de ami üzleti értelemben fontosabb, hogy ha „az oldal céljaihoz

illeszkedő témákat publikálunk, akkor az azt a közönséget fogja aktivizálni, ami nekünk

üzletileg fontos”(Lévai, 2012, 175. o.) A hozzászólásokon keresztül elindul egy párbeszéd

a tagok között, megosztják tapasztalataikat, elindítják a pozitív szájreklámot az útján.

Összegezve elmondható, hogy megfelelő a Romani Design Facebook-os kommunikációja.

Ezen látszódik, hogy rendszeresen frissítve van, és hogy van egy ember, aki folyamatosan

figyeli és foglalkozik az oldallal. Ami kicsit zavaró, és kusza, hogy Varga Erika személyes

Facebook-profilja is olyan, mint ez az oldal. Egyértelmű, hogy az ember ott próbálkozik,

ahol tud, és így Erika megosztja a saját oldalán is a tartalmakat, de profizmusra vallana, ha

ez a kettő külön lenne választva, vagy legalább Erika átirányítaná az érdeklődőket a márka

oldalára.

54

A Youtube és a Pinterest

A közösségi média részben mind a kettőre kitérek részletesen. Itt csak annyit szeretnék

elmondani, hogy a Pinteresten nincs külön üzleti profilja a márkának, ami hasznos lenne,

mert más lehetősége van egy üzletnek a közösségi oldalon, mint magánszemélynek. A

Youtube-n pedig csak egy csatorna van, ami kevés ahhoz, hogy azonosítani tudják, hogy ez

a „official”, hivatalos csatorna.

Blog

„ A blog személyes műfaj, ennél fogva végeredményben a definíciója is személyes”

(Pintér, 2006 in: Bőgel, 2006: 18.o.)

Amikor megjelent a blog, mint új technikai lehetőség, törekedtek egy egységes definíció

megadására, így összegyűjtöttek néhány alaptulajdonságot, ami jellemző rá.

A blogok jellemzői:

személyesek, mind stílusban, mind tartalomban

gyakori frissítések jellemzik

újság vagy napló jellegűek

egy adott témáról szólnak

( Dobó, 2006 in: Bőgel, 2006: 15.o.)

Abban viszont minden definíció megegyezik, hogy a blog egy internetes napló. De ahány

ember, annyi fajta megközelítés létezik. A magyar úttörő blogger, Bőgel György szerint a

blog csupán egy publikálási technika, hogy mit jelent a blog mindenkinek a saját tartalma

határozza meg (Bőgel, 2006).

55

Így tartalom alapján kismillió kategória létezik, a Golden Blog-- a HVG évente

megrendezett blog versenye-- csoportosítását követve megkülönböztetek: személyes blog,

fotó, hír, közös és tematikus blogokat. 2005-ben, amikor a Golden Blog indult, az üzleti

szférában szinte egyáltalán nem jelent még meg eszközként a blog, így még kategóriaként

sem jelenhetett meg. Bár a GB tipikusan az „amatőr bloggerek” versenye a mai napig

(Bőgel, 2006).

Az üzleti blog megjelenését 2005-höz kötjük szintén, csak a helyszín nem Magyarország,

hanem Kanada.

„Kanada 2005-ben Northen Voice címmel megrendezte az első blogkonferenciát, majd

ugyanebben az évben az Egyesült Államokban két üzleti blogokkal foglalkozó

csúcstalálkozót tartottak”- Olvashatjuk Triss Hussey Blogok kezdőknek és profiknak c.

2011-es könyvében. (20. o.)

Triss Hussey 2011-es könyvében már külön fejezetet szentel az üzleti blogoknak, ez is jelzi

a blog, mint eszköz előre törését az üzleti szektorban. Felismerték a cégek, hogy kiváló PR

kapcsolati eszköz.

A blog műfajába belefér a személyes jelleg (Bőgel, 2006). A személyes hangvétel az

olvasóban, a fogyasztóban bizalmat ébreszt. A bizalom megelőlegezi a vállalat hitelességét.

Tehát a blog tényleg egy jó formája a kapcsolatépítésre, fenntartásra és a vállalat bármiféle

kommunikációjára.

De mielőtt részletesen rátérnék az üzleti (vállalati) blog sajátosságaira, ismertetném Triss

Hussey blog csoportosítását, ami gyakorlatiasabb kategóriákat ad.

56

Blog fajták:

Személyes blogok (énblogok,egoblogok)

Üzleti blogok

Rádióblogok (podcast blogok)

Videóblogok

Portfólióblogok művészeknek

Életfolyam-blogok (naplóblogok)

(Hussey 2011)

Dolgozatom témáját tekintve az üzleti blogok és portfólióblogok kategóriája érdekes, a

dolgozatban ezeket fogom bővebben kifejteni. De előtte néhány mondatban összefoglalom,

hogy mi jellemzi azokat a blogfajták, melyekre a dolgozatban részletesen nem fogok

kitérni.

Személyes blogok

Még a hivatásos blogírók is személyes blogokkal indították pályájukat. Általában egy-egy

cégnek megtetszett a blogger stílusa, és ezért kérte fel saját blogírónak. Mivel eredetileg

minden blog személyes volt, furcsa erről külön kategóriaként beszélni (Hussey, 2011).

„A személyes blog a mi szenvedélyünkről, a mi családunkról és a saját személyiségünkről

szól, és a mi véleményünket tükrözi.”

(Hussey,2011: 120.o.)

A lényeg tehát a véleménynyilvánításon van. Mindegy, hogy mi a téma, az a lényeg, hogy

rólam szóljon, az én személyes álláspontomat tükrözze.

57

Rádióblogok (podcast- blogok)

Mit is jelent a podcast?

Nagyon egyszerűen megfogalmazva a podcast egy zenekereső és –lejátszó, amit a webes

felületre a blogger könnyedén be tud ágyazni.

Elnevezését tekintve az iPod és a broadcasting szó összeolvadásából keletkezett.

„ Magát a „podcast” kifejezést Dannie Gregoire- nak szokták tulajdonítani, és 2004

szeptembere óta része a „hangos blogokkal” kapcsolatos szaknyelvnek”

( Hussey 2011:178. o.)

A digitálián található deffiníció:

„A podcast az RSS -hez hasonló szolgáltatás, ami lehetővé teszi, hogy hanganyagokat akár

internetkapcsolat nélkül is meghallgassunk. Ezeket a hanganyagokat utazás közben,

sportolás közben vagy más tevékenység mellett bármilyen magunkkal vihető mp3-lejátszón,

vagy akár a podcast technológiáját támogató korszerűbb mobiltelefonokon is

meghallgathatjuk.”

(Digitalia, 2013)

Az internetes rádiózást tehát azzal forradalmasította, hogy kategorizál, így a felhasználó

számára megkönnyíti a keresést a csatornák között, és több tízezer rádiót tesz elérhetővé.

Másrészt - ami egy blog szempontjából nagyon fontos - technikailag nagyon egyszerűvé

vált egy rádióműsor készítése. (Indymedia, 2012)

58

Összefoglalva:

„ A podcast lényegében egy MP3- fájlba mentett hangos blogbejegyzés. Gondolhatsz rá

úgy is, mint egy letölthető rádióműsorra, de a podcastok valójában blogbejegyzések (és

sokszor több részből állnak)”[…] A podcastok rugalmasabbak az írott szövegnél, mivel a

mondandódat zenével, interjúval, hangeffektusokkal stb. egészítheted ki, tehát nem írod,

hanem „elmondod”.”

(Hussey, 2011: 176.o.)

Hogy miért tértem ki erre ilyen részletesen?

A Youtube-on készítettünk egy csatornát a Romani Design számára. Ezen a csatornán

összegyűjtöttük, lejátszási listákba rendezve az összes videót, ami fellelhető az oldalon. A

videók a roma hagyományok ápolásáról szólnak Majdnem mindegyik alatt tradícionális

roma zene szól. Több videó autentikus roma dalokat mutat be. Ezeket a videókat a blogon

is elérhetővé tehetjük, letölthető hanganyag formájában. A Youtube csatornával az a

probléma, hogy nehezen kereshető, mivel az oldalon felhasználók között nem lehet

keresni, csak videók között. Legalábbis 3 éve használom a saját csatornámat, és még

mindig nem jöttem rá, hogyan lehet konrétan csatornákat, és lejátszási listákat keresni.

Tehát az lenne a legjobb megoldás, ha a Romani Design a saját neve alatt töltené fel újra az

összes videót. Így,ha rátalálnak a videóra, ezzel együtt a csatornára is ( a videó alatt

megjelenik a feltöltő neve) és fel tudnak iratkozni. A feliratkozókat pedig garantáltan el

tudjuk érni automatikusan, mert a saját felületükön kapnak értesítés arról, hogy a

feliratkozott csatornák milyen új videókat töltöttek fel.

Videoblogok (vlog)

Értelemszerűen videókkal illusztrálja a személy a mondanivalóját. Nem lehet a blogoknál

ilyen éles határvonalat húzni. Kevés olyan blog van, ami csak videókkal kommunikál,

viszont egy jó blog nélkülözhetetlen eszköze a videó (Hussey, 2011).

59

Ez a legegyszerűbben a Youtube-ról beágyazott videóval kivitelezhető, de ugyanúgy lehet

használni a videa.hu-t, vagy bármely más videó megosztó oldalat. Az egyszerűségét az

adja a beágyazásnak, hogy a videót alatt itt is megtalálhatóak a közösségi oldal gombok,

ahol a legnépszerűbb blogmotoroknak az elérhetősége is fent van.

A videóblogot csak azoknak a „megszállottaknak” javasolják, akiknek megfelelő

felszereltségük van hozzá – nem elég az egyszerű kézi-kamera (Hussey 2011).

2013-re ez a technikai korlát leomlott, ma már bárki indíthat vlogot egy egyszerű USB-s

kamera segítségével.

Életfolyam- blogok (naplóblogok)

Az életfolyam, angolul lifestream, a közösségi média és blogvilág legújabb hóbortja.

Lényegében úgy kell tekinteni a lifestream-re mint a blogok blogjára. Itt lehet

összegyűjteni minden internetes aktivitást. Az összes videót, hanganyagot, blogbejegyzést,

de akár twitter bejegyzést is egy lifestreamben gyűjtenek össze a felhasználók. Digitális

központként szolgál a blogger és olvasói között. Az életfolyam nem csak az íróról szól. Ha

valaki követi egy ismerőse életfolyamát, ún. „tömegkiszervezéssel” (crowdsourcing)

kutathat érdekes, új és sokszor az interneten megjelenő legfrissebb dolgok után.

„Tömegkiszervezésnek (vagy kollektív tudás kiaknázásának) azt nevezik, amikor az online

ismerőseid és követőid kapcsolati hálóját felhasználva keresel segítséget valamilyen

munkához. A segítség állhat képek felkutatásából, ötletek kicseréléséből, vagy akár egy

cikk (vagy könyv) véleményezéséből. Egy üzleti blog esetében a tömegkiszervezés üzleti

követelmény is lehet.”

( Hussey 2011: 162.o.)

60

Tehát a tömegkiszervezés bizonyos értelemben a hálózatosodás egy formájának tekinthető.

Érdekesség: Ustream

A vezető lifestreaming szolgáltató a Ustream, ami magyar fejlesztésű oldal, magyar

„találmány”.

Hogyan működik a gyakorlatban?

„[…] az oldalon keresztül egy webkamera segítségével bárki saját, élő "tévéadást" tehet ki

a webre, ami egy ablakban jelenik meg. Mellette lehet élőben chatelni, és a műsor saját

embed-kóddal rendelkezik, vagyis bárhová beágyazható. Ha a közvetítést rögzíti is a

felhasználó, akkor azt annak végeztével egy kattintással közzéteheti a YouTube-on.”

(Origo, 2009)

Üzleti blogok

2006-ban még nem volt mindennapos a vállalati, vagy üzleti blog Magyarországon, de

külföldi példa is csak egy-kettő akadt. Viszont már akkor is felismerték, hogy jól

használható (lesz) üzleti célokra, mint például a fogyasztókkal, közönséggel való

kapcsolattartásra (Public Relations). Szántó Balázs ezt írja az üzleti blog jelentőségéről

2006-ban:

„ A legfontosabb, hogy ez a médium, csatorna, forma vagy mozgalom alapjaiban

változtatja meg a hagyományos vállalati és marketingkommunikációs modellt. Korábban

elég volt néhány könnyen azonosítható döntéshozóval, befolyásos véleményvezérrel és

helyi vagy országos médiával kapcsolatot kiépíteni. Most hirtelen bármelyik fogyasztónk,

ügyfelünk országos, akár nemzetközi befolyással rendelkező kritikussá válhat, s mint ilyen,

rendkívül sokat árthat, vagy éppen használhat a vállalkozásunknak”

61

( Szántó, 2006 in: Bőgel, 2006: 95. o.)

62

Emellett megemlíti, hogy egy vállalat reputációjába egy-egy blogbejegyzés hatalmas

károkat okozhat. Erre egy nemzetközi példa a „Dell-Hell” ügy.

Érdekesség: a „Dell-Hell” ügy

Jeff Jarvis blogíró tapasztotta hozzá ezt a jelzőt a Dell márkához. A blogger miután

meghibásodott a számítógépe több blog bejegyzésében is negatív kritikát közölt a

márkával kapcsolatban, és tulajdonképpen a köznyelv részévé tette a Dell Hell kifejezést.

Majd válaszként a Dell egyik munkatársától olyan hozzászólást kapott, ami egy magán

ember esetében is elfogadhatatlan. Egy olyan személytől, aki egy egész céget képvisel

viszont a legnagyobb baklövés (Szántó, 2006 in: Bőgel, 2006).

A cég reputációján rengeteget rontott a pár mondatos hozzászólás, amiben kifejtette a

kommunikációs munkatárs, hogy szerinte a bloggernek nincs magánélete, hogy a Dellhez

hasonló vállalatok életét akarja megkeseríteni (Szántó, 2006 in: Bőgel 2006)

Mire és hogyan használhatja egy vállalat a blogot?

A kommunikációs szakember négyféleképpen használhatja a blogokat.

1. Monitoring

Nem csak a „hagyományos” média figyelése fontos, hanem a blogok monitorizása is.

Miért? Amiért általában a sajtófigyelés. „ Mert látjuk, mit írnak rólunk, termékeinkről, a

konkurenciáról, a piacról, az iparágról. Mert a blogok által a tervezéshez,

döntéshozatalhoz szükséges olyan információkhoz juthatunk, amelyeket eddig csak

költséges piackutatással szerezhettünk meg, vagy azzal sem”.

(Szántó, 2006 in: Bőgel 2006: 96. o.)

63

A költséghatékony piackutatás a közösségi oldalakon nagyobb mértékben valósul meg.

Szinte ingyen felkutathatjuk a célcsoportunkat, ingyen tesztelhetjük egy-egy kampány

sikerességét. „ A Facebook-oldalon a cég beszélget a vásárlóval, és ebből kincset érő

információkhoz jut” (Ocziank, 2012 Id.: Lévai, 2012: 183. o.)

2. Hirdetés vagy szponzoráció

Pontosabb célzást tesz lehetővé, a blogunkra látogató személy valószínűleg ismeri a

vállalatot, a terméket, a szolgáltatás, így csökken a hirdetés, reklám meddőszórása (Szántó,

2006 in: Bőgel, 2006)

3. Sajtókapcsolatok

Elérhetőségekről, eseményekről tájékoztatás. Az összes médiában megjelenő írás, kritika,

cikk közzététele.

4. Visszajelzés a fogyasztótól (feedback)

Az olvasó ír, az olvasó tartalmakat hoz létre. A terméket, szolgáltatás kritizálja, vagy

dicséri (szájreklám). A marketingkommunikációban az újszerű módszerek mind erre

épülnek, a pozitív szájreklám elérésére. Ez a kereskedelem születésével egyidős, ezért

eredetileg verbális kommunikációt értettek alatta, de ma már bármilyen átadható hírt

értenek alatta. (Fazekas-Harsányi, 2011) „’ Az elégedett vevő a legjobb reklám’ tartja a

mondás. Az emberek ugyanis átadják pozitív tapasztalatukat, rávesznek másokat is a

vásárlásra”

(Fazekas-Harsányi, 2011: 302.o.)

Szempontomból a vásárlás előremozdítása nem elsődleges, de mindenképp előnyös, ha a

„szájára veszi” a Romani Design közönsége az információt.

A céges blogok három fajtáját különböztetjük meg: belső-, vállalati- és marketingblogot

(Bőgel, 2006).

64

A belső blog:

Zárt, csak a vállalat alkalmazottjai számára íródott blog. A belső hálózatokat, a költséges

intranetet lehet „kiváltani” vele.

Összességében nézve ez igaz az egész közösségi médiára, munkahelyi csoportokat lehet

létrehozni a Facebook-on. Felmerülnek itt adatvédelmi kérdések, de viszonylag

biztonságosnak mondható a rendszer a Facebook-on. Persze minden meghekkelhető, de

nehezen kereshető az információ a közösségi hálón. Adatbázisok kezelésére természetesen

nem alkalmas, és dokumentumtárnak sem a legjobb, erre inkább céges „felhőket” szoktak

alkalmazni. Viszont a vállalat belső kommunikációja kiválóan folyhat rajta, előnye, hogy a

dolgozónak nem kell a munkahelyi gépe előtt ülnie, így bármikor mozgósítható. A céges

„felhő” (cloud computing) a következőt jelenti: „Számítógépek, szerverek tíz- és

százezreinek összekötése és bérbeadása óradíjért olyan vállalatoknak, amelyek nem

szeretnék ezt a kapacitást megvásárolni és fenntartani […]”

( Szabó, 2012 in: HVG Extra Jövő 2.0, 2012: 50-51. o.)

A felhő elnevezés az informatikai technikára utal, hogy az információ kilép a fizikai térből,

és az interneten, mint egy felhő lebeg, nem az igénybevevő feladata, hogy hol és hogyan

tárolják, üzemelteti ezt a rendszert. ( Szabó, 2012 in: HVG Extra Jövő 2.0, 2012)

„ Sok cég a házon belüli kommunikációra az intranetek (védett belső hálózatok) rendszerét

használja. E felületek információt szolgáltatnak az alkalmazottaknak, sokszor azonban nem

adnak elég teret a reakcióknak. A közösségi médiába lépésével megjelent az igény a valós

idejű kommunikáció nyújtotta lehetőségek adaptálására.”

(Sherer,2012 in: HVG Extra Jövő 2.0, 2012: 82-83. o.)

Egy blogon a reakcióknak a fórumok és hozzászólások lehetővé tétele ad teret. Erről

később még szó lesz.

65

A vállalati (corporate) blog

Szigorúan véve a céges blogok ezen fajtája a PR-tevékenység egy formája, hiszen „nem

közvetlenül eladni akarnak, inkább a reputációt, a fogyasztók bizalmát erősíthetik,

hosszabb távra pozícionálják a céget vagy vezetőit […] csak akkor működhetnek

hatékonyan, ha az egységes vállalati kommunikációs stratégia integráns része”. (Szántó,

2006 in: Bőgel, 2006: 101. o.). Azonban nem minden vállalat kommunikációjába illik bele

a blog, nem kötelező jellegű kommunikációs eszköz, de erősen ajánlott.

Furcsa lenne például, ha a NAV-nak lenne egy blogja, másfelől hasznos lenne, ha az új

változásokról születne mindig egy-egy blogbejegyzés, ahol kifehthetnék hogy mire kell

oda figyelnie az embernek a változással kapcsolatban, illetve milyen hatással lesz a minden

napi életére. Másrészt gyűjtőhelyként is működhetne, esetleg az ügyfél kaput is kiválthatná

valamilyen formában.

A szakirodalomban az üzleti blog, vállalati blog, céges blog kifejezések kavarodnak,

általában összefoglaló kategóriaként használják, de valójában ugyanazt jelentik

Követve Szántó Balázs csoportosítását az utolsó céges blogfajta a marketingblog.

A marketingblog (karakterblog)

A márka figurája, kitalált karaktere „írja”. A blogírás kezdetén nagy kérdés volt,

hogy írhat-e blogot egy kitalált figura. A „vaskalapos” blogszerzőknek az volt a

véleménye, hogy blogot csak valóságos, hús-vér emberek írjanak, még ha egy

cégről is van szó. Ezzel szemben az „üzleti vállakozások hasznosnak találják, ha

egyetlen „személy” képviseli az egész céget” egy kitalált karakter formájában.

( Hussey, 2011: 152.o.)

Példa magyar marketingblogokra: Fantaboy, a blogoló vadmálna, vagy Zénó, a T-Online

66

gyöngyösi reklámhörcsöge.( Szántó, 2006 in:Bőgel,2006)

Céges blogok a PR gyakorlatában

Az intranet helyettesítéséről már írtam, amikor a blogot „hírlevélként” használhatja a cég.

Viszont a blogot sajtószobaként is lehet használni, de önálló menüpontként mindenképp

szerepelnie kell a blogon.

Üzleti blog készítése

„ Ne tégy közzé olyasmit az Interneten, amit nem szívesen látnál viszont kinyomtatva egy

újság címlapján”

(Gillian, Id.: Hussey, 2011: 124.o.)

Néhány dologra kiemelten oda kell figyelni egy üzleti blog készítésénél. A legfontosabb,

hogy ügyelni kell a hírnévre. Az írással kapcsolatban fontos a helyesírás. Egy személyes

blogban szemet lehet hunyni egy-két hiba, figyelmetlenségből adódó elütés felett, de egy

cég esetében ez nem elfogadható (Hussey, 2011). „Nem lenne szerencsés, ha a reménybeli

ügyfelek azt mondanák, hog ’Jézusom, ezek még a blogbejegyzéseik helyesírását sem

ellenőrzik! Hogyan bánhatnak az ügyfelekkel?’”

(Hussey, 2011: 150. o.)

Milyen témák legyenek az üzleti blogban?

A kiindulópont az, hogy egy blog írása lényegében ugyanolyan, mint beszélni a

szervezetről egy szakmai konferencián. Be kell mutatkozni, elmesélni azt, hogy milyen

iparágban tevékenykedik a cég, és konkrétan mivel foglalkozik (Hussey, 2011).

67

Néhány tipp üzleti témájú bejegyzéshez:

1. „Az adott iparág vagy a cég tevékenységi körének ismertetése

2. Az iparág helyzete és a legújabb trendekről alkotott vélemény

3. Válaszok a céggel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre (GYIK-FAQ , Q+A)

4. Friss hírek (kötetlen stílusban, a cikk végén hivatkozással a hivatalos sajtóanyagra)

5. A cég társadalmi és jótékonysági tevékenysége (CSR)

6. Érdekességek konferenciáról”

(Hussey, 2011: 153. o.)

Oszd meg!

Alapkövetelmény, hogy a blogot alkalmassá tegyük a közösségi médiahasználatára

(Hussey, 2011). Ezt egyszerűen úgy oldhatjuk meg, hogy a felületbe ágyazzuk a közösségi

oldalak ikonjait, melyek segítségével megoszthatja az olvasó a bejegyzést, vagy esetleg

„like”-olhatja a Facebook-on „retweetelheti” a Twitteren, és így tovább.

Adatvédelem

A blognak, műfaji sajátosságaiból adódóan (személyes hangvétel) nyitottnak és őszintének

kell lennie, de közben oda kell figyelni arra, hogy ne osszunk meg üzleti titkokat, vagy

olyan információt, ami hátrányba juttatná a vállalatot a konkurenciával szemben. A

Microsoft blogolási szabályzata így szól: „Ne légy ostoba!” (Tris Hussey, 2011)

Ha képek kerülnek az oldalra, akkor mindenképpen vízjelezni kell egytől egyig, hogy ha

valaki felhasználja, akkor is egyértelmű legyen a forrás. Másik oldalról, ha olyan kép kerül

a bejegyzésbe, ami más oldalon is fent van, korrektül meg kell jelölni a forrást, de az sem

árt, ha előzetesen megkérdezzük a kép „gazdáját”, hogy felhasználhatjuk-e azt a blogban

(Hussey, 2011).

68

Hozzászólások

Ösztönözni kell az olvasót a hozzászólásra, viszont erősebben kell moderálni, mint egy

személyes blogban (Hussey, 2011). Itt a vállalat hírneve forog kockán. Természetesen nem

lehet kiszűrni minden negatív véleményt, de nem is ajánlatos. Egy szabatosan megírt, nem

ellenszenvet kiváltó negatív hozzászólás építő kritikaként szolgálhat. Ha az olvasó látja,

hogy a vállalat lehetővé teszi, hogy ne csak dicsérni lehessen a céget, akkor

demokratikusabbá tesszük azt, lehetőség van a szabad véleménynyilvánításra, nem csak az

ajnározásra, és ezzel erősödik hitelességünk (Hussey, 2011).

Multimédia

Mind a képek, videók, podcastok használata javasolt (Hussey, 2011). Színessé, érdekessé

teszi a blogot, ha például egy eseményről videó formájában számolunk be. Jó dolog, ha

változatos tartalommal találkozik az olvasó, de emelett az is jó, ha hozzá szokik egy

általános formához. Ezt el lehet érni azzal, hogy ugyanolyan legyen a bejegyzések formája,

a színvilág, betűtípus (Hussey, 2011)

Mindezek mellett figyelmet kell fordítani a webergonómiára (a weboldal felhasználó

baráttá tétele), a címválasztásra, címkézésre, de ezt a gyakorlati tanácsokkal kapcsolatos

részben tárgyalom.

Portfólióblogok művészeknek

Ahogy az elnevezésből is kiderül, ez a típusú blog a művészeknek kedvez. A művész

munkáit, ahogyan egy portfólióban is összerendezi, úgy gyűjtheti a blogon is. A

multimédiás felületeket egy blogban egyszerűbben lehet alkalmazni, mint egy

hagyományos oldalon. Külön bővítmények léteznek a portfólió blogokhoz, olyan, mint a

diavetítés képek esetében, vagy egy audio-videó lejátszó. Ezzel egyedivé, színessé lehet

69

tenni a felületet, a művész tökéletesen ki tudja fejezni saját személyiségét (Hussey, 2011).

Blogolás a gyakorlatban

Mire érdemes oda figyelni, trükkök, tippek, javaslatok

Téma

Érdemes egy témát kiválasztani, ami köré csoportosítható az összes bejegyzés. Ezzel

rendszert viszünk a blogba.

Cím

Cím kiválasztásakor nem szabad elfelejteni, hogy a weboldal neve „egybe írva” jelenik

meg (Hussey, 2011).

Érdekesség- félresikerült domain-nevek

Lehet, hogy evidensnek tűnik a megfelelő cím kiválasztása, de van néhány élőpélda,

amikor gondolt okozott az oldal nevének megjelenése (angol nyelvű példák):

1. Who Represents- www.whorepresents.com

2. Pen Island- www.penisland.net

3. Italia Power Generator- www.powergenitalia.com

4. Auctions Hit- www.auctionshit.com

( Hussey, 2011: 29. o. )

Blogmotor

70

Először is el kell dönteni, hogy a blogot egy tárhely szolgáltatónál akarjuk elhelyezni, vagy

önálló blogmotort hozunk létre. Mindkét formának meg van a maga előnye, és hátránya

(Hussey, 2011).

Először is a blogmotort azoknak ajánlják, akik jártasak az informatika világában, ismerik a

HTML nyelvet, el tudják önállóan végezni a szükséges frissítéseket. Ha egy tárhely

szolgáltatónál van a blog, ezeket a plusz feladatokat elvégzi helyettünk. A zökkenőmentes

működés így biztosítva van (Hussey, 2011). Legnagyobb hátránya, hogy a blogot

eláraszthatják a hirdetések, (az általában ingyenes) tárhelyért a felhasználó így fizet. A

hirdetések sokszor visszásan hatnak egy blogban, és nem mindegyik olvasó van azzal

tisztában, hogy nem a blogíró jogában áll a döntés, hogy mi jelenik meg az oldalán.

Másrészt az oldal domain nevében megjelenik a tárhelyszolgáltatónak a neve, ennek akkor

van jelentősége, ha valaki a blogjával hírnévre tett szert. Profizmusra lehet következtetni

egy önálló domainnévről. Vannak olyan szolgáltatók, amelyeknél később meg lehet

vásárolni a domainnevet, így „leesik” a szolgáltató neve, viszont a karbantartást továbbra is

ők végzik (Hussey,2011).

Három lehetőség van, ha tárhelyszolgáltatónál helyezzük el blogunkat.

1. Ingyenes

2. Fizetős

3. „Freemium”- ez azt jelenti, hogy bizonyos pluszszolgáltatásokért-, mint az önálló

domain-név- fizetni kell, de gond nélkül ingyen is lehet használni. Magyarul

mondva az ingyenes és fizetős szolgáltatás keveréke.

(Hussey, 2011)

A fejezet Tris Hussey: Blogok kezdőknek és profiknak c. 2011-ben megjelent könyvének

logikáját, és felépítését követi. Ahol teljes gondolatokat vettem át vagy szó szerint idéztem,

azt pontosan lehivatkoztam.

A commmunity.eu oldalon egy önálló fejlesztésű blogmotor működik, viszont külön web-

71

gazda felel a zökkenőmentes működésért, és ami a legfontosabb, nincsenek hirdetések.

Emellett a felület kinézetét úgy formáljuk, ahogyan mi szeretnénk. A Romani Design

blogja például egy Facebookos timeline-ra hasonlít.

Azért választottuk ezt a megjelenést, mert tapasztalatok és vélemények alapján a timeline-t

kedvelik, megszokták a felhasználók. Hátránya, hogy összekeverheti a felhasználó, hogy

most melyik felületen is jár.

Átláthatóbb, egyszerűbb sok más blogfajtánál.

Átláthatóbb, mint egy hagyományos blog, mint például a coolromani.blog.hu, ahonnan a

posztokat áthelyeztük a Romani Design-ra. Igaz, a coolromani felülete bonyolultabb, de

éppen ezért „élőbb” a felület, nem unalmas. A commmunity.eu-n lévő blog nem olyan

esztétikus. Az egyszerűség pár lehetőségtől „megfosztja” az oldalt. Ilyen például a

címkefelhő, amit én személy szerint nagyon kedvelek. A címkék felhő alakzatban jobb

oldalt feltüntethetők, minél többször használtuk az adott címkét, annál nagyobb mértékben

tűnik ki a halmazból. Az olvasó így könnyen megtalálhatja a témát, ami érdekli, mert az

adott címkére kattintva az összes posztot megjeleníti az oldalt, amelyben szerepelt az adott

szó.(Saját tapasztalat alapján)

Egy fontos elem még hiányzik a Romani Design blogról, maga a fórum. Egy blognál

nagyon fontos a lehetőségét megadni a véleménynyilvánításnak. Általában két formája van

az oldal interaktívvá tételének. Az egyik az előbb említett fórum, a másik a bejegyzések

alatti kommentelési lehetőség. A bejegyzések alatti kommentelés az oldal megoldott, a

Facebook-ra is lehet kommentelni, és magára a commmunity.eu-ra is, viszont én

indokoltnak tartom, hogy fórum is legyen az oldalon, mert interaktívvá teszi a felületet. Ha

egy fórum van nyitva, könnyebben hozzá szólnak az olvasók. Mivel látják, hogy már más

is hozzászólt a táméhoz, esetleg az oldal admin-ja (felügyelője, kezelője) kezdeményez egy

beszélgetést, akkor bátran hozzá szólnak. Így a fórum az oldallal kapcsolatos témák

megvitatására szolgálna, ilyen lenne a roma tradíció, az elfogadás, tapasztalatok, történetek

a –negatív esetlegesen pozitív- megkülönböztetésére.

72

Alternatív megoldásként úgy is interaktívvá tudunk tenni egy blogot, ha szavazásokat írunk

ki. (Saját tapasztalat alapján) Főleg a kezdeti időszakban hasznos az olvasó közönség

„felrázására”, amikor még a hozzászólási kedv alacsony.

A blogíró ezzel jelzi, hogy figyel a közönségére, és igényli az aktivitásukat.

A hozzászólások elősegítésére több praktika áll rendelkezésünkre. A legegyszerűbb az,

hogy magát a mondanivalót fogalmazzuk meg olyan formában, hogy úgy érezze az ember,

meg kell osztania a gondolatát. Kérdéseket kell feltenni, bevonni az olvasót (egyes szám

második személyben írni). Ösztönözni lehet olyan aprósággal is, hogy a beállításoknál a

„Hozzászólás” feliratot „barátságosabbá” tesszük. Én a saját blogomban ezt „Szólj

hozzám” feliratra cseréltem. Úgy gondolom, hogy közelebb hozza az olvasókat hozzám, és

azóta, ugyan nem kiemelkedően, de növekedett a hozzászólások száma.

A blog, vagy oldal kinézetével kapcsolatos fogalom, a webergonómia. Nagyon fontos az

oldal megjelenése. Kutatásokkal igazolták, hogy egy ember mit néz meg egy weboldalon,

mennyit időzik egy-egy részen. A webergonómiát sokszor összekeverik a webdesignal.

Fontos az, hogy szép legyen az oldal, színes logókkal, minőségi képekkel, de a felhasználó

barát felület többet ér, mint egy látványos oldal. Egy jól felépített oldal tervezésénél

figyelembe kell venni a felhasználói szokásokat.

1. „ A felhasználók nem olvassák végig az oldalakat, csak átfutják.

2. Nem a lehető legjobb döntésre törekszenek, hanem megragadják az első

elfogadható lehetőséget.

3. Nem gondolják végig, hogy hogyan működik valami, csak használják azt

valahogyan.”

(GoogleWebcache, 2013)

Emellett meg kell érteni a felhasználók viselkedését.

• „A tartalomra koncentrálnak, ha nem releváns, a lap további felépítésével sem

törődnek

• Amikor az oldalra érnek, figyelmen kívül hagyják a navigációs sávokat és átfogó

szerkezeti elemeket.

73

• Nem értik, hol tartózkodnak a website egészét tekintve

• Rendkívül célirányosak

• Fő stratégia a keresésre hagyatkozás

• Elkerülik a reklámokat, szlogeneket…

• Ha az oldal irreleváns, hamar otthagyják…

• Ha nem értenek valamit az oldalon, nem szánnak időt az elsajátításra.”

(GoogleWebcache, 2013)

Az oldalon kategóriákat, alkategóriákat kell létrehozni. A Romani Designál kategóriaként

szerepel a :rólunk, ösztöndíj program,tradíció, és így tovább. Ezeket alkategóriákkal fogjuk

bővíteni, a tradíció kategóriát bonthatjuk, énekre, táncra, ruhára. A kategóriák címkeként is

megjelennek.

A webergonómiához az is hozzátartozik, hogy a közösségi oldal „dobozokat” hogyan, és

hova helyezem el. Mindenképp jól látható helyre javasolt kitenni, ez általában az oldal

jobb felén helyezkedik el. Meghatározhatjuk, hogy a dobozban mi jelenjen meg: a like-

olók Facebookos profilképei, az hogy hányan like-olták az oldalt, vagy a Facebook oldalon

megjelenő bejegyzések.

Itt egy rövid kitérőt tennék a közösségi média, közösségi oldalak irányába.

Közösségi média, közösségi hálózatok

A közösségi média jelentőségét a marketingben és a marketingkommunikációban a

következő mondattal szeretném alátámasztani:

„ A marketing világa alapvetően megváltozott. A fogyasztók nem hisznek a reklámnak, sőt

lassan a médiának sem. Akkor kiben bíznak, kinek a véleményére adnak? A többi

fogyasztóéra”

( Szántó, 2006 in: Bőgel, 2006: 98. o.)

74

Ehhez a véleménynyilvánításhoz az internet szolgál felületet, mert az egyetlen olyan

médium, amelyen a befogadónak is van lehetősége szerepelni.

75

Egy blog online megjelenését a legjobban azzal tudjuk elősegíteni, ha különböző

csatornákkal összekötjük. Minél több felületen megjelenünk, annál több olvasót tudunk

„szerezni”. Másrészt a hivatkozási hálónak köszönhetően jobb helyezést érünk el a

Google-ban (és a többi hasonló elven működő keresőmotorban)

Konkrétan ezek a csatornák, oldalak: Facebook, Twitter, YouTube,Pinterest, (zenekarok

esetében plusz MySpace).

Facebook

A technikai oldalát nem szeretném részletesen leírni, de a Facebooknál azt tudni kell, hogy

önálló oldalt kell létrehozni. A Facebook szabályzatában szerepel, hogy ha kereskedelmi

céllal, reklámozásra, hirdetésre szeretnénk használni az oldalt, akkor nem készíthetünk

magánszemélyként oldalt, külön kell a cégnek egy profil. A Facebookok különböző

akciókat lehet végrehajtani. „Like-vadászatot” indítani, bár ez egyáltalán nem elfogadott

etikailag, ez már a manipuláció kategóriájába tartozik. Persze ösztönözni kell az embereket

arra, hogy like-olják az oldalt, de nem agresszíven. Sajnos már találkoztam olyan

weboldallal, aki külön így hirdeti magát, hogy a pénzért cserében 1000 like-ot szerez

minimális időkereten belül.

Hogyan lehet etikusan like-okat szerezni?

Például egy jól kitalált, és megírt alkalmazással. A Romani Design esetében a roma

kultúrával kapcsolatban lehetne alkalmazást készíteni.

Like-okat szerezhetünk egy-egy érdekes, esztétikus, figyelmet felkeltő képpel. Ilyenkor

szintén vízjelezni kell adatvédelmi okok miatt a képeket.

Kifejezetten értékesítéshez kapcsolódó marketingfogások is léteznek, de a mi oldalunknak

nem az értékesítés a fő célja, ezért nem térek ki erre a pontra.

76

Twitter, a mikroblog

Magyarországon a Twitter neve már közismert, de használni kevesen használják. Ennek a

legegyszerűbb oka az, hogy egyszerre jött be Magyarországra a Facebookkal, ami mindent

tarolt. (Dr. Fehér Katalin, online PR kurzusán elhangzott előadás szerint.)

Míg a Facebook-on az összes felhasználó 4252660 fő hazánkban, addig a Twitterrel

kapcsolatban ilyen kimutatás nem is található az oldalon (Socialbakers, 2013). Egy 2011-es

adat szerint 620 ezer magyar tagja volt az oldalnak, a magyar internetezők 4%-a

Twitterezett ( Kozmedia.blogspot, 2011). Valószínűleg ez a szám az óta növekedett, 2011-

ben azt írták, hogy hetente 500-700 új magyar taggal bővül a tábor. Saját tapasztalatból

következtetve a növekedés hátterében véleményem szerint nem csak a divatosság,

trendiség áll, hanem az is, hogy létezik külön magyar Twitter közösség, a yamm.hu. Ehhez

a közösséghez tartozva az ember különlegesnek érezheti magát, mert amíg a Facebook-on

mindenki fent van, addig a Twitteren még nem. Emelett egyre több magyar oldal létezik

fent- hvg.hu, nol.hu stb.

Nehéz aktuális adatokat találni az interneten a Twitterről, de táblázatosan összegyűjtöttem

pár adatot, amelynek alapját a twittercounter.com és socialbakers.com oldalak adták. A

táblázat az ábrajegyzékben megtalálható, a következő információkat nyertem ki belőle:

Twitter statisztika

A twittercounter. com oldalon lévő top 100 Budapest Twitter statisztikából a következőek

derülnek ki. A top 100 azoknak az oldalaknak a listája, amelyet Magyarországról a

legtöbben követnek.

64 külföldi oldal

46 magyar oldal- magyar tweeter-nek tekintettem azt, akinek a székhelye

Magyarországon van, vagy közismerten magyar személy áll mögötte (pl.: Palvin Barbi). A

46 magyar oldalnak közel a fele idegen nyelven íródott.

77

A top 100-as listából készítettem egy top20-as listát, értelemszerűen az előbbi listából

kiválasztottam a magyar nyelvű oldalakat, amely benne van az első 20-ban.

. A top20-as listán is hozza az arányt a magyar oldalak száma, a top100-hoz képest. A

mínuszjelek a nevek mellett azt jelentik, hogy nem magyar nyelven íródott tweetek vannak

a profilon, a plusz pedig a magyar nyelvű profilokat jelenti. A top 20-as listán is csak 4

magyar nyelvű magyar profil van, a magyar nyelvű profilok növekedése főleg top 100

fölött érzékelhetőek, a top 110 között már 5 magyar oldal van.

Ebből arra merek következtetni, hogy 2013-ban a Twitter még mindig nem annyira

népszerű, és ismert. Én 2012 nyarán csatlakoztam a közösséghez, mert népszerűsíteni

akartam rajta keresztül a blogomat, mivel itt szinte nem volt fent ismerősöm, egy teljesen

új digitális identitást tudtam kialakítani, de most nem is ez a lényeg. Szóval, amikor

csatlakoztam, nem láttam értelmét az oldalnak, nem értettem, hogy mi hasznom belőle, ha

fent vagyok az oldalon, hiszen alig van pár követőm. Akit meg én követek, az nem biztos,

hogy viszont követ. Ez a mai napig is így van, soha nem retweetelik (újra osztják) a

bejegyzéseimet, kedvencek közé sem kerülök, néha bejelölnek külföldi oldalak, hogy

kövessem őket. Időközben rájöttem, hogy a Twitter inkább a valóban hír értékű

információk szerzésére szolgál. A BBC, a HVG, de még a pápa is twitterezik, elsőként

teszik ki az oldalra az információt, így már sokszor azelőtt tudhatja az embert, a hírt, hogy

azt az esti híradóban látta volna. Amikor az USA-ban tombolt a Sandy hurrikán, a

twitterezők percről-percre tudósították a világot, hogy éppen mi történik. Nem csak, hogy

előbb, mint ahogyan a híradóban leadták, hanem a twitterezők szolgáltak forrásként a

hírportáloknak is, lásd : index (Index, 2012).

Véleményem szerint, ahogyan a médiában többször megjelenik, hogy az adás alatt

twitterezhetnek az emberek (pl.: The Voice), és egyre több magyar oldal lesz, amit lehet

követni, rövid idő alatt ugrásszerűen növekedni fog a magyar felhasználók száma. A

Facebook már unalmas, és elárasztják a hirdetések, reklámok, az ismerősök buta cicás-

kutyás képei, túl sok információ van, amit az ember egy idő után nem tud kezelni. A

Twitteren legalább csak azoknak a bejegyzéseit látod, akit követsz.

78

Összegezve:

Én mégis lényegesnek tartom mindkét oldal használatát az online megjelenésben. Más

tartalmat lehet közölni. A Twitteren főleg híreket, rövid értesítéseket, linkeket szoktak

megosztani (a 140 karakter miatt rövid, tömör tartalmat lehet közölni, ezért szokták a

szakirodalomban mikroblogként említeni). A Facebookon bővebben lehet írni, és

visszajelzést kapni. A Twitteren nincs lehetőség kommentálni a bejegyzéseket, csak önálló

tweet-et küldeni annak, akit követsz. Tehát üzletileg mind a két felületet ki kell használni,

de eltérő céllal. A két profil összekötése lehetséges, a gyakorlatban, főleg sztároknál láttam,

hogy a Facebook bejegyzéseiket beágyazzák a Twitterbe.

Pinterest

Talán a legkevésbé ismert oldal Magyarországon a Pinterest.

A Pinterest egy képmegosztó oldal . A képeket téma szerint külön asztalokra (board)

tűzhetjük ki. Nem szükséges hálózatba kapcsolódni, a képeket, amit mások pinnelnek

(repin= újra kitűzik) a Pinterest fő oldalán láthatja mindenki. A regisztrációnál az oldal

automatikusan felajánl kategóriákat, ahonnan válogathat az ember. Ezek a kategóriák

állandóak, ezek szolgáltatják a címkézést, ami alapján tájékozódhatunk az oldalon. Üzleti

alkalmazására külön felületet kell létrehozni, ezt még nem volt alkalmam tesztelni. Az

ismerőseim körében azt tapasztalom, hogy terjed a híre, mert egyre többen kapcsolódnak

hozzá. Az oldal amúgy eléggé addiktív, regisztrálás után az ember napokig rajta lóg, aztán

elveszíti a hatását. Nekem nem adott akkora közösségi élményt, mint más social network.

Úgy látom viszont, hogy a Romani Design esetében kötelező kihasználni ezt a lehetőséget.

Nem csak toborozni tudunk közönséget, hanem a keresőmotorban is kedvezőbb helyet

tudunk elérni a Pinterest segítségével, ha összekötjük a romanidesign.hu weboldallal.

Hogy hogyan jön létre a kapcsolat a két oldal között?

79

Minden képhez tartozik egy link. A linkek a Romani Design oldalára mutatnak. Emellett az

átkattintások számát is növeljük. A keresőmotor algoritmusa pont ezt a két tényezőt veszi

figyelembe, amikor feldobja az eredményt: oldalra mutató linkek száma, és átkattintások

aránya (Wikipedia, 2013)

A weboldal jelenleg nem alkalmas sajnos az összekötésre.

Keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization- SEO)

A név és az URL-cím utaljon a tartalomra! A tartománynevek (domain-név, DNS)

tartalmazzák a keresőszavakat, ami alapján a keresők találatot adnak ki. Ha megfelelő

nevet választunk, akkor a blogot és annak tartalmát a megfelelő témához kapcsolják

(Hussey, 2011).

„ Ezen felül, amikor kereszthivatkozásokat adsz meg az írásaid között, illetve kategorizálod

és felcímkézed a bejegyzéseidet, olyan kapcsolatokat építesz fel, amelyek segítenek a

keresőknek, hogy jobban megértsék, és pontosabban fel tudják térképezni a blogodat.”

( Hussey, 2011: 98 .o.)

Mivel az emberek kulcsszavakkal keresnek elengedhetetlen ezek ismerete. Léteznek olyan

eszközök, amelyekkel meg lehet vizsgálni, hogy éppen mi a trendi kifejezés, mire keresnek

rá a legtöbben.

Ilyen eszközök a következők:

1. Google Adwords Keyword Tool

2. WordTracker (ingyenes kulcsszó kereső)

De következtetéseket lehet levonni a Google Analytics-ből, és Google Trends-ből is.

Kategóriák és címkék

Kategóriák esetében a bloggal kapcsolatos nagyobb témaköröket kell átgondolni. Nem

javasolt ötnél több fő kategóriát létrehozni, mert nehezíti az olvasást, és a tájékozódást.

80

Ha mégis több témakört szeretnénk érinteni, akkor használjunk alkategóriákat (Hussey,

2011).

„ A kategóriák célja az osztályozás- segítenek összefüggésbe helyezni a bejegyzéseket az

olvasók számára, és megkönnyítik a hasonló bejegyzések megtalálását.”

( Hussey,2011: 66.o.)

A címkék az adott bejegyzésben megtalálható témák, kulcsszavak összefoglalását adja.

Ahogyan a kategorizálás, úgy a címkék is könnyítik a keresést. Nem csak az olvasó

tájékozódását segíti, hanem a keresőkét is. Minél jobban lefedi a címke a bejegyzés

tartalmát, annál előbbre kerülünk a találati listán. A keresőrobotok „szeretik”, ha a poszt és

a címke lefedik egymást, mert így könnyebben kapcsolják össze a címkét és a tartalmat.

A Romani Design-on megtalálható bejegyzéssel szeretném illusztrálni az előbb

említetteket.

„Kasza Mónika vagyok, a Budapesti Corvinus Egyetem biomérnök szakos hallgatója.

Tolna megyében születtem és egy kis faluban nőttem fel, Németkéren. A lakosság egy része

magyar és sváb, a másik része cigány származású. Az anyai nagyszüleimhez közel élünk,

így a beás hagyományokba belenevelődtem. Szeretem a cigány táncokat is, 6 évig voltam

tagja egy tánccsoportnak.

A Romani Design-nal először 1 éve szeptemberben Budapesten találkoztam, amikor a

Romaversitas Alapítvány egyik ösztöndíjasa lettem. Nagyon megtetszettek a ruhák és a

kiegészítők és reméltem, hogy egyszer majd én is hordhatom őket. Elvarázsolt mikor

láttam, hogy valaki ilyen sokat tesz az elfogadásért, örültem, hogy ez egyre eredményesebb.

Nagy boldogság, hogy a Romani Design egyik ösztöndíjasaként már számos ruha és

kiegészítő birtokosa vagyok. Büszke vagyok arra, hogy én is a csapat részese lehetek és

segíthetek, amiben csak tudok.”

81

Kategória: Ösztöndíj program

Címke: magyar, ösztöndíj, romanidesign

A kategória ebben az esetben kötött, mert a blogon ösztöndíj program, tradíció és rólunk

kategória létezik. Címkézés esetében több kulcsszót is megadhatnánk, de egyrészt

felesleges (a több itt sem egyértelműen jobb), másrészt megtévesztő lenne az olvasók

számára. Hiába szerepel a Corvinus egyetem a bejegyzésben, címkeként nem helytálló,

mert nem illeszkedik a tartalomhoz.

Olykor előfordulnak megtévesztő kategóriák. Ennek hátterében a kereső optimalizálás áll,

az adott oldal üzemeltetője mindenképp arra törekszik, hogy jó helyezést érjen el a

keresőmotorban. Ha az adott időszakban egy téma sokszor szerepel, mondjuk nyári

olimpia van, a blogger ír egy bejegyzést, ahol említés szintjén megemlíti az olimpiát, majd

ad neki egy címkét. Amúgy a jobb helyezés ezzel a trükkel nem garantált, mert a

keresőrobotok ennél „okosabbak”, az előbb említettem, hogy a címkézésnek ezért kell

illeszkednie a tartalomhoz. Különben ilyen eszközökhöz folyamodni nem etikus, és az

internetezők íratlan illemszabálya, kódexe (netikett) szerint is kerülendő.

Hozzászólások

Ahhoz, hogy hozzászóljanak a bejegyzésekhez, hogy kommenteljenek az olvasók, biztatni

kell őket erre.

Néhány tanács, ahogyan ösztönözni lehet az olvasókat a kommentelésre:

1. Hozzunk fel példákat, hogy válaszként az olvasó is le tudja írni a sajátját.

2. Tegyünk fel kérdéseket

3. Olykor provokáljunk, vagy helyezkedjünk a megszokottól ellentétes álláspontra

(Hussey 2011)

82

Nemkívánatos hozzászólások kezelése, kivédése

A legegyszerűbb a moderálás, amikor bizonyos szavakat megadunk a blog szerkesztésénél,

hogy ne engedélyezze a megjelenésüket. Másik megoldás, ha minden bejegyzést

átolvasunk, és csak utána engedélyezzük a megjelenést. Mind a kettő alternatíva

időigényes, de így lehet hatékonyan kiszűrni a nemkívánatos hozzászólásokat, de megéri

fáradozni vele, ha ezzel megvédjük a rólunk kialakult képet. (Hussey, 2011)

Példa az online PR-cikkre

A fülchideát 2010- ben találtam ki. Ez a fülbevaló egy kézműves termék, ez azt jelenti,

hogy minden lépésében kézzel készült.

Mióta megalkottam a legkedveltebb kiegészítő lett és egyben a Romani Design

szimbólumává vált.

A nevét Laczkfi Jánostól kapta, akit egy orchideára emlékeztette a fülbevaló formája.

Kortárs költőként nem áll tőle a szójáték, és az orchidea+fülbevaló összetételből

megalkotott egy új magyar szót, a fülchideát.

A fülchideák speciális anyagokból készülnek, gyűjtött textíliákból, amelyeket a roma

közösségemen belül gyűjtök. Minden divatbemutatón megjelent kollekciómhoz

készítettem kiegészítőket, fülchideákat, így nagyon széles a választék. Sok féle színben

létezik, a fehértől egészen a feketéig, a teljes rózsás mintáktól az egyszerűbbekig.

Pont amiatt született több fülchidea, hogy a lehető legszélesebbé tegyük a választékot,

hogy mindenki megtalálja az ízlésének megfelelőt.

A fülchideánál nem csak az anyag a külünleges, amiből készül, hanem a forma is nagyon

érdekes, ami létrejött. Ugyanis egy speciális technikával készül, ami lehetővé tesz egy kis

kreatíb játékot a viselőjének, mivel a forma nem fix. A szirmok alakja tetszés szerint

alakítható, hol nyitott virág formát kapunk, hol orchidea szerűt.

83

A kérdőívből levont következtetéseim

A Romani Design márkát a legtöbb válaszoló baráttól vagy ismerőstől ismeri (77%), a

többi az internetről. Ezek szerint újság cikket sem olvastak, és a tv-ben sem láttak semmit a

Romanival kapcsolatban, pedig írtak már Erikáról (Nőklapja, Glamour), és az RTL-

híradóban is szerepelt már. Azt gondolom, hogy online ezeket is lehetne archiválni, az

újság cikkeket szkenneléssel, a videót pedig ki lehet keresni az RTL Klub online tárából.

A közvélemény nagyon jó a márkáról és Erikáról, általában azt emelték ki a válaszadók,

hogy egyedi termékek vannak, és egy kommunikációs eszközt jelent az elfogadás számára.

Negatívumként általában a termékek árát hozták fel, drágának tartják a termékeket. Viszont

arra az állításra, hogy „A Romani Design termék ára fedi a termék minőségét” 33%-ban azt

kaptam, hogy maximálisan egyet ért ezzel, másik 33%-tól pedig azt, hogy részben egyetért

vele. Azonban, amikor arról kérdeztem, hogy amikor ellátogat a szalonba, akkor milyen

célból tér be, a válaszolók 33%.-a válaszolta azt, hogy csak nézelődök, 67%-a, pedig egyéb

céllal tér be: az ott dolgozókat látogatja, vagy Erikával beszélget, vagy ha „beleszeret”

valamibe, és olyan áron is van a termék, amit megengedhet magának, akkor vásárol.

Erika egyéb tevékenységéről a válaszolók 75%-a hallott, és ugyan ennyi százalékuk

személyesen is ismeri Erikát. Gondolom, a kettő összefügg.

A következő adatból ismételten arra tudok következtetni, hogy az érdeklődők nem

engedhetik meg maguknak ezt a terméket. A válaszolók 36%-nak van bármilyen Romani

Design terméke. A terméket nagyon jó minőségűnek találják, azzal, hogy a termék

luxuscikk kategória, 64 %-ban részben értettek egyet vele, 18- 18% ban nagyjából, ill.

teljesen egyet értettek vele. Senki sem volt, aki nem értett ezzel együtt.

Az online kommunikáció létjogosultságát az az adat bizonyítja, hogy vásárlás előtt 60% az

internetről informálódott, és 40%-uk a szalonba látogatott el. Az, hogy a webshop-ban is

lehet már vásárolni, ezt a számot valószínűleg meg fogja emelni. Ha növekszik az online

aktivitás, akkor elengedhetetlen a felületek rendszerezése, összefogása, és egy helyen

gyűjtése.

84

Számomra meglepő adat, hogy a termékeket utcára is hordhatónak találták az emberek,

előzőleges feltételezésem volt az, hogy azért nem olyan közismert a márka, mert sok

divattervezőhöz hasonlóan, Erika is túl extravagáns termékeket tervez, amit utcára nem

mernek felvenni az emberek. Ezzel szemben a válaszolók 33%-a teljesen egyet értett azzal

az állítással, hogy a termékek utcára is hordhatóak, és 33%-uk részben értett egyet ezzel. A

dolog mögött feltételezhetően az áll, hogy romák vásárolnak, akiknek az ízlésének

megfelel a szín-és formavilág, de ez sem helyes: a válaszadók 75 %-a (!) nem roma

származású.

83%-ban gondolják úgy, hogy a Romani Design termékek teljes mértékben követik a roma

szín- és formavilágot, azonban azzal, hogy újítóak és modernek, csak 25%-uk ért teljesen

egyet. Ezek szerint a modernitás vonal még nem elég erős a termékeknél.

A fogyasztói attitűdöt is próbáltam mérni, a következő eredményeket kaptam:

1. A Romani Design ruháktól általában különlegesnek érzik magukat, 14 % nem

értett egyet az állítással

2. 50%-ban gondolták úgy, hogy részben igaz az, hogy tiszteletet tud kivívni

magának a termék viselésével

3. 50%-ot büszkeséggel tölti el, ha Romani Designt viselhet

4. 40%-nak abszolút fontos, hogy egyedi tervezésű ruhát viseljen,

5. 55%-ban szeretik a kézműves termékeket

A kérdőívben rákérdeztem a roma fiatalok problémájára általános értelemben, és az

öltözködést illetően. Azért tartottam fontosnak ezt a két kérdést, mert Erika ezt a két

problémát próbálja orvosolni. Sokszínű válaszokat kaptam, a mellékletben a kérdőív

válaszok között meg lehet tekinteni.

Azt, hogy mit jelent a fogyasztóknak a Romani Desig, a hírnévmenedzsment részben

idéztem, általában példamutatásként élik meg Erika tevékenységét. A márkát azonosították

Erikával, tehát állításom helyes, hogy erős a személyes image ebben a történetben, olya

annyira, hogy a brand image-el összeforrt. Az első gondolat a termékekkel kapcsolatban a

vidámság és színesség

85

Számomra a legfontosabb adatot az utolsó kérdés adta, hogy mit gondolnak, mit tehetne a

Romani Design, hogy közismertebb legyen. Majdnem mindenki hiányolta a reklámokat,

plakátokat, tv hirdetéseket. Állításom így helyes, hogy a hírnévépítés, és a népszerűsítés

nem megy reklámozás nélkül. Muszáj lenne a márka ismertség növeléséhez legalább egy-

egy kampányra. Nem lehet mindent megoldani minimális költségvetésből, baráti alapon

működő megjelenésekből, véletlenül Erika „ölébe pottyant” lehetőségekből (Az RTL klub

őmaga kereste fel Erikát, nem tett az ügy érdekében semmit).

Összegzés

Zárásként elmondhatom, hogy állításom a Romani Designra részben volt igaz. Az online

kommunikáció hatékony tudott volna lenni, ha a tulajdonos felismeri azt a tényt, hogy neki

is foglalkoznia kell ezzel. Erika arra épített, hogy ha nekünk kiosztja feladatatnak az online

résznek a blog részét, és minden fog menni a maga útján. A munka alatt kiderült, hogy az

együttműködés nehéz volt, a kommunikáció nem volt megoldott. A Facebook-on külön

létrehoztunk egy csoportot, hogy könnyítsük ezt, és hogy egy helyen gyűjtsük össze a

feladatot. Másrészt valamilyen szinten így dokumentálva volt az, hogy ki miért felelős.

Erika részéről ez is probléma volt, lassan reagált a kérdéseinkre. Azonban nélküle nem

tegettünk ki semmit a blogoldalra, az ő jóváhagyására volt szükségünk, hogy mit tehetünk

ki. Tehát az online kommunikáció hatásos lett volna, ha egy kézben lett volna tartva. A

másik probléma, amire rámutatott a kutatásom, és vizsgálódásaim, hogy elengedhetetlen

lenne, hogy az online felületeket, és megjelenéseket egy helyen fogják össze. Vagy a

weboldalon, vagy egy lifestream megoldással, bár magyar vonatkozásban ilyen

megoldással én még nem találkoztam.

A következő állításom helyes volt, miszerint nem elég csak az online kommunikáció,

szükség lenne reklámozásra, hirdetésre. Ezt az állításomat a kérdőívből beérkezett

válaszokkal támasztottam alá.

86

87

A hálózat kutatás eredményesen zárult, a Romani Design-t, mint civilszervezetet sikerült

bekapcsolni a hálózatba, a kérdőívben válaszolók 15-15 %-a olvasta a blogokat.

Ezzel zárnám a Romani Design online kommunikációjának bemutatását. Remélem a

munkámnak lesz gyakorlati haszna is.

88

Felhasznált irodalom

Könyv

Bőgel Gy. (2006) : Blogvilág- egy műfaj születése, HVG Kiadó Zrt. , Budapest

Csepeli Gy. -Prazsák G. (2010): Örök visszatérés? Társadalom az információs korban,

Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest

Fazekas I. – Harsányi D. (2011): Marketingkommunikáció érthetően, Szókratész

Külgazdasági Akadémia, Budapest

Fehér K. (2013): Közösségi media hype. In. Gagyi József & Pólya Tamás (szerk.):

A digitális korszak kommunikációelmélete. Az új média használata és társadalmi

hatásai, L'Harmattan. in print

Gáspár T. –Gervai P. –Hideg É. –Horváth E. –Nováky E. –Trautmann L. (1999): Bevezetés

az információs társadalomba, Képzőművészeti Kiadó és Nyomda, Budapest

Hussey, T. (2011): Blogok kezdőknek és haladóknak, Kiskapu Kft, Budapest

Lévai R. (2012): Közösségi kalandozások- 20 magyar marketing sikersztori a Facebookon,

RG Stúdió Kft.

Nyárády G. –Dr. Szeles P. (2011): Public Relations, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Sanoma

company

Szántó Balázs (2006): Blog és üzleti blog- avagy mihez kezdjünk a közösségi médiával.

In:Bőgel György (2006): Blogvilág- egy műfaj születése, HVG Kiadó Zrt.

Budapest

Szeles P. dr (1998): A hírnév ereje- Image és Arculat, STAR PR Ügynökség

Végné Faddi A.(2008): Marketing 11. osztály, A marketing alapjai, Műszaki Kiadó,

Budapest

89

Újság, folyóirat:

Scherer A. (2012): Vállalati facebookozás, HVG Extra Jövő 2.0, 2012, 3. szám, 82-83. o

Szabó D. (2012): Különbség felhő és felhő között, HVG Extra Jövő 2.0, 3. szám, 50-51. o.

Internet:

Commmunity (2013): Küldetésnyilatkozat. A méltóság kis körei,

http://www.commmunity.eu/kuldetesnyilatkozat/ Letöltve: 2013-05-25 15:43

Csepeli Gy (2012): Az online társaság, Digitális Identitás blog,

http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/04/24/csepeli_gyorgy_az_online_tarsassag Letöltve:

2013-05-25

Digitalia.hu (2013): Mi a podcast?, http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/?page_id=920

Letöltve: 2013-05-25 16:26

Erettsegizz (2013): A Modern Információs Társadalom jellemzése,

http://erettsegizz.com/informatika/a-modern-informacios-tarsadalom-jellemzese/ Letöltve:

2013-05-25 15:54

Fehér K. (2012.03.01 1:00): Az identitás a webre költözött, Digitális Identitás blog,

http://digitalisidentitas.blog.hu/2012/03/01/az_identitas_a_webre_koltozott Letöltve: 2013-

05-25 15:59

Gyakorikerdesek (2013): Aki nincs fent a Facebook-on, az nem is ember?,

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-kerdesek__2098549-aki-

nincs-fent-facebookon-az-nem-is-ember Letöltve: 2013-05-25 16:03

90

Homodigitalis (2013): A homo digitalitás kora, http://homodigitalis.hupont.hu/ Letöltve:

2013-05-25 15:25

Homodigitalis (2013): Információs társadalom,

http://homodigitalis.hupont.hu/21/informacios-tarsadalom Letöltve: 2013- 05-25 15:29

Index (2012): Óriási pusztítást okozott a Sandy a keleti parton,

http://index.hu/kulfold/2012/10/29/hurrikan/new_york_belvarosat_mar_elerte_a_viz/

Letöltve: 2013-05-25 16:42

Indymedia (2006.01.02): Podcast: a rádiózás forradalma,

http://hu.indymedia.org/node/5651

Letöltve: 2012-11-15 9:50)

Kozmedia.blogspot (2011): Egy kis Twitter statisztika,

http://kozmedia.blogspot.hu/2011/03/egy-kis-twitter-statisztika.html Letöltve: 2013.05.23

13:54

Krauth P.- Kömlődi F. (2006.01): A Web 2.0 jelenség, és ami mögötte van,

http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6478%3Ait3-2-

2-2&catid=60%3Aa-web-20-jelenseg-es-ami-moegoette-van&Itemid=913&lang=hu

Letöltve: 2013-05-25 16:14

Origo.hu (2009.05.29) Ismeretlen magyar sikerek a weben,

http://www.origo.hu/techbazis/internet/20090529-joobilicom-es-ustreamtv-ismeretlen-

magyar-sikerek-a-weben.html Letöltve: 2012-11-15 10:45)

Romani.hu (2013): Bemutatkozás, http://www.romani.hu/main/ Letöltve: 2013- 05-25

15:45

Romani.hu (2013): Filozófia, http://www.romani.hu/main/ Letöltve: 2013-05-25 15:46

91

Romani Design, Facebook: Küldetés, http://www.facebook.com/romanidesign?fref=ts

Letöltve: 2013- 05-25 16:21

Romani Desig, commmunity.eu (2012): Ösztöndíj program- Kasza Mónika bio-mérnök

hallgató, http://www.commmunity.eu/romanidesign/2012/11/27/osztondijprogram-kasza-

monika-biomernok-hallgato/ Letöltve: 2013-05-25 16:47

Socialbakers (2013): Twitter Statistic,

http://www.socialbakers.com/twitter/country/hungary/

Letöltve: 2013-05-25 16:41

WebCache (2013): Webergonómia, a honlapkészítés ergonómiája, PPT

http://webcache.googleusercontent.com Letöltve: 2013.05.23 13:29

Wikipedia (2013): Hosszú farok, http://hu.wikipedia.org/wiki/Hossz%C3%BA_farok

Letöltve: 2013-05-25 16:16

Wikipedia (2013): Web 2.0, http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0 Letöltve: 2013-05-25

16:17

Wikipedia (2013): Keresőmotor, http://hu.wikipedia.org/wiki/Keres%C5%91algoritmus

Letöltve: 2013-05-25

92

Táblázatok

1.sz. táblázat: A legnagyobb számú követett Twitter oldal a budapesti twitterezők között

Twittercounte

r

sorszám

Twitter profil Twittercounter

követői szám

Tényleges

követői

szám

13.05.22.

Átlagos

napi

növekedés/f

ő

Két adat

között

eltelt

idő/nap

3. Palvin

Barbara (-)

339 718 341 142 477 2, 98

4. Német Attila

(-)

163 196 163 197 2 0,5

6. Alone

Solution Ltd.

(-)

61 282 61 282 -2 -

8. TV2 (+) 86 609 86 959 111 3,15

9. Sandy (-) 84 440 84 966 180 2,92

13 Fluor (+) 58 082 58 329 49 5,04

14 Prezi (-) 51 446 51 567 65 1,86

15 Zsolt (-) 48 751 48 757 59 0,10

17 Hungary

Tourism (-)

45 224 46 098 70 12,48

19 Éder Krisztián

(+)

44 051 44 086 34 1,02

20 HVG.hu (+) 43 410 43 746 61 5,50

Forrás: http://twittercounter.com/pages/100/100&time_zone=Budapest, kézzel szerkesztve

Mellékletek