H H E E L L Y Y I I T T A A N N T T E E R R V V MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4 OSZTÁLY 2 2 0 0 0 0 7 7
HHEELLYYII TTAANNTTEERRVV
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
1-4 OSZTÁLY
222000000777
I. A tantárgy tanításának célja: A magyarság összetartó ereje nyelvében és kultúrájában rejlik. Az anyanyelvi nevelés
megismerteti, átörökíti a nyelvi és kulturális hagyományokat. Mindezek biztos ismerete segíti az
egyént képességeinek kibontakoztatásában, alkalmassá teszi a társadalmi beilleszkedésre, a
humánus magatartásra. Az anyanyelvi ismeretek bővülése lehetővé teszi információk
megszerzését, problémák megértését, valamint megoldását. A kollektív emlékezet és a nemzeti
irodalom megőrzi a kultúra értékeit. Az anyanyelvi és az irodalmi műveltség nélkülözhetetlen
föltétele a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és kultúrához való kötődésnek. Ezért az
anyanyelvi nevelés egyaránt fontos mind az egyénnek, mind a közösségnek.
A magyar nyelv- és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok
figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket az ösztönös nyelvhasználattól a tudatos felé; hogy
megismertesse népünk hagyományaival, kulturális értékeivel. Célja továbbá, hogy beszédét
alkalmassá tegye gondolatainak, érzéseinek, véleményének pontos, a kommunikációs helyzethez
igazodó közlésére, és megtanítsa az írásbeli nyelvhasználatra. Az anyanyelvi kompetenciák
hatnak a felnövekvő nemzedék gondolkodásmódjára, ismeretszerzési lehetőségeire,
önmegvalósítására. A többi műveltségterület (tantárgy) tanulása elképzelhetetlen a szóbeli és
írásbeli szövegértés-szövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Ennélfogva az anyanyelvi
képzésnek át kell szőnie a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés
elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre
a kapcsolat múlt és jövő között. A magyar nyelv és irodalomórákon elemeztessünk olyan
szövegeket is, amelyek az „ember és társadalom‖ és az „ember a természetben‖
műveltségterületek témáit dolgozzák föl. A tantárgy célja és feladatai ennek megfelelően
bővülnek. Az „ember és társadalom‖ modul segítse hozzá a tanulókat a társadalomban való
eligazodáshoz; neveljen a másik ember tiszteletére s szociális érzékenységre. A nemzet
múltjának és példaértékű személyiségeinek ismerete erősítse a tanulók azonosságtudatát. A
hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok kultúrájával való ismerkedés késztessen más népek
megbecsülésére, toleranciára.
Az „ember a természetben‖ modul szoktasson a környezetért érzett felelősségre. A
drámajátékok alapozzák meg a gyermekek kapcsolatteremtő képességét, mozgáskultúráját,
beszédük és a testbeszédük összehangolását. Mindezen ismeretek, képességek, érzelmi
viszonyulások, erkölcsi normák szolgálják a tanulók személyiségfejlesztését.
Az iskolába lépő gyermek számára a beszéd az egyetlen ismert nyelvhasználati mód. Ebből
következik, hogy az élőbeszéd szolgál alapul az összetettebb nyelvhasználati módok: az olvasás,
az írás, az írásbeli szövegalkotás megtanításához. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi
képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése.
A képességfejlesztéssel egyenrangú cél a magyar nyelv megbecsülésére való nevelés, az
irodalom megszerettetése és az olvasási kedv fölkeltése, ébren tartása; az irodalomolvasás
személyiségformáló hatásának érvényre juttatása.
II. Fejlesztési feladatok Beszédértés, beszédművelés
Az iskolába lépő gyermekek anyanyelvüket ösztönösen használják, az iskola feladata a
társadalmi együttműködéshez szükséges tudatos nyelvhasználat létrehozása,A beszédhelyzetnek
megfelelő, a beszédpartnerhez alkalmazkodó,artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Ennek a
feladatnak éppúgy szerves része a beszéd optimális hangzásának megalapozása, mint a
kommunikációs képességek alakítása és az udvarias nyelvi magatartás megtanítása. Az
eredményes kommunikáció érdekében szoktatunk a társakkal való együttműködésre, mások
véleményének meghallgatására, értelmezésére. Ráirányítjuk a figyelmet a partner beszédének
értelmi és érzelmi tartalmára, a nem verbális közlések jelentésére is. Buzdítjuk a gyermeket saját
véleményének érthető megfogalmazására, a beszédhelyzetnek megfelelő rugalmas nyelvi
alkalmazkodásra. Mindennapi élményeket, eseményeket mondhatnak el. Beszámolhatnak
megfigyelésekről, tapasztalatokról, könyvtári gyűjtőmunkáról. A memoriterek szöveghű
megszólaltatása közben megkívánjuk a hallgatósággal való kapcsolattartást. Különféle
dramatikus formákat ismertetünk meg. Meséket, dialógusokat jeleníttetünk meg bábozással vagy
dramatikus játékokban. A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése
/testbeszéd/. Elemeztetjük a mindennapi élet különböző helyzeteit, konfliktusait; eljátszatjuk
párokban vagy csoportokban – a konkrét helyzetnek megfelelő udvarias nyelvi fordulatokkal. A
szerepjátékok fejlesztik az improvizációs készséget. A népi gyermekjátékok, népszokások a
hagyományok őrzésére nevelnek.
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás
A legegyszerűbb szóbeli szövegalkotások a párbeszédek, amelyeket szituációs vagy dramatikus
játékokban alkalmaztatunk. Előzőleg tisztáznunk kell a szövegalkotást befolyásoló tényezőket
(kommunikációs partnerek, szándékuk, kommunikációs körülmények). Szóbeli
szövegalkotásnak tekinthető a megfigyelésekről, eseményekről való beszámoló is. Az írásbeli
fogalmazás készítése csak megfelelő íráskészség kialakulása után kezdhető el. A szóbeli és az
írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban valósul meg.
Megfigyeltetjük az ezeknek megfelelő szövegmintákat műfaji és szövegszerkesztési
szempontból. Mintául legtöbbször az olvasmányok szolgálnak a gyermekek fogalmazásaihoz;
szűkített vagy bővített reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a
későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az
árnyalt, gazdag szókincs kialakításának. A szabatos fogalmazáson kívül már az alsó tagozatban
el kell kezdenünk az önkifejezés igényének és képességének megteremtését.
Olvasás, szövegértés
Az alsófokú képzés kiemelkedő feladata az írott szöveg jelrendszerének megismertetése, az
olvasás technikájának elsajátíttatása: a betűk összeolvasása. A hangosan végzett
olvasástechnikai feladatok egyben a beszéd gyakorlását is szolgálják. Alkalmazzuk a
szótagoltató olvasást, amelyről – egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően – fokozatosan
térhetnek át a tanulók a szó-, a szószerkezetes, majd a folyamatos olvasásra. A hangos és a néma
olvasás folyamatos gyakorlásához mindig kapcsolódjék szövegértési feladat. Kiemelkedő
jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát,
fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. Feltétele a szövegértésnek a
megfelelő tempójú hangos és néma olvasás. A szöveghű, jelentést értelmező felolvasást csak
előzetes felkészülés után követelhetjük meg a tanulóktól. Különféle tartalmú és rendeltetésű
szövegeket olvastassunk (pl. ismeretterjesztő, szépirodalmi, magáncélú, hivatalos,
publicisztikai). Ellenőrizzük a szöveg szó szerinti jelentésének megértését, a benne rejlő értékek
felfogását, kritikai értékelését. A művészi szövegek metaforikus jelentésének megfejtése
segítséggel mehet végbe. A szövegek vizsgálata igen sok irányban fejleszti a gyermekeket:
gyarapodik általa szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével,
tapasztalatokat szereznek a rokon és az ellentétes értelmű kifejezések s a szólásmondások
használatához. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. Az olvasmányok
megértését segítik a különböző szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók
szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Elsajátítják a szereplők cselekedeteinek
megítélését, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert az erkölcsi választásokban. Egy-
két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegben megjelenő szereplők
cselekedeteiről,helyzetekről, magatartásokról.
Tanulás, ismeretszerzés
Korunk azt várja el az iskolától, hogy tanulásra képes és további ismeretszerzésre nyitott
egyéneket neveljen. Ezért már az alapfokú oktatás-nevelés során megismertetjük a tanulókat az
ismeretszerzés forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata
ennek a szótárok, a gyermeklexikonok, az enciklopédiák tanulmányozása. Egyaránt nevelünk a
verbális és a nem verbális (képi) közlések értelmezésére. Az ismeretfeldolgozási technikák közé
tartozik a gyűjtött adatok célszerű, áttekinthető elrendezése, a vázlatkészítés, amelyben a
tanítónak segítséget kell nyújtania. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az
információk felhasználásában, a szerzett ismeretek tömörítésében, összefoglalásában.
Nyelvhasználat, ismeretek az anyanyelvről (nyelvtan és helyesírás)
A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó
alapvető ismeretek, ezeket tapasztalati úton ismertetjük meg a tanulókkal. A pontos és árnyalt
nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése.
Foglalkozunk a rokon és az ellentétes értelmű szavak megismertetésével, a közmondások, a
szólások átvitt jelentésének magyarázatával. A mondatfajtákat kommunikációs szándékuknak
megfelelően vizsgáltatjuk, használtatjuk. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben
figyeltetjük meg a beszélő szándékának megfelelő nyelvhasználatot. Mindezekkel fejlesztjük a
tanulók kifejezőképességét. A számítógépek, mobiltelefonok ékezet nélküli világában különösen
fontos a tanulókat valós példákkal meggyőzni a helyesírás szükségszerűségéről, megismertetni
legegyszerűbb normáival. Munkánk akkor lesz eredményes, ha tanítványaink hasznosítják a
megismert nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi alapismereteket, ha alkalmazzák a
szabályokat szóbeli s írásbeli megnyilatkozásaikban. Anyanyelvünk jellegzetességeit
érzékeltetjük, ha bizonyos részleteiben összehasonlítjuk a tanult idegen nyelvvel.
Írás és íráshasználat A kézírásra napjainkban is szükség van, bár szerepét fokozatosan átveszik a számítógépek, a
mobiltelefonok. A tanulók írásbeli nyelvhasználatát alapozzuk meg vele. Az írás
jelrendszerének elsajátíttatásakor figyelembe kell venni a tanulók egyéni sajátosságait. A
betűformák, -kapcsolások tanulásán keresztül az írás automatizálásáig vezet az út. Olyan
írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára, a
gondolatok lejegyzésére. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a
gazdaságos szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus olyan használatát, amely
nem zárja ki az egyéni vonások jelenlétét. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, betűcsere,
betűkihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási normák megtartását. Ezt segíti az önellenőrzés
szokásának kialakítása is.
1. ÉVFOLYAM
Éves óraszám:
296 óra/év
8 óra/ hét
Időkeret
Témakörök 8 óra/hét
1. Az olvasás és az írás megtanításának elő-
készítése
32 óra
2. Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése
Betűismertetés és olvasásgyakorlás
Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás
96 óra
54 óra
3. Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése
Az írott betűalakok tanítása
Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok
54 óra
46 óra
4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások,
felmérések a tanév során
14 óra
ÖSSZESEN 296 óra
FEJLESZTÉSI FELADATOK
A tanuló képes legyen
– egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra;
– meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; – az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban
(köszönés, bemutatkozás,
– kérés, köszönetnyilvánítás) – a tanult memoriterek elmondására; – magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; – kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi
szintjének megfelelő
– néma és hangos olvasására; – másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; – a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; – szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül. – a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással..
Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység
1. Az olvasás és az írás
megtanításának
előkészítése
A beszéd és a beszédértés
fejlesztése.
Az olvasás és az írás
megtanulását előkészítő
tevékenységek és
gyakorlatok.
Az írás megtanulásának
technikai alapozása.
2. Az olvasás-
szövegértés képességének
fejlesztése
Betűismertetés és
olvasásgyakorlás.
– a beszéd és a beszédértés
fejlesztése;
– betűismertetés;
– olvasási gyakorlatok;
– tapasztalatszerzés az
anyanyelvi ismeretek
körében;
Az értő olvasás fejlesztése,
szövegolvasás:
– mesék, versek, történetek,
sorolók, gyermekjátékok a
Beszédlégző, artikulációs, időtartam és helyes kiejtési
gyakorlatok.
Mondókák, versek, gyermekdalok, találós kérdések tanulása,
mondása.
Érzékelő, memóriafejlesztő játékok, bábozás, szerepjátékok.
Témakörös szógyűjtésekkel szókincsfejlesztő gyakorlatok,
képolvasás, mesemondás. Mesehallgatás, szóbeli feladatadás,
utasítás szövegének értelmezése. Üzenet vétele és továbbítása.
Tapasztalatszerzés a szövegről, mondatról, szóról, hangokról.
Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban.
Hang kiemelése szóból, önálló hangoztatása és összekapcsolása
más hanggal. Analizáló, szintetizáló feladatok: mondatok,
szavak felbontása, szótagolás, szóalkotások, szavak
kiegészítése, mondatalkotások.
Tájékozódás a térben, a testsémán, a síkban. Relációkat, térben
vagy síkban elfoglalt helyet, helyzetet kifejező szavak
értelmezése, pontosítása, tanulása.
A füzet és az írószerek használatának gyakorlása.
Finommozgásokat, mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok.
Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.
Artikulációs és légző gyakorlatok. Szavak, szókapcsolatok,
mondatok helyes kiejtése. Szavak értelmezése,
mondatalkotások. Képolvasás. Beszélgetés képekről,
eseményekről, élményekről. Válaszadás kérdésekre. Szóban
elhangzó utasítások végrehajtása. Mese tartalmának követése
hallás után. A megértést vizsgáló kérdések megválaszolása,
feladatok megoldása.
Hang kiemelése szóból; a hang és a betű azonosítása;a hallási,
a látási kép és a beszédmozgás kapcsolatának kiépítése és
megerősítése.
Betű felismerése betűsorban, betűcsoportban, szavakban;
betűk összeolvasása; szavak, szókapcsolatok, mondatok, rövid,
egyszerű, néhány mondatos szövegek szótagoló, majd
folyamatos elolvasásának gyakorlása csendesen és hangosan.
Az olvasottak megértésének bizonyítása egyszerű feladatok
megoldásával.
A szöveg, a mondat, a szó, a szótag, a hang és a betű
felismerése és megnevezése konkrét esetekben.
Megfigyelések a hangok képzéséről és fajtáiról; a szöveg és a
mondat tagoltságáról (mondathatár, szavak külön írása).
Helyesírási szabályosságok felismerése és alkalmazása: hangok
időtartamának szerepe, jelölésük; mondatkezdés és zárás; nagy
kezdőbetűs szavak begyakorolt esetekben.
népköltészet és a
műköltészet köréből;
– a természet szeretetének,
védelmének érzelmi
alapozása;
– az egymás iránti szeretet,
elfogadás, tapintat,
felelősség tudatosítása;
– szociális képességek
fejlesztése, szociális
technikák bemutatása;
Rövid szövegek olvasása, szövegértést fejlesztő feladatok
megoldása: szereplő, helyszín események megfigyelése.
Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösszefüggésben.
Az olvasmány tartalmára irányuló kérdések megválaszolása.
Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése.
Tapasztalatszerzés a versek és a prózai szövegek formájának
különbségeiről, a versek rímeiről.
Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva az időjárás és a
természet változásainak, az emberek, az állatok és a növények
életének megfigyelése.
Élethelyzeteket modellező szerepjátékokban a helyes
magatartásformák tanulása, gyakorlása.
Érzelmek kifejezése mimikával, mozdulattal.
Dramatikus játékokban együttműködés a társakkal.
– a mindennapi érintkezés
nyelvi fordulatai;
– az önálló tanulás képessé-
gének fejlesztése:
(feladatmegoldási
algoritmusok, könyv- és
könyvtárhasználat;
verstanulás).
Kiegészítő anyag
Az olvasástechnika
fejlesztése: pontosság,
tempó, folyamatosság.
3. Írástanítás, az
íráshasználat fejlesztése
Az írott betűalakok
tanítása.
Az írástechnikát fejlesztő
gyakorlatok.
Kiegészítő anyag
4. Ismétlések,
rendszerező
összefoglalások, felmérések
Szituációs játékokban a köszönés, a bemutatkozás, a kérés, az
ajándék átadás, a köszöntés és a megköszönés gyakorlása.
A feladatmegoldás lépéseinek gyakorlása.
Látogatás a könyvtárban.
A könyvtárhasználat szabályainak megfigyelése.
A gyermeklexikon használata segítségadással.
Memoriterek tanulása: 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés,
népdal; Petőfi Sándor: A tavaszhoz; Weöres Sándor:
Szunnyadj, kisbaba; Kocsi és vonat; Csanádi Imre: Farkas
üvölt; Szabó Lőrinc: Tavasz; Kányádi Sándortól 1-2 szabadon
választott vers.
Olvasmányok tartalmának elmondása; állatok, növények
bemutatása olvasott szöveg alapján; történet alkotása képsor
segítségével; párbeszédek felolvasása szerepek szerint;
telefonálás modellezése szituációs játékban.
Szövegek ismételt néma és hangos olvasása.
Begyakorolt szöveg felolvasása az élőbeszédhez közelítő
hanglejtéssel.
Írott kis-és nagybetűk alakítása, kapcsolása.
Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok, rövid szavak írásával.
A hangok időtartamának jelölése.
Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak,
szókapcsolatok, rövid mondatok írása.
Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra
írása. Rövid szavak írása emlékezetből.
Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Szavak
írása betűrendben.
A tanulási folyamat szükség szerinti pontjain a tanultak
ismétlése, gyakorlása.
Egyszerű feladatmegoldások formatív és szummatív jellegű
felmérésekben.
2. ÉVFOLYAM
Éves óraszám:
296 óra/év
8 óra/ hét
Időkeret
Témakörök 8 óra/hét
1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés
fejlesztése
15 óra
2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról
Szövegfeldolgozás
Olvasásgyakorlás
Az önálló tanulás képességének fejlesztése
45 óra
73 óra
17 óra
3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése
Az írás eszközi használatának gyakorlása
42 óra
22 óra
4. Ismeretek az anyanyelvről
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és
alkalmazása
Helyesírási szabályismeret és alkalmazás
22 óra
50 óra
5. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések
a tanév során
10 óra
ÖSSZESEN 296 óra
A heti óraszám javasolt felosztása:
olvasás: 3
írás 1/ 2*
nyelvtan: 3 / 2*
FEJLESZTÉSI FELADATOK
– A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.
– Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezésére ösztönzés.
– Az első évfolyamon elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: – az olvasás pontosságának, folyamatosságának és tempójának fokozása, a megértés
minőségének javítása;
– az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.
– Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása.
– Gazdag olvasmányélményekre építve az irodalomolvasás és a könyvek iránti érdeklődés megerősítése, az információhordozók használatával kapcsolatos helyes viszonyulások és
felhasználói szokások alakítása.
– Társadalmi tapasztalatok szerzésével és azok feldolgozásával a környezetben való eligazodás támogatása a baráti körben, az iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek
kapcsolatokban és a felelős környezeti magatartás területén.
Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység
1. Beszédkészség,
szóbeli szövegalkotás és a
megértés fejlesztése
Kiegészítő anyag
2. Olvasás-szövegértés,
elemi ismeretek az
irodalomról
Szövegfeldolgozás:
– prózai szövegek, versek,
mondókák, találós kérdések
a népköltészet és a
műköltészet, a klasszikus és
a mai magyar, valamint a
szomszédos népek
gyermekirodalmából;
egyszerű, rövid
ismeretterjesztő és
hétköznapi szövegek.
Légzőgyakorlatok, a beszédlégzés helyes beidegződésének
gyakorlása. Artikulációs gyakorlatok az időtartam és a
hangkapcsolatok helyes kiejtéséhez. Mondatok, szövegek
olvasásával, memoriterek elmondásával a hanglejtés, a
hangsúly szerepének megfigyelése és helyes alkalmazásának
gyakorlása.
A szókincs gazdagításához szavak gyűjtése, értelmezése,
szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészítése, átalakítása.
Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása
képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról.
Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és a válaszadás
gyakorlása. Beszélgetés a barátságról, iskolai, családi témák-
ról, a természetről.
Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak
megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak
megismerése és gyakorlása.
Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata
beszéd közben.
Dramatikus játékokkal mindennapi élethelyzetek modellezése
a felnőtt gyerek kapcsolatokban alkalmazható
magatartásformák és nyelvi formulák gyakorlásához.
Mímes játékok, felkészülés karácsonyi és anyák napi műsorra.
Az olvasmány témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek
megnevezése.
A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik
megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.
Mese és valóság megkülönböztetése. Tapasztalatszerzés
szavak, kifejezések többletjelentéséről a szövegben.
Gondolategységek lényegének összefoglalása, vázlatpont
megfogalmazása.
A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.
– barátság, kölcsönösség,
felelősség egymásért;
Kiegészítő anyag
– dramatikus játékok.
Olvasásgyakorlás.
Az önálló tanulás
képességének fejlesztése:
– szövegmondás;
– memoriterek tanulása;
– könyvtárhasználat.
Versek formájának megfigyelése, a ritmus, a rím, az
ismétlődések felfedezése tapasztalati alapon.
A baráti kapcsolatokat, családi, iskolai közösségek életét
meghatározó motívumok megfigyelése, ezek érzelmi
hátterének és megnyilatkozásainak vizsgálata az olvasottakhoz
kapcsolódva.
Mesejellemzők megfigyelése, véleményalkotás az
olvasottakról.
Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Az író és költő
fogalom különbségéről tapasztalatok gyűjtése.
Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.
Népszokások bemutatása. Az olvasmány tartalmához
kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. A szövegmondás
összekapcsolása mozgással, mimikával.
Szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegrészletek ismételt
hangos olvasása a pontosságra, a folyamatosságra, a
hanglejtésre, a hangsúlyra, az írásjelekre irányuló valamely
szempont figyelembevételével.
Szempontokkal irányított felkészülés után ismert, begyakorolt
szöveg(részlet) felolvasása.
Mesemondás. Olvasmányok tartalmának elmondása saját
megfogalmazásban. Beszámoló az olvasmányokhoz
kapcsolódó személyes élményekről. Vázlat felhasználása a
tartalomelmondáshoz.
Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok. Petőfi
Sándor: Itt van az ősz, itt van újra...(részlet), Anyám tyúkja;
József Attila: Altató; Szabó Lőrinc: Csiga-biga; Weöres
Sándor és Kányádi Sándor verseiből szabadon választott.
A szövegfeldolgozást előkészítő vagy annak folyamatához
kapcsolódó érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok.
Könyvek jellemző adatainak megfigyelése (szerző, cím, kiadó,
kiadás éve, tartalomjegyzék, terjedelem, illusztráció).
Tapasztalatszerzés a jellemzők olvasót segítő szerepéről. Az
illusztráció és a szöveg kapcsolatának megfigyelése
értelmezéssel.
Tájékozódás a könyvekben, újságokban. A tartalomjegyzék
használata.
A Szivárvány gyermekújság szerkezetének, rovatainak
megfigyelése. Olvasás a gyermekújságból.
A könyvtárhasználat szabályainak értelmezése, alkalmazásuk
gyakorlása.
Könyvkeresés a könyvtárban szerző és cím szerint.
Az írástechnika fejlesztése.
Az írás eszközi
A szabályos betűalakítás és kapcsolás gyakorlása
betűkapcsolások, szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid
szövegek írásával.
Figyelem az íráshasználat normáinak megtartására.
Lendületfejlesztő gyakorlatok.
használatának gyakorlása.
Kiegészítő anyag
4. Ismeretek az
anyanyelvről
Nyelvtani és nyelvhelyességi
ismeretek tudatosítása és
alkalmazása:
– mondat, szó, hang, betű;
szótagolás;
– szótő és toldalék;
– mondatfajták.
Kiegészítő anyag
Helyesírási szabályismeret
és -alkalmazás:
– az időtartam jelölése:
-o,-ó,-u,-ú,-ü,-ű,-i,-í;
-ít,-ul,-ül;
-tól,-től,-ból,-ből,
-ról, -ről;
– a kiejtéstől eltérő
hangkapcsolatok;
– a hagyomány szerinti
írásmód;
– az elválasztás szabályai;
– a kijelentő és a kérdő
mondat jelölése.
Kiegészítő anyag
5. Ismétlés,
rendszerezés,
összefoglalások, felmérések
Két-három összefüggő mondat leírása másolás, tollbamondás
után vagy emlékezetből. Válogató másolás. Válaszadás
kérdésre. Mondatok kiegészítése, kibővítése, bennük szavak
kicserélése. Önállóan alkotott mondat leírása.
Versek, olvasmányvázlatok leírása, illusztrálása.
Összefüggő mondatok alkotása és leírása akaratlagos írással.
A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése.
Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata
gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és
időtartamuk szerint.
A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése.
A szavak jelentést hordozó szerepének megtapasztalása.
Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak szerepének
felismerése és használatuk gyakorlása.
Szavak megfigyelése a mondatban: tapasztalatok a szóalak és
a jelentés változásairól, szótő felismerési gyakorlatok. A
többes szám jelölésének felfedezése. Felismerése szövegben is
szövegértelmezéssel. Szavak többes számú alakjának alkotása.
Beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő
mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes
használatának gyakorlása.
Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító
mondatok használatáról.
A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóalakok helyes
használata és leírása.
Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli
feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével.
A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés
segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.
A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében.
A tanuló által ismert személy- és állatnevek, a lakóhely
földrajzi neveinek írása.
Szabályismeret és alkalmazás.
A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel
alkalmazása írásbeli feladatokban.
A Duna, a Tisza, a Balaton és Magyarország nevének helyes
leírása.
A tanultak felidézése, áttekintése és rendszerbe foglalása.
A megszerzett tudás bizonyítása írásbeli feladatok
megoldásával.
A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI
A tanuló képes legyen
– ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; – kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; – a tanult memoriterek szöveghű elmondására; – szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak
egyben tartásával;
– olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; – tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg
mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel;
– 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával;
– az ábécérend ismeretére, – hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; – a hosszú hangok jelölésére az írásban; – Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza
a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében
helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen választja el.
– Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz – rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké
másolással.
– Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír.
– a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben; – a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; – a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.
3. ÉVFOLYAM
Éves óraszám:
296 óra/év
8 óra/ hét
Időkeret
Témakörök
1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a
megértés
fejlesztése
13 óra
2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az
irodalomról
Szövegfeldolgozás.
Olvasásgyakorlás.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése.
30 óra
63 óra
16 óra
3. Írás, íráshasználat Az írástechnika fejlesztése.
Az írás eszközi használatának gyakorlása.
14 óra
15 óra
4. Írásbeli szövegek alkotása
Fogalmazási alapismeretek.
Szövegalkotási gyakorlatok.
12 óra
20 óra
5. Ismeretek az anyanyelvről
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek
tudatosítása és alkalmazása.
Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.
26 óra
54,5 óra
6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások,
felmérések
14 óra
ÖSSZESEN:
A heti óraszám javasolt felosztása:
olvasás: 3
fogalmazás: 1/ 2*
nyelvtan: 3 / 2*
FEJLESZTÉSI FELADATOK
– A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése.
– Az olvasás és az írás készségeinek eszközszintre emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.
– A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erõsítése.
– Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása.
– Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása. – Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának
értékként való elfogadtatása.
– Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.
– A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.
– A tanulók önállóságának növelése: – a feladatvégzésben; – az információszerzésben és felhasználásban; – a szabályalkalmazásban (pl. helyesírás, – szövegalkotás, nyelvi érintkezés); – az önellenőrzésben és a hibajavításban.
Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység
1. Beszédkészség,
szóbeli szövegalkotás és a
megértés fejlesztése
Kiegészítő anyag
2. Olvasás-szövegértés,
elemi ismeretek az
irodalomról
Szövegfeldolgozás.
Prózai művek,
versek,népköltészeti
alkotások a hazai és a
külföldi szépirodalomból.
Történelmi tárgyú
olvasmányok.
Néphagyományokat
feldolgozó, nemzeti
ünnepeket, jelképeket, a
természetet és a társadalom
A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai
eszközök alkalmazásának gyakorlása kommunikációs
helyzetekben.
Szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott
szövegek értelmezésekor szavak jelentésének,
stílusértékének megfigyelése.
A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és
beszélgetés közben.
Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök
értelemszerű használata a kifejezés segítésében.
Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből
vett témákról. Vélemény kulturált megfogalmazása.
Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és
érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.
Értelmező versmondás.
A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és
használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek
tartalmának pontos közvetítése.
Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék
megszervezése.
Szövegek megismerése önálló, csendes olvasással.
Beszélgetés a szövegről.
Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása.
A szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a
szövegértés, értelmezés gyakorlása.
Az események sorrendjének, a mesélő személyének
megállapítása.
Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.
életét bemutató írások.
Hétköznapi szövegek.
– Emberismeret
– Népköltészet és
műköltészet.
Dramatikus játékok
– Műélvezet, átélés,
belefeledkezés.
Olvasásgyakorlás.
Az önálló tanulás
képességének fejlesztése:
Lényegkiemelés, vázlatkészítés.
A szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek
kifejezésének megfigyelése. Véleményalkotás
cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról.
Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok,
hazaszeretet, barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése,
értékelése.
Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok,
szókapcsolatok, ismétlődő motívumok megfigyelése.
Tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus,
rím, hasonlat, refrén).
Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi
közlésformákban.
Ritmus-, mozgás-és beszédgyakorlatokkal kombinált
koncentrációs és memóriafejlesztő gyakorlatok.
Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más
élőlények megjelenítése. Szövegek dramatizálása,
megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk.
Gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. A
produkciók megbeszélése.
Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása
rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással.
Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi
ünnepekre.
Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási
tréningek.
A szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a
mondatfonetikai eszközök használatával.
A nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő
értelmező olvasás tanulói és tanítói kérdések
megválaszolásával.
Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító
irányításával.
Tájékozódás a szövegben. A szövegből kiemelt tények,
információk felhasználása új összefüggésben, más
feladathelyzetben.
Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek,
szereplőinek mélyebb megismeréséhez.
Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés,
feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli
beszámolóhoz.
Lexikonok, szótárak használata feladatmegoldáshoz.
Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása.
Beszámolók pl, kutató, gyűjtő munkáról több összefüggő
mondattal.
– könyv- és könyvtárismeret.
– gyakorlatok a könyvtárban.
A könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének
megfigyelése.
Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott
szempontok szerint. Könyvek adatainak ismertetése.
Prózai szöveg- és
verstanulási technikák
3. Írás, íráshasználat
Az írástechnika fejlesztése:
– írásszokások
megszilárdítása;
– lendület és tempó
fokozása.
Az írás eszközi használata.
4. Írásbeli szövegek
alkotása
Fogalmazási alapismeretek.
Szövegalkotási gyakorlatok.
5. Ismeretek az
anyanyelvről
Nyelvtani és nyelvhelyességi
ismeretek tudatosítása és
alkalmazása:
– mondatfajták;
– szófajok.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások
megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján.
Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések,
népdalok; Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1-2.vsz.);
Petőfi Sándor:
A füstbe ment terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi
Géza: Éjjel a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok; 5-8
soros prózai szövegek történelmi olvasmányokból.
A betűtorzulásokat és hibás kapcsolásokat javító alakítási és
kapcsolási tréningek.
Szavak, szószerkezetek, bővülő mondatok írásával az írás
lendületének és tempójának fokozása.
Hosszabb szövegek folyamatos írása különféle
írástevékenységekben.
Fogalmazások, nyelvtani feladatok javított változatának
leírása.
Vázlatírás, ábrák feliratozása. Meghívó tervezése,
szövegezése.
Postai nyomtatványok kitöltése. Olvasmánynapló vezetése.
Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói
fogalmazásokból: a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek
felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a
következmény kapcsolatáról; a szöveg mondatainak
kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, az
elbeszélő szövegforma jellemzőiről.
A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szöveg
alkotásakor.
Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő
szövegformában.
A fogalmazásokba párbeszédes részek illesztése.
Az önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert
szövegalkotási szabályok felidézésével.
A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő
szándékának felismerése és megnevezése.
Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján.
Különféle időben végbemenő cselekvések, történések,
létezés megkülönböztetése.
Az igék idejének felismerése és megnevezése. Az igekötők
szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos
alkalmazásuk
Tapasztalatszerzés a rokon értelmű és ellentétes jelentésű
igék szerepéről. Felismerésük és adekvát használatuk.
A főnevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján.
Fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A főnevek
megfigyelése a mondatban.
Helyesírási szabályismeret
és –alkalmazás
A -ba,-be,-ban,-ben ragos főnevek helyes használatának
gyakorlása mondatalkotással, szövegértelmezéssel.
A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés
alapján. Külső és belső tulajdonságot jelentő melléknevek
megfigyelése, megkülönböztetése.
A tanult szófajok felismerése toldalékos formában is
szócsoportokban, mondatban és szövegben.
Mondatfajták jelölése írásban.
Igekötős, valamint különféle idejű igék helyesírásának
gyakorlása. Tulajdonnevek, ragos főnévi alakok, -ó,-ő,-ú -ű
végű főnevek, -ít,-ul,-ül végű és a kiejtéstől eltérő írásmódú
igék, -s végű toldalékos melléknevek írása.
Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult
szófajok körében.
6. Ismétlés,
rendszerezés, felmérések
Témazáró logikai rögzítés. Az elsajátított tudás bemutatása
formatív és szummativ felméréseken.
A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI
A tanuló képes legyen
– tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására
– beszéd közben; – a tanult nyelvi fordulatok használatára konkrét beszédhelyzetekben; – memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; – egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő
mondattal;
– a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; – ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére – fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására,
a szövegértés
– bizonyítására feladatok megoldásával; – ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben
tartásával;
– szövegek csoportosítására; – könyvek használatára ismeretek szerzéséhez; – A könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol. – cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; – a többes szám kifejezésének fölismerésére; – a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; – az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; – a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes
rögzítésére;
– a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); – egyszerű szavak elválasztására önállóan; – hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; – az időrend megtartására események leírásakor; – a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés és -zárás helyes jelölésével;
– írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban;
– az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel.
4. ÉVFOLYAM
Éves óraszám:
296 óra/év
8 óra/ hét
Időkeret
Témakörök
1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a
megértés fejlesztése
16 óra
2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az
irodalomról
Szövegfeldolgozás.
Olvasásgyakorlás.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése.
46 óra
30 óra
20 óra
3. Írásbeli szövegek alkotása
Fogalmazási alapismeretek.
Szövegalkotási gyakorlatok.
15 óra
34 óra
5. Ismeretek az anyanyelvről
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek
tudatosítása és alkalmazása.
Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.
26 óra
56 óra
6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások,
felmérések
16 óra
ÖSSZESEN
A heti óraszám javasolt felosztása:
olvasás: 3
fogalmazás: 1/ 2*
nyelvtan: 3 / 2*
FEJLESZTÉSI FELADATOK
– A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.
– A különböző nyelvi tevékenységekben az elmélyültség, a kitartás és az igényesség fokozása. – Az irodalomolvasás folyamatában a mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értő
olvasás továbbfejlesztése, és az olvasással kapcsolatban kialakuló pozitív viszonyulás
megerősítése az irodalommal való élményszerű találkozásokkal.
– A tanításhoz felhasznált szemelvények tartalmára építve a nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával,
néphagyományaival, az etikai normák iránti fogékonyság és az értékőrző magatartás
fejlesztése, az élő és az élettelen környezettel való harmonikus kapcsolat alapjainak
megerősítése.
– A képzelet, az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével.
– Az alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalása, megerősítése és működőképességének fokozása.
– Az alapvető nyelvi készségek automatizmusainak megszilárdítása. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazására ösztönzés a szóbeli és az
írásbeli nyelvhasználatban.
– Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, tanulási szokások megerősítése.
Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenység
1. Beszédkészség, szóbeli
szövegalkotás és a megértés
fejlesztése
Kiegészítő anyag
2. Olvasás-szövegértés
elemi ismeretek az
irodalomról
Szövegfeldolgozás.
Prózai és verses alkotások,
népi játékok, népszokás
ismertetők a magyar és a
hazai nemzetiségek,
népcsoportok
népköltészetéből.
Elbeszélések és
regényrészletek, versek a
hazai és külföldi klasszikus
és élő irodalom
gyermekekhez szóló
alkotásaiból. Történetek a
magyarság múltjából,
kiemelkedő események,
személyiségek
megismeréséhez
Nagyobb terjedelmű
A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának
gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.:
párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita,
beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs
játékokban, beszélgetésben.
A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegővel, a
pótlevegő vételének módja.
Állandósult szókapcsolatok, a különböző tantárgyak
tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt
ritkábban használt szavak célzott használatával,
mondatbővítéssel, kiegészítésekkel az aktív szókincs
gyarapítása.
Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok
tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.
Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása.
Az egyetértés és az eltérő vélemény kulturált megfogalmazása.
Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának el-
mondásakor.
Szövegek megismerése csendes olvasással. Az olvasmányok
témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek
összehasonlítása.
Szereplők érzelmeinek felismerése, emberi kapcsolatok,
szereplők magatartásának értékelése többféle szempont
figyelembevételével.
Olvasmányélmények megosztása társakkal. A szövegről
folytatott beszélgetésben a szép, csúnya, vidám, szomorú, jó,
rossz minősítő kifejezések használata és indoklása a
szövegből vett bizonyítékok kiemelésével.
Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben
(ritmus, rím, refrén, hasonlítások, megszemélyesítés).
Mesefajták jellemzőinek megfigyelése. A mesék nyelvi és
szerkezeti jellemzőinek felismerése.
Jellegzetes irodalmi témák, motívumok felfedezése
olvasmányokban.
irodalmi szöveg (pl. ifjúsági
regény) feldolgozása.
Hétköznapi szövegek.
– Drámajátékok.
Olvasásgyakorlás:
– hangos olvasás;
– néma olvasás.
Az önálló tanulás
képességének fejlesztése:
– könyvtárismeret;
– könyvtárhasználati
gyakorlatok;
– tanulási technikák
bővítése;
– memoriterek tanulása.
3. Írásbeli szövegek
alkotása
Fogalmazási alapismeretek.
A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő
változásainak felismerése.
Nagyobb terjedelmű gyermekirodalmi alkotás elolvasása a
tanító irányításával.
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált
memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok, elképzelt és valóságos
helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban,
állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése.
Mozgás a térben: térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok.
A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerűbb
drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak
tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég,
díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény és hanghatások). A
tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelőadások,
színházi előadások megbeszélésekor.
Szövegek felkészülés utáni felolvasásakor a tartalom minél
pontosabb kifejezéséhez a szövegfonetikai eszközök
felhasználása.
Párbeszédes szövegrészek értelmező felolvasása.
Az interpretáló (értelmező) olvasás fejlesztéséhez kérdésekre
válaszkeresés a szövegből. A kritikai és a kreatív olvasást
fejlesztő feladatok megoldása.
Nagyobb terjedelmű irodalmi mű olvasására való felkészülés
folyamatolvasással.
Adatgyűjtés, összefüggések keresése szövegből. Az adatok
csoportosítása, felhasználása új feladathelyzetben.
A szöveg kulcsszavainak kiemelése, szövegtömörítés és
bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. Ennek
felhasználása tartalom elmondáshoz.
Tájékozódás a történelmi időben és térben. Adatgyűjtés,
rendezés, beszámoló a régió, a lakóhely irodalmi, történelmi
nevezetességeiről, emlékeiről.
A könyvtári állomány megfigyelése. Az állomány tárolásának,
hozzáférési lehetőségének megismerése. A katalógus
szerepének megfigyelése, és használatának gyakorlása.
Könyvkeresés szabad polcon. A tanítási órán szerzett
ismeretek bővítése, elmélyítése könyvtári „kutatással‖.
Beszámoló a gyűjtőmunkáról. Feljegyzések az olvasottakról.
Olvasmánynapló vezetése segítségadással.
Közmondások, népdalok, rövid népmese. Kölcsey Ferenc:
Himnusz ( részletek); Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal;
Tisza (részletek); József Attila: Mama; Juhász Gyula:
Karácsony felé (részlet); Nagy László: Itthon vagyok; prózai
szövegekből 6-8 soros részletek.
A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzőinek, a bemutatás
sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodalmi
példákon és tanulói fogalmazásokon.
Megírt levelek, üdvözlő lapok, postai levelezőlapok gyűjtése,
megfigyelése, tartalmi és formai összehasonlításuk, jellemzőik
Szövegalkotás.
4. Ismeretek az
anyanyelvről
Nyelvtani és nyelvhelyességi
ismeretek.
– A szófajokról tanultak
bővítése, elmélyítése.
Helyesírási szabályismeret
és -alkalmazás
5. Ismétlés, rendszere-
zés, összefoglalások,
felmérés
összegyűjtése. A címzetthez igazodó stílus felfedezése.
Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről,
állatról, emberről.
Elbeszélő fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával.
Levélírás füzetben, majd, levélpapíron. Borítékcímzés.
Üdvözletek írása különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez.
Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító
irányításával.
Szófaj felismerési gyakorlatok.
Az igék megfigyelése a mondatban. A személyes névmások és
az igei személyragok szerepének megértése. Felismerésük és
megnevezésük, alkalmazásuk gyakorlása.
A tulajdonnevek újabb csoportjainak megismerése: földrajzi
nevek, intézmények neve, márkanevek, címek.
A névelők és a névutók szerepének megfigyelése.
Felismerésük és megnevezésük mondatban, szövegben.
A névelők helyes használata.
A melléknév fokozhatóságának felismerése.
Fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor.
A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és
megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes
használatának gyakorlása.
Az állító és a tagadó mondatok tartalmának vizsgálata,
összehasonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjéről a
mondatban.
Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a
mondatfajták kapcsolatának felfedezése. Az igék különféle
módú alakjainak helyes leírása.
Az egyszerű és az összetett szavak jelentésének megfigyelése.
Szóalkotások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett
melléknevek.
Helyesírási szabályok alkalmazása különböző
írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő
írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék;
tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos
névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a
keltezés többféle formája.
30 újabb szóban a j hang helyes jelölése a tanult szófajok
köréből.
Az alsó tagozaton tanult nyelvtani ismeretek rendszerezése. A
tanultak alkalmazása az elsajátítás szintjét vizsgáló formatív és
szummatív felmérésekben. A tapasztalt hiányosságok
pótlására irányuló gyakorlások.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI
A tanuló képes legyen
– feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; – érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a
mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben a mondanivaló értelmes
megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre;
– a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra;
– együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; – előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd
üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel; – olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; – egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a
szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; – a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; – legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának
megjegyzésére;
– egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; – tájékozódásra a szótárokban; – a könyvek tartalomjegyzékének használatára; – az ábécérend ismeretére; készség szinten megkövetelhető tevékenységekre:
– a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; – a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; – a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; – a múlt idő jelének helyes használata; – az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után
áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja;
– a keltezés egyszerű alakjának írása; – szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit);
jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre:
– szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; – egyalakú szótövek fölismerése; – a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; – a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; – a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, – záró írásjelük helyes megválasztása; – közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére
a megadott témáról:
– elbeszélés, leírás vagy levél; – a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; – írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; – önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára.
HHEELLYYII TTAANNTTEERRVV
MATEMATIKA
1-4 OSZTÁLY
222000000777
I. Célok és feladatok
Jelen tanterv a NAT 2007-ben leírt célok és fejlesztési követelmények alapján készült.
A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A matematikai nevelés célja az
általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók
felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton
nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. A matematikai gondolkodás területeinek a
fejlesztése elősegíti a részterületekhez tartozó kompetenciák kialakulását, melyek emelik a
gondolkodás általános kultúráját, a személyiség fejlődését.
A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt
területe a biztos számolási tudás alakítása. Ugyancsak nagy gondot fordítunk a kommunikáció
fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése; saját
gondolatok közlése.
A matematika más tudományok (természettudományok, társadalomtudományok), konkrét
tantárgyak segítője, a hétköznapi életben alkalmazható eszköz. Fontos, hogy a segítse a pontos,
kitartó munkára, figyelemkoncentrációra nevelést. Alakítsa ki a tanulókban az önellenőrzés
igényét, meg tudják becsülni az eredmény várható értékét, és ennek alapján legyen képes
döntések meghozatalára.
A matematika értékeinek és eredményeinek megismerése azt eredményezheti, hogy a tanulók
hatékonyan tudják használni megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein.
Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk:
az alapvető matematikai képességek kialakításával,
a gondolkodás fejlesztésével,
a helyes tanulási szokások kiépítésével,
az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával,
a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével,
a pozitív attitűd alapozásával,
az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával.
Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály
fejlődési ütemének figyelembe vételével történik. Az életkori szakaszok folyamatában a
differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia. A differenciálás nem csak az egyéni
igények figyelembevételét jelenti (tananyag-kiválasztás, módszerek, eszközök, segítségadás stb.
alkalmazásában). Sokszor az alkalmazhatóság vezérelheti a tananyagnak és tárgyalásmódjának a
megválasztását az egész csoport számára, más esetekben esetleg a tudományos igényesség szintje
szerint differenciál a tanító, de mindig a tanuló életkorának megfelelő módon, mértékben és
szinten.
A differenciálás segítse az egyének igényeinek figyelembevételét és járuljon hozzá a célok
megvalósulásához. Fontos, hogy a tanulók között kialakuljanak, erősödjenek az egymás
segítésére, együtt működésre való képességek a matematikán belül is. A tanulók tantárgyi
motivációját segítsük a sporthoz kapcsolódó feladatok alkalmazásával.
II. A fejlesztés fontosabb területei:
összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség,
emlékezet, (mozgásos, tárgyi, fogalmi)
válogató, osztályozó és rendszerező képesség,
adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése,
lényegkiemelő képesség,
absztraháló és konkretizáló képesség,
összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása,
probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb
esetekben gondolati úton,
tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás,
kreativitás,
analógiák felismerése, követése,
algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése,
logikai gondolkodás elemi szinten,
tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok
rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével, stb.), megfogalmazása saját
szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer
alkalmazásával,
a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl.: pontosság, rendszeresség,
megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése).
III. Fejlesztési feladatok szerkezete
A fejlesztési feladatok szerkezete Alkalmazott módszerek
1. Térben is időben való tájékozódás
1.1 Tájékozódás térben - Tájékozódás a szűkebb és tágabb környezetben
- Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított
tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok
megismerése (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött).
Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a füzetben, könyvben;
tájékozódás a síkon ábrázolt térben; tájékozódás szavakban
megfogalmazott információk szerint, bal-jobb szavak
megjegyzése).
- Mozgási memória fejlesztése
1.2 Tájékozódás időben - A múlt, jelen, jövő megértése, megfelelő fogalmak
használata
- Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal;
szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét,
hónap, évszakok, év).
1. 3 Tájékozódás a világ mennyiségi
viszonyaiban
- Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek összehasonlítása
mennyiségi tulajdonságaik szerint; becslés; mennyiségek
fogalmának alapozása.
A fejlesztési feladatok szerkezete Alkalmazott módszerek
- A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal (mérőszám,
darabszám)
2. Megismerés
2.1 Tapasztalatszerzés - Finommotoros mozgáskoordinációk fejlesztése (apró tárgyak
használata)
- Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése
- Különféle érzékszervek együttműködése révén az észlelés
pontosságának fokozása
- Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás), az
érzékelés pontosságának fejlesztése
- Halmazok eszköz jellegű használata (válogatások,
rendezések)
- Pontos megfigyelés, lényegkiemelés (analizálás elvontabb
szinten)
- Műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése; műveleti
jelek, számok összetett alakjainak használata
- Dinamikus helyzetek megfigyelése
- Műveletek tárgyi megjelenítése
- Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó
mennyiségek jegyzése (függvények, sorozatok alkotása,
értelmezése stb.). Matematikai modell keresése változások
leírására.
- Szavakban (pl. szöveges feladatokban) megfogalmazott
helyzet, történés megfigyelése; a figyelem irányítása;
tartósságának növelése; értelmezése; lényeges és lényegtelen
információk szétválasztása.
- Szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről
matematikai ―szöveg‖ írása. Matematikai modellek választása,
keresése, készítése, értelmezése (pl. egyszerűsített rajz,
számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, egyenlet-
megoldási módszerek, gráfok...).
- Rajzolt, ill. tárgyi jelek értelmezése, tevékenységgel, történés
kitalálásával; matematikai jelek (számjelek, műveleti jelek,
,= stb.) értése.
- Tudatos megfigyelés elvont szituációkban; analízis,
azonosítás, megkülönböztetés; a célirányos akaratlagos
figyelem fejlesztése
- Esetfelsorolások (pl. kombinatorika).
2.2 Képzelet - Elmondott, olvasott történés, helyzet képzeletben való
követése; megjelenítése lejátszással, kirakással, képpel.
- Lejátszódott esemény újra átélése képzeletben; esemény
folytatásának elképzelése, a képzelt folytatás lejátszása.
- Tárgyhű és elvontabb képek és jelek alapján történés,
szituáció elképzelése
- Számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok
alapján valóságos helyzetek, történések, összefüggések
elképzelése.
A fejlesztési feladatok szerkezete Alkalmazott módszerek
- Adott tárgy, elrendezés, kép, más nézőpontból való
elképzelése, pl. testek építése különböző nézetekből,
vetületekből.
- Vázlatos ábrák alkotása; a tényleges alkotás összevetése az
elképzelttel.
- Képzeletben történő mozgatás.
- Probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés
megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges
megoldás összevetése.
2.3 Emlékezés - Motoros emlékezés (mozgások felidézése; auditív emlékezés
- Képi emlékezés (részletek felidézése)
- Történésre való emlékezés (események felidézése)
- Szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre való
emlékezés (információk felidézése)
- Szöveges feladat lényegileg pontos felidézése
- Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés
- Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése: a megtanulást
segítő eszközök megismerése.
- Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása,
jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás;
ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új
ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez,
problémamegoldáshoz
- Eljárásokra, módszerekre való emlékezés (algoritmusok
felidézése, analógiák alapján való műveletvégzések, mérési
módszerek)
- Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való
emlékezés (kapcsolatok, viszonyok felidézése)
2.4 Gondolkodás - Összehasonlítás; azonosítás, megkülönböztetés,
különbözőségek, azonosságok tudatosítása, megállapítása,
jelölés
- Osztályozás, különböző szempontok szerint
- Sorba rendezés, sorozatok létrehozása
- Megítélés és döntés: célszerűség, jelentéstartalom és
igazságértékük szerint; nyitott mondatok lezárása
behelyettesítéssel; megoldásuk
- Ismert tartalmú utasítás megértése
- Kérdés tartalmának megértése tárgyi szituációban és
szöveges feladatban
- Egyéb probléma értelmezése lejátszással, kirakással, rajzzal
stb.
- Matematikai modellek megértése; adott modellhez példa,
probléma megfogalmazása
- Következtetés megítélése helyessége szerint
- Absztrahálás, konkretizálás (fogalmak megalkotása,
besorolás adott fogalom alá)
- Tapasztalatszerzés (ujjszámolás, számrendszerek, különféle
A fejlesztési feladatok szerkezete Alkalmazott módszerek
számalakok, különféle alakú, de azonos értelmű kifejezések;
számolás műveleti tulajdonságok és kapcsolatok alapján,
analógiák segítségével). Újabb elemek keresése és besorolása
- A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása
- Jelek szerepe, bevezetése, alkotása, használata (a számjelek,
=, , +, :, / jelek használata)
- Tevékenykedtetés (manuális problémamegoldás)
- Oksági kapcsolatok keresése, megértése
- A valószínűségi és a statisztikai gondolkodás fejlesztése.
2.5 Ismeretek rendszerezése - Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi
viszony; mellérendeltség.
- Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok
megismerése: fadiagram, táblázat, számítógépes programok)
- A matematika különböző területei közötti kapcsolatok
tudatosítása (pl. halmazműveletek)
2.6 Ismerethordozók használata - A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata
(mérőszalag, logikai készlet, játékok, számtáblázatok,
modellező készletek)
- Könyvek (matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek,
ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények,
táblázatok, képletgyűjtemények) számológépek, számítógépek
használata
- Tanári segítség, társak segítése; (az ismeretszerzés
szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák,
projektek szerepeltetése, kérdések felvetése, szakkörök,
táborok, versenyek stb.)
- Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok
értelmes, interaktív használata (internet, CD stb.)
- Nyitottság, önbizalom az újjal való ismerkedéshez
3. Ismeretek alkalmazása - Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések
közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában,
döntésben.
- Régebbi ismeretek felhasználása analóg- és új helyzetben
- Sejtés és ellenőrzés
-Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz,
fogalmakhoz
4. Problémakezelés és -megoldás - Probléma felismerése (problémahelyzet átélése);
problémaérzékenység.
- Szituációban, történetben megfogalmazott, olvasott probléma
megértése; a megértést segítő eszközök alkalmazása (lejátszás
természetes helyzetben, képalkotás, kirakással való lejátszás,
beszélgetés a helyzetről, kérdések megfogalmazása, ismert, a
probléma szempontjából lényeges adatok tudatosítása,
elválasztása a lényegtelenektől).
5. Alkotás és kreativitás: alkotás
öntevékenyen, saját tervek szerint;
alkotások adott feltételeknek
-Objektumok alkotása szabadon, másolással, adott feltételek
szerint
-Állítások, kérdések megfogalmazása szóban, írásban. Saját
A fejlesztési feladatok szerkezete Alkalmazott módszerek
megfelelően; átstrukturálás gondolatok megfogalmazása, kimondása, leírása
-Átkódolás különböző modellek között
-Gondolatmenet kiépítése (pl. ―megoldási terv‖ szöveges
feladathoz)
-Kidolgozás megalkotása, részeredmények értelmezése
6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése
6.1 Kommunikáció -Kommunikáció nyelvhasználat előtt: lejátszás, kirakás,
megmutatás, mímelés, mint gondolatok kifejezése; ezek
értése
-Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése:
köznyelvi szavak ill. egyszerű szakszavak használata
fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása
6.2 Együttműködés - Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka)
vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; egyéni
felelősség és közös felelősségvállalás.
- A munka tervezése, szervezése, megosztása.
- Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele
a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén
fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A
munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és
elfogadása.
6.3 Motiváltság -A világ megismerésének igénye
-A matematikai módszerek és eszközök megismerésének
igénye
-A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye
6.4 Önismeret, önértékelés,
reflektálás, önszabályozás
- Önismeret
- Önértékelés
- Önellenőrzés
- Az érzelmi reakciók, és kontrollálásuk
- Önmotiválás, Önszabályozás
A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a
problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a
matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti
elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő
iskolaszakasz tananyaga épül:
a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben,
segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben,
kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási
készségeket,
formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességét,
alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével,
egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet,
tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a
problémalátást, probléma megoldási képesség fejlődését,
valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet
alapozzuk meg,
konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a
matematikai modell kapcsolatáról.
Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen,
tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra
helyezzük a hangsúlyt.
A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek
fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására.
Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a
megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének
fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz.
A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő
szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a
4.évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a
matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a
továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat.
IV. Általános fejlesztési követelmények
1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása
A matematikai szemlélet fejlesztése
Tartalom:
Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának
alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A
számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az
alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő
számkörben folyik.
A tanuló legyen képes:
– A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezésére, a változások, összefüggések megfigyelésére tárgyi tevékenységek során, tapasztalatainak megfogalmazására
– A tér- és síkgeometriai szemléletre konkrét tárgyi tevékenységgel, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal, modellek segítségével (Pl. fotók, videó,
számítógép)
– A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl.: ―vagy, ―és‖, ―nem‖) használatára, az összefüggések belátására és pontos megfogalmazására
– Az életkornak megfelelő elemi matematikai fogalmak (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelő használatára,
modellalkotásra, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztására
– A hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeinek észrevételére – Példák gyűjtésére a biztos, véletlen és lehetséges esetekre
2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus
gondolkodásban
A tanuló legyen képes:
– Matematikai összefüggések szöveges megfogalmazására, modellalkotásra – Összetett feladatok megoldására (értő olvasás, szövegösszefüggések értelmezése, az
adatok kiválasztása szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése
– konkrét mérési tevékenységek végrehajtására
3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
A tanuló legyen képes:
- Eljárásokat alkalmazni, a sokféle tevékenységből származó tapasztalatait összegyűjteni
az összefüggéseket megfogalmazni, elvontabb ismereteket rögzíteni.
- Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldönteni, a megadott vagy választott
szempont szerint csoportosítani, osztályozni, néhány elemet sorba rendezni, bizonyos
feltételeknek eleget tevő elemeket kiválasztani, adatokat gyűjteni, lejegyezni
4. A helyes tanulási szokások fejlesztése
Tartalom:
A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő
szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek
fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható.
A tanuló legyen képes:
- Az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használatára,
a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használatára, megoldási
tervek készítésére, kellő pontosságú becslésekre, mérések előtti számításokra,
feladatmegoldások helyességének ellenőrzésére, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések,
kételkedések, igazolás keresésére, tankönyvek, feladatlapok önálló használatára
- Pontos munkavégzésre, fegyelmezett számjegy- és jelírásra, rendezett írásbeli munkára
és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazásra
1. évfolyam
Évi óraszám: 148, heti 4 óra
Számtan, algebra
FEJLESZTÉSI
FELADATOK,
TEVÉKENYSÉGEK
TANANYAG ÉS
GONDOLKODÁSI
MÓDSZEREK ALAPOZÁSA
A TOVÁBBHALADÁS
FELTÉTELEI
Számfogalom a húszas
számkörben
A megfigyelőképesség
fejlesztése konkrét tevékenység
útján.
A szám- és műveletfogalom
tapasztalati úton való alakítása a
20-as számkörben.
A darabszám, mérőszám,
sorszám helyes használata.
A valóság és a matematika
elemi kapcsolatainak
felismerése.
Természetes számok 0-20-ig
A számfogalom építésének
előkészítése: tárgyak,
személyek, dolgok
összehasonlítása, válogatása,
rendezése, csoportosítása,
halmazok képzése közös
tulajdonságok alapján. Tárgyak
hosszúságának, szélességének,
tömegének, edények
űrtartalmának összehasonlítása,
összemérése.
Darabszám, mérőszám; sorszám.
Tárgyak meg – és leszámlálása
egyesével, kettesével,
számnevek sorolása növekvő és
csökkenő sorrendben. A
természetes számok előállítása
mennyiségek mérőszáma