1 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT BÁNHORVÁTI Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2004 /IV.15/ rendelete BÁNHORVÁTI község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bek. és az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § /3/ bek. értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1.§ 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed BÁNHORVÁTI teljes közigazgatási területére. 2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. 3.) A közigazgatási terület egy részét magába foglaló LTK országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területén folytatható tevékenységek meghatározása, valamint azok igénybevételének engedélyezése a védett terület kezelését végző, területileg illetékes természetvédelmi hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hatásköre. A védett területen a természet – és tájvédelmi szempontok és előírások mérvadók, azon a rendezési terv más jellegű hasznosítást nem írhat elő, illetve nem célozhat meg. Ennél fogva a LTK védett természeti területén kötelezőek a természetvédelmi előírások 2. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. Kötelező szabályozási elemek: - közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala - építési határvonal - az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai
48
Embed
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT - Banhorvati.hubanhorvati.hu/documents/helyi-epitesi-szabalyzat-banhorvati-on... · 3 d) Gksz- kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
BÁNHORVÁTI
Önkormányzata Képviselőtestületének
4/2004 /IV.15/ rendelete
BÁNHORVÁTI község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/
bek. és az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § /3/ bek. értelmében kapott felhatalmazása alapján az
építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzat az országos
szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település
közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji
és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket,
jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1.§
1.) A rendelet területi hatálya kiterjed BÁNHORVÁTI teljes közigazgatási területére.
2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a
műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni,
bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános
érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv
együttes) alkalmazásával szabad.
3.) A közigazgatási terület egy részét magába foglaló LTK országos jelentőségű
természetvédelmi oltalom alatt álló területén folytatható tevékenységek meghatározása,
valamint azok igénybevételének engedélyezése a védett terület kezelését végző, területileg
illetékes természetvédelmi hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hatásköre. A védett
területen a természet – és tájvédelmi szempontok és előírások mérvadók, azon a rendezési
terv más jellegű hasznosítást nem írhat elő, illetve nem célozhat meg. Ennél fogva a LTK
védett természeti területén kötelezőek a természetvédelmi előírások
2. §
1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek,
ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával
történhet.
Kötelező szabályozási elemek:
- közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala
- építési határvonal
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai
2
- a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás
- a legnagyobb beépítettség mértéke
- a megengedett építmény magasság
- a minimális telekméret
- a kötelező beépítési vonal
- a környezetvédelmi előírások
- korlátozások
3. §
1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával
történhet.
2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell
tekinteni:
- a szabályozási vonalakat,
- a területfelhasználási egységek határát,
- a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,
- a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv
módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről,
egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET
ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak
módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
4. §1
(1) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (építési övezetek)
tagozódik:
a) Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 falusias lakóterületek övezetei
b) Lk- kisvárosi lakóterület övezete
c) Vt-1, Vt-2, Vt-3 településközpont vegyes terület övezetei
1 Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
3
d) Gksz- kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete
e) Gip - ipari gazdasági terület övezete
f) Kp, Kmt, Km, Ksp, Kpi, Kc, Kpa különleges beépítésre szánt területek övezetei
(Platthy-kastély, műemléki templom és kertje, volt uradalmi magtár, sportpálya, pincés
terület, ökokemping, panzió)
(2) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre (övezetek)
tagozódik:
a) Kkt, Kkm, Kkz, Kkl . Kkpi, Kkpa különleges beépítésre nem szánt területek
(4) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakások,
b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(5) Az övezetben az (4) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari
jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, a
szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre
vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
(6) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet VI.TÁBLÁZAT tartalmazza.
A településközpont vegyes terület,
Dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-1
19. §8
20. §9
Különleges beépítésre nem szánt területek
20. §
(1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk
elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a
környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a
települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.
(3) Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek
övezetei:
Kkt - temető
Kkz - zagytér
Kkl - lovarda
Kkm - méhészet
Kkpi - pincés terület
Kkpa - palackozó
(4) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet VII.TÁBLÁZAT tartalmazza
(5) A zagytér övezetében a területen őshonos, nem invazív növényfajokból álló védőfásítás
szükséges a telekhatáron belül 5 m-es sávban.
(6) Az övezetben a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz
csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
8 Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től. 9 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
17
Gazdasági területek
21. §10
A Gazdasági terület általános előírásai
Gip, Gksz
22. §11
IV. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A közlekedési területek általános előírásai
23. §12
(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek
(parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és
gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei,
továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése
céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően,
legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani, amennyiben a HÉSZ arról
másként nem rendelkezik:
Törzshálózati jelentőségű út esetén 30 m
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtőutak esetén 16 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
Közlekedési létesítmények
Közművek és hírközlési létesítmények.
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe
kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat és szabványokat.
(4) A közutakat az alábbi övezetekbe kell besorolni
- országos mellékút KÖu-3
- települési összekötő út, KÖu-4,
- kiszolgáló út, lakóút KÖu-5,
- önálló gyalogút KÖu-6,
- mezőgazdasági főgyűjtő út KÖu-7
10 Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től. 11 Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től. 12 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
18
(5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani
kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó –(parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát
növelő környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.
Közműlétesítmények, közműellátás
24. §
A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a
megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű
tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-,
műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával,
vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy
közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell
kivitelezni.
A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy
szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is
gondoskodni kell.
Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása
esetén adható.
A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell
a célszerű kivitelezés érdekében.
A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos
területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a
távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható
közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem
szabad eléépíteni.
Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények
betartására is figyelemmel kell lenni.
Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy
közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő
közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még
átmenetileg sem engedélyezhető.
19
A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló
berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék
létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a
kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő
szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-
, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után
szabad a közcsatornákba bevezetni.
A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű
vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek
partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán
min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok
létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt
hordalékfogók telepítése szükséges.
Villamosenergia ellátás
A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ
151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os
vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső
szálak távolsága 3 m.
A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási
szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a
hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó
oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a
közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
Gázellátás
Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától
nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az
átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell
elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem
helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb
homlokzatára szerelhetőek.
Távközlés
A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve
alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és
utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési
szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen
történő elhelyezés esetén az BNPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
20
25. §13
(1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az
ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat
mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
a)Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
b)Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló,
információs tábla) elhelyezése
c)Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
d)Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
e)Távbeszélőfülke elhelyezése
f)Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
(4)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni
Zöldterületek (Z)
Általános előírások
26. §14
(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert).
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és
használhatónak kell lennie.
(4) A zöldterületen elhelyezhető:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya,
gyermekjátszótér stb.),
b) vendéglátó épület,
c) a terület fenntartásához szükséges épület.
(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
Közparkok területe
27. §15
(1) Közkert az egy meghatározott főfunkciót (játék, sport, pihenés, stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb
területű közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat
13 Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. 14 Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. 15 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
21
(2) Bánhorváti belterületén a (Z) Közkertek területének övezetében csak őshonos fafajok
telepíthetők.
Erdőterületek E
Általános előírások
28. §16
(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre
tagozódnak:
Ev Védett /védő erdő övezete
(3) A hatályos jogszabályban kihirdetett természetvédelmi jelentőségű övezetekben (országos
ökológiai hálózat, magterület, pufferterület és ökológiai folyosó elemei a lázbérci TK,
NATURA területek övezetében) külhonos, tájidegen fajok telepítése tilos.
Evk övezet
Védelmi rendeltetésű erdők
29. §17
Evt övezet
Természetvédelmi erdőterületek
30. §18
V. Fejezet
Mezőgazdasági területek
Általános előírások
31. §19
(1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és
gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:
16 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
17 Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től.
18 Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től.
19 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
22
Má-E Általános mezőgazdasági terület jellemzően gyep, legelő, vagy kisparcellás
szántó művelésű terület - extenzív terület
Má-I Általános mezőgazdasági terület jellemzően nagyparcellás szántó művelésű
terület – intenzív terület
Má-Ex Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület jellemzően gyep, legelő,
vagy kisparcellás szántó művelésű terület - extenzív terület
Má-Ix Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület jellemzően
nagyparcellás szántó művelésű terület – intenzív terület
Mk-1 Kertes mezőgazdasági terület kertgazdálkodásra szolgáló terület, beépítési
lehetőség nélkül
Mk-2 Kertes mezőgazdasági terület kertgazdálkodásra szolgáló terület, építési
lehetőséggel
A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési
hagyományainak megfelelően kell kialakítani
Má-E
(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület
32. §20
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol
a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a növénytermesztés a fő
gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez
igazodva kerültek meghatározásra.
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező
területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A beruházáshoz szükséges védőterületet saját
területen (telken) belül kell biztosítani, és az ártalom kiküszöböléséről az ártalomkeltőnek kell gondoskodnia.
(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek építészeti kialakítása során az épületek anyaghasználatában
és tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak és az illeszkedés szabályainak érvényesülnie kell.
(3) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet VIII. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(4) Tanya épület, lakóház és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 5 ha
nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a
mezőgazdálkodásból való megélhetést.
(5) Az övezetben elhelyezhetőek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos
termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépület a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére.
(7) Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 3 ha fölött a telek területén max. 3%-os beépítettséggel, szabadon
álló beépítési móddal, lakóépületeknél maximum 4,5 m, gazdasági épületeknél max. 7,5 m építménymagassággal,
tömbösített formában helyezhetőek el. 3 ha alatti terület nem beépíthető.
(8)Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.
(9) Állattartó telepek létesítése csak 3 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével megengedett.
Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 3 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell
lennie.
20 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
23
(10) Az övezetben új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet,
villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá
a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.
(11) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába
nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.
Má-I
(döntően) nagyparcellás szántó művelésű terület
33. §21
(1) Az övezet telkein lakóépület nem építhető, csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó
tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el. Állattartó telepek létesítése nem megengedett,
kivéve állattartás építményei közül karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból
tájba illő módon.
(2) Beépíthetőség max. 3 %, építménymagasság max. 4,5 m, gazdasági épület esetében a technológia
figyelembevételével indokolt esetben ennél több is lehet.
(3) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m.
(4) Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.
(5) Birtokközpontok létesítése magasabb szintű jogszabály szerint.
(6) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete (Má-Ix, Má-Ex):
Ökológiai hálózat övezetén belül, nem helyezhető el újonnan létesíthető nagyfeszültségű
távvezeték, mobil átjátszó torony sem szélerőmű, sem napelem park.
(7) Vízmű védőidom területén sem mezőgazdasági üzemi terület, sem birtokközpont nem
létesíthető.
Kertgazdálkodásra szolgáló terület,
Gyümölcsös terület
Mk
34. §22
(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást,
túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket
korábban zártkertnek parcelláztak.
21 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. 22 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
24
(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720
m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el,
melynek alapterülete legfeljebb 30 m2.
(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. Növénytermesztés célját szolgáló
fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető, földbevájt pince
létesíthető.
(4) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet IX. TÁBLÁZAT tartalmazza
(5) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény
tulajdonlása szükséges.
(7)Az Upponyi hegység magaslatai közé benyúló völgyekben, a védett területtel határos
zónában még a pufferövezeten belül nem építhetők sem szerszámtárolók, sem lakó- pihenő
jellegű építmények.
Egyéb területek
V-1, V-2, V-3 övezetek
Vízgazdálkodási terület
35. §23
(1) a vízgazdálkodási terület övezetei:
V-1- patak, csatorna, árok, vízmosás
V-2 - Lárbérci víztározó
V-3 - vízmű üzemi terület
V-4 - árvédelmi töltés
(2) V-1 jelű övezetbe tartozik a Bán-patak, és partja és közvetlen környezete. A Bán-patak
partélétől számított 20 m-en belül új épület nem helyezhető el.
(3) V-2 jelű övezetbe tartozik a Lázbérci tározó, melynek előírásait Bán-Sajó-Tisza /104. Vízi
könyv számú határozat tartalmazza
(4) A vízgazdálkodási terület övezeteiben mindennemű építmény elhelyezés esetén az illetékes
vízügyi gazgatóság szakhatóságként jár el, épületet és építményt elhelyezni csak vízjogi
engedély alapján lehet.
IV. Fejezet
A térségi szabályozás elemei B-A-Z. Megye Területrendezési Terve alapján
36. §24
23 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. 24 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
25
(1) A település igazgatási területének térségi övezetei:
2. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmast terület övezetei,
3. országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,
4. történeti települési terület,
5. országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,
6. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete,
7. ásványi nyersanyag gazdálkodási terüle,
8. földtani veszélyforrás területének övezete,
9. vízeróziónak kitett terület által érintett övezet.
(2) A magterület, ökológiai folyosó és ökológiai folyosó övezetében a közművezetékeket és járulékos
közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki
megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(3) Ebben az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző
hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az
építési anyaghasználatot a HÉSZ 9.§ tartalmazza. Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető,
meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
(4) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas területek övezetében külszíni
bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre
vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
(5) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület és történeti jelentőségű település övezete:
a) Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra
jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés. Az értékvédelem
követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 9. § tartalmazza.
b) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi
célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti
vonalvezetést is - kell elhelyezni.
c) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati
szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
d) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
(6) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezetében: a) Az övezet területén különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és elhelyezés mielőbbi
megoldására, a teljes szennyvízcsatorna - hálózat kiépítését meg kell valósítani.
b) A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek
gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése,
használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése.
(7) Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében magterület, ökológiai folyosó és világörökség
várományos, vagy történeti település övezében új külszíni bánya nem nyitható.
(6) Földtani veszélyforrás területének övezetében épületet, építményt elhelyezni csak talajmechanikai
szakvélemény alapján, illetve indokolt esetben geotechnikai szakvélemény alapján lehet.
(9) A vízeróziónak kitett terület által érintett övezetben gondoskodni kell a vízmosások megkötéséről a vízelvezetés
környezetkimélő megoldásáról.
37. §
Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv
tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
26
Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen A beültetési
kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.
38. §
Telekalakítás szabályai
Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.
Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas
legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó
jogszabályoknak megfeleljen.
A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített
földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó
előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az
ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat,
közművet létesít.
Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok
körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
39. §
Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
40. §
Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost,
haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és
rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési
intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a
kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre
indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
41. §
Záró rendelkezések
27
Ez a rendelet. 2004. 05. 01-én.lép hatályba, de rendelkezéseit a hatálybalépése előtt az I. fokú
építési hatósághoz benyújtott és még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell, ha az a
kérelmezőre kedvezőbb.
a.) hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bánhorváti község Általános rendezési
tervéről szóló 2/1987 (XII.17.) és az azt módosító 5/1995 (X.19) rendelet
A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Jelen rendelettel együtt kell alkalmazni az építészeti értékek helyi védelméről, a közterület
használatról és parkolásról a köztisztaságról és a környezetvédelemről és az állattartásról szóló
4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény
5. Sportlétesítmények 12. Elsőrendű főközlekedési út
6. Menőállomás, tűzoltóság 13. Üzemanyag töltő állomás
37
4. SZÁMÚ FÜGGELÉK
Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció
megengedhető legmagasabb értékei
Növényfajta Pollenszám/m3
Fák, bokrok 100
Fűfélék (parlagfű és egyéb
fűfélék)
30
5.SZÁMÚ FÜGGELÉK
Nyilvántartott régészeti területek
azonosító lelőhelyszám azonosítatlan név védelem HRSZ EOV Y koordináta EOV X koordináta
16438 3 Jardonka-tető kiemelten védett 0224 756021 319911
6. SZÁMÚ FÜGGELÉK
KÖZMŰ ÁGAZATI SZABVÁNYOK KIVONATA
VÍZELLÁTÁS
Vízvezetékek legkisebb védőtávolsága
Épülettől:
- 300 mm átmérőig: védőszerkezet nélkül: 3,0 m, védőszerkezet alkalmazásával:
nincs megkötés,
- 300-700 mm-ig: 5,0 m,
- 700-1200 mm-ig: 7,0 m,
- 1200 mm felett: 8,0 m.
Közúti hidaktól és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 4,0 m,
- védőszerkezet alkalmazása esetén: nincs megkötés. A
többi közművezetéktől:
- csatornától: 1,5 m,
- erősáramú kábeltől: 0,7 m,
- gázelosztó vezetéktől: 0,7 m,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,7 m.
SZENNYVÍZ ÉS CSAPADÉKCSATORNA
Szennyvíz- és csapadékcsatornák legkisebb védőtávolsága
Épülettől:
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m,
38
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m,
- nyitott szelvénynél: 7,0 m,
- nyitott szelvénynél védőszerkezet, illetve fokozott biztonság
alkalmazásával: nincs megkötés,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés.
Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása nélkül: 3,0 m,
- zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása esetén: 2,0 m,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 4,0 m,
- nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés. A
többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 1,5 m,
- csatornától: nincs megkötés
- erősáramú kábeltől: 1,0 m,
- gázelosztó vezetéktől: 2,0 m,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,7 m,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 1,0 m.
VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS
Villamos alállomások biztonsági övezetét a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított
terület szélétől vízszintesen mért 10,0 m széles sávban biztosítani
kell.
A védőterület nem építhető be.
Föld feletti vezetésű villamosvezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áram-
vezetőtől vízszintesen mért biztonsági zóna sávját, annak függőleges vetületéig
biztosítani kell.
Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a szélső áramvezetőtől:
- 120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 13,0-13,0 m,
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 5,0-5,0 m
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték belterületen: 2,5-2,5 m
- 0,4 kV-os kisfeszültségű vezeték: 1,0-1,0 m. Föld
feletti vezeték esetén a védőtávolság a tengelytől:
- 120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 18,0-18,0 m,
- 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 7,0-7,0 m
[A tartókarok szélessége a védőtávolságot befolyásolhatja.] Földben elhelyezett
nagyfeszültségű erősáramú kábel legkisebb védőtávolsága: Épülettől:
- 120 kV-os kábel esetén: 1,5-1,5 m.
35 kV-0,4 kV-ig erősáramú földben elhelyezett kábelek legkisebb védőtávolsága:
Épülettől:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m,
- védőszerkezet alkalmazásával: 0,3 m. Közúti
hidak és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m,
39
- védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m. A többi
közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m*,
- csatornától: 0,7 m*,
- gázelosztó vezetéktől: 0,5 m,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 1,0 m,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m. * közös
árkos közműsávban
VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS
Gázvezeték legkisebb védőtávolsága
Épülettől, vasúttól:
- kisnyomású gázvezeték: 2,0 m,
- kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m,
- középnyomású gázvezeték: 4,0 m,
- középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m,
- nagyközép-nyomású gázvezeték: 5,0 m,
- nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,5 m, Üreges
túlnyomás nélküli (csatorna) közműtől és műtárgytól:
- kisnyomású gázvezeték: 1,0 m,
- kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m,
- középnyomású gázvezeték: 2,0 m,
- középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m,
- nagyközép-nyomású gázvezeték: 2,0 m,
- nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m, A
többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m,
- erősáramú kábeltől: 0,5 m*,
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m*,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m*,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m.
* közös árkos közműsávban
ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
Vezetékes hírközlési (telefon) kábelek legkisebb védőtávolsága.
Épülettől:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 1,0 m,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m.
Közúti hidak és aluljárók síkalapjától:
- védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 0,5 m,
- védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m.
A többi közművezetéktől:
- vízvezetéktől: 0,7 m,
- csatornától: 0,7 m,
- erősáramú kábeltől: 0,5 m,
- gázelosztó vezetéktől: 0,5 m,
40
- távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m,
- távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m,
- hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m.
7. SZÁMÚ FÜGGELÉK
Fontosabb vonatkozó jogszabályok
-1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
-2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT)
-BAZ Megye Területrendezési Terve
-1988.évi I. tv a közúti közlekedésről
-1995. évi CLXXXIII. tv. a vasútról
-1994.évi LV. tv a termőföldről
-1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról
-1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
-1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
-2001.évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről
-2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról
-2008. évi XLII. tv. a földgázellátásról
-2003. évi C. tv. az elekronikus hírközlésről
-2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
-190/2009.(IX.15.) kormányrendelet a főépítészi tevékenységről
-253/1997. (XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési
követelményekről (OTÉK)
-252/2006.(XII. 20.) kormányrendelet a településrendezési és az építészeti- műszaki
tervtanácsokról
-76/2009.(IV.8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról
-104/2006. (IV.28) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti- műszaki tervezési,
valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól
-2/2005 (I.11.) kormányrendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
-9 /2007. (IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásérték számításáról
-4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
-66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai
szabályairól.
-37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és
az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról.
8.SZÁMÚ FÜGGELÉK
TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK Terület azonosító Terület neve Területe (ha) HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei 66400,5 Jelölő fajok: Aquila heliaca parlagi sas Bonasa bonasia császármadár Bubo bubo uhu Ciconia nigra fekete gólya Circaetus gallicus kígyászölyv Dendrocopos medius közép fakopáncs Dendrocopos syriacus balkáni fakopáncs
41
Dryocopus martius fekete harkály Ficedula albicollis örvös légykapó Ficedula albicollis örvös légykapó Ficedula parva kis légykapó Lanius collurio tövisszúró gébics Lullula arborea erdei pacsirta Pernis apivorus darázsölyv Picus canus hamvas küllő Strix uralensis uráli bagoly Sylvia nisoria karvalyposzáta
Terület azonosító Terület neve Területe (ha) HUBN20025 Nagybarcai Liget-hegy és sajóvelezdi Égett-hegy 999,62 Jelölő élőhelyek és fajok: élőhely 6210 * Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 91G0 * Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91M0 Pannon cseres-tölgyesek emlős Myotis emarginatus csonkafülű denevér Rhinolophus ferrumequinum nagy patkósdenevér
Terület azonosító Terület neve Területe (ha) HUBN20018 Upponyi-szoros 1198,07 Jelölő élőhelyek és fajok: élőhely 6190 * Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 8210 Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel 91G0 * Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91M0 Pannon cseres-tölgyesek növény Pulsatilla grandis leánykökörcsin gerinctelen Callimorpha quadripunctaria *csíkos medvelepke Lucanus cervus szarvasbogár
14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet
az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett
földrészletekről
3. A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ